T/4027. számú törvényjavaslat indokolással - a szerencsejáték szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról
2023. évi LX. törvény a szerencsejáték szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról
1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A játékos részére a szervező által létrehozott közös, vagy több játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. Több egyenleg esetén a különbözet számításakor a különböző játékosi egyenlegek számadatait összesítetten kell figyelembe venni."
2. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kaparós sorsjegyként szervezett sorsjáték, a számsorsjáték és - a lóversenyfogadás és a távszerencsejáték kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult."
3. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. §
(1) Ha az e törvény szerinti közigazgatási hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatósági eljárás) tárgya olyan közigazgatási szabályszegés, amely esetén
a) a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel, vagy a vele együttműködő pénzforgalmi szolgáltatóval szemben a 13/C-13/E. § vagy a 36/G-36/J. § szerinti közigazgatási szankció alkalmazásának lehet helye,
b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történő kézbesítés kizárt, és
c) az egyetemes postai szolgáltatás szerinti kézbesítés időtartama az eljárás sikerességét veszélyezteti
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági eljárás során keletkezett végzését vagy egyéb iratát a honlapján közzétett hirdetménnyel vagy a kézbesítés tényének és időpontjának utólag történő igazolására alkalmas, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján is közölheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény vagy az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás útján történő közlés a hivatalos iratként történő kézbesítéssel való közléssel azonos joghatással bír.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti hirdetményi közlés feltételei fennállnak, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a vizsgált tevékenységgel összefüggésben az ügyfelet az általa közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikus postafiók címen - az Ákr. 104. § (3) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - tájékoztatja
a) a hatósági eljárás megindításáról,
b) arról, hogy a hatósági eljárás iratai hirdetményi úton kerülnek közlésre, és
c) arról, hogy minden hirdetményi úton közölt végzést, egyéb iratot az ügyfélnek tájékoztatásul megküld az ügyfél által közzétett vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által feltárt elektronikus postafiók címre, vagy az ügyfél által megadott egyéb elektronikus postafiók címre."
4. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szerencsejáték-szervező a fizetési számlához kapcsolódó névnek és a játékosnak a szerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő nevének összevetésével állapítja meg a fizetési számla játékoshoz kötődését. A szerencsejáték-szervező befizetést kizárólag a fizetési számlához kapcsolódó névnek és a játékos szerencsejáték-szervező nyilvántartásában szereplő nevének egyezése esetén írhat jóvá a játékosi egyenlegen. Ha a szerencsejáték-szervező lehetőséget biztosít a játékosok részére az átutalásban közreműködő fizetési szolgáltató igénybevételével történő átutalásra, a szerencsejáték-szervező a játékosi egyenlegen befizetést akkor írhat jóvá, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy azt saját nevére szóló fizetési számláról kezdeményezi.
(5b) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szerencsejáték-szervező befizetést akkor írhat jóvá a játékosi egyenlegen, ha a játékos nyilatkozik arról, hogy az a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyát használ."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A távszerencsejáték szervezője a játékos részére kifizetést - a játékosi egyenleg megszüntetése kivételével - az Fsztv. vagy a Hpt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról, a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti - a játékos előzetes nyilatkozata alapján a tulajdonában álló - fizetési számlájára történő átutalással teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a játékossal történő elszámolás keretében a távszerencsejáték szervezője - ha a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlájának adatai nem állnak rendelkezésre - a játéktervben meghatározott egyéb módon is teljesíthet kifizetést."
5. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára használja fel, vagy azok összegét a 11. § (8) bekezdésében foglaltak szerint játékadó címén bevallja és a központi költségvetésbe befizeti."
6. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. §
Sorsjáték az az esemény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjátéknak minősül a kaparós sorsjegy is."
7. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
"21/A. §
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervező kérelmére engedélyezi - a 16. § szerinti tombolajáték kivételével - több, a 21. § szerinti sorsjátékhoz kapcsolódó együttes különsorsolás szervezését az érintett sorsjátékok át nem vett nyereményei terhére."
8. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. §
(1) Számsorsjáték az az esemény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt ad, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal. A kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján értékesített számsorsjátékra a 29/H. § (5) bekezdésében, 29/I. §-ában és 29/K. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bingójáték olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok eltalálása jogosít nyereményre.
(3) A kenó olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.
(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján - más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető."
9. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. §
A 21-22. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető. Egyéb sorsolásos játék minden olyan folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amely esetében a sorsjátéktól és a számsorsjátéktól különböző, az egyéb sorsolásos játék szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervében rögzített azonosítási módszer alapján kerülnek meghatározásra azok a sorsolási körülmények, amelyek fennállásától vagy bekövetkezésétől a nyerés vagy a vesztés függ. A nyeremény vagy nyereményhányad előre meghatározott az azonosítási módszer és a sorsolás eredményének függvényében. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a sorsolásos játékokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell az egyéb sorsolásos játékokra is."
10. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Fogadás esetén a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára használja fel. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint, ennek hiányában az át nem vett nyereményekre a 11. § (8) bekezdését kell alkalmazni."
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A szerencsejáték-szervező lehetőséget biztosíthat a fogadónak arra, hogy a tétfizetést követően - a tét egésze, vagy egy része vonatkozásában -, a fogadási esemény kimenetelének bekövetkezése előtt, a játéktervben meghatározott esetekben korai kifizetésre váljon jogosulttá. A korai kifizetés könyvviteli elszámolása a számvitelről szóló törvény szerinti előleg szabályainak megfelelően történik. A korai kifizetésre a nyeremény-kifizetésre vonatkozó szabályok irányadók."
11. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/F. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Az engedélyezési eljárásban a nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű fordítását csatolni kell. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a fordítás megfelelőségének ellenőrzése céljából hiteles fordítás benyújtását kérheti."
12. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékban történő részvétel céljából egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. Egy játékosnak, különböző játékokra egy szervezőnél több játékosi egyenlege is lehet, beleértve a több közös játékosi egyenleget is. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusz nyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán tartja. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül pótolja a különbözetet. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A távszerencsejáték üzemeltetője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza. Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt."
13. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/R. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az (1) bekezdés szerinti ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt."
14. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az egyéb sorsolásos játék esetén a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata."
15. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A játékadó mértéke a sorsolásos játékok esetében:
a) a 16. §-ban foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a;
b) a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a;
c) a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a;
d) a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a;
e) a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;
f) a c)-e) pontokban fel nem sorolt más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a;
g) a kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a;
h) az egyéb sorsolásos játék játékadója a havi tiszta játékbevétel 24 %-a."
16. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhónapban elfogadott borravaló 50%-a."
17. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.2. Tiszta játékbevétel online kaszinójáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete; ha a magyarországi online kaszinó üzemeltetője más szolgáltató által üzemeltetett, a 29/O. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, más játékos elleni kártyajátékhoz csatlakozik az ilyen játékok esetében a tiszta játékbevétel a játékosok felé a magyarországi online kaszinó üzemeltetője által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok összege azzal, hogy a játékadó alapjának megállapítása során a kétféle módon keletkezett tiszta játékbevétel összegét kell figyelembe venni."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére - beleértve a 28/A. § (8) bekezdésében foglaltakat is - a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki."
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:
"20. Kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései
a) megjelenítésére a játékmenetben virtuálisan kerül sor, vagy
b) biztonságos - virtuális vagy fizikális - módszerrel eltakartak, és az eltakarás eredményeként csak különleges - virtuális vagy fizikális - eljárással ismerhetők meg, és amelynek előállítása előre meghatározott nyerőosztályok és azokhoz tartozó nyereményösszegek szerint történik."
