62003CJ0132[1]

A Bíróság (második tanács) 2005. május 26-i ítélete. Ministero della Salute kontra Coordinamento delle associazioni per la difesa dell'ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (Codacons) és Federconsumatori. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Consiglio di Stato - Olaszország. 1139/98/EK rendelet - 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Élelmiszerek címkézésének kiegészítő követelményei - Egyes géntechnológiával módosított szervezetekből (GMSz-ekből) származó anyagok jelenlétének kötelező feltüntetése - Géntechnológiával módosított szójabab és kukorica - Mentesség meghatározott tűréshatárt meg nem haladó mértékű, véletlenszerű jelenlét esetén - Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek - Csecsemők és kisgyermekek - Mentesség hatálya - Elővigyázatosság elve. C-132/03. sz. ügy.

C-132/03. sz. ügy

Ministero della Salute

kontra

Coordinamento delle associazioni per la difesa dell'ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (Codacons)

és

Federconsumatori

(a Consiglio di Stato [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"1139/98/EK rendelet - A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Élelmiszerek címkézésének kiegészítő követelményei - Egyes géntechnológiával módosított szervezetekből (GMSz) származó anyagok jelenlétének kötelező feltüntetése - Géntechnológiával módosított szójabab és kukorica - Mentesség meghatározott tűréshatárt meg nem haladó mértékű, véletlenszerű jelenlét esetén - Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek - Csecsemők és kisgyermekek - A mentesség hatálya - Az elővigyázatosság elve"

P. Léger főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. március 3. .

A Bíróság ítélete (második tanács), 2005. május 26.

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Élelmiszerek címkézése és kiszerelése - Géntechnológiával módosított szervezetekből (GMSz) előállított élelmiszerek - 1139/98 rendelet - GMSz-ekből származó anyagok jelenlétének kötelező feltüntetése - Mentesség - Anyatej-helyettesítő tápszerek és bébiételek - A mentesség hatálya - Az elővigyázatosság elvének megsértése - Hiány

(1139/98 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, b) pont)

A 49/2000 rendelettel módosított, a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított egyes élelmiszerek címkézésén a 79/112 irányelvben előírt adatokon kívüli adatok kötelező feltüntetéséről szóló 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerek is az egyes géntechnológiával módosított szervezetekből (GMSz) származó anyagok jelenlétének az élelmiszerek címkézésén ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt kötelező feltüntetése alól a véletlen szennyeződésből adódó és 1%-os de minimis küszöbértéket meg nem haladó jelenlét esetére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak.

Ezt az értelmezést nem lehet kétségbe vonni az elővigyázatosság elve alapján, amely azt feltételezi, hogy bizonytalanság áll fenn az emberi egészséget fenyegető kockázat létét vagy mértékét illetően. Az 1139/98 rendeletben leírt GMSz-ek ugyanis csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat olyan előzetes kockázat-értékelést követően engedélyezték, amelynek célja annak biztosítása, hogy azok -figyelemmel ezen értékelés következtetéseire - ne jelentsenek veszélyt a fogyasztóra. Következésképpen az elővigyázatosság elve adott esetben e döntéshozatali eljárás részét képezi.

(vö. 55-56., 61., 63-64. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2005. május 26.(*)

"1139/98/EK rendelet - A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Élelmiszerek címkézésének kiegészítő követelményei - Egyes géntechnológiával módosított szervezetekből (GMSz) származó anyagok jelenlétének kötelező feltüntetése - Géntechnológiával módosított szójabab és kukorica - Mentesség meghatározott tűréshatárt meg nem haladó mértékű, véletlenszerű jelenlét esetén - Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek - Csecsemők és kisgyermekek - A mentesség hatálya - Az elővigyázatosság elve"

A C-132/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (Olaszország) a Bírósághoz 2003. március 25-én érkezett 2003. január 28-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Ministero della Salute

