32008R0687[1]

A Bizottság 687/2008/EK rendelete ( 2008. július 18. ) a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról (kodifikált változat)

A BIZOTTSÁG 687/2008/EK RENDELETE

(2008. július 18.)

a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) ( 1 ) és különösen a rendelet 43. cikkére, annak 4. cikkével összefüggésben,

(1)

A gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2000. április 19-i 824/2000/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 3 ). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a cirok intervenciós árát a Közösségben betakarított gabonafélék átlagminőségének leginkább megfelelő módon határozzák meg.

(3)

Az intervenciós eljárások lefolytatásának egyszerűsítése és különösen az intervencióra felkínált egyes gabonafélék homogén tételeinek kialakítása érdekében olyan minimális mennyiséget kell meghatározni, amely alatt a kifizető ügynökség, illetve az intervenciós hivatal nem köteles elfogadni az ajánlatot. Egyes tagállamok esetében azonban nagyobb mértékű minimális mennyiségről is lehet rendelkezni annak érdekében, hogy a fenti ügynökségek, illetve hivatalok figyelembe vehessék a nagykereskedelem korábban már fennálló körülményeit és gyakorlatát ezen országokban.

(4)

A közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a cirok minőségmeghatározási módszereit meg kell állapítani.

(5)

Az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése az egész Közösségen belül a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok által felvásárolható kukorica összmennyiségét a 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozóan 700 000 tonnára, a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődően pedig 0 tonnára korlátozta.

(6)

Az intervenciós kukoricafelvásárlási rendszer megfelelő igazgatásának biztosítása érdekében, valamint annak lehetővé tételére, hogy valamennyi tagállam gazdasági szereplői egyenlő feltételek mellett vehessék igénybe az intervenciós rendszert, meg kell állapítani az intervencióra felajánlható kukoricamennyiségek odaítélésének egyedi és részletes szabályait. Ebből a célból létre kell hozni az említett mennyiségek odaítélési mechanizmusát a gazdasági év azon időszakaira vonatkozóan, amelyek során a gazdasági szereplők ajánlatot nyújthatnak be; az ajánlatok benyújtására megfelelő időt kell biztosítani, és amennyiben a felajánlott mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiséget, lehetővé kell tenni egy valamennyi ajánlattevő esetében azonos odaítélési együttható megállapítását. Ezért rendelkezni kell az ajánlatok két szakaszban történő vizsgálatáról, és meg kell határozni a kukoricára vonatkozó ajánlattétel, valamint a szállítás és az átvétel ütemtervét.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott intervenciós időszakokat figyelembe véve, és annak érdekében, hogy a szereplők egyenlő bánásmódban részesüljenek, rendelkezni kell arról, hogy a kukoricára vonatkozó ajánlattétel első szakasza Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében augusztus 1-jétől, Svédország esetében december 1-jétől, a többi tagállam esetében pedig november 1-jétől a valamennyi tagállamban egységes ajánlattételi határidőig, december 31-éig tartson. Ezen első szakasz végén a Bizottságnak szükség esetén az első szakasz folyamán benyújtott elfogadható ajánlatokra odaítélési együtthatót kell megállapítania, és le kell zárnia az adott gazdasági évre vonatkozó ajánlattételt, ha a felkínált mennyiség meghaladja az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított mennyiséget. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok és a gazdasági szereplők adminisztratív és anyagi megterhelése, különösen az olyan biztosítékok letétbe helyezésével kapcsolatban, amelyek rendelkezésre álló mennyiségek híján szükségtelennek bizonyulhatnak, rendelkezni kell arról, hogy a január 1-je és a második szakaszban intervencióra rendelkezésre álló mennyiségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele közötti időszakban ne lehessen ajánlatokat benyújtani.

(8)

Figyelembe véve, hogy szükség esetén az első szakaszra vonatkozó odaítélési együttható meghatározásához időre van szükség, az ajánlattétel második szakaszát az intervencióra továbbra is rendelkezésre álló mennyiségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon kell megnyitni; ez a nap valamennyi tagállam esetében az ajánlatok benyújtásának első napja. A második szakasz folyamán az ajánlatokat az említett mennyiség közzétételét követő első péntektől kezdve hetente, a gazdasági szereplők által legkésőbb pénteken brüsszeli idő szerint 12 óráig benyújtott ajánlatok alapján kell elfogadni. A Bizottságnak minden héten legkésőbb szerdán internetes honlapján közzé kell tennie a gazdasági szereplők számára az intervencióra rendelkezésre álló mennyiséget. Ha a felajánlott mennyiségek meghaladják az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított mennyiséget, a Bizottságnak odaítélési együtthatót kell megállapítania és közzétennie, és le kell zárnia az adott gazdasági évre vonatkozó ajánlattételt. Az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított felvásárlási időszakokat figyelembe véve az ajánlattétel második szakaszának Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában legkésőbb április 30-án, Svédországban június 30-án, a többi tagállamban pedig május 31-én minden esetben le kell zárulnia.

(9)

Az elosztási rendszer hatékony igazgatásának lehetővé tétele érdekében rendelkezni kell arról, hogy a kukoricára vonatkozó ajánlatok ne legyenek módosíthatók vagy visszavonhatók. Emellett az ajánlatok komolyságának biztosítása érdekében biztosíték letételét kell feltételül szabni, valamint meg kell határozni az ajánlatok valódiságának ellenőrzésére és a biztosíték feloldására vonatkozó részletes szabályokat. Ezt az ellenőrzést ugyanazon szabályok és ugyanazon feltételek szerint kell végrehajtani, mint amelyeket a készletek közraktározás keretében történő ellenőrzésével kapcsolatban az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet ( 4 ) előír. Emellett az ajánlattétel első szakaszának kezdete és december 31. között több hónap telhet el. Az első szakaszban ajánlatot tevő gazdasági szereplők anyagi megterhelésének elkerülése érdekében engedélyezni kell, hogy az ajánlattétel időpontjában letétbe helyezendő biztosítékot a bankgarancia formájában történő letétbe helyezését követően csak az ajánlattétel utolsó napját követő naptól kezdve lehessen lehívni.

(10)

A közönséges búza és a durumbúza olyan gabonafélék, amelyeknek emberi fogyasztás esetében minimális minőségi kritériumoknak kell eleget tenniük és meg kell felelniük az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott egészségügyi szabványoknak. A többi gabonaféle elsősorban állati takarmányozásra való és ezért azoknak a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ) kell megfelelniük. Elő kell írni, hogy ezen intervenciós rendszer folyamán e szabványokat alkalmazzák az érintett termékek átvétele során.

(11)

Nem szabad intervenciós célra átvenni az olyan felkínált gabonaféléket, amelyek minősége nem teszi lehetővé a megfelelő felhasználást vagy tárolást. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni az intervenció terén különösen bizonyos gabonafélék hosszú ideig tartó tárolásával és annak a termékek minőségére gyakorolt hatásával összefüggésben kialakult helyzetet.

(12)

Ezért annak érdekében, hogy az intervenciós termékek a minőségromlással szemben ellenállóbbakká és a későbbi felhasználásra alkalmasabbakká váljanak, meg kell szigorítania a kukorica minőségi követelményeit. E célból csökkenteni kell a maximális nedvességtartalom értékét, valamint a tört szemek és a szárítás során túlhevült szemek maximális százalékos arányát. Tekintettel arra, hogy a kukorica és a cirok agronómiai szempontból sok hasonlóságot mutat, a következetesség érdekében helyénvaló hasonló intézkedéseket előírni az utóbbi termékre vonatkozóan is.

(13)

A raktározási feltételek javítása érdekében, és annak biztosítására, hogy az ajánlatok benyújtásától kezdve megfelelő körülmények álljanak rendelkezésre, azoknak a raktáraknak, ahol a gabonaféléket az ajánlat idején tárolják, a lehető legjobb eltarthatóságot kell biztosítaniuk, különösen a kukorica hosszú távú tárolása tekintetében. Ennek következtében korlátozni kell az ajánlattevő raktárában történő átvétel lehetőségét, és az átvétel e módját csak akkor szabad engedélyezni, ha a gabona tárolását a 884/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti raktározók végzik. Ebben az esetben az ajánlattevőnek a raktározóval fenntartott kapcsolataiban az ajánlattétel időpontjától kezdve ugyanazon szabályokat és ugyanazon feltételeket kell megfelelően érvényesítenie, mint amelyeket a 884/2006/EK rendelet előír.

