1613/B/1991. AB végzés
alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság egészségügyi jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
1. Az Alkotmánybíróság előtt több indítványozó a 1613/B/1991., 828/B/1992., 249/B/1995. és 163/B/1995. lajstromszámú ügyben számos egészségügyi jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványok némely jogszabályokat teljes egészükben, másokat részeikben támadtak. Az Alkotmánybíróság az indítványokat a legkorábban érkezett ügyhöz egyesítette.
Az indítványokban érintett jogszabályok a következők voltak:
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 1-32. §-a, 33-34. §-a, 35-91. §-a, 33-34. §-a,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet egésze és 19. §-a,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet egésze és 45. § (2) bekezdése, 46. § (3)-(4) bekezdése, 48. §-a, 52. § (2) bekezdése, 55-57. §-a,
- az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet,
- az egészségügyi intézetekben ápolt és gondozott egyes betegek gyógyító célú foglalkoztatásáról szóló 9/1984. (VIII. 22.) EüM rendelet,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról szóló 5/1984. (V. 27.) EüM rendelet,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a szerv, szövet kivételére és átültetésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1972. (XI. 4.) EüM rendelet 1-15. §-a,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet,
- az elmeosztályon (alkohológiai osztályon) elhelyezés törvényességének ellenőrzéséről, valamint az alkoholista, illetőleg a kábítószer-élvező személy gyermeke tartásának biztosításáról szóló 6/1972. (XI. 23.) IM rendelet,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXXVII. törvény 1-2. §-a.
Az Alkotmánybíróság a fent említett jogszabályokat támadó indítványok egy részét külön eljárásban, az 1390/B/1995. szám alatt már elbírálta (ABH 1996, 904.).
Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően a jelen ügyben az alábbi, a kóros elmeállapotú személyek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó, az említett határozatban el nem bírált jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról határoz:
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 33-34. §-a, illetve az ezt módosító
- 1994. évi LXXXVII. törvény 1-2. §-a,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 19. §-a,
- az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 45. § (2) bekezdése, 46. § (3)-(4) bekezdése, 48. §-a, 52. § (2) bekezdése, 55-57. §-a.
Ezek a jogszabályok a kóros elmeállapotú személyek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó fogalmakat, a vizsgálatra felhívás, a vizsgálat foganatosítása, a beutalás, az intézetbe szállítás, nyilvántartásba vétel, a tüneteket észlelő orvos intézkedései és a gyógykezelés szükségességének felülvizsgálata szabályait tartalmazzák, valamint jogalkotási felhatalmazást adnak.
Az indítványokban az emberi méltósághoz való alapvető jog [Alkotmány 54. § (1) bek.] és a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való alapvető [Alkotmány 55. § (1) bek.] sérelmét állították. Hivatkoztak az Alkotmány 70/A. § (1)-(3) bekezdésére, 70/B. §-ára, az 59. § (1) bekezdésére és a 60. § (1) bekezdésére is.
2. Az indítványok benyújtását követően az említett jogszabályok részben módosultak, részben hatályukat vesztették vagy meghaladottakká váltak.
A 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 45. § (2) bekezdése, 46. § (3)-(4) bekezdése, 48. §-a, 52. § (2) bekezdése, 55-57. §-a 1995. február 15-től hatályát vesztette a 7/1995. (II. 10.) NM rendelet 1. §-a folytán.
1995. február 15-ével részben módosultak az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a kóros elmeállapotú személyek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó szabályai.
Az 1997. december 15-i ülésnapján pedig az Országgyűlés elfogadta az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt (a továbbiakban: Etv.). Az Etv. az 1972. évi II. törvényt az indítványokkal érintett részében hatályon kívül helyezte. Az Etv. II. Fejezete (A betegek jogai és kötelezettségei) és X. Fejezete (Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása) az indítványokban kifogásolt szabályozást átfogóan módosította.
Az Etv. 1998. július 1-jén lépett hatályba. Az Etv. II. és X. fejezete a kóros elmeállapotú személyek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó fogalmakat, a vizsgálatra felhívás, a vizsgálat foganatosítása, a beutalás, az intézetbe szállítás, nyilvántartásba vétel, a tüneteket észlelő orvos intézkedései és a gyógykezelés szükségességének felülvizsgálata korábbi szabályait megváltoztatta; az új szabályok ezeket már egyáltalán nem, vagy teljesen más jogszabályi környezetben tartalmazzák.
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 19. § (1)-(2) bekezdése pedig olyan, jogalkotásra felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az új Etv. szabályai folytán meghaladottakká váltak.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 1., 37., 40. §-ára és a 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a nem hatályos jogszabály tekintetében nincs helye utólagos és elvont normakontroll eljárásnak, ha annak egyedüli eljárásjogi következménye - az alkotmányellenesség megállapítása esetén is - a jogszabály hatályvesztésének kimondása lehetne (ABH 1994, 561., 564/859.).
Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, alkotmányossági szempontból a korábbival azonos. Ez a konkrét esetben nem állapítható meg, ezért az eljárás megszüntetésének volt helye.
Budapest, 1998. szeptember 29.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásban akadályozott
Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró helyett