(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező több szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egy vagy több közös játékosi egyenleg is létrehozható."
18. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/E. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 21/A. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a már engedélyezett sorsjátékok jóváhagyott játékterve alapján lebonyolítható különsorsolásokra is.
(8) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 8/A. §-át és 29/F. § (1b) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
19. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41. §
Az 1. § (3) bekezdés e) pontja, (6) bekezdése, (11) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (4) bekezdés c) pontja, 3. § (1) és (1b) bekezdése, 3. § (3) bekezdése, 7/A. § (4) bekezdése, 10. § (1)-(1b) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 11. § (5)-(7) bekezdése, 12. § (3a) bekezdése, 13. § (1a) és (1b) bekezdése, 13/B. § (1) bekezdése, 13/C-13/K. §-a, 21. §-a, 22. § (1)-(4) bekezdése, 24. §-a, 26. § (3)-(5) bekezdése, 27/A. § (2) bekezdése, 28/A. § (1) bekezdése, 28/A. § (8) bekezdése, 29/C-29/V. §-a, 30. § (2a) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, 36/G-36/J. §-a, 37. § 3., 18., 20-22., 27-29. pontja, 38. § (2) bekezdés g) pontja és 40/E. § (3)-(5) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
20. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 11. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "A távszerencsejáték szervezője tét" szövegrész helyébe a "Távszerencsejátékban a játékos a játékosi egyenlegre" szöveg,
b) 11. § (5) bekezdés b) pontjában az "a játékos" szövegrész helyébe az "az" szöveg,
c) 11. § (5) bekezdés e) pontjában az "ezt jóváhagyott" szövegrész helyébe az "ezt a szerencsejáték szervező jóváhagyott" szöveg és a "teszi, értékesítőhelyén" szövegrész helyébe a "teszi, a szervező értékesítőhelyén" szöveg,
d) 11. § (5) bekezdés záró szövegrészében a "fogadhat" szövegrész helyébe a "teljesíthet" szöveg,
e) 13/E. § (6) bekezdésében az "azon második olyan napon 13 órától alkalmazza, amely napon a fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart (a továbbiakban: banki munkanap) és amelyet megelőzött banki munkanap" szövegrész helyébe a "második munkanapon - ide nem értve a bankszünnapot - 11 órától alkalmazza" szöveg,
f) 27/A. § (1) bekezdésében a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben" szövegrész helyébe a "Hpt.-ben" szöveg,
g) 27/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Hpt.-ben" szöveg,
h) 30. § (4) bekezdésében a "45%-át" szövegrész helyébe a "40%-át" szöveg,
i) 36. § (3h) bekezdésében az "a nyeremény" szövegrész helyébe az "annak" szöveg,
j) 37. § 28. pontjában a "távszerencsejáték" szövegrész helyébe a "szerencsejáték" szöveg
lép.
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
21. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 17. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy" szövegrész helyébe az " , illetve" szöveg,
b) 25. § (1) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
c) 25. § (4) bekezdés záró szövegrészében a "megállapítást nyer" szövegrész helyébe a "megállapítja" szöveg,
d) 25. § (8a) bekezdésében az "amit" szövegrész helyébe az "amelyet" szöveg,
e) 39. § (1) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
f) 39/A. § (3) bekezdésében a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg,
g) 39/B. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "illetve" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg
lép.
3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
22. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában az "ellátást és" szövegrész helyébe az "ellátást, és" szöveg lép.
4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
23. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg lép.
5. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása
24. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárás kivételével a kijelölési eljárásért - az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
6. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
25. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontjában az "oda" szövegrész helyébe az "Egyetemre" szöveg lép.
7. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
26. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1a) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg lép.
8. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
27. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 56. § (1) bekezdésében az "év időtartamban" szövegrész helyébe az "évvel" szöveg,
b) 213. § (2) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg,
c) 214. § (1b) bekezdésében a "részesülő nem" szövegrész helyébe a "részesülő személy nem" szöveg,
d) 215. § (5) bekezdés c) pontjában a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
e) 216. § (3) bekezdésében a "tanfolyamon" szövegrész helyébe a "tanfolyam keretében" szöveg,
f) 246/A. § (2) bekezdésében a "terjedő" szövegrész helyébe a "tartó" szöveg
lép.
9. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása
28. §
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
"5/A. Elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályai
7/A. §
(1) Ha a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező kérelmező az elektronikus ügyintézési ponton is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.
(2) Az eljárás során felvételezett arcképmás adatot érintően automatizált arcképmás összehasonlítást kell végezni.
(3) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók, de a 7. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A regisztrációs kérelem összeállítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatok alapján történik.
(4) A kérelem az elektronikus ügyintézési ponton keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja.
(5) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén - aláírás adat felvételének hiányában - a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről."
10. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
29. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 31. § (3) bekezdésében a "rendezvényszervezés" szövegrész helyébe a "rendezvényszervezési" szöveg,
b) 198. § (1) bekezdés 7a. pontjában az "az ilyen" szövegrész helyébe az "ezen" szöveg
lép.
11. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
30. §
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. §
(1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha
a) kérelemre indult ügy esetén az ügyfél a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,
b) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel és
c) az ügy intézéséhez szükséges adatok automatizált feldolgozásra alkalmas módon az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére állnak, vagy azokat automatikus információátvétel útján, automatizált feldolgozásra alkalmas formátumban átveszi.
(2) Automatikus döntéshozatal esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik az ügyféllel való közlésről. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv közli az ügyféllel, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.
(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.
(4) Nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, ha azt az adott ügyben törvény vagy kormányrendelet kizárja.
(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető módon, valamint a 10. § b) pontja szerinti elektronikus út biztosítása esetén alkalmazott ügyintézési felületen közzéteszi az automatikus döntéshozatali eljárás módszertanát és lényeges szabályait."
31. §
(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)
"q) automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer,"
(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)
"r) a Kormány által rendeletben megjelölt központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás."
32. §
Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (6) bekezdése.
12. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
33. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"40. § [Automatikus döntéshozatal]
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
a) az Eüsztv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak és nincs ellenérdekű ügyfél, vagy
b) a kérelem tekintetében
ba) törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi,
bb) a hatóság részére a benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
bc) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
bd) nincs ellenérdekű ügyfél."
13. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
34. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 7. § (4) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
b) 62/A. § (1) bekezdés f) pontjában a "juttatások, támogatások" szövegrész helyébe a "juttatások, valamint támogatások" szöveg,
c) 86. § (2) bekezdés h) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
d) 89. § (3) bekezdés f) pontjában a "továbbfoglalkoztatni," szövegrész helyébe a "továbbfoglalkoztatni, vagy" szöveg,
e) 134. § (1) bekezdésében a "sávon" szövegrész helyébe az "illetménysávon" szöveg,
f) 138. § (1) bekezdésében a "részére" szövegrész helyébe a "számára" szöveg,
g) 168. § (4) bekezdésében az " , illetve" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
h) 281. § (8) bekezdésében az "illetmények" szövegrész helyébe az "illetménysávok" szöveg
lép.
14. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
35. §
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 1. mellékletében foglalt táblázat 2. sor 2. mezőjében a "megnevezése" szövegrész helyébe az "elnevezése" szöveg,
b) 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sor 2. mezőjében a "megnevezése" szövegrész helyébe az "elnevezése" szöveg
lép.
15. A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. XCI. törvény módosítása
36. §
A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 12. § (1) bekezdésében a "vagy" szövegrészek helyébe a "valamint" szöveg lép.
16. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása
37. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 38. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg lép.
17. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása
38. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 9. § (3) bekezdés c) pontjában az "és" szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg lép.
