BH 2018.2.54 I. Nem jogszabálysértő, ha a bíróság ítéletében - nem a jogkérdés megváltozott megítélése miatt - hatályon kívül helyezett jogegységi határozatban kifejtett jogi érvekre hivatkozik.

II. A közbeszerzési jogsértéssel kizárt pályázó az elmaradt haszna megtérítését a pályázat kiírójától akkor követelheti, ha bizonyítja, hogy jogszerű eljárás esetén ő lett volna a pályázat nyertese, vele kellett volna szerződést kötni [2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 42. § (3) bek., 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes egy kutatási nagyberendezésnek helyt adó kutatóközpont, valamint a beruházással érintett telken belüli és kívüli közműhálózat és a belső úthálózat építési, kivitelezési és szerelési munkálatainak elvégzésére az Európai Unió hivatalos lapjában 2013. július 27-én ajánlati felhívást tett közzé. A felhívásban részletesen felsorolta a részvételi feltételeket (személyes helyzetre vonatkozó adatok, gazdasági és pénzügyi alkalmasság, műszaki, illetve szakmai alkalmasság). Bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat feltételét szabta azzal, hogy részszempontként a nettó ajánlati ár (vállalkozói díj) súlyszáma 90, a vállalt többlet próbaüzem (nap) súlyszáma 10 volt.

[2] A megadott határidőben két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az S. Kft. és az S. Magyarország Kft. közös ajánlatában 25 088 629 320 Ft nettó ajánlati ár és 60 nap próbaüzem szerepelt. A felperes által ajánlott vállalkozói díj 24 769 023 129 Ft, a próbaüzem időtartama pedig 60 nap volt.

[3] Az alperes 2014. január 28-án bírálta el az ajánlatokat, döntését pedig 2014. február 15-én kiegészítette. A felperes ajánlatát háromféle okból érvénytelennek nyilvánította. Egyrészt, mert a felperes által adott ajánlati ár a megítélése szerint megalapozatlan volt, aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott (a döntés 10.1. alpontja). Másrészt indokoltnak látta a felperes alkalmassági igazolásában részt vevő szervezet kizárását (10.2. alpont). Harmadrészt úgy ítélte meg, hogy a felperes közreműködője az ajánlatban hamis nyilatkozatot tett, így az ajánlat a felperes által ismert, vagy kellő gondossággal felismerhető adat tekintetében hamis adatot tartalmaz, amely a verseny tisztaságát veszélyeztette (10.3. alpont).

[4] Az alperes döntésében az eljárást eredményesnek minősítette, nyertes ajánlattevőként pedig az S. Kft. és az S. Magyarország Kft. közös ajánlattevőket nevezte meg.

[5] A felperes jogorvoslati kérelme folytán eljárt Közbeszerzési Döntőbizottság a 2014. március 31-én kelt határozatával az alperes közbeszerzési eljárást lezáró döntése felperes kizárását kimondó részének 10.2. és 10.3. alpontját megsemmisítette, ezt meghaladóan a kérelmet elutasította.

[6] Ezt követően az alperes 2014. április 2-án fővállalkozási szerződést kötött a nyertes ajánlattevőnek nyilvánított konzorciummal.

[7] A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresetet terjesztett elő, kérte annak megváltoztatását akként, hogy a bíróság semmisítse meg a kiírónak a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, így az általa adott ajánlat érvénytelenségét, és a nyertes pályázók ajánlatának érvényességét megállapító döntést is. A Tatabányai Közigazgatási Munkaügyi Bíróság a 2015. február 3-án kelt 4.K.27.202/2014/25. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.398/2015/11. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy az ajánlatkérő alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. § (1) és (2) bekezdését. Erre tekintettel a Kúria az ajánlatkérő döntésének 10.1. alpontját is megsemmisítette. Egyebekben a döntőbizottsági határozat érdemi rendelkezéseit nem érintette. A felülvizsgálati határozat indokolása szerint a felperes által megadott ajánlati ár nem volt aránytalanul alacsony.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes keresetében 1 585 262 000 Ft elmaradt haszon, 100 000 000 Ft nem vagyoni kár, valamint 20 473 000 Ft, a közbeszerzési eljárásban való részvétellel és az ajánlat elkészítésével kapcsolatban felmerült költség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy abban az esetben, ha az alperes nem nyilvánította volna jogellenesen érvénytelenné a pályázatát, vele kellett volna a kutatóközpont kivitelezésére vonatkozó fővállalkozási szerződést megkötni, mivel a közbeszerzési eljárásban összességében ő tette az előnyösebb ajánlatot. A jogellenes magatartásával okozott kárt pedig az alperes köteles megtéríteni.

[9] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság "részközbenső" ítéletében megállapította, hogy a vagyoni károk tekintetében - a felperes pályázati eljárásból való jogellenes kizárására figyelemmel - fennáll az alperes kártérítési felelőssége.

[11] A határozat indokolása szerint a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárásban a felperes adta az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A felperes tehát, ha nem zárták volna ki az eljárásból, a pályázat nyertesének bizonyult volna, így az alperesnek vele kellett volna megkötnie a fővállalkozási szerződést. A közbeszerzési jogsértéssel, a felperes ajánlatának jogellenes érvénytelenné nyilvánításával okozott kárt ezért az alperes köteles megtéríteni.

[12] A másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a felperes elmaradt haszonból álló kártérítési igénye tekintetében a keresetet elutasította, és megállapította, hogy a felperes kártérítési keresetének jogalapja a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítése körében fennáll.

[13] A határozat indokolásában a másodfokú bíróság rámutatott: az alperesnek a pályázatokat teljeskörűen kellett értékelnie, így azok elbírálásakor maradéktalanul meg kellett jelölnie az általa fennállónak tekintett érvénytelenségi okokat. A felperes ajánlatát az alperes háromféle okból találta érvénytelennek, a jogorvoslati eljárásban azonban megállapításait mindhárom érvénytelenségi ok esetében jogsértőnek ítélték. A felperes ajánlatát ezért érvényesnek kell tekinteni. A közbeszerzési jogsértés miatt indított kártérítési perben azonban a bíróság a pályázat elbírálásával kapcsolatos döntési jogkört nem veheti át, az ajánlatokat nem értékelheti, nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az érvényes ajánlatok közül melyik előnyösebb a pályázat kiírója számára. Kétséget kizáróan ezért nem állapítható meg, hogy az alperes a közbeszerzési jogsértés hiányában a felperessel kötötte volna meg a fővállalkozási szerződést. A másodfokú bíróság erre tekintettel az elmaradt haszon megtérítése iránti keresetet - az okozati összefüggés bizonyítottságának hiányában - elutasította. Álláspontja alátámasztása érdekében utalt a Legfelsőbb Bíróság 4/1999. PJE határozatában és az EBH 2000.342. számú elvi határozatban foglaltakra is. A közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek körében viszont úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetének jogalapja fennáll.