32021R0782[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/782 RENDELETE

(2021. április 29.)

a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és célkitűzések

Az utasok hatékony védelme és a vasúti utazások ösztönzése érdekében ez a rendelet a vasúti közlekedés tekintetében az alábbiakra vonatkozóan állapít meg szabályokat:

a) az utazási feltételek és a menetjegyvásárlási lehetőségek tekintetében az utasok közötti megkülönböztetés tilalma;

b) a vállalkozó vasúti társaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelőssége és biztosítási kötelezettségei;

c) az utasok jogai a vasúti szolgáltatás igénybevételéből eredő balesetekből származó halál vagy személyi sérülés, valamint a poggyász elvesztése vagy károsodása esetén;

d) az utasok jogai üzemzavar, például járatkimaradás vagy késés esetén, ideértve a kártérítéshez való jogot;

e) az utasok számára hozzáférhető formátumban és időszerű módon nyújtott minimális szintű és pontos tájékoztatás, beleértve a menetjegyek kiállításáról nyújtott tájékoztatást is;

f) a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hátrányos megkülönböztetésének tilalma és a számukra nyújtott segítség;

g) a szolgáltatásminőségi előírások megállapítása és figyelemmel kísérése, valamint az utasok személyes biztonságát érintő kockázatok kezelése;

h) a panaszok kezelése;

i) a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok.

2. cikk

Hatály

A (8) bekezdés tiszteletben tartásával a tagállamok mentességet biztosíthatnak e rendelet előírásainak alkalmazása alól az alábbi szolgáltatások tekintetében:

a) városi, elővárosi és regionális vasúti személyszállítási szolgáltatások;

b) olyan nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások, amelyeknek jelentős része - ezen belül legalább egy menetrend szerinti megállás - az Unión kívül történik.

Amennyiben e mentességek regionális vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkoznak, akkor a 6. cikk, a 12. cikk, a 18. cikk (3) bekezdése és az V. fejezet tekintetében sem alkalmazandók.

E bekezdés második albekezdésétől eltérően, a regionális vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó, a 12. cikk (1) bekezdésének és a 18. cikk (3) bekezdésének alkalmazása alóli mentességek 2028. június 7-ig alkalmazhatók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vállalkozó vasúti társaság": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti vállalkozó vasúti társaságok;

2. "pályahálózat-működtető": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti pályahálózat-működtető;

3. "az állomás üzemeltetője": egy vagy több vasútállomás vezetéséért felelős tagállami szervezeti egység, amely egyben a pályahálózat-működtető is lehet;

4. "utazásszervező": a vállalkozó vasúti társaságtól eltérő szervező vagy közvetítő, az (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 3. cikkének 8. és 9. pontjában meghatározottak szerint;

5. "menetjegy-értékesítő": a vasúti szállítási szolgáltatások azon kiskereskedelmi forgalmazói, amelyek a kiskereskedelmi forgalmazó és egy vagy több vállalkozó vasúti társaság között létrejött szerződés vagy egyéb megállapodás alapján menetjegyeket - ezen belül átszállójegyeket is - árusítanak;

6. "személyszállítási szerződés": ellenszolgáltatás fejében vagy térítésmentesen teljesítendő vasúti fuvarozásról szóló szerződés a vállalkozó vasúti társaság és az utas között, amely egy vagy több szállítási szolgáltatásra vonatkozik;

7. "menetjegy": a személyszállítási szerződés megkötésének érvényes bizonyítéka, formájától függetlenül;

8. "helyfoglalás": utazásra jogosító, papír- vagy elektronikus formátumú engedély, az előzetesen megerősített, személyre szóló szállítási megállapodásnak megfelelően;

9. "átszállójegy": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 35. pontjában meghatározottak szerinti átszállójegy;

10. "szolgáltatás": vasúti állomások között menetrend szerint működtetett vasúti személyszállítási szolgáltatás, beleértve a helyettesítő utazási megoldás tekintetében kínált szállítási szolgáltatásokat is;

11. "utazás": egy indulási és egy érkezési állomás között végzett személyszállítás;

12. "belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás": olyan vasúti személyszállítás, amely során az utas nem lépi át egyetlen tagállam határát sem;

13. "városi és elővárosi vasúti személyszállítási szolgáltatás": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 6. pontja értelmében vett vasúti személyszállítási szolgáltatás;

14. "regionális vasúti személyszállítási szolgáltatás": a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 7. pontja értelmében vett vasúti személyszállítási szolgáltatás;

15. "távolsági vasúti személyszállítási szolgáltatás": a városi, elővárosi vagy regionális vasúti személyszállítási szolgáltatástól eltérő vasúti személyszállítási szolgáltatás;

16. "nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás": olyan vasúti személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja különböző tagállamok vagy valamely tagállam és egy harmadik ország állomásai közötti személyszállítás;

17. "késés": a közzétett menetrend szerinti érkezési időpont és a végső célállomáson az utas tényleges vagy várt érkezésének időpontja közötti különbség;

18. "érkezés": az az időpont, amikor a célállomás peronjánál a vonatajtók kinyílnak és az utasok leszállhatnak;

19. "utazási igazolvány" vagy "bérlet": korlátlan számú utazásra jogosító menetjegy, amellyel a jogos tulajdonosa bizonyos időtartamon belül egy adott vasútvonalon vagy vasúthálózaton utazhat;

20. "elmulasztott csatlakozás": az a helyzet, amikor egy utas egy vagy több korábbi szolgáltatás késése vagy törlése vagy egy szolgáltatásnak a menetrend szerinti indulási időt megelőző indulása miatt lemarad az átszállójegyként értékesített vasúti utazáson belüli egy vagy több szolgáltatásról;

21. "fogyatékossággal élő személy" és "csökkent mozgásképességű személy": olyan személy, aki tartós vagy ideiglenes fizikai, mentális, értelmi vagy érzékszervi sérüléssel él, amely miatt különböző akadályokba ütközhet és ez gátolhatja abban, hogy más utasokhoz hasonlóan teljeskörűen és hatékonyan vegye igénybe a közlekedést vagy akinek mozgásképessége a közlekedés során az életkora miatt korlátozott;

22. "állomás": olyan vasúti létesítmény, ahol a vasúti személyszállítási szolgáltatás megkezdődhet,, megállhat vagy befejeződhet.

II. FEJEZET

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS MENETJEGYEK

4. cikk

Személyszállítási szerződés

E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a személyszállítási szerződés megkötését és teljesítését, valamint a tájékoztatást és a menetjegyek értékesítését az I. melléklet II. és III. címének rendelkezései szabályozzák.

5. cikk

Megkülönböztetésmentes szerződési feltételek és díjszabások

A szociálpolitikai kedvezmények sérelme nélkül, a vállalkozó vasúti társaságoknak, a menetjegy-értékesítőknek vagy az utazásszervezőknek az utas állampolgársága szerinti vagy a vállalkozó vasúti társaság, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező Unión belüli székhelye szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nélkül kell meghatározniuk szerződési feltételeiket és díjszabásaikat az utazóközönség számára.

