62016CJ0632[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2018. július 25. Dyson Ltd és Dyson BV kontra BSH Home Appliances NV. A Rechtbank van koophandel te Antwerpen (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Porszívók kiskereskedelmi értékesítése - Energiaosztályra vonatkozó címke - 2010/30/EU irányelv - 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - Porszívók - Egyéb szimbólumok használata - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok - Fogyasztóvédelem - 2005/29/EK irányelv - 7. cikk - Az energiahatékonyság mérési feltételei pontos meghatározásának hiánya - Megtévesztő mulasztás. C-632/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2018. július 25. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Porszívók kiskereskedelmi értékesítése - Energiaosztályra vonatkozó címke - 2010/30/EU irányelv - 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - Porszívók - Egyéb szimbólumok használata - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok - Fogyasztóvédelem - 2005/29/EK irányelv - 7. cikk - Az energiahatékonyság mérési feltételei pontos meghatározásának hiánya - Megtévesztő mulasztás"

A C-632/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a voorzitter van de rechtbank van koophandel te Antwerpen (az antwerpeni kereskedelmi bíróság elnöke, Belgium) a Bírósághoz 2016. december 7-én érkezett, 2016. július 6-i határozatával terjesztett elő

a Dyson Ltd,

a Dyson BV

és

a BSH Home Appliances NV között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, A. Tizzano, a Bíróság elnökhelyettese, a negyedik tanács bírájaként eljárva, C. Vajda, K. Jürimäe és C. Lycourgos (előadó) bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. október 26-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Dyson BV és a Dyson Ltd képviseletében P. Maeyaert és C. Van Wichelen advocaten,

- a BSH Home Appliances NV képviseletében V. Raus és L. Depypere advocaten,

- a belga kormány képviseletében J. Van Holm és P. Cottin, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében T. Henze és M. Hellmann, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Di Matteo avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Cleenewerck de Crayencour, Talabér-Ritz K. és E. Manhaeve, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. február 22-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3-i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2013. L 192., 1. o.), valamint a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ("Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról") (HL 2005. L 149., 22. o.) 7. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Dyson Ltd és a Dyson BV (a továbbiakban együtt: Dyson) és a BSH Home Appliances NV (a továbbiakban: BSH) között, az állítólag - mivel egyrészt elmulasztott tájékoztatást nyújtani az általa forgalmazott porszívók energiahatékonyságáról, másrészt az általa forgalmazott porszívók csomagolásán azon túlmenő egyéb információkat is feltüntetett, amelyeknek kötelezően szerepelniük kell a porszívók energiaosztályára vonatkozó címkén (a továbbiakban: energiacímke), amelynek modellje a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében szerepel - a BSH-nak betudható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2005/29 irányelv

3 A 2005/29 irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...] [...]"

d) »az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai« (a továbbiakban: »kereskedelmi gyakorlatok«): a kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció - beleértve a reklámot és a marketinget is -, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával [helyesen: valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával];

4 Ezen irányelv 3. cikkének (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az ezen irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb [uniós] szabályok közötti összeütközés esetén az utóbbiak az irányadók, és e különös vonatkozások tekintetében azokat kell alkalmazni."

5 Az említett irányelv "Megtévesztő mulasztások" című 7. cikkének értelmében: "(1) Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján - figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is - az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal - a körülményektől függően - ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (2) Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszt, ezen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy fennállt-e mulasztás a tájékoztatás tekintetében. (4) Vásárlásra való felhívás esetén az alábbiakra vonatkozó információ minősül jelentősnek [helyesen: lényegesnek], amennyiben az a körülményekből nem tűnik ki: (5) Jelentősnek minősülnek továbbá [az uniós] jog által megállapított, a reklámot és a marketinget is magukban foglaló kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények, amelyek nem teljes körű felsorolását a II. melléklet tartalmazza."

a) a termék lényeges tulajdonságai, a kommunikációs eszköznek és a terméknek megfelelő mértékben;

b) a kereskedő postai címe és azonosítási adatai, úgymint kereskedői neve [helyesen: cégneve], illetve, adott esetben, annak a kereskedőnek postai címe és azonosítási adatai, akinek a nevében eljár;

c) az adóval növelt ár, vagy - amennyiben a termék jellegéből adódóan az árat nem lehet előre észszerűen kiszámítani - az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet észszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel;

d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektől;

e) a visszalépési, valamint az elállási vagy felmondási jogot [helyesen: az elállási vagy felmondási jogot] biztosító termékek és ügyletek esetén ezen jog megléte.

