T/7409. számú törvényjavaslat indokolással - a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2015. ... évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

I. Fejezet

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosítása

1. §

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához."

2. §

Az Ehtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lelkiismereti és vallásszabadságjoga a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, valamint a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálati jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható."

3. §

Az Ehtv. II. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"II. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉG JOGÁLLÁSA

1. A vallási tevékenység és a vallási közösség jogállására vonatkozó általános szabályok

6. § Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez.

7. § (1) Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.

(2) Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség

a) a vallási egyesület,

b) a nyilvántartásba vett egyház, és

c) a bejegyzett egyház.

7/A. § (1) A vallási közösség tagjai vallási meggyőződésének megfelelően szabadon állapítja meg vallási és ezen alapuló egyéb közcélú tevékenysége kereteit, szabályait, szervezeti formáját és elnevezését.

(2) A vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (a továbbiakban: vallási tevékenység).

(3) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek

a) a politikai és érdekérvényesítő,

b) a pszichikai vagy parapszichikai,

c) a gyógyászati,

d) a gazdasági-vállalkozási,

e) a nevelési,

f) az oktatási,

g) a felsőoktatási,

h) az egészségügyi,

i) a karitatív,

j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,

k) a kulturális,

l) a sport-,

m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,

n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint

o) a szociális

tevékenység.

(4) A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.

7/B. § A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és a tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából - a saját hitelvei szerinti tartalommal - használhatja. A vallási egyesület elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza.

8. § (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre.

(2) A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.

9. § (1) Az állam és a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek együttműködnek a közjó előmozdításában. Az állam a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység, valamint más közcélú tevékenység ellátására megállapodást köthet történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik és - az együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek sajátosságaihoz igazodva - az azok ellátásához szükséges feltételek fennállásának figyelembe vételével.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti kiemelkedő jelentőségű közcélú tevékenységeket szervezettségük, társadalmi támogatottságuk, történelmi és társadalmi szerepük, valamint ilyen tevékenységek ellátása során szerzett tapasztalataik alapján hosszú távon ellátni képes és kész bejegyzett egyházakkal azonos elveken alapuló átfogó együttműködési megállapodást köthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást törvényben kell kihirdetni. A megállapodásban részes bejegyzett egyház az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szerinti bevett egyháznak minősül. A megállapodás törvényben történő kihirdetése a megállapodás érvényességét és hatálybalépését nem érinti.

2. A vallási egyesület

9/A. § (1) Az azonos hitelveket valló természetes személyek vallásuk gyakorlása céljából, vallási tevékenység végzésére vallási egyesületet hozhatnak létre.

(2) A vallási egyesületre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

9/B. § A vallási egyesület alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően határozhatja meg

a) a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint

b) azoknak a vallási egyesülettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik az egyesület

ba) működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve

bb) ügyintézésére és képviseletére

jogosultak.

9/C. § A vallási egyesülettel az állam határozott időre szóló megállapodást köthet egyes közcélú tevékenységek ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására.

3. A nyilvántartásba vett egyház

9/D. § (1) A vallási egyesületet - kérelmére - nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha

a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 3 év átlagában legalább négyszáz magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és

b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik.

(2) A nyilvántartásba vett egyház a hitéleti célú tevékenységének támogatása céljából jogosult a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére és annak állami kiegészítésére.

(3) A nyilvántartásba vett egyházzal az állam határozott időre szóló megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás alapján á nyilvántartásba vett egyház külön törvény szerinti adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesülhet.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1990. évi IV. törvény) alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként, valamint vallási tevékenységet végző szervezetként történt folyamatos működés a vallási egyesületként történő működés időtartamába akkor számít be, ha a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban:

2015. évi ... törvény) hatálybalépését megelőző napon a vallási közösség a vallási tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában szerepelt.

3/A. A bejegyzett egyház

9/E. § (1) A vallási egyesületet - kérelmére - bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha

a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és

b) legalább

ba) 20 éve vallási egyesületként működik, vagy

bb) 100 éves szervezett formában történő nemzetközi működéssel rendelkezik.

(2) A nyilvántartásba vett egyházat - kérelmére - bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha

a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 5 év átlagában négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és

b) legalább

ba) 15 éve nyilvántartásba vett egyházként működik, vagy

bb) 100 éves szervezett formában történő nemzetközi működéssel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti nemzetközi működést

a) legalább két országban egyházi státusszal rendelkező és azonos hitelveket valló egyházak által kiállított igazolás,

b) legalább két országban működő és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége által a szövetségi tagságról kiállított igazolás, vagy

c) legalább két országban működő részegyházakat összefogó világegyház által kiállított igazolás

alapján kell megállapítani.

(4) Az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként, valamint vallási tevékenységet végző szervezetként történt folyamatos működés a vallási egyesületként, illetve nyilvántartásba vett egyházként történő működés időtartamába akkor számít be, ha a 2015. évi ... törvény hatálybalépését megelőző napon a vallási közösség a vallási tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában szerepelt.

9/F. § (1) A bejegyzett egyházzal az állam megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására.

(2) A bejegyzett egyház hitéleti célú tevékenysége érdekében adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben, valamint költségvetési támogatásban részesül. E támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

(3) A bejegyzett egyház jogosult a magánszemélyek befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére és annak állami kiegészítésére.

3/B. Az egyházi jogi személy

10. § Egyházi jogi személy a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye.

11. § (1) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy.

(2) A belső egyházi jogi személy a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint működik; a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház a belső szabályában meghatározott viszonyokban a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház képviseletében jár el. A belső egyházi jogi személyre a bejegyzett egyházra, illetve a nyilvántartásba vett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(3) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház közcélú tevékenységet ellátó intézménye a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.

12. § A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya a jogi személyre törvényben meghatározott általános szabályoktól eltérően határozhatja meg

a) a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a belső egyházi jogi személy

aa) szervezetére és képviseletére,

ab) törvényes működésének biztosítékaira,

ac) átalakulására, egyesülésére, szétválására és jogutód nélküli megszűnésére, valamint

b) a belső egyházi jogi személy létesítésére

vonatkozó szabályokat."

4. §

Az Ehtv. II/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"II/A. FEJEZET

A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLY

13. § (1) Az egyházi személy a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.

(2) Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.

(3) Az egyházi személy fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.

13/A. § (1) A vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja a vallási egyesület szolgálatában álló, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy.

(2) A vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjára a 13. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell."

5. §

Az Ehtv. III. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"III. FEJEZET

A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG ÉS A BELSŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY NYILVÁNTARTÁSA

4. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nyilvántartása

14. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

(2) A bíróság a bejegyzett egyházak, a nyilvántartásba vett egyházak és a vallási egyesületek nyilvántartásait (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) elkülönítetten vezeti.

(3) A nyilvántartásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a civil szervezetek bírósági nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14/A. § (1) A vallási egyesületként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy

a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik, és ez az alapszabályból megállapítható,

b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 7/A. § (2)-(4) bekezdésével nem ellentétes, és ez az alapszabályból megállapítható,

c) a szervezet elnevezése megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak,

d) legalább tíz tag a szervezet vallási célra történő megalakulását kimondta, és elfogadta a szervezet alapszabályát,

e) a szervezet tagja legalább tíz, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy és az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a szervezet tagja nem természetes személy is legyen, és

f) a kérelmező csatolta az a)-e) pontban foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat.

