1057/1996. (V. 30.) Korm. határozat

az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Versenyeztetési Szabályzatának jóváhagyásáról

1. A Kormány az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 33. §-ának (4) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Versenyeztetési Szabályzatát e határozat mellékleteként jóváhagyja.

2. Az említett törvény hatálya alá tartozó vagyon kezelése és értékesítése során az e határozat mellékleteként kiadott Versenyeztetési Szabályzat előírásait - értelemszerűen - kötelesek alkalmazni a részvényesi (tagsági) jogokat gyakorló miniszterek (Miniszterelnöki Hivatal) is.

3. A Kormány felkéri a belügyminisztert, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon kezelésének, illetőleg hasznosításának segítése érdekében a Versenyeztetési Szabályzat előírásainak ajánlás jelleggel történő alkalmazására hívja fel az önkormányzatok figyelmét.

4. Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba.

Melléklet az 1057/1996. (V. 30.) Korm. határozathoz

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Versenyeztetési Szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Cím

A szabályzat célja, hatálya és egyéb általános szabályok

1. E Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Priv. tv.) foglaltaknak megfelelően megállapítsa a versenyeztetés általános szabályait, és ezzel biztosítsa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz (a továbbiakban: ÁPV Rt.) rendelt állami vagyon leghatékonyabb formában történő értékesítését és üzleti alapú hasznosítását szolgáló, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságának és a privatizáció átláthatóságának védelmét.[1]

2.1. Az ÁPV Rt. a hozzá rendelt állami vagyon értékesítéséről - a Priv. tv.-ben meghatározott kivételekkel -, vagyonkezelésbe adásáról, hasznosításáról versenyeztetés útján dönt.[2]

2.2. Ha az ÁPV Rt. a hozzá rendelt állami vagyon értékesítéséről, vagyonkezelésbe adásáról, illetőleg hasznosításáról versenyeztetési eljárás során pályázat vagy árverés útján dönt, e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.[3]

2.3. Jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a Priv. tv. 5. §-ának f) pontjában meghatározott állami tulajdonban lévő vállalat vagy társaság a Priv. tv. szerint értékesíti a vagyonát.[4]

2.4. Az ÁPV Rt. megbízottaival, szállítóival és minden egyéb személlyel történő olyan szerződéskötésre, amely nem az állami vagyon értékesítésére, kezelésbe adására, hasznosítására irányul, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt kell alkalmazni.[5]

2.5. Az ÁPV Rt. az értékesítésre kerülő vagyonelemekre vonatkozóan köteles a vagyonértékelés rendjéről szabályzatot készíteni, amely a vagyonértékelés szükséges eseteit, módját és eljárásának részletes szabályait tartalmazza.[6]

3. Az állami vagyon értékesítése esetén a Priv. tv. 28. § (2) bekezdése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést:[7]

a) a portfoliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek nyilvános eladása esetén,

b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében,

c) a Magyar Állam tulajdonában lévő részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréje esetén, ha a csere a privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosítja,

d) a hozzárendelt vagyon elemeinek gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

e) ha az ÁPV Rt. a Priv. tv. 54-57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont,

f) ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított,

g) ha törvény eltérően rendelkezik,

h) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében,

i) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult,

j) a Priv. tv. 35. §-ában meghatározott vagyonátadás esetében,

k) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,

l) a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne haditechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt,

m) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot,

n) a Magyar Állam, illetve az ÁPV Rt. kizárólagos vagy legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek értékesítéssel, vagyonkezeléssel való megbízása, valamint privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén.

4.1. A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

4.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, nem veszélyezteti a cég működését, gazdálkodását, üzleti érdekét és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

2. Cím

Nyilvántartás

5.1. Az ÁPV Rt. az értékesítésre kerülő vagyonról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmazni kell[8]

a) a társaságok cégbírósági nyilvántartásnak megfelelő cégkivonatait;

b) a társaságok alapszabályát (alapító okiratát, társasági szerződését);

c) a legutolsó letétbe helyezett mérlegét;

d) az ÁPV Rt. tulajdoni arányát;

e) a tartós állami tulajdon mértékét;

f) az állami tulajdon természet-, kulturális örökség- és környezetvédelmi terheire, kötelezettségeire vonatkozó adatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által biztosított adatok alapján;[9]

g) a 2.5. pont szerint készült vagyonértékelést.[10]

5.2. A honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott -jelen szabályzat hatálya alá tartozó - ingó tárgyi eszközökről és készletekről a nyilvántartást az ÁPV Rt. megbízottja vezeti. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell - a számviteli törvény előírásainak és az ÁPV Rt. belső szabályzatainak megfelelően, így különösen az egyedi azonosítóval rendelkező haditechnikai eszközök esetén az egyedi azonosító, szavatossági idővel rendelkező haditechnikai készletek esetén a szavatossági idő szerint - az átvett tárgyi eszközök és készletek specifikációjához szükséges adatokat.[11]

3. Cím

Fogalmak és a fogalmakhoz kapcsolódó egyes szabályok

6. E Szabályzat alkalmazásában

a) kiíró (ajánlatkérő): az ÁPV Rt., illetve az ÁPV Rt. által értékesítési joggal felruházott vagyonkezelő, továbbá az állami tulajdonban lévő vállalat, illetve társaság a tulajdonában lévő egyszemélyes társaság privatizációja tekintetében, valamint az állami vállalat, amikor az 1992. évi LIV. törvény 20-29. §-a szerint pályázatot ír ki;

b) ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges;

c) nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

d) zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő tűzésével - kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

e) egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését;

f) többfordulós pályázat: az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes pályázati tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró - az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - kiválasztja a következő forduló résztvevőit, és felhívja őket ajánlataik módosítására;

g) prekvalifikációs eljárás: az olyan kettő vagy annál több fordulós pályázat, melynek első fordulójában a kiíró, különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel;

h) alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, azonban a pályázati feltételeknek egyébként megfelelő másik ajánlatot is benyújt, ha erre a kiíró lehetőséget biztosít [lásd: 14.1. A) b) pont];

i) ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot;

j) értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, ekkor a közlést tértivevényes levéllel, illetve az átvételt igazoló más módon is meg kell erősíteni (pl. futárposta);

k) pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza;

l) részletes tenderfüzet: a pályázati felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében lehet megvenni; a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal, társasággal kapcsolatos információkat tartalmazza;

m)[12]

n)[13]

o) hazai befektető: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott természetes személy, illetőleg vállalkozás és szervezet.[14]

p) koncessziós pályázat: a koncesszióról szóló törvény 8. §-ában meghatározott pályázat.[15]

II. Fejezet

A pályázat kiírása

1. Cím

A pályázat típusai

7.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

7.2. A pályázatok nyilvánosak, kivételesen kerülhet sor zártkörű pályázat kiírására.

7.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló állami vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy más versenypolitikai ok alapján az indokolt (pl. ellenséges célú felvásárlás megelőzése).[16]

A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne a haditechnikai eszközök és készletek) 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár esetén zártkörű pályázattal értékesítendők.

