11/2015. (V. 29.) IM utasítás

a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésére figyelemmel a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya

1. § Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataival kapcsolatos eljárási rendet és hatásköröket tartalmazó gazdálkodási szabályzat hatálya

a) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvénynek az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára,

c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új előirányzatokra,

d) az év közben megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatokra

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A jelen utasítás alkalmazásában

a)[1] kötelezettségvállalás: a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása,

b) kötelezettségvállalás jogi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a szerződés és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a szerződés az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel,

c) kötelezettségvállalás pénzügyi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, a kötelezettségvállalási jogkör fennáll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

d)[2] kötelezettségvállalás dokumentumának szakmai szempontú ellenjegyzése: a kötelezettségvállalás indokoltságának és a fejezeti kezelésű előirányzat céljával való összhangjának igazolása,

e) teljesítés igazolása:a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak teljesítésének írásban történő igazolása,

f) érvényesítés: a teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek a szerződéssel való egyeztetése, a fedezet megléte és az érvényesítést megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr. és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli kormányrendelet) előírásai betartásának ellenőrzése, ideértve a szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is,

g) utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint elszámolásának elrendelése,

h)[3] utalvány ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a kifizetést megelőző pénzügyi kontroll feladatok teljesítése, így különösen az érvényesítés, valamint az érvényesítő vagy a pénzügyi-gazdasági teendők ellátására kijelölt dolgozó által elvégzett számítások ellenőrzése megtörtént,

i) fedezetigazolás: a kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum,

j) kezdeményező irat: az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatában (a továbbiakban: IM GKSZ) ekként meghatározott irat.

II. Fejezet

Az előirányzatok tervezése

3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban foglaltak alapján történik.

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a kötelezettségvállaló a felügyelete alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartozik felelősséggel.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Költségvetési Főosztály vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat - az abban szereplő határidők - ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat.

(4) Az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a kötelezettségvállaló az előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a Költségvetési Főosztály részére.

(5)[4] A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetésének elkészítéséről a Költségvetési Főosztály kijelölt munkatársa gondoskodik, amelyet - a kijelölt munkatárs mellett - a gazdasági vezető és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár ír alá.

(6)[5]

(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - aláírásával -hagyja jóvá.

III. Fejezet

Az előirányzatok megváltoztatásának és átcsoportosításának szabályai

3. Az előirányzatok megváltoztatása

4. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak. Felhasználásuk a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 10/2015. (V. 29.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) meghatározott célokra történhet.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az Áht. 33. §-ában és 35. §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor.

(2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az érintett fejezet által jóváhagyott megállapodás - és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, illetve a Kormány döntése - alapján kerülhet sor.

(3) A fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az utalványozás és az érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzat szerint történik.

6. § (1) Az előirányzat-átcsoportosítási és -módosítási jogkört a miniszter által átruházott hatáskörében, az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI. 14.) IM utasításban (a továbbiakban: a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata) kapott jogkörében eljárva a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

(2) Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről - a feladat elvégzését követően -az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni.

(3)[6] Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - ha szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, akkor annak birtokában - engedélyezi. Az engedélyezés a Költségvetési Főosztály külön feljegyzése alapján történik.

(4)[7] A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter részére.

(5) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során - az e mellékletben foglaltakra is figyelemmel - a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai

7. §[8] Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a kötelezettségvállaló felel.

8. §[9] (1) Az előirányzatok felhasználása

a) támogatói okirat,

b) támogatási szerződés,

c) visszterhes polgári jogi szerződés,

d) pénzeszköz-átadásról szóló megállapodás,

e) előirányzat-átcsoportosításról szóló megállapodás (fejezetek közti előirányzat-átcsoportosítás),

f) egyoldalú jognyilatkozat (fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás)

alapján történhet.

(2) Ha az előirányzatok felhasználása az (1) bekezdés a)-b) pontjai, vagy a költségvetési támogatás biztosítása az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerint történik, az eljárás lefolytatása során a VI. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt dokumentumok előkészítését a Jogi Szolgáltatási Főosztály, az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban foglalt dokumentumok előkészítését a Költségvetési Főosztály végzi.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra az IM GKSZ rendelkezéseit is alkalmazni kell.

9. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása, vagy a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik.

(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződések esetében a teljesítésigazoló a nettó 200 ezer forintot elérő vagy az alatti kifizetés kezdeményezésekor a korábbi kifizetések adatait a Költségvetési Főosztállyal egyezteti.

(4) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Költségvetési Főosztály részére.

10. § A kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az érvényesítésre, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Költségvetési Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

11. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

4. Kötelezettségvállalás kezdeményezése

12. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményező irattal kezdeményezhető.

(2) A kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles beszerezni a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese által kiadott, a 2. § i) pontja szerinti fedezetigazolást.

(3) A Költségvetési Főosztály a fedezetigazolással egyidejűleg igazolja a kötelezettségvállalási jogkör fennállását, illetve rögzíti a támogatandó tevékenység kormányzati funkció szerinti besorolását.

(4) Ha a kezdeményezés - a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel - módosításra szorul, a Költségvetési Főosztály vezetője jelzi azt a kötelezettségvállalónak.

5. A kötelezettségvállalás

13. § (1)[10] Kötelezettségvállalásra a miniszter vagy az általa erre írásban felhatalmazott személy jogosult, illetve az, akit az 1. melléklet a kötelezettségvállalásra, előirányzat feletti rendelkezésre feljogosít, ideértve a helyettesítés esetét is. Ha a helyettesítés nem jogszabályon, illetve a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatán alapul, azt írásbeli meghatalmazással igazolni szükséges.

(2) Helyettesítés esetére meghatalmazás csak a minisztériumnál foglalkoztatott állami vezető, illetve a miniszteri kabinetfőnök részére adható.

(3)[11] A kötelezettségvállalást tartalmazó eredeti (aláírt) dokumentumot a Költségvetési Főosztály a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(4)[12] A kötelezettségvállalásokról év közben a Költségvetési Főosztály FORRÁS SQL-programmal analitikus nyilvántartást vezet.

6. Az ellenjegyzés

14. § (1)[13] A kötelezettségvállalás

a) pénzügyi ellenjegyzésére

aa) a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese, valamint

ab) a Költségvetési Főosztály vezetője által írásban felhatalmazott, a Főosztály munkatársa,

b) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő jogi ellenjegyzésére

ba) a Jogi Szolgáltatási Főosztály vezetője vagy helyettese, valamint

bb) a Jogi Szolgáltatási Főosztály vezetője által írásban felhatalmazott, a Főosztály jogi végzettségű munkatársa,

c) szakmai ellenjegyzésére a kötelezettségvállalás tárgyát érintően feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztériumi szervezeti egység vezetője vagy helyettese, ennek hiányában a miniszteri kabinetfőnök, illetve a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetője

jogosult.

(2) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a 2. § b)-d) pontjaiban foglaltaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban kell tájékoztatnia az adott előirányzat kötelezettségvállalóját, a minisztert és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben az okmányt "a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt" záradékkal látja el, és erről a minisztert írásban haladéktalanul értesíti.

7. A teljesítés igazolása

15. § (1) A kiadás teljesítésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményezni, és érvényesíteni kell a szerződésben rögzített szankciókat.

(2) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.

(3) A támogatási szerződés alapján felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a szakmai és pénzügyi beszámoló megfelelőségét, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű ellátására, a feladatellátás színvonalára, a feladatok határidőre történő elvégzésére és a pénzügyi elszámolásának a szakmai teljesítéssel való összhangjára.

(4) A teljesítés igazolására jogosult kérésére a Költségvetési Főosztály előzetes véleményben tájékoztatást ad a beszámoló pénzügyi megfelelőségéről.

(5) A teljesítést igazoló - a teljesítés igazolásával egyidejűleg - aláírásával nyilatkozik a szakmai beszámoló elfogadásáról, annak megfelelőségéről is.

(6) Teljesítés igazolására az jogosult, aki az 1. melléklet alapján erre felhatalmazást kap, továbbá az a személy, akit a miniszter erre írásban feljogosít.

8. Az érvényesítés

16. § (1)[14] Érvényesítést a Költségvetési Főosztály vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott munkatárs végezhet. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos érvényesítési feladatokra felhatalmazott munkatársak nevét, illetve a helyettesítés rendjét a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(3) Ha az érvényesítő a 2. § f) pontja szerinti vizsgálata során az ott megjelölt jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

9. Az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése

17. § (1)[15] Utalványozásra a miniszter felhatalmazása alapján a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese jogosult. Az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzője - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(2) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni

a) a költségvetési évet,

b) az "Utalvány" szót,

c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését és címét, pénzforgalmi számlaszámát,

d) a fizetés időpontját, módját, összegét és devizanemét,

e) a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését,

f) a keltezést,

g) az érvényesítő, az utalványozó és az ellenjegyző aláírását,

h) a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát és

i) a rendelkezőnek (utalványozónak) és a rendelkezést végrehajtónak (a könyvelőnek) a megnevezését.

(4) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.

(5)[16] Utalvány ellenjegyzésére a Költségvetési Főosztály vezetője által kijelölt személy jogosult. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos utalvány ellenjegyzésére felhatalmazott munkatársak nevét, illetve a helyettesítés rendjét a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza.

(6) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja.

10. Összeférhetetlenség

18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

(3) Az érvényesítést végző és a teljesítés igazolását végző nem lehet azonos személy.

(4) A kötelezettségvállaló és a teljesítés igazolását végző személy - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan -azonos személy nem lehet.

V. Fejezet

Az egyes előirányzatok felhasználásának különös szabályai

10/A. IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása előirányzat[17]

18/A. §[18] (1) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, ha a kötelezettségvállalás jogi alapja hatóság vagy bíróság jogerős (végleges), illetve részben jogerős (végleges) vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (azonnal végrehajtható) határozata, illetve mindezek alapján hatóság vagy bíróság megkeresése külföldön behajtott gyermektartásdíj és egyéb tartásdíjak kérelmezőnek történő eljuttatása érdekében.

(2) A külföldön behajtott tartásdíj kérelmező részére történő kifizetéséhez szükséges a Nemzetközi Magánjogi Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a jogerős, illetve részben jogerős (végleges) vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (azonnal végrehajtható) határozat számát,

c) a kifizetendő tartásdíj összegét,

d) a kérelmező kifizetés módjára vonatkozó rendelkezését (postai úton vagy átutalással), illetve a rendelkezéstől függően a számlaszám és a számlavezető pénzintézet megjelölését vagy a teljesítéshez szükséges pontos postai cím megadását,

e) a kérelmező által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a behajtott tartásdíj összegének átvételére meghatározott személy nevét, számlaszámát és a számlavezető pénzintézet megjelölését vagy a teljesítéshez szükséges pontos postai cím megadását.

(3) A kifizetendő tartásdíj pénzügyi rendezéséről a kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül, forint pénznemben a Költségvetési Főosztály intézkedik átutalással vagy postai úton. A forinttól eltérő pénznemben meghatározott tartásdíj összegének forintra történő átváltását a külföldi hatóság teljesítése időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon végzi a számlavezető Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár).

(4) A tartásdíj kifizetését követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Nemzetközi Magánjogi Főosztályt.

(5) A külföldi hatóság tartásdíj kifizetéséről szóló értesítéséről a Nemzetközi Magánjogi Főosztály a Költségvetési Főosztály (4) bekezdésben foglalt tájékoztatását követően gondoskodik.

11. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás előirányzat

19. §[19] (1) Az előirányzat felhasználásához - jogszabály alapján - előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, ha a kötelezettségvállalás jogi alapja

a) az egyszerűsített kártalanítási eljárás során létrejött írásbeli megállapodás vagy

b) a jogerős, részben jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági határozat.

(2) Az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján teljesítés igazolása nem szükséges, a kifizetés teljesítéséhez az érvényesítőnek csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat kell vizsgálnia.

(3) Az előirányzathoz kapcsolódó követelések nyilvántartásának, a behajthatatlan követelések leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

19/A. §[20] (1) A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendeletben (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem vizsgálatával, - szükség esetén - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresésével, továbbá az az eljárást lezáró írásbeli megállapodás előkészítésével és megkötésével járó feladatokat a Jogi Szolgáltatási Főosztály látja el.

(2) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás során megállapított kártalanítás kifizetéséhez szükséges dokumentumok:

a) a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti, a kártalanítást igénylő részére címzett írásbeli tájékoztatás;

b) a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti elfogadó nyilatkozat;

c) a Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza

ca) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 851. § (4) bekezdése szerinti megállapodás létrejöttének időpontját,

cb) a kártalanításra jogosult nevét,

cc) a Be. 851. § (4) bekezdése szerinti megállapodásban megállapított kártalanítás összegét, kifejezetten megjelölve a kártalanítást igénylő részére kártalanítás jogcímen, illetve a végrehajtó részére követelésfoglalás jogcímen teljesítendő összeget;

d) ha a Jogi Szolgáltatási Főosztály c) pontban rögzített feljegyzése követelésfoglalást tartalmaz, akkor az erről rendelkező okirat másolata.

19/B. §[21] (1) A kártalanítási perben megítélt kártalanítás esetén a kifizetéshez szükséges dokumentumok:

a) a Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza

aa) a felperes nevét, címét és a jogi képviselő nevét, címét;

ab) a jogerős, illetve részben jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat számát;

ac) a marasztalás (tőke) összegét, a késedelmi kamat számítására vonatkozó jogosultság időszakát, a perrel összefüggésben felmerült költség összegét, továbbá - ha ilyen megítélésre került - az állam javára levonásba helyezendő perköltség összegét;

b) a Jogi Szolgáltatási Főosztálynak a felperest vagy jogi képviselőjét az utaláshoz szükséges számlaszám közlésére felszólító levele, amennyiben a számlaszámot egyéb, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő irat nem tartalmazza;

c) a felperes vagy jogi képviselője Költségvetési Főosztályt értesítő levele vagy a tárgyalási jegyzőkönyv másolata, amely tartalmazza:

ca) a jogi képviselő letéti számlaszámát,

cb) a felperes számlaszámát,

cc) a felperes által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a marasztalási összeg átvételére meghatározott személy számlaszámát vagy

cd) postai úton történő kifizetés iránti kérelmet és a teljesítési címet.

(2) A Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése alapján a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója kiszámítja a felperesnek járó kártalanítás, kártérítés összegét a perköltség és a késedelmi kamat figyelembevételével, és gondoskodik annak - átutalással vagy postai úton - a jogosult részére történő megfizetéséről.

(3) A kártalanítás összege magában foglalja a marasztalás (tőke) összegét, a késedelmi kamatot, a felperes javára megítélt perköltség összegét, illetve az alperes javára megítélt perköltség esetén ezen összeg levonását.

(4) A késedelmi kamat összegét a Polgári Törvénykönyv pénztartozás esetére előírt késedelmi kamatszámítási szabályai alapján kell megállapítani. A kamatszámítás ideje a jogerős ítéletben meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (végső időpont) terjed.

20. § (1)[22] A kiszámított és utalandó kártalanítási (kártérítési) összeget, illetve számított késedelmi kamatot a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(2)[23]

(3)[24] A kifizetendő összegek pénzügyi rendezéséről a Költségvetési Főosztály munkatársa a Kincstár elektronikus utalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton intézkedik.

(4)[25] A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Jogi Szolgáltatási Főosztályt, valamint a 19/A. § szerinti egyszerűsített kártalanítási eljárás esetén a kérelmezőt vagy az általa meghatalmazott személyt, a 19/B. § szerinti kártalanítási eljárás esetén a felperest vagy jogi képviselőjét.

12. Jogi segítségnyújtás előirányzat[26]

21. §[27] (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja lehet

a) a jogi segítségnyújtó szolgálat által hozott határozat,

b) a jogi segítségnyújtó szolgálat felügyeleti szerve által felügyeleti jogkörben hozott határozat,

c) az a)-b) pontokban foglalt határozatok felülvizsgálata tárgyában, illetve a határozatokkal szemben indított közigazgatási per során hozott bírósági határozat.

(2) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges.

(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzött és kifizetésre alkalmasnak nyilvánított jogi segítői, illetve pártfogó ügyvédi díj kifizetésére vonatkozó számlát, valamint a vonatkozó jogszabályok szerinti egyéb okiratokat (a továbbiakban együtt: számla) - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal megyeszékhelyen lévő járási hivatala útján továbbítja a Költségvetési Főosztály részére.

(4) A Pest megye illetékességi területén működő jogi segítségnyújtó szolgálatok a számla Költségvetési Főosztály részére történő továbbítását a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala útján, a főváros illetékességi területén működő jogi segítségnyújtó szolgálatok a Budapest Főváros Kormányhivatala útján végzik.

(5) A megyei kormányhivatal megyeszékhelyen lévő járási hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala ellenőrzi és összesíti a jogi segítségnyújtó szolgálattól beérkezett számlákat, majd heti egy alkalommal küldi meg azokat - az ellenőrzés tényének rögzítésével és összesített pénzügyi jelentéssel ellátva - a Költségvetési Főosztály részére.

22. §[28] (1) A jogi segítői díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) kifizetése és a díj (díjelőleg) visszatérítésére irányuló követelés előírása érdekében a 21. § (5) bekezdésében rögzített szervezetek által hetente egy alkalommal összesített és megküldött lista alapján a jogi segítő, illetve más szervezet vagy ügyvédi iroda részére a kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály utalja át a jogszabályban meghatározott határidőn belül.

(2) A Költségvetési Főosztály az egyedi ügyenként 100 000 Ft-ot elérő, illetve meghaladó összegről kiállított számlát felülvizsgálatra továbbítja az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály részére. A számlák kifizetésére ezen ügyek esetében az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály felülvizsgálatának lezárását követően, a felülvizsgálat eredményétől függően kerül sor.

(3) A számla kifizetéséhez - a 21. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesítésigazolás nem szükséges.

23. §[29] A bűnügyi költségek körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének elmulasztása esetén az illetékes törvényszék megkeresése kapcsán a jogi segítségnyújtó szolgálat - a 21. § (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint - kezdeményezi a pénzügyi teljesítést, amelyet a Költségvetési Főosztály bonyolít le. A pénzügyi teljesítés a jogi segítői díj és a pártfogó ügyvédi díj esetében a hatályos jogszabályban előírt határidőn belül átutalással történik.

24. §[30] Az Európai Unió más tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos fordítási költségeket a jogi segítségnyújtási előirányzat terhére kell megelőlegezni.

25. §[31] Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. Ha a jóváhagyott előirányzat nem fedezi a tényleges kiadásokat, a többletigény a 6. § (4) bekezdésében foglalt eljárás szerint kerül megküldésre jóváhagyás céljából az államháztartásért felelős miniszternek. A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően nyitja meg a kifizetéshez szükséges keretet.

26. §[32] (1) A behajthatatlan követelés és a határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait - a hivatali út betartására is figyelemmel - a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

(2) A behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély alapján a Költségvetési Főosztály gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről.

27. §[33]

13. Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

28. §[34] (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja lehet

a) az áldozatsegítői szolgálat által első fokon, illetve másodfokon hozott határozat,

b) az áldozatsegítői szolgálat felügyeleti szerve által felügyeleti jogkörben hozott határozat,

c) az a)-b) pontokban foglalt határozatok felülvizsgálata tárgyában, illetve a határozatokkal szemben indított közigazgatási per során hozott bírósági határozat.

(2) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges.

(3) Az áldozatsegítő szolgálat által készpénzben teljesített azonnali pénzügyi segélyek kifizetését tartalmazó, havonta elkészített kimutatásnak része a szolgálat kifizetést megalapozó határozata, valamint a kifizetést igazoló pénztárbizonylat is. Az áldozatsegítő szolgálatok által a tárgyhónapban beérkezett kimutatások összesített és a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján felterjesztett adatai alapján - a fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzését követően - a Költségvetési Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzat terhére megtéríti az azonnali pénzügyi segélyek készpénzben kifizetett összegét az áldozatsegítő szolgálat előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással. A kifizetés teljesítéséhez - az (1) bekezdésre figyelemmel - nincs szükség a teljesítés igazolására, a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott munkatársa csak az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az eljárás szabályszerűségét vizsgálja.

(4) Amennyiben az azonnali pénzügyi segélyek biztosításáról rendelkező határozat nem készpénzkifizetést irányoz elő, úgy az áldozatsegítő szolgálat által az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztályhoz küldött határozat alapján - az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály vezetője által kiállított teljesítésigazolást követően - a Költségvetési Főosztály gondoskodik a határozatban foglaltak átutalással vagy postai úton történő teljesítéséről.

(5) Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat által hozott határozat kárenyhítést állapít meg, úgy az áldozatsegítő szolgálat által az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztályhoz megküldött határozat alapján - az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály vezetője által kiállított teljesítésigazolást követően - a Költségvetési Főosztály gondoskodik a határozatban foglaltak átutalással vagy postai úton történő teljesítéséről.

29. §[35] (1) Az előirányzat terhére

a) azonnali pénzügyi segély kifizetése céljából a határozat jogerőre emelkedésének napján a nyilvántartásba történő bejegyzést követően haladéktalanul,

b) egyösszegű kárenyhítés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,

c) járadékfolyósítás esetén a határozat jogerőre emelkedését követő hónap tizedik napjáig - olyan módon, hogy az áldozat a járadék első hónapra jutó részét ezen időpontig kézhez kapja -,

d) az áldozat érdekében eljáró harmadik fél szolgáltatásának igénybevétele esetén - az áldozat által ténylegesen igénybe vett szolgáltatás ellenértékéről - a harmadik fél által az Igazságügyi Minisztérium részére szabályszerűen kiállított számla beérkezését követő 15 napon belül

kell kifizetést teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített kifizetés történhet

a) az áldozat nevére szóló fizetési számlára történő átutalással,

b) az áldozat lakcímére történő utalással készpénzkifizetés kézbesítése útján,

c) az áldozat érdekében eljáró harmadik fél nevére szóló pénzforgalmi számlára történő átutalással,

d) egészben vagy részben készpénzben történő kifizetéssel az áldozat részére.

(3) Ha a kifizetés részben készpénzben történik, a fennmaradó összeget a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint kell kifizetni.

(4) Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. Ha a jóváhagyott előirányzat nem fedezi a tényleges kiadásokat, a többletigény a 6. § (4) bekezdésében foglalt eljárás szerint kerül megküldésre jóváhagyás céljából az államháztartásért felelős miniszternek. A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően nyitja meg a kifizetéshez szükséges keretet.

30. §[36] (1) A behajthatatlan követelés és a határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait - a hivatali út betartására is figyelemmel - a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

(2) A behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély alapján a Költségvetési Főosztály gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről.

13/A. A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása[37]

30/A. §[38] A vidéki egyetemeken osztatlanjogász mesterszakon hallgatói jogviszonnyal rendelkezők részére az előirányzat terhére biztosított teljesítményalapú ösztöndíjprogram működtetése az egyetemek útján történik, amelynek feltételeit és eljárási rendjét a miniszter által vezetett minisztérium és az egyetemek közti megállapodásokban kell rögzíteni.

30/B. §[39] (1)[40] Az előirányzat terhére történő támogatási döntés meghozatalához - a 30/A. §-ban foglalt ösztöndíjprogram működtetése, valamint a pályázati úton biztosítandó támogatások kivételével - a kötelezettségvállaló kikérheti a Jogászképzési Szakmai Testület (a továbbiakban: JSZT) véleményét. A JSZT véleménye a kötelezettségvállalót nem köti.

(2) A JSZT olyan véleményezési és javaslattételi jogkörrel felruházott testület, amelynek

a) elnöke az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár,

b) tagjai

ba) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységeknek a miniszter által felkért munkatársa,

bb) a Miniszteri Kabinetnek a miniszter által felkért munkatársa, valamint

bc) kiemelkedő tudású elméleti vagy gyakorlati jogászok közül a miniszter által felkért személyek.

(3) A JSZT véleményét ülésein, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel. A JSZT eljárási rendjét - ezt meghaladóan - a JSZT elnöke által kiadott ügyrendben szabályozza.

(4)[41] A JSZT elnöke és tagja tevékenységével összefüggésben eseti jelleggel, egyedi döntés alapján díjazásra jogosult.

(5) Az előirányzat terhére vállalt kötelezettségek teljesítése előirányzat-átcsoportosítás útján vagy közvetlen fejezeti kifizetéssel történik.

30/C. §[42] (1) Az előirányzat terhére pályázati úton nyújtott támogatások esetén a támogatási döntés meghozatalában történő közreműködés érdekében a kötelezettségvállaló - legkésőbb a pályázati kiírás közzétételéig - a minisztérium munkatársaiból álló, legfeljebb öttagú szakértői munkacsoportot (a továbbiakban: SzMCs) hoz létre.

(2) Az SzMCs olyan véleményezési és javaslattételi jogkörrel felruházott testület, amely véleményét ülésen, a pályázati felhívásban rögzített főbb bírálati szempontok figyelembevételével, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki.

(3) Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az Ávr. 71. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, továbbá a döntés-előkészítés során felmerülő és a döntést érdemben befolyásoló valamennyi tény, körülmény leírását.

(4) Az SzMCs szakértő munkatársai tevékenységükkel összefüggésben eseti jelleggel, egyedi döntés alapján díjazásra jogosultak.

(5) Az SzMCs tevékenysége során véleményét, illetve javaslatait olyan határidőben alakítja ki és küldi meg a kötelezettségvállaló részére, hogy az a pályázati eljárás zavartalan lebonyolítását, a pályázati kiírásban rögzített eljárási határidők betartását ne akadályozza.

14. Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabály-előkészítésben

31. § (1) A minisztériumba kirendelt - a jogszabály-előkészítésben részt vevő - személyek személyi juttatásának kifizetését, elszámolását, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó átutalását, elszámolását az IM Igazgatás végzi.

(2) A ténylegesen kifizetett személyi juttatás és az azt terhelő járulékok összegét a Költségvetési Főosztály az előirányzat terhére félévenként felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás formájában átadja (megtéríti) az IM Igazgatás részére.

(3) Az IM Igazgatás ellátja a kötelezettségvállalás nyilvántartásával, a kiadások számviteli elszámolásával, a kiadásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások, bevallások elkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(4)[43] A második félévi teljesített kifizetésekre vonatkozó elszámolást a Költségvetési Főosztály olyan időpontig fogad be, amely alapján - tekintettel a Kincstár év végi munkarendjére is - az előirányzat-átcsoportosítás a tárgyévre vonatkozóan megtörténhet.

14/A. Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése[44]

31/A. §[45] (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja

a) az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott végleges ítélet, illetve határozat, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró által a kártalanításról hozott jogerős határozat,

ezért az előirányzat felhasználásához - az Ávr. 53. §-a alapján - írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges.

(2) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott végleges ítélet, illetve határozat alapján történő kifizetéshez szükséges dokumentumok:

a) a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza a kérelmező nevét, a jogi képviselő nevét, értesítési címét, a végleges ítélet, illetve határozat számát, a kártérítés és a perköltség összegét, a fizetés határidejét, a késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját, valamint - a kifizetendő összeg bírói letétbe helyezésének szükségessége esetén - az illetékes bíróság pontos megjelölését,

b) a végleges ítélet, illetve határozat vagy annak hiteles másolata, valamint az ítélet, illetve a határozat rendelkező részének magyar nyelvű fordítása,

c) a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály a kérelmezőt vagy jogi képviselőjét az utaláshoz szükséges számlaszám közlésére felszólító levele, amennyiben a számlaszámot egyéb irat nem tartalmazza,

d) a kérelmező vagy jogi képviselője értesítő levele, amely tartalmazza:

da) a jogi képviselő letéti számlaszámát,

db) a kérelmezőnek - a számlavezető pénzintézet által kiadott igazolással, bankszámlakivonattal vagy annak másolatával alátámasztott - saját számlaszámát,

dc) a kérelmező által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a marasztalási összeg átvételére meghatalmazott személy számlaszámát,

dd) a postai úton történő kifizetés iránti kérelmet és a teljesítési címet,

e) - amennyiben a kártérítés összegének kifizetését a jogi képviselő bankszámlájára kérik - a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály nyilatkozata a jogi képviselő meghatalmazásának rendelkezésre állásáról a kártérítés összegének átvételére vonatkozóan,

f) bírói letétbe helyezés esetén a letéti számla száma, valamint

g) a kérelmező részére járó kamat összegének részletes számítási anyaga.

31/B. §[46] (1) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott határozat alapján történő kifizetés esetén a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály feljegyzésében foglaltak figyelembevételével a Költségvetési Főosztálynak a fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében pénzügyi-gazdasági teendők ellátására kijelölt dolgozója kiszámítja a kérelmezőnek járó kártérítés összegét a perköltség és a késedelmi kamat figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos napi eladási árfolyam alapján, és gondoskodik annak - átutalással vagy postai úton -a jogosult részére történő kifizetéséről, illetve - a feltételek fennállása esetén - a bírói letétbe helyezésről.

(2) Késedelem esetén az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni. A kamatszámítás ideje a jogerős ítéletben meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (a kamatszámítás végső időpontja) terjed.

(3) A kifizetés teljesítéséhez az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján nincs szükség a teljesítés igazolására, az érvényesítő csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(4) A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(5) A kifizetendő összeg pénzügyi rendezéséről - a Kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton - a késedelmi kamat számításának végső időpontját figyelembe véve kell intézkedni.

(6) A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztályt és a kérelmezőt vagy annak jogi képviselőjét.

(7) Az előirányzathoz kapcsolódó követeléseket nyilvántartani, a behajthatatlan követeléseket leírni, nyilvántartásból kivezetni a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája szerint kell.

31/C. §[47] (1) A büntetés-végrehajtási bíró által hozott határozat alapján történő kifizetéshez szükséges dokumentumok:

a) a jogerős határozat vagy annak hiteles másolata,

b) a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj, valamint a gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés esetén a Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése, amely az illetékes végrehajtó követelésfoglalásról szóló értesítését is tartalmazza,

c) a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj után esetlegesen járó késedelmi kamat összegének - a Költségvetési Főosztály által elkészített - részletes számítási anyaga.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentum beérkezését követően a Költségvetési Főosztály munkatársa ellenőrzi, hogy a határozat tartalmazza-e a kártalanítás kifizetéséhez szükséges valamennyi adatot, így különösen

a) a kártalanítás kérelmezőjének azonosításához szükséges adatokat,

b) a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén a jogosult adatait,

c) késedelmi kamat számítására okot adó körülmény esetén a kamatszámításhoz szükséges adatokat (a kamatszámítás kezdő időpontja és végső időpontja),

d) a kifizetés módjára vonatkozó rendelkezéseket (átutalással vagy postai úton), illetve a rendelkezéstől függően a számlaszám és a számlavezető pénzintézet megjelölését, a teljesítéshez szükséges pontos cím megadását vagy a letéti számla adatainak meghatározását,

e) a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén a követelés behajtása iránt indult végrehajtási eljárásra vonatkozó adatokat.

(3) Amennyiben a Költségvetési Főosztály munkatársa a (2) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége során az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentum olyan hiányosságát állapítja meg, amely a kifizetés akadályát jelenti, megkeresi a büntetés-végrehajtási bírót.

(4) A kifizetés teljesítése előtt a Költségvetési Főosztály a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének megkeresése útján meggyőződik arról, hogy a gyermektartásdíj behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás, és ha igen, milyen ügyszámon, és ki az illetékes végrehajtó.

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének tájékoztatása alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj, valamint gyermektartásdíj behajtása iránt eljárás indult, úgy a Jogi Szolgáltatási Főosztály - a Költségvetési Főosztály feljegyzése alapján - haladéktalanul megkeresi az illetékes végrehajtót és - a kifizetés határnapjának megjelölésével - értesíti az adós javára megítélt kártalanításról, valamint arról, hogy a kártalanítás terhére mely követelések kielégítése érdekében van helye követelés lefoglalásának.

(6)[48] Az (5) bekezdés szerinti esetben kifizetésre kizárólag a Jogi Szolgáltatási Főosztály (1) bekezdés b) pontja szerinti feljegyzésében foglaltak figyelembevételével kerülhet sor azzal, hogy ha a követelésfoglalás a teljesítési határnapot megelőző nyolcadik munkanapig nem érkezik meg, akkor a kártalanítás kifizetésére a Költségvetési Főosztály annak figyelmen kívül hagyásával kerít sort. A Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/A. § (8) bekezdése szerinti kielégítési sorrendet is tartalmazza.

(6a)[49] Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanításról szóló határozat kézbesítésének időpontja nem állapítható meg, és annak megállapítása - a határozatot hozó büntetés-végrehajtási bíró megkeresésével - indokolatlanul hosszú időt venne igénybe, a Bv. tv. 70/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti határidő kezdő időpontjának a határozat Költségvetési Főosztályon történő iktatását megelőző 3. munkanapot kell tekinteni.

(7)[50] A bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj után esetlegesen járó késedelmi kamat összegét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) pénztartozás esetére előírt kamatszámítási szabályai alapján kell megállapítani. A kamatszámítás ideje a jogerős határozatban meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (végső időpont) terjed.

(8)[51] Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró határozata, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresése alapján a Bv. tv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti kielégítési igény nem merült fel, a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója az (1) bekezdés szerinti dokumentumok alapján megállapítja a kérelmezőnek járó kártalanítás összegét, és gondoskodik annak - átutalással - a jogosult részére történő kifizetéséről, illetve - a feltételek fennállása esetén - a bírói letétbe helyezéséről.

(9) Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró határozata, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresése alapján a Bv. tv. 10/A. § (7) bekezdése szerinti kielégítésnek van helye, úgy - a Bv. tv. 10/A. § (8) bekezdése szerinti kielégítési sorrend szerint - a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója az (1) bekezdés szerinti dokumentumok alapján[52]

a) a végrehajtónak a követelés lefoglalásáról szóló értesítésében foglaltak szerint intézkedik a végrehajtás alá vont követelés összegének végrehajtói letéti számlára történő átutalásáról,

b) az a) pontban foglaltakra is figyelemmel kiszámítja a jogosultnak járó kielégítés összegét, és gondoskodik annak - átutalással vagy postai úton történő - kifizetéséről,

c) megállapítja az a)-b) pont szerinti kielégítésekre figyelemmel a kérelmezőnek járó kártalanítás összegét, és gondoskodik annak - átutalással - a jogosult részére történő kifizetéséről, illetve - a feltételek fennállása esetén - a bírói letétbe helyezésről.

(10) A kifizetés teljesítéséhez az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján nincs szükség a teljesítés igazolására, az érvényesítő csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(11)[53] A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(12)[54] A kifizetendő összeg pénzügyi rendezéséről a Kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton kell intézkedni.

(13) A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a kérelmezőt vagy annak jogi képviselőjét, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén a kielégítés jogosultját, valamint a gyermektartásdíj, illetve egyéb követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés kapcsán a végrehajtási cselekményt foganatosító végrehajtót.

(14) Az előirányzathoz kapcsolódó követeléseket nyilvántartani, a behajthatatlan követeléseket leírni, nyilvántartásból kivezetni a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája szerint kell.

14/B. EU utazási költségtérítések előirányzat[55]

31/D. §[56] (1) Az EU utazási költségtérítések megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatról az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseire kiutazó delegációk utazási költségei kerülnek megtérítésre legfeljebb a Tanács által jóváhagyott és átutalt keretösszeg mértékéig.

(2) A tagállamon belüli felosztást az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) határozza meg, amely felosztás az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül. A kifizetésekhez az Ávr. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás.

(3) Az egyes költségvetési szervek részéről kiküldött delegációk utazási költségeinek megtérítéséhez szükséges dokumentumok, illetve adatok:

a) az Európai Uniós ügyekért felelős államtitkár feljegyzése, amely tartalmazza

aa) a költségvetési szerv megnevezését,

ab) az EKTB utazási költségekről szóló döntésének számát és a döntés szerint az érintett költségvetési szervet a tárgyévben megillető költségtérítés összegét,

ac) a költségvetési szerv részéről a tárgyévben kiutazó delegációk igazolt költségének összegét,

ad) teljesítésigazolást,

b) a költségvetési szerv számlaszáma.

(4) A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

VI. Fejezet

Támogatási szerződések

32. §[57] A költségvetési támogatás biztosítása támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel történik. Jelen utasítás VI. fejezete alkalmazásában támogatási szerződés alatt - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - az előirányzat-átcsoportosításról szóló megállapodást, valamint a pénzeszköz-átadásról szóló megállapodást is érteni kell.

14/C. A pályázati kiírás[58]

32/A. §[59] (1) Ha a kötelezettségvállaló döntése nyomán a támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, ezt a kötelezettségvállaló a pályázati kiírás tervezetének megküldésével írásban kezdeményezi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(2) A pályázati kiírás, illetve az annak részét képező mellékletek - ideértve különösen a pályázati adatlapot, valamint a kitöltési útmutatót - előkészítéséért, a dokumentumok vonatkozó jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséért, formai és tartalmi megfelelőségéért a Miniszteri Kabinet felelős.

(3) A kiírás előkészítése során a tervezet belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkár titkársága, a Jogi Szolgáltatási Főosztály, valamint a Költségvetési Főosztály bevonása kötelező.

(4) A tervezet belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani.

(5) Pályázati eljárás kezdeményezésére csak olyan előzetesen egyeztetett pályázati felhívás alapján van mód, amellyel szemben jogi, illetve gazdálkodási jellegű véleménykülönbség nem maradt fenn.

(6) A pályázati kiírás Kincstári Monitoring Rendszerbe történő bejelentését a Költségvetési Főosztály végzi. A bejelentés megtörténtéről a Költségvetési Főosztály elektronikus úton értesíti a Miniszteri Kabinetet.

(7) A pályázati kiírás a www.jogaszkepzes.kormany.hu honlapon, illetve további egyéb, a lehetséges pályázói kör számára elérhető fórumon történő közzétételéről a Miniszteri Kabinet gondoskodik. A pályázati eljárással kapcsolatosan a pályázók tájékoztatását a Miniszteri Kabinet végzi.

(8) A pályázati kiírás esetleges módosítása esetén az (1)-(7) bekezdések rendelkezései alkalmazandóak.

(9) A rendelkezésre álló költségvetési keret kimerülése vagy annak veszélye esetén az Ávr. 67. § (2) bekezdésében rögzített közlemény előkészítésére az (1)-(7) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

32/B. §[60] (1) A pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt módon és határideig lehet benyújtani a Miniszteri Kabinethez.

(2) A pályázat kötelező mellékleteit képezik a jelen utasítás 2-3. és 5-7. mellékleteiben rögzített nyilatkozatok pályázó által kitöltött és cégszerű aláírással ellátott példányai azzal, hogy külföldi székhellyel rendelkező pályázó a 3. melléklet helyett a 4. melléklet kitöltésére köteles.

(3) A pályázat befogadásáról a kötelezettségvállaló - a Miniszteri Kabinet felterjesztése alapján - a pályázatok benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát ki, vagy a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról értesíti a pályázót.

(4) Amennyiben a támogatás biztosítására előirányzat-átcsoportosítás útján kerül sor, a befogadó nyilatkozat kiállításának nem lehet feltétele az IM utasítás 7. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltése.

(5) Az Ávr. 70. § (3) bekezdésében rögzített esetben a kötelezettségvállaló - a Miniszteri Kabinet felterjesztése alapján - a pályázatok befogadásáról szóló értesítésben - legfeljebb öt munkanapos határidő biztosításával - felszólítja a pályázót a hiányok pótlására. Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a kötelezettségvállaló a pályázatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

32/C. §[61] (1) A támogatási döntés meghozatala a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően, a pályázati felhívásban meghatározott határidőig történik.

(2) A Miniszteri Kabinet - a befogadó nyilatkozatok kibocsátását követően haladéktalanul - gondoskodik a befogadott pályázatoknak a 30/C. § szerinti SzMCs tagjai részére történő továbbításáról.

(3) Az SzMCs véleményéről, javaslatairól írásban tájékoztatja a 30/C. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyv eredeti példányának megküldésével a kötelezettségvállalót.

(4) A kötelezettségvállaló a pályázatokról az SzMCs írásos véleményének ismeretében dönt.

(5) A kedvezményezettekről döntési listát készít elő a Miniszteri Kabinet az Ávr. 71. § (2) bekezdése szerint. A döntési listát a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a kötelezettségvállaló által aláírt két eredeti példányban kell továbbítani a döntést követően haladéktalanul.

32/D. §[62] (1) A pályázók támogatási döntésről szóló írásbeli értesítésének előkészítéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az általa irányított szervezeti egységek útján gondoskodik.

(2) Támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben - a döntés egyértelmű leírása mellett - ki kell térni

a) a döntéssel szembeni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásra,

b) - a támogatás céljától függően - a 35. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására, valamint

c) arra, hogy ha a költségvetési támogatás a pályázatban megjelöltnél kisebb összegben került megállapításra, akkor a kedvezményezettnek - a pályázatban jelzett projekt megvalósításának ezen feltétel szerinti vállalásáról szóló nyilatkozatán túl - a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet is csatolnia szükséges.

(3) Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat a támogatói okirat kiadása során kell érvényesíteni.

(4) A támogatási döntés pályázók részére történő továbbításáról a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

15. A támogatási kérelem

33. § (1)[63] A pályázati úton nyújtott támogatások kivételével a kedvezményezett a költségvetési támogatást írásban igényelheti (a továbbiakban: támogatási igény vagy támogatási kérelem) a minisztertől, a közigazgatási államtitkártól, illetve a kötelezettségvállalótól.

(2) Támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási igény benyújtója - a központi költségvetési szervek kivételével - a támogatási kérelemmel egyidejűleg

a) az Áht. 50. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a 2. melléklet, valamint

b) a 3. melléklet, az országhatáron túlra irányuló költségvetési támogatás esetén a 4. melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött nyilatkozatokat a kötelezettségvállaló rendelkezésére bocsátja.

(3) A támogatási kérelem akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett a (2) bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak, és a kötelezettségvállaló kibocsátja az Ávr. 70. §-a szerinti befogadó nyilatkozatot.

34. § (1) Ha a benyújtott és befogadott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (így különösen annak székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására.

(2) Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

16. A támogatási döntés

35. §[64] (1) Támogatási igény elbírálására a miniszter, a közigazgatási államtitkár, illetve a kötelezettségvállaló jogosult.

(2) A támogatási döntés meghozatalában a döntésre jogosultnak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat - igénylő által történő - ellátásának szervezeti célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátásához történő illeszkedését.

(3) A támogatási igény vizsgálatát és döntésre történő előkészítését a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység végzi, amelynek keretében köteles a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult és az Üttv. szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő jogi ellenjegyzésre jogosult által irányított szervezeti egységek előzetes véleményének beszerzésére.

(4)[65] A támogatás támogatási szerződéssel történő biztosítása esetén a kötelezettségvállaló a támogatási döntésről szóló értesítésben a szerződés megkötéséhez szükséges - az Ávr.-ben meghatározott nyilatkozatok és dokumentumok megjelölésén túl - a következő nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására hívja fel a kedvezményezettet:

a) a kedvezményezett 5. melléklet szerinti nyilatkozata az igénybe vett de minimis támogatásokról,

b) - az országhatáron túlra irányuló költségvetési támogatás kivételével - a kedvezményezett 6. melléklet szerinti nyilatkozata az adott tárgyban benyújtott támogatási kérelmekről,

c) a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés esetén a közbeszerzési dokumentáció másolata,

d) amennyiben azt a támogatási igény nem vagy nem megfelelően tartalmazza, a támogatandó program, feladat teljes költségvetése, költségterve, amely tartalmazza az általános forgalmi adót is, a megvalósításhoz igényelt költségvetési támogatás, a saját forrás, az egyéb forrásból származó bevétel összegét, a várható kifizetések ütemezését,

e) támogatási előleg esetében a kedvezményezett 7. melléklet szerinti nyilatkozata a bankszámláiról,

f) országhatáron túli kedvezményezett esetén a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozata, ha azzal rendelkezik,

g) felhalmozási célú költségvetési támogatás esetében a nem az állam vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolata.

(5) Saját forrás rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozat esetén a kedvezményezett az Ávr. 75. § (4) bekezdése szerint köteles a saját forrás igazolására. Saját forrás hiánya esetén a (4) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatnak e tény rögzítésére kell kiterjednie.

(6) A (4) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy

a) a szerződéskötés várható határideje a támogatási döntés közlésétől számított harmincadik nap, feltéve, hogy a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott nyilatkozatok, dokumentumok rendelkezésre állnak,

b) ha a költségvetési támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének hatálya alá tartozik, a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter állásfoglalása szükséges, amelyre tekintettel az a) pontban meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbodik.

(6a)[66] A támogatás támogatói okirattal történő biztosítása esetén a (4)-(5) bekezdésekben rögzített nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatói okirat kiadását megelőzően kell a kedvezményezettnek benyújtania.

(7)[67] A (4) bekezdés szerinti értesítés előkészítését - az előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszköz-átadással biztosítandó előirányzatok kivételével - a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység vagy - annak megkeresése alapján - a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. Amennyiben a támogatás biztosítása előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszköz-átadással történik, a támogatási döntésről szóló írásbeli értesítés előkészítését a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység vagy - annak megkeresése alapján - a Költségvetési Főosztály végzi.

36. § Költségvetési támogatás a támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.

37. § (1) Ha a kedvezményezett egyházi jogi személy, a nyilvántartásba való bejegyzésének tényét a kötelezettségvállaló ellenőrzi.

(2) Ha a kedvezményezett olyan belső egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezett a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője által kiadott igazolást nyújt be létezésének igazolására. Ha a határon túli egyház létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a kötelezettségvállaló előírhatja a kedvezményezett részére a létezését igazoló, nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatának benyújtását.

(3) Támogatási kérelemre nyújtott költségvetési támogatás esetén

a) a kedvezményezett eredeti vagy közjegyző által hitelesített vállalkozói igazolványáról vagy működési engedélyéről az ügyirat szakmai előadója is készíthet hiteles másolatot, amelyre - dátummal és aláírásával -rávezeti "A bemutatott eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget,

b) aláírási címpéldányként az eredeti okiratról az ügyirat szakmai előadója által készített másolat is csatolható, amelyre a szakmai előadó - dátummal és aláírásával - rávezeti"A bemutatott eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget,

c) a kedvezményezett képviselőjének személyes megjelenésével és a támogatási szerződés - a javaslattevő jelenlétében, a képviselő aláírását tartalmazó személyazonosításra alkalmas okiratának bemutatását követően - személyesen történő aláírásával, valamint e ténynek az ügyiraton a pro-domóban történő feltüntetése esetén a képviselő aláírási címpéldányát nem kell a szakmai ügyirathoz csatolni,

d) ha a kedvezményezett képviseletére jogosult személy - közjegyző által hitelesített vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárás szerint záradékolt eredeti vagy az e bekezdés alapján záradékolt másolat - aláírási címpéldánya korábbi költségvetési támogatás nyújtásából eredően rendelkezésre áll, és a képviselő személye nem változott, aláírási címpéldányként csatolható az ügyirat szakmai előadója által e korábban benyújtott címpéldányról készített másolat is. E másolatra az előadó - dátummal és aláírásával - rávezeti "Az eredetivel mindenben megegyező másolat" szöveget.

17. A támogatási szerződés

38. § A támogatási szerződés a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza

a) a kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (címét), adószámát, számlavezető bankjának nevét, számlaszámát és képviselőjének nevét,

b) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - ne haladja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

c) a támogatott cél (projekt) elfogadott költségvetését, költségtervét,

d) az összeg kifizetésének határidejét, a következő évek előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben,

e)[68] az Üttv. szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzést,

f) a kötelezettségvállaló és a kedvezményezett képviseletében eljáró személy nevét és aláírását, valamint az aláírás helyét és időpontját és

g) visszatérítendő támogatás nyújtása esetén a támogatás visszafizetésének módját és határidejét.

17/A. A támogatói okirat[69]

38/A. §[70] (1) A támogatói okirat az Ávr. 76. §-ában foglalt, a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza

a) a kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (címét), adószámát, számlavezető bankjának nevét, számlaszámát és képviselőjének nevét;

b) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - ne haladja meg a tárgyévet követő év június 30-át;

c) a támogatott cél (projekt) elfogadott költségvetését, költségtervét;

d) az összeg kifizetésének határidejét, a következő évek előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben;

e) az Üttv. szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzést;

f) a kötelezettségvállaló képviseletében eljáró személy nevét és aláírását, valamint az aláírás helyét és időpontját.

(2) A támogatói okirat tervezetét - annak kiadását megelőzően - a kedvezményezettel legfeljebb 8 munkanapos határidő biztosítása mellett egyeztetni szükséges. A tervezet kedvezményezettel történő véleményeztetését a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. A 35. § (4)-(5) bekezdéseiben rögzített nyilatkozatok, dokumentumok beszerzéséről ezen egyeztetés során szükséges gondoskodni.

18. A támogatási szerződés előkészítése

39. §[71] (1) A támogatási döntés meghozatalát követően a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult haladéktalanul intézkedik a támogatási szerződés megkötésének kezdeményezése iránt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető gondoskodik arról, hogy a kezdeményezést megelőzően tett intézkedések szabályszerűen történjenek.

40. §[72] (1)[73] Az előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszközátadással biztosítandó költségvetési támogatások kivételével a támogatási szerződés megkötését a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező irat - a szerződés pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában - kötelezettségvállaló által aláírt példányának a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére papír alapon történő megküldésével, a szerződéskötésre megjelölt időpontot legalább 15 nappal megelőzően kell kezdeményezni.

(1a)[74] Államháztartáson belüli kedvezményezett esetén (előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszközátadással biztosítandó költségvetési támogatás) a támogatási szerződés megkötését - a szerződés pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában - a kötelezettségvállaló által aláírt feljegyzés gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére papír alapon történő megküldésével, a szerződéskötés tervezett időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell kezdeményezni.

(2) A kezdeményező irathoz mellékelni kell

a) a támogatási igény,

b) a támogatási döntés egy eredeti példányát.

41. §[75] A támogatási szerződés előkészítését államháztartáson kívüli kedvezményezett esetén a Jogi Szolgáltatási Főosztály, államháztartáson belüli kedvezményezett esetén a Költségvetési Főosztály végzi.

42. § Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter jóváhagyó véleménye szükséges, az előzetes állásfoglalás beszerzéséről a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

43. §[76] (1) Államháztartáson kívüli kedvezményezett esetén a támogatási szerződés tervezetét a Jogi Szolgáltatási Főosztály elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a Költségvetési Főosztály, a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton 3 napon belül jelzik. A támogatási szerződés tervezetének kedvezményezettel történő egyeztetését a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi.

(2) Államháztartáson belüli kedvezményezett esetén a támogatási szerződés tervezetét a Költségvetési Főosztály elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a Jogi Szolgáltatási Főosztály, a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton 3 napon belül jelzik. A támogatási szerződés tervezetének kedvezményezettel történő egyeztetését a Költségvetési Főosztály végzi.

(3) A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok beszerzéséről - a szakmai ellenjegyző közreműködésével -a szerződést előkészítő szervezeti egység, így a Jogi Szolgáltatási Főosztály vagy a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

44. §[77] (1) Az államháztartáson kívüli kedvezményezettel egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján a Jogi Szolgáltatási Főosztály elkészíti a támogatási szerződést, melyet jogi ellenjegyzéssel lát el, majd soron kívül továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre.

(2) A támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a pénzügyi ellenjegyző továbbítja a szakmai ellenjegyző részére.

(3) A szakmai ellenjegyző az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja.

(4) A kötelezettségvállaló az általa aláírt támogatási szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály részére küldi meg.

(5) A támogatási szerződésnek a kedvezményezett által történő aláírásáról a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

44/A. §[78] (1) Az államháztartáson belüli kedvezményezettel egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján a Költségvetési Főosztály elkészíti a szerződést, melyet pénzügyi ellenjegyzéssel lát el, majd soron kívül továbbítja jogi ellenjegyzésre.

(2) A támogatási szerződés jogi ellenjegyzéssel ellátott példányait a jogi ellenjegyző továbbítja a szakmai ellenjegyző részére.

(3) A szakmai ellenjegyző az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja.

(4) A kötelezettségvállaló az általa aláírt támogatási szerződést a Költségvetési Főosztály részére küldi meg.

(5) A támogatási szerződésnek valamennyi szerződő fél által történő aláírásáról a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

44/B. §[79] A pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások esetében a támogatási szerződés előkészítésére a 39-45. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy támogatási igény, illetve támogatási kérelem alatt pályázatot kell érteni.

45. §[80] A felek által aláírt támogatási szerződés 1-1 példánya illeti a szerződést aláírásával ellátó személyeket, így különösen a kötelezettségvállalót, a jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzőt, valamint a kedvezményezettet. Az aláírt szerződés példányainak továbbításáról a szerződést előkészítő főosztály gondoskodik.

45/A. §[81]

18/A. A támogatói okirat előkészítése[82]

45/B. §[83] (1) A támogatói okirat előkészítésére a 39. §-ban, 40. § (1) és (2) bekezdésében, a 42. §-ban, a 43. § (1) és (3) bekezdésében, a 44. § (1)-(4) bekezdésében és a 44/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy támogatási szerződés alatt támogatói okiratot kell érteni.

(2) A kiadott támogatói okirat 1-1 példánya illeti a kötelezettségvállalót, a jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzőt, valamint a kedvezményezettet. A támogatói okirat példányainak továbbításáról a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

19. Adatszolgáltatás

46. §[84] A támogatási kérelmekkel, a pályázati eljárással, a támogatási szerződésekkel és a támogatói okiratokkal kapcsolatos, az Áht. 56/C. §-ában és az Ávr. 102/E. § és 102/F. §-aiban előírt, a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget - a kötelezettségvállaló, illetve a pályázati eljárással kapcsolatosan a Miniszteri Kabinet adatszolgáltatása alapján - a Költségvetési Főosztály teljesíti.

20. A támogatási szerződések módosítása, megszüntetése

47. § (1) A támogatási szerződés módosítására a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A támogatási szerződést a kötelezettségvállaló - a kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával -a kedvezményezett javára módosíthatja.

(3) Atámogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosítására a kötelezettségvállaló kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával, a támogatási szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén van lehetőség.

48. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló igény előterjesztésére a szerződés kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által e célra rendszeresített és a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező irat felhasználásával.

(2)[85] A támogatási szerződés megszüntetésére, az elállásra, illetve a szerződés felmondására irányuló feljegyzést a kötelezettségvállaló a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál terjeszti elő. Az Igazságügyi Minisztérium jognyilatkozatát a szerződés előkészítését végző főosztály készíti elő.

(3) A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a kötelezettségvállaló a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz az ügy megoldására. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

a) a kedvezményezett magatartására, eljárására vezethető-e vissza, illetve

b) a felek együttműködése szempontjából milyen súlyt képvisel.

(4)[86] A kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről, illetve kezdeményezéséről a szerződés előkészítését végző szervezeti egység, így a Jogi Szolgáltatási Főosztály vagy a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

48/A. §[87] A megállapodás módosítására, illetve annak megszüntetésére irányuló igények előterjesztésére a 47. és 48. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a módosítási igények bejelentésére formanyomtatvány nem kerül alkalmazásra, a megállapodás megszüntetésére, az attól történő elállásra, illetve a megállapodás felmondására vonatkozó, illetve a kedvezményezett szerződésszegéséről készült tájékoztató feljegyzés alapján a szükséges intézkedéseket a Költségvetési Főosztály teszi meg.

20/A. A támogatói okirat rendelkezéseinek módosítása, a támogatás visszavonása[88]

48/B. §[89] A támogatási jogviszony módosítására, a támogatás visszavonására a támogatás támogatói okirattal történő biztosítása esetén a 47-48/A. §-ban foglaltakat kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal, hogy támogatási szerződésen támogatói okiratot kell érteni.

21. Költségvetési támogatások folyósítása

49. § A költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor.

50. §[90] A támogatási szerződések és támogatói okiratok pénzügyi teljesítését a Költségvetési Főosztály végzi a részére megküldött - az Igazságügyi Minisztérium Ellenőrzési nyomvonala kialakításának és működtetésének szabályzata 1. függelékében meghatározott - dokumentumok alapján.

22. Beszámolási kötelezettség a támogatásokról, ellenőrzés

51. §[91] A teljesítésigazoló figyelemmel kíséri a támogatási szerződés és a támogatói okirat teljesítését, és a kedvezményezett szerződésszegése esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, az eljárás körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja.

52. §[92] (1) A költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámoló - pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) - benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő hatvan napon belüli időpontra kell meghatározni.

(2) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolója

a) pénzügyi elszámolási és

b) szöveges beszámolási

részből áll.

(3)[93] A beszámoló pénzügyi elszámolási része a támogatás céljának megvalósulásához köthető költségeknek a felhasználás jogcímének feltüntetésével történő tételes felsorolása, a felhasználási időszakhoz igazodó, számviteli és adóhatósági felhasználásra alkalmas bizonylatok adataival megegyezően kitöltött számlaösszesítő felhasználásával. A számlaösszesítőt cégszerű aláírással kell ellátni. Abban az esetben, ha a cégszerű aláírás nem a beszámolásra kötelezett részéről kötelezettségvállalóként aláíró személytől ered, akkor az elszámoláshoz az azt aláíró - pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített - aláírás mintáját vagy az aláírásminta közjegyző által hitelesített másolatát is csatolni kell az aláírásra való jogosultság meghatalmazással történő alátámasztása mellett. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számviteli bizonylat esetében annak végösszegét, és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számviteli bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani. A számlaösszesítő mintája a szerződéskötéskor, illetve támogatói okirat alkalmazása esetén az okirat kiadásakor a kedvezményezett részére biztosításra kerül.

(4)[94] A beszámoló szöveges beszámolási része a támogatott tevékenység megvalósításának igazolása tekintetében legalább a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott támogatott cél (projekt) főbb naturális mutatószámait és a feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontjára való utalást foglalja magában.

(5)[95] A költségvetési támogatás felhasználását igazoló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat iktatószámát vagy nyilvántartási számát.

53. § (1)[96] A kedvezményezett beszámolóját a teljesítésigazoló - a támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a beszámoló kézhezvételét követő 30 - hiánypótlás esetén a hiánypótlás elfogadását követő 30 - napon belül szakmai és pénzügyi szempontú ellenőrzésnek veti alá, és ennek eredményétől függően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A beszámoló szakmai és pénzügyi ellenőrzéséről a teljesítésigazoló feljegyzést készít, amelyet a támogatási szerződés dokumentumaihoz kell csatolni.

(2) A beszámolóval egyidejűleg (ide nem értve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolót) a költségvetési támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja.

(3) A teljesítésigazoló az (1) bekezdés szerinti döntésről, ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is, a döntést követő 5 napon belül írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

54. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását a miniszter, valamint jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

(3)[97] A költségvetési támogatás felhasználásának az Ávr. 100. §-ában foglaltak szerinti ellenőrzése a 15. § (3) bekezdésében foglaltak részeként a teljesítés igazolását végző személy feladata. Ha a teljesítés igazolására jogosult kérésére a Költségvetési Főosztály ad előzetes véleményt a beszámoló pénzügyi megfelelőségéről, a Költségvetési Főosztály a 15. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatását az Ávr. 100. §-a szerinti ellenőrzés alapján nyújtja.

VII. Fejezet

Beszámolás

23. Beszámolási kötelezettség

55. § A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről - a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és a számviteli kormányrendeletben előírtak alapján - a Költségvetési Főosztály[98]

a) időközi mérlegjelentést,

b) időközi költségvetési jelentést,

c) éves költségvetési beszámolót,

d) zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást készít.

24. Időközi költségvetési jelentés és időközi (negyedéves) mérlegjelentés összeállítása

56. § (1)[99] A Költségvetési Főosztály az időközi költségvetési jelentést havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el az időközi költségvetési jelentés Kincstár általi közzétételét követően, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5. napjáig.

(2)[100] A Költségvetési Főosztály az eszközök és források alakulására vonatkozó időközi (negyedéves) mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával.

(3)[101] Az időközi költségvetési jelentés és az időközi (negyedéves) mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a Költségvetési Főosztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

(4)[102] A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a Költségvetési Főosztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

25. Az éves költségvetési beszámoló összeállítása

57. § (1)[103] A fejezeti kezelésű előirányzatokról az éves költségvetési beszámolót a számviteli kormányrendeletben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a Kincstár által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon kell továbbítani a Kincstár részére.

(2) Az éves költségvetési beszámolót a Költségvetési Főosztály vezetőjének intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-áig kell összeállítani.

58. §[104] Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a Költségvetési Főosztály kijelölt munkatársa gondoskodik, amelyet - az előkészítő munkatárs mellett - a gazdasági vezető és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár ír alá.

59. § (1) A számviteli kormányrendelet alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, illetve a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a FORRÁS SQL-programmal regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik.

(3) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést.

(5)[105] A fejezeti kezelésű előirányzatokról - a jogszabályban meghatározottak szerint - a Kincstár által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a munkaköri leírás szerinti, főkönyvi könyvelést végző - jogszabálynak megfelelő képesítéssel rendelkező - munkatárs készíti el, és adja át a Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja.

(6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik.

26. A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

60. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

(2)[106] A számszaki rész - az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában - az elemi költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja.

(3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása.

(4) A zárszámadás összeállításáért, a határidők betartásáért a Költségvetési Főosztály vezetője felelős.

27. Költségvetési maradvány megállapítása, jóváhagyása, elszámolása és felhasználása

61. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások különbözete a költségvetési maradvány. A költségvetési maradvány megállapításának módját, szabályait a számviteli kormányrendelet szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni.

(2) Az előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. szabályozza.

(3) A keletkezett - kötelezettségvállalással terhelt és szabad - költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik.

(4) A költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(5) A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány - fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően -az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel. A pénzügyi teljesítés során teljesítésigazolásra az 1. mellékletben meghatározott személy jogosult.

28. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról történő pénzügyi és szakmai beszámolási kötelezettség

62. § (1)[107] A fejezeti kezelésű előirányzatok a kötelezettségvállalójának - az éves költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadás keretében - szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalója a beszámolót (értékelést) a Költségvetési Főosztály által - a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan - meghatározott határidőre készíti el, és küldi meg a Főosztály részére.

VIII. Fejezet

Ellenőrzés

63. § A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását és elszámolását a belső kontrollrendszer keretében kell ellenőrizni, azt az Ellenőrzési Főosztály a munkatervében és a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint is ellenőrizheti.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

64. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Ezen utasítás rendelkezéseit az ezen utasítás hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

65. §[108] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 23/2015. (XI. 19.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu.) megállapított rendelkezéseit a Módu. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

66. §[109] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2016. (IX. 20.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu2.) megállapított rendelkezéseit a Módu2. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

67. §[110] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2018. (VI. 4.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu3.) megállapított rendelkezéseit a Módu3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68. §[111] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 17/2018. (XI. 15.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu4.) megállapított rendelkezéseit a Módu4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

69. §[112] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2019. (XII. 30.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu5.) megállapított rendelkezéseit a Módu5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

70. §[113] Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 1/2020. (III. 6.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu6.) megállapított rendelkezéseit a Módu6. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz[114]

Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásával kapcsolatosan kötelezettségvállalásra és teljesítés igazolására jogosultak

2. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz

3. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz

4. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz

5. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz

6. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz

7. melléklet a 11/2015. (V. 29.) IM utasításhoz