(2) A bíróság az e § szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a szervezet nem felel meg az (1) bekezdés á)-f) pontjában meghatározott valamely feltételnek.

15. § (1) A bíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) kérelmére bejegyzett egyházként, illetve nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartásba veszi, ha

a) a kérelmező elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, és ez az alapszabályból megismerhető,

b) a 9/D. § (1) bekezdésében, illetve a 9/E. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek,

c) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy tevékenysége és az alapszabálya a 7/A. § (2)-(4) bekezdésével nem ellentétes, és ez az alapszabályból megállapítható,

d) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt vele szemben joghátrány nem került alkalmazásra, és

e) a kérelmező csatolta az a)-d) pontban foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat.

(2) A bíróság a 9/E. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a 9/E. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel alkalmazása esetén a kérelmezőt bejegyzett egyházként, illetve nyilvántartásba vett egyházként akkor veszi nyilvántartásba, ha vele szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel. Ezen feltétel vizsgálata során a bíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását kezdeményezi.

(3) A 9/E. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint a 9/E. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel vizsgálata során a bíróság egyházjogász, vallástörténész, vallástudós vagy szociológus szakképzettségű és tudományos fokozattal rendelkező szakértő, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálat szakértőként való közreműködését veheti igénybe. Nem kérhető fel szakértőként egyházi személy.

(4) Ha a vallási közösség a 27. § (3) bekezdése szerinti kiválással jött létre, annak nyilvántartásba vételi eljárása során a 9/D. § (1) bekezdés b) pontja, 9/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 9/E. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti feltétel vizsgálata során a kiválással érintett vallási közösség működési ideje nem vehető figyelembe.

(5) A bíróság az e § szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a kérelmező nem felel meg az (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételnek.

15/A. § (1) A bíróság legkésőbb a 14/A. § (1) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem, valamint a 28. § (l)-(3) bekezdése szerinti keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről vagy a kérelem, illetve kereset elutasításáról.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül intézkedik a nyilvántartásba vételt elrendelő, az azt elutasító, illetve a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozatnak a kérelmet benyújtó vallási közösség, az ügyész és az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére történő kézbesítése iránt.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított tizenöt napon belül - be kell jelenteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez kizárólag a változással érintett adatok igazolására szolgáló dokumentumokat kell csatolni.

16. § (1) A kérelmet benyújtó vallási közösség nyilvántartásba vételét elrendelő, az azt elutasító, illetve a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat ellen

a) a kérelmet benyújtó vallási közösség képviselője,

b) a már nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselője és

c) az ügyész

fellebbezéssel élhet.

(2) A bíróság a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül intézkedik a nyilvántartásba vételt elrendelő, az azt elutasító, valamint a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozatnak a kérelmet benyújtó vallási közösség, az ügyész és a miniszter részére történő kézbesítése iránt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a jogorvoslati eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.

17. § A nyilvántartás tartalmazza a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség

a) nevét, rövidített nevét, illetve a köznyelvben meghonosodott elnevezését,

b) székhelyét,

c) képviselőjének nevét, lakóhelyét,

d) a képviselet terjedelmét és módját, és

ej ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség ilyennel rendelkezik, címerének és lógójának tartalmi leírását.

17/A. § (1) A miniszter a bíróságtól a 16. § (2) bekezdése szerint kapott tájékoztatás alapján a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekről, ingyenesen bárki számára hozzáférhető elektronikus adatbázist vezet.

(2) Az adatbázis nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

5. A belső egyházi jogi személy nyilvántartása

18. § (1) A belső egyházi jogi személyt a bíróság a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére, külön érdemi vizsgálat nélkül veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház egészének vagy legfőbb szervének, vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a bíróságnál bejelentett képviselője, vagy a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.

(3) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak."

6. §

Az Ehtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"IV. FEJEZET

A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG MŰKÖDÉSE

6. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség támogatása

19. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel a közcélú tevékenységek ellátására kötött megállapodás keretében az állam e feladatok ellátásához költségvetési támogatást nyújthat.

(2) A közcélú tevékenységek ellátását az állam a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek társadalmi súlya alapján támogatja. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek társadalmi súlyának megítélése során figyelemmel kell lenni

a) a személyi jövedelemadó külön törvény szerint meghatározott részét a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek felajánló magánszemélyek számára,

b) a magukat a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséghez tartozónak vallók népszámlálási adatok szerinti számára, és

c) a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által hagyományosan nyújtott közszolgáltatásokat igénybe vevők számára.

19/A. § (1) Az egyházi jogi személy az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben - törvényben meghatározott módon - hitéleti oktatást szervezhet.

(2) A hitéleti oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket és más iskolai foglalkozással nem ütköző időpontját törvényben meghatározottak szerint a nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény, a hitéleti oktatásban közreműködő személyt az egyházi jogi személy biztosítja.

(3) A hitéleti oktatás költségeit - ideértve az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően szervezett hitéleti oktatás költségeit is - a bejegyzett egyházzal vagy a nyilvántartásba vett egyházzal kötött megállapodás alapján az állam biztosítja.

19/B. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség bevételei elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tevődnek össze.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség adományokat gyűjthet, amelyek után jogosult a társasági adóról, osztalékadóról és a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok szerint igazolás kiadására.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatásban részesülhet.

19/C. § (1) A vallási egyesület a nem hitéleti célra nyújtott támogatásból származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.

(2) A vallási egyesület számára nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(3) Az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül különösen a személyi jövedelemadó meghatározott részének a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, az ennek helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése.

(4) Az egyházi jogi személy nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatásból származó bevételét és "annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.

(5) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

7. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség működésének szabályai

20. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében önmaga vagy e célra létrehozott intézménye útján olyan közcélú tevékenységet is elláthat, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak intézménye számára.

(3) A közcélú tevékenységet az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület közvetlenül vagy intézményei útján vallási meggyőződésének megfelelően végzi, amelyre tekintettel a felvételhez és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez a világnézeti elkötelezettség természete vagy tartalma miatt indokolt, annak megőrzéséhez és gyakorlásához szükséges és arányos feltételek határozhatók meg.

(4) Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése vagy XII. cikk (1) bekezdése alapján létrejött szervezet által ellátott közcélú tevékenységet e célból létrehozott vagy már működő belső egyházi jogi személy az ilyen szervezet egyetemes jogutódjaként nem veheti át.

(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a polgári jogi jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezetet létrehozni, azokban részt venni.

21. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül.

(2) Más szervezet elnevezése vagy jelképe nem kelthet olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett vallási közösség működéséhez kapcsolódik.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség elnevezését, jelképrendszerét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését - a vallási közösség erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül - más nem használhatja. A kifejezett írásbeli hozzájárulás nélküli használatot jogosulatlan használatnak kell tekinteni.

21/A. § Ha az egyházi személy vagy a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja nem a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség más tagja számára végez szolgálatot vagy nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nevét a szolgálat vagy szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni.

21/B. § A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség - különösen a szertartások és abelső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében -, a templom és a vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.

21/C. § A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség számára - jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének lehetőségét.

I/A. Az egyházi jogi személy működésének különös szabályai

22. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.

23. § Az egyházi jogi személy jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhet.

24. § Az egyházi jogi személy az általa gyakorolt vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatot a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint kezeli, azokat az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával -továbbíthatja vagy hozhatja nyilvánosságra.

25. § (1) Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdaságivállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet - a 20. § (5) bekezdésében meghatározott kereteken túl is - folytatni.

(2) Az egyházi jogi személy vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek

a) a hitéleti tevékenységet szolgáló intézmény működtetése,

b) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,

c) a kizárólag hitéleti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a liturgikus öltözet megtérítését is,

d) a hitéleti tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása, és

e) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különösen

a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése,

b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés,

c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott -pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás, és

d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel."

7. §

Az Ehtv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"V. FEJEZET

A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

26. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, az azt elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján.

(2) Ha a bíróság a vallási egyesületet bejegyzett egyházként vagy nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási egyesületet egyidejűleg törli a vallási egyesületek nyilvántartásából.

(3) Ha a bíróság a nyilvántartásba vett egyházat bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vett egyházat egyidejűleg törli a nyilvántartásba vett egyházak nyilvántartásából.

27. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutódlással szűnik meg a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselőjének kérelmére más jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel való egyesülése esetén.

(2) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház a 26. § (2) és (3) bekezdés szerint nyilvántartásból törölt vallási egyesület vagy nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.

(3) Ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségből annak tagjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fennmarad, a kiválással keletkező új szervezetet a korábbi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagyonából részesedés nem illeti meg.

(4) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség akkor szűnik meg jogutód nélkül, ha

a) feloszlását legfőbb szerve kimondta,

b) a bíróság megszünteti, vagy

c) a bíróság megállapítja megszűnését.

28. § (1) A bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti azt a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, amelynek tevékenysége az Alaptörvénybe ütközik, illetve amelynek a nyilvántartásba vételt meg kellett volna tagadni.

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján megszüntetheti azt a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget és elrendelheti a nyilvántartásból való törlését, amelynek tevékenysége súlyos, szándékos és többszöri törvénysértést valósított meg.

(3) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség megszűnését és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

29. § (1) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén elszámolási eljárásnak van helye, amelyre a jogutód nélkül megszűnő cég végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásra a bíróság kizárólagosan illetékes.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - az állam tulajdonába kerül, és közcélú tevékenységre kell fordítani.

(3) A vallási egyesület csak vallási egyesülettel egyesülhet és csak vallási egyesületekre válhat szét.

30. § (1) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház belső egyházi jogi személye is jogutód nélkül megszűnik.

(2) Belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya határozza meg."

8. §

Az Ehtv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 14/A. § (1) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése szerinti kérelem tartalmát és benyújtásának rendjét,

b) a 14/A. § (1) bekezdés a)-e) pontja, valamint a 15. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételek igazolására szolgáló dokumentumok tartalmát és benyújtásának rendjét,

c) a tábori lelkészi szolgálat végzésének szabályait,

d) a 38. § (1) bekezdés c) pontja, a (2) bekezdés c) pontja, illetve a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat tartalmát, és

e) a 14. § (2) bekezdése és a 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás részletes szabályait,

rendeletben meghatározza."

9. §

Az Ehtv. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"10. Átmeneti rendelkezések

33. § (1) A 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor bevett egyház a 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől bejegyzett egyháznak minősül.

(2) Az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként létrejött, az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként, valamint vallási tevékenységet végző szervezetként folyamatosan működő, a 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végző szervezetként nyilvántartott vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől vallási egyesületnek minősül.

(3) A 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől vallási egyesületnek minősül az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként létrejött olyan vallási közösség is, amelyre e törvény 2012. január l-jétől 2012. augusztus 31-éig hatályos 34. § (1), (2) és (4) bekezdésének hatálya kiterjedt, és amely

a) e törvény 2013. szeptember 1-jén hatályos 33. § (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti,

b) az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 34. cikke szerinti, vagy

c) az egyházi jogállással kapcsolatos igényük érvényesítésével kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott törvényes határidőn belül más jogorvoslati

eljárást kezdeményezett.

(4) Az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként, valamint a 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végző szervezetként nyilvántartott vallási közösség a 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől vallási egyesületnek minősül.

34. § (1) A 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kezdeményezheti a bíróságnál nyilvántartásba vett egyházként történő nyilvántartásba vételét, ha a 35. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nem nyújtott be.

(2) Ha a 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a nyilvántartásba vett egyházként történő nyilvántartásba vételét az (1) bekezdésében foglalt határidőben kezdeményezi, ügyében a bíróság soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

(3) Ha a bíróság a 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösséget nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől nyilvántartásba vett egyháznak minősül.

(4) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség e § szerinti nyilvántartásba vétele során a 9/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha az e törvény hatálybalépését megelőző 3 év átlagában legalább négyszáz magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét.

(5) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség e § szerinti nyilvántartásba vétele során a 15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha vele szemben az e törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül a számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt nem került alkalmazásra joghátrány.

(6) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség esetében az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény szerinti vallási közösségként történt folyamatos működés a 9/D. § alkalmazásában a vallási egyesületként történő működés időtartamába beszámít.

35. § (1) A 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kezdeményezheti a bíróságnál bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételét.

(2) Ha a 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételét az (1) bekezdésében foglalt határidőben kezdeményezi, ügyében a bíróság soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

(3) Ha a bíróság a 33. § (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösséget bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási közösség a 2015. évi ... törvény hatálybalépésétől bejegyzett egyháznak minősül.

(4) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség e § szerinti nyilvántartásba vétele során a 9/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha az e törvény hatálybalépését megelőző 3 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét.

(5) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség e § szerinti nyilvántartásba vétele során a 15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha vele szemben az e törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül a számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt nem került alkalmazásra joghátrány.

(6) A 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösség esetében az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény szerinti vallási közösségként történt folyamatos működés a 9/E. § alkalmazásában a vallási egyesületként történő működés időtartamába beszámít.

36. § (1) A 2015. évi... törvény hatálybalépésének napján megszűnnek

a) az Országgyűlés előtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére irányuló eljárások,

b) a bíróság előtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárások,

c) e törvény 2013. augusztus l-jén hatályos 14/B. § (2) bekezdése szerinti, folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárások,

d) az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján folyamatban lévő egyházi nyilvántartásba vételi eljárások, és

e) a 33. § (3) bekezdése szerinti vallási közösségek e törvény 2013. szeptember l-jén hatályos 33. § (5) bekezdése szerinti végelszámolására irányuló eljárások.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerint megszűnt eljárások kezdeményező által benyújtott iratanyagát az Országgyűlés Hivatala, a bíróság, illetve a miniszter a 35. § (1) bekezdésében foglalt naptól számított 30 napon belül visszajuttatja a kezdeményezőhöz.

37. § (1) E törvény 2013. augusztus l-jén hatályos 16. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a miniszter a 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) részére megküldi.

(2) Az OBH haladéktalanul, de legkésőbb a 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő harminc napon belül, az (1) bekezdés szerinti adatokat átvezeti a bejegyzett egyházak 14. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásába.

37/A. § E törvény 2013. augusztus l-jén hatályos 9/B. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az OBH a 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül átvezeti a vallási egyesületek 14. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásába.

37/B. § (1) E törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 16. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait a miniszter a 2015. évi... törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül az OBH részére megküldi.

(2) Az OBH haladéktalanul, de legkésőbb a 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő harminc napon belül, az (1) bekezdés szerinti adatok alapján átvezeti a belső egyházi jogi személyek 18. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásába.

38. § (1) A 9/D. § (1) bekezdésétől eltérően a vallási egyesületet - kérelmére - nyilvántartásba vett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, ha

a) legalább ezer, Magyarországon lakó; vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van,

b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik, és

c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe.

(2) A 9/E. § (1) bekezdésétől eltérően a bíróság a vallási egyesületet - kérelmére - bejegyzett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, ha

a) legalább tízezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van, I

b) legalább 20 éve vallási egyesületként működik, és

c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe.

(3) A 9/E. § (2) bekezdésétől eltérően a nyilvántartásba vett egyházat - kérelmére - bejegyzett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, ha

a) legalább tízezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van,

b) legalább 15 éve nyilvántartásba vett egyházként működik, és

c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárásokban a 14. §-t, valamint a 15-17/A. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez az (1) bekezdés c) pontja, a (2) bekezdés c) pontja, illetve a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot is csatolni kell.

38/A. § (1) Ha a 38. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett nyilvántartásba vett egyház hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást vesz igénybe, ezt a tényt köteles a támogatás megítéléséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül a

bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság a nyilvántartásba vett egyházat törli a nyilvántartásba vett egyházak nyilvántartásából, és vallási egyesületként veszi nyilvántartásba.

(2) Ha a 38. § (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, ezt a tényt köteles támogatás megítéléséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság a bejegyzett egyházat törli a bejegyzett egyházak nyilvántartásából, és vallási egyesületként veszi nyilvántartásba.

(3) Ha a 38. § (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás.alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást vesz igénybe, ezt a tényt köteles a támogatás megítéléséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság a bejegyzett egyházat törli a bejegyzett egyházak nyilvántartásából, és nyilvántartásba vett egyházként veszi nyilvántartásba.

(4) A vallási egyesület vagy a nyilvántartásba vett egyház az (l)-(3) bekezdés szerint nyilvántartásból törölt nyilvántartásba vett egyház vagy a bejegyzett egyház általános jogutódja.

(5) Ha az ügyész törvényben meghatározott jogkörében eljárva észleli, hogy a 38. § (l)-(3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház az (l)-(3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a 28. § (2) bekezdése szerinti keresetet nyújt be.

38/B. § A 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, közcélú tevékenység ellátására, illetve támogatására irányuló megállapodásokat a 19. (2) bekezdésére tekintettel a 2015. évi... törvény hatálybalépését követő három éven belül felül kell vizsgálni.

38/C. § A 2015. évi... törvény hatálybalépését megelőző napon az e törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 16. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő bevett egyházak és ezen egyházak belső egyházi jogi.személyei vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek

a) a közcélú tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint a környezetvédelmi tevékenység folytatása,

b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás keretében,

c) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,

d) a temető fenntartása,

e) a környezetvédelmi tevékenységet vagy a közcélú tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése,

f) a környezetvédelmi tevékenységhez és a közcélú tevékenységet ellátó tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,

g) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése és

h) az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodott elnevezésének, címerének, illetve logójának más által történő használatához adott hozzájárulás."

10. §

Az Ehtv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § E törvény

a) 6-9. §-a, 9/D-13. §-a, 14. §-a, 15-19/B. §-a, 19/C. § (1), (3)-(4) bekezdése, 20-30. §-a, 33-35. §-a, 37-38/C. §-a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése,

b) 19/C. § (2) és (5) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül."

11. §

Az Ehtv. preambulumában az "Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése" szöveg lép.

12. §

Hatályát veszti az Ehtv.

a) 1. § (4) bekezdése,

b) III/A. Fejezete és

c) Melléklete.

II. Fejezet

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódó egyes törvények módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

13. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 58. § (2) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett" szöveg,

b) 58. § (2) bekezdésében a "jelöl" szövegrész helyébe a "jelölhet" szöveg,

c) 58. § (4) bekezdés c) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett" szöveg

lép.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

14. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pontja j) alpontjában a "bevett" szövegrészek helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

15. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8. pontja 8.20 alpontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

3. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

16. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többletadóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek - kivéve a jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket - az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a 6/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege."

17. §

Az Szftv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket - kivéve a jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket - megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget, valamint a kiemelt előirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő támogatását az előirányzattal érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-ban meghatározottak szerint használja fel."

18. §

(1) Az Szftv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogutódlással megszűnt, 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg. A jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettet megilletik a 4. § (1) bekezdés szerinti jogelőd kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek. A jogutód nélkül megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek az (1) bekezdés h) pontja szerinti kedvezményezettet illetik meg."

(2) Az Szftv. 4. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett a 4. § (1) bekezdés szerinti jogelőd kedvezményezett javára felajánlott adóösszegeket a külön törvényben meghatározott módon használja fel."

19. §

Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóhatóság a bejegyzett egyházat, valamint a nyilvántartásba vett egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. A bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté."

20. §

Az Szftv. 5. § -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló (elektronikus űrlap a jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett átalakulásának évében technikai száma helyett annak adószámát tartalmazza."

21. §

Az Szftv. 6/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatokfejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján]

"d) a jogutódlással létrejött 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról."

22. §

Az Szftv. 6/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "évről." szövegrész helyébe az "évről," szövegrész lép.

23. §

(1) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

24. §

Az Szftv. 6/B. § (2) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyházként, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

25. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 96. § (10) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyháza, illetve a nyilvántartásba vett" szöveg,

b) 96. § (13) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyháznak, illetve a nyilvántartásba vett" szöveg

lép.

5. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

26. §

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvényt az egyházi jogi személyekre, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekre kell alkalmazni."

27. §

Az Eftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó, a bejegyzett egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igényre megkötött megállapodás alapján folyósított járadék a bejegyzett egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a bejegyzett egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart."

28. §

Az Eftv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogosult a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott egy százalékára, amely a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel."

29. §

Az Eftv. 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadságjogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 19. § (1) bekezdése alapján közcélú tevékenységek ellátására megállapodást kötött jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint belső egyházi jogi személye által ellátott nevelésioktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik.

(2) A kiegészítő támogatás mértéke az Ehtv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével megkötött megállapodás esetén sem haladhatja meg a magukat a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséghez tartozóknak vallók népszámlálási adatok szerinti, az összlakossághoz viszonyított, vagy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség javára a személyi jövedelemadójuk egy százalékáról rendelkező magánszemélyek összes felajánlóhoz viszonyított százalékos arányának megfelelő összeget. A kiegészítő támogatás megállapításánál a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség számára kedvezőbb százalékos aránynak megfelelő összeget kell figyelembe venni. Az Eütv. 9. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza."

30. §

Az Eftv. 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2) Amennyiben a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, továbbá annak belső egyházi jogi személye által 2015. december 31. napján fenntartott közcélú intézmények finanszírozása közcélú tevékenység ellátására, illetve támogatására irányuló megállapodás alapján történik, a megállapodás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi... törvény hatálybalépését követő legfeljebb három évig változatlan marad."

31. §

Az Eftv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg."

32. §

Az Eftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselője nyújtja be a miniszterhez."

33. §

Az Eftv. a következő 13. §-al egészül ki:

"13. § A 2012. január 1. és a 2015. december 31. közötti törvényi változások miatt a hitéleti támogatások elmaradásával összefüggésben felmerült igényeket az érintett vallási közösségek 30 napon belül jelenthetik be a miniszterhez."

34. §

Az Eftv.

a) 2. § (2) bekezdésében a "bevett egyház" szövegrész helyébe a "vallási egyesület és az egyházi jogi személy" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében és (5) bekezdésében a "bevett egyház, a belső" szövegrész helyébe a "vallási egyesület és az" szöveg,

c) 3. § (3) bekezdésében "az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől" szövegrész helyébe az "évi" szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett" szöveg,

e) 4. § (3) bekezdésében "bevett egyházakat és" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyházakat és a nyilvántartásba vett egyházakat, valamint" szöveg, a "bevett egyházaknak" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyházaknak, illetve nyilvántartásba vett egyházaknak" szöveg,

j) 4. § (4) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett" szöveg,

g) 6. § (4) bekezdésében a "bevett egyház" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdésben meghatározott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg,

h) 6. § (5) bekezdésében a "bevett egyházzal" szövegrész helyébe a "5. § (1) bekezdésben meghatározott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel" szöveg,

i) 7. § (1) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg,

j) 8. § (1) bekezdésében a "bevett egyházat" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdésben meghatározott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget" szöveg,

k) 8. § (3) bekezdésében a "bevett egyházakat" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyházakat és a nyilvántartásba vett egyházakat" szövegrész, a "bevett egyháznak" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyháznak, illetve nyilvántartásba vett egyháznak" szöveg,

l) 10. §-ában az "a bevett egyházat" szövegrész helyébe az "az egyházi jogi személyt hitéleti és" szöveg

lép.

35. §

Hatályát veszti az Eftv. 9. §-a.

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

36. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (4) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyháznak, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

37. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (4) bekezdés b) pontjában az "az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által kiállított igazolás" szövegrész helyébe az "a Fővárosi Törvényszék által kiállított igazolás" szöveg lép.

7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

38. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 3. § w) pont wb) alpontjában és

b) 11. § (6) bekezdésében

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

8. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

39. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

a) 43. § (6) bekezdésében,

b) 51. § (3 a) bekezdésében, és

c) 81. § (1) bekezdés a) pontjában

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

9. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

40. §

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum)."

10. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása

41. §

A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény

a) 2. § 1. pont b) alpontjában,

b) 5. § (2) bekezdés b) pontjában és

c) 5. § (3) bekezdésében,

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

11. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

42. §

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében,

b) 7. § (2) bekezdés h) pontjában és

c) 1 l/A. § (2) bekezdés a) pontjában

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

12. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

43. §

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (3) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

13. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

44. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § g) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

14. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

45. §

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés e) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

46. §

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A bejelentést benyújtó egyházi jogi személy adatait, a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben pedig a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház, valamint a nyilatkozatot kiállító személy adatait a miniszter a bejegyzett egyházak, illetve a nyilvántartásba vett egyházak nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi."

15. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

47. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában közszolgáltató:)

"c) az egyházi jogi személy és a vallási egyesület a létesítő okiratában vagy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében;"

16. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása

48. §

(1) A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg lép.

(2) A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. § (6) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg lép.

17. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

49. §

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdés c) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

18. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIIL törvény módosítása

50. §

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. a lelkiismereti és vallásszabadságjogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel összefüggésben foglalkoztatott személyek számát tekintve legjelentősebb gazdasági súlyt képviselő négy bejegyzett egyház képviselői."

51. §

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg

lép.

19. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

52. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 65. § (3) bekezdés b) pontjában a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

20. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

53. §

Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11/A. alcíme.

54. §

Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 34/A. §-ában az "a bevett egyház esetén a Kormány, a vallási tevékenységet végző szervezet esetén" szövegrész.

21. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

55. §

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság tartja nyilván)

"k) a lelkiismereti és vallásszabadságjogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyházat, nyilvántartásba vett egyházat, vallási egyesületet,"

56. §

A Cnytv. IV. Fejezete a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § (1) Az I-III. Fejezetet a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére és nyilvántartásba bejegyzett adatainak változására irányuló eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.

(2) A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás, a változásbejegyzési eljárás és a törlési eljárás a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelemre indul. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak az e feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban egyszerűsített nyilvántartásba vételnek nincs helye.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó nyilvántartásba vételi szabályokat kell alkalmazni.

(4) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni."

57. §

A Cnytv. VII. Fejezete a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § A nyilvántartás a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház, és azok belső egyházi jogi személyei, valamint a vallási egyesület esetén kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott adatokat tartalmazza."

58. §

Hatályát veszti civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

a) 71. § (1) bekezdése, és

b) 95. § a) pont ad) alpontja.

22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

59. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn:)

"h) és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagóguslétszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási egyesület által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület általi megbízással kell rendelkeznie,"

60. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában és

b) 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés j) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezetet" szövegrész helyébe a "vallási egyesületet" szöveg lép.

23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

61. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdésében a "bevett" szövegrészek helyébe a "bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett" szöveg lép.

24. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

62. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

63. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (1a) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

25. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

64. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont d) alpontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

26. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

65. §

A honvédek jogállasáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 31. § (5) bekezdésében és

b) 68. § (1) bekezdés h) pontjában

a "bevett" szövegrész helyébe az " egyházi jogi személy" szöveg lép.

27. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

66. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében,

b) 11. § (2) bekezdés alpontjában,

c) 12. § (2) bekezdésében és

d) 40. § (4) bekezdésében

a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg lép.

28. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

67. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 102. § (1) bekezdés a) pontjában és

b) 102. § (1) bekezdés b) pontjában

a "bevett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg lép.

29. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

68. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 126. § (3) bekezdésében,

b) 126. § (4) bekezdésében,

c) 355. § (1) bekezdés e) pontjában,

d) 357. § (3) bekezdés j) pontjában és

e) 357. § (4) bekezdésében

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

69. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 3. § 9. pont e) alpontjában, és

b) 126. § (2) bekezdésében

a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.

30. Záró rendelkezések

70. §

Ez a törvény 2016. január l-jén lép hatályba.

71. §

E törvény

a) 3-9. és 12. §-a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,

b) 49. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

c) 53-54. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése és

d) 66. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése,

alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) átfogó módosítását célzó törvényjavaslat meg kívánja teremteni a törvény összhangját az Alaptörvény ötödik módosításával, és le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai - Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) - és nemzetközi - Velencei Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) -fórumokon felmerültek. Ezen túlmenően hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bejegyzése során a módosítást követően - az állami semlegesség biztosítása érdekében - nem az egyházak "elismerésére", hanem nyilvántartásba vételükre kerülne sor, egységesen bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, transzparencia és rendes bírói jogorvoslat mellett. A hatálybalépéskor ex lege vélelmek, illetőleg rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, másrészt azon, továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusza megnyugtató módon rendezésre kerüljön, amelyeket a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvényi szabályozás AB, illetve EJEB által jogsértőnek talált rendelkezései hátrányosan érintettek.

A törvényjavaslat alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

A törvényi szabályozás - szervezeti formájától, jogállásától, vagy elnevezésétől függetlenül -valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit, a vallási közösségek széles körű autonómiáját, a vallási közösségek szabad önrendelkezését (szervezeti forma, elnevezés szabad megválasztása), a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát.

A törvényjavaslat - az Ehtv. korábbi szabályait részben megtartva, részben több helyen módosítva - rögzíti a vallás- és lelkiismereti szabadságot, a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását (amelynek során érvényesülnie kell a tárgyilagosság és ésszerűség, továbbá a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog követelményének), a társadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket (támogatók száma, működési idő), a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit és a vallási közösségek törvényes működését biztosító intézményi és eljárási feltételeket.

A törvényjavaslatban foglalt új magyar egyházi szervezetrendszer széleskörű autonómiát és a hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, mindazonáltal az állam és a vallási közösségek közfeladatok terén való együttműködése vonatkozásában fenntartja az állam döntési jogát arra vonatkozóan, hogy - objektív okokból, a társadalmi elfogadottság, beágyazottság, társadalmi súly, illetve a közfeladatok ellátásában szerzett tapasztalatok, és az egyházügyi hagyományok alapján - kivel és milyen, a társadalmi igényekhez igazodó területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában.

Bármely vallási közösség (legalább 10 fős taglétszám esetén) vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak. A már egyházi státusszal rendelkező nyilvántartásba vett egyháznak a vallási egyesületnél jóval nagyobb a társadalmi támogatottsága. A szabályozás a személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) 1%-os felajánlások alapján igazolható társadalmi támogatottságot (400 szja 1%-os felajánlás 3 év átlagában) rögzít, és legalább 5 éves vallási egyesületként való működést ír elő. A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, 5 év átlagában legalább 4000 egyházi szja 1%-os felajánlással rendelkező, és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam legalább 20 (illetve 15) éves magyarországi, vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés.

Az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az állam a közfeladatok ellátása érdekében (figyelemmel a társadalmi igényekre és a partnerek készségére és lehetőségeire is) a vallási közösségekkel egyes részterületekre vonatkozó egyedi megállapodásokat, a bejegyzett egyházakkal pedig a történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, és súlyuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk (tehát ésszerű és objektív feltételek) alapján átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet. A bejegyzett egyházakkal részben már meglévő (pl. az Apostoli Szentszékkel megkötött nemzetközi megállapodás), vagy a jövőben kötendő átfogó stratégiai együttműködési megállapodások rögzítésére - védelmük, jelentőségük és időtállóságuk okán - törvényben kerülne sor. Az ilyen, sarkalatos törvényben kihirdetett megállapodással rendelkező bejegyzett egyházak az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szerinti bevett egyházaknak minősülnek, anélkül, hogy egyházi státuszuk - bejegyzett egyház - változna.

A törvényjavaslatban alappal fedezhetők fel az a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény elemei, ugyanúgy, mint a 2011. évi szabályozás által követett célok (visszaélések megakadályozása), de az elképzelések visszautalnak a történeti alkotmányra, a nemzeti identitás részét képező korábbi, alapvetően a XIX. századtól fennálló magyar (és európai) egyházügyi hagyományokra is.

A törvényjavaslat egyúttal átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosításokat a jogrendszeren.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A módosítás alapelvként rögzíti, hogy a lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. A rendelkezés egyszerre utal - az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az egyéni és kollektív vallásszabadság jogára. Egyúttal megalapozása a törvény későbbi szakaszaiban kifejtésre kerülő azon felfogásnak, amely szerint minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

A 2. §-hoz

A módosítás a törvény fogalomhasználatát hozzáigazítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény fogalomhasználatához. Egyúttal továbbra is biztosítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálati jogviszonyban állók számára a lelkiismereti és vallásszabadságot a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban.

A 3. §-hoz

A módosítás újraszabályozza az Ehtv. vallási közösségek jogállásáról szóló II. Fejezetét. Ennek első elemeként megerősíti, hogy a kollektív vallásszabadság joga szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül gyakorolható, definiálva egyúttal a vallási közösségeket. A törvény valamennyi vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit, a vallási közösségek széles körű autonómiáját, a vallási közösségek szabad önrendelkezését (szervezeti forma, elnevezés szabad megválasztása), valamint a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát. Szintén lehetővé teszi a vallási közösségek számára minden olyan vallási tevékenység végzését, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes jogszabályba nem ütközik, és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát. Ezen kívül valamennyi vallási közösség használhatja az egyház megjelölést elnevezésében és a tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából, a saját hitelvei szerinti tartalommal. Ez a megközelítés kifejezésre juttatja, hogy az egyház a köznyelv szempontjából gyűjtőfogalommá vált, és így az kiterjedt a nem keresztény vallásfelekezetekre és vallási közösségekre is, valamint egyértelműen kifejezésre juttatja - az állam semlegességének követelményével összhangban -, hogy teológiai kérdésekben az állam nem foglal állást.

A vallási közösségen belül sajátos csoportot képeznek a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek, amelyeknek a módosítás három típusát különbözteti meg: vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház. A javasolt új magyar egyházi szervezetrendszer széleskörű autonómiát és a hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, egyúttal nóvumként tartalmazza az együttműködési megállapodások rendszerének szabályozását. Eszerint az állam a közfeladatok ellátása érdekében (figyelemmel a társadalmi igényekre és a partnerek készségére és lehetőségeire is) a vallási közösségekkel egyes részterületekre vonatkozó egyedi megállapodásokat, a bejegyzett egyházakkal pedig történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk és súlyuk, szervezettségük, valamint társadalmi feladatvállalásuk (tehát ésszerű és objektív feltételek) alapján átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat köthet. Ezen átfogó megállapodásokat - időtállóságuk biztosítása érdekében - törvényben kell kihirdetni. Az ilyen, sarkalatos törvényben kihirdetett megállapodással rendelkező bejegyzett egyházak az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szerinti bevett egyházaknak minősülnek. Ezáltal az együttműködésben részes bejegyzett egyházak egy sajátos, az Alaptörvényben foglalt minőséget nyernek el, amely azonban nem jár jogi személyiségük megváltozásával.

Bármely vallási közösség (legalább 10 fős taglétszám esetén) vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületre egyebekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései irányadók, azzal, hogy a vallási egyesület alapszabálya - a vallási közösségek autonómiájának elvére tekintettel - a felsorolt törvényi szabályoktól eltérhet. A vallási egyesülettel az állam egyes közcélú tevékenységek ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására határozott időre szóló megállapodást köthet.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek második kategóriája a már egyházi státusszal rendelkező nyilvántartásba vett egyház. Az e kategóriába kerülés feltétele az szja 1%-os felajánlások alapján igazolható társadalmi támogatottság (400 szja 1%-os felajánlás 3 év átlagában), és legalább 5 éves vallási egyesületként való működés, amelynek igazolása esetén a vallási egyesület kezdeményezheti nyilvántartásba vett egyházként történő nyilvántartásba vételét. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vett egyházként történő nyilvántartásba vételét kezdeményező vallási egyesület csak az ún. "egyesületi/civil" 1%-os felajánlásra jogosult, esetében az ezt felajánlók számát kell figyelembe venni. A nyilvántartásba vett egyház a hitéleti célú tevékenységének támogatása céljából jogosult a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére és annak állami kiegészítésére. E kategória számára is nyitva áll a lehetőség, hogy az állammal határozott időre szóló megállapodást kössön közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás alapján a nyilvántartásba vett egyház külön törvény szerinti adó, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesülhet.

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, 5 év átlagában legalább 4000 egyházi szja 1%-os felajánlással rendelkező, és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. (Tekintettel arra, hogy a bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételét kezdeményező vallási egyesület csak az ún. "egyesületi/civil" 1%-os felajánlásra jogosult, esetében az ezt felajánlók számát kell figyelembe venni, míg a nyilvántartásba vett egyház kérelme esetén az ún. "egyházi" 1%-os felajánlások száma az irányadó.) Az elvárt működési időtartam legalább 20 éves magyarországi működés vallási egyesületként, illetve 15 éves magyarországi működés nyilvántartásba vett egyházként, vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés. A bejegyzett egyház - a nyilvántartásba vett egyházhoz hasonlóan - a hitéleti célú tevékenységének támogatása céljából jogosult a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére és annak állami kiegészítésére. Az állammal a bejegyzett egyházak a közcélú tevékenységek ellátása körében azonos elvek szerint átfogó megállapodást köthetnek. A módosítás az egyházi jogi személyről szóló alcímben technikai jellegű módosításokat hajt végre, átvezeti az új egyházi kategóriák elnevezését.

A 4. §-hoz

Az Ehtv. II/A. Fejezetének újraszabályozása technikai jellegű módosításokat hajt végre, átvezeti az új egyházi kategóriák elnevezését.

Az 5. §-hoz

Az AB és az EJEB állásfoglalásaira tekintettel az Országgyűlés döntési, mérlegelési szerepe az egyházi jogállás elnyerésénél - az eljárás szükségképpen politikai jellege miatt - nem felel meg az állam semlegességi kötelezettségének és a hatalmi ágak elválasztása követelményének. Elengedhetetlen, hogy a semlegesség a vallási közösségek nyilvántartásba vételéről szóló állami döntésnél tartalmilag, illetve meghozatala során formailag is érvényesüljön. Ezért a törvény általános és garanciális jelleggel rögzíti, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jegyzi be. Az eljárás során a bíróság kizárólag a törvényben nevesített feltételek fennállását vizsgálja. Egyes, különös szakértelmet igénylő esetekben a bíróság külön törvény szerinti eljárás lefolytatását (nemzetbiztonsági vizsgálat) vagy meghatározott szakképzettségű szakértő eljárásba való bevonását kezdeményezheti.

A törvény a bíróság eljárására - mind a nyilvántartásba vétel, mind az abból való törlés esetén - rövid, 60 napos garanciális határidőt állapít meg. A változásbejelentés határideje 15 nap.

A kérelmet benyújtó vallási közösség nyilvántartásba vételét elrendelő, az azt elutasító, valamint a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat ellen a kérelmet benyújtó vallási közösség képviselője, a már nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselője és az ügyész fellebbezéssel élhet.

A bíróság mind az első fokú, mind a jogerős döntés esetében intézkedik annak a kérelmet benyújtó vallási közösség, az ügyész és az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter részére történő kézbesítése iránt.

A bíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek egyes nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. A nyilvántartások adatai nyilvánosak. A nyilvántartás adattartalmát garanciális jelleggel szabályozza a törvény.

Annak érdekében, hogy az állampolgárok számára a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekről elektronikus, ingyenesen bárki számára hozzáférhető adatok álljanak rendelkezésre, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter adatbázist hoz létre a bíróságtól kapott tájékoztatás alapján, amely nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

A belső egyházi jogi személy nyilvántartása körében a törvény kimondja, hogy amennyiben a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételét a bejegyzett egyház vagy a nyilvántartásba vett egyház egésze vagy legfőbb szervének képviselője kéri, a bíróság a belső egyházi jogi személyt külön érdemi vizsgálat nélkül veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház egészének vagy legfőbb szervének vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a bíróságnál bejelentett képviselője vagy a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.

A 6. §-hoz

A módosítás egy önálló alcímben foglalkozik a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek támogatásának szabályaival. Ennek keretében kimondja, hogy az állam a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel a közcélú tevékenységek ellátására kötött megállapodás keretében e feladatok ellátásához költségvetési támogatást nyújthat. A közcélú tevékenységek ellátását az állam a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek társadalmi súlyának figyelembe vételével támogatja. A módosítás meghatároz a társadalmi súly megítélése során figyelembe veendő szempontokat: szja 1%-os felajánlások száma, a magukat a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséghez tartozónak vallók népszámlálási adatok szerinti száma, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által hagyományosan nyújtott közszolgáltatásokat igénybe vevők száma. Ebben az alcímben rendelkezik a törvény a hitéleti oktatás egyes garanciális szabályairól is.

A törvény garanciális jelleggel rögzíti a valamennyi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat. Eszerint a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség bevételei elsősorban adományokból és egyéb hozzájárulásokból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tevődnek össze. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatásban részesülhet.

Szintén garanciális szabály, hogy az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Az egyházi jogi személynek, valamint a vallási egyesületnek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, kizárólag törvényességi szempontok alapján.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség működésének szabályai között garanciális jelleggel erősíti meg a törvény, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség saját hitelvei és szertartási rendje szerint működik. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében közcélú tevékenységet végezhet. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, céljai megvalósítása érdekében, polgári jogi jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezetet létrehozni, azokban részt venni.

A törvény különös védelemben részesíti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség elnevezését, jelképrendszerét, szertartásrendjét, valamint a köznyelvben meghonosodott nevét. Biztosítja a fokozott szabálysértési- és büntetőjogi védelmet a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeknek, amely kiterjed a szertartásokra, templomokra és a vallásgyakorlásra rendelt más helyekre, valamint a temetőkre is. Szintén valamennyi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség számára - jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének lehetőségét.

Külön rendelkezést tartalmaz a törvény annak érdekében, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségen kívüli személyek számára egyértelműen azonosítható legyen, ha az igénybevett szolgáltatás valamely egyház tevékenységéhez kötődik. Ha az egyházi személy vagy a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja nem a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség más tagja számára végez szolgálatot vagy nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nevét a szolgálat vagy szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni.

Az egyházi jogi személy működésének különös szabályai között rendezi a törvény az egyházi jogi személynél történő foglalkoztatás, az egyházi jogi személy által végzett egyes szolgálatok és adatkezelés garanciális szabályait. A törvény lehetővé teszi, hogy az egyházi jogi személy, céljai megvalósítása érdekében, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytasson. Ehhez kapcsolódóan megállapítja az egyházi jogi személy vonatkozásában gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek és az ezekből származó bevételek körét.

A 7. §-hoz

A módosítás kimondja, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, az azt elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján. Ha a bíróság a vallási egyesületet nyilvántartásba vett egyházként, illetve bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi, akkor egyidejűleg a vallási egyesületek nyilvántartásából törli. Hasonlóképpen jár el, ha a nyilvántartásba vett egyházat bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi. így egyértelműen rendezi a szabályozás a vallási közösség jogi személyiségének magasabb egyházi státusz elnyeréséből adódó változását. Egyúttal kimondja, hogy az újonnan nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a fentiek szerint nyilvántartásból törölt vallási közösség általános jogutódja.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek megszűnhetnek jogutódlással vagy jogutód nélkül. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutódlással, az egyház képviselőjének kérelmére szűnik meg más jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel való egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén. Ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségből annak tagjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fennmarad, a kiváló tagok új jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget az általános szabályok szerint hozhatnak létre azzal, hogy a kiválással érintett vallási közösség tagjaként eltöltött idő a határidők számításánál nem vehető figyelembe. A kiválással keletkező új szervezetet a korábbi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagyonából részesedés nem illeti meg.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutód nélkül szűnik meg, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta, a bíróság megszünteti, vagy a bíróság megállapítja megszűnését. A bíróság megszünteti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, ha tevékenysége az Alaptörvénybe ütközik, illetve ha a nyilvántartásba vételt meg kellett volna tagadni. A bíróság megszüntetheti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, ha tevékenysége súlyos, szándékos és többszöri törvénysértést valósított meg. A bíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség megszűnését akkor állapítja meg, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A bíróság ezen esetekben az ügyész keresete alapján jár el.

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - az állam tulajdonába kerül, és közcélú tevékenységre kell fordítani.

A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén a belső egyházi jogi személyek is jogutód nélkül megszűnnek. A belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket az egyház belső egyházi szabálya rendezi.

A 8. §-hoz

A törvény ezen részei a vallási egyesületként, nyilvántartásba vett egyházként, illetve bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételi kérelem és a csatolandó dokumentumok tartalmának, továbbá benyújtási rendjének, a tábori lelkészi szolgálat végzésének és a törvény alapján létrehozandó nyilvántartások részletes szabályainak megalkotásához szükséges felhatalmazást biztosítják.

A 9. §-hoz

Az átmeneti rendelkezések célja egyrészt a törvény hatálybalépésekor működő vallási közösségek elhelyezése az új szabályozási rendszerben, másrészt pedig, hogy az AB és az EJEB által támasztott követelményeknek megfelelően orvosolja a korábbi szabályozásból adódó státuszvesztések következményeit. Ennek keretében rendelkezik arról, hogy a módosító törvény hatálybalépésekor bevett egyház a módosító törvény hatálybalépésétől bejegyzett egyháznak minősül.

A törvény hatálybalépésekor működő vallási tevékenységet végző szervezetek a törvény főszabálya értelmében vallási egyesületnek minősülnek. A törvény kedvezményes szabályokat állapít meg azon vallási közösségek esetében, amelyek a módosítandó 2011-es szabályozás miatt elvesztették korábbi egyházi jogállásukat, vallási tevékenységet végző szervezetekként működtek tovább és most is szerepelnek e szervezetek nyilvántartásában, illetve amelyek ugyan nem alakultak át vallási tevékenységet végző szervezetté, de az 1990-es egyházi törvény alapján szerzett egyházi jogállásukkal, illetve annak elvesztésével összefüggésben az AB-hez vagy az EJEB-hez fordultak, vagy státuszuk elvesztésével összefüggésben más jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. A törvény szerint ugyanis ezek a vallási közösségek a bíróságtól kedvezményes eljárási határidők mellett kérhetik nyilvántartásba vett egyházként vagy akár bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételüket, amennyiben megfelelnek az általános feltételeknek. A törvény további kedvezményeket állapít meg ezen vallási közösségeknek a nyilvántartásba vételi feltételek között szereplő határidők számításánál. A bíróság pozitív döntése esetén a kedvezményes eljárás lehetőségével élő és aszerint nyilvántartásba vett vallási közösségek a törvénymódosítás hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal válnak nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett egyházzá.

Az Ehtv. új, 36. §-a rendelkezik az Országgyűlés előtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére irányuló eljárások, a bíróság előtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárások, az Ehtv. 2013. augusztus 1-jén hatályos 14/B. § (2) bekezdése szerinti, folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárások, az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján folyamatban lévő egyházi nyilvántartásba vételi eljárások és az Ehtv. 2013. szeptember 1-jétől hatályos 33. § (5) bekezdése szerinti végelszámolására irányuló eljárások megszűntetéséről és a kezdeményező által korábban benyújtott iratanyag visszajuttatásáról.

Az átmeneti rendelkezések tartalmazzák az Ehtv. szerinti új nyilvántartások létrehozásának részletes szabályait is.

Ebben a fejezetben a jogalkotó kedvezményes szabályokat állapít meg továbbá azon jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára is, amelyek hitéleti tevékenységük vagy közcélú tevékenységük érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást nem kívánnak igénybe venni. Ezen közösségek az szja felajánlások igazolása helyett igazolt taglétszámuk - nyilvántartásba vett egyháznál ezer, bejegyzett egyháznál tízezer tag - alapján is magasabb kategóriába léphetnek.

A 10. §-hoz

Az Ehtv. sarkalatossági záradékát módosítja.

A 11. §-hoz

Átvezeti a törvény preambulumában hivatkozott alaptörvényi rendelkezés változását az Alaptörvény ötödik módosításával való összhang megteremtése érdekében.

A 12. §-hoz

Az Ehtv. egyes rendelkezéseinek a módosítással szükségessé vált hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A 13-15., a 19., 23-25., a 36., a 38-47., a 49., az 51-52., az 59-65. és a 68-69. §-hoz

A törvény átvezeti az ágazati jogszabályokban az Ehtv. módosításában foglalt, új egyházi szervezetrendszer alapfogalmait. Ennek megfelelően - összhangban az egyes egyházi kategóriákba tartozó vallási közösségeknek az Ehtv. módosításában nevesített jogaival, az Ehtv. módosított átmeneti rendelkezéseivel és az ágazati szabályok céljával - a nevezett szakaszokban foglalt, a vallási tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket a vallási egyesületre, a bevett egyházakra vonatkozó rendelkezéseket pedig a bejegyzett egyházakra és a nyilvántartásba vett egyházakra is alkalmazni kell.

A 16-18. és a 20-22. §-hoz

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása megteremti az 1%-os felajánlások elszámolásának részletes szabályait arra az esetre, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség (vallási egyesület) magasabb egyházi kategóriába kerül, és így más típusú felajánlásra válik jogosulttá.

A 26-35. §-hoz

A törvényjavaslat az Ehtv. módosításával való összhang megteremtése érdekében rendezi az állam és a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek közötti megállapodások részletes szabályait az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény keretei között. Szintén rendezésre kerül a 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti törvényi változások miatt a hitéleti támogatások elmaradásával összefüggésben felmerült igények érvényesítése is. Az Ehtv. módosításával összefüggésben átvezetésre kerülnek továbbá a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek nyilvántartásával kapcsolatos változások.

A 37. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az Ehtv. módosítása értelmében valamennyi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba, a nyilvántartás tartalmáról szóló igazolások esetében szükséges annak átvezetése, hogy azokat a Fővárosi Törvényszék állítja ki.

A 48, az 50. és a 66-67. §-hoz

Az Ehtv. módosításával összhangban, ezen jogszabályhelyek esetében indokolt, hogy a jelenlegi bevett egyházakra vonatkozó szabályozás hatálya a továbbiakban is csak a legnagyobb társadalmi elfogadottsággal bíró, hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségekre, azaz a bejegyzett egyházakra terjedjen ki.

Az 53-54. §-hoz

Mivel az Ehtv. módosítása alapján a jövőben az Országgyűlés egyházként történő elismerésre irányuló eljárása helyébe a Fővárosi Törvényszék által lefolytatandó bírósági nyilvántartásba vétel lép, okafogyottá válik az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvénynek az a hatásköri rendelkezése, amely lehetővé tette az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüggő döntésének vizsgálatát. A vallási közösség alaptörvényellenes működésével összefüggő véleményadásra vonatkozó alkotmánybírósági hatáskör szabályai tekintetében szükséges az új fogalomhasználat átvezetése és a bíróság kizárólagos indítványozási jogának kimondása.

Az 55-58. §-hoz

Az Ehtv. módosítása háttérszabályként rendeli alkalmazni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) szabályait azon nyilvántartási kérdésekben, amelyeket az Ehtv. nem rendez. Erre tekintettel a tervezet rendezi a Cnytv. és az Ehtv. viszonyát a nyilvántartás eljárási szabályainak vonatkozásában.

A 70. §-hoz

A törvény e szakasza a hatályba léptetésről rendelkezik.

A 71. §-hoz

A sarkalatossági záradékot tartalmazza.