A 2010/30/EU irányelv

6 Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2010. L 153., 1. o.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 198., 1. o.) helyezte hatályon kívül. Az alapügy tényállásának időpontjában még a 2010/30 irányelvet kellett alkalmazni.

7 A 2010/30 irányelv (5) és (8) preambulumbekezdése kimondta: [...]

"(5) Az egyes, energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információnak az olyan termékek javára kell befolyásolnia a végfelhasználók választását, amelyek kevesebb energiát és egyéb alapvető erőforrást fogyasztanak, vagy közvetetten kevesebb fogyasztást eredményeznek használat során, ily módon ösztönözve a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az általuk gyártott termékek által fogyasztott energia és egyéb alapvető erőforrás mennyiségének csökkentésére. Közvetetten ösztönöznie kell a termékeknek az EU 20%-os energiahatékonysági céljának eléréséhez való hozzájárulás érdekében történő hatékony használatára is. E tájékoztatás hiányában, a piaci erők működése önmagában nem fogja tudni előmozdítani az energia és egyéb alapvető erőforrások észszerű felhasználását e termékek tekintetében.

(8) Az információ kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében, ezért minden azonos típusú termékre egységes címkét szükséges bevezetni, hogy a potenciális vásárlók szabványos kiegészítő információt kapjanak az adott termékek költségeiről energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásuk tekintetében, továbbá intézkedéseket kell tenni, hogy azon potenciális végfelhasználók is, akik nem látják a bemutatott terméket, és így nincs lehetőségük megtekinteni a címkét, szintén hozzájussanak ehhez az információhoz. A hatékonyság és a siker érdekében indokolt, hogy a címke a végfelhasználó számára könnyen felismerhető, egyszerű és lényegre törő legyen. E célból meg kell tartani a címke meglévő formátumát, hogy alapul szolgáljon a végfelhasználók tájékoztatásához a termékek energiahatékonyságáról. A termékek energiafogyasztását és az egyéb rájuk vonatkozó információt harmonizált szabványoknak és módszereknek megfelelően kell mérni."

8 Ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

"Ez az irányelv létrehozza a használat közbeni energia- és adott esetben egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra vonatkozó, különösen címkézés és szabványos termékismertető révén történő végfelhasználói tájékoztatásra, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információra vonatkozó nemzeti intézkedések összehangolásának kereteit, lehetővé téve ezáltal a végfelhasználók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak."

9 Az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének szövege az alábbi volt: "A tagállamok biztosítják, hogy: [...] [...]"

b) az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek tekintetében tilos legyen minden egyéb, az ezen irányelv és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeinek nem megfelelő címke, jelzés, szimbólum vagy felirat használata, ha ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználókat a használat közbeni energia- vagy - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztás tekintetében;

10 Ugyanezen irányelv 4. cikke értelmében: "A tagállamok biztosítják, hogy: [...]"

a) az eladásra, bérletre vagy bérletvételre ajánlott, vagy végfelhasználók részére akár közvetlenül, akár valamely távértékesítési eszköz közvetítésével - ideértve az internetet is - bemutatott terméket - az ezen irányelvre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban - adatlappal és címkével lássák el abból a célból, hogy a végfelhasználók figyelmét felhívják a használat közbeni villamos energia-, egyéb energia- és - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztással kapcsolatos tájékoztatásra és a kiegészítő információkra;

11 A 2010/30 irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezett: "A tagállamok biztosítják, hogy: [...]"

a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hozó vagy használatba vevő szállítók az ezen irányelvnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően címkét és adatlapot bocsássanak rendelkezésre;

12 Ezen irányelv 10. cikkének szövege a következő volt: "(1) A címkére és az adatlapra vonatkozó részleteket a Bizottság a 11., 12. és 13. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határozza meg, az e cikk szerinti egyes terméktípusok vonatkozásában. [...] A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a használat közbeni energia- és egyéb alapvetőerőforrás-fogyasztásról a címkén és az adatlapon megadott tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy tájékozottabb vásárlói döntéseket hozhassanak, a piacfelügyeleti hatóságok számára pedig, hogy ellenőrizhessék, a termékek megfelelnek-e a megadott tájékoztatásnak. [...] (4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell határozniuk különösen a következőket: [...] [...] [...]"

