4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe történő beszámításról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi időt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontja alapján szolgálati időként be kell számítani.
Indokolás
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és a 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati ideje számításánál a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő szolgálati időként elismerhető-e.
Az indítvány megtételét az indokolta, hogy az első-, és másodfokú bíróságok döntései - elsősorban az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat (a továbbiakban: MT határozat) többféle értelmezése miatt - a megjelölt kérdésben nem egységesek.
II.
A Legfelsőbb Bíróság az Mfv. II. 11.019/2006/6, számú ítéletével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1. Mf. 21.507/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A döntés indokolása szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó felperesek szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulóként 1981-1985-ig, illetve 1978-1982-ig tartó tanulmányaik eredményeképpen szakmunkás munkakör betöltésére képesítő bizonyítványt szereztek. Az iskola igazolása szerint ösztöndíjban részesültek. A felperesek szolgálati idejét a szolgálati viszonyuk létesítésekor kellett megállapítani, a szolgálati időbe - egyebek mellett - be kellett számítani minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött időnek számít [1971. évi 10. tvr. 33. § (2) bekezdés d) pont].
Az MT határozatot értelmezve az ítélkező tanács arra következtetett, hogy az a szakmai képzés rendje, és a tanulók jogállása tekintetében a szakmunkástanulókkal azonos társadalombiztosítási jogállást biztosított a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak [1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. § (1) bekezdés e) pont, 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdés]. Az azonos társadalombiztosítási jogállás azt jelentette, hogy a szakmunkástanulókra kiterjedt a társadalombiztosítás; az iskola, a vállalat a járulékot megfizette, az adatszolgáltatást teljesítette. Ezt bizonyítja az MT határozat előterjesztésében szereplő költségszámítás, a II. rendű felperes gyakorlati képzését biztosító vállalat nyilatkozata, és az a korabeli okiratmásolat, amely igazolja, hogy a II. rendű felperes társadalombiztosítási nyilvántartó lapját 1982. április 13-án a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak átadták. Az ítélet utalt arra, hogy a döntés nem ütközik a KK 35. számú állásfoglalással módosított KK 27. számú állásfoglalásba, miután az az 1945. előtti, és az azt követő évekre minősítette a szakiskolai tanulók tanulmányi idejét.
A Gyulai Munkaügyi Bíróság a 3. M. 363/2007/4. számú ítéletével a felperesnek a szakközépiskolában 1981. szeptember 1-jétől 1985. július 13-áig folytatott tanulmányok szolgálati időkénti elismerésére irányuló keresetét elutasította. A döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint az MT határozat nem jogszabálynak, hanem az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősül [1974. évi 24. tvr. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) és (2) bekezdés]. Az MT határozat tartalmát, különösen annak II. pontját csupán kormányzati elhatározásnak lehet tekinteni, és figyelemmel arra, hogy a bíróságok a jogszabályok alapján kötelesek ítélkezni, az MT határozat 12. e) pontját bírósági döntést megalapozóként nem lehet megjelölni.
III.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a Legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy az MT határozat 12. e) pontja, a Tbtv. 10. § (2) bekezdése alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi időt - abban az időszakban, amikor az MT határozat hatályban volt -, be kell számítani. Az ezzel ellentétes érvelést az 1974. évi 24. tvr. 2. § (2) és (4) bekezdéseivel, a Tbtv. 10. § (2) bekezdésével ellentétesnek minősítette, továbbá utalt arra, hogy az Alkotmánynak az érintett időszakban hatályos 30. § (2) bekezdése alapján az MT határozatról nem történt intézkedés.
IV.
A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni a törvény hatálybalépése előtt fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt [Hszt. 326. § (1) bekezdés].
A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló, és szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt [Hszt. 328. § (1) bekezdés]. A jogszabály (2) bekezdése értelmében a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is. A Hszt. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba [332. § (1) bekezdés].
Mindezek alapján a jogegységi tanácsnak arról kellett állást foglalnia, hogy a kinevezési jogkör gyakorlójának milyen jogszabályok alapján kell megállapítania a beszámított szolgálati időt. Ezzel összefüggésben eldöntendő, hogy a felvetett kérdésben munkaügyi jogvita keretében kell-e határozni, avagy a szolgálati idő megállapítása kizárólag az erre hatáskörrel felruházott nyugdíjmegállapító szervek feladata.
1. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 56. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szolgálati idő megállapítása, és kérelemre történő módosítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozik. A döntés ellen benyújtott kereset elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 349. § (1) bekezdés].
A Hszt. hatályáról szóló 1. §, illetve a törvény 326. és 328. §-ai alapján megállapítható, hogy a jogalkotó - miután a Hszt. hatálya alá eső jogviszonyok sajátosságai az általánostól jelentősen eltérő rendelkezéseket indokolnak - egy jogszabályba foglalta a szűkebb értelemben vett munkajogi, illetve a társadalombiztosítási-nyugdíjbiztosítási rendelkezéseket. A szolgálati idő tartamát a kinevezéskor írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató munkajogi aktusának minősül, függetlenül attól, hogy annak alapjául a Hszt. rendelkezése folytán társadalombiztosítási jogszabályok is szolgálnak.
2. A Hszt. hatálybalépését megelőzően hatályban volt 1971. évi 10. tvr. 33. § (1) bekezdése szerint a szolgálati időt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. A 33. § (2) bekezdés d) pontja beszámítani rendeli az (1) bekezdésben meghatározott időn felül azt az időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerint jogszerző időnek számít.
A fentiekből következően a Hszt. személyi hatálya alá tartozók esetében a szolgálati idő megállapítása részben a rájuk irányadó speciális (Hszt. 1971. évi 10. tvr.), részben az általános ("munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó") szabályok szerint történik.
3. a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 37. § (4) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősül [Tny. 38. § (1) bekezdés g) pont].
A Tbtv. 10. § (1) bekezdés e) pontja alapján a szakmunkástanulók a biztosítottak körébe tartoznak. A törvény szerint a nyugdíjra való jogosultság - egyebek mellett - a biztosítotti jogviszony fennállásától függött. A Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja a szakmunkástanulóviszonyban töltött időt szolgálati időként határozza meg. A Tbtv. 1976. június 24-én hatályban volt 10. § (2) bekezdése alapján a Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjesztheti.
E felhatalmazás alapján jött létre az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat, amely a Magyar Közlönyben közzétételre került, és amelynek rendelkezéseit 1977. január 1-jétől kezdve kellett alkalmazni.
Az MT határozatnak a szakközépiskolában folyó szakmunkásképzésről szóló II. rész 12. e) pontja a következőket tartalmazza: "A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval". A záró rendelkezések 14. pontja értelmében a Minisztertanács felhatalmazást adott a tanulók juttatásaival összefüggő, az állami költségvetést terhelő költségekről való rendelkezések meghozatalára.
b) A Tbtv. 10. §-ának a tárgyalt jogkérdés megítélésénél irányadó (2) bekezdése alapján tehát a biztosítottak körének kiterjesztése a Minisztertanács hatáskörébe tartozott.
Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok alkotmányossága vizsgálatáról kialakított gyakorlata értelmében valamely kötelezettségnek MT határozatban való előírása önmagában nem sértette a jogalkotás akkori rendjét. A jogszabályok kihirdetéséről és hatálybaléptetéséről szóló 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzétett MT határozatok kötelezőek az ország egész területén a természetes és jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó állampolgárokra. Az Alkotmánybíróság MT határozatot akkor semmisített meg, ha az ellentétes volt magasabb szintű jogszabállyal, vagy a Jat. valamely rendelkezésével [45/1991. (IX. 10.), 11/1994. (III. 2.), 61/1995. (X. 6.), és a 49/1996. (X. 25.) AB határozatok].
Formai szempontból tehát nem kifogásolható, hogy a szakmunkástanulók és a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulók azonos társadalombiztosítási jogállása a Minisztertanács határozatával valósuljon meg, a jogalkotó tehát ezen aktusával közvetlenül is kiterjeszthette a biztosítottak körét a Tbtv. már említett felhatalmazása folytán.
c) Az MT határozat egyes rendelkezéseinek egybevetése, illetve együttes értékelése alapján az állapítható meg, hogy a Minisztertanács jogalkotói szándéka kettős volt, a szakmunkás munkakörök ellátásához szükséges szakmai ismeretek azonos színvonalúak legyenek a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában és a szakmunkásképző iskolában, másrészt alakuljon ki egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai hasznos szakmával rendelkeznek, továbbá képesek és alkalmasak a felsőfokú tanulmányok folytatására (I. 5., I. 6., II. 11. a) pont; a Minisztertanács részére az MT határozat tárgyában készített előterjesztés B/1. pont). E célok elérése érdekében az MT határozat II. 12. pontja egyes minisztereknek és szerveknek adott felhatalmazást a kérdéskör együttes rendeletben történő szabályozására.
A 12. pont a)-d)-ig határozta meg azokat az elveket, amelyeket az említett célok elérése érdekében alsóbb szintű jogszabályok által kell megvalósítani. A 12. e) pont mindezektől elkülönülve, az említett jogalkotói szándéknak megfelelően, tartalma szerint normaként rendelkezett az érintett tanulók társadalombiztosítási jogállása azonosságáról. Az ekként önálló normatartalommal bíró 12. e) pontot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fogalomrendszer alapján úgy kell értelmezni; hogy a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulóviszonyban eltöltött idő a szakmunkás tanulóviszonyban eltöltött idővel azonosan a biztosítottak körébe tartozást, és egyben a szolgálati idő megszerzését is jelentette [Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pont].
Az MT határozatban kifejezésre jutó jogalkotói szándékból következően a szakmai képesítés megszerzésére irányuló, illetve a szakközépiskolában folytatott tanulmányok alapján megszerezhető szakmunkás-bizonyítványok között nem lehetett különbség. Önmagában abból, hogy a szakközépiskolát elvégző tanuló érettségi bizonyítványt is kaphatott, nem következhet a szakmai ismeretek elsajátítása céljából azonosan eltöltött tanulmányi idők társadalombiztosítási jogállás szempontjából eltérő minősítése.
Az MT határozat 12. e) pontja a társadalombiztosítási jogállás meghatározásakor nem tett különbséget a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolában tanulmányokat végzők között annak alapján, hogy melyik évfolyamon tanulnak, ennélfogva a szakmunkástanuló-jogviszony teljes időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.
Az 1977. január 1-jén hatályba lépett, a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter által meghozott 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM számú együttes rendelet 1. számú mellékletében határozta meg a szakközépiskolában oktatható szakmákat. A jogszabályt - az említett mellékletre is kiterjedően - a 24/1977. (XII. 28.) MüM-OM számú együttes rendelet módosította. A 22/1986. (VI. 20.) MT rendelet a 23. § (3) bekezdésében - egyebek mellett - hatályon kívül helyezte az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontját. Az MT rendelet 23. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint az MT határozatban foglaltakat a már megkezdett tanulmányokra továbbra is alkalmazni kell.
A fentiekben kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében úgy határozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szolgálati idejének megállapításakor a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi időt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontja alapján [figyelembe véve az MT határozat felhatalmazására meghozott (módosított) 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM számú együttes rendeletet] szolgálati időként kell elismerni [Bszi. 27. §, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése].
Budapest, 2007. december 17.
Dr. Lomnici Zoltán s. k.
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Tallián Blanka s. k.
előadó bíró
Bauer Jánosné dr. s. k
bíró
Dr. Murányi Katalin s. k.
bíró
Dr. Buzinkay Zoltán s. k.
bíró
Dr. Wellmann György s. k.
bíró
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s. k.
bíró