32020R1818[1]

A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1818 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. július 17.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19a. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött és az Unió által 2016. október 5-én jóváhagyott párizsi megállapodás (2) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) célja, hogy határozottabb választ adjon az éghajlatváltozásra egyebek mellett úgy, hogy a tőkebefektetések forgalma igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődésre irányuló célokhoz.

(2) 2019. december 11-én a Bizottság elfogadta az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, "Az európai zöld megállapodás" című közleményét (3). Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiát jelent, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás végrehajtása szükségessé teszi, hogy egyértelmű és hosszú távra szóló jelzést adjanak a befektetőknek a meg nem térülő eszközök elkerülése és a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő finanszírozás fokozása érdekében.

(3) Az (EU) 2016/1011 rendelet létrehozza az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat. E referenciamutatók módszertana a Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásokon alapul. Meg kell határozni a referenciamutatók e két típusára alkalmazandó minimumszabályokat. Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók hasonló célkitűzéseket valósítanak meg, ambíciószintjük azonban eltérő. Ezért a legtöbb minimumszabálynak a két referenciamutató-típus esetében közösnek kell lennie, helyénvaló azonban, hogy a küszöbértékek a referenciamutató típusától függően eltérőek legyenek.

(4) Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat az állami jogalanyok által hozott döntésekből eredő szénlábnyom értékeléséhez. Ezért állampapír-kibocsátások nem tartozhatnak az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók elfogadható összetevői közé.

(5) Mivel az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók módszertana a Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásokon alapul, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében említett, 1,5 °C-ot nem, vagy korlátozottan túllépő forgatókönyvet kell alkalmazni (4) (a továbbiakban: IPCC-forgatókönyv) Az említett IPCC-forgatókönyv megfelel az európai zöld megállapodásba foglalt azon bizottsági célkitűzésnek, hogy 2050-ig elérjük a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az IPCC-forgatókönyvvel való összhang érdekében a befektetéseket a fosszilis tüzelőanyagoktól függő tevékenységekről a zöld vagy megújuló tevékenységekhez kell átcsoportosítani és évről évre javítani kell e befektetések éghajlati hatását.

(6) Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletének A- H és L szakaszában felsorolt ágazatok - így a kőolaj- és földgázkitermelési, a bányászati és a közlekedési ágazatok - jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók reális képet nyújtsanak a reálgazdaságról, beleértve azokat az ágazatokat is, amelyeknek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében aktívan csökkenteniük kell az ÜHG-kibocsátást, az említett referenciamutatók ezen ágazatoknak való kitettsége nem lehet kisebb, mint az alapul szolgáló befektethető eszközállomány kitettsége. Ezt a követelményt azonban csak a részvénypiaci referenciamutatóknak minősülő uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit támogató tőkebefektetők - szerepvállalás és szavazás révén - megőrizzék befolyásukat a vállalat fenntarthatóbb tevékenységekre való átállására.

(7) Az ÜHG-kibocsátások kiszámításának összehasonlíthatónak és következetesnek kell lennie. Ezért szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ezeket a számításokat milyen gyakran kell naprakésszé tenni, és adott esetben meg kell határozni az alkalmazandó pénznemet.

(8) A kizárólag az 1. és 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátáson alapuló szén-dioxid-mentesítés észszerűtlen eredményekhez vezethet. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályokban nem csupán a vállalatok közvetlen kibocsátásait kell figyelembe venni, hanem az életciklus alapján értékelt kibocsátásokat, tehát a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokat is. Mivel azonban a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokra vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatok nem megfelelő minőségűek, megfelelő bevezetési ütemtervet kell meghatározni, és lehetővé kell tenni a fosszilistüzelőanyag-tartalékok korlátozott ideig történő felhasználását E bevezetési ütemtervnek az 1893/2006/EK rendeletben szerepelő gazdasági tevékenységek jegyzékén kell alapulnia.

(9) A referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy felülsúlyozzák a vállalatokat, az azok által meghatározott széntelenítési célkitűzések alapján. Ezért konkrét szabályokat kell megállapítani az egyes vállalatok által bejelentett dekarbonizációs célértékek tekintetében.

