62013CJ0410[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. szeptember 3. "Baltlanta" UAB kontra Lietuvos valstybė. A Vilniaus apygardos administracinis teismas (Litvánia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Strukturális alapok - Gazdasági, társadalmi és területi kohézió - 1260/1999/EK rendelet - 38. cikk - 2792/1999/EK rendelet - 19. cikk - Halászat - Nemzeti szintű bírósági eljárás - A tagállam kötelezettsége arra, hogy a bírósági eljárás lezárulását követően tegye meg a szükséges intézkedéseket a támogatás odaítéléséről szóló határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. C-410/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2014. szeptember 3. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Strukturális alapok - Gazdasági, társadalmi és területi kohézió - 1260/1999/EK rendelet - 38. cikk - 2792/1999/EK rendelet - 19. cikk - Halászat - Nemzeti szintű bírósági eljárás - A tagállam kötelezettsége arra, hogy a bírósági eljárás lezárulását követően tegye meg a szükséges intézkedéseket a támogatás odaítéléséről szóló határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében"

A C-410/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vilniaus apygardos administracinis teismas (Litvánia) a Bírósághoz 2013. július 19-én érkezett, 2013. június 25-i határozatával terjesztett elő az előtte

a "Baltlanta" UAB

és

a Lietuvos valstybė

között,

a Nacionalinė mokėjimo agentūra prie Žemės ūkio ministerijos,

a Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministerija

és a Lietuvos Respublikos finansų ministerija

részvételével

folyamatban lévő eljárásban

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, K. Lenaerts (előadó), a Bíróság elnökhelyettese, J. L. da Cruz Vilaça, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a litván kormány képviseletében D. Kriaučiūnas és G. Taluntytė, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében Z. Malůšková és A. Steiblytė, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.) 38. cikkének, a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 337., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 4. kötet, 179. o.) 19. cikkének, valamint a strukturális alapokból érkező támogatások (2000-2006) megszüntetéséről szóló, 2006. augusztus 1-jei COM(2006)3424 végleges iránymutatás (a továbbiakban: bizottsági iránymutatás) 6. és 7. részének értelmezésére vonatkozik.

2. Ezt a kérelmet a "Baltlanta" UAB, litván jog alá tartozó korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Baltlanta) és a Lietuvos valstybė (litván állam) között az e társaság által amiatt elszenvedett vagyoni és nemvagyoni kár megtérítése iránt benyújtott kereset tárgyában folyamatban lévő ügyben terjesztették elő, hogy megakadályozták abban, hogy uniós strukturális alapokból pénzügyi támogatásban részesüljön.

Jogi háttér

Az uniós jog

Az 1260/1999 rendelet

3. Az 1260/1999 rendelet (52) preambulumbekezdése kimondta:

"mivel meg kell határozni a tagállamok hatáskörét a szabálytalanságok és jogsértések felderítésével és elhárításával kapcsolatban, és meg kell határozni a Bizottság hatáskörét arra az esetre, ha a tagállamok nem teljesítik kötelezettségeiket".

4. Az e rendelet 8. cikke (3) és (4) bekezdésének szövege a következőképpen szólt:

"(3) A szubszidiaritás elvét alkalmazva a támogatás végrehajtása a tagállamok feladata, az egyes tagállamok egyedi rendelkezéseivel összhangban lévő megfelelő területi szinten, és a Bizottságra ruházott hatásköröknek, különösen az Európai Közösségek főköltségvetése végrehajtásának sérelme nélkül.

(4) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi források felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban legyen."

5. A fent hivatkozott rendelet 9. cikke a következőképpen határozta meg a "fejlesztési terv" és a "művelet" fogalmait:

"E rendelet alkalmazásában:

[...]

b) fejlesztési terv (továbbiakban: a terv): olyan helyzetelemzés, amelyet egy tagállam készít az 1. cikkben említett célok és az e célok elérését szolgáló kiemelt szükségletek tükrében, valamint ide tartozik a stratégia, a tervezett cselekvési prioritások, azok konkrét céljai és a hozzájuk kapcsolódó, indikatív pénzügyi források;

[...]

k) művelet: olyan projekt vagy cselekvés, amelyet a támogatás végső kedvezményezettjei valósítanak meg".

6. Ugyanezen rendelet 30. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése értelmében:

"(1) Műveletekre fordított kiadás csak akkor támogatható az alapokból származó hozzájárulással, ha ezek a műveletek a kérdéses támogatás részét képezik.

(2) Kiadás nem tekinthető az alapokból származó hozzájárulás által támogathatónak, ha azt a végső kedvezményezett a támogatási kérelem Bizottság általi kézhezvételének időpontja előtt ténylegesen kifizette. Ez az időpont számít a kiadás támogatásra való jogosultsága kezdő napjának.

A kiadás támogathatóságának végső időpontját az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatban kell megállapítani. Ez az időpont a végső kedvezményezettek által teljesített kifizetésekhez igazodik. Ezt az időpontot a Bizottság a tagállam kellően megalapozott kérelmére a 14. és a 15. cikkel összhangban elhalaszthatja.

[...]

(4) A tagállamok biztosítják, hogy egy művelet esetében csak akkor lehessen megtartani az alapokból származó hozzájárulást, ha a szóban forgó műveletet az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül nem módosították lényegesen oly módon, hogy:

a) a művelet természetét vagy a végrehajtás feltételeit érintően, vagy jogtalan előnyhöz juttatva egy céget vagy állami szervet;

továbbá

b) a módosítás valamely infrastrukturális vagyontárgy tulajdoni formájában bekövetkező változásból, vagy pedig egy termelő tevékenység megszűnéséből vagy helyszínének megváltozásából következzen.

