32012D0243[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata ( 2012. március 14. ) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 243/2012/EU HATÁROZATA

(2012. március 14.)

egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (keretirányelv) (3) összhangban a Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többéves rádióspektrum-politikai programok létrehozására vonatkozóan. Ezeknek a programoknak az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó irányelvekkel összhangban meg kell határozniuk a spektrumhasználat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és céljait. E politikai irányvonalaknak és céloknak a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges spektrum elérhetőségére és hatékony használatára kell vonatkozniuk. A rádióspektrum-politikai programnak (a továbbiakban: program) támogatnia kell az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. március 3-i bizottsági közleményben, valamint az Európai digitális menetrendről szóló, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzéseket és kulcsintézkedéseket, és "Az egységes piaci intézkedéscsomag felé" című, 2010. november 11-i bizottsági közleményben lefektetett ötven legfontosabb intézkedés között is szerepel.

(2) Ez a határozat nem érintheti a meglévő uniós jogot, azaz a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet (4), az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (hozzáférési irányelv) (5), az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (engedélyezési irányelv) (6), a 2002/21/EK irányelvet, valamint az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (rádióspektrum-határozat) (7). Ez a határozat nem érintheti továbbá az uniós jognak megfelelően elfogadott nemzeti szintű, közérdekű célok elérésére irányuló, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket, sem pedig a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy spektrumukat a közrend és a közbiztonság céljaira, illetve védelmi célokra szervezzék és használják fel.

(3) A spektrum számos különösen fontos ágazat és szolgáltatás, beleértve a mobilhírközlést, a vezeték nélküli széles sávú és műholdas hírközlést, a televíziós és a rádiós műsorszórást, a közlekedést, a rádiós lokációt és olyan alkalmazásokat, mint a riasztórendszerek, távirányítók, hallókészülékek, mikrofonok, gyógyászati célú berendezések stb. alapvető közérdekű erőforrása. Támogatja a kormányzati célú szolgálatokat is, így például biztonsági és védelmi szolgáltatásokat, beleértve a polgári védelmet, valamint a tudományos tevékenységeket, mint például a meteorológia, a Föld megfigyelése, rádiócsillagászat és űrkutatás. A spektrumhoz való könnyű hozzáférés szerepet játszik továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szempontjából, különösen a távoli és ritkán lakott területeken, például vidéki területeken vagy szigeteken élő polgárok és az ott működő vállalkozások számára. A spektrum szabályozásának így gazdasági, biztonsági, egészségügyi, a közérdeket érintő, kulturális, tudományos, társadalmi, környezeti és műszaki vonatkozásai is vannak.

(4) A spektrumgazdálkodásra, a spektrum kiosztására és felhasználására vonatkozóan egy megújult gazdasági és társadalmi megközelítést célszerű elfogadni. Ennek a megközelítésnek különös hangsúlyt kell fektetnie a spektrumpolitikára abból a célból, hogy nagyobb spektrumhatékonyságot és jobb frekvenciatervezést biztosítson, továbbá hogy védelmet nyújtson a versenyellenes magatartással szemben.

(5) A spektrumhasználat uniós szintű stratégiai tervezésének és összehangolásának ki kell teljesítenie a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások és berendezések belső piacát, és a spektrumhasználatra épülő más uniós szakpolitikák ügyét is elő kell mozdítania, ezáltal az Unió egészében innovációra és munkahelyteremtésre ösztönözve, valamint egyidejűleg hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez és a társadalmi integrációhoz, ugyanakkor tiszteletben tartva a spektrum jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági értékét.

(6) A megfelelő spektrumhasználat összehangolása jótékony hatással lehet az elektronikus hírközlés útján nyújtott szolgáltatások minőségére is, valamint az a méretgazdaságosság elérése céljából is alapvető fontosságú, amely révén csökkennek mind a vezeték nélküli hálózatok kiépítésének költségei, mind a fogyasztók vezeték nélküli berendezésekkel kapcsolatos költségei. Ennek megfelelően az Uniónak olyan szakpolitikai programra van szüksége, amely a spektrumhasználattal járó valamennyi uniós szakpolitikai terület belső piacára kiterjed, ideértve az elektronikus hírközlést, a kutatást, a technológiafejlesztést és az űrkutatást, valamint a közlekedés-, az energia- és az audiovizuális politikákat.

(7) A programnak ösztönöznie kell a versenyt, és elő kell segítenie a valódi egységes digitális piac alapjainak lefektetését.

(8) Mivel a vezeték nélküli szolgáltatások rendkívüli mértékben elősegíthetik a tudásalapú gazdaság kiteljesedését, az információs és kommunikációs technológiákon alapuló ágazatok fejlődését és működését, valamint a digitális szakadék megszüntetését, a programnak különösen az Európa 2020 stratégiát kell támogatnia. Különösen az audiovizuális médiaszolgáltatások és az online tartalmak egyre növekvő mértékű használata fokozza a sebesség és a lefedettség iránti igényt. Ez kulcsintézkedése az európai digitális menetrendnek is, amely a jövő hálózat- és tudásalapú gazdaságának gyors széles sávú internet-hozzáférés biztosítására irányul, nem kisebb célt tűzve maga elé, mint az egyetemes széles sávú lefedettséget. A lehető legnagyobb vezetékes és vezeték nélküli széles sávú sebesség és kapacitás biztosítása hozzájárul azon célkitűzés megvalósításához, hogy 2020-ig mindenki legalább 30 Mbps, az uniós háztartások legalább fele pedig legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen, továbbá fontos a gazdasági növekedés és a globális versenyképesség előmozdítása szempontjából is, és az egységes digitális piac nyújtotta fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök eléréséhez is szükséges. A programnak emellett egyéb uniós ágazati politikákat, így többek között a fenntartható környezetet és az uniós polgárok gazdasági és társadalmi beilleszkedését is támogatnia és ösztönöznie kell. Mivel a vezeték nélküli alkalmazások jelentős szerepet töltenek be az innováció szempontjából, a program az innovációval kapcsolatos uniós szakpolitikák támogatását illetően is kulcsfontosságú kezdeményezés.

(9) A programnak egy olyan fejlődés alapját kell megteremtenie, amely során az Unió vezető szerepre tehet szert a vezeték nélküli széles sávú sebességek, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás vonatkozásában. E vezető szerep alapvető fontossággal bír egy olyan versenyképes egységes digitális piac létrehozásában, amelynek célja, hogy a belső piac valamennyi uniós polgár számára hozzáférhető legyen.

(10) A program a 2015-ig tartó időszakra vonatkozóan állapít meg vezérelveket és célkitűzéseket a tagállamok és az uniós intézmények számára, a végrehajtást illetően pedig konkrét kezdeményezéseket határoz meg. Jóllehet a spektrumgazdálkodás ma főként nemzeti hatáskörbe tartozik, azt a hatályos uniós jognak megfelelően kell gyakorolni, teret adva az uniós szakpolitikák végrehajtásának.

(11) A programnak a 676/2002/EK határozatot, valamint a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (továbbiakban: CEPT) műszaki szakértelmét is figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, spektrumot igénylő uniós szakpolitikákat műszaki végrehajtási intézkedésekkel végre lehessen hajtani, megjegyezve, hogy ilyen intézkedések bármikor hozhatók, ha az a már meglévő uniós szakpolitikák végrehajtása szempontjából szükséges.

(12) A spektrumhoz való könnyű hozzáférés olyan innovatív engedélyezéstípusokat tehet szükségessé, mint például a közös spektrumhasználat vagy az infrastruktúra megosztása, amelyek uniós alkalmazását elősegítheti a legjobb gyakorlatok azonosítása és az információmegosztás ösztönzése, valamint a spektrumhasználat bizonyos közös vagy egy irányba mutató feltételeinek meghatározása. Az általános felhatalmazás, amely a legkisebb terhet jelentő engedélyezéstípus, különösen ott jöhet szóba, ahol a zavarás nem jelent kockázatot más szolgáltatások fejlődésére.

(13) Bár technológiailag továbbra is fejlesztés alatt állnak, az úgynevezett "kognitív technológiákat" már most tovább kell kutatni, többek között a földrajzi helymeghatározáson alapuló megosztás elősegítése révén.

(14) Ha a spektrumhasználati jogokkal való kereskedés rugalmas használati feltételekkel párosul, az jelentős lendületet adhat a gazdasági növekedésnek. Ennek megfelelően a 2002/21/EK irányelv értelmében azonnali hatállyal értékesíthetővé kell tenni a használati jogokat azon frekvenciasávok esetében, amelyekre vonatkozóan az uniós jog már rugalmas használatot vezetett be. Az érintett frekvenciasávokkal kapcsolatos engedélyeztetési feltételekre és eljárásokra vonatkozó legjobb gyakorlatok megosztása, valamint a spektrumhasználati jogoknak az esetlegesen erőfölényhez vezető felhalmozását vagy az ilyen jogok indokolatlan elmulasztását megakadályozó közös intézkedések megkönnyítenék a tagállamok számára az intézkedések összehangolt bevezetését, és az Unió egészében elősegítenék az említett jogok megszerzését. A 2002/20/EK irányelvnek az elektronikus hírközlő hálózatokkal és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek a sérelme nélkül, lehetőség szerint indokolt ösztönözni a közös (vagy megosztott) spektrumhasználatot, vagyis azt, hogy meghatározatlan számú független felhasználó és/vagy berendezés jól meghatározott feltételek mellett egy időben használja a spektrumot ugyanabban a frekvenciatartományban, egy megadott földrajzi területen belül.

(15) Ahogyan azt az európai digitális menetrend is hangsúlyozza, a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások versenyélénkítő hatásúak, valamint növelik a fogyasztói kínálatot és megkönnyítik a hozzáférést a vidéki vagy más olyan területeken, ahol a vezetékes széles sávú szolgáltatás kiépítése nehézségekbe ütközik vagy nem lenne gazdaságos. A spektrumgazdálkodás ugyanakkor hatással lehet a piaci versenyre azáltal, hogy megváltoztatja a piaci szereplők helyzetét és erőviszonyait például azzal, hogy a meglévő felhasználókat indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja. A spektrumhoz való korlátozott hozzáférés, különösen, ha a megfelelő spektrum már szűkössé válik, gátat szabhat az új szolgáltatások vagy alkalmazások piaci belépésének, valamint akadályozhatja az innovációt és a versenyt. Az új spektrumhasználati jogok megszerzése - beleértve a spektrum átruházását vagy haszonbérbe adását, illetve egyéb felhasználói ügyleteket -, valamint a spektrumhasználatra vonatkozó új rugalmas kritériumok bevezetése hatást gyakorolhat a verseny jelenlegi helyzetére. A tagállamoknak ezért megfelelő ex ante vagy ex post szabályozási intézkedésekkel (pl. a meglévő jogok módosításával, a spektrumhasználati jogok bizonyos megszerzési módjainak tilalmával, a spektrumfelhalmozásra és a hatékony spektrumhasználatra vonatkozóan a 2002/21/EK irányelvben említettekhez hasonló feltételek megszabásával, az egyes vállalkozások számára elérhető spektrum mennyiségének korlátozásával, valamint a spektrumhasználati jogok túlzott felhalmozásának megakadályozásával) elejét kell venniük az esetleges versenytorzulásoknak, összhangban a 2002/20/EK irányelvvel, valamint a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló, 1987. június 25-i 87/372/EGK tanácsi irányelvvel (GSM-irányelv) (8).

(16) A spektrum jelenlegi felhasználásairól szóló leltár létrehozásának a technológiai tendenciák, valamint a - különösen a 400 MHz és 6 GHz közötti - spektrummal kapcsolatos jövőbeli igények és kereslet elemzésével együtt lehetővé kell tennie azon frekvenciasávok azonosítását, amelyek esetében még fokozni lehet a hatékonyságot, továbbá olyan spektrummegosztási lehetőségek feltárását, amelyek mind a versenyszféra, mind pedig a közszféra számára előnyösek. A spektrum jelenlegi felhasználásairól szóló leltár létrehozási és fenntartási módszerének kellően figyelembe kell vennie az általa a hatóságokra rótt adminisztratív terheket, és e módszer céljául kell kitűzni e terhek minimálisra csökkentését. Ennek következtében a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló, 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozat (9) alapján a tagállamok által a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkat a spektrum jelenlegi felhasználásairól szóló leltár létrehozási módszerének kidolgozásakor teljes mértékben figyelembe kell venni.

(17) Az 1999/5/EK irányelv szerinti harmonizált szabványok létfontosságúak a spektrumhasználat hatékonyságának biztosítása szempontjából, és azoknak figyelembe kell venniük a megosztással kapcsolatban meghatározott jogi feltételeket. A nem rádió-távközlési elektromos és elektronikus berendezésekre és hálózatokra vonatkozó európai szabványokat szintén úgy szükséges kialakítani, hogy a spektrumhasználat zavarása elkerülhető legyen. A vezeték nélküli eszközök és alkalmazások mennyiségének és a sűrűségének ugrásszerű növekedése, továbbá a spektrumhasználat sokfélesége olyan összesített hatással jár, amely kihívást jelent a zavaráskezelés jelenlegi megközelítései számára. Ezért ezeket, valamint a vevőkészülékek jellemzőit és a kifinomultabb zavarvédelmi eljárásokat vizsgálatnak kell alávetni és újra kell értékelni.

(18) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben az átállási költségekkel kapcsolatos kompenzációs intézkedéseket vezethessenek be.

(19) Az "európai digitális menetrend" célkitűzéseihez illeszkedve a vezeték nélküli széles sáv jelentős mértékben hozzájárulhatna a gazdaság élénkítéséhez és növekedéséhez, amennyiben megfelelő mennyiségű spektrum lenne elérhető, a spektrumhasználati jogok engedélyezése gyorsan zajlana, és a kereskedés igazodhatna a piac alakulásához. Az európai digitális menetrend célkitűzése az, hogy 2020-ig minden uniós polgár legalább 30 Mbps sebességű széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkezzen. Következésképpen a már valamely létező bizottsági határozat tárgyát képező spektrumot a vonatkozó határozatokban foglalt feltételek mellett elérhetővé kell tenni. A piaci kereslet függvényében az engedélyezési eljárást a földfelszíni hírközlési szolgáltatások esetében a 2002/20/EK irányelvnek megfelelően 2012. december 31-ig le kell bonyolítani annak érdekében, hogy mindenki számára biztosított legyen a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés, különösen a 2008/411/EK (10), a 2008/477/EK (11) és a 2009/766/EK (12) bizottsági határozat által kijelölt frekvenciasávokban. A műholdas széles sávú hozzáférés gyors és megvalósítható megoldást jelenthet a földfelszíni széles sávú szolgáltatások kiegészítésére, valamint az Unió legtávolabbi területei lefedettségének a biztosítására.

(20) A spektrumhasználat szabályozására vonatkozóan adott esetben rugalmasabb megoldásokat kell bevezetni az innováció és a nagy sebességű széles sávú kapcsolat támogatására, amelyek lehetővé teszik a cégek számára, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, valamint hogy új interaktív online szolgáltatásokat tudjanak kifejleszteni, például az oktatás, az egészségügy, valamint a közérdekű szolgáltatások terén.

(21) Az, ha közel 500 millió fő rendelkezne hozzáféréssel nagy sebességű széles sávú hálózathoz Európában - a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotva -, elősegítené a belső piac fejlődését, új lehetőségeket nyitva meg valamennyi régió előtt, nagyobb értéket adva minden felhasználónak, és képessé téve az Uniót arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon. A széles sáv gyors kiépítése ezért létfontosságú az európai termelékenység fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar területén.

(22) A Nemzetközi Távközlési Unió (NTU) 2006-os becslései szerint a Nemzetközi mozgó távközlés-2000 (IMT-2000) és a továbbfejlesztett rendszerek (azaz a 3G és a 4G mobilkommunikáció) fejlesztéséhez szükséges jövőbeli spektrumsávszélesség-igény 2020-ra az 1 280 és 1 720 MHz közötti tartományban lesz a kereskedelmi mobilszolgáltatási iparágban az egyes ITU-régiók, így Európa tekintetében is. Meg kell jegyezni, hogy az alacsonyabb érték (1 280 MHz) néhány ország esetében magasabb a követelményeknél. Más országok esetében pedig a követelmények meghaladják a magasabb értéket (1 720 MHz). Mindkét számadat tartalmazza azokat a spektrumokat, amelyek a Pre-IMT rendszerek, valamint az IMT-2000 és annak továbbfejlesztett változatai céljára már használatban vannak, vagy amely használatát már tervbe vették. A szükséges spektrum - lehetőség szerint globális szinten és harmonizáltan történő - felszabadítása nélkül az új szolgáltatásoknak és a gazdasági növekedésnek a mobilhálózatok kapacitásbeli korlátai gátat fognak szabni.

(23) A 800 MHz-es frekvenciasáv (790-862 MHz) optimális a nagyobb területet lefedő vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára. A 2010/267/EU határozat harmonizált műszaki feltételeiből, valamint az analóg műsorszórás 2012. január 1-jétől való megszüntetését előirányzó, a digitális hozadék elérhetővé válásának az Európai Unióban való elősegítéséről szóló, 2009. október 28-i bizottsági ajánlásból (13) kiindulva, illetve a nemzeti szintű szabályozásban végrehajtott gyors változtatások fényében ezt a frekvenciasávot az Unióban elviekben legkésőbb 2013-tól az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára elérhető kell tenni. A technológiai trendek, valamint a spektrummal kapcsolatos jövőbeli igények és kereslet elemzésének függvényében hosszabb távon további spektrum rendelkezésre bocsátása is szóba jöhet. Figyelembe véve, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv kiterjedt földrajzi területekre tudja közvetíteni a jeleket, a felhasználási jogokhoz adott esetben a lefedettségre vonatkozó kötelezettségeket is lehet kapcsolni.

(24) A vezeték nélküli szélessáv lehetőségeinek kibővülése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a kulturális ágazat ilyen módon új terjesztési platformokkal látható el, ami előkészíti az ágazat jövőbeli sikeres fejlődését.

(25) Előfordulhat, hogy a vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat is, kinövik a részükre kiosztott, engedélyeztetés nélkül használható spektrumot. A vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, köztük a rádiós helyi hálózatok számára kiosztott, a 2,4 GHz-es és 5 GHz-es frekvenciatartományban engedélyeztetés nélkül használható spektrum kiterjesztésének szükségességét és megvalósíthatóságát a jelenlegi spektrumhasználatok és a várható spektrumigények kimutatása alapján, az egyéb célú spektrumhasználat függvényében kell értékelni.

(26) Miközben a műsorszórás a tömeges terjesztés továbbra is leggazdaságosabb platformjaként fontos tartalomterjesztési platform marad, a vezetékes és vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások és az egyéb új szolgáltatások új lehetőségeket kínálnak a kulturális ágazat számára a terjesztési platformjainak diverzifikálására, lekérhető szolgáltatások nyújtására, valamint az adatforgalom jelentős növelésében rejlő gazdasági potenciál kihasználására.

(27) A többéves program prioritásaira való összpontosítás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük azon célkitűzés támogatásában és megvalósításában, hogy az Unió vezető szerepre tegyen szert a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások területén, mégpedig azáltal, hogy a költséghatékony frekvenciasávokban elegendő spektrumot szabadít fel az említett szolgáltatások széles körű elérhetőségének biztosítása érdekében.

(28) Mivel a széles sávú hírközlésnek az Unió egészét érintő fejlesztéséhez, valamint a versenytorzulásnak és a tagállami piacok szétdarabolódásának a megakadályozásához elengedhetetlen az egységes szemlélet és a méretgazdaságosság, az engedélyezési feltételekre és eljárásokra vonatkozó egyes legjobb gyakorlatokat a tagállamoknak összehangolt fellépéssel, a Bizottsággal közösen szükséges meghatározniuk. Ezek a feltételek és eljárások kiterjedhetnek a lefedettségre vonatkozó kötelezettségekre, a spektrumblokkok méretére, a jogok odaítélésének ütemezésére, a virtuális mobilszolgáltatók számára biztosított hozzáférésre, vagy akár a spektrumhasználati jogok érvényességének időtartamára. A hatékony spektrumhasználat növelése és a vezeték nélküli berendezések és szolgáltatások belső piacának fejlődése szempontjából különösen fontos spektrumkereskedelmet szem előtt tartva ezeket a feltételeket és eljárásokat alkalmazni kell a vezeték nélküli hírközlés céljaira kiosztott frekvenciasávokra, valamint az olyan frekvenciasávokra, amelyek tekintetében lehetőség van a spektrumhasználati jogok átruházására vagy haszonbérbe adására.

(29) További spektrumigény mutatkozhat más ágazatokban is, például a közlekedés (biztonsági, információs és irányítási rendszerek), a kutatás és fejlesztés (K+F), az e-egészségügy, a digitális társadalmi befogadás, illetve szükség esetén a közrend védelme és a katasztrófasegély (PPDR) terén, tekintettel arra, hogy ezen ágazatok a gyors és hatékonyabb szolgáltatás érdekében fokozott mértékben alkalmazzák a kép- és adatátvitelt. A spektrumpolitika és a K+F tevékenységek közötti szinergiák optimalizálásának, valamint az egyes spektrumhasználók közötti rádiós összeférhetőséget elemző vizsgálatok végzésének segítenie kell az innovációt. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007-2013) égisze alatt végzett kutatás eredményeinek fényében szükség van továbbá azon projektek spektrumigényének vizsgálatára, amelyek - különösen a kkv-k számára - várhatóan jelentős gazdasági vagy befektetési potenciállal rendelkeznek (pl. kognitív rádiótechnika vagy e-egészségügy). A K+F és a tudományos tevékenységek zavartalansága érdekében megfelelő védelmet kell továbbá biztosítani a káros zavarásokkal szemben.

