32001L0089[1]

A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről

A TANÁCS 2001/89/EK IRÁNYELVE

(2001. október 23.)

a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről

(EGT vonatkozású szöveg)

1. cikk

Célok

Ez az irányelv bevezeti a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló minimum közösségi intézkedéseket.

2. cikk

Meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell használni:

a) "sertés" a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a vadon élő sertést is;

b) " vadon élő sertés" a nem a gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés;

c) "gazdaság" valamely tagállam területén található bármely olyan mezőgazdasági vagy más létesítmény, ahol állandóan vagy időszakosan sertéseket tartanak vagy tenyésztenek. Ez a meghatározás nem foglalja magában a vágóhidakat, szállítóeszközöket és azon bekerített területeket, ahol vadon élő sertéseket tartanak vadászati célokra; e bekerített területek méretének és kialakításának olyannak kell lennie, amely az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított intézkedések alkalmazását kizárja;

d) "diagnosztikai kézikönyv" a 17. cikk (3) bekezdésében említett klasszikussertéspestis-diagnosztikai kézikönyv;

e) "klasszikussertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés" bármely olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai, illetve a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei a klasszikus sertéspestis esetleges előfordulására utalnak;

f) "klasszikus sertéspestis eset" vagy a "klasszikus sertéspestissel fertőzött sertés" bármely olyan sertést vagy sertéshullát jelent, amelyben:

- a klasszikus sertéspestis klinikai tüneteit vagy kórbonctani elváltozásait hivatalosan megállapították, vagy

- a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeként hivatalosan megállapították;

g) "klasszikus sertéspestis kitörése" ha egy gazdaságban a klasszikus sertéspestis egy vagy több esetét észlelték;

h) "elsődleges járványkitörés" az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének d) pontja értelmében vett kitörés;

i) "fertőzött terület" bármely tagállam olyan területe, ahol egy vagy több klasszikus sertéspestis eset vadon élő sertésekben történt megállapítását követően a 15. vagy 16. cikkel összhangban járványfelszámolási intézkedéseket foganatosítanak;

j) "klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulása vadon élő sertésekben" bármely klasszikus sertéspestis eset, amelyet vadon élő sertésekben olyan területen észleltek, ahol nem rendeltek el intézkedéseket a 15. vagy 16. cikkel összhangban;

k) " vadon élő sertések metapopulációja" a vadon élő sertések bármely csoportja vagy alpopulációja, amely csak korlátozott kapcsolatban áll más csoportokkal vagy alpopulációkkal;

l) " vadon élő sertések fertőzésnek kitett populáció" vadon élő sertések olyan állomány, amelynek vére nem tartalmaz ellenanyagot a klasszikussertéspestis-vírusával szemben;

m) "tulajdonos" bármely természetes vagy jogi személy, illetve személyek, akiknek tulajdonában sertések vannak, vagy akik sertések tartásáért felelnek akár pénzbeli ellenszolgáltatás ellenében, akár anélkül;

n) "illetékes hatóság" a belső piac megvalósításának céljával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti illetékes hatóság;

o) "hatósági állatorvos" a tagállam illetékes központi hatósága által kijelölt állatorvos;

p) "ártalmatlanítás" a 90/667/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 3. cikkében meghatározott, nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagok kezelésének egyike, olyan módon alkalmazva, hogy elkerüljék a klasszikussertéspestis-vírusa terjedésének kockázatát;

q) "élelmezési hulladék" az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből fennmaradó hulladék éttermekből, vendéglátó-ipari egységekből vagy konyhákból - beleértve az ipari konyhákat is -, valamint a gazdálkodók vagy más, sertéseket gondozó személyek háztartásából;

r) "marker vakcina" a vad vírussal történő természetes fertőzés kiváltotta immunitástól a diagnosztikai kézikönyv előírásaival összhangban álló laboratóriumi vizsgálatokkal megkülönböztethető immunitást kiváltó vakcina;

s) "leölés" sertések leölése az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikke (6) bekezdésének értelmében;

t) a "vágás" a sertések levágása a 93/119/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (7) bekezdésének értelmében;

u) "nagy sűrűségű sertésállománnyal rendelkező terület" a klasszikussertéspestis-vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertéseket tartó gazdaság körüli olyan 10 km sugarú földrajzi terület, ahol a sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 800 sertés négyzetkilométerenként; a gazdaságnak vagy egy, a 64/432/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában meghatározott olyan régióban kell lennie, ahol a gazdaságokban tartott sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 300 sertés négyzetkilométerenként, vagy egy ilyen régiótól legfeljebb 20 négyzetkilométer távolságra kell lennie;

v) "kontaktgazdaság" olyan gazdaság, ahová a klasszikus sertéspestist akár elhelyezkedése okán, akár személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely egyéb módon behurcolhatták.

3. cikk

A klasszikus sertéspestis bejelentése

(1) A tagállamoknak biztosítják, hogy a klasszikus sertéspestis jelenléte vagy feltételezett jelenléte az illetékes hatóságoknak kötelezően és azonnal jelentendő.

(2) Az állatbetegségek kitörésének bejelentésére vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül azon tagállamnak, amelynek területén a klasszikus sertéspestist megállapították, a következő intézkedéseket kell megtennie:

a) bejelenti a betegséget, és az I. melléklettel összhangban adatokat szolgáltat a Bizottságnak és a többi tagállamnak az alábbiakról:

- klasszikus sertéspestis igazolt kitörései a gazdaságokban,

- a klasszikus sertéspestis vágóhidakon vagy szállítóeszközökön megállapított előfordulásai,

- a klasszikus sertéspestis elsődleges igazolt előfordulásai vadon élő sertésekben,

- a 8. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat eredményei.

b) adatokat szolgáltat a Bizottságnak és a többi tagállamnak a klasszikus sertéspestissel fertőzött területeken az igazolt, vadon élő sertésekben előforduló további esetekről a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjával és (4) bekezdésével összhangban.

(3) Az I. melléklet rendelkezéseit a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet kiegészíteni vagy módosítani.

4. cikk

A gazdaságban klasszikus sertéspestis gyanúja esetén hozandó intézkedések

(1) Amennyiben valamely gazdaságban egy vagy több klasszikus sertéspestissel fertőzöttségre gyanús sertés található, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a diagnosztikai kézikönyvben megállapított eljárásoknak megfelelően haladéktalanul megkezdi a hivatalos vizsgálatokat az említett betegség megállapítására vagy kizárására.

Amikor a hatósági állatorvos felkeresi a gazdaságot, egyben az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 1992. november 27-i 92/102/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 4. és 5. cikkében említett nyilvántartások illetve sertések azonosítására szolgáló jelzések ellenőrzését is el kell végeznie.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság valamely gazdaságban a klasszikus sertéspestissel fertőzöttség gyanúját kizárni nem tudja, a gazdaságra megfigyelési zárlatot rendel el, és elrendeli különösen:

a) a gazdaságban található valamennyi, különböző korcsoportú sertést nyilvántartásba kell venni, és minden korcsoportban fel kell tüntetni a már beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertések számát; a nyilvántartást naprakészen kell vezetni, beszámítva a fertőzésgyanús időszak alatt történt elléseket és elhullásokat; a nyilvántartás adatait kérésre be kell mutatni, és azok minden egyes szemle alkalmával ellenőrizhetők;

b) a gazdaságban lévő összes sertést szállásában kell tartani vagy más olyan helyre kell elzárni, ahol azokat el lehet különíteni;

c) a gazdaságba sertés nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki. Az illetékes hatóság a gazdaság elhagyására vonatkozó tilalmat szükség esetén más állatfajokra is kiterjesztheti, továbbá megkövetelheti a rágcsálók, illetve rovarok irtására megfelelő intézkedések alkalmazását;

d) az illetékes hatóság által kibocsátott engedély nélkül egyetlen sertéshulla sem vihető ki a gazdaságból;

e) az illetékes hatóság által kiadott engedély nélkül nem vihető ki a gazdaságból olyan hús, sertéstermék, -sperma, -petesejt és -embrió, takarmány, eszköz, anyag vagy hulladék, amely feltételezhetően terjesztheti a klasszikus sertéspestist; a gazdaságból hús, sertéstermék, -sperma, -petesejt, illetve -embrió Közösségen belüli kereskedelem céljából nem vihető ki;

f) személyek az illetékes hatóság írásos engedélyével léphetnek be a gazdaságba, illetve távozhatnak onnan;

g) személyek és járművek a gazdaságon belül az illetékes hatóság írásos engedélyével közlekedhetnek;

h) a gazdaság, illetve a sertésólak bejáratánál és kijáratánál megfelelő fertőtlenítést kell végezni; mindenkinek, aki belép a gazdaságba vagy kilép onnan, be kell tartania a klasszikussertéspestis-vírus terjedési kockázatának csökkentéséhez szükséges megfelelő higiéniai óvintézkedéseket. A gazdaság elhagyása előtt minden szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell.

i) járványügyi vizsgálatot kell végezni a 8. cikkel összhangban.

(3) Amennyiben a járványügyi helyzet megkívánja, és különösen ha a fertőzöttségre gyanús állatokat tartó gazdaság nagy sertéssűrűséggel rendelkező területen található, az illetékes hatóság:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett gazdaságokban alkalmazhatja az 5. cikk (1) bekezdésének intézkedéseit; az illetékes hatóság azonban - amennyiben megítélése szerint a körülmények ezt lehetővé teszik - korlátozhatja az említett intézkedések alkalmazását a klasszikus sertéspestissel fertőzöttségre vagy fertőzésnek kitett sertések körére és a gazdaság azon részére, ahol az említett állatokat tartották, feltéve hogy e sertéseket a gazdaság többi sertésétől teljesen elkülönítve tartották és etették. A sertésekből leölésükkor minden esetben megfelelő számú mintát kell venni annak érdekében, hogy a klasszikussertéspestis-vírus jelenlétét a diagnosztikai kézikönyv szerint meg lehessen állapítani vagy ki lehessen zárni;

b) a (2) bekezdésben említett gazdaság körül átmeneti megfigyelési körzetet létesíthet; a körzeten belül található sertéstartó gazdaságokban az (1) vagy (2) bekezdésben említett valamennyi vagy egyes intézkedéseket alkalmazni lehet.

(4) A (2) bekezdésben előírt intézkedéseket mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg a klasszikus sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárják.