E cikk első bekezdése olyankor is alkalmazandó a vállalkozó vasúti társaságokra és a menetjegy-értékesítőkre, amikor a 11. cikkel összhangban helyfoglalásokat fogadnak el az utasoktól.

6. cikk

Kerékpárok

Olyan vonatokon, amelyeken kötelező a helyfoglalás, lehetőséget kell biztosítani a kerékpár szállítására történő helyfoglalásra.

Amennyiben egy utas helyet foglalt egy kerékpár szállítására, de a kerékpár szállítását megfelelő indok nélkül megtagadták, az utas jogosult helyettesítő utazási megoldásra vagy a 18. cikk szerinti visszatérítésre, a 19. cikk szerinti kártérítésre és a 20. cikk (2) bekezdése szerinti segítségnyújtásra.

A vállalkozó vasúti társaságoknak a vonat-összeállítás nagyságát, a szolgáltatás típusát és a kerékpárszállítás iránti igényt figyelembe véve kell meghatározniuk a kerékpárhelyek megfelelő számát. Az (5) bekezdésben említett tervekben meg kell határozni a kerékpárhelyek megfelelő számát. Amennyiben nincsenek ilyen tervek, vagy a tervekben nem határozták meg ezt a számot, minden vonat-összeállításnak legalább négy kerékpárhellyel kell rendelkeznie.

A tagállamok bizonyos szolgáltatástípusok esetében négynél magasabb számot is előírhatnak megfelelő minimális számként, amely esetben az említett szám a második albekezdéssel összhangban meghatározott szám helyett alkalmazandó.

Az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikkének b) pontjában meghatározott illetékes hatóságok ilyen terveket készíthetnek a közszolgáltatási szerződések keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. A tagállamok előírhatják, hogy az említett illetékes hatóságok vagy a területükön működő vállalkozó vasúti társaságok ilyen terveket készítsenek.

7. cikk

A mentesség és a korlátozások tilalma

8. cikk

A szolgáltatások megszüntetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozó vasúti társaságoknak vagy adott esetben a vasúti közszolgáltatási szerződésért felelős illetékes hatóságoknak megfelelő módon - többek között az (EU) 2019/882 irányelvben, valamint a 454/2011/EU és az 1300/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban hozzáférhető formátumban - még a végrehajtás előtt közzé kell tenniük a szolgáltatások akár ideiglenes, akár végleges megszüntetésére vonatkozó határozatukat.

9. cikk

Utazási információ

10. cikk

Hozzáférés a forgalmi és utazási információkhoz

Az információ felhasználására vonatkozó szerződés vagy megállapodások feltételei nem korlátozhatják szükségtelenül az ismételt felhasználás lehetőségét és nem használhatók fel a verseny korlátozására.

A vállalkozó vasúti társaságok megkövetelhetik más vállalkozó vasúti társaságoktól, az utazásszervezőktől és a menetjegy-értékesítőktől a hozzáférés biztosításával kapcsolatban felmerült költségek méltányos, észszerű és arányos pénzügyi ellentételezését, a pályahálózat-működtetők pedig az alkalmazandó szabályokkal összhangban kérhetnek ellentételezést.

11. cikk

Menetjegyvásárlási és helyfoglalási lehetőségek

A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül a vállalkozó vasúti társaságoknak - közvetlenül, vagy menetjegy-értékesítőkön vagy utazásszervezőkön keresztül - legalább az egyik alábbi értékesítési módon kell az utasok számára menetjegyeket értékesíteniük:

a) jegypénztárak, egyéb értékesítési helyek vagy jegyértékesítő automaták;

b) telefon, internet vagy bármely más széles körben elérhető információtechnológia;

c) a vonat fedélzete.

Az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott illetékes hatóságok előírhatják, hogy a vállalkozó vasúti társaságok a közszolgáltatási szerződések keretében nyújtott szolgáltatásokra több értékesítési módon is kínáljanak menetjegyeket.

Ha az indulási vasútállomáson nincs jegypénztár vagy jegyértékesítő automata, az utasokat a vasútállomáson tájékoztatni kell az alábbiakról:

a) telefonos, internetes vagy a vonat fedélzetén történő jegyvásárlási lehetőség és a vásárlás módja;

b) a legközelebbi vasútállomás vagy olyan hely, ahol jegypénztár vagy jegyértékesítő automata található.

Amennyiben a vonat fedélzetén nincs személyzet, a vállalkozó vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a fogyatékossággal élő személyeket, hogy tudnak-e menetjegyet vásárolni, és ha igen, hogyan.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a vállalkozó vasúti társaságok előírják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket a tartózkodási helyük szerinti ország nemzeti jogával és gyakorlataival összhangban kell fogyatékossággal élőnek tekinteni.

A tagállamok az első albekezdésben említett jogot valamennyi utasra kiterjeszthetik. Azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, erről tájékoztatják a Bizottságot. Az Európai Vasúti Ügynökségnek ezt az információt közzé kell tennie a 454/2011/EU és az 1300/2014/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos honlapján.

12. cikk

Átszállójegyek

Az első albekezdés alkalmazásában a "kizárólagos vállalkozó vasúti társaság" kifejezés magában foglalja azokat a vállalkozó vasúti társaságokat is, amelyek vagy 100 %-ban ugyanazon tulajdonos tulajdonában vannak, vagy amelyek a szóban forgó vállalkozó vasúti társaságok egyikének 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalatok.

Az első bekezdésben említett visszatérítési és kártérítési jog nem érinti az utasoknak további kártérítést biztosító, alkalmazandó nemzeti jogot.

III. FEJEZET

A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOKNAK AZ UTASOKKAL SZEMBENI ÉS AZ UTASOK POGGYÁSZAIRA VONATKOZÓ FELELŐSSÉGE

13. cikk

Utasokkal szembeni és az utasok poggyászaira vonatkozó felelősség

E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, és nem sértve az utasok további kártérítését biztosító alkalmazandó nemzeti jogot, a vállalkozó vasúti társaságoknak az utasokkal szembeni és az utasok poggyászaira vonatkozó felelősségét az I. melléklet IV. címének I., III. és IV. fejezete, valamint VI. és VII. címe szabályozza.

14. cikk

Biztosítás és felelősségbiztosítás

A vállalkozó vasúti társaságnak - a 2012/34/EU irányelv 22. cikkével összhangban - felelősségi fokának megfelelő biztosítással vagy piaci feltételek mellett nyújtott megfelelő garanciával kell rendelkeznie, hogy fedezete legyen a károkra.

15. cikk

Előzetes kifizetések

16. cikk

A felelősség vitatása

Még ha a vállalkozó vasúti társaság vitatja is felelősségét az általa szállított utas fizikai sérüléséért, minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie azért, hogy segítse a harmadik féltől kártérítést igénylő utast.

