310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet

a Magyar Államkincstárról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint

a 9-12. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 15. § (1) bekezdése tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (2) bekezdésében, valamint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Államkincstár jogállása és szervezete

1. § A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2. § (1) A Kincstár vezetője az elnök.

(2)[1] Elnökké szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlattal és legalább ötéves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

3. § (1) A Kincstár vezetőjének helyettesei az elnökhelyettesek, akik az elnök munkáját segítik.

(2) Elnökhelyettessé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

4. § A Kincstár

a) a központi szervből,

b) a különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szervből és

c) a területi szervekből

áll.

5. § (1) A Kincstár központi szerve a Magyar Államkincstár Központ, amely a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A Kincstár központi szervét az elnök közvetlenül vezeti.

(3)[2] A Kincstár központi szervénél több szervezeti egység irányítására igazgatói álláshely létesíthető. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.

6. § (1)[3] A Kincstár különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szerve és a Kincstár nyugdíjfolyósító szerve a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szerv a Kincstár központi szerve.

(3) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.

7. § (1) A Kincstár területi szerveit és azok illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg.

(1a)[4] A Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóság Állampénztári Irodája országos illetékességgel ellátja a hatósági letétek fogadásával, feldolgozásával, kezelésével és őrzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - első fokon a területi szervek járnak el.

(3) A Kincstár területi szerveinek hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv a Kincstár központi szerve.

(4) A területi szervet igazgató vezeti. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.

(5)[5] A Kincstárnak a 9. § (2) bekezdés f) pontban meghatározott feladataihoz kapcsolódó ügyekben országos illetékességgel a Kincstár központi szerve jár el.

(6)[6] A Kincstár elnöke a közigazgatási hatósági ügyek körébe nem tartozó feladatok ellátását az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) és (2) bekezdésben, valamint az 1. mellékletben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

8. § (1)[7] A Kincstár alkalmazottai felett - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az elnök a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát - törvényben foglaltak figyelembevételével - teljesen vagy részben átruházhatja.

(2) Az elnök, az elnökhelyettes és a Kincstár központi szervének más alkalmazottja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a területi szervek igazgatóját, más vezetőit és ügyintézőit közigazgatási hatósági eljárás során nem utasíthatja. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha e személyeket felügyeleti hatáskörben eljárva feladat ellátására vagy mulasztás pótlására utasítják.

(2a)[8] A Kormány

a) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9. § (2a) bekezdésében meghatározott kincstári feladatok ellátására a Kincstár 1. melléklet szerinti területi szerveit,

b) azon helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás és az általuk irányított költségvetési szervek tekintetében, ahol az Ávr. 9. § (2a) bekezdése alapján a Kincstár látja el az Ávr. 9. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt egyes feladatokat, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzési feladatok ellátására a Kincstár 5. § (1) bekezdése szerinti központi szervét

jelöli ki.

(2b)[9] Az elnök, az elnökhelyettes és a Kincstár központi szervének más alkalmazottja a területi szervek igazgatóját, más vezetőit és ügyintézőit az Ávr. 9. § (2a) bekezdésében szabályozott feladatok ellátása során nem utasíthatja.

(3) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott működtetési feladatok ellátására a Kincstár központi szervében önálló szervezeti egység működik. E szervezeti egység vezetőjét a Kincstár elnöke az e-közigazgatásért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével nevezi ki és menti fel. Az e-közigazgatásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az önkormányzati ASP rendszer működtetésével összefüggésben, a Kincstár törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezése tekintetében javaslatot tehet a miniszternek.

(4)[10] A Regionális Fejlesztési Programokhoz kapcsolódó közreműködő szervezeti feladatok ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke a közreműködő szervezeti feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. A közreműködő szervezeti feladatok ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő a közreműködő szervezeti feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, a közreműködő szervezeti feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.

(5)[11] Az igazoló hatósági feladatainak ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke az igazoló hatósági feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. Az igazoló hatósági feladatainak ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő az igazoló hatósági feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, az igazoló hatósági feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.