A tagállamok minden ilyen módosításról tájékoztatják a Bizottságot. Ilyen módosítás esetében a 39. cikket kell alkalmazni."

7. Az 1260/1999 rendelet 38. cikke a következőképpen rendelkezett:

"(1) A Bizottságnak az Európai Közösségek [helyesen: az Európai Unió] főköltségvetése [helyesen: általános költségvetése] végrehajtásáért való felelőssége sérelme nélkül, elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget a támogatások pénzügyi ellenőrzéséért. E célból többek között a következő intézkedéseket hozzák:

a) meggyőződnek arról, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszereket oly módon alakították ki és működtetik, hogy a közösségi források hatékony és szabályszerű felhasználása biztosított legyen;

[...]

e) megelőzik, felderítik és orvosolják a szabálytalanságokat, a szabályoknak megfelelően közlik ezeket a Bizottsággal, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról;

[...]

h) behajtják a feltárt szabálytalanság következtében elveszett összegeket, és szükség esetén késedelmi kamatot számítanak fel.

[...]

(3) A Bizottság és a tagállamok kétoldalú közigazgatási megállapodások alapján, az elvégzett ellenőrzések maximális hasznosítása érdekében együttműködnek az ellenőrzésre vonatkozó tervek, módszerek és az ellenőrzés végrehajtásának koordinálásában. Az ellenőrzések megállapításait egymással haladéktalanul kicserélik.

Évente legalább egyszer, és mindenképpen a 34. cikk (2) bekezdésében előírt éves felülvizsgálatot megelőzően a következőket kell megvizsgálni és értékelni:

[...]

c) a feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatását, a helyesbítésük céljából már megtett, illetve még megteendő lépéseket, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek esetleges kiigazításait.

(4) E vizsgálatot és értékelést követően, továbbá az e cikk és a 39. cikk alapján a tagállam által haladéktalanul megteendő intézkedések sérelme nélkül, a Bizottság észrevételeket tehet, különösen a feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatását illetően. Ezeket az észrevételeket a tagállamnak és a kérdéses támogatás irányító hatóságának kell címezni. Az észrevételekkel egyidejűleg szükség szerint az irányítás hiányosságainak orvoslására és a feltárt, de még nem helyesbített szabálytalanságok helyesbítésére irányuló korrekciós intézkedések iránti kérelmeket kell megfogalmazni. A tagállamnak lehetősége van arra, hogy ezekhez az észrevételekhez megjegyzéseket fűzzön.

[...]

(5) E cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság, kellő vizsgálatot követően, részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetéseket, ha megállapítja, hogy a szóban forgó kiadással kapcsolatban súlyos szabálytalanság történt, amelyet még nem orvosoltak, és azonnali lépésre van szükség. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a megtett lépésről és annak okairól. Ha öt hónap elteltével is fennállnak a felfüggesztés okai, vagy az érintett tagállam nem értesítette a Bizottságot a súlyos szabálytalanság orvoslására irányuló intézkedésekről, a 39. cikkben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

[...]"

8. E rendelet 39. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a támogatás végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét, illetve feltételeit befolyásoló minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

A tagállam végzi el az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett kiigazítások a közösségi hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonása. Az ily módon felszabadult közösségi alapokat a tagállam, az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó szabályokat tiszteletben tartva, a kérdéses támogatás céljából újra felhasználhatja."

9. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.) a 107. cikkével 2007. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az 1260/1999 rendeletet. Az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése pontosítja:

"A jelen rendelet nem érinti a[z 1260/1999] rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján - amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó - a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is."

A 438/2001/EK rendelet

10. A strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és kontrollrendszerei tekintetében az 1260/1999 rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 2-i 438/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 132. o.) 4. cikkének első bekezdése a következőképpen rendelkezett:

"Az irányítási és ellenőrzési rendszereknek tartalmazniuk kell olyan eljárásokat, amelyek révén ellenőrizni lehet a társfinanszírozott termékek szállítását és az ilyen szolgáltatások nyújtását, továbbá a bejelentett kiadások valós voltát, és biztosítani az 1260/1999 [...] rendelet 28. cikke szerinti bizottsági határozattal megállapított feltételek tiszteletben tartását, a hatályos nemzeti és közösségi szabályokkal együtt, amelyek különösen az adott támogatás keretében a strukturális alapokból nyújtott támogatás kiadásainak támogathatóságára, a közbeszerzésekre, az állami támogatásokra (ideértve a támogatások halmozására vonatkozó szabályokat is), a környezetvédelemre és az esélyegyenlőségre vonatkoznak."

11. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 371., 1. o.) az 54. és az 55. cikkével 2007. január 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 438/2001 rendeletet. Az 1828/2006 rendelet 54. cikkének (1) bekezdése pontosítja:

"[...]

A [438/2001] rendelet[...] rendelkezései a[z] 1260/1999 [...] rendelet értelmében jóváhagyott támogatásokra továbbra is érvényesek."

A 2792/1999 rendelet

12. A 2792/1999 rendelet "Értesítés a támogatási tervekről" címet viselő 19. cikkének szövege eredeti változatában a következőképpen szólt:

"(1) A tagállamok a Szerződés 87-89. cikkével összhangban értesítik a Bizottságot a 3. cikk (3) bekezdésében említett és az 1260/1999 [...] rendelet 9. cikkének (b) bekezdésében meghatározott tervekben előírt támogatási rendszerekről.

(2) E rendelet hatályán belül a tagállamok kiegészítő támogatási intézkedéseket vezethetnek be az e rendeletben meghatározottaktól eltérő feltételekkel vagy szabályokkal, vagy a IV. mellékletben szereplő maximális összeget meghaladóan, amennyiben betartják a Szerződés 87-89. cikkét."

