1/2001. (I. 5.) GM rendelet

a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzatainak egységes szemléletű felhasználása, kezelése, működése, ellenőrzése, továbbá a vállalkozások egyszerűsített eljárási rendben való támogatásának megteremtése érdekében az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) és (10) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 21. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló VII. fejezetében és az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközei felhasználásának speciális szabályairól szóló VIII. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:[1]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1)[2] A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Beruházás-ösztönzési célelőirányzat, valamint az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.

(2)[3] Az e rendeletben szabályozott célelőirányzatok felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokra, programokra, projektekre a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az R.-ben és a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(3)[4] A pályáztatás szabályait, az elkülönített pályázati forrásokat, a pályázati díjat, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások folyósítását, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza.

2. §[5]

A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

A támogatásban részesíthetők köre

3. §

(1)[6] A rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokból támogatás - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel -a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint ha a pályázati felhívás - a Beruházásösztönzési célelőirányzat esetén a támogatás nyújtója -kifejezetten lehetővé teszi, magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező és az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körtől eltérően támogatás

a) a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok létrehozására az Ipari Park címet szerzett, illetve logisztikai tevékenységet megvalósító beruházások esetén jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás részére;

b)[7]

c)[8] az energiahatékonyság elősegítése, valamint az energiahatékonyság növelése, továbbá a megújuló energiahordozó-felhasználás részarányának növelése érdekében települési önkormányzatok, belföldi székhelyű állami intézmények és közalapítványok, egyházak, állami költségvetési szervek, vállalkozói és szakmai érdekképviseletek, kamarák, alapítványok, egyesületek, szövetségek, valamint társasházak és lakásszövetkezetek részére is

(3)[9]

(4)[10]

4. §[11]

5. §[12]

5/A. §[13]

A pályáztatás szabályai, elkülönített pályázati alapok

6. §

(1)[14]

(2)[15]

(3)[16]

(4)[17] A Minisztérium - fejlesztési célú beruházások kivételével - a Kormány által meghatározott gazdaságstratégiai célok megvalósításához az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-át elkülöníti, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a gazdasági és közlekedési miniszter dönt.

(5)[18]

(6)[19]

(7)[20]

(8)[21]

(9)[22]

7. §[23]

8. §[24]

9. §[25]

10. §[26]

11. §[27]

12. §[28]

13. §[29]

14. §[30]

15. §[31]

A célelőirányzatok forrásai és a kezelésükkel kapcsolatos állami feladatok

16. §

(1)[32] Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok forrását a költségvetési törvényben a Minisztérium fejezetében meghatározott támogatások és bevételek képezik.

(2) Az egyes célelőirányzatok bevételei:

a)[33] a célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat esetén ideértve az "Ipari Park" cím pályázat eljárási díját is;

b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések;

c) a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.

(3) A célelőirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

(4) A Minisztérium a célelőirányzatok felhasználásáról - célelőirányzatonként - féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

(5)[34] A célelőirányzatok forrásaiból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket. A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból támogatott projektekkel összefüggésben a közreműködő szervezetek költségeit a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat finanszírozza.

(6)[35] Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni, vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre.

(7)[36] Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat.

A TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

17. §[37]

17/A. §[38]

A támogatások célelőirányzatok szerinti jogcímei

18. §[39]

19. §[40]

20. §[41]

21. §

(1) A Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat támogatási jogcímei:

a) a vállalkozások - így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók - beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok infrastruktúrájának, bérbe adható építményei rekonstrukciójának; illetve beruházásainak megvalósítása;

b) a vállalkozások - így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók - logisztikai tevékenységét , segítő logisztikai szolgáltató központok és kapacitások létrehozása;

c) az ipari parkok, az ipari parkok és környezetük közötti, valamint az ipari parkokban működő vállalkozások közötti együttműködést szolgáló informatikai és szolgáltatási hálózatok létrehozása;

d)[42] az ipari parkokban és az ipari parkok környezetében működő vállalkozások innovációs igényeinek kielégítését szolgáló regionális innovációs központok, inkubátorházak létrehozása, innovációs, technológiai transzfer szolgáltatásaik technikai és szakmai feltételeinek megteremtése, valamint vállalkozói házak létesítése;