és

a Coordinamento delle associazioni per la difesa dell'ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (Codacons), valamint

a Federconsumatori

között,

a Lega delle Cooperative,

az Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA) és

az Adusbef

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans (előadó) tanácselnök, C. Gulmann és R. Schintgen bírák,

főtanácsnok: P. Léger,

hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. június 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Coordinamento delle associazioni per la difesa dell'ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (Codacons) képviseletében C. Rienzi és F. Acerboni avvocati,

- az Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA), képviseletében G. Ferrari és F. Capelli avvocati,

- az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Fiorilli avvocato dello Stato,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében I. Martínez del Peral és A. Aresu, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. március 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2000. január 10-i 49/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 13. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 226. o.) módosított, a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított egyes élelmiszerek címkézésén a 79/112/EGK irányelvben előírt adatokon kívüli adatok kötelező feltüntetéséről szóló, 1998. május 26-i 1139/98/EK tanácsi rendelet (HL L 159., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 287. o., a továbbiakban: 1139/98 rendelet) 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Coordinamento delle associazioni per la difesa dell'ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (Codacons) (a környezet-, használó- és fogyasztóvédelmi egyesületek szövetsége, a továbbiakban: Codacons) és a Ministero della Salute (egészségügyi minisztérium) között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3 Ezen eljárás tárgya az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló 91/321/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. május 25-i 99/50/EK bizottsági irányelv végrehajtásainak szabályairól szóló, 2001. május 31-i 371. sz. egészségügyi miniszteri rendelet (GURI 241. sz., 2001. október 16., 4. o., a továbbiakban: 371/2001 miniszteri rendelet) megsemmisítése iránti kereset. E miniszteri rendelet alapján az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek összetevőiben a géntechnológiával módosított szervezetek (a továbbiakban: GMSz-ek) 1%-ot meg nem haladó, véletlen szennyeződés miatti jelenlétét e tápszerek címkézésén nem kell feltüntetni.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

A géntechnológiával módosított szervezetekből előállított egyes élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályozás

4 Az 1139/98 rendelet meghatározza a bizonyos GMSz-ekből előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézésén kötelezően feltüntetendő szövegeket.

5 Az 1139/98 rendelet (4) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a bizonyos tagállamok által a kérdéses termékekből előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézésével kapcsolatban tett intézkedések közötti eltérések akadályozhatják az ilyen élelmiszerek és élelmiszer-összetevők szabad mozgását, és ezáltal hátrányosan befolyásolják a belső piac működését, ezért egységes közösségi címkézési szabályokat kell elfogadni e termékek vonatkozásában.

6 E rendelet (5) és (6) preambulumbekezdése kimondja:

"(5) mivel az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL L 43., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 18. kötet, 244. o.] 8. cikke kiegészítő, különleges címkézési követelményeket állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a végső felhasználó megfelelő tájékoztatását; mivel e kiegészítő, különleges címkézési követelmények nem vonatkoznak olyan élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre, amelyeket a 258/97/EK rendelet hatálybalépése előtt nagy arányban alkalmaztak emberi fogyasztásra a Közösségben, és emiatt nem minősülnek újnak;

(6) mivel a verseny torzulásának megelőzése érdekében a végső felhasználó tájékoztatását szolgáló, azonos elveken alapuló címkézési szabályokat kell alkalmazni azon GMSz-eket tartalmazó vagy GMSz-ekből származó élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre, amelyeket a 258/97/EK rendelet hatálybalépése előtt hoztak forgalomba a 90/220/EGK irányelv értelmében kiadott engedély alapján, és azon élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre, amelyeket ezt követően hoztak forgalomba."

7 Az 1139/98 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének értelmében e rendelet a következő termékekből készülő élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozik:

- a glifozát gyomirtó szerrel szemben fokozottan ellenálló, géntechnológiával módosított szójának (Glycine max L.) a 90/220/EGK tanácsi irányelv értelmében történő forgalomba hozataláról szóló, 1996. április 3-i 96/281/EK bizottsági határozat (HL L 107., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 55. o.) hatálya alá tartozó, géntechnológiával módosított szójababra és

- a Bt-endotoxin gén által inszekticid tulajdonságot és a glufozinát-ammónium gyomirtószerrel szemben fokozott ellenálló képességet biztosító kombinált módosítással géntechnológiával módosított kukoricának (Zea mays L.) a 90/220/EGK tanácsi irányelv értelmében történő forgalomba hozataláról szóló, 1997. január 23-i 97/98/EK bizottsági határozat (HL L 31., 69. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 114. o.) hatálya alá tartozó, géntechnológiával módosított kukoricára.

