1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítás

az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról[1]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 106. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, tekintettel a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 5. §-ában foglaltakra, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyából eredő egyes jogainak és kötelezettségeinek érvényesítésére kiadom az alábbi

utasítást.

1. Az utasítás hatálya kiterjed az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeti egységeire és a velük közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, - ha törvény másként nem rendelkezik - állami vezetői jogviszonyban álló vezetőire.

2. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeti egységei felsorolását a 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítással kiadott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú függeléke tartalmazza.

3. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás melléklete tartalmazza.

4. A Szabályzatot a kiadását követően, illetve a kinevezésekor valamennyi érintett személynek át kell adni.

5. Ez az utasítás 2007. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

- a Belügyminisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 7/2001. (BK 24.) KA intézkedés és az azt módosító 3/2003. (BK 8.) KÁ intézkedés,

- a Nemzeti Sporthivatal Közszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 14/B/2006. (VI. 12.) NSH utasítás,

- az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 4/2004. (XI. 1.) OLÉH elnöki intézkedés és az azt módosító 1/2006. (IV. 25.) és a 2/2006. (V. 2.) OLÉH elnöki intézkedés,

- a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Közszolgálati szabályzatáról szóló 19/2004. (IV. 15.) MTRFH Elnöki Utasítás,

- az Országos Területfejlesztési Hivatal választható béren kívüli juttatási (cafetéria) rendszeréről szóló 5/2006. (II. 21.) OTH Elnöki Utasítás és az azt módosító 10/2006. (VI. 15.) OTH Elnöki Utasítás,

- a Magyar Turisztikai Hivatal működéséhez szükséges szabályok ideiglenes alkalmazásáról szóló 1/2005. (I. 14.) MTH elnöki utasítás mellékletének 2. pontja.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Melléklet az 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasításhoz

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzata

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeti egységeivel (a továbbiakban: Minisztérium) közszolgálati jogviszonyban állók jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira, támogatásaira, a velük szembeni munkáltatói jogkör gyakorlására az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.

A Kotv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján az állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló vezetőkre [államtitkár, szakállamtitkárok] (a továbbiakban együtt: állami vezető)- ha törvény eltérően nem rendelkezik - e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

A prémiumévek programban részt vevő köztisztviselőre és ügykezelőre (a továbbiakban együtt: köztisztviselő), ha az erről szóló törvény másként nem rendelkezik, a Ktv. és e Szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az alapvető jogszabályokat és egyéb rendelkezésekét a Szabályzat függeléke tartalmazza.

I. Munkáltatói jogkörök

1. A Minisztérium Hivatali egységeinél a munkáltatói jogkörök gyakorlására a Kotv. vonatkozó rendelkezései szerint az ott említett, valamint az e Szabályzatban meghatározott vezetők jogosultak.

2. A Ktv. 6. §-a (1) bekezdése alapján a hivatalvezető az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) .

3. A miniszter:

a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket:

aa) az állami vezetők felett a megbízás és az állami vezetői megbízásuk visszavonása, illetmény eltérítésének engedélyezése kivételével,

ab) a kabinetfőnök felett,

ac) a főosztályvezetők, főosztályvezető jogállású vezetők (a továbbiakban: főosztályvezető), főosztályvezető-helyettesek, főosztályvezető-helyettes jogállású vezetők (a továbbiakban: főosztályvezető helyettes), osztályvezetők, osztályvezető jogállású vezetők (a továbbiakban: osztályvezető) felett a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása vonatkozásában a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) alapján a felügyeletet gyakorló állami vezető, kabinetfőnök, államtitkári titkárságvezető javaslata alapján;

b) javaslatot tesz: az állami vezetők megbízására és az állami vezetői megbízásuk visszavonására, illetményük eltérítésének engedélyezésére a miniszterelnöknek;

c) dönt:

ca) a hivatali szervezeti egység felett az SZMSZ alapján felügyeletet gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslata alapján a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról,

cb) állami vezető, köztisztviselő -külön jogszabályban meghatározottak szerinti - elismerésben részesítéséről.

