32009R0670[1]

A Bizottság 670/2009/EK rendelete ( 2009. július 24. ) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a durumbúza és a hántolatlan rizs pályázati eljárás útján történő intervenciós felvásárlása tekintetében történő rögzítéséről, valamint a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 670/2009/EK RENDELETE

(2009. július 24.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a durumbúza és a hántolatlan rizs pályázati eljárás útján történő intervenciós felvásárlása tekintetében történő rögzítéséről, valamint a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a), c) és k) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 18. cikke (2) bekezdésének a 72/2009/EK tanácsi rendelettel (2) módosított szövege értelmében a Bizottságnak a durumbúza esetében 2009. július 1-jétől, a hántolatlan rizs esetében pedig 2009. szeptember 1-jétől lehetősége van állami intervenciót bevezetni abban az esetben, ha a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása úgy indokolja. Indokolt meghatározni, hogy abban az esetben, ha a Bizottság szükségesnek ítéli az állami intervenciót, arra milyen feltételekkel kerülhet sor, továbbá emlékeztetni arra, hogy - összhangban az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezéseivel -, ez a terület mely tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik, hozzátéve, hogy a szóban forgó hatóságok e rendelet alkalmazásában mint "intervenciós hivatalok" tevékenykednek, beleértve azt az esetet is, amikor a kifizető ügynökségek közvetlenül járnak el.

(2) Az állami intervenciós rendszer minél egyszerűbb és hatékonyabb működése érdekében indokolt pontosítani az intervenciós központoknak a tagállamok intervenciós hivatalai általi engedélyezésére vonatkozó szabályokat, és meghatározni az ezen engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket. E célból indokolt megállapítani az intervenciós központok raktárhelyiségeinek engedélyezési feltételeit.

(3) Az intervenciós hivatalokhoz benyújtandó, durumbúzára, illetve hántolatlan rizsre vonatkozó ajánlatok elfogadhatóságát, valamint a termékeknek az intervenciós hivatalok részéről történő átvételét célszerű minél egységesebb feltételekhez kötni az egész Közösségben. Ezért annak érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő egyenlő elbánásban részesüljön, indokolt megállapítani a felvásárlásokra és különösen az ajánlatok elfogadhatóságára, a termékek átvételére és a vonatkozó ellenőrzésekre vonatkozó eljárásokat.

(4) Abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy engedélyezett intervenciós központnak olyan raktárhelyiségeibe tudja termékeit legkevésbé költségesen leszállítani, amelyek más tagállamban találhatók, mint amelyben fő tevékenységét folytatja, indokolt a szóban forgó piaci szereplőnek lehetőséget adni arra, hogy ajánlatait az érintett tagállamban nyújtsa be. Ennek keretében helyénvaló az érintett piaci szereplőknek megengedni - a további adminisztratív terhektől való megkímélésük érdekében -, hogy a fő tevékenységük szerinti tagállamban kapott héa-nyilvántartási számukat használják az ajánlatokkal kapcsolatos ügyintézéshez, és hogy az ajánlataik biztosítékául szolgáló letétet az említett tagállamban helyezzék el.

(5) Az intervenció egyszerűsített és megfelelő kezelése érdekében indokolt előírni, hogy csak homogén és a rizs esetében egyetlen rizsfajtát tartalmazó tétel képezheti ajánlat tárgyát. Indokolt továbbá rögzíteni azt a legkisebb mennyiséget, amely alatti ajánlatot az intervenciós hivatal nem köteles elfogadni, figyelembe véve azonban azt is, hogy a nagykereskedelmi feltételeket és szokásokat, illetőleg valamelyik tagállam hatályos környezetvédelmi szabályozását szem előtt tartva ennél nagyobb minimális tonnatartalom bizonyulhat szükségesnek. A piaci szereplőknek az alkalmazandó legkisebb mennyiségekről való tájékoztatása érdekében indokolt előírni, hogy az intervenciós hivatalok minden, általuk közzétett pályázati felhívásban tüntessék fel a szóban forgó legkisebb menynyiségeket, és azokat szükség esetén az e rendeletben előírtnál magasabb szinten rögzítsék.

(6) Indokolt intervenciós célra nem elfogadni a későbbi felhasználásra és a tárolásra nem kellően alkalmas minőségű durumbúzát és hántolatlan rizst. E tekintetben indokolt meghatározni a durumbúza és a hántolatlan rizs minőségének megállapításához szükséges módszereket.

(7) A durumbúza olyan gabonaféle, amelynek emberi fogyaszthatósága minimális minőségi kritériumokhoz van kötve, és amelynek meg kell felelnie az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletben (4) meghatározott egészségügyi előírásoknak. Indokolt előírni, hogy a szóban forgó előírásokat alkalmazzák az érintett terméknek ezen intervenciós rendszer keretében történő átvételekor.

(8) A kifizető ügynökségek, illetőleg az intervenciós hivatalok az ajánlattevőktől kapott információk és saját elemzési kritériumaik alapján meg tudják állapítani, milyen kockázatokkal jár a szennyező anyagok megengedett felső határértékének túllépése. A pénzügyi kiadások korlátozása érdekében tehát indokolt, hogy a termékeket csak egy, az intervenciós rendszerbe belépő termékek minőségét biztosító kockázatelemzés alapján legyen kötelező az említett ügynökségek, illetve hivatalok felelősségére még az átvétel előtt elemzésnek alávetni. Indokolt azonban, hogy a termék felvásárlásakor hozott olyan döntéséért, amely az e szabályozás szerinti kötelező kockázatelemzés ismeretében helytelen, a tagállam közvetlen felelősséggel tartozzon, ha utólag megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a kötelező minimális előírásoknak. Az ilyen döntés ugyanis eleve alkalmatlan a termék minőségének, és következésképpen megfelelő tárolhatóságának biztosítására. Ebből következően indokolt meghatározni azokat a feltételeket, amelyek szerint a tagállam ezért felelősségre vonható.

(9) A hántolatlan rizs minimális minőségének rögzítéséhez indokolt figyelembe venni különösen a Közösség termőterületeinek éghajlati viszonyait.

(10) Indokolt pontosan meghatározni, milyen ellenőrzések elvégzésével kell meggyőződni arról, hogy az ajánlat tárgyát képező áru valóban az ajánlattevő által megjelölt raktárhelyiségekben található, valamint hogy tömege és minősége megfelel az előírt követelményeknek. Indokolt megkülönböztetni egyfelől az ajánlat tárgyát képező áru elfogadását, amelyre a mennyiségnek és a minimális minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése után kerül sor, másfelől pedig az ajánlattevőnek kifizetendő ár rögzítését, amelyre azután kerül sor, hogy elvégezték az egyes árutételek pontos jellemzőinek meghatározásához szükséges, reprezentatív mintákon alapuló elemzéseket.

(11) Annak érdekében, hogy az intervenciós intézkedést hatékonyan lehessen igazgatni, indokolt úgy rendelkezni, hogy a durumbúzára, illetve rizsre vonatkozó ajánlatok visszavonhatatlanok és véglegesek. Az ajánlatok tehát nem módosíthatók, és tőlük elállni nem lehet, így benyújtásukat biztosíték letétbe helyezéséhez szükséges kötni, és rögzíteni kell a biztosíték felszabadulásának, illetve - ha nem teljesülnek az ajánlatok elfogadhatóságának egyes feltételei - a közösségi költségvetés javára történő esetleges elvesztésének feltételeit.

(12) Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése, valamint ugyanazon cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében a durumbúza intervenciós árát a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg, a minőségi okból történő áremelés vagy árcsökkentés lehetőségének sérelme nélkül. Pontosításra szorulnak a durumbúza fő minőségi kritériumai szerinti ilyenfajta árváltozások.

(13) Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy az intervenciós árat az említett rendelet IV. melléklete A. pontjában meghatározott minőségű hántolatlan rizsre kell meghatározni, és ha az intervencióra felkínált rizs minősége eltér ettől a szabványos minőségtől, akkor az intervenciós árat áremelésekkel vagy árcsökkentésekkel kell kiigazítani. Az áremelések és árcsökkentések alkalmazása a hántolatlan rizs piacán tapasztalt, minőségi okokra visszavezethető árkülönbségeket hivatott érvényre juttatni az intervenció keretében. E célra indokolt a hántolatlan rizsnek a minőség tárgyilagos értékelését lehetővé tevő alapvető jellemzőit figyelembe venni. A nedvességtartalom, a feldolgozás utáni hozam és a szemhibák értékelése eleget tesz ennek a követelménynek, mivel egyszerű és hatékony módszerekkel megvalósítható.