(30) Az "Európa 2020" stratégia a gazdaság fenntarthatóságát, energiahatékonyságát és versenyképességét szolgáló környezetvédelmi célkitűzéseket rögzít, többek között meghatározza az energiahatékonyság 20 %-os növelését 2020-ig. Az információs és hírközlési technológiák ágazata kulcsszerepet játszik e célkitűzések teljesítésében, ahogyan azt az európai digitális menetrend is kiemelte. A tervezett fellépések között szerepel az Unió egészére kiterjedő intelligens energiagazdálkodási rendszerek (intelligens energiahálózatok és intelligens mérőrendszerek) üzembe helyezésének felgyorsítása a hírközlési technológiáknak az energiafogyasztás csökkentését célzó alkalmazása révén, valamint a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése intelligens közlekedési rendszerek és intelligens közlekedésszervezési rendszerek kiépítésével. A spektrumvonatkozású technológiák hatékony használata emellett hozzájárulhat a rádióberendezések energiafogyasztásának csökkentéséhez, és enyhítheti a vidéki és távoli területeket érő környezeti hatásokat.

(31) A spektrumhasználat engedélyeztetésének unión belüli egységes megközelítésének teljes mértékben figyelembe kell vennie a közegészség elektromágneses mezők elleni védelmét, amely a polgárok számára alapvető fontosságú. A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz-300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás (14) értelmében pedig folyamatosan ellenőrizni kell a spektrumhasználat egészségre gyakorolt ionizáló és nem ionizáló hatásait, köztük a különböző frekvenciákon működtetett, egyre több és változatosabb berendezés spektrumhasználatának valós halmozott hatásait.

(32) A legfőbb közérdekű célkitűzések, mint például az életbiztonság megvalósításához arra van szükség, hogy a tagállamok között a biztonsági szolgálatok és a készenléti szolgálatok együttműködését összehangolt műszaki megoldások garantálják. A biztonsági szolgáltatások és eszközök fejlesztése és szabad mozgása, valamint az innovatív páneurópai vagy műszakilag kölcsönösen átjárható biztonsági és készenléti megoldások fejlesztése érdekében - következetes módon -elegendő spektrumot kell elérhetővé tenni. Különböző vizsgálatok tanulsága szerint az 1 GHz alatti frekvenciatartományban a következő öt-tíz évben további harmonizált spektrumra lesz szükség az Európai Unióban a PPDR-t szolgáló mobil széles sávú szolgáltatások biztosításához.

(33) A rádióhullámok terjedésének jellegéből, a rádiótechnológián alapuló szolgáltatásokra épülő piacok nemzetközi jellegéből, valamint az országok közötti káros zavarások elkerülése iránti igényből adódóan a spektrumszabályozásnak erőteljes határokon átívelő vagy nemzetközi dimenziói vannak.

(34) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint, ha egy nemzetközi megállapodás tárgya részben az Unió, részben pedig a tagállamok hatáskörébe tartozik, elengedhetetlen a tagállamok és az uniós intézmények közötti szoros együttműködés biztosítása. Az együttműködésre irányuló ezen kötelezettség - ahogyan azt a kialakult ítélkezési gyakorlat tisztázza - abból az elvből ered, hogy az Uniót és tagállamait nemzetközi szinten egységesen kell képviselni.

(35) Az Unióval szomszédos országokkal - beleértve a tagjelölt és csatlakozó országokat is - folytatott kétoldalú tárgyalásaik során a tagállamoknak a frekvenciakoordinációval kapcsolatban szintén szükségük lehet támogatásra ahhoz, hogy uniós jog szerinti kötelezettségeiknek ezen a téren eleget tudjanak tenni. A támogatásnak egyben azt is segítenie kell, hogy akár az uniós határokon kívül is elkerülhetők legyenek a káros zavarások, fokozódjon a spektrumhatékonyság és a spektrumhasználat különböző gyakorlatainak közeledése.

(36) E határozat célkitűzéseinek megvalósításához fontos a spektrumpolitika és a spektrumgazdálkodás uniós szintű összehangolását - akár két vagy több tagállamot közvetlenül érintő ügyekben is - szolgáló jelenlegi intézményi háttér megerősítése, ugyanakkor azonban teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzeti hatóságok hatáskörét és szakértelmét is. Ugyanígy létfontosságú a szabványügyi testületek, a kutatóintézetek és a CEPT közötti együttműködés és összehangolás.

(37) Ezen határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(38) Mivel ennek a határozatnak a célját, nevezetesen egy többéves rádióspektrum-politika program létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke miatt az az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39) A Bizottságnak be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat alapján elért eredményekről és a tervezett jövőbeli intézkedésekről.

(40) A javaslat kidolgozásakor a Bizottság messzemenőkig figyelembe vette a 2002/622/EK bizottsági határozat (16) által létrehozott rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Célkitűzés és hatály

(1) Ez a határozat létrehoz egy többéves rádióspektrum-politikai programot, amelynek feladata a spektrumhasználat stratégiai tervezése és összehangolása a belső piac működésének biztosítása érdekében a spektrumhasználattal járó uniós szakpolitikai területeken, ideértve az elektronikus hírközlést, a kutatást, a technológiafejlesztést és az űrkutatást, valamint a közlekedés-, az energia- és az audiovizuális politikákat.

Ez a határozat nem érinti elegendő spektrum elérhetőségét más uniós szakpolitikai területek, pl. a polgári védelem és a katasztrófasegély, valamint a közös biztonság- és védelempolitika céljaira.

(2) A határozat nem sérti a meglévő uniós jogot, különösen az 1999/5/EK, a 2002/20/EK és a 2002/21/EK irányelvet, és - ezen határozat 6. cikkére is figyelemmel - a 676/2002/EK határozatot, valamint az uniós joggal összhangban hozott nemzeti szintű intézkedéseket.

(3) Ez a határozat nem sérti az uniós jognak teljes mértékben megfelelően elfogadott, közérdekű célok elérésére irányuló, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos nemzeti szintű intézkedéseket.

Ez a határozat nem sérti a tagállamok jogát ahhoz, hogy spektrumukat a közrend és a közbiztonság céljaira, illetve védelmi célokra szervezzék és használják fel. Amennyiben ez a határozat vagy az annak alapján a 6. cikkben meghatározott frekvenciasávok tekintetében elfogadott intézkedések olyan spektrumot érintenek, amelyet valamely tagállam kizárólag és közvetlenül közbiztonsági vagy védelmi céljaira használ, a tagállam a szükséges mértékben mindaddig folytathatja az érintett frekvenciasáv közbiztonsági vagy védelmi célokra történő használatát, amíg fokozatosan használaton kívül nem helyezik az ezen határozat vagy az annak alapján elfogadott intézkedés hatálybalépésének időpontjában az adott sávban létező rendszereket. Az érintett tagállam a döntéséről megfelelően értesíti a Bizottságot.