4. Az állami vezető, kabinetfőnök javaslatot tesz a miniszternek az alárendeltségében működő hivatali szervezeti egységek főosztályvezetőinek, illetve - a főosztályvezetők javaslatának figyelembevételével - főosztályvezető-helyetteseinek és osztályvezetőinek vezetői megbízására, a vezetői megbízás visszavonására.

5. Az állami vezető, kabinetfőnök a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján - átruházott hatáskörben - gyakorolja a munkáltatói jogköröket a Titkársága, az SZMSZ alapján felügyelete alá tartozó hivatali szervezeti egységeknél foglalkoztatott köztisztviselők felett a közszolgálati jogviszonyba való kinevezés és megszüntetés, megszűnés vonatkozásában, a vezetői megbízás adása és visszavonása kivételével.

6. Az állami vezető, kabinetfőnök a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján - átruházott hatáskörben - az alárendeltségében működő hivatali szervezeti egységek állományában foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozóan dönt:

a) köztisztviselő alapilletményének a Ktv. 43. §-a (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott %-os határok közötti megemeléséről, illetve csökkentéséről, a teljesít-rnényértékeléstől függően,

b) képzettségi pótlék megállapításáról,

c) köztisztviselő átirányításának egy hónapon túli fenntartásáról a Ktv. 14. §-ának (5) bekezdése szerint,

d) köztisztviselővel tanulmányi szerződés megkötéséről,

e) köztisztviselő kirendelésére irányuló megállapodás megkötéséről és elrendeléséről a Ktv. 40/B. § szerint,

f) köztisztviselő eggyel magasabb besorolási fokozatba sorolásáról a Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint,

g) az általa irányított szervezeti egység főosztályvezetőjének, főosztályvezető-helyettesének, osztályvezetőjének, titkárságvezetőjének szabadságáról és egyéb távollétének engedélyezéséről.

A 6. pont a)-f) alpontokra vonatkozó döntés meghozatala előtt az intézkedést a kabinetfőnökkel, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőivel véleményeztetni kell.

7. A főosztályvezető, titkárságvezető:

a) javaslatot tesz a felügyeletet ellátó állami vezetőnek, kabinetfőnöknek az általa irányított szervezeti egységnél közszolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére, vezetői megbízás adására, visszavonására,

b) dönt az általa közvetlenül irányított szervezeti egység köztisztviselői szabadságának és egyéb távollétének engedélyezéséről,

c) javaslatot tesz az állami vezetőnek a 6. pont a)-f) alpontokban felsoroltakra.

8. Főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető az általa irányított köztisztviselők tekintetében meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető javaslatot tesz az általa irányított köztisztviselők tekintetében a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések megtételére.

II. Közszolgálati jogviszony létesítése és megszűnése

A közszolgálati jogviszony létesítése

9. A közszolgálati jogviszony létesítésének szándékát a szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője útján írásban kezdeményezi a kabinetfőnöknél. A kinevezésről döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a szakállamtitkár, kabinetfőnök elvi egyetértését nem adja, valamint, a hivatali szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály illetékes munkatársával együttesen a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását nem állapította meg.[2]

10. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez, illetve a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges adatokat a köztisztviselőnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia.

11. A közszolgálati jogviszonyba kinevezésről szóló okmány átadása előtt a köztisztviselő köteles a Ktv. 12. §-ában meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a munkatársai jelenlétében szóban esküt tenni és az eskü szövegét aláírni. Az eskütételt megelőzően fel kell hívni a figyelmét, hogy meggyőződése szerint, ha akarja az eskü elmondásakor elmondhatja, illetve a szövegére rájegyezheti az "Isten engem úgy segéljen." mondatot és tájékoztatni kell arról, hogy emiatt vagy ennek mellőzése miatt a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

12. A közszolgálati jogviszony létesítése, illetve új munkakörbe kinevezés előtt a köztisztviselővel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben, illetve a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló külön jogszabály alapján fontos és bizalmas munkakörnek számít, ezért nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik és részére át kell adni a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet. Ha a kitöltött kérdőívet a köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának átadta, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezés e feltételét elfogadta.