8.1. A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

8.2. Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

8.3.[17]

8.4.[18]

8.5. Prekvalifikációs eljárás esetén a kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében.

2. Cím

A pályázat kiírása, meghirdetése

9. A pályázati felhívást és kiírást a jelen Szabályzat 6. a) pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

10. A nyilvános pályázati felhívást két országos napilapban vagy egy országos napilapban és a társaság székhelye szerinti helyi lapban, továbbá az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában kell meghirdetni a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább harminc nappal megelőzően. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatot külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti.[19]

11.1. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.

11.2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni, illetve a kiíró két országos napilapban vagy egy országos napilapban és a társaság székhelye szerinti helyi lapban, továbbá az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában köteles azt közzétenni. A részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell a pályázónak elküldeni. A részletes kiírásnak a pályázó részére történő megküldésére az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Igazgatósága - a tagok kétharmadának szavazatával hozott döntése alapján és kivételes esetben - 30 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat.[20]

A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott, 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár alá tartozó ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítése során a részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően kell a pályázónak elküldeni.

11.3.[21]

12. Pályázatot az érintett állami vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.

13. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására az ÁPV Rt. megbízásából kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név aláírásával pályázhat-e;

c) a pályázat tárgyaként értékesítésre szánt, illetve vagyonkezelésbe adandó vagyon megjelölését, összetételét szükség szerint annak értékét (névértékét, árfolyamot stb.);

d) az értékesítés feltételeit - beleértve az alkalmazható fizetési módot is -, szükség esetén a kiíró által elfogadható minimálárát, az üzletpolitikára, a foglalkoztatás- és fejlesztéspolitikára, valamint szükség szerint a környezeti károk és terhelések enyhítésére - illetve a társaság jóléti-szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítására - és a örökségvédelemre vonatkozó követelményrendszert, továbbá a kötelezettség teljesítését alátámasztó, megfelelő garancia- és szankciórendszert;[22]

e) a Priv. tv. IV. fejezetében meghatározott kedvezményes privatizációs technikák közül az adott esetben igénybe vehető megjelölését;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

h) a részletes tájékoztató (prospektus vagy információs memorandum) rendelkezésre bocsátása helyét, idejét és költségét;

i) A kiíró azon kivételes jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot - ha az értékesítés jelentős vagyonvesztéssel járna - eredménytelennek nyilváníthatja.[23]

j) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

k) az értékesítendő vagyonra vonatkozó elővásárlási jogot, a Priv. tv.-ben meghatározott vételi jogot.

14.1. A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, valamint a társasággal kapcsolatos információkat.

A) A részletes kiírás és eljárás tartalmazza

a) az értékesítés adatait:

- az értékesítés tervezett nagyságát,

- a vagyont megtestesítő jogok (értékpapírok, részvények) fajtáját és típusát, az azokhoz kapcsolódó jogokat,

- az alapítókat esetlegesen megillető előjogokat,

- a névértéket vagy az árfolyamot;

- szükség esetén a kiíró által elfogadható minimálárat;[24]

b) alternatív ajánlat tételének lehetőségét, ha erre a kiíró módot kíván adni;

c) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;

d) a pályázat tárgyára vonatkozó elővásárlási jogot, illetve a Priv. tv.-ben meghatározott vételi jogot az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

e) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, fedezetigazolás) főbb tartalmi kellékeit;

f) a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, ha ez szükséges;

g) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

- az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,

- azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,

- az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot,

- a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését,

- a bírálati szempontok (vételár, foglalkoztatási kötelezettség, tőkeemelés, környezeti kár elhárítás, reorganizáció, beruházás stb.) pontos megjelölését és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert (pl. tőkefelajánlás, munkahelyfelajánlás egyenérték),

- az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;

h) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét;

i) az arra való utalást, hogy a pályázati kiírás jelen Versenyeztetési Szabályzat előírásai alapján történik, és az ajánlat benyújtásával a pályázó a jelen Szabályzat rendelkezéseit ismeri és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

B) A társasággal kapcsolatos információk (céginformációk) tartalmazzák

a) a társaság bemutatását, ezen belül a

- cégnevet,

- székhelyet,

- az alapítás időpontját,

- tevékenységi kört,

- működési időtartamot,

- jegyzett, illetve saját tőkét,

- a Magyar Állam tulajdoni részesedését a társaságban,[25]

- a társaság kötelezettségeit és követeléseit,

- átlagos statisztikai létszámot,

- a társaság tulajdonában vagy használatában álló ingatlanok felsorolását,

- a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozók fontosabb személyi és szakmai adatait;

b) a cég üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatási-fejlesztési, beruházási információkat;

c) a könyvvizsgáló által hitelesített legutolsó éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás stb.);

d) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését,[26]

e) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről, valamint a jóléti, szociális ellátást szolgáló ingatlanokról;

f) a kötelező hatósági előírásokat (várható költségeit);

g) kulturális örökség-, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos helyzetet (várható költségkihatást),[27]

h) minden egyéb adatot, amelyek az állami vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

14.2. A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

15. A részletes tájékoztató az érdekelt befektetőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.

16.1. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ az üzleti titok megsértése nélkül, biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a társaság érdekeit. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti pályázati feltétel(ek) módosítását. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind a pályázónak, mind pedig a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.

16.2. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

17.1. A pályázati felhívásban foglalt és a Priv. tv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek a pályázat eredményhirdetéséig vagy eredménytelennek nyilvánításáig nem módosíthatók.[28]

17.2-17.6.[29]

18.1. A kiíró a pályázati felhívást indokolt esetben, az indoklás megjelölésével az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 7 nappal visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

18.2. A pályázati felhívás visszavonása esetén - ha a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében haladéktalanul köteles a pályázó részére az ellenérték visszafizetése iránt intézkedni.