5. cikk

A gazdaságban klasszikus sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések

(1) Amennyiben a klasszikus sertéspestis jelenlétét egy gazdaságban hivatalosan megerősítik, a tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseken túlmenően az illetékes hatóság előírja a következőket:

a) a gazdaságban levő valamennyi sertést késedelem nélkül, hivatalos felügyelet mellett le kell ölni olyan módon, hogy a leölés vagy szállítás során a klasszikussertéspestis-vírus terjedési kockázata kizárható legyen;

b) a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően a sertésekből leölésükkor megfelelő számú mintát kell venni, amelyekből megállapítható, hogyan hurcolták be a klasszikussertéspestis-vírusát a gazdaságba, illetve a járvány bejelentéséig terjedő azon időtartam, amióta a fertőzés a gazdaságban fennállhatott;

c) az elhullott, illetve leölt sertések hulláit hivatalos felügyelet mellett kell ártalmatlanítani;

d) azon sertések húsát, amelyeket a betegség gazdaságba való bejutásának feltételezett időpontja, illetve a hatósági intézkedések foganatosítása között eltelt időszakban vágtak le, lehetőség szerint fel kell kutatni és hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni;

e) a gazdaságban a betegség gazdaságba való behurcolásának feltételezett időpontja, illetve a hatósági intézkedések meghozatala között a sertésekből vett spermát, petesejteket és embriókat fel kell kutatni, és hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni olyan módon, hogy kizárható legyen a klasszikussertéspestis-vírus továbbterjedésének kockázata;

f) minden feltehetően fertőzött anyagot és hulladékot, mint a takarmányt olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a sertéspestis vírusának elpusztítását; minden feltehetően fertőzött egyszer használatos anyagot, különösen azokat, amelyeket a leöléskor használtak, meg kell semmisíteni; ezeket a szabályokat a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően kell alkalmazni;

g) a sertések eltávolítását követően a sertésistállókat, a sertések és a hullák szállítására használt járműveket, a feltehetően fertőzött eszközöket, almot, trágyát meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, vagy a 12. cikk szerint kell kezelni;

h) a járvány elsődleges kitörése esetén a klasszikussertéspestisvírus-izolátumot a genotípus megállapítása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben megállapított laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni;

i) járványügyi vizsgálatot kell végezni a 8. cikkel összhangban.

(2) Azon esetekben, amennyiben a járvány kitörését laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy olyan elkerített területen állapítják meg, ahol tudományos célokra vagy fajmegőrzési, illetve ritka fajták megőrzésével kapcsolatos célokból tartanak sertéseket, az érintett tagállam elhatározhatja az eltérést az (1) bekezdés a) és e) pontjától, amennyiben ez alapvető közösségi érdekeket nem veszélyeztet.

A döntésről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot.

A Bizottság minden esetben haladéktalanul megvizsgálja a helyzetet az érintett tagállammal közösen és az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében. Szükség esetén a betegség terjedését megakadályozó intézkedéseket kell elfogadni a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, amelyek magukban foglalhatják a vészvakcinázást is a 19. cikkben megállapított eljárással összhangban.

6. cikk

Intézkedések a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapítása esetén különböző termelési egységekből álló gazdaságokban

(1) A klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapítása esetén két vagy több különálló termelési egységből álló gazdaságokban és a sertéshizlalás befejezése érdekében az illetékes hatóság elhatározhatja, hogy a fertőzött gazdaságban található egészséges sertés termelési egységek tekintetében eltér az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseitől, amennyiben a hatósági állatorvos megállapítja, hogy az említett termelési egységek felépítése, mérete, egymástól való távolsága, valamint az ott végrehajtott munkálatok olyan természetűek, hogy a termelési egységek teljesen különálló elszállásolási, tartási és etetési körülményeket biztosítanak, így a vírus nem terjedhet át egyik egységből a másikba.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett eltéréssel élnek, a tagállamoknak részletes szabályokat kell megállapítaniuk annak alkalmazására, a biztosítható állat-egészségügyi garanciák figyelembe vételével.

(3) Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság minden esetben haladéktalanul megvizsgálja a helyzetet az érintett tagállammal közösen és az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében. Szükség esetén a betegség terjedését megakadályozó intézkedéseket kell elfogadni a 27. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.

7. cikk

Intézkedések a kontaktgazdaságokban

(1) A gazdaság kontaktgazdaságnak minősül, amennyiben a hatósági állatorvos úgy találja, vagy a 8. cikknek megfelelően elvégzett járványügyi vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a 4. vagy 5. cikkben említett gazdaságba más gazdaságokból, illetve a 4. vagy 5. cikkben említett gazdaságból más gazdaságokba a klasszikus sertéspestist behurcolhatták.

Az ilyen gazdaságokban a 4. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg a klasszikussertésvírus-fertőzés gyanúját hivatalosan kizárják.

(2) Az illetékes hatóság az 5. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket alkalmazza az e cikk (1) bekezdésében említett érintett kontaktgazdaságokban, amennyiben azt a járványügyi helyzet megköveteli.

A diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a leölt sertésekből elegendő számú mintát kell venni annak érdekében, hogy a gazdaságban a klasszikussertéspestis-vírusának jelenlétét meg lehessen állapítani vagy ki lehessen zárni.

(3) A kontaktgazdaságokban az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt intézkedések alkalmazásának fő szempontjait és kockázati tényezőit az V. melléklet állapítja meg. E szempontokat és kockázati tényezőket a tudományos fejlődés és tapasztalatok figyelembevétele érdekében a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani vagy kiegészíteni.

8. cikk

Járványügyi vizsgálat

A klasszikus sertéspestis kitörése vagy gyanúja esetén a tagállamok biztosítják a járványügyi vizsgálat elvégzését a 22. cikkben említett készenléti tervek keretében előkészített kérdőívek alapján.

Az ilyen vizsgálat legalább a következőkre terjed ki:

a) azon időtartam, amelynek során a klasszikussertéspestis-vírus a járvány bejelentését vagy gyanúját megelőzően már jelen lehetett a gazdaságban;

b) a gazdaságba került klasszikussertéspestis-vírus lehetséges eredete, és más olyan gazdaságok azonosítása, ahol a sertések ugyanabból a forrásból fertőződhettek vagy szennyeződhettek;

c) azon személyek, járművek, tetemek, sperma, hús vagy bármely más olyan anyag mozgása, amely a vírust az érintett gazdaságba behurcolhatta vagy azt onnan kihurcolhatta.

Ha a vizsgálat eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a klasszikus sertéspestis más tagállam területén található gazdaságból vagy gazdaságba terjedhet, erről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

9. cikk

Védőkörzet és megfigyelési körzetek kijelölése

(1) Közvetlenül a klasszikus sertéspestis diagnózisának a gazdaság sertései tekintetében történt hivatalos megerősítését követően az illetékes hatóság a kitörés helyétől számított legalább 3 kilométer sugarú védőkörzetet rendel el, amelyet azonos pontból számított legalább 10 kilométer sugarú megfigyelési körzet vesz körül.

E körzetekben a 10. és 11. cikkben említett megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni.

(2) A körzetek kijelölésekor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a következőket:

a) a 8. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat eredményeit;

b) a földrajzi helyzetet, különösen a természetes vagy mesterséges határokat;

c) a gazdaságok elhelyezkedését és egymástól való távolságát;

d) a sertések mozgásának és kereskedelmének kialakult gyakorlatát és a vágóhidak elérhetőségét;

e) a körzeteken belüli sertésforgalom felügyeletére rendelkezésre álló eszközöket és személyzetet, különösen ha a leölni kívánt sertéseket származási gazdaságukból el kell szállítani.

(3) Amennyiben valamely körzet több különböző tagállamhoz tartozó terület részeit foglalja magában, az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek a körzet kijelölésében.

(4) Az illetékes hatóság minden szükséges intézkedést megtesz, beleértve a feltűnő jelek, illetve figyelmeztető táblák alkalmazását, valamint a média által kínált lehetőségek, például a sajtó és a televízió igénybevételét annak biztosítására, hogy a védőkörzet területén és megfigyelési körzetekben tartózkodó személyek teljes tájékoztatást kapjanak a 10. és 11. cikk értelmében érvényben lévő korlátozásokról, továbbá megteszi az említett korlátozások megfelelő foganatosítása érdekében megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

10. cikk

Intézkedések a kijelölt védőkörzet területén

(1) A tagállamok biztosítják a következő intézkedések alkalmazását a védőkörzet területén:

a) a területen levő gazdaságokat nyilvántartásba kell venni, amilyen gyorsan lehetséges; e gazdaságokat a védőkörzet kijelölését követő hét napon belül hatósági állatorvos keresi fel a sertésállomány klinikai vizsgálatára, valamint a 92/102/EGK irányelv 4. és 5. cikkében említett nyilvántartás és a sertések azonosító jelzései ellenőrzésére;

b) meg kell tiltani a sertések közutakon vagy magánutakon való mozgatását és szállítását, szükség esetén a gazdaságok szolgálati útjai kivételével, amennyiben az illetékes hatóság nem hagyta jóvá az f) pontban említett mozgatást. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a sertések kirakodás vagy megállás nélküli közúti vagy vasúti szállítására. Továbbá a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban eltérés engedélyezhető a védőkörzet területén kívülről érkező és az említett körzetben található vágóhídra azonnali vágás céljával szállított sertések levágására;

c) a feltehetően fertőzött sertések vagy egyéb élő állatok, illetve más anyagok (pl. állathulla, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használt teherautókat, illetve más járműveket és felszerelést a beszennyeződésüket követő lehető legkorábbi időpontban a 12. cikkben megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban kell megtisztítani, fertőtleníteni és kezelni. A sertések szállításához használt teherautó vagy jármű kizárólag takarítás, fertőtlenítés és az illetékes hatóság általi ellenőrzése után és az illetékes hatóság engedélyével hagyhatja el a körzetet;

d) más háziállat a gazdaságból ki vagy oda be az illetékes hatóság engedélye nélkül nem kerülhet;

e) a gazdaságban észlelt minden elhullott vagy megbetegedett sertésről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot, amely a diagnosztikai kézikönyvben megállapított eljárásnak megfelelően elvégzi a szükséges vizsgálatokat;

f) a sertéseket a fertőzött gazdaság előzetes takarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 30 napig tilos elszállítani a gazdaságból, ahol tartották őket. A 30 nap eltelte után a (3) bekezdés feltételei mellett az illetékes hatóság engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból közvetlenül:

- az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található vágóhídra, azonnali vágás céljából,

- feldolgozóüzembe vagy olyan megfelelő helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik és hulláikat hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy

- kivételes esetben a védőkörzet területén belül található másik gazdaságba. Az e rendelkezéssel élő tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban;

g) sertések spermája, petesejtje vagy embriója a védőkörzet területén belül található gazdaságból nem vihető ki;

h) mindenki, aki a gazdaságba be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikussertéspestis-vírus elhurcolásának megelőzésére hozott megfelelő higiéniai intézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt korlátozások további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel a sertések tartásában, a (3) bekezdés feltételei mellett az illetékes hatóság a tulajdonos indokolt kérelmére engedélyezheti a sertések elszállítását a védőkörzet területén belül található gazdaságból, közvetlenül:

a) az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található vágóhídra, azonnali vágás céljából,

b) feldolgozóüzembe vagy olyan megfelelő helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik és hulláikat hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy

c) kivételes esetben a védőkörzet területén belül található másik gazdaságba. Az e rendelkezéssel élő tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban;

(3) Amennyiben e bekezdésre történik utalás, az illetékes hatóság engedélyezheti a sertések elszállítását az érintett gazdaságból, azzal a feltétellel, hogy:

a) hatósági állatorvos elvégezte a gazdaság sertéseinek - különösen az elszállításra kerülő sertések - klinikai vizsgálatát, beleértve egy részük hőmérőzését is, valamint ellenőrizte a 92/102/EGK irányelv 4. és 5. cikkében említett nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló jelöléseket;

b) a fenti ellenőrzések és vizsgálatok nem mutatták ki klasszikussertéspestis-vírus jelenlétét, és megfeleltek a 92/102/EGK irányelv rendelkezéseinek;

c) a sertéseket az illetékes hatóság által lepecsételt járművekben szállítják;

d) a sertések szállításában részt vevő járművet és felszerelést a szállítást követően a 12. cikkben említett rendelkezésekkel összhangban haladéktalanul kitakarítják és fertőtlenítik;

e) amennyiben a sertéseket levágják vagy leölik, a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően elegendő számú mintát vesznek, hogy a gazdaságban a klasszikussertéspestis-vírus jelenlétét meg lehessen állapítani vagy ki lehessen zárni;

f) ha a sertéseket vágóhídra szállítják:

- a vágóhídért felelős illetékes hatóságot tájékoztatni kell sertések odaszállításának szándékáról, ez a hatóság pedig értesíti a feladásért felelős illetékes hatóságot azok megérkezéséről,

- a vágóhídra érkezés után az érintett sertéseket a többi állattól elkülönítve kell tartani és levágni,

- a kijelölt vágóhídon végzett vágás ante- és post-mortem vizsgálat során az illetékes hatóság figyelembe vesz minden olyan tünetet és elváltozást, amely a klasszikus sertéspestis jelenlétére utal,

- az e sertésekből származó friss húst ártalmatlanítják vagy a 72/461/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 5. cikkében említett különleges bélyegzővel látják el, és ezt követően a 80/215/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban kezelik. A kezelést az illetékes hatóság által kijelölt létesítményben kell elvégezni. A húst azzal a feltétellel küldik az említett létesítménybe, hogy a szállítmányt indulás előtt lepecsételik, és az a szállítás teljes ideje alatt lepecsételt állapotban marad.

(4) A védőkörzet területén hozott intézkedéseket legalább addig kell alkalmazni, ameddig:

a) a takarítást és fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;

b) minden gazdaság sertésein elvégezték a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelő klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat a klasszikussertéspestis-vírus lehetséges jelenlétének kimutatására.

A b) pontban említett vizsgálatot kizárólag a fertőzött gazdaságok előzetes takarítását és fertőtlenítését követő 30 nap elteltét követően lehet elvégezni.

11. cikk

Intézkedések a kijelölt megfigyelési körzetben

(1) A tagállamok biztosítják a következő intézkedések alkalmazását a megfigyelési körzetben:

a) minden sertéstartó gazdaságot nyilvántartásba vesznek;

b) megtiltják a sertések közutakon és magánutakon való mozgatását vagy szállítását az illetékes hatóság engedélye nélkül, kivéve - szükség esetén - a gazdaság szolgálati útjait. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a sertések közúton vagy vasúton kirakodás, illetve megállás nélküli szállítására, sem a megfigyelési körzeten kívülről azonnali vágás céljából a körzet területén található vágóhídra érkező sertések vágására;

c) a feltehetően fertőzött sertések vagy egyéb élő állatok, illetve más anyagok (pl. állathulla, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használt teherautókat, illetve más járműveket és felszerelést a beszennyeződésüket követő lehető legkorábbi időpontban a 12. cikkben megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban kell megtisztítani, fertőtleníteni és kezelni. A sertések szállításához használt teherautó vagy jármű kizárólag takarítás, fertőtlenítés után hagyhatja el a körzetet;

d) más háziállat csak az illetékes hatóság engedélyével léphet be a gazdaságba vagy hagyhatja el azt a körzet kijelölését követő első hét napban;

e) a gazdaságban észlelt minden elhullott vagy megbetegedett sertésről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot, amely a diagnosztikai kézikönyvben megállapított eljárásnak megfelelően elvégzi a szükséges vizsgálatokat;

f) a sertéseket a fertőzött gazdaság előzetes takarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 21 napig tilos elszállítani a gazdaságból, ahol tartották őket. A 21 nap eltelte után a (10) bekezdés feltételei mellett az illetékes hatóság engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból közvetlenül:

- az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található vágóhídra, azonnali vágás céljából,

- állatifehérjefeldolgozó-üzembe vagy olyan megfelelő helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik és hulláikat hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy

- kivételes esetben a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található másik gazdaságba. Az e rendelkezéssel élő tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban;

Amennyiben a tagállam megfelelő indokolással alátámasztott kérésére és a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a sertéseket vágóhídra szállítják, eltérések engedélyezhetők a 10. cikk (3) bekezdésének e) pontjától és f) pontjának negyedik francia bekezdésétől, különösen e sertések húsának jelölése és utólagos felhasználása, illetve a kezelt termékek rendeltetése tekintetében;

g) sertések spermája, petesejtje vagy embriója a megfigyelési körzeten belül található gazdaságból nem vihető ki;

h) mindenki, aki a gazdaságba be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikussertéspestis-vírus elhurcolásának megelőzésére hozott megfelelő higiéniai intézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt korlátozások további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel a sertések tartásában, a 10. cikk (3) bekezdésének feltételei mellett az illetékes hatóság a tulajdonos indokolt kérelmére engedélyezheti a sertések elszállítását a megfigyelési körzeten belül található gazdaságból, közvetlenül:

a) az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található vágóhídra, azonnali vágás céljából,

b) állatifehérjefeldolgozó-üzembe vagy olyan megfelelő helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik és hulláikat hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy

c) kivételes esetben a védőkörzet területén vagy a megfigyelési körzeten belül található másik gazdaságba. Az e rendelkezéssel élő tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban;

(3) A megfigyelési körzeten belül alkalmazandó intézkedéseket legalább addig kell alkalmazni, amíg:

a) a takarítást és fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;

b) minden gazdaság sertéseit alávetették a diagnosztikai kézikönyvben megállapított klinikai és - szükség esetén - laboratóriumi vizsgálatnak a klasszikussertéspestis-vírus lehetséges jelenlétének kimutatására.

A b) pontban említett vizsgálatot kizárólag a fertőzött gazdaságok előzetes takarítását és fertőtlenítését követő 20 nap elteltét követően lehet elvégezni.

12. cikk

Takarítás és fertőtlenítés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a felhasználandó fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját az illetékes hatóság hivatalosan engedélyezi;

b) a takarítási és fertőtlenítő munkálatokat hivatalos felügyelet mellett végzik, összhangban:

- a hatósági állatorvos utasításaival, és

- a II. mellékletben megállapított takarítási, fertőtlenítési és kezelési elvekkel és eljárásokkal.

(2) A II. mellékletben megállapított takarítási és fertőtlenítési elveket és eljárásokat a tudományos fejlődés és a tapasztalatok figyelembevétele érdekében a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani és kiegészíteni.

13. cikk

Sertéstartó gazdaságok újratelepítése a járványkitörést követően

(1) A sertések újratelepítése az 5. cikkben említett gazdaságba csak a 12. cikknek megfelelő takarítási és fertőtlenítő munkálatok befejezését követő legalább 30 nap elteltével történhet.

(2) A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az adott gazdaságban folyó gazdálkodás típusát, és az újratelepítést a következő eljárások valamelyike szerint kell végezni:

a) a szabadtartású gazdaságok esetében a sertések újratelepítését klasszikussertéspestis-ellenanyagok szempontjából megvizsgált és a klasszikussertéspestis-ellenanyag jelenlétére negatív eredményt adó vagy a klasszikus sertéspestisre vonatkozó korlátozások alkalmazása alól mentes gazdaságokból érkező jelzősertések telepítésével kell kezdeni. A jelzősertéseket az illetékes hatóság követelményeinek megfelelően a fertőzött gazdaság teljes területén kell elhelyezni, és belőlük a telepítést követő 40 nap elteltével mintát kell venni, amelyet a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően ellenanyag jelenlétére meg kell vizsgálni.

Amennyiben a sertések egyike sem termelt ellenanyagokat a klasszikussertéspestis-vírusával szemben, a teljes újratelepítés elvégezhető. A gazdaságból sertést elszállítani csak akkor lehet, ha a szerológiai vizsgálatok negatív eredménye rendelkezésre áll;

b) egyéb tartási formák esetében az újratelepítéskor az a) pontban előírt intézkedéseknek megfelelően kell eljárni vagy teljes újratelepítést kell végezni, feltéve hogy:

- az összes sertés megérkezik 20 nap leforgása alatt, és olyan gazdaságokból származnak, amelyek nem állnak klasszikus sertéspestissel kapcsolatos korlátozás hatálya alatt,

- az újratelepített sertéseket a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően szerológiai vizsgálatnak vetik alá. A vizsgálathoz szükséges mintákat legkorábban az utolsó sertés megérkezését követő 40 nap elteltével kell levenni,

- a gazdaságból sertés nem szállítható el a szerológiai vizsgálatok negatív eredményének megérkezéséig;

(3) Ha azonban a gazdaságban végzett takarítási és fertőtlenítési munkálatok időpontja óta hat hónapnál hosszabb időszak telt el, az illetékes hatóság engedélyezheti a fenti (2) bekezdésben megállapított rendelkezésektől való eltérést, a járványügyi helyzet figyelembevételével.

14. cikk

Vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertéseken klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapítása vagy gyanúja esetén hozandó intézkedések

(1) Ha vágóhídon vagy szállítóeszközön klasszikus sertéspestis jelenlétének gyanúja merül fel, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot az említett betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben megállapított eljárásokkal összhangban.

