T/333. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról

2018. évi VI. törvény egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"10. őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában."

2. §

Az Rtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Határbiztosítási távoltartás

46/F. § A rendőr az államhatár rendjének és a határőrizeti tevékenység zavartalanságának biztosítása érdekében megakadályozza, hogy Magyarország területének a Schengeni határellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belülre olyan személy lépjen be, valamint az ott tartózkodó olyan személyt távozásra kötelezi, akivel szemben a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése (Btk. 353/A. §) bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban."

3. §

Az Rtv. 91/O. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A rendőrség a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése (Btk. 353/A. §) bűncselekmény elkövetése miatt a megalapozottan gyanúsított személy személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat a büntetőeljárással kapcsolatban a megalapozott gyanú közlésének napjától a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok nyilvántartásba vételéig kezeli."

2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

4. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése" szöveg lép.

3. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

5. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 34. § (1) bekezdésében az "Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében" szöveg lép.

4. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

6. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 51. § (1) bekezdésében az "Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében" szöveg lép.

(2) A Harmtv. a 111. §-t követően a következő alcímmel és 112. §-sal egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

112. § E törvény

a) 86/A. §-a,

b) 86/E. §-a,

c) 86/I. §-a,

d) 86/J. §-a,

e) 86/L-86/M. §-a,

f) 87. §-a,

g) 87/L-87/M. §-a,

h) 87/N. § (1) bekezdése

az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

5. A menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény módosítása

7. §

(1) A menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 51. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Elfogadhatatlan a kérelem, ha)

"f) a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol a 6. § (1) bekezdése szerinti üldözésnek vagy a 12. § (1) bekezdése szerinti súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított."

(2) A Met. 51. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (2) bekezdés f) pontjának alkalmazása esetén a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország vonatkozásában a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltételek nem álltak fenn."

(3) A Met.

a) 2. § i) pont ic) alpontjában,

b) 25/A. §-ában,

c) 45. § (1) bekezdésében

az "Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XIV. cikk

(3) bekezdésében" szöveg lép.

(4) A Met. 6. § (1) bekezdésében az "Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdés első mondatában" szöveg lép.

(5) A Met. a 93. §-t követően a következő alcímmel és 94. §-sal egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

94. § E törvény

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 5. §-a,

c) 31/A-31/F. §-a,

d) 31/I. §-a,

e) 32/C. § a) pontja,

f) 32/D-32/F. §-a,

g) 32/G. § (1) bekezdése,

h) 32/Q. § (1)-(3) bekezdése és (7)-(8) bekezdése,

i) 32/R. §-a, j) 32/S. §-a

az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

6. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

8. §

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), az embercsempészés (Btk. 353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), a jogellenes bevándorlás elősegítése (Btk. 353/A. §) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll, nem tartózkodhat az (1a) bekezdés szerinti területen."

7. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

9. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

"c) a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során

ca) a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok,

cb) a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a 23. § c) pontjában meghatározott adatok, amennyiben az érintettet a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése (Btk. 353/A. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak;"

8. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

10. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 201. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Aki az államhatárról szóló törvény 5. § (1c) bekezdése szerinti területen tartózkodás szabályait megszegi, szabálysértést követ el."

(2) A Szabs. tv. 201. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

9. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

11. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) a 353. §-t követően a következő alcímmel és 353/A. §-sal egészül ki:

"Jogellenes bevándorlás elősegítése

353/A. § (1) Aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy

a) Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, vagy

b) a Magyarországra jogellenesen belépő vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja.

(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) vagyoni haszonszerzés végett,

b) több személynek segítséget nyújtva, vagy

c) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő Magyarország külső határának határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül

követi el.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

(5) A 353/A. § alkalmazásában szervező tevékenységnek minősül különösen, ha az (1) bekezdésben meghatározott célból

a) Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez,

b) információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad,

c) hálózatot épít vagy működtet."

(2) A Btk. 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"364. § Az embercsempészés, a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, a jogellenes tartózkodás elősegítése, a jogellenes bevándorlás elősegítése és a tiltott szerencsejáték szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van."