2. cikk

Általános szabályozási elvek

(1) A tagállamok átlátható módon együttműködnek egymással és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az alábbi általános szabályozási elvek az Unió egészében következetesen érvényre jussanak:

a) a legmegfelelőbb és a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszer alkalmazása oly módon, hogy a spektrumhasználat a lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb legyen. Egy ilyen engedélyezési rendszernek tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokon kell alapulnia;

b) a belső piac fejlődésének előmozdítása a jövőbeli Unió-szerte elérhető digitális szolgáltatások elterjedésének elősegítése és a tényleges verseny ösztönzése révén;

c) a verseny és az innováció előmozdítása annak figyelembevételével, hogy el kell kerülni a káros zavarást, és biztosítani kell a szolgáltatás műszaki minőségét a széles sávú szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése és a megnövekedett vezeték nélküli adatforgalomra való hatékony reagálás érdekében;

d) a spektrumhasználat műszaki feltételeinek meghatározása során a vonatkozó uniós jog teljes mértékű figyelembevétele, beleértve a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés korlátozásáról szóló jogszabályt is;

e) amennyire lehetséges, a technológia- és szolgáltatássemlegesség előmozdítása a spektrumhasználati jogok tekintetében.

(2) Az elektronikus hírközlésre vonatkozóan - az e cikk (1) bekezdésében meghatározott általános szabályozási elveken túl - a 2002/21/EK irányelv 8a., 9., 9a. és 9b. cikkével és a 676/2002/EK határozattal összhangban az alábbi egyedi elvek alkalmazandók:

a) technológia- és szolgáltatássemlegesség alkalmazása az elektronikus hírközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó spektrumhasználati jogok, valamint az egyedi rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása tekintetében;

b) a rádiófrekvencia-használat harmonizációjának előmozdítása az Unió egészében, összhangban a rádiófrekvenciák eredményes és hatékony használata biztosításának szükségességével;

c) a megnövekedett vezeték nélküli adatforgalom és széles sávú szolgáltatások elősegítése, különösen a rugalmasság előmozdítása, valamint az innováció ösztönzése révén, figyelembe véve azt, hogy el kell kerülni a káros zavarást, és biztosítani kell a szolgáltatás műszaki minőségét.

3. cikk

Szakpolitikai célkitűzések

Ezen határozat kiemelt területeire összpontosítandó a tagállamok és a Bizottság együttműködnek a következő szakpolitikai célkitűzések támogatása és teljesítése érdekében:

a) a hatékony spektrumgazdálkodás és -használat ösztönzése a frekvenciahasználat iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, a spektrum jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági értékének megfelelően;

b) törekvés elegendő és megfelelő spektrum időben történő kiosztására az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatása, és a vezeték nélküli adatforgalom iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, ezáltal lehetővé téve a kereskedelmi szolgáltatások és a kormányzati szolgálatok fejlődését, és egyszersmind figyelembe véve fontos közérdekű célkitűzéseket, például a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust; ebből a célból a 9. cikknek megfelelően létrehozott leltár alapján, mindent meg kell tenni legalább 1 200 MHz alkalmas spektrum legkésőbb 2015-ig történő azonosítása érdekében. Ez az adat a már használatban lévő spektrumokat is tartalmazza;

c) a digitális szakadék áthidalása és az európai digitális menetrend célkitűzéseihez való hozzájárulás, ösztönözve azt, hogy 2020-ra valamennyi uniós polgár hozzáférhessen legalább 30 Mbps sebességű szélessávhoz, és lehetővé téve az Unió számára azt, hogy a lehető legnagyobb széles sávú sebességgel és kapacitással rendelkezhessen;

d) annak lehetővé tétele, hogy az Unió az élre kerülhessen a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások területén, az említett szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosításához szükséges elegendő spektrumnak a költséghatékony frekvenciasávokban való felszabadításával;

e) megnövelt mobil széles sávú kapacitások révén lehetőségek teremtése mind a versenyszféra, mind a közszféra számára;

f) az innováció és a beruházás előmozdítása a spektrumhasználat nagyobb fokú rugalmassága, a felvázolt technológiai megoldások közötti technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének Unió-szerte történő következetes alkalmazása, valamint a szabályozás megfelelő kiszámíthatósága révén, többek között az elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályozás alapján, a harmonizált spektrum új, fejlettebb technológiák előtti megnyitásával, valamint a spektrumhasználati jogokkal való kereskedés lehetőségével, lehetővé téve a jövőbeli, Unió-szerte rendelkezésre álló digitális szolgáltatások kidolgozását;

g) a spektrumhoz való hozzáférés megkönnyítése a 2002/20/EK irányelv 5. cikke szerinti, elektronikus hírközlésre vonatkozó általános felhatalmazásból adódó előnyök kiaknázása révén;

h) az infrastruktúra passzív megosztásának ösztönzése a 2002/21/EK irányelv 12. cikkében előirányzott módon, amennyiben az arányos és megkülönböztetéstől mentes lenne;

i) a tényleges verseny fenntartása és kibontakoztatása különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén azáltal, hogy ex ante intézkedésekkel vagy ex post korrekcióval annak elkerülésére törekednek, hogy egyes vállalkozások a versenyt jelentősen károsítva túlzott mértékben rádiófrekvencia-használati jogokat halmozzanak fel;

j) a belső piac töredezettségének csökkentése és a belső piacban rejlő potenciál teljes kiaknázása a gazdasági növekedés és az uniós szintű méretgazdaságosság előmozdítása érdekében, a spektrum használatára és elérhetőségére vonatkozó műszaki feltételek fokozott egyeztetése és harmonizációja révén;

k) egyéb rádió- vagy nem rádióberendezések által gyakorolt káros zavarás elkerülése, többek között a hatékony spektrumhasználatot elősegítő szabványok kifejlesztésének megkönnyítése és a vevőkészülék zavarással szembeni ellenálló képességének növelése révén, különös figyelmet fordítva a rádióberendezések és alkalmazások mennyiségi növekedéséből és sűrűbb előfordulásából adódó összeadódó hatásra;

l) az új fogyasztói termékek és technológiák hozzáférhetőségének előmozdítása a digitális technológiára való átállás fogyasztók általi elfogadásának és a digitális hozadék hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;

m) az Unió szénlábnyomának csökkentése a vezeték nélküli hírközlő hálózatok és berendezések műszaki hatékonyságának és energiahatékonyságának fokozása révén.

4. cikk

Nagyobb fokú hatékonyság és rugalmasság

(1) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve - adott esetben - ösztönzik a közös, valamint megosztott spektrumhasználatot.

A tagállamok ösztönzik továbbá a jelenlegi és új technológiák fejlesztését például a kognitív rádiótechnikában, ideértve a "fehér foltokat" igénybe vevő technológiákat is.

(2) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a spektrumhasználat rugalmasságának növelése, valamint az innováció és a beruházás előmozdítása érdekében, lehetővé téve az új technológiák használatát és a spektrumhasználati jogok átruházását vagy haszonbérbe adását.

(3) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a rádióberendezésekre és a távközlő végberendezésekre, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekre és hálózatokra vonatkozó szabványok kidolgozásának és harmonizálásának ösztönzése érdekében, adott esetben a Bizottság a vonatkozó szabványtestületekhez intézett szabványosítási felkérése alapján. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra a szabványokra, amelyek a fogyatékossággal élők által használandó berendezésekre vonatkoznak.

(4) A tagállamok ösztönzik az új technológiákkal - például a kognitív technológiákkal és a földrajzi helymeghatározásra vonatkozó adatbázisokkal - kapcsolatos K+F tevékenységeket.

(5) A tagállamok adott esetben olyan kiválasztási kritériumokat és spektrumhasználati jogok biztosítására vonatkozó eljárásokat léptetnek életbe, amelyek ösztönzik a versenyt, a beruházást és a spektrum mint közvagyon hatékony használatát, valamint az új és meglévő szolgáltatások és berendezések összeférhetőségét. A tagállamok ösztönzik a hálózatok, berendezések és alkalmazások folyamatos hatékony spektrumhasználatát.

(6) Amennyiben az a spektrumhasználati jogok hatékony gyakorlásának biztosításához és a spektrumfelhalmozás elkerüléséhez szükséges, a tagállamok mérlegelhetik megfelelő intézkedések meghozatalát, mint például pénzbírságok, ösztönző díjakkal kapcsolatos eszközök alkalmazását vagy jogok visszavonását. Az ilyen intézkedéseket átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon kell megalkotni és alkalmazni.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok - összhangban a 2002/20/EK irányelvvel - 2013. január 1-jéig a széles sávú szolgáltatások fejlesztésére alkalmas kiosztási és engedélyezési intézkedéseket fogadnak el abból a célból, hogy a lehető legmagasabb kapacitást és széles sávú sebességeket érjék el.

(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott és a 2002/21/EK irányelv 9b. cikkének megfelelően minden tagállamban értékesíthetővé tett harmonizált spektrumra vonatkozó kiválasztási kritériumok és eljárások különbségeiből adódóan lehetséges belső piaci töredezettség elkerülése érdekében a Bizottság - a tagállamokkal együttműködve és a szubszidiaritás elvével összhangban - elősegíti az engedélyeztetési feltételekre és eljárásokra vonatkozó legjobb gyakorlatok meghatározását és megosztását, valamint ösztönzi az érintett spektrumra vonatkozó információk megosztását a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének megfelelően Unió-szerte megvalósuló egységesség növelése érdekében.

5. cikk

Verseny

(1) A tagállamok a 2002/20/EK és a 2002/21/EK irányelvnek megfelelően előmozdítják a tényleges versenyt és elkerülik a verseny torzulásait az elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacán.

Figyelembe veszik továbbá a versennyel kapcsolatos kérdéseket, amikor magánkézben lévő elektronikus hírközlési hálózatok felhasználói részére spektrumhasználati jogokat biztosítanak.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, a versenyszabályok alkalmazásának, valamint a 2002/21/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdése szerinti közérdekű célok elérése érdekében hozott tagállami intézkedéseknek a sérelme nélkül a tagállamok - többek között - olyan intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek:

a) korlátozzák annak a spektrumnak a mennyiségét, amelyre valamely vállalkozásnak használati jogokat adnak, illetve bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok, például az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott 1 GHz alatti frekvenciasávok tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez, például nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális roaming biztosításához kötik. Az ilyen kiegészítő feltételeket csak az illetékes nemzeti hatóságok szabhatják ki;

b) amennyiben a nemzeti piac helyzete alapján ez indokolt, valamely frekvenciasáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntartják az újonnan belépők számára;

c) egyes frekvenciasávokban elutasítják vagy feltételekhez kötik újabb spektrumhasználati jogok biztosítását vagy új spektrumhasználati módok engedélyezését annak érdekében, hogy elkerüljék a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulást;

d) megtiltják vagy feltételekhez kötik a spektrumhasználati jogok nemzeti vagy uniós összefonódás-ellenőrzés alól mentes átruházását, ha az ilyen átruházás a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsítja;

e) a 2002/20/EK irányelvnek megfelelően módosítják a már meglévő jogokat, amennyiben ez a rádiófrekvencia-használati jogok bármely átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás ex post korrekciójához szükséges.

(3) Amennyiben a tagállamok az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések bármelyikének elfogadása mellett döntenek, a spektrumhasználati jogokra vonatkozó ilyen feltételek meghatározására vagy módosítására alkalmazandó, a 2002/20/EK irányelvben meghatározott eljárásokat követik.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési és kiválasztási eljárások ösztönözzék a tényleges versenyt az uniós polgárok, fogyasztók és vállalkozások javára.

6. cikk

A vezeték nélküli széles sávú hírközlés spektrumigénye

(1) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy az Unión belül megfelelő lefedettséget nyújtó és megfelelő kapacitású spektrum legyen elérhető annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió a világ legnagyobb széles sávú sebességével rendelkezzen, ezáltal lehetővé téve, hogy a vezeték nélküli alkalmazások és Európának az új szolgáltatások területén érvényesülő vezető szerepe hatékonyan hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, valamint azon célkitűzés eléréséhez, hogy 2020-ra valamennyi polgár legalább 30 Mbps sebességű széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen.

(2) A tagállamok annak érdekében, hogy előmozdítsák a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségét az uniós polgárok és fogyasztók javára, a 2008/411/EK (3,4-3,8 GHz), a 2008/477/EK (2,5-2,69 GHz) és a 2009/766/EK (900-1 800 MHz) határozat hatálya alá tartozó frekvenciasávokat elérhetővé teszik az említett határozatokban leírt feltételek szerint. A tagállamok a piaci kereslet függvényében - a már működésben lévő szolgáltatások sérelme nélkül és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférést - 2012. december 31-ig lefolytatják az engedélyezési eljárást.

(3) A tagállamok a saját spektrumhozadékuk létrehozása érdekében - a szolgáltatás- és technológiasemlegesség elvével összhangban - támogatják az elektronikus hírközlési szolgáltatók által végzett olyan fejlesztéseket, amelyek célja a legújabb, leghatékonyabb technológia bevezetése.

(4) A tagállamok 2013. január 1-jéig lefolytatják az engedélyezési eljárást annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára lehetővé tegyék a 800 MHz-es frekvenciasáv használatát. Azon tagállamok esetében, ahol rendkívüli nemzeti vagy helyi körülmények vagy határokon átnyúló frekvenciakoordinációs problémák akadályoznák az említett frekvenciasáv elérhetőségét, a Bizottság az érintett tagállam megfelelően megalapozott kérelme alapján 2015. december 31-ig egyedi eltérést biztosít.

Amennyiben egy tagállam egy vagy több országot - köztük a tagjelölt vagy csatlakozó országokat is - érintő, határokon átnyúló, igazoltan fennálló frekvenciakoordinációs problémái 2015. december 31-e után is fennállnak és megakadályozzák a 800 MHz-es frekvenciasáv elérhetőségét, a Bizottság éves alapon kivételes eltérést biztosít mindaddig, amíg ezeket a problémákat meg nem oldják.