e) az ipari parkok befektetéseinek ösztönzését, betelepítését segítő marketing tevékenységek, valamint az ipari parkok működését segítő menedzserképzés megvalósítása;

f) a klaszterek előkészítését és menedzselését biztosító szervezetek létrehozását szolgáló fejlesztések megvalósítása;

g) a kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogramok kidolgozása, eredményeinek ismertetése és a megvalósítás, szervezeti feltételeinek megteremtése;

h) a kiemelkedő magyar termékek (hungaricumok) piacra jutásának elősegítése;

i)[43] az elektronikus gazdaság fejlesztési céljainak elősegítése, a térségi elektronikus piacok fejlesztése;

j) az a)-i) pontok végrehajtásához kapcsolódó speciális szakemberek továbbképzése.

k)[44] a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések szennyvízkezelése és csatornahálózatának fejlesztése.

l)[45] a gazdasági képzést folytató felsőfokú oktatási intézmények fejlesztése;

m)[46] regionális jelentőségű repülőterek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése.

n)[47] a Kktv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat forrásainak terhére az alábbi tevékenységekhez nyújtható részben vagy egészben támogatás:

a) minisztériumi szinten kezdeményezett regionális befektetésösztönzési tevékenységhez;

b)[48] a regionális gazdaság- és vállalkozásstratégiai feladatok megoldását segítő kutatásokhoz, a vállalkozások információhoz jutását és tájékoztatását segítő országos és regionális marketing tevékenységhez, a Széchenyi Terv vállalkozásokkal történő megismertetését szolgáló kiadványok és sajtótermékek, továbbá a Kamarapressz Kht. által kiadott lap megjelentetéséhez;

c) a minisztériumi regionális gazdaságépítési feladatok megalapozásához szükséges információs és monitoring rendszerek fejlesztéséhez és működtetéséhez;

d)[49] A Regionális Fejlesztési Holding Rt., a Magyar Államkincstár Rt., továbbá a KA-VOSZ Rt. és a Széchenyi Kártya konstrukció működtetésében résztvevő ügyfélszolgálati irodák fenntartói, valamint az egyéb pályázatkezelő szervezetek e rendeletben és a velük kötött szerződésekben meghatározott feladatainak ellátásához.

e) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. e rendeletben és a vele kötött közhasznú szerződésben meghatározott feladatai ellátásához;

f) az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösséggel társult viszonyban lévő országok számára is megnyitott programjaiban való részvételhez;

g) a más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb regionális gazdaságépítési célok végrehajtásához.

h)[50]

i)[51] a közforgalmú gyógyszertárat üzemeltető betéti társaságok beltagjainak többségi tulajdon szerzésének elősegítéséhez;

j)[52] az átmeneti likviditási problémákat kezelő hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatásához;

22. §[53]

A 18. §-ban meghatározott jogcímeken túl, a gazdasági és közlekedési miniszter döntése alapján, a 6. § (4) bekezdésében meghatározott forrás terhére a gazdaságstratégiai célok mellett az alábbi jogcímek finanszírozhatók a Korm. rendelettel összhangban:

a) a nemzetközi kapcsolatok építését segítő hazai és nemzetközi programok;

b) a gazdaságstratégiai feladatok megoldását segítő kutatások;

c) a stratégiai döntés-előkészítést szolgáló kutató- és szakmai tanácsadói tevékenység;

d) az ország-propagandát szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenység;

e) a minisztériumi gazdaságstratégiai feladatok megalapozásához szükséges információs rendszer működtetése és fejlesztése.

Átmeneti és záró rendelkezések

23. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kürt pályázatokra és az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. E pályázatok támogatási igényéről - a támogatási döntést követően a pályázati felhívásban megjelölt célelőirányzat terhére kell gondoskodni.

(3)[54]

(4)[55] A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. §-ának (10) bekezdésében meghatározott Lakóépületek Energiamegtakarítási Programja célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére e rendelet általános szabályait megfelelően alkalmazni kell. Az előirányzatból támogatás a 20. § a) pontjában meghatározott célra nyújtható.

Dr. Matolcsy György s. k.,

gazdasági miniszter