13. A hivatali szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály illetékes munkatársával együttműködve gondoskodik arról, hogy a közszolgálati kinevezéskor a köztisztviselőnek a Szabályzat átadását követően kézbesítés kerüljön a közszolgálati jogviszonyára, valamint a munkavégzésre vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazó "Gyakornoki Kéziköny".

14. A Ktv. 11. §-ának (7) bekezdésében előírt tájékoztatást a kinevezési okmány átadásakor a köztisztviselő részére írásban át kell adni. Ha jogszabály vagy belső rendelkezés folytán a tájékoztatás tartalmi körébe vont jogok és kötelezettségek tekintetében változás történt, arról a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály kiegészítő tájékoztatásban értesíti a köztisztviselőt. A tájékoztatásban meg kell jelölni azt a jogszabályt vagy belső rendelkezést, amely az adott jogot vagy kötelezettséget meghatározza.

15. A köztisztviselő részére a kinevezésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kinevezésről szóló irattal együtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a köztisztviselő személyi anyagában a kinevezési okirat mellékleteként helyezi el.

16. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkaköri leírás tartalmazhatja a hasznosítható ismereteket is.

A pályázat

17. A Minisztérium köztisztviselői munkakörei -jogszabályban meghatározott feltételek és munkakörök kivételével - kizárólag pályázat útján tölthetők be. A pályázati kiírás kezdeményezését a hivatali szervezeti egység vezetőjének a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztályra benyújtott előterjesztése alapján a kabinetfőnök hagyja jóvá.[3]

18. A pályázat kiírásakor és a bírálás előkészítésekor a Ktv. 10. §-ának (1), (3)-(7), (9) (10), (12) (15) és (18) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell eljárni. A pályázat elbírálására létrehozott előkészítő bizottság egyik tagja a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály képviselője.

A munkakörátadás-átvétel

19. A munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodni arról, hogy az a köztisztviselő, akinek bármely okból a közszolgálati jogviszonya megszűnik, az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában levő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy az általa megbízott személy(ek) nek jegyzőkönyvileg átadja (munkakörátadás) . A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább két munkanappal előbb értesíti a köztisztviselőt a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személy(ek) ről.

20. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselőt az utolsó munkában töltött napot megelőzően ellátja a Leszerelő lappal. A köztisztviselő köteles a Leszerelő lapon feltüntetett szerveknél, illetve hivatali szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolás-köteles dolgok leadását és annak a Leszerelő lapon történő igazolását (a leszerelést) követően a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a köztisztviselő munkáltatói igazolványát bevonja és kiadja részére a közszolgálati igazolást.

21. Ha a munkakör átadását, illetve a leszerelést nem sikerült a munkában töltött utolsó nap befejezéséig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök (dolgok) számbavételére a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább kettő főből álló bizottságot hoz létre. Az elszámolásokat és a közszolgálati igazolást ebben az esetben is el kell készíteni és azt a köztisztviselőnek meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja - a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály tájékoztatása, illetve a bizottság megállapításai alapján - az elszámolás-köteles dolgok, munkaeszközök leadására, illetve hiányuk esetén a megállapított értéküknek megtérítésére.

22. A 19. pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a munkakörváltozás a Minisztériumon belüli más szervezeti egységhez, illetve más munkakörbe kerülés miatt történik.