13. A 2792/1999 rendeletet többek között a 2002. december 20-i 2369/2002 tanácsi rendelet (HL L 358., 49. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 5. kötet, 450. o.) módosította, amely 2003. január 1-jén lépett hatályba.

14. A 2369/2002 rendelet (11) preambulumbekezdésének szövege a következő:

"A Szerződés 87., 88. és 89. cikkét alkalmazni kell a tagállamok által a halászati és az akvakultúraágazatnak nyújtott támogatásra. Azonban abból a célból, hogy felgyorsítsák a tagállamok által megelőlegezett összegeknek a Bizottság általi megtérítését, e célkitűzéssel kapcsolatban kivételt kell bevezetni a Közösség által társfinanszírozásban részesített és a[z] 1260/1999 [...] tanácsi rendeletben meghatározott fejlesztési tervek alapján előírt intézkedéseknek a tagállamok általi kötelező pénzügyi befizetése tekintetében."

15. A 2369/2002 rendelet 1. cikke 3. pontjának b) alpontja akként rendelkezett, hogy a 2792/1999 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1260/1999 [...] rendelet 9. cikkének b) pontjában meghatározott fejlesztési tervek bemutatják, hogy a kitűzött célok érdekében szükség van az állami támogatásra, illetve különösen azt, hogy az állami támogatás nélkül az érintett halászflotta nem volna felújítható vagy modernizálható, és azt, hogy a tervezett intézkedések nem veszélyeztetik a halászati erőforrások hosszú távú egyensúlyát.

[...]"

16. A 2369/2002 rendelet 1. cikkének 15. pontja előírja, hogy a 2792/1999 rendelet 19. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"Kötelező pénzügyi támogatások és állami támogatások

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke alkalmazandó a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott támogatás tekintetében.

(2) A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a Közösség által társfinanszírozásban részesített és az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett, valamint az 1260/1999 [...] rendelet 9. cikkének b) pontjában meghatározott fejlesztési tervek alapján vagy a [halászhajók leselejtezésére vonatkozó közösségi sürgősségi intézkedés megállapításáról szóló,] 2002. december 20-i 2370/2002/EK tanácsi rendelet [(HL L 358., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 5. kötet, 458. o.)] 5. cikke alapján előírt intézkedésekre vonatkozó kötelező tagállami pénzügyi hozzájárulások tekintetében.

(3) Az (1) bekezdés alapján egynek tekintendők azok [helyesen: együttesen kell kezelni azokat] az intézkedések, amelyek a (2) bekezdésében említett kötelező pénzügyi hozzájárulás tekintetében az e rendelet vagy a 2370/2002 [...] rendelet rendelkezésein felüli állami támogatást írnak elő."

17. Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 223., 1. o.) 104. cikkének (1) bekezdésével 2007. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 2792/1999 rendeletet. Az 1198/2006 rendelet 103. cikkének (1) bekezdése pontosítja:

"Ez a rendelet nem érinti a [2792/99] rendelet, vagy bármely, az ilyen segítségnyújtásra 2006. december 31-én érvényes, és ezen segítségnyújtásra ezt követően is, érvényességük megszűntéig alkalmazandó jogszabály alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását vagy módosítását, beleértve a teljes vagy részleges törlést is [helyesen: Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az [2792/99] rendelet alapján vagy bármely más, olyan jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását - beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is -, amely az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó, és amely következésképpen az adott támogatásra, [annak] zárásáig, a továbbiakban is alkalmazandó]."

A bizottsági iránymutatás

18. A Bizottsági iránymutatás 6. és 7. részének szövege a következőképpen szól:

"6. Befejezetlen és nem működő projektek a támogatás megszüntetése idején

"Az irányító hatóság, a közbenső szerv, a kifizető hatóság és a tagállam köteles gondoskodni a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtásáról, valamint biztosítani a bejelentett kiadások valódiságát és helyességét, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel.

A tagállam a záró beszámolóban intézkedésenként felsorolja azokat a műveleteket, amelyek a támogatás megszüntetésekor nem lezártak vagy nem működnek, tekintettel a művelet bejelentett célkitűzéseire, a művelet számára támogatást odaítélő határozatra és a művelettel kapcsolatos bármely feltételre [...]. Ez a felsorolás megnevezi:

- azokat a műveleteket, amelyeket nem fognak közösségi alapokból társfinanszírozni a következő programozási időszak során: a tagállam vállalja, hogy a záró beszámoló benyújtási határidejét követő legkésőbb két éven belül saját költségén befejezi vagy működővé teszi valamennyi be nem fejezett vagy nem működő műveletet. A tagállam e kétéves időszak végén beszámol a Bizottságnak arról, hogy valamennyi ilyen projektet befejezett vagy működővé tett-e. Azon műveletek esetében, amelyeket ezen időszak végére nem fejeztek be, illetőleg nem tettek működővé, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a közösségi alapokat visszaszerezze.

- azokat a műveleteket, amelyeket előreláthatólag közösségi alapokból fognak társfinanszírozni a következő programozási időszak során: a művelet különálló és részletes leírását a tagállam hatóságainak minden egyes programozási időszakra egyértelműen meg kell adnia. A műveletet legalább két, elkülönülő és azonosítható pénzügyi és fizikai vagy fejlesztési szakaszra kell felosztani, az érintett két »támogatási formának« megfelelően. Ezt abból a célból kell elvégezni, hogy biztosítsák az átlátható végrehajtást és felügyeletet, valamint hogy megkönnyítsék az ellenőrzést. Ha a művelet első részét nem fejezik be vagy nem teszik működővé az első programozási időszakban, a befejezésével vagy működővé tételével kapcsolatos kiadásokat el lehet fogadni a második programozási időszakban, feltéve hogy a társfinanszírozási és támogathatósági feltételek teljesültek (bevonás a második programba, jogi és pénzügyi felelősségvállalás a felelős hatóság határozata révén). Ilyen esetekben a tagállam biztosítja, hogy ugyanazt a munkát ne kétszer finanszírozzák közösségi alapokból.

7. Bírósági vagy közigazgatási eljárás miatt felfüggesztett műveletek

Minden olyan művelet esetében, mely bírósági eljárás tárgyát vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés tárgyát képezi, a kiadások végleges, az utolsó részlet folyósítását is tartalmazó összegének hiteles kimutatásának és a program végrehajtásáról szóló záró beszámoló benyújtásának határideje előtt a tagállamnak határoznia kell arról, hogy a műveletet teljes egészében vagy részben:

- kivonja a programból és/vagy másik művelettel helyettesíti (lehetőleg a túlprogramozásból) a határidő lejárta előtt; azt követően, hogy a Bizottságot értesítette a kivonásról vagy helyettesítésről, a tagállam vállalja továbbra is a felelősséget a kivont vagy helyettesített műveletek bármiféle következményeiért, mint például pénzügyi következmények vagy behajthatatlan esedékes összegek; vagy

- benntartja a programban. Miután egy adott programra vonatkozóan benyújtották a kiadások végleges összegének hiteles kimutatását, azt a műveletet, mely bírósági eljárás vagy államigazgatási eljárásban halasztó hatályú fellebbezés tárgyát képezi, nem lehet helyettesíteni, még a túlprogramozásban szereplő olyan művelettel sem, amelyet be lehetett volna fejezni a kiadások támogathatóságának végső határideje előtt.

A helyettesítési műveleteket a 438/2001 [...] rendelet 9. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban kell kiválasztani. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyettesítési műveletek megfeleljenek valamennyi alkalmazandó európai és nemzeti szabályozási rendelkezésnek, beleértve - de nem csak erre korlátozódva - az irányítási és ellenőrzési rendszerekre, a támogathatóságra, a tájékoztatásra és nyilvánosságra, valamint a beszerzésre, versenyre és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat.

[...]"

A litván jog

19. A mezőgazdasági minisztérium 2007. február 28-i 3D-96. sz. rendeletével jóváhagyott, 2004-2006-ra vonatkozó egységes litván programozási dokumentum (SPD) (Gairės pareiškėjams, teikiantiems projektus paramai gauti 2007 metais pagal Lietuvos 2004-2006 metų bendrojo programavimo dokumento [BPD] Kaimo plėtros ir žuvininkystės prioriteto priemonės "Veikla, susijusi su žvejybos laivynu" veiklos sritį "Laivų žvejybinės veiklos nutraukimas visam laikui") "Fogási kvótákkal összefüggő eljárások" a "Halászhajók halászati tevékenység alól történő végleges kivonása" tevékenységi területen elnevezésű "vidékfejlesztési és halászati" prioritási intézkedés címén 2007-ben pénzügyi támogatási pályázatot benyújtó pályázók számára készült útmutató (a továbbiakban: mezőgazdasági minisztérium útmutatója) 16. pontja előírja:

"[E] pályázati felhívásban [...] 8000000 LTL (nyolcmillió litván litas) kerül kiosztásra a »Halászhajók halászati tevékenység alól történő végleges kivonása« a »Fogási kvótákkal összefüggő eljárások« tevékenységi területen elnevezésű SPD-intézkedés keretében."

20. A mezőgazdasági minisztérium útmutatója 23.4.5 pontjának szövege a következőképpen szól:

"Valamely hajó a kérelem benyújtását megelőző két utolsó 12 hónapos időszak (ezen időszakok kezdete a kérelem ügynökségnél való nyilvántartásba vételének napján megelőző nap) mindegyikében legalább 75 napon keresztül halászott a tengeren (azaz halászati céllal tartózkodott a tengeren) vagy a nemzeti szabályozásnak megfelelően a fenti hajó tekintetében engedélyezett napok legalább 80%-át halászati céllal a tengeren töltötte."

21. A 2004-2006-ra vonatkozó egységes litván programozási dokumentum keretében hozott intézkedések igazgatására és finanszírozására, valamint az ezen intézkedéseken keresztül finanszírozott projektekre vonatkozó szabályok (Lietuvos 2004-2006 m. bendrojo programavimo dokumento priemonių ir projektų, finansuojamų įgyvendinant šias priemones, administravimo ir finansavimo taisyklės), amelyeket a pénzügyminisztérium a 2004. január 28-i 1K-033. sz. rendeletével hagyott jóvá, 114. pontjukban előírják, hogy "a közvetítő és a végrehajtó hatóság azokkal a kérelmezőkkel köt támogatási szerződést, akiknek a projektje pénzügyi támogatásban részesül".

Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdések

22. Az SPD "Fogási kvótákkal összefüggő tevékenységek" a "Halászhajók halászati tevékenység alól történő végleges kivonása" tevékenységi területen elnevezésű, a "vidékfejlesztési és halászati" prioritási intézkedése címén 2007. március 9. és március 30. között meghirdetett pályázati felhívásra három kérelem érkezett, köztük a Baltlanta kérelme.

23. 2007. március 15-én a Baltlanta 8000000 LTL összegű pénzügyi támogatás iránti kérelmet nyújtott be "a Kiras-I halászhajó halászati tevékenység alól történő végleges kivonása" elnevezésű projekthez.

24. A pénzügyi támogatás iránti kérelmeket a mezőgazdasági minisztérium útmutatójának megfelelően kellett benyújtani.

25. A Nacionalinė mokėjimo agentura (a mezőgazdasági minisztérium mellett működő nemzeti kifizető ügynökség; a továbbiakban: ügynökség) a 2007. augusztus 3-i határozatával elutasította a Baltlanta kérelmét azzal az indokkal, hogy a benyújtott projekt nem felel meg a mezőgazdasági minisztérium útmutatójának 23.4.5 pontjában előírt támogathatósági feltételnek, mivel egy büntetőügyben lefolytatott előzetes nyomozás iratai szerint a Baltlanta által a Kiras-I halászati tevékenységével kapcsolatban közölt információk nem fedik a valóságot.

26. Mivel a 2007. március 9. és március 30. között meghirdetett pályázati felhívás keretében benyújtott másik két pályázat szintén nem felelt meg a fent hivatkozott támogathatósági feltételnek, ezért az oda nem ítélt 8000000 LTL összegű keretet 2007 szeptembere és 2008 júniusa között más pályázati felhívások keretében benyújtott kérelmek között osztották szét.

27. A Baltlanta megtámadta az ügynökség 2007. augusztus 3-i határozatát a Vilniaus apygardos administracinis teismas (vilniusi regionális közigazgatási bíróság) előtt, amely, miután megállapította, hogy a Kiras-I nevű hajó megfelel a mezőgazdasági minisztérium útmutatójának 23.4.5 pontjában szereplő feltételnek, helyt adott a keresetnek. 2007. december 27-i ítéletével így megsemmisítette az ügynökség határozatát.

28. A 2012. május 14-i ítéletével a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (litván legfelsőbb közigazgatási bíróság) helybenhagyta a 2007. december 27-i ítéletet, amely ezen időpontban jogerőre emelkedett.

29. A fent hivatkozott ítéletek végrehajtása során az ügynökség ismételten megvizsgálta a Baltlanta kérelmét, és megállapította, hogy a projekt az SPD-intézkedés keretében jogosult a 8000000 LTL összegű támogatásra.

30. A mezőgazdasági minisztérium azonban 2013. január 17-i levelében értesítette a Baltlantát, hogy kérelmével a továbbiakban nem lehet foglalkozni, mivel, először is, az SPD keretében a támogatási szerződéseket kizárólag 2008. július 1-jét megelőzően lehetett megkötni, másodszor, mivel a kiadások SPD-ből való finanszírozásra nyitva álló támogathatósági időszak 2009. június 30-án lejárt, és harmadszor, mivel ezen időpontig "a Kiras-I halászhajó halászati tevékenység alól történő végleges kivonása" projekthez kapcsolódó munkálatok tekintetében nem került sor SPD-forrásokból való kifizetésre, illetve mivel e munkálatokat ezen időpontot megelőzően nem kellett az Európai Bizottság részére bejelenteni.

31. 2013. február 20-án a Baltlanta felelősség megállapítására irányuló keresetet indított a litván állammal szemben a Vilniaus apygardos administracinis teismas előtt 8000000 LTL összegű vagyoni kára és 2000000 LTL összegű nem vagyoni kára megtérítése iránt. Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági minisztérium tétlenségével indokolatlanul megakadályozta őt abban, hogy pénzügyi támogatásban részesüljön. A Baltlanta álláspontja szerint a mezőgazdasági minisztérium nem tett meg a kellő időben minden megfelelő intézkedét, illetve a Bizottságot sem értesítette arról, hogy a pénzügyi támogatás iránti kérelme támogathatóságának kérdése bírósági eljárás tárgyát képezi, nem hozott létre támogatási programot sem, valamint nem biztosított forrásokat sem az azt követő időszakra, amikor a pénzügyi támogatás kérdését már sikerült rendezni. Tétlenségével tehát kárt okozott a felperesnek.

32. Az alapeljárásban a litván államot képviselő mezőgazdasági minisztérium a maga részéről úgy véli, először is, hogy a 2792/1999 rendelet 19. cikke nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy az e rendelet által előírtakon felül további SPD-intézkedéseket támogassanak. Másodszor, nem a mezőgazdasági minisztérium állítólagos jogellenes aktusai akadályozta meg a Baltlantát abban, hogy részesüljön az SPD-támogatásban, hanem az, hogy az SPD végrehajtására nyitva álló időszak az ügynökség 2007. augusztus 3-i határozata kapcsán indult bírósági eljárás lezárultakor már lejárt. E minisztérium hangsúlyozza, harmadszor, hogy önmagában valamely projektre vonatkozó kérelem benyújtása nem jelenti azt, hogy a kérelemben a projekt tekintetében kérelmezett támogatási összeget feltétlenül folyósítják a kérelmező részére. Emlékeztet arra, hogy a támogatás jogosultja részére való átalány-kártérítés fizetésére csak akkor kerül sor, ha a jogosult a támogatási szerződésben megállapított határidőben teljesíti a mezőgazdasági minisztérium újmutatójában és a támogatási szerződésben előírt feltételeket.

33. A pénzügy-minisztérium a litván államot támogató beavatkozóként kifejti, hogy a Baltlantával nem került sor támogatási szerződés megkötésére, és hogy ebből következően a Litván Köztársaság az 1260/1999 rendelet 38 cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján nem volt köteles értesíteni az Európai Bizottságot arról, hogy e kérelemhez kapcsolódóan bírósági eljárás indult. Ráadásul azt állítja, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak nincs jogi lehetősége arra nézve, hogy forrásokat különítsen el olyan projektek tekintetében, amelyek bírósági eljárás tárgyát képezik.

34. E körülményekre figyelemmel a Vilniaus apygardos administracinis teismas felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni az 1260/1999 rendelet 38. cikkének rendelkezéseit, amelyek előírják, hogy a tagállamok kötelesek arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról, valamint hogy együttműködjenek a Bizottsággal, hogy azok arra kötelezik a tagállamokat, hogy minden, a végrehajtó, a közbenső, az irányító vagy a kifizető hatóságnak a kérelem értékelésével, a kiválasztással, az odaítélő határozat meghozatalával vagy a projekt végrehajtásával kapcsolatos cselekménye vagy mulasztása kapcsán indult bírósági jogvitáról tájékoztassák a Bizottságot?

2) Úgy kell-e értelmezni a 2792/1999 rendelet 19. cikkét, hogy az arra kötelezi a tagállamokat, hogy a Bizottsággal egyetértésben támogatási rendszereket írjanak elő, illetve forrásokat biztosítsanak arra az esetre, ha a bíróságok a végrehajtó, a közbenső, az irányító vagy a kifizető hatóságnak a kérelem értékelésével, a kiválasztással, az odaítélő határozat meghozatalával vagy a projekt végrehajtásával kapcsolatos cselekménye vagy mulasztása kapcsán indult bírósági jogvitákat bírálnak el?

3) A [bizottsági iránymutatás] 6. és 7. részét úgy kell-e értelmezni, hogy azok arra kötelezik a tagállamokat, hogy minden, a végrehajtó, a közbenső, az irányító vagy a kifizető hatóságnak a kérelem értékelésével, a kiválasztással, az odaítélő határozat meghozatalával vagy a projekt végrehajtásával kapcsolatos cselekménye vagy mulasztása kapcsán indult bírósági jogvitáról tájékoztassák a Bizottságot, és határozzanak arról, hogy a műveletet teljes egészében vagy részben kivonják-e a programból, és/vagy másik művelettel helyettesítik-e, és így tovább, vagy más eszközt alkalmaznak a támogatás odaítéléséről szóló határozat megfelelő végrehajtásának biztosítására azt követően, hogy a bírósági eljárás lezárul?

4) Összeegyeztethető-e az 1260/1999 rendelet 38. cikkében a tagállamokkal szemben előírt azon kötelezettségekkel, amelyek előírják, hogy a tagállamok kötelesek arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról, valamint hogy együttműködjenek a Bizottsággal, továbbá a 2792/1999 rendelet 19. cikkével és a [bizottsági iránymutatás] 6. és 7. részének követelményeivel, hogy a jelen ügyben a nemzeti jog nem tartalmaz olyan különös rendelkezést, amely meghatározná a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság feladatait a végrehajtó, a közbenső, az irányító vagy a kifizető hatóságnak a kérelem értékelésével, a kiválasztással, az odaítélő határozat meghozatalával vagy a projekt végrehajtásával kapcsolatos cselekménye vagy mulasztása vonatkozásában indult bírósági eljárás esetében, vagyis a nemzeti jog nem írja elő, hogy a hatáskörrel rendelkező állami hatóság köteles értesíteni a Bizottságot arról, hogy bírósági eljárás indult, illetve köteles megtenni bármely intézkedést annak biztosítására, hogy a bírósági jogvitával érintett támogatásra forrásokat különítsen el mindaddig, amíg a támogatás odaítélésének kérdését véglegesen el nem bírálják?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

35. Előzetesen meg kell jegyezni, hogy eredeti változatában a 2792/1999 rendelet 19. cikke, amelynek értelmezését a kérdést előterjesztő bíróság kérte, időbeli hatálya folytán nem alkalmazandó az alapeljárásban, mivel ahogyan az a Bíróság elé terjesztett iratokból következik, a Baltlanta pénzügyi támogatás iránti kérelmét a 2369/2002 rendelet hatálybalépését, azaz 2003. január 1-jét követően jóváhagyott támogatás keretében nyújtotta be, amely rendelet 1. cikkének 15. pontja módosítja a 2792/1999 rendelet 19. cikkét.

36. Következtetésképpen meg kell vizsgálni a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikkének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést.

37. Ebből következően meg kell állapítani, hogy az együttesen vizsgálandó előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontját, a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikkét, valamint a bizottsági iránymutatás 6. és 7. részét úgy kell-e értelmezni, hogy azok arra kötelezik az érintett hatóságokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot az alapügybelihez hasonló pénzügyi támogatás iránti kérelem támogathatóságára vonatkozó közigazgatási határozat kapcsán indult bírósági jogvitáról, illetve hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fent hivatkozott és e bírósági jogvitával érintett támogatásra forrásokat különítsenek el mindaddig, amíg a támogatás odaítélésének kérdését véglegesen el nem bírálják.

38. Először is, az 1260/1999 rendelet 38. cikkének (1) bekezdését illetően, ez utóbbi előírja, hogy a Bizottságnak az Unió általános költségvetése végrehajtásáért való felelőssége sérelme nélkül, elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget a támogatások pénzügyi ellenőrzéséért. A fent hivatkozott cikk tartalmazza azon intézkedések nem teljes körű felsorolását, amelyeket a tagállamoknak e célból meg kell tenniük.

39. Ezek között szerepel az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt intézkedés is, amely előírja, hogy a tagállamok megelőzik, felderítik és orvosolják a szabálytalanságokat. A hatályos szabályozásnak megfelelően a tagállamok közlik ezeket a Bizottsággal, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.

40. Az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti helyzetek tisztázása végett meg kell jegyezni, hogy e rendelet nem határozza meg az ezen cikkben szereplő "szabálytalanság" fogalmát.

41. Következésképpen, mivel az 1260/1999 irányelv egyáltalán nem határozza meg a "szabálytalanság" fogalmát, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében e kifejezés jelentésének és tartalmának meghatározása érdekében az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését kell alapul venni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés a részét képezi (lásd: Diakité-ítélet, C-285/12, EU:C:2014:39, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42. Az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésében a "szabálytalanság" fogalma olyan helyzetre utal, amelyben megsértettek valamely jogszabályi rendelkezést, azaz a jelen ügyben az uniós jogot.

43. Az 1260/1999 rendelet célkitűzéseit illetően fontos megjegyezni, hogy e rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében előírja, hogy a szubszidiaritás elvét alkalmazva, illetve a Bizottságra ruházott hatáskörök, különösen az Unió általános költségvetése végrehajtásáért való felelőssége sérelme nélkül, a támogatás végrehajtása az egyes tagállamok sajátosságaival összhangban lévő megfelelő területi szinten elsősorban a tagállamok feladata. A fent hivatkozott rendelet 38. cikkének (1) bekezdését így ennek az elvnek szentelik.

44. Ilyen pénzügyi ellenőrzés vállalásával az érintett tagállam válik az uniós források hatékony felhasználásának első számú felelősévé, ami a Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül hozzájárul az Unió általános költségvetésének megfelelő végrehajtásához.

45. Az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdése e) pontjának célja így az, hogy megvédje az Unió általános költségvetését minden olyan cselekménytől vagy mulasztástól, ami neki kárt okozhat.

46. A jogszabályi hátteret illetően, amelybe az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontja illeszkedik, fontos megjegyezni, hogy e rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése előírja, hogy az érintett tagállam közli a feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatását a Bizottsággal, amelyre az ezt követően észrevételeket tehet. A fent hivatkozott rendelet 38. cikkének (5) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetéseket, ha megállapítja, hogy a szóban forgó kiadással kapcsolatban súlyos szabálytalanság történt, amelyet még nem orvosoltak, és azonnali lépésre van szükség.

47. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a Comune di Ancona ügyben hozott ítélet (C-388/12, EU:C:2013:734) 44. pontjában a Bíróság megállapította, hogy az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) és h) pontjában előírt kötelezettségeknek megfelelően az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy valamely módosítás, amely kívül esik e rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatályán, nem minősül-e a fent hivatkozott rendelet 38. és 39. cikke szerinti szabálytalanságnak, amely okán ezt követően el kell végezni a szükséges pénzügyi korrekciókat, és be kell hajtani - szükség esetén késedelmi kamatot felszámítva - a vonatkozó elveszett összegeket.

48. Az 1260/1999 rendelet 38. cikkének általános rendszeréből következik, hogy a "szabálytalanság" fogalma az uniós források jogellenes felhasználására vonatkozik.

49. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontjában szereplő "szabálytalanság" fogalmát úgy kell értelmezni, mint amely az uniós jog olyan cselekmény vagy mulasztás útján történő megsértésére utal, amely kárt okozhat az Unió általános költségvetésének.

50. A "szabálytalanság" fogalmának fent hivatkozott meghatározására tekintettel az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontját úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek az uniós jog olyan cselekmény vagy mulasztás útján történő megsértésének megelőzésére, felderítésére és orvoslására, amely kárt okozhat az Unió általános költségvetésének, az ilyen szabálytalanságok Bizottsággal való közlésére, és a Bizottságnak az ezen szabálytalanságokra vonatkozó államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról való tájékoztatására.

51. Másrészt meg kell állapítani, hogy az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontja úgy határozza meg a "művelet" fogalmát, mint "olyan projekt vagy cselekvés, amelyet a támogatás végső kedvezményezettjei valósítanak meg". Valamely projektnek vagy cselekvésnek az érintett támogatásba történő felvétele tehát e fogalom egyik alkotóeleme.

52. Az 1260/1999 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a "[m]űveletekre fordított kiadás csak akkor támogatható az alapokból származó hozzájárulással, ha ezek a műveletek a kérdéses támogatás részét képezik". E rendelkezés szövegéből következik, hogy kizárólag az e rendelet 9. cikkének k) pontja értelmében vett "műveletek" támogathatók a fent hivatkozott alapokból származó hozzájárulásból.

53. Ebből következően kizárólag az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontja értelmében vett "műveletekhez" kapcsolódó szabálytalanságok okozhatnak kárt az Unió általános költségvetésének.

54. Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy az alapügyben a Baltlanta által benyújtotthoz hasonló projekt az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontja értelmében vett "művelet" fogalma alá tartozik-e.

55. Az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a tagállamok meggyőződnek arról, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszereket oly módon alakították ki és működtetik, hogy az uniós források hatékony és szabályszerű felhasználása biztosított legyen. A 438/2001 rendelet 4. cikke pontosítja, hogy a fent hivatkozott rendszereknek olyan eljárásokat kell előírniuk, amelyek biztosítják a különösen az adott támogatás keretében a strukturális alapokból nyújtott támogatás kiadásainak támogathatóságára vonatkozó hatályos nemzeti és uniós jogszabályok tiszteletben tartását.

56. Ezenkívül fontos emlékeztetni arra, hogy az uniós szabályozás által kidolgozott támogatási rendszer alapja többek között az, hogy a kedvezményezett egy sor olyan kötelezettséget teljesít, amelyek feljogosítják a tervezett támogatás elnyerésére (lásd: Vereniging Nationaal Overlegorgaan Sociale Werkvoorziening és társai ítélet, C-383/06-C-385/06, EU:C:2008:165, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

57. Ebből következően a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerek által előírt eljárások keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok feladata annak biztosítása, hogy a kedvezményezett teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek feljogosítják a tervezett támogatás elnyerésére.

58. E célból a nemzeti hatóságok megkövetelhetik, hogy a kérelmező, akinek a részére a projektje megvalósításához a pénzügyi támogatást nyújtják, még azelőtt teljesítse az ilyen kötelezettséget, hogy a fent hivatkozott projektet felvették volna a kérdéses támogatásba.

59. Ez a helyzet áll fenn az alapügyben szereplő eljárásban, amelyet a litván jog vezetett be, és amely előírja, hogy azzal a kérelmezővel kell támogatási szerződést kötni, akinek a projektje pénzügyi támogatásban részesült.

60. Ebből következően ilyen szerződés hiányában a Baltlanta által benyújtotthoz hasonló projektet nem lehet felvenni a kérdéses támogatásba, és az következésképpen az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontja értelmében nem minősülhet "műveletnek".

61. Így mivel semmiféle, az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontja értelmében vett "művelethez" kapcsolódó "szabálytalanság" nem történt, az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontja nem alkalmazandó az alapeljárásban.

62. Másodszor, a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikkét illetően meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés eltér az EUMSZ 108. cikkben előírt értesítési kötelezettségtől, amely szerint a tagállamok nem kötelesek értesíteni a Bizottságot a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett és az 1260/1999 rendelet 9. cikkének b) pontjában meghatározott támogatási rendszerekről. Ezzel szemben minden más, a tagállamok által a halászati ágazatban nyújtott támogatásról kötelezően értesíteni kell a Bizottságot.

63. Következésképpen a 2369/1999 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikke semmilyen módon nem kötelezi az érintett tagállamot olyan támogatási rendszer létrehozására, amelynek célja valamely olyan projekt finanszírozása, amelyet indokolatlanul megfosztották annak lehetőségétől, hogy pénzügyi támogatásban részesüljön.

64. Harmadszor, a bizottsági iránymutatás 6. és 7. részét illetően meg kell jegyezni egyrészt, hogy bár ezen iránymutatások nem irányulnak kötelező joghatások kifejtésére, a nemzeti bíróságok kötelesek azokat figyelembe venni az eléjük terjesztett jogvita megoldása érdekében, különösen akkor, ha azok a végrehajtásuk biztosításának céljából hozott nemzeti rendelkezések értelmezését magyarázzák meg, vagy ha a céljuk kötelező jellegű uniós rendelkezések kiegészítése (lásd analógia útján: Grimaldi-ítélet, C-322/88, EU:C:1989:646, 18. pont, és Altair Chimica ítélet, C-207/01, EU:C:2003:451, 41. pont).

65. Meg kell jegyezni másrészt, hogy ezeket az iránymutatásokat az uniós jog azon kötelező jellegű rendelkezéseinek megfelelően kell értelmezni, amelyek kiegészítésére irányulnak, ez a jelen esetben az 1260/2999 rendelet.

66. E tekintetben az említett iránymutatások 6. része a "támogatás megszüntetése időpontjában befejezetlen és nem működő műveletekre", a 7. rész pedig "a bírósági vagy közigazgatási eljárás miatt felfüggesztett műveletekre" hivatkozik. Ebből következik, hogy a bizottsági iránymutatások értelmében vett "művelet" fogalmát az 1260/1999 rendelet 9. cikkének k) pontjában szereplő "művelet" fogalmának megfelelően kell értelmezni.

67. Mivel a bizottsági iránymutatások hatálya azokra a "műveletekre" korlátozódik, amelyek a kérdéses támogatás részét képezik, meg kell állapítani, hogy ezen iránymutatások már nem alkalmazandók az alapeljárásban.

68. Ebből következően valamely pénzügyi támogatás Baltlantához hasonló kérelmezője az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló tagállami felelősség megállapítása iránti eljárásban nem hivatkozhat sem az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, sem a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikkére, sem pedig a bizottsági iránymutatások 6. és 7. részére.

69. Meg kell azonban jegyezni, hogy az uniós jog fent hivatkozott rendelkezései nem befolyásolják az állam felelősségének a nemzeti jog állítólagos megsértésén alapuló megállapítása iránti kereset megindítását.

70. E fenti megfontolásokra figyelemmel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontját, a 2369/2002 rendelettel módosított 2792/1999 rendelet 19. cikkét, valamint a bizottsági iránymutatás 6. és 7. részét úgy kell értelmezni, hogy azok nem kötelezik az érintett hatóságokat sem arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az alapügybelihez hasonló pénzügyi támogatás iránti kérelem támogathatóságára vonatkozó közigazgatási határozat kapcsán indult bírósági jogvitáról, sem pedig arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fent hivatkozott és e bírósági jogvitával érintett támogatásra forrásokat különítsen el mindaddig, amíg e támogatás odaítélésének kérdését véglegesen el nem bírálják.

A költségekről

71. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) pontját, a 2002. december 20-i 2369/2002/EK tanácsi rendelettel módosított, a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet 19. cikkét, valamint a strukturális alapokból érkező támogatások (2000-2006) megszüntetéséről szóló COM(2006)3424 iránymutatás 6. és 7. részét úgy kell értelmezni, hogy azok nem kötelezik az érintett hatóságokat sem arra, hogy tájékoztassák az Európai Bizottságot az alapügybelihez hasonló pénzügyi támogatás iránti kérelem támogathatóságára vonatkozó közigazgatási határozat kapcsán indult bírósági jogvitáról, sem pedig arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fent hivatkozott és e bírósági jogvitával érintett támogatásra forrásokat különítsen el mindaddig, amíg e támogatás odaítélésének kérdését véglegesen el nem bírálják.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: litván.