IV. FEJEZET

KÉSÉS, CSATLAKOZÁSMULASZTÁS ÉS JÁRATKIMARADÁS

17. cikk

A késéssel, csatlakozásmulasztással és járatkimaradással kapcsolatos felelősség

E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a vállalkozó vasúti társaságnak a késéssel, csatlakozásmulasztással és járatkimaradással kapcsolatos felelősségére az I. melléklet IV. címe II. fejezetének rendelkezései az irányadóak.

18. cikk

Visszatérítés és helyettesítő utazási megoldás

Amennyiben induláskor vagy elmulasztott csatlakozás vagy járatkimaradás esetén a személyszállítási szerződés szerinti végső célállomásra való megérkezés észszerűen legalább 60 perces késéssel várható, a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatást működtető vállalkozó vasúti társaságnak azonnal fel kell ajánlania az utas számára az alábbiak közötti választás lehetőségét, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket:

a) a menetjegy teljes árának visszatérítése ugyanazon feltételekkel, mint amelyekkel a fizetés történt, az utazás meg nem tett részére vagy részeire vagy, ha az utazás az utas eredeti útiterve szempontjából már érdektelenné vált, a már megtett részére vagy részeire, adott esetben a kiindulási helyre történő lehető legkorábbi visszajuttatás biztosításával együtt;

b) az utazás folytatása vagy helyettesítő utazási megoldás a végső célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett a lehető legkorábban;

c) az utazás folytatása vagy helyettesítő utazási megoldás a végső célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett az utas által választott, későbbi időpontban.

Amennyiben az utas a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatás vagy az elmulasztott csatlakozás menetrend szerinti indulási idejétől számított 100 percen belül nem kap tájékoztatást a rendelkezésre álló helyettesítő utazási megoldásokról, jogában áll más vasúti vagy autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társasággal ilyen szerződést kötni. A vállalkozó vasúti társaságnak meg kell térítenie az utasnak az ennek nyomán felmerült szükséges, megfelelő és észszerű költségeit.

Ez a bekezdés nem érinti azokat a nemzeti szintű törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a helyettesítő utazási megoldások tekintetében kedvezőbb feltételeket biztosítanak az utasok számára.

19. cikk

Kártérítés

Az utas - az utazási jog elvesztése nélkül - a menetjegyen vagy átszállójegyen feltüntetett indulási állomás és végső célállomás közötti késések miatt kártérítésre jogosult a vállalkozó vasúti társaságtól olyan késés esetén, amikor a jegy árát a 18. cikkel összhangban nem térítették vissza. A késések esetén fizetendő legalacsonyabb összegű kártérítések a következők:

a) a menetjegy árának 25 %-a 60-119 perces késés esetén;

b) a menetjegy árának 50 %-a 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén.

A vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető kártérítés fizetésére olyan esetben, amikor bizonyítani tudja, hogy a késést, a csatlakozásmulasztást vagy a járatkimaradást közvetlenül a következők okozták vagy hogy a késés, a csatlakozásmulasztás vagy a járatkimaradás szervesen kapcsolódott a következőkhöz:

a) a vasúti üzemmel össze nem függő rendkívüli körülmények - például szélsőséges időjárási körülmények, jelentős természeti katasztrófák vagy súlyos népegészségügyi válsághelyzetek -, amelyeket a vállalkozó vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el;

b) az utas hibája; vagy

c) egy harmadik fél magatartása, amelyet a vállalkozó vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el, mint például személyek a síneken, vezetékek eltulajdonítása, fedélzeti vészhelyzetek, bűnüldözési tevékenységek, szabotázs vagy terrorizmus.

A vállalkozó vasúti társaság személyzete által folytatott sztrájk, az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más társaságok cselekményei vagy mulasztásai, valamint a pályahálózat-működtetők és az állomásüzemeltetők cselekményei vagy mulasztásai nem tartoznak az első albekezdés c) pontjában említett mentesség hatálya alá.

20. cikk

Segítségnyújtás

Az (1) bekezdésben említett, legalább 60 perces késés vagy járatkimaradás esetén a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatást működtető vállalkozó vasúti társaság köteles térítésmentesen felajánlani az utasok részére az alábbiakat:

a) a várakozási időhöz észszerűen mérten ételek és frissítők, amennyiben azok a vonaton vagy az állomáson rendelkezésre állnak, vagy észszerűen odaszállíthatók olyan szempontokat figyelembe véve, mint a beszállítótól való távolság, a szállítási idő és a költségek;

b) szállodai vagy egyéb szálláshely, valamint a vasútállomás és a szálláshely közötti szállítás azokban az esetekben, amikor egy- vagy többéjszakás tartózkodás vagy többlettartózkodás válik szükségessé, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges. Azokban az esetekben, amikor az ilyen tartózkodás a 19. cikk (10) bekezdésében említett körülmények miatt válik szükségessé, a vállalkozó vasúti társaság legfeljebb három éjszakára korlátozhatja az elszállásolási kötelezettség időtartamát. Lehetőség szerint figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférési igényeit, valamint a segítő kutyák szükségleteit;

c) amennyiben a vonat a pályán akadt el, szállítás a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás alternatív kiindulási helyére vagy végső célállomására, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges.

V. FEJEZET

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ ÉS A CSÖKKENT MOZGÁSKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK

21. cikk

Közlekedéshez való jog

22. cikk

A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtott tájékoztatás

23. cikk

Segítségnyújtás a vasútállomásokon és a vonat fedélzetén

A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére a következő segítségnyújtást kell biztosítani:

a) a nemzeti gyakorlatokkal összhangban segítőként elismert segítő kedvezményes áron vagy adott esetben térítésmentesen utazhat, és számára - amennyiben ez megoldható - a fogyatékossággal élő személy mellett kell ülőhelyet biztosítani;

b) amennyiben egy vállalkozó vasúti társaság a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban megköveteli, hogy az utas kísérővel utazzon a vonat fedélzetén, akkor a kísérő személy térítésmentes utazásra jogosult, és számára - amennyiben ez megoldható - a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személy mellett kell ülőhelyet biztosítani;

c) a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára lehetővé kell tenni, hogy - az idevágó nemzeti joggal összhangban - segítő kutya kísérje őket;

d) személyzet nélküli vonatok esetén az állomások üzemeltetőinek vagy a vállalkozó vasúti társaságoknak a 20. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférési szabályokkal összhangban térítésmentes segítségnyújtást kell biztosítaniuk a vonatra való felszálláskor és a vonatról való leszálláskor, ha az állomáson rendelkezésre áll képzett személyzet;