8 Az 1139/98 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően e címkézési szabályok lényegében a "géntechnológiával módosított szójából készült", illetve a "géntechnológiával módosított kukoricából készült" szöveg feltüntetését írják elő.

9 Az 1139/98 rendelet azonban e címkézési szabályok alóli kivételként kezeli azt az esetet, ha a kérdéses GMSz-ekből előállított anyag jelenléte véletlenszerű, feltéve hogy e jelenlét nem haladja meg a de minimis küszöbértéket vagy a tűréshatárt.

10 E rendelet (14) preambulumbekezdése szerint az ilyen véletlen szennyeződés nem zárható ki. A 49/2000 rendelet (4) preambulumbekezdése megállapítja, hogy véletlen szennyeződés például a termesztés, az aratás, a szállítás, a tárolás vagy a feldolgozás során jelentkezhet.

11 Az 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja ekként rendelkezik:

"Nem vonatkoznak a kiegészítő, különleges címkézési követelmények a meghatározott élelmiszerek következő eseteire:

[...]

b) az egyenként elbírált élelmiszer-összetevőkben, vagy az egyetlen összetevőből álló élelmiszerben nincs jelen összesen 1%-nál nagyobb mennyiségben az 1. cikk (1) bekezdésében említett géntechnológiával módosított szervezetekből származó anyag és a 258/97/EK rendelet szerint forgalomba hozott más géntechnológiával módosított szervezetekből származó bármely anyag, feltéve, hogy a fenti anyagok jelenléte véletlen;

Ahhoz, hogy megállapítsák [helyes fordítása: Annak megállapításához], hogy az ilyen anyagok jelenléte véletlen, a piaci szereplőknek készen kell állniuk arra, hogy az illetékes hatóságoknak bizonyítani tudják, megtették a szükséges lépéseket annak elkerülése érdekében, hogy alapanyagként az előző bekezdésben említett géntechnológiával módosított szervezeteket (vagy ezekből készült termékeket) használjanak."

12 A 258/97 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

"A közösségi jog egyéb, az élelmiszerek címkézésére vonatkozó követelményeinek sérelme nélkül a következő egyedi kiegészítő címkézési követelményeket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a fogyasztó tájékoztatást kapjon az alábbiakról:

a) az élelmiszer olyan jellemzői és tulajdonságai, mint:

- az összetétel,

- a tápérték, vagy táplálkozási hatások,

- a rendeltetésszerű felhasználás,

aminek következtében az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő a továbbiakban már nem egyenértékű semmilyen más létező élelmiszerrel vagy élelmiszer-összetevővel.

Egy új élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő e cikk értelmében a továbbiakban már nem tekinthető egyenértékűnek, ha a rendelkezésre álló adatok megfelelő elemzésén alapuló tudományos értékelés igazolni tudja, hogy a vizsgált jellemzők valamely hagyományos élelmiszerrel vagy élelmiszer-összetevővel történő összehasonlításban - az ilyen jellemzők értékeinek természetes változásaira elfogadott határértékek tekintetbevételével - eltérést mutatnak.

Ebben az esetben azzal a módszerrel együtt kell a módosított jellemzőket, illetve tulajdonságokat a címkézésen feltüntetni, amellyel az adott jellemzőt vagy tulajdonságot előállították;

b) olyan anyag jelenléte az élelmiszerben vagy az élelmiszer-összetevőben, amely más, azzal egyenértékű élelmiszerben nincsen jelen és amelynek jelentősége lehet a lakosság bizonyos csoportjainak az egészsége szempontjából;

c) olyan anyag jelenléte az élelmiszerben vagy az élelmiszer-összetevőben, amely más, azzal egyenértékű élelmiszerben nincsen jelen, és amelyik etikai jellegű kérdéseket vet fel;

d) olyan géntechnológiával módosított szervezet jelenléte, amelyek nem teljes listáját a 90/220/EGK irányelv I. A mellékletének az 1. része tartalmazza."