III. Köztisztviselői életpálya

A köztisztviselő képzése, továbbképzése

23. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály minden év november 1-jéig elkészíti és jóváhagyásra a kabinetfőnök útján a miniszterhez felterjeszti a Minisztérium szervezeti, egységeinek éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv) . A képzési terv a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakon túl szervezeti egységekre bontva a Minisztérium valamennyi köztisztviselőjére tartalmazza a köztisztviselő képesítési követelményét, a személyét érintő kötelező képzéseket és továbbképzéseket, a Minisztérium szervezésében indított nyelvi képzéseket, a tanulmányi szerződéssel vagy anélkül megkezdett egyéb iskolarendszerű képzéseket, valamint az egyes képzési programok rendeltetését, az azzal elérhető képzettséget, annak várható költségeit és forrását, időtartamát, a képzést végző intézmény, szervezet megnevezését.

24. Az éves képzési tervet a jóváhagyását követően reá vonatkozó mértékben ismertetni kell a köztisztviselővel, aki aláírásával igazolja annak tudomásulvételét.

25. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavégzést úgy kell megszerveznie, hogy a köztisztviselő a jogszabályban előírt képzésen, továbbképzésen részt tudjon venni, vizsgakötelezettségének eleget tudjon tenni és az ahhoz szükséges felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésére. Ha a köztisztviselő megjelenése halaszthatatlan feladat, hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a munkáltatói jogkör gyakorlója a képzés szervezőjét haladéktalanul tájékoztatja.

A tanulmányi szerződés

26. A tanulmányi szerződés megkötéséhez a kabinetfőnök előzetes jóváhagyása szükséges. Tanulmányi szerződés keretében a képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet) legfeljebb 50%-a vállalható át.

27. A tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányok folytatásával összefüggő más helységbe történő utazás (MÁV II. osztályú, vagy Volán távolsági autóbusz menetjegy árának megfelelő) és a szállás (legfeljebb *** besorolású szálloda) költségeit is meg lehet téríteni, - ha a tanulmányi szerződést megkötő felek ebben megállapodnak -azzal, hogy

a) vonat igénybevétele esetén a megtérítendő költség alapja a köztisztviselőt megillető 50%-os díjkedvezmenyre jogosító igazolvány felhasználásával váltott menetjegy ára. Távolsági autóbusz költsége akkor számolható el, ha az utazás vonattal nem lehetséges,

b) szállodai elhelyezés költségeként megtéríthető ösz-szeg a szállásköltség 50%-a,

c) az utazáshoz saját gépkocsi igénybevétele esetén is csak az a) alpont szerinti vonatjegy ára téríthető meg.

28. A 26-27. pont a már megkötött tanulmányi szerződésekre csak akkor alkalmazható, ha a szerződő felek ebben megállapodnak.

29. Az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napidíj nem számolható el.

30. A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató köztisztviselő a tanulmányi időszakonként (félévenként) az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a munkáltatói jogkör közvetlen gyakorlóját. Ha a köztisztviselő a tanulmányi és/vagy vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanul1 mányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli.

31. Ha a felsőfokú végzettség megszerzését biztosító képzés feltétele nyelvvizsga letétele, a tanulmányi szerződés az ahhoz szükséges nyelvi képzésre is kiterjeszthető.

32. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe.

33. A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése, vagy ha a közszolgálati jogviszonyt a köztisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntették meg, az addig kifizetett képzési, valamint utazási és szállásköltségeket, továbbá az igénybe vett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság idejére eső illetményt vissza kell téríttetni, kivéve, ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja és azt a Minisztériumnak megtéríti. Ha a köztisztviselő áthelyezésére más az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alatt álló szervhez történik és a más szerv a tanulmányi szerződés alapján kifizetett képzési költségeket a Minisztériumnak megtéríti, a szerződés felbontásából származó egyéb megtérítési kötelezettségtől el kell tekinteni.

A minősítés, teljesítményértékelés

34. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály minden év január 31-ig írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a tárgyévben minősítendő köztisztviselőről és az esedékesség időpontjáról.