(2) Amennyiben vágóhídon vagy szállítóeszközön klasszikus sertéspestis esetet észlelnek, az illetékes hatóság biztosítja, hogy:

a) a vágóhídon vagy szállítóeszközön tartózkodó összes gyanús állatot késedelem nélkül leölik;

b) a lehetségesen megfertőzött vagy beszennyeződött állatok hulláit, belsőségeit, az állati hulladékokat és a szennyezett állatokat hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják;

c) az épületeket és felszerelést - a szállítóeszközöket is beleértve - kitakarítják és fertőtlenítik a hatósági állatorvos felügyelete mellett, a 12. cikkel összhangban;

d) a 8. cikkben előírt járványügyi vizsgálatot értelemszerűen elvégzik;

e) elvégzik a klasszikussertéspestisvírus-izolátum vizsgálatát a vírus genotípusának meghatározása céljából a diagnosztikai kézikönyvben megállapított laboratóriumi eljárás szerint;

f) alkalmazzák a 7. cikkben említett eljárásokat azon gazdaságban, ahonnan a fertőzött sertések vagy hullák érkeztek, illetve a többi kontaktgazdaságban. Amennyiben a járványügyi vizsgálat nem indokolja másképpen, a fertőzött sertések vagy hullák származási gazdaságában az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított intézkedéseket kell alkalmazni;

g) a 12. cikk szerint elvégzett takarítási és fertőtlenítési munkálatok elvégzését követően legalább 24 óráig nem fogadnak állatokat levágásra vagy szállításra.

15. cikk

A klasszikus sertéspestis vadon élő sertésekben történő előfordulásának gyanúja és megállapítása esetén hozandó intézkedések

(1) Közvetlenül azután, hogy a tagállam illetékes hatósága tudomást szerez a vadon élő sertések klasszikus sertéspestissel való fertőzöttségének gyanújáról, minden szükséges intézkedést megtesz a betegség megállapításának vagy kizárásának érdekében a tulajdonosok és a vadászok tájékoztatásával, valamint az összes kilőtt vagy elhullva talált vadon élő sertés vizsgálatával, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

(2) Azt követően, hogy a vadon élő sertésekben a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulását megállapították, a betegség terjedésének csökkentése céljából a tagállam illetékes hatósága haladéktalanul:

a) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértőkből álló szakértői csoportot hoz létre. A szakértői csoport segíti az illetékes hatóságot:

- a járványügyi helyzet tanulmányozásában és a fertőzött terület nagyságának meghatározásában a 16. cikk (3) bekezdése b) pontja rendelkezéseivel összhangban,

- a b) és c) pontban említett eljárásokon túl további, a fertőzött területen alkalmazandó megfelelő intézkedések megállapításával; amelyek magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését és a vadon élő sertések etetésének tilalmát;

- a Bizottságnak benyújtandó járványfelszámolási terv elkészítésével a 16. cikkel összhangban;

- ellenőrzések végzésével, hogy igazolja a fertőzött körzetben a klasszikus sertéspestis felszámolása érdekében alkalmazott intézkedések hatékonyságát;

b) a meghatározott fertőzött területen található sertéstartó gazdaságokat haladéktalanul hatósági felügyelet alá helyezi, és különösen elrendeli:

- valamennyi gazdaságban sertések nyilvántartásba vételét korcsoportonként; a listát a tulajdonos tartja naprakész állapotban. A nyilvántartás adatait kérésre be kell mutatni, és azokat minden szemle alkalmával ellenőrizni lehet. Mindazonáltal a szabadtartású gazdaságok tekintetében az első számlálást becslés alapján is el lehet végezni,

- a gazdaságon belül valamennyi sertést szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, ahol azokat el lehet a vadon élő sertésektől különíteni. A vadon élő sertések nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz, amelyekkel később a gazdaságban lévő sertések érintkezhetnek,

- a gazdaságba nem léphet be és azt nem hagyhatja el sertés, kivéve ha a járványügyi helyzetre tekintettel az illetékes hatóság engedélyezi azt,

- a sertéstartó épületek be- és kijáratánál, illetve magán a gazdaság területén megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell alkalmazni,

- a klasszikussertéspestis-vírus terjedése kockázatának csökkentése érdekében a vadon élő sertésekkel kapcsolatba kerülő személyeknek be kell tartaniuk a megfelelő higiéniai intézkedéseket, amely intézkedések magukban foglalhatják a vadon élő sertésekkel kapcsolatba került személyek átmeneti kitiltását a gazdaságból,

- a gazdaságban minden elhullott vagy klasszikus sertéspestis tüneteit mutató beteg sertés vizsgálatát a klasszikussertéspestis-vírus jelenlétére vonatkozóan,

- a kilőtt vagy elhullva talált vadon élő sertések bármely része, illetve minden anyag vagy eszköz gazdaságba bevitelének tilalmát, amely megfertőződhetett a klasszikussertéspestis-vírussal,

- a fertőzött területről Közösségen belüli kereskedelem céljára sertések, azok spermája, embriója vagy petesejtje nem szállítható;

c) intézkedik arról, hogy meghatározott fertőzött területen belül kilőtt vagy elhullva talált összes vadon élő sertéset hatósági állatorvos ellenőrizzen és a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően vizsgáljon meg a klasszikus sertéspestisre. A pozitív eredményt mutató állatok hulláit hivatalos felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni. Amennyiben az ilyen vizsgálatok a klasszikus sertéspestisre negatívnak bizonyulnak, a tagállamok a 92/45/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hivatalos felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni;

d) biztosítja a klasszikussertéspestisvírus-izolátumának a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi vizsgálatát a genotípus meghatározása céljából.

(3) Ha valamely tagállam másik tagállamhoz közel fekvő területének vadon élő sertéseiben fordul elő klasszikus sertéspestis eset, az érintett tagállamok együttműködnek a betegség leküzdésére irányuló intézkedések megállapításában.

16. cikk

Tervek a klasszikus sertéspestisnek vadon élő sertések adott állományában történő felszámolására

(1) A 15. cikkben megállapított intézkedések sérelme nélkül a tagállamok a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulásának vadon élő sertésekben történő megállapítását követő 90 napon belül benyújtják a Bizottságnak a fertőzöttnek nyilvánított területen, illetve a területen található gazdaságokban a betegség felszámolására tett intézkedések írásos tervét.

A Bizottság megvizsgálja a tervet annak meghatározására, hogy az alkalmas-e a kívánt cél elérésére. A tervet - szükség esetén módosításokkal - a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell jóváhagyni.

A helyzet alakulásának figyelembevétele céljából a terv utólag módosítható vagy kiegészíthető.

Amennyiben a fent említett módosítások a fertőzött terület újbóli meghatározására vonatkoznak, a tagállamok biztosítják a többi tagállam és a Bizottság késedelem nélküli tájékoztatását e módosításokról.

Amennyiben a módosítások a terv más rendelkezéseit érintik, a tagállamok a módosított tervet vizsgálat és lehetséges jóváhagyás végett a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban benyújtják a Bizottságnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tervben előírt intézkedések jóváhagyásukat követően a jóváhagyáskor meghatározott időpontban a 15. cikkben megállapított kezdeti intézkedések helyébe lépnek.

(3) Az (1) bekezdésben említett terv információt tartalmaz:

a) a 15. cikkel összhangban elvégzett járványügyi vizsgálat és ellenőrzés eredményéről, illetve a betegség földrajzi eloszlásáról;

b) az érintett tagállam területén belül meghatározott fertőzött területről. A fertőzött terület meghatározásakor az illetékes hatóság figyelembe veszi:

- az elvégzett járványügyi vizsgálat eredményeit és a járvány földrajzi eloszlását,

- a terület vadon élő sertés állományát,

- a vadon élő sertések mozgása főbb természetes vagy mesterséges akadályainak létezését;

c) a biológusok, vadászok, vadásztársaságok, természetvédelmi szervezetek és állat-egészségügyi szolgálatok (állat- és közegészségügy) szoros együttműködésének megszervezéséről;

d) információs hadjáratról, amelyet azért kell indítani, hogy a vadászok megismerjék azon intézkedéseket, amelyeket a felszámolási terv keretében alkalmazniuk kell;

e) a különleges erőfeszítésekről vadon élő sertéseknek a fertőzött területen és annak környékén található metapopulációi számának és elhelyezkedésének meghatározása érdekében;

f) a vadon élő sertések metapopulációinak becsült számáról és méretéről a fertőzött területen és annak környékén;

g) a kilőtt, illetve elhullva talált vadon élő sertések vizsgálatával és laboratóriumi vizsgálatával a vadon élő sertések populációjának fertőzöttsége mértékének megállapítása céljából tett különleges erőfeszítésekről, a kor szerint megosztott járványügyi vizsgálatot is beleértve;

h) az elfogadott intézkedésekről a betegségnek a vadon élő sertések mozgása, illetve a meta-populációk egymással való érintkezése következtében történő terjedésének visszaszorítására; ezen intézkedések a vadászat betiltását is magukban foglalhatják;

i) a vadon élő sertések fertőzésnek kitett populációja és különösen a fiatal malacok számának csökkentése érdekében elfogadott intézkedésekről;

j) a betegség terjedésének megelőzése érdekében a vadászokkal szemben támasztott követelményekről;

k) az elhullva talált vagy kilőtt vadon élő sertések eltávolításának módszeréről, amelynek alapja:

- hivatalos felügyelet mellett történő ártalmatlanítás, vagy

- hatósági állatorvosi vizsgálat és laboratóriumi vizsgálat a diagnosztikai kézikönyvben előírt módon. A pozitív eredményt mutató állatok hulláit hivatalos felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni. Amennyiben az ilyen vizsgálatok a klasszikus sertéspestisre negatívnak bizonyulnak, a tagállamok a 92/45/EGK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hivatalos felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni;

l) a minden egyes kilőtt vagy elhullva talált vadon élő sertésen végrehajtott járványügyi vizsgálatról. E vizsgálatnak magában kell foglalnia kérdőív kitöltését az alábbi információk megadásával:

- a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy kilőtték,

- az időpont, amikor az állatot elhullva találták vagy kilőtték,

- a személy, aki az állatot megtalálta vagy kilőtte,

- a vadon élő sertés kora és neme,

- kilövés esetén: a kilövés előtti tünetek,

- ha elhullva találták: a hulla állapota,

- laboratóriumi eredmények;

m) a meghatározott fertőzött területen és szükség esetén annak közelében található gazdaságokra alkalmazandó megfigyelési programokról és megelőző intézkedésekről, beleértve az állatok szállítását és mozgatását a területről, a területre és a területen belül; az intézkedések magukban foglalják legalább a fertőzött területen lévő sertések és azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek Közösségen belüli kereskedelem céljával elszállításának tilalmát;

n) a meghatározott területen a betegség felszámolására irányuló, illetve a környék gazdaságaiban alkalmazott intézkedések felfüggesztésekor alkalmazandó egyéb szempontokról;

o) a terv végrehajtásáért felelős szervek koordinációjával és felügyeletével megbízott hatóságról;

p) azon rendszer felállításáról, amelynek célja, hogy a 15. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően kinevezett szakértői csoportnak lehetősége legyen a felszámolási terv eredményeinek folyamatos nyomon követésére;

q) a járványmegfigyelési intézkedésekről, amelyeket legkorábban 12 hónappal a fertőzött területen élő vadon élő sertésekben megállapított utolsó klasszikus sertéspestis esetet követően kell végrehajtani; e megfigyelési intézkedések legalább 12 hónapig fennmaradnak, és legalább a g), k) és l) ponttal összhangban alkalmazott intézkedéseket foglalják magukban.

(4) A meghatározott terület járványügyi helyzetéről és a felszámolási terv eredményeiről 6 havonta jelentést kell küldeni a Bizottságnak, illetve a többi tagállamnak.

Részletesebb szabályokat a tagállamok által e tárgyról szolgáltatandó információkra vonatkozóan a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

17. cikk

Diagnosztikai eljárások és biológiai biztonsággal kapcsolatos követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a klasszikus sertéspestis jelenlétének meghatározására a diagnosztikai eljárásokat, a mintavételezést, illetve a labora-tóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően végzik;

b) a nemzeti laboratórium felelős a tagállamok diagnosztikai szabványainak és módszereinek koordinálásáért a III. melléklet rendelkezéseivel összhangban.

A tagállamok nemzeti laboratóriumuk részletes adatait, valamint az azokban a későbbiek során bekövetkező bármilyen változást a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó módon elérhetővé teszik a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti laboratóriumok a IV. melléklet értelmében együttműködnek a közösségi referencialaboratóriummal. A 90/424/EGK határozat rendelkezéseinek és különösen annak 28. cikkének sérelme nélkül a laboratórium hatásköre és kötelezettségei azok, amelyeket az említett melléklet tartalmaz.

(3) A klasszikus sertéspestis diagnosztizálására egységes eljárások biztosítása érdekében az ezen irányelv hatálybalépését követő két hónapon belül, és a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban klasszikussertéspestis-diagnosztikai kézikönyvet fogadnak el, meghatározva legalább:

a) a klasszikussertéspestis-diagnosztikai laboratóriumok által követendő, illetve a mintaszállításkor betartandó alapvető biológiai biztonsági követelményeket és minőségi szabványokat;

b) a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapítására vagy kizárására indított klinikai vagy post-mortem vizsgálatok elvégzésének feltételeit és a követendő eljárásokat;

c) a klasszikus sertéspestis laboratóriumi vizsgálatokkal történő megállapítása vagy kizárása céljából élő sertésekből vagy azok hulláiból származó minták begyűjtésekor követendő szempontokat és eljárásokat; beleértve az ezen irányelv által előírt intézkedések alkalmazásának keretében szükséges szerológiai vagy virológiai vizsgálatokhoz alkalmazott mintavételezési módszereket;

d) a klasszikussertéspestis-diagnózishoz használatos laboratóriumi vizsgálatokat, beleértve:

- a klasszikussertéspestis-vírus és egyéb pestisvírusok közötti differenciáldiagnosztikai teszteket,

- amennyiben rendelkezésre állnak és megbízhatóak, a marker vakcina és klasszikus sertéspestis vadvírusa által termelt ellenanyagok megkülönböztetésére szolgáló teszteket;

- a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelési szempontjait;

e) a klasszikussertéspestis-izolátumok genotípusának meghatározására szolgáló laboratóriumi technikákat.

(4) A megfelelő biológiai biztonság érdekében a klasszikussertéspestis-vírusán, genomján, antigénjén és vakcináján a kutatás, diagnosztika vagy gyártásra történő felhasználás során beavatkozást kizárólag az illetékes hatóság által jóváhagyott helyeken, létesítményekben vagy laboratóriumokban lehet végezni.

A jóváhagyott helyek, létesítmények vagy laboratóriumok listáját 2003. május 1-je előtt be kell nyújtani a Bizottságnak, és a benyújtást követően folyamatosan naprakész állapotban kell tartani.

(5) A III. és IV. mellékletet, valamint a diagnosztikai kézikönyv rendelkezéseit a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet kiegészíteni vagy módosítani.

18. cikk

Klasszikussertéspestis-vakcinák felhasználása, gyártása és forgalmazása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) tiltott a klasszikussertéspestis-vakcinák használata;

b) a klasszikussertéspestis-vakcinák kezelése, gyártása, tárolása, ellátása, forgalmazása és értékesítése a Közösség területén hivatalos felügyelet mellett történik.

(2) Szükség esetén a klasszikussertéspestis-vakcinák Közösségen belüli gyártására, csomagolására, forgalmazására és készleteinek állapotára vonatkozó szabályokat a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban lehet elfogadni.

19. cikk

Vészvakcinázás sertéstartó gazdaságokban

(1) A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, amennyiben a klasszikus sertéspestist valamely sertéstartó gazdaságban megállapították, és a rendelkezésre álló járványügyi adatok azt mutatják, hogy a járvány terjedéssel fenyeget, a sertéstartó gazdaságokban az e cikk (2)-(9) bekezdésében megállapított eljárásokkal és előírásokkal összhangban vészvakcinázást lehet elrendelni.

(2) Az 5. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a vészvakcinázás alkalmazásakor mérlegelendő fő szempontokat és kockázati tényezőket a VI. melléklet állapítja meg. E szempontokat és kockázati tényezőket a tudományos fejlődés és tapasztalatok figyelembevétele érdekében utólag a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani vagy kiegészíteni.

(3) Amennyiben egy tagállam vakcinázást szándékozik elrendelni, a Bizottságnak benyújtja vészvakcinázási tervét, amely információt tartalmaz legalább:

a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzetről;

b) a földrajzi terület kiterjedéséről, ahol a vészvakcinázást kell végezni, és e területen a sertéstartó gazdaságok számáról;

c) a sertések korcsoportjairól és a vakcinázandó sertések hozzávetőleges számáról;

d) a felhasználandó vakcináról;

e) a vakcinázási kampány időtartamáról;

f) a vakcinázott állatok azonosításáról és nyilvántartásáról;

g) a sertések, illetve a sertéstermékek mozgásával kapcsolatos intézkedésekről;

h) az egyéb figyelembe veendő szempontokról annak eldöntésére, hogy a vakcinázást vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárást kontaktgazdaságokban is alkalmazni fogják;

i) a vészhelyzettel kapcsolatos egyéb kérdésekről, beleértve a vakcinázott gazdaságokban és a vakcinázási területen lévő gazdaságban vett mintákon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatokról, különösen ha marker vakcinát használnak.

A Bizottság az érintett tagállammal együttműködésben haladéktalanul megvizsgálja a tervet. A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a vészvakcinázási tervet jóvá lehet hagyni vagy annak jóváhagyása előtt módosításokat vagy hiánypótlást lehet kérni.

A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a vészvakcinázási terv utólag módosítható vagy kiegészíthető a helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében.

(4) A 10 és 11. cikk sérelme nélkül a vészvakcinázást végző tagállam a vakcinázási időszak alatt biztosítja, hogy:

a) a vakcinázási övezetet élő sertés nem hagyhatja el, kivéve ha azonnali vágás céljából az illetékes hatóság által kijelölt, a vakcinázási övezetben vagy ahhoz közel található vágóhídra, vagy ártalmatlanítás céljából állatifehérjefeldolgozó-üzembe vagy megfelelő helyre szállítják, ahol haladéktalanul leölik és tetemét hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják;

b) az összes, a vészvakcinázás során vakcinázott sertésből előállított friss húst ártalmatlanítják vagy jelölik és kezelik a 10. cikk (3) bekezdése f) pontjának negyedik francia bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban;

c) a vakcinázandó sertésektől a vakcinázást megelőző 30 napon belül gyűjtött spermát, petesejteket és embriókat felkutatják és hivatalos felügyelet mellett megsemmisítik.

(5) A (4) bekezdésben megállapított rendelkezéseket a szóban forgó területen a vakcinázási művelet befejezését követően legalább 6 hónapig alkalmazni kell.

(6) A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és az (5) bekezdésben említett hat hónapos időszak lejárta előtt intézkedéseket kell tenni a következők megtiltására:

a) a szeropozitív sertések kiszállítása azon gazdaságból, ahol tartják azokat, kivéve az azonnali vágás esetét;

b) szeropozitív sertések spermájának, embriójának vagy petesejtjének gyűjtése;

c) szeropozitív kocák malacainak kiszállítása a származási gazdaságból, kivéve ha a szállítás célja:

- azonnali vágás vágóhídon,

- illetékes hatóság által kijelölt gazdaság, ahonnan azokat közvetlenül vágóhídra küldik,

- egy másik gazdaság, miután a szerológiai teszt a klasszikussertéspestis-vírusával szemben termelődő ellenanyagokra nézve negatív eredményt adott.

(7) A (3) bekezdéstől eltérve a vészvakcinázás bevezetéséről a tagállam is dönthet, amennyiben az nem veszélyeztet közösségi érdekeket, és a következő feltételek teljesülnek:

a) a 22. cikkel összhangban vázlatos vészvakcinázási tervet kell készíteni. A tervről, illetve a vészvakcinázás elfogadásáról szóló döntésről a vakcinázási műveletek megkezdése előtt értesíteni kell a Bizottságot;

b) a (3) bekezdésben említett adatokon túl a terv köteles előírni, hogy a vakcinázandó gazdaságok összes sertését a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a vakcinázási műveletek befejezését követő lehető legkorábbi időpontban le kell vágni vagy le kell ölni, és az e sertésekből nyert friss húst a 10. cikk (3) bekezdése f) pontjának negyedik francia bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően kell ártalmatlanítani vagy jelölni és kezelni.

Amennyiben az említett határozatot meghozzák, az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság haladéktalanul felülvizsgálja a vakcinázási tervet. A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a vészvakcinázási tervet jóvá lehet hagyni vagy annak jóváhagyása előtt módosításokat vagy hiánypótlást lehet kérni.

(8) Az (5) és (6) bekezdésben megállapított rendelkezések ellenére a (4) bekezdésben előírt intézkedéseket fel lehet függeszteni, miután:

a) azon gazdaságok összes sertését, ahol a vakcinázást alkalmazták, a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően levágták vagy leölték, és az ezekből előállított friss húst a 10. cikk (3) bekezdése f) pontja negyedik francia bekezdésével összhangban ártalmatlanították vagy jelölték és kezelték;

b) az összes gazdaságban, ahol vakcinázott sertéseket tartottak, a 12. cikkel összhangban kitakarítottak és fertőtlenítettek.

Amennyiben a (4) bekezdésben előírt intézkedéseket feloldják, a tagállamok biztosítják továbbá, hogy:

a) a sertéseket a fenti gazdaságokba kizárólag a takarítási és fertőtlenítési munkálatok befejezését követő legalább 10 nappal telepítsék újra, és azt követően, hogy levágták vagy leölték az összes sertést azon gazdaságokban, ahol a vakcinázást alkalmazták;

b) a sertéseket az újratelepítést követően a klasszikussertéspestis-vírus esetleges jelenlétének kimutatása érdekében a vakcinázási övezet valamennyi gazdaságában a diagnosztikai kézikönyvben megállapított módon klinikai és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a sertéseket újratelepítették azon gazdaságokba, ahol vakcinázást végeztek, e vizsgálatokat csak az újratelepítést követő legalább 40 nap eltelte után szabad elvégezni, és ezen időszak alatt sertéseket nem szabad a gazdaságból kiszállítani.

(9) Azon esetekben, amikor a vakcinázási kampány során marker vakcinát használtak, a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően eltérés engedélyezhető a (4), (5) és (6) bekezdésben említett rendelkezésektől, különös tekintettel a vakcinázott sertések húsának megjelölésére és ezt követő felhasználására, valamint a kezelt termékek rendeltetésére. Az ilyen engedély feltételei a következők:

a) a vakcinázási tervet a vakcinázási műveletek megkezdése előtt a (3) bekezdéssel összhangban jóváhagyják;

b) az érintett tagállam külön kérelmet nyújt be a Bizottságnak, amelyet a vakcinázási kampány végrehajtását, eredményeit és a teljes járványügyi helyzetet bemutató átfogó jelentés kísér; és

c) a 21. cikkben említett eljárásnak megfelelően a vakcinázási kampány végrehajtásakor helyszíni ellenőrzést végeznek.

A (4), (5) és (6) bekezdésben említett rendelkezésektől való eltérések elfogadásának alapja az a kockázat, hogy a klasszikussertéspestis-vírus a vakcinázott sertések, azok utódai vagy termékeik mozgásával, illetve kereskedelmével terjed.

20. cikk

Vadon élő sertések vészvakcinázása

(1) A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, ha vadon élő sertésekben megállapították a klasszikus sertéspestist, és a rendelkezésre álló járványügyi adatok arra utalnak, hogy fennáll a terjedés veszélye, a (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárásokkal és rendelkezésekkel összhangban elrendelhető a vadon élő sertések vészvakcinázása.

(2) Amennyiben egy tagállam vakcinázást szándékozik bevezetni, benyújtja a Bizottságnak vészvakcinázási tervét, amely információt tartalmaz legalább:

a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzetről;

b) a földrajzi terület kiterjedéséről, ahol a vészvakcinázást alkalmazzák. Ez a terület minden esetben a 16. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fertőzött terület részét képezi;

c) a felhasználandó vakcina típusáról és a vakcinázási eljárásról;

d) a fiatal sertések vakcinázására tett különleges erőfeszítésekről;

e) a vakcinázási kampány várható időtartamáról;

f) a vakcinázandó vadon élő sertések hozzávetőleges számáról;

g) a vadon élő sertések populációja nagyarányú keveredésének megakadályozására elfogadott intézkedésekről;

h) a vakcinavírusnak a gazdaságokban tartott sertésekre való átterjedésének megakadályozására elfogadott intézkedésekről, ahol ez alkalmazható;

i) a vakcinázási kampány várható eredményeiről, és a vakcinázás hatékonyságának elbírálásához számításba vett paraméterekről;

j) a terv végrehajtásáért felelős szervek koordinációjával és felügyeletével megbízott hatóságról;

k) azon rendszer felállításáról, amelynek célja, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kinevezett szakértői csoportnak lehetősége legyen a felszámolási terv eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérésére;

l) más, a vészhelyzetben megfelelő intézkedésekről.

A Bizottság az érintett tagállammal együttműködve haladéktalanul megvizsgálja a tervet, különösen annak a 16. cikk (1) bekezdésében előírt felszámolási tervvel összhangban alkalmazott intézkedésekkel való egyezőségének biztosítására.

Amennyiben a vakcinázási terület közel van valamely olyan tagállam területéhez, ahol a vadon élő sertések klasszikussertéspestis-járványának felszámolására tett intézkedések szintén folyamatban vannak, biztosítani kell a vakcinázási terv és az ilyen másik tagállamban alkalmazott intézkedések közötti összhangot.

A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a vészvakcinázási tervet jóvá lehet hagyni vagy annak jóváhagyása előtt módosításokat vagy hiánypótlást lehet kérni.

A fenti eljárásnak megfelelően a vészvakcinázási terv utólag módosítható vagy kiegészíthető a helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében.

(3) Az érintett tagállam 6 havonta jelentést küld a Bizottságnak és a többi tagállamnak a vakcinázási kampány eredményeiről, a 16. cikk (4) bekezdésében említett jelentéssel együtt.

21. cikk

Közösségi ellenőrzések

Az illetékes hatóságokkal együttműködésben a közösségi szakértők helyszíni vizsgálatot tarthatnak, amennyiben az ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosításához szükséges. A tagállam, amelynek területén a vizsgálatot végzik, a szakértőknek megad a feladataik teljesítéséhez szükséges mindennemű segítséget. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett vizsgálat eredményeiről.

E cikk alkalmazásának szabályait és különösen azokat, amelyek a nemzeti hatóságokkal való együttműködés eljárását szabályozzák, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

Készenléti tervek

(1) Valamennyi tagállam elkészíti a klasszikus sertéspestis kitörése esetén végrehajtandó nemzeti intézkedéseket tartalmazó készenléti tervét.

E terv biztosítja az eszközökhöz, felszereléshez, személyzethez és bármilyen más, a járvány kitörésének gyors és hatékony felszámolásához szükséges anyaghoz való hozzáférés lehetőségét. A terv pontosan megjelöli:

a) az érintett tagállamok mindegyike által vészvakcinázás esetére szükségesnek tartott vakcinaigényt;

b) az egyes tagállamok azon régióit, ahol nagy sűrűségű sertésállomány található, annak érdekében, hogy e területeken a betegségre való felkészülés és óvatosság magasabb szintű legyen.

(2) A készenléti terv elkészítéséhez alkalmazandó szempontokat és követelményeket a VII. melléklet állapítja meg.

A 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, az említett szempontokat és követelményeket a klasszikus sertéspestis különleges természetének és a járványvédelmi intézkedések fejleményeinek figyelembevételével lehet módosítani, illetve kiegészíteni.

(3) A Bizottság megvizsgálja a terveket abból a szempontból, hogy mennyire teszik lehetővé a kívánt célok elérését, és javaslatokat tesz az érintett tagállamnak a szükséges módosítások megtételére, különösen annak biztosítására, hogy azok összhangban legyenek a többi tagállam terveivel.

A szükség szerint módosított terveket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban hagyják jóvá.

A terveket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet utólag módosítani vagy kiegészíteni, a helyzet fejleményeinek figyelembevétele érdekében. Minden esetben ötévenként valamennyi tagállam naprakésszé teszi a tervet, és a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően jóváhagyásra benyújtja azt a Bizottságnak.

23. cikk

Járványvédelmi központok és szakértői csoportok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a klasszikus sertéspestis kitörése esetén azonnal létre lehessen hozni egy teljesen működőképes nemzeti járványvédelmi központot.

(2) A nemzeti járványvédelmi központ irányítja, illetve ellenőrzi a (3) bekezdésben említett helyi járványvédelmi központok működését. A nemzeti központ felel többek között:

a) szükséges ellenőrző intézkedések meghatározásáért;

b) a fent említett intézkedések azonnali és hatékony végrehajtásának biztosításáért a helyi járványvédelmi központok szintjén;

c) a helyi járványvédelmi központokhoz személyzet és eszközök telepítéséért;

d) a Bizottság, a többi tagállam, a nemzeti állat-egészségügyi szervek, a nemzeti hatóságok és a mezőgazdasági és kereskedelmi testületek tájékoztatásáért;

e) szükség esetén vészvakcinázás megszervezéséért és a vakcinázási övezetek meghatározásáért;

f) a diagnosztikai laboratóriumokkal való együttműködésért;

g) kapcsolattartásért a sajtóval és más médiumokkal;

h) kapcsolattartásért a rendőri szervekkel a külön intézkedések biztosítása érdekében.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a klasszikus sertéspestis kitörése esetén azonnal létre lehessen hozni teljesen működőképes helyi járványvédelmi központokat.

(4) A nemzeti járványvédelmi központ egyes feladatait azonban a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában előírt igazgatási szinten vagy akár magasabb szinten közbenső helyi járványvédelmi központok is átvehetik, ha ez nem veszélyezteti a nemzeti járványvédelmi központ célkitűzéseit.

(5) A tagállamok egy állandóan működőképes szakértői csoportot hoznak létre az illetékes hatóság betegséggel szembeni felkészültségének szaktudással történő támogatására.

Járvány kitörése esetében a szakértői csoport segíti az illetékes hatóságot legalább:

a) a járványügyi vizsgálatban;

b) mintavételezésben, vizsgálatokban és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értelmezésében;

c) járványvédelmi intézkedések meghatározásában.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti és helyi járványvédelmi központok, illetve a szakértői csoport rendelkezik a szükséges személyzettel és felszereléssel - beleértve a kommunikációs rendszert is -, illetve átlátható és hatékony utasítási lánccal valamint ügyvitellel az ezen irányelvben megállapított járványvédelmi intézkedések azonnali végrehajtásának biztosítására.

A nemzeti és helyi járványvédelmi központok, illetve a szakértői csoport számára szükséges személyzet, felszerelés és kommunikációs rendszer, illetve az utasítási lánc és ügyvitel részleteit a 22. cikkben említett készenléti terv állapítja meg.

(7) A nemzeti és helyi járványvédelmi központok, illetve a szakértői csoport működésére és feladataira vonatkozó további szempontokat és követelményeket a 26. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban lehet megállapítani.

24. cikk

Élelmezési hulladék felhasználása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) megtiltják a sertések élelmezési hulladékkal való etetését;

b) a nemzetközi szállítóeszközökről - mint például hajókról, közúti járművekről, légi járművekről - származó élelmezési hulladékot begyűjtik és felügyelet mellett megsemmisítik;

c) az a) és b) pont rendelkezéseinek alkalmazására, illetve a tagállamok által végzett megfelelő ellenőrzésekre vonatkozó információt legkésőbb minden év október 31-ig, első alkalommal 2003. évben nyújtják be a Bizottsághoz. Ezen információt a Bizottság a 68/361/EGK tanácsi határozattal ( 10 ) létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(2) Az alkalmazandó ellenőrző intézkedésekre, illetve a tagállamok által szolgáltatandó adatokra vonatkozó részletes szabályokat, különösen az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései vonatkozásában, a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket az élelmezési hulladéknak sertések etetésére való felhasználásáról szóló közösségi jogszabályoknak a nem emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásra szánt állati eredetű melléktermékek felhasználását szabályozó rendszer keretében történő alkalmazásának időpontjáig kell alkalmazni.

25. cikk

Eljárások az irányelv és mellékletei módosítására, illetve az irányelv végrehajtására vonatkozó további részletes szabályok elfogadására

(1) Szükség esetén a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosíthatja ezt az irányelvet a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembe vétele érdekében.

(2) Azonban az irányelv mellékleteit a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell módosítani.

(3) Az irányelv végrehajtásához szükséges bármely részletes szabályt a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.

26. cikk

Rendes szabályozási bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 68/361/EGK határozattal létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

27. cikk

Gyorsított szabályozási bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 68/361/EGK határozattal létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak 15 nap.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A VIII. melléklet A. részében felsorolt jogszabályok által módosított 80/217/EGK irányelv 2002. november 1-jével hatályát veszti, figyelemmel a 29. cikkben megállapított átmeneti rendelkezésekre és a tagállamok kötelezettségeinek sérelme nélkül az említett irányelvekre a VIII. melléklet B. részében megállapított átültetési határidőkkel kapcsolatban.

A hatályon kívül helyezett 80/217/EGK irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni és a IX. mellékletben található korrelációs táblázatnak megfelelően kell olvasni.

(2) Az 81/859/EK határozat hatályát veszti.

29. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 28. cikk (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a 80/217/EGK irányelv I. és IV. mellékletét ezen irányelv alkalmazásában továbbra is alkalmazni kell, az ezen irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében említett diagnosztikai kézikönyvet jóváhagyó határozat hatálybalépéséig.

(2) A 80/217/EGK irányelv 6a. cikkével összhangban jóváhagyott és ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában létező terveket a vadon élő sertésekben jelentkező klasszikus sertéspestis felszámolására ezen irányelv alkalmazásában továbbra is alkalmazni kell.

A tagállamok azonban 2003. február 1-je előtt benyújtják a Bizottságnak az említett tervek módosításait, figyelembe véve a 16. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit.

A szükség szerint módosított terveket a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban hagyják jóvá.

(3) A 80/217/EGK irányelv 14b. cikkének megfelelően jóváhagyott és az irányelv hatálybalépésének időpontjában érvényes készenléti terveket a klasszikussertéspestis-járvány ellenőrzésére ezen irányelv alkalmazásában továbbra is alkalmazni kell.

A tagállamok azonban 2003. május 1-je előtt benyújtják a Bizottságnak e tervek módosításait, figyelembe véve a 22. cikkben megállapított rendelkezéseket.

A szükség szerint módosított terveket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban hagyják jóvá.

(4) Ezen irányelv alkalmazásáig a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére irányuló további átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 26. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.

30. cikk

Átültetés a nemzeti jogba és alkalmazás

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2002. október 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezéseket 2002. november 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezen intézkedéseket, azokban hivatkozni kell ezen irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

31. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

32. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Azon tagállamok betegség bejelentése és további járványügyiinformáció-szolgáltatása, ahol klasszikus sertéspestist állapítottak meg

1. Minden egyes elsődleges kitörés, vadon élő sertésben elsődleges előfordulás, illetve vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelt eset megállapítását követő 24 órán belül az érintett tagállamnak az állatbetegségek 82/894/EGK tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban létrehozott közösségi bejelentő rendszerén keresztül közölnie kell a következőket:

a) a szállítás időpontja;

b) a szállítás időtartama;

c) a tagállam neve;

d) a betegség neve;

e) a kitörések vagy előfordulások száma;

f) a klasszikus sertéspestis gyanúja felmerülésének időpontja;

g) a megállapítás dátuma;

h) a megállapításra használt módszerek;

i) az, hogy a betegség jelenlétét vadon élő sertésekben vagy gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertésekben állapították meg;

j) az a földrajzi hely, ahol a klasszikus sertéspestis kitörését vagy esetét megállapították;

k) az alkalmazott betegségfelszámolási intézkedések.

2. Az elsődleges kitörések vagy a vágóhídon vagy szállítóeszközön jelentkező előfordulások esetén az 1. pontban felsorolt adatokon kívül az érintett tagállamnak a következők információkat is továbbítania kell:

a) a fertőzésnek kitett sertések száma a kitörés helyén, illetve a vágóhídon vagy szállítóeszközön;

b) korcsoportonként az elhullott sertések száma a gazdaságban, vágóhídon vagy a szállítóeszközön;

c) kategóriánként a betegség morbiditása, és azon sertések száma, amelyeknél megállapították a klasszikus sertéspestist;

d) a kitörés helyén, illetve a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt sertések száma;

e) az ártalmatlanított hullák száma;

f) kitörés esetén a legközelebbi sertéstartó gazdaságtól való távolság;

g) ha a klasszikus sertéspestis esetét vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg, a gazdaság vagy gazdaságok helye, ahonnan a fertőzött sertések vagy hulláik származnak;

3. Másodlagos kitörések esetén az 1. és 2. pontban említett információkat a 82/894/EGK tanácsi irányelv 4. cikkében megállapított határidőn belül kell továbbítani.

4. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelt klasszikussertéspestis-kitöréssel vagy esettel kapcsolatban az 1., 2. és 3. pontnak megfelelően szolgáltatandó információt a lehető legrövidebb időn belül egy írásbeli jelentés követ a Bizottság és a többi tagállam részére, tartalmazva legalább:

a) a telepen, vágóhídon vagy a szállítóeszközön lévő sertések leölésének és a hullák ártalmatlanításának időpontját;

b) a sertések leölésekor vett mintákon végzett vizsgálatok eredményeit;

c) ha a 6. cikk (1) bekezdésében előírt eltérést alkalmazzák, a leölt és ártalmatlanított sertések számát, valamint egy későbbi időpontban levágandó sertések számát, illetve a vágásukra megállapított határidőt;

d) a betegség lehetséges forrásával kapcsolatos bármilyen információt vagy a betegség eredetét, amennyiben ezt bizonyosan megállapították;

e) a vágóhídon vagy a szállítóeszközön észlelt klasszikus sertéspestis elsődleges kitörés vagy előfordulás esetében a kitörésért vagy a klasszikus sertéspestis esetért felelős vírus genotípusát;

f) amennyiben a kontaktgazdaságokban vagy a klasszikussertéspestis-vírusával való fertőzöttségre gyanús sertéseket tartó gazdaságokban a sertéseket leölték, információkat:

- a leölés időpontjáról és az egyes telepeken leölt sertések számáról kategóriánként,

- a klasszikussertéspestis-kitörés vagy eset és az egyes kontaktgazdaságok közötti járványügyi kapcsolatról vagy azon okokról, amelyek felkeltették a gyanús gazdaságokban a klasszikus sertéspestis gyanúját,

- a sertések leöléskor a gazdaságokban vett mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről.

Ha a kontaktgazdaságokban a sertéseket nem ölték le, tájékoztatást kell adni e döntés okairól.

II. MELLÉKLET

A takarítás és fertőtlenítés alapelvei és eljárásai

1. Általános elvek és eljárások:

a) a takarítási és fertőtlenítési munkálatokat, illetve - amennyiben szükséges - a rágcsálók és rovarok irtását a hatósági állatorvos felügyelete mellett és utasításainak megfelelően kell végrehajtani;

b) a használt fertőtlenítőszereket és koncentrációikat az illetékes hatóság hivatalosan engedélyezi annak biztosítására, hogy a klasszikussertéspestis-vírusát biztosan elpusztítsák;

c) a fertőtlenítőszerek aktivitását alkalmazás előtt ellenőrizni kell, mivel egyes fertőtlenítőszerek hatása a hosszan tartó tárolás következtében csökken;

d) az alkalmazott fertőtlenítőszereket és fertőtlenítési eljárásokat a kezelendő helyiségek, szállítóeszközök és tárgyak jellegének figyelembevételével kell kiválasztani;

e) a zsíroldó- és fertőtlenítőszerek felhasználási körülményeinek biztosítaniuk kell, hogy e szerek hatékonysága nem romlik. Különösen a gyártó által megadott műszaki paramétereket, például a nyomást, a minimális hőmérsékletet és a behatási időt kell betartani;

f) függetlenül az alkalmazott fertőtlenítőszertől a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

- az alom és az alomszalma, valamint a bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel,

- a talaj, a padló, a feljárók és falak kefével és súrolással végzett lemosása és megtisztítása, ahol lehetséges, azt követően, hogy a takarítási és fertőtlenítési eljárás hatékonysága csökkenésének elkerülése érdekében a felszerelési és berendezési tárgyakat eltávolították, illetve lebontották,

- ezt követően a fertőtlenítőszer újabb alkalmazása a gyártó ajánlásaiban meghatározott minimális behatási ideig,

- a tisztítási műveletekhez használt vizet oly módon kell elhelyezni, hogy megelőzze a vírus terjedésének kockázatát és összhangban legyen a hatósági állatorvos utasításaival;

g) amennyiben magasnyomású folyadékkal végzik a mosást, el kell kerülni az előzőleg megtisztított felületek újrafertőződését;

h) a feltehetően fertőzött felszereléseket, berendezéseket, tárgyakat és rekeszeket le kell mosni és fertőtleníteni kell vagy meg kell semmisíteni;

i) el kell kerülni a fertőtlenítési eljárást követő újrafertőződést;

j) az ezen irányelvben megkövetelt takarítást és fertőtlenítést a gazdaság vagy a szállítóeszköz nyilvántartásaiban dokumentálni kell, amennyiben hivatalos jóváhagyás is szükséges, azt a hatósági állatorvosnak is igazolnia kell.

2. A fertőzött gazdaságok takarítására és fertőtlenítésére vonatkozó különleges rendelkezések:

a) bevezető tisztítás és fertőtlenítés:

- az állatok leölése közben minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni vagy a minimálisra lehessen csökkenteni a klasszikussertéspestis-vírusának szétszóródását. Ide tartozik többek között az időszakos fertőtlenítő berendezés felállítása, védőruhák beszerzése, zuhanyozás, a használt berendezések, eszközök és felszerelések fertőtlenítése és a szellőzés áramellátásának felfüggesztése,

- a leölt állatok hulláit fertőtlenítőszerrel le kell permetezni,

- ha a tetemeket ártalmatlanítás céljából el kell szállítani a gazdaságból, zárt és szivárgásmentes tartályokat kell használni,

- amint a sertések hulláit ártalmatlanítás céljából elszállították, a gazdaság azon részeit, ahol az állatokat tartották, illetve a többi épület vagy az udvar stb. azon részeit, amelyek fertőződtek a leölés, levágás vagy post-mortem vizsgálat során, a 12. cikkel összhangban engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni,

- a szöveteket és vért, amely a levágás vagy a post-mortem vizsgálat, illetve az épületek, udvarok, eszközök stb. durva szennyeződésekor jut a felszínre, gondosan össze kell gyűjteni és a hullákkal együtt ártalmatlanítani kell,

- a felhasznált fertőtlenítőszert legalább 24 órán keresztül a kezelt felületen kell hagyni;

b) végső tisztítás és fertőtlenítés:

- a trágyát és a használt almot el kell távolítani és a 3. (a) pontnak megfelelően kell kezelni,

- a felületekről a zsiradékot és szennyeződést zsíroldószer alkalmazásával és vizes lemosással kell eltávolítani,

- a vizes lemosás után további fertőtlenítőszeres permetezést kell végezni,

- hét nap után a helyiségeket zsíroldószerrel kell kezelni, vízzel leöblíteni, fertőtlenítőszerrel lepermetezni, majd ismét leöblíteni vízzel.

3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya kezelése:

a) a trágyát és a használt almot hőkezelés céljából kazalba kell rakni, fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, majd legalább 42 napon keresztül állni kell hagyni, illetve meg kell semmisíteni égetéssel vagy elföldeléssel;

b) a hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó hozzáadásától számítva legalább 42 napig tárolni kell, kivéve ha az illetékes hatóság engedélyezi a hígtrágya csökkentett tárolási időtartamát a vírus elpusztításának biztosítására a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően kezelt hígtrágya esetében.

4. Az 1. és 2. ponttól eltéréssel azonban a szabad tartású gazdaságok esetében az illetékes hatóság különleges takarítási és fertőtlenítési eljárásokat állapíthat meg, figyelembe véve a telep típusát és az időjárási feltételeket.

III. MELLÉKLET

A klasszikus sertéspestissel foglalkozó nemzeti laboratóriumok feladatai

2.

A klasszikus sertéspestissel foglalkozó nemzeti laboratóriumok felelnek annak biztosításáért, hogy valamennyi tagállamban a klasszikus sertéspestis jelenlétének kimutatására és a vírusizolátumok genotípusának azonosítására alkalmas laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően végzik el. Ennek érdekében a laboratóriumok különleges megállapodásokat köthetnek a közösségi referencialaboratóriummal vagy más nemzeti laboratóriumokkal.

3.

Valamennyi tagállam klasszikus sertéspestissel foglalkozó nemzeti laboratóriuma felel a tagállamokban a klasszikussertéspestis-laboratóriumokban alkalmazott szabványok és diagnosztikai módszerek összehangolásáért. Ennek érdekében:

a) diagnosztikai reagensekkel láthatják el az egyes laboratóriumokat;

b) ellenőrizniük kell az adott tagállamban használt diagnosztikai reagensek minőségét;

c) időszakonként összehasonlító vizsgálatokat kell szervezniük;

d) meg kell őrizniük a tagállamban megállapított esetekben és kitörések alkalmával izolált klasszikussertéspestisvírus-izolátumokat.

IV. MELLÉKLET

A klasszikus sertéspestis közösségi referencialaboratóriuma

1. A klasszikus sertéspestissel foglalkozó közösségi referencialaboratórium: Institut für Virologie, der Tierärztlichen Hochschule Hannover, Bünteweg 17, D-30559 Hannover, Németország.

2. A közösségi referencialaboratórium szerepe és feladatai a klasszikus sertéspestis vonatkozásában a következők:

a) a Bizottsággal konzultálva a tagállamokban a klasszikus sertéspestis diagnosztizálására alkalmazott módszerek összehangolása, különösen az alábbiak révén:

- a diagnózis során használt sejttenyészetek tárolása és utánpótlása,

- a klasszikussertéspestisvírus-törzsek tipizálása, tárolása, utánpótlása a szerológiai tesztekhez és ellenszérum előállításához,

- szabványosított és konjugált szérumok, illetve más referenciareagensek nemzeti laboratóriumok rendelkezésére bocsátása a tagállamokban használt vizsgálatok és reagensek szabványosítása céljából,

- a klasszikussertéspestisvírus-gyűjtemény létesítése és fenntartása,

- a közösségi szinten alkalmazott diagnosztikai eljárások időszakos összehasonlító vizsgálatainak megszervezése,

- az alkalmazott diagnosztikai módszerekre és az elvégzett vizsgálatok eredményeire vonatkozó adatok és információk összegyűjtése és egybevetése,

- a rendelkezésre álló legkorszerűbb módszerekkel a vírusizolátumok karakterizálása a klasszikus sertéspestis járványtanának jobb megértése érdekében,

- a világban a klasszikus sertéspestis megfigyelési, járványtani és megelőzési módszereiben elért fejlődés figyelemmel kísérése,

- a klasszikus sertéspestist okozó vírussal és más vírusokkal kapcsolatos szakértői anyagok megőrzése a gyors differenciáldiagnózis lehetővé tételére,

- a klasszikus sertéspestis felszámolására és ellenőrzésére használt állat-egészségügyi immunológiai termékek előállításáról és alkalmazásáról alapos ismeretek szerzése;

b) meg kell tennie a szükséges lépéseket a labordiagnosztikában jártas szakértők képzésére, illetve továbbképzésére a diagnosztikai eljárások összehangolása céljából,

c) szakképzett személyzettel kell rendelkeznie a Közösségben előforduló sürgősségi helyzetek kezelésére,

d) kutatási tevékenységet kell végeznie, és lehetőség szerint össze kell hangolni a klasszikus sertéspestis ellenőrzésének javítását célzó kutatási tevékenységeket.

V. MELLÉKLET

Az érintett telepeken tartott sertések leölésére vonatkozó döntéskor figyelembe veendő főbb szempontok és kockázati tényezők

VI. MELLÉKLET

A sertéstartó gazdaságokban elvégzendő vészvakcinázásra vonatkozó döntéskor figyelembe veendő főbb szempontok és kockázati tényezők

VII. MELLÉKLET

A készenléti tervekre vonatkozó szempontok és követelmények

A tagállamok biztosítják, hogy a készenléti tervek legalább a következő szempontoknak és követelményeknek megfelelnek:

a) rendelkezést kell hozni annak biztosítására, hogy fennálljanak a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogi alapok, és azok lehetővé tegyék gyors és hatékony mentesítési eljárások végrehajtását;

b) rendelkezést kell hozni annak biztosítására, hogy hozzá lehessen férni a vészhelyzeti alapokhoz, költségvetési eszközökhöz és pénzügyi forrásokhoz a klasszikus sertéspestis járvány elleni harc valamennyi vonatkozásának lefedéséhez;

c) utasítási láncot kell felállítani, amely biztosítja járvány esetén a gyors és hatékony döntéshozatali eljárást. Ha szükséges, az utasítási láncot egy központi döntéshozó szerv fennhatósága alá kell helyezni, amely felelős a járvány elleni küzdelem valamennyi stratégiájának irányításáért. Az állat-egészségügyi szolgálat vezetőjének tagnak kell lennie ebben a szervben, és meg kell valósítania az összeköttetést a központi döntéshozó szerv és a 23. cikkben előírt nemzeti járványvédelmi központ között;

d) rendelkezést kell hozni, hogy a gyors és hatékony munkát biztosító megfelelő erőforrások rendelkezésre álljanak, beleértve a laboratóriumi személyzetet, felszerelést és infrastruktúrát;

e) kézikönyvről kell gondoskodni. Ennek meg kell adnia valamennyi eljárás, utasítás és intézkedés teljes körű és részletes gyakorlati leírását, amelyeket a klasszikus sertéspestis kitörésekor alkalmazni kell;

f) ha szükséges, részletes terveket kell kidolgozni a vészvakcinázásra;

g) a személyzetnek rendszeresen részt kell vennie:

i. a klasszikus sertéspestis klinikai tüneteiről, a járványügyi vizsgálatról és a betegség leküzdéséről tartott gyakorlaton;

ii. riasztási gyakorlaton évente legalább kétszer;

iii. kommunikációs technikai gyakorlaton, a hatóságokat, gazdákat és állatorvosokat megcélzó, a folyamatban lévő járványról szóló információs hadjárat megszervezése érdekében.

VIII. MELLÉKLET

A. rész

A 80/217/EGK tanácsi határozat és annak módosításai

(Hivatkozás a 28. cikkben)

B. rész

Határidők a nemzeti jogba átültetésre

IX. MELLÉKLET

Korrelációs táblázat

( 1 ) HL L 378., 1982.12.31., 58. o. A legutóbb a 2000/556/EK bizottsági határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.

( 2 ) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 3 ) A Tanács 1990. november 27-i 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok ártalmatlanítására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról (HL L 363., 1990.12.27., 51. o.). A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 4 ) HL L 340., 1993.12.31., 21. o.

( 5 ) A Tanács 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977/64. o.). A legutóbb a 2001/298/EK bizottsági határozattal (HL L 102., 2001.4.12., 63. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 355., 1992.12.5., 32. o. Az 1994. csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 7 ) A Tanács 1972. december 12-i 72/461/EGK irányelve a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról (HL L 302., 1972.12.31, 24. o.). A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 8 ) A Tanács 1980. január 22-i 80/215/EGK irányelve a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL L 47., 1980.2.21., 4. o.). A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 9 ) A Tanács 1992. június 16-i 92/45 EGK irányelve a vadak elejtésével és a vadhús forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról (HL L 268., 1992.9.14., 35. o.). A legutóbb a 97/79/EK irányelvvel (HL L 24., 1998.1.30., 31. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 255., 1968.10.18., 23. o.