10. Záró rendelkezések

12. §

Ez a törvény a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

13. §

E törvény 1. §-a és 2. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A magyarok mind az április 8-ai országgyűlési választáson, mind az elmúlt években lezajlott nemzeti konzultációkon, mind a 2016-os kvótanépszavazáson egyértelművé tették: nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Ez az akarat a magyar kormányt is kötelezi. Határozott álláspontunk, hogy a bevándorlás súlyos kockázatokat jelent, éppen ezért nemzetbiztonsági kérdés.

Magyarország védelme érdekében akciótervre van szükség, ez a STOP Soros törvénycsomag.

A magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a STOP Soros törvénycsomag, amely büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését. A törvényjavaslattal meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.

A magyarok biztonságban akarnak élni, éppen ezért elvárják és támogatják, hogy a kormány további intézkedéseket hozzon Magyarország biztonsága, és az illegális migráció szervezésének megakadályozása érdekében. Ezt a célt szolgálja a Stop Soros törvénycsomag is, amely megerősíti az ország védelmét és újabb akadályt görget az elé, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.

Nekünk Magyarország az első!

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. §-hoz

Az Alaptörvény a rendőrség feladatát a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelmében jelöli meg. Ez a védelem a jogellenes magatartást tanúsító személyek jogainak törvényen alapuló korlátozása révén valósul meg. Figyelemmel az Alaptörvény rendelkezéseire és a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra, indokolt megállapítani a rendőrség jogellenes bevándorlás elleni fellépésének biztosítását. A Schengeni Határellenőrzési Kódex (6) preambulum-bekezdése szerint a határellenőrzésnek elő kell segítenie az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. Mivel Magyarországon a határellenőrzés a rendőrség hatáskörébe tartozik, így azt pontosítani indokolt a jogellenes bevándorlás megakadályozására vonatkozó feladatkörrel.

a 2. §-hoz

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) rendőri intézkedésekről szóló V. Fejezete a Határbiztosítási távoltartás alcímmel egészül ki annak érdekében, hogy Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának/a> megfelelő külső határ szerinti határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belülre ne léphessenek olyan személyek, illetve a rendőrség eltávolíthassa az olyan személyeket, akivel szemben a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), az embercsempészés (Btk. 353. §), a jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), a jogellenes bevándorlás elősegítése (Btk. 353/A. §) bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. Magyarország ez által tud megfelelni <a id="167044" ssz="219">a Schengeni Határellenőrzési Kódex 13. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek, miszerint a határőrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az megakadályozza a személyeket a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés megkerülésében és visszatartsa őket ettől. A 2018. július 1-jén hatályba lépő büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény kimondja, hogy ha a gyanúsítás közlésekor a bűncselekmény megalapozott gyanúja a gyanúsítottal szemben nem volt megállapítható, a panaszt elbíráló határozatban az ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn. Ebben az esetben a gyanúsított ezen minősége a panaszt elbíráló határozat meghozatalával megszűnik. A jogrendszer több olyan esetet is meghatároz, amikor a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy esetében jogkorlátozás kerül előírásra. Ezen korlátozás eredménye lehet bizonyos tevékenységből történő kizárás vagy jogviszony létesítésének kizártsága. Ezek annak ellenére alkalmazásra kerülnek, hogy az ártatlanság vélelme az adott személy esetében is alkalmazandó jogelvként érvényesül. Ilyen törvényi szintű szabályokat állapít meg az egészségügyről szóló törvény, a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény is.

a 3. §-hoz

A gyanúsítástól számított több napon belül kerülnek a gyanúsított adatai feltöltésre a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsított személy adott esetben a gyanúsítást követően több napig be tud lépni a határvonaltól, vagy a határjeltől számított 8 kilométeres sávba - annak ellenére, hogy az államhatárról szóló törvény ezt tiltja - úgy, hogy a rendőrségi ellenőrzés során a tiltásra nem derül fény.

A javaslat biztosítja a rendőrség számára, hogy az említett bűncselekmények esetén kezelhesse a gyanúsítottak adatait, ezzel is áthidalva azt az időszakot, amíg az adatok feltöltésre kerülnek a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe.

a 4. és 5. §-hoz

Az Alaptörvény XIV. cikk módosítása miatt szükségesek a javaslat szerinti jogtechnikai módosítások. Ezen szövegcserés módosítások az Alaptörvényre való merev hivatkozást pontosítják.

a 6. §-hoz

Az Alaptörvény hetedik módosítása értelmében a szabad mozgás jogával nem rendelkező külföldiek magyarországi tartózkodására irányuló kérelme benyújtásának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg, így szükséges volt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény Alaptörvényben meghatározott rendelkezései kapcsán a meghatározott eljárásjogi előírások tekintetében a sarkalatosságról rendelkezni.

a 7. §-hoz

Ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nincs kitéve menekültkénti elismerésre indokot adó üldözésnek vagy oltalmazottkénti elismerésre okot adó súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az ország, amin keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított, vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen védelmi igényt terjeszt elő, indokolt, hogy a kérelmező ebben az országban vegye igénybe a nemzetek közössége által biztosított védelmet. A rendelkezés összhangban van a Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal, mely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk veszélyben volt. A megfelelő szintű védelem biztosított, ha a kérelmező bármely tartózkodási jogcímen az országban tartózkodhatott (pl. munkavállalás, humanitárius okokból biztosított tartózkodás).

Az Alaptörvény hetedik módosítása értelmében a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg, így szükséges volt a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) Alaptörvényben meghatározott rendelkezései kapcsán a sarkalatosságról rendelkezni.

Fentiek értelmében az Alaptörvény hetedik módosítás 5. cikk (2) bekezdésére tekintettel a Met. meghatározott eljárásjogi rendelkezései sarkalatosságának megállapítása indokolt.

a 8. §-hoz

Az államhatárról szóló törvényben kell kimondani, hogy határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt álló személy az 5. § (1a) bekezdése szerinti területen nem tartózkodhat.

a 9. §-hoz

A rendőrség határbiztosítási távoltartással kapcsolatos feladatának ellátása céljából szükséges a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatátvétel lehetőségének megteremtése. Az adatátvétel csak abban az esetben lehetséges, ha az ellenőrizendő személlyel szemben a megjelölt bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás.

a 10. §-hoz

Az államhatárról szóló törvény meghatározza azt a személyi kört akik, a Btk.-ba ütköző magatartásuk miatt nem tartózkodhatnak az államhatárról szóló törvényben meghatározott területen. Ennek ellenőrzésére a rendőrség jogosult, azonban biztosítani kell a rendőrség számára a megfelelő szankcionálás lehetőségét arra az esetre, ha az adott személy nem tesz eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének.

A szabálysértés ismételt elkövetése esetére a törvény már tartalmazza a fokozatosságot biztosító eljárási szabályokat, amelyek jelen esetben is megfelelően alkalmazhatóak.

a 11. §-hoz

A jogellenes bevándorláshoz kapcsolódó szervezői, támogató tevékenység jellegének megváltozása és hatásainak fokozott veszélye indokolja a Btk. módosítását és az új tényállás beiktatását.

Az illegális migrációhoz kapcsolódóan a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevétele, illetve a hazánk területén való tartózkodást elősegítő szervezői tevékenység közrendet és közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel, azaz büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni ezen magatartásokkal.

Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül egy új tényállással, a jogellenes bevándorlás elősegítésével.

Az új bűncselekmény törvényi tényállásával védett jogi tárgy az államhatár védelmén keresztül hazánk közrendje és közbiztonsága. A bűncselekmény célzatos, így csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény elkövetési magatartásaként minden olyan magatartás felmerülhet, amely segítséget nyújt a tényállásban megjelölt személy számára ahhoz, hogy a hatóság megtévesztésével Magyarországon nemzetközi védelemben részesüljön vagy hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországra jogellenesen belépő, vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen. A szervezői tevékenység pontos tartalmát ugyanakkor nem lehet teljes körűen felsorolni, ezért az új tényállás (5) bekezdése megfelelő absztrakcióval határozza meg értelmező rendelkezésként a legtipikusabb szervezői rész-tevékenységeket. Ezzel lehetővé teszi a tényállás a felsorolt legtipikusabb szervezői magatartásformák, elkövetési módok büntetése mellett bármely olyan magatartás szankcionálását, amely a gyakorlatban szervezői tevékenységnek feleltethető meg.

Indokolt azon elkövetési magatartás szankcionálása is, amikor jogellenesen Magyarországra ékező vagy jogellenesen Magyarországon tartózkodó személyek tartózkodásukat legalizálni próbálják tartózkodási engedély vagy kártya kiadására vonatkozó kérelmekkel, abban az esetben, ha ezen szándék mögött a szervező tevékenység bizonyítást nyer. A külföldiek ugyanis számos alkalommal nyújtanak be a kiutasításukat követően, vagy azt elkerülendő kérelmeket a tartózkodásuk rendezése érdekében, házasságot kötnek magyar állampolgárokkal, vagy magyar állampolgárságú gyermekeket ismernek el teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, vagy gyermekeiket magyar állampolgárok ismerik el teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal. Az ilyen típusú kérelmek hátterében több esetben előfordul szervezettség.

A bűncselekmény nem eredmény-bűncselekmény (immateriális bűncselekmény), így befejezetté válásához nem szükséges, hogy a személy a menedékjogi eljárást valóban kezdeményezze vagy a magyarországi tartózkodásához szükséges jogcímet megszerezze.

A tényállás szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekményt - így például embercsempészést - az elkövető magatartása nem valósít meg.

A bűncselekmény minősített eseteként súlyosabban rendeli büntetni a tényállás azt, aki a büntetendő szervezői magatartáshoz bármilyen formában anyagi eszközöket szolgáltat, vagyis finanszírozza, vagy a tevékenységet rendszeresen folytatja. A rendszeres elkövetés a kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább két, rövid időközönkénti elkövetést feltételez.

Ugyancsak minősített esetként rendeli büntetni a tényállás azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, vagy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő Magyarország külső határának határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül követi el. Ezek a magatartások fokozottabb veszélyt hordoznak, hiszen míg az egyik esetben a szervező maga nyerészkedik a tevékenységéből, addig a másik két esetben az indokolja a magasabb büntetési tétellel fenyegetettséget, hogy az elkövető egy cselekményével több személyt segít, illetve a cselekményt azon a helyszínen követi el, ahol az elkövetés feltételei a leginkább adottak (a 8 km-es sávon belül).

A bűncselekmény alapesetének privilegizált esete, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja. Ebben az esetben a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos szabályok alapján a bűncselekmény elkövetőjével szemben a bíróság - akár más büntetés mellett vagy önállóan is - alkalmazhatja a kitiltás büntetést, amellyel még hatékonyabban szolgálja az egyéni prevenciót azáltal, hogy például a jogellenes bevándorlás elősegítése miatt jogerősen elmarasztalt személyt kitiltja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávból. Aki pedig a kitiltás szabályait megszegi, a kitiltás, illetve az eltiltás szabályainak megszegése szabálysértés miatt vonható felelősségre.

Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a Magyarországra jogellenesen belépő, a Magyarországon jogellenesen tartózkodó személyek a magyar területre történő bejutásukhoz segítséget kapnak nem csak nemzetközi, hanem magyar szervezetektől is, amellyel szemben indokolt büntetőjogi eszközzel fellépni. Az új tényállás bevezetésével az ilyen tevékenységnek szervezeti, személyi, tárgyi kereteket biztosító jogi személyek felelőssége is vizsgálható, és azok - a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerinti feltételek fennállása esetén - szankcionálhatóak lesznek.

a 12. §-hoz

Az érintett törvénymódosítások hatálybalépését állapítja meg.

a 13. §-hoz

Az Rtv. rendelkezéseire figyelemmel a sarkalatossági záradékot tartalmazza.