A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3495. számú törvényjavaslat indokolása

2011. évi XC. törvény

1. §

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har. törvény) 2. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában

a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzat;

b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1) bekezdés] kezdődik;

c) hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn; az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;

d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló 2000. évi C törvény befektetett és forgóeszköznek minősít;

e) adósságrendezésbe nem vonható vagyon:

ea) az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek;

eb) olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosít;

ec) az adósságrendezés alatt álló helyi önkormányzat részvételével működő, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi önkormányzati társulások bevételei és pénzeszközei; az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat költségvetésében megjelenő helyi kisebbségi önkormányzat(ok) bevételei és pénzeszközei;

ed) az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat vagy költségvetési szerve gesztori közreműködése mellett támogatásban részesített, a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton elnyert, kizárólagosan célhoz kötötten - törvényben meghatározott kötelező feladat ellátásához kapcsolódóan - felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrésze;

ee) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény és a Magyar Katolikus Egyház számára 2004. évben rendezésre javasolt ingatlanokból, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról szóló 1049/2004. (V. 14.) Korm. határozat alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése céljából helyi önkormányzat részére juttatott, elkülönítetten kezelt összeg, függetlenül attól, hogy azok az adósságrendezési eljárást megelőzően, vagy az eljárás alatt kerülnek az adósságrendezéssel érintett helyi önkormányzathoz, helyi önkormányzati költségvetési szervhez;

f) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az adósságrendezésbe vonható vagyon forgalomképes;

g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Ötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként fennálló összege, valamint az Ötv. 83. §-ban szereplő átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;

h) reorganizációs hitel: a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is."

2. §

A Har. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról - ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott - a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére."

3. §

A Har. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a polgármester az Ötv. 12. § (2) bekezdésében előírt bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja."

4. §

A Har. törvény 8. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha]

"c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el;"

5. §

A Har. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. Az óvadék tárgyából az adósságrendezési eljárás megindításától számított 30 napon belül lehet kielégítést szerezni. A szükséges ingatlan-nyilvántartási eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét."

6. §

A Har. törvény 14. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok]

"g) tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a képviselő-testület vagy az adósságrendezési bizottság bármely tagja az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;"

7. §

A Har. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - kizárólag az alábbi kiadásokat finanszírozhatja:

a) az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadásait;

b) a helyi önkormányzatnál vagy az általa fenntartott költségvetési szerveknél nyilvántartott olyan pénzeszközök felhasználását, amely pénzeszközök nem az adott önkormányzatot, költségvetési szervet illetik, vagy felettük nem az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat, költségvetési szerv rendelkezik, ilyennek minősülnek különösen a 2. § ec) pontban meghatározott pénzeszközök."

8. §

A Har. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el."

9. §

A Har. törvény a 20. §-sát követően a következő új 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Az adósságrendezési bizottság által elfogadott egyezségi javaslatot és a reorganizációs program tervezetét a pénzügyi gondnok kamattámogatás igénylése céljából megküldheti a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(2) A miniszter a kamattámogatás odaítéléséről - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki. Bármely döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot."

10. §

A Har. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését -kamattámogatás igénylése esetén az erről szóló miniszteri döntést - követően a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat."

11. §

A Har. törvény a 22. §-sát követően a következő új 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Amennyiben a 22. § (4) bekezdése szerint a hitelező(k) a pénzügyi gondnok részére átadták az egyezségi tervet (terveket), a hitelező(k) kérésére a pénzügyi gondnok köteles azt a miniszter részére kamattámogatás igénylése céljából megküldeni. (2) A miniszter a kamattámogatás odaítéléséről - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 15 napon belül dönt. Támogató döntés esetén, döntésével egyidejűleg ígérvényt állít ki. Bármely döntéséről haladéktalanul írásban értesíti az adósságrendezési bizottságot."

12. §

A Har. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele - illetve amennyiben az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, úgy csoportonként legalább a hitelezők fele - hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát."

13. §

A Har. törvény új 25/A. §- sal egészül ki:

"25/A. § (1) A hitelintézettel megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény tényleges támogatásra váltható.

(2) Az ígérvényhez megküldött banki ajánlatban foglalt kondíciókhoz képest a megkötött reorganizációs hitelszerződés kedvezőtlenebb feltételeket nem tartalmazhat."