d) a 4. cikkben említett címke megjelenése és tartalma, azzal, hogy a címkének lehetőség szerint egységes megjelenési jellemzőkkel kell rendelkeznie az egyes termékcsoportokon belül, és minden esetben jól láthatónak és olvashatónak kell lennie. A címke formátumának alapként meg kell tartania az A-tól G-ig terjedő besorolást; a besorolás fokozatainak a végfelhasználó szemszögéből nézve jelentős energia- és költségmegtakarításoknak kell megfelelniük.

g) a reklámozásra szolgáló címke részletes tartalma, beleértve a szóban forgó termék energiaosztályát és egyéb lényeges teljesítményszintjét (-szintjeit) is, olvasható és jól látható formában;

A 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet

13 A 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet (5) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

"E rendeletben indokolt egységesen meghatározni a porszívók címkéjének kivitelét és tartalmát."

14 E rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Ez a rendelet címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a villamos hálózatról működtethető porszívókra vonatkozóan, beleértve a hibrid hajtású porszívókat is."

15 Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így szól: "(1) A szállítók kötelesek gondoskodni arról, hogy 2014. szeptember 1-jétől: [...]"

a) minden porszívó el legyen látva egy, a II. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő nyomtatott címkével;

16 Ugyanezen rendelet 4. cikke a következőket írja elő: "(1) A szállítók kötelesek gondoskodni arról, hogy 2014. szeptember 1-jétől: [...]"

a) az értékesítés helyén kiállított modellek mindegyike a készülék külső burkolatán vagy a készülékre függesztve tisztán látható módon viselje a 3. cikk alapján a szállító által rendelkezésre bocsátott címkét;

17 A 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete értelmében a porszívók energiahatékonysági osztályát éves energiafogyasztásuk alapján, takarításhatékonysági osztályát porfelszívásuk alapján és por-visszabocsátási osztályát porvisszabocsátásuk alapján kell meghatározni.

18 E rendelet II. melléklete meghatározza az energiacímke kivitelét, és felsorolja azokat az adatokat, amelyeket fel kell azon tüntetni, többek között az adott porszívómodell energiahatékonysági osztályát, takarításhatékonysági osztályát és a por-visszabocsátási osztályát. E melléklet pontosítja továbbá, hogy a címke kivitelének ezen melléklet 3.1, 3.2 vagy 3.3 pontjának kell megfelelnie, attól függően, hogy általános rendeltetésű, kemény padlóburkolathoz, illetve szőnyeghez való porszívóról van szó, és ettől eltérően ha egy adott modell a 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 27., 1. o.) alapján odaítélték számára az [Európai Unió] ökocímkéjét (a továbbiakban: uniós ökocímke), akkor az említett címke másolata is feltüntethető.

A belga jog

19 A code de droit économique (gazdasági törvénykönyv, Moniteur belge, 2013. március 29., 19975. o.) 2013. december 21-i törvénnyel (Moniteur belge, 2013. december 30., 103506. o.) módosított VI.99. cikkének (1) bekezdése értelmében - amely a 2005/29 irányelv 7. cikke (1) bekezdését ülteti át a belső jogba - megtévesztő mulasztásnak minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján - figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is -, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges lényeges információkat hagy ki, és ezáltal - a körülményektől függően - ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

20 A Dyson és a BSH mindketten porszívókat forgalmaznak, amelyeket a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében az értékesítés során energiacímkével kell ellátni. Ez a címke olyan vizsgálatok eredményeit tartalmazza, amelyekre üres porgyűjtővel került sor. A Dyson többek között azt rója fel a BSH-nak, hogy félrevezette a fogyasztókat és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytatott. E vonatkozásban a Dyson keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság, a voorzitter van de rechtbank van koophandel te Antwerpen (az antwerpeni kereskedelmi bíróság elnöke, Belgium) előtt.

21 A kérdést előterjesztő bíróság először is elutasítja a Dyson azon vádjait, amely szerint a BSH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott volna azáltal, hogy az általa forgalmazott porszívók energiacímkéjén A energiaosztályt tüntetett fel. Ugyanis ilyen besorolást az üres porgyűjtővel végzett vizsgálatok eredményeznek, mivel a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint egyedül e vizsgálat alapján értékelhető a porszívók éves energiafogyasztása.

22 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor másodszor rámutat, hogy a Dyson joggal állítja, hogy az üres porgyűjtővel végzett vizsgálatok nem tartoznak a porszívó rendes használatának körébe, és e próbák alapján nem hasonlíthatók össze a készülékek, tekintve, hogy különböző elvek alapján működnek, vagyis egyrészt olyan porszívók, amelyeket - mint amilyeneket a BSH forgalmaz -, porzsákkal szereltek fel, amelyek pórusai a használat során lassan eltömődnek, és emiatt a motornak magasabb teljesítményre van szüksége, másrészt a Dyson márkájú porszívók, amelyeknek nincs ilyen porzsákjuk és amelyek használata semmilyen hatást nem gyakorol a motor által kifejtendő teljesítményre. E bíróság emiatt úgy véli, hogy azt kell megtudni, hogy a BSH azáltal, hogy elmulasztotta megjelölni, hogy milyen vizsgálati módszert választott, félrevezette-e a fogyasztót.

23 A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben kiemeli, hogy a BSH pusztán a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet tartja be. E rendelet nagyon pontosan szabályozza az energiacímke kivitelét és az azon feltüntetendő információkat, így a BSH a fogyasztókkal közölt információk meghatározása során kötve van e kommunikációs eszköz korlátaihoz. A 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdését figyelembe véve e bíróság úgy véli, hogy meg kell vizsgálni, hogy a BSH bizonyos mértékig szabadon dönthetett-e arról, hogy milyen, az energiafogyasztással kapcsolatos információkat tüntet fel az általa forgalmazott készülékeken.

24 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra is, hogy a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet által előírt energiacímkén túlmenően a BSH egyéb szimbólumokat is használ a porszívóin, többek között egy "Energy A" feliratú zöld címkét, amely azt jelzi, hogy a porszívó általánosságban az A energiahatékonysági osztályba tartozik, egy "AAAA Best rated: A in all classes" narancssárga címkét, amely azt jelzi, hogy a porszívó takarításhatékonysági szempontból - mind szőnyeg, mind kemény padlóburkolat esetében - az A energiahatékonysági és por-visszabocsátási osztályba tartozik, továbbá egy "class A Performance" feliratot és egy szőnyeg ábráját tartalmazó fekete címkét, amelyből az következik, hogy a porszívó a szőnyegen történő porfelszívás szempontjából az A osztályba tartozik

25 E bíróság megállapítja, hogy a BSH ezáltal az energiacímke útján már teljes mértékben megadott tájékoztatást közli, és arra keres választ, hogy a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet engedélyez-e ilyen gyakorlatot.

26 E körülmények között a voorzitter van de rechtbank van koophandel te Antwerpen (az antwerpeni kereskedelmi bíróság elnöke) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [2005/29] irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztásnak tekinthető-e a [665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet] pontos betartása az e rendelet II. mellékletében szabályozott címkének az I. melléklet szerinti energiahatékonysági osztályba való besorolás alapjául szolgáló vizsgálati feltételekre vonatkozó információkkal való kiegészítése nélkül?

2) Ellentétes-e a [665/2013 felhatalmazáson alapuló] rendelettel a címke más, ugyanazon információkat közlő szimbólumokkal való kiegészítése?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

27 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezés tekintetében "megtévesztő mulasztást" jelent-e az, ha nem nyújtanak a fogyasztónak tájékoztatást az energiacímkén feltüntetett energiaosztályba történő besorolást eredményező vizsgálat feltételeiről.

28 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 2005/29 irányelv célja a vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataira vonatkozó egységes szabályok bevezetése a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében (2016. október 26-iCanal Digital Danmark ítélet, C-611/14, EU:C:2016:800, 25. pont).

29 Ennek keretében az, hogy az energiacímkén a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet által megkövetelt információkat úgy adják meg, hogy nem jelölik meg azokat a feltételeket, amelyek között a porszívó energiahatékonyságát mérték, a 2005/29 irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett "kereskedelmi gyakorlatnak" minősül.

30 Ugyanis a "kereskedelmi gyakorlat" fogalommeghatározása különösen széles, mivel az abban szabályozott gyakorlatoknak egyrészt kereskedelmi jellegűnek kell lenniük, vagyis kereskedőtől kell eredniük, másrészt pedig közvetlen kapcsolatban kell állniuk valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával (lásd ebben az értelemben: 2013. október 17-iRLvS ítélet, C-391/12, EU:C:2013:669, 37. pont).

31 Márpedig valamely, kiskereskedelmi forgalomba hozott termék energiahatékonyságával kapcsolatos tájékoztatás közlése vagy az ilyen tájékoztatás nem közlése - amennyiben az a kereskedőtől ered - az említett terméknek a fogyasztók számára történő értékesítésével kapcsolatban kereskedelmi gyakorlatnak minősül. E tekintetben, amint azt a főtanácsnok indítványának 77. pontjában kiemelte, közömbös, hogy a szóban forgó információk a kereskedő érdekei szempontjából kedvezőtlenek-e, vagy ez utóbbi azért tette közzé ezeket az információkat, hogy megfeleljen a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletnek.

32 Ami elsőként azt illeti, hogy az energiacímkéről hiányzik a vizsgálat feltételeivel kapcsolatos tájékoztatás, hangsúlyozni kell, hogy a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az ezen irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb uniós szabályok közötti összeütközés esetén ez utóbbiak az irányadók, és e különös vonatkozások tekintetében azokat kell alkalmazni.

33 A jelen esetben a 2010/30 irányelv és a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet képezi a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb uniós szabályokat. Ugyanis, noha különösen a 2010/30 irányelv (5) és (8) preambulumbekezdéséből az tűnik ki, hogy azok elsődlegesen a környezet védelmére irányulnak, attól még az egyes, energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható tájékoztatásnak a kereskedő által a kiskereskedelmi forgalomba hozott terméken feltüntetett egységes energiacímke útján történő nyújtására vonatkozó célkitűzés a fogyasztóvédelemmel rokonítható.

34 Következésképpen, ha a 2005/29 irányelv 7. cikke összeütközésbe kerül a 2010/30 irányelv és a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseivel, akkor a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében ez utóbbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

35 E tekintetben ki kell emelni, hogy a 2010/30 irányelvet és a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az energiacímkén semmilyen arra vonatkozó tájékoztatás nem tüntethető fel, hogy a porszívók energiahatékonyságát milyen feltételek mellett mérték.

36 Ugyanis a 2010/30 irányelv (8) preambulumbekezdése kimondja, hogy minden azonos típusú termékre egységes címkét szükséges bevezetni. Ezt az egységesítő célkitűzést az említett irányelv 1. cikkének (1) bekezdése, 4. cikke, valamint 10. cikke (4) bekezdésének d) és g) pontja valósítja meg, amely rendelkezések értelmében ezen irányelv létrehozza a használat közbeni energia- és adott esetben egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra vonatkozó, különösen címkézés és szabványos termékismertető révén történő végfelhasználói tájékoztatás kereteit, és a tagállamok számára előírja, hogy olyan címke segítségével nyújtsanak tájékoztatást a készülék használata során jelentkező elektromosenergia-fogyasztásáról, amelynek megjelenését és tartalmát felhatalmazáson alapuló jogi aktus - a porszívók esetében a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet - határozza meg.

37 Amint az a 2010/30 irányelv (8) és (10) preambulumbekezdéséből kitűnik, az energiacímke megjelenése és tartalma egységesítésének, ugyanúgy, mint az egyszerű és tömör jellegének az a célja, hogy a benne szereplő információk a végfelhasználó számára jobban olvashatók és jobban összehasonlíthatók legyenek.

38 Egyébiránt a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet (5) preambulumbekezdéséből az következik, hogy e rendeletben indokolt egységesen meghatározni a porszívók címkéjének kivitelét és tartalmát.

39 Az említett rendelet II. melléklete pontosan meghatározza e címke kivitelét és tartalmát. Az említett melléklet ráadásul azt is előírja, hogy az energiacímke pontosan meghatározott kivitelétől eltérően az említett címkén csak az uniós ökocímke másolata tüntethető fel, amennyiben az érintett porszívónak ilyen címkét ítéltek meg.

40 Ebből az következik, hogy a 2010/30 irányelvvel együttesen értelmezett 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelettel ellentétes az energiacímkén - adott esetben - az uniós ökocímke másolatától eltérő adatok feltüntetése.

41 E tilalomból következik, hogy a 2005/29 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében ezen irányelv 7. cikke nem alkalmazható, amennyiben az energiacímkéről hiányzik a porszívó-energiahatékonyság vizsgálatának feltételeiről szóló tájékoztatás.

42 Másodsorban a porszívó-energiahatékonyság vizsgálati feltételeiről szóló, az energiacímkétől eltérő helyről hiányzó tájékoztatást illetően hangsúlyozni kell, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján - figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is - az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez - a körülményektől függően - szükséges lényeges információkat hagy ki, és ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Ugyanezen cikk (5) bekezdéséből kitűnik továbbá, hogy az uniós jog által megállapított és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tájékoztatási követelmények jelentősnek minősülnek.

43 A jelen ügyben azon feltételek, amelyek között az érintett porszívómodell energiahatékonyságát mérték, nem tekinthetők az átlagos fogyasztó számára jelentős tájékoztatásnak minősülő feltételeknek.

44 Ugyanis a 2010/30 irányelv egységes energiacímke használatát írta elő a végfelhasználóknak a bizonyos termékek használata során fogyasztott energiáról való tájékoztatása érdekében, és a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet kimerítően felsorolja a porszívók által használatuk során fogyasztott energiával kapcsolatos tájékoztatásokat, amelyeket az említett energiacímke útján kell a fogyasztók tudomására hozni, és nem követeli meg, hogy ezek között szerepeljenek azon feltételek, amelyek között a porszívók energiahatékonyságát mérték. Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a 2010/30 irányelv és a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet együttes értelmezéséből az következik, hogy az ilyen tájékoztatás az átlagos fogyasztó számára nem tekinthető jelentősnek.

45 Ebből következik, hogy az, hogy hiányoznak a porszívó-energiahatékonyság vizsgálati feltételei, nem minősíthető a 2005/29 irányelv 7. cikke értelmében vett megtévesztő mulasztásnak.

46 A fentiekből következően az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2005/29 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés tekintetében nem jelent "megtévesztő mulasztást" az, ha nem nyújtanak a fogyasztónak tájékoztatást az energiacímkén feltüntetett energiaosztályba való besorolást eredményező vizsgálat feltételeiről.

A második kérdésről

47 Elöljáróban rá kell mutatni arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon, és ebből a szempontból adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2016. december 21-iUcar és Kilic ítélet, C-508/15 és C-509/15, EU:C:2016:986, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely előírja, hogy az összes kiskereskedelmi forgalomba hozott porszívót energiacímkével kell ellátni, az e rendelet alapját képező 2010/30 irányelv tükrében kell értelmezni. Ennélfogva újra kell fogalmazni a második kérdést, amely a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletre vonatkozik, de egyúttal a 2010/30 irányelvet is érinti.

49 Egyébiránt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a jelen esetben a BSH az általa forgalmazott porszívók csomagolását az energiacímke mellett több, a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet által nem előírt címkével vagy szimbólummal látta el, azaz többek között egy "Energy A" feliratú zöld címkével, egy "AAAA Best rated: A in all classes" feliratú narancssárga címkével és egy szőnyeget ábrázoló, "Class A Performance" feliratú fekete címkével.

50 Így meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésével lényegében arra keres választ, hogy a 2010/30 irányelvvel együttesen értelmezett 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az energiacímkétől eltérő olyan egyéb címkék vagy szimbólumok alkalmazása, amelyek megismétlik az említett energiacímkén szereplő tájékoztatást.

51 Ki kell emelni, hogy a 2010/30 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja többek között, hogy tilos az olyan címke, jelzés, szimbólum vagy felirat használata, amely - elsősorban - az említett irányelv és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - azaz jelen esetben a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet - követelményeinek nem felel meg, és ha - másodsorban - ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználót az elektromos készülék használat közbeni energia- vagy - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztása tekintetében. Így e cikk az ilyen tilalmat e kettős feltétel ellenőrzésétől teszi függővé.

52 Márpedig, mivel a jelen esetben a BSH által az általa forgalmazott porszívók csomagolásán feltüntetett címkéket vagy szimbólumokat nem írta elő a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet, azok úgy tekintendők, mint amelyek nem feleltek meg az említett rendelet követelményeinek. Ebből következően ezek használata tilos, amennyiben ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználót a porszívó használat közbeni energiafogyasztása tekintetében.

53 A kérdést előterjesztő bíróság feladata a releváns tényezők összességére tekintettel annak meghatározása, hogy a BSH által alkalmazott címkék vagy szimbólumok használata ilyen kockázatot hordoz-e magában.

54 Ugyanakkor a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy bár a tények értékelése végső soron a nemzeti bíróság feladata, a nemzeti bíróság számára az előzetes döntéshozatal keretében hasznos válaszokat adni hivatott Bíróság hatásköre azonban kiterjed arra, hogy többek között az alapeljárás iratai, valamint a hozzá előterjesztett észrevételek alapján olyan iránymutatásokat nyújtson a kérdést előterjesztő bíróságnak, amelyek lehetővé teszik számára a határozathozatalt (2014. június 5-iI ítélet, C-255/13, EU:C:2014:1291, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55 E tekintetben pontosítani kell, hogy magának a 2010/30 irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből következik, hogy az említett bíróságnak szigorúan kell alkalmaznia a jelen ítélet 52. pontjában szereplő feltételt, amely a végfelhasználót óvni hivatott minden, a szóban forgó elektromos készülék használat közbeni energiafogyasztásával kapcsolatos félrevezetés vagy megtévesztés kockázatától. Az említett feltétel szigorú alkalmazását - ahogy azt a jelen ítélet 33. pontja is felidézte - az említett irányelv környezetvédelmi célkitűzése is megerősíti.

56 Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a 2005/29 irányelv keretében azt az átlagfogyasztót kell viszonyítási alapul venni, aki szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, figyelembe véve a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket (2011. május 12-iVing Sverige ítélet, C-122/10, EU:C:2011:299, 22. pont; 2016. október 26-iCanal Digital Danmark ítélet, C-611/14, EU:C:2016:800, 39. pont). A kérdések összefüggése igazolja ugyanezen értékelési feltételnek a félrevezetés vagy megtévesztés 2010/30 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kockázatának mérlegelése keretében történő alkalmazását.

57 E tekintetben az az egyszerű körülmény, hogy a BSH által használt címkék vagy szimbólumok az energiacímkén már szereplő tájékoztatásra utalnak, nem elegendő ahhoz, hogy kizárja az ilyen kockázat fennállását. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy egyfelől a BSH által használt szimbólumok grafikailag nem azonosak az energiacímkén használtakkal, másfelől a BSH által használt bizonyos címkék vagy szimbólumok ugyanazt a tájékoztatást ismétlik meg, miközben minden címkén más grafikai megjelenítést használnak, ami azt a benyomást keltheti, hogy minden esetben eltérő tájékoztatásról van szó.

58 A második kérdésre ennélfogva azt a választ kell adni, hogy a 2010/30 irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának fényében értelmezett, a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az energiacímkétől eltérő olyan egyéb címkék vagy szimbólumok használata, amelyek megismétlik az említett energiacímkén szereplő tájékoztatásokat, ha ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználót a forgalmazott porszívó használat közbeni energiafogyasztása tekintetében, amit az adatok összességére tekintettel és a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos végfelhasználó általi észlelést, valamint a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket figyelembe véve a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

A költségekről

59 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés tekintetében nem jelent "megtévesztő mulasztást" az, ha nem nyújtanak a fogyasztónak tájékoztatást a porszívók energiaosztályára vonatkozó címkén feltüntetett energiaosztályba való besorolását eredményező vizsgálat feltételeiről, amely címke modellje a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3-i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletében szerepel.

2) Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának fényében értelmezett 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a porszívók energiaosztályára vonatkozó címkétől - amelynek modellje a 665/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében szerepel - eltérő olyan egyéb címkék vagy szimbólumok használata, amelyek megismétlik az említett energiacímkén szereplő tájékoztatást, ha ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználót a szóban forgó, kiskereskedelmi forgalomba hozott porszívó használat közbeni energiafogyasztása tekintetében, amit a releváns adatok összességére tekintettel és a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos végfelhasználó általi észlelést, valamint a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket figyelembe véve a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.