32005R0184[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 184/2005/EK RENDELETE

(2005. január 12.)

a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres elkészítésének általános kereteit állapítja meg.

2. cikk

Az adatok benyújtása

(1) A tagállamok, az I. mellékletnek megfelelően, a fizetési mérlegre, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó adatokat nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) számára. Az adatoknak meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározottaknak.

(2) A tagállamoknak az adatokat az I. mellékletben meghatározott határidők szerint kell benyújtaniuk a Bizottságnak (Eurostat).

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abban az esetben, ha gazdasági vagy műszaki változások következtében naprakésszé kell tenni az I. melléklet 6., 7., illetve 8. táblázatában meghatározott földrajzi megoszlás, intézményi szektor szerinti megoszlás, illetve gazdasági tevékenység szerinti megoszlás szintjeit, feltéve, hogy e naprakésszé tétel egyrészről nem érinti az beszámolási kötelezettségből adódó terheket, másrészről nem változtatja meg az alkalmazandó, alapul szolgáló elméleti keretet.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abban az esetben, ha meg kell szüntetni vagy enyhíteni kell az I. mellékletben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkozó egyes követelményeket, feltéve, hogy a megszüntetés vagy enyhítés nem okozza az e rendeletnek megfelelően előállított statisztikák minőségének romlását.

Ezen felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

Továbbá, a Bizottság kellően megindokolja az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott intézkedéseket, figyelembe véve adott esetben a költséghatékonysági szempontokat, ideértve az adatszolgáltatókra háruló terheket és az előállítás költségeit, a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

3. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamok a rendelet által megkövetelt információk összegyűjtéséhez minden általuk fontosnak és megfelelőnek tartott forrást felhasználnak. Ezek között lehetnek közigazgatási adatforrások is, mint például a cégnyilvántartás.

(2) Azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik információk szolgáltatására kötelezettek, válaszadásuk során be kell tartaniuk azokat a határidőket és fogalommeghatározásokat, amelyeket a tagállamokon belül az adatgyűjtésért felelős nemzeti intézmények e rendelettel összhangban állapítottak meg.

(3) Amennyiben a szükséges adat nem szerezhető be ésszerű költségek mellett, becsült értékek is benyújthatók (beleértve a zéróértékeket).

4. cikk

Minőségi kritériumok és jelentések

(1) E rendelet alkalmazásában az e rendelet 5. cikkével összhangban továbbítandó adatokra a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(2) A tagállamok jelentést készítenek a Bizottság (Eurostat) részére a továbbított adatok minőségéről (a továbbiakban: a minőségről szóló beszámoló).

(3) Az (1) bekezdésben említett minőségértékelési szempontoknak az e rendelet hatálya alá tartozó adatokra való alkalmazása keretében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg a minőségről szóló beszámolók részletes előírásait, felépítését és gyakoriságát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság (Eurostat) a (2) bekezdésben említett, a minőségről szóló beszámolók megfelelő elemzése alapján és a 11. cikk (1) bekezdésében említett Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága támogatásával értékeli a továbbított adatok minőségét, valamint jelentést készít és tesz közzé az e rendelet hatálya alá tartozó európai statisztikák minőségéről. A Bizottság az említett jelentést tájékoztatásul benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) azokról a főbb módszertani vagy más típusú változásokról, amelyek hatással lehetnek a továbbított adatokra, legkésőbb a változások alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül. A Bizottság az így kapott tájékoztatásról minden esetben értesíti az Európai Parlamentet és a többi tagállamot.

5. cikk

Adatszolgáltatás

(1) Az előállítandó statisztikákat a következő adatszolgáltatások szerinti csoportosításban kell eljuttatni a Bizottsághoz (Eurostathoz):

a) havi fizetésimérleg-statisztikák;

b) negyedéves fizetésimérleg-statisztikák;

c) a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme;

d) az FDI forgalma;

e) az FDI pozíciók.

(2) A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok - az érintett nemzetközi partnerekkel együttműködve - kidolgozzák a megfelelő módszertant az FDI-statisztikák összeállításához, a közvetlen partner elve mellett a végső befektető elvének és a zöldmezős FDI ügyleteket és a felvásárlásokat egymástól megkülönböztető FDI-statisztikáknak az alapulvételével.

(3) Legkésőbb 2018. július 20-ig a Bizottság (Eurostat) a tagállamok által kidolgozandó, a végső befektető elvén és a zöldmezős FDI ügyleteket a felvásárlásoktól megkülönböztető FDI-statisztikákon alapuló éves FDI-statisztikákra vonatkozó, kísérleti tanulmányokat kezdeményez. E kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó feltételek meghatározása, ideértve többek között az éves FDI-statisztikákhoz szükséges új adatgyűjtések bevezetésének módszertani kereteit, a vonatkozó adatgyűjtések költségeinek, a statisztikák minőségének, csakúgy mint az országok közötti összehasonlíthatóságnak a felmérését.

(4) A (3) bekezdésben említett kísérleti tanulmányok kidolgozásának elősegítése céljából az Unió a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 14 ) összhangban vissza nem térítendő támogatás formájában pénzügyi támogatást nyújthat a tagállamoknak.

(5) 2019. július 20-ig a Bizottság (Eurostat) jelentést készít a (3) bekezdésben említett tanulmányok megállapításairól. Az említett jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és abban - adott esetben - meg kell határozni azokat a még fennmaradó feltételeket, amelyeket a (2) bekezdésben említett módszertan kidolgozásához teljesíteni kell.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (5) bekezdésében meghatározott jelentéstételi határidő 12 hónappal történő meghosszabbítása céljából, amennyiben a Bizottság az említett bekezdésben hivatkozott kísérleti tanulmányok értékelésekor azt állapítja meg, hogy a fennmaradó feltételek meghatározása helyénvaló.

Az említett felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

Továbbá, a Bizottság kellően megindokolja az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott intézkedéseket, figyelembe véve adott esetben a költséghatékonysági szempontokat, ideértve az adatszolgáltatókra háruló terheket és az előállítás költségeit, a 223/2009/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(7) Legkésőbb az (5) bekezdésben említett jelentés kiadásától számított 12 hónapot követően a Bizottság adott esetben és különösen a (3) bekezdésben említett kísérleti tanulmányok eredményeinek bizottsági értékelésétől függően, javaslatot tesz e rendelet módosítására a végső befektető elvén és a zöldmezős FDI ügyleteket a felvásárlásoktól megkülönböztető FDI statisztikákon alapuló éves FDI statisztikák módszertani és adatszolgáltatási követelményei meghatározásának érdekében.

6. cikk

Referenciaidőszak és gyakoriság

A tagállamok az adatszolgáltatásokat az első referenciaidőszaknak és a gyakoriságnak megfelelően állítják össze, az I. mellékletben meghatározottak szerint.

7. cikk

Az adatok átadása

A tagállamok a Bizottság által megadott formátumban és eljárás szerint, a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben előírt adatokat.

8. cikk

Bizalmas adatok átadása és cseréje

(1) Az 1588/90/Euratom, EGK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt szabályok sérelme nélkül, a bizalmas adatok átadására az Eurostat és az EKB között akkor kerülhet sor, ha ez az Európai Unió fizetésimérleg-adatai és azoknak a tagállamoknak a gazdasági területére vonatkozó adatok közötti összhang biztosítása érdekében szükséges, amelyek közös valutát fogadtak el.

(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha az EKB kellő mértékben figyelembe veszi a 322/97/EK rendelet 10. cikkében meghatározott elveket és az ugyanezen rendelet 14. cikkében megállapított rendelkezéseket.

(3) A bizalmas adatok cseréje, a 322/97/EK rendelet 13. cikkében meghatározottak szerint, akkor engedélyezett a tagállamok között, ha az adatcsere szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió fizetésimérleg-számainak minőségét biztosítsa.

Azok a tagállamok, amelyek más tagállamoktól bizalmas adatokat kapnak, az információkat kötelesek bizalmasan kezelni.

9. cikk

Közzététel

(1) A Bizottság (Eurostat) az I. mellékletben megadotthoz hasonló gyakorisággal közzéteszi az e rendelet alapján előállított európai statisztikákat. E statisztikákat elérhetővé kell tenni a Bizottság (Eurostat) honlapján.

(2) A 223/2009/EK rendelet 18. cikkével összhangban, a statisztikai adatok bizalmasságának sérelme nélkül, a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) gondoskodnak az e rendeletben előírt adatok és metaadatok, valamint az összeállításukhoz használt pontos módszertan közzétételéről

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. július 19-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 15 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk (3) bekezdése és az 5. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Jelentés a végrehajtásról

2018. február 28-ig, majd azt követően ötévenként a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

Az említett jelentésben különösen a következőkre kell kitérni:

a) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és az FDI-vel kapcsolatos adatok minőségének értékelése;

b) az Unió, a tagállamok, valamint a statisztikai információk szolgáltatói és felhasználói számára az előállított statisztikákból eredő előnyök értékelése a költségekhez viszonyítva;

c) azon területek meghatározása, amelyeken az elért eredmények alapján fejlesztésekre és módosításokra lehet szükség.

12a. cikk

Együttműködés más bizottságokkal

A Bizottság a 2006/856/EK tanácsi határozattal ( 17 ) összhangban kikéri az említett határozattal létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság véleményét minden olyan ügyben, amely az említett bizottság hatáskörébe tartozik.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. Táblázat

Havi fizetési mérleg

Táblázat

Negyedéves fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció

Gyakoriság : negyedéves

Első referenciaidőszak : 2014. első negyedév

Határidő : T + 85 2014-től 2016-ig; T + 82 2017-től (17)

(1) Nem kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

(2) A T + 82-re való átállás nem kötelező a monetáris unióban részt nem vevő tagállamok esetében.

(3) A földrajzi megbontás 2019-től kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

(4) Az intézményi ágazat szerinti, 1. szintű (1. ágazat) és nem a 2. ágazat szerinti megoszlás kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

3. Táblázat

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme

Táblázat

Külföldi közvetlentőke- befektetés tranzakciók (a jövedelmeket is beleértve)

4.1. táblázat Közvetlentőke-befektetések tranzakciói

4.2. táblázat Közvetlentőke-befektetések jövedelme

4.3. táblázat - Tevékenység szerinti és földrajzi megoszlás

Táblázat

Külföldi közvetlentőke-befektetések, állományok

5.1 táblázat Közvetlentőke-befektetések, állományok

5.2. táblázat: Közvetlentőke-befektetés állományok: Tevékenység szerinti és földrajzi megoszlás

Táblázat

A földrajzi megoszlás szintjei

(1) Euroövezeten kívüli uniós tagállamok: országonkénti egyedi lebontás

7. Táblázat

Intézményi szektor szerinti megoszlás

8. Táblázat

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK a 10. cikkben említettek szerint

A következő fogalommeghatározások alapjául az IMF Fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció kézikönyvének hatodik kiadása (a BPM6), a Számlák Európai Rendszere, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének statisztikájáról szóló 2010-es kézikönyv, az OECD külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó mintameghatározásának negyedik kiadása (BD4) szolgál.

A. FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG

A folyó fizetési mérleg a rezidensek és nem rezidensek közötti áru-, szolgáltatás-, elsődleges és másodlagos jövedelem forgalmat mutatja.

1. ÁRUK

Ez az összetevő az olyan mozgatható árukat tartalmazza, amelyek esetében rezidensek és nem rezidensek között tulajdonosváltás történik.

1.1. Általános termékforgalom a fizetési mérleg szerint

A fizetési mérleg általános termékforgalom összetevője azokat az árukat tartalmazza, melyek esetében rezidens és nem rezidens közötti tulajdonosváltás történik, és amelyek nincsenek más kategóriába besorolva, sem a közvetítői kereskedelembe (lásd az 1.2 pontot), sem monetáris aranyként (lásd az 1.3 pontot) vagy szolgáltatás részekéntelszámolva. Az általános termékforgalmat piaci értéken és FOB paritáson (bérmentve a hajófedélzetre) kell mérni. Az országok uniós aggregátumok összeállításához átadott adatokban figyelembe kell venni a kvázi tranzit keretében történő árubehozatalt és -kivitelt, és az unión belüli kereskedelem vonatkozásában a partnerországot a feladás elve alapján kell meghatározni.

1.2. Közvetítői kereskedelem nettó áruexportja

A közvetítői kereskedelem: a jelentést készítő gazdaságban rezidens áruvásárlása egy nem rezidenstől, majd ugyanezen áru újbóli eladása egy másik nem rezidensnek anélkül, hogy az áru átlépné a jelentést készítő országhatárát. A közvetítői kereskedelem nettó áruexportja az árueladás és áruvétel különbsége. Ennek a tételnek része a közvetítő kereskedő árrése, készlettartási nyeresége és vesztesége, és a közvetítői kereskedelem körébe tartozó áruk készletváltozása.

1.2.1.

A közvetítői kereskedelemben beszerzett áruk a közvetítő kereskedő gazdaságának negatív kiviteleként/ bevételeként kerülnek kimutatásra.

1.2.2.

Az árueladás a közvetítői kereskedelemben eladott áruk a közvetítő kereskedő gazdaságának pozitív kiviteleként/ bevételeként kerülnek kimutatásra.

1.3. Nem monetáris arany

A nem monetáris arany tételbe tartozik minden arany, a monetáris arany kivételével. A monetáris arany a monetáris hatóságok tulajdonában áll és tartalékeszközként tartják (lásd a 6.5.1 pontot). A nem monetáris arany lehet tömbarany (pl. legalább 995/1 000 tisztaságú érmék, öntecsek vagy rudak, beleértve a névre szóló számlákon tartott ilyen aranyat), aranypor, vagy más megmunkálatlan vagy félkész-arany.

1.4. Átmenő forgalom árrése- kvázi tranzitkereskedelem miatti kiigazítás

A kvázi tranzitkereskedelem a nem rezidens intézményi egységnek minősülő jogalany által valamely tagállamba behozott és uniós szabad forgalomba bocsátásra vámkezelt (és importvám-kiszabásra benyújtott), majd egy másik tagállamba szállított áruk megjelölésére szolgál. Az átmenő forgalom árrését a kvázi tranzitkereskedelemben érintett tagállamnak ki kell mutatnia, az áruk harmadik országból történő kezdeti, általános termékforgalomban történő importjakor bevallott érték és másik tagállamba történő szállításkor bevallott érték különbözeteként. A statisztikát összeállító gazdaságban a földrajzi megoszlást az árukkal kapcsolatos vámeljárást lebonyolító vállalatot ellenőrző anyavállalat letelepedési helye alapján kell összeállítani.

2. SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatások a fogyasztó egységek körülményeit megváltoztató, illetve a termékek vagy pénzügyi eszközök tulajdonosváltozását elősegítő termelő tevékenység eredményei. A szolgáltatások általában nem olyan külön tételek, melyek tekintetében tulajdonjogot lehet létrehozni, és előállításuktól rendszerint nem választhatóak el.

2.1. Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett összefüggő feldolgozási szolgáltatások körébe tartozik a gyártás, összeszerelés, címkézés, csomagolás. A szolgáltatásokat végző vállalatok az érintett áruknak nem tulajdonosai. A feldolgozást végző vállalat díjat kap a tulajdonostól. Mivel az áruk tulajdonjoga nem változik, a feldolgozó és a tulajdonos között általános termékforgalmi ügylet nem kerül rögzítésre. A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozásért felszámított díj értéke nem feltétlenül egyezik meg a feldolgozásra küldött áruk értékének és az áruk feldolgozás utáni értékének különbségével. Nem tartozik ide az előregyártott elemek összeszerelése (az építés-szerelés része) és a szállításhoz kapcsolódó címkézés és csomagolás (a szállítás része).

2.2. Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

A máshová nem sorolt javítási és karbantartási szolgáltatások körébe tartozik a rezidensek által nem rezidensek tulajdonában álló árukon (és viszont) végzett karbantartási és javítási munka. A javítás elvégezhető a javítást végző telephelyén vagy másutt. A karbantartás és javítás értékébe beletartozik a javítást végző által adott és a díjban felszámított alkatrészek és anyagok értéke. A külön felszámított alkatrészeket és anyagokat az általános termékforgalomban kell kimutatni. Ebbe a tételbe tartozik a hajókon, repülőgépeken és más közlekedési eszközökön végzett javítás és karbantartás. A közlekedési eszközök takarítása nem tartozik ide, az a szállítási szolgáltatások része. Az építőipari karbantartás és javítás nem ide tartozik, hanem az építés-szerelési szolgáltatások része. A számítógépek karbantartása és javítása sem tartozik ide, a számítástechnikai szolgáltatások része.

2.3. Szállítás

A szállítás emberek és tárgyak egyik helyről a másikra vitele, illetve a kapcsolódó támogató és kiegészítő szolgáltatások. A szállításmagába foglalja a postai és futár- szolgáltatásokat is. A szállítási szolgáltatásokat akkor mutatják ki a fizetési mérlegben, ha azokat az egyik gazdaság rezidensei egy másik gazdaság rezidenseinek nyújtják. A szállítás a következők szerint sorolható be:

a) a szállítási módozat, nevezetesen tengeri, légi vagy egyéb. Az "egyéb" besorolás tovább bontható vasúti, közúti, belvízi, csővezetéken történő szállításra és űrszállításra, illetve villamosenergia-átvitelre;

b) a szállítás tárgya, nevezetesen személyszállítás, áruszállítás vagy egyéb (mely lefedi a támogató és kiegészítő szolgáltatásokat, úgy mint a konténerek berakodását és kirakodását, tárolást és raktározást, csomagolást és átcsomagolást, közlekedési eszközök kikötői és repülőtéri takarítását).

2.3.1. Tengeri szállítás

Tartalmaz minden tengeren történő szállítást. A kötelező megbontás tengeri személyszállítás, tengeri áruszállítás és egyéb tengeri szállítás.

2.3.2. Légi szállítás

Tartalmaz minden légi úton történő szállítási szolgáltatást. A kötelező megbontás légi személyszállítás, légi áruszállítás és egyéb légi szállítás.

2.3.3. Egyéb szállítási módok

Tartalmaz minden nem tengeri vagy légi úton történő szállítási szolgáltatást. A kötelező megbontás személyszállítás, áruszállítás és egyéb szállítás. Kibővített osztályozás alkalmazandó az Egyéb szállítás esetében, a következők szerint:

2.3.3.1. Űrszállítás, mely tartalmazza a kereskedelmi vállalkozások által a műholdak tulajdonosai (mint például a távközlési vállalatok) számára vállalt műholdfellövéseket és más, az űrkutatási berendezések üzemeltetői által végzett szolgáltatásokat, amilyen az áruk és emberek szállítása tudományos kísérletekhez. Tartalmazza továbbá az űrutasok szállítását és az egyik gazdaság által eszközölt fizetéseket annak érdekében, hogy rezidensei egy másik gazdaság űrjárművein utazzanak.

2.3.3.2. Vasúti szállítás, mely a vonaton történő szállítást fedi le. Kötelező a további felosztás személyszállítás, áruszállítás és egyéb szállítás szerint.

2.3.3.3. Közúti szállítás, mely tartalmazza a tehergépjárművekkel, tehergépkocsikkal, autóbusszal és távolsági busszal történő szállítást. További felosztás szükséges közúti személyszállítás, közúti áruszállítás és egyéb közúti szállítás bontásban.

2.3.3.4. A belvízi szállítás a folyókon, csatornákon és tavakon történő nemzetközi szállításra vonatkozik. Szerepelnek benne azok a vízi utak, amelyek egy országon belül vannak, illetve azok, amelyek két vagy több ország között oszlanak meg. Belföldi vízi úton történő személyszállítás, belföldi vízi úton történő áruszállítás és egyéb belföldi vízi úton történő szállítás szerinti további bontása követelmény.

2.3.3.5. A csővezetéken történő szállítás az áruk - úgy mint a kőolaj és kapcsolódó termékek, víz és gáz - nemzetközi csővezetékes szállítását tartalmazza. Nem tartoznak ide a fogyasztóknak rendszerint alállomásokról történő elosztási szolgáltatások (a máshova nem sorolt üzleti szolgáltatások része) és a szállított áruk értéke (mely az általános termékforgalom része).

2.3.3.6. Villamosenergia-átvitel, mely a villamos energia összekapcsolt vezetékeken és kapcsolódó berendezéseken keresztül nagyfeszültségen történő átvitele az ellátási pont és azon pontok között, melyeken azt a fogyasztóknak vagy más elektromos rendszereknek történő szállítás céljából alacsony feszültségűvé alakítják. Ide tartoznak a villamosenergia továbbításáért felszámított díjak, amennyiben azok a termelési és elosztási folyamattól elkülönülnek. Magának a villamos energiának a szolgáltatása nem tartozik ide. Nem tartozik ide a villamosenergia-elosztási szolgáltatás sem (mely az egyéb üzleti szolgáltatások, a máshova nem sorolt üzleti szolgáltatások része).

2.3.3.7. Az egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatásokba tartoznak mindazok a szállítási szolgáltatások, amelyek a fentiekben leírt szállítási szolgáltatások egyikébe sem sorolhatók be.

2.3.4. Postai és futárpostai tevékenység

A postai és futárpostai tevékenység körébe tartozik a levelek, újságok, folyóiratok, kiadványok, más nyomtatott anyagok, csomagok felvétele, szállítása és kézbesítése, beleértve a postahivatali pénzforgalmi szolgáltatásokat és a postafiók-bérlési szolgáltatásokat.

2.4. Idegenforgalom

Az idegenforgalom a bevétel oldalon valamely gazdaságban a nem rezidensek által odalátogatásuk alkalmával saját felhasználásra vagy továbbadásra beszerzett árukat vagy szolgáltatásokat foglalja magában. Az idegenforgalom a kiadás oldalon más gazdaságoktól a nem rezidensek által odalátogatásuk alkalmával saját felhasználásra vagy továbbadásra azokból a gazdaságokból beszerzett árukat vagy szolgáltatásokat foglalja magában. Az idegenforgalomnak része a helyi közlekedés (azaz a meglátogatott gazdaságon belüli és az adott gazdaság által biztosított közlekedés), de nem tartozik bele a nemzetközi közlekedés (ami a személyszállítás része). Nem tartalmazza azokat az árukat sem, amelyeket az utazó saját gazdaságában vagy egy másik gazdaságban történő viszonteladás céljából vásárol. Az idegenforgalom két fő összetevőre bomlik: Üzleti idegenforgalom és magán idegenforgalom.

2.4.1. Üzleti idegenforgalom

Az üzleti idegenforgalom az áruk és szolgáltatások üzleti utazók által történő megszerzését tartalmazza. Továbbá tartalmazza azokat a személyes célú árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók - akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket - szereznek be. Az üzleti idegenforgalom tovább bontható áruk és szolgáltatások határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók általi beszerzésére és egyéb üzleti idegenforgalomra.

2.4.1.1.

Az áruk és szolgáltatások határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók általi beszerzése tartalmazza azokat a személyes célú árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók - akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket, és akik munkaadója abban az országban rezidens - szereznek be.

2.4.1.2.

Az egyéb üzleti idegenforgalom tartalmazza a nem határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók valamennyi üzleti idegenforgalmi kiadását.

2.4.2. Magán idegenforgalom

A magán idegenforgalom tartalmazza azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a külföldre nem üzleti célból - mint például az üdülések, részvétel szórakoztatással kapcsolatos és kulturális tevékenységekben, barátok és rokonok meglátogatása, zarándoklatok, valamint oktatással és egészséggel kapcsolatos célok - utazók szereznek be. A magán idegenforgalom három összetevőre bomlik: egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés, tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés és egyéb magán idegenforgalom.

2.4.2.1.

Az egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés a gyógykezelési célból utazók összes kiadásaként van definiálva.

2.4.2.2.

A tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés a diákok összes kiadásaként van definiálva.

2.4.2.3.

Az egyéb magán idegenforgalom tartalmazza az összes olyan magán idegenforgalom tételt, amely nem szerepel az egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés vagy a tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés között.

2.5. Építés-szerelési szolgáltatás

Az építés állóeszközök létrehozását, felújítását, javítását vagy bővítését, termőföld magasépítési jellegű fejlesztései és más magasépítési tevékenységet (beleértve az utak, hidak, gátak stb. építését) foglalja magában. Ide tartozik a kapcsolódó szerelési és összeszerelési munka, a munka előkészítése és általános építési szolgáltatás, a szaképítési tevékenységek, úgy mint a festés, a vízvezeték-szerelés és a bontás, valamint az építési projektek irányítása. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemben előforduló építési szerződések rendszerint rövid távúak. A nem rezidens vállalatok által szerződés alapján végzett, legalább egyéves kivitelezési idejű, jelentős építési projektekhez rendszerint rezidens fióktelep létesítése szükséges.

Az építés tovább bontható külföldön teljesített építés-szerelési és belföldön teljesített építés-szerelési szolgáltatásokra.

2.5.1. Külföldön teljesített építés-szerelés

A külföldön teljesített építés-szerelés magában foglalja a jelentést készítő gazdaság rezidens vállalkozásai által nem rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (követel/kivitel) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a befogadó gazdaságban vásároltak ezek a vállalkozások (tartozik/behozatal).

2.5.2. A jelentést készítő gazdaságban történő építés

A belföldön teljesített építés-szerelés magában foglalja a jelentést készítő gazdaságban nem rezidens építési vállalkozások által az ott rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (tartozik) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a jelentést készítő gazdaságban vásároltak ezek a nem rezidens vállalkozások (követel).

2.6. Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: a közvetlen biztosítás, a viszontbiztosítás, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, a nyugdíjbiztosítási- és szabványosított garanciaszolgáltatások. A közvetlen biztosítás tovább bontható életbiztosításra, szállítmánybiztosításra és egyéb közvetlen biztosításra. A nyugdíjbiztosítási és szabványosított garanciaszolgáltatások tovább bonthatóak nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatásokra és szabványosított garanciaszolgáltatásokra. Ezeket a szolgáltatásokat a bruttó díjbevételben szereplő díjakkal becslik vagy értékelik, nem pedig a bruttó biztosítási díjbevétel alapján.

2.6.1. Életbiztosítás

Az életbiztosítási kötvények tulajdonosai rendszeres befizetéseket teljesítenek a biztosító számára (lehetséges egyetlen befizetés is), cserében a biztosító garantálja, hogy a kötvény tulajdonosának egy megadott időpontban, vagy a kötvénytulajdonos elhalálozása esetén (amennyiben ez előbb következik be) egy megállapodott minimális összeget vagy járadékot fizet. Kockázati életbiztosítás esetén a biztosítási összeget csak halálozás esetén fizetik ki, más körülmények esetén nem, ezért ez nem itt szerepel, hanem az egyéb közvetlen biztosításban.

2.6.2. Szállítmánybiztosítás

A szállítmánybiztosítás szolgáltatásai az exportált és importált árukra kötött biztosításokra vonatkoznak, a számbavétel konzisztens az áruk és áruszállítás FOB paritáson vett elszámolásával.

2.6.3. Egyéb közvetlen biztosítás

Az egyéb közvetlen biztosítás vonatkozik az balesetbiztosítás minden egyéb formájára. Beletartozik a kockázati életbiztosítás, a baleset és az egészségbiztosítás (kivéve, ha ezeket az állami társadalombiztosítás részeként nyújtják); a tengeri, a légiközlekedési és más közlekedési biztosítások; a tűz és más vagyoni kár elleni biztosítások; a vagyonbiztosítások; az általános felelősségbiztosítás; valamint az egyéb biztosítások, mint pl. az utasbiztosítás és a hitelekhez és hitelkártyákhoz kapcsolódó biztosítások.

2.6.4. Viszontbiztosítás

A viszontbiztosítás az a folyamat, amikor a biztosítási kockázat egyes részeit alvállalkozásba adják, gyakran szakosodott üzemeltetőknek, a biztosítási díjbevételből való arányos részesedés fejében. A viszontbiztosítási ügyletek vonatkozhatnak olyan csomagokra, amelyek több kockázattípust is tartalmaznak.

2.6.5. Biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás

Magában foglalja azokat a gazdasági műveleteket, amelyek szorosan kapcsolódnak a biztosítók és a nyugdíjalapok műveleteihez. Beletartoznak az ügynöki jutalékok, a biztosítási brókeri és ügynöki szolgáltatások, a biztosítási és nyugdíjalapokkal kapcsolatos tanácsadás, az érték- és kárbecslési szolgáltatások, az aktuáriusi szolgáltatások, a kármentési szolgáltatások, valamint a kártalanítási és a helyreállítási szolgáltatások szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos szolgáltatások.

2.6.6. Nyugdíjszolgáltatások

A nyugdíjszolgáltatások körébe tartoznak az alkalmazottak egyes kategóriái tekintetében a kormányzat, vagy alkalmazottak tekintetében a biztosítótársaságok által nyugdíjazáskor jövedelem, halál vagy rokkantság esetén ellátás nyújtására létrehozott alapok által nyújtott szolgáltatások.

2.6.7. Szabványosított garanciaszolgáltatások

A szabványosított garanciaszolgáltatások a szabványosított garanciarendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások. Ezek olyan megállapodások, melyek keretében az egyik fél (a garanciavállaló) vállalja a kölcsönfelvevő fizetésképtelensége esetén a kölcsönnyújtónál felmerülő veszteségek fedezését. Erre példa az exporthitel-garancia vagy a diákhitel-garancia.

2.7. Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások körébe tartoznak a közvetítő és kiegészítő szolgáltatások - a biztosítási és nyugdíjalap-szolgáltatások kivételével, melyeket rendszerint bankok és pénzügyi vállalatok nyújtanak.

2.7.1. Külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások

A szolgáltatásokért számos pénzügyi szolgáltatás esetében kifejezett díjakat számítanak fel, és ezért ezek tekintetében külön számításra nincs szükség. Ide tartoznak a betételhelyezési és hiteldíjak, egyszeri garanciák díjai, az előtörlesztés vagy késedelmes fizetés esetén felszámított díjak és büntetések, számlavezetési díjak, akkreditívhez kapcsolódó díjak, hitelkártya-szolgáltatások, pénzügyi lízinghez, faktoringhoz, jegyzési garanciavállaláshoz és fizetések elszámolásához kapcsolódó jutalékok és díjak. Ide tartoznak továbbá a pénzügyi tanácsadási szolgáltatások, pénzügyi eszközök vagy nemesfémek letéti őrzése, pénzügyi eszközök kezelése, figyelőszolgálatok, likviditásnyújtási szolgáltatások, (nem biztosítási) kockázatvállalási szolgáltatások, összeolvadással és felvásárlással kapcsolatos szolgáltatások, hitelminősítési szolgáltatások, tőzsdei szolgáltatások és vagyonkezelési szolgáltatások. A pénzügyi eszközöket forgalmazók szolgáltatásaik díját teljes egészében vagy részben a vételi és eladási áraik különbözetében is érvényesíthetik. A vételi és eladási árak különbözete a külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások része.

2.7.2. A Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díja (FISIM)

A tényleges kamat úgy tekinthető, hogy egyaránt tartalmaz egy jövedelem és egy s szolgáltatási díj elemet is. A hitelnyújtók és betétgyűjtők a betéteseiknek alacsonyabb kamatot fizetnek, mint amit a hitelfelvevőiknek felszámítanak. A pénzügyi vállalatok az ennek eredményeként keletkező kamatkülönbözetet költségeik fedezésére és működési eredmény képzésére használják fel. Megegyezés alapján a kamatok tekintetében ez a közvetett felszámítás csak a hitelekre és betétekre érvényes, és csak akkor, amikor ezeket a hiteleket pénzügyi vállalatok nyújtják és a betéteket pénzügyi vállalatoknál helyezik el.

2.8. Szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja

A szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja körébe tartozik:

a) Oltalmat élvező jogok (úgy, mint szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok, ipari eljárások és tervezési minták, beleértve a kereskedelmi titkokat és franchise-t) használatának díja. Ezek a jogok származhatnak kutatás-fejlesztésből, illetve marketingből; és

b) az eredeti példányok vagy prototípusok által megtestesített szellemi termék (amilyenek a kéziratok, a számítógépes programok, valamint a filmes munkák és a hangfelvételek) sokszorosítására vagy terjesztésére szóló licencekért és az ezzel kapcsolatos jogokért (úgy, mint élő előadás és televízió, kábel vagy műholdas közvetítés) fizetett/kapott díjak.

2.9. Távközlési, számítástechnikai és információszolgáltatások

A számítástechnikai és távközlési szolgáltatások meghatározása a szolgáltatás jellege, és nem annak nyújtási módszere alapján történik.

2.9.1. Távközlési szolgáltatások

A távközlési szolgáltatások tartalmazzák hangok, képek és más információk telefonon, telexen, táviratban, rádiós és televíziós kábelen vagy műsorszórással, műholdon, elektronikus üzenet, faxszolgáltatások formájában történő továbbítását stb., beleértve az üzleti hálózati szolgáltatásokat, a telekonferenciákat és a kiegészítő szolgáltatásokat. Nem tartalmazzák a szállított információk értékét. Ebbe tartoznak továbbá a mobil távközlési szolgáltatások, az internetes gerinchálózati szolgáltatások és az on-line hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az internethez való hozzáférés biztosítását. Nem tartoznak ide a telefonhálózati berendezések telepítési szolgáltatásai, mivel azok az építés-szerelési és (és az információszolgáltatás körébe tartozó) adatbázis-szolgáltatások részei.

2.9.2. Számítástechnikai szolgáltatások

A hardverrel és/vagy a szoftverrel kapcsolatos, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásokat tartalmazza. Ide tartoznak továbbá a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos tanácsadási és kivitelezési szolgáltatások, a számítógépek és perifériáik karbantartása és javítása, a sérült szoftverek helyreállítása, a számítástechnikai erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadás és segítségnyújtás, használatkész rendszerek elemzése, tervezése, programozása (beleértve a weboldal kialakítását és megtervezését), valamint a szoftverrel kapcsolatos műszaki szaktanácsadás, tömegszoftverek használati licencei, egyedi szoftverek fejlesztése, előállítása, átadása és dokumentálása, beleértve a konkrét felhasználók számára megrendelésre készülő operációs rendszereket; a rendszerek karbantartása és más kiegészítő szolgáltatások, mint például képzés biztosítása a tanácsadás részeként; adatfeldolgozási szolgáltatások, mint például időmegosztásos alapon adatbevitel, táblázatok készítése és adatfeldolgozás közreműködői alapon; weboldal-üzemeltetési szolgáltatások (azaz szerverhely biztosítása az interneten az ügyfelek weboldalainak elhelyezésére); illetve számítástechnikai létesítmények működtetése. Nem tartoznak ide az azon szoftverek másolására és/vagy terjesztésére vonatkozó licencek díjai, melyek a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja tételben szerepelnek. A számítógépek kezelő nélküli bérlése az operatív lízing körébe tartozik.

2.9.3. Információszolgáltatás

Magában foglalja a hírügynökségi szolgáltatásokat és az egyéb információszolgáltatást.

2.9.3.1.

A hírügynökségi szolgáltatások tartalmazzák a hírek, fényképek és saját cikkek biztosítását a média számára.

2.9.3.2.

Az egyéb információszolgáltatás tartalmazza az adatbázis-szolgáltatásokat - adatbázisok kialakítása, adattárolás, valamint adatok és adatbázisok közzététele (beleértve az útmutatókat és a postázási listákat) -, mind on-line formában, mind mágneses, optikai vagy nyomtatott eszköz útján; a kereső portálokat (keresőgép-szolgáltatásokat, amelyek megkeresik az internetes címeket az olyan ügyfelek számára, akik kulcsszavas keresést végeznek). Ide tartoznak továbbá a közvetlen, nem nagy tételben történő újság- és folyóirat-előfizetések, akár postai úton, akár elektronikus vagy más módon, illetve az online tartalomszolgáltatási, könyvtár és archiválási szolgáltatások. Az újságok és folyóiratok nagy tételben történő eladása az általános termékforgalom része. A szoftvertől (a számítástechnikai szolgáltatások része) vagy audio- és videó tartalomtól (amely az audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások része) eltérő letöltött tartalom az információszolgáltatás része.

2.10. Egyéb üzleti szolgáltatások

Ez az alábbiakat foglalja magában: kutatás- fejlesztési szolgáltatások, szakmai és vezetési tanácsadói szolgáltatások, műszaki, kereskedelemmel kapcsolatos és más üzleti szolgáltatások.

2.10.1. Kutatás-fejlesztési szolgáltatások

A kutatás-fejlesztés az alapkutatással, az alkalmazott kutatással, illetve új termékek és eljárások kísérleti fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokból áll. Ebbe a kategóriába a fizikai tudományok, a társadalomtudomány és a humán tudományok területén folytatott tevékenységek tartoznak, beleértve a technológiai előrelépést jelentő operációs rendszerek fejlesztését. Ugyancsak ide tartozik az elektronika, gyógyszerek és biotechnológia terén végzett kereskedelmi kutatások.

A következőket tartalmazza: 1) A meglévő ismeretanyag bővítésére szolgáló, módszeresen végzett munka és 2) egyéb kutatás-fejlesztés.

2.10.1.1.

A következők tartoznak azon módszeresen végzett munka körébe, amelynek célja az ismeretanyag bővítése: a) egyedi és nem egyedi kutatás-fejlesztési szolgáltatás és b) kutatás-fejlesztésből származó, tulajdonjogok eladása.

2.10.1.1.a. Az egyedi és nem egyedi kutatás-fejlesztés körébe tartozik a megrendelésre végzett (egyedi) kutatás-fejlesztés, valamint a nem egyedi kutatás-fejlesztés, kivéve az oltalmat élvező jogok eladását (mely a 2.10.1.1.b pontba tartozik), a másoláshoz és/vagy használathoz kapcsolódó licencek eladása (mely a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díjához tartozik).

2.10.1.1.b. A kutatás-fejlesztésből származó tulajdoni jogok eladásához tartoznak a szabadalmak, a kutatás-fejlesztésből származó szerzői jogok, az ipari folyamatok, az ipari eljárások és tervezési minták (beleértve a kereskedelmi titkokat is).

2.10.1.2.

Az egyéb kutatás-fejlesztés körébe tartozik az egyéb termék/eljárás kutatás-fejlesztés.

2.10.2. Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

A szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások körébe tartoznak: 1) jogi szolgáltatások, könyvvitel, üzletviteli tanácsadás, vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások; valamint 2) a reklám, piackutatási és a közvéleménykutatási szolgáltatások.

2.10.2.1.

Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukba:

a) jogi szolgáltatások, b) számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások, és c) üzletviteli és vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások.

2.10.2.1.a. A jogi szolgáltatások körébe tartoznak a jogi tanácsadási és képviseleti szolgáltatások bármely jogi, bírósági és választottbírósági eljárásban; a jogi dokumentáció elkészítésével kapcsolatos szolgáltatások; a hitelesítési szaktanácsadás, illetve a vagyon- és hagyatékkezelési szolgáltatások.

2.10.2.1.b. A számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások tartalmazzák a kereskedelmi gazdasági műveletek nyilvántartását üzleti vállalkozások és mások számára; a számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások megvizsgálását; az üzleti adótervezést és tanácsadást; valamint az adózási dokumentumok elkészítését.

2.10.2.1.c. Az üzletiviteli és vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások tartalmazzák a vállalkozások számára üzletpolitikai és az üzleti stratégiai ügyben nyújtott tanácsadási, iránymutatási és operatív segítségnyújtási szolgáltatásokat, illetve egy szervezet átfogó tervezését, szerkezetének kialakítását és irányítását. Beletartoznak a következők: vagyonkezelési díjak, a vállalatirányítás auditálása; a piacmenedzselés, a humán erőforrásokkal, a termelésirányítással és a projektmenedzsmenttel kapcsolatos konzultáció; valamint az ügyfelek arculatának, illetve az ügyfelek közvéleménnyel és egyéb intézményekkel való kapcsolatának javítását célzó tanácsadási, iránymutatási és operatív szolgáltatások.

2.10.2.2.

A reklám, piackutatás és a közvéleménykutatási szolgáltatások tartalmazzák a reklámügynökségek reklámtervező, -készítő és forgalmazó tevékenységét; a médiaelhelyezést, beleértve a reklámfelületek vásárlását és értékesítését; a kereskedelmi vásárok által nyújtott kiállítási szolgáltatásokat; a termékek külföldi reklámozását; a piackutatást; a telemarketinget; valamint a közvélemény-kutatást különféle kérdésekben.

2.10.3. Műszaki, kereskedelemhez kapcsolódó és más üzleti szolgáltatások

A következők tartoznak ebbe a körbe: 1) építészeti, mérnöki és egyéb műszaki szolgáltatások, 2) hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások, 3) operatív lízing, 4) kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások, és 5) egyéb, máshová nem sorolt üzleti szolgáltatások.

2.10.3.1. Építészeti, mérnöki és egyéb technikai szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) építészeti szolgáltatások, b) mérnöki szolgáltatások, c) tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások.

2.10.3.1.a. Az építészeti szolgáltatások körébe tartoznak az épületek kialakításával kapcsolatos műveletek.

2.10.3.1.b. A mérnöki szolgáltatások körébe tartozik a gépek, anyagok, szerszámok, szerkezetek, folyamatok és rendszerek kialakítása, fejlesztése és hasznosítása. Az ilyen típusú szolgáltatások magukban foglalják a tervezési projektekhez kapcsolódó minták, tervek és tanulmányok szállítását. Nem tartozik ide a bányászati tervezés (amely a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás része).

2.10.3.1.c. Tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások körébe tartozik a földmérés; a térképészet; a termékek tesztelése és tanúsítása; valamint a műszaki vizsgálatok.

2.10.3.2. Hulladékkezelés és környezetszennyeződésmentesítés, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés, b) mezőgazdasággal, vadászattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások, c) kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatások.

2.10.3.2.a. A hulladékkezelés és szennyezésmentesítés körébe tartozik a hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés és egyéb környezetvédelmi szolgáltatások. Ide tartoznak a környezetvédelmi szolgáltatások, úgy, mint a szén-dioxid-egyenérték vagy a szén-dioxid-megkötés, melyet más kategóriába nem soroltak be.

2.10.3.2.b. A mezőgazdasággal, vadászattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások magukban foglalják azokat a mezőgazdasági szolgáltatásokat, amelyek a mezőgazdasághoz kapcsolódnak, mint például a mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzettel történő bérbeadása, a betakarítással, a terményfeldolgozással, a kártevőkkel szembeni védekezéssel, az állatok takarmányozásával, gondozásával, illetve tenyésztésével kapcsolatos szolgáltatások. A vadászattal, a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással és a fakitermeléssel, valamint a halászattal kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az állatorvosi szolgáltatások is itt szerepelnek,.

2.10.3.2.c. Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatások körébe tartoznak a kőolaj- és földgázmezőkön biztosított bányászati szolgáltatások, beleértve a fúrást, a fúrótornyok építését, a javítási és leszerelési szolgáltatásokat, az olaj- és gázkutak belsejének cementezését. A bányászati kutatásokkal és feltárásokkal kapcsolatos szolgáltatások, valamint a bányamérnöki szolgáltatások és geológiai földmérések szintén itt szerepelnek.

2.10.3.3. Operatív lízing

Az operatív lízing a termelt eszközök olyan megállapodás alapján történő bérbeadása, melynek alapján a bérlő jogosult az állóeszköz használatára, de ezzel a kárveszély viselése és a tulajdonjog előnyei a bérbeadónál maradnak. Az operatív lízing épületek vagy berendezések esetében bérletnek is nevezhető. Az operatív lízingszolgáltatások körébe tartozik a hajók, repülőgépek és szállítóeszközök személyzet nélküli lízingje (bérlete). Ide tartoznak a más típusú berendezések kezelő nélküli bérléséhez kapcsolódó operatívlízing-fizetések, beleértve a számítógépek és távközlési eszközök bérlését. Az állóeszközök - úgy mint szoftverek, szellemi termék stb. - használatának jogáért történő licencfizetések a megfelelő kategóriák alá tartoznak (számítástechnikai szolgáltatások, szellemi tulajdon felhasználásának máshová nem sorolt díjai, stb.), nem pedig az operatív lízing körébe. Nem tartozik az operatív lízing szolgáltatások körébe a távközlési vonalak vagy kapacitások lízingje (a távközlési szolgáltatások körébe tartozik); hajók és repülőgépek személyzettel történő bérlete (a szállítási szolgáltatások része); és az idegenforgalomhoz kapcsolódó bérlet (az idegenforgalom körébe tartozik).

2.10.3.4. Kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatás

A kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatás tartalmazza az áru- és szolgáltatási ügyletek után kereskedők, árutőzsdei ügynökök és bizományosi ügynökök, árverezők részére fizetendő jutalékokat. Nem tartoznak a kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások körébe a franchisedíjak (melyek a szellemi tulajdonjavak felhasználásának máshová nem sorolt díjainak részei); pénzügyi eszközök közvetítő kereskedelmével (a pénzügyi szolgáltatások része); a biztosításközvetítéssel (a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás része) és a szállítással kapcsolatos díjak, úgy mint az ügynöki jutalékok (a szállítás része).

2.10.3.5. Egyéb, máshová nem sorolt üzleti szolgáltatások

Az egyéb üzleti szolgáltatások körébe tartoznak a villamos energia, a víz, a gáz és más kőolajtermékek elosztási szolgáltatásai, klimatizálás, amennyiben ezeket az átviteli szolgáltatásoktól elkülönítve azonosítják; a munkaerő-kölcsönzés, a biztonsági és nyomozási szolgáltatások, a fordítás és tolmácsolás, a fényképészeti szolgáltatások, a kiadói tevékenység és az ingatlanszolgáltatások

2.11. Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Ebbe a körbe tartoznak az audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások és az egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások.

2.11.1. Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

Ez a tétel tovább bontható audiovizuális szolgáltatásokra és művészeti szolgáltatások. Tartalmazza a mozgófilmek (film és videoszalag), rádiós és televíziós műsorok (élő vagy rögzített), illetve zenei felvételek előállításával kapcsolatos szolgáltatásokat és a kapcsolódó díjakat. Ide tartozik az audiovizuális és kapcsolódó termékek kölcsönzési díja és a kódolt tévécsatornákhoz való hozzáférés (mint a kábel és műholdas szolgáltatások); a tömegesen előállított és örökös használatra megvásárolt vagy eladott, elektronikus úton leszállított (letöltött) audiovizuális termékek, az előadóművészek (színészek, zenészek, táncosok), szerzők, zeneszerzők stb. díjazása. Nem tartoznak ide az audiovizuális termékek másolására és/vagy terjesztésére vonatkozó díjak vagy licencek, mivel ezek a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja tétel részét képezik.

2.11.2. Az egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) oktatási szolgáltatások, b) egészségügyi szolgáltatások, c) kulturális örökséggel és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos d) egyéb személyi szolgáltatások.

2.11.2.a. Az oktatási szolgáltatások magában foglalja a rezidensek és nem rezidensek közötti, az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokat, mint például levelező tanfolyamokat és televízión vagy az interneten keresztül történő képzést, valamint a képzést olyan tanárok stb. révén, akik közvetlen szolgáltatást nyújtanak a befogadó gazdaságokban.

2.11.2.b. Az egészségügyi szolgáltatások magában foglalja az orvosok, ápolók, illetve mentősök és hasonló tevékenységet végző más személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi és hasonló szolgáltatásokat akár távkapcsolat útján, akár a helyszínen végzik ezeket. Nem foglalja magában az utazóknak az oktatással és az egészséggel kapcsolatos kiadásait (ezek az idegenforgalomban szerepelnek).

2.11.2.c. Kulturális örökséggel és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások körébe tartoznak a múzeumokkal és más kulturális, sporttal, szerencsejátékkal kapcsolatos és szabadidős szolgáltatások, a lakóhelyük gazdaságán kívüli személyeket érintő szolgáltatások kivételével (melyek az idegenforgalom körébe tartoznak).

2.11.2.d. Az egyéb személyi szolgáltatások körébe tartoznak a szociális szolgáltatások, a háztartási szolgáltatások, stb.

2.12. Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Ez egy maradványkategória, amely magában foglalja azokat a kormányzati áru- és szolgáltatástranzakciókat (beleértve a nemzetközi szervezetek gazdasági műveleteit is), amelyek más tétel alá nem sorolhatóak be. Ide tartozik az enklávék - így nagykövetségek, konzulátusok, katonai bázisok és nemzetközi szervezetek - azon gazdaság rezidenseivel folytatott összes (áru és szolgáltatási) gazdasági művelete, amelyben az enklávé található. Nem tartoznak ide az enklávék saját gazdaságuk rezidenseivel végzett gazdasági műveletei. A gazdasági műveletet végző kormányzati egységtől függően ez a tétel tovább bontható követségek és konzulátusok, katonai egységek és ügynökségek gazdasági műveleteivel érintett árukra és szolgáltatásokra és máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások tételre.

3. ELSŐDLEGES JÖVEDELMEK

Az elsődleges jövedelmek az a bevétel, mely az intézményi egységeknél a termelési folyamathoz való hozzájárulásuk vagy pénzügyi eszközök szolgáltatása vagy természeti erőforrások más intézményi egységeknek történő bérbeadása ellenértékeként halmozódik fel. Ide tartozik a munkavállalói jövedelem, a befektetések jövedelme és más elsődleges jövedelmek.

3.1. Munkavállalói jövedelem (D1)

Munkavállalói jövedelem akkor kerül kimutatásra, amikor a munkaadó (a termelő egység) és a munkavállaló különböző gazdaságokban rezidens. Azon gazdaság esetében, amelyben a termelő egység rezidens, a munkavállalók díjazása az a teljes pénzbeni vagy természetbeni javadalmazás (beleértve a munkáltató által a társadalombiztosítási rendszerekbe vagy magánbiztosításra vagy nyugdíjalapba fizetett hozzájárulásokat), amelyet a rezidens vállalkozásnak a nem rezidens munkavállaló részére az általa az elszámolási időszak során végzett munkáért fizetnie kell. Azon gazdaság esetében, melyben a magánszemély rezidens, a díjazás az a teljes pénzbeni vagy természetbeni juttatás, melyet a magánszemély a nem rezidens vállalkozástól az elszámolási időszak során végzett munkáért kap. Fontos annak vizsgálata, hogy foglalkoztatási jogviszony fennáll-e, ha nem, a kifizetés szolgáltatás megvásárlásának minősül.

3.2. Befektetések jövedelme

A befektetések jövedelme a rezidensek tulajdonában álló külföldi pénzügyi eszközökből (bevétel) és szimmetrikusan, a nem rezidensek tulajdonában álló belföldi pénzügyi eszközből (kiadás) ered. A befektetések jövedelmébe beletartozik a részesedésekből származó jövedelem (osztalékok, kvázi-vállalatokból történő jövedelemkivonás,újrabefektetett jövedelem) és az adósság típusú jövedelem (kamat), valamint a biztosítottak, nyugdíj- és szabványosított-garancia rendszerekben résztvevők tulajdonosi jövedelmei.

A fizetési mérlegben a befektetési jövedelmek a befektetések funkciója szerint is besorolásra kerülnek közvetlen befektetések, portfólióbefektetések, egyéb befektetések vagy nemzetközi tartalékok jövedelme kategóriákba, valamint további megbontásra kerülnek a befektetések típusa szerint is. A befektetés részletes funkciónkénti meghatározását lásd a pénzügyi mérlegnél.

Ha külön azonosítható, a (tőke) pozíciókon realizált nyereség és veszteség nem befektetési jövedelemnek minősül, hanem a befektetés értékében a piaci ár változásának. A kamatderivatívákkal kapcsolatos tranzakciókat kizárólag a pénzügyi derivatívák között tartják nyilván a pénzügyi mérlegben.

3.2.1. Kamatok (D41)

A kamat a befektetési jövedelem olyan formája, melyet meghatározott típusú pénzügyi eszközök - nevezetesen betétek (AF2), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (AF3), hitelek (AF4) és más követelések (AF8) - tulajdonosa kap azért, mert a pénzügyi eszközöket más intézményi egység rendelkezésére bocsátja. A kamatok között szerepel továbbá a különleges lehívási jogok (SDR) állománya és a kiosztott SDR-ek. Az elsődleges jövedelem számlán a "tiszta kamatot" kell kimutatni, kiiktatva a "tényleges kamat" FISIM-elemét. A kamatjövedelem elszámolása annak esedékességekor történik.

3.2.2. Felosztott jövedelmek (D42)

3.2.2.1. Osztalék (D421)

Az osztalék a részvények (AF5) tulajdonosainak kiosztott jövedelem, amelyet e tulajdonosok azért kapnak, mert pénzeszközöket bocsátanak a vállalatok rendelkezésére. Az osztalékot abban az időpontban kell kimutatni, amelyet követően a részvényekkel osztalékszelvény nélkül kereskednek.

3.2.2.2. Jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból (D422)

A jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból (a vállalatként viselkedő, nem bejegyzett vállalkozások, pl. fióktelepek, nem rezidensek, közös vállalatok, vagyonkezelők tulajdonában álló termőföld vagy természeti erőforrás tekintetében a képzett rezidens egységek) azokat az összegeket tartalmazza, amelyeket a vállalkozók ténylegesen saját céljaikra kvázi vállalataikból kivesznek. A kvázi vállalatok jövedelméből való kivonások akkor kerülnek elszámolásra, amikor azokra ténylegesen sor kerül.

3.2.3. A külföldi közvetlentőke-befektetések újrabefektetett jövedelme (D43)

Az újrabefektetett jövedelem képviseli a közvetlentőke-befektetők azon jövedelemből való részesedését - a tulajdonosi részesedés arányában -, melyet a külföldi leányvállalatok, társult vállalkozások és a fióktelepek osztalékként nem osztanak ki. Ezek meghatározása úgy történik, mint a közvetlen befektető részesedése a tárgyidőszakban a közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatok összes összevont nyereségéből (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés elszámolása után), csökkentve az adott időszakban esedékes osztalékokkal, akkor is, ha ezek az osztalékok korábbi időszakokban megkeresett nyereséghez kapcsolódnak.

Az újrabefektetett jövedelmet arra az időszakra kell elszámolni, amikor az képződött.

3.2.4. Befektetési alapok befektetési jegyeinek jövedelme (D443)

A kollektív befektetési vállalkozások - beleértve a befektetési alapokat és vagyonkezelő társaságokat - befektetőinek tulajdonítható befektetési jövedelem két külön tételből áll: osztalékok (D4431) és újrabefektetett jövedelem (D4432).

A befektetési alapok jövedelme tekinthető úgy, hogy az a befektetőknek (vagy a befektetési jegyek tulajdonosainak) úgy kerül továbbadásra, mintha az a részesedésük befektetési jövedelme lenne. A befektetési alapok jövedelmüket a befektetőktől kapott pénz befektetésével keresik. A befektetők befektetési alaptól származó jövedelmének meghatározása úgy történik, hogy az alap befektetési portfóliójának befektetési jövedelméből levonásra kerülnek a működési költségek. A befektetőket illeti meg a befektetési alapok működési költséggel csökkentett, nettó jövedelme. Amennyiben a nettó eredmény csak részben kerül a befektetők között osztalékként kiosztásra, a visszaforgatott nyereséget úgy kell tekinteni, mintha az a befektetők szétosztásra, majd újrabefektetésre került volna.

3.2.5. Biztosítási kötvények, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek tulajdonosainak betudható jövedelmek

E tétel meghatározásához külön, nem a fizetési mérleg adatigény részeként vizsgáljuk alkotóelemeit.

3.2.5.1.

A biztosítási kötvénytulajdonosok jövedelme (D441) egyenlő a biztosítástechnikai tartalékok befektetéséből származó elsődleges jövedelmek összegével. A tartalékok azok, amelyek tekintetében a biztosítótársaság a kötvénytulajdonosok felé azonos összegű kötelezettséget mutat ki.

3.2.5.2. Nyugdíjjogosultságok után fizetendő befektetési jövedelem (D442)

A nyugdíjjogosultságok a meghatározott hozzájárulási rendszerből vagy a meghatározott juttatási rendszerből erednek.

3.3. Egyéb elsődleges jövedelmek

Besorolásuk a jelentést készítő gazdaság intézményi szektorai (államháztartás vagy más szektorok szerint történik) és beletartoznak a következő összetevők: termelési és importadók, támogatások és bérleti díjak.

3.3.1. Termelési és importadók (D2)

Ez a tétel a következő összetevőkből áll:

3.3.1.1. A termékadókat (D21) bizonyos áruk előállítása, szolgáltatások nyújtása vagy határokon átnyúló kereskedelme esetén, azok egységei után kell befizetni. Ennek példái a hozzáadottérték-adó, az importadók, a jövedéki adók és fogyasztási adók.

3.3.1.2. Az egyéb termelési adók (D29) minden olyan adót magukban foglalnak, amelyek a vállalkozásoknál a termelés folyamatába való bekapcsolódás következtében merülnek fel, és ide tartoznak az üzleti vagy szakmai engedélyek megszerzése érdekében befizetett adók.

3.3.2. Támogatások (D3)

Ez a tétel a következő összetevőkből áll:

3.3.2.1. A terméktámogatás (D31) az előállított vagy importált áru vagy a nyújtott szolgáltatás egysége után fizetendő támogatás.

3.3.2.2. Az egyéb termelési támogatások (D39) a rezidens termelőegységek által a termelésben való részvételük következtében kapott terméktámogatásokon kívüli támogatásokat foglalják magukban.

3.3.3. Bérleti díj (D45)

A bérleti díjak a természeti erőforrások nem rezidens intézményi egység rendelkezésére bocsátásáért járó jövedelmek. A bérleti díjra példa az ásványi anyagok és más föld alatti eszközök kitermelésére használt telek használatáért, a halászati, erdészeti és legeltetési jogokért fizetendő összegek. A természeti erőforrások - így föld alatti eszközök - bérlői által teljesített rendszeres fizetéseket gyakran jogdíjnak nevezik, de azok bérleti díjnak minősülnek.

4. MÁSODLAGOS JÖVEDELMEK

A másodlagos jövedelmek számla a rezidensek és nem rezidensek közötti folyó transzfereket mutatja. A transzfer egy olyan tétel, amely egy szervezeti egység által egy másik szervezeti egységnek nyújtott termékhez, szolgáltatáshoz, pénzügyi eszközhöz vagy egyéb nem-termelt eszközhöz kapcsolódik, és melynél a gazdasági értékhez nem kötődik ellentételezés. Folyó transzfer minden olyan transzfert tartalmaz, amely nem tőketranszfer.

Az adatösszeállító gazdaság folyó transzfereit aszerint kell az adott szervezeti egységhez sorolni, hogy a transzfert ki nyújtja, illetve kapja (államháztartás vagy egyéb szektor).

Az államháztartás folyó transzferei a folyó jövedelem-, vagyon- és más adókat, a társadalombiztosítási járulékokat, a társadalmi juttatásokat, a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzfereket, a különféle folyó transzfereket, valamint az EU áfa- és GNI-alapú saját forrásait foglalja magában.

Egyéb szektorok folyó transzferei a következők: folyó jövedelem-, vagyon- és más adók, társadalombiztosítási járulékok, pénzbeni társadalmi juttatások, különféle folyó transzferek, nettó nemélet-biztosítási díjak, nemélet-biztosítási kártérítések és a nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció. A különféle folyó transzferek (D.75) körébe tartoznak a rezidens és nem rezidens háztartások közötti személyi transzferek (melynek részét képezik a munkavállalók hazautalásai).

4.1. Folyó jövedelem-, vagyon- és más adók (D5)

A folyó jövedelem-, vagyon- és más adók a nemzetközi számlákban főként a nem rezidensek munkavégzése után vagy pénzügyi eszközeiből eredő jövedelmére kivetett adókat jelentik. Ide tartoznak továbbá a nem rezidensek eszközeiből származó tőkenyereség adói is. A jövedelmet, valamint a pénzügyi eszközök tőkenyereségét terhelő adókat rendszerint az egyéb szektorok (magánszemélyek, vállalkozások és nonprofit intézmények) fizetik, és az államháztartás kapja.

4.2. Társadalombiztosítási járulékok (D61)

A társadalombiztosítási járulékok alatt azon tényleges vagy imputált társadalombiztosítási járulékok értendők, amelyeket a háztartások a társadalombiztosítási rendszerekbe befizetnek azért, hogy fedezetet képezzenek a fizetendő juttatásokra.

4.3. Társadalmi juttatások (D62+D63)

A társadalmi juttatások a kötelező társadalombiztosítás és nyugdíjrendszerek alapján fizetendő juttatásokat tartalmazza. Ide tartoznak a nyugdíjak, eseményekből vagy körülményekből adódó nem nyugdíj-juttatások, mint például betegség, munkanélküliség, lakhatás, oktatás, melyek lehetnek pénzbeniek vagy természetbeniek.

4.4. Nettó nemélet-biztosítási díjak (D71)

A nettó nemélet-biztosítási díjak tartalmazzák mind a biztosításikötvény-tulajdonosok által az elszámolási időszak alatt a biztosítási fedezetért fizetendő tényleges díjakat (megszolgált díjak), mind a biztosításikötvény-tulajdonosoknak a biztosítók kezelési költségeinek levonása után járó befektetéseiből származó jövedelemből fizetendő díjkiegészítéseket. A szolgáltatási díjak a kötvénytulajdonosok általi szolgáltatásvásárlást képviselnek, és azok biztosítási szolgáltatásként kerülnek kimutatásra. E tételbe tartoznak a szabványosított garanciák nettó díjai.

4.5. Nemélet-biztosítási kártérítések (D72)

A nemélet-biztosítási kártérítések az igények kiegyenlítése során fizetendő, a következő elszámolási időszak során esedékesség váló összegek. A követelés abban az időpontban válik esedékessé, amikor az jogos követelést megalapozó esemény bekövetkezik. Ebben a tételben kerülnek elszámolásra a szabványosított hitelgaranciák alapján kifizetendő követelések.

4.6. Nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek (D74)

A nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek tartalmazzák a kormányzat és a külföldi kormányok vagy nemzetközi szervezetek közötti folyó pénzbeni vagy természetbeni transzfereket. A nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek egy része az Európai Unió intézményeivel szemben áll fenn.

4.7. Különféle folyó transzferek (D75)

A pénzben vagy természetben teljesített különféle transzferek körébe tartoznak a következők: a háztartásokat segítő nonprofit intézményekhez irányuló folyó transzferek (D751), a háztartások közötti folyó transzferek (D752), az egyéb különféle folyó transzferek (D759), beleértve a bírságokat és kötbéreket, a nyereményszelvények és szerencsejáték-bevételek egy részét, a kártérítési összegeket és egyebeket.

4.7.1. Személyi transzferek rezidens és nem rezidens háztartások között

A rezidens és nem rezidens háztartások közötti személyi transzferek közé tartozik az összes, a rezidens háztartások által pénzben vagy természetben teljesített vagy kapott folyó transzfer, amelyet a rezidens vagy nem rezidens háztartások számára teljesítenek vagy azoktól kapnak. A személyi transzferek közé tartoznak ("ebből" tételként) a munkavállalók hazautalásai.

4.7.1.1. Munkavállalók hazautalásai

A munkavállalók hazautalásai azon migránsok nem rezidens háztartásoknak történő személyes transzferei, akik új gazdaságban rezidens munkavállalók. Azok a személyek, akik az új gazdaságban egy évnél rövidebb ideig dolgoznak és tartózkodnak, nem rezidensnek minősülnek és díjazásuk a munkavállalói jövedelem tételben kerül elszámolásra.

4.8. Az EU hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú saját forrásai (D76)

A hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú harmadik és negyedik uniós saját források az egyes tagállamok kormányzata által az Európai Uniós intézményeinek fizetett folyó transzferek.

4.9. Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció (D8)

A nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció a nyugdíjak folyó transzferként történő kezelésének és a nyugdíjjogosultságok pénzügyi eszközként kezelésének egyeztetéséhez szükséges. A korrekciót követően a folyó fizetési mérleg egyenlege ugyanakkora, mint amekkora akkor lenne, ha a társadalombiztosítási járulékok és nyugdíjbevételek nem folyó transzferként lennének elszámolva.

B. TŐKEMÉRLEG

A tőkemérleg a nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök beszerzését/eladását és a tőketranszfereket fedi le.

5.1. Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök bruttó beszerzésének és eladásának egyenlege

A nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök a következőkből állnak: a) természeti erőforrások, b) szerződések, lízingek és licencek, valamint c) marketingeszközök (márkanevek, védjegyek) és goodwill. A nem termelt, nem pénzügyi eszközök beszerzése és eladása külön, bruttó alapon - nem pedig nettósítva - kerül kimutatásra. A tőkemérleg e tétele alatt csak az ilyen eszközök vételét/eladását - de nem a használatát - kell nyilvántartani.

5.2. Tőketranszferek (D9)

A tőketranszferek a következőkből állnak: i. a tárgyi eszközök tulajdonjogának átruházása; ii. a tárgyi eszközök beszerzéséhez vagy eladásához kapcsolódó, vagy azoktól függő pénzeszközök transzfere; és iii. a hitelezők által a kötelezettségek ellenszolgáltatás nélküli elengedése. A tőketranszferek történhetnek pénzben vagy természetben (a tartozáselengedéshez hasonlóan). A tőketranszfereket a jelentést készítő gazdaságban a transzfert végző vagy kapó intézményi szektor (kormányzat vagy egyéb szektorok) szerint sorolják be.

A tőketranszferek a következőket tartalmazzák: tőkeadók, beruházási támogatások és egyéb tőketranszferek.

5.2.1. Tőkeadók (D91)

A tőkeadók a szervezeti egységek tulajdonában lévő eszközök vagy nettó vagyon, illetve a szervezeti egységek között transzferek eredményeképpen átruházott eszközök értéke után nem rendszeresen vagy ritka időközönként kivetett adókat foglalják magukban. Ide tartoznak az örökösödési adók, a kedvezményezettek tőkéje után a személyek közötti ajándékozásra kivetett adók.

5.2.2. Beruházási támogatások (D92)

A beruházási támogatások a tárgyi eszköz beszerzési költségeinek teljes vagy részleges finanszírozására nyújtott pénzbeni vagy természetbeni tőketranszferek. A kedvezményezettek kötelesek a készpénzben kapott beruházási támogatás bruttó állóeszköz-felhalmozásra való felhasználására, és a támogatásokat gyakorta adott beruházási projektekhez - mint építési nagyberuházások - kötik.

5.2.3. Egyéb tőketranszferek (D99)

Ide tartoznak a biztosítási szerződések által nem fedezett nagy értékű károkra vagy súlyos balesetekre kártérítésként teljesített jelentősebb egyszeri kifizetések, a nagyértékű ajándékok és adományok, beleértve a nonprofit szervezeteknek nyújtott ajándékokat. Ebbe a kategóriába tartozik az adósságelengedés.

5.2.3.1. Adósságelengedés

Az adósságelengedés a hitelező és adós szerződéses jogviszonyán belül az adósságkötelezettség teljes vagy részleges elengedése.

C. PÉNZÜGYI MÉRLEG ÉS NEMZETKÖZI BEFEKTETÉSI POZÍCIÓ

Általánosságban a pénzügyi mérleg mutatja ki azokat a gazdasági műveleteket, melyek rezidensek és nem rezidensek között jöttek létre és pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket érintettek. A pénzügyi mérlegben a gazdasági műveletek nettósítva szerepelnek: a pénzügyi eszközök nettó beszerzése megfelel az eszközbeszerzés és az eszközállomány-csökkenés különbségének.

A nemzetközi befektetési pozíció (IIP) a negyedév végén a gazdaság rezidenseinek azon pénzügyi eszközeinek értékét mutatja, melyek nem rezidensek irányában fennálló követelések, valamint valamely gazdaság rezidenseinek nem rezidensek irányában fennálló követeléseit, továbbá a tartalékeszközként tartott aranyrudakat. Az eszközök és kötelezettségek különbsége a nemzetközi befektetési pozícióban nettó pozíció, és a külföld irányában fennálló nettó követeléseket vagy nettó kötelezettségeket képviseli.

A nemzetközi befektetési pozíció időszakvégi értéke az előző időszakvégi pozíciókból, illetve azon egyéb változásokból ered, melyek oka nem a rezidensek és nem rezidensek közötti gazdasági műveletek, melyek egyéb mennyiségi változásoknak (és árfolyamok vagy árak változása miatti) átértékeléseknek tudhatóak be.

A funkcionális megosztás szerint a határokon átnyúló pénzügyi gazdasági műveleteket és pozíciókat közvetlen befektetés, portfólióbefektetés, (tartalékon kívüli) pénzügyi származtatott eszközök és munkavállalói részvényopciók, egyéb befektetés és tartalékeszközök kategóriákba sorolják. A határokon átnyúló pénzügyi gazdasági műveleteket és pozíciókat tovább bontják eszköztípus és intézménye szektor szerint, a 7. táblázatban meghatározottak szerint.

A gazdasági műveletek és pozíciók értékelésének alapját a piaci árak képezik. A névértéken történő értékelés használatos a nem átruházható eszközök, konkrétan a kölcsönök, betétek és más követelések/tartozások pozíciói tekintetében. Azonban az ezekkel az eszközökkel végrehajtott gazdasági műveletek értékelése piaci áron történik. A gazdasági műveletek piaci értéken történő értékelése és a pozíciók névértéken történő értékelése közötti következetlenség figyelembe vételére az eladó az egyéb árváltozásból eredő átértékelést abban az időszakban mutatja ki, amelyben az eladásra sor kerül, a névérték és az ügyleti érték különbségeként, míg a vevő ellentétes előjelű összeget mutat ki egyéb árváltozásból eredő átértékelésként.

A fizetési mérleg pénzügyi mérlege és a nemzetközi befektetési pozíció tartalmaz ellentételezést az adott funkcionális kategóriákba besorolt instrumentumok felhalmozott jövedelme tekintetében.

6.1. Közvetlentőke-befektetés

A közvetlentőke-befektetés kapcsolódik az egyik gazdaság olyan rezidenseihez (közvetlen befektető), akik ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkeznek egy másik gazdaságban rezidens, közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalkozásban. A nemzetközi standardok szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10%-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona határozza meg az ilyen kapcsolatot. E feltétel alapján közvetlentőke-befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolatban álló vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy tulajdonosi láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és társvállalkozásaira. A közvetlentőke-befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolódó vállalkozás közötti pénzügyi gazdasági műveletet/pozíciót a közvetlentőke-befektetési tranzakciók és állományok között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, befektetési jövedelemként nyilvántartott nyereségét (lásd a 3.2.3. pontot).

A közvetlen befektetési tulajdonosi részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

a) A követlentőke befektetők közvetlen befektetéssel létrehozott vállalkozásokba való befektetései. Ez a kategória tartalmazza a közvetlen befektetőtől közvetlen befektetési vállalkozásaiba történő befektetési gazdasági műveleteket (és állományokat) (tekintet nélkül arra, hogy az ellenőrzés vagy befolyás közvetlen vagy közvetett);

b) Közvetlentőke-befektetőkbe (kereszttulajdonlás) történő befektetés. Ez a kapcsolattípus a közvetlen befektetési vállalkozástól a közvetlen befektető felé irányuló befektetési tranzakciókat (és állományokat) tartalmazza;

c) Társvállalatok között. Ide tartoznak az egymás feletti ellenőrzéssel vagy befolyással nem rendelkező azon vállalatok tranzakciói (és állományai), amelyek közös közvetlentőke-befektető ellenőrzése vagy befolyása alatt állnak.

6.2. Portfólióbefektetések

A portfólióbefektetések körébe tartoznak a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök körébe nem tartozó, hitelviszonyt vagy tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok. A portfólióbefektetések körébe tartoznak a részvényjellegű értékpapírok, befektetési alapok befektetési jegyei és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amennyiben azokat nem sorolták a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök körébe. Az olyan gazdasági műveletek, mint a visszavásárlási megállapodások és az értékpapírkölcsönzés, a portfólióbefektetés köréből kizártak.

6.2.1. Részvényjellegű értékpapírok (F51/AF51)

A tulajdonosi részesedések körébe tartozik az összes olyan eszköz, amely megtestesíti egy vállalat vagy kvázi-vállalat - valamennyi hitelezői igénye kielégítése utáni - maradványértékére való követeléseket. A hitelviszonnyal ellentétben a tulajdonosi részesedés általában nem ad jogot a tulajdonosnak egy előre meghatározott vagy rögzített képlet szerint meghatározott összegre. A részvényjellegű értékpapírok körébe tartoznak a tőzsdén jegyzett részvények és a tőzsdén nem jegyzett részvények.

A tőzsdén jegyzett részvények (F511/AF511) az olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy bármely más másodlagos piacon jegyzik. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok (F512/AF512) az olyan részvényjellegű értékpapírok, melyeket tőzsdén nem jegyeznek.

6.2.2. Befektetési jegyek (F52/AF52)

A befektetési jegyek a befektetési alapok bocsátják ki. Vagyonkezelő alapok esetében ezeket egységnek nevezik. A befektetési alapok olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyeken keresztül a befektetők összevonják a pénzeszközöket pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközökbe történő befektetés céljára. A befektetési jegyeknek a pénzügyi közvetítésben sajátos szerepük van, egyfajta egyéb eszközökbe történő kollektív befektetésként, így azok a többi részvényjellegű részesedéstől megkülönböztetésre kerülnek. Ezen felül jövedelmük kezelése is eltérő, mivel a visszaforgatott nyereséget imputálni kell.

6.2.3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F3/AF3)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság bizonyítékaként szolgáló, átruházható instrumentumok. Ide tartoznak a váltók, kötvények, saját váltók, forgatható letéti jegyek, kereskedelmi papírok, záloglevelek, eszközfedezetű értékpapírok, pénzpiaci instrumentumok és más hasonló instrumentumok, amelyekkel szokásosan a pénzpiacokon kereskednek. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban fennálló gazdasági műveletek és pozíciók az eredeti lejárat szerint rövid és hosszú lejáratúként kerülnek felosztásra.

6.2.3.1. Rövid lejáratú értékpapírok (F31/AF31)

A rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhívásra fizetendőek vagy kibocsátásuk legfeljebb egyéves futamidőre történik. Általában feltétlen jogot biztosítanak tulajdonosuknak, hogy egy meghatározott napon egy előre rögzített összeget kapjon. Ezekkel az eszközökkel általában diszkontáron, szervezett piacokon kereskednek; a diszkont mértéke a kamatlábtól és a lejáratig fennmaradó futamidőtől függ.

6.2.3.2. Hosszú lejáratú értékpapírok (F32/AF32)

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy évnél hosszabb vagy nem feltüntetett eredeti futamidővel (a bemutatóra szólók kivételével, melyek a rövid lejáratú értékpapírok között szerepelnek) bocsátják ki. Ezek tulajdonosuknak általában: a) feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített monetáris bevételre vagy szerződésben meghatározott változó monetáris bevételre (az adós nyereségétől független kamatfizetés); és b) feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített összegű tőketörlesztésre meghatározott napon vagy napokon.

A gazdasági műveletek pénzügyi mérlegben való kimutatására akkor kerül sor, amikor a hitelezők vagy adósok lekönyvelik követelésüket vagy tartozásukat. A gazdasági műveletek nyilvántartása a kapott vagy fizetett tényleges áron történik, csökkentve a jutalékokkal és költségekkel. Így a kamatozó értékpapírok esetében befoglalják az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatot, míg a névérték alatt kibocsátott értékpapírok esetében a kibocsátás óta felhalmozott kamatot is. A felhalmozott kamat figyelembevétele szükséges a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében és a nemzetközi befektetési pozícióban; e tételek ellentételezését a megfelelő jövedelem számlában kell kimutatni.

6.3. Pénzügyi derivatívák (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók (F7/AF7)

A pénzügyi származtatott eszközre vonatkozó szerződés olyan pénzügyi eszköz, amely egy másik, konkrét pénzügyi eszközhöz vagy más mutatószámhoz vagy tőzsdei áruhoz kapcsolódik, és amelyen keresztül a konkrét pénzügyi kockázatokkal (amilyen a kamatlábkockázat, a devizakockázat, a részvény- és tőzsdeáru-árfolyam kockázatai, a hitelkockázatok stb.) önállóan lehet a pénzügyi piacokon kereskedni. Ez a kategória más kategóriáktól elkülönítésre került, mivel kockázatáthárításhoz és nem pénzeszközök vagy más erőforrások átadásához kapcsolódik. Más funkcionális kategóriáktól eltérően a pénzügyi származtatott ügyleteken elsődleges jövedelem nem halmozódik fel. A kamatderivatívákhoz kapcsolódó nettó gazdasági műveleteket pénzügyi származtatott ügyletként kell nyilvántartani, nem pedig befektetési jövedelemként. A pénzügyi származtatott termékek gazdasági műveletet és pozícióit külön gazdasági műveletként kezelik azon mögöttes tételek értékétől, amelyekhez kapcsolódnak. A részvények, elsőbbségi részvények, tulajdonjegyek vagy hasonló dokumentumok tulajdonosi részesedést fejeznek ki. A visszafizetendő letéti kifizetések körébe tartozik a partner csődkockázattól való védelmére letétbe helyezett készpénz vagy más fedezet. Ezek letétnek minősülnek az egyéb befektetések (ha az adós kötelezettségeit a pénzeszközök tágabb fogalma tartalmazza) vagy más követelések/kötelezettségek számlákon. A nem visszafizetendő letéti kifizetések (melyet változó letétnek is neveznek) mérséklik a származtatott eszközön keresztüllétrejött pénzügyi kötelezettséget; ezért azok származtatott pénzügyi ügyletekkel kapcsolatos gazdasági műveletnek minősülnek.

A munkavállalói részvényopciók a vállalat által a munkavállalóinak - a javadalmazás részeként - felkínált, a vállalatban való részesedés vásárlására szóló vételi jogok. Ha a megadott munkavállalói részvényopcióval a pénzpiacokon korlátozás nélkül lehet kereskedni, az származtatott pénzügyi ügyletnek minősül.

6.4. Egyéb befektetések

Az egyéb befektetések egy maradványkategória, amely tartalmazza az összes pozíciót és gazdasági műveletet, amely nem tartozik a közvetlentőke-befektetések, portfólióbefektetés, pénzügyi származtatott eszközök vagy tartalékeszközök kategóriába. Amennyiben a pénzügyi eszközök és kötelezettségek következő kategóriái nem szerepelnek a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök között, az egyéb befektetések körébe tartoznak a következők: a) egyéb részesedések, b) készpénz és betétek, c) hitelek (beleértve az IMF-hitelkeret és hitelek felhasználását), d) kötvények, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek, e) kereskedelmi hitelek és előlegek, f) egyéb követelések és tartozások, és g) kiosztott SDR-ek (az SDR-állományok a tartalékeszközök részét képezik).

A diszkontálva eladott hitelek, betétek és egyéb követelések és tartozások esetében a gazdasági művelet pénzügyi mérlegben kimutatott értéke eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban kimutatott saját névértéktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

6.4.1. Egyéb tulajdonosi követelések (F519/AF519)

Az egyéb részesedések körébe tartoznak a nem értékpapír formában megjelenő részesedések, amelyek emiatt nem szerepelnek a portfólióbefektetések körében. A valamely nemzetközi szervezet tőkéjében való részesedés nem értékpapír formájában valósul meg, így az egyéb részesedésnek minősül.

6.4.2. Készpénz és betétek (F2/AF2)

A készpénz és betétek körébe tartoznak a betétek és a forgalomban lévő készpénz. A betétek szabványosított, nem forgalomképes szerződések, melyeket rendszerint betétgyűjtő intézmények kínálnak, lehetővé téve a hitelező számára változó összegű pénz elhelyezését, majd későbbi kivételét. A betétek rendszerint a tőkeösszeg adósnak történő visszafizetésére vonatkozó garanciát tartalmaznak.

A hitelek és készpénz és betétek között a kölcsönvevő jellege alapján tesznek különbséget. A különbségtétel azt vonja maga után, hogy a követelés oldalon a rezidens pénztartó szektor által a nem rezidensi bankoknak átadott pénzt betétként kell besorolni, illetve a rezidens pénztartó szektor által az nem rezidens banknak nem minősülő intézményeknek (azaz bankokon kívüli szervezeti egységnek) átadott pénzt hitelként kell besorolni. A kötelezettség oldalon a rezidens nem bankok, azaz nem pénzügyi intézmények (nem MPI-k) által felvett pénzt mindig hitelként kell besorolni. Végezetül ez a megkülönböztetés azt jelenti, hogy a rezidens MPI-ket és nem rezidens bankokat érintő minden gazdasági műveletet betétként kell besorolni.

6.4.3. Hitelek (F4/AF4)

A hitelek azok a pénzügyi eszközök, amelyek a) akkor jönnek létre, amikor a hitelezők közvetlenül pénzt adnak kölcsön az adósoknak, és b) azokat nem forgatható okmányok támasztják alá. Ebbe a kategóriába beletartozik minden hitel, beleértve a jelzáloghiteleket, pénzügyi lízinget és repó típusú műveleteket. Minden repó típusú műveletet, azaz visszavásárlási megállapodásokat, sell/buy-back műveleteket és az értékpapír kölcsönzést (fedezetként készpénzcserével) biztosított hitelként kell kezelni, nem értékpapírok egyszeri vételeként/eladásaként, és azt az "egyéb befektetés" alatt kell kimutatni abban a rezidens rezidens szektorban, amelyik a műveletet végzi. A bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások gyakorlatával is összhangban álló ezen eljárás célja, hogy jobban tükrözze e pénzügyi eszközök gazdasági értelmét.

6.4.4. Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek (F6/AF6)

Ez az alábbiakat foglalja magában: a) a nem életbiztosítási biztosítástechnikai tartalék (F61), (b) életbiztosítási és életjáradék-jogosultságok (F62), c) nyugdíjjogosultságok, nyugdíjalapok nyugdíjalap-kezelőkkel szemben fennálló követelései, és nem nyugdíjalapokkal kapcsolatos jogosultságok (F63+F64+F65), és d) a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékok (F66).

6.4.5. Kereskedelmi hitelek és előlegek (F81/AF81)

A kereskedelmi hitelek és előlegek a szállítók és a vevők árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági műveletekhez, valamint a befejezetlen termeléshez nyújtott előlegekkel és az ezekhez kapcsolódó gazdasági műveletekkel előidézett közvetlen hitel nyújtásából fakadó pénzügyi követelések. A kereskedelmi hitelek és előlegek akkor merülnek fel, amikor az áruk és szolgáltatások ellenértékének megfizetése nem az áruk tulajdonjogának átszállásával vagy a szolgáltatás nyújtásával egy időben történik.

6.4.6. Egyéb aktív és passzív elszámolások (F89/AF89)

Ez a kategória azokat a követeléseket és tartozásokat tartalmazza, melyek nem szerepelnek a kereskedelmi hitel és előlegek vagy más instrumentumok között. Magában foglalja a gazdasági művelet részes feleként létrehozott összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget, amennyiben a művelet és a hozzá tartozó pénzügyi teljesítés eltérő időpontban következik be. Ide tartoznak az adókból, értékpapírok vételéből és eladásából, értékpapír-kölcsönzési díjakból, aranykölcsönök díjából, bérekből és fizetésekből, osztalékokból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból eredő, már felmerült, de ki nem fizetett kötelezettségek.

6.4.7. Különleges lehívási jogok (SDR) felosztása (F12/AF12)

Az IMF tagjainak kiosztott SDR-eket a fogadó SDR-ek keretében felmerült kötelezettségeként az egyéb befektetések között kell kimutatni, a tartalékeszközök SDR-ek tétele alatti megfelelő bejegyzéssel.

6.5. Nemzetközi tartalékok

A nemzetközi tartalékok azok a külső eszközök, amelyek azonnal a monetáris hatóságok rendelkezésére állnak, és amelyek felett ellenőrzést gyakorolnak a fizetésimérleg-finanszírozási szükségletek kielégítése, árfolyamirányítás érdekében történő devizapiaci beavatkozás és más kapcsolódó célok érdekében (úgy, mint a fizetőeszközbe és a gazdaságba vetett bizalom fenntartása vagy külföldi hitelfelvétel alapjaként). A tartalékeszközöknek devizaeszközöknek, nem rezidensek felé fennálló követeléseknek és ténylegesen létező eszközöknek kell lenniük. A potenciális eszközök nem tartoznak ide. A tartalékeszközök fogalmának alapja a monetáris hatóságok általi "ellenőrzés" és "azonnali felhasználhatóság" fogalma.

6.5.1. Monetáris arany (F11/AF11)

A monetáris arany a monetáris hatóságok (vagy az ilyen hatóságok tényleges felügyelete alá tartozó más szervezetek) a devizatartalékok részeként tartott arany. Ide tartoznak a tömbarany és a nem rezidenseknél tartott nem-allokált aranyszámlák, melyek aranyszállítási igényt keletkeztetnek.

6.5.1.1.

A tömbarany megjelenhet legalább 995/1 000 tisztaságú érmék, öntecsek vagy rudak formájában, beleértve a névre szóló számlákon tartott ilyen aranyat.

6.5.1.2.

A nem-allokált aranyszámlák a számlavezetővel szemben arany szállítására fennálló követeléseket képviselik. E számlák tekintetében a számlavezető rendelkezik jogcímmel a fizikailag kiosztott tartaléklapra és a számlatulajdonosnak aranyban denominált követelést bocsát ki. A nem monetáris aranynak minősülő, nem allokált aranyszámlák az egyéb befektetések között a készpénz és betétek számlán kerülnek kimutatásra.

6.5.2. Különleges lehívási jogok (F12/F12)

A különleges lehívási jogok (SDR-ek) olyan nemzetközi tartalékeszközök, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozott létre és osztott ki tagjainak a meglévő hivatalos tartalékok kiegészítésére. Az SDR-ek csak IMF-tagok monetáris hatóságainak és korlátozott számú olyan nemzetközi pénzügyi intézmény tulajdonában állhatnak, melyek erre feljogosítottak.

6.5.3. Tartalékpozíció az IMF-nél

Ez a következők összege: a) a tartalékkvóta, mely az a devizaösszeg (SDR-eket is beleértve), melyet a tagállam az IMF-től rövid határidővel lehívhat; és b) az IMF Általános Tartalékszámla (keretében kötött hitelmegállapodás) alapján fennálló kötelezettsége, mely azonnal a tagország rendelkezésére áll.

6.5.4. Egyéb tartalékeszközök

A következők tartoznak ebbe a körbe: Ide tartozik a készpénz és betétek, értékpapírok, pénzügyi származtatott eszközök és egyéb követelések. A betétek a látra szóló betétek. Az értékpapírok körébe tartoznak a nem rezidensek által kibocsátott likvid és forgalomképes részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a befektetési jegyeket vagy egységeket. A pénzügyi derivatívákat a tartalékszámlán csak akkor mutatják ki, ha a tartalékeszközök kezeléséhez tartozó derivatívák elengedhetetlenek az ilyen eszközök értékeléséhez. Az egyéb követelések közé tartoznak a nem rezidens nem bankoknak nyújtott hitelek, IMF letéti számlán tartott hosszú lejáratú hitelek, és a máshová nem sorolt más olyan pénzügyi eszközök, amelyek megfelelnek a tartalékeszköz fogalommeghatározásának.

( 1 ) HL C 296., 2003.12.6., 5. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2004. március 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. december 13-i határozata.

( 3 ) HL L 336., 1994.12.23., 191. o.

( 4 ) HL L 336., 1994.12.23., 214. o.

( 5 ) HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 14., 1997.1.17., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 344., 2001.12.28., 13. o.

( 8 ) HL L 131., 2003.5.28., 20. o.

( 9 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 10 ) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

( 11 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 12 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)

( 15 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)

( 17 ) Tanács 2006/856/EK határozata (2006. november 13.) a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság létrehozásáról (HL L 332., 2006.11.30., 21. o.)

( 18 ) Nem kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 19 ) A T + 82-re való átállás nem kötelező a monetáris unióban részt nem vevő tagállamok esetében.

( 20 ) A földrajzi megbontás 2019-től kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 21 ) Az intézményi ágazat szerinti, 1. szintű (1. ágazat) és nem a 2. ágazat szerinti megoszlás kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 22 ) Euroövezeten kívüli uniós tagállamok: országonkénti egyedi lebontás