(14) A harmonizáció érdekében az intervenciós készletek ellenőrzése a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételek szerint végzendő.

(15) A rendszer hatékony irányítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottsághoz eljuttatandó információkat elektronikus úton továbbítsák, és hogy továbbításuk azon módszerek szerint történjék, amelyeket a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátott.

(16) A rizságazat vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések az intervenciós központok meghatározása és a hántolatlan rizs intervenciós hivatalok által történő átvétele tekintetében az 1785/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2005. március 29-i 489/2005/EK bizottsági rendelet (5) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. A rizsre és a durumbúzára alkalmazandó szabályok harmonizálása érdekében azonban célszerű mellőzni a 489/2005/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek átvételét.

(17) A durumbúza vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések a gabonaintervenciós központok meghatározásáról szóló, 2008. május 8-i 428/2008/EK bizottsági rendelet (6) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. Ezért indokolt előírni, hogy ez utóbbiak a durumbúzára 2009. július 1-jétől kezdve nem alkalmazandók.

(18) A durumbúza vonatkozásában e rendeletben előírt rendelkezések a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2008. július 18-i 687/2008/EK bizottsági rendelet (7) hatályos rendelkezéseinek helyébe lépnek. Ezért indokolt előírni, hogy ez utóbbiak a durumbúzára 2009. július 1-jétől kezdve nem alkalmazandók.

(19) Ezért a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendeletet megfelelően módosítani kell, és a 489/2005/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(20) A 72/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében az 1234/2007/EK rendeletnek az állami intervencióra vonatkozó új rendelkezései a durumbúza vonatkozásában 2009. július 1-jétől, a rizságazat vonatkozásában pedig 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandók. Ezért indokolt, hogy a szóban forgó rendelkezések alkalmazásának részletes szabályai ugyanezen időpontoktól kezdve legyenek alkalmazandók.

(21) A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ INTERVENCIÓS KÖZPONTOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE, A FELVÁSÁRLÁSRA ÉS A PÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez a rendelet megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 18. cikkének (2) bekezdése szerinti állami intervenciós felvásárlások alkalmazásának részletes szabályait a durumbúza és a rizs ágazatában.

(2) Az (1) bekezdésben említett felvásárlásokat a kifizető ügynökségek vagy az általuk a 884/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban megbízott hivatalok - a továbbiakban: intervenciós hivatalok - végzik.

2. cikk

Az intervenciós központok kijelölése és engedélyezése

(1) A Bizottság által az 1234/2007/EK rendelet 41. cikke értelmében kijelölendő intervenciós központokat az intervenciós hivataloknak előzőleg engedélyezniük kell, összhangban e rendelet rendelkezéseivel és a 844/2006/EK rendeletben rögzített szabályokkal - különösen pedig a felelősség és az ellenőrzések tekintetében az említett rendelet 2. cikkében előírtakkal - összhangban.

(2) Egy intervenciós központ engedélyezéséhez az intervenciós hivataloknak meg kell győződniük arról, hogy a szóban forgó központ raktárhelyiségei legalább a következő feltételeket teljesítik:

a) az említett központ raktárhelyiségeinek együttes tárolókapacitása a durumbúza esetében legalább 20 000 tonna, illetőleg a rizs esetében legalább 10 000 tonna,

b) minden egyes raktárhelyiség olyan kitárolási kapacitással rendelkezik, amely munkanaponként legalább a tárolt menynyiség 5 %-ának, vagy 1 000 tonna durumbúzának, illetőleg 500 tonna rizsnek az értékesítését teszi lehetővé.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 41. cikke értelmében kijelölt intervenciós központok és raktárhelyiségeik jegyzékével kapcsolatos információkat e rendelet 23. és 24. cikkével összhangban módosítják és bocsátják a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére.

2. SZAKASZ

A DURUMBÚZA, ILLETŐLEG A HÁNTOLATLAN RIZS FELVÁSÁRLÁSÁRA ALKALMAZANDÓ PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

3. cikk

Felvásárlás

(1) Az intervenciós hivatalok a durumbúzát, illetőleg a hántolatlan rizst ajánlattételi felhívás útján vásárolják fel, miután a pályázati eljárás megindításáról a Bizottság rendeletet (a továbbiakban: a pályázati eljárás megindításáról szóló rendelet) fogadott el, összhangban az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással.

(2) A pályázati eljárás megindításáról szóló rendeletben meg kell jelölni különösen a következőket:

a) a termék megnevezése, KN-kódjával együtt;

b) a pályázati eredményhirdetések időpontjai;

c) az ajánlatok benyújtásának pontos határideje;

d) a pályázati eljárás zárónapja;

e) az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az érintett egy vagy több tagállam, illetve régió.

(3) A hántolatlan rizs esetében a pályázati eljárás egy vagy több rizstípusra korlátozható az 1234/2007/EK rendelet III. melléklete I. részének I.2. pontjában meghatározottak ("kerek szemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszú szemű A rizs" vagy "hosszú szemű B rizs") közül.

(4) A pályázati eljárás megindításáról szóló rendelet hatálybalépésének napja és a pályázatok benyújtására előírt első határidő utolsó napja között legalább hat napnak el kell telnie.

(5) Az intervenciós hivatal által közzétett pályázati felhívás feltünteti különösen a megengedett legkisebb mennyiségeket, amelyekre ajánlat szólhat. Ez a durumbúza esetében legalább 10 tonna, a rizs esetében pedig legalább 20 tonna.

Ha azonban egy tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás miatt indokolt az első bekezdésben rögzített mennyiségeknél magasabb alsó mennyiségi korlátokat megállapítani, ez utóbbiakat az illetékes intervenciós hivatal a pályázati felhívásban rögzíti.

(6) A pályázati eljárásból származó kötelezettségek nem ruházhatók át.

4. cikk

Az ajánlatok benyújtásának és elfogadhatóságának feltételei

(1) A 3. cikkben említett felvásárlások a piaci szereplők által a tagállamok intervenciós hivatalaihoz írásban vagy elektronikus úton, az átvétel visszaigazolásával benyújtott ajánlatok alapján történnek.

(2) Az intervenciós hivatal csak akkor fogadhatja el az ajánlatot, ha az tartalmazza a következőket:

a) a tagállam által a pályázó rendelkezésére bocsátott olyan űrlap, amely a 24. cikkben meghatározott feltételek szerint a Bizottság által meghatározott harmonizált minta alapján készült, és amelyben szerepelnek legalább a következő adatok:

i. az ajánlattevő neve, továbbá címe és héa-nyilvántartási száma abban a tagállamban, ahol fő tevékenységét végzi, vagy ennek hiányában mezőgazdasági üzem-nyilvántartási száma;

ii. az ajánlat tárgyát képező termék, a rizs esetében a típus és a fajta megjelölésével;

iii. a termék tárolási helye az ajánlat benyújtásakor;

iv. az intervenciós központ azon raktárhelyiségeinek megjelölése, amelyekre nézve legkedvezőbb az ajánlat;

v. az ajánlat tárgyát képező termék mennyisége, betakarítási éve, közösségi származásának megjelölése és előállítási területe a Közösségen belül;

vi. búzánál a minimális, rizsnél a szabványos minőségi követelményeknek eleget tevő, a megjelölt intervenciós központ raktárhelyiségeiben átadott, nem kirakodott termék ajánlati ára tonnánként, euróban, legfeljebb két tizedesjegy pontossággal kifejezve. Ez az ár a búza esetében nem haladhatja meg az 1234/2007/EK rendelet 8. cikkének a) pontjában említett referenciaárat, a hántolatlan rizs esetében pedig az említett rendelet 8. cikkének b) pontjában említett referenciaárat;

vii. a rizs esetében a betakarítás után elvégzett növényvédelmi eljárások, a felhasznált mennyiségek megjelölésével;

viii. az ajánlat tárgyát képező termék fő jellemzői;

b) a következő csatolt dokumentumok:

i. igazolás az ajánlattevő által az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt letétbe helyezett, a durumbúza esetében tonnánként 30 EUR, a hántolatlan rizs esetében tonnánként 50 EUR összegű biztosítékról; az ajánlattevő a biztosítékot letétbe helyezheti abban a tagállamban, ahol fő tevékenységét végzi, még ha ajánlatát egy másik tagállamban nyújtja is be;

ii. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlat tárgyát képező mennyiségek valóban az e bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti tárolási helyen vannak;

iii. az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlat tárgyát képező tétel homogén, hogy a rizs esetében a tétel egyazon fajtából való hántolatlan rizsből áll, valamint hogy az ajánlat megfelel az intervenciós hivatal által közzétett pályázati felhívásban rögzített alsó mennyiségi korlátoknak.

