Közlemény (EüK 2017/12.)

az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai iránymutatása a területi védőnő gyermekvédelmi feladatainak ellátásához, különös tekintettel a korai észlelésre, jelzésre és az együttműködésre

A hatékony gyermekvédelem alapja a gyermek jogainak és érdekeinek érvényesítése, és az ehhez leginkább célravezető megoldás kialakítása.

A család- és gyermekjóléti szolgálat feladata - többek között - a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, a jelzőrendszer együttműködésének megszervezése, tevékenységük összehangolása. Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése lehetővé teszi, hogy az egyéneket, családokat és különösen a gyermekeket veszélyeztető okok időben felismerésre kerüljenek. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos a jelzőrendszer tagjaként a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat is ellátnak.

A területi védőnőnek a családlátogatási, a tanácsadáson való megjelenési gyakoriságot úgy kell terveznie, szerveznie, egyeztetnie, hogy képes legyen egészségi és környezeti okból egyaránt a korai észlelő- és jelző feladatainak megfelelő ellátására. A jelzőrendszeri tagok - személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzéseket fogadja, és a veszélyeztetettség gyanújának megalapozottsága esetén a gyermek és a család szükségleteihez igazodó intézkedéseket tesz.

A szakmai, gyakorlati iránymutatás célja

1. Összefoglalni az egészségügyi alapellátásban dolgozó területi védőnő gyermekvédelmi feladatait, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése érdekében;

2. Meghatározni az ajánlott módszertant a 0-7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez;[1]

3. Meghatározni a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés szükségességét, probléma esetén jelzését, annak érdekében, hogy a területi védőnő képes legyen feladatait megfelelően ellátni;

4. Szakmai, módszertani iránymutatást adni a védőnői szakmai irányítást és szakmai felügyeletet ellátó vezető védőnők számára*,**.[2]

A szakmai, gyakorlati iránymutatás tartalma

I. A szakmai, gyakorlati iránymutatás alapjául szolgáló előírások (jogszabályok, szakmai szabályok)

II. A várandós anyával, a szülővel kapcsolatos fontos előírások összefoglalása

III. A területi védőnő alapfeladatai a gyermekvédelemben

IV. A területi védőnő feladatai a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársaival való együttműködésben

V. A területi védőnő és a házi gyermekorvos/háziorvos együttműködési kötelezettsége

VI. A területi védőnő és a felelős személy (szülész-nőgyógyász, szülésznő) együttműködési kötelezettsége a várandós anya gondozása során

VII. A területi védőnő és a felelős személy (szülész-nőgyógyász, szülésznő) együttműködése tervezett intézeten kívüli szülés esetén

VIII. Gyermekvédelmi feladatok az óvodákban és az iskolákban

IX. Gyermekvédelemmel kapcsolatos fontos fogalmak

X. Mellékletek összefoglalása

I. A szakmai, gyakorlati iránymutatás alapjául szolgáló előírások (jogszabályok, szakmai szabályok)

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény;

3. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;

4. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény;

5. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény;

6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény;

7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;

8. Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet;

9. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet;

10. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet;

11. Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet;

12. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet;

13. A várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet;

14. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet;

15. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet;

16. Az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet;

17. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet;

18. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet;

19. Gyermek-alapellátási útmutató a 0-7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez (2. javított kiadás, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015.);[3]

20. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén (Egészségügyi Közlöny, 9. szám, 2016. május);

21. Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás EMMI, 2016. április;

22. Módszertani útmutató - A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermekbántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan - 2. átdolgozott kiadás, EMMI, 2016. április 26.;

23. Protokoll - A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család- és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól -1. kiadás, EMMI, 2016. április;

24. Szakmai ajánlás - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április;

25. Védőnői Szakmai Iránymutatás az újszülöttről (gyermekágyas anyáról) szóló értesítéssel kapcsolatos területi védőnői és kórházi védőnői feladatok ellátásához (NSSZEF-78-9/2016.);

26. Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére - vélemény a védőnői kötelezettségről, kivitelezéséről (OTH 520-18/2004).

II. A várandós anyával, a szülővel kapcsolatos fontos előírások összefoglalása

1. A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője/törvényes képviselője/ gondozója (továbbiakban: szülője, szülő) csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. [1997. évi XXXI. törvény 3. § (1) bekezdés]

2. A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg. [1992. évi LXXIX törvény 1. §]

3. Az állam, valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében. [1992. évi LXXIX törvény 2. § (3) bekezdés e) pont]

4. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. [1997. évi XXXI. törvény 12. § (1) bekezdés]

5. A várandós és gyermekágyas anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú szülője, a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. [2075. évi CXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés]

6. Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. [1997. évi CUV. törvény 21. § (1a) bekezdés]

7. A szülő a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal köteles együttműködni. [7997. évi XXXI. törvény 12. § (4) bekezdés]

8. Súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő megtagadja az együttműködést (többek között) a védőnővel. [1997. évi XXXI. törvény 130/A. § (3) bekezdés]

9. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, 0-18 év közötti szűrővizsgálatok kötelezőek. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a gyermek szülője köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a gyermek szülője nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak. [7997. évi CUV. törvény 81. § (3) bekezdés]

10. Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú szülője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások Igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak. [2075. évi CXXIII. törvény 13. § (5a) bekezdés]

11. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a gyermek szülője köteles gondoskodni. Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerva védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén - a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében - a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. [1997. évi CLIV. törvény 58. § (6)-(7) bekezdés]

III. A területi védőnő alapfeladatai a gyermekvédelemben

1. Védőnői nyilvántartásba (gondozásba) vétel

A területi védőnő nyilvántartást vezet a gondozott személyekről - nőkről, várandós anyákról, gyermekekről (az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig, illetve az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekekről). A területi védőnő feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel kapcsolatosan köteles ellátni. A védőnő köteles a védőnői gondozás lehetőségét felajánlani a körzetében életvitelszerűen tartózkodó* azon személynek is, akiről tudomást szerez, ellátása védőnői kompetenciájába tartozik és elfogadja a felajánlott védőnői ellátást. [49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet 2. § (5) bekezdés][4]

Ez esetben:

1.1. Nyilatkoztatja írásban a várandós anyát, a szülőt/törvényes képviselőt, ha a körzetben életvitelszerűen 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik és elfogadja a felajánlott védőnői gondozást a tartózkodási helyen.

1.2. Írásban (elektronikus úton) haladéktalanul értesíti a bejelentett lakóhely* szerint illetékes területi védőnőt a nyilvántartásba, gondozásba vételről és megkéri tőle (vagy a korábbi tartózkodási helyéről) a nyilvántartásba vett gondozott egészségügyi dokumentációját. Az értesítés adattartalmát az"Értesítés védőnői nyilvántartásba, gondozásba vételről" című adatlap mintapéldánya foglalja össze (7. számú melléklet).[5]

2. Tájékoztatás a védőnői ellátással kapcsolatban

A gondozott személy, szülő tájékoztatása - előírás szerint - az első védőnői találkozások alkalmával:

a) A gyermek jogairól;

b) A szülő gyermekével összefüggő jogairól és kötelezettségeiről;

c) Az egészségügyi ellátórendszerrel történő együttműködési kötelezettségéről és esetleges megtagadásának következményeiről;

d) A védőnői szolgáltatás igénybevételének módjáról, az általa nyújtott ellátásokról;

e) A védőnői tanácsadáson való megjelenés céljáról, szükségességéről, az életkorhoz kötött kötelező védőnői szűrővizsgálatokról;

f) A jogszabályban előírt látogatási alkalmakról, azok céljáról, szakmai programjáról (előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, az egészséges, biztonságos, harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, a gyermek fejlődésének, otthoni környezetben való megfigyelésnek jelentőségéről) és megvalósulásuk szükségességéről;

g) A gondozási tervről;

h) A gondozási terv módosításának szükségességéről, ha egészségi és/vagy környezeti okból fokozott gondozás, gyakoribb tanácsadáson való megjelenés és családlátogatás válik szükségessé;

i) A védőnő értesítésének szükségességéről, ha a szülő valamilyen rendkívül indokolt esetben (okból) nem tud eleget tenni az együttműködési kötelezettségének, valamint ha változás történik a tartózkodási helyében, annak érdekében, hogy hatósági eljárás kezdeményezésére ne kerüljön sor.

Az életkorhoz kötötten kötelező szűrővizsgálatok és védőoltások rendjéről ajánlott általános tájékoztatót kihelyezni jól látható módon a védőnői tanácsadóban.

Az írásos formában előírt személyes tájékoztatót (pl. gondozási tervet, szűrővizsgálattal, védőoltással kapcsolatos tájékoztatást) a szülő aláírja, ezzel elismerve, hogy a tájékoztatást megkapta és átvette.

A védőoltásról szóló első értesítést az esedékességet megelőzően 1 hónappal, de legalább 8 nappal korábban szükséges megküldeni. A területi védőnő a tájékoztató másolatát az egészségügyi dokumentációban megőrzi (elmenti).

3. Egészségügyi és szociális anamnézis megismerése, felvétele

Az egészségi állapot, a családi és szociális helyzet megismerése, illetve azon folyamatok felismerése, amelyek a nem kielégítő fejlődés esetleges előidézői lehetnek (pl. az egészségügyi dokumentáció, a helyzetértékelés, a szülővel történt konzultáció, valamint az első látogatáskor a rizikókérdőív felvétele alapján).

4. Gondozási terv készítése, szükség esetén módosítása

A gondozási terv tartalmazza a szükségleteknek megfelelően kialakított szakmai, gondozási programot, rögzíti a látogatások és a tanácsadáson történő megjelenések tervezett gyakoriságát. A gondozási tervet mindkét fél, a területi védőnő és a szülő is aláírja.

A területi védőnőnek a családlátogatási és a tanácsadáson való megjelenési gyakoriságot úgy kell terveznie, szerveznie, egyeztetnie, hogy képes legyen egészségi és környezeti okból egyaránt a korai észlelő- és jelző feladatainak a megfelelő ellátására.

Ha a gondozási szükséglet változik (egészségi állapot, szociális körülmények, családi, családot érintő krízishelyzet stb.) a gondozási tervet a szükségleteknek megfelelően módosítani kell. A módosított gondozási tervet is mindkét fél, a területi védőnő és a szülő is aláírja.

5. Célzott, szükséglet (anamnézis) szerinti védőnői gondozás végzése

A területi védőnő a magzat, a gyermek megfelelő fejlődése érdekében az aktuális gondozási tervben foglaltaknak megfelelően gondozza a családot (tájékoztatással, családlátogatással, szűrővizsgálatok végzésével, felkészítéssel, támogatással, tanácsadásra hívással, konzultáció lehetőségének felajánlásával). Tevékenysége során alkalmazza a személyközpontú*, a személy érettségének, együttműködési hajlandóságának megfelelő tanácsadás módszereit. Ha a gondozás során megállapítható a fokozott figyelem, illetve gondozás szükséglete, a területi védőnő tájékoztatja a szülőt, aktualizálja a gondozási tervet, amely az alapesetnél gyakoribb tanácsadáson való megjelenést és családlátogatást határozhat meg.[6]

A területi védőnő eseti nyilvántartásba veszi* és eseti ellátásban részesíti a gondozottat, ha nem tartózkodik 3 hónapot meghaladó időtartamig a körzetben, vagy Magyarországon bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, de védőnői ellátást kér (szűrővizsgálat, tanácsadás). Amennyiben Magyarországon lakóhellyel rendelkező várandós anya, szülő kér eseti védőnői ellátást, a területi védőnő igazolható módon, írásban (elektronikus úton) haladéktalanul értesíti a bejelentett lakóhely szerint illetékes területi védőnőt az általa nyújtott eseti ellátásról. Az értesítő mintapéldányát a 2. számú melléklet tartalmazza. Az eseti ellátásról szóló dokumentum 1 példányát a területi védőnő megőrzi (elmenti) az általa vezetett egészségügyi dokumentációban.[7]

5.1. A veszélyeztető tényezők/problémák, veszélyeztetettség* felismerése[8]

A védőnő a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva jár el, amelyeket a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzétesz. [1997. évi XXXI. törvény 17. § (3a) bekezdés]

Problémák, életvezetési nehézségek, körülmények, rizikótényezők korai felismerésével anamnézis megismerésével, megfigyeléssel, tájékozódással, védőnői szűrővizsgálatok végzésével, rizikószűrés-kérdőív felvételével, szakszerű gondozással (edukációval, családlátogatással, tanácsadáson valófogadással) és követéssel.

A védőnői rizikószűrés-kérdőíveket (várandóst, újszülöttet, gyermeket) a 6/b-d. számú mellékletek tartalmazzák. A veszélyeztető körülmény résztvevői érzékeny, érzelmekkel telített helyzetben vannak, melynek felismeréséhez az érintettekkel, az aktuális helyzetnek megfelelő, célzott, szakszerű kommunikációt kell alkalmazni. A védőnő egyéni feltáró beszélgetés keretében mélyebben megismerkedik az észlelt problémával. Saját kompetenciáinak megfelelően mérlegel, szükség esetén bevon a folyamatba a családdal kapcsolatban álló külső szakembert, egyéb személyt a helyes döntés meghozatala érdekében (pl. orvos, gondozónő, óvoda-pedagógus, pedagógus stb.).

A családi körülményekkel a szülő személyiségével, a gyermekkel összefüggő rizikófaktorok fokozott figyelmet igényelnek a gyermekbántalmazás megelőzése szempontjából, viszont a több rizikófaktor együttes jelenléte sem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz.

Rizikótényező/probléma észlelése esetén a területi védőnő megvizsgálja, hogy az adott helyzet jelent-e közvetlen veszélyt a gyermekre, családra, szükséges-e azonnali beavatkozás életük, testi épségük megóvása érdekében. Fenn áll-e a gyermek családban neveléséhez szükséges alapvető szükségletek biztosításának hiánya, vagy ez utóbbiak biztosítottak-e a felnőtt, cselekvőképes, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személyek esetében.

Beavatkozást igénylő helyzetek[9]

a) Magas kockázatú, beavatkozást igénylő élethelyzetek általában

1. Krízisre utaló jelek

(öngyilkossági kísérlet, cry for help, élelem hiánya, hideg lakás télen vagy évszaktól függetlenül extrém hőmérsékletű viszonyok, autonómia elvesztése, érzelmi teher elviselésének képtelensége, realitáshoz fűződő viszony zavara, a verbális kifejezőkészség csökkent szintje, észlelés-percepció torzulása, frusztrált én-működés, elhúzódó gyász, figyelem beszűkülése, tanult tehetetlenség jelei stb.)

2. Anyagi-megélhetési problémák

(krónikus szegénység jelei, lakhatási problémák, adósságcsapda, tartós munkanélküliség stb.)

3. Lakhatási problémák, hajléktalanság

(veszélyes állagú, vagy elégtelen lakókörnyezet, lakhatatlanná vált lakóhely, lakhatás elvesztése, kilakoltatás, válás következtében lakhatás megszűnése, hozzátartozói erőszak miatti menekülés stb.)

4. Időskorral összefüggő kockázatok[10]

(elmagányosodás, családi-kapcsolati háló szétesése, vagy működési zavarai, társ elvesztése, elhúzódó gyász, önellátási képesség csökkenése/elvesztése, krónikus betegség jelei, szociális aktivitás csökkenése/elvesztése, időskori szegénység jelei, pl. éhezés, hiányos táplálkozás, nem megfelelő ruházat stb.)

5. Mentálhigiénés problémák, pszichés betegségek köre

(diagnosztizált betegség, megváltozott viselkedés, a munkavégzés képességének csökkenése, szuicid veszély stb.)

6. Szenvedélybetegségre utaló jelek

(életmódban bekövetkezett változás, viselkedési kontroll elvesztése, munkahely elvesztése, eladósodottság, egészségromlás, kriminalizálódás, családi kapcsolatok megromlása, erőszak stb.)

[Hivatkozás: Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április]

b) A gyermeket nevelő családok életében jelentkező magas kockázatú élethelyzetek

1. Függőség a családban

2. Családtagok indulati kontrolljának zavara

3. Családtagok valamelyikének megnövekedett pszichés terhe

4. Indokolatlan vagy ismeretlen eredetű, esetleg tagadott sérülések

5. Orvosi vagy egyéb szakember segítségének megtagadása, tiltakozás ellene, mindez megnyilvánulhat a kötelező védőoltások, orvosi szűrések megtagadásában

6. "Kezelések" túl korai befejezése, korai távozás saját felelősségre a kórházból

7. Orvosi, védőnői, addiktológiai, szakorvosi, tanácsok-javaslatok be nem tartása

8. Elutasítás, apátia és ezekkel kapcsolatos verbális és nonverbális megnyilvánulások

9. Korlátok hiánya vagy épp túlzott jelenléte, indokolatlan sűrűsége a nevelésben (ráhagyó vagy megbetegítő)

10. Gyermek elfogadásának hiánya

[Hivatkozás: Protokoll - A család-és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április]

c) A gyermek vagy felnőtt ellátotton tapasztalható, figyelemfelkeltő tünetek

1. Üres tekintet

2. Korhoz képest nagyon alacsony testsúly

3. Visszafogott verbális kommunikáció

4. Szemkontaktus hiánya

5. Autoagresszivitás

6. Félénkség, riadalom, túlérzékenység

7. Alvászavar

8. Fejlődésbeli vagy egyéb regresszió

9. Pszichoszomatikus tünetek

10. Társadalmi izolálódás

[Hivatkozás: Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április]

d) A szülő nem működik együtt a védőnővel

1. Ha a szülő a gondozási terv készítésekor, illetve módosításakor az együttműködést és/vagy az aláírást megtagadja;

2. Ha a gondozási folyamat során a szülő ismétlődően nem biztosítja az aktuális gondozási tervben foglaltak szerint a védőnő lakásba történő bejutását, nem jelenik meg a védőnői tanácsadáson, és a védőnő szakmai véleménye szerint emiatt a gyermek fejlődése biztonságosan nem követhető, a védőnő megelőző, korai észlelő-jelző feladatainak nem tud eleget tenni;

3. Ha a szülő nem gondoskodik a gyermek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálaton való részvételéről a szűrővizsgálat esedékességét megelőzően és azt követően 15 napon belül, kivéve, ha azt rendkívüli, és indokolt helyzet akadályozta meg, amelyről a védőnőt a szülő írásban vagy szóban tájékoztatta (pl. betegség, kórházi ápolás, külföldi tartózkodás, családi krízishelyzet). Ez esetben amint lehet, el kell végezni a szűrővizsgálatot.

A szóbeli tájékoztatás tartalmát, továbbá a védőnői szűrővizsgálaton való megjelenés új, a szülővel egyeztetett időpontját a védőnő rögzíti a gyermek egészségügyi dokumentációjában.

5.2. Fokozott védőnői támogatás biztosítása saját kompetenciakörben

Ha a rizikófaktorok/problémák fennállnak, de a veszélyeztetettség gyanúja nem áll fenn vagy nem Igazolható, akkor saját kompetenciakörében súlyoz és eldönti, hogy ő maga tud-e segíteni, rendelkezik-e eszközökkel a probléma megoldásához.

Ha saját kompetenciakörébe tartozik a probléma megoldása, akkor a helyzettől függően - a lehető legrövidebb időn belül - a szükségletnek megfelelően fokozott gondozás (edukáció, családlátogatás, tanácsadáson való megjelenés) keretében, saját eszköztárának felhasználásával (Ismeret, képesség, készség), megkezdi a probléma kezelését. A fokozott gondozásban részesülő gondozottakról nyilvántartást vezet. Két héten belül kontroll szükséges, hogy a probléma megoldódott-e, a szülő együttműködő-e, bánásmódja kedvező-e, nem történt-e visszaesés, a kialakult egyensúly nem borult-e fel, nem alakult-e ki újabb probléma. A problémamegoldást követően - esettől függően - 1-6 hónap utánkövetés szükséges.

5.3. A veszélyeztető tényezők/problémák, illetve a veszélyeztetettség jelzése

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A területi védőnő jelzi, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, ha segítségre szoruló családról, személyről szerez tudomást.

Fontos tudni, hogy a család- és gyermekjóléti központ12 nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtására szolgál a készenléti szolgálat. A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani13.[11]

5.3.1. Jelzést igénylő esetek:

a) Ha a védőnő által észlelt probléma kezelése a fokozott védőnői gondozás módszereivel nem oldódott meg, továbbra is fennáll, kiújult, esetleg súlyosbodott, vagy már az észleléskor azonnal látszik, hogy az a védőnő saját szakmai eszközeivel nem kezelhető, akkor azonnal írásban jelez a települési család- és gyermekjóléti szolgálat felé.

b) Ha nem tudja megítélni, hogy a tapasztalt probléma veszélyezteti-e a családot, gyermeket, egyént, akkor haladéktalanul írásban jelez a települési család- és gyermekjóléti szolgálat felé.

c) Ha nem saját kompetenciakörébe tartozik a probléma kezelése, akkor haladéktalanul írásban jelez a települési család- és gyermekjóléti szolgálat felé.

d) Ha a veszélyeztetettség gyanúja fennáll

1. A veszélyeztetettség gyanúja igen, de az életet és testi épséget veszélyeztető tényező nem áll fenn.

Írásban értesíti a települési család- és gyermekjóléti szolgálatot/központot, a gyermek háziorvosát. Szükség esetén esetmegbeszélést kezdeményez és az egyeztetésnek (a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a házi gyermekorvossal/háziorvossal stb.) megfelelően, a védőnői kompetencia keretében a szükségletnek megfelelő fokozott gondozást végez a veszélyeztetettség megszűnéséig, vagy mindaddig, amíg a veszélyeztetettség fennáll.

2. Az életet és testi épséget veszélyeztető tényező áll fenn

Ha az életet és testi épséget veszélyeztető tényező áll fenn, akkor haladéktalanul személyesen/telefonon és írásban is értesíti a települési család- és gyermekjóléti szolgálatot/központot és az illetékes gyámhatóságot. Mindkét szolgáltatásnyújtó felé egy időben szükséges jelezni, hogy az intézkedés mindkét fél részéről haladéktalanul, időveszteség nélkül megtörténhessen. Bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséget is hívni kell. Írásban kell értesíteni a gyermek háziorvosát is.

Jelezni akkor is szükséges, ha a területi védőnő az életet és testi épséget veszélyeztető magatartás ismeretéről csak közvetett módon, pl. telefonos jelzés útján szerzett tudomást. Ilyen esetben kérje el a bejelentő személyes adatait, legalább a nevét és a lakcímét. Ha megadja, akkor fontos dokumentálni, ha nem akkor a védőnő névtelen bejelentőként szerepeltesse a Védőnői Jelzőlapon.

3. Ha a védőnővel való együttműködési kötelezettség elmulasztása áll fenn14[12]

Írásban értesíti a települési család- és gyermekjóléti szolgálatot/központot, a gyámhivatalt (Járási Hivatalt), az egészségügyi államigazgatási szervet (Járási Hivatalt), valamint a gyermek háziorvosát.

Az egészségügyi államigazgatási szervnél indított hatósági eljárás kezdeményezésére abban az esetben kerülhet sor, ha bizonyítható, hogy a területi védőnő a szülőt hivatalosan felszólította a kötelezettségének teljesítésére (pl. a szűrővizsgálatokon történő megjelenésre). Ennek módja vagy személyes találkozáskora szűrővizsgálatról szóló "Szülői tájékoztató" aláíratása, vagy tértivevénnyel küldött felhívás, amely igazolja, hogy a szülő az értesítést megkapta. Amennyiben a szülő a küldemény átvételét megtagadja, nem szükséges újabb felszólítást küldeni, mert ebből a magatartásból már következtetni lehet arra, hogy a szülő nem kíván együttműködni a védőnővel. Egyéb esetekben (ha a küldemény a "nem kereste" vagy "Ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza) mérlegelés tárgyát képezi, hogy az esetleges újabb tértivevényes felszólítással elkerülhető-e a hatósági intézkedés kezdeményezése. Az államigazgatási szerv értesítése a Védőnői Jelzőlap alkalmazásával történik (3. számú melléklet), amihez csatolni kell a felszólítást igazoló tértivevény másolatát, illetve a rendelkezésre álló valamennyi olyan dokumentum másolatát, ami a hatósági eljárás során bizonyítéknak minősülhet (pl. gondozási terv másolatát).

5.3.2. A jelzés menete a család- és gyermekjóléti szolgálat felé

Az írásos jelzés bármilyen formátumban küldhető (igazolható módon) és azt a család- és gyermekjóléti szolgálat köteles fogadni. A jelzés tartalmi elemei:

a) A jelzett gondozott személy(ek)/gyermek(ek) neve, születési helye, dátuma, TAJ, anyja neve, lakcíme/tartózkodási helye.

b) Gyermek esetében a szülő/gondviselő neve, címe, telefonszáma, elérhetősége.

c) A jelzés oka, az észlelt probléma rövid, tömör leírása, a jelzést tevő észrevételei (a gyermek, a család életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető ok(ok) részletezése, megjelenésének időpontja, időtartama, a felmerülésének gyakorisága). Nem kell a problémát definiálni, minősíteni.

[Hivatkozás: Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április, 19. oldal]

Zártan kezelendő adatok15[13]

d) A jelző területi védőnő által a probléma megoldása érdekében megtett intézkedések;

e) A gyermek védelme érdekében milyen megoldást lát szükségesnek a jelző területi védőnő?

f) Javasolt ellátás pl. "Családban történő nevelkedését nem látom biztosítottnak","Családban tartózkodása életveszélyt jelent a gyermekre, kérem, azonnali kiemelését", stb.;

g) A jelző területi védőnő neve, elérhetősége, munkahelye;

h) Dátum;

i) A jelzést tevő területi védőnő aláírása.

Általános probléma jelzésére a "Területi Védőnői Jelzőlap (általános probléma esetén)" című dokumentum szolgál, amelynek adattartalma a 4. számú mellékletben található.

A gyermekbántalmazás, elhanyagolás jelzésére a "Jelzőlap (bántalmazás, elhanyagolás esetén)" című dokumentum szolgál, abban az esetben, amikor zártan szükséges kezelni a jelzést tevő személyes adatait. Adattartalma az 5. számú mellékletben található.

Ha az életet és testi épséget veszélyeztető tényező áll fenn, akkor a jelzést személyesen/telefonon, majd egy munkanapon, illetve 24 órán belül írásban is meg kell küldeni a települési család- és gyermekjóléti szolgálatnak/központnak és az illetékes gyámhatóságnak. A szóban/telefonon történő jelzésről feljegyzést szükséges készíteni az egészségügyi dokumentációban. Dokumentálni kell a jelzést fogadó személy nevét, a jelzés dátumát, időpontját (óra, perc), telefonszámát, a megbeszélés rövid tartalmát.

Egyéb esetben a területi védőnő az észlelést követően a megfelelő Jelzőlapot haladéktalanul megküldi (elektronikus úton) az érintetteknek a helyben elfogadott iratkezelési szabályzat szerint igazolható módon, (pl. e-mailes igazolás a megküldésről, postakönyv, személyes átvétel esetén az átvétel aláírással történő igazolása, stb.).

A Védőnői Jelzőlap egy példányát (másolatát) visszakereshető módon a védőnői egészségügyi dokumentációban kell megőrizni (elmenteni).

A "Jelzőlap (bántalmazás, elhanyagolás esetén)" című dokumentumot a védőnő kezelje zártan, annak érdekében, hogy a szülő ne vonhasson le következtetést a jelzést tevő intézményre, személyre vonatkozóan (pl. az egészségügyi dokumentációba való betekintés és/vagy másolat kérése esetén).16[14]

Amennyiben az esettel kapcsolatosan újabb információ merül fel, azokat is szükséges továbbítani az ügyben érintett szervezeteknek.

Krízis, súlyos veszélyeztetettség, bántalmazás esetén haladéktalanul köteles a jelzést fogadó intézkedni. Az ellátott élete és testi épsége megóvása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket területi illetékesség hiányában is köteles a jelzést fogadó szolgáltató megtenni.

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés végrehajtási intézet parancsnoksága (beutaló szerv) intézkedik és a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi.

Veszélyeztetettség esetén a jelzést követő 3 napon belül - sikertelen próbálkozások esetén legfeljebb 15 napon belül - köteles a jelzést fogadó felvenni a kapcsolatot a jelzésben érintettel. A kapcsolatfelvételt követően 3 napon belül kell elkészítenie az első Interjút. Az első interjút követően 15 napon belül kell írásban visszajeleznie a jelzést tevő számára.

A leírtak alapján a területi védőnőnek 33 napon belül kell visszajelzést kapnia.

A gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén azonnal meg kell győződni arról, hogy a jelzés megérkezett-e a család- és gyermekjóléti szolgálathoz, illetve egyeztetni szükséges a további lépésekről személyesen/telefonon/elektronikus úton a gyermek mielőbbi, biztonságos ellátása érdekében.

A jelzést követően a jelzőrendszeri tagok és a család- és gyermekjóléti szolgálat konzultálnak arról, hogy ki, milyen segítséget tud nyújtani a gyermek, család számára a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.

5.4. Visszajelzés fogadása a család- és gyermekjóléti szolgálattól

A család- és gyermekjóléti szolgálat/központ minden esetben írásban tájékoztatja az ismert jelzést tevőt tevékenységéről, az általa megtett intézkedésekről. A család- és gyermekjóléti szolgáltató a jelzést követően 33 napon belül köteles visszajelezni, tájékoztatást küldeni a jelzést tevőnek a visszajelző lapon vagy levél formájában. A visszajelzés funkciója nem az esettel kapcsolatos információk, benyomások megosztása, hanem az együttműködési keretek és az ellátási garanciák megteremtése.

Ha a területi védőnő legkésőbb 33 napon belül nem kap az esettel kapcsolatban érdemi visszajelzést, akkor írásban (e-mailben) tájékoztatja erről az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt,17 valamint másolatban tájékoztatás céljából az illetékes járási/fővárosi kerületi vezető védőnőt, valamint a megyei/fővárosi vezető védőnőt is, aki szükség esetén a helyzet javítása érdekében intézkedik.[15]

5.5. Veszélyeztetettek fokozott gondozása, amíg a veszélyeztetettség fennáll

A területi védőnő a szükségletnek és az egészségi állapotnak megfelelő fokozott gondozást nyújt, ellátja a védőnői kompetenciába tartozó feladatokat és együttműködik a gyermeket ellátó háziorvossal, a területi család- és gyermekjóléti szolgáltatóval.

Megszünteti a fokozott gondozottként való nyilvántartást, ha a jelzést - veszélyeztetettséget - indokoló tényező megszűnik, és ezt a tényt rögzíti az egészségügyi dokumentációban. Folytatja saját hatáskörben a szükségletnek megfelelő védőnői gondozást, követést.

5.6. Részvétel a család- és gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein

Az észlelő- és jelzőrendszerben működő személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a család- és gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja - többek között - az illetékes védőnő. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról a gyermekjóléti szolgálat feljegyzést készít, amelynek 1 példányát megküldi az esetmegbeszélés résztvevőinek, így a résztvevő védőnőnek is.

Az esetmegbeszélés történhet esetkonferencia és szakmaközi megbeszélés keretében. Az esetkonferencia célja a szolgáltatást igénybe vevő személyt, gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között.

A szakmaközi megbeszélés célja a települést vagy térséget érintő előre meghatározott témakör, aktuális kérdések, problémák megbeszélése, feldolgozása, a jelzőrendszer tagjai egy részének vagy egészének részvételével. A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.

5.7. Részvétel a család- és gyermekjóléti szolgálat éves tanácskozásán

A család- és gyermekjóléti szolgáltató éves tanácskozást szervez minden év február 28-ig, amelyre meg kell hívnia a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, így a védőnői képviseletet is.

5.8. Felkérésre védőnői környezettanulmány (védőnői helyzetértékelés) készítése (pl. kórházi védőnő kérésére)

A területi védőnő hivatalból, írásban (pl. elektronikus úton) kapott felkérés és cél(ok) megjelölése esetén védőnői környezettanulmányt (védőnői helyzetértékelést) készít.

A települési önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság az eljárásában felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt (helyzetértékelést) is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el. A védőnői környezettanulmány (helyzetértékelés) szempontjait a 6/a. számú melléklet tartalmazza.

5.9. Eseti gondnokság ellátása szükség esetén, felkérésre - illetékességi körén kívüli körzetben[16]

A gyámhivatal a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gyámul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserét, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a gyámhivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét rendeli ki. [A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/A. § (6) bekezdés]

Az eseti gyám kizáró okok fennállásakor, jogszabályban meghatározott esetekben nem járhat el, illetve megtagadhatja az eljárást (pl. elfogultság)19. Az eseti gyámsággal kapcsolatos feladatok ellátását az elrendelő gyámhivatal iránymutatásának megfelelően kell végezni.[17]

5.10. Írásban éves tájékoztató készítése a gyermekvédelemmel kapcsolatos területi védőnői munkáról

A területi védőnő a gyermekvédelmi tevékenységéről éves tájékoztatót készít, javaslatot tesz a gyermekvédelmi munka eredményességének javítására. Az éves tájékoztató adattartalmát az 7. számú melléklet tartalmazza. A területi védőnő az éves tájékoztatót minden év január 31-ig megküldi az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint másolatban (elektronikus úton) az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatal, járási/ fővárosi kerületi vezető védőnője számára. Amennyiben a védőnői körzetet alkotó településeket több család-és gyermekjóléti szolgáltató látja el, a területi védőnő a tájékoztatót gyermekjóléti szolgáltatónként készíti el és küldi meg az illetékes szolgáltatóknak.

6. A védőnői tevékenység dokumentálása, az egészségügyi dokumentáció vezetése, megőrzése

Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. A gondozottnak nyújtott ellátás, a gondozásba, a megtett intézkedésekbe bevont szakemberekkel, szervezetekkel az együttműködés dokumentálása időben követhető és visszakereshető legyen. Az írásos és a telefonos jelzés tényét a gyermek egészségügyi dokumentációjában szükséges dokumentálni, és ajánlott a munkanaplóba/látogatások előjegyzési könyvébe is bejegyezni.

Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig* meg kell őrizni. Az adatkezelési szabályzatban rögzített módon az iratselejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A selejtezés időpontját a munkanaplóban is szükséges rögzíteni.[18]

6.1. A védőnői egészségügyi dokumentáció adattartalma probléma észlelése, fennmaradása, veszélyeztetettség gyanúja esetén

a) a problémával érintett gondozott személyes adatai, elérhetősége,

b) az észlelt probléma leírása,

c) a probléma észlelésének időpontja,

d) a megtett intézkedések,

e) a bevont, meghallgatott személyek,

f) a levont konklúzió,

g) az eset kimenetele.

[Hivatkozás: Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április, 7. oldal]

6.2. A védőnői egészségügyi dokumentáció adattartalma krízishelyzet, veszélyeztető tényező észlelése esetén

a) az észlelő személyazonosító adatai, elérhetősége,

b) a veszélyeztetett személyazonosító adatai, elérhetősége,

c) a veszélyeztetettség észlelésének ideje,

d) a veszélyeztetettség ténye,

e) a rendszerben jelenlévő és a segítségre szoruló személlyel kapcsolatban lévő segítő adatai,

f) a rendszerben jelenlévő és a segítségre szoruló személlyel kapcsolatban lévő segítő által nyújtott ellátás,

g) a rendszerben jelenlévő és a segítségre szoruló személlyel kapcsolatban lévő segítő által kért intézkedések,

h) a jelzéssel kapcsolatban - kinek, mikor, hogyan történt.

[Hivatkozás: Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - 1. kiadás, EMMI, 2016. április, 14. oldal]

7. Védőnői nyilvántartás megszüntetése (a gondozás befejezése)

7.1. A tanulói jogviszony megkezdésével

A gondozott gyermek beíratása az iskolába megtörtént. A területi védőnő az iskolavédőnőtől értesítést kapott a gondozásba vételről.

7.2. Elköltözés esetén

Ha a gondozott személy, gyermek Magyarországon belüli lakcíme/tartózkodási helye elköltözés miatt megszűnik a körzetben és az új lakcím/tartózkodási cím szerint illetékes területi védőnő hivatalos értesítést küld, hogy gondozásba vette (1. számú melléklet).

7.3. Külföldön élés esetén (igazolás és nyilatkozat alapján)

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2a) bekezdése értelmében az adatok nyilvántartásba való felvételét és az arról szóló igazolást kérni kell. Ma a gondozott személy, gyermek Magyarországon belül lakcímmel/tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülő, benyújtja az igazolást arról, hogy külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásban szerepel (azaz tartózkodási helye nem Magyarország)*, továbbá írásban nyilatkozik, hogy a gyermek külföldi egészségügyi ellátása biztosított**.[19]

7.4. Elhalálozás esetén (halott vizsgálati bizonyítvány alapján).

IV. A területi védőnő feladatai* a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársaival való együttműködésben[20]

A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nemjáró gyermekszámára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek sikeres óvodai beilleszkedése, valamint a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a védőnői szolgalattal, az óvodával, a helyben elérhető egyéb, a gyermekek és a gyermekes családok számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjaival. [1997. évi XXXI. törvény 38/A. § (1)-(2) bekezdés]

A területi védőnő feladatai:

1. Tájékoztatja a Biztos Kezdet Gyerekház jelentőségéről, és a szolgáltatás igénybevételének a lehetőségéről a 0-5 éves, nem óvodás gyermekek szüleit,[21]

2. Ajánlja a Biztos Kezdet Gyerekház programjain való rendszeres részvételt, különös tekintettel azokra a családokra, ahol a gyermek fejlődése szempontjából ez szükségszerű és ezt rögzíti az egészségügyi dokumentációban.[22]

3. Együttműködik a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársaival - látogatást tesz havonta, előre tervezetten, minden hónap azonos napján (pl. minden hónap 2. keddjén) a körzetében működő Biztos Kezdet Gyerekházban, amelynek keretében:[23]

a) konzultál a Biztos Kezdet Gyerekházba járó általa gondozott gyermekek fejlődéséről és a szolgáltatás igénybevételének a lehetőségéről,

b) csoportos egészségfejlesztő foglalkozást tart az igénynek, szükségletnek megfelelően,[24]

c) teammegbeszéléseken tapasztalatot cserél - fejlesztésre irányuló javaslatokkal segíti a gyermekjóléti szolgáltatást és az együttműködés eredményességét.

4. Dokumentálja a Biztos Kezdet Gyerekházakkal való tevékenységet a védőnői munkanaplóban, és jelenti az ott végzett csoportos egészségnevelést a területi védőnői jelentésben.

V. A területi védőnő és a házi gyermekorvos/háziorvos együttműködési kötelezettsége

Minden szülőnek/gondviselőnek és gyermeknek egyformán meg kell adni az esélyt arra, hogy a választott házi gyermekorvos/háziorvos és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő között rendszeres, kölcsönös (oda-vissza) legyen az együttműködés és a kapcsolattartás.

A területi védőnő és a házi gyermekorvos/háziorvos között a jogszabályok együttműködési, kapcsolattartási, közreműködési és értesítési (jelzési) kötelezettséget írnak elő, függetlenül attól, hogy térben és időben a házi gyermekorvos/háziorvos és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő a tevékenységét hol végzi. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a lakóhely szerint illetékes területi védőnő és a gyermeket ellátó háziorvos (jelzőrendszer tagjaként is) köteles egymást tájékoztatni és egymással együttműködni,* különösen az alábbi területeken:[25]

1. Együttműködés a megelőző-gyógyító alapellátás megkezdése esetén;

2. Együttműködés a megelőző ellátás esetén;

3. Együttműködés a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban;

4. Együttműködés a védőoltásokkal kapcsolatban;

5. Együttműködés fokozott gondozás esetén;

6. Együttműködés a megelőző-gyógyító alapellátás befejezése vagy körülményeinek változása esetén;

7. Véleménykülönbség és együttműködési problémák kezelése esetén.

A védőnő és a házi gyermekorvos/háziorvos az ellátással kapcsolatos szakmai véleménykülönbsége esetén - amennyiben nem tudnak megegyezni - a jogszerű és szakszerű ellátás érdekében az egészségügyi államigazgatási szervtől (járási hivatal) szakmai álláspontot kell kérni.[26]

Az együttműködéshez a területi védőnőnek rendelkeznie kell a gyermeket ellátó házi gyermekorvos/háziorvos alábbi legfontosabb alábbi adataival:[27]

a) neve (amelyet az egészségügyi tevékenység során használ, pl. dr. Kiss Mária),

b) hivatalos telefonszáma,

c) szolgáltatás helye,

d) értesítési e-mail címe,

e) pecsétszáma,

f) praxisához tartozó közterületek jegyzéke (utcák stb. listája).

Az adatok az érintett gyermeket ellátó háziorvosoktól vagy a települési önkormányzatoktól*,**, vagy a járási hivatalok járási/fővárosi kerületi vezető védőnőitől kaphatók meg.[28]

A lakóhely szerint illetékes területi védőnő elérhetőségei megtalálhatók a http://www.gyermekalapellatas.hu/ honlapon a "Védőnő kereső" címszó alatt.

1. Együttműködés a megelőző-gyógyító alapellátás megkezdése esetén

Az újszülöttekről, a gyermeket ellátó háziorvos és a védőnő is a Születésértesítő Rendszeren keresztül a kórházi védőnőtől vagy tervezett intézeten kívüli szülés esetén a szülészeti eseményben közreműködő felelős személytől értesül. A gyermeket ellátó háziorvos (választott vagy területileg kötelezett) és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő kölcsönösen, írásban (elektronikus úton) tájékoztatják egymást, ha nyilvántartásba vesznek egy beköltözött vagy életvitelszerűen a praxisban/körzetben tartózkodó "közösen" ellátandó személyt (beleértve a várandós anyát is*), aki legalább 90 napot meghaladóan tartózkodik a megadott lakóhelyen, illetve azonnal, ha újszülöttről, oltásra, szűrővizsgálatra kötelezett korú személyről van szó. A védőnői értesítés adattartalmát az 7. számú melléklet tartalmazza.[29]

2. Együttműködés a megelőző ellátás esetén

A közösen ellátandó személy preventív ellátását egységes alapelvek (ismeret és gyakorlat) és a szakma szabályai szerint kell biztosítani, melyeket szükség esetén a gyermeket ellátó háziorvos és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő egyeztet, különösen azokban a témakörökben, melyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre szakmai szabály (irányelv, protokoll, iránymutatás, módszertani levél). Az egyeztetés egy-egy közös gondozott esetén megvalósulhat személyes találkozás, telefonos megbeszélés, e-mail, levél formájában is. Az egyeztetést dokumentálni szükséges a gyermek egészségügyi dokumentációjában és ajánlott a munkanaplóban/látogatások előjegyzési könyvében is.

3. Együttműködés a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban

A gyermeket ellátó háziorvos és a területi védőnő által végzendő szűrővizsgálatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet, a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, illetve a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendeletek határozzák meg. Az életkorhoz kötött védőnői, majd azt követő orvosi szűrővizsgálatok - a hatályos rendeleteket és az ajánlott módszertan előírásait figyelembe véve - az adott életkor betöltéséig meg kell, hogy történjenek.

A területi védőnő az általa végzett vizsgálatokat az ajánlott módszertan szerint végzi*. Amennyiben a védőnői szűrővizsgálatok elvégzésére több időre van szükség, akkor a működési engedélyben a védőnői tanácsadásokra meghatározott idő növelését szükséges kezdeményezni. A területi védőnő a szűrővizsgálatokat dokumentálja a gondozott személy egészségügyi dokumentációjában, az Egészségügyi Könyvében és az érintett személynek, szülőnek a vizsgálat eredményéről Védőnői tájékoztatót (Védőnői leletet) ad**. Szükséges tájékoztatni a szülőt, hogy a Védőnői Tájékoztatót feltétlenül vigye magával az orvosi vizsgálatra. A Védőnői Tájékoztatók (Védőnői leletek) mintapéldányait a 8/a-p. számú mellékletek tartalmazzák.[30]

A Védőnői tájékoztatót (Védőnői leletet) 2 példányban szükséges elkészíteni. Egyiket a szülőnek adja át, a másik, védőnőnél maradó példányon pedig a szülő aláírásával igazolja a lelet átvételét. A területi védőnő az aláírt példányt az egészségügyi dokumentációban megőrzi (másolatát elmenti).

Elváltozás észlelése esetén a területi védőnő igazolható módon értesíti a gyermeket ellátó háziorvost. Az értesítésre alkalmazható módszerek: a szűrővizsgálati adatlap másodpéldányával az egészségügyi informatikai rendszeren keresztül visszaigazolhatóan, elektronikus úton, vagy a védőnő példányán a gyermeket ellátó háziorvos dátummal, aláírással és pecséttel igazolja, hogy az észlelt elváltozásról az írásbeli tájékoztatást megkapta, vagy tértivevénnyel történő megküldés útján, amelyet majd csatolni kell a védőnőnél maradt példányhoz.

A gyermeket ellátó háziorvos az orvosi szűrővizsgálatok, valamint a védőnő által jelzett elváltozással kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményéről (Id. fentebb) - szűrővizsgálati adatlap másolatával, esetleg egyéb egészségügyi dokumentáció (kórházi, szakorvosi lelet, korai fejlesztő, pszichológus javaslata, stb.) csatolásával, a fentebb megadott igazolható módokon írásban értesíti a területi védőnőt, hogy egészségi okból szükséges-e fokozott gondozásban részesíteni, ha igen, milyen diagnózissal. Szükség esetén személyes konzultációt kezdeményez a területi védőnővel az orvosi útmutatások és azok betartatása érdekében.

A gyermeket ellátó háziorvos a gyermekről 5 éves életkorban kiállítja az "Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére" című dokumentumot, (a továbbiakban: Adatlap).

Az Adatlaphoz a területi védőnő által szolgáltatandó alábbi adatokat* és az 5 éves korban végzett védőnői szűrővizsgálatról** kiadott lelet mintapéldányát a 8/n. számú melléklet tartalmazza:[31]

- "Pszichomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező" fennállásáról a területi védőnő nyilatkozik az egészségügyi dokumentáció, szükség esetén környezettanulmány, rizikófelmérés alapján.

- Nagymotoros fejlettség; Finom mozgások; Értelmi fejlettség; Beszédfejlettség; Szociális fejlettség; Önellátás - amelyet a területi védőnő az egészségügyi dokumentáció - és megítélése szerint a gyermek óvónőjével történt konzultáció - alapján tölt ki.

Az adatlap az iskola-egészségügyi dokumentáció része.

4. Együttműködés a védőoltásokkal kapcsolatban

Szükséges, hogy a lakóhely szerint illetékes területi védőnő tájékoztatást kapjon a gyermeket ellátó háziorvostól a védőoltás beadásáról vagy elmaradás esetén annak indokáról, a gyermek jogának érvényesítése, a szülő együttműködésének megítélése, továbbá a bizalomra épülő területi védőnői ellátás biztosítása érdekében. Fontos, hogy a védőoltás utáni "nyomozással", indokolatlan értesítéssel (felszólítással) ne történjen a szülőnél a védőnői ellátással kapcsolatban bizalomvesztés, elégedetlenség.

5. Együttműködés fokozott gondozás esetén

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos és a területi védőnő egyaránt tagja az észlelő- és jelzőrendszernek*. Kötelesek egymással együttműködni és egymást tájékoztatni**.[32]

Amennyiben a gyermeket ellátó háziorvos a közösen gondozott gyermeknél (családjában) olyan egészségi és/vagy környezeti rizikótényező előfordulását észleli, amely fokozott figyelmet, gondozást igényel, vagy bármilyen veszélyeztető tényezőt tapasztal, akkor haladéktalanul, igazolható módon értesítse (pl. elektronikus úton) a lakóhely szerint illetékes területi védőnőt. Szükség esetén kezdeményezzen egyeztetést az orvosi útmutatások betartatása, valamint a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése érdekében.

Aki a gyermek veszélyeztetettségét észleli, annak kötelessége haladéktalanul jelezni a család- és gyermekjóléti szolgálat felé, szükség esetén hatósági eljárást kezdeményezni és mindezekről a másik felet is értesíteni. Bántalmazás, elhanyagolás gyanúja esetén "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén" című szakmai irányelvben megfogalmazott lépéseket, az együttes jelzést, illetve esetmegbeszélés kezdeményezésének lehetőségét is javasolt alkalmazni.

6. Együttműködés a megelőző-gyógyító alapellátás befejezése vagy körülményeinek változása esetén

A gyermeket ellátó háziorvos és a lakóhely szerint illetékes területi védőnő kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztassák egymást, ha változás történik a közösen gondozott gyermek ellátásában. Pl. átjelentkezik a praxisból, tartózkodási címe megváltozik, háziorvos, házi gyermekorvos váltás történik, iskolába megy, ezért az ellátó védőnő változik.

Abban az esetben is konzultálni kell, ha a területi védőnő és/vagy a gyermeket ellátó háziorvos hosszabb ideig nem találja a lakcímen vagy tartózkodási címen a családot, nem tud róla stb.

7. Véleménykülönbség és együttműködési problémák kezelése

Ahhoz, hogy a gondozott személyek egységes elveken alapuló, megfelelően együttműködő egészségügyi alapellátásban részesüljenek szükséges a fentiekben felsorolt szakterületeken együttműködni. Ha a területi védőnő a kompetenciájába tartozó feladatainak ellátás során a "közösen" ellátott gyermek gondozásában ellentmondó véleményt, illetve az együttműködési területeken (1-6. pontokban felsorolt) problémát tapasztal, akkor erről egyeztetnie, illetve írásban tájékoztatnia kell a gyermeket ellátó háziorvost - hivatkozva jogszabályra és/vagy szakmai szabályra - annak érdekében, hogy a véleménykülönbség, illetve az együttműködési területeken a probléma mielőbb megszűnjön.

Amennyiben a véleménykülönbséggel, együttműködéssel kapcsolatos probléma az egyeztetés és az igazolható írásos tájékoztatás ellenére is fennmarad, akkor a jogszerű és szakszerű ellátás biztosítása érdekében a területi védőnőnek haladéktalanul panaszbejelentést kell tennie/jeleznie kell az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek (Járási Hivatalnak). (3. számú melléklet)

VI. A területi védőnő és a felelős személy (szülész-nőgyógyász, szülésznő) együttműködési kötelezettsége a várandós anya gondozása során

A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a várandós választása esetén a szülésznő, valamint a várandós együttműködésén alapul.

A várandósgondozást a szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, magas rizikójú várandósság esetén kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a védőnő és a háziorvos együttműködésével.

Az a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, aki az előírt besorolást követően a várandós gondozását végzi, felelős személynek minősül.[33]

A várandós anya gondozása tervezett intézeten kívüli szülés esetén is a várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik.

A területi védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja a felelős személyt, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését.

A felelős személy figyelemmel kíséri, hogy a várandós anya részesül-e védőnői gondozásban, a számára kötelező vizsgálatokat elvégezték-e, és az elvégzett vizsgálatokat a várandósgondozási könyvben jelölték-e. Szükség szerint konzultál a várandósgondozásban közreműködő szakemberekkel, a várandóst szükség szerint további szakellátásra irányítja, és intézkedéseiről írásban tájékoztatja a területileg illetékes védőnőt.

VII. A területi védőnő és a felelős személy (szülész-nőgyógyász, szülésznő) együttműködése tervezett intézetenkívüli szülés esetén

A várandós anya, ha a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon a fekvőbetegszakellátás keretein kívül szándékozik igénybe venni, akkor az intézeten kívüli szülészeti ellátásra működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatót és felelős személyt* választ.[34]

A várandós anya döntését követően a felelős személy haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatja a területileg illetékes védőnőt az "Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához"* című, kitöltött dokumentum eljuttatásával.[35]

A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt és - az anya nyilatkozata alapján - a házi gyermekorvost haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti.

A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a felelős személy értesítését követően vagy - a gyermekágyas nő akadályoztatása esetén - a hazaérkezést követő 2 munkanapon belül meglátogatja.

A felelős személy az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap* és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló** egy példányát (elektronikus úton) megküldi a védőnőnek.[36]

A területi védőnő a tervezett intézeten kívüli ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő - szükség esetén - az anti-D ellenanyagot megkapta-e és a jogszabály szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a szűrővizsgálatok megtörténtek-e. A védőnő az ellátások elmaradása esetén értesíti a gyermeket ellátó háziorvost. A területi védőnő az ellenőrzés és az elmaradással kapcsolatos megállapításait a gondozott személy egészségügyi dokumentációjában rögzíti.

VIII. Gyermekvédelmi feladatok az óvodákban és az iskolákban

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért. [2011. évi CXC. törvény 69. § (2) bekezdés f) pont]

A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek vagy kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. [2011. évi CXC. törvény 42. § (3) bekezdés] Ha az óvodát, iskolát ellátó védőnő* a gyermek veszélyeztetettségének gyanúját észleli, arról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét.[37]

IX. Gyermekvédelemmel kapcsolatos fontos fogalmak

Gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § g) pont]

Gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód): magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén (Egészségügyi Közlöny, 9. szám, 2016. május 31., 1485-1486. oldal]

Gyermekbántalmazás: ha valaki testi-lelki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - noha tud róla vagy szemtanúja - nem akadályozza meg, illetve nem jelzi azt. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén (Egészségügyi Közlöny, 9. szám, 2016. május 31., 1485-1486. oldal]

Elhanyagolás: minden olyan mulasztás vagy baj okozása (akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nemtörődömségből ered), amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

[Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészségügyi ellátók feladatairól gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén (Egészségügyi Közlöny, 9. szám, 2016. május 31., 1485-1486. oldal]

Probléma észlelése: a jelzőrendszeri tag (hatóság, intézmény, civil szervezet, egyház, magánszemély) saját szakmai működése során vagy egyéb úton tapasztalja, vagy tudomást szerez a gyermek veszélyeztetettségéről, illetve család, személy krízishelyzetéről, szociális, mentálhigiénés problémáiról, illetve az ilyen problémákat figyelemmel kíséri. Észlelés jelen esetben egyénnel, családdal, gyermekkel kapcsolatos bármely probléma érzékelése, melyhez már egy megismerő, feltáró folyamat is társul. Magában hordozza azt a tényt, hogy tudjuk, hogy milyen cselekményről, eseményről van szó, tudjuk mivel jár, mit jelent, mi a következménye, tehát az érzékelést, a tapasztalt problémákat már egységesíti, "megfoghatóvá", értelmezhetővé teszi a szakember számára. Az észlelés következtében létrejövő cselekmény egy iránya maga a jelzés megtétele.

[A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól, EMMI Protokoll, 1. kiadás, 2016. április, 6. oldal]

Probléma vagy veszély: valamilyen helyzetről, szituációról egyértelműen nehezítő, károsító hatást feltételez, ezért beavatkozásra ösztönöz. Ezek lehetnek szociális (adósságteher, lakhatási probléma stb.) vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzetek, a gyermekek testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését akadályozó vagy veszélyeztető tényezők, cselekvések, és megnyilvánulhatnak a gyermek vagy egyén saját fejlődési fázisára jellemző készség, képesség elmaradásátjelző tünetekben (pl. fejlődésbeli regresszió, elmaradás).

[A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól, EMMI Protokoll, 1. kiadás, 2016. április, 6. oldal]

Veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. [A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § n) pontja]

- Kiskorú veszélyeztetése: a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. [A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 208. § (1) bekezdése]

- Kiemelten súlyos problémák a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők közül:

- éhezés, nem megfelelő táplálkozás,

- fizikai bántalmazás a családban,

- pszichés bántalmazás a családban,

- a gyermek szexuális zaklatása,

- felügyelet nélküliség (életkortól és belátási képességtől függően),

- elhanyagolás, gondozatlanság,

- alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek,

- hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmények, tartósan súlyos egészségügyi probléma (pl. TBC).

- Súlyos problémák a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők közül:

- családon kívüli ideiglenes elhelyezés,

- megállapítható alkoholizmus a családban,

- antiszociális, kriminalizálódó baráti kör,

- csavargás,

- szülői ház engedély nélküli elhagyása,

- három éves kor felett nem szobatiszta (ha nincs szervi probléma),

- nem megfelelő szellemi fejlődés,

- értelmi fogyatékos szülő a családban, valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése,

- köznevelési intézményből való indokolatlan hiányzás (18 év alatt),

- szabálysértési intézkedés, büntetőeljárás kiskorú gyermekkel és együtt élő családtaggal szemben,

- alacsony jövedelmi viszonyok,

- problémás válás, gyermekelhelyezési per,

- lakhatási probléma,

- tartós munkanélküliség,

- alacsony szocioökonómiai státusz,

- alulképzettség,

- egészségügyi probléma.

- A veszélyeztetettség tényezői:

- Anyagi tényezők

(az elsődleges életszükségletek kielégítetlenek, a táplálkozás hiánya, a gyermek nem megfelelő táplálása, egészségtelen zsúfolt lakáskörülmény, önálló fekhely hiánya, nem megfelelő ruházkodás, nem tudnak fűteni, nem biztosítják a gyermek oktatásának támogatását)

- Erkölcsi tényezők

(a környezet bűnöző, erkölcstelen életmódja, ezáltal erkölcsileg rossz példát mutat gyermekének vagy szexuális, vagy lelki bántalmazás, vagy ha a gyermek saját maga helyezkedik szembe a társadalmi normákkal)

- Egészségügyi tényezők

(a környezet egészségrontó hatása - pl. egészségtelen lakhatási körülmények vagy a gyermek fizikai bántalmazása, a szülők tartós betegsége; fertőző betegségek a családban, a beteg gyermek nem megfelelő életmódja, kezelés elmulasztása, megtagadása)

- Nevelési, illetve nevelődési tényezők

(a környezet a gyermek számára a nevelés társadalmilag elvárható minimumát nem biztosítja, szülői elhanyagolás, a szülők következetlensége, kettős nevelés, a gyermekkel szembeni követelések hiánya, illetve ennek ellenkezője, a túl magas mérce)

- A gyermek önmagát veszélyeztető magatartása

(a gyermek szökése, csellengés, tankötelezettség elmulasztása, bűnelkövetés, alkohol- és drogfogyasztás) [Protokoll - A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól - EMMI, 2016. április, 16-17. oldal]

X. Mellékletek összefoglalása

1. Értesítés védőnői nyilvántartásba, gondozásba vételről (1. számú melléklet)

2. Értesítés eseti ellátás igénybevételéről (2. számú melléklet)

3. Területi Védőnői Jelzőlap (hatósági intézkedés elindításához) (3. számú melléklet)

4. Területi Védőnői Jelzőlap (általános probléma esetén) (4. számú melléklet)

5. Jelzőlap (bántalmazás, elhanyagolás esetén) (5. számú melléklet)

6. Szempontok a Védőnői Környezettanulmány (védőnői helyzetértékelés) készítéséhez (6/a. számú melléklet)

7. Rizikószűrés-kérdőív a várandósok körében (6/b. számú melléklet)

8. Rizikószűrés-kérdőív újszülöttek körében (6/c. számú melléklet)

9. Rizikószűrés-kérdőív gyermekek körében (6/d. számú melléklet)

10. Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről (7. számú melléklet)

11. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 1 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/a. számú melléklet)

12. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 2 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/b. számú melléklet)

13. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 3 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/c. számú melléklet)

14. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 4 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/d. számú melléklet)

15. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 6 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/e. számú melléklet)

16. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 9 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/f. számú melléklet)

17. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 1 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/g. számú melléklet)

18. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 15 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/h. számú melléklet)

19. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 18 hónapos korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/i. számú melléklet)

20. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 2 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/j. számú melléklet)

21. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 2,5 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/k. számú melléklet)

22. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 3 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/I. számú melléklet)

23. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 4 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/m. számú melléklet)

24. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 5 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/n. számú melléklet)

25. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 6 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/0. számú melléklet)

26. Védőnői tájékoztató (Védőnői lelet) 7 éves korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről (8/p. számú melléklet)

Összeállította:

Odor Andrea

országos vezető védőnő, osztályvezető,

az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozatának tagja

A véleményezésében közreműködők:

I. Vezető Védőnői Fejlesztő Munkacsoport (VVFM)

1. Bács Gáborné Nagy Ilona

2. Balázsi Ildikó

3. Benéné Bagi Judit

4. Blikhardné Madarász Mária

5. Ferenczné Antal Gabriella

6. Ferenczné Novográdecz Márta

7. Figuráné Bussay Zsuzsanna

8. Gerstné Kéri Ibolya

9. Gulyásné Kedves Magdolna

10. Hertelendy Beáta Tünde

11. Hirlingné Joó Zsuzsanna

12. Husovszkyné Fischer Julianna

13. Káldi Lajosné

14. Kiss Zsoltné

15. Maradáné Veréb Vanda

16. Nemesné Horváth Csilla

17. Péczné Kaszás Lívia

18. Ravaszné Jackl Krisztina

19. Schmellerné Gúhr Gyöngyi

20. Susóczky Márta

21. Vásárhelyi Erzsébet

22. Zsikla Ágnes

II. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

1. Dr. Surján Orsolya

2. Dr. Mészner Zsófia

3. Bíróné Asbóth Katalin

4. Torna Andrea

III. Magyar Védőnők Egyesülete (Csordás Ágnes elnök, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozatának tagja)

IV. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozata (Bábiné Szottfried Gabriella tagozatvezető)

1. számú melléklet[38]

2. számú melléklet[39]

3. számú melléklet[40]

4. számú melléklet[41]

5. számú melléklet[42]

6/a. számú melléklet[43]

Szempontok a Védőnői Környezettanulmány (védőnői helyzetértékelés) készítéséhez

A gyermekvédelmi gondoskodás folyamatában, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében megkeresésre (pl. kórházi védőnő, család- és gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság), családlátogatás keretében objektív megfigyelés, a család tájékoztatása, rizikókérdőív felvétele* és a gondozás tapasztalatai alapján a védőnő helyzetértékelést készít, amely az alábbiakat tartalmazza:[44]

- Védőnői Szolgálat

- Neve

- Címe

- Körzetazonosítója

- Területi védőnő neve

- Védőnői Tanácsadó címe (ha eltér a Védőnői Szolgálat címétől)

- Munkahelyi telefonszáma

- Munkahelyi mobilszáma

- Munkahelyi egyedi e-mail címe

- Hivatkozást, hogy kinek a felkérésére készült a védőnői környezettanulmány (helyzetértékelés), mikor és milyen célból érkezett a felkérés;

- A védőnői környezettanulmányt (helyzetértékelést) indokoló tényezőt;

- A környezettanulmány (helyzetértékelés) felvételének helyszínét;

- A környezettanulmány (helyzetértékelés) készítésének időpontját.

- Az érintett gondozott személy, gyermek azonosító, személyi adatait,

- Név

- Születési hely

- Születési idő

- TAJ szám

- Anyja születési neve

- Állandó lakcím

- Tartózkodási cím

- Telefonszám

- Gyermek esetében a szülő, gondviselő neve

- Címe

- Telefonszáma

- Egyéb elérhetősége

- A rizikókérdőív és a védőnői gondozás egyéb tapasztalatai alapján:

a) A család lakáshelyzetét

b) A család anyagi-gazdasági helyzetét

c) A család belső harmóniájának jellemzését (a család mint támogató rendszer)

d) A szülők (nevelőszülők) szociokulturális magatartásának jellemzését

e) A család egészségének jellemzését

f) Egyéb, az ügy szempontjából fontos ismeretet, tapasztalatot, véleményt lényeges megállapításokat

6/b. számú melléklet

6/c. számú melléklet

6/d. számú melléklet

8/a. számú melléklet[45]

8/b. számú melléklet[46]

8/c. számú melléklet[47]

8/d. számú melléklet[48]

8/e. számú melléklet[49]

8/f. számú melléklet[50]

8/g. számú melléklet[51]

8/h. számú melléklet[52]

8/i. számú melléklet[53]

8/j. számú melléklet[54]

8/k. számú melléklet[55]

8/l. számú melléklet[56]

8/m. számú melléklet[57]

8/n. számúmelléklet[58]

8/o. számú melléklet[59]

8/p. számú melléklet[60]