18. Záró rendelkezések
39. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 15. § és a 16. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 11. alcím és a 12. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. §, a 6. §, a 8. §, a 9. §, a 10. § (1) és (3) bekezdése, a 12. §, a 13. § és a 17. § (2)-(4) bekezdése 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
Általános indokolás
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosításai a szerencsejáték szervezés kapcsán felmerült szabályozási igényeket kívánják átvezetni, mellyel a jogalkotó erősíteni kívánja a hazai szerencsejáték-szervezés és ezen belül kiemelten a távszerencsejáték versenyképességét, szem előtt tartva annak átláthatóságát, szabályozott szervezését, valamint a játékos védelmét.
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény kivételi szabályt rögzít a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása a NEK-regisztráció elektronikus ügyintézési ponton történő elvégzésének szabályait határozzák meg.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) módosítása az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszert Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásként (KEÜSZ) bevezeti a törvénybe, illetve pontosításra kerül az automatikus döntéshozatal szabályozása, továbbá hatályon kívül helyezi a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapítására és a megfizetésével kapcsolatos szabályozásra irányuló felhatalmazó rendelkezést.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) módosítása a szabályozás koherenciájának biztosítását szolgálja, az ellentétek kiküszöbölése érdekében az Ákr. módosításával az E-ügyintézési tv. szerinti eljárás az automatikus döntéshozatal speciális, elektronikus változataként kerül meghatározásra.
A fentieken túl egyéb, jogtechnikai pontosítások átvezetésére irányul a tervezet.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás biztosítja, hogy közös vagy több játékosi egyenleg esetén a nyereményigazolás kiállításának feltételéül szolgáló nyereményösszeg számítása során a több egyenleg szerinti befizetések és kifizetések kumulált összegét kell figyelembe venni.
2. §
A módosítás célja, hogy kizárólag állami játékszervező által szervezhető játék legyen a kaparós sorsjegy és a nem távszerencsejátékként szervezett bukmékeri (földi) fogadás.
3. §
A módosítás rendezi az engedély nélküli szerencsejáték szervezéssel megvalósított közigazgatási szabályszegéssel kapcsolatban a közigazgatási hatósági ellenőrzés, valamint a hatósági eljárás során keletkezett végzés vagy egyéb irat kézbesítésével, illetve közlésével kapcsolatos problémákat. Az internet országokon átívelő jellegéből fakadóan az illegális online szerencsejáték szervezők, akik az Szjtv. szerinti hatósági ellenőrzésekkel és hatósági döntésekkel érintettek, jellemzően külföldi illetőségűek, amely esetben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kézbesítés szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során keletkező iratok, döntések postai úton, hivatalos iratként történő közlésének gyakran objektív akadályai vannak, a külföldre történő postázás időigénye pedig a jogalkalmazási tapasztalatok alapján az eljárás eredményességét befolyásolhatja, különös tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 103. § (4) bekezdésére (ha a hatóság a hivatalból indított eljárásban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépi, a jogsértés tényének megállapításán és a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására kötelezésen túl egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazhat). Másrészről indokolt az ügyféli jogok biztosítása érdekében is a közlés szabályainak ilyen módon történő kiegészítése.
4. §
Távszerencsejáték esetén a játékosi egyenlegre történő befizetésekre és onnan történő kifizetésekre vonatkozó rendelkezés pontosítása. A módosítás célja másrészt a játékosi egyenlegre történő befizetés technikai előírásainak a saját számláról, illetve saját bankkártyával történő befizetés (előzetes) vizsgálatára rendelkezésre álló technikai és jogi eszközökkel összhangban történő meghatározása. Ezen előírásokat a játékos köteles betartani, a szervező pedig a rendelkezésére álló eszközökkel, valamint a játékos nyilatkoztatásával köteles azoknak érvényt szerezni.
5. §
A módosítás célja, hogy a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetén ne a különsorsolásos akció megszervezése legyen az egyetlen, kötelező lehetőség az át nem vett nyeremények felhasználására, hanem legyen lehetőség azok játékadóként történő elvezetésére.
6. §
A sorsjáték fogalma magában foglalja a tombolajátékot és a kaparós sorsjegyeket (és ezek virtuális megfelelőjét, az e-sorsjegyeket is), de ezen fogalmak közötti kapcsolat egyértelmű rögzítése jelenleg még hiányzik az Szjtv.-ből, a javaslat ezt a hiányosságot hivatott megszüntetni.
7-9. §, 15. §
A kizárólag online játszható számsorsjátékokra nézve semmilyen jogszabályi előírás nincs az Szjtv.-ben, a módosítás célja ennek rendezése.
A módosítás célja továbbá, hogy a bingó típusú számsorsjáték online módon is szervezhető legyen.
Az egyéb sorsolásos játék fogalom meghatározásához általános keretszabály alkalmazása szükséges, mivel az érintett játékok sokféleségének biztosítása a szabályozással elérni kívánt cél, így minden játék esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervekben kerülnének meghatározásra az adott sorsolásos játék részletszabályai.
10. §
A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a javaslat szerinti szabályozás lehetőséget kíván teremteni a korai kifizetés (cash-out) funkció alkalmazására, amely olyan speciális fogadási lehetőség, amelynek használatával a játékos a fogadási esemény megtörténte előtt, a korábban várt nyereményösszeghez képest csökkentett összegű kifizetésben részesülhet.
Jelenleg egyedül a bukmékeri rendszerű fogadás esetében nem kell visszajuttatni az át nem vett nyereményeket a fogadók felé.
A szabályozás szerint, ha az Szjtv. eltérően nem rendelkezik, a sorsolásos játékokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az egyéb sorsolásos játékokra is. Az Szjtv.-ben a nyeremény-visszafizetési arányra és az adózásra vonatkozó módosítás további speciális szabályozást ad az egyéb sorsolásos játékra, de az egyéb, pl. az engedélyezésre, ellenőrzésre, időközi elszámolásra, végelszámolásra vonatkozó, a sorsolásos játékokat érintő szabályozás az egyéb sorsolásos játékokra is irányadó lenne.
11. §
Az Szjtv. kizárólag a távszerencsejáték engedélyezése során követeli meg az okiratok hiteles fordításának benyújtását, más szerencsejáték engedélyezése során nem. A módosítás célja a nem magyar nyelven kiállított okiratok egységes kezelése az egyes engedélyezési eljárásokban.
12-13. §
Az Szjtv. jelenlegi szabályozása szerint egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható.
A módosítás célja, hogy az online kaszinójáték szervezőre irányadó bónusz elszámolási rendelkezésekkel azonos tartalmú szabályok legyenek irányadók a távszerencsejátékot szervezőre is, ha ezen lehetőséggel a távszerencsejáték szervező élni akar.
14. §
Egy új játékkoncepcióval összefüggő módosítás alapján a számsorsjáték esetében előre meghatározott, nagyszámú mezőt tartalmazó csomagból vásárolhat a játékos bizonyos mértékű tört részesedést, ezután a játékos az általa megvásárolt részesedések arányában jogosult az adott tippcsomag által esetlegesen elért nyereményre. Ezen játékkoncepció szerint a nyereményalapképzés során a szervező általi dotációra is szükség lehet, így a koncepció megvalósításához a számsorsjáték havi nyereményalap fogalmának a módosítása szükséges, mivel a jelenlegi szabályozás alapján csak a játékosok által tétként megfizetett összeg képezheti a nyereményalapot.
16. §
A tiszta játékbevétel fogalmának pontosítása kártyatermek esetében.
17. §
A távszerencsejátékhoz hasonlóan az online kaszinójátékra vonatkozóan is szükséges meghatározni a tiszta játékbevétel fogalmát, amelynek részeként az általános fogalomtól eltérő kivételként lehet meghatározni a külföldi szolgáltató által üzemeltetett online kártyajátékokhoz történő csatlakozás esetére vonatkozó szabályt.
A módosítás további célja, hogy több kaparós sorsjegyre egyszerre különsorsolás kerülhessen szervezésre a fel nem vett nyeremények alapjainak terhére.
A módosítás biztosítja, hogy közös vagy több játékosi egyenleg esetén a nyereményigazolás kiállításának feltételéül szolgáló nyereményösszeg számítása során a több egyenleg szerinti befizetések és kifizetések kumulált összegét kell figyelembe venni.
A kaparós sorsjegy definíciója jelenleg az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet értelmező rendelkezései között szerepel, a módosítás célja ennek átemelése az Szjtv. értelmező rendelkezései közé, kisebb módosításokkal, amelyek egyrészt a papír alapú kaparós sorsjegyek és az e-sorsjegyek közötti különbséget érzékeltetik, másrészt egyértelművé teszik a fix nyereménystruktúrát.
A módosítás célja az, hogy ez játékhoz és ne játékoshoz kötődő előírás legyen, valamint annak kifejezett előírása, hogy egy játékosnak különböző játékokra vonatkozóan közös játékosi egyenlege is lehet ugyanazon szervezőnél.
18. §
Átmeneti rendelkezések.
19. §
Az Szjtv. műszaki notifikációs záradékának módosítása a 2023/17/HU számon lefolytatott műszaki notifikációs eljárásra figyelemmel.
20. §
Az Szjtv. pontosítását célzó, szövegcserés módosításokat tartalmazó rendelkezés.
21-23. §
Nyelvhelyességi pontosítások.
24. §
A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségét tanúsító szervezetekről és a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 41/2016. (X. 13.) BM rendelet felülvizsgálata alapján az engedély kiadására irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megszüntetésre kerül, így arra tekintettel, hogy igazgatási szolgáltatási díjmentességet kizárólag törvényben lehet megállapítani, szükséges a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárás vonatkozásában egy kivételi szabályt rögzíteni.
25-27. §, 29. §, 34-38. §
Jogtechnikai pontosítások és szövegpontosító rendelkezések.
28. §
A rendelkezés célja a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás elektronikus ügyintézési ponton történő elvégzésének szabályozása.
30. §
A módosítás az automatikus döntéshozatali eljárás definícióját, az eljárás lefolytatás feltételeit határozza meg, illetve pontosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szervek eljárásaiban, továbbá rögzíti, hogy mely esetekben nincs helye az eljárás alkalmazásának, illetve a korábbi szabályozással megegyező módon írja elő az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az eljáráshoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségét.
31. §
A Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósult KÖFOP-2.2.7- VEKOP-20. számú projekt keretében kialakításra került az automatikus közigazgatási döntéshozatali (AKD) rendszer, amelynek kialakítása, ehhez kapcsolódóan az automatizációra épülő döntéshozatali eljárások, megoldások újragondolása szükségessé teszi az érintett jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a szolgáltatás nevesítését az elektronikus ügyintézési szabályozásban.
A rendelkezés célja, hogy az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszert Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásként (KEÜSZ) bevezesse a törvénybe.
32. §
A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megszüntetésére tekintettel szükséges a kapcsolódó törvényi felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése is az esetleges jogbizonytalanság elkerülése érdekében.
33. §
A törvényjavaslat szerinti módosítással két fajta automatikus döntéshozatalt lehet majd megkülönböztetni. Az első, amikor elektronikus kérelem útján az eljárás emberi beavatkozás nélkül zajlik az E-ügyintézési tv. szabályai szerint, a második pedig az, amikor a hatóság részére nem elektronikus úton benyújtott kérelem alapján valamennyi adat rendelkezésre áll és azonnal döntést tud hozni (pl. lakcímkártya kiállítása kormányablakban).
39. §
Hatályba léptető rendelkezések.