(14)

A mikotoxinok kialakulásának lehetősége bizonyítottan kapcsolatban van egyes speciális körülményekkel, amelyek a gabonafélék növekedési periódusa során tapasztalt éghajlati körülmények alapján, valamint különösen a virágzásuk során tapasztalt körülmények alapján határozhatók meg.

(15)

Az engedélyezett szennyező anyagok felső határának átlépésével járó kockázatokat a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok az ajánlattevőktől kapott információk és a saját elemzési kritériumaik alapján tudják megállapítani. Ezért a költségek korlátozása céljából csak abban az esetben indokolt előírni elemzések elvégzését - a fenti ügynökség, illetve hivatal felelőssége mellett a termékek átvételét megelőzően - ha ezt a termékek minőségét garantáló kockázatelemzés az intervenciós rendszerbe történő belépéskor indokolttá teszi.

(16)

A termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a gabonafélék kifizető ügynökségeknek, illetve intervenciós hivataloknak történő felajánlására, illetve e hivatalok általi átvételére vonatkozó feltételeknek a lehető legegységesebbeknek kell lenniük a Közösségen belül.

(17)

Az intervenciós árakat a különféle minőségek piacon tapasztalt árbeli eltéréseinek figyelembevétele érdekében növelik vagy csökkentik.

(18)

A 884/2006/EK rendeletben előírt éves leltáron túlmenően a tagállamoknak gondoskodniuk kell a birtokukban lévő intervenciós készletek minőségmegőrzési állapotáról.

(19)

A 884/2006/EK rendelet 2. cikke, 6. cikke (2) bekezdésének d) pontja, 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja és XII. mellékletének 1. pontja meghatározza a felelősségre vonatkozó szabályokat. A fenti cikkek és melléklet többek között előírják, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a közösségi intervenció alá eső termékek megfelelő megőrzésének biztosítása érdekében, és hogy azokat a mennyiségeket, amelyek a raktározás rendes fizikai körülményei, vagy a túl hosszú ideig történő tárolás következtében veszítettek értékükből, úgy kell könyvelni, hogy az intervenciós készletet abban az időpontban hagyták el, amikor az értékcsökkenést megállapították. E cikkek azt is meghatározzák, hogy egy termék akkor tekintendő értékcsökkentnek, ha nem elégíti ki azokat a minőségi követelményeket, amelyek a felvásárláskor érvényben voltak. Következésképpen csak az e rendelkezésekkel szorosan összefüggő értékcsökkenések finanszírozhatók a közösségi költségvetésből. A termék felvásárlásakor a tagállam által az e szabályozás értelmében megkövetelt kockázatelemzés tekintetében hozott helytelen döntés a tagállam felelőssége, amennyiben később bebizonyosodik, hogy a termék nem felelt meg a minimális szabványoknak. Az ilyen helytelen döntés ugyanis nem teszi lehetővé a termék minőségének garantálását és következésképpen megfelelő megőrzését. Ebből következően meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállam felelősségre vonható.

(20)

Annak érdekében, hogy az intervenciós gabonakészletek helyzetéről heti statisztikai jelentést lehessen készíteni, meg kell határozni a tagállamok által a Bizottságnak megküldendő közlemények tartalmát.

(21)

A rendszer hatékony irányításának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a Bizottság által kért adatokat elektronikus úton küldjék meg.

(22)

Szükség van továbbá bizonyos adatok összehangolt módon, regionális alapon történő rendelkezésre bocsátására és nyilvántartásba vételére. Célszerű a tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendeletben ( 7 ) előírt, regionális szinten szolgáltatandó adatokra támaszkodni, és felkérni a tagállamokat, hogy ezen adatokat közöljék a Bizottsággal.

(23)

Rendelkezni kell arról is, hogy a Bizottság által kért adatok meghatározott formanyomtatványok alapján kerüljenek benyújtásra, amelyek tartalmazzák az intervenciós rendszer igazgatásához szükséges és a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott adatokat; valamint arról, hogy a formanyomtatványok az irányítóbizottság előzetes tájékoztatását követően alkalmazhatók, és szükség esetén a Bizottság által később ugyanezen feltételek mellett frissíthetők és módosíthatók.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

GABONAFÉLÉK INTERVENCIÓRA TÖRTÉNŐ FELKÍNÁLÁSA ÉS ÁTVÉTELE

1. cikk

A Közösség területén betakarított közönséges búzából, árpából, kukoricából, cirokból legalább 80 tonnás homogén tétellel rendelkezők e gabonaféléket az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időszakok alatt felajánlhatják a kifizető ügynökségnek, illetve az intervenciós hivatalnak, a továbbiakban együtt: "intervenciós hivatal".

Az intervenciós hivatalok azonban nagyobb minimális mennyiséget is meghatározhatnak.

2. cikk

(1) Az intervenciós ajánlat érvényességéhez azt az intervenciós hivatal által kiadott és különösen a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell megtenni:

a) a pályázó neve;

b) a felkínált gabona;

c) a felkínált gabona tárolási helye;

d) a felkínált gabona mennyisége, főbb jellemzői és betakarítási éve;

e) az ajánlattal megkeresett intervenciós központnak, valamint e rendelet 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az ajánlattevőnek a nyilatkozata, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a raktározóval fenntartott kapcsolataiban az e bekezdés c) pontjában említett tárolási helyre vonatkozóan az ajánlattétel időpontjától kezdve a 884/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban megfelelően alkalmazandó raktározási és ellenőrzési előírásokat és feltételeket érvényesíti.

A nyomtatványnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a termékek közösségi eredetűek, illetve az intervencióra termesztési övezetük alapján különleges feltételekkel elfogadott gabonafélék esetében, azok termesztési területének adatait.

Az intervenciós hivatal azonban érvényesnek tekintheti az egyéb, írásos formában, különösen távközlés útján benyújtott ajánlatokat is, feltéve ha az tartalmazza a nyomtatványon szereplő, valamennyi adatot.

A harmadik albekezdés szerint benyújtott ajánlat benyújtásának napjától számított érvényesség sérelme nélkül a tagállamok előírhatják az első albekezdésben szereplő nyomtatványnak az említett benyújtási módot követő, illetékes hivatalhoz történő továbbítását vagy közvetlen benyújtását.

(2) Amennyiben az ajánlat nem elfogadható, az érintett termelőt erről az intervenciós hivatal a beérkezést követő öt munkanapon belül tájékoztatja.

(3) Amennyiben az ajánlat elfogadható, a termelőket mielőbb tájékoztatni kell arról, hogy a gabonát melyik tárolónál veszik át, valamint a szállítás ütemezéséről.

Az ajánlattevőnek vagy a raktár üzemeltetőjének kérelmére az említett ütemezést az intervenciós hivatal módosíthatja.

(4) Az intervencióra felkínált, kukoricától eltérő gabonafélék tekintetében az utolsó szállításnak legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapját követő negyedik hónap végéig, de Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb július 1-jéig, a többi tagállam esetében legkésőbb július 31-éig meg kell történnie.

A kukorica tekintetében az első szakasz során benyújtott ajánlatok esetében - a 3. cikk rendelkezései szerint - a szállításnak február 1-je és április 30-a között, a második szakasz során benyújtott ajánlatok esetében - a 3. cikk rendelkezései szerint - pedig az ajánlat beérkezésének hónapját követő harmadik hónap végéig, de Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb július 1-jéig, a többi tagállam esetében legkésőbb július 31-éig meg kell történnie.

3. cikk

(1) E rendelet 2. cikke sérelme nélkül az intervencióra felajánlható kukoricamennyiségek az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 2008/2009-es gazdasági évben két szakaszban kerülnek odaítélésre ("első szakasz" és "második szakasz"), az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek és szabályok szerint.