Azok a tagállamok, amelyek számára az első és második albekezdésben említett eltérést biztosították, gondoskodnak arról, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv használata ne akadályozza meg ennek a frekvenciasávnak a műsorszórástól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások számára történő elérhetőségét a szomszédos tagállamokban.

Ez a bekezdés alkalmazandó a Ciprusi Köztársaságban fennálló spektrumkoordinációs problémákra is, amelyek abból adódnak, hogy a ciprusi kormány akadályoztatva van abban, hogy tényleges ellenőrzést gyakoroljon a fennhatósága alá tartozó terület egy részén.

(5) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve folyamatosan nyomon követik a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó kapacitásigényeket. A 9. cikk (4) bekezdésében említett elemzés eredményei alapján a Bizottság 2015. január 1-jéig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött jelentésben értékeli, hogy szükséges-e intézkedéseket hozni további frekvenciasávok harmonizálására.

A tagállamok - adott esetben és az uniós joggal összhangban - biztosíthatják, hogy az átállás vagy a spektrumhasználat újrakiosztásának közvetlen költségét a nemzeti joggal összhangban megfelelően kompenzálják.

(6) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve adott esetben ösztönzik a 800 MHz-es sávot használó széles sávú szolgáltatásokhoz történő hozzáférést a távoli és ritkán lakott területeken. A tagállamok ennek során megvizsgálják a lehetséges lépéseket - és adott esetben műszaki és szabályozási intézkedéseket hoznak - annak biztosítására, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadítása ne érintse hátrányosan a PMSE-alkalmazások (műsorgyártás és különleges események) felhasználóit.

(7) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve értékeli a vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, köztük a rádiós helyi hálózatok számára kiosztott, engedélyeztetés nélkül használható spektrum kiterjesztésének szükségességét és megvalósíthatóságát.

(8) A tagállamok lehetővé teszik a spektrumhasználati jogok átruházását vagy haszonbérbe adását a 790-862 MHz, a 880-915 MHz, a 925-960 MHz, az 1 710-1 785 MHz, az 1 805-1 880 MHz, az 1 900-1 980 MHz, a 2 010-2 025 MHz, a 2 110-2 170 MHz, a 2,5-2,69 GHz és a 3,4-3,8 GHz harmonizált frekvenciasávban.

(9) Annak biztosítása érdekében, hogy - különösen a távoli és ritkán lakott területeken - valamennyi polgár hozzáférhessen a fejlett digitális szolgáltatásokhoz, ideértve a széles sávot is, a tagállamok és a Bizottság megvizsgálhatják, hogy elegendő spektrum érhető-e el internet-hozzáférést lehetővé tevő széles sávú műholdas szolgáltatások nyújtásához.

(10) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve megvizsgálják a pikocellák és femtocellák elérhetősége és használata elterjesztésének lehetőségét. Teljes mértékben figyelembe veszik az ezekben a celluláris bázisállomásokban, valamint a megosztott és engedélyeztetés nélküli spektrumhasználatban rejlő lehetőségeket arra, hogy azok a vezeték nélküli mesh hálózatok alapjául szolgáljanak, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük lehet a digitális szakadék áthidalásában.

7. cikk

A vezeték nélküli hírközléssel kapcsolatos egyéb szakpolitikák spektrumigénye

Az innovatív audiovizuális média és az uniós polgároknak kínált más szolgáltatások további fejlődésének támogatása érdekében - figyelemmel az egységes digitális piac gazdasági és társadalmi előnyeire - a tagállamok a Bizottsággal együttműködve törekednek arra, hogy - megalapozott igény esetén - biztosítsák az ilyen szolgáltatások műholdas és földfelszíni nyújtásához szükséges elegendő spektrum elérhetőségét.

8. cikk

Egyéb uniós szakpolitikai területek spektrumigénye

(1) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a spektrum elérhetőségét és gondoskodik a Föld légkörének és felszínének megfigyeléséhez szükséges rádiófrekvenciák védelméről, lehetővé téve ezzel az űrtechnológiai alkalmazások kiaknázását és fejlesztését és a közlekedési rendszerek javítását, különös tekintettel a Galileo program keretében létrehozott polgári globális navigációs műholdrendszerre (17), az európai Föld-megfigyelési programra (GMES) (18), valamint az intelligens közlekedésbiztonsági és közlekedésszervezési rendszerekre.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve vizsgálatokat végez a spektrumhasználat energiafogyasztásának csökkentése tárgyában egy alacsony szén-dioxid-kibocsátásra irányuló szakpolitikához való hozzájárulás érdekében, és megfontolja a spektrum elérhetővé tételét olyan vezeték nélküli technológiák számára, amelyek alkalmasak arra, hogy javítsák az energiamegtakarítást és más elosztóhálózatok, például a vízhálózatok hatékonyságát, ideértve az intelligens energiahálózatokat és mérőrendszereket.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve annak biztosítására törekszik, hogy harmonizált feltételek mellett elegendő spektrum váljon elérhetővé a biztonsági szolgáltatások fejlesztésének támogatásához és a kapcsolódó eszközök szabad forgalmához, valamint a közbiztonságot, közrendet, polgári védelmet és katasztrófasegélyt szolgáló, műszakilag kölcsönösen átjárható, innovatív megoldások kifejlesztéséhez.

(4) A tagállamok és a Bizottság a tudományos és a kutatói közösséggel szorosan együttműködve kijelölnek bizonyos kutatási és fejlesztési kezdeményezéseket és innovatív alkalmazásokat, amelyeknek jelentős társadalmi-gazdasági hatásuk és/vagy befektetési potenciáljuk lehet, és figyelembe veszik az ilyen alkalmazások spektrumigényét, valamint szükség esetén megfontolják azt, hogy harmonizált műszaki feltételek mellett és a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel elegendő spektrumot osszanak ki az ilyen alkalmazások számára.

(5) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve arra törekednek, hogy - a belső piaci integráció és a kultúrához való hozzáférés javítására vonatkozó uniós célkitűzésekkel összhangban - biztosítsák a PMSE-alkalmazások számára szükséges frekvenciasávokat.

(6) A tagállamok és a Bizottság törekednek annak biztosítására, hogy legyen elérhető spektrum a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) és más, a "tárgyak internete" (IOT) céljait szolgáló vezeték nélküli kommunikációs technológiák számára, és egymással együttműködve ösztönzik a szabványok kidolgozását és a tagállamokon átívelő IOT-kommunikáció számára történő spektrumkiosztás harmonizálását.

9. cikk

Leltár

(1) Ez a határozat létrehozza a spektrum jelenlegi (mind kereskedelmi, mind kormányzati célú) felhasználásainak leltárát.