13 Az 1139/98 rendeletet és a 258/97 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) hatályon kívül helyezte.

14 Ez utóbbi, 2004. április 18-án hatályba lépett rendelet 12-14. cikkeiben állapítja meg a GMSz-eket tartalmazó vagy azokból előállított élelmiszerekre vonatkozó különös címkézési követelményeket, valamint az e követelmények alóli mentességet a 0,9%-os de minimis küszöbértéket meg nem haladó mértékű, véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen GMSz-előfordulás esetére.

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó általános közösségi szabályozás

15 Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv (HL L 33., 1. o.) harmadik és negyedik preambulumbekezdése értelmében:

"Ezen irányelv céljául olyan általános jellegű közösségi szabályok létrehozását kell kitűzni, amelyek horizontálisan alkalmazhatók a forgalomba kerülő összes élelmiszerre.

Speciális, vertikális, csak meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó szabályokat a szóban forgó termékekre vonatkozó rendelkezések keretében kell megállapítani." [nem hivatalos fordítás]

16 Ezen irányelv hatodik preambulumbekezdése kimondja:

"Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályoknak elsődlegesen a fogyasztó tájékoztatását és védelmét kell szolgálniuk." [nem hivatalos fordítás]

17 A 79/112 irányelv 3. cikke tartalmazza az élelmiszerek címkézésén feltüntetendő adatok kimerítő felsorolását.

18 Ugyanezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése ekként rendelkezik:

"A meghatározott élelmiszerekre, illetve nem általánosan az élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezések elrendelhetik, hogy a 3. cikkben felsoroltakon kívül más adatok is jelenjenek meg a címkézésen." [nem hivatalos fordítás]

19 A 79/112 irányelvet a 2000. május 26-án hatályba lépett, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 109., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 75. o.) helyezte hatályon kívül és váltotta fel.

A csecsemők és kisgyermekek különleges táplálkozási céljaira szánt élelmiszerekre vonatkozó közösségi szabályozás

20 A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv (HL L 186., 27. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 10. kötet, 9. o.) második és harmadik preambulumbekezdése kimondja, hogy ez az irányelv a nemzeti jogszabályok közötti, a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek szabad mozgását akadályozó különbségek felszámolásának első szakaszát képezi, és hogy a kezdeti szakaszban a nemzeti jogszabályok közelítésének célja a közös fogalommeghatározás létrehozása, azon intézkedések meghatározása, amelyek megvédhetik a fogyasztót az e termékek jellegére vonatkozó megtévesztéstől és azon szabályok elfogadása, amelyeknek a kérdéses termékek címkézésének meg kell felelnie.

21 A 89/398 irányelv negyedik preambulumbekezdése kimondja:

"mivel az ezen irányelv alá tartozó termékek olyan élelmiszerek, amelyek összetétele és elkészítése különleges előkészítést igényel annak érdekében, hogy megfeleljenek azon különleges táplálkozási követelményeknek, amelyeket az olyan fogyasztók támasztanak, akiknek ezeket elsősorban szánják; mivel ezért szükséges lehet az élelmiszerekre vonatkozó általános vagy különös rendelkezések esetén eltérések megállapítása annak érdekében, hogy elérjék a különleges táplálkozási célokat".

22 Ezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdése előírja:

"a) A különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket különleges összetételüknél vagy gyártási eljárásuknál fogva egyértelműen meg lehet különböztetni a normál fogyasztásra szánt élelmiszerektől, amelyek alkalmasak megjelölt táplálkozási céljaik elérésére, és amelyeket erre való alkalmasságuk megjelölésével hoznak forgalomba.

b) A különleges táplálkozási céloknak meg kell felelniük a következő fogyasztói csoportok különleges táplálkozási követelményeinek:

[...]

vagy

iii. egészséges gyermekek vagy csecsemők."