3. Cím

Pályázati biztosíték

19.1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték (bánatpénz) adásához köthető, melyet a kiíró által a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

19.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés az ÁPV Rt.-nek felróható okból hiúsult meg, a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

19.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

19.4. A kiíró felhívására az ajánlattevő köteles a pályázatában foglaltakat igazolni. A kiíró - ha a kiírásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot - különösen indokolt esetben a 19.1. pontban előírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti az ajánlattevőt.

4. Cím

A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség

20.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, 5 példányban - amelyből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva, további 4 példányt az eredetiről készült másolatban - kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.[30]

20.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

21. Ha a kiírás másként nem rendelkezik egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

22. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan;

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre vonatkozóan;

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.

23. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt jogi személy rendelkezésére bocsátotta.

24. A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

25. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

26. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, a pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől, illetve a pályázat eredményességétől függetlenül az ajánlattevőt terhelik.

5. Cím

Titkosság

27.1. A pályázó az értékesítésre, illetőleg a vagyonkezelésre vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tájékoztatóban vagy más módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan köteles kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, nem hozhat a tudomására. Ez nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a konzorciumban résztvevőkkel közölt tényekre.

27.2. Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó ajánlatát a kiíró érvénytelennek nyilvánítja.

28.1. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőnek nem ad.

28.2. A kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

6. Cím[31]

A honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott haditechnikai eszközök és készletek értékesítésére vonatkozó egyes sajátos szabályok

28/A. 1. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001-2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott, 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár alá tartozó ingó tárgyi eszközök és készletek zártkörű pályázattal történő értékesítése alkalmával a pályázati felhívásnak - a 13. pontban meghatározottakon túlmenően - tartalmaznia kell a kormányrendelet 1. § (2) bekezdésben előírt, a külkereskedelmi forgalmazásra feljogosító engedélyek (tevékenységi és tárgyalási engedély) meglétének igazolására vonatkozó előírást.

28/A. 2. A honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott - jelen szabályzat hatálya alá tartozó - ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítése során a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat tárgyát képező ingóságok megtekintési lehetőségének megjelölését.

28/A. 3. Mind a zártkörű, mind a nyilvános pályázatot az ÁPV Rt. megbízottja írja ki. A pályázati felhívás - a kiíró mérlegelésétől függően - tartalmazhatja a részletes tájékoztató adatait is, egyébként a részletes tájékoztató megküldésének határidejére a 11.2. pont rendelkezése az irányadó.

28/A. 4. A 41.1. a)-e) pontokban foglaltakon kívül érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a külkereskedelmi forgalmazásra feljogosító tevékenységi és tárgyalási engedély meglétét igazoló dokumentumot pályázatához nem csatolja.

28/A. 5. A 28/A. 1. pontban meghatározott zártkörű pályázat nyertesével szerződést kötni csak a 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésben előírt szerződéskötési (forgalmazási) engedély bemutatása esetén lehet.

28/A. 6. Egyebekben a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott - jelen szabályzat hatálya alá tartozó - ingó tárgyi eszközök és készletek belföldi értékesítése a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. részére átadott haditechnikai eszközök és készletek vagyonkezelésére és belföldi értékesítésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 304/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. részére átadott haditechnikai eszközökről és készletekről szóló 37/2002. (V. 24.) HM-BM együttes rendelet előírásainak figyelembevételével történhet.

III. Fejezet

Az ajánlatok érkeztetése, felbontása, a pályázatok értékelése és elbírálása

1. Cím

A pályázati ajánlatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése

29.1. A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontban, közjegyző jelenlétében kerül sor.

29.2. A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

29.3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

29.4. A közjegyző az ajánlatok leadásának körülményeiről okiratot állít ki.

30.1. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

30.2. Zártkörű a bontás akkor, ha a közjegyző, valamint a kiíró, illetve képviselője van jelen.

30.3. Nyilvános a bontás akkor, ha a 30.2. pontban megjelölteken kívül a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

30.4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

31. A közjegyző feladata az ajánlatok érkeztetésekor, illetve bontásakor különösen:

a) tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását, mindezekről közjegyzői okiratot állít ki;

b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki követelményeknek;

c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

d) rögzíti a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,

e) a kiíró kérésére a pályázat anyagából egy példányt (okiratot) megőrzésre átvesz.

32.1. Az ajánlatok felbontásáról kiállított közjegyzői okiratban szerepeltetni kell

a) a bontás helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét, és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt az aktuson;

b) a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem, az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

c) a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését;

d) minden egyéb olyan információt, amelyet a bontásnál jelenlévők szükségesnek tartanak rögzíteni.

32.2. A közjegyzői okirathoz kell csatolni a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot egy-egy példányban, valamint a pályázati felhívás és a részletes tájékoztató egy eredeti példányát.

33. A részletes tenderfüzetet átvevő személyekről/szervezetekről listát kell készíteni, amelyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Úgyszintén a jegyzőkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, ha van, a postai bélyegző kelte stb.) készített nyilvántartása is.

2. Cím

Az Értékelő Bizottság feladata, az Értékelő Bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezések

34.1. A pályázatra benyújtott ajánlatokat az Értékelő Bizottság véleményezi, és köteles az elbírálásra vonatkozó javaslatot, indoklással együtt a kiíró döntésre jogosult személyének vagy testületének előterjeszteni, figyelemmel a kiíró Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint a hatályos jogszabályokra.

34.2. Az Értékelő Bizottság tagjait a kiíró jelöli ki az illetékes szaktárcák véleményének figyelembevételével. Ha az illetékes miniszter írásban kéri, szakértő kijelölése kötelező.

35.1. A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a személy, szervezet, illetve képviselőjük, aki maga az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy annak

a) közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

d) tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) érdekeltségébe tartozó az a társaság, vagy más jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amelyet a pályázó közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetőleg, amelynek a pályázó részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa, továbbá ezek alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.

35.2. A 35.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (elfogultság).

35.3. A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, a 35.1. és a 35.2. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

35.4. Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok elbírálásában részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.

35.5. Összeférhetetlenségi és elfogultsági kérdésben vita esetén az a testület vagy személy dönt, amely a pályázat kiírásáról döntött.

36. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel.

3. Cím

A pályázatok értékelése

37.1. Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

37.2. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatba megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

38. Ha a pályázó a kiíró megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, önként vagy a kiíró felhívására legfeljebb öt munkanap alatt pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a hiánypótlás lehetőségét, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázati kiírásnak kell tartalmazni. Az ajánlat érvényességét a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítják meg.

39.1. Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozások alapján végzi, figyelemmel a Priv. tv.-ben meghatározott, illetőleg e Szabályzat 39.2-39.6. pontjaiban felsorolt rendelkezésekre. Az Értékelő Bizottság speciális szakkérdés eldöntése érdekében szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

39.2. A Priv. tv. 27. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban a kiíró a versenyeztetés útján értékesítésre kerülő vagyonra tett készpénzes, illetve a Priv. tv. IV. fejezetében meghatározott kedvezményes privatizációs technikák alkalmazásával benyújtott ajánlatok értékelésekor a várható bevételeket az elbíráláskori reális piaci értékük (jelenérték) alapján köteles figyelembe venni. Egyenlő értékű ajánlatok esetén a hazai befektető(k) ajánlatát kell előnyben részesíteni.

39.3. A Priv. tv. IV. fejezetében meghatározott kedvezményes privatizációs technikák alkalmazásával benyújtott pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra, ha az ÁPV Rt. által megállapított limitárat elérő, illetve meghaladó, a teljes ellenértéknek a szerződés megkötésétől számított 60 napon belüli készpénzben való kifizetésre irányuló és a Priv. tv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján kiírt pályázati feltételeknek is megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett [Priv. tv. 32. § (1) bek.]. Amennyiben a Priv. tv. IV. fejezetében meghatározott privatizációs technikák alkalmazásával ugyanarra a vagyonra több ajánlat is érkezik, az árajánlatokat - az elbírálás során - a választott privatizációs technika (fizetési mód) alapján várható bevétel elbíráláskori reális, piaci értéke (jelenérték) alapján kell összevetni.

39.4. A pályázatok, illetőleg az egyes ajánlatok elbírálása során - a Priv. tv. 2. §-ában foglaltakon túlmenően - kiemelten figyelembe kell venni a reorganizáció, a tőkeemelés, a technikai fejlesztés, a szerkezetváltás és a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása, továbbá a környezeti károk és terhelések enyhítése tekintetében, valamint a kulturális tevékenységek és örökségek fennmaradása, a szellemi műhelyek megőrzése tekintetében vállalt kötelezettséget. E kötelezettségeket különösen akkor kell előnyben részesíteni, ha azok várható pénzügyi terhe meghaladja az árajánlatok közti különbséget.

39.5. A pályázati kiírásban kell rögzíteni azokat a konkrét egyedi szempontokat, amelyek megvalósulását az adott privatizációs tranzakciótól a kiíró elvárja, illetve az ajánlatok értékelési szempontjait.

39.6. Egyenértékű feltételek vállalása esetében, ha a Priv. tv. 32. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tesznek, az ajánlattevők közül előnyben kell részesíteni ebben a sorrendben:

a) az érintett gazdasági társaságok dolgozói legalább 25%-ának részvételével működő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet;

b) az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában résztvevőket;

c) az érintett gazdasági társaságnak a dolgozóját, mint egyéni vállalkozót.

40.1. Az Értékelő Bizottság munkájáról értékelési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázat tárgyául szolgáló állami vagyont (vagyonrészt);

b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát;

c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását;

d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, kiemelten a rendelkezésre álló vagyonértékeléssel való összevetést, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket,[32]

e) a legkedvezőbb ajánlat javaslatának indokait;

f) a vételár meghatározásának szempontjait (beleértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat);

g) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait;

h) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt megjelölését, ha erre mód van;

i) egyéb, az Értékelő Bizottság által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

40.2. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázatok beérkeztetéséről, felbontásáról készült jegyzőkönyveket mellékleteivel együtt.

4. Cím

Érvényesség, eredményesség

41.1. Érvénytelen az ajánlat, ha

a) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be,[33]

b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

c) a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a minimálárat nem éri el.[34]

d) az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette;

e) az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;

f) az ajánlat az a)-e) pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak.

41.2. A 41.1. a)-e) pontokban megjelöltek nem pótolható hiányosságok, ezért az ajánlat érvénytelenségét eredményezik.

A 41.1. f) pontban megjelölt feltételek alapján az ajánlat lényegét nem érintő formai ok miatt pótolható a hiányosság önként vagy a kiíró felhívására.

41.3. Azok az ajánlattevők, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehetnek részt.

41.4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. Az ajánlat érvénytelensége a pályázat érvényességét nem érinti.

42.1. Eredménytelen a pályázat, ha[35]

a) a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

c) a kiíró a 44.2. pont szerint határoz.

d) a privatizációs eljáráshoz kapcsolódóan kiírt koncessziós pályázat eredménytelen volt.[36]

42.2. Eredményes a pályázat, ha a pályázati felhívásra a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több érvényes ajánlat érkezett.

5. Cím

Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról

43.1. Az ajánlatok érvényességéről, valamint a pályázat eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni, figyelemmel a pályázati felhívásban és a részletes tájékoztatóban közöltekre, e Szabályzatra, illetve a kiíró Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint a jogszabályok rendelkezéseire.

43.2. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket tájékoztatni kell. A határidő további 30 nappal meghosszabbítható, ha a pályázaton résztvevő valamennyi ajánlattevő a határidő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a hosszabbításhoz hozzájárul, valamint ajánlatát a továbbiakban is fenntartja. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál.

44.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívül azokat az ajánlattevőket is (a 2., illetve 3. helyezetteket), akikkel az ÁPV Rt. még szerződést kötne akkor, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.

44.2. A pályázatot az ÁPV Rt. Igazgatósága - kivételes esetben, ha az értékesítés jelentős vagyonvesztéssel járna - az igazgatósági tagok kétharmadának szavazatával elfogadott határozata eredménytelennek nyilváníthatja [Priv. tv. 31/A. § (3) bek.].[37]

44.3. A pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetén az érintett társasági részesedés, illetve egyéb vagyon értékesítésére új pályázatot kell kiírni a 3. i) pontban foglaltak kivételével.[38]

44.4. Amennyiben a privatizációs pályázat lefolytatására a koncessziós pályázattal egy időben kerül sor, az ajánlatokról történő döntésnél a 44.1. pont nem kerül alkalmazásra. Ez esetben - figyelemmel a koncessziós törvényben foglaltakra - a koncessziós pályázat kiírója hirdet nyertest az ÁPV Rt.-vel egyetértésben.[39]

6. Cím

A pályázat eredményének közlése és közzététele

45. A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. Koncessziós pályázathoz kapcsolódóan kiírt privatizációs pályázat esetében a két pályázat eredményét a koncessziós pályázatot kiíró közli valamennyi ajánlattevővel.[40]

46. A kiíró a pályázat eredményét és annak megfelelően értékesítés vagy értékesítési megbízás, a kezelésbe adás, bérbeadás megtörténtét, a döntés indoklásával együtt a pályázati felhívás közlésével megegyező helyen, a pályázati kiírásban meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés megkötését követően haladéktalanul közzéteszi.