A leltár a következő célokat szolgálja:

a) azon frekvenciasávok azonosításának lehetővé tétele, ahol a jelenlegi spektrumhasználat hatékonyságát javítani lehet;

b) azon frekvenciasávok azonosításának segítése, amelyek alkalmasak lehetnek újrakiosztásra, illetve megosztott spektrumhasználatra az e határozatban foglalt uniós szakpolitikák támogatása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a - többek között a fogyasztók és az üzemeltetők szükségleteitől függő - jövőbeli spektrumigényeket és azok kielégítésének lehetőségét;

c) a spektrumhasználat különböző típusai elemzésének segítése, mind a versenyszféra, mind a közszféra felhasználói tekintetében;

d) azon frekvenciasávok azonosításának segítése, amelyek kiosztásra vagy újrakiosztásra kerülhetnek a hatékonyabb felhasználásuk érdekében, az innováció előmozdítása és a belső piaci verseny fokozása, a spektrummegosztás új módjainak feltárása - mind a versenyszféra, mind a közszféra felhasználói javára -, figyelembe véve az ilyen sávok és a szomszédos sávok kiosztásának vagy újrakiosztásának a jelenlegi felhasználókra gyakorolt lehetséges pozitív és negatív hatását.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása céljából a Bizottság - a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének maximális figyelembevételével - 2013. július 1-jéig végrehajtási jogi aktusokat fogad el:

a) a spektrum jelenlegi felhasználásaira vonatkozó adatoknak a tagállamok általi gyűjtésére és a Bizottság részére történő átadására vonatkozó gyakorlati eljárások és egységes formátumok kidolgozása céljából, tiszteletben tartva a 676/2002/EK határozat 8. cikke szerinti üzleti titoktartást és a tagállamoknak a bizalmas információk visszatartásához fűződő jogát, valamint figyelembe véve azt a célkitűzést, hogy az egyéb uniós jog alapján a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek és már meglévő kötelezettségek - különösen a konkrét információk nyújtására vonatkozó kötelezettségek - a lehető legkisebbre csökkenjenek;

b) az ezen határozat által lefedett uniós szakpolitikai területeken a technológiai trendek, valamint a spektrummal kapcsolatos jövőbeli igények és kereslet elemzése módszertanának kidolgozása céljából, különösen a 400 MHz-6 GHz frekvenciatartományban működtethető szolgáltatások tekintetében, a kialakulóban lévő és esetlegesen jelentőséggel bíró spektrumhasználatok azonosítása érdekében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság kezeli az (1) bekezdésben említett leltárt a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.

(4) A Bizottság a technológiai trendeket, valamint a spektrummal kapcsolatos jövőbeli igényeket és keresletet a (2) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban elemzi. A Bizottság az elemzés eredményeiről jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

10. cikk

Nemzetközi tárgyalások

(1) A spektrumügyekre vonatkozó nemzetközi tárgyalások során a következő elveket kell alkalmazni:

a) ha a nemzetközi tárgyalások tárgya uniós hatáskörbe tartozik, az Unió álláspontját az uniós joggal összhangban kell kialakítani;

b) ha a nemzetközi tárgyalások tárgya részben uniós hatáskörbe, részben a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Unió és a tagállamok arra törekednek, hogy a lojális együttműködés elve követelményeinek megfelelően közös álláspontot alakítsanak ki.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az Unió és a tagállamok az Unió és a tagállamok nemzetközi szintű képviseletének egységessége elve alapján együttműködnek.

(2) Az Unió kérelemre jogi, politikai és műszaki támogatást nyújt a tagállamok részére az Unióval szomszédos országokkal - beleértve a tagjelölt és csatlakozó országokat is - fennálló spektrumkoordinációs problémák megoldásához oly módon, hogy az érintett tagállamok teljesíteni tudják az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. E segítségnyújtás során az Unió minden rendelkezésére álló jogi és politikai eszközt felhasznál az uniós szakpolitikák végrehajtásának előmozdítására.

Az uniós spektrumpolitikai célkitűzések védelme érdekében az Unió harmadik országok spektrumgazdálkodási erőfeszítéseit is támogatja, ha azok megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek.

(3) A tagállamokat harmadik országokkal folytatott két- vagy többoldalú tárgyalásaik során az uniós jog szerinti kötelezettségeik kötik. Amennyiben a tagállamok a spektrumot illetően megállapodás aláírásával vagy egyéb jóváhagyás formájában nemzetközi kötelezettségek teljesítését vállalják, aláíráskor vagy a jóváhagyás egyéb érvényesítésekor kötelesek együttes nyilatkozatot tenni, amely kimondja, hogy a kérdéses nemzetközi megállapodásban vállalt kötelezettségeket az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő kötelezettségeikkel összhangban hajtják végre.

11. cikk

Intézményközi együttműködés

(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy fejlődjön a jelenlegi intézményi környezet, a spektrumgazdálkodás uniós szinten összehangoltabbá váljon azokban az ügyekben is, amelyek közvetlenül két vagy több tagállamot érintenek, azzal a céllal, hogy kiteljesedjen a belső piac, és a spektrumpolitikával kapcsolatos uniós célkitűzések maradéktalanul teljesüljenek.

(2) A Bizottság és a tagállamok ösztönzik a szabványtestületeket, a CEPT-et, a Bizottság Közös Kutatóközpontját és minden más érintett felet, hogy a hatékony spektrumhasználat elősegítése érdekében bármilyen műszaki kérdésben szorosan működjenek együtt egymással. Ehhez a belső piacot javító, összehangolt kapcsolatot tartanak fenn a spektrumgazdálkodás és a szabványosítás között.

12. cikk

Nyilvános konzultáció

A Bizottság a megfelelő időben és alkalommal nyilvános konzultációkat tart, amelyek során összegyűjti az összes érdekelt fél észrevételeit és a szélesebb nyilvánosság által megfogalmazott véleményeket az Unión belüli spektrumhasználattal kapcsolatban.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 676/2002/EK határozattal létrehozott rádióspektrum-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

14. cikk

A politikai irányvonalaknak és célkitűzéseknek való megfelelés

A tagállamok - amennyiben ez a határozat másképp nem rendelkezik - legkésőbb 2015. július 1-jétől alkalmazzák az e határozatban meghatározott politikai irányvonalakat és célkitűzéseket.

15. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

A Bizottság 2014. április 10-ig jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen határozat értelmében kidolgozott tevékenységekről és elfogadott intézkedésekről.

A tagállamok az ezen határozat alkalmazásának felülvizsgálatához szükséges valamennyi információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

A Bizottság 2015. december 31-ig felülvizsgálja ezen határozat alkalmazását.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

17. cikk

Címzettek

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2012. március 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN

(1) HL C 107., 2011.4.6., 53. o.

(2) Az Európai Parlament 2011. május 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 13-i álláspontja első olvasatban (HL C 46. E, 2012.2.17., 1. o.). Az Európai Parlament 2012. február 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(4) HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

(5) HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(6) HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(7) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(8) HL L 196., 1987.7.17., 85. o.

(9) HL L 129., 2007.5.17., 67. o.

(10) A 3 400-3 800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földi rendszerek javára történő harmonizálásáról szóló, 2008. május 21-i 2008/411/EK bizottsági határozat (HL L 144., 2008.6.4., 77. o.).

(11) A 2008. június 13. a 2 500-2 690 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról szóló, 2008. június 13-i 2008/477/EK bizottsági határozat (HL L 163., 2008.6.24., 37. o.).

(12) A 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek részére történő harmonizálásáról szóló, 2009. október 16-i 2009/766/EK bizottsági határozat (HL L 274., 2009.10.20., 32. o.).

(13) HL L 308., 2009.11.24., 24. o.

(14) HL L 199., 1999.7.30., 59. o.

(15) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(16) HL L 198., 2002.7.27., 49. o.

(17) Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).

(18) Az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011-2013) szóló, 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32012D0243 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012D0243&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére