A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.031/2022/3.]

jogegységi panasz visszautasításáról

Az ügy száma: Jpe.I.60.031/2022/3.

A felperes: felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Németh Ágnes egyéni ügyvéd (a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: Magyar Államkincstár (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Fiák Ügyvédi Iroda

ügyintéző: dr. Fiák István ügyvéd

(az alperes képviselőjének címe)

A per tárgya: támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kfv.V.35.057/2022/5. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A jogegységi panasz előterjesztője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.V.35.057/2022/5. számú ítélete ellen. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria ítélete eltér a Kúria Kvf.IV.35.464/2020/5. sz számú ítéletétől.

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[4] A jogegységi panasz előterjesztője jogegységi panaszához mellékelt egy 2021. november 9-én Fiák István ügyvéd által elfogadott meghatalmazást, amelyben az szerepel, hogy a Magyar Államkincstár képviselője dr. Fiák István ügyvédet a Győri Törvényszék előtt a felperes neve felperes és a Magyar Államkincstár alperes között közigazgatási határozat felülvizsgálata 9.K.700.922/2021. ügyszámon indult perben az alperes jogi képviseletét - ide értve az esetleges perorvoslati eljárásokat is - teljes jogkörrel, nyilatkozattételi jogosultsággal elláthatja.

[5] A Jogegységi Panasz Tanács már több alkalommal rámutatott arra, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.). Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát (Jpe.I.60.017/2021/4.).

[6] A jogegységi panasz mellékleteként benyújtott meghatalmazásba a jogegységi panasz előterjesztőjének képviselője a Győri Törvényszék előtti eljárásban és perorvoslati eljárásokban rendelkezett képviseleti joggal. A jogegységi panasz eljárás nem perorvoslati eljárás, ezért ez a meghatalmazás nem fogadható el, így a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

[7] A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.

[8] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. Az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint a költségvetési szerv teljes személyes illetékmentességben részesül. A jogegységi panasz előterjesztője a Magyar Államkincstár. A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 1. § szerint a Kincstár központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

[9] A teljes személyes illetékmentességnek az igénybevételéhez további feltételek teljesülését írják elő azonban az Itv 5. § (2)-(3) bekezdései. Egyrészt az illetékmentesség csak akkor illeti meg a költségvetési szervet, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Másrészt mindezek fennállásáról a szervnek a bírósági eljárás (így a jogegységi panasz eljárás) kezdeményezése esetén nyilatkoznia kell (Jpe.II.60.037/2021/5.).

[10] A jogegységi panasz előterjesztője illetékmentességre vonatkozó nyilatkozatot nem mellékelt jogegységi panaszához és jogi képviselője sem tett ilyen tartalmú nyilatkozatot, így a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye.

[11] A Jogegységi Panasz Tanács már korábban megállapította, hogy "[a] jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi [...]." (Jpe.I.60.001/2020/2. számú határozat [20] pontja).

[12] A Jogegységi Panasz Tanács a fentieken túl végül megjegyzi, hogy a jogegységi panaszban nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a jogegységi panasz előterjesztője miben látja az eltérést (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.014/2021/5., Jpe.II.60.002/2022/3.). A jogegységi panasz előterjesztője jogi érvelésében nem az eltérést mutatta be, hanem a jogegységi panasszal támadott határozatban foglaltakra tett észrevételeket, így a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján is.

[13] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b), c) és h) pontjai alapján visszautasította.

Záró rész

[14] Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes.

[15] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. június 20.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

a tanács elnöke

Dr. Patyi András s. k.,

bíró

Dr. Balogh Zsolt s. k.,

bíró

Dr. Bartkó Levente s. k.,

bíró