822/B/1998. AB határozat

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. §-a, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 14. § a) pontja, 15. § a) pontja, 16. §-a és 17. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítására, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 5. §-ának értelmezésére irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 14. § a) pontja, 15. § a) pontja, 16. §-a és 17. § a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 5. §-ának értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-át és 2. §-át, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának a) pontját, 15. §-ának a) pontját, 16. §-át és 17. §-ának a) pontját, mert álláspontja szerint ezek a rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésével és 13. §-ának (1) bekezdésével. Az indítványozó azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. §-át. Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott jogszabályok lehetővé teszik az ingatlan tulajdonosának tudta és hozzájárulása nélkül az ingatlanon való építkezést és ennek révén a tulajdon elvonását vagy korlátozását, továbbá sérti a tulajdonnal való szabad rendelkezést a földtulajdonra vonatkozó hiteles dokumentummásolatoknak - a tulajdonos hozzájárulása nélkül történő - kiadása. Az indítvány beadását követően a Tvr. rendelkezéseit hatályon kívül helyezte az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.). Ezt a tényt az indítványozó is észlelte és újabb beadványában - a korábbi indítványra hivatkozással - kérte az új törvény "szakaszainak megsemmisítését". A Vhr.-t az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytvhr.) hatályon kívül helyezte. Erről az indítványozó nem nyilatkozott, kérelmét nem vonta vissza.

Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését. A Tvr. 1. §-ának és 2. §-ának tartalma megegyezik az Inytv. 4. §-ának tartalmával és hasonló módon megegyezés áll fenn a Vhr. 9. §-ának és az Inytvhr. 5. §-ának tartalma között. Ennek megfelelően a jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Tvr. szabályai helyett az Inytv. 4. §-át vizsgálta meg és az Inytvhr. 5. §-a tekintetében hozott határozatot az indítványozó értelmezésre irányuló kérelméről.

2. Az Alkotmány hivatkozott szabályai:

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." Az Inytv. indítványozó által támadott 4. §-a:

"(1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal,

c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,

d) szemle: amely csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg:

a) az okirattárban lévő és a jogosult, illetőleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévő bejegyzésben történt hivatkozás,

b) a jogosult személyi azonosítója,

c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató),

(4) Az a) és c) pont szerintiek az ehhez fűződő jogi érdek valószínűsítése esetén is megismerhetők.

(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza."

Az R. indítványozó által támadott szabályai:

"14. § Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) nevét, címét,"

"15. § Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján kell közölni, különösen

a) az építtetővel és - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,"

"16. § (1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.

(3) Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell."

"17. § Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,"

II.

1. Az indítvány megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy az Inytv. 4. §-a alkotmányellenes.

Az Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság. A 33/1993. (V. 28.) AB határozat megállapította, hogy a piacgazdaság elvének kiemelése mellett az Alkotmány nem határozza meg a gazdaságpolitika konkrét elveit, hanem tág teret hagy a jogalkotónak (ABH 1993. 247., 249-250.). A 9. § értelmezésével az 59/1991. (XI. 19.) AB határozat azt is kimondta, hogy a piacgazdaság a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangúsága, a vállalkozás és a verseny szabadságának elve alapján működik (ABH 1991. 293., 294.). A működőképes piacgazdaság, a verseny feltétele, hogy a piacon megjelenő alanyok a tevékenységükhöz szükséges információt megszerezhessék. A piaci döntések meghozatalához szükség van az áruforgalommal kapcsolatos tulajdonjogi helyzet megismerhetőségére. Ezt a célt szolgálja a mindenki számára rendelkezésre álló, többféle nyilvántartás, így az ingatlan-nyilvántartás is. Ennek megfelelően tartalmaz az ingatlan-nyilvántartás közérdekű adatokat, amelyeknek megismerhetőségét mindenki számára lehetővé kell tenni [ezt már a 15/1995. (III. 13.) AB határozat megállapította, ABH 1995. 88., 89-90.].

Az Inytv. támadott szabálya a nyilvánosság elvét korlátok meghatározásával mondja ki. A 4. § (2) bekezdése az ingatlan-nyilvántartásnak nem minden része, hanem csak a tulajdoni lap tekintetében mondja ki, hogy azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A (3) bekezdés azonban rögzíti, hogy a jogosult személyi azonosítóját csak a jogosult engedélye alapján lehet közölni. A nyilvánosságot a támadott jogszabály csak a piacgazdaság, a verseny működése által szükségessé tett keretek között biztosítja. Ilyen mértékben az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánossága nem sérti az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésében kimondott tulajdonhoz való jogot, hanem az Alkotmánybíróság több határozatának megállapítása szerint ez a tulajdonhoz való jog egyik garanciális biztosítéka [15/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995. 88., 90; 8/1998. (III. 20.) AB határozat, ABH 1998. 102., 103.].

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Inytv. 4. §-ára vonatkozó indítványt elutasította.

2. Az indítvány megalapozatlanul hivatkozik az R. felsorolt szabályainak alkotmányellenességére.

Az R. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján határoz meg rendelkezéseket. Az Étv. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a meghatározott építési munkákhoz építésügyi hatósági engedély szükséges. A (4) bekezdés előírja, hogy az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során biztosítja az építészeti-műszaki szakszerűség követelményeinek, a jogszabályi előírásoknak az érvényesülését, valamint az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek a védelmét.

Az Étv. 35. §-a szerint az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - a különböző követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett.

Az Etv. 36. §-ának f) pontja szerint az építésügyi hatósági engedély akkor adható meg, ha az építtető építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolja. Az Étv. e szabályának végrehajtásaként az R. 5. §-a rendelkezéseket határoz meg arról, hogyan kell igazolni az építési jogosultságot. Ennek alapján a tulajdonjogot kell igazolnia annak, aki az ingatlan tulajdonosaként kíván építkezni. Abban az esetben, ha nem az ingatlan tulajdonosa (vagy nem kizárólagos tulajdonosa) kér építési engedélyt, akkor az építési engedélyt kérőnek igazolnia kell azt is, hogy a tulajdonos vagy az a személy, akinek az ingatlan felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet, hozzájárult az építkezéshez (vagy a hozzájárulást bírói ítélet pótolta).

A tulajdonjogon vagy az ingatlan felhasználásáról rendelkezni jogosult személy hozzájárulásán alapuló építési jogosultság különböző eseteire tekintettel mondja ki a R. 14. §-ának a) pontja, hogy az elvi építési engedély megadására szóló kérelemről döntő határozatnak tartalmaznia kell többek között az építtető, továbbá -ha nem az ingatlantulajdonos az építtető - az ingatlan felhasználásáról rendelkezni jogosultak nevét és címét. A R. 15. §-ának a) pontja pedig ennek megfelelően mondja ki, hogy az említett személyekkel a határozatot közölni kell. A 16. és a 17. § nem az elvi engedély, hanem az építési engedély tárgyában hozott határozattal kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket és írja elő azt, hogy az építési engedély megadására irányuló kérelemhez csatolni kell az építési jogosultságot (tehát az előző rendelkezéseknek megfelelően a tulajdonjogot vagy az ingatlan felhasználásáról rendelkezni jogosult személy által adott, építéshez való hozzájárulást) igazoló okiratot.

Az R. támadott rendelkezései a tulajdonos érdekeinek védelmét is szolgálják, nem sértik az Alkotmánynak az indítványozó által megjelölt szabályait. Ezért az R. támadott rendelkezéseire vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.

III.

Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze a Vhr. 9. §-át. Az Alkotmánybíróság az indítványt - a Vhr. hatályon kívül helyezése következtében - a Vhr. 9. §-ával azonos rendelkezést tartalmazó Inytvhr. 5. §-a tekintetében bírálta el.

Sem az Alkotmány 32/A. §-a, sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a szerint nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe -az Alkotmány kivételével - a jogszabályok értelmezése. Ezért az Alkotmánybíróság a jogszabály értelmezésére vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. §-ának b) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2002. szeptember 23.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Czúcz Ottó

alkotmánybíró helyett

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére