479/E/1997. AB határozat

mulasztás vizsgálata abban a tekintetben, hogy a honvédelmi miniszter a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésbe foglalt felhatalmazásából származó jogalkotói kötelezettségnek eleget tett-e

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség elbírálása iránt előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja: a honvédelmi miniszter a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésében előírt részletes szabályok kiadásával ugyan késedelembe esett, mulasztásával azonban alkotmányellenességet nem idézett elő, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására és megszüntetésére vonatkozó indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

1. Az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdése felhatalmazta a fegyveres szervet irányító minisztert arra, hogy "a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, a törvény alapján, rendeletben részletesen szabályozza:

a) az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását nyugállományú tagjainak esetében;

b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, a szolgálat ellátásának keretében a szolgálati viszony tartalmának, az előmenetelnek, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének, a személyügyi nyilvántartásnak, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök és a személyügyi igazgatás rendjét;

c) a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;

d) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az azoknak való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás és az arra jogosultak körét, valamint a szolgáltatás térítésének eltérő módját;

e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, előresorolás, kifizetés, levonás stb.), a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények és támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni ellátás feltételeit és az azokban való részesítés, a kedvezményes üdültetés, valamint a végkielégítés, leszerelési segély, továbbszolgálói jutalom kifizetésének rendjét;

f) azokat a szolgálati beosztásokat,

- amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét,

- amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges,

- amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;

g) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;

h) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét;

i) a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;

j) az egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;

k) azon szolgálati elöljárók körét, akik a dicsérő és fegyelmi jogkört gyakorolhatják, és közöttük a dicséreti és fenyítési nemek elosztását;

l) a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogkörök táblázatát;

m) a nyugellátás eljárási rendjét."

2. A Honvédszakszervezet indítványa szerint a honvédelmi miniszter a "Hszt. 342. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazásból származó jogalkotói feladatainak egy részét elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő". A beadvány tételesen felsorolja, hogy a miniszter a törvényben megszabott 6 hónap alatt "jogalkotási feladatainak az a), b), c), d), f), h), i), k), l) pontokban előírtak szerint egyáltalán nem, a j) pontban adott felhatalmazásnak pedig részben tett eleget". Mulasztása - véli az indítványozó - "alapvető jogok érvényesítését alkotmányellenesen akadályozza", s az "így kialakult helyzet .... ellentétben áll az Alkotmány 2. §-ában deklarált jogállamisággal".

3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. §-a és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat késedelmes teljesítése vagy elmulasztása önmagában nem feltétlenül idéz elő alkotmányellenességet. A mulasztásból eredő alkotmányellenességet csak konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése - "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam" - a köztársaság alapértékeit nyilvánítja ki. A függetlenség, a demokrácia mellett - ahogy azt az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB határozata kimondta - a "jogállamiság elvét az alaptörvény további rendelkezései részletezik, e szabályok ugyanakkor nem töltik ki teljes egészében ezen alapérték tartalmát, ezért a jogállam fogalom értelmezése az Alkotmánybíróság egyik fontos feladata". (ABH 1992, 65.) A 25/1992. (IV. 30.) AB határozat pedig azt mondja ki, hogy a jogállamiság fontos alkotóeleme "a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy

- az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,

- meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani...". (ABH 1992, 132.)

4. Az Alkotmánybíróság mérlegelte, hogy a Hszt. 342. § (2) bekezdésében a miniszternek adott szabályozási feladatok késedelmes és nem teljes körű teljesítése sérti-e az Alkotmányban rögzített alapvető jogok, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelményei érvényesítésének a kötelezettségét, s az alábbi következtetésre jutott:

4.1. Az a)-m) pontokban előírt szabályozási kötelezettségek nem anyagi jogi, hanem eljárási és igazgatási jellegű rendeletek kiadására vonatkoznak. Egyik feladat sem vonható az Alkotmány XII. fejezetében meghatározott alapvető jogok körébe.

4.2. Nincs az Alkotmányban olyan előírás, mely szerint valamely jogszabályi határidő be nem tartása, pusztán a mulasztás okán, alkotmányellenessé válna.

4.3. Az indítvány elbírálásának időpontjáig a honvédelmi miniszter megalkotta és kihirdette

- a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. (V. 16.) HM rendeletet,

- a hivatásos és szerződéses katonai szolgálati viszony létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 13/1997. (V. 16.) HM rendeletet,

- a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak személyügyi nyilvántartásáról szóló 15/1997. (VII. 15.) HM rendeletet,

- a hivatásos és szerződéses katonák más kereső foglalkozásáról szóló 16/1997. (VII. 15.) HM rendeletet,

- a nem katonai oktatási intézményekből hivatásos állományba felvett személyek tanfolyamszerű felkészítéséről szóló 17/1997. (VII. 18.) HM rendeletet,

- a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet módosító 20/1997. (X. 3.) HM rendeletet,

- a fegyveres erők szolgálati szabályzatának módosításáról és kiegészítéséről szóló 22/1997. (X. 3.) HM rendeletet, valamint

- a honvédség környezetvédelmi megbízottainak alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 24/1997. (XI. 6.) HM rendeletét.

E rendeletek kibocsátásával a honvédelmi miniszter eleget tett a Hszt. 342. § (2) bekezdése b), c), d), f), h), k) és l) pontjában előírt szabályozási kötelezettségének.

A j) pontban előírt feladat egészének teljesítését pedig úgy oldotta meg a miniszter, hogy kiadta a honvédség személyi állománya illetményéről és illetmény-jellegű juttatásairól szóló 4/1997. (II. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 25/1997. (XI. 19.) HM rendeletet, és hatályban tartotta a szolgálati tevékenységgel összefüggő érdemek elismeréséről szóló 21/1992. (X. 13.) HM rendeletét.

Az indítványnak a felsorolt pontokat érintő szabályozatlansági kifogásai - utólagosan bár, de - meghaladottakká váltak.

4.4. Nem teljesítette még a miniszter az idézett törvényi rendelkezés a) pontjában előírt és az i) pontjából a személyi állomány elhunyt tagjairól szóló kegyeleti gondoskodásra vonatkozó szabályozási feladatát.

A késlekedés ugyan mulasztásnak tekintendő, de alkotmányellenességet nem idéz elő. A Hszt. által rendeleti szabályozásra utalt, de az adott jogviszonyokat jelenleg hatályosan szabályozó 77/1987. (HK 32.), illetőleg a 24/1980. (HK 12.) és a 26/1980. (HK 12.) HM utasításokat ugyanis az érintett tárgykörök jogszabályban való rendezéséig alkalmazni lehet.

5. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése szerint: "A miniszter a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik." A felelősséget az Alkotmányban szabályozott módon lehet érvényre juttatni. Az Alkotmánybíróság a reá vonatkozó törvény értelmében csak azt vizsgálhatja, hogy a miniszter jogszabály-alkotási késedelme vagy mulasztása párosul-e alkotmányellenességgel. Adott esetben ez nem volt megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1998. március 31.

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

alkotmánybíró