(6)[12] A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 7. cikke szerinti kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke a kifizető ügynökségi feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. A kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő a kifizető ügynökségi feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, a kifizető ügynökségi feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.

2. A Kincstár államháztartási feladataival összefüggő rendelkezések

9. § (1)[13] A Kormány az Áht. 109. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervként a Kincstárt jelöli ki.

(2) A Kincstár az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott feladatai körében[14]

a)[15] vezeti a központi költségvetés előirányzat nyilvántartási rendszerét, gondoskodik az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által a követeléseikről, a kötelezettségvállalásaikról és más fizetési kötelezettségeikről szolgáltatott adatok nyilvántartásáról, előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb ellenőrzési feladatokat lát el;

b) közreműködik az államháztartás alrendszereinek finanszírozásában;

c) ellátja a számlavezetési és pénzforgalom-lebonyolítási feladatokat;

d) likviditáskezelést végez;

e) befektetési szolgáltatást, valamint kiegészítő szolgáltatást nyújt az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében;

f) működteti a központosított illetményszámfejtés rendszerét;

g) beszámolási és könyvvezetési feladatokat lát el az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott központi kezelésű előirányzatok tekintetében;

h) ellenőrzéseket végez az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása érdekében;

i) ellátja az államháztartás információs rendszerének részét képező elektronikus adatszolgáltató rendszerrel kapcsolatos feladatokat;

j) összehangolja az államháztartás információs rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;

k) végzi a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat;

l) ellátja a kezelésében lévő adatok tekintetében a közérdekű adatok igénylésével összefüggő feladatokat.

m)[16] külön megállapodás alapján ellátja az Ávr. 9. § (2a) bekezdésében megjelölt feladatokat;

n)[17] működteti a törzsadat-nyilvántartást.

(3)[18] A (2) bekezdés n) pontja szerinti feladat ellátása során a törzsadat-nyilvántartás működtetését adatkezelőként a Kincstár végzi, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. mint adatfeldolgozó közreműködésével.

10. § (1) A Kincstár vezeti a törzskönyvi nyilvántartást.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során

a)[19] a Kincstár központi szerve jár el a központi költségvetési szerv, az országos nemzetiségi önkormányzat, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a köztestületi költségvetési szerv és az Országgyűlés, a Kormány vagy a fejezetet irányító szerv felügyelete alá tartozó olyan jogi személy, továbbá a Budapesti és Pest vármegyei székhelyű egyéb költségvetési szerv, illetve költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény írja elő;

b) a költségvetési szerv, illetve költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy székhelye szerint illetékes területi szerv jár el az a) pontban meg nem határozott olyan költségvetési szerv, vagy költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény írja elő.

(3) A törzskönyvi nyilvántartásból csoportos adatállomány átadására kizárólag a Kincstár központi szerve jogosult.

11. § (1) A Kincstár az Áht.-ban meghatározott feladatai ellátásához szükséges informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KINCSINFO Nonprofit Kft.) közreműködésével látja el.

(2) A Kincstár és a KINCSINFO Nonprofit Kft. az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt.

12. § Az Áht. 60/A. § (3) bekezdésében szabályozott részletfizetés engedélyezése során a Kincstár központi szerve jár el.

13. § (1) Az Áht.-ban meghatározott Likviditási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tagjait a miniszter határozatlan időtartamra bízza meg.

(2) A Bizottságba

a) hat tagot a miniszter,

b) három tagot a Kincstár elnöke

jelöl.

(3) A Bizottság elnökét a tagok közül a miniszter bízza meg.

(4) A Bizottság tagjait a miniszter bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.

(5) A bizottsági tagok feladataik ellátásáért díjazásban részesülnek, amelyet a miniszter vezetése alá tartozó minisztérium saját költségvetéséből biztosít.