35. A minősítés elkészítése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója kikéri a köztisztviselő nyilatkozatát arról, hogy

kéri-e a minősítés elkészítésébe bevonni az érdek-képviseleti szerv képviselőjét.

36.Az ÖTM ágazati céljainak meghatározását követően 15 napon belül az érintett köztisztviselővel közölni kell a feladatellátásával összefüggő elvárásokat.

37.A köztisztviselő teljesítményértékelését a tárgyévre vonatkozóan meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkáját irányító vezető bevonásával minden év december 15-ig elkészíti és legkésőbb december 31 -ig a köztisztviselővel ismerteti.

IV. A munkavégzés, pihenőidő

38. A Minisztérium köztisztviselői a Ktv. 39.-ának (1) bekezdése szerinti hivatali munkarendben dolgoznak. A munkaidőbe beszámít a napi 30 perces munkaközi szünet.

39. A szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkakörökben dolgozóknak a hivatali munkarendben meghatározottól eltérő munkarend is kialakítható. Ez azonban nem jelentheti a munkaidő olyan mértékű megváltoztatását, hogy az éjszakai pótlékra jogosító munkaidőnek minősüljön.

40. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő kérelmére indokolt esetben - ha az a hivatali feladatok eredményes ellátását nem veszélyezteti - engedélyezheti a hivatali munkakezdés és befejezés idejének a hivatali munkarendtől legfeljebb egy órával való eltérítését.

41. A Minisztérium köztisztviselői a 38-39. pontokban meghatározottakon, illetve az elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén kívül, csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével tartózkodhatnak a Minisztérium épületeiben munkanapokon 6.00 óra előtt és 18.30 (pénteken 16.00) óra után, valamint a pihenő- és munkaszüneti napon.

A rendkívüli munkavégzés

42. Hivatali munkaidőn kívüli készenlétet vagy ügyeleti szolgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója csak a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott esetekben és indokkal, rendkívüli esetben a kabinetfőnök engedélyével rendelheti el.

43. A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavégzés időtartamát, valamint az annak ellentételezéseként igénybe vett szabadidő időpontját.

44. A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik.

A szabadság

45. A szervezeti egységeknél minden év február 28-ig szabadságolási tervet kell készíteni, továbbá a kiadott szabadságról szabadságolási nyilvántartást kell vezetni. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a köztisztviselővel ismertetni kell.

46. A szabadságolásokat úgy kell ütemezni, hogy az egyidejűleg szabadság miatt távollevők száma a szervezeti egység létszámának 50%-át ne haladja meg és valamennyi munkaterület (osztály) folyamatosan rendelkezzen megfelelő felkészültségű ügyintézővel, vagy a feladat ellátása más módon biztosítható legyen. Az 50%-os egyidejű lét-számmegtartási kötelezettség nem vonatkozik a Parlamenti Titkárságra az Országgyűlés szünetének tartama alatt.

47. A szabadságot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni és kiadni. A kitöltött nyomtatványt a szabadságolási nyilvántartás részeként kell kezelni és az irattári terv szerint 5 évig tárolni.

V. A köztisztviselő díjazása

Az idegennyelv-tudási pótlék

48. A köztisztviselő a Ktv. 48. § (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése szerint jogosult a nyelvpótlékra, ha az Európai Közösség valamely hivatalos nyelvéből jogszabály alapján elismerhető közép- vagy felső fokú nyelvvizsgával rendelkezik.

49. Az egyéb nyelvekből szerzett nyelvvizsgával rendelkezők részére nyelvpótlék egyedi elbírálás alapján a kabinetfőnök engedélyével állapítható meg.

A gépjárművezetői pótlék

50. A Ktv. 47. §-ának (4) bekezdés szerinti gépjárművezetői pótlékra az a köztisztviselő jogosult, aki a tárgyhónapban a munkanapok több mint a felében szolgálati úton hivatali (Minisztériumi rendelkezésű) gépkocsit vezetett és azzal legalább 1500 km-t teljesített.