(3) Az intervenciós hivatal nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat, beérkezésük időpontját és a tárgyukat képező mennyiségeket.

(4) Az ajánlatok visszavonhatatlanok és véglegesek.

5. cikk

Az ajánlatok ellenőrzése az intervenciós hivatal által

(1) Az intervenciós hivatalok a 4. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények alapján ellenőrzik az ajánlatok elfogadhatóságát.

Ha az ajánlat nem fogadható el, az intervenciós hivatal erről azonnal értesíti az érintett gazdasági szereplőt.

(2) Miután az intervenciós hivatal megállapította az ajánlatok elfogadhatóságát, a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában említett dokumentumok megfelelőségének ellenőrzésében adott esetben közreműködhet az ajánlattevő által megjelölt tárolási hely szerinti illetékes intervenciós hivatal, összhangban a 22. cikk (3) bekezdésével.

Ha az első albekezdésben említett dokumentumok bármelyike nem felel meg a követelményeknek, az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítják, és a 9. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

6. cikk

A Bizottság értesítése az ajánlatokról

(1) Az intervenciós hivatal az elfogadható ajánlatokról legkésőbb az ajánlatok benyújtásának határidejét követő napon 14 óráig (brüsszeli idő szerint) értesíti a Bizottságot, a 24. cikkben rögzített feltételek szerint. Az ajánlattevők neve titkos marad.

Ha egyetlen elfogadható ajánlat sem érkezett be, a tagállam ezt a fent említett határidőn belül közli a Bizottsággal.

(2) Azok az elfogadható ajánlatok, amelyekről a Bizottság nem kapott értesítést, a pályázati eljárásból ki vannak zárva.

7. cikk

Döntés az ajánlatok alapján

Az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítésben szereplő ajánlatok alapján a Bizottság vagy a beérkezett ajánlatok elbírálásának mellőzése mellett dönt, vagy megállapítja a maximális intervenciós felvásárlási árat, összhangban az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással.

8. cikk

Döntés az ajánlatokról

(1) Ha a Bizottság a 7. cikkel összhangban maximális intervenciós felvásárlási árat állapított meg, az intervenciós hivatalok elfogadják a maximális árral egyenlő vagy annál alacsonyabb összegre szóló, elfogadható ajánlatokat. Az összes többi ajánlatot elutasítják.

(2) Ha nincs meghatározva maximális felvásárlási ár, minden ajánlat elutasításra kerül.

(3) Az intervenciós hivatalok a 7. cikk szerinti maximális intervenciós felvásárlási árat rögzítő, illetve az elbírálás mellőzését előíró rendelet kihirdetése, illetve határozatról adott értesítés után meghozzák az (1) és a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket.

(4) A pályázati eljárásban való részvételének eredményéről minden ajánlattevő legkésőbb a (3) bekezdés szerinti kihirdetést, illetve értesítést követő első munkanapon tájékoztatást kap az illetékes hivataltól.

9. cikk

Biztosíték felszabadítása és elvesztése

(1) A termékeknek azon a tárolási helyen való tényleges ottléte, amelyet az ajánlattevő a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban kijelölt, az ajánlat tárgyát képező tétel homogén volta, a Bizottsággal közölt ajánlat fenntartása és a terméknek az illetékes hivatal általi átvétele tekintendő elsődleges követelménynek a 2220/85/EGK bizottsági rendelet (8) 20. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett elsődleges követelmények nem teljesülnek, a biztosíték elvész - kivéve vis maior esetén -, és meghatározott rendeltetésű bevételként kerül elszámolásra, összhangban a 883/2006/EK bizottsági rendelet (9) 12. cikkével.

(3) E cikk alkalmazása céljából az intervenciós hivatalok a tárolási helyen található mennyiségeket azon szabályok és feltételek értelemszerű alkalmazásával ellenőrzik, amelyeket a 884/2006/EK rendelet a közraktározási műveletek keretében raktározott termékek mennyiségének ellenőrzése tekintetében ír elő, és közülük különösen azoknak az alkalmazásával, amelyek az említett rendelet I. mellékletének B. III. pontjában szerepelnek. Az ellenőrzéseknek kockázatelemzés alapján legalább az ajánlatok 5 %-ára és a felkínált mennyiségek 5 %-ára kell kiterjedniük.

(4) Az ajánlat elutasítása esetén a 8. cikk (3) bekezdése szerinti határozat közzétételekor a biztosíték felszabadul.

(5) Az elfogadott ajánlatok esetében a biztosíték a 18. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti átvételi jegyzőkönyv kiállításának napjától számított öt munkanapon belül felszabadul.

3. SZAKASZ

A TERMÉKEK TOVÁBBÍTÁSÁNÁL ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS

10. cikk

Leszállítás

(1) Az ajánlattevő által megjelölt engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségébe történő leszállításra kijelölt napot vagy napokat az intervenciós hivatal mihamarabb rögzíti és az ajánlattevő tudomására hozza.

Ha azonban a termékek nem szállíthatók le az ajánlattevő által megjelölt intervenciós központ raktárhelyiségeibe, az intervenciós hivatal ugyanazon intervenciós központ más raktárhelyiségeit vagy egy másik engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségeit jelöli ki az árunak a legkisebb költségen történő leszállítására, és rögzíti a szállítási napot vagy napokat.

(2) A termékek összességét legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapját követő harmadik hónap végén, ám a durumbúza esetében június 30-nál, a hántolatlan rizs esetében pedig augusztus 31-nél semmiképpen nem később az engedélyezett intervenciós központ raktárhelyiségébe le kell szállítani.

(3) Az intervenciós hivatal a szállítmányt az ajánlattevőnek vagy az ajánlattevő kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében veszi át.

(4) A leszállított mennyiséget méréssel kell megállapítani, az ajánlattevő vagy annak kellően meghatalmazott képviselője, valamint az intervenciós hivatalnak az ajánlattevőtől független képviselője jelenlétében.

Az intervenciós hivatal képviselője azonban a raktárkezelő is lehet. Ebben az esetben:

a) az átvételtől számított harminc napon belül maga az intervenciós hivatal olyan ellenőrzést végez, amely magában foglalja legalább a térfogat ellenőrzését; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel becsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

b) abban az esetben, ha az eltérés a tűréshatáron belül van, a raktárkezelő visel minden azzal járó költséget, ha egy későbbi mérlegelés alkalmával a mennyiségekben bármilyen hiány mutatkozik ahhoz a tömeghez képest, amelyet az átvételkor jegyeztek be a raktárnyilvántartásba;

c) a tűréshatár átlépése esetén haladéktalanul mérlegelésre kerül sor. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba bejegyzettnél kisebb tömeget állapítanak meg, a mérlegelés költsége a raktárkezelőt, ellenkező esetben pedig a tagállamot terheli.

11. cikk

Fuvarozási költségek

(1) Az ajánlattevő által a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjával összhangban kijelölt intervenciós központ raktárhelyiségéig történő árufuvarozás költségeit az ajánlattevő viseli, amennyiben a megtett távolság 100 km vagy annál rövidebb. 100 km feletti távolság megtétele esetén az árufuvarozás költségeit az intervenciós hivatal viseli.