IV. Fejezet

A szerződés megkötése

47.1. A kiíró csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte.

47.2. A pályázat nyertese az, akit a kiíró döntésre jogosult személyének vagy testületének döntésében - a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak megfelelően -nyertesnek nyilvánított. Koncesszióköteles tevékenységet végző társaság értékesítésekor a pályázat nyertese az, aki a koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben mindkét pályázatra összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.[41]

47.3. Az állami vagyon értékesítésekor, vagyonkezelésbe (bérbe-)adása esetén a felek a megkötendő szerződést a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlatát, valamint a kiíró döntését alapul véve kötik meg. Előbbiek a szerződés minimális tartalmát jelentik.

48. A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értékesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni.

49. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró - korábbi döntése alapján - jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

V. Fejezet

Az árverésre vonatkozó rendelkezések

50. A kiíró döntése szerint az állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat/vagyonrészeket a Priv. tv.-ben meghatározott eseteken kívül is értékesítheti árverés útján az alábbi rendelkezések figyelembevételével.

51. Az árverés nyilvános, és azt közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

52.1. Az árverést az árverés napja előtt legalább 30 nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni.

52.2. A hirdetményt két országos napilapban vagy egy országos napilapban és a társaság székhelye szerinti lapban, továbbá az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában kell közzétenni.

53. A hirdetményben fel kell tüntetni

a) az árverést kiíró megnevezését;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyak/vagyonrészek megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog, aranyrészvény stb.);

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját;

e) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;

f) az árverésen történő részvétel feltételeit;

g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni;

i) mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart.

54.1. Az árverezést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja foganatosítja. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat 35.1-35.5. pontokban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.

54.2. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

55.1. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

55.2. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

55.3. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

56. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

57.1. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni. Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, az eladó fizetési felhívásának kézhezvételét követő 15 napon belül kell a teljes vételárat a vevőnek megfizetnie. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül.[42]

57.2. Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen az árverési vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra.

58.1. A visszavonás tényét közzé kell tenni ugyanazokban a lapokban, ahol a hirdetmény közzétételre került.

58.2. Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyáról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően haladéktalanul vissza kell adni.

59.1. Az árverésről közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet) kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét és a jelen Szabályzat 32.1. pontjában foglaltakat értelemszerűen kell tartalmaznia.

59.2. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő is aláírja.

60. Az egyes árverések lebonyolításának részletes szabályait az árverési hirdetményben vagy az árverés helyén nyilvánosan kifüggesztve kell közzétenni.

61. Az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó vagyon nyilvános árverésen történő értékesítésének sajátos szabályait e Szabályzat melléklete állapítja meg.

VI. Fejezet

Az egyszerűsített privatizációra kerülő társaságok jegyzék útján történő értékesítésére vonatkozó eljárás szabályai

62-70.[43]

VII. Fejezet

Záró rendelkezés

71. E Szabályzat rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni a Priv. tv. 5. § (2) bekezdésének f) pontjában, valamint a 72. pontban-a Szabályzat mellékletében előírt eltérésekkel - meghatározott esetekben is.[44]

72. A vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítésével kapcsolatos eljárás speciális szabályait e Szabályzat melléklete állapítja meg.

73. A nemzetközi bilaterális támogatási programok (pl. EU, PHARE stb.) keretében finanszírozott projekteknél a külső tanácsadók kiválasztása és alkalmazása esetén a támogatást nyújtó szervezet pályázati feltételeit kell elsődlegesen figyelembe venni.

74.[45]

75. Az ÁPV Rt. gondoskodjon e Szabályzat hivatalos angol nyelvű lefordíttatásáról azzal, hogy a Versenyeztetési Szabályzat Magyar Közlönyben közétett magyar nyelvű változata az irányadó.

76. Azon pályázatok esetében, amelyeket e Szabályzat hatálybalépése előtt írtak ki, a pályázatokat a kiíráskor hatályos jogszabályok, rendelkezések és versenyeztetési szabályzat szerint kell elbírálni.

Melléklet az ÁPV Rt. Versenyeztetési Szabályzatához

A kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó vagyon nyilvános árverésen történő értékesítésének eltérő szabályai

1. Az értékesítés módja:

1.1. Az állami vállalatoknak az 1990. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: előprivatizációs törvény) hatálya alá tartozó kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző üzleteit, műhelyeit, telephelyeit az ÁPV Rt. az előprivatizációs törvény 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján - elsősorban a 6. § (3) bekezdése szerinti megbízottak útján - árverésen értékesíti.

1.2. Az árverezés lebonyolításáért felelős személyek összeférhetetlenségére a jogszabályok, illetve az ÁPV Rt. Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

1.3. Az árverést meg kell hirdetni. Az árverési hirdetmény kötelező tartalmát az e melléklet 1.8. pontja állapítja meg.

1.4. Az árverési hirdetményt az árverés kitűzött napját megelőzően legalább 45 munkanappal korábban kell közzétenni. Két esetben egy országos napilapban és egy, az üzlet fekvése szerint megjelenő (legmagasabb példányszámúnak ítélt) napilapban, továbbá az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában kell megjelentetni.

1.5. Az árverési hirdetményt - az üzletben az árverés napjáig jól látható helyen történő kifüggesztés céljából - az üzlet vezetőjének is át kell adni, illetőleg ki kell függeszteni.

1.6. Az árverési hirdetmény közzétételének időpontjairól és helyeiről az értékesítés lebonyolításával az ÁPV Rt. által megbízott - mellékelve az árverési hirdetmény egyik eredeti példányát - köteles tájékoztatni

1.6.1. a vállalatot alapító szervet,

1.6.2. az ÁPV Rt. Ingatlanhasznosítási és Környezetvédelmi Vagyonkezelő Igazgatóságát,[46]

1.6.3. az üzlet helye szerinti önkormányzatot,

1.6.4. az egzisztenciahitel folyósításra kijelölt bankokat.

1.7. Ha az árverési kiírás visszavonására okot adó körülmény következnék be, úgy a visszavonásról - amennyiben a határidő ezt lehetővé teszi - a megbízottnak haladéktalanul ugyanazon a módon kell intézkednie, amilyen módon az árverés meghirdetése történt. Ha az átfutási idő miatt korábban nem lehetséges, akkor legkésőbb az árverés helyszínén, az árverés megkezdése előtt kell a visszavonást bejelenteni. Az árverés visszavonásának indokáról tájékoztatást csak az ÁPV Rt. adhat.

1.8. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell

1.8.1. az előprivatizációs törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt kikötéseket, amelyek azt szabályozzák, hogy kik lehetnek vevők;

1.8.2. az ÁPV Rt. árverési megbízottjának megnevezését, címét és telefonszámát és ismertetést arról, hogy

1.8.2.1. hol, kitől és mikor lehet átvenni az e melléklet 2. pontjában meghatározott üzleti tájékoztatót,

1.8.2.2. hol, kitől és mikor lehet esetleges további információkat kapni;

1.8.3. az árverésre történő jelentkezés helyét, módját és határidejét. Az árverésre jelentkezési határidőnek az árverés napját legalább nyolc munkanappal kell megelőznie;

1.8.4. azt, hogy a meghirdetést az ÁPV Rt. szükség esetén - az árverés megkezdésének időpontjáig - bármikor visszavonhatja és e miatt az ÁPV Rt.-vel szemben nem támasztható semmiféle igény;

1.8.5. az árverésre kerülő üzlet megnevezését, címét, jelenlegi üzletkörét, továbbá azt, hogy az üzlethelyiség tulajdon- vagy bérleti joga kerül értékesítésre;

1.8.6. azt az - ÁPV Rt. által meghatározott - eladási árat, amelynél kisebb összegért az üzlet nem értékesíthető (a továbbiakban: kikiáltási ár). A kikiáltási ár alatti ajánlattal történt árverési jelentkezés érvénytelen;

1.8.7. a vételár kifizetésének lehetséges módozatait (készpénz, kárpótlási jegy, egzisztenciahitel), illetőleg ezek bármelyikének esetleg meghatározott mértékét, így különösen a teljes vételárból kötelezően készpénzben fizetendő rész minimumát;

1.8.8. a jelentkezéskor letétbe helyezendő bánatpénz összegét, ami a kikiáltási ár 5%-ának a legközelebbi tízezer forintra kerekített összege;

1.8.9. azt a felhívást, hogy az árverésre jelentkező (pályázó) köteles az üzleti tájékoztatóhoz két példányban csatolt formanyomtatvány felhasználásával nyilatkozatot tenni, azt a közjegyző előtt aláírni, majd borítékba zárni; a borítékot az alábbi 1.8.9.1-1.8.9.3. pontok szerint megfelő felirattal ellátni, és minderről közjegyzői tanúsítvány kiállítását kérni.

A közjegyzői tanúsítvány kiállítása céljából az árverésre jelentkező (pályázó) az üzleti tájékoztatóhoz csatolt formanyomtatvány mind a két példányával felkeresi a szabad választása szerinti bármelyik közjegyzőt, és nyilatkozatának egy-egy példányát előtte aláírja, majd külön-külön borítékba zárja, és a két borítékra azonosan rávezeti

1.8.9.1. a megpályázott üzlet pontos nevét és címét,

1.8.9.2. az árverés meghirdetett időpontját,

1.8.9.3. továbbá két betűből és két számjegyből álló (maga által választott azonosító) kódszámot.

A lezárt és két azonos boríték közül az egyiket a közjegyző az általa minderről készített jegyzőkönyv eredeti példányához, a másikat pedig annak hiteles másolati példányához fűzi, és az utóbbit - tanúsítvánnyal ellátva - kiadja az előbbiek szerinti nyilatkozatot tett pályázó részére.

A boríték tartalmáról harmadik személy részére másolat, illetve tájékoztatás nem adható ki.

A jegyzőkönyvet és az ahhoz fűzött borítékot az alábbi 3.1. pontban foglaltak szerinti jelentkezéskor a pályázónak a bánatpénz letétbe helyezésével együtt kell átadnia.

2. Üzleti tájékoztató:

2.1. Az árverési hirdetmény közzétételével egyidejűleg - önköltségi áron - üzleti tájékoztatót kell kibocsátani.

2.2. Az üzleti tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

2.2.1. az árverési hirdetményben foglaltakat részletesebben;

2.2.2. az üzlet jogi helyzetét, állagállapotát, felszereltségét, közműellátottságát és a működési körülményeihez tartozó egyéb információkat;

2.2.3. az árverésen való részvétel feltételeit, valamint ismertetést arra vonatkozóan, hogy

2.2.3.1. az árverésen személyesen, illetve meghatalmazott útján kizárólag az vehet részt, aki közjegyző előtt aláírt ajánlatát és nyilatkozatát az árverésre az alábbi 3.1-3.5. pontokban írtak szerinti jelentkezéskor - közjegyzői tanúsítvánnyal összefűzött zárt borítékban - átadta és a bánatpénzt letétbe helyezte,

2.2.3.2. a pályázók az árverésen (igazoló okirataiknak az árverésen közreműködő közjegyző jelenlétében történő ellenőrzése után, azok elfogadása esetén) árverési azonosító számot kapnak és anonimok maradnak,

2.2.3.3. az alábbi 3. és 4. pontokban foglaltak szerint kell eljárni,

2.2.3.4. melyek az esetleges egyéb, az ÁPV Rt. által meghatározott feltételek;

2.2.4. bérleti jog értékesítése esetén a helyiség jelenlegi bérbeadóját és a bérleti díj összegét azzal, hogy a bérleti díj összegét az ÁPV Rt. a továbbiakra nézve nem garantálja;

2.2.5. ingatlan tulajdonjog értékesítése esetén az ingatlan telekkönyvi azonosító adatait (tulajdoni lap számát és helyrajzi számát), valamint arra vonatkozó információkat, hogy van-e az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező;

2.2.6. tájékoztatást az egyéb lényeges körülményekről, így a hatósági engedélyekről, korlátozásokról, az esetleges kötelezettségekről, továbbá az előprivatizációs törvény 3. §-ában megjelölt esetben arról, hogy az üzlet üzletkörének legfeljebb öt éven belül történő megváltoztatáshoz a települési önkormányzat hozzájárulása szükséges;

2.2.7. mellékleteként azt a formanyomtatvány űrlapot, amelyet az alábbi 3.2. pontban írtak végrehajtásához kell felhasználni.