51. A számított kilométer teljesítménybe nem számít bele a lakhely és a munkahely között megtett útszakasz. Nem jogosult a gépjárművezetői pótlékra, aki olyan gépkocsit vezet rendszeresen, amelynek vezetésére gépkocsivezetői munkakört létesítettek és a munkakör be van töltve.

52. A gépjárművezetői pótlékra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja és juttatja el az illetmény-számfejtést végző szerv felé. Szervezeti egységenként havonta összesíteni kell a gépjárművezetői pótlékra jogosultakat a vezetés szempontjából figyelembe vehető munkanapok száma, a megtett kilométer mennyisége és a vezetett gépkocsi rendszáma alapján.

A helyettesítési díj

53. A Ktv. 49/B. §-ának (1) bekezdése szerinti helyettesítési díjra a köztisztviselő a Ktv. 14. §-ának (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett elrendelt átirányítás esetén jogosult.

54. Az átirányítás elrendelése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója a helyettesítési díj költségvetési fedezetéről egyeztetni köteles a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjével.

55. A helyettesítési díj mértékét a helyettesítendő munkakörből adódó, illetve a munkakörbe nem tartozó feladat nagyságától és a helyettesítés várható tartamától függően a munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatának figyelembevételével a kabinetfőnök egyedileg állapítja meg.

VI. Egyéb juttatások

Az étkezési hozzájárulás

56. A köztisztviselőt étkezési hozzájárulás illeti meg a mindenkori adómentes értékhatárig terjedő összegben, melyet vásárlási utalvány formájában minden hónap 5-ig az illetmény-elszámolással együtt - választása szerint melegétkezési vagy más étkezési utalvány formájában - részére át kell adni.[4]

57. A prémiumévek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban alkalmazott köztisztviselőt az étkezési hozzájárulás 30%-a illeti meg.

58. Nem fizethető étkezési hozzájárulás abban a naptári hónapban, amikor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szünetel (tartós külszolgálatot teljesítő házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság; gyed, gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadság; beteg hozzátartozó ápolása érdekében igénybe vett illetmény nélküli szabadság; házépítés miatt igénybe vett illetmény nélküli szabadság) .

A ruházati költségtérítés

59. A ruházati költségtérítés összegét minden év május 31-ig kell a köztisztviselő részére átutalni (kifizetni) .

60. Ha a közszolgálati jogviszony évközben keletkezik vagy az hat hónapot meghaladóan szünetel (illetmény nélküli szabadság), a ruházati költségtérítés időarányosan jár. Ha pedig a jogviszony évközben szűnik meg - kivéve ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult vagy a jogviszony nyugdíjazása vagy a köztisztviselő halála miatt szűnik meg - a ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni. A ruházati költségtérítés időarányos részének számításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidő-számítási szabályokat kell alkalmazni. A részmunkaidős köztisztviselőt a kinevezése (besorolása) szerinti munkaidő arányában illeti meg a ruházati költségtérítés. A prémiumévek programban részt vevő köztisztviselőt is megilleti a ruházati költségtérítés.[5]

A közlekedési költségtérítés

61. A Minisztérium köztisztviselőit a BKV járataira szóló bérlettel kell ellátni. Ha a közszolgálati jogviszony évközben szűnik meg, a munkában töltött utolsó napon -kivéve ha jogszabály, vagy dolgozói érdekképviseleti szervvel (szakszervezettel) kötött megállapodás másként nem rendelkezik - a BKV bérletszelvényt be kell vonni, vagy ha azt a köztisztviselő nem tudja visszaszolgáltatni, az érvényességi időszakból hátra levő idővel arányos részét meg kell téríttetni.

A jóléti és sport intézmények, az üdültetés

62. A köztisztviselő a külön rendelkezések szerint igénybe veheti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) és szervei jóléti és sport intézményeit.