(10) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek évre évre egyre széntelenebbé válni. Ezt a minimális dekarbonizációs pályát az IPCC-forgatókönyv felhasználásával kell kiszámítani. Ezenkívül a zöldrefestés megelőzése érdekében meg kell határozni, hogy milyen feltételekkel lehet eltérni a dekarbonizációs pályától, és megőrizni azt a jogot, hogy valamely referenciamutatót továbbra is uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként tüntessenek fel.

(11) A dekarbonizációs pálya kiszámítása tekintetében a kibocsátásintenzitásnak kell a fő paraméternek lennie, mivel ez a paraméter biztosítja az ágazatok közötti összehasonlíthatóságot és nem mutat részrehajlást egy adott ágazat tekintetében vagy azzal szemben. A kibocsátásintenzitás kiszámításához az érintett vállalat piaci tőkeértékére van szükség. Amennyiben azonban a referenciamutatók fix kamatozású vállalati eszközökre vonatkoznak, előfordulhat, hogy a piaci tőkeérték nem áll rendelkezésre azon vállalatok esetében, amelyeknek nincsenek tőzsdén jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjai. Ezért elő kell írni, hogy amennyiben az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat fix kamatozású vállalati eszközökre kell alkalmazni, a referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy abszolút alapon, ne pedig a kibocsátásintenzitás alapján számítsák ki az ÜHG-kibocsátást.

(12) Az ÜHG-kibocsátási adatok összehasonlíthatóságának és következetességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani arra nézve, hogy miként kell kiszámítani kibocsátásintenzitás vagy az abszolút ÜHG-kibocsátás változását.

(13) A Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez az szükséges, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében egyaránt meghatározzák, hogy alapszinten hány százalékkal csökkenne az ÜHG-intenzív eszközöknek való kitettség az anya-referenciamutatóhoz és alapul szolgáló befektetési környezethez képest. A százalékos csökkentésnek mindazonáltal jelentősebbnek kell lennie a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében, amelyek kialakításuknál fogva ambiciózusabbak az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknál.

(14) Nem megengedhető, hogy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók hozzájáruljanak a globális normákat, például az ENSZ Globális Megállapodás elveit megsértő vállalatok által kibocsátott pénzügyi eszközökbe történő befektetések előmozdításához. Ezért olyan konkrét kizárási kritériumokat kell meghatározni, amelyek az éghajlattal kapcsolatos vagy más környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapulnak. Az (EU) 2016/1011 rendeletben meghatározott ütemtervnek megfelelően, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak 2022. december 31-ig meg kell felelniük ezeknek a kizárási kritériumoknak.

(15) A szennyező energiaforrások használatának csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való megfelelő átállás elősegítése érdekében helyénvaló továbbá, hogy azokat a vállalatokat, amelyeknek a bevétele egy meghatározott százaléknál nagyobb arányban kőszénből, kőolajból vagy földgázból származik, kizárják a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból. Az említett konkrét kizárások megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az IPCC-forgatókönyv szerint 2020 és 2050 között várhatóan miként változik az említett energiaforrások globális primerenergia-ellátásból való részesedése. Az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében szereplő 2.6. sz. táblázat szerint 2020 és 2050 között a kőszénfelhasználás várhatóan 57 % és 99 % közötti mértékben, a kőolajfelhasználás 9 % és 93 % közötti mértékben csökken, míg a földgázfelhasználás várhatóan 85 %-kal emelkedik vagy 88 %-kal csökken. A földgázt - különösen a szén helyettesítőjeként - fel lehet használni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során, ami magyarázatot nyújt arra, hogy a felhasználás várható alakulását szélesebb sávban állapították meg, bár a felhasználásának várható medián csökkenése 40 %. Ugyanebből az okból ki kell zárni azokat a vállalatokat, amelyek bevételének egy meghatározott százalékánál nagyobb hányada származik villamosenergia-termelési tevékenységből.

(16) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókhoz és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókhoz használt módszertannal kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló szabályokat megállapítani a dekarbonizációs pályához kapcsolódó szükséges közzétételek és a referenciamutatók mindkét kategóriájára vonatkozó adatforrások tekintetében. Ugyanebből az okból helyénvaló közzétételi követelményeket megállapítani azon referenciamutató-kezelők számára, amelyek külső szolgáltatók által, vagy más módon biztosított ÜHG-kibocsátási adatokra vonatkozó becsléseket használnak.

(17) Annak érdekében, hogy elősegítsük az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó módszertan harmonizációját, helyénvaló az adatforrások minőségére és pontosságára vonatkozó szabályokat megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "üvegházhatásúgáz-kibocsátás": az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

b) "abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás": tonna CO2-egyenérték, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerint;

c) "kibocsátásintenzitás": az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás osztva a pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási érték millió euróban kifejezett összegével;

d) "pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási érték": a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

e) "befektethető eszközállomány": egy adott eszközkategóriába vagy eszközkategóriák csoportjába tartozó összes befektethető eszköz állománya;

f) "bázisév": a referenciamutatóban szereplő első év.

II. FEJEZET

A REFERENCIAMUTATÓ MÓDSZERTANÁNAK MEGTERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

1. SZAKSZ

AZ UNIÓS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REFERENCIAMUTATÓKRA ÉS A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSHOZ IGAZODÓ UNIÓS REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS MINIMUMSZABÁLYOK

2. cikk

Referencia-hőmérsékleti forgatókönyv

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében említett, 1,5 °C-ot nem, vagy korlátozottan túllépő forgatókönyvet használják referencia-hőmérsékleti forgatókönyvként az említett referenciamutatók kialakítására vonatkozó módszertan kialakításához.

3. cikk

Tőkeallokációs korlátok

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók, amelyek az Unióban vagy más joghatósági területen nyilvános piacon jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon alapulnak, akkora aggregált kitettséggel rendelkeznek az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A-H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok tekintetében, amely legalább egyenértékű az említett ágazatokba befektethető eszközállomány aggregált kitettségével.

4. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a referenciamutatók mögöttes eszközeivel azonos pénznemben kiszámítják a kibocsátásintenzitást vagy adott esetében az említett referenciamutatók abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

(2) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői évente újraszámítják a kibocsátásintenzitást és az említett referenciamutatók abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

5. cikk

A 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatoknak a referenciamutatókra vonatkozó módszertanba való bevezetése

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó módszertan a következőképpen tartalmazza a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat:

a) 2020. december 23-tól a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 05-09. valamint 19. és 20. ágazati bejegyzésében említett energia- és bányászati ágazatok tekintetében;

b) 2020. december 23-tól számított két éven belül a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 10-18., 21-33., 41., 42., valamint 43., 49-53. és 81. ágazati bejegyzésében említett közlekedési, építési, épület előállítási, anyagipari és ipari ágazatok tekintetében;

c) 2020. december 23-tól számított négy éven belül a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletében említett összes többi ágazat tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában 2020. december 23-tól 2021. december 31-ig az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői felhasználhatják a fosszilistüzelőanyag-tartalékokat, amennyiben igazolják, hogy sem kiszámítani, sem megbecsülni nem tudják a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat.

6. cikk

Üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket meghatározó és közzétevő vállalatok

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a következő feltételek teljesülése esetén e referenciamutatókon belül növelhetik azon értékpapír-összetevők kibocsátóinak súlyát, amelyek üvegházhatású gáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket határoznak meg és tesznek közzé:

a) az értékpapír-összetevők kibocsátói következetesen és pontosan közzéteszik az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat;

b) az értékpapír-összetevők kibocsátói legalább három egymást követő évben évente átlagosan legalább 7 %-kal csökkentették kibocsátásintenzitásukat vagy adott esetben abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

7. cikk

A dekarbonizációs pálya meghatározása

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókra vonatkozó dekarbonizációs pálya a következő célokat tűzi ki:

a) az Unióban vagy más joghatósági területen nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátásintenzitás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése;

b) állampapír-kibocsátó által kibocsátottól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója rendelkezik az Unióban vagy más joghatóságban nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, a kibocsátásintenzitás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése;

c) az állampapír-kibocsátó által kibocsátottól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója nem rendelkezik az Unióban vagy más joghatóságban nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése.

(2) Az (1) bekezdésben említett célértékeket mértanilag kell kiszámítani, ami azt jelenti, hogy az n. évre vonatkozó évi minimum 7 %-os kibocsátásintenzitás- vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést az n-1 évre vonatkozó kibocsátásintenzitást vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátást alapul véve, a bázisévtől kezdődő mértani sor szerint kell kiszámítani.

(3) Ha az utolsó naptári évben növekedett vagy csökkent a értékpapír-összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értéke, ki kell azokat igazítani oly módon, hogy a pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási értéket elosztják a vállalkozásra vonatkozó értékinflációs kiigazítási tényezővel. A vállalkozásra vonatkozó említett értékinflációs kiigazítási tényezőt úgy kell kiszámítani, hogy naptári év végén a referenciamutatót képező összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értékét elosztják az előző naptári év végén a referenciamutatót képező összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értékével.

(4) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői minden olyan év tekintetében, amikor nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek, a következő évre vonatkozó dekarbonizációs pályájukban szereplő célértékek felfelé történő kiigazításával ellensúlyozzák az említett teljesületlen célértékeket.

(5) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői többé nem tüntethetik fel ilyenként referenciamutatóikat, amennyiben:

a) egy adott évben nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek, és a következő évben nem ellensúlyozzák a teljesületlen célértékeket; vagy

b) bármely folyamatos 10 éves időszakban három alkalommal nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek.

A referenciamutató-kezelők ismét uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként tüntethetik fel az adott referenciamutatót, ha a teljesítménymutató a címke elvesztését követő két egymást követő évben teljesíti a dekarbonizációs pályára vonatkozó célértéket, kivéve, ha az említett teljesítménymutatótól kétszer megvonták a címke alkalmazását.

8. cikk

A kibocsátásintenzitás és az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás változása

(1) A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás változását egyrészt az uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató "n" év végén meglévő összes összetevője kibocsátásintenzitásának vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásának súlyozott átlaga, másrészt a referenciamutatók n-1 év végén meglévő összes összetevője kibocsátásintenzitásának vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásának súlyozott átlaga közötti százalékos változásként kell kiszámítani.

(2) A teljesítménymutató-kezelők új bázisévet használnak minden olyan esetben, amikor jelentős változások következnek be kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás számítási módszertanában.

Az első albekezdés alkalmazásában az új bázisév az az év, amelyhez viszonyítva a 7. cikkben említett dekarbonizációs pályát kiszámítják.

Az új bázisév megválasztása nem érinti a 7. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokat.

2. SZAKASZ

AZ UNIÓS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

9. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapszintű csökkentése az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók tekintetében.

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó kibocsátásintenzitásnak vagy - adott esetben - abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak - az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve - legalább 30 %-kal alacsonyabbnak kell lennie, mint a befektethető eszközállomány kibocsátásintenzitása vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

10. cikk

Kizárások az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókból

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői a módszertanukban közzéteszik, hogy kizárnak-e a vállalatokat, és ha igen, hogyan.

(2) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőinek 2022. december 31-ig meg kell felelniük a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

3. SZAKASZ

A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSHOZ IGAZODÓ UNIÓS REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

11. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapszintű csökkentése a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében

A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó kibocsátásintenzitásnak vagy - adott esetben - abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak - az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve - legalább 50 %-kal alacsonyabbnak kell lennie, mint a befektethető eszközállomány kibocsátásintenzitása vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

12. cikk

Kizárások a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból

(1) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a következő vállalatok mindegyikét kizárják az említett referenciamutatókból:

a) vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vállalatok;

b) dohánytermesztéssel és -termeléssel foglalkozó vállalatok;

c) olyan vállalatok, amelyek vonatkozásában a referenciamutató-kezelők megállapították, hogy megsértik az ENSZ Globális Megállapodás elveit vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit;

d) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 1 %-a antracit vagy lignit feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

e) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 10 %-a folyékony tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

f) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, előállításából vagy forgalmazásából származik;

g) olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a 100 g CO2 e/kWh-t meghaladó kibocsátásintenzitású villamosenergia-termelésből származik.

Az a) pont alkalmazásában vitatott fegyverek: a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, az ENSZ alapelveiben, és - adott esetben - a nemzeti jogszabályokban említett vitatott fegyverek.

(2) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői kizárják az említett referenciamutatókból azokat a vállalatokat, amelyekről ők vagy külső adatszolgáltatók megállapították, vagy - az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott becslési szabályokkal összhangban - olyan becslést készítettek, miszerint jelentős mértékben sértik az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 9. cikkében említett legalább egyik környezetvédelmi célkitűzést.

(3) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a referenciamutatóra vonatkozó módszertanában közzétesznek minden további, általuk használt és éghajlattal kapcsolatos vagy más környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló kizárási kritériumot.

III. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS PONTOSSÁG

13. cikk

A becslésekre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1) Az (EU) 2016/1011 rendelet III. mellékletében meghatározott követelményeken túlmenően az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői megfelelnek a következő követelményeknek:

a) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók azon kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek nem külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az ilyen becslések alapjául szolgáló módszertant, beleértve a következőket:

i. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához általuk alkalmazott megközelítés valamint az e becslések alapjául szolgáló fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

ii. a hiányzó, be nem jelentett vagy alacsony mértékben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátások becslésére szolgáló kutatási módszertan;

iii. a hiányzó, be nem jelentett vagy alacsony mértékben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátások becsléséhez felhasznált külső adatállományok;

b) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók azon kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az összes alábbi információt:

i. az adatszolgáltató neve és elérhetősége;

ii. az alkalmazott módszertan, valamint adott esetben a fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

iii. az adatszolgáltató honlapjára és - adott esetben - az alkalmazott módszertanra mutató hiperlink.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői megfelelnek a következő követelményeknek:

a) a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek nem külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az ilyen becslések alapjául szolgáló módszertant, beleértve a következőket:

i. az általuk alkalmazott megközelítés és kutatási módszertan, valamint az e becslések alapjául szolgáló fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

ii. a becsléshez használt külső adatállományok;

b) a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az összes alábbi információt:

i. az adatszolgáltató neve és elérhetősége;

ii. az alkalmazott módszertan, valamint adott esetben a fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

iii. az adatszolgáltató honlapjára és - adott esetben - az alkalmazott módszertanra mutató hiperlink.

14. cikk

A dekarbonizációs pálya közzététele

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az említett referenciamutatók dekarbonizációs pályáit, a szóban forgó dekarbonizációs pályák meghatározásához alkalmazott bázisévet, és amennyiben a dekarbonizációs pályában meghatározott célértékek nem teljesülnek, e kudarc okait, valamint azt, hogy milyen lépéseket fognak tenni a 7. cikk (4) bekezdésében említett kiigazított célérték elérése érdekében.

15. cikk

Az adatforrások pontossága

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői biztosítják, hogy az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó adatok pontosak legyenek, összhangban a globális vagy európai szabványokkal, mint amilyen például a termék környezeti lábnyoma (PEF), a szervezet környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló (OEF) módszerek (9), a vállalati értékláncokra (3. kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standard (10), valamint az EN ISO 14064 vagy az EN ISO 14069 szabvány.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői módszertanukban közzéteszik az alkalmazott standardot.

(3) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői gondoskodnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok összehasonlíthatóságáról és minőségéről.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

(3) COM(2019) 640 final.

(4) IPCC, 2018: 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentése, az éghajlatváltozás veszélyeire adott globális válasz megerősítésével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13 o.).

(9) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(10) Az értékláncokra (3. kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standard (2011. szeptember) kiegészítése az ÜHG-protokoll szerinti nyilvántartási és beszámolási standardot.