(2) Ha az ajánlattevő által kijelölt intervenciós központ raktárhelyiségét az intervenciós hivatal a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban módosítja, az árufuvarozási többletköltséget - 20 km-nek megfelelő önrészesedés leszámításával - az intervenciós hivatal átvállalja. 100 km feletti távolság megtétele esetén azonban az árufuvarozás teljes költségét az intervenciós hivatal viseli.

(3) Az intervenciós hivatalt terhelő, az (1) és a (2) bekezdésben említett költségeket a Bizottság nem átalányalapon megtéríti, összhangban a 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjával.

II. FEJEZET

A DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Az ajánlat tárgyát képező durumbúza minősége

(1) Intervenciós célra csak megbízható, kereskedelmi minőségű durumbúza fogadható el.

(2) A durumbúzáról akkor állapítható meg, hogy megbízható, kereskedelmi minőségű, ha kifogástalannak tekinthető. Ehhez eleget kell tennie az I. melléklet A. részében meghatározott jellemzők szerint vizsgált minőségi kritériumoknak, valamint az I. melléklet B. részében szereplő minimális minőségi kritériumoknak.

13. cikk

A durumbúzára vonatkozó ajánlatokkal kapcsolatos mintavételezés és elemzés

(1) Az ajánlatok tárgyát képező tételek mindegyikéből, az adott tétel minőségi jellemzőinek megállapítása céljából reprezentatív mintát állítanak össze, szállítmányonként egyszeri alkalommal legalább egy-egy mintát véve a szállítmány minden hatvan tonnájából.

(2) Az intervenciós hivatal a reprezentatív minta összeállításától számított húsz munkanapon belül, saját felelősségére elemezteti a felvett minták jellemzőit.

(3) Az intervenciós célra felkínált durumbúza minőségének megállapításához alkalmazandó referencia-módszereket a II. melléklet határozza meg a következők szerint:

- A. rész: Referencia-módszer a kifogástalan minőségű alapvető gabonafélén kívüli anyagok meghatározásához,

- B. rész: Referencia-módszer a durumbúza nedvességtartalmának meghatározásához,

- C. rész: Referencia-módszer a durumbúza lisztesszem-arányának meghatározásához,

- D. rész: A durumbúza minőségének megállapításához alkalmazandó egyéb módszerek.

(4) A tagállamok a szennyező anyagok szintjét - beleértve a radioaktivitást is - az ajánlattevő által szolgáltatott információk, valamint az előírások betartása tekintetében általa vállalt - többek között az elemzések eredményében megnyilvánuló - kötelezettségek figyelembevételével készült kockázatelemzés alapján ellenőrzik. Szükség esetén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell meghatározni az ellenőrzési intézkedések gyakoriságát és hatályát, különösen abban az esetben, ha a szennyező anyagok súlyos zavart kelthetnek a piaci helyzetben.

(5) Az ajánlattevőt terhelik az alábbiakkal kapcsolatban felmerülő költségek:

a) szennyezőanyag-elemzések;

b) amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

c) fehérjetartalom-meghatározás;

d) az áru kivonása a forgalomból, ha az elemzések azt mutatták ki, hogy a felkínált durumbúza nem éri el az intervenciónál megkövetelt minimális minőséget.

(6) A vizsgálat eredményeit a 18. cikkben meghatározott átvételi jegyzőkönyv átadásával hozzák az ajánlattevő tudomására.

(7) Vita esetén az intervenciós hivatalnak a szóban forgó árun újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a vesztes fél viseli.

(8) Ha az elemzések és az ellenőrzések alapján a felkínált búza nem tekinthető elfogadhatónak intervenciós célra, az ajánlattevő - legkésőbb a jegyzőkönyv felvételét követő huszadik munkanapon, a 10. cikk (2) bekezdése szerinti leszállítási határidő sérelme nélkül - az érintett tételt másikkal pótolhatja. A 11. cikktől eltérve a pótlással járó fuvarozási költségeket kizárólag az ajánlattevő viseli.

14. cikk

Az ajánlatok tárgyát képező durumbúza átvétele

(1) Az ajánlat tárgyát képező durumbúza átvétele az intervenciós hivatal részéről akkor történik meg, amikor képviselője a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően, az egész tételre kiterjedően megállapította az intervenciós központban átadott áru mennyiségét és a 12. cikk szerinti feltételek teljesülését.

(2) Az átvételnek legkésőbb a 10. cikk (2) bekezdése szerinti utolsó leszállítás időpontjától számított hatvan napon belül, ám július 31-nél semmiképpen nem később kell megtörténnie.

A 13. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén azonban az átvételnek legkésőbb augusztus 31-ig kell megtörténnie.

III. FEJEZET

A RIZSRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Az ajánlat tárgyát képező hántolatlan rizs minősége

(1) Intervenciós célra csak a megbízható, kereskedelmi minőségű hántolatlan rizs fogadható el.

(2) A hántolatlan rizs akkor tekinthető megbízható, kereskedelmi minőségűnek, ha:

a) a feldolgozás utáni alaphozam tekintetében a III. melléklet A. részében, a rizs hibáinak maximális elfogadható százalékos aránya tekintetében pedig a III. melléklet B. részében meghatározott kritériumoknak megfelel;

b) nedvességtartalma nem haladja meg a 14,5 %-ot;

c) szagtalan és élő rovaroktól mentes;

d) radioaktív szennyezettsége nem haladja meg a közösségi szabályozásban rögzített legmagasabb megengedett mértéket.

16. cikk

A hántolatlan rizsre vonatkozó ajánlatok mintavételezése és elemzése

(1) A 15. cikk értelmében a termékek intervenciós célra való elfogadhatóságának feltételéül szabott minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából az intervenciós hivatal mintákat vesz az ajánlattevőnek vagy az ajánlattevő kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében.

Három, egyenként legalább egy kilogramm tömegű reprezentatív mintát kell készíteni. Ezeket a mintákat a következők kapják:

a) az ajánlattevő;

b) a raktár, ahol az átvétel történik;

c) az intervenciós hivatal.

A reprezentatív minták elkészítéséhez szükséges mintavételek számát úgy kapjuk meg, hogy az ajánlat tárgyát képező tétel mennyiségét elosztjuk tíz tonnával. Minden minta azonos tömegű. A reprezentatív minták a felvett minták összegének hárommal való elosztásával készülnek.

Az előírt minőségi követelmények ellenőrzését az átvétel helye szerinti raktár reprezentatív mintája alapján végzik.

(2) Minden részszállítmányból (tehergépkocsi, uszály, vasúti kocsi tartalma) reprezentatív mintát kell venni az (1) bekezdésben rögzített feltételek szerint.

Az egyes részszállítmányoknak az intervenciós raktárba történő betárolás előtti vizsgálata a nedvességtartalomnak, az idegenanyag-tartalomnak és az élő rovarok hiányának ellenőrzésére korlátozható. Ha azonban az ellenőrzés végeredményéből utólag megállapítást nyer, hogy valamelyik részszállítmány nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek, a tétel átvételét meg kell tagadni. Az egész tételt vissza kell hívni. Az ezzel a művelettel járó költségek az ajánlattevőt terhelik.

Ha egy tagállam intervenciós hivatalának módjában áll minden egyes részszállítmány alapvető minőségi követelményeit a raktárba kerülés előtt ellenőrizni, minden olyan részszállítmány átvételét meg kell tagadnia, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

(3) A rizs radioaktív szennyezettségének mértékét csak abban az esetben ellenőrzik, ha a helyzet megköveteli, és csak abban az időszakban, amikor erre szükség van. Szükség esetén az ellenőrzések időtartamát és körét az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(4) A vizsgálat eredményeit a 18. cikkben meghatározott átvételi jegyzőkönyv átadásával hozzák az ajánlattevő tudomására.

(5) Vita esetén az intervenciós hivatalnak a szóban forgó árun újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a vesztes fél viseli.

Az ismételt elemzést egy, az intervenciós hivatal által jóváhagyott laboratórium végzi el, az ajánlattevő, illetve az intervenciós hivatal által megőrzött reprezentatív minta egyenlő arányban történő felhasználásával készült újabb reprezentatív minta alapulvételével. Ha az ajánlat tárgyát képező árutételt több részletben szállították le, az eredményt az egyes részszállítmányok új reprezentatív mintáival végzett vizsgálatok eredményei alapján számított súlyozott átlag adja.

(6) Ha az elemzések alapján a felkínált hántolatlan rizs nem tekinthető elfogadhatónak intervenciós célra, az ajánlattevő - legkésőbb a jegyzőkönyv felvételét követő huszadik munkanapon, a 10. cikk (2) bekezdése szerinti leszállítási határidő sérelme nélkül - az érintett tételt másikkal pótolhatja. A 11. cikktől eltérve a pótlással járó fuvarozási költségeket kizárólag az ajánlattevő viseli.

17. cikk

Az ajánlatok tárgyát képező hántolatlan rizs átvétele

(1) Az ajánlat tárgyát képező rizs átvétele az intervenciós hivatal részéről akkor történik meg, amikor képviselője a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapította az intervenciós központban átadott áru mennyiségét, valamint a 3. és a 15. cikk értelmében minimálisan megkövetelt jellemzők meglétét.

(2) Az átvételnek legkésőbb a 10. cikk (2) bekezdése szerinti utolsó leszállítás időpontjától számított hatvan napon belül, ám szeptember 30-nál semmiképpen nem később kell megtörténnie.

A 16. cikk (6) bekezdésének alkalmazása esetén azonban az átvételnek legkésőbb október 31-ig kell megtörténnie.

IV. FEJEZET

AZ ÁTVÉTELRE, AZ ELLENŐRZÉSEKRE ÉS AZ ÉRTESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1) Minden ajánlat esetében átvételi jegyzőkönyvet állít ki az azon raktárhelyiség helye szerint illetékes, engedélyezési hatáskörrel rendelkező intervenciós hivatal, amelyre nézve legkedvezőbb az ajánlat. A kérelmező vagy annak képviselője jelen lehet a jegyzőkönyv elkészítésekor.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni legalább a következőket:

a) a reprezentatív minta összeállításához vett minták száma;

b) azon időpontok, amikor a tétel mennyiségét és jellemzőit ellenőrizték;

c) a szállítmány tömege, valamint a rizs esetében a fajta;

d) a tétel jellemzői az elemzések tanúsága szerint;

e) az elemzésekkel megbízott szervezet.

A jegyzőkönyvet az intervenciós hivatal és a raktárkezelő keltezi és aláírja.

(2) A jegyzőkönyv kiállítására azután kerülhet sor, hogy az ajánlat tárgyát képező mennyiség 95 %-ának átvétele megtörtént.

19. cikk

Az ajánlattevőnek kifizetendő ár meghatározása és a kifizetés

(1) Az ajánlattevőnek kifizetendő ár az e rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában említett ajánlati árral azonos, az e rendelet 11. cikkében foglalt rendelkezések, valamint azon esetleges áremelések és árcsökkentések sérelme nélkül, amelyek e rendelet IV. mellékletében szerepelnek a durumbúza, V. mellékletében pedig a hántolatlan rizs vonatkozásában, illetőleg amelyeket az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban rögzítettek.

(2) A kifizetésre legkésőbb a 14., illetőleg a 17. cikk szerinti átvétel napjától számított harmincadik napon kell sort keríteni.

A durumbúza esetében a 13. cikk (7) bekezdésének, illetőleg a hántolatlan rizs esetében a 16. cikk (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kifizetésre azután kell mihamarabb sort keríteni, hogy az ajánlattevőt értesítették az utolsó elemzés eredményéről.

Abban az esetben, ha a kifizetésnek feltétele, hogy az ajánlattevő számlát mutasson be, és a számla bemutatására nem került sor az első albekezdésben előírt határidőn belül, a kifizetést a számla tényleges bemutatását követő öt munkanapon belül kell teljesíteni.

20. cikk

Ellenőrző intézkedések

(1) A termékek átvétele vonatkozásában ebben a rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzése a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételek szerint történik.

(2) Abban az esetben, ha az ellenőrzéseket az e rendelet 13. cikkének (4) bekezdésében említett kockázatelemzés alapulvételével kell elvégezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjének be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért - a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében rögzített szabályok szerint - a tagállamok tartoznak anyagi felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények a közösségi költségvetést terhelik abban az esetben, ha az érintett tagállam a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárkezelő egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

(3) Ha a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban kijelölt tárolási hely egy másik tagállamban van, mint ahol az ajánlatot benyújtották, és az ajánlatot fogadó intervenciós hivatal a termékek tényleges ottlétének helyszíni ellenőrzése mellett dönt, akkor ez utóbbi intervenciós hivatal ellenőrzési kérelmet küld a tárolási hely szerint illetékes intervenciós hivatalnak, csatolva az ajánlat másolatát. A helyszíni ellenőrzést az ajánlatot fogadó intervenciós hivatal által rögzített határidőn belül el kell végezni.

21. cikk

Nemzeti szabályok

Az intervenciós hivatalok szükség esetén, az illetékességük szerinti tagállamban fennálló sajátos körülmények figyelembevétele érdekében további, e rendelet rendelkezéseivel összhangban levő eljárásokat és feltételeket vezethetnek be az áru átvétele vonatkozásában.

22. cikk

A Bizottság és az intervenciós hivatalok értesítése az átvételről

(1) Minden tagállam a 24. cikkben rögzített feltételek szerint, legkésőbb szerdán 14 óráig (brüsszeli idő szerint) értesítést küld az előző hétre vonatkozóan a következőkről, termékenként és - adott esetben - terméktípusonként lebontva:

a) a 8. cikk alkalmazásában elfogadott ajánlatoknak megfelelő összmennyiségek;

b) az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban érvénytelenné nyilvánított ajánlatoknak megfelelő összmennyiségek;

c) az elfogadott és a 10. cikk szerinti határidőkön belül le nem szállított összmennyiségek;

d) az átvételhez minimálisan megkövetelt jellemzőkkel nem rendelkező összmennyiségek;

e) az átvett összmennyiségek.

(2) Minden tagállam a 24. cikkben rögzített feltételek szerint, legkésőbb az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt átvételi határidő lejártát követő hónap végéig, a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 837/90/EGK tanácsi rendelet (10) III. melléklete szerinti régiónként lebontva, értesítést küld az átvett búzatételek vonatkozásában a fajlagos tömeg, a nedvességtartalom, a tört szemek aránya és a fehérjetartalom tekintetében megállapított átlageredményekről.

(3) A 20. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel összefüggésben az intervenciós hivatalok között zajló információcserére elektronikus úton, a 24. cikkben rögzített feltételek szerint kerül sor.

23. cikk

A Bizottság értesítése az intervenciós hivatalokról és az engedélyezett intervenciós központokról

(1) A tagállamok a 24. cikkben rögzített feltételek szerint közlik a Bizottsággal a következőkre vonatkozó információkat:

a) az 1. cikk szerinti intervenciós hivatalok; valamint

b) a 2. cikk szerinti, engedélyezett intervenciós központok és azok raktárhelyiségei.

(2) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (annak C sorozatában) közzéteszi az 1. cikk (2) bekezdése szerinti intervenciós hivatalok jegyzékét.

(3) Az intervenciós központoknak és raktárhelyiségeiknek a 2. cikk (3) bekezdése szerinti jegyzékén, illetőleg az intervenciós hivataloknak e cikk (2) bekezdése szerinti jegyzékén végrehajtott módosításokat minden alkalmas technikai eszközzel - ezen belül internetes közzététellel is - a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

24. cikk

Az értesítések módja

(1) A tagállamok és a Bizottság közötti, ebben a rendeletben előírt értesítésekre és információcserére elektronikus úton, a Bizottság vagy a tagállamok által az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott információs rendszereken keresztül kerül sor.

(2) A vonatkozó dokumentumokat az említett információs rendszerek által rögzített eljárások szerint állítják ki és továbbítják.

(3) A dokumentumok alakját és tartalmát az információs rendszerek révén a felhasználók rendelkezésére bocsátott minták és módszerek alapulvételével határozzák meg. Ezek a minták és módszerek a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság előzetes tájékoztatásával igazíthatók ki és frissíthetők.

(4) Az adatokat az illetékes tagállami hatóság felelősségére, a szóban forgó hatóságok által adott hozzáférési jogosultságokkal összhangban rögzítik és aktualizálják az információs rendszerekben.

V. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

A 428/2008/EK rendelet módosítása

A 428/2008/EK rendelet I. mellékletében a durumbúzára vonatkozó "(4)" oszlopot el kell hagyni.

26. cikk

A 687/2008/EK rendelet módosítása

A 687/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Közösség területén betakarított közönséges búzából, árpából, kukoricából, cirokból legalább 80 tonnás homogén tétellel rendelkezők e gabonaféléket az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időszakok alatt felajánlhatják a kifizető ügynökségnek, illetve az intervenciós hivatalnak, a továbbiakban együtt: »intervenciós hivatal«."

2. A 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) a közönséges búza esetében a 315/93/EGK rendelet értelmében meghatározott szintek, ideértve a fuzáriumtoxinok szintjével kapcsolatos, a közönséges búza vonatkozásában az 1881/2006/EK bizottsági rendelet mellékletének (11) 2.4-2.7. pontjában meghatározott követelményeket is;

3. Az 5. cikk h) pontját el kell hagyni.

4. A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) a közönséges búza fehérjetartalmának meghatározása;".

5. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) ha a tört szemek százalékos aránya a közönséges búza és az árpa esetében meghaladja a 3 %-ot, a kukorica és a cirok esetében pedig a 4 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;

d) ha a szemszennyezettség aránya meghaladja a kukorica és a cirok esetében a 4 %-ot, a közönséges búza és az árpa esetében pedig az 5 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;"

b) az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

"f) ha a százalékos idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) meghaladja a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében az 1 %-ot, akkor 0,1 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;"

c) a g) pontot el kell hagyni.

6. Az I. mellékletben a "Durumbúza" elnevezésű oszlopot el kell hagyni.

7. A II. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1.2. pont a következőképpen módosul:

i. az a) alpont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"a zsugorodott szemek olyan szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a következő nyílásméretű rostákon: közönséges búza 2,0 mm, árpa 2,2 mm.";

ii. a d) pont második bekezdését el kell hagyni;

b) az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1.3. Csírázott szemek

Csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Bizonyos gabonaféléknél a csíra kidomborodó, és a csírát borító hártya elhasad, amikor a tétel gabonát összerázzák. Ezek a szemek csírázott szemekhez hasonlítanak, de nem szabad abba a csoportba sorolni őket. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.";

c) a 2.1. pontot el kell hagyni.

8. A III. melléklet 1. pontja a következőképpen módosul:

a) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A közönséges búza és az árpa esetében egy 250 g-os átlagmintát átengednek két - 3,5 mm-es, illetve 1,0 mm-es nyílásméretű - rostán, mindegyiken fél percen át.";

b) a hetedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A részmintát fél percen át rostálják, a közönséges búza esetében 2,0 mm-es, az árpa esetében pedig 2,2 mm-es nyílásméretű rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik. A fagy által károsodott szemek és az éretlen zöld szemek a »zsugorodott szemek« csoportba tartoznak."

9. A VI. mellékletet el kell hagyni.

27. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 489/2005/EK rendelet 2009. szeptember 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre kell érteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

28. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a durumbúza vonatkozásában 2009. július 1-jétől, a rizságazat vonatkozásában pedig 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 24-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 30., 2009.1.31., 1. o.

(3) HL L 171., 2006.6.23., 35. o.

(4) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(5) HL L 81., 2005.3.30., 26. o.

(6) HL L 129., 2008.5.17., 8. o.

(7) HL L 192., 2008.7.19., 20. o.

(8) HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(9) HL L 171., 2006.6.23., 1. o.

(10) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

(11) HL L 364., 2006.12.20., 5. o."

I. MELLÉKLET

(12. cikk, (2) bekezdés)

A. RÉSZ

1. AZ ALAPVETŐ GABONAFÉLÉK KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTÁSÁHOZ MEGVIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA

1.1. Tört szemek

Minden olyan szemet, amelynek endospermiuma részlegesen fedetlen, tört szemnek kell tekinteni. A cséplés során károsodott szemek, valamint azok a szemek, amelyekből a csírát eltávolították, szintén ebbe a csoportba tartoznak.

1.2. Szemszennyeződések

a) zsugorodott szemek:

Zsugorodott szemnek minősülnek az olyan szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag eltávolítása után átmennek a következő nyílásméretű rostákon: durumbúza 1,9 mm.

Ilyennek minősülnek továbbá azok a szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag eltávolítása után átmennek a 2 mm-es nyílásméretű rostán.

Ezenkívül a fagy által károsított és a nem teljesen érett (zöld) szemek is a zsugorodott szemek közé tartoznak;

b) egyéb gabonafélék:

"Egyéb gabonaféle" minden olyan szem, amely nem tartozik a mintavétellel vizsgált magfajtához;

c) kártevők által károsított szemek:

Kártevők által károsított szemnek számít minden megrágott szem. A poloskaszúrt szemek szintén ebbe a csoportba tartoznak;

d) elszíneződött csírájú szemek, foltos szemek, fuzáriumos szemek: Elszíneződött csírájú szemnek az olyan szem számít, amelynek maghéja barna és barnásfekete közötti színű, csírája ép, és csírázása nem indult meg. A durumbúza esetében:

- foltos szemnek tekintendő a csírától eltérő helyen barna és barnásfekete közötti elszíneződést mutató szem,

- fuzáriumos szemnek tekintendő az olyan szem, amelynek magházát megtámadta a fuzárium micéliuma; az ilyen szem enyhén zsugorodottnak és ráncosnak látszik, és rózsaszín vagy fehér, szétszórt, határozatlan körvonalú foltok találhatók rajta;

e) Szárítás során túlhevített szemnek tekintendő az olyan szem, amelyen külső égésnyomok láthatók, de amely nem károsodott szem.

1.3. Csírázott szemek

Csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Bizonyos gabonaféléknél, így például a durumbúzánál a csíra kidomborodó, és a csírát borító hártya elhasad, amikor a gabonát összerázzák. Ezek a szemek csírázott szemekhez hasonlítanak, de nem szabad abba a csoportba sorolni őket. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.

1.4. Idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz)

Az alapvető gabonafélék károsodott, illetve anyarozzsal vagy üszöggel fertőzött szemeit akkor is az "idegenanyag-tartalom" kategóriába kell sorolni, ha kimutathatók rajtuk más kategóriákba tartozó hibák.

a) idegen magvak:

Az idegen magvak a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Az idegen magvak közé tartoznak a hasznosítás szempontjából értéktelen, a takarmányozásra felhasználható és a káros magvak.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak;

b) károsodott szemek:

A károsodott szemek olyan szemek, amelyek emberi fogyasztásra, illetve a takarmány-gabonafélék esetében állati takarmányozásra alkalmatlanná váltak rothadás, penész- vagy baktériumfertőzés hatására vagy egyéb hatásra.

A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek; ezek a túlhevített szemek olyan, teljesen kifejlett szemek, amelyeknek a héja szürkésbarna és fekete közötti színűvé, a magbelsője keresztmetszete pedig sárgásszürke és barnásfekete közötti színűvé vált.

A gubacsszúnyog által megtámadott szem csak akkor tekintendő károsodott szemnek, ha a másodlagos gombafertőzés következtében a szem felületének több mint fele szürke és fekete közötti színűvé vált. Az olyan szemet, amelynél az elszíneződés a szem felszínének kevesebb mint felét fedi le, a kártevők által károsított szemek közé kell sorolni;

c) szűk értelemben vett idegen anyag:

A gabonából vett minta összetevői közül szűk értelemben vett idegen anyagnak tekintendők mindazok, amelyek a 3,5 mm-es nyílásméretű rostán fennmaradnak (kivéve a más gabonafélék szemeit és a szóban forgó alapvető gabonaféle különösen nagy szemeit), valamint mindazok, amelyek az 1,0 mm-es nyílásméretű rostán átesnek. Ide- tartoznak azok a kövek, homokszemek, szalmadarabkák és egyéb, a mintában jelen lévő szennyeződések is, amelyek a 3,5 mm-es nyílásméretű rostán átesnek, és az 1,0 mm-es nyílásméretű rostán fennmaradnak.

d) pelyva;

e) anyarozs;

f) üszöggel fertőzött szemek;

g) elpusztult rovarok és rovardarabok.

1.5. Élő kártevők

1.6. Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek.

1.7. A gabona színe

A gabona színe az a szín, amely az adott gabonafélére jellemző abban az esetben, ha szagtalan és minden fejlődési szakaszában mentes az élő kártevőktől (beleértve az atkákat is).

1.8. Szennyező anyagok

A közösségi szabályozás szerint alkalmazandó legmagasabb megengedett szennyezőanyag-szintek - beleértve a radioaktivitás szintjét is - nem haladják meg a 315/93/EGK rendelet értelmében rögzített szinteket, ideértve az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (1) mellékletében szereplő követelményeket is.

2. A DURUMBÚZÁBAN TALÁLHATÓ SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDŐ TÉNYEZŐK

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos vagy fuzáriumos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalmat az idegen magvak, a károsodott magvak, a szűk értelemben vett idegen anyag, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek, valamint az elpusztult rovarok és a rovardarabok alkotják.

B. RÉSZ

A DURUMBÚZA MINIMÁLIS MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI

(1) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.

(2) A szárazanyag százalékában kifejezve.

II. MELLÉKLET

(13. cikk, (3) bekezdés)

A. RÉSZ

1. REFERENCIA-MÓDSZER A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPVETŐ GABONAFÉLÉN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

A kifogástalan minőségű alapvető gabonafélén kívüli anyagok meghatározásának referencia-módszere a következő:

1.1. A durumbúza esetében egy 250 g-os átlagmintát átengednek két - 3,5 mm-es, illetve 1,0 mm-es nyílásméretű - rostán, mindegyiken fél percen át.

A folyamatos rostálás biztosítása érdekében tanácsos mechanikus rostát alkalmazni, például egy rázóasztalt rászerelt rostákkal.

A 3,5 mm-es nyílásméretű rostán fennmaradó anyagot, valamint az 1,0 mm-es nyílásméretű rostán átmenő anyagot együtt kell mérni, és idegen anyagnak kell tekinteni. Amennyiben a 3,5 mm-es nyílásméretű rostán fennmaradó anyag az "egyéb gabonafélék" csoportba tartozó részeket vagy az alapvető gabonaféle különösen nagy szemeit tartalmazza, ezeket a részeket vagy szemeket vissza kell juttatni a rostált mintába. A rostálás során az 1,0 mm-es nyílásméretű rostánál alaposan ellenőrizni kell, hogy vannak-e élő kártevők.

Egy szeparátor segítségével 50-100 grammos mintát kell kivenni a rostált mintából. E részminta tömegét le kell mérni.

A részmintát ezt követően csipesszel vagy egy szaruspatulával szét kell teríteni egy asztalon, és a tört szemeket, egyéb gabonaféléket, csírázott szemeket, kártevők által károsított szemeket, fagy által károsított szemeket, elszíneződött csírájú szemeket, foltos szemeket, idegen magvakat, anyarozst, károsodott szemeket, üszöggel fertőzött szemeket, pelyvát, élő kártevőket és elpusztult rovarokat el kell távolítani.

Amennyiben a részminta még pelyvás szemeket tartalmaz, ezekről a pelyvát kézzel le kell szedni, az így keletkezett pelyvát pelyvadaraboknak kell tekinteni. A köveket, homokot és szalmatöredékeket idegen anyagnak kell tekinteni.

A részmintát fél percen át rostálják, a durumbúza esetében 1,9 mm-es nyílásméretű rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik. A fagy által károsodott szemek és az éretlen zöld szemek a "zsugorodott szemek" csoportba tartoznak.

1.2. A kifogástalan minőségű alapvető gabonaféléktől eltérő anyagok azon csoportjainak tömegét, amelyeket az 1. pontban említett módszerek szerint elkülönítettek, rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentésbe bejegyzett adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Ellenőrizni kell az élő kártevők jelenlétét.

Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

1.3. Az 1. és a 2. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

a) mintaszeparátor, például egy kúp alakú vagy barázdált eszköz;

b) precíziós vagy analitikai mérleg;

c) 1,0 mm-es, 1,8 mm-es, 1,9 mm-es, 2,0 mm-es, 2,2 mm-es és 3,5 mm-es nyílásméretű rosták, valamint 1,8 mm és 4,5 mm lyukátmérőjű, kerek lyukú rosták. A rosták rázóasztalra szerelhetők.

B. RÉSZ

2. REFERENCIA-MÓDSZER A DURUMBÚZA NEDVESSÉGTARTALMÁNAK MÉRÉSÉHEZ

A durumbúza nedvességtartalmának méréséhez az alább leírt referencia-módszer alkalmazandó. A tagállamok azonban más, ugyanezen az elven alapuló módszereket, illetőleg az ISO 712:1998 módszert vagy az infravörös technológián alapuló módszert is alkalmazhatnak. Vita esetén csak a II. melléklet B. részében leírt módszernek van bizonyító ereje.

2.1. Alapelv

A terményt 130-133 °C hőmérsékleten szárítják normál légköri nyomáson a részecskék méretének megfelelő ideig.

2.2. Alkalmazási terület

Ez a szárítási módszer a darabokra zúzott gabonafélékre vonatkozik, amelyeknek legalább 50 %-a átmegy a 0,5 mm-es nyílásméretű rostán, és kevesebb mint 10 % maradványt hagy az 1,0 mm lyukátmérőjű kerek lyukú rostán. A módszer a lisztre is vonatkozik.

2.3. Eszközök

Precíziós mérleg.

Egy, a nedvességet magába nem szívó anyagból készült zúzó, amely könnyen tisztítható, lehetővé teszi a gyorsan és egyenletesen végezhető zúzást túlmelegedés nélkül, minimálisra csökkenti a külső levegővel való érintkezést, és megfelel a 2. pontban említett követelményeknek (például leemelhető görgős malom).

Rozsdamentes fémből vagy üvegből készült tartály, amely kellőképpen szorosan záródó fedővel rendelkezik: a tesztminta 0,3 g/cm2 eloszlatását lehetővé tévő munkafelület.

Elektronikusan fűtött, hőszigetelt fűtőkamra, 130-133 °C-ra (1) beállítva, megfelelő szellőztetéssel (2) ellátva.

Exszikkátor, fémből vagy ennek hiányában porcelánból készült, vastag, perforált tálcával és hatékony szárítószerrel.

2.4. Eljárási mód

Szárítás

Az összezúzott apró szemű gabonafélékből körülbelül 5 g, az összezúzott kukoricából körülbelül 8 g mennyiséget kell kimérni, 1 mg pontossággal egy előre lemért tömegű tartályba. Helyezzük a tartályt a 130-133 °C hőmérsékletre melegített fűtőkamrába. Ezt a lehető leggyorsabban kell megtenni a túlzott hőmérséklet-csökkenés megelőzése érdekében. Az apró szemű gabonaféléket két órán át, a kukoricát négy órán át kell száradni hagyni attól számítva, hogy a fűtőkamra újra elérte a 130-133 °C hőmérsékletet. A tartályt el kell távolítani a fűtőkamrából, gyorsan vissza kell helyezni a fedelét, majd 30-45 percig hűlni kell hagyni egy szárítóban, és tömegét le kell mérni (1 mg pontossággal).

2.5. Számítási módszer és képletek

A nedvességtartalom a kezeletlen termék százalékában kifejezve:

- előzetes kezelés nélkül (E - m) × 100/E,

- előzetes kezeléssel [(M′ - m)M/M′ + E - M] × 100/E = 100 (1 - Mm/EM′)

A teszteket legalább egyszer meg kell ismételni.

2.6. Ismétlés

Az egyazon elemző által egy időben vagy gyors egymásutánban végzett két mérés során nyert értékek közötti különbség nem haladhatja meg a 0,15 g nedvességet 100 grammnyi mintában. Ennek túllépése esetén az eljárást meg kell ismételni.

C. RÉSZ

3. REFERENCIA-MÓDSZER A DURUMBÚZA LISZTESSZEM-ARÁNYÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

A durumbúza lisztesszem-arányának megállapításához az alább leírt referencia-módszer alkalmazandó:

3.1. Alapelv

A mintának csak egy részét használják fel a lisztes - akár csak részben nem üveges - szemek arányának megállapításához. A szemeket Pohl-szemvágó vagy hasonló eszköz alkalmazásával vágják el.

3.2. Felszerelés

- Pohl-szemvágó vagy hasonló eszköz,

- csipesz, szike,

- tálca vagy edény.

3.3. Eljárási mód

a) A meghatározást egy 100 g-os mintán végzik a kifogástalan minőségű alapvető gabonafélétől eltérő bármiféle anyag eltávolítása után.

b) Terítse szét a mintát egy tálcán, és jól homogenizálja.

c) Helyezze a tálat a gabonavágóba, és terítsen egy maréknyi szemet a hálóra. Határozottan ütögesse meg úgy, hogy csak egy szem legyen minden egyes lyukban. Engedje le a mozgatható részt, hogy helyben tartsa a szemeket, majd vágja el őket.

d) Készítsen ilyen módon annyi tálat, hogy minimum 600 szem legyen elvágva.

e) Számolja meg a lisztes szemeket, vagyis azokat, amelyek akár részben nem üvegesek.

f) Számítsa ki a lisztes - akár csak részben nem üveges - szemek százalékos arányát.

3.4. Az eredmények megadása

3.5. Eredmény

Lisztes - akár csak részben nem üveges - szemek százalékos aránya a tesztmintában:

[M × (100 - I)]/100 = ...

D. RÉSZ

4. A DURUMBÚZA MINŐSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ EGYÉB MÓDSZEREK

4.1. A Hagberg-féle esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló módszert az ISO 3093:2004 módszerrel összhangban kell meghatározni.

4.2. A fajlagos tömeg meghatározására szolgáló referencia-módszer az ISO 7971/2:1995 módszerrel azonos.

4.3. A mikotoxin-szint meghatározására szolgáló mintavételi módszerek és elemzési referencia-módszerek az 1881/2006/EK rendelet mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet (3) I. és II. mellékletében rögzített módszerekkel azonosak.

(1) A fűtőkamrában mért léghőmérséklet.

(2) A fűtőkamrának olyan hőkapacitással kell rendelkeznie, hogy ha előre beállítják 130-133 °C-os hőmérsékletre, akkor kevesebb mint 45 percen belül visszaálljon ez a hőmérséklet, miután a maximális számú tesztmintát egyszerre behelyezték a kamrába szárításra. A szellőztetésnek olyannak kell lennie, hogy ha az apró szemű gabonaféléket (közönséges búza, durumbúza, árpa és cirok) 2 órán át, illetve a kukoricát 4 órán át szárítják, akkor a befogadóképesség teljes kihasználása esetén a dara, illetőleg a kukorica valamennyi tesztmintájának eredménye 0,15 %-nál kisebb mértékben térjen el a 3 órán át szárított apró szemű gabonafélék, illetve az 5 órán át szárított kukorica eredményeitől.

(3) HL L 70., 2006.3.9., 12. o.

III. MELLÉKLET

(15. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

A. RÉSZ

A RIZS FELDOLGOZÁS UTÁNI ALAPHOZAMA

A rizs csak akkor lehet megbízható, kereskedelmi minőségű, ha feldolgozás utáni hozama nem marad el több mint öt százalékponttal az alábbi alaphozamoktól

B. RÉSZ

A RIZS HIBÁINAK MAXIMÁLIS SZÁZALÉKOS ARÁNYA

A rizs csak akkor lehet megbízható, kereskedelmi minőségű, ha az idegenanyag-tartalom, a más fajtából való rizsszemek százalékos aránya és az 1234/2007/EK rendelet III. mellékletében meghatározott, nem kifogástalan minőségű rizsszemek százalékos aránya nem haladja meg az alábbiakban rizsfajtánként meghatározott legmagasabb százalékos arányokat.

Idegenanyag-tartalmon a rizstől eltérő idegen anyagok összessége értendő.

IV. MELLÉKLET

(19. cikk, (1) bekezdés)

A DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ ÁREMELÉSEK ÉS ÁRCSÖKKENTÉSEK

A durumbúzára vonatkozó áremeléseket és árcsökkentéseket az alábbi összegek szerint, együttesen kell alkalmazni:

a) abban az esetben, ha az intervenciós célra felkínált durumbúza nedvességtartalma nem éri el a 14 %-ot, az alábbi I. táblázatban szereplő áremelést kell alkalmazni: I. táblázat Áremelés a durumbúza nedvességtartalma után

b) abban az esetben, ha a nedvességtartalom meghaladja a 14 %-ot, az alábbi II. táblázatban szereplő árcsökkentést kell alkalmazni: II. táblázat Árcsökkentés a durumbúza nedvességtartalma után

c) abban az esetben, ha a tört szemek aránya meghaladja a 3 %-ot, minden további 0,1 % túllépés után 0,05 EUR összegű árcsökkentést kell alkalmazni;

d) abban az esetben, ha a szemszennyeződés meghaladja a 2 %-ot, minden további 0,1 % túllépés után 0,05 EUR összegű árcsökkentést kell alkalmazni;

e) abban az esetben, ha a csírázott szemek aránya meghaladja a 2,5 %-ot, minden további 0,1 % túllépés után 0,05 EUR összegű árcsökkentést kell alkalmazni;

f) abban az esetben, ha az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) meghaladja a 0,5 %-ot, minden további 0,1 % túllépés után 0,1 EUR összegű árcsökkentést kell alkalmazni;

g) abban az esetben, ha a durumbúza lisztes szemeinek aránya meghaladja a 20 %-ot, minden további megkezdett 1 % túllépés után 0,2 EUR összegű árcsökkenést kell alkalmazni.

V. MELLÉKLET

(19.cikk, (1) bekezdés)

A RIZSRE VONATKOZÓ ÁREMELÉSEK ÉS ÁRCSÖKKENTÉSEK

1. A rizsre vonatkozó áremeléseket és árcsökkentéseket úgy kell az intervenciós célra felkínált hántolatlan rizs intervenciós árára alkalmazni, hogy ez utóbbit megszorozzuk az alábbiak szerint meghatározott áremelési és árcsökkentési százalékok összegével:

a) amennyiben a rizs feldolgozás utáni hozama eltér a feldolgozás utáni alaphozamtól az e rendelet III. mellékletének A. részében meghatározott érintett fajta esetében, az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések az alábbi I. táblázatban szerepelnek rizsfajtánként: I. táblázat A feldolgozás utáni hozammal összefüggő áremelések és árcsökkentések

b) amennyiben a hántolatlan rizsszemek hibái túllépik a szabványos minőségű hántolatlan rizs esetében elfogadható tűréshatárokat, az intervenciós árra árcsökkentést kell alkalmazni, az alábbi II. táblázatban rizstípusonként meghatározott százalékos arányban: II. táblázat A rizs szemhibáival összefüggő árcsökkentés

c) amennyiben a hántolatlan rizs nedvességtartalma meghaladja a 13 %-ot, az intervenciós ár százalékos csökkentési aránya megegyezik az intervenciós célra felkínált hántolatlan rizs egy tizedesjegy pontossággal mért százalékos nedvességtartalma és a 13 % közötti különbséggel;

d) amennyiben a hántolatlan rizs idegenanyag-tartalma meghaladja a 0,1 %-ot, intervenciós felvásárláskor minden további 0,01 % túllépés után 0,02 % árcsökkentést kell alkalmazni az intervenciós árra;

e) amennyiben egy tétel meghatározott fajtájú hántolatlan rizst kínálnak fel intervencióra, és abban több mint 3 %-ban fordulnak elő más rizsfajtákból való szemek, a tétel felvásárlásakor minden további 0,1 % túllépés után 0,1 % árcsökkentést kell alkalmazni az intervenciós árra.

2. Az 1. pontban említett áremelések és árcsökkentések megállapításához a 16. cikkben meghatározott reprezentatív minták vizsgálati eredményeinek súlyozott átlagát kell alapul venni.

(1) Az eltérést mindig a hibás szemek két tizedesjegy pontossággal meghatározott százalékos aránya alapján kell kiszámítani.

VI. MELLÉKLET

(a 27. cikk második bekezdése)

Megfelelési táblázat