BH 2012.12.283 A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének - bár az jellegében a csaláshoz hasonló bűncselekmény - sem a jogtalan haszonszerzési célzat, sem a kár nem tényállási eleme, tehát önmagában a pénzügyi támogatás hamis okirat felhasználásával való megszerzésével elkövethető [Btk. 288. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2010. február 9-én kihirdetett ítéletével:

Az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki

2 rb. folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bek. a) pontja],

folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pontja], valamint

folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §).

Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra és 800 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, valamint egyúttal vele szemben 14 501 500 forintra vagyonelkobzást rendelt el;

A II. r. terheltet bűnösnek mondta ki

2 rb. bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bek. a) pontja],

bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntet­tében [Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pontja] és

bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §).

Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, továbbá vele szemben 14 501 500 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban megállapított - a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített - tényállás szerint az R. Kft. képviseletre jogosult ügyvezetője 1998. január 27-től 2003. február 16-ig az I. r. terhelt házastársa volt. A társaság ügyeit azonban ebben az időszakban kizárólag az I. r. terhelt intézte, a társaságot ő vezette, a döntéseket ő hozta meg.

Az R. Kft. nevében az I. r. terhelt 2001. július 6-án pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz az R. Kft. tulajdonában álló ingatlanon műanyag nyílászáró gyártó üzem és kiszolgáló létesítményei megvalósítása és nyílászáró gyártó gépsor beszerzése érdekében a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet, valamint az 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alapján, különböző támogatások elnyerésére.

A megyei területfejlesztési tanács, mint támogató és az R. Kft., mint támogatott 2002. január 4. napján írták alá a támogatási szerződést vissza nem térítendő AFC támogatásra. A szerződés szerint a megyei területfejlesztési tanács a 2001. évben 9 528 000 forint, a 2002. évben 20 472 000 forint, azaz összesen 30 000 000 forint vissza nem térítendő AFC támogatást nyújt az R. Kft.-nek. A szerződés úgy rendelkezett, hogy minden támogatásra jogosító számla nettó értékéből 25,39% kerül átutalásra az R. Kft. részére.

A megyei területfejlesztési tanács, mint támogató és az R. Kft., mint támogatott 2002. január 4. napján írta alá a támogatási szerződést vissza nem térítendő GFC támogatásra. A szerződés szerint a megyei területfejlesztési tanács a 2001. évben 12 052 000 forint, a 2002. évben 25 893 000 forint, azaz összesen 37 945 000 forint vissza nem térítendő GFC támogatást nyújt az R. Kft.-nek. A szerződés szerint a támogatásra jogosító számlák nettó értékének 32,11%-a került átutalásra az R. Kft. részére.

Mindkét szerződésben rögzítették, hogy az R. Kft. a támogatásokat az igénylés alapját képező eredeti számlák és a teljesítést igazoló bankszámlakivonatok benyújtásával veheti igénybe, olyan kifizetések fedezetére, melyek a támogatási szerződés mellékletét képező létesítmény- és géplistában szerepelnek.

Mindkét szerződés szerint a támogatásokkal kapcsolatos feladatokat a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezete, a Megyei Fejlesztési Ügynökség látja el. Ők jogosultak előzetesen ellenőrizni a számlák valódiságát, annak kifizethetőségét, és ezen ellenőrzés után a támogatási összeget a Magyar Vállalkozásfejlesztési KHT utalványozza, közvetlenül a kft.-nek.

A II. r. terhelt által képviselt K. Kft., valamint az R. Kft. 2001. november 21. napján vállalkozói szerződést kötöttek egymással, melyben a K. Kft. elvállalta a műanyag nyílászáró gyártó üzem generál kivitelezését.

Még ugyanezen a napon a K. Kft. mint megrendelő, illetve a D. Kft., mint vállalkozó vállalkozási szerződést kötöttek egymással, melyben a D. Kft. alvállalkozóként vállalta a műanyag nyílászáró gyártó üzem épületének szerkezetkész megépítését.

A K. Kft., mint számlakibocsátó az R. Kft., mint számlabefogadó felé a beruházás kapcsán az ítéletben részletezett 20 db valótlan tartalmú számlát bocsátott ki 2002. január 4. és június 12. között.

A számlák az üveggyártó gépsorok és műanyag nyílászáró gyártó gépsorok beszerzéséről és építőipari munkákról kerültek kiállításra.

A valótlan tartalmú számlákat az I. r. terhelt az R. Kft. nevében a megyei fejlesztési ügynökséghez benyújtotta, és ezen számlák alapján az R. Kft. részére az ügynökség az AFC, illetve a GFC támogatási szerződésben szereplő összegeket kifizette.

A K. Kft. által kibocsátott, az R. Kft. által befogadott, és a megyei fejlesztési ügynökséghez a fentiek szerint benyújtott számlák azért voltak valótlan tartalmúak, mert az azokban rögzített gazdasági események munkadíjtételét az R. Kft. olyan munkákért fizettette ki a K. Kft. részére, amelyeket a valóságban nem ez a cég, s nem is ezen cég szerződésben feltüntetett alvállalkozója, a D. Kft. végzett el, hanem az I. r. terhelt ismerőse, C. Gy. az általa odavitt munkásokkal, vállalkozókkal a számlákon feltüntetett összegek töredék részéért.

C. Gy. nem állt alvállalkozói kapcsolatban sem a K. Kft.-vel, sem a D. Kft.-vel. Az I. r. terhelt biztosította C. Gy. és az általa odavitt munkások bérét.

A gépbeszerzés kapcsán kiállított számlák azért valótlan tartalmúak, mert ugyan az üveggyártó gépsorokat, valamint a műanyag nyílászáró gyártó gépsorokat valóban a K. Kft. szerezte be, vásárolta meg, azonban a műanyag nyílászáró gyártó gépekért az F. Bt. részére nettó 15 912 500 forintot, míg az üveggyártó gépekért a P. Bt. részére mindösszesen 4 000 000 forintot fizetett, így összesen 19 912 500 forintért szerezte be a gépeket, melyeket azután 46 960 000 forintért számlázott tovább az R. Kft. felé.

Az I. r. terhelt a II. r. terhelt által a K. Kft. nevében kiállított fenti, 20 darab valótlan tartalmú számlát az R. Kft. könyvelésébe beállította, és figyelembe vette azokat a társaság 2001 decemberétől 2002 májusáig terjedő idősza­kokra vonatkozó, összesen 6 havi áfabevallásának - és a 2002 áprilisára vonatkozóan benyújtott önrevíziós bevallásának - a kitöltésénél, mint levonható áfa alapjául szolgáló bizonylatokat.

Az I. r. terhelt a valótlan tartalmú számlákra alapozva minden hónapban a jogszerűen számíthatónál magasabb összegű visszaigényelhető áfát vallott be, melyből 2001 decembere és 2002 májusa között összesen 29 003 000 forint kiutalását kérte, míg 539 000 forintról úgy rendelkezett, hogy annak átvezetését kéri a 2002. júniusi időszakra. Ez utóbbi összeg tekintetében tehát visszaigényelhető áfát vallott be.