Az első szakasz Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában augusztus 1-jén, Svédországban december 1-jén, a többi tagállamban november 1-jén kezdődik, és valamennyi tagállam esetében december 31-éig, az e szakaszban tehető ajánlatok benyújtási határidejéig tart.

A második szakasz az e szakaszban intervencióra felkínálható mennyiségnek a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő napon kezdődik. Valamennyi tagállamban ez az ajánlattétel első napja; a szakasz Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb április 30-áig, Svédország esetében június 30-áig, a többi tagállam esetében pedig május 31-éig tart.

(2) Az első szakasz végén a Bizottság a tagállamok által hetente a 13. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatás alapján összesíti a gazdasági szereplők által a kukoricára vonatkozóan a tagállamok intervenciós hivatalaihoz brüsszeli idő szerint december 31-én 12 óráig benyújtott elfogadható ajánlatokat.

Ha a teljes felajánlott mennyiség meghaladja az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított maximális mennyiséget, a Bizottság a kérelmezett mennyiségekre legkésőbb január 25-éig hat tizedesjegyig odaítélési együtthatót határoz meg és tesz közzé. Ha a kérelmezett mennyiség nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget, az odaítélési együttható 1-gyel egyenlő, és a Bizottság közzéteszi a megmaradt mennyiséget, amely a második szakaszban rendelkezésre áll.

A tagállam intervenciós hivatala legkésőbb január 31-én értesíti az ajánlattevőt ajánlatának elfogadásáról, a felajánlott mennyiség és az odaítélési együttható szorzatával megegyező mennyiség erejéig.

(3) Február első szerdájától kezdve a Bizottság a tagállamok által a 13. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatás alapján hetente összesíti a gazdasági szereplők által a kukoricára vonatkozóan a tagállamok intervenciós hivatalaihoz brüsszeli idő szerint legkésőbb az előző héten pénteken 12 óráig benyújtott ajánlatokat.

Ha a felkínált mennyiség meghaladja az intervencióra rendelkezésre álló mennyiséget, a Bizottság a kérelmezett mennyiségekre legkésőbb az ajánlattétel határidejét követő negyedik munkanapon hat tizedesjegyig odaítélési együtthatót határoz meg és tesz közzé. Ha a felkínált mennyiség nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget, az odaítélési együttható 1-gyel egyenlő, a felkínált mennyiségeket elfogadottnak kell tekinteni, és a Bizottság internetes oldalán (http://ec.europa.eu/agriculture/markets/crops/index_en.htm) minden héten legkésőbb szerdán közzéteszi a gazdasági szereplők számára az adott héten intervencióra rendelkezésre álló mennyiséget.

A tagállam intervenciós hivatala legkésőbb az ajánlattétel határidejét követő kilencedik munkanapon értesíti az ajánlattevőt ajánlatának elfogadásáról, a felajánlott mennyiség és az odaítélési együttható szorzatával megegyező mennyiség erejéig.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ajánlatokat az illetékes intervenciós hivatal összesíti beérkezésük időpontjában.

A már megtett ajánlatokat nem lehet módosítani vagy visszavonni.

(5) Az ajánlatokhoz az elutasítás terhe mellett mellékelni kell az ajánlattevő által fizetendő, tonnánként 15 eurós biztosíték letétbe helyezéséről szóló igazolást. Ezt a biztosítékot az ajánlattétel időpontjában kell letétbe helyezni; ha azonban az első szakasz folyamán bankgarancia formájában nyújtották, a biztosíték csak az ajánlattétel a (2) bekezdésben megállapított határidejét követő naptól kezdve hívható le.

(6) A biztosíték az ajánlattevő által a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban felkínált mennyiségekre vonatkozik.

A vis maior esetét és a rendkívüli körülményeket kivéve a következő esetekben a biztosíték teljes összege elvész és a közösségi költségvetésbe folyik:

a) ha az ajánlattétel és a kukorica átvételének időpontja között a tárolási helyen található mennyiség alacsonyabb, mint az ajánlattevő által a 2. cikk (1) bekezdésével összhangban tett nyilatkozatban feltüntetett mennyiség, a megengedett 5 %-os tűréshatár sérelme nélkül;

b) ha az ajánlattevő az odaítélt mennyiséget nem szállítja ténylegesen átvételre az intervenciós központba, a 4. és a 6. cikkel összhangban.

E bekezdés második albekezdése a) pontjának alkalmazásában az intervenciós hivatalok ellenőrzik a tárolási helyen található mennyiségeket, megfelelően alkalmazva a közraktározási műveletek keretében raktározott termékek mennyiségének ellenőrzésére a 884/2006/EK rendeletben előírt szabályokat és feltételeket, valamint különösen az említett rendelet I. melléklete B. részének III. pontjában rögzített előírásokat. Az ellenőrzéseknek kockázatelemzés alapján legalább az ajánlatok 5 %-ára és a felkínált mennyiségek 5 %-ára kell kiterjedniük. Ez a minimális százalékos arány csak az első szakaszban tett ajánlatok ellenőrzésére vonatkozik.

A biztosíték teljes egészében felszabadul:

a) az intervencióra felkínált, de oda nem ítélt mennyiségek tekintetében;

b) az odaítélt mennyiség tekintetében attól kezdve, hogy az intervenciós hivatal a mennyiség 95 %-át ténylegesen átvette.

4. cikk

(1) Az intervencióra való jogosultsághoz a gabonának épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek kell lennie.

(2) A gabonafélék megfelelnek az ép, megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségnek amennyiben színük az adott gabonafajtára jellemző színű, nincs kellemetlen szaguk, mentesek a bármilyen fejlődési szakaszban lévő élő kártevőktől (beleértve az atkákat), illetve amennyiben megfelelnek az I. mellékletben szereplő minimális minőségre vonatkozó kritériumoknak és nem haladják meg a közösségi szabályozás értelmében alkalmazandó legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintet, ideértve a radioaktivitási szintet is. A legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek, amelyeket nem szabad meghaladni a következők:

a) a közönséges búza esetében a 315/93/EGK rendelet értelmében meghatározott szintek, ideértve a fuzáriumtoxinok szintjével kapcsolatos, a közönséges búza vonatkozásában az 1881/2006/EK bizottsági rendelet mellékletének ( 8 ) 2.4-2.7. pontjában meghatározott követelményeket is;

b) az árpa, a kukorica és a cirok esetében a 2002/32/EK irányelvben meghatározott szintek.

A tagállamok a kockázatelemzés alapján elvégzik a szennyező anyagok szintjével kapcsolatos ellenőrzést, ideértve a radioaktivitást is, tekintetbe véve különösen az ajánlattevő által nyújtott információkat és annak az előírt szabványok betartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, többek között az általa elvégzett elemzések tekintetében. Szükség esetén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell meghatározni az ellenőrzési intézkedések ritmusát és kiterjedését, többek között abban az esetben, ha a piaci helyzetben súlyos zavart okozhatnak a szennyező anyagok.

Továbbá, azokban az esetekben, amikor az elemzések azt mutatják, hogy a közönséges búza meghatározott tételének Zeleny-indexe 22 és 30 között van, ahhoz, hogy ez a búza az e cikk (1) bekezdése értelmében épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek legyen tekinthető, az abból nyert tésztának nem ragadósnak és gépi feldolgozásra alkalmasnak kell bizonyulnia.

(3) E rendelet alkalmazásában a kifogástalan minőségű alapgabonától eltérő anyagok a II. mellékletben meghatározott anyagok.

Az alapgabona- és egyéb gabonaszemek közül a sérülteket, az anyarozzsal fertőzötteket vagy a romlottakat az "idegenanyag-tartalomhoz" kell sorolni akkor is, ha olyan hibáik vannak, amelyek más kategóriába tartoznak.

5. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet alapján intervencióra felkínált gabona minőségének meghatározásához a következő módszereket kell alkalmazni:

a) a kifogástalan minőségű alapgabonától eltérő anyagok meghatározásának standard módszere a III. mellékletben meghatározott módszer;

b) a nedvességtartalom meghatározásának standard módszere a IV. mellékletben meghatározott módszer. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a IV. mellékletben meghatározott elveken alapuló egyéb módszereket is, az ISO 712:1998 módszert vagy infravörös technológián alapuló módszert. Vitás esetben kizárólag a IV. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával kapott eredményeket lehet elfogadni;

c) a cirok tannintartalmának standard meghatározási módszere az ISO 9648:1988 módszer;

d) a közönséges búzából nyert tészta nem ragadós mivoltának és gépi feldolgozhatóságának standard meghatározási módszere az V. mellékletben meghatározott módszer;

e) az őrölt közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló standard módszer a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség (International Association for Cereal Chemistry = ICC) - amelynek szabványait a 105/2. számú: "a gabonafélék és gabonatermékek fehérjetartalmának meghatározási módszere" cím alatt határozták meg - által elfogadott módszer.

A tagállamok azonban alkalmazhatnak bármely más módszert is. Ilyen esetben igazolniuk kell a Bizottságnak, hogy az ICC elismerte, hogy a szóban forgó módszer azonos eredményeket ad;

f) az őrölt közönséges búza Zeleny-indexe meghatározási módszerének meg kell felelnie az ISO 5529:1992-nek;

g) a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló módszernek meg kell felelnie az ISO 3093:2004-nek;

i) a fajsúly meghatározására az ISO 7971/2:1995 módszer;

j) a mikotoxin-szint meghatározásához a mintavételi módszerek és a referencia vizsgálati módszerek az 1881/2006/EK rendelet I. mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet ( 9 ) I. és II. mellékletében rögzített módszerek.

6. cikk

(1) A felkínált gabonát az intervenciós hivatal akkor veszi át, amikor az intervenciós hivatal vagy annak képviselője az intervenciós központba szállított árutétel egészének vonatkozásában megállapította a mennyiséget és az I. mellékletben meghatározottak szerint minimálisan előírt szabványokat.

Az átvétel akkor történhet abban a raktárban, ahol a gabonaféléket az ajánlat idején tárolják, ha a raktározást a 884/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti raktározók végzik, és a raktárra az ajánlattétel időpontjától kezdve ugyanazok a szabályok és feltételek vonatkoznak, mint amelyeket a gabona intervenciós átvételét követően alkalmaznak.

A kukorica esetében az átvett mennyiség nem haladhatja meg az e rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban odaítélt mennyiséget.

(2) A minőségi jellemzőket a felkínált árutétel reprezentatív mintája alapján kell megállapítani, amely minden szállítás alkalmával legalább minden 60 tonna után vett mintákból áll.

(3) A leszállított mennyiséget az ajánlattevő és az intervenciós hivatal képviselője - akinek az ajánlattevőtől függetlennek kell lennie - jelenlétében kell lemérni.

Az intervenciós hivatal képviselője a raktár üzemeltetője is lehet. Ebben az esetben:

a) az átvételtől számított 45 napon belül maga az intervenciós hivatal vizsgálatot végez, amely legalább a térfogat ellenőrzését tartalmazza; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

b) amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, a raktár üzemeltetője viseli a gabona átvételekor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit;

c) amennyiben a tűréshatárt átlépték, a gabonát azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, akkor a raktár üzemeltetője, ha pedig több, akkor a tagállam viseli a mérlegelés költségét.

(4) Ha az átvétel abban a raktárban történik, ahol a gabonaféléket tárolják az ajánlat idején, a mennyiség megállapítható a készletnyilvántartás - amelynek meg kell felelnie a szakmai követelményeknek és az intervenciós hivatal előírásainak - alapján is, amennyiben:

a) a készletnyilvántartás feltünteti a mérlegelés során feljegyzett tömeget, a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, a nedvességtartalmat és adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket; a mérlegelés nem történhetett 10 hónapnál régebben;

b) a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c) a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a reprezentatív mintáéival, amely az intervenciós hivatal vagy annak képviselője által minden 60 tonna után vett mintákból áll.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén:

a) a feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben - a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében - kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százaléka közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni;

b) az átvételtől számított 45 napon belül az intervenciós hivatalnak további térfogat-ellenőrzést kell végeznie; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel becsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

c) amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, akkor a raktár üzemeltetője viseli az átvételkor lekönyvelt tömeg és a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömeg közötti eltérés költségeit;

d) a tűréshatár átlépése esetén a gabonát azonnal le kell mérni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktározó, ha pedig több, akkor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap viseli a mérés költségeit, figyelembe véve a 884/2006/EK rendelet XI. melléklete 1. pontjának első francia bekezdésében foglalt tűréshatárt.

(6) Az utolsó átvételnek a kukoricától eltérő gabonafélék esetében legkésőbb a 2. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett utolsó szállítást követő második hónap végéig, a kukorica esetében legkésőbb a 2. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett szállítási határidőket követő második hónap végéig meg kell történnie; ez a határidő azonban Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében július 31-nél, a többi tagállam esetében augusztus 31-nél későbbi időpontra nem eshet.

7. cikk

(1) Az intervenciós hivatal saját felelősségére elemezteti a vett minták fizikai és technológiai tulajdonságait a reprezentatív minta vételétől számított húsz munkanapon belül.

(2) Az ajánlattevőt terhelik az alábbiakkal kapcsolatban felmerülő költségek:

a) a cirok tannintartalmának meghatározása;

b) amiláz-aktivitási teszt (Hagberg);

c) a közönséges búza fehérjetartalmának meghatározása;

d) Zeleny-teszt;

e) gépi feldolgozhatósági teszt;

f) szennyezőanyag-tartalom elemzései.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett elemzések kimutatják, hogy a felkínált gabonafélék nem felelnek meg az intervenció esetében előírt minimális minőségi előírásoknak, akkor a szóban forgó gabonaféléket az ajánlattevő költségén vissza kell vonni. A felmerült költségeket szintén az ajánlattevő viseli.

(4) Vitás esetben az intervenciós hivatalnak újból el kell végeztetni a szóban forgó gabonán a szükséges teszteket, amelynek költségeit a vesztes fél fedezi.

8. cikk

Az átvételi jegyzéket az intervenciós hivatalnak minden egyes tételnél el kell készítenie. A jegyzéknek fel kell tüntetnie:

a) a mennyiségre és a minimális jellemzőkre vonatkozóan elvégzett ellenőrzés időpontját;

b) a leszállított tömeget;

c) a reprezentatív minta összeállításához vett minták számát;

d) a megállapított fizikai jellemzőket;

e) a technológiai kritériumok elemzéséért és az annak eredményéért felelős hivatalt.

A jegyzéken fel kell tüntetni az időpontot, és azt meg kell küldeni a raktár üzemeltetőjének ellenjegyzésre.

II. FEJEZET

A FIZETÉS FELTÉTELEI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

(1) A (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ajánlattevőnek fizetendő ár az 1234/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett referenciaár, amely az ajánlat elfogadásáról szóló értesítetéskor a szállítás első napjaként meghatározott napon érvényes a raktárhoz leszállított árukra, kirakodás előtt. Ezt az árat az e rendelet 10. cikkben említett emeléseknek és csökkentéseknek megfelelően kell kiigazítani.

Ha azonban a szállítás olyan hónapban történik, amikor a referenciaár alacsonyabb az ajánlat havában érvényes referenciaárnál, a magasabb árat kell fizetni. E rendelkezés nem alkalmazható az augusztus és szeptember során felkínált cirokra.

(2) Az ajánlat beérkezésekor az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az intervenciós hivatal határozza meg a gabona átvételének helyét és első időpontját.

Az áruk szállításának költségét arról a helyről, ahol az intervenciós hivatalnak történő felajánlás idején tárolták őket, abba az intervenciós központba, ahova a legkisebb költség mellett szállíthatók, az ajánlattevő fizeti.

Amennyiben az intervenciós hivatal az árukat attól az intervenciós központtól, ahova a legkisebb költség mellett szállíthatók, eltérő helyen veszi át, meg kell határoznia, és fedeznie kell a további szállítási költségeket. Ebben az esetben a második albekezdésben említett szállítási költségeket az intervenciós hivatal határozza meg.