23 A 89/398 irányelv 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően ezen irányelv I. mellékletében szereplő, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek csoportjaira vonatkozó különleges rendelkezéseket egyedi irányelvekben kell meghatározni. E csoportok közé tartoznak többek között az 1. pontban írt "anyatej-helyettesítő tápszerek", a 2. pontban írt "tejalapú anyatej-kiegészítő tápszerek és egyéb anyatej-kiegészítő élelmiszerek" és a 3. pontban írt "bébiételek".

24 A 89/398 irányelv 4. cikke (1) bekezdése második albekezdése f) pontjának értelmében az ilyen egyedi irányelvek többek között az ezen irányelv I. mellékletében szereplő valamely élelmiszercsoportba tartozó termékek tekintetében a címkézésre, a kiszerelésre és a reklámozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazhatnak.

25 Ugyanezen irányelv 7. cikke ekként rendelkezik:

(1) A legutóbb a 89/395/EGK irányelvvel módosított, [...] 79/112/EGK [...] irányelv vonatkozik az 1. cikkben meghatározott termékekre, az alábbiakban megállapított feltételek mellett.

[...]

(3) Az olyan termékek címkézésének, amelyekre a 4. cikkel összhangban nem fogadtak el egyedi irányelvet, szintén tartalmaznia kell a következőket:

[...]

(4) Azon termékek esetében, amelyekre egyedi irányelvet fogadtak el, a különös címkézési szabályokat az adott irányelvben határozzák meg [helyes fordítása: az adott irányelvben kell meghatározni]."

26 A 89/398 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján többek között a következő irányelveket fogadták el: az 1999. május 25-i 1999/50/EK bizottsági irányelvvel (HL L 139., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 29. o.) módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelvet (HL L 175., 35. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 10. kötet, 278. o., a továbbiakban: 91/321 irányelv) és az 1998. június 2-i 98/36/EK bizottsági irányelvvel (HL L 167., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 306. o.) és az 1999. május 6-i 1999/39/EK bizottsági irányelvvel (HL L 124., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 23. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvet (HL L 49., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 442. o., a továbbiakban: 96/5 irányelv).

27 A 91/321 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja és a 96/5 irányelv 1. cikkének (4) bekezdése szerint "csecsemő" minden tizenkét hónapnál fiatalabb gyermek és "kisgyermek" minden egy és három éves kor közötti gyermek.

28 A 91/321 és a 96/5 irányelv az egészséges csecsemők számára készült anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, illetve a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek összetételére és címkézésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.

A nemzeti szabályozás

29 A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló 96/5 és 98/36/EK irányelvek végrehajtásainak szabályairól szóló, 1999. április 7-i 128. sz. köztársasági elnöki rendelet (GURI 109. sz., 1999. május 12., 5. o., a továbbiakban: 128/1999 köztársasági elnöki rendelet) 3. cikkének (2) bekezdése ekként rendelkezik:

"[...] A kérdéses élelmiszerek [...] nem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg mértéket meghaladó peszticid-szermaradványt és nem tartalmazhatnak géntechnológiával módosított szervezeteket sem."

30 Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv és a harmadik országokba való kivitelre szánt anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1992. június 18-i 92/52/EGK tanácsi irányelv végrehajtásainak szabályairól szóló, 1994. április 6-i 500. sz. egészségügyi miniszteri rendelet (GURI 189. sz., 1994. augusztus 13., 3. o., a továbbiakban: 500/1994 miniszteri rendelet) 4. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

"Az anyatej-helyettesítő tápszereket a [128/1999 miniszteri rendelet] mellékleteiben meghatározott fehérjeforrásokból az ott szereplő előírások szerint kell készíteni; más élelmiszer-összetevők felhasználása esetén azok alkalmasságát a csecsemők különleges táplálkozási céljaira, a születéstől kezdve egyetemesen elfogadott tudományos adatokkal kell alátámasztani."

31 A 371/2001 miniszteri rendelet az 500/1994 miniszteri rendelet 4. cikkének (1) bekezdését a következő mondattal egészítette ki:

"GMSz-ekből származó termékek felhasználása a 49/2000/EK rendeletben írt kivételektől eltekintve tilos."

Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

32 A Tribunale amministrativo regionale del Lazio (Olaszország) 2002. május 14-i ítéletével megsemmisítette a 371/2001 miniszteri rendeletet, amennyiben abból az következik, hogy GMSz-ek véletlen szennyeződés okozta, 1%-ot meg nem haladó jelenlétét az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben nem kell e tápszerek címkézésén feltüntetni.

33 Ebben az ítéletben többek között akként határozott, hogy a 371/2001 miniszteri rendeletben előírt kötelező címkézés alóli mentesség ellentétes a 128/1999 köztársasági elnöki rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével, és a 49/2000 rendelet értelmében egyébként sem alkalmazandó, mert ez utóbbi hatálya nem terjed ki a csecsemők és kisgyermekek számára készült tápszerekre.

34 E bíróság álláspontja szerint a 91/321 irányelv különös szabályokat vezetett be többek között a csecsemők és kisgyermekek számára készült tápszerek címkézésére vonatkozóan. E szabályozás ugyanis eltér az élelmiszerek címkézésére a 79/112 irányelvben előírt általános közösségi szabályozástól, mivel a fogyasztók teljes körű és helytálló tájékoztatásának általános elvénél szigorúbb követelményeket támaszt.

35 A közösségi szabályozás ezen értelmezése nem csupán a rendszer logikája folytán követendő, hanem a közösségi jog alapelvét képező elővigyázatosság elve miatt is, mely a lehető legjobb tájékoztatást követeli meg.

36 Ebben az ítéletben a keresetet ezt meghaladóan azonban elutasították. Így a Bíróság akként határozott, hogy a 372/2001 miniszteri rendeletnek az a része jogszerű, amely megengedi az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben a GMSz-ekből származó anyagok 1%-ot meg nem haladó jelenlétét.

37 A Ministero della Salute 2002. június 25-én fellebbezéssel élt ezen ítélettel szemben a Consiglio di Stato előtt, és az ítélet 371/2001 miniszteri rendeletet megsemmisítő részének a hatályon kívül helyezését kérte.

38 A Ministero della Salute fellebbezésében többek között előadta, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekre vonatkozó egyedi irányelvek egyike sem tartalmaz GMSz-ekből származó anyagok ezen élelmiszerekben való véletlenszerű jelenlétének a címkézésen történő feltüntetésére vonatkozó szabályokat.

39 Ebből az következik, hogy csupán az 1139/98 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni; e rendelkezések hatálya, ideértve a 49/2000 rendelettel bevezetett tűréshatárra vonatkozókat is, minden élelmiszerre, így a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekre is kiterjed.

40 Az Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA) (olasz élelmiszeripari szövetség) a fellebbezési eljárásban beavatkozóként vett részt a Ministero della Salutét támogatva.

41 A Codacons, a fellebbezési eljárásba beavatkozó Adusbef és Federconsumatori támogatásával, a fellebbezés elutasítását kérte.

42 E körülmények között a Consiglio di Stato úgy vélte, hogy az alapügy eldöntéséhez az 1139/98 rendelet értelmezése szükséges, ezért eljárását felfüggesztette és a következő kérdést terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"Az [...] 1139/98 [...] rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezését alkalmazni kell-e a csecsemők és a három évesnél fiatalabb gyermekek számára készült élelmiszer-termékekre is, így különösen e termékek [GMSz-ekből] származó anyagokkal való, 1%-ot meg nem haladó mértékű szennyezettségét fel kell-e tüntetni a címkézésen vagy sem?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

43 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, úgy kell-e értelmezni az 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerek is az egyes GMSz-ekből származó anyagok jelenlétének az élelmiszerek címkézésén ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt kötelező feltüntetése alól a véletlen szennyeződésből adódó és 1%-os de minimis küszöbértéket meg nem haladó jelenlét esetére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak?

44 Bevezetésképpen emlékeztetni kell arra, hogy főszabály szerint egyedül a kérdést előterjesztő bíróság feladata az általa felteendőnek vélt kérdés terjedelmének meghatározása.

45 Következésképpen az 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontja jogszerűségének kérdését - amit a Codacons másodlagosan, azaz arra az esetre vetett fel, ha a Bíróság álláspontja szerint a csecsemők és kisgyermekek részére készült élelmiszerek is e rendelkezés hatálya alá esnének - a Bíróság nem vizsgálhatja, mert az egyértelműen meghaladja a kérdést előterjesztő bíróság kérdésének terjedelmét.

46 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolása érdekében az 1139/98 rendelet idevágó rendelkezéseit az élelmiszerek címkézésére vonatkozó teljes közösségi szabályozás keretében kell elhelyezni.

47 Az 1139/98 rendelet preambulumának második bevezető hivatkozásában a 79/112 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére utal, miszerint a meghatározott élelmiszerekre, illetve nem általánosan az élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezések elrendelhetik, hogy az ezen irányelv 3. cikkében felsoroltakon kívül más adatok is jelenjenek meg a címkézésen.

48 Az 1139/98 rendelet tehát a címkézésre vonatkozó olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a 79/112 irányelv negyedik preambulumbekezdése értelmében "speciális, vertikális, csak meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó" szabályok [nem hivatalos fordítás].

49 Az 1139/98 rendelet hatálya így csak meghatározott élelmiszerekre terjed ki: az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő, részben vagy egészben bizonyos géntechnológiával módosított szójababfajtákból vagy bizonyos géntechnológiával módosított kukoricafajtákból készült élelmiszerekre.

50 A különleges táplálkozásra, közelebbről a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerekre vonatkozó közösségi szabályozásról szólva, a 89/398 irányelv 4. cikkéből az következik, hogy a Bizottság feladata többek között a címkézésre, a kiszerelésre és a reklámozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó egyedi irányelvek elfogadása egyes termékek, így az anyatej-helyettesítő tápszerek, a tejalapú anyatej-kiegészítő tápszerek és egyéb anyatej-kiegészítő élelmiszerek és a bébiételek tekintetében.

51 Így a Bizottság elfogadta a 91/321 és a 96/5 irányelveket, melyek az egészséges csecsemők számára készült anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, illetve a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek összetételének és címkézésének szabályait állapítják meg.

52 Felmerül tehát az a kérdés, hogy az 1139/98 rendelet különös címkézési követelményei alkalmazandóak-e a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt, a jelen ítélet 50. és 51. pontjában ismertetett közösségi szabályozásban felsorolt élelmiszerekre.

53 A 89/398 irányelv 7. cikkének (1) és (4) bekezdéséből, azokat ezen irányelv negyedik preambulumbekezdésére figyelemmel értelmezve az következik, hogy a címkézésre vonatkozó olyan rendelkezéseket, mint az 1139/98 rendeletben írtak, főszabály szerint az ezen irányelv hatálya alá tartozó, különleges táplálkozásra - azaz egyes csoportok különleges táplálkozási céljainak megvalósítására - szánt élelmiszerekre kell alkalmazni, kivéve ha az adott táplálkozási cél elérésének biztosítása végett eltérő szabályok meghatározása szükséges (lásd ilyen értelemben a C-101/98. sz. UDL-ügyben 1999. december 16-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-8841. o.] 15. és 18. pontját).

54 Márpedig a 91/321 és a 96/5 irányelv nem tartalmaz a GMSz-ekből származó anyagok jelenlétéhez kötődő olyan különös címkézési szabályokat, amelyek a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült élelmiszerek tekintetében az 1139/98 rendeletben írtaktól eltérnének. Ilyen követelmények tehát eddig még nem voltak szükségesek a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálkozási céljainak eléréséhez.

55 Továbbá, akár az 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának szövegéből, akár annak összefüggéseiből vagy célkitűzéséből következő eltérő adat hiányában, e rendelkezést akként kell értelmezni, hogy az e rendeletben a különös címkézési követelmények alól adott mentesség hatálya a 89/398 irányelvben szabályozott, csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerekre is kiterjed.

56 Ezt az értelmezést az elővigyázatosság elve alapján sem lehet kétségbe vonni.

57 Mint az az 1139/98 rendelet (4) és (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, e rendelet célja kettős: egyrészt a géntechnológiával módosított szója és kukorica szabad mozgása esetleges akadályainak felszámolása, másrészt a végső felhasználók tájékoztatása (lásd ilyen értelemben a C-316/01. sz. Glawischnig-ügyben 2003. június 12-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-5995. o.] 30. és 31. pontját).

58 Az 1139/98 rendelet célja az egyes élelmiszerek címkézésén a - nem a környezet védelmét szolgáló intézkedésként megalkotott - 79/112 irányelv alapján kötelezően feltüntetendőkön felül további adatok meghatározása (lásd a fent hivatkozott Glawischnig-ügyben hozott ítélet 33. pontját).

59 Az 1139/98 rendelet (5) és (6) preambulumbekezdése ezenkívül azt tartalmazza, hogy az e rendeletben előírt kiegészítő, különleges címkézési követelmények azonos elveken alapulnak a 258/97 rendelet 8. cikkének rendelkezéseiben előírtakkal, és a végső felhasználó tájékoztatását szolgálják.

60 Kitűnik továbbá ugyanezen preambulumbekezdésekből, hogy e követelmények a 258/97 rendelet hatálybalépése előtt a 90/220 irányelv értelmében kiadott engedély alapján forgalomba hozott, GMSz-ekből álló vagy GMSz-ekből származó élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre, valamint az e rendelet hatálybalépése után forgalomba hozott élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre alkalmazandók.

61 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az elővigyázatosság elve azt feltételezi, hogy bizonytalanság áll fenn az emberi egészséget fenyegető kockázat létét vagy mértékét illetően (lásd ilyen értelemben a C-236/01. sz., Monsanto Agricoltura Italia és társai ügyben 2003. szeptember 9-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-8105. o.] 111. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

62 Márpedig a 258/97 rendelet (8) preambulumbekezdése kimondja, hogy az e rendeletben megállapított különleges címkézési követelmények célja annak biztosítása, hogy a kérdéses élelmiszerekről a szükséges információ a fogyasztó rendelkezésére álljon. Hozzáfűzi, hogy ezen élelmiszerek az emberi egészségre nem jelenthetnek veszélyt, és hogy ennek biztosítása a 90/220 irányelvben ismertetett jóváhagyási eljárás és/vagy az e rendeletben szabályozott különleges értékelési eljárás alkalmazásával történik.

63 Az 1139/98 rendeletben leírt GMSz-ek ugyanis csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat olyan előzetes kockázatértékelést követően engedélyezték, amelynek célja annak biztosítása, hogy azok - figyelemmel ezen értékelés következtetéseire - ne jelentsenek veszélyt a fogyasztóra. Az elővigyázatosság elve adott esetben e döntéshozatali eljárás részét képezi (lásd ilyen értelemben a fent hivatkozott Monsanto Agricoltura Italia és társai ügyben hozott ítélet 133. pontját).

64 A fentiek alapján az előterjesztett kérdésre az a válasz adandó, hogy az 1139/98 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerek is az egyes GMSz-ekből származó anyagok jelenlétének az élelmiszerek címkézésén ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt kötelező feltüntetése alól a véletlen szennyeződésből adódó és 1%-os de minimis küszöbértéket meg nem haladó jelenlét esetére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak.

A költségekről

65 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A 2000. január 10-i 49/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított egyes élelmiszerek címkézésén a 79/112/EGK irányelvben előírt adatokon kívüli adatok kötelező feltüntetéséről szóló, 1998. május 26-i 1139/98/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy a csecsemők és kisgyermekek különleges táplálására szánt élelmiszerek is az egyes GMSz-ekből származó anyagok jelenlétének az élelmiszerek címkézésén ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt kötelező feltüntetése alól a véletlen szennyeződésből adódó és 1%-os de minimis küszöbértéket meg nem haladó jelenlét esetére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.