63. Az aktuális költségvetési helyzetnek megfelelően a köztisztviselők részére egységes üdülési hozzájárulás adható, melynek mértékét és átadásának időpontját a miniszter határozza meg.

Az egészségügyi ellátás

64. A köztisztviselő és a vele együtt élő hozzátartozója jogosult igénybe venni az IRM Központi Kórház és Intézményei, valamint az IRM egészségügyi szolgálat egyéb alapellátó egységei alapellátását, járó- és fekvőbetegszakellátását.

A lakhatási támogatások

65. Az a köztisztviselő, aki nem rendelkezik Budapest területén önálló lakással vagy bérleménnyel, vagy a Budapesten kívüli lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-visszautazás tartama a négy órát meghaladná, Minisztériumi rendelkezésű szállóférőhelyet, illetve lakóegység bérletet igényelhet.

66. Az a köztisztviselő, akinek állandó lakása nem Budapesten van és a lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-vissza utazás tartama a négy órát meghaladná és Budapesten lakást, lakrészt bérel vagy albérletben van, kérelme alapján bérleti díj, illetve albérletidíj-hozzájárulást kaphat. A hozzájárulás kifizetését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető engedélyezi.

67. A bérleti, albérleti díjhoz való hozzájárulás összege a díj 50%-a, legfeljebb azonban a mindenkori illetményalap 30%-a. A hozzájárulás feltétele a bérleti, albérleti szerződés és a bérbe adó által kiállított, díjfizetésről szóló számla bemutatása.

Az illetményelőleg

68. a) A köztisztviselő részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető - a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjével egyetértésben - engedélyezi ennek kifizetését.

b) Illetményelőleg elsősorban azon köztisztviselő számára engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg kérelmét.

c) A Minisztérium részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére kell illetményelőleg-keretet képezni. A keret naptári évenként a költségvetésben jóváhagyott béralap (eredeti előirányzat) maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.

d) A köztisztviselőnek adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a köztisztviselő havi besorolási illetményének a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségügyi biztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese.

e) A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt - havi egyenlő részletekben - kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Abban az esetben, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a köztisztviselő jogviszonya, a vissza nem fizetett előleg egy összegben és .azonnal esedékessé válik. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor sem kell abból adóelőleget levonni.

Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

69. A Minisztérium az önkéntes nyugdíjpénztári tag köztisztviselőt munkáltatói támogatásban részesíti. A támogatás mértékéről az éves költségvetés ismeretében a miniszter dönt. Nem fizethető önkéntes nyugdíjpénztári támogatás a köztisztviselőnek abban a naptári hónapban, amikor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szünetel (tartós külszolgálatot teljesítő házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság; gyed, gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadság; beteg hozzátartozó ápolása érdekében igénybe vett illetmény nélküli szabadság; házépítés miatt igénybe vett illetmény nélküli szabadság).[6]

69/A. Ha az éves költségvetés lehetővé teszi, a miniszter utasításba foglalt döntése alapján a köztisztviselők részére egyéb juttatás adható.[7]

A szociális bizottság

70. A Minisztérium köztisztviselői és nyugdíjasai szociális helyzetének figyelemmel kísérésére és támogatás adásának javaslattételéhez Szociális Bizottságot kell működtetni. A bizottság egyik tagja a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály képviselője.

VII. A leltárfelelősség

71. A munkaköri feladatként meghatározott leltári készletet kezelő köztisztviselő részére kinevezésekor át kell adni az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján kiadott BM Központi Igazgatás Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatát és annak megismerését a munkaköri leírására rá kell vezetni.

72. A leltári készletet kezelő köztisztviselő munkaköri leírásában meg kell nevezni az általa kezelendő leltári készletet és azt, hogy annak kezelését kizárólagosan vagy mással megosztva végzi.

VIII. A köztisztviselői érdekegyeztetés

73.Az ÖTM Ágazati Érdekegyeztető Tanácsa a megkötött megállapodás alapján végzi ezen tevékenységet, biztosítja az érdekképviseletet. A vonatkozó megállapodás az Intraneten közzétételre kerül.

Függelék az 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasításhoz

A Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete köztisztviselőinek jogállására, jogaira és kötelezettségeire, egyes járandóságaira és juttatásaira vonatkozó fontosabb jogszabályok és Belügyminisztériumi rendelkezések.

Törvények:

- a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény,

- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

- a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény,

- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény,

- a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény.

Kormányrendeletek:

- a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet,

- a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet,

- a köztisztviselő képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet,

- a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet,

- az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8) Korm. rendelet,

- a köztisztviselők tartalékállományba helyezéséről és a betöltetlen köztisztviselői állások nyilvános közzétételéről szóló 150/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet,

- a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet,

- a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet,

- a kiemelt főtisztviselői és a központi tisztikar működtetéséről szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet,

- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet,

- a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítéséről szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet,

- az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. rendelet.

BM rendeletek:

- egyes elismerések adományozására jogosultak köréről, az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről szóló 21/1997. (III. 19.) BM rendelet,

- a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 34/1997. (V. 30.) BM rendelet,

- a lakás célú munkáltatói támogatásról szóló 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet,

- a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti-, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet,

- a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet,

- a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 7/2002. (III. 12.) BM rendelet.

NM rendelet:

- a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.

BM utasítások:

- a Belügyminisztérium és irányított szervei köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos állománya új szolgálati és munkáltatói igazolványának cseréjéről, kiadásáról és nyilvántartásának rendjéről szóló 6/1995. (BK 5.) BM utasítás, .

- a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság által üzemeltetett üdülők igénybe vételéről szóló 7/1996. (BK 8.) BM utasítás,

- a fontos és bizalmas munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárás rendjéről szóló 7/1997. BM utasítás,

- a munkavédelem egyes ágazati feladatainak egységes ellátásáról szóló 14/2000. (BK 11.) BM utasítás,

- a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatáról és a belügyminisztériumi szerveknél folyó egészségügyi tevékenységről szóló 9/2001. (BK 4.) BM utasítás,

- a Belügyminisztérium hivatali szervezeteinél, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezeteknél, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezeteknél közszolgálatban állók részére névkitűző rendszeresítéséről és viseléséről szóló 10/2001. (BK 4.) BM utasítás,

- a belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról 47/2001. (BK 24.) BM utasítás,

- a hivatásos és köztisztviselői állományban lévők éves teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről és lebonyolításának rendjéről szóló 8/2002. (BK 4.) BM utasítás,

- a belügyi járművek nyilvántartásáról, használatáról, üzemeltetési költségelszámolásról szóló 33/2002. (BK 24.) BM utasítás,

- a telekommunikációs eszközökkel történő ellátás rendjéről, valamint a távközlési és informatikai szolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2004. (BK 14.) BM utasítás,

- a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatósága által üzemeltetett, pihenési célokat szolgáló intézmények igénybevételéről szóló 1/2005. (BK 1.) BM utasítás,

- a képernyő munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 3/2005. (BK 1.) BM utasítás,

- a belügyminiszter irányítása alatt álló költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai, köztisztviselői, közalkalmazottai, munkavállalói részére 2006. január 1-jétől a személyi juttatás terhére teljesítendő egyes kifizetésekről szóló 15/2006. (BK 8.) BM utasítás.

Belügyminisztérium vezetőinek intézkedései:

- Belügyminisztérium központi épületébe történő be- és kilép és, valamint benntartózkodás rendjéről szóló 5/2004. KÁ-ORFK intézkedés,

- a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkárának 1/2006. számú intézkedése a Belügyminisztérium hivatali szervezeteihez kirendelt, a BM Központi Igazgatás költségvetése terhére üzemeltetett jármüvek nyilvántartásáról, használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról, valamint a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartási jegyzékében szereplő haszonjármüvek igénybevételéről.