e) személyzettel ellátott vasútállomásról való elindulás, ott történő átszállás vagy az oda történő megérkezés során az állomás üzemeltetőjének vagy a vállalkozó vasúti társaságnak térítésmentes segítségnyújtást kell biztosítania oly módon, hogy az érintett személy fel tudjon szállni a vonatra, át tudjon szállni egy olyan csatlakozó vasúti járatra, amelyre menetjeggyel rendelkezik vagy le tudjon szállni a vonatról, amennyiben az állomáson rendelkezésre áll képzett személyzet. Amennyiben a segítségnyújtás iránti igényt a 24. cikk a) pontjának megfelelően előre bejelentik, az állomás üzemeltetője vagy a vállalkozó vasúti társaság köteles biztosítani a kért segítségnyújtást;

f) személyzet nélküli állomásokon a vállalkozó vasúti társaságoknak térítésmentes segítségnyújtást kell biztosítaniuk a vonat fedélzetén, valamint a vonatra való felszálláskor és a vonatról való leszálláskor, ha a vonat képzett kísérő személyzettel rendelkezik;

g) a vonat fedélzetén vagy az állomáson lévő képzett kísérő személyzet hiányában az állomások üzemeltetőinek vagy a vállalkozó vasúti társaságoknak minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítsák a vasúti utazáshoz való hozzáférést;

h) a vállalkozó vasúti társaságoknak minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek ugyanazokat a fedélzeti szolgáltatásokat vehessék igénybe, mint a többi utas, amennyiben a szóban forgó személyek nem tudják önállóan és biztonságosan igénybe venni az említett szolgáltatásokat.

24. cikk

A segítségnyújtás körülményei

A vállalkozó vasúti társaságoknak, az állomások üzemeltetőinek, a menetjegy-értékesítőknek és az utazásszervezőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy egyetlen értesítési mechanizmust biztosítva, a 21. és a 23. cikkben meghatározottak szerint térítésmentes segítséget nyújtsanak a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára, az alábbi pontoknak megfelelően:

a) a segítségnyújtás feltétele, hogy az utas ilyen segítségnyújtás iránti igényéről legalább 24 órával annak szükségessége előtt értesítsék a vállalkozó vasúti társaságot, az állomás üzemeltetőjét, a menetjegy-értékesítőt, vagy azt az utazásszervezőt, amelynél a menetjegyet megvásárolták vagy adott esetben az f) pontban említett egyablakos kapcsolattartó pontot. Az értesítést az alkalmazott kommunikációs módtól függetlenül többletköltségek nélkül kell fogadni. Amennyiben a menetjegy vagy bérlet többszöri utazásra jogosít, egy értesítés elegendő, feltéve, hogy elegendő információ áll rendelkezésre a további utazások időpontjáról, és a szóban forgó értesítést minden esetben legalább 24 órával az első segítségnyújtás szükségessége előtt kell megtenni. Az utas és/vagy annak képviselője köteles minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen további utazások lemondását legalább 12 órával előre bejelentse. A tagállamok legkésőbb 2026. június 30-ig engedélyezhetik az értesítésekre vonatkozóan az első, második és harmadik albekezdésben előírt 24 órás időszak legfeljebb 36 órára történő meghosszabbítását. Ilyen esetekben a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az említett engedély megadásáról, és ismertetik az említett időszak lerövidítése érdekében már meghozott vagy tervezett intézkedéseket;

b) a vállalkozó vasúti társaságoknak, az állomások üzemeltetőinek, a menetjegy-értékesítőknek és az utazásszervezőknek valamennyi, az értesítések fogadásához szükséges intézkedést meg kell tenniük. Amennyiben a menetjegy-értékesítők nem tudják kezelni az ilyen értesítéseket, alternatív vásárlási pontokat kell javasolniuk vagy alternatív módokat kell megadniuk az értesítés megtételéhez;

c) amennyiben nem kerül sor az a) pontnak megfelelő értesítésre, a vállalkozó vasúti társaságnak és az állomás üzemeltetőjének minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy számára az utazás lehetővé tétele érdekében;

d) e cikk f) pontjának sérelme nélkül az állomás üzemeltetőjének vagy bármely más felhatalmazott személynek ki kell jelölnie azokat a helyeket, ahol a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek a vasútállomásra való megérkezésüket bejelenthetik és ahol segítséget kérhetnek. Az ilyen helyek kijelölésével és az azokra vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos feladatokról a 21. cikk (1) bekezdésében foglalt hozzáférési szabályokban kell rendelkezni;

e) a segítségnyújtás feltétele, hogy a fogyatékossággal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy a kijelölt helyen megjelenjen az ilyen segítséget nyújtó vállalkozó vasúti társaság vagy állomásüzemeltető által előzetesen megállapított időpontban. Ezen időpont legfeljebb 60 perccel előzheti meg a közzétett indulási időt, vagy azt az időpontot, amelyre az összes utast kérik, hogy jelenjék meg. Ha nem állapítanak meg olyan időpontot, amelyen belül a fogyatékossággal élő vagy a csökkent mozgásképességű személynek meg kellene jelennie, a személynek a kijelölt helyen legalább 30 perccel a közzétett indulási idő előtt vagy azon időpont előtt kell megjelennie, amelyre az összes utast kérik, hogy jelenjék meg;

f) a tagállamok megkövetelhetik, hogy az állomásüzemeltetők és a vállalkozó vasúti társaságok a területükön együttműködjenek a fogyatékossággal élő személyeket és a csökkent mozgásképességű személyeket segítő egyablakos kapcsolattartó pontok létesítése és működtetése céljából. Az egyablakos kapcsolattartó pontok működési feltételeit a 21. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférési szabályokban kell meghatározni. Az említett egyablakos kapcsolattartó pontok feladata a következő: i. segítségnyújtás iránti kérések fogadása az állomásokon; ii. segítségnyújtás iránti egyedi kérések továbbítása az állomásüzemeltetők és a vállalkozó vasúti társaságok felé; valamint iii. az akadálymentességgel kapcsolatos tájékoztatás.

25. cikk

A mozgást segítő eszközök, segédeszközök és segítő kutyák tekintetében nyújtott kártérítés

Amennyiben valamely vállalkozó vasúti társaság vagy állomásüzemeltető elveszíti vagy megrongálja egy fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személy mozgást segítő eszközét - többek között a kerekesszékét -, segédeszközét, vagy segítő kutyájának az elvesztését vagy sérülését okozza, felelősség terheli az okozott kárért, veszteségért vagy sérülésért, és indokolatlan késedelem nélkül kártérítést kell nyújtania. Az említettkártérítésnek tartalmaznia kell a következőket:

a) az elveszített vagy megrongálódott mozgást segítő eszköz vagy segédeszköz pótlásának vagy javításának a költséget;

b) a az elveszített vagy sérülést szenvedett segítő kutya pótlásának vagy sérülése kezelésének a költsége, valamint

c) a mozgást segítő eszköz, segédeszköz vagy segítő kutya ideiglenes pótlásának észszerű költségei, amennyiben a vállalkozó vasúti társaság vagy az állomásüzemeltető a (2) bekezdéssel összhangban nem biztosít ilyen pótlást.

26. cikk

A személyzet képzése

Az állomáson vagy a vonatokon dolgozó, az utazóközönséggel közvetlen kapcsolatba kerülő személyzet minden tagja részére a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek igényeivel kapcsolatos tájékozottságot növelő képzés és rendszeres frissítő képzések megtartása.

VI. FEJEZET

BIZTONSÁG, PANASZOK ÉS SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG

27. cikk

Az utasok személyes biztonsága

A hatóságokkal egyetértésben a vállalkozó vasúti társaságoknak, a pályahálózat-működtetőknek és az állomások üzemeltetőinek saját felelősségi körén belül meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket, és azokat hozzá kell igazítaniuk a hatóságok által meghatározott biztonsági szinthez, a vasútállomásokon és a vonatokon az utasok személyes biztonságának biztosítása, valamint a kockázatok kezelése érdekében. Együtt kell működniük és információt kell cserélniük a biztonság szintjét feltehetően csökkentő cselekmények megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatról.

28. cikk

Panaszok

29. cikk

Szolgáltatásminőségi előírások

VII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

30. cikk

Az utasok tájékoztatása jogaikról

31. cikk

Nemzeti végrehajtó szervek kijelölése

32. cikk

Végrehajtási feladatok

33. cikk

A nemzeti végrehajtó szervek és egyéb szervek általi panaszkezelés

A panaszkezelési eljárásban való részvételt akadálymentesítés révén lehetővé kell tenni a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára is.

34. cikk

A nemzeti végrehajtó szervek közötti adatcsere és határokon átnyúló együttműködés

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Szankciók

36. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása vonatkozásban a következőkre tekintettel:

a) a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított pénzügyösszeg kiigazítása a Bizottság (Eurostat) által közzétett uniós szintű harmonizált fogyasztói árindexben - az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek kivételével - bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében;

b) az I. melléklet módosítása a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) A. függelékében foglalt, a nemzetközi vasúti személyszállítási szerződésre (CIV) vonatkozó egységes szabályok módosításainak figyelembevétele érdekében.

37. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

38. cikk

Bizottsági eljárás

39. cikk

Jelentés

A Bizottság 2026. június 7-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról és eredményeiről.

A jelentés az e rendelet alapján szolgáltatott információkon alapul. A jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatokat kell csatolni.

40. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1371/2007/EK rendelet 2023. június 7-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

41. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. június 7-től kezdődően kell alkalmazni.

A 6. cikk (4) bekezdését azonban 2025. június 7-től kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KIVONAT A NEMZETKÖZI VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ EGYSÉGES SZABÁLYOKBÓL (CIV)

A. függelék A nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló egyezmény módosításáról szóló, 1999. június 3-i jegyzőkönyvvel módosított, a nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló, 1980. május 9-i egyezményhez (COTIF)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Fogalommeghatározások

Az egységes szabályok alkalmazásában

a) "fuvarozó": az a szerződéses szállító, amellyel az utas ezen egységes szabályok szerinti szállítási szerződést kötött, vagy az e szerződés értelmében felelős részfuvarozó;

b) "helyettesítő fuvarozó": olyan szállító, amely nem kötött szállítási szerződést az utassal, de amelyre az a) pontban említett fuvarozó egészben vagy részben rábízta a vasúti szállítás teljesítését;

c) "általános fuvarozási feltételek": a fuvarozóra vonatkozó feltételek az egyes tagállamokban hatályos általános feltételek vagy díjszabás formájában, amelyek a fuvarozási szerződés megkötésével annak szerves részévé váltak;

d) "jármű": az utasok szállítása során szállított gépjármű vagy pótkocsi;

II. CÍM

A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE

6. cikk

Szállítási szerződés

7. cikk

Menetjegy

A menetjegyen legalább a következőknek szerepelnie kell:

a) a fuvarozó vagy fuvarozók;

b) az a kijelentés, hogy a szállítás - tekintet nélkül bármilyen ezzel ellentétes záradékra - a jelen egységes szabályok alá tartozik; ezt lehet a CIV rövidítéssel jelezni;

c) minden egyéb adat, amely szükséges a szállítási szerződés megkötésének és tartalmának bizonyításához, továbbá lehetővé teszi az utas számára, hogy e szerződésből származó jogait érvényesíthesse.

8. cikk

A menetdíj megfizetése és visszatérítése

9. cikk

Utazási jogosultság. Az utazásból való kizárás

Az utasnak az utazás megkezdésétől fogva érvényes menetjeggyel kell rendelkeznie, amelyet a jegyvizsgálat során köteles bemutatni. Az általános szállítási feltételek előírhatják, hogy:

a) az az utas, aki nem tud érvényes menetjegyet felmutatni, a menetdíjon felül pótdíjat köteles fizetni;

b) az az utas, aki a menetdíj vagy a pótdíj azonnali megfizetését megtagadja, az utazásból kizárható;

c) a pótdíj milyen feltételek mellett térítendő vissza.

Az általános szállítási feltételek előírhatják, hogy az utazásból ki vannak zárva, vagy útközben kizárhatók azok az utasok, akik:

a) veszélyt jelentenek a szállítás biztonságára és a megfelelő üzemeltetésre vagy a többi utas biztonságára;

b) megengedhetetlen módon zavarják a többi utast,

továbbá, hogy ezek a személyek nem jogosultak a menetdíj és az útipoggyász fuvardíjának a visszatérítésére.

10. cikk

Közigazgatási előírások teljesítése

Az utas köteles a vám- és egyéb hatóságok által megkövetelt előírásokat teljesíteni.

11. cikk

Vonatkimaradás és késés. Csatlakozásmulasztás

A fuvarozó szükség esetén köteles a csatlakozásmulasztást, illetőleg a vonatkimaradást a menetjegyen igazolni.

III. CÍM

KÉZIPOGGYÁSZ, ÁLLATOK, ÚTIPOGGYÁSZ ÉS JÁRMŰVEK SZÁLLÍTÁSA

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

12. cikk

Tárgyak és állatok

13. cikk

Vizsgálat

14. cikk

Közigazgatási előírások teljesítése

Az utas köteles az utazása során általa szállított tárgyak - kézipoggyász, útipoggyász, járművek (ideértve azok rakományát) - és állatok tekintetében a vám- és más közigazgatási hatóságok által megkövetelt előírásokat teljesíteni. Az utas köteles az említett tárgyak vizsgálatánál jelen lenni, kivéve, ha az egyes tagállamok jogszabályai és előírásai másként rendelkeznek.

II. FEJEZET

Kézipoggyász és állatok

15. cikk

Felügyelet

A vasúti személykocsiba bevitt kézipoggyász és állatok felügyelete az utas felelőssége.

III. FEJEZET

Útipoggyász

16. cikk

Útipoggyász-feladás

17. cikk

Poggyászvevény

A poggyászvevénynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a fuvarozó vagy fuvarozók;

b) az a kijelentés, hogy a szállítás - tekintet nélkül bármilyen ezzel ellentétes záradékra - a jelen egységes szabályok alá tartozik; ezt lehet a CIV rövidítéssel jelezni;

c) minden egyéb utalás, amely szükséges az útipoggyász továbbításával kapcsolatos szerződéses kötelezettségek bizonyítására, továbbá lehetővé teszi az utas számára, hogy a szállítási szerződésből eredő jogait érvényesíteni tudja.

18. cikk

Feladás és szállítás

19. cikk

Az útipoggyász viteldíj megfizetése

A fuvarozó és az utas eltérő megállapodása hiányában a menetdíjat a feladáskor kell megfizetni.

20. cikk

Az útipoggyász megjelölése

Az utas köteles minden egyes útipoggyászdarabon jól látható helyen, megfelelően tartós és olvasható módon megjelölni:

a) nevét és lakcímét;

b) az útipoggyász rendeltetésállomását.

21. cikk

Az útipoggyász feletti rendelkezés joga

22. cikk

Kiszolgáltatás

A fuvarozó jogosult, de nem köteles vizsgálni, hogy a poggyászvevény birtokosa jogosult-e az útipoggyász átvételére.

Az útipoggyásznak a poggyászvevény birtokosa részére történő kiszolgáltatásával egyenértékű, ha a célállomás helyén érvényes előírásoknak megfelelően:

a) az útipoggyászt a vámhatóságnak a fuvarozó felügyelete alatt nem álló helyiségében vagy raktárában adják át;

b) élő állatot harmadik személynek adnak át.

IV. FEJEZET

Járművek

23. cikk

A szállítás feltételei

Az általános szállítási feltételekben előírt, a járművek szállításra vonatkozó külön rendelkezések határozzák meg különösen a szállítás elfogadására, a felvételre, a berakodásra, a kirakodásra és a kiszolgáltatásra vonatkozó feltételeket, valamint az utas kötelezettségeit.

24. cikk

Fuvarokmány

A fuvarokmányon szerepelnie kell legalább a következőknek:

a) a fuvarozó vagy fuvarozók;

b) az a kijelentés, hogy a szállítás - tekintet nélkül bármilyen ezzel ellentétes záradékra - a jelen egységes szabályok alá tartozik; ezt lehet a CIV rövidítéssel jelezni;

c) minden egyéb adat, amely szükséges a járművek szállításával kapcsolatos szerződéses kötelezettségek bizonyítására, továbbá amely lehetővé teszi az utas számára, hogy a szállítási szerződésből eredő jogait érvényesíteni tudja.

25. cikk

Alkalmazandó jog

E fejezet rendelkezéseire figyelemmel a III. fejezet útipoggyász-szállításra vonatkozó rendelkezései a járművekre is alkalmazandók.

IV. CÍM

A FUVAROZÓ FELELŐSSÉGE

I. FEJEZET

Felelősség az utasok halála és sérülése esetén

26. cikk

A felelősség alapja

A fuvarozó mentesül a felelősség alól:

a) ha a balesetet a vasúti üzemmel össze nem függő körülmények okozták, és a fuvarozó az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhette el azt, és nem háríthatta el annak következményeit;

b) olyan mértékben, amilyen mértékben a baleset az utas hibájának a következménye;

c) ha a baleset egy harmadik személy magatartására vezethető vissza, és a fuvarozó ezt a magatartást az eset körülményei által megkövetelt gondosság ellenére sem kerülhette el, és annak következményeit nem háríthatta el. Az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más vállalkozó nem tekinthető harmadik személynek; ez azonban a viszontkereseti jogot nem érinti.

27. cikk

Kártérítés az utas halála esetén

Az utas halála esetén a kártérítés magában foglalja:

a) az utas halála folytán keletkezett valamennyi szükséges költséget, különösen a holttest szállításával és a temetéssel kapcsolatos költségeket;

b) ha a halál nem azonnal következett be, a 28. cikkben megállapított kártérítést.

28. cikk

Kártérítés az utas sérülése esetén

Az utas sérülése, továbbá testi vagy szellemi épségének egyéb károsodása esetében a kártérítés magában foglalja:

a) a szükséges költségeket, különösen a gyógyítási és a közlekedési költségeket;

b) azt a vagyoni hátrányt, amelyet az utas teljes vagy részleges munkaképtelensége, vagy szükségleteinek a megnövekedése következtében elszenved.

29. cikk

Egyéb testi sérülések megtérítése

A nemzeti jog irányadó arra nézve, hogy a fuvarozó köteles-e és milyen mértékben köteles a 27. és 28. cikkekben meghatározottakon kívül más testi sérülésekért is kártérítést nyújtani.

30. cikk

A kártérítés formája és mértéke az utas halála és sérülése esetén

31. cikk

Egyéb szállítási módok

II. FEJEZET

A menetrend be nem tartására vonatkozó felelősség

32. cikk

Felelősség vonatkimaradás, késés vagy csatlakozásmulasztás esetén

A fuvarozó mentesül fenti kötelezettsége alól, ha a vonatkimaradás, a késés vagy a csatlakozásmulasztás az alábbi okok valamelyike miatt következett be:

a) a vasúti üzemmel össze nem függő körülmények, amelyeket a fuvarozó az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el;

b) az utas hibája; vagy

c) egy harmadik személy magatartása, amelyet a fuvarozó az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el. Az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más vállalkozó nem tekinthető harmadik személynek; ez azonban a viszontkereseti jogot nem érinti.

III. FEJEZET

Felelősség a kézipoggyászért, az állatokért, az útipoggyászért és a járművekért

1. Rész

Kézipoggyász és állat

33. cikk

Felelősség

34. cikk

A kártérítés felső határa tárgyak elveszése vagy sérülése esetén

Ha a fuvarozó a 33. cikk (1) bekezdése értelmében felelős, a kárt utasonként legfeljebb 1 400 elszámolási egység összegben köteles megtéríteni.

35. cikk

A felelősség kizárása

A fuvarozó nem felel az utas olyan káráért, amely abból ered, hogy az utas a vám- vagy más közigazgatási hatóságok által megkövetelt alakiságokat nem tartotta be.

2. Rész

Útipoggyász

36. cikk

A felelősség alapja

A fuvarozó mentesül e felelősség alól, ha a kár a következő körülmények egyikével vagy ezek közül többel együtt járó különleges kockázatból ered:

a) a csomagolás hiánya vagy hiányossága;

b) az útipoggyász különleges tulajdonságai;

c) a szállításból kizárt tárgyak útipoggyászként való feladása.

37. cikk

Bizonyítási teher

38. cikk

Részfuvarozók

Ha a szállítást a szállítási szerződés alapján több részfuvarozó végzi, minden részfuvarozó - azzal, hogy átveszi poggyászvevénnyel az útipoggyászt, vagy a fuvarokmánnyal a járműveket - a szállítási szerződés tekintetében szerződő féllé válik az útipoggyász továbbítását, vagy a járművek szállítását illetően, a poggyászvevény, vagy a fuvarokmány előírásainak megfelelően, és terhelik az ebből eredő kötelezettségek.