14. §

A Har. törvény 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság az eljárást befejező végzéssel egyidejűleg a pénzügyi gondnokot a tisztsége alól felmenti, és megállapítja díját. A végzés díjmegállapító rendelkezése ellen a pénzügyi gondnoknak és a miniszternek van fellebbezési joga."

15. §

A Har. törvény 34. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat + 2 %-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának mértékét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2) bek.] nem vonatkozik.

(2) A helyi önkormányzat a reorganizációs hitel(ek) teljes visszafizetését követően köteles az állam részére - a miniszterrel történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást visszatéríteni.

(3) A reorganizációs hitel devizaneme forint, euró vagy svájci frank lehet, melyek árfolyama a költségvetési törvényben rögzített devizaárfolyam alapján kerül figyelembevételre. Azon önkormányzatok esetében lehet a reorganizációs hitel devizaneme a forinttól eltérő, amelyeknél a korábbi hitelek vagy kötvények devizaneme nem forint volt. A forinttól eltérő reorganizációs hitel devizaneme arányaiban is meg kell, hogy egyezzen a korábbi hitel vagy kötvény devizanem arányával."

16. §

A Har. törvény a 34. §-sát követően a következő új 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazása során az adósságrendezés elrendelése a felek által előre nem látható és elháríthatatlan oknak minősül, melyre a Kbt-ben meghatározott jogkövetkezményeket lehet alkalmazni."

17. §

A Har. törvény a következő új 34/B. §-sal egészül ki:

"34/B. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés (átalakító-, megszüntető okirat) kihirdetésére, közzétételére előírt, az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napját megelőző, az Áht. 96. § (1) bekezdésében rögzített határidő mellőzhető."

18. §

A Har. törvény a következő új 34/C. §-sal egészül ki:

"34/C. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő szakvéleménye szükséges."

19. §

A Har. törvény a következő új 34/D. §-sal egészül ki:

"34/D. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamra az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat mentesül az építtetői fedezetkezelői díj fizetésének kötelezettsége alól."

20. §

A Har. törvény a következő új 34/E. §-sal egészül ki:

"34/E. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek."

21. §

A Har. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: mód. törvény) megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban az 1 milliárd forint éves költségvetési főösszeget meghaladó költségvetésű önkormányzatok esetében kell alkalmazni, amennyiben a törvény hatálybalépése napján a Har. törvény IV. Fejezete szerinti eljárásban a bíróság a Har. törvény 29. § (6) bekezdése szerint a pénzügyi gondnok jelentését végzésével még nem hagyta jóvá. Amennyiben a válságköltségvetés elfogadására a Har. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott 60 napos határidőből, vagy a reorganizációs program és egyezségi javaslat elfogadására a Har. törvény 22. § (1) bekezdésében szabott 150 napos határidőből, vagy az egyezség létrejöttére a Har. törvény 25. § (5) bekezdésében biztosított - az adósságrendezés megindításának időpontjától számított - 210 napos határidőből a törvény hatálybalépése napján 15 napnál kevesebb van hátra, úgy az eredeti határidő a hatálybalépés napjától számított 15. nappal jár le.

(2) A mód. törvény hatálybalépését követően a képviselő-testület a már elfogadott válságköltségvetését, elfogadott reorganizációs programját és egyezségi javaslatot - a (2) bekezdésben előírt időkorlátok figyelembe vételével - módosíthatja."

22. §

A Har. törvény melléklete helyébe az e törvény melléklete lép:

"1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).

3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).

4. A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII. törvény).

5. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).

6. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).

7. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

8. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).

9. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).

10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény).

11. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).

12. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXLX. törvény).

13. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXLX. törvény).

14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).

15. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).

16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

17. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi szakellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok, otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

18. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások megszervezése (1993. évi m. törvény).

19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások, a helyi döntésen alapuló ellátások kivételével (időskorúak járadéka, bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV. törvény).

21. A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú (közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény, 1993. évi III. törvény).

22. A kulturális javak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása, a régészeti örökség védelme megyei múzeumi szervezet fenntartásával (1997. évi CXL. törvény).

23. A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása (1997. évi CXL. törvény).

24. A megyei (fővárosi) önkormányzatnál a megye települési (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény).

25. A megyei (fővárosi) közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény).

26. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú gazdálkodó szervezettel érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (1991. évi IV. törvény).

27. Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyhez az Országgyűlés normatív állami hozzájárulást, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg."

23. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Ha a képviselő-testület ülését a 98. § (2) bekezdés f) pontja alapján a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv hívja össze, az ülés levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles."

24. §

Az Ötv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző, ha pedig a képviselő-testület ülését a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben a levezető elnök vezeti, a levezető elnök és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik."

25. §

Az Ötv. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely]

"f) összehívja - és a levezető elnök megválasztásáig vezeti - a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül nem tesz eleget."

26. §

E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Indokolás

Általános indokolás

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt az Országgyűlés 1996-ban fogadta el, amikor néhány kisebb önkormányzat fizetésképtelenné válásának törvényi rendezése vált szükségessé. Az azóta eltelt 15 év alatt elindult mintegy 40 eljárás döntően kis költségvetésű önkormányzatot érintett. Az elmúlt évben azonban már nagyobb várost, városokat, az elmúlt napokban pedig egy megyei önkormányzatot is elért az adósságkezelés kérdése, s bebizonyosodott, hogy a Har. törvény már nem minden pontjában tudja betölteni szerepét a nagyobb települések és a közben megváltozott gazdasági, politikai (EU-s tagság) környezet miatt. Ezért a Har. törvény átfogó átalakítása szükséges, amelyet a Kormány a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretében tervez végrehajtani, de kisebb módosítások elvégzése viszont azonnal indokolttá vált, hogy további károk ne keletkezzenek az érintett önkormányzatoknál.

A fogalmi meghatározások pontosítása mellett bizonyos határidők jelentős kibővítésére, a képviselő-testületi, közgyűlési döntéshozatal erősítésére és a megváltozott jogi környezetre vonatkoznak a módosítások.

Tekintettel arra, hogy a javaslat módosítja a helyi önkormányzat képviselő-testületének működését, ezért szükségessé vált az Ötv. módosítása is.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz.

Újólag szabályozni szükséges az adósságrendezésbe nem vonható, illetve az adósságrendezésbe vonható vagyoni kört. Az adósságrendezésbe nem vonható vagyon egyrészt az Országgyűlés által állami hozzájárulásban, támogatásban részesített feladatok ellátását érintő vagyonelemekkel bővül. Pontosítani kell, hogy nem az adott önkormányzatot megillető pénzeszközök ne legyenek elvonhatok. Javasoljuk a pályázati pénzekkel kapcsolatos szabályozás bevezetését a veszteségek minimalizálása érdekében. A vagyoni elemek kibővültek a teljes saját bevételi körre, mert egy nagyobb település esetén az adósságrendezési eljárás azonnal vagyonfelosztásba torkollhat, ha csupán a korábbi szűkített bevételi körrel lehet számolni.

A 2. §-hoz.

A képviselő-testület/közgyűlés hatáskörét erősíti azzal, hogy csak az ő döntésével, vagy a hitelezők által lehet elindítani az eljárást.

A 3. §-hoz.

A kötelezettségszegés 100 ezer Ft-ban megállapított bírsága a törvény 1996-os elfogadásának időpontjában kellő visszatartó erővel rendelkezett, ma már ez nem így van, mértékének emelése indokolt.

A 4. §-hoz.

Továbbvitele annak a módosításnak, hogy a képviselő-testület/közgyűlés felhatalmazása szükséges az eljárás elindításához.

Az 5. §-hoz.

Korábban a pénzóvadék nem volt gyakorolt hitelbiztosíték, ez az utóbbi években került előtérbe. A Har. törvény így nevesítetten nem emelte ki ezt a fontos elemet, ami ugyanúgy működik, mint az elzálogosított egyéb vagyoni elemek, így részévé kell, hogy váljon az adósságrendezési eljárásnak.

A 6. §-hoz.

Nemcsak a képviselő-testület/közgyűlés, hanem az adósságrendezési bizottság is meg tudja akadályozni az eljárás törvényes lefolytatását, ezért van szükség e pont bővítésére.

A 7. §-hoz.

A pontosítás a válságköltségvetésből finanszírozható feladatok pontosítását, illetve a korábbiaknak megfelelően a támogatási szerződéssel biztosított kiadások teljesíthetőségét szabályozza. Ugyanez vonatkozik a nem az adott önkormányzatot, költségvetési szervet megillető forrásokra illetve teljesítendő kiadásokra.

A 8. §-hoz.

Nagy önkormányzat esetén a 60 nap kevésnek bizonyul a válságköltségvetés elkészítéséhez, ezért azt 90 napra indokolt emelni.

A 9. §-hoz.

Nagy összegű reorganizációs hitel esetében szükség van az állami költségvetés kamattámogatására ahhoz, hogy az egyezség létrejöjjön, s ne kerüljön sor vagyonfelosztásra. A kamattámogatást eddig csak utólag lehetett igényelni. Ez a § biztosítaná azt, hogy már az egyezségi javaslat szakaszában biztosítható legyen a reorganizációs hitel igénybevétele, ha az csak visszatérítendő kamattámogatással lehetséges.

A 10. §-hoz.

A reorganizációs program, az egyezségi javaslat képviselő-testületi elfogadását szabályozza, egyet nem értés esetén rendelkezik azok átdolgozásáról.

A 11. §-hoz.

A szoros határidők miatt szükséges, hogy a kamattámogatásról szóló döntés nagyon rövid idő alatt megszülessen és haladéktalanul eljusson a kérelem a döntéshozókhoz.

A 12. §-hoz.

Szövegpontosítás, egyértelművé tétel a hitelezői arányokról.

A 13. §-hoz.

A 9. és a 11. § szabályaihoz kapcsolódva szükséges annak kimondása, hogy a hitelintézettel megkötött reorganizációs hitelszerződés alapján az ígérvény tényleges támogatásra váltható.

A 14. §-hoz.

A szövegjavaslat terminológiai pontosítást tartalmaz.

A 15. §-hoz.

A helyi önkormányzatok adósságállományának 50 %-a nem forintban, hanem más devizanemben keletkezett. Amennyiben a reorganizációs hitel csak forintban lenne folyósítható, az azonnal elszenvedi az árfolyamveszteséget, ezért lehetővé kell tenni a reorganizációs hitel EUR-ban, vagy CHF-ben való folyósítását azzal, hogy a kamattámogatás természetesen forintban jár. Az adósságrendezési eljárás megindításával nemcsak a szállítói tartozások, hanem a banki követelések is lejárttá válnak akkor is, ha semmilyen késedelem nem mutatkozott ezekben. Ugyanúgy a reorganizációs folyamat részévé válnak e követelés kielégítések is, mint az egyéb szállítói tartozások, tehát a reorganizációs hitel részévé is válnak.

A 16. §-hoz,

A kiegészítés célja az adósságrendezés és közbeszerzési előírások kapcsolatának rendezése.

A 17. §-hoz.

A kiegészítés célja a költségvetési szervek átalakítására, illetve megszüntetésére vonatkozó előírások rugalmasabbá tétele, abból a célból, hogy a válságköltségvetés az intézményrendszer szükséges mértékű átalakítását biztosíthassa.

A 18. §-hoz.

A javaslat célja a fentiekkel azonos, a közoktatási törvény és az adósságrendezés eljárási szabályának harmonizálása céljából.

A 19. §-hoz.

A cél az adósságrendezési eljárás idején a költségekkel való ésszerű gazdálkodás, az egyszerűsítés.

A 20. §-hoz.

E javaslat célja az, hogy a miniszternek döntési jogosultságot adjon abban, hogy mely támogatott beruházás kiadásai teljesíthetők a reorganizációs tervben. A javaslat a károk és veszteségek lehetőség szerinti minimalizálására törekszik.

A 21. §-hoz.

A javasolt szöveg a Har. törvényre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A 22. §- hoz.

A törvény melléklete eddig kizárólag települési önkormányzati feladatokat tartalmazott, holott a megyei önkormányzatokat számos egyéb törvényi kötelezettség is terheli, ezeket, illetve a szociális ellátások körében egy pont kiegészítését tartalmazza a javasolt szöveg-kiegészítés.

A 23. és 25. §-hoz

A javasolt szakaszok az Ötv. a polgármester - az adósságrendezési eljárás során is alkalmazandó - ülés-összehívási, és ülés-vezetési kötelezettségének megszegése során alkalmazható hatályos szabályait javasolja kiegészíteni azokkal a szabályokkal, amelyek önmagukban szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv által összehívott képviselő-testületi ülés levezethető legyen és azon érdemi döntés születhessen.

A 26. §-hoz.

A hatálybalépés megállapítása ebben a szakaszban kerül megállapításra.