3. Jelentkezés az üzlet árverésére (pályázat):

A meghirdetett üzlet árverésére az ajánlattevőnek az árverési hirdetményben, illetőleg az üzleti tájékoztatóban meghatározott módon, helyen és időpontig kell jelentkeznie.

3.1. E jelentkezéshez át kell adni a vételi árajánlatot tartalmazó, közjegyzői tanúsítvánnyal összefűzött zárt borítékot, és egyidejűleg letétbe kell helyezni a bánatpénzt, amit az 1.8.8. pont határoz meg.

3.2. Az árverésre az árverési hirdetményben kiírt határnapig történő jelentkezéskor a 2.2.3.1. pontban meghatározott zárt és sértetlen boríték átvételéről az ÁPV Rt. megbízottja átvételi elismervényt köteles adni. Ennek az átvételi elismervénynek mindazokat az adatokat is tartalmaznia kell, amelyek az átvett borítékon szerepelnek.

3.3.[47]

3.4. A bánatpénzt készpénzben kell letétbe helyezni, amely után kamat nem igényelhető.[48]

3.5. A készpénzben letétbe helyezett bánatpénzt nem kell visszafizetni a szerződést aláíró vevőnek, hanem azt az ÁPV Rt. megfelelő bankszámlájára kell befizetni, és be kell számítani a vételárba.

4. Az árverés:

4.1. A pályázó az árverésen történő adategyeztetésnél köteles bemutatni az árverés vezetőjének és az árverésen közreműködő közjegyzőnek:

4.1.1. személyi igazolványát;

4.1.2. egyéni vállalkozói igazolványát, ha nem kell a 4.2.2. pont rendelkezéseit alkalmazni.

4.2. A pályázó az árverésen történő adategyeztetésnél köteles átadni az árverés vezetőjének és az árverésen közreműködő közjegyzőnek az alábbiakat:

4.2.1. a 3.2. pontban írtak szerint kapott átvételi elismervényt, melyet be kell azonosítani a megfelelő borítékkal;

4.2.2. amennyiben a pályázó az előprivatizációs törvény 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamelyik gazdasági társaság, akkor a társasági szerződés és 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy a folyamatban lévő cégbejegyzési eljárás cégbírósági igazolásának közjegyzővel hitelesített fénymásolatát;

4.2.3. az előprivatizációs törvény 10. §-ának a), b), c) vagy d) pontjában meghatározott személyek esetében ezeket a tényeket igazoló dokumentumokat;

4.2.4. ha a pályázó nem személyesen vesz részt az árverésen, akkor közjegyző által hitelesített okiratba foglalt képviseleti meghatalmazást.

4.3. Az adategyeztetés alapján árverési részvételre jogosultaknak az árverés vezetője - az anonimitás biztosítása érdekében - azonosító sorszámot ad.

4.4. Az árverés helyiségében szigorúan tilos rádiótelefon használata.

5. Az árverés vezetője:

5.1. Az árverés vezetőjének feladatai:

5.1.1. gondoskodik az árverés technikai feltételeiről és jogszerű végrehajtásához szükséges körülményekről;

5.1.2. bemutatja a közjegyzőnek az ÁPV Rt.-től az árverés lebonyolítására vonatkozóan kapott megbízását;

5.1.3. a megjelenteknek bemutatja az árverésen közreműködő közjegyzőt és a közjegyző esetleges technikai segítőjeként résztvevő jegyzőkönyvvezetőt (ha van ilyen);

5.1.4. átadja az árverésen közreműködő közjegyzőnek mindazon napilapok egy-egy példányát, amelyekben az árverési hirdetmény megjelent, valamint a vonatkozó üzleti tájékoztatók egy-egy példányát, amelyeket az árverésről készült közjegyzői okirathoz kell mellékelni;

5.1.5. számba veszi a megjelent pályázókat, majd sorszámuk megnevezésével nyilvánosan és indokolással, tájékoztatatást ad az árverésre esetlegesen nem jogosultakról és az előprivatizációs törvény 10. §-a alapján előnyben részesülőkről. Ingatlantulajdon értékesítése esetén azt is köteles bejelenteni, ha lenne elővásárlási joggal rendelkező, azonban az illetékes személy vagy személyek nem nevezhetők meg;

5.1.6. gondoskodik arról, hogy a pályázók az árverésen kizárólag egy csoportban, elől, azoktól a személyektől, akik nem licitálhatnak, valamint az érdeklődő megjelentektől jól elkülönítetten foglaljanak helyet.

5.2. Az árverés vezetője sorra felbontja a megjelent pályázók borítékait, majd bemutatja a közjegyzőnek és hangosan bejelenti, hogy melyik azonosító számú pályázó milyen összegű vételi árajánlatot tett, ugyanakkor az ajánlatokat nagyságrendi sorrendbe helyezi, így megállapítja a három legmagasabb árajánlatot tett pályázót.

5.3. Miután megtörtént a borítékolt ajánlati összegek nagyságrendi sorolása, majd nyilvános bejelentése: a három legmagasabb árajánlatot tett pályázót kell arra jogosulttá nyilvánítani, hogy az előprivatizációs törvény 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint induljon az adásvételi szerződéskötési jogosultság megnyeréséért.

5.4. A három legmagasabbnál kisebb összegű ajánlatot tetteknek hátra kell vonulnia, a továbbiakban nem vehetnek részt az árverésen, bánatpénzüket az árverést követően (az üzleti tájékoztatóban meghatározott helyen és időben) visszakapják. A visszafizetett bánatpénz átvételére az a személy jogosult, aki jogosult volt (a pályázót képviselve) részt venni az árverésen.

5.5. Azt a körülményt, hogy a borítékban (az előbbiek szerint) három legmagasabb vételi ár ajánlatot tett (nyertes) pályázók az adásvételi szerződés megkötésére végül is milyen sorrend szerint válnak jogosulttá: ráajánlásos versenyeztetés (licitálás) lehetőségének biztosításával kell eldönteni.

5.5.1. Egy-egy ráajánlás összegének minimálisan annyinak kell lennie, hogy azáltal az (új) ajánlati ár legalább a bánatpénz összegével azonos mértékben haladja meg az addig volt legmagasabb ajánlati ár összegét.

Az árverező meghatározhatja, hogy a ráajánlott összegen belül mennyi az, amennyivel a készpénzben fizetendő rész növelését vállalja, de a teljes vételáron belül készpénzben fizetendő rész növelését vállaló egy-egy ráajánlás összege nem lehet kevesebb a meghirdetett minimális készpénzösszeg 10%-ánál.

5.5.2. Az árverés vezetője minden ráajánlás elhangzása után, hangos szóval - az azonosító szám megjelölésével - kihirdeti azt, hogy melyik pályázó, milyen összegű ajánlati árat ért már el.

5.6. A ráajánlási lehetőséget, illetőleg annak kinyilvánítását addig kell folytatni, amíg a versenyezők bármelyike az 5.5.1. pontban foglaltak szerint ráajánl az addig legmagasabbra licitált összegre.

5.6.1. Amennyiben az előprivatizációs törvény 10. §-ában meghatározottak szerint előnyben részesítendők között - azt is figyelembe véve, hogy az azonos végösszegű vételár ajánlaton belül a magasabb készpénzhányad fizetését vállalót kell előnyben részesíteni - egyező ajánlat alakulna ki, akkor köteles az árverés vezetője ezeket a pályázókat külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra.

5.6.2. Ugyanígy kell eljárni, ha az előprivatizációs törvény 10. §-ában nem jelölt résztvevők között alakult ki egyező ajánlat.

5.6.3. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos vételárösszeget eredményeznének, akkor az azonosak között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét.

5.6.4. Az előbbiek végrehajtása után az árverés vezetője a megajánlott, illetőleg kisorsolt legmagasabb vételár háromszori hangos kijelentésével kihirdeti, hogy melyik sorszámú pályázó szerezte meg az adásvételi szerződés megkötésének elsőbbségi jogát. Ugyanígy kihirdeti egyidejűleg a szerződéskötésre sorrendben másodikként, valamint harmadikként jogosultságot nyert pályázó sorszámát és ajánlati összegét, és a pályázati feltételekből felhívja a figyelmet az alábbiakra:

5.6.4.1. A legmagasabb ajánlati árat tett pályázó tizenöt naptári napon belül köteles maradéktalanul kifizetni a vételárat és aláírni az adásvételi szerződést. Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, az eladó fizetési felhívásának kézhezvételét követő 15 napon belül kell a teljes vételárat a vevőnek megfizetnie. Ha ezt nem tenné meg, akkor elvesztette mind a szerződéskötési jogosultságát, mind a letétbe helyezett bánatpénzét, az ÁPV Rt. megbízottjának pedig haladéktalanul értesítenie kell a második legtöbbet ajánlót a szerződéskötési jogáról (kötelezettségéről), erre tizenöt naptári nap határidőt adva.[49]

5.6.4.2. Amennyiben a tizenöt naptári napon belül a másodikként legtöbbet ajánló pályázó sem fizetné ki az általa ajánlott vételárat, és nem kötné meg a szerződést, akkor ez a pályázó is elvesztette mind a szerződéskötési jogosultságát, mind a letétbe helyezett bánatpénzét, és az ÁPV Rt. megbízottja (ugyancsak tizenöt naptári nap határidőt adva) a harmadikként legtöbbet ajánlót köteles haladéktalanul értesíteni a szerződéskötési jogáról (kötelezettségéről).

5.6.4.3. Amennyiben a tizenöt naptári napon belül a harmadikként legtöbbet ajánló pályázó sem fizetné ki az általa ajánlott vételárat, és nem kötné meg a szerződést, akkor ez a pályázó szintén elvesztette a letétbe helyezett bánatpénzét, és az árverés eredménytelenségét kell megállapítani.

5.6.4.4. A sorrendben legtöbbet ajánló három szerződéskötési jogosultságot nyert közül csak az kaphatja vissza a bánatpénzét, akinél többet ajánló már aláírta az adásvételi szerződést. Ha egyik jogosult sem írná alá a meghatározott határidőben, akkor mind a három szerződéskötési jogosultságot nyert elveszti a bánatpénzét.

5.7. Az árverés vezetője az árverést berekeszti és az alábbi intézkedéseket teszi:

5.7.1. felkéri az árverésen közreműködő közjegyzőt a közjegyzői okirat (tanúsítvány, jegyzőkönyv) elkészítésére és hitelesítésére;

5.7.2. átadja a közjegyzőnek a közjegyzői okirathoz csatolandó dokumentumokat;

5.7.3. az adásvételi szerződés aláírására elsőként jogosult részére kiállítja azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy a vételárból mekkora összeg fordítható az államadósság törlesztésére;

5.7.4. intézkedik - az első három helyezett kivételével - a bánatpénzek visszafizetésére.

5.8. Az árverésről készült közjegyzői okiratot (amelyhez csatolni kell a jelentkezési lapokat, valamint a 4.2. pontokban ismertetett dokumentumokat) köteles az árverés vezetője az ÁPV Rt.-nek három munkanapon belül megküldeni.

6. Az árverésen közreműködő közjegyző feladatai:

6.1. Tanúsítania kell, hogy az árverés vezetője ellenőrizte, hogy a pályázók megfelelnek-e az előírt feltételeknek. Csak ilyen pályázó vehet részt az árverésen.

6.2. Tanúsítania kell az árverés szabályszerű lefolytatását.

6.3. Nevesítenie kell a közjegyzői jegyzőkönyvben az azonosító sorszámokat és az alábbi 6.4., 6.5. és 6.6. pontokban ismertetetteket.

6.4. Ismertetnie kell a közjegyzői okiratban a hirdetési napilapok címét, számait és a hirdetések megjelenésének időpontjait.

6.5. Okiratba kell foglalnia az árverésen esetleg bejelentett kifogásokat, észrevételeket, esetleges óvást (abban a kérdésben, hogy az esetleges kifogások ellenére megtartható-e az árverés, az árverés vezetője illetékes felelősséggel dönteni).

6.6. Az okiratba kell foglalnia továbbá:

6.6.1. az elárverezett üzlet és jogi státusának pontos és részletes megjelölését;

6.6.2. a kikiáltási árat és valamennyi ajánlattevő vételár ajánlatának összegét;

6.6.3. a szerződéskötésre jogosultságot nyertek azonosító adatait (nevét, lakcímét, székhelyét), valamint az utolsó (legmagasabb) vételi ár ajánlatuk - teljes és ebből készpénz - összegét;

6.6.4. azt, hogy az árverés vezetője a fenti 5.6. pontokban foglaltak szerinti jogokat és kötelezettségeket kihirdette.