39. cikk

Fuvarozásteljesítési segéd

40. cikk

Az útipoggyász elveszésének vélelme

41. cikk

Kártérítés elveszés esetén

Az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése esetében a fuvarozó - minden további kártérítési kötelezettség nélkül - köteles megfizetni:

a) ha a kár összegét bizonyították, az ennek megfelelő összegű kártérítést, amely azonban nem lehet több, mint a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja után számított 80 elszámolási egység vagy 1 200 elszámolási egység az útipoggyász minden egyes darabjáért;

b) ha a kár összegét nem állapították meg, a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja után 20 elszámolási egység vagy az útipoggyász minden egyes darabjáért 300 elszámolási egység összegű kárátalányt.

A kártérítés módját - hiányzó kilogrammonként vagy útipoggyász-darabonként - az általános szállítási feltételek állapítják meg.

42. cikk

Kártérítés sérülés esetén

A kártérítés összege nem haladhatja meg:

a) azt az összeget, amelyet teljes elveszés esetében kellene fizetni, ha a sérülés folytán az egész útipoggyász értéktelenné vált;

b) ha az útipoggyásznak csak egy része szenvedett értékcsökkenést, azt az összeget, amelyet az értékcsökkenést szenvedett rész elveszése esetében kellene fizetni.

43. cikk

Kártérítés a kiszolgáltatás késedelme esetén

Az útipoggyász kiszolgáltatásának a késedelme esetén a fuvarozó köteles kártérítést fizetni a kiszolgáltatás követelésétől számított minden 24 órás időszakra, de legfeljebb tizennégy napra:

a) ha a jogosult bizonyítja, hogy ebből kára származott, kártérítés illeti meg, amely a kár mértékével egyenlő, legfeljebb azonban a késedelmesen kiszolgáltatott útipoggyász bruttó tömegének minden kilogrammja után számított 0,80 elszámolási egység, vagy útipoggyász-darabonként 14 elszámolási egység;

b) ha a jogosult nem bizonyítja, hogy ebből kára származott, kárátalány illeti meg, amely a késedelmesen kiszolgáltatott útipoggyász bruttó tömegének minden kilogrammja után számított 0,14 elszámolási egység, vagy útipoggyász-darabonként 2,80 elszámolási egység.

A kártérítés módját az általános szállítási feltételek határozzák meg hiányzó kilogrammonként vagy útipoggyász-darabonként.

3. Rész

Járművek

44. cikk

Kártérítés a késedelemért

45. cikk

Kártérítés elveszés esetén

Egy jármű részleges vagy teljes elveszése esetén a jogosultnak a bizonyított káráért járó kártérítést a jármű használati értéke alapján számítják ki. Az összeg nem haladhatja meg a 8 000 elszámolási egységet. Az utánfutó - rakománnyal vagy anélkül - külön járműnek számít.

46. cikk

Felelősség más tárgyakra vonatkozóan

47. cikk

Alkalmazandó jog

Jelen rész rendelkezéseinek figyelembevétele mellett az útipoggyásszal kapcsolatos felelősséget szabályzó 2. rész rendelkezései a járművekre is alkalmazandók.

IV. FEJEZET

Közös rendelkezések

48. cikk

A felelősség korlátozására vonatkozó jog kizárása

A jelen egységes szabályoknak, valamint a nemzeti jognak a felelősség korlátozására vonatkozó rendelkezései, amelyek a kártérítést adott összegre korlátozzák, nem alkalmazhatók, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a fuvarozó követett el, akár ilyen kár előidézésének szándékával, akár gondatlanságból, annak tudatában, hogy a kár bekövetkezhet.

49. cikk

Átszámítás és kamat

50. cikk

Felelősség nukleáris baleset esetén

A fuvarozó mentesül az egységes szabályok alapján őt terhelő felelősség alól, ha a kárt nukleáris baleset okozta, és ha ezért a kárért valamely államban a nukleáris energia terén fennálló felelősségre vonatkozó jogszabályok és előírások szerint a nukleáris berendezés üzemben tartója vagy az ennek helyébe lépő más személy a felelős.

51. cikk

A fuvarozó felelőssége más személyekért

A fuvarozó felelős alkalmazottaiért és más személyekért, akiknek a szolgáltatásait a szállítás végrehajtására igénybe veszi, ha ezek az alkalmazottak vagy más személyek a fuvarozó feladatainak a körében járnak el. A vasúti infrastruktúra üzembentartói olyan személyeknek tekintendők, akiknek a szolgáltatásait a szállítás végrehajtására a fuvarozó igénybe veszi.

52. cikk

Egyéb igények

V. CÍM

AZ UTAS FELELŐSSÉGE

53. cikk

Különleges felelősségi elvek

Az utas felelős a fuvarozóval szemben minden olyan kárért:

a) amely kötelezettségeinek be nem tartásából származik az alábbiak szerint: (1) a 10., 14. és 20. cikk értelmében; (2) az általános szállítási feltételekben a járműszállításra vonatkozó külön rendelkezések értelmében; (3) vagy a veszélyes áruk nemzetközi fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) értelmében;

b) amelyet az utas által magával vitt tárgyak vagy állatok okoznak,

amelyek következményeit nem tudta megakadályozni, annak ellenére, hogy a lelkiismeretes utastól elvárható gondossággal járt el. Ez a rendelkezés nem érinti a fuvarozónak a 26. cikk és a 33. cikk (1) bekezdése szerinti felelősségét, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmények okozták, amelyeket nem tudott elhárítani.

VI. CÍM

JOGOK GYAKORLÁSA

54. cikk

A részleges elveszés vagy sérülés megállapítása

55. cikk

Igények

56. cikk

Peres eljárás alá vonható fuvarozók

58. cikk

Az utasok halála és sérülése esetében fennálló felelősséggel kapcsolatos kereseti jog elévülése

Mindazonáltal a kereseti jog nem szűnik meg, ha

a) az (1) bekezdésben megadott határidőn belül a jogosult igényt nyújtott be az 55. cikk (1) bekezdésében megjelölt egyik fuvarozónál;

b) a felelős fuvarozó az (1) bekezdésben megadott határidőn belül más úton tudomást szerzett az utast ért balesetről;

c) ha a baleset bejelentése olyan körülmények folytán nem vagy nem kellő időben történt, amelyek a jogosultnak nem róhatók fel;

d) ha a jogosult bizonyítja, hogy a baleset a fuvarozó hibájából következett be.

59. cikk

Poggyászszállításból eredő kereseti jog megszűnése

Nem szűnik meg azonban a kereseti jog:

a) részleges elveszés vagy sérülés esetén, ha (1) az elveszést vagy a sérülést az 54. cikknek megfelelően azt megelőzően állapították meg, hogy az útipoggyászt a jogosult átvette; (2) kizárólag a fuvarozó hibájából maradt el az a megállapítás, amelynek az 54. cikk értelmében meg kellett volna történnie;

b) külsőleg fel nem ismerhető olyan kárért, amelyet a jogosult csak az útipoggyász átvétele után állapított meg, ha a jogosult (1) az 54. cikknek megfelelő megállapítást a kár felfedezése után azonnal, de legkésőbb az útipoggyász átvételét követő három napon belül kérte; és (2) ezenkívül bizonyítja, hogy a kár a fuvarozó általi átvétel és a kiszolgáltatás közötti időben keletkezett;

c) ha késedelmes kiszolgáltatás esetében a jogosult huszonegy napon belül az 56. cikk (3) bekezdésében megjelölt fuvarozók valamelyike ellen érvényesíti a jogait;

d) ha a jogosult bizonyítja, hogy a kárt a fuvarozó hibája okozta.

60. cikk

A kereseti jog elévülése

A fuvarozónak az utasok halála és sérülése tekintetében fennálló felelősségével kapcsolatos kereseti jog elévül:

a) az utas vonatkozásában a baleset napjától számított három év elteltével;

b) más jogosultak vonatkozásában az utas halálától számított három év alatt, legkésőbb azonban a baleset napjától számított öt év alatt.

A szállítási szerződésből eredő egyéb kereseti jogok egy év alatt évülnek el. Az elévülési idő azonban két év olyan kár megtérítésére irányuló kereseti jog esetében, amely akár a károkozás szándékával, akár gondatlanul, de a kár lehetséges bekövetkezésének a tudatában elkövetett cselekményre vagy mulasztásra vezethető vissza.

A (2) bekezdés szerinti elévülési idő a kereseti jogok tekintetében elkezdődik:

a) a teljes elveszés miatti kártérítés esetén a 22. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő lejártát követő tizennegyedik napon;

b) a részleges elveszés, sérülés vagy késedelmes kiszolgáltatás miatti kártérítés esetén a kiszolgáltatás napján;

c) az utasok szállítására vonatkozó minden más esetben a menetjegy érvényessége lejártának a napján.

Az elévülési idő kezdő napja az elévülési időbe nem számít bele.

VII. CÍM

FUVAROZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK

61. cikk

A fuvardíj felosztása

62. cikk

Viszontkereseti jog

Azt a fuvarozót, aki a jelen egységes szabályok értelmében kártérítést fizetett, a következő rendelkezések figyelembevételével viszontkereseti jog illeti meg a szállításban részt vett fuvarozókkal szemben:

a) az a fuvarozó, aki a kárt okozta, egyedül felelős azért;

b) ha a kárt több fuvarozó okozta, mindegyik az általa okozott kárért felelős; ha ilyen megkülönböztetés nem lehetséges, a kártérítés a fuvarozók között a c) pont alapján oszlik meg;

c) ha nem bizonyítható, hogy a kárt melyik fuvarozó okozta, a kártérítés a szállításban részt vett összes fuvarozó között oszlik meg, kivéve azokat, akik bizonyítják, hogy a kárt nem ők okozták; a felosztás a fuvardíjnak az egyes fuvarozókra eső részei arányában történik.

63. cikk

Viszontkereseti eljárás

64. cikk

Megállapodások a viszontkereset tárgyában

A fuvarozók a 61. és 62. cikktől eltérő megállapodásokat köthetnek.

II. MELLÉKLET

A VASÚTTÁRSASÁGOK ÉS MENETJEGY-ÉRTÉKESÍTŐK ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ MINIMÁLIS INFORMÁCIÓK

I. rész: Az utazást megelőző tájékoztatás

A szerződésre alkalmazandó általános feltételek

A leggyorsabb utazás menetrendje és feltételei

Valamennyi érvényes díj menetrendje és feltételei, kiemelve a legolcsóbb díjakat

A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket segítő eszközök hozzáférhetősége, hozzáférési feltételei és elérhetősége a vonaton az (EU) 2019/882 irányelvben, valamint a 454/2011/EU és az 1300/2014/EU rendelettel összhangban

Kapacitás rendelkezésre állása és hozzáférési feltételek kerékpárok számára

Az ülőhelyek elérhetősége az első- és másodosztályon, valamint a fekvőhelyes- és a hálókocsik elérhetősége

Üzemzavarok és késések (tervezett és valós idejű)

A vonaton lévő létesítmények elérhetősége, ideértve a wifit és a mosdókat, valamint a vonaton igénybe vehető szolgáltatások elérhetősége, ideértve az utasok számára a személyzet által nyújtott segítséget

Vásárlás előtti tájékoztatás arról, hogy a menetjegy vagy a menetjegyek átszállójegynek minősülnek-e

Az elveszett poggyász visszaigénylésére vonatkozó eljárások

A panaszok benyújtására vonatkozó eljárások

II. rész: Információk az utazás során

A vonaton igénybe vehető szolgáltatások és létesítmények, ideértve a wifit

Következő állomás

Üzemzavarok és késések (tervezett és valós idejű)

Fő összeköttetések

Biztonsági és üzembiztonsági kérdések.

III. rész: A foglalási rendszerekkel kapcsolatos műveletek

A vasúti szállítási szolgáltatások elérhetőségével, többek között az alkalmazandó díjszabással kapcsolatos kérések

A vasúti szállítási szolgáltatások foglalásával kapcsolatos kérések

A foglalás teljes vagy részleges törlésével kapcsolatos kérések

III. MELLÉKLET

MINIMÁLIS SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

Információk és menetjegyek

A szolgáltatások pontossága és a szolgáltatás zavarainak kezelésére vonatkozó általános elvek

Késések

i. az összesített átlagos késések százalékos aránya szolgáltatási kategóriánként (távolsági, regionális és városi/elővárosi);

ii. a 19. cikk (10) bekezdésében említett körülmények miatti késések százalékos aránya;

iii. a késve indult járatok százalékos aránya;

iv. a késve érkezett járatok százalékos aránya: - a 60 percnél rövidebb késések aránya, - a 60-119 perc közötti késések aránya, - a 120 perces vagy annál hosszabb késések aránya;

A járatok törlése

i. a járattörlések százalékos aránya szolgáltatási kategóriánként (nemzetközi, belföldi távolsági, regionális és városi/elővárosi);

ii. a 19. cikk (10) bekezdésében említett körülmények miatti járattörlések százalékos aránya szolgáltatási kategóriánként (nemzetközi, belföldi távolsági, regionális és városi/elővárosi).

A gördülő állomány és az állomás létesítményeinek tisztasága (például levegőminőség és hőmérséklet-szabályozás a kocsikon, a szaniter berendezések higiéniája stb.)

Az utasok elégedettségének felmérése

Panaszkezelés, visszatérítés és kártérítés a szolgáltatás minőségi előírásainak be nem tartásáért

a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára nyújtott segítség, valamint az ilyen segítségről a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket képviselő szervezetekkel, vagy adott esetben az ilyen személyek képviselőivel folytatott párbeszéd

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve ( 2012. november 21. ) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete ( 2007. október 23. ) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 31.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 272., 2017.10.21., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).