(6) A Bizottság önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a titkársági feladatait a Kincstár látja el.

3. A Kincstár pénzbeli és egyéb ellátásokkal kapcsolatos egyes feladatait érintő rendelkezések

14. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 36. § (2) bekezdésére figyelemmel a Kincstár felett[20]

a)[21] a nyugellátásokkal kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter;

b)[22] a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj kivételével az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítési támogatással, valamint a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter;

c)[23] a családtámogatásokkal - ideértve a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatását és a babaváró támogatást is - kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a családpolitikáért felelős miniszter;

d)[24] a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, valamint - az állami támogatással kapcsolatos ügyek kivételével - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a szociálpolitikáért, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter;

e) a nagycsaládosok által igénybe vehető gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az energiapolitikáért felelős miniszter

f)[25] a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a rokkantsági járadékkal, a bányászati keresetkiegészítéssel és a bányászok egészségkárosodási járadékával kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a szociálpolitikáért felelős miniszter

gyakorolja az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, továbbá ellátja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti szerv részére meghatározott feladatokat.[26]

(2)[27] A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal és feladatokkal kapcsolatos ügyekben közreműködik a kormányrendeletben szakmai irányító miniszterként kijelölt miniszternek (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, továbbá a szakmai irányító miniszter - a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal összefüggő, az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköreivel kapcsolatos - intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében.

(3) A Kincstár központi szerve az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal kapcsolatban

a) gondoskodik a Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásáról;

b) közreműködik az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában;

c) gondoskodik azok megállapításához, folyósításához szükséges adatok begyűjtéséről, feldolgozásáról és kezeléséről, valamint a beérkezett adatok ellenőrzéséről, végzi a társadalombiztosítási jogszerzési nyilvántartással és a folyósításra kerülő ellátások nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;

d) biztosítja a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások fedezetének elszámolásával, valamint az általa folyósított egyéb ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos működési költségek megtérítésével összefüggő feladatok ellátását;

e)[28] működteti és fejleszti a nyugdíjbiztosításnak, a családtámogatásoknak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítési támogatásnak a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét;

f) működteti és fejleszti a szakmai feladatok ellátásához szükséges, illetve jogszabály által a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb informatikai rendszereket, vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat, meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit, gondoskodik a hivatalos statisztikai adatok gyűjtéséről és közzétételéről;

g)[29] felügyeli a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyeinek tevékenységét, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében ellátott foglalkoztatók és a kifizetőhelyek felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátását;

h)[30] közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok az (1) bekezdés szerinti feladatkörökkel kapcsolatos jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában, meghatározza és rendszeresíti az alkalmazandó nyomtatványokat, iratmintákat, valamint gondoskodik a tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről;

i) közreműködik a nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az európai uniós tagságból és a szociális biztonsági, szociálpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az európai uniós szakbizottságok és nemzetközi szervezetek szakmai munkájában;

j) részt vesz az ellátásokat érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a stratégiai és fejlesztési koncepciók kidolgozásában;

k) gondoskodik a vezetők és ügyintézők - ideértve a kifizetőhelyek ügyintézőit is - képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, szakmai értekezleteket szervez a feladatkörébe tartozó ellátások megállapítási vagy folyósítási feladatait ellátó szervek számára.

(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal kapcsolatban végzi

a) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, iktatásával és kézbesítésével, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat;

b)[31] a családtámogatási ellátásokkal, a fogyatékossági támogatással és a vakok személyi járadékával kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat;

c)[32] a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládosok által igénybe vehető gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével kapcsolatos feladatokat.

d)[33] az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, baleset üzemiségének elbírálásával, baleseti táppénzzel, méltányosságból igénybe vehető pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal és egyszeri segéllyel, utazási költségtérítési támogatással, valamint a foglalkoztatók és társadalombiztosítási kifizetőhelyek felügyeletével kapcsolatos eljárásaiban az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központi nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat.

14/A. §[34] (1) A Kincstár központi szerve - a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokkal összefüggésben - egészségbiztosítási feladatkörében eljárva

a) TAJ számot képez,

b) vezeti a TAJ számmal rendelkező személyek azonosító adatainak, a nemzeti adatvagyonba tartozó közhiteles nyilvántartását.

(2) A Kincstár központi szerve működteti és fejleszti a TAJ szám képzéshez és nyilvántartáshoz szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok statisztikai célra történő továbbításáról.

4. A Kincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatait érintő rendelkezések

15. §[35] A Kormány

a) Nemzeti Kifizető Ügynökségként,

b) kifizető ügynökségként,

c) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként,

d) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdése alapján a Mezőgazdasági Menedzsment és Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: ISAMM) működtetéséhez szükséges Nemzeti Felhasználó Nyilvántartó Testület és a tagállami ISAMM koordinátori feladatainak ellátására

e)[36] közreműködő szervezetként

a Kincstárt jelöli ki.

16. § (1)[37] A Kincstárnak a 15. §-ban meghatározott feladataihoz kapcsolódó ügyekben országos illetékességgel, első fokon a Kincstár központi szerve jár el.

(2)[38] A Nemzeti Kifizető Ügynökség által működtetett integrált igazgatási és kontrollrendszer működtetését szolgáló informatikai rendszer csak a kifizető ügynökség akkreditációjára vonatkozó előírások sérelme nélkül, a megfelelő eljárásrendi, adatvédelmi és információbiztonsági intézkedések megtételével használható a 15. §-ban meghatározottakon kívüli feladatok ellátásának támogatására.

17. §[39]

18. §[40]

4/A. A Kincstár továbbadott támogatást kihelyező szervként ellátandó feladatait érintő rendelkezések[41]

18/A. §[42] (1) A Kormány a Kincstárt továbbadott támogatást kihelyező szervként jelöli ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretében meghatározott egyes pályázati felhívásaihoz kapcsolódó, kedvezményezettként és támogatást igénylőként ellátandó feladatai kapcsán.

(2) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti feladata keretében dönt a támogatások odaítéléséről, valamint ellátja

a) a támogatások odaítélése és a kifizetések előtt a kérelmek jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzésével,

b) a kifizetések engedélyezésével és teljesítésével, valamint könyvelésével,

c) a támogatások felhasználásának ellenőrzésével, a támogatással kapcsolatos - jogszabályban előírt - adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettséggel és a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszakövetelésével,

d) a támogatások odaítélésével és felhasználásával kapcsolatban meghozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmekkel

összefüggő feladatokat.

(3) A Kincstár támogatást kihelyező szervi feladataival összefüggésben érkező megkereséseket szükség szerint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat C:3 mezője szerint, valamint a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat C:3 mezője szerint az irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter kezeli.

5. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba.

(2) Az 1-18. §, a 21-23. § és az 1. melléklet 2017. november 1-jén lép hatályba.

20. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) 2017. október 31-ével az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján jogutódlással - a Kincstárba történő beolvadással - megszűnik.

(2) Az ONYF általános jogutódja a Kincstár.

(3) A 2017. október 31-én megszűnő ONYF

a) központi szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben 2017. november 1-jétől a Kincstár központi szerve,

b) különös hatáskörű igazgatási szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben 2017. november 1-jétől a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

jár el.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ONYF-nek a Kincstárba történő beolvadására az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1-5. alcímében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol

a) jogelőd szervről rendelkezik, azon az ONYF-et,

b) jogutód szervről rendelkezik, azon a Kincstárt,

c) 2016. december 31-ét határozza meg, azon 2017. október 31-ét,

d) 2017. január 1-jét határozza meg, azon 2017. november 1-jét

kell érteni.

21. § (1) A 11. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 15. §

a) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. április 20-ai, 2017/1183/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

c)[43] a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

22. § A 11. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

23. §[44]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelethez[45]

A Kincstár területi szervei