Ha az intervenciós hivatal, az ajánlattevővel egyetértésben, azon a helyen tárolja az árukat, ahol azok az ajánlat megtételekor voltak, a harmadik albekezdés második mondatában említett költségeket és a raktárból való kitárolás költségeit, mely utóbbit az adott tagállamban az adott időpontban jegyzett árak alapján számítanak, le kell vonni az intervenciós árból.

(3) A kifizetés az átvétel napját követő 30. és 35. nap között történik, a 6. cikkben említettek szerint.

10. cikk

Az árnövekedéseket vagy -csökkenéseket, amelyekkel az intervenciós ár nő vagy csökken, euró/tonnában kell kifejezni, és közösen alkalmazni az alábbiak szerint:

a) ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma a kukorica és a cirok esetében 13 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 14 %-nál alacsonyabb, a VII. melléklet I. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma 13 %-nál, illetve 14 %-nál magasabb, a VII. melléklet II. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

b) ha az intervencióra felkínált gabonafélék fajsúlya eltér a közönséges búza esetében a 76 kg/hl, az árpa esetében pedig a 64 kg/hl tömeg/térfogat aránytól, a VII. melléklet III. táblázatában meghatározott árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

c) ha a tört szemek százalékos aránya a közönséges búza és az árpa esetében meghaladja a 3 %-ot, a kukorica és a cirok esetében pedig a 4 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;

d) ha a szemszennyezettség aránya meghaladja a kukorica és a cirok esetében a 4 %-ot, a közönséges búza és az árpa esetében pedig az 5 %-ot, akkor 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;

e) ha a csírázott szemek aránya meghaladja a 2,5 %-ot, úgy 0,05 euró csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 százalékpontra;

f) ha a százalékos idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) meghaladja a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében az 1 %-ot, akkor 0,1 EUR csökkentést kell alkalmazni minden további 0,1 % után;

h) ha a közönséges búza fehérjetartalma kevesebb, mint 11,5 %, az alkalmazandó csökkentések a VII. melléklet IV. táblázatában felsoroltak;

i) ha az intervencióra felkínált cirok tannintartalma a szárazanyag 0,4 %-ánál magasabb, az alkalmazandó csökkentést a VIII. mellékletben meghatározott módszer szerint kell kiszámítani.

11. cikk

(1) Bármely üzemeltetőnek, aki felvásárolt termékeket tárol az intervenciós hivatal nevében, rendszeresen figyelemmel kell kísérnie azok meglétét és minőségmegőrzését, valamint haladéktalanul tájékoztatnia kell a fent említett hivatalt bármely e vonatkozásban felmerült problémáról.

(2) Az intervenciós hivatal évente legalább egyszer ellenőrzi a tárolt termék minőségét. Ennek érdekében mintát vehet a leltárkészítéskor a 884/2006/EK rendelet I. melléklete A.1. pontjának rendelkezései szerint.

(3) Ha az e rendeletben előírt ellenőrzéseket a 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett kockázatelemzés alapján el kell végezni, a legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek be nem tartásából eredő pénzügyi következmények a tagállamot terhelik. Ez a pénzügyi felelősség a tagállam által az ajánlattevő vagy a raktár üzemeltetője ellen a kötelezettségvállalásaik vagy kötelezettségeik be nem tartása miatt indított keresettől függetlenül fennáll.

Ugyanakkor az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében ha az érintett tagállam - a Bizottság megelégedésére - bizonyítani tudja, hogy tiszteletben tartotta az intervenciós rendszerbe való bekerüléssel kapcsolatos szabványokat és a raktározás normál feltételeit, valamint a raktár üzemeltetőjének egyéb kötelezettségeit, a pénzügyi felelősség a közösségi költségvetést terheli.

12. cikk

Az intervenciós hivatalok szükség esetén további, e rendelettel összhangban levő eljárásokat és feltételeket vezethetnek be az átvételre a szóban forgó tagállamban fennálló bármiféle speciális körülmény figyelembevétele érdekében. Különösen időszaki készletjelentéseket írhatnak elő.

III. FEJEZET

ADATKÖZLÉS A BIZOTTSÁG RÉSZÉRE

13. cikk

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett valamennyi gabonafélét illetően valamennyi tagállam elektronikus úton közli a Bizottsággal az intervenciós rendszer igazgatásához szükséges adatokat és különösen:

a) minden héten legkésőbb szerda 12.00 óráig (brüsszeli idő szerint) a következőket:

i. a gazdasági szereplők által az előző hét folyamán legkésőbb pénteken brüsszeli idő szerint 12 óráig e rendelet 2. és 3. cikkével összhangban intervencióra felkínált gabonamennyiségek;

ii. az ajánlattevők által az intervenciós időszak kezdete óta visszavont ajánlatokban szereplő, a kukoricától eltérő gabonafélék mennyisége;

iii. az intervenciós időszak kezdete óta intervencióra felkínált teljes gabonamennyiségek a ii. alpontban említett mennyiségek levonása után;

iv. az intervenciós időszak kezdete óta e rendelet 6. cikkével összhangban átvett teljes mennyiségek;

b) a pályázati felhívás közzétételét követő szerdán a 2131/93/EGK bizottsági rendelet ( 10 ) 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban pályázati felhívás útján meghirdetett mennyiségeket;

c) az azon időpontot követő szerdán, amikor a tagállam meghatározta az érintett tételeket, az 1234/2007/EK rendelet 27. cikkének megfelelően a Közösség leginkább rászoruló személyei között térítésmentesen szétosztásra szánt gabonamennyiségeket;

d) legkésőbb az e rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett átvételi határidőt követő hónap végéig a 837/90/EGK rendelet III. mellékletében meghatározott régiók szerinti bontásban a fajsúlyra, a nedvesség-, a törtszem- és a fehérjetartalomra vonatkozóan az átvett tételek esetében megállapított átlagértékeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatközlést akkor is teljesíteni kell, ha nem nyújtottak be ajánlatot. Amennyiben a tagállam nem közli az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett adatokat, a Bizottság úgy tekinti, hogy az adott tagállamban nem nyújtottak be ajánlatot.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatközlés formáját és tartalmát a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátandó formanyomtatvány alapján határozza meg. A formanyomtatványok kizárólag az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság előzetes tájékoztatását követően alkalmazhatók. Ezeket a formanyomtatványokat a Bizottság ugyanezen feltételek mellett igazítja ki és aktualizálja.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A 824/2000/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

15. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MINIMÁLIS MINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

II. MELLÉKLET

1. A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1. Tört szemek

Az olyan szemeket, amelyeknek endospermiuma részlegesen fedetlen, tört szemeknek kell tekinteni. A cséplés során károsodott szemek, valamint azok a szemek, amelyekből a csírát eltávolították, szintén ebbe a csoportba tartoznak.

Kukorica esetében a "tört szem" olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek a 4,5 mm átmérőjű kerek lyukú rostán átmennek.

Cirok esetében a "tört szem" olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek az 1,8 mm átmérőjű kerek lyukú rostán átmennek.

1.2. Szemszennyeződések

a) Zsugorodott szemek:

a zsugorodott szemek olyan szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a következő nyílásméretű rostákon: közönséges búza 2,0 mm, árpa 2,2 mm.

E meghatározástól eltérően azonban:

- az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó, legalább 64 kilogramm/hektoliter fajsúlyú árpa esetében, amelyet e tagállamokban intervencióra felkínálnak, vagy

- a 12,5 % vagy annál kisebb nedvességtartalmú árpa esetében,

a "zsugorodott szemek" azokat a szemeket jelentik, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es nyílású rostán.

Továbbá a fagy által károsított vagy éretlen (zöld) szemek is ebbe a csoportba tartoznak;

b) Egyéb gabonafélék:

minden olyan szem, amely nem a mintát alkotó gabona fajához tartozik;

c) A kártevők által károsított szemek:

megrágott szemek. A bogaras szemek szintén ebbe a csoportba tartoznak;

d) Szemek, amelyekben a csíra elszíneződött, foltos szemek, fuzáriózis által megtámadott szemek:

elszíneződött csírájú szemeknek azok tekinthetők, amelyekben a maghártya barna vagy barnásfekete színű, és amelynek csírája normális, és nem csírázik. A közönséges búza esetében az elszíneződött csírákat 8 %-os mértékig figyelmen kívül hagyják.

e) A szárítás során túlhevített szemeken külső égésnyomok láthatók, de nem károsodottak.

1.3. Csírázott szemek

Csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Bizonyos gabonaféléknél a csíra kidomborodó, és a csírát borító hártya elhasad, amikor a tétel gabonát összerázzák. Ezek a szemek csírázott szemekhez hasonlítanak, de nem szabad abba a csoportba sorolni őket. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.

1.4. Idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz):

a) Idegen magvak

Az "idegen magvak" a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Tartalmazzák az összegyűjtésre nem érdemes magvakat, az állatok számára adható magvakat és a káros magvakat.

A "káros magvak" az emberek és állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélékből készült termékek minőségét befolyásoló magvak.

b) Károsodott szemek

A "károsodott szemek" azok, amelyeket emberi fogyasztásra, illetve a takarmány-gabonafélék esetében a szarvasmarhák által történő fogyasztásra alkalmatlannak tartanak rothadás, penészesedés, bakteriális vagy egyéb okok miatt.

A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy a szárítás során túlzott hevítés által károsodott szemek. Ezek a "hevített" vagy "kormos" szemek teljes szemek, amelyekben a hártya szürkésbarnára vagy feketére színeződött, miközben a szem keresztmetszete sárgásszürkére vagy barnásfeketére színeződött.

A búzamuslinca által megtámadott szemek csak akkor tekintendők károsodott szemeknek, ha a szem felszínének több mint fele szürkétől feketéig színeződött a másodlagos spórás támadás eredményeként. Ha az elszíneződés a szem felszínének kevesebb mint felét fedi le, a kártevők által károsított szemek közé kell sorolni őket.

c) Idegen anyagok

A 3,5 mm nyílású rostán a gabonafélék mintáiból fennmaradó valamennyi anyag (más gabonafélék szemei és különösen az alapgabona nagyobb szemei kivételével) és az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átjutó anyag idegen anyagnak tekinthető. Ide tartoznak a kövek, homok, szalmadarabkák és a minták egyéb szennyeződései is, amelyek a 3,5 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átjutnak, és az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán fennmaradnak.

Ez a meghatározás nem vonatkozik a kukoricára. A kukorica esetében az első albekezdésben említetteken túlmenően a mintában az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átjutó valamennyi anyag idegen anyagnak tekintendő;

d) Pelyva (kukorica esetében: csutkadarabok);

e) Anyarozs;

f) Romlott szemek;

g) Elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

1.5. Élő kártevők

1.6. Foltos szemek, amelyek elvesztették üvegességüket (mitadiné vagy foltos)

A durumbúza mitadinészemei azok a szemek, amelyeknek magva nem tekinthető egészen üvegesnek.

2. A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.2. Közönséges búza

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, anyarozs, romlott szemek, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

2.3. Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, anyarozs, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

2.4. Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

A kukorica esetében a mintákban lévő valamennyi anyag, amely az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átmegy, idegen anyagnak tekintendő.

Valamennyi idegen magvat, károsodott magvat, idegen anyagot, pelyvát, anyarozst, elpusztult rovart és rovarok darabjait egyéb szennyeződésnek kell tekinteni.

2.5. Cirok

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

III. MELLÉKLET

A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSÁNAK STANDARD MÓDSZERE

1. A közönséges búza és az árpa esetében egy 250 g-os átlagmintát átengednek két - 3,5 mm-es, illetve 1,0 mm-es nyílásméretű - rostán, mindegyiken fél percen át.

A folyamatos rostálás biztosítása érdekében tanácsos mechanikus rostát alkalmazni, például egy rázóasztalt rászerelt rostákkal.

A 3,5 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán fennmaradó anyagot, valamint az 1,0 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán átmenő anyagot együtt kell mérni, és idegen anyagnak kell tekinteni. Amennyiben a 3,5 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán fennmaradó anyag az "egyéb gabonafélék" csoportba tartozó részeket vagy az alapgabona különösen nagy szemeit tartalmazza, ezeket a részeket vagy szemeket vissza kell juttatni a rostált mintába. A rostálás során az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostánál alaposan ellenőrizni kell, hogy vannak-e élő kártevők.

Egy szeparátor segítségével 50-100 grammos mintát kell kivenni a rostált mintából. E részminta tömegét le kell mérni.

A részmintát ezt követően csipesszel vagy egy szaruspatulával szét kell teríteni egy asztalon, és a tört szemeket, egyéb gabonaféléket, csírázott szemeket, kártevők által károsított szemeket, fagy által károsított szemeket, elszíneződött csírájú szemeket, foltos szemeket, idegen magvakat, anyarozst, károsodott szemeket, romlott szemeket, pelyvát, élő kártevőket és elpusztult rovarokat el kell távolítani.

Amennyiben a részminta még pelyvás szemeket tartalmaz, ezekről a pelyvát kézzel le kell szedni, az így keletkezett pelyvát pelyvadaraboknak kell tekinteni. A köveket, homokot és szalmatöredékeket idegen anyagnak kell tekinteni.

A részmintát fél percen át rostálják, a közönséges búza esetében 2,0 mm-es, az árpa esetében pedig 2,2 mm-es nyílásméretű rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik. A fagy által károsodott szemek és az éretlen zöld szemek a "zsugorodott szemek" csoportba tartoznak.

2. A kukorica esetében egy 500 grammos, illetve a cirok esetében egy 250 grammos átlagmintát fél percen át ráznak egy 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostában. Ellenőrizni kell az élő kártevők és az elpusztul rovarok jelenlétét.

Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán fennmaradó anyagokból a köveket, homokot, a szalmatöredékeket és egyéb idegen anyagokat.

Az így eltávolított idegen anyagokat hozzá kell adni az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átmenő anyagokhoz, és tömegüket együtt kell lemérni.

A szeparátor alkalmazásával a rostán átmenő mintából el kell készíteni a kukorica esetében egy 100-200 grammos, illetve a cirok esetében egy 25-50 grammos részmintát. E részminta tömegét le kell mérni. A mintát az asztalon vékony rétegben szét kell teríteni. Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az egyéb gabonafélék darabjait, a kártevők által károsított szemeket, fagy által károsított szemeket, csírázott szemeket, idegen magvakat, a károsodott szemeket, pelyvát, élő kártevőket és elpusztult rovarokat.

Ezt követően e részleges mintát át kell engedni a kukorica esetében egy 4,5 mm-es, illetve a cirok esetében egy 1,8 mm átmérőjű kerek lyukú rostán. Az e rostán átmenő anyagot tört szemeknek kell tekinteni.

3. A kifogástalan minőségű alap-gabonaféléktől eltérő anyagok csoportjainak, amelyeket az 1. és 2. pontokban említett módszerek szerint határoztak meg, tömegét rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentés során bevitt adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Ellenőrizni kell az élő kártevők jelenlétét.

Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

4. Az 1., 2. és 3. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

a) minta szeparátor, például egy kúp alakú vagy barázdált készülék;

b) precíziós vagy analitikai mérleg;

c) 1,0 mm-es, 1,8 mm-es, 1,9 mm-es, 2,0 mm-es, 2,2 mm-es és 3,5 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rosták, valamint 1,8 mm és 4,5 mm átmérőjű kerek lyukú rosták. A rosták rázóasztalra szerelhetők.

IV. MELLÉKLET

A NEDVESSÉGTARTALOM MÉRÉSÉNEK STANDARD MÓDSZERE

1. Alapelv

A terményt 130-133 °C hőmérsékleten szárítják normális légköri nyomáson a részecskék méretének megfelelő ideig.

2. Tárgy

Ez a szárítási módszer a darabokra zúzott gabonafélékre vonatkozik, amelyeknek legalább 50 %-a átmegy a 0,5 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán, és kevesebb mint 10 % maradványt hagy az 1,0 mm átmérőjű kerek lyukú rostán. A módszer a lisztre is vonatkozik.

3. Eszközök

Precíziós mérleg.

Egy nedvességet magába nem szívó anyagból készült zúzó, amely könnyen tisztítható, lehetővé teszi a gyorsan és egyenletesen végezhető zúzást túlmelegedés nélkül, a minimumra csökkenti a külső levegővel való érintkezést, és megfelel a 2. pontban említett követelményeknek (például leemelhető görgős malom).

Rozsdamentes fémből vagy üvegből készült tartály, amely kellőképpen szorosan záródó fedővel rendelkezik; a tesztminta 0,3 gramm per cm2 eloszlatását lehetővé tévő munkafelület.

Elektronikusan fűtött, hőszigetelt fűtőkamra, 130-133 °C-ra ( 11 ) beállítva, megfelelő szellőztetéssel ( 12 ) ellátva.

Egy szárító fém- vagy annak hiányában porcelántányérral (vastag, perforált), amely valamilyen alkalmas szárítószert tartalmaz.

4. Eljárás

Szárítás

Az összezúzott apró szemű gabonafélékből 5 grammnál, az összezúzott kukoricából 8 grammnál kicsit nagyobb mennyiséget kell kimérni, 1 mg pontossággal egy előre lemért tömegű tartályba. Helyezzük a tartályt a 130-133 °C hőmérsékletre melegített fűtőkamrába. Ezt a lehető leggyorsabban kell tenni a túlzott hőmérséklet-csökkenés megelőzése érdekében. Az apró szemű gabonaféléket két órán át, a kukoricát négy órán át kell száradni hagyni, miután a fűtőkamra újra elérte a 130-133 °C hőmérsékletet. A tartályt el kell távolítani a fűtőkamrából, gyorsan vissza kell helyezni a fedelét, majd 30-45 percig hűlni kell hagyni egy szárítóban, és tömegét le kell mérni (1 mg pontossággal).

5. Számítási módszer és képlet

E

=

a tesztminta eredeti tömege grammokban

M

=

a tesztminta tömege kezelés után grammokban

M′

=

a tesztminta tömege zúzás után grammokban

m

=

a száraz tesztminta tömege grammokban

A nedvességtartalom a termék százalékában kifejezve egyenlő:

- előzetes kezelés nélkül (E - m) × 100/E,

- előzetes kezeléssel [(M′ - m)M/M′ + E - M] × 100/E = 100 (1 - Mm/EM′)

A tesztet legalább egyszer meg kell ismételni.

6. Ismétlés

Az azonos elemző által egy időben vagy gyors egymásutánban végzett két meghatározás során nyert értékek közötti különbség nem haladhatja meg a 0,15 g nedvességet a minta 100 grammjában. Ha meghaladja, a meghatározásokat meg kell ismételni.

V. MELLÉKLET

A KÖZÖNSÉGES BÚZÁBÓL NYERT TÉSZTA NEM RAGACSOS MIVOLTÁNAK ÉS GÉPI FELDOLGOZHATÓSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERE

1. Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2. Tárgy

A módszer lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából az élesztős kenyér előállítása céljából.

3. Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és cukorból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4. Alkotórészek

4.1. Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy ehhez hasonló termék.

4.2. Csapvíz

4.3. Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g cukrot (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0,001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.4. Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g cukrot (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.5. Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5. Felszerelés és készülék

5.1. Sütőterem

22-25 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2. Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3. Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4. Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5.5. Analitikai mérleg

Pontossága 0,1 × 10-3 g.

5.6. Keverő

Stephan UMTA 10, keverőkaros "Detmold" modell (Stephan Soehne GmbH) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

5.7. Kísérleti szekrény

30 ± 1 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.8. Nyitott műanyagdobozok

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Belső méreteik: 25 × 25 × 15 cm magas, falvastagság 0,5 ± 0,05 cm.

5.9. Négyszögletes műanyaglepedők

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Legalább 30 x 30 cm-esek, vastagságuk 0,5 ± 0,05 cm.

5.10. Formázó

Brabender golyós homogenizáló (Brabender OHG) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

6. Mintavétel

Az ICC No 101 szabvány szerint.

7. Eljárás

7.1. A vízfelvétel meghatározása

A vízabszorpció meghatározása az ICC No 115/1 szabvány szerint.

7.2. A malátaliszt-hozzáadás meghatározása

A liszt "esésszámának" meghatározása az ISO 3093-1982 szerint. Ha az "esésszám" magasabb, mint 250, a liszt és növekvő mennyiségű malátaliszt keverékei sorozatának felhasználásával meg kell határozni a hozzáadandó malátaliszt mennyiségét, amely a 200-250 tartományba való jutásához szükséges (4.5. pont). Ha az "esésszám" kevesebb mint 250, nincs szükség malátalisztre.

7.3. Az aktív száraz élesztő újraaktiválása

A cukoroldat (4.4. pont) hőmérsékletét 35 ± 1 °C-ra kell igazítani. Tömegben mérve egy rész aktív száraz élesztőt kell beönteni négy rész ilyen módon temperált cukoroldatba. Ne keverjük. Szükség esetén körkörösen mozgassuk.

Hagyjuk állni 10 ± 1 percig, majd keverjük addig, míg egy homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot 10 percen belül fel kell használni.

7.4. A liszt és a tésztafolyadék hőmérsékletének beállítása

A liszt és a víz hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy keverés után a tészta hőmérséklete 27 ± 1 °C legyen.

7.5. A tészta összetétele

Mérjen ki 2 g-os pontossággal 10 y/3 g lisztet adott nedvességtartalom mellett (1 kg 14 % nedvességtartalom melletti lisztnek megfelelően), amelyben "y" a farinográfteszthez felhasznált liszt mennyisége (lásd a No 115/1 ICC szabványt). Mérje ki 0,2 g-os pontossággal az "esésszám" 200-250 tartományba történő beállításához szükséges malátaliszt mennyiségét (7.2. pont).

Mérjen ki 430 ± 5 g cukor-só-aszkorbinsav oldatot (4.3. pont), és adjon hozzá vizet egy (x - 9) 10 y/3 g teljes tömeghez (10.2. pont), ahol az "x" a farinográftesztben használt víz mennyisége (lásd a No 115/1 ICC szabványt). Ezt a teljes tömeget (általában 450 és 650 g közötti) 1,5 g pontossággal kell elérni.

Mérjen ki 90 ± 1 g élesztőoldatot (7.3. pont).

Jegyezze fel a tészta teljes tömegét (P), ami a liszt, a cukor-só-aszkorbinsav oldat, valamint a víz, az élesztőoldat és a malátaliszt tömegeinek összege.

7.6. Keverés

A keverés megkezdése előtt a keverőt 27 ± 1 °C-ra kell beállítani megfelelő mennyiségű temperált víz alkalmazásával.

Helyezzük a tészta folyékony alkotóelemeit a keverőbe, majd tegyük rá a lisztet és a malátalisztet.

Indítsuk be a keverőt (1-es sebesség, 1 400 fordulat/perc), és járassuk 60 másodpercig. Húsz másodperccel a keverés megkezdése után fordítsuk el a keverőedény fedeléhez erősített vakarót két fordulattal.

Mérjük meg a tészta hőmérsékletét. Amennyiben ez a 26-28 °C-os tartományon kívül esik, dobjuk ki a tésztát, és keverjünk újat az alkotóelemek hőmérsékletének beállítása után.

Jegyezzük fel a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tésztát "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" tekinthessük, egyöntetű masszának kell lennie, amely alig ragad a keverőedény oldalához és orsójához. A tészta kézzel felszedhető és a keverőtálból egyetlen mozdulattal eltávolítható legyen észrevehető veszteség nélkül.

7.7. Szétadagolás és kerekítés

Mérjen ki 2 g pontossággal 3 darabot a tésztából az alábbi képlet szerint:

p = 0,25 P, ahol:

p

=

a lemért tésztadarab tömege

P

=

a tészta teljes tömege.

Azonnal gömbölyítse a darabokat 15 másodpercen át egy formázóban (5.10.), és helyezze azokat 30 ± 2 percre a négyszögletes műanyag lepedőkre (5.9.) a kísérleti szekrényben (5.7.), és fedje le a felfordított műanyag dobozokkal (5.8.).

Ne hintse be liszttel.

7.8. Formázás

Vigye a műanyag lepedőkön levő, felfordított dobozokkal lefedett tésztadarabokat a formázóhoz (5.10. pont), és gömbölyítsen újra minden darabot 15 másodpercig. Ne vegye le a fedőt a tésztadarabokról közvetlenül a kerekítés előttig. Jegyezze fel újból a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tészta "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" minősüljön, alig vagy egyáltalán nem ragadhat a kamra oldalaihoz úgy, hogy szabadon foroghasson maga körül, és a gép működése során szabályos golyót alkosson. A művelet végén, amikor a kamra fedelét felemelik, a tészta nem ragadhat a tésztaformázó kamra oldalaihoz.

8. A tesztről készült jegyzőkönyv

A tesztről készült jegyzőkönyvben meg kell említeni az alábbiakat:

- a tésztakezelés jellege a keverés végén és a formázáskor,

- a liszt "esésszáma" a malátaliszt hozzáadása nélkül,

- bármiféle megfigyelt rendellenesség.

Tartalmaznia kell továbbá:

- az alkalmazott módszert,

- a minta azonosításához szükséges valamennyi részletet.

9. Általános megjegyzések

9.1.

A tésztafolyadék mennyiségének számítására szolgáló képlet az alábbi megfontolásokon alapszik:

X ml víz hozzáadása a 300 g 14 % nedvességtartalmú liszt egyenértékéhez eredményezi a kívánt állományt. A sütőteszthez hasonlóan 1 kg lisztet (14 % nedvességtartalmú) használnak fel, mivel x 300 g liszten alapszik, a sütőteszthez az x-et hárommal el kell osztani, és 10 g vízzel be kell szorozni, azaz 10 x/3 g.

A 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldat 15 g sót és 15 g cukrot tartalmaz. Ezt a 430 g oldatot a tésztafolyadék tartalmazza. Így ahhoz, hogy 10 x/3 g vizet adjunk a tésztához, (10 x/3 + 30) grammnyi, a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldatból és egy további vízmennyiségből álló tésztafolyadékot kell hozzáadni.

Habár az élesztőoldattal hozzáadott víz egy részét az élesztő magába szívja, ez az oldat tartalmaz "szabad" vizet is. Önkényesen feltételezett, hogy 90 g élesztőoldat 60 g "szabad" vizet tartalmaz. A tésztafolyadék mennyiségét erre az élesztőoldatban levő 60 g "szabad" vízre kell módosítani, ezért végül 10 x/3 plusz 30 mínusz 60 g mennyiséget kell hozzáadni. Ez a következőképpen alakítható át: (10 x/3 + 30) - 60 = 10 x/3 - 30 = (x/3 - 3) 10 = (x - 9) 10/3, a képletet a 7.5. pont tartalmazza. Ha például az x víz hozzáadása a farinográfteszt során 165 ml volt, ezt az értéket kell behelyettesíteni a képletbe, úgy a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldathoz vizet kell hozzáadni a következő összes tömeghez:

(165 - 9) 10/3= 156 × 10/3 = 520 g.

9.2. A módszer nem vonatkozik közvetlenül a búzára. A búza sütési jellemzőinek megállapításához követendő eljárás a következő: Tisztítsa meg a búzamintát, és határozza meg a tisztított búza nedvességtartalmát. Ha a nedvességtartalom a 15,0-16,0 % tartományon belül van, a búzát nem kell kezelni. Ha a nedvességtartalom e tartományon kívül esik, a nedvességtartalmat legalább három órával az őrlés előtt 15,5 ± 0,5 %-ra kell beállítani. Őrölje a búzát lisztté egy Buehler MLU 202 laboratóriumi malommal, egy Brabender Quadrumat Senior malommal vagy egy, hasonló jellemzőkkel rendelkező berendezéssel. Minimum 72 % lisztet eredményező őrlési eljárást válasszon, a hamutartalom a szárazanyag 0,50-0,60 %-a legyen. Határozza meg a liszt hamutartalmát a Bizottság 1501/95/EK rendeletének II. melléklete szerint (HL L 147., 1995.6.30., 7. o.), illetve a nedvességtartalmát az e rendelet szerint. A kinyerési rátát az alábbi egyenlettel számítsa: E = [((100 - f) F)/(100 - w) W] × 100 %, ahol E = kinyerési ráta f = a liszt nedvességtartalma w = a búza nedvességtartalma F = f nedvességtartalommal előállított liszt tömege W = a w nedvességtartalommal őrölt búza tömege. Megjegyzés: Az alkalmazandó alkotórészekre és berendezésekre vonatkozó információkat az Instituut voor Graan, Meel en Brood, TNO - Postbus 15, Wageningen, Hollandia által kiadott 1977. március 31-i T/77.300 dokumentum tartalmazza.

VII. MELLÉKLET

I. TÁBLÁZAT

Árnövekedések a nedvességtartalom függvényében

II. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében

III. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a fajsúlyok függvényében

IV. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a fehérjetartalom függvényében

VIII. MELLÉKLET

A csökkentés meghatározásának gyakorlati módszere, amelyet az intervenciós hivataloknak a cirok áránál kell alkalmazni

1. Alapadatok

P

=

a tannin százaléka a nyerstermékben,

0,4 %

=

a tannin százaléka, amely felett a csökkentés alkalmazandó,

11 % ( 13 )

=

a szárazanyagban mért 1 % tanninnak megfelelő csökkentés.

2. A csökkentés számítása

A referenciaárra vonatkozó, euróban kifejezett csökkentést az alábbi képlet szerint kell számítani:

11 (P - 0,40)

IX. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és annak módosításai

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb az 510/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 149., 2008.6.7., 61. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 100., 2000.4.20., 31. o. A legutóbb a 883/2007/EK rendelettel (HL L 195., 2007.7.27., 3. o.) módosított rendelet.

( 3 ) Lásd a IX. mellékletet.

( 4 ) HL L 171., 2006.6.23., 35. o. A 721/2007/EK rendelettel (HL L 164., 2007.6.26., 4. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 140., 2002.5.30., 10. o. A legutóbb a 2006/77/EK bizottsági irányelvvel (HL L 271., 2006.9.30., 53. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 88., 1990.4.3., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.

( 9 ) HL L 70., 2006.3.9., 12. o.

( 10 ) HL L 191., 1993.7.31., 76. o.

( 11 ) A fűtőkamrában mért léghőmérséklet.

( 12 ) A fűtőkapacitásnak olyannak kell lenni, hogy ha előre be lett állítva 130-133 °C-os hőmérsékletre, akkor kevesebb mint 45 percen belül visszaálljon ez a hőmérséklet, miután a maximális számú tesztmintát behelyezték a kamrába szimultán szárításra. A szellőztetésnek olyannak kell lenni, hogy ha az apró szemű gabonaféléket (közönséges búza, durumbúza, árpa és cirok) 2 órán át, illetve a kukoricát 4 órán át szárítják, akkor a dara vagy esetleg a kukorica valamennyi tesztmintájának eredménye, amelyet a fűtőkamrába lehet helyezni, 0,15 %-nál kisebb mértékben térjen el a 3 órán át szárított apró szemű gabonafélék, illetve az 5 órán át szárított kukorica eredményeitől.

( 13 ) 1 000 g szárazanyag tannintartalma alapján a cirok áránál alkalmazandó csökkentés:

a) 0 % elméleti tannin tartalmú 1 000 g cirok szárazanyag baromfik által metabolizálható energiája: 3 917 kcal.

b) 1 000 g cirok szárazanyag baromfik által metabolizálható energiájának csökkenése további tannin-százalékpontonként: 419 kcal.

c) Az intervencióra elfogadható cirokra meghatározott maximális tannintartalom és a standard minőségre meghatározott tannintartalom közötti különbség százalékpontokban kifejezve: 1,0 - 0,30 = 0,70.

d) Az 1,0 % tannint tartalmazó cirok baromfik által metabolizálható energiája és a standard minőséggel azonos tannintartalmú cirok baromfik által metabolizálható energiája közötti különbség százalékban kifejezve (0,30 %):

e) A szárazanyag 1 % tannintartalmának megfelelő csökkentés, 0,30 % felett: