177/D/2004. AB határozat
alkotmányjogi panasz és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, amely szerint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény nem szabályozza, hogy a társadalmi szervezet bejegyzési, változásbejegyzési eljárásában az előterjesztett bejegyzési, változásbejegyzési kérelem visszavonható-e, illetve azt, hogy az említett kérelmek visszavonása esetén a bíróság milyen határozatot hozhat, továbbá, hogy ilyen esetben nem rendelkezik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogának a szabályozásáról.
2. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, amely kifogásolta, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról szóló 24/2001. (XII. 26.) IM rendelet nem rendelkezik arról, hogy miként szerez érvényt a bíróság a rendelet 5. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek abban az esetben, ha a társadalmi szervezet annak nem tesz eleget.
3. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. § (2) bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában született 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
4. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. § (2) bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában született 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó két alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 15. § (2) bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában született 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére.
Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki azt, hogy az indítványozó peres ügyében "az Etv. mellett" a Pp. 146. §-ában, a Pp. 160. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 157. § e) pontjában foglalt törvényi rendelkezések nem voltak jogszerűen alkalmazhatók.
Az indítványozó fellebbezést terjesztett elő a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú azon végzésével szemben, amely nyilvántartásba vette az indítványozó által képviselt társadalmi szervezet újonnan megválasztott képviselőjét, és egyben - a szervezet új képviselőjének a kérelmére - megszüntette a társadalmi szervezet közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételére irányuló eljárást.
Az indítványozó eredménytelen fellebbezést követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú elsőfokú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla jogerős 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú végzéseivel szemben.
Az indítványozó az alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló egyéni jogsérelmét abban jelölte meg, hogy az eljáró bíróságok a társadalmi szervezet képviselőjének képviseleti jogát törvénysértő módon változtatták meg.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos rendelkezésével ellentétes az, hogy az Etv. 15. § (2) bekezdésének "a nemperes eljárás jellegéből más nem következik", továbbá az R. 13. § (3) bekezdésének "az eljárás nemperes jellegéből más nem következik" szövegrészei nem értelmezhető, határozatlan jogfogalmak.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában határozott kérelmet terjesztett elő az Etv. 15. § (2) bekezdésének, valamint az R. 13. § (3) bekezdésének a megsemmisítésére.
Az indítványozó az alkotmányjogi panaszához kapcsolódóan az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén túlmenően az Alkotmány 50. §-át és az Alkotmány 57. § (1) bekezdését is megjelölte - az állítása szerint - sérelmet szenvedett alkotmányi rendelkezések között.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányi rendelkezését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idéz elő az, hogy az Etv. a társadalmi szervezet bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásában nem szabályozza azt a kérdést, hogy a társadalmi szervezet képviselője által előterjesztett bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem visszavonható-e és azt sem, hogy a kérelem visszavonása esetén az eljáró bíróság milyen határozatot hozhat.
Ezzel összefüggésben az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az Etv. nem rendelkezik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogának a szabályozásáról sem, abban az esetben, ha a társadalmi szervezet bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelme - a bírósághoz történt benyújtást követően - visszavonásra kerül.
Az indítványozó véleménye szerint a jogállamiság sérelmére vezető, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet eredményez az, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról szóló 24/2001. (XII. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IMrm.) nem rendelkezik arról, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a társadalmi szervezet nem tesz eleget az IMrm. 5. § (4) bekezdésében foglalt, adatbejelentési kötelezettségnek.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"50 § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) vizsgálatba bevont rendelkezései:
"48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani."
"49. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére."
3. Az Etv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
"15. § (2) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéből más nem következik - kell megfelelően alkalmazni."
4. Az R. indítvánnyal érintett rendelkezése:
"13. § (3) Egyebekben - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni."
5. A IMrm. indítvánnyal érintett rendelkezése:
"5. § (4) Az e rendelet hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek a nyilvántartásba bejegyzett adataik első változásakor, de legkésőbb 2004. január 1. napjáig kötelesek a szervezettípus nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló igazságügyminiszteri rendelet mellékletében felsorolt és még nyilvántartásba nem vett adataik bejelentésére."
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványait vette vizsgálat alá.
Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos követelményét sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés fennálltát állította, azzal összefüggésben, hogy az Etv. - nézete szerint - nem szabályozza, hogy a társadalmi szervezet bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásában visszavonható-e az előterjesztett kérelem, illetve, hogy annak visszavonása esetén az eljáró bíróság milyen határozatot hozhat.
Az indítványozó ugyanezen alkotmányi rendelkezés sérelmére vezető, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre is hivatkozott továbbá azzal összefüggésben, hogy az Etv. nem rendelkezik az ügyészség törvényességi felügyeleti jogáról a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek visszavonása esetén.
Az indítványozó érvelése szerint a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásának közhitelességéből az következik, hogy az előterjesztett bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet annak a bírósághoz történt benyújtását követően nem lehet sem módosítani, sem visszavonni, e tekintetben tehát nem érvényesül a kérelemhez való kötöttség elve.
Véleménye szerint a jogalkotónak "alkotmányos módon" az Etv.-ben külön eljárási szabályok megalkotásával, illetve a Pp.-ben lévő szabályok alkalmazhatóságának a kifejezett kizárásával kellett volna biztosítani a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmek módosíthatóságának, valamint visszavonhatóságának a kizártságát.
Az indítványozó e helyütt is hivatkozott arra, hogy az Etv. 15. § (2) bekezdésében foglalt szabály - amely a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem visszavonása esetén mögöttes szabályként lehetővé teszi az eljáró bíróság számára a Pp. rendelkezéseinek az alkalmazását - értelmezhetetlen, mivel "vitára adhat okot" és ennek következtében jogbizonytalanságot idéz elő.
Vitatható az, hogy a támadott törvényi rendelkezésben foglalt "másként nem rendelkezik" fordulat miként értelmezhető a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem visszavonása esetén.
Ha az Etv. kifejezetten nem rendelkezik a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem visszavonásáról, akkor ez esetben vitatható az, hogy a Pp.-nek a kérelem visszavonására és az eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezései az alkalmazandók, vagy épp ellenkezőleg, mivel "a nemperes eljárás jellegéből más következik" nem lehet visszavonni a kérelmet és a kérelem hiányára hivatkozással nem lehet megszüntetni az eljárást sem.
Az indítványozó szerint a vitatható jogértelmezés jogalkalmazói jogértelmezéssel fel nem oldható ellentétre és jogbizonytalanságra vezet, ami alkotmányellenes.
Az Abtv. 49. § (1) bekezdése értelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet az Alkotmánybíróság akkor állapít meg, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint a jogalkotói mulasztásnak és az alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].
Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában rámutatott arra, hogy jogalkotói feladat elmulasztása önmagában még nem feltétlenül jelent alkotmány-ellenességet [14/1996. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 56, 58-59.; 479/E/1997. AB határozat, ABH 1998, 967, 968-969.; 1080/D/1997. AB határozat, ABH 1998, 1045, 1046.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 131.], a mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzetet minden esetben csak konkrét alkotmányossági vizsgálat eredményeként lehet megállapítani.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a vitatott szabályozáshoz kapcsolódóan terheli-e mulasztás a törvényalkotót, ténylegesen fennáll-e az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiány.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényalkotó egyértelmű és világos szabályozást adott az Etv. 15. § (2) bekezdésében foglalt utaló szabályon keresztül a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem visszavonása esetén az eljáró bíróság által követendő eljárásra és az ennek során meghozható bírósági határozatra vonatkozóan.
Az indítványozó valójában nem a szabályozás hiányát, hanem annak a számára nem megfelelő voltát kifogásolta.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a törvényalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg abban a kérdésben, hogy milyen tartalommal és milyen módon -az Etv.-ben szabályozott, vagy ennek utaló szabályozása folytán a Pp.-ben foglalt eljárási szabályokon keresztül - szabályozza a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem visszavonását, illetve ehhez kapcsolódóan a bíróság eljárását.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványozó által kifogásolt szabályozás nem idéz elő jogbizonytalanságot, az eljáró bíróság az Etv. 15. § (2) bekezdése alapján a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem visszavonása esetén - figyelemmel a Pp. 3. § (1) bekezdésében és 215. §-ában foglaltakra is - a Pp. 157. § e) pontja alapján dönthet az eljárás megszüntetéséről.
A kérelemhez kötöttség eljárási alapelvének a vizsgálat alá vett nemperes eljárásban való érvényesülése önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel.
Önmagában az a körülmény, hogy az Etv. 15. § (7) bekezdése kötelezővé teszi a társadalmi szervezet számára a bírósági nyilvántartásba bejegyzett adatok változásának a változástól számított hatvan napon belüli bejelentését - mely kötelezettséget a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 4. számú mellékletében foglalt e célra szolgáló formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával teljesít a társadalmi szervezet -, nem áll ellentétben a változásbejegyzési kérelem visszavonásának az Etv. 15. § (2) bekezdése alapján fennálló lehetőségével.
A változásbejegyzési kérelem visszavonása esetén az eljárás megszüntetésre kerül ugyan, de mindez nem mentesíti a társadalmi szervezetet az Etv. 15. § (7) bekezdésében jelzett kötelezettségének a teljesítése alól. [Az Etv. 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség egyébként fennáll abban az esetben is, ha a hiánypótlásra visszaadott változásbejegyzési kérelmet, a hiánypótlásra megjelölt határidőn belül a hiányok pótlása mellett nem terjesztették elő és ebből az okból a változásbejegyzési kérelem elutasítására került sor.]
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a társadalmi szervezetek bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásának az Etv.-ben foglalt szabályozásához kapcsolódóan az ügyészség törvényességi felügyeletének az indítványozó által állított szabályozatlansága miatt, szintén nem állapítható meg a törvényalkotót terhelő mulasztás.
Az Etv. 14. § (1) bekezdése alapján - a párt kivételével - a társadalmi szervezet működése felett - a reá irányadó szabályok alapján - az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
Ha a társadalmi szervezet működésének a törvényessége másként nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. Az Etv. idézett törvényi rendelkezése alapján a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész - e jogkörében eljárva - vizsgálhatja, hogy a társadalmi szervezet eleget tett-e az Etv. 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének, s amennyiben ezt a társadalmi szervezet elmulasztotta, úgy az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvényben foglalt jogkörében eljárva felszólíthatja a társadalmi szervezetet a törvényi kötelezettség teljesítésére, ennek eredménytelensége esetén pedig a bírósághoz fordulhat.
A bíróság az ügyész keresete alapján - a törvénysértés súlyához igazodóan - az Etv. 16. § (2) bekezdésében foglalt intézkedésekkel élhet a társadalmi szervezettel szemben, a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiányok nem állnak fenn, erre figyelemmel - a törvényalkotót terhelő mulasztás hiányában - az indítványozó által állított alkotmányellenesség sem állapítható meg.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság - a rendelkező rész 1. pontjában foglaltak szerint - a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó az IMrm. 5. § (4) bekezdésében szabályozott, a társadalmi szervezetet terhelő bejelentési kötelezettséghez kapcsolódóan is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet látott fennállónak.
Azt kifogásolta, hogy az IMrm. nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a társadalmi szervezet nem tesz ele get az IMrm. 5. § (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének az itt meghatározott törvényi határidőn belül.
Az IMrm. 5. § (4) bekezdése értelmében az IMrm. hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, a nyilvántartásba bejegyzett adataik első változásakor, de legkésőbb 2004. január 1. napjáig kötelesek mindazon még nyilvántartásba nem vett adataikat a bíróságnak bejelenteni, amelyet a szervezettípus nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló igazságügy-miniszteri rendelet melléklete felsorol.
Nem vitásan az IMrm. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a fent jelzett bejelentési kötelezettség elmaradása milyen közvetlen jogkövetkezményt von maga után, azonban ez nem jelenti azt, hogy a kötelezettségszegés ne lenne a bíróság részéről szankcionálható.
Az Etv. 14. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség, amennyiben a törvényességi ellenőrzés során észleli, hogy a társadalmi szervezet nem tett eleget az IMrm. 5. § (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének, felhívhatja a társadalmi szervezetet ennek a teljesítésére, illetve ennek elmaradása esetén az Etv. 14. § (1) bekezdése alapján a bírósághoz fordulhat.
A bíróság az Etv. 16. § (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja a társadalmi szervezettel szemben, amennyiben az a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a fent jelzett szabályozás megfelel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság alkotmányos követelményének, alkalmas arra, hogy a társadalmi szervezet törvénysértő mulasztása (bejelentési kötelezettség elmulasztása) esetén a megfelelő eljárás keretében és jogkövetkezmény alkalmazásával biztosítsa a törvényesség érvényesülését.
Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az indítványozó által kívánatosnak tartott szabályozás megalkotása a jogalkotó kompetenciájába tartozik, az indítványozó által hiányolt átmeneti rendelkezések megalkotásának - alkotmányossági kérdést egyébként fel nem vető - szakmai szempontjait, ezek megalapozottságát a jogalkotónak kell mérlegelni.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az IMrm. 5. § (4) bekezdéséhez kapcsolódóan a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, a rendelkező rész 2. pontjában foglaltak szerint elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványozó által előterj esztett alkotmányjogi panaszok vizsgálatát végezte el.
A tartalmi vizsgálatot megelőzően az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának a kérdésében kellett az Alkotmánybíróságnak állást foglalni. Az Abtv. 48. § (1) és (2) bekezdése értelmében:
"48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani."
Az indítványozó az indítvány benyújtásakor nem igazolta azt, hogy az Abtv. 48. § (2) bekezdésében foglalt törvényi határidőn belül terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzésével szemben. Az Alkotmánybíróság - a fent jelzett körülményre tekintettel - megkereste az első fokon eljárt Fővárosi Bíróságot annak a közlése iránt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzését az indítványozó mikor vette kézhez.
A Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/30. sz. alatt kelt átirata alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős végzés szabályszerűen került az indítványozó részére kézbesítésre.
A szabályszerű kézbesítés tényét igazoló hiteles tértivevény másolaton szereplő kézbesítési időpontként 2003. december 27-ét fogadta el az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy - a Fővárosi Bíróság átiratából és az ahhoz csatolt hiteles térti-vevény másolatból - kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a Fővárosi Bíróság 2003. december 22-én postázta az indítványozó részére a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzését, melyből következően a jogerős végzés indítványozó részére történt kézbesítésének az időpontja nem lehetett 2003. december 17-e.
Az Alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló 60 napos törvényi határidő az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős végzés indítványozó részére történt szabályszerű kézbesítésének az időpontjához - 2003. december 27-hez -képest 2004. február 25-én járt le.
Az indítványozó - jogi képviselője útján - ajánlott tértivevényes postai küldeményként 2004. február 23-án adta postára az indítványát, amely 2004. február 24-én érkezett be az Alkotmánybírósághoz.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a törvényes határidőn belül terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó az alkotmányjogi panaszok alapjául fekvő jogsérelmét abban jelölte meg, hogy az eljáró bíróságok a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének (az indítványozónak) a képviseleti jogát törvénysértően változtatták meg. Az indítványozó lényegében az általa korábban képviselt társadalmi szervezet változásbejegyzési eljárásában - a társadalmi szervezet képviseleti jogának megváltozása és a közhasznú szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vétel iránti eljárás megszüntetése tárgyában - határozatot hozó első- és másodfokú bíróságok eljárását és az ennek során meghozott és az indítványához mellékelt bírósági határozatok törvényességét kifogásolta.
Az Abtv. 48. § (1) bekezdésének első fordulata értelmében az alkotmányjogi panasz előterjesztésének - többek között - az a feltétele, hogy a panaszost az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt érje jogsérelem. Ebből következően a panaszosnak alkotmányos jogsérelemre kell az indítványában hivatkozni, amely az egyedi ügyben az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásából ered.
Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszában az Etv. 15. § (2) bekezdését, valamint az R. 13. § (3) bekezdését - e jogszabályi rendelkezéseknek "a nemperes eljárás jellegéből más nem következik" szövegrészét - tekintette az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, valamint 50. §-ában és 57. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes, az egyedi ügyében meghozott jogerős határozat meghozatala során alkalmazott jogszabályi rendelkezésnek.
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a panaszos nem arra alapította a jogsérelmét, hogy az ügyében alkotmányellenes jogszabályt - az indítványában támadott jogszabályi rendelkezéseket - alkalmaztak, hanem arra, hogy törvénysértő módon került sor a társadalmi szervezet képviseleti jogára vonatkozó, a társadalmi szervezetek nyilvántartásában szereplő bejegyzés megváltoztatására (az indítványozó képviseleti jogának a törlésére).
Az Alkotmánybíróságnak sem az Abtv., sem más törvény alapján nincs hatásköre arra, hogy a panaszos ügyében eljárt bíróságok eljárását és határozatait felülvizsgálja. Ebből következően nem képezhetik alkotmányossági vizsgálat tárgyát azon az indítványozó által megjelölt és indítványához mellékelt bírósági határozatok sem, amelyek a panaszos által korábban képviselt társadalmi szervezet képviseleti jogának a megváltozásáról rendelkeznek.
(Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a panaszos ügyében első fokon eljárt Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú - a képviseletijog megváltozását tartalmazó - elsőfokú határozatának a törvényességi szempontú felülvizsgálatát - az indítványozó fellebbezése alapján - az erre hatáskörrel rendelkező Fővárosi Ítélőtábla az 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős határozatával már az alkotmányjogi panasz előterjesztését megelőzően elvégezte, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.)
Az Abtv. 48. § (1) bekezdésének fentebb már hivatkozott második fordulata az alkotmányjogi panasz előterjesztésének további feltételeként azt is megszabja, hogy a panaszos kizárólag olyan jogszabály alkotmányellenességére hivatkozhat, amelyet az ügyében a jogerős határozatot hozó bíróság alkalmazott.
Az indítványozó által becsatolt Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52. 382/2003/3. számú jogerős végzésének a tartalma alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a támadott jogszabályok az indítványozó által állított jogsérelem - képviseleti jog törvénysértő megváltoztatása - tekintetében nem kerültek alkalmazásra a jogerős határozatot meghozó bíróság részéről.
A társadalmi szervezet új képviselőjének a nyilvántartásba történő bejegyzését és a korábbi képviselő ezzel egyidejű törlését nem az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések kifogásolt szövegrészének az alkalmazásával rendelte el az első fokon eljárt bíróság. Ebből következően az elsőfokú határozatot indokai alapján helybenhagyó másodfokú jogerős végzés szintén nem a támadott jogszabályi rendelkezéseken alapul.
Az Etv. 15. § (7) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett adatainak a változását a változástól számított hatvan napon belül a bíróságnak be kell jelenteni.
Az Etv. 15. § (8) bekezdése külön is kiemeli, hogy a nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét.
Az Etv. hivatkozott törvényi rendelkezései alapján megállapítható tehát, hogy a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének a megváltozása esetén az új képviselő nevét és lakcímét a változástól számított hatvan napon belül a társadalmi szervezet köteles a nyilvántartást vezető bíróság számára bejelenteni.
E kötelezettség tehát közvetlenül az Etv. 15. § (7) és (8) bekezdéseiben foglalt törvényi rendelkezéseken alapul.
A másodfokon eljárt bíróság jogerős határozatának az indokolásából kitűnően a panaszos (fellebbező) fellebbezésében nem a képviseleti jog törvényellenes megváltoztatását kifogásolta. A társadalmi szervezet közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogellenes megszüntetése miatt, valamint amiatt kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását, mert az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében nem kötelezte a társadalmi szervezet képviselőjét arra, hogy a nyilvántartásba vétel érdekében bejelentse a társadalmi szervezet önálló jogi személyiséggel bíró szervezeti egységeit.
A Pp. mögöttes alkalmazhatóságának a kérdése [a Pp. 157. § e) pontjának alkalmazhatósága] kizárólag a társadalmi szervezet közhasznú besorolására irányuló kérelem visszavonása és a változásbejegyzési eljárás e tekintetben történő megszüntetése kapcsán merült fel, a képviselő-változás bejegyzésével összefüggésben nem.
Ebből következően sem az első fokon, sem pedig a másodfokon eljárt bíróság nem alkalmazta a társadalmi szervezet képviselőjének a megváltozására tekintettel előterjesztett változásbejegyzési kérelem elbírálása során az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezéseket. E tekintetben nem került sor ugyanis a változásbejegyzési kérelem visszavonására és ebből következően az eljárás megszüntetésére sem.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52.382/2003/3. számú jogerős végzésével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért a törvényes határidőn belül benyújtott panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján - érdemi (tartalmi) vizsgálat nélkül - visszautasította.
4. Az indítványozó indítványában a Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52.382/2003/3. számú jogerős végzésével szemben benyújtott alkotmányjogi panaszát - azonos tartalommal - a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú elsőfokú, nem jogerős végzésével szemben is előterjesztette.
Tekintettel arra, hogy az Abtv. 48. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős határozattal szemben lehet alkotmányjogi panaszt előterjeszteni, az Alkotmánybíróság az indítványozó által a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 62. 472/1990/15. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § e) pontja alapján visszautasította.
Az alkotmányjogi panaszokkal támadott Etv. 15. § (2) bekezdésének, valamint az R. 13. § (3) bekezdésének az alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg, ezért mind a támadott jogszabályi rendelkezések, mind pedig az ezek -mint utaló szabályok - által felhívott Pp. 146. §, Pp. 160. § (1) bekezdés és Pp. 157. § e) pont tekintetében nem rendelte el az alkalmazási tilalmat.
Budapest, 2006. január 23.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró