32011R0582[1]

A Bizottság 582/2011/EU rendelete ( 2011. május 25. ) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I-III. mellékletének módosításáról

A BIZOTTSÁG 582/2011/EU RENDELETE

(2011. május 25.)

az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I-III. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 595/2009/EK rendelet 4., 5., 6. és 12. cikkének végrehajtására határoz meg intézkedéseket.

Egyben módosítja az 595/2009/EK rendeletet és a 2007/46/EK irányelvet is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

"motorrendszer" : a motor, a kibocsátáscsökkentő rendszer, valamint az elektronikus motorvezérlő egysége(k) és az erőátviteli rendszer vagy a jármű vezérlőegységei közötti kommunikációs interfész (hardver és üzenetek);

"tartampróba" : az utókezelő rendszer szerinti motorcsalád romlási tényezőinek meghatározása tekintetében az öregítési ciklus és az összesített használati időszak;

"motorcsalád" : olyan motoroknak a gyártó által az I. melléklet 6. szakasza szerint kialakított csoportja, amelyek tervezésük folytán hasonló károsanyag-kibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek;

"motortípus" : olyan motorok kategóriája, amelyek az I. melléklet 4. függelékében rögzített fő jellemzőik tekintetében nem különböznek egymástól;

"járműtípus a kibocsátások ----- tekintetében" : olyan járművek csoportja, amelyek az I. melléklet 4. függelékében rögzített fő motor- és járműjellemzők tekintetében nem különböznek egymástól;

"NOx-mentesítő rendszer" : olyan szelektív redukciós katalizátor, NOx-adszorber, passzív vagy aktív NOx-csapda, illetve minden más kipufogógáz-utókezelő rendszer, amelyet a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásának csökkentésére terveztek;

"kipufogógáz-utókezelő rendszer" : katalizátor (oxidációs, 3 utas vagy másféle), részecskecsapda, NOx-mentesítő rendszer, kombinált NOx-mentesítő részecskeszűrő vagy a motor után beépített más kibocsátáscsökkentő eszköz;

"fedélzeti diagnosztikai rendszer" :

a jármű vagy motor fedélzetén található rendszer, mely képes az alábbiakra: a)

a motorrendszer kibocsátáscsökkentési teljesítményt érintő működési hibáinak észlelése; b)

ezek előfordulásának jelzése egy riasztórendszeren keresztül; és c)

a működési hiba valószínű területének beazonosítása számítógépes memóriában tárolt adatok alapján, valamint ilyen információk kiadása külső eszközre;

"minősített lerontott alkatrész vagy rendszer" : olyan alkatrész vagy rendszer, amelyet szándékosan lerontottak például gyorsított öregítéssel, illetve szabályozott módon történő manipulálással, és amelyet az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének rendelkezései szerint a jóváhagyó hatóság a motorrendszer fedélzeti diagnosztika működésének demonstrálására történő használathoz ilyenként elfogadott;

10.

"motorvezérlő egység" : az elektronikus motorrendszer-vezérlő egység;

11.

"diagnosztikai hibakód" : működési hibát azonosító vagy címkéző szám vagy alfanumerikus azonosító;

12.

"hordozható kibocsátásmérő rendszer" : az e rendelet II. mellékletének 2. függelékében meghatározott követelményeknek megfelelő, hordozható kibocsátásmérő rendszer;

13.

"hibajelző" : a riasztórendszer részét alkotó olyan kijelző, amely működési hiba esetén egyértelműen tájékoztatja a jármű vezetőjét;

14.

"öregítési ciklus" : a tartampróba ideje alatt végrehajtandó jármű- vagy motorműködés (sebesség, terhelés, teljesítmény);

15.

"kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészek": a következő, elsődlegesen kibocsátáscsökkentésre tervezett alkatrészek : minden kipufogógáz-utókezelő rendszer, elektronikus motorvezérlő egység és a kapcsolódó érzékelők és működtetők, valamint kipufogógáz-visszavezető rendszer, beleértve az összes kapcsolódó szűrőt, hűtőt, szabályozószelepet és csőrendszert;

16.

"kibocsátással kapcsolatos kritikus karbantartás" : a kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészeken elvégzendő karbantartás;

17.

"kibocsátással kapcsolatos karbantartás" : az olyan karbantartás, mely érdemben befolyásolja a kibocsátást vagy amely a jármű rendes használata során valószínűleg befolyásolja a jármű vagy a motor kibocsátásromlását;

18.

"utókezelő rendszer szerinti motorcsalád" : olyan motoroknak a gyártó által kialakított csoportja, amelyek megfelelnek egy motorcsalád definíciójának, de amelyeket ezen belül a hasonló kipufogógáz-utókezelő rendszerük alapján további csoportokba soroltak;

KÉP HIÁNYZIK

19.

"Wobbe-index (alsó: Wl; vagy felső: Wu)" : az egységnyi térfogatú gáz megfelelő fűtőértékének és az azonos referenciaviszonyok mellett mért relatív sűrűsége négyzetgyökének hányadosa: amelyet a következőképpen is ki lehet fejezni:

20.

"λ-eltolódási tényező" (a továbbiakban: "Sλ") : az az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 5. függelékének A.5.5.1. szakaszában meghatározott kifejezés, amely a motorvezérlő rendszer megkívánt flexibilitását írja le arra az esetre, ha a λ levegőfelesleg-arány megváltozik, a tiszta metántól különböző összetételű, gázzal működő motorok esetében;

21.

"kibocsátással nem kapcsolatos karbantartás" : az olyan karbantartás, mely érdemben nem befolyásolja a kibocsátást vagy amely a jármű rendes használata során nem fejt ki tartós hatást a jármű vagy a motor kibocsátásromlására;

22.

"fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád" : a gyártó által annak alapján csoportosított motorrendszerek, hogy a kibocsátással kapcsolatos működési hiba ellenőrzésére/diagnosztizálására szolgáló módszerek közösek;

23.

"kiolvasó" : külső mérőberendezés, amely a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel történő, e rendelet előírásai szerinti szabványosított külső kommunikációra szolgál;

24.

"kibocsátáscsökkentési segédstratégia" : olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely valamely konkrét cél érdekében és a környezeti és/vagy üzemállapotok valamely együttesére válaszként lép életbe, és kizárólag e feltételek fennállásának ideje alatt felváltja vagy módosítja a kibocsátáscsökkentési alapstratégiát;

25.

"kibocsátáscsökkentési alapstratégia" : olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely a motor teljes sebesség- és terheléstartományában mindenkor kifejti hatását, ha egy kibocsátáscsökkentési segédstratégia nem lép életbe;

26.

"használat közbeni működési arány" : azon feltételek előfordulási száma, melyek fennállása esetén valamely ellenőrző rutinnak vagy azok csoportjának jeleznie kellett volna valamely működési hibát, elosztva az adott ellenőrző rutin vagy ellenőrzőrutin-csoportok tekintetében jelentőséggel bíró menetciklusok számával;

27.

"motorindítás" : a gyújtás bekapcsolásából, a motor kézi megforgatásából és az égés beindulásából álló folyamat, mely akkor fejeződik be, amikor a motor sebessége eléri a rendes, bemelegedett alapjárati fordulatszám alatti 150 min-1 értéket;

28.

"működési ciklus": olyan ciklus, amely a következőkből áll : a motor indítása, (a motor) üzemelési szakasza, a motor leállítása, és a következő motorindításig eltelt idő, miközben a fedélzeti diagnosztika egy adott ellenőrző rutinja végig lefut, észleli az esetleges működési hibát, ha van;

29.

"kibocsátási küszöbértékek alapján történő ellenőrzés" :

olyan működési hiba figyelése, amely a diagnosztikai küszöbértékek túllépéséhez vezet, és amely ellenőrzés a következők egyikéből vagy mindkettőből áll: a)

a kibocsátások közvetlen mérése a kipufogócsőbe szerelt érzékelővel (érzékelőkkel), valamint a közvetlen kibocsátások és az adott mérési ciklusban kapott fajlagos kibocsátások közötti korreláció modellezése; b)

kibocsátásnövekedés jelzése a számítógépes bemeneti és kimeneti információk és a mérési ciklusokban kapott fajlagos kibocsátások közötti korreláció segítségével;

30.

"működés-ellenőrzés" : alkatrészek vagy rendszerek működési hibájának a kibocsátási küszöbértékekkel összefüggésben nem lévő funkciók és paraméterek ellenőrzéséből álló figyelése annak ellenőrzése céljából, hogy azok a megfelelő tartományban működnek-e;

31.

"racionalitási hiba" : olyan működési hiba, melynél egy adott érzékelőtől vagy alkatrésztől jövő jel eltér a vezérlő rendszerben lévő más érzékelőktől vagy alkatrészektől jövő jelek alapján elvárttól, ideértve azokat az eseteket is, amikor az összes mért jel és alkatrész-kimeneti jel önmagában az adott érzékelő vagy alkatrész szokásos működéséhez tartozó tartományban van, és amikor önmagában egyetlen érzékelő vagy alkatrész sem jelez működési hibát;

32.

"teljes kiesés ellenőrzése" : olyan működési hiba kimutatását célzó ellenőrzés, amely egy rendszer működésének teljes kieséséhez vezet;

33.

"működési hiba" : a motorrendszer - ideértve a fedélzeti diagnosztikai rendszert is - olyan meghibásodása vagy funkciócsökkenése, amely miatt ésszerűen várható a motorrendszerből kibocsátott, az ezen előírás hatálya alá eső káros anyagok kibocsátásának növekedése vagy a fedélzeti diagnosztikai rendszer hatékonyságának csökkenése;

34.

"általános nevező" : egy olyan számláló, amely azt méri, hogy a jármű hányszor működött az általános körülményekre figyelemmel;

35.

"gyújtási ciklusok számlálója" : a járműben lezajlott motorindítások számát mutató számláló;

36.

"menetciklus": olyan ciklus, amely a következőkből áll : a motor indítása, (a jármű) üzemelési szakasza, a motor leállítása, és a következő motorindításig eltelt idő;

37.

"ellenőrző rutinok csoportja" : a kibocsátáscsökkentő fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád használat közbeni működése értékelésének céljaira a kibocsátáscsökkentő rendszer helyes működésének meghatározására használt fedélzeti diagnosztikai rutinok együttese;

38.

"hasznos teljesítmény" : próbapadon a forgattyústengely vagy annak megfelelője végén adott motorsebességnél vagy fordulatszámnál a XIV. melléklet szerinti segédberendezésekkel mérhető és a referencia légköri viszonyok mellett meghatározott teljesítmény;

39.

"legnagyobb hasznos teljesítmény" : a motor teljes terhelés mellett mért, legnagyobb hasznos teljesítménye;

40.

"zárt részecskeszűrő (dízel)" : olyan dízel részecskeszűrő, melyben a kipufogógáznak a szilárd anyagokat kiszűrő kerámiafalon kell áthaladnia;

41.

"folyamatos regeneráció" : a kipufogógáz-utókezelő rendszer regenerálása, amely vagy folyamatosan történik, vagy amelyre minden, világszinten harmonizált átmeneti menetciklusra (WHTC) vonatkozó melegindítási vizsgálat alatt legalább egyszer sor kerül;

42.

"az ügyfél kérésére végrehajtott adaptáció" : valamely jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység valamely ügyfél kifejezett kérésére végrehajtott megváltoztatása, amely jóváhagyást igényel;

44.

"átemelt rendszer" : a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének (23) bekezdésében meghatározott rendszer, amelyet egy régi járműtípusból átemelnek egy új járműtípusba;

45.

"dízel üzemmód" : vegyes üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor semmilyen üzemállapotban nem használ gáznemű tüzelőanyagot;

46.

"vegyes üzemű motor" : olyan motorrendszer, amelyet úgy terveztek, hogy egyidejűleg működjön külön-külön adagolt dízel tüzelőanyaggal és gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal, és az egyik tüzelőanyagból felhasznált mennyiség a másik tüzelőanyaghoz képest az üzemállapottól függően változhat;

47.

"vegyes üzemmód" : vegyes üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor egyes üzemállapotokban egyszerre használ dízel tüzelőanyagot és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot;

48.

"vegyes üzemű jármű" : olyan, vegyes üzemű motorral meghajtott jármű, amely a motor által felhasznált tüzelőanyagokat a jármű fedélzetén elhelyezett külön tárolórendszerekből biztosítja;

49.

"karbantartási üzemmód" : a vegyes üzemű motor olyan különleges üzemmódja, melynek célja javítás vagy a jármű forgalomból való eltávolítása, ha a vegyes üzemű motor működésképtelen;

50.

"gáz energiahányadosa (GER)" : vegyes üzemű motor esetében a gáznemű tüzelőanyag energiatartalmának és a két tüzelőanyag (dízel és gáz) energiatartalmának hányadosa (százalékban kifejezve), a tüzelőanyagok energiatartalmát az alacsonyabb fűtőértéken véve;

51.

"átlagos gázhányados" : a gáznemű tüzelőanyagnak egy menetciklusban kiszámított átlagos energiahányadosa;

52.

"1A. típusú, vegyes üzemű motor" : olyan vegyes üzemű motor, amely legalább 90 százalékos átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≥ 90 %), és amely alapjáraton nem kizárólag dízelt fogyaszt és nem rendelkezik dízel üzemmóddal;

53.

"1B. típusú, vegyes üzemű motor" : olyan vegyes üzemű motor, amely legalább 90 százalékos átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≥ 90 %), és amely vegyes üzemmódban alapjáraton nem kizárólag dízelt fogyaszt, de rendelkezik dízel üzemmóddal;

54.

"2A. típusú, vegyes üzemű motor" : olyan vegyes üzemű motor, amely 10 és 90 százalék közötti átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (10 % < GERWHTC < 90 %), és amely nem rendelkezik dízel üzemmóddal, vagy olyan vegyes üzemű motor, amely legalább 90 százalékos átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≥ 90 %), és amely alapjáraton kizárólag dízelt fogyaszt, de nem rendelkezik dízel üzemmóddal;

55.

"2B. típusú, vegyes üzemű motor" : olyan vegyes üzemű motor, amely 10 és 90 százalék közötti átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (10 % < GERWHTC < 90 %), és amely rendelkezik dízel üzemmóddal, vagy olyan vegyes üzemű motor, amely legalább 90 százalékos átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≥ 90 %), és amely alapjáraton vegyes üzemmódban tud kizárólag dízelt fogyasztani, és rendelkezik dízel üzemmóddal;

56.

"3B. típusú, vegyes üzemű motor" : olyan vegyes üzemű motor, amely legfeljebb 10 százalékos átlagos gázhányadossal működik a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≤ 10 %), és amely rendelkezik dízel üzemmóddal;

57.

"részecskeszám" (PM) : a jármű kipufogójából kibocsátott szilárd részecskék teljes száma az ENSZ EGB 49. számú előírásának ( 1 ) 4. mellékletében meghatározott hígítási, mintavételi és mérési módszerek szerint.

3. cikk

A típusjóváhagyásra vonatkozó előírások

Valamely motorrendszer vagy motorcsalád önálló műszaki egységként történő EU-típusjóváhagyásának, jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyásának vagy valamely járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyásának megszerzéséhez a gyártó az I. melléklet rendelkezéseinek megfelelően bemutatja, hogy a járműveken vagy motorrendszereken vagy motorcsaládokon elvégezték a vizsgálatokat, és azok megfelelnek a 4. és a 14. cikkben, valamint a III-VIII., a X., a XIII. és a XIV. mellékletben meghatározott követelményeknek. A gyártó továbbá a referencia-tüzelőanyagok IX. mellékletben ismertetett specifikációinak való megfelelést is biztosítja. A vegyes üzemű motorok és járművek esetében a gyártónak ezenkívül a XVIII. mellékletben előírt követelményeket is teljesítenie kell.

A kibocsátások tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EU-típusjóváhagyásának megszerzéséhez, vagy valamely jármű kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyásához a gyártónak igazolnia kell, hogy az érintett járműcsoportra vonatkozóan teljesülnek az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet ( 2 ) 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott követelmények. Az említett követelmények azonban nem alkalmazandók, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, forgalomba hozatalára vagy forgalomba helyezésére az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.

E rendelet VII. melléklete tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyekkel demonstrálható a motorrendszer vagy az utókezelő rendszer szerinti motorcsalád szokásos hasznos élettartam alatti megfelelősége.

Nagyobb üresjárati fordulatszámon a szén-monoxidnak a kipufogógáz térfogatára vonatkoztatott mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 térfogatszázalékot akkor, amikor a fordulatszám legalább 2 000 min-1 és a lambda 1 ± 0,03 vagy a gyártó specifikációi szerinti.

Ezenkívül a gyártónak információkat kell adnia a jóváhagyó hatóságnak a kipufogógáz-visszavezető rendszer működési stratégiájáról, beleértve az alacsony környezeti hőmérsékleteken való működését is.

Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a kibocsátásokra gyakorolt hatások leírását a rendszer alacsony környezeti hőmérsékleten történő üzemeltetése esetére is.

4. cikk

Fedélzeti diagnosztika

5. cikk

Kérelem motorrendszer vagy motorcsalád önálló műszaki egységként, a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyása iránt

A gyártónak a kérelemmel együtt dokumentációcsomagot is be kell adnia, amely teljeskörűen ismerteti a kibocsátást befolyásoló tervezési elemeket, a motorrendszer kibocsátáscsökkentési stratégiáját, azokat az eszközöket, melyekkel a motorrendszer a kibocsátásra hatást gyakorló kimeneti változókat szabályozza - függetlenül arról, hogy közvetlen vagy közvetett szabályozásról van-e szó -, valamint a manipulálás elleni intézkedéseket, és teljeskörűen ismerteti a XIII. melléklet 4. és 5. szakaszában előírt figyelmeztető és használatkorlátozó rendszert. A dokumentációcsomagot a jóváhagyó hatóságnak azonosító számmal és keltezéssel kell ellátnia, és a jóváhagyás megadását követően legalább tíz évig meg kell őriznie.

A dokumentációcsomag a következő részekből áll:

az I. melléklet 8. szakaszában meghatározott adatok;

az e rendelet I. mellékletének 11. függelékében ismertetett AES-dokumentációcsomag, annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóságok értékelni tudják a kibocsátácsökkentési segédstratégia megfelelő alkalmazását.

A gyártó kérelmére a jóváhagyó hatóság az új járműtípusok tekintetében elvégzi a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését. Ebben az esetben a gyártónak az AES-dokumentációcsomag tervezetét a típusjóváhagyási eljárás megkezdése előtt 2-12 hónappal be kell nyújtania a jóváhagyó hatósághoz.

A jóváhagyó hatóság a gyártó által rendelkezésre bocsátott AES-dokumentációcsomag-tervezet alapján elkészíti az előzetes értékelést. A jóváhagyó hatóság az előzetes értékelést a VI. melléklet 2. függelékében meghatározott módszertannal összhangban végzi el. A jóváhagyó hatóság kivételesen és kellően indokolt esetekben eltérhet ettől a módszertantól.

Az új járműtípusok kibocsátáscsökkentési segédstratégiájának előzetes értékelése 18 hónapig marad érvényben típusjóváhagyás céljára. Ez az időszak további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy nem vált elérhetővé a piacon olyan új technológia, amely megváltoztatná a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését.

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum évente összeállítja a jóváhagyó hatóságok által nem elfogadhatónak nyilvánított kibocsátáscsökkentési segédstratégiák listáját, és azt a Bizottság közzéteszi.

A (3) bekezdésben említett információkon túl a gyártó benyújtja a következő információkat:

a) szikragyújtású motorok esetében a gyártó nyilatkozata a gyújtáshibáknak arról a legkisebb számáról az összes gyújtási esemény százalékában, amelyek - ha az a III. mellékletében leírt kibocsátásmérésnél a vizsgálat kezdetétől fogva előfordulnak - a X. mellékletben megadott kibocsátási határértékek túllépését okozhatják, vagy pedig a kipufogórendszer katalizátorának vagy katalizátorainak visszafordíthatatlan károsodáshoz vezető túlhevülését okozhatják;

b) a kibocsátáscsökkentő számítógép(ek) manipulálásának és beállításai megváltoztatásának megakadályozására tett intézkedések ismertetése, ideértve a frissítési lehetőséget, amely a gyártó által jóváhagyott programot vagy kalibrációt használja;

c) a fedélzeti diagnosztikai rendszer dokumentációja, a X. melléklet 5. szakaszában megadott követelményeknek megfelelően;

e) a menetcikluson kívüli kibocsátások megfelelőségére vonatkozató nyilatkozat, a 14. cikk és a VI. melléklet 9. szakasza követelményeinek megfelelően;

f) a fedélzeti diagnosztika használat közbeni megfelelőségére vonatkozó nyilatkozat, a X. melléklet 6. szakasza követelményeinek megfelelően;

h) a használatban lévő járművek II. melléklet 2.4. pontja szerinti vizsgálatának kezdeti terve;

i) adott esetben más típusjóváhagyások másolatai, olyan megfelelő adatokkal, melyek lehetővé teszik a jóváhagyás kiterjesztését és a romlási tényezők meghatározását;

j) adott esetben az önálló műszaki egységként típusjóváhagyásban részesített motor helyes beépítéséhez szükséges dokumentációcsomag.

6. cikk

Közigazgatási rendelkezések motorrendszer vagy motorcsalád önálló műszaki egységként, a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyásáról

A szóban forgó végrehajtási jogi aktusban foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve a típusjóváhagyási szám 3. részét e rendelet I. mellékletének 9. függeléke szerint kell meghatározni.

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot egy másik motortípusnak.

Az (1) bekezdésben leírt eljárás helyett a jóváhagyó hatóság abban az esetben is megadja a motorrendszerre vagy motorcsaládra mint önálló műszaki egységre az EK-típusjóváhagyást, ha teljesül valamennyi alábbi feltétel:

a) az EK-típusjóváhagyásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában már megadták a motorrendszer vagy motorcsalád önálló műszaki egységként való típusjóváhagyását az ENSZ-EGB 49. sz. előírása szerint;

c) a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban teljesülnek az e rendelet X. mellékletének 6.2. pontjában előírt követelmények;

d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. és 5.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó.

7. cikk

Kérelem a kibocsátások tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EU-típusjóváhagyása iránt

A (3) bekezdésben említett információkon túl a gyártó benyújtja a következő információkat:

a) az e rendelet hatálya alá tartozó járművezérlő egységek manipulálásának és beállításai megváltoztatásának megakadályozására tett intézkedések ismertetése, ideértve a frissítési lehetőséget, amely a gyártó által jóváhagyott programot vagy kalibrációt használja;

b) a jármű fedélzetén lévő fedélzeti diagnosztikai alkatrészek ismertetése, a X. melléklet 5. szakaszában megadott követelményeknek megfelelően;

e) Szükség szerint más típusjóváhagyások másolatai a vonatkozó adatokkal, a jóváhagyások kiterjesztésének lehetővé tétele érdekében.

8. cikk

Közigazgatási rendelkezések a kibocsátások tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EU-típusjóváhagyásáról

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot egy másik járműtípusnak.

Az (1) bekezdésben leírt eljárás helyett a jóváhagyó hatóság abban az esetben is megadja a jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt járműre az EU-típusjóváhagyást a kibocsátások tekintetében, ha teljesül valamennyi alábbi feltétel:

a) az EK-típusjóváhagyásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában már megadták a jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű típusjóváhagyását az ENSZ-EGB 49. sz. előírása szerint;

c) a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban teljesülnek az e rendelet X. mellékletének 6.2. pontjában előírt követelmények;

d) az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;

e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.

9. cikk

Kérelem járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyása iránt

10. cikk

Közigazgatási rendelkezések járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyásáról

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot egy másik járműtípusnak.

Az (1) bekezdésben leírt eljárás helyett a jóváhagyó hatóság abban az esetben is megadja a járműre az EU-típusjóváhagyást a kibocsátások tekintetében, ha teljesül valamennyi alábbi feltétel:

a) az EK-típusjóváhagyásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában már megadták a jármű típusjóváhagyását az ENSZ-EGB 49. sz. előírása szerint;

c) a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban teljesülnek az e rendelet X. mellékletének 6.2. pontjában előírt követelmények;

d) az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;

11. cikk

A gyártás megfelelősége

12. cikk

Használatban lévő járművek megfelelősége

Az értesítés után és a 2007/46/EK irányelv 30. cikkének (6) bekezdése szerint az eredeti típusjóváhagyást kiadó tagállam jóváhagyó hatósága haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, hogy a motor- vagy járműtípus nem felel meg e rendelkezések előírásainak.

Ha ilyen vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre, a gyártó a (7) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követő 60 munkanapon belül a 13. cikk szerint javítási tervet nyújt be az eredeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak, vagy pedig használatban lévő ugyanolyan járművön további megfelelőségi vizsgálatokat végez annak ellenőrzésére, hogy a motor- vagy járműtípus nem teljesíti a követelményeket. Abban az esetben, ha a gyártó az illetékes jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon demonstrálni tudja, hogy a további vizsgálatok elvégzéséhez hosszabb idő szükséges, a határidőt meg kell hosszabbítani.

Ha a használatban lévő járművön végzett további megfelelőségi vizsgálatok vagy igazoló vizsgálatok igazolják a motor- vagy járműtípus nem megfelelését, a jóváhagyó hatóság kötelezi a gyártót a meg nem felelés orvoslására javítási terv benyújtására. A javítási tervnek meg kell felelnie a 13. cikknek és a II. melléklet 9. szakaszának.

Ha a használatban lévő járművön végzett további megfelelőségi vizsgálatok vagy igazoló vizsgálatok a megfelelést bizonyítják, a gyártó benyújtja a jelentést az eredeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak. A jelentést az eredeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság nyújtja be a nem megfelelő járműtípust bejelentő tagállamnak és a jóváhagyó hatóságoknak. Eknnek a vizsgálati eredményeket a II. melléklet 10. szakasza szerint kell tartalmaznia.

13. cikk

Javítás

14. cikk

A menetcikluson kívüli kibocsátásokra vonatkozó követelmények

Ezeknek az intézkedéseknek a következőket kell figyelembe venniük:

a) az általános követelmények, ideértve a konkrét előírások és a hatástalanító stratégiák tilalmát;

b) kipufogócsőből származó kibocsátásoknak a jármű várható üzemállapotai szerinti és az esetlegesen előforduló környezetifeltétel-tartományban történő hatékony korlátozására vonatkozó követelmények;

c) a menetcikluson kívüli kibocsátásoknak a típusjóváhagyáskor történő laboratóriumi vizsgálatára vonatkozó követelmények;

d) a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárásra vonatkozó követelmények a típusjóváhagyáskor, valamint a használatban lévő járművek menetcikluson kívüli kibocsátásának vizsgálatára vonatkozó, e rendeletben előírt minden további követelmény;

e) a gyártóra a menetcikluson kívüli kibocsátások korlátozása tekintetében vonatkozó követelményeknek való megfelelési nyilatkozat adása tekintetében vonatkozó követelmény.

15. cikk

Kibocsátáscsökkentő berendezések

E rendelet alkalmazásában az NOx-mentesítő berendezések és a részecskecsapdák kibocsátáscsökkentő berendezésnek minősülnek.

A (3) bekezdésben említett azonosító jelölések a következőket tartalmazzák:

a) a jármű vagy motor gyártójának neve vagy védjegye;

b) az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés gyártmánya és termékazonosító száma, ahogy az az I. melléklet 4. függelékének 3.2.12.2. pontjában említett információkban szerepel.

16. cikk

Kibocsátáscsökkentő pótberendezés típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelem

A gyártó a típus-jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak a következőket nyújtja be:

a) az e rendelet szerint jóváhagyott, új eredeti kibocsátáscsökkentő berendezéssel felszerelt motorrendszer(ek);

b) a kibocsátáscsökkentő pótberendezés típusának egy mintapéldánya;

c) a kibocsátáscsökkentő pótberendezés típusának egy további mintapéldánya, ha a kibocsátáscsökkentő pótberendezést fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járműbe tervezik beépíteni.

A vizsgálati feltételeknek meg kell felelniük az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 6. szakaszában előírt követelményeknek.

A vizsgált motoroknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a) nem lehetnek hibák a kibocsátáscsökkentő rendszerben;

b) minden hibásan működő vagy túlzott mértékben elhasználódott, kibocsátással kapcsolatos eredeti alkatrészt meg kell javítani vagy ki kell cserélni;

c) a vizsgált motort a kibocsátásmérés előtt a gyártó specifikációinak megfelelően be kell állítani és be kell szabályozni.

17. cikk

Kibocsátáscsökkentő pótberendezés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot a kibocsátáscsökkentő pótberendezés másik típusának.

Ugyanaz a típus-jóváhagyási szám vonatkozhat a kibocsátáscsökkentő pótberendezés adott típusának több különböző járműtípuson vagy motortípuson való használatára is.

17a. cikk

Egyes típusjóváhagyásokra és megfelelőségi nyilatkozatokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

2019. szeptember 1-jei hatállyal a nemzeti hatóságoknak a használatban lévő járművekbe szánt cseremotorok esetét kivéve meg kell tiltaniuk az olyan új motorok értékesítését és használatát, amelyek nem felelnek meg a II. melléklet 1. függelékének 4.2.2.2., 4.2.2.2.1., 4.3.1.2., valamint 4.3.1.2.1. pontjában foglalt követelményeknek.

2021. január 1-jétől a nemzeti hatóságoknak a kibocsátásokkal kapcsolatos okokból meg kell tagadniuk az EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új jármű- és motortípusokra, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2019/1939 bizottsági rendelettel ( 5 ) módosított e rendelet követelményeinek.

Az első albekezdéstől eltérve a szikragyújtású motorok, az 1A. típusú, vegyes üzemű motorok és a (vegyes üzemmódban működő) 1B. típusú, vegyes üzemű motorok új típusainak, valamint az ilyen motorral felszerelt járműveknek 2023. január 1-jétől meg kell felelniük a II. melléklet 6.3. pontja szerint a részecskeszámra vonatkozó legnagyobb megengedett megfelelési tényezőnek. 2021. január 1-jétől azonban a típusbizonyítványban a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett vizsgálat eredményeiben nyomonkövetési célból meg kell adni a részecskeszámra vonatkozó munkaablak megfelelési tényezőjét és a CO2-tömegre vonatkozó munkaablak megfelelési tényezőjét.

Az olyan új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2019/1939 rendelettel módosított e rendelet követelményeinek, a nemzeti hatóságok 2022. január 1-jétől az (EU) 2018/858 rendelet 48. cikkének alkalmazásában érvénytelennek tekintik a szóban forgó járművekre kiadott megfelelőségi nyilatkozatokat, és a kibocsátásokkal kapcsolatos okokból megtiltják az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, forgalmazását és forgalomba helyezését.

Az első albekezdéstől eltérve az olyan, szikragyújtású motorral, 1A. típusú, vegyes üzemű motorral vagy (vegyes üzemmódban működő) 1B. típusú, vegyes üzemű motorral felszerelt új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2019/1939 rendelettel módosított e rendelet követelményeinek és a II. melléklete 6.3. pontja szerint a részecskeszámra vonatkozó legnagyobb megengedett megfelelési tényezőnek, a nemzeti hatóságok 2024. január 1-jétől az (EU) 2018/858 rendelet 48. cikkének alkalmazásában érvénytelennek tekintik a szóban forgó járművekre kiadott megfelelőségi nyilatkozatokat, és a kibocsátásokkal kapcsolatos okokból megtiltják az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, forgalmazását és forgalomba helyezését. 2022. január 1-jétől azonban a típusbizonyítványban a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett vizsgálat eredményeiben nyomonkövetési célból meg kell adni a részecskeszámra vonatkozó munkaablak megfelelési tényezőjét és a CO2-tömegre vonatkozó munkaablak megfelelési tényezőjét.

2022. január 1-jétől a nemzeti hatóságoknak a használatban lévő járművekbe szánt cseremotorok esetét kivéve, a kibocsátásokkal kapcsolatos okokból meg kell tiltaniuk az olyan új motorok forgalmazását és forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2019/1939 rendelettel módosított e rendelet követelményeinek.

A harmadik albekezdéstől eltérve, 2024. január 1-jétől a nemzeti hatóságoknak a használatban lévő járművekbe szánt cseremotorok esetét kivéve, a kibocsátásokkal kapcsolatos okokból meg kell tiltaniuk az olyan új szikragyújtású motorok, új 1A. típusú, vegyes üzemű motorok és (vegyes üzemmódban működő) 1B. típusú, vegyes üzemű motorok forgalmazását és forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2019/1939 rendelettel módosított e rendelet követelményeinek.

18. cikk

Az 595/2009/EK rendelet módosítása

Az 595/2009/EK rendelet e rendelet XV. mellékletének megfelelően módosul.

19. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv a XVI. mellékletnek megfelelően módosul.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. MELLÉKLET

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VONATKOZÓ KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1. TÜZELŐANYAG-TARTOMÁNYRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1.1. A tüzelőanyag tekintetében általános típusjóváhagyásra vonatkozó előírások

A tüzelőanyag tekintetében általános típusjóváhagyás megadása az 1.1.1-1.1.6.1. pontban meghatározott előírások szerint történik.

1.1.1. Az alapmotornak meg kell felelnie az e rendelet IX. mellékletében meghatározott, a megfelelő referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó előírásoknak. A földgáz-/biometánmotorokra (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) az 1.1.3. pontban meghatározott különös követelmények vonatkoznak.

1.1.2. Ha a gyártó megengedi a járműcsalád olyan, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal való üzemeltetését, amely nem felel meg sem a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ), sem az EN 228:2012 CEN-szabványnak ólommentes benzin esetében, sem az EN 590:2013 CEN-szabványnak dízelolaj esetében, sem az EN 14214:2012+A2:2019 CEN-szabványnak a FAME B100 esetében, mint például a paraffinos tüzelőanyag (EN 15940 CEN-szabvány) vagy egyéb tüzelőanyagok, a gyártónak az 1.1.1. pont követelményein túlmenően teljesítenie kell a következő követelményeket is:

a) a 4. függelék 1. részében meghatározott adatközlő lap 3.2.2.2.1. pontjában meg kell adnia, hogy a motorcsalád milyen tüzelőanyagokkal üzemeltethető, hivatkozva vagy egy hivatalos szabványra, vagy az 1.1.2. pontban említett hivatalos szabványoknak nem megfelelő, márkaspecifikus, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag gyártási specifikációjára. A gyártónak arról is nyilatkoznia kell, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer működését nem befolyásolja a megadott tüzelőanyag használata;

a1) adott esetben minden egyes, az 5.2.7. pontnak megfelelően megadott tüzelőanyag esetében meg kell határoznia a teljesítménykorrekciós tényezőt;

b) igazolnia kell, hogy az alapmotor teljesíti az e rendelet III. mellékletében és VI. mellékletének 1. függelékében a megadott tüzelőanyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeket; a jóváhagyó hatóság kérheti, hogy a gyártó az igazolás során alkalmazott követelményeket bővítse ki a VII. mellékletben és a X. mellékletben meghatározott követelményekkel;

c) felel azért, hogy a megadott tüzelőanyagok - köztük a megadott tüzelőanyagok és a 98/70/EK irányelvben és a vonatkozó CEN-szabványokban szereplő, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagok keverékei - teljesítsék a használatban lévő motorok és járművek megfelelőségére vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott előírásokat.

A gyártó kérésére az e pontban meghatározott követelményeket kell alkalmazni a katonai célokra használt tüzelőanyagokra is.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában amennyiben a kibocsátási vizsgálatokat az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés igazolására végzik, a vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolni kell a vizsgálathoz használt tüzelőanyagról készült tüzelőanyag-elemzési jelentést, amelynek legalább a tüzelőanyag gyártójának hivatalos specifikációjában meghatározott paramétereket tartalmaznia kell.

1.1.3. Földgáz-/biometánüzemű motorok esetében (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) a gyártónak az alapmotor tekintetében be kell mutatnia, hogy az alapmotor a kereskedelmi forgalomban kapható bármely földgáz-biometán összetételhez képes alkalmazkodni. Ezt az igazoló eljárást e szakasz szerint kell végrehajtani, illetve vegyes üzemű járművek esetében az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 6.4. szakaszában a tüzelőanyag minőségéhez való alkalmazkodás eljárására vonatkozó további rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

Sűrített földgáz (CNG)/biometán esetében általában kétféle tüzelőanyag-fajta létezik: a nagy fűtőértékű tüzelőanyag (H tartományú gáz) és a kis fűtőértékű tüzelőanyag (L tartományú gáz), de mindkét tartományon belül nagyok az eltérések; a gázok jelentős mértékben különböznek egymástól a Wobbe-indexszel kifejezett energiatartalmukban és λ-eltolódási tényezőjükben (Sλ). A 0,89 és 1,08 közötti λ-eltolódási tényezőjű földgázokat (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,08) a H tartományba, míg az 1,08 és 1,19 közötti λ-eltolódási tényezőjű földgázokat (1,08 ≤ Sλ ≤ 1,19) az L tartományba tartozónak tekintik. A referencia-tüzelőanyagok összetétele az Sλ lehetséges szélső értékeit tükrözi.

Az alapmotornak a IX. mellékletben meghatározott GR (1. tüzelőanyag) és G25 (2. tüzelőanyag) referencia-tüzelőanyagokkal meg kell felelnie ezen előírás követelményeinek anélkül, hogy a két vizsgálat között kézzel utánállítanák a motor tüzelőanyag-ellátó rendszerét (önműködően alkalmazkodnia kell). A tüzelőanyag-váltás után egy melegindításos WHTC-ciklust vizsgálat nélkül is le lehet folytatni annak érdekében, hogy a motor alkalmazkodjon. Az alkalmazkodás céljából lefuttatott ciklus után a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. szakaszának megfelelően le kell hűteni.

Cseppfolyósított földgáz/biometán (LNG) esetében az alapmotornak a IX. mellékletben meghatározott GR (1. tüzelőanyag) és G20 (2. tüzelőanyag) referencia-tüzelőanyagokkal meg kell felelnie ezen előírás követelményeinek anélkül, hogy a két vizsgálat között kézzel utánállítanák a motor tüzelőanyag-ellátó rendszerét (önműködően alkalmazkodnia kell). A tüzelőanyag-váltás után egy melegindításos WHTC-ciklust vizsgálat nélkül is le lehet folytatni annak érdekében, hogy a motor alkalmazkodjon. Az alkalmazkodás céljából lefuttatott ciklus után a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. szakaszának megfelelően le kell hűteni.

1.1.3.1. A gyártó kérésére a motor egy harmadik tüzelőanyaggal (3. tüzelőanyag) is bevizsgálható, ha a λ-eltolódási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. tüzelőanyag kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének értékeléséhez.

1.1.4. Olyan sűrített földgáz-/biometánüzemű (CNG) motor esetében, amely önműködően alkalmazkodik egyfelől a H-tartományú gázokhoz, másfelől az L-tartományú gázokhoz, és amelynél kapcsolóval kell váltani a H tartomány és az L tartomány között, az alapmotort az egyes tartományokra a IX. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-tüzelőanyaggal kell vizsgálni a kapcsoló mindkét állásában. A két tüzelőanyag a H tartományba tartozó gázok esetében a GR (1. tüzelőanyag) és a G23 (3. tüzelőanyag), az L tartományba eső gázok esetében pedig a G25 (2. tüzelőanyag) és a G23 (3. tüzelőanyag). Az alapmotornak a kapcsoló mindkét állásában meg kell felelnie ezen előírás követelményeinek anélkül, hogy a kétféle kapcsolóállásban végzett két vizsgálat között bármilyen utánállítást végeznének a tüzelőanyag változtatása miatt. A tüzelőanyag-váltás után egy melegindításos WHTC-ciklust vizsgálat nélkül is le lehet folytatni annak érdekében, hogy a motor alkalmazkodjon. Az alkalmazkodás céljából lefuttatott ciklus után a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. szakaszának megfelelően le kell hűteni.

1.1.4.1. A gyártó kérésére a motort a G23 helyett egy harmadik tüzelőanyaggal (3. tüzelőanyag) is vizsgálni lehet, ha a λ-eltolódási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. tüzelőanyag kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének értékeléséhez.

1.1.5. Földgáz-/biometánmotorok esetében a károsanyag-kibocsátási eredmények "r" viszonyszámát minden egyes káros anyagra az alábbiak szerint kell meghatározni:

vagy

és

1.1.6. PB-gáz esetében a gyártónak az alapmotor tekintetében demonstrálnia kell, hogy az a kereskedelmi forgalomban kapható bármely tüzelőanyag-összetételhez képes alkalmazkodni.

PB-gáz esetében a C3-C4 összetétel többféle lehet. A referencia-tüzelőanyagok tükrözik ezeket a változatokat. Az alapmotornak ki kell elégítenie a károsanyag-kibocsátási követelményeket a IX. mellékletben meghatározott "A" és "B" referencia-tüzelőanyaggal anélkül, hogy a két vizsgálat között a tüzelőanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. A tüzelőanyag-váltás után egy melegindításos WHTC-ciklust vizsgálat nélkül is le lehet folytatni annak érdekében, hogy a motor alkalmazkodjon. Az alkalmazkodás céljából lefuttatott ciklus után a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. szakaszának megfelelően le kell hűteni.

1.1.6.1. A károsanyag-kibocsátási eredmények "r" viszonyszámát az egyes káros anyagokra az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.2. Tüzelőanyag tekintetében korlátozott típusjóváhagyásra vonatkozó előírások földgáz/biometán- vagy PB-gáz motorok esetében, a vegyes üzemű motorokat is beleértve.

A tüzelőanyag tekintetében korlátozott típusjóváhagyás megadása az 1.2.1-1.2.2.2. pontban meghatározott előírások szerint történik.

1.2.1. Kipufogógáz-kibocsátási típusjóváhagyás a H-tartományú vagy az L-tartományú gázokkal való üzemelésre kialakított, sűrített földgázzal működő motorra

Az alapmotort a megfelelő tartományra a IX. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-tüzelőanyaggal kell vizsgálni. A két tüzelőanyag a H tartományba tartozó gázok esetében a GR (1. tüzelőanyag) és a G23 (3. tüzelőanyag), az L tartományba eső gázok esetében pedig a G25 (2. tüzelőanyag) és a G23 (3. tüzelőanyag). Az alapmotornak meg kell felelnie e rendelet követelményeinek anélkül, hogy a két vizsgálat között bármilyen utánállítást végeznének a tüzelőanyag változtatása miatt. A tüzelőanyag-váltás után egy melegindításos WHTC-ciklust vizsgálat nélkül is le lehet folytatni annak érdekében, hogy a motor alkalmazkodjon. Az alkalmazkodás céljából lefuttatott ciklus után a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. szakaszának megfelelően le kell hűteni.

1.2.1.1. A gyártó kérésére a motort a G23 helyett egy harmadik tüzelőanyaggal (3. tüzelőanyag) is vizsgálni lehet, ha a λ-eltolódási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. tüzelőanyag kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének értékeléséhez.

1.2.1.2. A károsanyag-kibocsátási eredmények "r" viszonyszámát az egyes káros anyagokra az alábbiak szerint kell meghatározni:

vagy

és

1.2.1.3. A vevőnek való átadáskor a motoron lennie kell egy címkének (lásd a 3.3. szakaszt), amelyen feltüntetésre került, hogy a motort a gázok mely tartományára hagyták jóvá.

1.2.2. Kipufogógáz-kibocsátási típusjóváhagyás egy meghatározott összetételű gázzal történő üzemelésre kialakított földgáz/biometán- vagy PB-gáz-motorra.

Az alapmotornak ki kell elégítenie a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó követelményeket a IX. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyaggal, vagyis sűrített földgázzal működő motor esetében a GR és G25, cseppfolyósított földgázzal működő motor esetében a GR és G20, PB-gázzal működő motor esetében pedig az "A" és "B" referencia-tüzelőanyaggal. A vizsgálatok között megengedett a tüzelőanyag-rendszer finombeállítása. Ez a finombeállítás a tüzelőanyag-adatbázis átkalibrálása lehet úgy, hogy sem az alapvető szabályozási stratégia, sem az adatbázis alapszerkezete nem változhat. Szükség esetén megengedett a tüzelőanyag-áramra közvetlenül kiható elemek (például befecskendezők) cseréje.

1.2.2.1. Sűrített földgáz esetén a gyártó kérésére a motor bevizsgálható a GR és G23, vagy a G25 és G23 referencia-tüzelőanyaggal, amely esetben a típusjóváhagyás ennek megfelelően csak a gázok H, illetve L tartományára érvényes.

1.2.2.2. A vevőnek történő átadáskor a motoron lennie kell egy címkének (lásd a 3.3. pontot), amelyen fel van tüntetve, hogy a motort milyen tüzelőanyag-összetételre kalibrálták.

1.3. Tüzelőanyag-specifikus típusjóváhagyásra vonatkozó előírások

1.3.1. E melléklet 3.1. pontja szerint tüzelőanyag-specifikus típusjóváhagyás adható a cseppfolyósított földgázzal működő motorokra (a vegyes üzemű motorokat is beleértve), amelyeket az "LNG20" betűket tartalmazó jóváhagyási jellel kell ellátni.

1.3.2. A gyártó csak abban az esetben kérelmezhet tüzelőanyag-specifikus típusjóváhagyást, ha a motort bizonyos összetételű cseppfolyósított földgázra kalibrálták, és a kapott λ-eltolódási tényező legfeljebb 3 százalékkal tér el a IX. mellékletben meghatározott G20 tüzelőanyag λ-eltolódási tényezőjétől, és a tüzelőanyag etántartalma nem haladja meg a 1,5 százalékot.

1.3.3. Vegyes üzemű motorcsalád esetében, ha a motorokat meghatározott összetételű cseppfolyósított földgázra kalibrálták, és a kapott λ-eltolódási tényező legfeljebb 3 százalékkal tér el a IX. mellékletben meghatározott G20 tüzelőanyag λ-eltolódási tényezőjétől, és a tüzelőanyag etántartalma nem haladja meg a 1,5 százalékot, az alapmotort csak a IX. mellékletben meghatározott G20 referencia-tüzelőanyaggal kell vizsgálni.

1.4. A B100-típusjóváhagyásra vonatkozó előírások

1.4.1. Egy B100-motorcsalád FAME B100-zal vizsgált alapmotorja alapján megadott típusjóváhagyását minden további vizsgálat nélkül ki kell terjeszteni a motorcsalád minden tagjára és minden olyan bioüzemanyag-keverékre, amelynek zsírsav-metil-észter-tartalma (FAME-tartalom) meghaladja a FAME B30 zsírsav-metil-észter-tartalmát (EN 16709 CEN-szabvány). A típusjóváhagyás alacsonyabb FAME-tartalmú biodízel-keverékekre is kiterjeszthető, amennyiben e rendelet követelményei ezekre a keverékekre is teljesülnek, a jármű bármilyen módosítása nélkül. Ilyen esetben a gyártónak a 4. függelék 1. részében meghatározott adatközlő lap 3.2.2.2.1. pontjában meg kell adnia azokat a biodízelkeverékeket, amelyekkel a motorcsalád üzemelni tud. Ha a jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott kérelem nem teljesen reprezentatív a motorcsaládra nézve, a FAME B100-tól eltérő biodízel-keverékeket is kiválaszthat és vizsgálhat.

2. MOTORCSALÁD EGY TAGJÁNAK KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁSI TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

2.1. A 2.2. pontban említett eset kivételével az alapmotorra vonatkozó típusjóváhagyást minden további vizsgálat nélkül ki kell terjeszteni a motorcsalád minden tagjára, (az 1.2.2. pontban leírt motorok esetében) abba a tartományba tartozó minden tüzelőanyag-összetételre, amely tartományra az alapmotort jóváhagyták, vagy (az 1.1. vagy 1.2. pontban leírt motorok esetében) ugyanarra a tüzelőanyag-tartományra, amelyre az alapmotort jóváhagyták.

2.2. Ha a műszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy a kiválasztott alapmotor tekintetében a benyújtott kérelem nem reprezentatív teljes mértékben a 4. függelék 1. részében meghatározott motorcsaládra, a műszaki szolgálat egy alternatív és szükség esetén egy további referenciamotort választhat ki és vizsgálhat meg.

3. A MOTOROK JELÖLÉSEI

3.1.

A kibocsátások tekintetében önálló műszaki egységként jóváhagyott motortípus vagy típusjóváhagyásban részesített járműtípus esetében a motoron az alábbiakat kell feltüntetni: a)

a motor gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve; b)

a motor kereskedelmi leírása a gyártótól.

3.2. Minden olyan motort, amely megfelel egy, az e rendelet szerint önálló műszaki egységként jóváhagyott típusnak, EK-típusjóváhagyási jellel kell ellátni. Ez a jel az alábbiakból áll: 3.2.1. Egy négyszög és benne egy kis "e" betű, amelyet az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország 2 Franciaország 3 Olaszország 4 Hollandia 5 Svédország 6 Belgium 7 Magyarország 8 Cseh Köztársaság 9 Spanyolország 11 Egyesült Királyság 12 Ausztria 13 Luxemburg 17 Finnország 18 Dánia 19 Románia 20 Lengyelország 21 Portugália 23 Görögország 24 Írország 25 Horvátország 26 Szlovénia 27 Szlovákia 29 Észtország 32 Lettország 34 Bulgária 36 Litvánia 49 Ciprus 50 Málta 3.2.1.1. Földgáz/biometánmotor esetében az EK-típusjóváhagyási jel után az alábbi jelölések valamelyikét kell elhelyezni: a) H a H tartományú gázokra jóváhagyott és kalibrált motorok esetében; b) L az L tartományú gázokra jóváhagyott és kalibrált motorok esetében; c) HL a mind a H, mind az L tartományú gázokra jóváhagyott és kalibrált motorok esetében; d) Ht az olyan motorok esetében, amelyeket egy bizonyos összetételű, H gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amelyek a motor tüzelőanyagadagoló-rendszerének finomhangolásával átalakíthatók egy, a H gáztartományba tartozó másik gázra; e) Lt az olyan motorok esetében, amelyeket egy bizonyos összetételű, L gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amelyek a motor tüzelőanyagadagoló-rendszerének finomhangolásával átalakíthatók egy, az L gáztartományba tartozó másik gázra; f) HLt az olyan motorok esetében, amelyeket egy bizonyos összetételű, H vagy L gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amelyek a motor tüzelőanyagadagoló-rendszerének finomhangolásával átalakíthatók egy, a H vagy L gáztartományba tartozó másik gázra; g) CNGfr minden egyéb olyan motor esetében, amely sűrített földgázzal/biometánnal üzemel, és amelyet egy korlátozott tartományú, gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal történő üzemelésre alakítottak ki; h) LNGfr az olyan motorok esetében, amelyek cseppfolyósított földgázzal üzemelnek, és amelyeket egy korlátozott tartományú, gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal történő üzemelésre alakítottak ki; i) LPGfr az olyan motorok esetében, amelyek PB-gázzal üzemelnek, és amelyeket egy korlátozott tartományú, gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal történő üzemelésre alakítottak ki; j) LNG20 az olyan motorok esetében, amelyeket egy bizonyos összetételű cseppfolyósított földgázra/biometánra hagytak jóvá és kalibráltak, és a kapott λ-eltolódási tényező legfeljebb 3 százalékkal tér el a IX. mellékletben meghatározott G20 tüzelőanyag λ-eltolódási tényezőjétől, és a tüzelőanyag etántartalma nem haladja meg az 1,5 százalékot; k) LNG a minden egyéb összetételű cseppfolyósított földgázra/biometánra jóváhagyott és kalibrált motorok esetében. 3.2.1.2. Vegyes üzemű motorok esetében a jóváhagyási jelnek az országkód után tartalmaznia kell egy karaktersort annak jelzésére, hogy a jóváhagyást milyen vegyes üzemű motortípusra és melyik gáztartományra adták ki. Ezt a karaktersort a 2. cikkben meghatározott, a vegyes üzemű motortípust azonosító két karakter és a 3.2.1.1. pontban meghatározott, a motor földgáz-biometán összetételének megfelelő betű(k) alkotja (alkotják). A 2. cikkben meghatározott, a vegyes üzemű motortípusokat azonosító karakterpárok a következők: a) 1A az 1A. típusú vegyes üzemű motorok esetében; b) 1B az 1B. típusú vegyes üzemű motorok esetében; c) 2A a 2A. típusú vegyes üzemű motorok esetében; d) 2B a 2B. típusú vegyes üzemű motorok esetében; e) 3B a 3B. típusú vegyes üzemű motorok esetében. 3.2.1.3. Dízelolajjal működő kompressziós gyújtású motorok esetében a jóváhagyási jelnek az országkód után tartalmaznia kell egy "D" betűt. 3.2.1.4. Etanollal (ED95) működő kompressziós gyújtású motorok esetében a jóváhagyási jelnek az országkód után tartalmaznia kell az "ED" betűket. 3.2.1.5. Etanollal (E85) működő szikragyújtású motorok esetében a jóváhagyási jelnek az országkód után tartalmaznia kell az "E85" jelet. 3.2.1.6. Benzinnel működő szikragyújtású motorok esetében a jóváhagyási jelnek az országkód után tartalmaznia kell egy "P" betűt. 3.2.1.7. B100-típusjóváhagyás esetében a jóváhagyási jelben az országkód után szerepelnie kell a "B100" kifejezésnek. 3.2.2. Az EK-típusjóváhagyási jelnek a téglalap közelében a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében említett típus-jóváhagyási szám 4. részében található "alap-jóváhagyási számot" is tartalmaznia kell, melyet annak a kibocsátási szakaszt jelölő betűnek kell megelőznie, amelyre az EK-típusjóváhagyást kiadták. 3.2.3. Az EK-típusjóváhagyási jelet jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell a motorra felerősíteni. A jelnek a motor járműbe történő beépítése után is láthatónak kell lennie, és azt a motor olyan részéhez kell rögzíteni, amely a motor rendes működéséhez szükséges, és amelyet szokásos esetben a motor élettartama során nem kell kicserélni. A motorra rögzített jelen kívül az EK-jóváhagyási jel a műszerfalról is előhívható lehet. Ebben az esetben ellenőrzés céljából egyszerűen elérhetőnek kell lennie, a hozzáférésre vonatkozó információkat pedig fel kell tüntetni a jármű felhasználói kézikönyvében. 3.2.4. A 8. függelékben található példa az EK-típusjóváhagyási jelre.

3.3. Földgáz/biometán- és PB-gáz-motorok címkéi Földgáz/biometán- vagy PB-gáz-üzemű, a tüzelőanyag-tartomány tekintetében korlátozott típusjóváhagyással rendelkező motoroknál a 3.3.1. pontban megadott információkat tartalmazó alábbi címkék alkalmazhatók:

3.3.1.

A címkén az alábbi információkat kell feltüntetni:

Az 1.2.1.3. pont esetében a címkén fel kell tüntetni: "CSAK A H TARTOMÁNYBA TARTOZÓ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ". L tartományba tartozó földgáz esetén a "H" helyett értelemszerűen "L" betűt kell használni.

Az 1.2.2.2. bekezdés szerinti esetben a címkén fel kell tüntetni: "CSAK ... ELŐÍRÁSNAK MEGFELELŐ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ" vagy pedig "CSAK ... ELŐÍRÁSNAK MEGFELELŐ PB-GÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ". A motor gyártója által előírt egyes összetevőkkel és határértékekkel együtt a IX. melléklet megfelelő táblázatában szereplő minden információt meg kell adni.

A betűknek és számoknak legalább 4 mm magasnak kell lenniük.

Ha a fenti címke helyhiány miatt nem helyezhető el, egyszerűsített kódot lehet alkalmazni. Ebben az esetben az összes fenti információt tartalmazó magyarázó jegyzéknek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie minden olyan személy számára, aki a tüzelőanyag-tartályt megtölti, vagy karbantartást vagy javítást végez a motoron és tartozékain, továbbá az érintett hatóságok számára. A magyarázatok helyét és tartalmát a gyártónak és a jóváhagyó hatóságnak közös megegyezéssel kell meghatároznia.

3.3.2. Tulajdonságok

A címkéknek meg kell őrizniük épségüket a motor hasznos élettartama végéig. A címkéknek jól olvashatóknak, az azokban szereplő betűknek és számoknak eltávolíthatatlanoknak kell lenniük. Ezenfelül a címkéket úgy kell felerősíteni, hogy rögzítésük a motor hasznos élettartama alatt megmaradjon, és megsemmisítésük vagy olvashatatlanná tételük nélkül ne lehessen azokat eltávolítani.

3.3.3. Elhelyezés

A címkéket a motor olyan részéhez kell rögzíteni, amely a motor rendes működéséhez szükséges, és szokásos esetben a motor élettartama során nem kell kicserélni. Ezenfelül a címkéket úgy kell elhelyezni, hogy azok jól láthatóak legyenek, miután a motort - a működéséhez szükséges összes segédberendezéssel együtt - összeszerelték.

3.4.

A kibocsátások tekintetében jóváhagyott motorral felszerelt jármű EU-típusjóváhagyására vagy jármű kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyására vonatkozó kérelem esetében a 3.3. pontban megadott címkét a tüzelőanyag-töltőcsonk közelében is el kell helyezni.

4. A JÁRMŰBE TÖRTÉNŐ BEÉPÍTÉS

4.1.

A motor járműbe történő beépítésének úgy kell történnie, hogy biztosított legyen a típus-jóváhagyási előírások teljesülése. A motor típusjóváhagyása tekintetében a következő jellemzőket kell figyelembe venni: 4.1.1.

a szívási nyomásesés nem lehet nagyobb a motor típusjóváhagyására a 4. függelék 1. részében megadottnál; 4.1.2.

a kipufogási ellennyomás nem lehet nagyobb a motor típusjóváhagyására a 4. függelék 1. részében megadottnál; 4.1.3.

a motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezések teljesítményfelvétele nem lehet nagyobb a motor típusjóváhagyásához a 4. függelék 1. részében megadottnál; 4.1.4.

a kipufogógáz-utókezelő rendszer jellemzőinek meg kell felelniük a motor típusjóváhagyására a 4. függelék 1. részében megadott jellemzőknek.

4.2. Típusjóváhagyással rendelkező motor járműbe történő beépítése

Az önálló műszaki egységként jóváhagyott motor járműbe történő beépítésének ezen túlmenően a következő előírásoknak is meg kell felelnie: a)

a fedélzeti diagnosztikai rendszer megfelelősége tekintetében a beépítésnek az ENSZ-EGB 49. sz. előírás 9B. mellékletének 1. függeléke szerint meg kell felelnie a gyártó 4. függelék 1. részében meghatározott beépítési előírásainak; b)

a NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszer megfelelősége tekintetében a beépítésnek az ENSZ EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 4. függeléke szerint meg kell felelnie a gyártó által meghatározott, a szóban forgó előírás 1. mellékletének 1. részében szereplő beépítési előírásoknak; c)

az önálló műszaki egységként jóváhagyott típusú vegyes üzemű motor járműbe történő beépítésének ezenkívül meg kell felelnie az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 6. szakaszában meghatározott egyedi beépítési előírásoknak és az e rendelet XVIII. mellékletének 7. szakaszában említett, a gyártó által előírt beépítési előírásoknak.

4.3. Tüzelőanyag-tartály töltőcsonkja benzin- vagy etanolmotor esetében

4.3.1. A benzin- vagy etanoltartály töltőcsonkját úgy kell kialakítani, hogy a tartályt ne lehessen 23,6 mm vagy nagyobb külső átmérőjű benzinkúti töltőpisztollyal feltölteni.

4.3.2. A 4.3.1. pont nem vonatkozik olyan járművekre, amelyek mind a két következő feltételt teljesítik: a)

a járművet úgy tervezték és gyártották, hogy a gáznemű károsanyag-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközöket nem érinti hátrányosan az ólmozott benzin; b)

a járművet feltűnően, olvashatóan és letörölhetetlenül megjelölték az ólmozatlan benzinnek az ISO 2575:2004 szabványban előírt jelzésével, a tüzelőanyag-tartályba tüzelőanyagot töltő személy számára közvetlenül látható helyen. Kiegészítő jelölés használata megengedett.

4.3.3. Gondoskodni kell annak megakadályozásáról, hogy a tanksapka hiánya esetén túl nagy párolgási kibocsátás vagy tüzelőanyag-kiömlés következhessen be. Ez az alábbi megoldások egyikével érhető el: a)

automatikusan nyíló és záródó, nem levehető tanksapka; b)

olyan tervezési jellemzők, amelyekkel a tanksapka hiánya esetén a túl nagy párolgási kibocsátás elkerülhető; c)

M1 vagy N1 kategóriájú járművek esetében ugyanilyen hatással járó bármely megoldás. Ilyen megoldások lehetnek például (a teljesség igénye nélkül) a rögzített vagy láncra fűzött tanksapka, vagy a tanksapkához ugyanannak a kulcsnak a használata, amely a jármű indítására is szolgál. Ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy a kulcsot csak akkor lehessen kivenni a tanksapkából, ha az zárt állásban van.

5. A HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1. Bevezetés

Ebben a szakaszban a használatban lévő járművek vizsgálatának céljaira a motorvezérlő egység adatainak típusjóváhagyáskor történő specifikációjára és vizsgálatára vonatkozó előírások szerepelnek.

5.2. Általános követelmények

5.2.1. A használatban lévő járművek vizsgálatának céljaira az elektronikus vezérlőegységnek valós időben és legalább 1 Hz gyakorisággal kötelező adatforgalmi információként meg kell adnia a számított terhelést (a motor nyomatéka a legnagyobb nyomaték százalékában és a leadott legnagyobb nyomaték az aktuális motorfordulatszámon), a motor fordulatszámát, a hűtőközeg hőmérsékletét, a pillanatnyi tüzelőanyag-fogyasztást és a legnagyobb vonatkoztatási motornyomatékot a fordulatszám függvényében.

5.2.2. A motorvezérlő egység a belső nyomaték és a súrlódási nyomaték kiszámítására szolgáló a beépített algoritmus használatával becsléssel adhatja meg a nyomaték-teljesítményt.

5.2.3 A fenti adatforgalmi információkból kapott, a motor NM-ben kifejezett nyomatéka lehetővé teszi a motor teljesítményének a XIV. melléklet szerinti meghatározásakor mért értékekkel való közvetlen összehasonlítást. A fenti adatforgalmi információkban szerepelniük kell különösen a segédberendezéseket illető minden esetleges korrekciónak.

5.2.4. Az 5.2.1. pontban előírt információk elérhetőségét a X. mellékletben meghatározott előírásoknak, illetve az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének 6. mellékletében említett szabványoknak megfelelően kell biztosítani.

5.2.5. Az 5.2.1. pontban kért információkból minden egyes üzemállapotra kiszámított, Nm-ben kifejezett átlagos terhelés nem térhet el az adott üzemeltetési feltételre mért átlagos terheléstől az alábbiaknál nagyobb mértékben:

a) 7 százalék, a motor teljesítményének a XIV. melléklet szerinti meghatározása esetén;

b) 10 %, a világszinten harmonizált állandósult állapotú menetciklusra (a továbbiakban: WHSC) vonatkozó vizsgálat III. melléklet szerinti elvégzése esetén, az 1. és a 13. üzemmód (üresjárat) kivételével.

Az ENSZ-EGB 85. sz. előírása ( 7 ) a gyártási eljárás eltéréseinek kezelése érdekében megengedi a motor tényleges legnagyobb terhelésének a legnagyobb referenciaterheléstől 5 százalékkal való eltérését. A fenti értékek ezt a tűrést veszik figyelembe.

5.2.6. Az 5.2.1. pontban előírt információkhoz való külső hozzáférés nem befolyásolhatja a jármű kibocsátását vagy teljesítményét.

5.2.7. Amennyiben a megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal mért nyomatékérték és az 5.2.1. pontban előírt információk alapján kiszámított nyomaték közötti különbség meghaladja az 5.2.5. pontban meghatározott bármely értéket, a motorcsalád tekintetében minden további, a gyártó által az 1.1.2. pontnak megfelelően megengedett, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagra vonatkozóan teljesítménykorrekciós tényezőt kell meghatározni. A korrekciós tényezőt a IX. melléklet szerinti referencia-tüzelőanyaggal mért átlagos csúcsnyomaték [Nm] és a megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal mért átlagos csúcsnyomaték [Nm] hányadosaként kell kiszámítani.

5.3. A motorvezérlő egység használatban lévő járművek vizsgálatához szükséges információinak elérhetőségének és megfelelőségének ellenőrzése

5.3.1. Az 5.2.1. pontban előírt adatforgalmi információk 5.2.2. pontban meghatározott követelmények szerinti elérhetőségét a X. mellékletben ismertetett fedélzeti diagnosztikai kiolvasó használatával kell demonstrálni.

5.3.2. Abban az esetben, ha ezeket az információkat az előírt módon, megfelelően működő kiolvasóval nem lehet kinyerni, a motort nem megfelelőnek kell tekinteni.

5.3.3. Az 5.2.5. pontban említett követelmény teljesítését a motorcsalád alapmotorjára vonatkozóan kell igazolni a motor teljesítményének a XIV. melléklet szerinti meghatározásakor, a III. melléklet szerint WHSC-vizsgálat elvégzésekor, valamint a menetcikluson kívüli kibocsátásoknak típusjóváhagyáskor a VI. melléklet 6. szakasza szerinti laboratóriumi vizsgálata során.

5.3.3.1. Az 5.2.5. pontban említett követelmény teljesítését a motorcsalád minden egyes tagja esetében igazolni kell a motor teljesítményének a XIV. melléklet szerinti meghatározásakor. E célból többféle részterheléssel és motorfordulatszámon további méréseket kell végezni (például a WHSC üzemmódjaiban és néhány további, véletlenszerűen kiválasztott ponton).

5.3.3.2. Adott esetben a motorcsalád teljesítménykorrekciós tényezőjét - az 5.2.7. pontban említettek szerint - a motorcsalád alapmotorjával kell meghatározni.

5.3.4. Abban az esetben, ha a vizsgált motor nem felel meg a XIV. mellékletben a segédberendezésekre meghatározott követelményeknek, a mért nyomatékot az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében meghatározott korrekciós módszerrel kell korrigálni.

5.3.5. A motorvezérlő egység nyomatékjelének megfelelősége demonstráltnak minősül, ha a nyomatékjel az 5.2.5. pontban meghatározott tűrésen belül marad.

6. MOTORCSALÁD

6.1. A motorcsaládot meghatározó paraméterek

A gyártó által kialakított motorcsaládnak meg kell felelnie az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 5.2. szakaszának, vegyes üzemű motorok és járművek esetében pedig az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. melléklete 3.1. szakaszának.

6.2. Az alapmotor kiválasztása

A család alapmotorját az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 5.2.4. pontjában előírt követelményeknek, vegyes üzemű motorok és járművek esetében pedig az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. melléklete 3.1.2. szakaszának megfelelően kell kiválasztani.

6.3. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládot meghatározó paraméterek

A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládot olyan alapvető tervezési paraméterekkel lehet meghatározni, amelyek a motorcsaládba tartozó motorrendszerek tekintetében az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének 6.1. pontja szerint közösek.

6.4. Kiterjesztés új motorrendszernek a motorcsaládba való felvétele céljából

6.4.1. A gyártó kérésére és a típusjóváhagyó hatóság jóváhagyásával fel lehet venni új motorrendszert jóváhagyott motorcsaládba, ha megfelel a 6.1. pontban meghatározott kritériumoknak.

6.4.2. Ha az alapmotorrendszer tervezési elemei az új motorrendszer tervezési elemeit is képviselik a 6.2. pont szerint, vagy vegyes üzemű motorok esetében az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 3.1.2. szakasza szerint, akkor az alapmotorrendszer nem változik, és a gyártó módosítja az I. mellékletben megadott adatközlő lapot.

6.4.3. Ha az új motorrendszer tervezési elemei nem felelnek meg a 6.4.2. pont szerint az alapmotorrendszernek, de az új motorrendszer reprezentatív az egész motorcsaládra, akkor az új motorrendszer lesz az új alapmotorrendszer. Ebben az esetben bizonyítani kell, hogy az új tervezési elemek megfelelnek e rendelet rendelkezéseinek, és ennek megfelelően módosítani kell az I. mellékletben megadott adatközlő lapot.

7. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

7.1. Általános követelmények

A gyártás megfelelőségének biztosítására hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a 2007/46/EK irányelv 12. cikkének. A gyártás megfelelőségét az e melléklet 4. függelékében meghatározott típusbizonyítványban szereplő leírás alapján kell ellenőrizni. Az 1., 2. vagy 3. függelék alkalmazásában a gyártásmegfelelőség ellenőrzésének tárgyát képező motorok mért gáznemű és szilárd károsanyag-kibocsátását ki kell igazítani az adott motorra az e rendelet szerint megadott EK-típusbizonyítvány kiegészítésében rögzített megfelelő romlási tényezők alkalmazásával.

Ha a jóváhagyási hatóságok nincsenek megelégedve a gyártó ellenőrzési eljárásával, a 2007/46/EGK irányelv X. mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vizsgálatok elvégzéséhez minden motort a sorozatgyártásból kell véletlenszerűen kiválasztani.

7.2. Károsanyag-kibocsátás

7.2.1. Amennyiben mérni kell a károsanyag-kibocsátást, és egy motor típusjóváhagyásának egy vagy több kiterjesztése van, a vizsgálatokat a szóban forgó kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt motorokon kell elvégezni.

7.2.2. Károsanyag-méréssel vizsgált motor megfelelősége:

a motor hatóságoknak történő átadását követően a gyártó többé semmiféle beállítást sem végezhet a kiválasztott motorokon.

7.2.2.1. A vizsgált motorok sorozatgyártásából három motort kell kiválasztani. A motorokon el kell végezni a WHTC-vizsgálatot és adott esetben a WHSC-vizsgálatot a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez. A határértékek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott értékek.

7.2.2.2. Amennyiben a jóváhagyó hatóság egyetért a gyártó által a 2007/46/EK irányelv X. melléklete szerint megadott gyártástechnológiai szórás értékével, a vizsgálatokat e melléklet 1. függeléke szerint kell elvégezni.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság nem ért egyet a gyártó által a 2007/46/EK irányelv X. melléklete szerint megadott gyártástechnológiai szórás értékével, a vizsgálatokat e melléklet 2. függeléke szerint kell elvégezni.

A gyártó kérésére a vizsgálatokat e melléklet 3. függeléke szerint is el lehet végezni.

7.2.2.3. A 7.2.2.2. pontban meghatározottak szerint mintaként kiválasztott motor vizsgálata alapján a vizsgálat motorok sorozatgyártását megfelelőnek kell tekinteni, ha a vonatkozó függelék vizsgálati kritériumai alapján az összes káros anyaggal kapcsolatban elfogadó döntés született, és nem megfelelőnek kell tekinteni, ha egy káros anyaggal kapcsolatban elutasító döntés született.

Ha egy káros anyagra nézve megfelelő döntés született, ezt a döntést más káros anyagokkal kapcsolatos döntés érdekében végzett további vizsgálatok eredményei következtében nem változtathatják meg.

Ha nem született elfogadási döntés minden káros anyagra és nem született elutasító döntés egy káros anyagra sem, a vizsgálatot egy másik motoron kell elvégezni (lásd az 1. ábrát).

Ha nem született döntés, a gyártó bármikor leállíthatja a vizsgálatot. Ebben az esetben elutasítási döntést kell rögzíteni.

1. ábra A gyártásmegfelelőség vizsgálatának folyamatábrája

7.2.3. A vizsgálatokat újonnan gyártott motorokon kell végezni.

7.2.3.1. A gyártó kérésére a vizsgálatokat olyan motorokon is el lehet végezni, amelyeket - legfeljebb 125 órán keresztül - bejárattak. Ebben az esetben a bejáratást a gyártó végzi el, akinek vállalnia kell, hogy semmiféle beállítást nem végez ezeken a motorokon.

7.2.3.2. Ha a gyártó kéri, hogy a 7.2.3.1. pont szerint történjen a bejáratás, akkor az a következőkön végezhető el:

a) minden vizsgálandó motoron;

b) az első vizsgált motoron úgy, hogy az alábbiak szerint meghatároz egy változási együtthatót is: i. a károsanyag-kibocsátást egyaránt meg kell mérni az újonnan gyártott motoron és a 7.2.3.1. pontban meghatározott legfeljebb 125 órás bejáratás előtt az első vizsgált motoron; ii. minden káros anyagra kiszámítják a károsanyag-kibocsátás két vizsgálat közötti változási együtthatóját: Kibocsátás a második vizsgálatban/Kibocsátás az első vizsgálatban A változási együttható egy alatti értéket vehet fel.

A további motorokat nem kell bejáratni, hanem az újonnan gyártott motorok károsanyag-kibocsátását be kell szorozni a változási együtthatóval.

Ebben az esetben tehát a következő értékeket kell használni:

a) az első motor tekintetében a második vizsgálatból származó értékek;

b) a többi motor tekintetében az újonnan gyártott motorok károsanyag-kibocsátásának értékei szorozva a változási együtthatóval.

7.2.3.3. A dízel-, dízel-etanol- (ED95), benzin-, E85-, LNG20-, LNG- és PB-gáz-motorok esetében (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) minden említett vizsgálatot el lehet végezni a kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokkal. A gyártó kérésére azonban a IX. mellékletben leírt referencia-tüzelőanyagok is használhatók. Ez azt jelenti, hogy az e melléklet 1. szakaszában leírt vizsgálatokat minden PB-gázzal/cseppfolyósított földgázzal működő motor esetében (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) legalább két referencia-tüzelőanyaggal kell elvégezni.

7.2.3.4. Sűrített földgázzal működő motorok esetében (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) valamennyi vizsgálat elvégezhető kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal a következő módon:

a) H jelű motorok esetében a H tartományba tartozó, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,00);

b) L jelű motorok esetében az L tartományba tartozó, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal (1,00 ≤ Sλ ≤ 1,19);

c) HL jelű motorok esetében a λ-eltolódási tényező szélső értékei közé eső, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,19).

A gyártó kérésére azonban a IX. mellékletben előírt referencia-tüzelőanyagok is használhatók. Ebben az esetben az e melléklet 1. szakaszában leírt vizsgálatokat kell elvégezni.

7.2.3.5. A gáz- és a vegyes üzemű motorok meg nem felelése

Ha kereskedelmi forgalomban levő tüzelőanyag használatakor a gázmotorok (a vegyes üzemű motorokat is beleértve) meg nem felelése következtében vita alakulna ki, a vizsgálatokat minden olyan referencia-tüzelőanyaggal el kell végezni, amellyel az alapmotort vizsgálták, valamint az 1.1.4.1. és 1.2.1.1. pontban említett esetleges további 3. tüzelőanyaggal, amellyel az alapmotort vizsgálhatták. Az eredményt az 1.1.5., 1.1.6.1. és 1.2.1.2. pontban leírt megfelelő "r", "ra" vagy "rb" viszonyszámot alkalmazva adott esetben át kell számítani. Ha az r, ra vagy rb kisebb egynél, nem kell korrekciót végezni. A mért és adott esetben a számított eredményeknek igazolniuk kell, hogy a motor minden vonatkozó tüzelőanyaggal (például földgázmotorok esetében az 1., 2. és 3. tüzelőanyaggal, PB-motorok esetében pedig az A. és B. tüzelőanyaggal) megfelel a határértékeknek.

7.2.3.6. Egy meghatározott összetételű tüzelőanyaggal való működésre tervezett és az e melléklet 1.2.2. pontjának megfelelő gázmotor gyártásmegfelelőségi vizsgálatát azzal a tüzelőanyaggal kell elvégezni, amelyre a motort beállították.

7.3. Fedélzeti diagnosztika (OBD)

7.3.1. Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a gyártás minősége nem tűnik kielégítőnek, kérheti a fedélzeti diagnosztikai rendszer gyártása megfelelőségének igazolását. Az igazolási eljárást a következők szerint kell elvégezni:

A sorozatgyártásból véletlenszerűen kiválasztott motoron el kell végezni az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 9B. mellékletében ismertetett vizsgálatokat. A vegyes üzemű motorokat vegyes üzemmódban és adott esetben dízel üzemmódban kell üzemeltetni. A vizsgálatokat olyan motoron is el lehet elvégezni, amelyet már - legfeljebb 125 üzemórán keresztül - bejárattak.

7.3.2. A gyártást megfelelőnek kell tekinteni, ha ez a motor megfelelőnek bizonyul az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 9B. mellékletében előírt vizsgálatokon, vagy - vegyes üzemű motorok esetében - megfelel az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 7. szakaszában megállapított további követelményeknek.

7.3.3. Ha a sorozatgyártásból kiválasztott motor nem teljesíti a 7.3.2. pont előírásait, a sorozatgyártásból egy további, négy motorból álló mintát kell véletlenszerűen kiválasztani, és ezeken kell elvégezni a 7.3.1. szakaszban ismertetett vizsgálatokat.

7.3.4. A gyártást megfelelőnek kell tekinteni, ha a további négy motorból álló mintából legalább három motor az ENSZ-EGB 49. sz. előírás 9B. mellékletében ismertetett vizsgálatokon megfelelőnek bizonyul.

7.4. A motorvezérlő egység használatban lévő járművek vizsgálatához szükséges információi

7.4.1. Az 5.2.1. pontban kért adatforgalmi információk 5.2.2. pont követelményeinek megfelelő elérhetőségét a X. mellékletben ismertetett fedélzeti diagnosztikai kiolvasó használatával kell demonstrálni.

7.4.2. Abban az esetben, ha ezeket az információkat az előírt módon, a X. melléklet szerint megfelelően működő kiolvasóval nem lehet kinyerni, a motort nem megfelelőnek kell tekinteni.

7.4.3. A motorvezérlő egység nyomatékjelének az 5.2.2. és 5.2.3. pont követelményeinek való megfelelését a III. melléklet szerinti WHSC-vizsgálat elvégzésével kell demonstrálni.

7.4.4. Abban az esetben, ha a vizsgálati berendezés nem felel meg a XIV. mellékletben a segédberendezésekre meghatározott követelményeknek, a mért nyomatékot az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében meghatározott korrekciós módszerrel kell korrigálni.

7.4.5. A motorvezérlő egység nyomatékjelének megfelelősége elegendőnek minősül, ha a számított nyomaték az 5.2.5. pontban meghatározott tűrésen belül marad.

7.4.6. A motorvezérlő egység használatban lévő járművek vizsgálatához szükséges információinak elérhetőségének és megfelelőségének ellenőrzését a gyártónak rendszeresen el kell végeznie minden gyártott motorcsalád minden egyes gyártott motortípusán.

7.4.7. A gyártó által végzett felmérés eredményét kérésre a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

7.4.8. A jóváhagyó hatóság kérésére a gyártónak a motorvezérlő egység információnak elérhetőségét vagy megfelelőségét a sorozatgyártásban a 7.4.1-7.4.4. pontban említett megfelelő vizsgálatoknak az azonos motortípusból választott motorok mintáján való elvégzésével kell demonstrálnia. A mintavételi szabályok - a minta méretét és a statisztikai megfelelési és nem megfelelési kritériumokat is beleértve - az ezen mellékletben a kibocsátások megfelelőségének ellenőrzésére meghatározott szabályok.

8. DOKUMENTÁCIÓ

8.1. Az 5., 7. és 9. cikkben előírt dokumentációcsomag, mely lehetővé teszi a típusjóváhagyó hatóság számára, hogy értékelje a kibocsátáscsökkentési stratégiákat, valamint a járműnek és a motornak az NOx-csökkentő megoldások helyes működését biztosító fedélzeti rendszereit, továbbá a VI. mellékletben (menetcikluson kívüli kibocsátások), a X. mellékletben (fedélzeti diagnosztikai rendszer) és a XVIII. mellékletben (vegyes üzemű motorok) előírt dokumentációcsomagok a következő információkat tartalmazzák:

a) a XIII. mellékletben előírt használatkorlátozó rendszer teljeskörű ismertetése, ideértve a kapcsolódó ellenőrzési stratégiákat;

b) az 5. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és a 7. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, manipulálás elleni intézkedések leírása.

1. függelék

A gyártás megfelelőségének vizsgálati eljárása, ha a szórás kielégítő

1. Ez a függelék a gyártás károsanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás kielégítő. A vonatkozó statisztikai módszer az, amit az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 1. függeléke ír elő, az alábbi kivételekkel:

1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 1. függelékének A.1.3. szakaszát illetően: az 5.3. szakaszra való hivatkozás az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatára való hivatkozásként értendő.

1.2. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 1. függelékének A.1.3. szakaszát illetően: a 8.3. szakasz 1. ábrájára való hivatkozás e rendelet I. mellékletének 1. ábrájára való hivatkozásként értendő.

2. függelék

A gyártásmegfelelőség vizsgálatának eljárása, ha a szórás nem kielégítő vagy nem ismert

1. Ez a függelék a gyártás károsanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás nem kielégítő vagy nem áll rendelkezésre. A vonatkozó statisztikai módszer az, amit az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 2. függeléke ír elő, az alábbi kivételekkel:

1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 2. függelékének A.2.3. szakaszát illetően: az 5.3. szakaszra való hivatkozás az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatára való hivatkozásként értendő.

3. függelék

A gyártó kérésére történő gyártásmegfelelőségi vizsgálat eljárása

1. Ez a függelék a gyártás károsanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha ez a gyártó kérésére történik. A vonatkozó statisztikai módszer az, amit az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 3. függeléke ír elő, az alábbi kivételekkel:

1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 3. függelékének A.3.3. szakaszát illetően: az 5.3. szakaszra való hivatkozás az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatára való hivatkozásként értendő.

1.2. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 3. függelékének A.3.3. szakaszát illetően: a 8.3. szakasz 1. ábrájára való hivatkozás e rendelet I. mellékletének 1. ábrájára való hivatkozásként értendő.

1.3. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 3. függelékének A.3.5. szakaszát illetően: a 8.3.2. szakaszra való hivatkozás az e melléklet 7.2.2. pontjára való hivatkozásként értendő.

4. függelék

Adatközlő lap mintái

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az e függelékben említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

Magyarázat (a táblázat kitöltéséhez):

A motorcsalád tagjainak megfelelő A, B, C, D, E betűk helyére a motorcsalád tagjainak tényleges elnevezését kell beírni.

Amennyiben valamely motorjellemző tekintetében ugyanazon érték/leírás a motorcsalád minden tagjára érvényes, egyesíteni kell az A-E rovatokat.

Ötnél több tagú motorcsalád esetében a táblázat további oszlopokkal egészíthető ki.

Motor vagy motorcsalád önálló műszaki egységként történő EU-típusjóváhagyása iránti kérelem esetében az általános részt és az 1. részt kell kitölteni.

Jóváhagyott motorral felszerelt járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyása iránti kérelem esetében az általános részt és a 2. részt kell kitölteni.

Járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyása iránti kérelem esetében az általános részt, valamint az 1. és a 2. részt kell kitölteni.

A magyarázó lábjegyzetek e melléklet 10. függelékében találhatók.

		Alapmotor vagy motortípus	A motorcsalád tagjai
		Alapmotor vagy motortípus	A	B	C	D	E
0.	ÁLTALÁNOS
0.l.	Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2.	Típus:

0.2.0.3.	Motortípus önálló műszaki egységként/motorcsalád önálló műszaki egységként/jóváhagyott motorral felszerelt jármű a kibocsátások tekintetében/jármű a kibocsátások tekintetében (1)

0.2.1.	Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van):
0.3.	Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az önálló műszaki egységen (b):
0.3.1.	A jelölés elhelyezése:
0.5.	A gyártó neve és címe:
0.7.	Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:
0.8.	Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:
0.9.	A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

1. rész

A MOTORCSALÁDHOZ TARTOZÓ (ALAP)MOTOR ÉS MOTORTÍPUSOK ALAPVETŐ JELLEMZŐI

2. rész

JÁRMŰALKATRÉSZEK ÉS RENDSZEREK ALAPVETŐ JELLEMZŐI KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN

Az adatközlő lap függeléke: Információk a vizsgálati körülményekről

AZ ALAPMOTOR, MOTORTÍPUS ÉS, HA SZÜKSÉGES, A MOTORTÉR FÉNYKÉPEI ÉS/VAGY RAJZAI.

ESETLEGES TOVÁBBI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.

DÁTUM, ÜGYIRATSZÁM

1. RÉSZ

A MOTORCSALÁDHOZ TARTOZÓ (ALAP)MOTOR ÉS MOTORTÍPUSOK ALAPVETŐ JELLEMZŐI

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. RÉSZ

A JÁRMŰALKATRÉSZEK ÉS RENDSZEREK ALAPVETŐ JELLEMZŐI KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN

		Alapmotor vagy motortípus	A motorcsalád tagjai
			A	B	C	D	E
3.1.	A motor gyártója:
3.1.1.	A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosítási módszerrel):
3.1.2.	Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyag azonosító jelölését is:
3.2.2.	A tüzelőanyag
3.2.2.3.	Tüzelőanyag-tartály töltése: korlátozott keresztmetszet/címke

3.2.2.4.1.	Vegyes üzemű jármű: igen/nem (1)

3.2.3.	Tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1.	Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1.1.	Az egyes tartályok száma és térfogata:
3.2.3.2.	Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.2.1.	Az egyes tartályok száma és térfogata:
3.2.8.	Szívórendszer
3.2.8.3.3.	Szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100 %-os terhelésnél: … kPa
3.2.8.4.2.	Levegőszűrő, rajzok: … vagy …
3.2.8.4.2.1.	Gyártmány(ok)
3.2.8.4.2.2.	Típus(ok):
3.2.8.4.3.	Szíváshangtompító, rajzok:
3.2.8.4.3.1.	Gyártmány(ok):
3.2.8.4.3.2.	Típus(ok):
3.2.9.	Kipufogórendszer
3.2.9.2.	A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza
3.2.9.2.2.	A kipufogórendszer azon alkatrészeinek leírása és/vagy rajza, melyek nem alkotják a motorrendszer részét
3.2.9.3.1	Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100 %-os terhelésnél (csak kompreszsziós gyújtású motoroknál): … kPa

3.2.9.7.	A teljes kipufogórendszer térfogata (jármű és motorrendszer): … dm3
3.2.9.7.1.	A kipufogórendszer elfogadható térfogata (jármű és motorrendszer): … dm3

3.2.12.2.7.	Fedélzeti diagnosztikai rendszer


3.2.12.2.7.8.	A jármű fedélzetén lévő fedélzeti diagnosztikai rendszer alkatrészei
3.2.12.2.7.8.0.	Az 582/2011/EU rendelet X. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)
3.2.12.2.7.8.1.	A jármű fedélzetén lévő fedélzeti diagnosztikai rendszer alkatrészeinek jegyzéke
3.2.12.2.7.8.2.	A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (6)
3.2.12.2.7.8.3.	A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (6)

3.2.12.2.8.	Egyéb rendszerek (leírás és működés):

3.2.12.2.8.0	Az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást használták: igen/nem

3.2.12.2.8.1.	Az NOx-csökkentő megoldások helyes működését biztosító rendszerek
3.2.12.2.8.2.	Használatkorlátozó rendszer

3.2.12.2.8.2.1.	Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy a 2007/46/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: igen/nem (1)
3.2.12.2.8.2.2.	A kúszó üzemmód aktiválása: „kikapcsolás újraindítást követően”/„kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltést követően”/„kikapcsolás leállítást követően” (7)(1)

3.2.12.2.8.3.	Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra


3.2.12.2.8.8.	A jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések
3.2.12.2.8.8.1.	A jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések jegyzéke
3.2.12.2.8.8.2.	Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-csökkentő megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra
3.2.12.2.8.8.3.	A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)
3.2.12.2.8.8.4.	Az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)
3.2.12.2.8.8.5.	Fűtött/fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer (lásd az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 2.4. szakaszát)

Függelék

Az adatközlő lap függeléke

Információk a vizsgálati körülményekről

1. Gyújtógyertyák

1.1. Gyártmány:

1.2. Típus:

1.3. A gyújtógyertya hézaga:

2. Gyújtótekercs

2.1. Gyártmány:

2.2. Típus:

3. A használt kenőanyag

3.1. Gyártmány:

3.2. Típus (ha a kenőanyag a tüzelőanyaghoz van keverve, az olaj százalékos aránya a keverékben)

4. A motor által hajtott berendezések

4.1. A segédberendezések/berendezések által felvett teljesítményt csak akkor kell meghatározni,

a) ha a motor működéséhez szükséges segédberendezések/berendezések nincsenek a motorra szerelve; és/vagy

b) ha a motor működéséhez nem szükséges segédberendezések/berendezések vannak a motorra szerelve.

Megjegyzés: a motor által hajtott segédberendezésekre vonatkozó előírások eltérőek a kibocsátásmérések és a teljesítményvizsgálatok esetében

4.2. Felsorolás és azonosító részletadatok:

4.3. A kibocsátásméréshez tartozó fordulatszámon felvett teljesítmény

1. táblázat

Berendezés	Üresjárat	Alacsony fordulatszám	Magas fordulatszám	Preferált fordulatszám(2)	n95h
Pa Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 6. függeléke alapján szükséges segédberendezések/berendezések
Pb Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 6. függeléke alapján szükséges segédberendezések/berendezések

5. A motor teljesítménye (a gyártó közlése alapján) (8)

5.1. Az 582/2011/EU rendelet III. melléklete szerinti kibocsátásvizsgálathoz tartozó vizsgálati fordulatszámok (9)(d5)

Alacsony fordulatszám (nlo) ... ford/perc

Magas fordulatszám (nhi) ... ford/perc

Alapjárati fordulatszám ... ford/perc

Preferált fordulatszám ... ford/perc

n95h ... ford/perc

5.2. Az 582/2011/EU rendelet XIV. melléklete szerinti teljesítményvizsgálathoz megadott értékek (d5)

5.2.1. Alapjárati fordulatszám ... ford/perc

5.2.2. A teljes terheléshez tartozó legnagyobb fordulatszám ... ford/perc

5.2.3. Legnagyobb teljesítmény ... kW

5.2.4. A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám ... ford/perc

5.2.5. Legnagyobb nyomaték ... Nm

6. A teljesítménymérő fékpad beállítási adatai (ha használják a vizsgálathoz)

6.3. Rögzített terhelési görbéjű teljesítménymérő fékpad beállításai (ha használják a vizsgálathoz)

6.3.1. A teljesítménymérő fékpad alternatív terhelésbeállítási módszere (igen/nem)

6.3.2. Ellensúly (kg)

6.3.3. Felvett hasznos teljesítmény 80 km/h sebességnél, beleértve a jármű menetveszteségeit is a fékpadon (kW)

6.3.4. Felvett hasznos teljesítmény 50 km/h sebességnél, beleértve a jármű menetveszteségeit is a fékpadon (kW)

6.4. Változtatható terhelési görbéjű teljesítménymérő fékpad beállításai (ha használják a vizsgálathoz)

6.4.1. A kigurulásra vonatkozó információk a próbapályáról.

6.4.2. A gumiabroncsok gyártmánya és típusa:

6.4.3. Gumiabroncs-méretek (első/hátsó):

6.4.4. Gumiabroncs-nyomás (első/hátsó) (kPa):

6.4.5. A vizsgált jármű tömege a járművezetővel együtt (kg):

6.4.6. Közúti kigurulási adatok (ha használatos) 2. táblázat Közúti kigurulási adatok Sebesség (km/h) V2 (km/h) V1 (km/h) Átlagos korrigált kigurulási idő 120 100 80 60 40 20

6.4.7. Átlagos korrigált közúti teljesítmény (ha használatos) 3. táblázat Átlagos korrigált közúti teljesítmény Sebesség (km/h) Korrigált teljesítmény (kW) 120 100 80 60 40 20

7. Vizsgálati feltételek a fedélzeti diagnosztikai vizsgálatához

7.1. A fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenőrzéséhez használt vizsgálati ciklus:

7.2. A fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenőrzéséhez használt előkondicionáló ciklusok száma:

5. függelék

Motortípus/alkatrész önálló műszaki egységként történő EK-típusbizonyítványának mintáio

A magyarázó lábjegyzetek e melléklet 10. függelékében találhatók.

Maximális formátum: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az értesítés tárgya:
— EK-típusjóváhagyás (1)
— EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)
— EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)
— EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

az alkatrésztípus/önálló műszaki egység (1) vonatkozásában, az 582/2011/EU rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendelet szerint.

A legutóbb a ... módosított, az 595/2009/EK rendelet és az 582/2011/EU rendelet. ...

Az EK-típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus:

0.3. Típusazonosító jelölések, ha az alkatrészen/önálló műszaki egységen fel vannak tüntetve (1) (a)

0.3.1. A jelölés elhelyezése:

0.4. A gyártó neve és címe:

0.5. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.6. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

Mellékletek: Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv.

Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz

1. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1.

Motorral ellátott jármű típusjóváhagyásával kapcsolatban megadandó adatok: 1.1.1.

A motor gyártmánya (a gyártó neve): 1.1.2.

Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): 1.1.3.

A gyártó kódja, ahogy a motoron fel van tüntetve: 1.1.4.

A jármű kategóriája (ha értelmezhető) (b): 1.1.5.

A motor kategóriája: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG/LNG20/B100(1): 1.1.5.1.

A vegyes üzemű motor típusa: 1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus (1)(d1): 1.1.6.

A gyártó neve és címe: 1.1.7.

A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe:

1.2.

Ha az 1.1. pontban említett motort önálló műszaki egységként hagyták jóvá: 1.2.1.

A motor/motorcsalád (1) típus-jóváhagyási száma: 1.2.2.

Motorvezérlő egység (ECU) szoftverkalibrálási száma:

1.3.

Egy motor/motorcsalád (1) önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyásával kapcsolatban megadandó adatok (feltételek, amelyeket a motor járműbe beépítésénél figyelembe kell venni): 1.3.1.

Legnagyobb és/vagy legkisebb szívási nyomásesés: 1.3.2.

Megengedett legnagyobb kipufogási ellennyomás: 1.3.3.

A kipufogórendszer térfogata: 1.3.4.

Használati korlátozások (ha vannak):

1.4. A motor/alapmotor(1) kibocsátási szintjei: Romlási tényező (DF): számított/rögzített (1) Az alábbi táblázatban adja meg a DF-értékeket, valamint a WHSC-vizsgálat (ha végeztek) és a WHTC-vizsgálat során kapott károsanyag-kibocsátást. 1.4.1. WHSC-vizsgálat: 4. táblázat WHSC-vizsgálat WHSC-vizsgálat (ha végeztek)(10)(d5) Romlási tényező (DF) CO THC (összes szénhidrogén) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) NOX Részecskék (PM) tömege NH3 Részecskék (PM) száma Mult/add(1) Kibocsátás CO (mg/kWh) THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh) NOx (mg/kWh) Részecskék (PM) tömege (mg/kWh) NH3 ppm Részecskék (PM) száma (#/kWh) Vizsgálati eredmény Romlási tényezővel számított A kibocsátott CO2 tömege: ... g/kWh Tüzelőanyag-fogyasztás: ... g/kWh 1.4.2. WHTC-vizsgálat 5. táblázat WHTC-vizsgálat WHTC-vizsgálat (10)(d5) Romlási tényező (DF) CO THC (összes szénhidrogén) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) CH4 (d4) NOx Részecskék (PM) tömege NH3 Részecskék (PM) száma Mult/add(1) Kibocsátás CO (mg/kWh) THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh) CH4 (d4) (mg/kWh) NOx (mg/kWh) Részecskék (PM) tömege (mg/kWh) NH3 ppm Részecskék (PM) száma (#/kWh) Hidegindítás Melegindítás regenerálás nélkül Melegindítás regenerálással(1) kr,u (mult/add) (1) kr,d (mult/add) (1) Súlyozott vizsgálati eredmény Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel A kibocsátott CO2 tömege: ... g/kWh Tüzelőanyag-fogyasztás: ... g/kWh 1.4.3. Üresjárati vizsgálat 6. táblázat Üresjárati vizsgálat Vizsgálat CO-érték (térfogat %) Lambda (1) Fordulatszám (min-1) Motorolaj hőmérséklete (°C) Alacsony alapjáraton végzett vizsgálat n.a. Magas alapjáraton végzett vizsgálat 1.4.4. Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás 6a. táblázat Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás Járműtípus (pl. M3, N3) és kialakítás (pl. merev vagy csuklós tehergépjármű, helyi autóbusz) A jármű leírása (pl. járműmodell, prototípus) Elfogadási és elutasítási eredmények (7) CO THC NMHC CH4 NOx PM-szám A munkaablak megfelelési tényezője (11) A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak megfelelési tényezője (11) A lefutásra vonatkozó információk Városi Országúti Autópálya A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5. pontjában leírt városi, országúti és autópályán történő működtetésre jellemző részarányai A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5.5. pontjában leírt gyorsítási, lassítási, utazási és megállási szakaszainak jellemző részarányai Legkisebb Legnagyobb A munkaablakra jutó átlagos motorteljesítmény (%). A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak időtartama (s). Munkaablak: az érvényes ablakok százalékos aránya. Szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak: az érvényes ablakok százalékos aránya. Tüzelőanyag-fogyasztás konzisztenciaaránya

1.5. Teljesítménymérés 1.5.1. Próbapadon mért motorteljesítmény 7. táblázat Próbapadon mért motorteljesítmény Mért fordulatszám (ford/perc) Mért tüzelőanyag-áram (g/h) Mért nyomaték (Nm) Mért teljesítmény (kW) Légköri nyomás (kPa) Vízgőznyomás (kPa) A beszívott levegő hőmérséklete (K) Teljesítménykorrekciós tényező Korrigált teljesítmény (kW) Mért teljesítmény (kW) (1) Hasznos teljesítmény (kW) Névleges nyomaték (Nm) Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (g/kWh) 1.5.2. Kiegészítő adatok, pl. az egyes megadott tüzelőanyagokra vonatkozó teljesítménykorrekciós tényező (adott esetben)

6. függelék

Jóváhagyott motorral felszerelt járműtípus EK-típusbizonyítványának mintái

A magyarázó lábjegyzetek e melléklet 10. függelékében találhatók.

Maximális formátum: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az értesítés tárgya:
— EK-típusjóváhagyás (1)
— EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)
— EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)
— EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

jóváhagyott motorral felszerelt járműtípus vonatkozásában, az 582/2011/EU rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendelet szerint.

A legutóbb a ... módosított, az 595/2009/EK rendelet és az 582/2011/EU rendelet.

Az EK-típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus:

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az alkatrészen/önálló műszaki egységen (1) (a):

0.3.1. A jelölés elhelyezése:

0.4. A gyártó neve és címe:

0.5. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.6. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

Melléklet: Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv.

Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz

1. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1. Jóváhagyott motorral felszerelt jármű típusjóváhagyásával kapcsolatban megadandó adatok:

1.1.1. Motor gyártmánya (vállalkozás neve):

1.1.2. Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével):

1.1.3. A gyártó kódja, ahogy a motoron fel van tüntetve:

1.1.4. A jármű kategóriája (ha értelmezhető) (b):

1.1.5. A motor kategóriája: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG/LNG20/B100(1):

1.1.5.1. A vegyes üzemű motor típusa: 1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus (1)(d1):

1.1.6. A gyártó neve és címe:

1.1.7. A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe:

1.2. Ha az 1.1. pontban említett motort önálló műszaki egységként hagyták jóvá:

1.2.1. A motor/motorcsalád (1) típusjóváhagyási száma:

1.2.2. Motorvezérlő egység (ECU) szoftverkalibrálási száma:

1.3. Egy motor/motorcsalád (1) önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyásával kapcsolatban megadandó adatok (feltételek, amelyeket a motor járműbe beépítésénél figyelembe kell venni):

1.3.1. Legnagyobb és/vagy legkisebb szívási nyomásesés:

1.3.2. Megengedett legnagyobb kipufogási ellennyomás:

1.3.3. A kipufogórendszer térfogata:

1.3.4. Használati korlátozások (ha vannak):

1.4. A motor/alapmotor(1) kibocsátási szintjei:

Romlási tényező (DF): számított/rögzített (1)

Az alábbi táblázatban adja meg a DF-értékeket, valamint a WHSC-vizsgálat (ha végeztek) és a WHTC-vizsgálat során kapott károsanyag-kibocsátást.

1.4.1. WHSC-vizsgálat

4. táblázat

WHSC-vizsgálat

WHSC-vizsgálat (ha végeztek) (10)(d5)
Romlási tényező (DF)	CO	THC (összes szénhidrogén)	NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4)	NOX	Részecskék (PM) tömege	NH3	Részecskék (PM) száma
Mult/add (1)
Kibocsátás	CO (mg/kWh)	THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh)	NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh)	NOx (mg/kWh)	Részecskék (PM) tömege (mg/kWh)	NH3 ppm	Részecskék (PM) száma (#/kWh)
Vizsgálati eredmény
Romlási tényezővel számított
A kibocsátott CO2 tömege: … g/kWh
Tüzelőanyag-fogyasztás: … g/kWh

1.4.2. WHTC-vizsgálat

5. táblázat

WHTC-vizsgálat

WHTC-vizsgálat (10)(d5)
Romlási tényező (DF)	CO	THC (összes szénhidrogén)	NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4)	CH4 (d4)	NOx	Részecskék (PM) tömege	NH3	Részecskék (PM) száma
Mult/add (1)
Kibocsátás	CO (mg/kWh)	THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh)	NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh)	CH4 (d4) (mg/kWh)	NOx (mg/kWh)	Részecskék (PM) tömege (mg/kWh)	NH3 ppm	Részecskék (PM) száma (#/kWh)
Hidegindítás
Melegindítás regenerálás nélkül
Melegindítás regenerálással (1)
kr,u (mult/add) (1)
kr,d (mult/add) (1)
Súlyozott vizsgálati eredmény
Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel
A kibocsátott CO2 tömege: … g/kWh
Tüzelőanyag-fogyasztás: … g/kWh

1.4.3. Üresjárati vizsgálat

6. táblázat

Üresjárati vizsgálat

Vizsgálat	CO-érték (térfogat %)	Lambda (1)	Fordulatszám (min–1)	Motorolaj hőmérséklete (°C)
Alacsony alapjáraton végzett vizsgálat		n.a.
Magas alapjáraton végzett vizsgálat

1.4.4. Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett igazolási eljárás

6a. táblázat

Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett igazolási eljárás

Járműtípus (pl. M3, N3) és kialakítás (pl. merev vagy csuklós tehergépjármű, helyi autóbusz)
A jármű leírása (pl. járműmodell, prototípus)
Elfogadási és elutasítási eredmények (7)	CO	THC (összes szénhidrogén)	NMHC	CH4	NOx	PM-szám
A munkaablak megfelelési tényezője (11)
A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak megfelelési tényezője (11)
A lefutásra vonatkozó információk	Városi		Országúti		Autópálya
A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5. pontjában leírt városi, országúti és autópályán történő működtetésre jellemző részarányai
A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5.5. pontjában leírt gyorsítási, lassítási, utazási és megállási szakaszainak jellemző részarányai
	Legkisebb			Legnagyobb
A munkaablakra jutó átlagos motorteljesítmény (%)
A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak időtartama (s)
Munkaablak: az érvényes ablakok százalékos aránya
Szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak: az érvényes ablakok százalékos aránya
Tüzelőanyag-fogyasztás konzisztenciaaránya

1.5. Teljesítménymérés

1.5.1. Próbapadon mért motorteljesítmény

7. táblázat

Próbapadon mért motorteljesítmény

Mért fordulatszám (ford/perc)
Mért tüzelőanyag-áram (g/h)
Mért nyomaték (Nm)
Mért teljesítmény (kW)
Légköri nyomás (kPa)
Vízgőznyomás (kPa)
A beszívott levegő hőmérséklete (K)
Teljesítménykorrekciós tényező
Korrigált teljesítmény (kW)
Segédberendezések teljesítménye (kW) (1)
Hasznos teljesítmény (kW)
Névleges nyomaték (Nm)
Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (g/kWh)

1.5.2. Kiegészítő adatok, pl. az egyes megadott tüzelőanyagokra vonatkozó teljesítménykorrekciós tényező (adott esetben)

7. függelék

Rendszer tekintetében jóváhagyott motorral felszerelt járműtípus EK-típusbizonyítványának mintái

A magyarázó lábjegyzetek e melléklet 10. függelékében találhatók.

Maximális formátum: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az értesítés tárgya:
— EK-típusjóváhagyás (1)
— EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)
— EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)
— EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

járműtípusnak rendszer tekintetében, az 582/2011/EU rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendelet szerint.

A legutóbb a módosított, az 595/2009/EK rendelet és az 582/2011/EU rendelet ...

Az EK-típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2. Típus:

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van):

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (1) (a):

0.3.1. A jelölés elhelyezése:

0.4. Járműkategória (b):

0.5. A gyártó neve és címe:

0.6. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

Mellékletek: Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv.

Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz

1. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1.

Egy motorral ellátott jármű típusjóváhagyásával kapcsolatban megadandó részletadatok: 1.1.1.

Motor gyártmánya (vállalkozás neve): 1.1.2.

Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): 1.1.3.

A gyártó kódja, ahogy a motoron fel van tüntetve: 1.1.4.

A jármű kategóriája (ha értelmezhető): 1.1.5.

A motor kategóriája: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG/LNG20/B100(1): 1.1.5.1.

A vegyes üzemű motor típusa: 1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus (1)(d1): 1.1.6.

A gyártó neve és címe: 1.1.7.

A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van) neve és címe:

1.2.

Ha az 1.1. pontban említett motort önálló műszaki egységként hagyták jóvá: 1.2.1.

A motor/motorcsalád (1) típus-jóváhagyási száma: 1.2.2.

Motorvezérlő egység (ECU) szoftverkalibrálási száma:

1.3.

Legnagyobb és/vagy legkisebb szívási nyomásesés: 1.3.2.

Megengedett legnagyobb kipufogási ellennyomás: 1.3.3.

A kipufogórendszer térfogata: 1.3.4.

Használati korlátozások (ha vannak):

1.4. A motor/alapmotor(1) károsanyag-kibocsátási szintjei: Romlási tényező (DF): számított/rögzített(1) Az alábbi táblázatban adja meg a DF-értékeket, valamint a WHSC-vizsgálat (ha végeztek) és a WHTC-vizsgálat során kapott károsanyag-kibocsátást. 1.4.1. WHSC-vizsgálat: 4. táblázat WHSC-vizsgálat WHSC-vizsgálat (ha végeztek)(10)(d5) Romlási tényező (DF) CO THC (összes szénhidrogén) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) NOX Részecskék (PM) tömege NH3 Részecskék (PM) száma Mult/add(1) Kibocsátás CO (mg/kWh) THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh) NOx (mg/kWh) Részecskék (PM) tömege (mg/kWh) NH3 ppm Részecskék (PM) száma (#/kWh) Vizsgálati eredmény Romlási tényezővel számított A kibocsátott CO2 tömege: ... g/kWh Tüzelőanyag-fogyasztás: ... g/kWh 1.4.2. WHTC-vizsgálat 5. táblázat WHTC-vizsgálat WHTC-vizsgálat (10)(d5) Romlási tényező (DF) CO THC (összes szénhidrogén) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) CH4 (d4) NOx Részecskék (PM) tömege NH3 Részecskék (PM) száma Mult/add(1) Kibocsátás CO (mg/kWh) THC (összes szénhidrogén) (mg/kWh) NMHC (metántól különböző szénhidrogének) (d4) (mg/kWh) CH4 (d4) (mg/kWh) NOx (mg/kWh) Részecskék (PM) tömege (mg/kWh) NH3 ppm Részecskék (PM) száma (#/kWh) Hidegindítás Melegindítás regenerálás nélkül Melegindítás regenerálással(1) kr,u (mult/add)(1) kr,d (mult/add)(1) Súlyozott vizsgálati eredmény Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel A kibocsátott CO2 tömege: ... g/kWh Tüzelőanyag-fogyasztás: ... g/kWh 1.4.3. Üresjárati vizsgálat 6. táblázat Üresjárati vizsgálat Vizsgálat CO-érték (térfogat %) Lambda (1) Fordulatszám (min-1) Motorolaj hőmérséklete (°C) Alacsony alapjáraton végzett vizsgálat n.a. Magas alapjáraton végzett vizsgálat 1.4.4. Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás 6a. táblázat Hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás Járműtípus (pl. M3, N3) és kialakítás (pl. merev vagy csuklós tehergépjármű, helyi autóbusz) A jármű leírása (pl. járműmodell, prototípus) Elfogadási és elutasítási eredmények (7) CO THC NMHC CH4 NOx PM-szám A munkaablak megfelelési tényezője (11) A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak megfelelési tényezője (11) A lefutásra vonatkozó információk Városi Országúti Autópálya A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5. pontjában leírt városi, országúti és autópályán történő működtetésre jellemző részarányai A lefutás időtartamának az 582/2011/EU rendelet II. mellékletének 4.5.5. pontjában leírt gyorsítási, lassítási, utazási és megállási szakaszainak jellemző részarányai Legkisebb Legnagyobb A munkaablakra jutó átlagos motorteljesítmény (%). A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak időtartama (s). Munkaablak: az érvényes ablakok százalékos aránya. Szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak: az érvényes ablakok százalékos aránya. Tüzelőanyag-fogyasztás konzisztenciaaránya

8. függelék

Példa az EK-típusjóváhagyási jelre

Az önálló műszaki egységként jóváhagyott motoron e függelék szerint elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típus egy 2B. típusú vegyes üzemű motor, amely mind a H-tartományba, mind az L-tartományba tartozó gázokkal működik, Belgiumban (e6), a C kibocsátási szakasz szerint hagyták jóvá e melléklet 9. függeléke szerint.

9. függelék

Az EK-típusbizonyítványok számozási rendszere

A 6. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján kiadott EK-típusjóváhagyási szám 3. része az EK-típusjóváhagyásra vonatkozó végrehajtási jogszabály vagy a legutóbbi módosító jogszabály számából áll. Ezt a számot egy betű követi, amely a fedélzeti diagnosztikai rendszerre és a szelektív redukciós katalizátorra vonatkozó követelményeket jelöli, az alábbi 1. táblázat szerint.

1. táblázat

Betűjel	A fedélzeti diagnosztikai rendszer NOx-határértéke (1)	A fedélzeti diagnosztikai rendszer PM-határértéke (2)	A fedélzeti diagnosztikai rendszer CO-határértéke (3)	Használat közbeni működési arány (4)	Reagensminőség	További feélzeti diagnosztikai ellenőrzők (5)	Teljesítményküszöb-előírások (6)	Hidegindítás és részecskeszám	Végrehajtás határideje: új típusokra	Végrehajtás határideje: minden járműre	A nyilvántartásba vétel utolsó dátuma
A (7) (8) B (8)	Az 1. vagy a 2. táblázat „Bevezetési időszak” sora	Teljesítményfigyelés (9)	()	Bevezetési időszak (10)	Bevezetési időszak (11)	()	20 %	()	2012.12.31.	2013.12.31.	2015.8.31. (7) 2016.12.30. (8)
B (12)	Az 1. és a 2. táblázat „bevezetési időszak” sora	()	A 2. táblázat „bevezetési időszak” sora	()	Bevezetési időszak (11)	()	20 %	()	2014.9.1.	2015.9.1.	2016.12.30.
C	Az 1. vagy a 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Az 1. táblázat „Általános követelmények” sora	A 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Általános (13)	Általános (14)	Igen	20 %	()	2015.12.31.	2016.12.31.	2019.8.31.
D	Az 1. vagy a 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Az 1. táblázat „Általános követelmények” sora	A 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Általános (13)	Általános (14)	Igen	10 %	()	2018.9.1.	2019.9.1.	2021.12.31.
E	Az 1. vagy a 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Az 1. táblázat „Általános követelmények” sora	A 2. táblázat „Általános követelmények” sora	Általános (13)	Általános (14)	Igen	10 %	Igen	2021.1.1. (15)	2022.1.1. (15)
(1) A „fedélzeti diagnosztikai rendszer NOx-határértékére” vonatkozó megfigyelési követelmények a kompressziós gyújtású, valamint a vegyes üzemű motorok és járművek esetében a X. melléklet 1. táblázata, a szikragyújtású motorok és járművek esetében pedig a X. melléklet 2. táblázata szerint. (2) A „fedélzeti diagnosztikai rendszer PM-határértékére” vonatkozó megfigyelési követelmények a kompressziós gyújtású, valamint a vegyes üzemű motorok és járművek esetében a X. melléklet 1. táblázata szerint. (3) A „fedélzeti diagnosztikai rendszer CO-határértékére” vonatkozó megfigyelési követelmények a szikragyújtású motorok és járművek esetében a X. melléklet 2. táblázata szerint. (4) A használat közbeni működési arányra vonatkozó előírásokat a X. melléklet állapítja meg. A használat közbeni működési arány nem vonatkozik a szikragyújtású motorokra és az azzal felszerelt járművekre. (5) Az ENSZ EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 2.3.1.2. szakaszában meghatározott, ellenőrzési követelményekre vonatkozó további előírások. (6) A használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó követelmény a II. melléklet 1. függeléke szerint. (7) A szikragyújtású motorok és az azzal felszerelt járművek esetében. (8) A kompressziós gyújtású, valamint a vegyes üzemű motorok és az azzal felszerelt járművek esetében. (9) A „teljesítményfigyelési követelmények” a X. melléklet 2.1.1. pontja szerint. (10) A használat közbeni működési arányra a „bevezetési időszakban” vonatkozó követelmények a X. melléklet 6. pontja szerint. (11) A reagensminőségre a „bevezetési időszakban” vonatkozó követelmények a XIII. melléklet 7.1. pontja szerint. (12) Csak a szikragyújtású motorokra és az azzal felszerelt járművekre vonatkozik. (13) A használat közbeni működési arányra vonatkozó „általános” követelmények a X. melléklet 6. pontja szerint. (14) A reagensminőségre vonatkozó „általános” követelmények a XIII. melléklet 7.1.1. pontja szerint. (15) A 17a. cikkben meghatározott átmeneti intézkedések függvényében. (16) Nem alkalmazandó.

10. függelék

Magyarázó megjegyzések

(1) A nem kívánt rész törlendő (előfordulhat, hogy nincs szükség törlésre, ha több tétel is érvényes).

(2) Meg kell adni a tűrést.

(3) Meg kell adni az egyes variánsok felső és alsó értékeit.

(4) Dokumentálni kell fedélzeti diagnosztika szerinti egytagú motorcsalád esetében és akkor, ha dokumentálása nem történt meg a 3.2.12.2.7.0.4. sorban említett dokumentációcsomag(ok)ban.

(5) A hidegindítással és a melegindítással történő vizsgálati ciklust is magában foglaló kombinált WHTC-re vonatkozó érték e rendelet VIII. melléklete szerint.

(6) Dokumentálni kell, ha a 3.2.12.2.7.1.1. pontban említett dokumentációban nem dokumentálták.

(7) A nem kívánt törlendő.

(8) A motor teljesítményére vonatkozó információkat csak az alapmotorra kell megadni.

(9) Meg kell adni a tűrést; a gyártó által megadott érték ± 3 %-os tartományban kell maradnia.

(10) Az e rendelet I. mellékletének 1.1.3. és 1.1.6. pontjában szereplő motorok esetében az adatokat adott esetben minden vizsgált tüzelőanyagra meg kell adni.

(11) A CFvégső értéket adott esetben meg kell adni.

a) Ha a típusazonosító jelölés olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni. (pl. ABC?123??).

b) A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. szakaszában felsorolt meghatározásoknak megfelelő osztályokba sorolva.

d) Vegyes üzemű motorok.

d1) Vegyes üzemű motor vagy jármű esetében.

d2) 1B. típusú, 2B. típusú és 3B. típusú vegyes üzemű motorok esetében.

d3) Vegyes üzemű motorok és járművek kivételével.

d4) A vegyes üzemű motorokra vonatkozóan az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 1. táblázatában, a szikragyújtású motorokra vonatkozóan pedig az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében megadott esetekben.

d5) Az 1B. típusú, 2B. típusú és 3B. típusú vegyes üzemű motorok esetében az adatokat vegyes üzemmódra és dízel üzemmódra egyaránt meg kell adni.

l) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

m) Ezt az értéket ki kell számolni és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

n) A XIV. melléklet előírásainak megfelelően meghatározva.

11. függelék

AES-dokumentációcsomag

Az AES-dokumentációcsomag a következőket tartalmazza:

A) információk az összes kibocsátáscsökkentési segédstratégiáról:

a) a gyártó nyilatkozata arról, hogy az önálló műszaki egységként típusjóváhagyásban részesített motorrendszer vagy motorcsalád vagy a kibocsátások tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű vagy a kibocsátások tekintetében típusjóváhagyásban részesített jármű nem tartalmaz hatástalanító stratégiát;

b) a motor és az alkalmazott kibocsátáscsökkentési stratégiák, valamint a beépített szoftveres vagy hardveres berendezések és azon feltétel(ek) leírása, amelyek mellett a stratégiák és berendezések nem úgy működnek, mint ahogy a típusjóváhagyási vizsgálatok során szoktak;

c) a kibocsátáscsökkentési segédstratégia/kibocsátáscsökkentési alapstratégia befolyásolására alkalmazott szoftverek verzióira vonatkozó nyilatkozat, ideértve a szoftververziók megfelelő ellenőrző összegeit (checksum) és az ellenőrző összegek kiolvasására vonatkozóan a hatóságoknak szóló utasításokat; a kibocsátáscsökkentési segédstratégiát/kibocsátáscsökkentési alapstratégiát befolyásoló új szoftververzió megjelenésekor mindig aktualizálni kell a nyilatkozatot, és meg kell küldeni a dokumentációcsomagot őrző jóváhagyó hatóságnak;

d) a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák részletes műszaki indokolása, beleértve a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásával és anélkül becsült kockázatot tartalmazó kockázatértékelést, valamint az alábbiakat: i. információk a kibocsátáscsökkentési segédstratégiával védeni kívánt hardverelem(ek)ről, ha vannak ilyen elemek; ii. bizonyíték a rendszeres karbantartással nem megelőzhető, a kibocsátáscsökkentési segédstratégia hiányában a motorban hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésre, ha van ilyen; iii. indokolással ellátott magyarázat arra vonatkozóan, hogy a motor beindításához vagy felmelegítéséhez miért van szükség kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazására, ha van ilyen;

e) a tüzelőanyag-rendszer szabályozásának logikája, az időzítési stratégiák és a "ki-be" kapcsolási pontok valamennyi üzemmódra;

f) a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák közötti hierarchikus viszony leírása (vagyis amikor egyidejűleg egynél több kibocsátáscsökkentési segédstratégia is működhet), annak megjelölése, hogy melyik az elsődlegesen reagáló kibocsátáscsökkentési segédstratégia, milyen a stratégiák együttműködési módszere, ideértve az adatfolyam-diagramokat és döntési logikát, illetve hogyan biztosítja a hierarchia azt, hogy a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák eredményeként a kibocsátást a lehető legalacsonyabb szinten tartsa;

g) a kibocsátáscsökkentési segédstratégia által mért és/vagy számított paraméterek felsorolása mellett az összes mért vagy számított paraméter célja és az, hogy ezek a paraméterek hogyan befolyásolják a motor sérülését; ideértve a számítási módszert és azt, hogy milyen összefüggés van a számított paraméterek és az éppen ellenőrzött paraméter valós állapota között, és ebből következően az elemzés milyen tűrést vagy biztonsági tényezőket tartalmaz;

h) a mért vagy számított paraméter(ek) függvényében megváltozó motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek felsorolása és az egyes motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek ingadozási tartománya; emellett a motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek és a mért vagy számított paraméterek közötti összefüggés;

i) annak értékelése, hogy a kibocsátáscsökkentési segédstratégia hogyan tudja a lehető legalacsonyabb szinten tartani a valós kibocsátást, ideértve annak részletes elemzését, hogy a kibocsátáscsökkentési alapstratégiával összehasonlítva a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása mellett várhatóan mennyivel nő a szabályozás alá eső káros anyagok és a szén-dioxid teljes kibocsátása;

Az AES-dokumentációcsomag legfeljebb 100 oldal lehet, és tartalmaznia kell az ahhoz szükséges minden fő elemet, hogy a típusjóváhagyó hatóság (a VI. melléklet 2. függelékében foglalt követelmények szerint) értékelje a kibocsátáscsökkentési segédstratégiát és a manipulálás elleni intézkedéseket. Szükség esetén a csomag kiegészíthető további és kiegészítő elemeket tartalmazó mellékletekkel és más csatolt dokumentumokkal. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia bármely változtatása esetén a gyártó köteles az AES-dokumentációcsomag új változatát elküldeni a jóváhagyó hatóság részére. Az új változatot a változtatásokra és azok hatásaira kell korlátozni. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia új változatát a jóváhagyó hatóság értékeli és hagyja jóvá.

Az AES-dokumentációcsomag felépítése a következő.

YYY/OEM számú AES-dokumentációcsomag

Részek	Bekezdés	Pont	Magyarázat
Bevezető dokumentumok		Bemutatkozó levél a típusjóváhagyó hatóság részére	A dokumentum verziószámára való hivatkozás, a dokumentum kibocsátásának időpontja, a gyártó szervezet részéről illetékes személy aláírása
		Verziókövetési táblázat	Az egyes verziómódosítások tartalma: a módosított résszel.
		Az érintett (kibocsátási) típusok leírása
		Csatolt dokumentumok táblázata	Az összes csatolt dokumentum listája
		Kereszthivatkozások	Utalás a 11. függelék a)–i) pontjára (hol találhatóak a rendelet egyes előírásai)
		Hatástalanító berendezés hiányára vonatkozó nyilatkozat.	+ Aláírás
Fődokumentum	0.	Mozaikszavak/rövidítések
	1.	ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
	1.1.	A motor általános bemutatása	A fő jellemzők leírása: lökettérfogat, utókezelés, …
	1.2.	A rendszer általános felépítése	A rendszer elvi rajza: az érzékelők és működtetők felsorolása, a motor általános funkcióinak magyarázata
	1.3.	Szoftver beolvasása és kalibrálási verzió	Pl. beolvasó eszközre vonatkozó magyarázat
	2.	Kibocsátáscsökkentési alapstratégiák
	2.x.	x kibocsátáscsökkentési alapstratégia	Az x stratégia bemutatása
	2.y.	y kibocsátáscsökkentési segédstratégia	Az y stratégia bemutatása
	3.	Kibocsátáscsökkentési segédstratégia
	3.0.	A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák bemutatása	Hierarchikus viszonyok a kibocsátáscsökkentési segédstratégián belül: leírás és indoklás (pl. biztonság, megbízhatóság stb.)
	3.x.	x kibocsátáscsökkentési segédstratégia	3.x.1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklása 3.x.2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia jellemzéséhez használt mért és/vagy modellezett paraméterek 3.x.3. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia működési módja – Alkalmazott paraméterek 3.x.4. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia hatása a káros anyagokra és a CO2-re
	3.y.	y kibocsátáscsökkentési segédstratégia	3.y.1. 3.y.2. stb.
	4.	A használatkorlátozó rendszer ismertetése, ideértve a kapcsolódó ellenőrzési stratégiákat
	5.	A szakszerűtlen beavatkozások elleni intézkedések ismertetése
	Idáig tart a 100 oldalas terjedelmi korlát
	Melléklet		Az e kibocsátáscsökkentési alapstratégia-kibocsátáscsökkentési segédstratégia által lefedett típusok felsorolása: beleértve a típusjóváhagyásra történő hivatkozást, a szoftverekre történő hivatkozást, a kalibrálási számot, az egyes verziók és az egyes elektronikus (motor- és/vagy adott esetben utókezelés-) vezérlőegységek ellenőrzőösszegeit
Csatolt dokumentumok		xxx számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolásához	Kockázatértékelés vagy vizsgálat útján történő indoklás vagy hirtelen bekövetkező sérülésre vonatkozó példa, ha van ilyen
		yyy számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklásához
		Vizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia egyedi hatásainak mennyiségi meghatározásáról	Vizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolása érdekében végzett valamennyi egyedi vizsgálatról, a vizsgálati körülmények részletei, a jármű leírása/vizsgálatok időpontja kibocsátásra/CO2-kibocsátásra gyakorolt hatás a kibocsátáscsökkentési segédstratégia aktiválásával és anélkül.

II. MELLÉKLET

A HASZNÁLATBAN LÉVŐ MOTOROK VAGY JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGE

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a használatban lévő motorok és járművek megfelelőségének ellenőrzésére és demonstrálására vonatkozó követelményeket határozza meg.

2. HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

2.1.

A használatban lévő járművek vagy valamely motorcsaládba tartozó motorok megfelelőségét a szokásos vezetési módok, feltételek és hasznos terhelés mellett közúton üzemeltetett járművek vizsgálatával kell igazolni. A használat közbeni megfelelőség vizsgálatának a járművek valós útvonalakon, szokásos hasznos terheléssel és a szokásos hivatásos járművezetővel való üzemeltetése tekintetében reprezentatívnak kell lennie. Amennyiben a járművet nem a szokásos hivatásos járművezető vezeti, a járművezetőnek a vizsgálandó kategóriájú jármű üzemeltetésére megfelelő készségekkel és képesítéssel kell rendelkeznie.

2.2.

Ha a vizsgálathoz használt adott jármű szokásos üzemeltetési feltételeit a vizsgálat elvégzésével össze nem egyeztethetőnek ítélik, a gyártó vagy a jóváhagyó hatóság kérheti, hogy más vezetési útvonalat vagy hasznos terhet használjanak.

2.3.

A gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyó hatóság előtt, hogy a választott jármű, a vezetési módok és a feltételek reprezentatívak a járműcsalád tekintetében. Annak meghatározására, hogy a vezetési módok elfogadhatók-e a használat közbeni megfelelőség vizsgálatához, a 4.5. pontban meghatározott követelményeket kell használni.

2.4.

A gyártónak az új motorcsalád kezdeti típusjóváhagyásakor kell jelentenie a használatban lévő járművek megfelelősége vizsgálatának ütemtervét és mintavételi tervét.

2.5.

Nem megfelelőnek kell tekinteni azokat a járműveket, melyek nem rendelkeznek olyan kommunikációs interfésszel, vagy amelyek interfésze csak hiányosan vagy nem szabványos adatprotokoll szerint teszi a motorvezérlő egység I. melléklet 5.2.1. és 5.2.2. pontjában előírt adatainak kigyűjtését.

2.6.

Nem megfelelőnek kell tekinteni azokat a járműveket, melyeknél a motorvezérlő egység adatainak gyűjtése befolyásolja a jármű károsanyag-kibocsátását vagy teljesítményét.

2.7. Vegyes üzemű motorok és járművek

2.7.1.

A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek a következő további követelményeknek is meg kell felelniük: 2.7.1.1.

A hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett vizsgálatot vegyes üzemmódban kell elvégezni. 2.7.1.2.

A vegyes üzemű 1B., 2B. és 3B. típusú motorok esetében ugyanazon a motoron és járművön dízel üzemmódban egy további vizsgálatot is el kell végezni hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS), közvetlenül a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel vegyes üzemmódban végzett vizsgálat előtt vagy után.

Ebben az esetben az e mellékletben meghatározott statisztikai eljárás során figyelembe vett tételt elfogadó vagy elutasító döntésnek az alábbiakon kell alapulnia: a)

egy konkrét járművel kapcsolatban akkor hozható elfogadó döntés, ha a jármű a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett vizsgálaton mind vegyes, mind dízel üzemmódban megfelelő eredményt ért el; b)

egy konkrét járművel kapcsolatban akkor hozható elutasító döntés, ha a jármű a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett vizsgálaton sem vegyes, sem dízel üzemmódban nem ért el megfelelő eredményt.

3. A MOTOR VAGY JÁRMŰ KIVÁLASZTÁSA

3.1. Valamely motorcsalád típusjóváhagyásának megadását követően a gyártónak az adott családba tartozó motorral felszerelt jármű első nyilvántartásba vételétől számított 18 hónapon belül el kell végeznie a használatban lévő járművek vizsgálatát a motorcsaládon. Többlépcsős típusjóváhagyás esetén az első nyilvántartásba vétel a teljes jármű első nyilvántartásba vétele. A vizsgálatot az 595/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott hasznos élettartam alatt legalább kétévente meg kell ismételni járműbe szerelt minden motorcsaládon. A gyártó kérésére a vizsgálat a gyártás befejezését követő öt évvel beszüntethető.

3.1.1.

Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárást úgy kell meghatározni, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel 20 %-nyi hibás motor mellett megfeleljen a vizsgálaton, 0,90 (a gyártó kockázata = 10 %) legyen, míg annak valószínűsége, hogy valamely tételt 60 %-nyi hibás motor mellett elfogadnak, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %) legyen.

3.1.2.

A minta tekintetében meg kell határozni az n. vizsgálatnál nem megfelelő eredménnyel végződő vizsgálatok összesített számát meghatározó vizsgálati statisztikát.

3.1.3. A tételt elfogadó vagy elutasító döntést az alábbi követelményekkel összhangban kell meghozni: a) ha a vizsgálati statisztika eredménye kisebb, mint a mintanagyságra az 1. táblázatban megadott elfogadási küszöbérték vagy azzal egyenlő, a tételre elfogadó döntés születik; b) ha a vizsgálati statisztika eredménye nagyobb, mint a mintanagyságra az 1. táblázatban megadott elutasítási küszöbérték vagy azzal egyenlő, a tételre elutasító döntés születik; c) minden más esetben meg kell vizsgálni egy újabb motort e melléklet szerint, és a számítási eljárást az eggyel nagyobb mintaméretre kell alkalmazni. Az 1. táblázatban az elfogadási és elutasítási küszöbértékek az ISO 8422/1991 szabvány segítségével kerültek kiszámításra. 1. táblázat A mintavételi terv elfogadási és elutasítási küszöbértékei Legkisebb mintaméret: 3 Vizsgált motorok összes száma (mintaméret) Elfogadási küszöbérték Elutasítási küszöbérték 3 - 3 4 0 4 5 0 4 6 1 4 7 1 4 8 2 4 9 2 4 10 3 4 A jóváhagyó hatóság a vizsgálati eljárások megindítása előtt jóváhagyja a kiválasztott motor- és járműkonfigurációkat. A kiválasztást az adott járművek kiválasztásához használt kiválasztási kritériumok jóváhagyó hatóságnak történő bemutatásával kell elvégezni.

3.2.

A kiválasztott motorokat és járműveket az Unióban kell használni és nyilvántartásba vetetni. A járműnek a vizsgálatok előtt legalább 25 000 km-t kell futnia.

3.3.

Minden egyes vizsgált járműnek rendelkeznie kell olyan karbantartási nyilvántartással, amely igazolja, hogy a járművet megfelelő módon, a gyártó ajánlásainak megfelelően karbantartották és szervizelését elvégezték.

3.4.

A motor megfelelő működése tekintetében a fedélzeti diagnosztikai rendszert kell ellenőrizni. A fedélzeti diagnosztikai rendszer memóriájában található hibaüzeneteket és készenléti kódot fel kell jegyezni, és a szükséges javításokat el kell végezni.

A C. kategóriájú működési hibát mutató motorok javítása vizsgálat előtt nem kötelező. A diagnosztikai hibakódot nem kell törölni.

Nem lehet vizsgálni a XIII. mellékletben előírt számlálók egyikén nem "0" jelzést mutató számlálóval felszerelt motorokat. Ezt jelenteni kell a jóváhagyó hatóságnak.

3.5.

A motor vagy a jármű nem mutathat visszaélésre utaló jeleket (úgymint túlterhelés, nem megfelelő tüzelőanyag vagy más helytelen használat), illetve más olyan tényezőkre (úgymint illetéktelen beavatkozás) utaló jeleket, amelyek befolyásolhatják a kibocsátási teljesítményt. Figyelembe kell venni a fedélzeti diagnosztikai rendszer számítógépben tárolt hibakódjait és a működési időre vonatkozó adatokat.

3.6.

A járműben használt kibocsátáscsökkentő rendszer valamennyi összetevőjének meg kell felelnie a vonatkozó típus-jóváhagyási dokumentumokban szereplő adatoknak.

3.7.

A jóváhagyó hatósággal egyetértésben a gyártó lefolytathatja a használatban lévő motorok/járművek vizsgálatát a 3.1. pontban megadottnál kevesebb motorral vagy járművel, ha a motorcsaládban gyártott motorok száma nem éri el az évi 500 egységet.

4. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

4.1. A jármű hasznos terhelése

A szokásos hasznos terhelés a legnagyobb hasznos terhelés 10-100 %-a.

A legnagyobb hasznos terhelés a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegének és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletében meghatározott menetkész tömegének különbsége.

Amennyiben a törvényileg megengedett legnagyobb járműtömeg alacsonyabb, mint a jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege, a jármű hasznos terhelésének a vizsgálati menethez való meghatározására használható a törvényileg megengedett legnagyobb járműtömeg.

A használat közbeni megfelelőség vizsgálatához a hasznos teher mesterséges terheléssel helyettesíthető.

A jóváhagyó hatóságok a jármű legnagyobb hasznos terhelésének 10-100 %-a közötti bármekkora értékű hasznos terheléssel kérhetik a jármű vizsgálatát. Amennyiben a működéshez szükséges hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) tömege meghaladja a jármű legnagyobb hasznos terhelésének 10 %-át, ezt a tömeget a legkisebb hasznos tömegnek lehet tekinteni.

Az N3 kategóriájú járműveket adott esetben félpótkocsival kell vizsgálni.

4.2. Környezeti feltételek

A vizsgálatot a következő feltételeknek megfelelő környezeti viszonyok mellett kell végrehajtani:

legalább 82,5 kPa légköri nyomás,

legalább 266 K (- 7 °C) és legfeljebb a megadott légköri nyomás mellett a következő képlettel kiszámított hőmérséklet:

T = - 0,4514 * (101,3 - pb) + 311

ahol:

- T a környezeti levegő hőmérséklete K-ben,

- pb a légköri nyomás kPa-ban.

4.3. Motorhűtő közeg hőmérséklete

A motorhűtő közeg hőmérsékletének meg kell felelnie az 1. függelék 2.6.1. pontjának.

4.4. A kenőolajnak, a tüzelőanyagnak és a reagensnek a gyártó által megadott előírásokon belülinek kell lennie.

4.4.1.

A vizsgálati kenőolajnak kereskedelmi forgalomban kapható kenőolajnak kell lennie, és meg kell felelnie a motorgyártó előírásainak.

Az olajból mintákat kell venni.

4.4.2. Tüzelőanyag A vizsgálati tüzelőanyagnak vagy a 98/70/EK irányelv és az idevágó CEN-szabványok hatálya alá tartozó, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagnak vagy e rendelet IX. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagnak kell lennie. B100-típusjóváhagyás esetén a jóváhagyó hatóságok a jármű bármilyen FAME-tartalmú biodízellel történő vizsgálatát kérhetik.

4.4.2.1.

Ha a gyártó e rendelet I. mellékletének 1. szakaszával összhangban nyilatkozott arról, hogy képes e rendeletnek az e rendelet I. melléklete 4. függelékében meghatározott adatközlő lap 3.2.2.2.1. pontjában megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagokra vonatkozó követelményeinek teljesítésére, minden egyes megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagon legalább egy vizsgálatot el kell végezni.

4.4.2.2.

A tüzelőanyagból mintákat kell venni.

4.4.3.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésére reagenst használó kipufogógáz-utókezelő rendszerek esetében a reagensnek kereskedelmi forgalomban kapható reagensnek kell lennie, és meg kell felelnie a motorgyártó előírásainak. A reagensből mintát kell venni. A reagens nem lehet fagyott.

4.5. A lefutásra vonatkozó követelmények A működés részarányát a teljes lefutás időtartamának százalékában kell kifejezni. A lefutás városi vezetésből, majd országúti és autópályán történő vezetésből áll, a 4.5.1-4.5.4. pontban megadott részarányoknak megfelelően. Amennyiben gyakorlati okokból más vizsgálati sorrend indokolt, a jóváhagyó hatóság beleegyezésével más sorrend is követhető, azonban a vizsgálatot mindig a városi vezetéssel kell kezdeni. E szakasz alkalmazásában a "körülbelül" jelentése "a célérték ± 5 %". A városi, az országúti és az autópályán történő vezetésnek tekintett részeket a következők alapján lehet meghatározni: - földrajzi koordináták (térkép alapján), vagy - az első gyorsítás módszere. Amennyiben a lefutás összetételét földrajzi koordináták alapján határozzák meg, a jármű a lefutás egyes részeinek teljes időtartamának 5 %-ánál hosszabb ideig nem haladhatja meg a következő sebességértékeket: - 50 km/h a városi szakaszban, - 75 km/h (illetve M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 90 km/h) az országúti szakaszban. Amennyiben a lefutás összetételét az első gyorsítás módszerével határozzák meg, az első alkalommal 55 km/h (illetve M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 70 km/h) fölé történő gyorsítás jelzi az országúti rész kezdetét, és az első alkalommal 75 km/h (illetve M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 90 km/h) fölé történő gyorsítás jelzi az autópályán vezetett rész kezdetét. A városi, az országúti és az autópálya üzemmód megkülönböztetésére vonatkozó kritériumokat a vizsgálat megkezdése előtt egyeztetni kell a jóváhagyó hatósággal. Városi üzemmódban az átlagsebességnek 15 és 30 km/h között kell lennie. Országúti üzemmódban az átlagsebességnek 45 és 70 km/h (illetve M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 60 és 90 km/h) között kell lennie. Autópálya üzemmódban az átlagsebességnek 70 km/h (illetve M1 és N1 kategóriájú járművek esetében 90 km/h) fölött kell lennie.

4.5.1.

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében a lefutásnak körülbelül 34 % városi, 33 % országúti és 33 % autópálya üzemmódból kell állnia.

4.5.2.

Az N2, M2 és M3 kategóriájú járművek esetében a lefutásnak körülbelül 45 % városi, 25 % országúti és 30 % autópálya üzemmódból kell állnia. Az ENSZ EGB 107. sz. előírásában meghatározott, I., II. vagy A. osztályú M2 és M3 kategóriájú járműveket körülbelül 70 % városi és 30 % országúti üzemmódban kell vizsgálni.

4.5.3.

Az N3 kategóriájú járművek esetében a lefutásnak körülbelül 30 % városi, 25 % országúti és 45 % autópálya üzemmódból kell állnia.

4.5.4.

A lefutás összetételének értékelése céljából egy rész időtartama attól az időponttól számítandó, hogy a hűtőközeg hőmérséklete első alkalommal elérte a 343 K-t (70 °C), vagy miután 5 perces időtartamon át +/-2 K pontossággal stabilizálódott, ha ez előbb következik be, de legkésőbb a motor beindításától számított 15 perccel. A 4.5. ponttal összhangban addig, amíg a hűtőközeg hőmérséklete el nem éri a 343 K-t (70 °C), a járművet városi vezetési feltételek mellett kell üzemeltetni.

A vizsgálat előtt tilos mesterségesen felmelegíteni a kibocsátáscsökkentő rendszereket.

4.5.5.

A lefutás értékeléséhez további útmutatással szolgálhat a WHDC-adatbázis jellemző lefutásértékeinek következő megoszlása: a)

gyorsítás: az idő 26,9 %-a; b)

lassítás: az idő 22,6 %-a; c)

haladás: az idő 38,1 %-a; d)

állás (a jármű sebessége = 0): az idő 12,4 %-a.

4.6. Működési követelmények

4.6.1.

A lefutást úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat folyamatos legyen és az adatokból való mintavétel folyamatos legyen a 4.6.5. pontban meghatározott vizsgálati időtartam elérése érdekében.

4.6.2.

A kibocsátási és más adatokból történő mintavételnek a motor beindítása előtt el kell kezdődnie. A kibocsátások értékelésekor a hidegindítás melletti kibocsátásokat is figyelembe kell venni az 1. függelék 2.6.1. pontjával összhangban.

4.6.3.

Nem megengedett a különböző lefutásokból származó adatok kombinálása vagy a lefutás adatainak módosítása vagy elhagyása.

4.6.4.

Ha a motor leáll, újraindítható, de a mintavételnek nem szabad megszakadnia.

4.6.5.

A vizsgálatnak kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a WHTC-vizsgálat alatt végzett munka négy-nyolc alkalommal megvalósuljon, vagy adott esetben a WHTC-vizsgálatban kibocsátott, kg/ciklusban megadott referencia-CO2-tömeg négy-nyolcszorosa keletkezzen.

4.6.6. A hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) áramellátását külső tápegységről kell biztosítani, nem pedig olyan forrásból, mely az energiát közvetlenül vagy közvetve a vizsgált motortól származtatja, kivéve a 4.6.6.1. és a 4.6.6.2. pontban megadott esetekben.

4.6.6.1.

A 4.6.6. pont alternatívájaként a hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) áramellátása a jármű belső elektromos rendszeréről is biztosítható, amennyiben a vizsgálóberendezés nem növeli a motor által leadott teljesítményt a motor legnagyobb teljesítményének 1 %-ánál nagyobb mértékben, és megfelelő intézkedéseket hoznak az ellen, hogy az akkumulátor túlzott mértékben lemerüljön, amikor a motor nem megy vagy üresjáratban van.

4.6.6.2.

Vita esetén a külső áramforrásból ellátott hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett mérések eredményei felülírják a 4.6.6.1. pontban leírt alternatív módszerrel kapott eredményeket.

4.6.7

A hordozható kibocsátásmérő rendszer beépítése nem befolyásolhatja a jármű kibocsátását és/vagy teljesítményét.

4.6.8.

Ajánlott a járművek szokásos nappali forgalmi viszonyok melletti üzemeltetése.

4.6.9.

Ha a jóváhagyó hatóság nem elégedett az adatkonzisztencia-ellenőrzés eredményével, e melléklet 1. függelékének 3.2. pontjának megfelelően, a jóváhagyó hatóság a vizsgálatot érvénytelennek tekintheti.

4.6.10.

Ha a lefutás alatt a kipufogógáz-utókezelő rendszer nem folyamatos regenerációja következik be, vagy a vizsgálat alatt a fedélzeti diagnosztikai rendszer A vagy B osztályú működési hibája fordul elő, a gyártó kérheti a lefutás érvénytelenítését.

5. A MOTORVEZÉRLŐ EGYSÉG ADATFORGALMA

5.1. A motorvezérlő egység használatban lévő járművek vizsgálatához szükséges adatforgalmi információi elérhetőségének és megfelelőségének ellenőrzése.

5.1.1. Az adatforgalmi információk I. melléklet 5.2. pont követelményeinek megfelelő elérhetőségét a használatban lévő járművek vizsgálata előtt kell demonstrálni.

5.1.1.1. Ha ezek az információk hordozható kibocsátásmérő rendszerrel megfelelően nem nyerhetőek ki, az információk elérhetőségét a X. mellékletben ismertetett, külső fedélzeti diagnosztikai kiolvasóval kell demonstrálni.

5.1.1.1.1.

Abban az esetben, ha ezeket az információkat az előírt módon, megfelelően működő kiolvasóval ki lehet nyerni, a hordozható kibocsátásmérő rendszert nem megfelelőnek, a vizsgálatot pedig érvénytelennek kell tekinteni.

5.1.1.1.2.

Abban az esetben, ha ezeket az információkat az előírt módon, megfelelően működő kiolvasóval ugyanazon motorcsaládba tartozó motorokkal felszerelt két járműből nem lehet kinyerni, a motort nem megfelelőnek kell tekinteni.

5.1.2.

5.1.2.1. A hordozható kibocsátásmérő rendszer által a motorvezérlő egységnek az I. melléklet 5.2.1. pontjában előírt adatforgalmi információiból számított nyomatékjel megfelelő voltát teljes terhelésnél kell ellenőrizni.

5.1.2.1.1.

A megfelelés ellenőrzési módszerét a 4. függelék írja le.

5.1.2.2.

A motorvezérlő egység nyomatékjele megfelelőnek minősül, ha a számított nyomaték az I. melléklet 5.2.5. pontjában a teljes terhelés melletti nyomatékra meghatározott tűrésen belül marad.

5.1.2.3.

Ha a számított nyomaték nem marad az I. melléklet 5.2.5. pontjában a teljes terhelés melletti nyomatékra meghatározott tűrésen belül, úgy kell tekinteni, hogy a motor nem teljesítette a vizsgálatot.

5.1.2.4.

A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek ezenkívül meg kell felelniük az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 10.2.2. szakaszában a nyomatékkorrekcióra vonatkozóan előírt követelményeknek és kivételeknek.

6. A KIBOCSÁTÁSOK ÉRTÉKELÉSE

6.1.

El kell végezni a vizsgálatot és a vizsgálati eredményeket e melléklet 1. függelékének rendelkezései szerint kell kiszámítani.

6.2.

A megfelelési tényezőket ki kell számítani és be kell mutatni a kibocsátott szén-dioxid tömegén alapuló és a munkán alapuló módszerrel egyaránt. Az elfogadó/elutasító döntést a munkán alapuló módszer eredményei alapján kell meghozni.

6.3. Az egyes káros anyagoknak a vizsgálathoz az 1. függelék szerint kiszámított végső megfelelési tényezői (CFvégső) nem haladhatják meg az adott káros anyagra a 2. táblázatban megadott, legnagyobb megengedett megfelelési tényezőt. 2. táblázat A használat közbeni megfelelőség vizsgálata tekintetében alkalmazott legnagyobb megengedett károsanyag-kibocsátási megfelelési tényezők Káros anyag Legnagyobb megengedett megfelelési tényező CO 1,50 THC (1) 1,50 NMHC (2) 1,50 CH4 (2) 1,50 NOx 1,50 Részecskék (PM) száma 1,63 (3) (1) Kompressziós gyújtású motorok esetében. (2) Szikragyújtású motorok esetében. (3) A 17a. cikkben meghatározott átmeneti intézkedések függvényében.

6.3.1.

A vegyes üzemben működő vegyes üzemű 2A. és 2B. típusú motorok esetében a hordozható kibocsátásmérővel (PEMS) végzett vizsgálat során a megfelelési tényező alkalmazására vonatkozó kibocsátási határértéket az országúti vizsgálat során mért tüzelőanyag-fogyasztásból kiszámított tényleges gáz-energiahányados alapján kell meghatározni.

6.3.2.

A 6.3.1. pont alternatívájaként, a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett vizsgálat során gáznemű tüzelőanyag vagy a dízel fogyasztásának mérésére alkalmas megbízható módszer hiányában azonban a gyártó a WHTC melegindításos részében meghatározott GER WHTC értéket is használhatja.

7. HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGI EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

7.1.

A használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó, a 10. szakaszban említett jelentés alapján a jóváhagyó hatóság: a)

határoz arról, hogy egy motortípus vagy motorcsalád használat közbeni megfelelőségének vizsgálata kielégítő, és ezért nem hoz további intézkedéseket; b)

úgy határoz, hogy a gyártó által szolgáltatott információk nem elegendők a döntés meghozatalához, és a gyártótól további információkat vagy vizsgálati adatokat kér be; c)

határoz arról, hogy valamely használatban lévő motorcsalád megfelelősége nem kielégítő, és a 13. cikkben, illetve az e melléklet 9. szakaszában említett intézkedésekhez folyamodik.

8. JÁRMŰVEK IGAZOLÓ VIZSGÁLATA

8.1.

Az igazoló vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy motorcsalád használat közben megfelel a kibocsátási előírásoknak.

8.2.

Igazoló vizsgálatot a jóváhagyó hatóságok végezhetnek.

8.3.

Az igazoló vizsgálatot a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott járművizsgálat szerint kell elvégezni. Az e mellékletben meghatározott eljárások szerint reprezentatív járműveket kell kiválasztani, szokásos feltételek mellett használni és bevizsgálni.

8.4.

A vizsgálati eredmények nem kielégítőnek tekinthetők, ha az azonos motorcsaládot képviselő két vagy több jármű vizsgálatából bármely káros anyagra kapott eredmény jelentősen meghaladja a 6. szakaszban megadott határértéket.

9. JAVÍTÁSI TERV

9.1.

Ha a gyártó javítást kíván végrehajtani, jelentést nyújt be azon tagállam jóváhagyó hatóságának, amelyben azokat a motorokat vagy járműveket nyilvántartásba vették vagy használják, amelyekre a javítás vonatkozik. E jelentést akkor nyújtja be, amikor az intézkedésről dönt. A jelentésben részletesen ki kell fejteni a javítás mibenlétét és ismertetni kell azokat a motorcsaládokat, melyeket abba be kívánnak vonni. A gyártónak a javítás megkezdése után rendszeresen be kell számolnia a jóváhagyó hatóságnak.

9.2.

A gyártónak be kell adnia a javítási tervvel kapcsolatos összes értesítés másolatát, valamint nyilvántartást kell vezetnie a visszahívási akcióról, és rendszeresen helyzetjelentést kell adnia a jóváhagyó hatóságnak.

9.3.

A gyártónak egyedi azonosító nevet vagy számot kell adnia a javítási tervnek.

9.4. A gyártó be kell nyújtania a 9.4.1-9.4.11. pontban megadott adatokból álló javítási tervet.

9.4.1.

A javítási tervben szereplő valamennyi motortípus leírása.

9.4.2.

Minden olyan egyedi módosítás, változtatás, javítás, korrekció, beállítás vagy más beavatkozás leírása, melynek célja, hogy a motor ismét megfeleljen az előírásoknak, beleértve azoknak az adatoknak és műszaki vizsgálatoknak a rövid összegzését, melyek alapján a gyártó a megfelelőség helyreállítását célzó adott intézkedések mellett döntött.

9.4.3.

Annak a leírása, hogy a gyártó hogyan értesíti a motorok vagy járművek tulajdonosait a javítási intézkedésekről.

9.4.4.

A megfelelő karbantartás vagy használat leírása (ha van), amelyet a gyártó a helyreállító intézkedések terve szerinti javításra való alkalmasság feltételeként köt ki, valamint a gyártó indokainak magyarázata arra vonatkozóan, hogy miért állapított meg ilyen feltételt. Karbantartási vagy használati feltétel csak akkor köthető ki, ha a demonstráltan kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy a jármű/motor nem felel meg az előírásoknak, valamint a javítási intézkedésekhez.

9.4.5.

Annak az eljárásnak a leírása, amelyet a motor- vagy járműtulajdonosoknak a javítás elvégeztetéséhez követniük kell. Ennek a leírásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amikortól a javítást el lehet végeztetni, a műhelyben a javítás elvégzéséhez szükséges idő becslését, valamint azt, hogy hol végeznek ilyen javításokat. A javítást a jármű átadása után felesleges késedelem nélkül el kell végezni.

9.4.6.

A motor- vagy járműtulajdonosnak átadott tájékoztatás másolata.

9.4.7.

Annak a rendszernek a rövid leírása, melyet a gyártó a javítás teljesítéséhez szükséges alkatrészek vagy rendszerek megfelelő szállításának biztosítása érdekében alkalmaz. Fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól megfelelő mennyiségű alkatrész vagy részegység áll rendelkezésre az akció elkezdéséhez.

9.4.8.

A javítást végző szakembereknek megküldendő összes utasítás másolata.

9.4.9.

Annak a leírása, hogy a javasolt javítás milyen hatással lesz a javítási tervben szereplő egyes motor- vagy járműtípusok károsanyag-kibocsátására, tüzelőanyag-fogyasztására, kezelhetőségére és biztonságára, az ezeket a következtetéseket alátámasztó adatokkal, műszaki tanulmányokkal stb. együtt.

9.4.10.

Minden más információ, jelentés vagy adat, amelyet a jóváhagyó hatóság az ésszerűség határain belül szükségesnek ítél a javítási terv értékeléséhez.

9.4.11.

Ha a javítási terv visszahívást is tartalmaz, akkor a javítások nyilvántartásának módszerét ismertető leírást is be kell adni a jóváhagyó hatósághoz. Címke használata esetén annak egy példányát is be kell nyújtani.

9.5.

A gyártótól megkövetelhető, hogy gondosan megtervezett és szükséges vizsgálatokat végezzen a javasolt változtatás, javítás vagy módosítás által érintett alkatrészeken és motorokon, hogy demonstrálja a változtatás, javítás vagy módosítás eredményességét.

10. JELENTÉSI ELJÁRÁSOK

10.1. Minden egyes vizsgált motorcsalád vonatkozásában műszaki jelentést kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz. A jelentésben ismertetni kell a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatára irányuló tevékenységeket és azok eredményeit. A jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: 10.1.1. Általános 10.1.1.1. A gyártó neve és címe: 10.1.1.2. Az összeszerelő üzem(ek) címe: 10.1.1.3. A gyártó által meghatalmazott képviselő neve, címe, telefon- és telefaxszáma és e-mail címe: 10.1.1.4. Típus és kereskedelmi leírás (az esetleges változatok feltüntetésével): 10.1.1.5. Motorcsalád: 10.1.1.6. Alapmotor: 10.1.1.7. Motorcsalád tagjai: 10.1.1.8. Azokra a járművekre vonatkozó járműazonosító szám, amelyek a használatban lévő járművek megfelelősége vizsgálatának tárgyát képező motorral vannak felszerelve. 10.1.1.9. A típus azonosításának módja és helye, ha fel van tüntetve a járművön: 10.1.1.10. Járműkategória: 10.1.1.11. A motor típusa: benzin, etanol (E85), dízel/földgáz/PB-gáz/dízel-etanol (ED95) (a nem kívánt törlendő): 10.1.1.12. A használatban lévő motorcsaládon belüli motortípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve értelemszerűen az összes kiterjesztés és helyszíni javítás/visszahívás (átalakítás) számát. 10.1.1.13. A gyártó által szolgáltatott információkban szereplő motorok típusjóváhagyásaira vonatkozóan a kiterjesztések, helyszíni javítások/visszahívások részletes ismertetése. 10.1.1.14. A gyártó által szolgáltatott információkban szereplő motorgyártási időtartam (például "a 2014-es naptári év során gyártott járművek vagy motorok"). 10.1.2. A motor/jármű kiválasztása 10.1.2.1. A jármű vagy motor helyének módszere 10.1.2.2. Járművek, motorok, használatban lévő jármű-/motorcsaládok kiválasztási kritériumai 10.1.2.3. Azok a földrajzi területek, amelyeken a gyártó járműveket gyűjtött. 10.1.3. Berendezések 10.1.3.1. A hordozható kibocsátásmérő berendezés, márka és típus 10.1.3.2. A hordozható kibocsátásmérő rendszer kalibrálása 10.1.3.3. A hordozható kibocsátásmérő rendszer energiaellátása 10.1.3.4. A számításokhoz használt szoftver és verziója (pl. EMROAD 4.0) 10.1.4. A vizsgálat adatai 10.1.4.1. A vizsgálat napja és időpontja 10.1.4.2. A vizsgálat helyszíne, beleértve a vizsgálati útvonalra vonatkozó részletes információkat 10.1.4.3. Időjárás/környezeti viszonyok (pl. hőmérséklet, páratartalom, tengerszint feletti magasság) 10.1.4.4. A vizsgálat útvonalán járművenként megtett távolság 10.1.4.5. A vizsgálathoz használt tüzelőanyag specifikációs jellemzői 10.1.4.6. A reagens specifikációi (ha van) 10.1.4.7. A kenőolaj specifikációi 10.1.4.8. A kibocsátás mérési eredményei e melléklet 1. függeléke szerint 10.1.5. A motorra vonatkozó információk 10.1.5.1. A tüzelőanyag típusa (pl. dízel, dízel-etanol [ED95], földgáz, PB-gáz, benzin, etanol [E85]) 10.1.5.2. A motor gyújtásrendszere (pl. kompressziós gyújtás vagy szikragyújtás) 10.1.5.3. Típus-jóváhagyási szám 10.1.5.4. Motorfelújítás 10.1.5.5. A motor gyártója 10.1.5.6. Motormodell 10.1.5.7. A motor gyártásának éve és hónapja 10.1.5.8. Motorszám 10.1.5.9. A motor űrtartalma (literben) 10.1.5.10. Hengerek száma 10.1.5.11. A motor névleges teljesítménye: (kW @ ford/perc) 10.1.5.12. A motor teljes nyomatékterhelése: (Nm @ ford/perc) 10.1.5.13. Alapjárati fordulatszám (ford/perc) 10.1.5.14. Gyártó által megadott, teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe (van/nincs) 10.1.5.15. Gyártó által megadott, teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe hivatkozási száma 10.1.5.16. NOx-mentesítő rendszer (pl. kipufogógáz-visszavezetés, szelektív redukciós katalizátor rendszer) 10.1.5.17. A katalizátoros konverter gyártmánya 10.1.5.18. A részecskecsapda típusa 10.1.5.19. Az utókezelést a típusjóváhagyásra tekintettel módosították? (igen/nem) 10.1.5.20. A motorvezérlő egységre vonatkozó információk (szoftverkalibrálási szám) 10.1.6. A járműre vonatkozó információk 10.1.6.1. A jármű tulajdonosa 10.1.6.2. Járműtípus (pl. M3, N3) és kialakítás (pl. merev vagy csuklós tehergépjármű, helyi autóbusz) 10.1.6.3. A jármű gyártója 10.1.6.4. Járműazonosító szám 10.1.6.5. A jármű forgalmi rendszáma, valamint a nyilvántartásba vétel szerinti ország 10.1.6.6. Járműmodell 10.1.6.7. A jármű gyártásának éve és hónapja 10.1.6.8. Erőátvitel típusa (pl. kézi kapcsolású, automata vagy más) 10.1.6.9. Előremeneti sebességfokozatok száma 10.1.6.10. A kilométerszámláló állása a vizsgálat kezdetekor (km) 10.1.6.11. A járműszerelvény teljes tömegének minősítése (GVW) (kg) 10.1.6.12. Gumiabroncs mérete (nem kötelező) 10.1.6.13. Kipufogócső átmérője (mm) (nem kötelező) 10.1.6.14. Tengelyek száma 10.1.6.15. Tüzelőanyag-tartály(ok) kapacitása (liter) (nem kötelező) 10.1.6.16. Tüzelőanyag-tartályok száma (nem kötelező) 10.1.6.17. Reagenstartály(ok) kapacitása (liter) (nem kötelező) 10.1.6.18. Reagenstartályok száma (nem kötelező) 10.1.7. A vizsgálat útvonalának jellemzői 10.1.7.1. A kilométerszámláló állása a vizsgálat kezdetekor (km) 10.1.7.2. Időtartam (s) 10.1.7.3. Átlagos környezeti feltételek (a mért pillanatnyi adatokból számítva) 10.1.7.4. A környezeti viszonyok érzékelőjére vonatkozó információk (az érzékelők típusa és elhelyezkedése) nyomás 10.1.7.5. A jármű sebességére vonatkozó információk (például összesített sebességmegoszlás) 10.1.7.6. A lefutás időtartamának a 4.5. pontban leírt városi, országúti és autópályán történő működtetésre jellemző részarányai 10.1.7.7. A lefutás időtartamának a 4.5.5. pontban leírt gyorsításra, lassításra, haladásra, állásra jellemző részarányai 10.1.8. Pillanatnyi mért adatok 10.1.8.1. Összesszénhidrogén-koncentráció (ppm) 10.1.8.2. Szén-monoxid-koncentráció (ppm) 10.1.8.3. Nitrogén-oxid-koncentráció (ppm) 10.1.8.4. Szén-dioxid-koncentráció (ppm) 10.1.8.5. Metánkoncentráció (ppm), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.8.5a. Részecskekoncentráció [#/cm3] 10.1.8.6. Kipufogógáz-áram (kg/h) 10.1.8.7. Kipufogógáz hőmérséklete (°C) 10.1.8.8. Környezeti levegő hőmérséklete (°C) 10.1.8.9. Környezeti nyomás (kPa), 10.1.8.10. Környezeti páratartalom (g/kg) (nem kötelező) 10.1.8.11. A motor forgatónyomatéka (Nm) 10.1.8.12. A motor fordulatszáma (ford/perc) 10.1.8.13. A motor tüzelőanyag-árama (g/s) 10.1.8.14. Motorhűtő közeg hőmérséklete (°C) 10.1.8.15. A jármű sebessége (km/h) a motorvezérlő egységből és a GPS-ből 10.1.8.16. A jármű helyzetének földrajzi szélessége (fok) (A vizsgálat útvonalának figyelemmel kíséréséhez szükséges pontossággal) 10.1.8.17. A jármű helyzetének földrajzi hosszúsága (fok) 10.1.9. Pillanatnyi számított adatok 10.1.9.1. Összes szénhidrogén tömege (g/s) 10.1.9.2. Szén-monoxid tömege (g/s) 10.1.9.3. Nitrogén-oxidok tömege (g/s) 10.1.9.4. Szén-dioxid tömege (g/s) 10.1.9.5. Metán tömege (g/s), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.9.5a. Részecskeáram [#/s] 10.1.9.6. Összes szénhidrogén összesített tömege (g) 10.1.9.7. Szén-monoxid összesített tömege (g) 10.1.9.8. Nitrogén-oxidok összesített tömege (g) 10.1.9.9. Szén-dioxid összesített tömege (g) 10.1.9.10. Metán összesített tömege (g), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.9.10a. Részecskék (PM) száma [#] 10.1.9.11. Számított tüzelőanyag-áram (g/s) 10.1.9.12. A motor teljesítménye (kW) 10.1.9.13. A motor munkája (kWh) 10.1.9.14. A munkaablak időtartama (s) 10.1.9.15. A munkaablakra jutó átlagos motorteljesítmény ( %) 10.1.9.16. A munkaablak összes szénhidrogén-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.17. A munkaablak szén-monoxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.18. A munkaablak nitrogén-oxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.19. A munkaablak metánkibocsátásának megfelelési tényezője (-), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.9.19a. A munkaablak részecskeszám-megfelelési tényezője [-] 10.1.9.20. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak időtartama (s) 10.1.9.21. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak összesszénhidrogén-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.22. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak szén-monoxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.23. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak nitrogén-oxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.9.24. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak metánkibocsátásának megfelelési tényezője (-), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.9.24a. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak részecskeszám-megfelelési tényezője [-] 10.1.10. Átlagolt és integrált adatok 10.1.10.1. Átlagos összesszénhidrogén-koncentráció (ppm) (nem kötelező) 10.1.10.2. Átlagos szén-monoxid-koncentráció (ppm) (nem kötelező) 10.1.10.3. Átlagos nitrogén-oxid-koncentráció (ppm) (nem kötelező) 10.1.10.4. Átlagos szén-dioxid-koncentráció (ppm) (nem kötelező) 10.1.10.5. Átlagos metánkoncentráció (ppm), csak gázmotorokra (nem kötelező) 10.1.10.6. Átlagos kipufogógáz-áram (kg/h) (nem kötelező) 10.1.10.7. Átlagos kipufogógáz-hőmérséklet (°C) (nem kötelező) 10.1.10.8. Összesszénhidrogén-kibocsátás (g) 10.1.10.9. Szén-monoxid-kibocsátás (g) 10.1.10.10. Szén-monoxid-kibocsátás (g) 10.1.10.11. Szén-dioxid-kibocsátás (g) 10.1.10.12. Metánkibocsátás (g), csak gázmotoroknál 10.1.10.12a. Részecskék (PM) száma [#] 10.1.11. Elfogadási-elutasítási eredmények 10.1.11.1. Legkisebb és legnagyobb és 90 %-os összesített százalékos arány az alábbiakra: 10.1.11.2. A munkaablak összes szénhidrogén-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.3. A munkaablak szén-monoxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.4. A munkaablak nitrogén-oxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.5. A munkaablak metánkibocsátásának megfelelési tényezője (-), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.11.5a. A munkaablak részecskeszám-megfelelési tényezője [-] 10.1.11.6. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak összesszénhidrogén-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.7. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak szén-monoxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.8. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak nitrogén-oxid-kibocsátásának megfelelési tényezője (-) 10.1.11.9. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak metánkibocsátásának megfelelési tényezője (-), csak szikragyújtású motoroknál 10.1.11.9a. A szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak részecskeszám-megfelelési tényezője [-] 10.1.11.10. Munkaablak: a munkaablakra jutó legkisebb és legnagyobb átlagos motorteljesítmény ( %) 10.1.11.11. Szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak: az ablak legkisebb és legnagyobb időtartama (s) 10.1.11.12. Munkaablak: érvényes ablakok százalékos aránya 10.1.11.13. Szén-dioxid-kibocsátás tömegmérési ablak: érvényes ablakok százalékos aránya 10.1.12. A vizsgálat ellenőrzése 10.1.12.1. Összesszénhidrogén-nullpont, kalibrálási és ellenőrzési eredmények, vizsgálat előtt és után 10.1.12.2. Szén-monoxid-nullpont, kalibrálási és ellenőrzési eredmények, vizsgálat előtt és után 10.1.12.3. Nitrogén-oxid-nullpont, kalibrálási és ellenőrzési eredmények, vizsgálat előtt és után 10.1.12.4. Szén-dioxid-nullpont, kalibrálási és ellenőrzési eredmények, vizsgálat előtt és után 10.1.12.4a. Részecskeszám-nullpont, vizsgálat előtt és után 10.1.12.5. Az adatkonzisztencia-ellenőrzés eredménye, e melléklet 1. függelékének 3.2. szakasza szerint 10.1.12.5.1. Az e melléklet 1. függelékének 3.2.1. pontjában leírt lineáris regresszió eredményei, a következőkkel együtt: a regressziós egyenes meredeksége, m, determinációs együttható, r2 és a regressziós egyenes y tengelyének metszéspontja, b 10.1.12.5.2. A motorvezérlő egység adatai konzisztenciavizsgálatának eredménye e melléklet 1. függelékének 3.2.2. pontja szerint 10.1.12.5.3. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás konzisztenciavizsgálatának eredménye, e melléklet 1. függelékének 3.2.3. pontja szerint, a következőkkel együtt: a számított fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás, valamint a PEMS-mérésből származó számított fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás és a WHTC-vizsgálatból származó megadott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás aránya 10.1.12.5.4. A kilométeróra adatai konzisztenciavizsgálatának eredménye e melléklet 1. függelékének 3.2.4. pontja szerint 10.1.12.5.5. A külső nyomás konzisztenciavizsgálatának eredménye e melléklet 1. függelékének 3.2.5. pontja szerint

10.1.13.

További mellékletek jegyzéke (ha vannak).

1. függelék

Vizsgálati eljárás járművek hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel történő kibocsátásméréséhez

1. BEVEZETÉS

Ez a függelék a járművek közúti károsanyag-kibocsátásának hordozható kibocsátásmérő rendszerekkel történő fedélzeti meghatározására szolgáló eljárást ismerteti. A motor kipufogógázában a károsanyag-kibocsátás következő összetevőit kell mérni: szén-monoxid, összes szénhidrogén, nitrogén-oxidok és a részecskék (PM) száma a dízelmotorok esetében, valamint szén-monoxid, nem metán szénhidrogének, metán, nitrogén-oxidok és részecskeszám a szikragyújtású motorok esetében. Ezenkívül a 4. pontban ismertetett számítási eljárások elvégzésének lehetővé tétele céljából mérni kell még a szén-dioxid-kibocsátást.

A földgázzal működő motorok esetében a gyártó, a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy a metán és a nem metán szénhidrogének kibocsátása helyett csak az összes szénhidrogén-kibocsátást méri. Ebben az esetben az összes szénhidrogén-kibocsátás határértéke azonos az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a metánra megadott kibocsátási határértékkel. A megfelelési tényezőknek az e függelék 4.2.3. és a 4.3.2. pontja értelmében történő kiszámítása céljából csak a metánkibocsátási határérték alkalmazandó.

A gázüzemű, de nem földgázzal működő motorok esetében a gyártó, a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy a nem metán szénhidrogének kibocsátása helyett az összes szénhidrogén-kibocsátást méri. Ebben az esetben az összes szénhidrogén-kibocsátás határértéke azonos az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a nem metán szénhidrogénekre megadott kibocsátási határértékkel. A megfelelési tényezőknek az e függelék 4.2.3. és a 4.3.2. pontja értelmében történő kiszámítása céljából a metánkibocsátási határérték alkalmazandó.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. Általános követelmények

A vizsgálatokat a következőkből álló hordozható kibocsátásmérő rendszeren kell elvégezni:

2.1.1. gázelemzők és részecskeszám-elemzők a kipufogógáz szabályozott károsanyag-koncentrációjának méréséhez;

2.1.2. egy átlagoló pitotcső vagy hasonló elven működő kipufogógáz-tömegáramlásmérő;

2.1.3. egy globális helymeghatározó rendszer (a továbbiakban: GPS);

2.1.4. érzékelők a környezeti hőmérséklet és nyomás mérésére;

2.1.5. csatlakozás a jármű motorvezérlő egységéhez.

2.2. Vizsgálati paraméterek

Az 1. táblázatban meghatározott paramétereket legalább 1,0 Hz gyakorisággal kell mérni és feljegyezni. Az eredeti korrigálatlan adatokat a gyártónak meg kell őriznie, és kérésre a jóváhagyó hatóság és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

1. Táblázat

Vizsgálati paraméterek

Paraméter	Mértékegység	Forrás
THC-koncentráció (1)	ppm	Gázelemző készülék
CO-koncentráció (1)	ppm	Gázelemző készülék
NOx-koncentráció (1)	ppm	Gázelemző készülék
CO2-koncentráció (1)	ppm	Gázelemző készülék
CH4-koncentráció (1) (2)	ppm	Gázelemző készülék
Részecskekoncentráció	#/cm3	Részecskeszám-elemző készülék
Hígítási beállítás (adott esetben)	-	Részecskeszám-elemző készülék
Kipufogógáz-áram	kg/h	Kipufogógázáramlásmérő
Kipufogógáz hőmérséklete	K	Kipufogógázáramlásmérő
Környezeti hőmérséklet (3)	K	Érzékelő
Környezeti légnyomás	kPa	Érzékelő
A motor forgatónyomatéka (4)	Nm	Motorvezérlő egység vagy érzékelő
Környezeti légnyomás	ford./perc	Motorvezérlő egység vagy érzékelő
A motor tüzelőanyag-árama	g/s	Motorvezérlő egység vagy érzékelő
Motorhűtő közeg hőmérséklete	K	Motorvezérlő egység vagy érzékelő
A beszívott levegő hőmérséklete (3)	K	Érzékelő
A jármű sebessége	km/h	Motorvezérlő egység és GPS
A jármű helyzetének földrajzi szélessége	fok	GPS
A jármű helyzetének földrajzi hosszúsága	fok	GPS
(1) Mért vagy nedves alapra korrigált. (2) Csak gázmotoroknál. (3) A környezeti levegő vagy a beszívott levegő hőmérsékletének mérésére szolgáló érzékelőt kell használni. (4) A feljegyzett érték lehet a) az e függelék 2.4.4. pontja szerinti nettó motorféknyomaték vagy b) az e függelék 2.4.4. pontja szerinti nyomatékértékekből számított nettó motorféknyomaték.

2.2.1. Az adatjelentés formátuma

A kibocsátási értékek és minden egyéb releváns paraméter jelentését és cseréjét csv formátumú adatfájlban kell elvégezni. A paraméterértékeket vesszővel kell elválasztani (ASCII-kód: #h2C). A számértékek tizedes jegyét ponttal kell jelölni (ASCII-kód: #h2E). A sorokat "kocsi vissza" karakterrel kell lezárni (ASCII-kód: #h0D). Az ezres értékeket elválasztás nélkül kell feltüntetni.

2.3. A jármű előkészítése

A jármű előkészítésének a következőkre kell kiterjednie:

a) a fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenőrzése, az azonosított problémákat kijavítás után fel kell jegyezni és be kell mutatni a jóváhagyó hatóságnak;

b) olajcsere, tüzelőanyag és (ha van) reagens-utántöltés.

2.4. A mérőrendszer összeállítása

2.4.1. Főegység

A hordozható kibocsátásmérő rendszert lehetőleg olyan helyre kell beépíteni, ahol a következők a legkevésbé befolyásolják:

a) a környezeti levegő hőmérsékletének változásai;

b) a környezeti légnyomás változásai;

c) elektromágneses sugárzás;

d) mechanikai ütés és rezgés;

e) környezetben lévő szénhidrogének - ha a lángionizációs detektor égőfejénél égető levegőként környezeti levegőt használó FID gázelemző készüléket használnak.

Beépítéskor a hordozható kibocsátásmérő rendszer gyártójának utasításait kell követni.

2.4.2. Kipufogógázáramlás-mérő

A kipufogógázáramlás-mérőt a jármű kipufogócsövéhez kell csatlakoztatni. A kipufogógázáramlás-mérő érzékelőit két egyenes csődarab közé kell helyezni, melyek hossza legalább a kipufogógázáramlás-mérő átmérőjének kétszerese (az áramlásmérő előtt és után elhelyezve). Ajánlott a kipufogógázáramlás-mérőnek a jármű hangtompítója utáni elhelyezése, a kipufogógáz pulzálásának a mérési jelekre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében.

2.4.3. Globális helymeghatározó rendszer

Az antennát a lehető legmagasabb helyre kell rögzíteni, a közúti üzem közben fellépő akadályok általi zavarás kockázatának kivédésére.

2.4.4. Csatlakoztatás a jármű motorvezérlő egységéhez

Az 1. táblázatban felsorolt motorparaméterek feljegyzésére adatrögzítőt kell használni. Ez az adatrögzítő ehhez igénybe veheti a jármű ellenőrző-felületét (Control Area Network, a továbbiakban: CAN) a jármű motorvezérlő egységéből a szabványos protokollok (úgymint a SAE J1939, J1708 vagy ISO 15765-4) szerint küldött, az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. melléklete 5. függelékének 1. táblázatában meghatározott adatok eléréséhez. Kiszámolhatja a nettó motorféknyomatékot és mértékegység-átváltást is végezhet.

2.4.5. Mintavétel a gáznemű kibocsátásokból

A mintavevő vezetéket a 2. függelék 2.3. pontjának előírásai szerint fel kell hevíteni és a (mintavevő szondához és a főegység hátoldalához való) csatlakozási pontokon megfelelően szigetelni kell az olyan hideg helyek kialakulásának megelőzéséhez, melyek a mintavételi rendszer kondenzált szénhidrogének általi szennyezését okozhatják.

A mintavevő szondát az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 9.3.10. szakaszának megfelelően kell a kipufogócsőbe beépíteni.

Ha a mintavevő vezeték hosszát megváltoztatták, ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell a rendszer szállítási idejét.

2.4.6. A részecskeszám-elemző összeállítása

A PEMS beépítését és működtetését szivárgásmentesen és a hőveszteséget a lehető legkisebbre csökkentve kell végrehajtani. A részecskék létrehozásának elkerülése érdekében a csatlakozóknak termikusan stabilnak kell lenniük a kipufogógáznak a vizsgálat során várható hőmérsékletén. Amennyiben a jármű kipufogónyílása és a csatlakozócső összekapcsolására elasztomer csatlakozókat használnak, a nagy motorterhelés mellett kialakuló elváltozások elkerülése érdekében ezek a csatlakozók nem érintkezhetnek a kipufogógázzal.

2.4.7. Mintavétel a részecskekibocsátásokból

A kibocsátásokból való mintavételnek reprezentatívnak kell lennie, jól összekevert kipufogógázból kell történnie, és olyan helyeken kell elvégezni, ahol a környezeti levegőnek a mintavételi pont utáni hatása a lehető legkisebb. A kibocsátásokból adott esetben a kipufogógáz-tömegárammérő után kell mintát venni, az áramlásérzékelő elemtől legalább 150 mm-es távolságot tartva. A mintavevő szondát a kipufogórendszer környezetbe való kilépési pontja előtt legalább a kipufogócső belső átmérőjének háromszorosával egyenlő távolságra kell elhelyezni. A mintát a kipufogógáz-áram közepéből kell venni. Ha a kibocsátási mintavételhez több szondát használnak, a részecske-mintavevő szondát a többi mintavevő szonda előtt kell elhelyezni. A részecske-mintavevő szonda nem befolyásolhatja a gáz-halmazállapotú káros anyagok mintavételét. A szonda típusát és jellemzőit, valamint felszerelését részletesen dokumentálni kell vagy a műszaki szolgálat vizsgálati jelentésében (típusjóváhagyáskor végzett vizsgálat esetében), vagy a jármű gyártójának dokumentációjában (a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálata esetében).

A kipufogócsőnél nem hígított részecskék mintavétele esetén a hígítatlan kipufogógázból való mintavételi ponttól a hígítási pontig vagy a részecskeérzékelőig tartó mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletűre kell melegíteni.

A mintavevő rendszernek a kipufogócső és a részecskeérzékelő közötti minden olyan részét, amely kapcsolatba kerül hígítatlan vagy hígított kipufogógázzal, úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása a lehető legkisebb legyen. Az elektrosztatikus hatások elkerülése érdekében minden alkatrészt antisztatikus anyagból kell készíteni.

2.5. Vizsgálat előtti ellenőrzések

2.5.1. A hordozható kibocsátásmérő rendszer műszereinek beindítása és stabilizálása

A főegységet a gyártó utasításai szerint be kell melegíteni és stabilizálni kell mindaddig, amíg a nyomás, hőmérséklet és áramlás eléri az üzemi beállítási értéket.

2.5.2. A mintavevő rendszer tisztítása

A rendszer szennyeződésének megelőzése céljából a hordozható kibocsátásmérő rendszer műszereit a mintavétel megkezdéséig szellőztetni kell, a műszer gyártójának utasításai szerint.

2.5.3. A gázelemző készülékek ellenőrzése és kalibrálása

A gázelemző készülék nullázását és mérőtartomány-kalibrálását, valamint linearitásának ellenőrzését az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.3. szakaszában előírt követelményeknek megfelelő kalibráló gázzal kell elvégezni. A linearitást a szóban forgó vizsgálat előtt legkorábban 3 hónappal kell ellenőrizni.

2.5.4. A kipufogógázáramlás-mérő tisztítása

A kipufogógázáramlás-mérőt a készülék gyártójának utasításai szerint kell a nyomás-jelátalakító csatlakozásánál szellőztetni. Ez az eljárás eltávolítja a kicsapódást és a dízelrészecskéket a nyomócsőből és a kapcsolódó, a csőben lévő áramlási nyomás mérésére szolgáló nyílásokból.

2.5.5. A részecskeszám-elemző ellenőrzése

A PEMS-nek hibáktól és kritikus figyelmeztetésektől mentesen kell működnie. A részecskeszám-elemző nullpontját nagy hatékonyságú légszűrővel (HEPA-szűrővel) szűrt környezeti levegőből a mintavevő vezeték bemeneténél történő mintavétel eredményeként kell feljegyezni a vizsgálat kezdetét megelőző 12 órás időszak alatt. A jelet 2 percen át állandó, legalább 1,0 Hz-es gyakorisággal kell rögzíteni, és átlagolni kell. A végső abszolút koncentrációnak a gyártó által megadott adatokon belül kell lennie, és emellett nem haladhatja meg a köbcentiméterenkénti 5 000 részecskét.

2.6. Kibocsátásmérési menet

2.6.1. A vizsgálat kezdete

A vizsgálati eljárás alkalmazásában a vizsgálat kezdete a belső égésű motor első gyújtását jelenti.

A kibocsátási mintavételt, a kipufogógáz-paraméterek mérését, valamint a motor- és környezeti adatok feljegyzését a vizsgálat kezdete előtt el kell kezdeni. A vizsgálat kezdete előtt tilos mesterségesen felmelegíteni a jármű kibocsátáscsökkentő rendszereit.

A vizsgálat kezdetekor a hűtőközeg hőmérséklete nem haladhatja meg a környezeti hőmérsékletet 5 °C-nál nagyobb mértékben, és nem haladhatja meg a 303 K (30 °C) értéket. Az adatok értékelése azt követően kezdődik, hogy a hűtőközeg hőmérséklete első alkalommal elérte a 303 K-t (30 °C), vagy miután 5 perces időtartamon át +/-2 K pontossággal stabilizálódott, ha ez előbb következik be, de legkésőbb a vizsgálat kezdetétől számított 10 perccel.

2.6.2. A vizsgálat menete

A kibocsátási mintavételt, a kipufogógáz-paraméterek mérését, valamint a motor- és környezeti adatok feljegyzését folytatni kell a motor rendes használata alatt. A motort le lehet állítani és újra lehet indítani, de a kibocsátási mintavételt a teljes vizsgálat alatt folytatni kell.

A hordozható kibocsátásmérő rendszer gázelemző készülékeinek időszakos nullapont-ellenőrzését kétóránként lehet elvégezni, és az eredmények alapján el lehet végezni a nullapont-eltolódás korrekcióját. Az ellenőrzések alatt feljegyzett adatokat meg kell jelölni, és ezeket a kibocsátások kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.

A GPS-jel megszakadása esetén a GPS adatokat 60 s-nál rövidebb egybefüggő időtartamra ki lehet számítani a motorvezérlő egységből származó járműsebesség és egy térkép segítségével. Ha a GPS-jel megszakadásának kumulált időtartama meghaladja a lefutás teljes időtartamának 3 %-át, a lefutást érvénytelennek kell nyilvánítani.

2.6.3. A vizsgálat vége

A vizsgálat akkor ér véget, amikor a jármű végighaladt a vizsgálati úton, és leállítják a belső égésű motort.

A belső égésű motort a vizsgálati út végén a lehető leghamarabb le kell állítani. Az adatrögzítést addig kell folytatni, amíg a mintavevő rendszerek válaszideje le nem telik.

2.7. A mérések ellenőrzése

2.7.1. A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülék 2.5.3. pontban ismertetett nullázását és mérőtartományának, valamint linearitásának ellenőrzését az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 9.3.3. szakasza követelményeinek megfelelő kalibráló gázzal kell elvégezni.

2.7.2. Nullpont-eltolódás

A nullpont meghatározása: az az átlagos érték, a zajt is beleértve, amelyet a készülék a nullázó gázra legalább 30 másodperces időtartamon át mér. A nullpont eltolódása a legalsó használt tartományban nem érheti el a teljes skála 2 %-át.

2.7.3. A mérőtartomány eltolódása

A mérőtartomány-válasz meghatározása: az az átlagos válasz, a zajt is beleértve, melyet a készülék egy mérőtartomány-kalibráló gázra egy 30 másodperces időtartam alatt mér. Egy óra alatt a mérőtartomány eltolódása a legalsó használt tartományban nem érheti el a teljes skála 2 %-át.

2.7.4. Az eltolódás ellenőrzése

Ezt a vizsgálat alatt csak akkor kell alkalmazni, ha a nullpont-eltolódás miatt korrekcióra nem került sor.

Az első adandó alkalommal, de legkésőbb a vizsgálat befejezését követő 30 másodpercen belül a gázelemző készüléket le kell nullázni és méréstartományát meg kell határozni, az eltolódás vizsgálat előtti eredményekkel való összevetése céljából.

A gázelemző készülék eltolódására az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) ha a mérések előtti és utáni ellenőrzés eredményei közötti különbség - a 2.7.2. és a 2.7.3. pontban előírtaknak megfelelően - kisebb, mint 2 %, a mért koncentrációk használhatók korrekció nélkül, vagy a gyártó kérésére korrigálhatók az eltolódásra a 2.7.5. pont szerint;

b) ha a mérések előtti és utáni ellenőrzés eredményei között a különbség elérik a 2.7.2. és 2.7.3. pontban meghatározott értékek 2 %-át, a vizsgálat érvénytelen vagy a mért koncentrációkat eltolódásra a 2.7.5. pont szerint korrigálni kell;

2.7.5. Az eltolódás korrigálása

Amennyiben sor kerül az eltolódás korrigálására a 2.7.4. pont szerint, a korrigált koncentrációértéket az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8.6.1. szakasza szerint kell kiszámítani.

A munkára vonatkoztatott, nem korrigált és korrigált fajlagos kibocsátási értékek különbségének a nem korrigált, munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátás ± 6 százalékán belül kell lennie. Ha az eltolódás 6 %-nál nagyobb, a vizsgálatot érvényteleníteni kell. Ha eltolódásra korrekciót alkalmaznak, a kibocsátások jelentésekor csak az eltolódással korrigált kibocsátási értékeket kell használni.

2.7.6. A részecskeszám-elemző ellenőrzése

A részecskeszám-elemző nullpontját a vizsgálat kezdete előtt és a vizsgálat befejezése után ellenőrizni kell, és a 2.5.5. pont követelményeinek megfelelően fel kell jegyezni.

3. A KIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA

A vizsgálati végeredményeket egy lépésben a vonatkozó kibocsátási határértékek plusz egy szignifikáns számjegynek megfelelő tizedes pontosságra kell kerekíteni, az ASTM E 29-06b szabványnak megfelelően. A munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátások végeredményeinek kiszámításához használt közbenső értékek kerekítése tilos.

3.1. Az adatok szinkronizálása

A különböző kibocsátási tömegáram-számítási jelek közötti időeltolódás torzító hatásának csökkentése érdekében a kibocsátás számítása tekintetében jelentőséggel bíró adatokat a 3.1.1-3.1.4. pontban ismertetettek szerint kell szinkronizálni.

3.1.1. Az elemző készülékek adatai

A gázelemző készülékből származó adatokat az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.5. szakaszában leírt eljárás szerint megfelelően szinkronizálni kell. A részecskeszám-elemzőből származó adatokat a gyártó utasításainak megfelelően szinkronizálni kell az elemző készülék saját jelátalakítási idejével.

3.1.2. A gázelemző készülékek és a kipufogógázáramlás-mérő adatai

A gázelemző készülékekből és a részecskeszám-elemzőkből származó adatokat a 3.1.4. pontban leírt eljárás szerint megfelelően szinkronizálni kell a kipufogógázáramlás-mérő adataival.

3.1.3. A hordozható kibocsátásmérő rendszer és a motor adatai

A hordozható kibocsátásmérő rendszerből (a gázelemző készülékekből, a részecskeszám-elemzőből és a kipufogógázáramlás-mérőből) származó adatokat a 3.1.4. pontban leírt eljárás szerint megfelelően szinkronizálni kell a motorvezérlő egység adataival.

3.1.4. A hordozható kibocsátásmérő rendszer adatainak fokozott szinkronizálási eljárása

Az 1. táblázatban felsorolt adatok 3 különböző kategóriába tartoznak:

a gázelemző készülék által mért adatok (összesszénhidrogén-, szén-monoxid-, szén-dioxid- és nitrogén-oxid-koncentráció) és a részecskeszám-elemző;

a kipufogógázáramlás-mérő által mért adatok (kipufogógáz-tömegáram és a kipufogógáz hőmérséklete);

a motor adatai (nyomaték, fordulatszám, hőmérsékletek, tüzelőanyag-áram, a motorvezérlő egységből származó fordulatszám).

Mindegyik kategória más kategóriákkal való szinkronizálását a két paramétersor közötti legnagyobb korrelációs együtthatóval kell ellenőrizni. A korrelációs együttható maximalizálása érdekében a kategória összes paraméterére eltolást kell alkalmazni. A korrelációs együttható kiszámításához a következő paramétereket kell használni:

A következőket kell szinkronizálni:

a) Az 1. és 2. kategóriába tartozó adatokat (a gázelemző készülék és a kipufogógázáramlás-mérő adatait) a 3. kategóriába tartozó adatokkal (a motoradatok): a jármű GPS-ből és a motorvezérlő egységből származó sebességadatait.

b) Az 1. kategóriába tartozó adatokat a 2. kategóriába tartozó adatokkal: a szén-dioxid-koncentrációt a kipufogógáz tömegével.

c) Az 2. kategóriába tartozó adatokat a 3. kategóriába tartozó adatokkal: a szén-dioxid-koncentrációt és a motor tüzelőanyag-áramát.

3.2. Adatkonzisztencia-ellenőrzés

3.2.1. A gázelemző készülékek és a kipufogógázáramlás-mérő adatai

Az adatkonzisztenciát (a kipufogógázáramlás-mérővel mért kipufogógáz-tömegáram és a gázkoncentrációk között) a motorvezérlő egységből származó, mért tüzelőanyag-áram és az ENSZ EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8.4.1.7. szakaszában található egyenlettel számított tüzelőanyag-áram közötti korreláció használatával kell ellenőrizni. A mért és a számított tüzelőanyag-áram értékein lineárisregresszió-analízist kell végezni. A legkisebb négyzetek módszerét kell alkalmazni az alábbi regresszióegyenlettel:

y = mx + b

ahol:

y- a számított tüzelőanyag-áram [g/s],

m- a regressziós egyenes meredeksége,

x- a mért tüzelőanyag-áram [g/s],

b- a regressziós egyenes y-tengelymetszete

Minden regressziós egyenesre ki kell számítani a meredekséget (m) és a determinációs együtthatót (r2). Ajánlott ezt az elemzést a legnagyobb érték 15 %-a és a legnagyobb érték közötti tartományban elvégezni, legalább 1 Hz gyakorisággal. Ahhoz, hogy a vizsgálatot érvényesnek lehessen tekinteni, a következő két kritériumot kell értékelni.

2. táblázat

Tűrések

A regressziós egyenes meredeksége, m	0,9–1,1 – ajánlott
Determinációs együttható, r2	min. 0,90 – kötelező

3.2.2. A motorvezérlő egység nyomatékadatai

A motorvezérlő egység nyomatékadatai konzisztenciájának ellenőrzése a különböző fordulatszámok melletti legnagyobb, motorvezérlő egységből származó nyomatékadatoknak a motor II. melléklet 5. szakasza szerinti, teljes terheléshez tartozó hivatalos nyomatéki görbével való összevetésével történik.

3.2.3. Munkára vonatkoztatott tüzelőanyag-fogyasztás

A munkára vonatkoztatott tüzelőanyag-fogyasztást az alábbiak használatával kell ellenőrizni:

a) a gázelemző készülékből származó adatokból (a gázelemző készülék koncentrációadataiból és a kipufogógáz tömegáram adataiból) kiszámított tüzelőanyag-fogyasztás az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8.4.1.6. szakaszában leírt képlet szerint;

b) a motorvezérlő egységből származó adatok (motornyomaték és fordulatszám) felhasználásával számított munka.

3.2.4. Kilométerszámláló

A jármű kilométerszámlálóján feltüntetett távolságot össze kell vetni a GPS adataival és ellenőrizni kell.

3.2.5. Környezeti nyomás

A környezeti nyomás értékét össze kell vetni a GPS-adatokban jelzett, tengerszint feletti magassággal.

3.3. Száraz-nedves korrekció

Ha a koncentráció mérése száraz alapon történik, akkor azt az ENSZ-EGB 49. sz. előírás 4. mellékletének 8.1. szakaszában megadott képlet szerint át kell számítani nedves alapúra.

3.4. Az NOx korrekciója a páratartalomra és a hőmérsékletre

A hordozható kibocsátásmérő rendszerrel mért NOx-koncentrációkat nem kell korrigálni a környezeti levegő hőmérséklete és páratartalma tekintetében.

3.5. A pillanatnyi gáznemű kibocsátás kiszámítása

A kibocsátások tömegét az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8.4.2.3. szakaszában ismertetett módon kell meghatározni.

3.6. A pillanatnyi részecskekibocsátás kiszámítása

A pillanatnyi részecskekibocsátások (PNi) [#/s] meghatározásához a pillanatnyi részecskekoncentrációt [#/cm3] meg kell szorozni a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal [kg/s] - miután a pillanatnyi koncentrációt és a tömegáramot is korrigálták és szinkronizálták az átalakítási idővel a 3. függelék 1.4.3. pontjának megfelelően. Minden negatív pillanatnyi kibocsátásértéket a további adatértékelésekben nullaként kell figyelembe venni. A közbenső értékek minden értékes számjegyét be kell vonni a pillanatnyi kibocsátások számításába. A pillanatnyi részecskekibocsátás meghatározásához a következő képletet kell alkalmazni:

ahol:

PNi

a pillanatnyi részecskekibocsátás [#/s]

cPNi

a 273 K (0 °C) hőmérsékleten normalizált mért részecskekoncentráció [#/m3], beleértve a belső hígítást és a részecskeveszteséget is

qmewi

a kipufogógáz mért tömegárama [kg/s]

ρe

a kipufogógáz sűrűsége [kg/m3] 273 K (0 °C) hőmérsékleten.

4. A KIBOCSÁTÁSOK ÉS MEGFELELÉSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA

4.1. Az átlagolóablak elve

A kibocsátásokat a mozgó átlagolóablak módszerének használatával kell integrálni, a CO2 referenciatömege vagy a referenciamunka alapul vételével. A számítás elve a következő: a kibocsátás tömegét nem a teljes adatkészletre, hanem annak egy részére kell elvégezni, a részadatkészlet hosszúságát úgy meghatározva, hogy az illeszkedjen a motor által kibocsátott CO2 tömegéhez vagy a laboratóriumi tranziens referenciaciklusban mért munkához. A mozgó átlagolási számításokat az adat-mintavételezési időszakkal megegyező Δt időnöveléssel kell elvégezni. A következő pontokban a kibocsátási adatok átlagolásához használt ezen rész-adatkészletek megnevezése "átlagolóablak".

Az érvénytelenített adatokat nem kell figyelembe venni a munka vagy a kibocsátott szén-dioxid tömegének és az átlagolóablak kibocsátásának számításakor.

A következő adatokat nem lehet érvényes adatnak tekinteni:

a) a műszerek nullapont-eltolódásának ellenőrzése;

b) a II. melléklet 4.2. és 4.3. pontjában meghatározott feltételeken kívül eső adatok.

A kibocsátások tömegét (mg/ablak) az ENSZ EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8.4.2.3. szakaszában ismertetett módon kell meghatározni.

1. ábra

Járműsebesség az idő függvényében, valamint a jármű átlagolt kibocsátásai az idő függvényében az első átlagolóablaktól kezdve

4.2. Munkaalapú módszer

2. ábra

Munkaalapú módszer

Az i. átlagoló ablak (t 2,i - t 1,i ) időtartamának meghatározása az alábbi képlettel történik:

ahol:

- W(tj,i ) a motor indítás és tj,i időpont között mért munkája kWh-ban, tj,i , kWh,

- Wref a motor munkája a WHTC-vizsgálat tekintetében, kWh-ban,

- t 2,i -t úgy kell megválasztani, hogy az alábbi egyenlőtlenség igaz legyen:

ahol: Δt az adat-mintavételi időszak, legfeljebb 1 másodperc.

4.2.1. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

Az e fajlagos kibocsátásokat ([mg/kWh] vagy [#/kWh]) minden ablakra és minden egyes káros anyagra a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

a kibocsátott káros anyag tömege [mg/ablak] vagy a részecskék (PM) száma [#/ablak]

W(t2,i) - W(t1,i)

a motor munkája az i. átlagolóablakban [kWh].

4.2.1.1. Egy megadott kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag fajlagos kibocsátásának kiszámítása

Amennyiben e mellékletnek megfelelően vizsgálatot végeznek egy, az I. melléklet 4. függeléke 1. részének 3.2.2.2.1. pontjában megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal, az e fajlagos kibocsátásokat ([mg/kWh] vagy [#/kWh]) minden egyes ablakra és minden egyes káros anyagra vonatkozóan a 4.2.1. pontnak megfelelően meghatározott fajlagos kibocsátásoknak az I. melléklet 1.1.2. pontjának a1) pontja szerint meghatározott teljesítménykorrekciós tényezővel való szorzásával kell kiszámítani.

4.2.2. Az érvényes ablakok kiválasztása

4.2.2.1. A 17a. cikkben említett időpontokig a 4.2.2.1.1-4.2.2.1.4. pontokat kell alkalmazni.

4.2.2.1.1.

Érvényes ablakok azok, melyekben az átlagos teljesítmény meghaladja a motor legnagyobb teljesítménye 20 %-ának teljesítményküszöbét. Az érvényes ablakok százalékos aránya legalább 50 % kell, hogy legyen.

4.2.2.1.2.

Ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot, az adatok értékelését alacsonyabb teljesítményküszöbök használatával meg kell ismételni. A teljesítményküszöböt 1 %-os lépésekben kell csökkenteni mindaddig, amíg az érvényes ablakok aránya legalább 50 % lesz.

4.2.2.1.3.

Az alsó küszöb azonban nem lehet 15 % alatt.

4.2.2.1.4.

A vizsgálat érvénytelen, ha az érvényes ablakok aránya 15 %-os teljesítményküszöb mellett nem éri el az 50 %-ot.

4.2.2.2. A 17a. cikkben említett időpontoktól kezdve a 4.2.2.2.1. és a 4.2.2.2.2. pontot kell alkalmazni.

4.2.2.2.1.

Érvényes ablakok azok, melyekben az átlagos teljesítmény meghaladja a motor legnagyobb teljesítménye 10 %-ának teljesítményküszöbét.

4.2.2.2.2.

A vizsgálat érvénytelen, ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot, vagy ha a 90. percentilis szabály alkalmazása után, csak városi üzemmódban nem marad érvényes ablak a nitrogén-oxidok (NOx) tekintetében.

4.2.3. A megfelelési tényezők kiszámítása

A megfelelési tényezőket minden érvényes ablakra és minden egyes káros anyagra a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

a gáz-halmazállapotú káros anyag fékmunkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátása [mg/kWh] vagy [#/kWh];

a vonatkozó határérték [mg/kWh] vagy [#/kWh].

4.3. Szén-dioxid-tömegen alapuló módszer

3. ábra

Szén-dioxid-tömegen alapuló módszer

Az i. átlagoló ablak (t2,i - t1,i ) időtartamának meghatározása az alábbi képlettel történik:

ahol:

- m CO2(tj,i ) az indítás és tj,i időpont között mért kibocsátott szén-dioxid tömege kg-ban,

- m CO2,ref a WHTC-vizsgálatra meghatározott szén-dioxid-tömeg, kg-ban,

- t 2,i -t úgy kell megválasztani, hogy:

ahol: Δt az adat-mintavételi időszak, legfeljebb 1 másodperc.

Az ablakokban a szén-dioxid-kibocsátás tömegének kiszámítása a 3.5. pontban bevezetett követelmények szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával történik.

4.3.1. Az érvényes ablakok kiválasztása

4.3.1.1. A 17a. cikkben említett időpontokig a 4.3.1.1.1-4.3.1.1.4. pontokat kell alkalmazni.

KÉP HIÁNYZIK

4.3.1.1.1.

Érvényes ablakok azok, amelyek időtartama nem haladja meg az alábbi egyenlettel számított leghosszabb időtartamot:

ahol: - D max az ablak legnagyobb időtartama másodpercben, - P max a legnagyobb motorteljesítmény kW-ban.

4.3.1.1.2.

Ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot, az adatok értékelését hosszabb munkaablak-időtartamok használatával meg kell ismételni. Ezt úgy lehet elérni, hogy a 4.3.1. pontban megadott egyenletben az értéket 0,01-os lépésekben 0,2-del kell csökkenteni addig, amíg az érvényes ablakok aránya el nem éri vagy meg nem haladja az 50 %-ot.

4.3.1.1.3.

A csökkentett érték a fenti egyenletben semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint 0,15.

4.3.1.1.4.

A vizsgálat érvénytelen, ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot a 4.3.1.1., 4.3.1.1.2. és 4.3.1.1.3. pont szerint kiszámított leghosszabb munkaablak-időtartamnál.

4.3.1.2. A 17a. cikkben említett időpontoktól kezdve a 4.3.1.2.1. és a 4.3.1.2.2. pontot kell alkalmazni.

KÉP HIÁNYZIK

4.3.1.2.1.

Érvényes ablakok azok, amelyek időtartama nem haladja meg az alábbi egyenlettel számított leghosszabb időtartamot:

ahol: - D max az ablak legnagyobb időtartama másodpercben, - P max a legnagyobb motorteljesítmény kW-ban.

4.3.1.2.2.

A vizsgálat érvénytelen, ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot.

4.3.2. A megfelelési tényezők kiszámítása

A megfelelési tényezőket minden érvényes ablakra és minden egyes káros anyagra a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

a kibocsátott gáz-halmazállapotú káros anyag tömege [mg/ablak] vagy a részecskék (PM) száma [#/ablak];

mCO2(t2,i) - mCO2(t1,i)

a CO2 tömege az i. átlagolóablakban [kg];

mCO2,ref

a motor által kibocsátott, a WHTC-vizsgálatra meghatározott CO2-tömeg [kg];

a kibocsátott gáz-halmazállapotú káros anyag tömege vagy a részecskék (PM) száma, a WHTC-re meghatározott, vonatkozó határértéknek megfelelően [mg] vagy [#], értelemszerűen.

4.4. A végső megfelelési tényező kiszámítása a vizsgálathoz

4.4.1. A vizsgálathoz a végső megfelelési tényezőt (CFvégső) minden egyes káros anyag esetében a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

CFhideg

a vizsgálat hidegindítással végzett részének megfelelési tényezője, amelynek meg kell egyeznie az adott káros anyagra a 4.1. és vagy a 4.2., vagy adott esetben a 4.3. pontban megadott számítási eljárásoknak megfelelően, 343 K (70 °C) alatti kezdőhőmérsékletű hűtőfolyadékkal, mozgó átlagolóablakokkal meghatározott legnagyobb megfelelési tényezővel;

CFmeleg

a vizsgálat melegindítással végzett részének megfelelési tényezője, amelynek meg kell egyeznie az adott káros anyagra a 4.1. és vagy a 4.2., vagy adott esetben a 4.3. pontban megadott számítási eljárásoknak megfelelően úgy meghatározott megfelelési tényezők 90 %-os összesített százalékarányával, hogy az adatok értékelése csak az után kezdődik, hogy a hűtőközeg hőmérséklete első alkalommal elérte a 343 K (70 °C) értéket.

2. függelék

Hordozható mérőrendszer

1. ÁLTALÁNOS

A gáznemű kibocsátásokat és a részecskék (PM) számát az 1. függelékben foglalt eljárás szerint kell mérni. Ez a függelék ismerteti a szóban forgó mérési vizsgálatokhoz használatos hordozható mérőrendszer jellemzőit.

2. MÉRŐRENDSZEREK

2.1. A gázelemző készülékekre vonatkozó általános előírások

A hordozható kibocsátásmérő rendszer gázelemző készülékének meg kell felelnie az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4B. mellékletének 9.3.1. szakaszában előírt követelményeknek.

2.2. A gázelemző készülék technológiája

A gázok elemzéséhez az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.2. szakaszában meghatározott technológiákat kell használni.

A nitrogén-oxidokat elemző készülék lehet nem diszperzív infravörös abszorpció elvén működő készülék is.

2.3. Mintavétel a gáznemű kibocsátásokból

A mintavevő szondáknak meg kell felelniük az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 2. függelékének A.2.1.2. és A.2.1.3. szakaszában meghatározott követelményeknek. A mintavevő vezetéket 190 °C-ra (+/- 10 °C) kell felmelegíteni.

2.4. További műszerek

A mérőműszereknek meg kell felelniük a 7. táblázatban és az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.1. szakaszában meghatározott követelményeknek.

2.5. részecskeszám-elemzők

2.5.1 Általános

2.5.1.1. A részecskeszám-elemző készüléknek egy előkondicionáló egységből és egy részecskeérzékelőből kell állnia (lásd az 1. ábrát). A részecskeérzékelő végezheti az aeroszol előkondicionálását is. Az elemző készülék rázkódásokra, rezgésekre, öregedésre, hőmérséklet- és légnyomásingadozásokra, elektromágneses interferenciákra és egyéb olyan eseményekre való érzékenységét, amelyek befolyásolhatják a jármű vagy az elemző készülék működését, a lehető legkisebbre kell korlátozni, és egyértelműen fel kell tüntetni a műszer gyártója által készített dokumentumban. A részecskeszám-elemző készüléknek teljesítenie kell e rendelet követelményeit és a műszer gyártójának előírásait.

1. ábra

Példa a részecskeszám-elemző készülék kialakítására

(a szaggatott vonalak a szabadon választható részeket jelölik)

EFM: kipufogógáz-tömegárammérő

d: belső átmérő

PND: részecskeszám-hígító

2.5.1.2. A részecskeszám-elemző készüléket egy olyan mintavevő szondán keresztül kell csatlakoztatni a mintavételi ponthoz, amely a kipufogócső középvonalából vesz mintát. Ha a részecskéket nem hígítják a kipufogócsőnél, a mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletre kell melegíteni a részecskeszám-elemző készülék első hígításának vagy az elemzőkészülék részecskeérzékelőjének pontjáig. A mintának a részecske-mintavevő vezetékben az első hígítási pont vagy a részecskeérzékelő előtt való tartózkodási ideje nem érheti el a 3 másodpercet.

2.5.1.3. A mintavételnek alávetett kipufogógázzal érintkező valamennyi alkatrészt mindig olyan hőmérsékleten kell tartani, amely megakadályozza a készülékben lévő valamennyi vegyület kondenzációját. Ez elérhető például magasabb hőmérsékletre való melegítéssel és a minta hígításával vagy a (fél-)illékony vegyületek oxidációjával.

2.5.1.4. A részecskeszám-elemző készüléknek tartalmaznia kell egy fűtött szakaszt, ahol a fal hőmérséklete ≥ 573K (300 °C). Az előkondicionáló egységnek a fűtött fázisokat ± 10 K tűréssel állandó névleges üzemi hőmérsékleteken kell tartania, és jeleznie kell, hogy a fűtött részek a megfelelő üzemi hőmérsékleteken vannak-e. Alacsonyabb hőmérsékletek is elfogadhatók, amennyiben az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka megfelel a 2.5.4. pont előírásainak.

2.5.1.5. A nyomásérzékelőnek, a hőmérséklet-érzékelőnek és az egyéb érzékelőknek figyelemmel kell kísérniük a készülék üzemeltetés közbeni működését, és a működési hibát figyelmeztetéssel vagy üzenettel kell jelezniük.

2.5.1.6. A részecskeszám-elemző készülékben a késésnek < 5 s-nak kell lennie. A késés a koncentráció vonatkoztatási pontnál való megváltozása és a mért végérték 10 %-ának megfelelő rendszerválasz között eltelt idő.

2.5.1.7. A részecskeszám-elemző készülék (és/vagy a részecskeérzékelő) felfutási idejének < 3,5 s-nak kell lennie.

2.5.1.8. A részecskekoncentráció-méréseket 273 K-re (0 °C) és 101,3 kPa-ra normalizálva kell feljegyezni. Ha a legjobb műszaki megítélés szerint szükséges, a részecskekoncentráció normalizálása céljából az érzékelő bemeneténél meg kell mérni és fel kell jegyezni a nyomást és/vagy a hőmérsékletet.

2.5.1.9. Azok a részecskeszám-elemző készülékek, amelyek megfelelnek az ENSZ EGB 83. vagy 49. számú előírása vagy a 15. számú globális műszaki előírása szerinti kalibrálási követelményeknek, úgy tekintendők, hogy megfelelnek e melléklet kalibrálási követelményeinek is.

2.5.2. A hatásfokra vonatkozó követelmények

2.5.2.1. A teljes részecskeszám-elemzőrendszernek és a mintavevő vezetéknek teljesíteniük kell az 1. táblázatban szereplő, a hatásfokra vonatkozó követelményeket.

1.táblázat

A részecskeszám-elemzőrendszer (és a mintavevő vezeték) hatásfokára vonatkozó követelmények

dp [nm]	23 alatt	23	30	50	70	100	200
E(dp)	-- (*1)	0,2–0,6	0,3–1,2	0,6–1,3	0,7–1,3	0,7–1,3	0,5–2,0
(*1) Később kerül meghatározásra.

2.5.2.2. Az E(dp) hatásfok a részecskeszám-elemzőrendszer mért értékének egy referenciaként szolgáló (d50 = 10 nm vagy kevesebb, ellenőrzött linearitású és elektrométerrel kalibrált) kondenzációs részecskeszámláló (CPC) számkoncentrációjához viszonyított aránya vagy a részecskeszám-elemzőrendszer mért értékének egy párhuzamosan monodiszperz, dp mobilitási átmérőjű aeroszolt mérő, referenciaként szolgáló elektrométernek a részecskeszám-elemzőrendszerrel megegyező hőmérsékletre és nyomásra normalizált számkoncentrációjához viszonyított aránya. Az anyagnak termikusan stabil koromszerű anyagnak kell lennie (pl. szikrakisüléses grafit vagy termikusan előkezelt, diffúziós lánggal képzett korom). Ha a hatásfokgörbét más aeroszollal (pl. NaCl-dal) mérik, akkor a koromszerű anyag görbéjével való korrelációt be kell mutatni egy ábrán, amely összehasonlítja a két vizsgálati aeroszol használatával kapott hatásfokokat. A számlálási hatásfokok közötti különbségeket oly módon kell figyelembe venni, hogy a mért hatásfokokat kiigazítják a szóban forgó összehasonlító ábra alapján, hogy azok koromszerű aeroszolra vonatkozó hatásfokot adjanak eredményül. A többszörösen töltött részecskékre vonatkozóan korrekciót kell alkalmazni, és ezt dokumentálni kell, de a korrekció mértéke nem haladhatja meg a 10 %-ot. A végső (például a különböző anyagok és a többszörösen töltött részecskék tekintetében kiigazított) hatékonyságértékeknek ki kell terjedniük a részecskeszám-elemzőre és a mintavevő vezetékre. Alternatívaként a részecskeszám-elemző készülék részei (például az előkondicionáló egység és a részecskeérzékelő) külön-külön is kalibrálhatók, feltéve, hogy a részecskeszám-elemző és a mintavevő vezeték együttesen megfelelnek az 1. táblázatban foglalt követelményeknek. Az érzékelő mért jelének az érzékelési határ (ebben az esetben a nullaszint és 3 szórás összegének) kétszeresénél nagyobbnak kell lennie.

2.5.3. Linearitási követelmények

2.5.3.1. A linearitási követelményeket mindig ellenőrizni kell kár észlelése esetén, valamint a belső ellenőrzési eljárásoknak vagy a műszergyártó előírásainak megfelelően, de a vizsgálatot megelőző 12 hónapban legalább egyszer.

2.5.3.2. A részecskeszám-elemzőnek és a mintavevő vezetéknek teljesíteniük kell a 2. táblázatban szereplő, a linearitásra vonatkozó követelményeket.

2. táblázat

A részecskeszám-elemzőre (és a mintavevő vezetékre) vonatkozó linearitási követelmények

Mérési paraméter/műszer	\|χmin× (a1 – 1)+ a0\|	A1 meredekség	Becslés standard hibája (SEE)	Determinációs együttható (r2)
Részecskeszám-elemző készülék	≤ 5 % max.	0,85–1,15	≤ 10 % max.	≥ 0,950

2.5.3.3. A részecskeszám-elemzőrendszernek és a mintavevő vezetéknek monodiszperz vagy polidiszperz koromszerű részecskék használata mellett teljesíteniük kell a 2. táblázatban foglalt linearitási követelményeket. A részecskeméretnek (mobilitási átmérő vagy számlált medián átmérő) nagyobbnak kell lennie 45 nm-nél. Referenciakészülékként elektrométert vagy legfeljebb d50 = 10 nm értékű, ellenőrzött linearitású kondenzációs részecskeszámlálót kell használni. Alternatív megoldásként a referenciakészülék lehet egy olyan részecskeszámláló-rendszer, amely megfelel a 49. számú ENSZ EGB-előírás követelményeinek.

2.5.3.4. Ezenkívül a részecskeszám-elemző készülék és a referenciakészülék valamennyi ellenőrzött ponton (a nullpont kivételével) mért különbségének az ellenőrzött pontok középértékének 15 %-án belül kell lennie. Legalább 5, egyenlően elosztott pontot (és a nullpontot) kell ellenőrizni. A legnagyobb ellenőrzött koncentrációt kell a részecskeszám-elemző készülék legnagyobb megengedett koncentrációjának tekinteni.

Ha a részecskeszám-elemző készüléket részenként kalibrálják, akkor a linearitást elegendő csak a részecskeérzékelő tekintetében ellenőrizni, de a többi rész és a mintavevő vezeték hatásfokát figyelembe kell venni a meredekség számításánál.

2.5.4. Az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka

2.5.4.1. A részecskeszám-elemzőrendszernek legalább 10 000 részecske/köbcentiméter bemeneti koncentráció és minimális hígítás mellett 99 %-nál nagyobb hatásfokkal kell eltávolítania a legalább 30 nm méretű tetrakontán (CH3(CH2)38CH3) részecskéket.

2.5.4.2. Ezenkívül a részecskeszám-elemzőrendszernek legalább 5 × 106 részecske/köbcentiméter bemeneti koncentráció és minimális hígítás (1 mg/m3-nél nagyobb tömeg) mellett szintén 99 %-nál nagyobb eltávolítási hatásfokkal kell rendelkeznie az > 50 nm számlált medián átmérőjű és > 1 mg/m3 tömegű, polidiszperz alkánok (dekán vagy magasabb) vagy emery oil tekintetében.

2.5.4.3. A tetrakontánra és/vagy polidiszperz alkánra vagy az olajra vonatkozó illékonyrészecske-eltávolítási hatásfokot csak egyszer kell igazolni a PEMS-készülékcsalád tekintetében. A PEMS-készülékcsalád ugyanolyan elemzőkészülékekből, minta- és hőkondicionálóból, valamint szoftveres kiegyenlítő algoritmusokból álló eszközök csoportja. olyan karbantartási vagy cseregyakoriságot kell meghatároznia, amely biztosítja, hogy az eltávolítási hatásfok ne csökkenjen a műszaki követelményekben meghatározottak alá. Ha a készülék gyártója ezt az információt nem adja meg, az illékonyrészecske-eltávolítási hatásfokot minden egyes készülék esetében évente ellenőrizni kell.

3. SEGÉDBERENDEZÉS

3.1. A kipufogógáz-áramlásmérő kipufogócsőhöz való csatlakoztatása

A kipufogógáz-áramlásmérő beépítése nem növelheti az ellennyomást a motor gyártója által ajánlott értéknél nagyobb mértékben, és nem növelheti meg a kipufogócső hosszát több mint 2 m-rel. A hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) összes többi alkatrészét illetően a kipufogógáz-áramlásmérő beépítése meg kell, hogy feleljen a helyben érvényes közúti biztonsági szabályozásnak és biztosítási követelményeknek.

3.2. A hordozható kibocsátásmérő rendszer helye és rögzítő elemei

A hordozható kibocsátásmérő rendszert az 1. függelék 2.4. szakaszának megfelelően kell beépíteni.

3.3. Villamosenergia-ellátás

A hordozható kibocsátásmérő rendszer energiaellátását a II. melléklet 4.6.6. pontjában leírt módszerrel kell biztosítani.

3. függelék

A hordozható mérőrendszer kalibrálása

1. A RENDSZER KALIBRÁLÁSA ÉS HITELESÍTÉSE

1.1. Kalibráló gázok

A hordozható kibocsátásmérő rendszer gázelemző készülékét az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.3. szakaszában előírt követelményeknek megfelelő gázokkal kell kalibrálni.

1.2. Gáztömörségi vizsgálat

A hordozható kibocsátásmérő rendszer gáztömörségi vizsgálatát az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.4. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell végezni.

1.3. Az analitikai rendszer válaszidejének ellenőrzése

A hordozható kibocsátásmérő rendszer elemző rendszere válaszidejét az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 9.3.5. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell ellenőrizni.

1.4. részecskeszám-elemző készülék kalibrálása és hitelesítése

1.4.1. A hordozható kibocsátásmérő rendszer gáztömörségi vizsgálatát vagy az ENSZ EGB 49. számú előírása 4. mellékletének 9.3.4. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően, vagy a készülék gyártójának utasításai szerint kell elvégezni.

1.4.2. A részecskeszám-elemző készülék válaszidejét az ENSZ EGB 49. számú előírása 4. mellékletének 9.3.5. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell ellenőrizni részecskékkel, ha gázok nem használhatók.

1.4.3. A részecskeszám-elemzőrendszer és a mintavevő vezeték jelátalakítási idejét az ENSZ EGB 49. számú előírása 4. melléklete 8. függelékének A.8.1.3.7. szakasza szerint kell meghatározni. Az átalakítási idő a koncentráció vonatkoztatási pontnál való megváltozása és a mért végérték 50 %-ának megfelelő rendszerválasz között eltelt idő.

4. függelék

Módszer a motorvezérlő egység nyomatékjele megfelelőségének ellenőrzésére

1. BEVEZETÉS

Ez a függelék nagy vonalakban ismerteti a motorvezérlő egység nyomatékjele használatban lévő járművek hordozható kibocsátásmérő rendszerrel történő vizsgálata során való megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló módszert.

Az alkalmazandó eljárás részleteit a motor gyártója határozhatja meg, a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával.

2. A "LEGNAGYOBB NYOMATÉK" MÓDSZERE

2.1. A "legnagyobb nyomaték" módszere annak demonstrálásából áll, hogy a jármű vizsgálata során elért egy, a fordulatszám függvényében meghatározott legnagyobb vonatkoztatási motornyomaték-görbén lévő pontot.

2.1.1. Amennyiben a vizsgálathoz egy, az I. melléklet 4. függeléke 1. részének 3.2.2.2.1. pontjában megadott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagot használnak, az ECU nyomatékjelét el kell osztani a korrekciós tényezővel az adott, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag tekintetében a legnagyobb vonatkoztatási motornyomaték-görbével végzett ellenőrzést megelőzően.

2.2. Ha a használatban lévő járművek károsanyag-kibocsátásnak hordozható kibocsátásmérő rendszerrel történő vizsgálata során a fordulatszám függvényében meghatározott legnagyobb vonatkoztatási motornyomaték-görbén lévő pontot nem érik el, a gyártó jogosult a jármű terhelésének és/vagy a vizsgálati útvonalnak szükség szerinti módosítására e demonstrációnak a használatban lévő járművek károsanyag-kibocsátásnak hordozható kibocsátásmérő rendszerrel történő vizsgálatának befejezése utáni elvégzése érdekében.

III. MELLÉKLET

A KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSE

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet határozza meg a kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzésére szolgáló vizsgálati eljárást.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az e rendelet IX. mellékletében előírt referencia-tüzelőanyagokkal végzett vizsgálatok lefolytatására és az eredmények értelmezésére vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 4. mellékletében leírt követelményekkel.

2.2. Vegyes üzemű motorok és járművek esetében ezenkívül az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 4. függelékében előírt követelményeket és kivételeket is alkalmazni kell a kibocsátásvizsgálatkor.

2.3. A szikragyújtású motorok kipufogógáz-hígító rendszerrel való vizsgálatához megengedett az olyan gázelemző készülékek használata, melyek az ENSZ-EGB 83. sz. előírása általános követelményeinek és kalibrációs eljárásainak felelnek meg. Ebben az esetben nem kell alkalmazni az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 9. szakaszának és 2. függelékének rendelkezéseit.

Alkalmazni kell viszont az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 7. szakaszában előírt vizsgálati eljárásokat és az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 8. szakaszában előírt kibocsátásszámításokat.

IV. MELLÉKLET

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VALÓ ALKALMASSÁG TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES KIBOCSÁTÁSI ADATOK

Szén-monoxid-kibocsátás mérése üresjárati fordulatszámokon

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet a szikragyújtású motorral felszerelt, M1 kategóriájú és 7,5 tonnát nem meghaladó műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömegű, valamint az M2 és N1 kategóriájú járművek (normál és magas) alapjárati fordulatszámon történő szén-monoxid-kibocsátásának mérési eljárását határozza meg.

1.2. Ez a melléklet nem vonatkozik a vegyes üzemű motorokra és járművekre.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 83. sz. előírásának 5.3.7.1-5.3.7.4. szakaszában leírt előírásokkal, a 2.2., 2.3. és 2.4. pontban meghatározott kivételekkel.

2.2. Az 5.3.7.3. szakaszban leírt atomszámarányokat a következőképpen kell érteni:

Hcv = hidrogén/szén atomszámarány	— benzin (E10) esetében: 1,93 — PB-gáz esetében: 2,525 — földgáz/biometán esetében: 4,0 — etanol (E85) esetében: 2,74
Ocv = oxigén/szén atomszámarány	— benzin (E10) esetében: 0,032 — PB-gáz esetében: 0,0 — földgáz/biometán esetében: 0,0 — etanol (E85) esetében: 0,385

2.3. Az e rendelet I. melléklete 5. függelékének 1.4.3. pontjában lévő táblázat kiegészítendő az e melléklet 2.2. és 2.4. pontjában előírt követelmények alapján.

2.4. A típusjóváhagyás megadásának időpontjától számított 24 hónapon belül a gyártónak meg kell erősítenie a típusjóváhagyáskor feljegyzett, az e melléklet 2.1. pontja szerinti lambda érték pontosságát, hogy az reprezentatív a jellemző sorozatgyártású járművekre is. Értékelést kell készíteni a sorozatgyártású járműveken végzett felmérések és vizsgálatok alapján.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A műszaki előírások megegyeznek az ENSZ-EGB 83. sz. előírásának 5. mellékletében szereplő előírásokkal, a 3.2. pontban meghatározott kivétellel.

3.2. Az ENSZ-EGB 83. sz. előírása 5. mellékletének 2.1. szakaszában ismertetett referencia-tüzelőanyagok az e rendelet IX. mellékletében ismertetett megfelelő referencia-tüzelőanyag specifikációira való hivatkozásként értendők.

V. MELLÉKLET

A FORGATTYÚHÁZBÓL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSOK ELLENŐRZÉSE

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a forgattyúházból származó kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat határozza meg.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1.

A 3.1.1. pontban megadott kivétellel a motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegőbe.

3. KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

3.1. A 3.1.1. és 3.1.2. pont a kompressziós gyújtású motorokra, a vegyes üzemű motorokra és a szikragyújtású földgáz/biometán- vagy PB-gáz-motorokra vonatkozik.

3.1.1.

A levegőbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltőkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból akkor bocsáthatnak ki gázokat a levegőbe, ha ezeket a kibocsátásokat az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 6.10. szakaszának megfelelően végzett valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzáadják a kipufogógáz-kibocsátáshoz.

3.1.2.

Nem minősülnek közvetlenül a levegőbe kibocsátottnak a forgattyúházból kibocsátott azon gázok, melyek működés közben a kipufogórendszerbe mindig a kipufogógáz-utókezelő előtt kerülnek be.

3.2. A 3.2.1. és 3.2.2. pontot alkalmazni kell a szikragyújtású benzin- vagy etanolmotorokra (E85).

3.2.1. A kibocsátásmérési ciklusok alatt a forgattyúházban megfelelő helyen mérni kell a nyomást. A mérést az olajszintmérő pálca nyílásán keresztül ferde csövű nyomásmérővel kell elvégezni.

3.2.1.1.

A szívócsőben a nyomást ±1 kPa pontossággal kell megmérni.

3.2.1.2.

A forgattyúházban a nyomást ±0,01 kPa pontossággal kell megmérni.

3.2.2.

A 2.1. pont teljesítettnek tekinthető, ha - a 3.2.1. pontban meghatározott összes vizsgálati feltétel mellett - a forgattyúházban mért nyomás nem haladja meg a mérés időpontjában uralkodó légköri nyomást.

VI. MELLÉKLET

A MENETCIKLUSON KÍVÜLI ÉS A HASZNÁLAT KÖZBENI KIBOCSÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet határozza meg az 595/2009/EK rendelet és e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesített motorokra és járművekre vonatkozó konkrét előírásokat és a hatástalanító stratégiák tilalmát annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást a motorok és a rendes használat során előforduló környezeti feltételek és üzemállapotok széles skálája esetében lehessen elérni. Ez a melléklet meghatározza továbbá a típusvizsgálat alatt és a jármű tényleges használata során a menetcikluson kívüli kibocsátások vizsgálatára szolgáló vizsgálati eljárásokat.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. melléklete 3. szakaszának fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1.

Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 4. szakaszában megállapított követelményekkel.

3.2.

Vegyes üzemű motorok esetében az alkalmazkodási stratégiák valamennyi alábbi feltétel teljesülése esetén megengedettek: a)

a motor végig ugyanabban a vegyes üzemű típusban marad, mint amelyet a típusjóváhagyás céljára bejelentettek; b)

2. típusú, vegyes üzemű motor esetében a legnagyobb és a legkisebb GERWHTC érték különbsége a családon belül sohasem haladhatja meg az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 3.1.1. szakaszában megadott százalékos arányt; c)

ezeket a stratégiákat be kell jelenteni, és a stratégiáknak meg kell felelniük az e mellékletben foglalt követelményeknek.

4. KONKRÉT ELŐÍRÁSOK

4.1.

A teljesítményre vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 5. szakaszában megállapított követelményekkel, az e rendelet 4.1.1. pontjában felsorolt kivételekkel.

4.1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. melléklete 5.1.2. szakaszának a) pontját a következőképpen kell érteni: a)

működtetése lényegi elemként szerepel a vonatkozó típus-jóváhagyási vizsgálatokban, beleértve az e rendelet VI. mellékletének 6. pontjában előírt, a menetcikluson kívüli kibocsátások vizsgálatára szolgáló eljárásokat és az e rendelet 12. cikkében meghatározott, a járművek használat közbeni megfelelőségére vonatkozó előírásokat.

5. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK ÉS ÜZEMÁLLAPOTOK

5.1.

A környezeti feltételek és üzemállapotok megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 6. szakaszában szereplő követelményekkel.

6. MENETCIKLUSON KÍVÜLI KIBOCSÁTÁSOK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA ÉS HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK VIZSGÁLATA TÍPUSJÓVÁHAGYÁSKOR

6.1.

A menetcikluson kívüli kibocsátások típusjóváhagyás során történő vizsgálatára vonatkozó eljárásnak az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 7. szakaszában ismertetett, a motorok típusjóváhagyáskor menetcikluson kívüli laboratóriumi vizsgálatára és használatban lévő járművekben való vizsgálatára vonatkozó eljárást kell követnie, a 6.1.1. pontban felsorolt kivételekkel.

6.1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. melléklete 7.3. szakaszának első albekezdését a következőképpen kell érteni:

"Használatban lévő járművek vizsgálata

A típusjóváhagyás során a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) az e melléklet 1. függelékében leírt eljárás szerint igazoló vizsgálatot kell végrehajtani a járműbe szerelt alapmotoron."

6.2. Vegyes üzemű motorok és járművek

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 10. mellékletében előírt, a típusjóváhagyás során hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett igazoló vizsgálatot a vegyes üzemű motorcsalád vegyes üzemmódban működő alapmotorján kell elvégezni.

6.2.1. A vegyes üzemű 1B., 2B. és 3B. típusú motorok esetében ugyanazon a motoron és járművön dízel üzemmódban egy további vizsgálatot is el kell végezni hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS), közvetlenül a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel vegyes üzemmódban végzett igazoló vizsgálat előtt vagy után.

Ebben az esetben csak akkor kerülhet sor a tanúsításra, ha a hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) végzett igazoló vizsgálat mind vegyes üzemmódban, mind dízel üzemmódban kielégítő eredménnyel zárult.

6.3.

A használatban lévő járművek vizsgálatára vonatkozó további követelmények később kerülnek meghatározásra e rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

7. NYILATKOZAT A CIKLUSON KÍVÜLI KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK BETARTÁSÁRÓL

7.1.

A cikluson kívüli kibocsátási határértékek betartásáról szóló nyilatkozatot az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. melléklete 10. szakaszának megfelelően kiállítani, a 7.1.1. pontban felsorolt kivételekkel.

7.1.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. melléklete 10. szakaszának első albekezdését a következőképpen kell érteni:

"Nyilatkozat a cikluson kívüli kibocsátási határértékek betartásáról

A típusjóváhagyás iránti kérelemhez a gyártónak csatolnia kell egy nyilatkozatot arról, hogy a motorcsalád vagy a jármű megfelel ezen előírás követelményeinek a menetcikluson kívüli kibocsátások korlátozása tekintetében. A nyilatkozat mellett a vonatkozó kibocsátási határértékeknek és a használatban lévő járművekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést további vizsgálatokkal is igazolni kell."

8. DOKUMENTÁCIÓ

Az ENSZ EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 11. szakaszát a következőképpen kell érteni:

TA kibocsátáscsökkentési segédstratégia értékelésének módszertanát e melléklet 2. függeléke írja le.

1. függelék

A típusjóváhagyáskor hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás

1. BEVEZETÉS

Ez a függelék a típusjóváhagyáskor végrehajtott, hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárást írja le.

2. VIZSGÁLATI GÉPJÁRMŰ

2.1.

A hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárás során igazolási célokból alkalmazott gépjármű jellegzetességeinek reprezentatívaknak kell lenniük arra a járműkategóriára nézve, amelybe az adott motorrendszert beépíteni tervezik. A jármű lehet prototípus vagy adaptált sorozatgyártású jármű.

2.2.

Be kell mutatni a motorvezérlő egység adatforgalmi információinak elérhetőségét és megfelelő voltát (például az e rendelet II. mellékletének 5. szakaszában szereplő rendelkezések szerint).

2.3.

A gyártóknak biztosítaniuk kell azt, hogy a járművek PEMS-szel való közúti vizsgálatát egy független fél végezhesse el, oly módon, hogy a rendelkezésére bocsátják a különböző kipufogócsövekhez való megfelelő átalakítókat, hozzáférést biztosítanak az ECU jeleihez, és elvégzik a szükséges adminisztratív intézkedéseket. A gyártó a 715/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban ésszerű díjat számolhat fel.

3. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

3.1. A jármű hasznos terhelése

A hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljáráshoz a hasznos teher mesterséges terheléssel helyettesíthető.

A jármű hasznos terhelése a legnagyobb hasznos járműterhelés 50-60 %-a lehet. Ettől a tartománytól a jóváhagyó hatóság beleegyezésével el lehet térni. Az eltérés okát fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben. A II. mellékletben meghatározott további követelményeket alkalmazni kell.

3.2. Környezeti feltételek

A vizsgálatot a II. melléklet 4.2. pontjában leírt környezeti feltételek mellett kell lefolytatni.

3.3.

A motorhűtő közeg hőmérsékletének meg kell felelnie a II. melléklet 4.3. pontjának.

3.4. Tüzelőanyag, kenőanyagok és reagens

A tüzelőanyagra, a kenőolajra és a kipufogógáz-utókezelő rendszer reagensére a II. melléklet 4.4-4.4.3. pontjának rendelkezései vonatkoznak.

3.5. Lefutási és üzemeltetési követelmények

Lefutási és üzemeltetési követelményekként a II. melléklet 4.5-4.6.8. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.

4. A KIBOCSÁTÁSOK ÉRTÉKELÉSE

4.1.

El kell végezni a vizsgálatot, és a vizsgálati eredményeket a II. melléklet 6. szakaszának rendelkezései szerint kell kiszámítani.

5. JELENTÉS

5.1.

A hordozható kibocsátásmérő rendszerrel végzett igazolási eljárást leíró műszaki jelentésben be kell mutatni a tevékenységeket és az eredményeket, és legalább a következő információkat kell közölni: a)

általános információk a II. melléklet 10.1.1-10.1.1.14. pontjában leírtak szerint; b)

annak magyarázata, hogy a vizsgálathoz felhasznált jármű(vek) ( 8 ) miért tekinthető(k) reprezentatív(ak)nak arra a járműkategóriára nézve, amelyben az adott motorrendszert használni tervezik; c)

a vizsgálóberendezésre és a vizsgálati adatokra vonatkozó információk a II. melléklet 10.1.3-10.1.4.8. pontjában leírtak szerint; d)

információk a vizsgált motorról a II. melléklet 10.1.5-10.1.5.20. pontjában leírtak szerint; e)

információk a vizsgálathoz felhasznált gépjárműről a II. melléklet 10.1.6-10.1.6.18. pontjában leírtak szerint; f)

információk az útvonal jellegzetességeiről a II. melléklet 10.1.7-10.1.7.7. pontjában leírtak szerint; g)

a mért pillanatnyi és a számított adatokra vonatkozó információk a II. melléklet 10.1.8-10.1.9.24. pontjában leírtak szerint; h)

információk az átlagolt és integrált adatokról a II. melléklet 10.1.10-10.1.10.12. pontjában leírtak szerint; i)

elfogadási-elutasítási eredmények a II. melléklet 10.1.11-10.1.11.13. pontjában leírtak szerint; j)

a vizsgálat ellenőrzésével kapcsolatos információk a II. melléklet 10.1.12-10.1.12.5. pontjában leírtak szerint.

2. függelék

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia értékelésének módszertana

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia értékelése céljából a jóváhagyó hatóság legalább azt ellenőrzi, hogy az e függelékben megállapított követelmény teljesül-e.

1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia által okozott kibocsátásnövekedést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani: a) A járművek rendes használata és élettartama alatt a kibocsátáscsökkentési segédstratégia használata melletti összes kibocsátásnövekedést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani; b) Amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelése idején a piacon elérhetővé válik bármely, jobb kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő technológia vagy kialakítás, akkor azt indokolatlan moduláció nélkül használni kell.

2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklásához történő felhasználás esetén a motor hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésének kockázatát megfelelően be kell mutatni, és dokumentálni kell, beleértve az alábbi információkat: a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a katasztrofális (vagyis hirtelen bekövetkező és javíthatatlan) motorsérülésről egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit; b) ha a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott kockázat kiküszöbölését vagy csökkentését biztosító technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben (azaz indokolatlan moduláció nélkül) használni kell; c) a motor vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer alkotórészeinek tartóssága vagy az elhasználódással és a hibás működéssel szembeni hosszú távú védelme nem tekinthető elfogadható indoknak kibocsátáscsökkentési segédstratégia elfogadására.

3. Megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a jármű biztonságos működtetéséhez: a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a jármű biztonságos működtetését fenyegető fokozott kockázatról egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit; b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott biztonsági kockázat csökkentését lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben (azaz indokolatlan moduláció nélkül) használni kell.

4. Egy megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a motor beindítása vagy felmelegítése során: a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a kibocsátáscsökkentési segédstratégia motorindítás során történő használatának szükségességére vonatkozóan egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit; b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, a motor indításakor nagyobb kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben használni kell.

VII. MELLÉKLET

MOTORRENDSZEREK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a romlási tényezők meghatározása céljából a tartampróba alatt vizsgálandó motorok kiválasztási eljárásait határozza meg. A romlási tényezőket e melléklet 3.6. pontjának követelményei szerint kell a III. melléklet szerint mért kibocsátásokra alkalmazni.

1.2.

Ez a melléklet határozza meg a motorokon tartampróba alatt elvégezhető, kibocsátással kapcsolatos és kibocsátással nem kapcsolatos karbantartást is. Az ilyen karbantartásnak meg kell felelnie a használatban lévő motorokon végzett karbantartásnak, és erről az új motorok és járművek tulajdonosait tájékoztatni kell.

1.3.

Vegyes üzemű járművek esetében az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 6.5. szakasza is alkalmazandó.

2. A MOTOROK KIVÁLASZTÁSA A HASZNOSÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL

2.1.

A motorokat az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 2. szakasza szerint kell kiválasztani.

3. A HASZNOSÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZŐ MEGHATÁROZÁSA

3.1. A hasznos élettartamra vonatkozó romlási tényezők meghatározására vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3. szakaszában megállapított követelményekkel, a 3.1.1-3.1.6. pontban felsorolt kivételekkel.

3.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.2.1.3. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.2.1.3.

Az indulási ponton és a hasznos élettartam végpontján a 3.5.2. szakasz szerint számított kibocsátási értékeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében lévő táblázatban megadott határértékeknek, de a vizsgálati pontokon mért egyes kibocsátási eredmények túlléphetik a kibocsátási határértékeket."

3.1.2.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.2.1.9. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.2.1.9.

A tartampróba a tüzelőanyag-fogyasztás alapján gyorsított öregítéssel lerövidíthető. Ez a használat közben jellemző tüzelőanyag-fogyasztás és az öregítési ciklus alatti tüzelőanyag-fogyasztás aránya alapján történik. A tartampróba nem rövidíthető le 30 százaléknál nagyobb mértékben, még akkor sem, ha az öregítési ciklus alatti tüzelőanyag-fogyasztás aránya 30 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja a használat közben jellemző tüzelőanyag-fogyasztást."

3.1.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.5.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.5.1.

A tartampróba során a melegindításos WHTC- és WHSC-vizsgálatokkal mért valamennyi káros anyag esetében és valamennyi vizsgálati ponton mért összes vizsgálati eredmény alapján egy »legjobban illeszkedő« lineárisregresszió-analízist kell elvégezni. Az egyes káros anyagokra kapott minden mérési eredményt az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatában az adott káros anyagra megadott határérték tizedesjegyeinél egy tizedesjeggyel nagyobb pontossággal kell kifejezni. Ha az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. melléklete 3.2.1.4. szakaszának megfelelően megállapodás született arról, hogy az egyes vizsgálati pontokon csak egy-egy vizsgálati ciklust (melegindításos WHTC vagy WHSC) futtatnak le, és a másik vizsgálati ciklust (szintén melegindításos WHTC vagy WHSC) csak a tartampróba kezdetén és végén futtatják le, akkor a regresszióanalízist csak az egyes vizsgálati pontokon lefuttatott vizsgálati ciklus eredményeire kell elvégezni.

A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes jóváhagyásával nem lineáris regresszió is megengedett."

3.1.4.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.7.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.7.1.

Miután alkalmazták a romlási tényezőket a III. mellékletnek megfelelően mért vizsgálati eredményekre (egas, ePM), a motoroknak minden egyes káros anyag tekintetében meg kell felelniük az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatában megadott károsanyag-kibocsátási határértékeknek. A romlási tényező (deterioration factor - DF) típusától függően a következők érvényesek: a)

Multiplikatív: (egas vagy ePM) * DF ≤ kibocsátási határérték b)

Additív: (egas vagy ePM) + DF ≤ kibocsátási határérték"

3.1.5.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.8.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.8.1.

A gyártásmegfelelőség károsanyag-kibocsátás tekintetében történő ellenőrzése e rendelet I. mellékletének 7. pontjában előírt követelmények alapján történik."

3.1.6.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.8.3. szakaszát a következőképpen kell érteni: "3.8.3.

A típusjóváhagyás céljára csak az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 3.5. vagy 3.6. szakasza szerinti romlási tényezőket kell feljegyezni az e rendelet I. melléklete 5. függeléke kiegészítésének 1.4.1. és 1.4.2. pontjában, valamint 7. függeléke kiegészítésének 1.4.1. és 1.4.2. pontjában."

3.2.

A tartampróbához megengedett a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok használata. A kibocsátási vizsgálathoz a referencia-tüzelőanyagot kell használni.

4. KARBANTARTÁS

A karbantartásra vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 7. mellékletének 4. szakaszában megállapított követelményekkel.

4.1. Kibocsátással kapcsolatos, tervszerű karbantartás

VIII. MELLÉKLET

A CO2-KIBOCSÁTÁS ÉS A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás jelentésére vonatkozó rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat állapítja meg.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1.

Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. mellékletének 2. szakaszában megállapított követelményekkel.

3. A CO2-KIBOCSÁTÁS MEGHATÁROZÁSA

3.1. A szén-dioxid-kibocsátás meghatározására vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. mellékletének 3. szakaszában megállapított követelményekkel, a 3.1.1. pontban felsorolt kivételekkel.

3.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. mellékletének 3.1. szakasza és 1. függeléke nem vonatkozik a vegyes üzemű motorokra és járművekre. Helyette az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 10.3. szakaszát kell alkalmazni, amely a vegyes üzemre vonatkozó további szén-dioxid-meghatározási követelményeket állapít meg.

4. A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA

4.1.

A tüzelőanyag-fogyasztás meghatározására vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. mellékletének 4. szakaszában szereplő követelményekkel.

5. Szén-dioxid-kibocsátásra és tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó rendelkezések 2 380 kg feletti, de 2 610 kg-ot meg nem haladó referenciatömegű, az 595/2009/EK rendelet és e rendelet szerint jóváhagyott járműtípusok EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséhez.

5.1. Az e rendelet szerint jóváhagyott, 2 380 kg feletti, de 2 610 kg-ot meg nem haladó referenciatömegű járműtípusok típusjóváhagyásának kiterjesztésénél alkalmazandó, a szén-dioxid-kibocsátásra és tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó rendelkezések megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. mellékletének 1. függelékében megállapított rendelkezésekkel, az e rendelet 5.1.1. és 5.1.2. pontjában felsorolt kivételekkel.

5.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. melléklete 1. függelékének A.1.1.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "A.1.1.1.

Ez a függelék a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás jelentésére vonatkozó rendelkezéseket és a vizsgálati eljárást határozza meg az 595/2009/EK rendelet és e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesített járműtípus EK-típusjóváhagyásának 2 380 kg feletti, de 2 610 kg-ot meg nem haladó referenciatömegű járműre történő kiterjesztéséhez."

5.1.2.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 12. melléklete 1. függelékének A.1.2.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "A.1.2.1.

A motortípus tekintetében az 595/2009/EK rendelet és e rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített motorral rendelkező jármű EU-típusjóváhagyásának 2 380 kg feletti, de legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű járműre történő kiterjesztéséhez a gyártónak kizárólag a sebességgörbe és az REESS töltési egyensúlya (RCB) tekintetében megengedett korrekciókkal teljesítenie kell az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. mellékletének 6. almellékletében előírt 1. típusú kibocsátásvizsgálati eljárások által a CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás mérésére vonatkozóan megállapított követelményeket. A CO2-kibocsátásokat az A6/2. táblázat szerint kell meghatározni, figyelmen kívül hagyva a kritikus kibocsátás vizsgálati eredményeit, amennyiben a jármű a vizsgálat során nem alkalmaz kibocsátáscsökkentési segédstratégiát, és azt VH-nak kell tekinteni. Az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet I. melléklete 8a. függelékének I. részében a 2.1. pontig bezárólag és a 8b. függelékében meghatározott vizsgálati jegyzőkönyveket be kell nyújtani a típusjóváhagyó hatóságokhoz, beleértve a károsanyag-kibocsátási eredményeket is.

A gyártónak aláírt nyilatkozatot kell benyújtania a típusjóváhagyó hatósághoz arról, hogy a kiterjesztés iránti kérelemben szereplő valamennyi változat és kivitel megfelel az 595/2009/EK rendeletben előírt típusjóváhagyási kibocsátási követelményeknek, és hogy az 1. típusú vizsgálatot az előző bekezdéssel összhangban végezték el.

A motortípus tekintetében az 595/2009/EK rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített motorral rendelkező, 2 380 kg feletti, de legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű jármű meglévő EU-típusjóváhagyásai legkésőbb e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig meghosszabbíthatók.

Etanolüzemű (ED95) kompressziós gyújtású motorok esetében a tüzelőanyag-fogyasztás értékeinek kiszámításához rögzített szén-hidrogén-oxigénarányt kell alkalmazni, amely C1H2,92O0,46."

5.2.

Vegyes üzemű járművek típusjóváhagyását e szakasz alapján nem lehet kiterjeszteni.

IX. MELLÉKLET

A REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK SPECIFIKÁCIÓI

A kompressziós gyújtású, valamint a vegyes üzemű motorok vizsgálatához használandó tüzelőanyagok műszaki adatai

Típus: Dízel (B7)

Paraméter	Mértékegység	Határértékek (1)		Vizsgálati módszer
Paraméter	Mértékegység	alsó	felső	Vizsgálati módszer
Cetánindex		46,0		EN ISO 4264
Cetánszám (2)		52,0	56,0	EN ISO 5165
Sűrűség 15 °C-on	kg/m3	833,0	837,0	EN ISO 12185
Desztilláció:
— 50 %-os frakció	°C	245,0	—	EN ISO 3405
— 95 %-os frakció	°C	345,0	360,0	EN ISO 3405
— végforrpont	°C	—	370,0	EN ISO 3405
Lobbanáspont	°C	55	—	EN ISO 2719
Zavarosodási pont	°C	—	– 10	EN 23015
Viszkozitás 40 °C-on	mm2/s	2,30	3,30	EN ISO 3104
Többgyűrűs aromás szénhidrogének	tömeg%	2,0	4,0	EN 12916
Kéntartalom	mg/kg	—	10,0	EN ISO 20846 EN ISO 20884
Rézkorrózió, 3 óra, 50 °C		—	1. osztály	EN ISO 2160
Conradson-szám (10 % DR)	tömeg%	—	0,20	EN ISO 10370
Hamutartalom	tömeg%	—	0,010	EN ISO 6245
Összes szennyeződés	mg/kg	—	24	EN 12662
Víztartalom	mg/kg	—	200	EN ISO 12937
Savszám	mg KOH/g	—	0,10	EN ISO 6618
Kenőképesség (HFRR, kopáskontúr átmérője 60 °C-on)	μm	—	400	EN ISO 12156
Oxidációs stabilitás 110 °C-on (3)	óra	20,0		EN 15751
Zsírsav-metil-észter (FAME) (4)	térf.%	6,0	7,0	EN 14078
(1) A specifikációban szereplő értékek „valódi értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E statisztikai okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának törekednie kell a nulla értékre ott, ahol a megadott legnagyobb érték 2R, és az átlagértékre a felső és alsó határértékek megadásakor. Ha nem egyértelmű, hogy a tüzelőanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor ennek eldöntéséhez az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (2) A cetánszám tartománya nincs összhangban azzal a követelménnyel, hogy a tartomány legalább 4R legyen. A tüzelőanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén azonban az ISO 4259 előírásait lehet használni az ilyen viták megoldására, feltéve, hogy egyszeri meghatározások helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendő a szükséges pontosság eléréséhez. (3) Az oxidációs stabilitás ellenőrzése mellett is szükséges lehet az eltarthatóság korlátozására. Ki kell kérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az eltarthatóságra vonatkozóan. (4) A zsírsav-metil-észter (FAME) részarányának meg kell felelnie az EN 14214 szabvány specifikációjának.

Típus: tiszta biodízel (B100) kompressziós gyújtású motorok esetében

Paraméter	Mértékegység	Határértékek		Vizsgálati módszer
Paraméter	Mértékegység	alsó	felső	Vizsgálati módszer
FAME-tartalom	tömeg %	96,5	–	EN 14103
Sűrűség 15 °C-on	kg/m3	860	900	EN ISO 3675 EN ISO 12185
Viszkozitás 40 °C-on (1)	mm2/s	3,50	5,00	EN ISO 3104 EN 16896
Lobbanáspont	°C	101	–	EN ISO 2719 EN ISO 3679 (2)
Cetánszám (3)	–	51,0	–	EN ISO 5165 EN 15195 EN 16715 EN 17155
Rézszalagos korrózió (3 óra 50 °C-on)	Minősítés	1. osztály		EN ISO 2160
Oxidációs stabilitás (110 °C-on)	h	8,0	–	EN 14112 EN 15751
Savszám	mg KOH/g	–	0,50	EN 14104
Jódszám	g jód/100 g	–	120	EN 14111 EN 16300
Linolénsav-metil-észter	tömeg%	–	12,0	EN 14103
Többszörösen telítetlen (≥ 4 kettős kötésű) metilészterek	tömeg %	–	1,00	EN 15779
Metanoltartalom	tömeg %	–	0,20	EN 14110
Monoglicerid-tartalom	tömeg %	–	0,70	EN 14105
Digliceridtartalom	tömeg %	–	0,20	EN 14105
Trigliceridtartalom	tömeg %	–	0,20	EN 14105
Szabad glicerin	tömeg %	–	0,02	EN 14105 EN 14106
Összes glicerin	tömeg %	–	0,25	EN 14105
Víztartalom	tömeg %	–	0,050	EN ISO 12937
Összes szennyeződés	mg/kg	–	24	EN 12662
Szulfáthamu-tartalom	tömeg %	–	0,02	ISO 3987
Kéntartalom	mg/kg	–	10,0	EN ISO 20846 EN ISO 20884 EN ISO 13032
I.csoportba tartozó fémek (Na+K)	mg/kg	–	5,0	EN 14108 EN 14109 EN 14538
II.csoportba tartozó fémek (Ca+Mg)	mg/kg	–	5,0	EN 14538
Foszfortartalom	mg/kg	–	4,0	EN 14107 EN 16294
(1) Ha a CFPP értéke –20 °C vagy alacsonyabb, a viszkozitást –20 °C hőmérsékleten kell mérni. A mért érték a 48 mm2/s-ot nem haladhatja meg. Ebben az esetben a kétfázisú rendszerben tanúsított nemnewtoni viselkedés miatt a szabványos vizsgálati módszereket a precíziós adatok nélkül kell alkalmazni. (2) 2 ml-es mintát és hőérzékelő berendezéssel felszerelt készüléket kell használni. (3) Egyes vizsgálati módszerek precíziós meghatározása nem tartalmazza a FAME származtatott cetánszámának megállapítását.

Típus: Dízel-etanol erre kialakított kompressziós gyújtású motorokra (ED95) (1)

Paraméter	Mértékegység	Határértékek (2)		Vizsgálati módszer (3)
		minimum	maximum	Vizsgálati módszer (3)
Teljes alkoholtartalom (Etanol, beleértve a nagyobb telítettségű alkoholtartalmat)	tömeg %	92,4		EN 15721
Más nagyobb telítettségű alkoholok (C3–C5)	tömeg %		2,0	EN 15721
Metanol	tömeg %		0,3	EN 15721
Sűrűség 15 °C-on	kg/m3	793,0	815,0	EN ISO 12185
Savasság, ecetsavban megadva	tömeg %		0,0025	EN 15491
Küllem		Áttetsző és világos
Lobbanáspont	°C	10		EN 3679
Száraz maradék	mg/kg		15	EN 15691
Víztartalom	tömeg %		6,5	EN 15489 (4) EN-ISO 12937 EN15692
Aldehidek, acetaldehidben megadva	tömeg %		0,0050	ISO 1388-4
Észterek, etilacetátban megadva	tömeg %		0,1	ASTM D1617
Kéntartalom	mg/kg		10,0	EN 15485 EN 15486
Szulfátok	mg/kg		4,0	EN 15492
Szilárd szennyeződés	mg/kg		24	EN 12662
Foszfor	mg/l		0,20	EN 15487
Szervetlen klór	mg/kg		1,0	EN 15484 vagy EN 15492
Réz	mg/kg		0,100	EN 15488
Elektromos vezetőképesség	μS/cm		2,50	DIN 51627-4 vagy prEN 15938
(1) Az etanol tüzelőanyaghoz a motorgyártó előírása szerint cetánszámjavító adagolható, ha kedvezőtlen mellékhatások nem ismertek. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a legnagyobb megengedett mennyiség 10 % m/m. (2) A specifikációban szereplő értékek „valódi értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E statisztikai okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának törekednie kell a nulla értékre ott, ahol a megadott legnagyobb érték 2R, és az átlagértékre a felső és alsó határértékek megadásakor. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor ennek eldöntéséhez az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (3) Egyenértékű ISO-módszereket fognak elfogadni, amikor azok kiadásra kerülnek a fenti tulajdonságokra. (4) Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor ennek eldöntéséhez az EN 15489 szabvány előírásait kell alkalmazni.

A szikragyújtású, valamint a vegyes üzemű motorok vizsgálatához használandó tüzelőanyagok műszaki adatai

Típus: Benzin (E10)

Paraméter	Mértékegység	Határértékek (1)		Vizsgálati módszer
Paraméter	Mértékegység	alsó	felső	Vizsgálati módszer
Kísérleti oktánszám (RON) (2)		95,0	98,0	EN ISO 5164
Motoroktánszám (MON) (2)		85,0	89,0	EN ISO 5163
Sűrűség 15 °C-on	kg/m3	743,0	756,0	EN ISO 12185
Gőznyomás (DVPE)	kPa	56,0	60,0	EN 13016-1
Víztartalom		max. 0,05 Megjelenés – 7 °C-on: áttetsző és világos		EN 12937
Desztilláció:
— 70 °C-os frakció	térf.%	34,0	46,0	EN ISO 3405
— 100 °C-os frakció	térf.%	54,0	62,0	EN ISO 3405
— 150 °C-os frakció	térf.%	86,0	94,0	EN ISO 3405
— végforrpont	°C	170	195	EN ISO 3405
Maradék	térf.%	—	2,0	EN ISO 3405
Szénhidrogén-összetétel:
— olefinek	térf.%	6,0	13,0	EN 22854
— aromásak	térf.%	25,0	32,0	EN 22854
— benzol	térf.%	—	1,00	EN 22854 EN 238
— telítettek	térf.%	jegyzőkönyv		EN 22854
Szén-hidrogén arány		jegyzőkönyv
Szén-oxigén arány		jegyzőkönyv
Indukciós periódus (3)	perc	480	—	EN ISO 7536
Oxigéntartalom (4)	tömeg%	3,3	3,7	EN 22854
Oldószerrel kimosott gyanta (Gyantamaradék)	mg/100ml	—	4	EN ISO 6246
Kéntartalom (5)	mg/kg	—	10	EN ISO 20846 EN ISO 20884
Rézkorrózió, 3 óra, 50 °C		—	1. osztály	EN ISO 2160
Ólomtartalom	mg/l	—	5	EN 237
Foszfortartalom (6)	mg/l	—	1,3	ASTM D 3231
Etanol (4)	térf.%	9,0	10,0	EN 22854
(1) A specifikációban szereplő értékek „valódi értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E statisztikai okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának törekednie kell a nulla értékre ott, ahol a megadott legnagyobb érték 2R, és az átlagértékre a felső és alsó határértékek megadásakor. Ha nem egyértelmű, hogy a tüzelőanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor ennek eldöntéséhez az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (2) A MON-ra és a RON-ra vonatkozó, 0,2 értékű korrekciós tényezőt kell majd levonni a végeredmény EN 228:2008 szabvány szerinti kiszámításához. (3) A tüzelőanyag tartalmazhat rendes körülmények között a finomítókban a benzin stabilizálására használt antioxidánsokat és fémdezaktivátorokat, de detergens/diszpergáló adalékokat és oldó olajokat nem szabad alkalmazni. (4) Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. (5) Meg kell adni az 6. típusú vizsgálatokhoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát. (6) Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. (2) Az egyenértékű EN/ISO-módszereket kell majd alkalmazni, amikor azok kiadásra kerülnek a fenti jellemzőkre vonatkozóan.

Típus: Etanol (E85)

Paraméter	Mértékegység	Határértékek (1)		Vizsgálati módszer
Paraméter	Mértékegység	minimum	maximum	Vizsgálati módszer
Kísérleti oktánszám (RON)		95,0	—	EN ISO 5164
Motoroktánszám (MON)		85,0	—	EN ISO 5163
Sűrűség 15 °C-on	kg/m3	jelentés		ISO 3675
Gőznyomás	kPa	40,0	60,0	EN ISO 13016-1 (DVPE)
Kéntartalom (2)	mg/kg	—	10	EN 15485 vagy EN 15486
Oxidációs stabilitás	perc	360		EN ISO 7536
Gyantamaradék (oldószerrel kimosva)	mg/100 ml	—	5	EN-ISO 6246
Küllem Ezt környezeti hőmérsékleten, illetve 15 °C hőmérsékleten (amelyik nagyobb) kell meghatározni.		Áttetsző és világos, láthatóan mentes lebegő vagy lecsapódott szennyeződésektől		Szemrevételezés
Etanol és nagyobb szénatomszámú alkoholok (3)	térf. %	83	85	EN 1601 EN 13132 EN 14517 E DIN 51627-3
Nagyobb szénatomszámú alkoholok (C3–C8)	térf. %	—	2,0	E DIN 51627-3
Metanol	térf. %		1,00	E DIN 51627-3
Benzin (4)	térf. %	mérleg		EN 228
Foszfor	mg/l	0,20 (5)		EN 15487
Víztartalom	térf. %		0,300	EN 15489 vagy EN 15692
Szervetlenklorid-tartalom	mg/l		1	EN 15492
pHe		6,5	9,0	EN 15490
Rézlemez-korrózió (3 óra 50 °C-on)	minősítés	1. osztály		EN ISO 2160
Savasság (ecetsavként – CH3COOH)	tömeg % (mg/l)	—	0,0050 (40)	EN 15491
Elektromos vezetőképesség	μS/cm	1,5		DIN 51627-4 vagy prEN 15938
Szénhidrogén arány		jelentés
Szén-oxigén arány		jelentés
(1) A specifikációban szereplő értékek „valódi értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe E statisztikai okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának törekednie kell a nulla értékre ott, ahol a megadott legnagyobb érték 2R, és az átlagértékre a felső és alsó határértékek megadásakor. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor ennek eldöntéséhez az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (2) Meg kell adni a kibocsátásmérésekhez használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát. (3) Az ólmozatlan benzin részaránya úgy határozható meg, mint 100 mínusz a víz, az alkoholok, valamint az MTBE és az ETBE százalékos részarányának összege. (4) Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. (5) Az EN 15376 szabvány specifikációinak megfelelő etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz.

Típus: PB-gáz

Paraméter	Mértékegység	A. tüzelőanyag	B. tüzelőanyag	Vizsgálati módszer
Összetétele:				EN 27941
C3-tartalom	térf. %	30 ± 2	85 ± 2
C4-tartalom	térf. %	maradék (1)	maradék (1)
< C3, > C4	térf. %	legfeljebb 2	legfeljebb 2
Olefinek	térf. %	legfeljebb 12	legfeljebb 15
Lepárlási maradék	mg/kg	legfeljebb 50	legfeljebb 50	EN 15470
Víztartalom 0 °C-on		szabad	szabad	EN 15469
Összes kéntartalom, az illatosítószert is beleértve	mg/kg	legfeljebb 10	legfeljebb 10	EN 24260, ASTM D 3246, ASTM 6667
Kénhidrogén		nincs	nincs	EN ISO 8819
Rézszalagos korrózió (1 óra 40 °C-on)	minősítés	1. osztály	1. osztály	ISO 6251 (2)
Szag		jellemző	jellemző
Motoroktánszám (3)		legalább 89,0	legalább 89,0	EN 589 B. melléklet
(1) Az egyenlőség a következőképpen szól: maradék = 100 – C3 – < C3 – > C4. (2) Előfordulhat, hogy ez a módszer nem jelzi pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a minta korróziógátló szereket vagy más olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a mintának a rézlemezre gyakorolt korróziós hatását. Ezért az ilyen vegyületek felhasználása tilos, ha az kizárólag a vizsgálat befolyásolása céljából történne. (3) A motor gyártójának kérésére a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséhez magasabb motoroktánszám használható.

Típusa: Földgáz/biometán

Jellemzők	Mértékegységek	Alapérték	Határértékek		Vizsgálati módszer
			minimum	maximum	Vizsgálati módszer
			GR referencia-tüzelőanyag
Összetétele:
Metán		87	84	89
Etán		13	11	15
Maradék (1)	mól %	—	—	1	ISO 6974
Kéntartalom	mg/m3 (2)	—		10	ISO 6326-5

(1) Inert gázok + C2+ (2) Az értéket normál körülmények között kell meghatározni, 293,2 K (20 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson.

G23 referencia-tüzelőanyag
Összetétele:
Metán		92,5	91,5	93,5
Maradék (1)	mól %	—	—	1	ISO 6974
N2	mól %	7,5	6,5	8,5
Kéntartalom	mg/m3 (2)	—	—	10	ISO 6326-5

(1) Inert gázok (az N2 kivételével) + C2+ C2+ (2) Az értéket 293,2 K (20 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson kell meghatározni.

G25 referencia-tüzelőanyag
Összetétele:
Metán	mól %	86	84	88
Maradék (1)	mól %	—	—	1	ISO 6974
N2	mól %	14	12	16
Kéntartalom	mg/m3 (2)	—	—	10	ISO 6326-5
(1) Inert gázok (az N2 kivételével) + C2+ C2+ (2) Az értéket 293,2 K (20 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson kell meghatározni.

G20 referencia-tüzelőanyag
Összetétele:
Metán	mól %	100	99	100	ISO 6974
Maradék (1)	mól %	—	—	1	ISO 6974
N2	mól %				ISO 6974
Kéntartalom	mg/m3 (2)	—	—	10	ISO 6326-5
Wobbe-index (nettó)	MJ/m3 (3)	48,2	47,2	49,2
(1) Inert gázok (az N2 kivételével) + C2+ C2+ (2) Az értéket 293,2 K (20 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson kell meghatározni. (3) Az értéket 273,2 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson kell meghatározni.

X. MELLÉKLET

FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet az e rendelet hatálya alá tartozó motorrendszerekből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó működési szempontokat írja le.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 2. szakaszában megállapított követelményekkel, az e rendelet 2.2.1. pontjában felsorolt kivételekkel.

2.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 2.3.2.1. és 2.3.2.2. szakaszát a következőképpen kell érteni: "2.3.2.1.

A részecske-utókezelő rendszer működését - beleértve a szűrést és a folyamatos regenerálási folyamatokat - az e melléklet 1. táblázatában meghatározott fedélzeti diagnosztikai határértékekhez képest kell ellenőrizni. 2.3.2.2.

Az e rendelet 4. cikkének (8) bekezdésében meghatározott időpontok előtt, teljes áramú részecskeszűrő (DPF) esetében a gyártó a 2.3.2.1. pontban meghatározott követelmények helyett választhatja az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének 8. függelékében meghatározott teljesítményfigyelési követelmények alkalmazását, ha műszaki dokumentációval igazolni tudja, hogy romlás esetén a motornak az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének 8. függelékében leírt vizsgálatban ismertetett üzemállapotai mellett pozitív korreláció áll fenn a szűrési hatékonyság csökkenése és a részecskeszűrő nyomásesés-kiesése (»nyomáskülönbsége«) között."

2.2.

A Bizottság 2012. december 31-ig felülvizsgálja az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 2.3.2.1. szakaszában megállapított megfigyelési követelményeket. Amennyiben a vonatkozó követelményeknek való megfelelés az e rendelet 4. cikkének (8) bekezdésében meghatározott időpontokig technikai okokból kivitelezhetetlennek bizonyul, a Bizottság javaslatot tesz az említett időpontok megfelelő módosítására.

2.4. Alternatív jóváhagyás

2.4.1.

Ha a gyártó kéri, az M2 és N1 kategóriájú járművek, a legfeljebb 7,5 tonna műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömegű M1 és N2 kategóriájú járművek és a 2001/85/EK irányelv I. mellékletében meghatározott I. osztályú, II. osztályú, valamint A. osztályú és B. osztályú, legfeljebb 7,5 tonna legnagyobb megengedett tömegű, M3 kategóriájú járművek esetében a 692/2008/EK rendelet XI. melléklete követelményeinek való megfelelést az e mellékletnek való megfeleléssel egyenértékűnek kell tekinteni a következő ekvivalenciák szerint:

2.4.1.1. A 692/2008/EK rendelet I. melléklete 6. függelékének 1. táblázatában az Euro 6-plusz IUPR fedélzeti diagnosztikára vonatkozó előírás egyenértékűnek tekintendő az e rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában szereplő A jellel.

2.4.1.2. A 692/2008/EK rendelet I. melléklete 6. függelékének 1. táblázatában az Euro 6-1 fedélzeti diagnosztikára vonatkozó előírás egyenértékűnek tekintendő az e rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában szereplő B jellel.

2.4.1.3. A 692/2008/EK rendelet I. melléklete 6. függelékének 1. táblázatában az Euro 6-2 fedélzeti diagnosztikára vonatkozó előírás egyenértékűnek tekintendő az e rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában szereplő C és D jellel.

2.4.1.4. Az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet I. melléklete 6. függelékének 1. táblázatában az Euro 6-2 fedélzeti diagnosztikára vonatkozó előírás egyenértékűnek tekintendő az e rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában szereplő E jellel.

2.4.1.a. Ha ilyen alternatív jóváhagyást használnak, a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó, az I. melléklet 4. függeléke 2. részének 3.2.12.2.7.1-3.2.12.2.7.4. pontjában szereplő információk helyébe a 692/2008/EK rendelet I. melléklete 3. függelékének 3.2.12.2.7. pontjában szereplő információk lépnek.

2.4.1.b. A 2.4.1. pontban említett ekvivalenciák a következő módon érvényesülnek: 2.4.1.b.1.

Az e rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában említett, azon jel szempontjából releváns fedélzeti diagnosztikai határértékeket és dátumokat kell alkalmazni, amelyre a típusjóváhagyást kérelmezik. 2.4.1.b.2.

A XIII. melléklet 2.1.2.2.1-2.1.2.2.5. pontjában leírt, az NOx-csökkentő megoldásokra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.

2.4.2.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4B. mellékletének 4. szakaszában és az e mellékletben előírt követelmények helyett azok a motorgyártók, amelyek világszintű éves termelése az e rendelet hatálya alá tartozó motortípusba tartozó motorból 500 motornál kevesebb, EK-típusjóváhagyást szerezhetnek e rendelet követelményei alapján, amennyiben a motorrendszer kibocsátáscsökkentő összetevőit legalább az áramkörök folytonossága és az érzékelők kimeneti jeleinek ésszerűsége és valószínűsége tekintetében ellenőrzik, és amennyiben az utókezelő rendszer legalább teljes kiesésre ellenőrzött. Azok a motorgyártók, amelyek világszintű éves termelése az e rendelet hatálya alá tartozó motortípusba tartozó motorból 50 motornál kevesebb, EK-típusjóváhagyást szerezhetnek e rendelet követelményei alapján, amennyiben a motorrendszer kibocsátáscsökkentő alkatrészeit legalább az áramkörök folytonossága és az érzékelők kimeneti jeleinek ésszerűsége és valószínűsége tekintetében ellenőrzik ("alkatrész-ellenőrzés").

A gyártó évi 500 motort meghaladó mennyiségre nem alkalmazhatja az e pontban foglalt alternatív rendelkezéseket.

2.4.4.

A jóváhagyó hatóság tájékoztatja a Bizottságot a 2.4.1. és 2.4.2. szakasz alapján megadott minden egyes típusjóváhagyás feltételeiről.

2.5. A gyártás megfelelősége

A fedélzeti diagnosztikai rendszerre a 2007/46/EK irányelv gyártásmegfelelőségi követelményei vonatkoznak.

Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer gyártásmegfelelőségének igazolása szükséges, az igazolást az e rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

2.6. Vegyes üzemű motorok és járművek

2.6.1.

A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek meg kell felelniük az e mellékletben a dízelmotorokra megállapított követelményeknek, függetlenül attól, hogy vegyes üzemmódban vagy dízel üzemmódban működnek-e.

2.6.2.

A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek a 2.6.1. ponton kívül az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 7. szakaszában a fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozóan előírt követelményeknek is meg kell felelniük.

2.6.3.

A 2.4.1. pontban az alternatív jóváhagyásra vonatkozóan meghatározott rendelkezések nem alkalmazandók a vegyes üzemű járművek és motorok esetében.

3. TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK

3.1.

A teljesítményre vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9B. mellékletének 5. szakaszában szereplő konkrét előírásokkal.

3.2. Fedélzeti diagnosztikai küszöbértékek

3.2.1.

A fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó fedélzeti diagnosztikai határértékek a kompressziós gyújtású motorok esetében az 1. táblázat, a szikragyújtású motorok esetében pedig a 2. táblázat "általános követelmények" soraiban meghatározott küszöbértékek.

3.2.2. A 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak végéig a kompressziós gyújtású motorokra az 1. táblázat "bevezetési időszak" sorában, a szikragyújtású motorokra pedig a 2. táblázat "bevezetési időszak" sorában megadott fedélzeti diagnosztikai határértékek vonatkoznak. 1. táblázat Fedélzeti diagnosztikai határértékek (kompressziós gyújtású motorok, ideértve a vegyes üzemű motorokat is) Határértékek mg/kWh-ban NOx Részecskék (PM) tömege Bevezetési időszak 1 500 25 Általános követelmények 1 200 25 2. táblázat Fedélzeti diagnosztikai határértékek (szikragyújtású motorok) Határértékek mg/kWh-ban NOx CO Bevezetési időszak 1 500 7 500 (1) Általános követelmények 1 200 7 500 (1) A határérték az I. melléklet 9. függeléke 1. táblázatának B sorában megállapított dátumoktól kezdve érvényes.

4. A DEMONSTRÁCIÓRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A demonstrációra vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 4. szakaszában ismertetett követelményekkel.

5. A DOKUMENTÁCIÓRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5.1.

A dokumentációra vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 5. szakaszában szereplő követelményekkel. A dokumentációcsomagot e rendelet 5. cikke (3) bekezdésének és I. melléklete 8. szakaszának rendelkezései szerint kell biztosítani.

6. A HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.1. A használat közbeni működésre vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 6. szakaszában megállapított követelményekkel, az e rendelet 6.1.1-6.1.3. pontjában felsorolt kivételekkel.

6.1.1.

A dokumentációcsomagot e rendelet 5. cikke (3) bekezdésének és 1. melléklete 8. szakaszának rendelkezései szerint kell biztosítani.

6.1.2. Legkisebb használat közbeni működési arány

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. mellékletének 6.2.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Az IUPR(min) legkisebb használat közbeni működési arány értéke minden ellenőrző rutin esetében 0,1."

6.1.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 1. függelékének A.1.5. szakaszában megállapított feltételeket a 4. cikk (7) bekezdésében megadott bevezetési időszak után felülvizsgálják.

6.2.

6.2.1.

A 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszakban a fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működésének értékelését az e melléklet 5. függelékében meghatározott rendelkezések szerint kell végezni.

6.2.2.

A 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszakban a fedélzeti diagnosztikai rendszernek nem kell kötelezően megfelelnie az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9A. melléklete 6.2.3. szakaszában megállapított követelményeknek.tében 0,1.

5. függelék

A fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni teljesítményének értékelése a bevezetési időszakban

1. ÁLTALÁNOS

1.1.

Ez a függelék határozza meg a fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működésének a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak alatt a 6. szakaszban meghatározott rendelkezések tekintetében történő értékelésekor követendő eljárást.

2. ELJÁRÁS A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE

2.1.

A fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működésének a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak alatt történő értékelése legalább kettő, használat közbeni működést vizsgáló, egyenként kilenc hónap időtartamú felmérésből álló felmérési programból tevődik össze. E két felmérést legkésőbb 2015. július 1-jéig be kell fejezni.

2.2.

Minden gyártó első felmérése akkor kezdődik, amikor az adott gyártó által gyártott és e rendelet szerint jóváhagyott motorral felszerelt első teljes vagy befejezett járművet forgalomba helyezik.

2.3.

A felméréseket az egyes gyártók szervezik meg és végzik el, azon jóváhagyó hatósággal szoros együttműködésben, az érintett járművekre vagy motorokra típusjóváhagyást adott.

2.4. Adatkezelés a 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak alatt

2.4.1. A 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak alatt e melléklet 4. függelékében meghatározott, a fedélzeti diagnosztika használat közbeni működésére vonatkozó követelmények értékelésének fejlesztése céljának elérése érdekében a gyártóknak meg kell adniuk a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság számára a következő információkat: a)

azok az IUPR-adatok, melyeket a gyártóknak e függelék 6. szakasza alapján kell megadniuk; b)

további fedélzeti diagnosztikai információk, melyeket a gyártóknak e rendelet szerint meg kell adniuk, és amelyek lehetnek titkosak is; c)

további, a gyártó által önkéntesen, a bevezetési időszak célja elérésének elősegítéseként megadott adatok, melyeket a gyártó kereskedelmi szempontból kényes információknak minősíthet.

2.4.2. A gyártó beleegyezése szükséges mindazon információknak a 2.4.1. és 2.4.3. szakaszban nem említett személyek számára történő átadásához, mely információk a 2.4.1. szakasz b) vagy c) pontjában említett kategóriákba tartoznak és e rendelet rendelkezései szerint titkosnak vagy kereskedelmi szempontból kényesnek minősülnek.

2.4.3. Példa a 2.4.1. szakasz c) pontjában meghatározott kategóriába tartozó kiegészítő adatok azon vonatkozásaira, melyeket ésszerűen lehet kereskedelmi szempontból kényesnek tekinteni: a)

azok az információk, melyek lehetővé teszik a jármű vagy motor gyártójának, a jármű üzemeltetőjének azonosítását vagy erre vonatkozóan ésszerű bizonyossággal következtetés levonását; b)

azok az információk, melyek fejlesztés alatt álló mérési technológiákra vonatkoznak.

2.5.

A 4. függelék 2.4. szakaszát kell alkalmazni a hibás vagy nem megfelelő kommunikációs interfész keltette problémákra.

2.6.

Nem megfelelőnek kell tekinteni azokat a motorokat vagy járműveket, melyeknél a használat közbeni működésre vonatkozó adatok gyűjtése befolyásolja a jármű fedélzeti diagnosztikai megfigyelési működését.

3. A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKA HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOK

3.1.

A valamely fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád megfelelőségének értékeléséhez figyelembe veendő, a fedélzeti diagnosztika használat közbeni működésére vonatkozó adatok a fedélzeti diagnosztikai rendszer által az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 9C. mellékletének 6. szakasza szerint rögzített és ugyanezen melléklet 7. szakaszának követelményei szerint elérhetővé tett adatok.

4. A MOTOR VAGY JÁRMŰ KIVÁLASZTÁSA

4.1. Motor kiválasztása

4.1.1. A 2.1. szakaszban előírt mindegyik felmérésben csak egy motorcsaládot és egy fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládot kell vizsgálni.

4.1.2. Ha a gyártó 2015. július 1. előtt több motorcsaládot vagy fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládot hoz forgalomba, a két felmérésnek eltérő motorcsaládra, illetve fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládra kell vonatkoznia.

4.1.3. Az elvégzendő egyik felmérést a gyártó által megadott információkra tekintettel a 2013. december 31. után várhatóan legnagyobb számban eladásra kerülő motorcsaládba tartozó motorral felszerelt járművek használatával kell elvégezni.

4.1.4. Azonos felmérésben továbbra is részt vehetnek az egy motorból álló motorcsaládba vagy fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládba tartozó motorok, még akkor is, ha az azokba szerelt ellenőrző rendszerek más generációba tartoznak vagy módosítási stádiumuk eltérő.

4.2. Jármű kiválasztása

4.2.1. A járműkiválasztásra az e melléklet 4. függelékének 4.2. pontjában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

5. HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉSI FELMÉRÉS

5.1. A használat közbeni működési adatok gyűjtése

5.1.1. A használat közbeni működésre vonatkozó adatok gyűjtésére a 4. függelék 5.1. szakaszában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

A 4. függelék 5.1.2. szakaszának rendelkezései ellenére értékelt ellenőrző monitorok csoportjainak eredményeit figyelmen kívül kell hagyni, ha a nem érte el nevezője a 25 legkisebb értéket, kivéve, ha az adatok figyelmen kívül hagyása következtében a kilenchónapos felmérés alatt mintavételre figyelembe vett száma 10 alá csökkenne.

5.2. A használat közbeni működés értékelése

5.2.1. A használat közbeni működés értékelését a járműszegmensben vizsgált fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládon belüli minden ellenőrzőrutin-csoportra el kell végezni.

5.2.2. Valamely egyedi motor ellenőrző rutinjai csoportjának tényleges működési arányát (IUPRg) azon jármű fedélzeti diagnosztikai rendszeréből kigyűjtött számlálóg és nevezőg értékéből kell számítani, melybe a motort beszerelték.

5.2.3. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád használat közbeni működésének értékelését a 6.5.1. szakasz követelményei szerint a járműszegmensben vizsgált fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládon belüli minden ellenőrzőrutin-csoportra el kell végezni.

5.2.4. Ha a 6.5.1. szakaszban említett feltételek valamelyike nem teljesül, ezt jelenteni kell a jóváhagyó hatóságnak, a gyártó e helyzet okára vonatkozó értékelésével és adott esetben azon munka tervével együtt, melyet a gyártó a kérdésnek a bevezetési időszak lejáratát követően az Unióban első alkalommal nyilvántartásba vett összes jármű tekintetében legkésőbb ...-ig történő orvoslására készít.

6. JELENTÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGNAK ÉS A BIZOTTSÁGNAK

Az e függelék rendelkezéseinek megfelelően elvégzett minden felmérésről a gyártó jelentést ad a jóváhagyó hatóságnak és az Európai Bizottságnak, a fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád használat közbeni működéséről szóló, a következő információkat tartalmazó jelentéssel együtt:

6.1. Azon motorcsaládok és fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok listája, melyeket a felmérésben vizsgáltak.

6.2. A felmérésben vizsgált járművekre vonatkozó információk, ideértve a következőket: a) a felmérésben vizsgált járművek teljes száma; b) a járműszegmensek száma és típusa; c) a járműazonosító szám és minden egyes jármű rövid leírása (típus-variáns-változat); d) az a szegmens, melybe az adott jármű tartozik; e) az egyes járművek szokásos feladattípusai vagy üzemmódjai; f) az egyes járművek által megtett kilométerek számára és/vagy a jármű motorja üzemóráinak száma.

6.3. Minden egyes jármű használat közbeni működésére vonatkozó információk: a) a számlálóg, a nevezőg és a használat közbeni működési arány (IUPRg) minden ellenőrzőrutin-csoportra; b) az általános nevező, a gyújtási ciklusok számlálójának értéke, a motor összes működési ideje.

6.4. a használat közbeni működési statisztika eredményei, ideértve a következőket: a) a minta IUPRg értékeinek átlagos értéke; b) azon motorok száma és mintához viszonyított százalékos aránya, melyek az IUPR(min)-t elérő IUPRg-vel rendelkeznek.

XI. MELLÉKLET

KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTŐ PÓTBERENDEZÉSEK ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet a kibocsátáscsökkentő pótberendezések önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kiegészítő előírásokat tartalmazza.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Pontozás

2.1.1.

Minden kibocsátáscsökkentő pótberendezésen azonosítás céljából fel kell tüntetni legalább a következőket: a)

a gyártó neve vagy védjegye; b)

a kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, ahogy az az 1. függelékben meghatározott mintának megfelelő adatközlő lapon szerepel.

2.1.2.

Minden eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezésen azonosítás céljából fel kell tüntetni legalább a következőket: a)

a jármű vagy motor gyártójának neve vagy védjegye; b)

az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, a 2.3. pontban említett adatközlő lap szerinti formában.

2.2. Dokumentáció

2.2.1.

Az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezést a következő információknak kell kísérniük: a)

a gyártó neve vagy védjegye; b)

a kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, ahogy az az 1. függelékben meghatározott mintának megfelelően kiadott adatközlő lapon szerepel; c)

azok a járművek vagy motorok (a gyártás évével együtt), amelyekhez a kibocsátáscsökkentő pótberendezést jóváhagyták, beleértve adott esetben egy azt feltüntető jelölést, ha a kibocsátáscsökkentő pótberendezés fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járműbe is beépíthető; d)

beépítési utasítások.

Az e pontban említett információknak szerepelniük kell a járműgyártó által a kibocsátáscsökkentő pótberendezés értékesítési helyein terjesztett termékkatalógusban.

2.2.2.

Minden eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezést a következő információknak kell kísérniük: a)

a jármű vagy motor gyártójának neve vagy védjegye; b)

az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, a 2.3. szakaszban említett adatközlő lap szerinti formában; c)

azok a járművek vagy motorok, amelyekhez az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés olyan típusú, amely az I. melléklet 4. függeléke 3.2.12.2.1. pontjának hatálya alá tartozik, beleértve adott esetben az azt feltüntető jelölést, ha az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járműbe is beépíthető; d)

beépítési utasítások.

Ezeknek az információknak szerepelniük kell a jármű vagy motor gyártója által az értékesítési helyeken terjesztett termékkatalógusban.

2.3.

Eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés esetében a jármű vagy a motor gyártója a jóváhagyó hatóság számára elektronikus formában biztosítja azokat a szükséges információkat, amelyek összekapcsolják a szóban forgó termékszámokat és a típus-jóváhagyási dokumentációt.

Ezek az információk az alábbiakat tartalmazzák: a)

a jármű(vek) vagy motor(ok) gyártmánya és típusa; b)

az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés(ek) gyártmánya és típusa; c)

az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés termékazonosító száma(i); d)

a vonatkozó motor- vagy járműtípus(ok) típus-jóváhagyási száma.

3. ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELE

3.1.

Az e rendelet alapján önálló műszaki egységként jóváhagyott típusnak megfelelő minden kibocsátáscsökkentő pótberendezést EK-típusjóváhagyási jellel kell ellátni.

3.2.

Ez a jel egy téglalapban lévő "e" betűből és azt követően az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető szám- vagy betűjeléből áll: 1.

Németország 2.

Franciaország 3.

Olaszország 4.

Hollandia 5.

Svédország 6.

Belgium 7.

Magyarország 8.

Cseh Köztársaság 9.

Spanyolország 11.

Egyesült Királyság 12.

Ausztria 13.

Luxemburg 17.

Finnország 18.

Dánia 19.

Románia 20.

Lengyelország 21.

Portugália 23.

Görögország 24.

Írország 25.

Horvátország 26.

Szlovénia 27.

Szlovákia 29.

Észtország 32.

Lettország 34.

Bulgária 36.

Litvánia 49.

Ciprus 50.

Málta

A jelnek a téglalap közelében a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében említett típus-jóváhagyási szám 4. részében található "alap-jóváhagyási számot" is tartalmaznia kell, amelyet az EK-típusjóváhagyás megadása időpontjához képest az 595/2009/EK irányelv vagy e rendelet legutóbbi jelentős műszaki módosításának sorszámát jelölő két szám előz meg. E rendelet esetében ez a szám a 00.

3.3.

Az EK-típusjóváhagyási jelet jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni a kibocsátáscsökkentő pótberendezésen. Lehetőség szerint láthatónak kell lennie a kibocsátáscsökkentő pótberendezés beépített állapotában is.

3.4.

Az önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jelének mintáját az I. melléklet 8. függeléke tartalmazza.

4. MŰSZAKI ÖVETELMÉNYEK

4.1. Általános követelmények

4.1.1.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezést úgy kell megtervezni, elkészíteni, és annak olyan módon felszerelhetőnek kell lennie, hogy a motor és jármű megfelelhessen azoknak a szabályoknak, amelyeknek eredetileg megfelelt, és a motor vagy jármű hasznos élettartama alatt és szokásos használati körülmények között a károsanyag-kibocsátás ténylegesen korlátozott legyen.

4.1.2.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezést pontosan arra a helyre kell beépíteni, ahol az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés volt, és a kipufogógáz kipufogócsövét, a hőmérséklet- és nyomásérzékelőket nem lehet módosítani.

4.1.3.

Ha az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés hővédelemmel van ellátva, a kibocsátáscsökkentő pótberendezésnek ugyanilyen védelemmel kell rendelkeznie.

4.1.4.

A cserealkatrész típusjóváhagyását kérelmező kérésére a motorrendszer eredeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság megkülönböztetésmentesen rendelkezésre bocsátja mindegyik vizsgált motorra az I. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő lap 1. részének 3.2.12.2.6.8.1. és 3.2.12.2.6.8.2. pontjában említett információkat.

4.2. Általános tartóssági követelmények

A kibocsátáscsökkentő pótberendezésnek tartósnak kell lennie, azaz azt úgy kell kialakítani, és annak olyan módon felszerelhetőnek kell lennie, hogy ésszerűen ellenálljon a rá ható korróziós és oxidációs hatásoknak, figyelembe véve a jármű használati körülményeit.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezést úgy kell kialakítani, hogy a kibocsátáscsökkentésben részt vevő alkotóelemek megfelelően védve legyenek a mechanikai behatásoktól annak biztosítása érdekében, hogy a motor vagy jármű hasznos élettartama alatt és szokásos használati körülmények között a károsanyag-kibocsátás ténylegesen korlátozott legyen.

A típusjóváhagyást kérelmező benyújtja a típusjóváhagyó hatóságnak a mechanikai behatásokkal szembeni szilárdság igazolására használt vizsgálat részleteit és a vizsgálat eredményeit.

4.3. A kibocsátásokra vonatkozó előírások

4.3.1. A kibocsátások értékelésére szolgáló eljárás vázlatos leírása

A 16. cikk (4) bekezdésének a) pontjában feltüntetett azon motorokat, amelyek olyan teljes kibocsátáscsökkentő rendszerrel vannak felszerelve, melynek része a típusjóváhagyás tárgyát képező kibocsátáscsökkentő pótberendezés, az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében ismertetett, alkalmazási céljuktól függő vizsgálatokkal kell bevizsgálni annak érdekében, hogy teljesítményüket a 4.3.1.1. és 4.3.1.2. pontban ismertetett eljárással össze lehessen hasonlítani az eredeti kibocsátáscsökkentő rendszer teljesítményével.

4.3.1.1.

Amennyiben a kibocsátáscsökkentő pótberendezés nem foglalja magában a teljes kibocsátáscsökkentő rendszert, csak új eredeti alkatrész vagy új eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezés használható a teljes rendszer kialakítására.

4.3.1.2.

A kibocsátáscsökkentő rendszert a 4.3.2.4. pontban ismertetett eljárás szerint öregíteni kell, és kibocsátáscsökkentési teljesítményének tartóssága tekintetében újra be kell vizsgálni.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezés tartósságának meghatározása két egymás után elvégzett kipufogógáz kibocsátásmérési sorozat összehasonlításából történik: a)

az első mérési sorozatot a 12 WHSC-ciklust futott kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel folytatják le; b)

a második mérési sorozatot az alábbiakban ismertetett eljárással öregített kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel folytatják le.

Amennyiben a jóváhagyást ugyanazon motorgyártó eltérő motortípusaira kérik és feltéve, hogy ezek az eltérő motortípusok azonos eredeti kibocsátáscsökkentő rendszerrel vannak felszerelve, a vizsgálat a jóváhagyó hatósággal való megállapodást követően kiválasztott legalább két motorra korlátozódhat.

4.3.2. Eljárás a kibocsátáscsökkentő pótberendezés kibocsátáscsökkentési teljesítményének értékelésére

4.3.2.1.

A motor(oka)t a 16. cikk (4) bekezdése szerint fel kell szerelni új eredeti kibocsátáscsökkentő berendezéssel.

A kipufogógáz-utókezelő rendszert 12 WHSC-ciklussal kell előkondicionálni. Az előkondicionálást követően a motorokat az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében meghatározott WHDC eljárással kell bevizsgálni. Minden megfelelő típuson három-három kipufogógáz-mérést kell végezni.

Az eredeti kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vagy eredeti kipufogógáz-utókezelő csererendszerrel szerelt vizsgált motoroknak meg kell felelniük a motor vagy a jármű típusjóváhagyása szerinti határértékeknek.

4.3.2.2. Kipufogógáz-mérés kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel

Az értékelt kibocsátáscsökkentő pótberendezést a 4.3.2.1. pont előírásai szerint a vizsgált kipufogógáz-utókezelő rendszerbe kell szerelni, az adott eredeti kipufogógáz-utókezelő komponens helyére.

Ezt követően a kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszert 12 WHSC-ciklussal kell előkondicionálni. Az előkondicionálást követően a motorokat az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében meghatározott WHDC eljárással kell bevizsgálni. Minden megfelelő típuson három-három kipufogógáz-mérést kell végezni.

4.3.2.3. A kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel felszerelt motor károsanyag-kibocsátásának kezdeti értékelése A kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel felszerelt motor károsanyag-kibocsátására vonatkozó előírások akkor tekintendők teljesítettnek, ha az eredmények valamennyi vonatkozó káros anyagra (CO, HC, összes szénhidrogén, metán, NOx, ammónia, részecsketömeg és részecskeszám, a motor típusjóváhagyásának megfelelően) teljesítik az alábbi feltételeket: (1) M ≤ 0,85S + 0,4G; (2) M ≤ G ahol:

a kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel végzett három vizsgálatból az adott káros anyag kibocsátásának átlagos értéke.

az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezéssel, illetve az eredeti kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel végzett három vizsgálatból az adott káros anyag kibocsátásának átlagos értéke.

egy káros anyag tekintetében a jármű típusjóváhagyása szerinti kibocsátási határérték.

4.3.2.4. A kibocsátáscsökkentési teljesítmény tartóssága

A 4.3.2.2. pontnak megfelelően vizsgált és a kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszeren el kell végezni a 3. függelékben ismertetett tartóssági eljárásokat.

4.3.2.5. Kipufogógáz-mérés öregített kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel

Ezután az öregített kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló öregített kipufogógáz-utókezelő rendszert fel kell szerelni a 4.3.2.1. és 4.3.2.2. pontban használt vizsgált motorra.

Az öregített kipufogógáz-utókezelő rendszert 12 WHSC-ciklussal kell előkondicionálni, majd az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletében meghatározott WHDC eljárással kell bevizsgálni. Minden megfelelő típuson három-három kipufogógáz-mérést kell végezni.

4.3.2.6. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés öregedési tényezőjének meghatározása

Az öregedési tényező minden káros anyagra vonatkozóan a hasznosélettartam-végponton és a tartampróba kezdetén alkalmazott kibocsátási értékek aránya (pl. ha az A káros anyag kibocsátása a tartampróba kezdetén 1,50 g/kWh, a hasznosélettartam-végponton pedig 1,82 g/kWh, akkor az öregedési tényező 1,82/1,50 = 1,21).

4.3.2.7. A kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel felszerelt motor károsanyag-kibocsátásának értékelése Az öregített (a 4.3.2.5. pontban ismertetettek szerint) kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel felszerelt motor károsanyag-kibocsátására vonatkozó előírások akkor tekintendők teljesítettnek, ha az eredmények valamennyi vonatkozó káros anyagra (CO, HC, összes szénhidrogén, metán, NOx, ammónia, részecsketömeg és részecskeszám, a motor típusjóváhagyásának megfelelően) teljesítik az alábbi feltételt: M × AF ≤ G ahol:

az előkondicionált kibocsátáscsökkentő pótberendezéssel az öregítés előtt végzett három vizsgálatból az adott káros anyag kibocsátásának átlagos értéke (azaz a 4.3.2. szakaszból származó eredmények).

az öregedési tényező egy káros anyagra.

egy káros anyag tekintetében a jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti kibocsátási határérték.

4.3.3. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés technológiája szerinti motorcsalád

A gyártó létrehozhat kibocsátáscsökkentő pótberendezés technológiája szerinti motorcsaládot, amely azokkal az alapvető jellemzőkkel határozható meg, amelyeknek a család minden berendezésénél azonosaknak kell lenniük.

Ahhoz, hogy berendezések ugyanabba a kibocsátáscsökkentő pótberendezés technológiája szerinti motorcsaládba tartozzanak, az alábbiakkal kell rendelkezniük:

a) azonos kibocsátáscsökkentő mechanizmus (oxidációs katalizátor, három utas katalizátor, részecskeszűrő, szelektív redukciós katalizátor NOx-ra, stb.);

b) azonos hordozóréteg (azonos kerámia vagy fém);

c) azonos hordozóréteg-típus és cellasűrűség;

d) azonos katalizátor-anyagok és ha többféle van, ezek megegyező aránya;

e) azonos teljes katalizátoranyag-töltet;

f) azonos folyamat által használt azonos bevonóréteg.

4.3.4. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés kibocsátáscsökkentési teljesítménye tartósságának a technológia szerinti család öregedési tényezőjének használatával történő értékelése.

Amennyiben a gyártó kibocsátáscsökkentő pótberendezés technológiája szerinti motorcsaládot hozott létre, a 4.3.2. pontban ismertetett eljárások használhatóak az adott motorcsalád alapmotorja vonatkozásában az öregedési tényezők minden káros anyagra történő meghatározására. Az e vizsgálatok elvégzéséhez használt motorok űrtartalmának hengerenként legalább [0,75 dm3]-nek kell lennie.

4.3.4.1. A család tagjai teljesítménye tartósságának meghatározása.

A családba tartozó A. kibocsátáscsökkentő pótberendezést, melyet CA űrtartalmű motorba történő beszerelésre terveztek, ugyanolyan öregedési tényezővel rendelkezőnek lehet tekinteni, mint az P alap-kibocsátáscsökkentő pótberendezést, CP motorűrtartalom mellett, ha a következő feltételek teljesülnek:

VA / CA ≥ VP / CP

ahol:

Az A. kibocsátáscsökkentő pótberendezés hordozórétegének térfogata (dm3-ben).

Az ugyanazon családba tartozó P. alap-kibocsátáscsökkentő pótberendezés hordozórétegének térfogata (dm3-ben), valamint

mindkét motor azonos regenerációs módszert használ az eredeti kipufogógáz-utókezelő rendszerbe beépített kibocsátáscsökkentő berendezések tekintetében. Ez a követelmény csak akkor érvényesül, ha a regenerációt igénylő alkatrészek az eredeti kipufogógáz-utókezelő rendszerbe is be vannak építve.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, a család többi tagja kibocsátáscsökkentési teljesítményének tartóssága meghatározható a család adott tagjának a 4.3.2.1. 4.3.2.2. és 4.3.2.3. pontban meghatározott követelmények szerint meghatározott károsanyag-kibocsátási eredményekből (S), a család alapmotorjára meghatározott öregedési tényező használatával.

4.3.5. Tüzelőanyagok

Az I. melléklet 1.1.2. pontjában leírt esetben az e melléklet 4.3.1-4.3.2.7. pontjában meghatározott vizsgálati eljárást az eredeti motorrendszer gyártója által megadott tüzelőanyagokkal kell elvégezni. A típusjóváhagyó hatósággal egyetértésben azonban a 3. függelékben meghatározott és a 4.3.2.4. pontban említett tartóssági eljárást kizárólag azzal a tüzelőanyaggal lehet elvégezni, amelyik az öregedés tekintetében a legrosszabb esetet képviseli.

4.4. A kipufogási ellennyomásra vonatkozó előírások

A kipufogási ellennyomás miatt a teljes kipufogórendszerben nem léphető túl az I. melléklet 4.1.2. pontja szerinti érték.

4.5. A fedélzeti diagnosztika kompatibilitásra vonatkozó előírások (csak fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járművekre történő felszerelésre szánt kibocsátáscsökkentő pótberendezésekre vonatkozik)

4.5.1.

A fedélzeti diagnosztikai kompatibilitás bemutatása csak akkor szükséges, ha az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés ellenőrzése az eredeti elrendezésben történt.

4.5.2.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezés fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való kompatibilitását az e rendelet X. mellékletében és az ENSZ-EGB 49. sz. előírás 9B. mellékletében ismertetett eljárások használatával lehet demonstrálni azon kibocsátáscsökkentő pótberendezések tekintetében, melyeket az 595/2009/EK rendelet és e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesített motorokba vagy járműtípusokba történő beszerelésre szánnak.

4.5.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának a kibocsátáscsökkentő pótberendezésektől eltérő összetevőkre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

4.5.4.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezések gyártója az eredeti típusjóváhagyás során alkalmazottal megegyező előkondicionálási és vizsgálati eljárást alkalmazhatja. Ebben az esetben a jármű motorjának eredeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság kérésre és megkülönböztetésmentesen átadja az I. melléklet 4. függelékének vizsgálati feltételekre vonatkozó függelékét, mely tartalmazza azon előkondicionálási és vizsgálati ciklusok számát és típusát, melyet az eredeti alkatrész gyártója a kibocsátáscsökkentő berendezés fedélzeti diagnosztikai vizsgálatához használt.

4.5.5.

A fedélzeti diagnosztikai rendszer által ellenőrzött összes más alkatrész rendeltetésszerű beépítésének és működésének vizsgálata érdekében a fedélzeti diagnosztikai rendszer bármilyen kibocsátáscsökkentő pótberendezések felszerelését megelőzően nem jelezhet működési hibát és nem tárolhat hibakódokat. E célból az 4.3.2-4.3.2.7. pontban leírt vizsgálatok befejezése után a fedélzeti diagnosztikai rendszer állapotának értékelését fel lehet használni.

4.5.6.

A hibajelző nem léphet működésbe a jármű 4.3.2-4.3.2.7. pontban előírt működtetése során.

4.6. A NOx-szabályozásra szolgáló megoldásokkal való kompatibilitásra vonatkozó előírások (csak a NOx-koncentrációt közvetlenül a kipufogógázban mérő érzékelőkkel ellátott járművekbe történő beszerelésre szánt kibocsátáscsökkentő pótberendezésekre vonatkozik)

4.6.1.

A NOx-szabályozásra szolgáló megoldások kompatibilitásának igazolása csak akkor szükséges, ha az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés ellenőrzése az eredeti elrendezésben történt.

4.6.2.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezésnek a NOx-szabályozásra szolgáló megoldásokkal való kompatibilitását az e rendelet XIII. mellékletében leírt eljárásokkal kell igazolni azon kibocsátáscsökkentő pótberendezések tekintetében, melyeket az 595/2009/EK rendelet és e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesített motorokba vagy járműtípusokba történő beszerelésre szánnak.

4.6.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának a kibocsátáscsökkentő pótberendezésektől eltérő összetevőkre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

4.6.4.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezések gyártója az eredeti típusjóváhagyás során alkalmazottal megegyező előkondicionálási és vizsgálati eljárást alkalmazhatja. Ebben az esetben a jármű motorjának eredeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság kérésre és megkülönböztetésmentesen átad egy, az I. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő laphoz függelékként csatolt adatközlő lapot, amely tartalmazza azon előkondicionálási ciklusok számát és típusát, valamint azon vizsgálati ciklus típusát, melyet az eredeti alkatrész gyártója a kibocsátáscsökkentő berendezés NOx-szabályozásra szolgáló megoldásokkal összefüggő vizsgálatához használt.

4.6.5.

A 4.5.5. pont a fedélzeti diagnosztikai rendszer által ellenőrzött, az NOx-szabályozásra szolgáló megoldásokra vonatkozik.

5. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

5.1.

A gyártás megfelelőségének biztosítása érdekében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a 2007/46/EK irányelv 12. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

5.2. Különös rendelkezések

5.2.1.

A 2007/46/EK irányelv X. mellékletének 2.2. szakaszában említett ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a 692/2008/EK rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében a "kibocsátáscsökkentő berendezés típusa" meghatározott jellemzőknek való megfelelés vizsgálatára is.

5.2.2.

A 2007/46/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan az e melléklet 4.3. szakaszában leírt (a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó követelmények) vizsgálatokat lehet elvégezni. Ebben az esetben a jóváhagyás birtokosa az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés helyett kérheti a típus-jóváhagyási vizsgálat során használt kibocsátáscsökkentő pótberendezés összehasonlítási alapként történő figyelembevételét is (vagy más mintáét, amely bizonyítottan megfelelt a jóváhagyott típusnak). Ebben az esetben a vizsgált mintával mért kibocsátási értékek átlagban nem haladhatják meg 15 %-nál nagyobb mértékben a referenciaként szolgáló mintával mért átlagértékeket.

1. függelék

MINTA

... sz. adatközlő lap

kibocsátáscsökkentő pótberendezés EK-típusjóváhagyásához

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (ha van): ...

0.3. Típusazonosító jelölések: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (ha van): ...

1. A BERENDEZÉS LEÍRÁSA

1.1. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés típusa: (oxidációs katalizátor, három utas katalizátor, szelektív redukciós katalizátor, részecskeszűrő stb.) ...

1.2. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés rajzai, amelyek részletesen ismertetik az 582/2011/EU rendelet 2. cikkében a "kibocsátáscsökkentő berendezés típus" meghatározott összes jellemzőt: ...

1.3. Azon motor- vagy járműtípus(ok) leírása, amelyhez a kibocsátáscsökkentő pótberendezést tervezték: ...

1.3.1. A motort és a jármű típusát (típusait) jellemző szám(ok) és/vagy jel(ek): ...

1.3.2. Azon eredeti kibocsátáscsökkentő berendezést jellemző szám(ok) és/vagy jel(ek), melynek felváltására a kibocsátáscsökkentő pótberendezés tervezték: ...

1.3.2. A kibocsátáscsökkentő pótberendezést úgy tervezték, hogy kompatibilis legyen a fedélzeti diagnosztikával? (Igen/nem) ( 9 )

1.3.3. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés kompatibilis meglévő járművel/motorrendszerekkel? (Igen/nem) (9)

1.4. A kibocsátáscsökkentő pótberendezésnek a motor kipufogó-gyűjtőcsövéhez (kipufogó-gyűjtőcsöveihez) viszonyított helyzetét megadó leírás és rajzok: ...

2. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTÁJA

(Legnagyobb méret: A4 (210 mm × 297 mm))

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Értesítés az alábbiakról:

- EK-típusjóváhagyás (1), ...,

- EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1), ...,

- EK-típusjóváhagyás elutasítása (1), ...,

- EK-típusjóváhagyás visszavonása (1), ...

alkatrész/önálló műszaki egység típusa vonatkozásában ( 10 )

tekintettel az 582/2011/EU rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.

A legutóbb a módosított, az 595/2009/EK rendelet és az 582/2011/EU rendelet. ...

Az EK-típusjóváhagyás száma: ...

A kiterjesztés indoka: ...

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az alkatrészen/önálló műszaki egységen ( 11 ) (termékazonosító szám): ...

0.3.1. A jelölés elhelyezése: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és felerősítésének módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe: ...

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1. A kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártmánya és típusa: (oxidációs katalizátor, három utas katalizátor, szelektív redukciós katalizátor, részecskeszűrő stb.) ...

1.2. Azok a motor- és járműtípus(ok), amely(ek)hez a kibocsátáscsökkentő berendezés típusa pótberendezésnek minősül: ...

1.3. Azok a motortípus(ok), amelyeken a kibocsátáscsökkentő pótberendezést bevizsgálták: ...

1.3.1. A kibocsátáscsökkentő pótberendezésről demonstrálták, hogy kompatibilis a fedélzeti diagnosztikával? (igen/nem) (10) ...

2. A vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: ...

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések: ...

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

Mellékletek

Információs csomag.

Vizsgálati jegyzőkönyv.

3. függelék

Tartóssági eljárás a kibocsátáscsökkentő pótberendezés kibocsátáscsökkentési teljesítményének értékelésére

Ez a függelék határozza meg a XI. melléklet 4.3.2.4. pontjában említett, a kibocsátáscsökkentő pótberendezés kibocsátáscsökkentési teljesítményének értékelésére szolgáló tartóssági eljárást.

2. A TARTÓSSÁGI ELJÁRÁS LEÍRÁSA

2.1.

A tartóssági eljárás egy adatgyűjtési szakaszból és egy tartampróbából áll.

2.2. Adatgyűjtési szakasz

2.2.1.

A kiválasztott, kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motort le kell hűteni a környezeti hőmérsékletre, és az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.1. és 7.6.2. szakaszának megfelelően le kell futtatni egy hidegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklust.

2.2.2.

Közvetlenül a hidegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklus után a motoron kilenc egymást követő, melegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklust kell végezni az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.4. szakaszának megfelelően.

2.2.3.

A 2.2.1. és 2.2.2. pontban meghatározott vizsgálati programot az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. melléklete 7.6.5. szakaszában meghatározott utasításoknak megfelelően kell elvégezni.

2.2.4.

Alternatív megoldásként a vonatkozó adatokat egy, a kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló, kiválasztott kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott, teljesen terhelt jármű járatásával is lehet gyűjteni. A vizsgálatot el lehet végezni vagy közúton, az e rendelet II. mellékletének 4.5-4.5.5. pontjában foglalt, a lefutásra vonatkozó követelményeket követve és a vezetési adatok széles körét rögzítve, vagy megfelelő görgős fékpadon. Közúti vizsgálat esetében a járművel egy e melléklet 5. függeléke szerinti hidegindításos vizsgálati ciklust, majd kilenc, a hidegindításos ciklussal megegyező melegindításos vizsgálati ciklust kell végezni úgy, hogy a motor által végzett munka megegyezzen a 2.2.1. és 2.2.2. pont szerinti munkával. Görgős fékpaddal végzett vizsgálat esetében az 5. függelék szerinti vizsgálati ciklusban az út szimulált lejtését úgy kell megválasztani, hogy megfeleljen a motor által a WHTC vizsgálati ciklusban végzett munkának.

2.2.5.

A típusjóváhagyó hatóság elutasítja a 2.2.4. pont szerint kapott hőmérsékleti adatokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok nem reálisak, és kéri vagy a vizsgálat megismétlését, vagy a 2.2.1., 2.2.2. és 2.2.3. pont szerinti vizsgálat elvégzését.

2.2.6.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezés hőmérsékletét a legmagasabb hőmérsékletű ponton a teljes vizsgálati program alatt fel kell jegyezni.

2.2.7.

Abban az esetben, ha a legmagasabb hőmérsékletű pont helye idővel változik, vagy ha nehéz meghatározni a helyét, a hőmérsékletet több megfelelő helyen is mérni kell és fel kell jegyezni.

2.2.8.

A hőmérsékletmérések számát és helyét a gyártó választja ki a típusjóváhagyó hatósággal egyetértésben, a legjobb műszaki megítélés alapján.

KÉP HIÁNYZIK

2.2.9.

A típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével egyetlen katalizátorágy-hőmérsékletet vagy a katalizátor bemeneti hőmérsékletét is alkalmazni lehet, ha az ágy hőmérsékletének több ponton való mérése megvalósíthatatlannak vagy túlságosan nehéznek bizonyul.

1. ábra

Példa a hőmérséklet-érzékelők helyére egy általános utókezelő berendezésben

2. ábra

Példa a hőmérséklet-érzékelők helyére zárt részecskeszűrő (DPF) esetében

2.2.10.

A vizsgálati program során a hőmérsékletet legalább másodpercenként egyszer (1 Hz) kell mérni és feljegyezni.

2.2.11.

A mért hőmérsékleteket legfeljebb 10 °C nagyságú osztályközzel rendelkező hisztogramba kell foglalni. A 2.2.7. pontban említett esetben minden másodperc legmagasabb hőmérsékletét kell feljegyezni a hisztogramban. A hisztogram minden egyes oszlopa az adott osztályközbe tartozó hőmérsékletmérési eredmények kumulált másodpercenkénti gyakoriságát ábrázolja.

2.2.12. Az egyes hőmérséklet-osztályközöknek megfelelő, órában kifejezett időt meg kell határozni, és extrapolálni kell a kibocsátáscsökkentő pótberendezés hasznos élettartamára az 1. táblázatban megadott értékeknek megfelelően. Az extrapolációnak azon a feltevésen kell alapulnia, hogy egy WHTC vizsgálati ciklus 20 km-nyi vezetésnek felel meg. 1. táblázat A kibocsátáscsökkentő pótberendezés hasznos élettartama az egyes járműkategóriákban, valamint a megfelelő WHTC vizsgálati ciklusok és üzemóraszámok Jármű-kategória: Távolság (km) A WHTC vizsgálati ciklusok megfelelő száma A megfelelő üzemóraszám Az M1, N1 és N2 kategóriájú járművekbe beszerelt motorrendszerek 114 286 5 714 2 857 A legfeljebb 16 tonna műszakilag megengedett legnagyobb tömegű N2 vagy N3 kategóriájú és a 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű M3 kategóriájú, I. osztályú, II. osztályú és A. osztályú vagy B. osztályú járművekbe szerelt motorrendszerek 214 286 10 714 5 357 A 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű N3 kategóriájú és a 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű M3 kategóriájú, III. osztályú és B. osztályú járművekbe szerelt motorrendszerek 500 000 25 000 12 500

2.2.13.

A különböző berendezések adatgyűjtési szakaszát egyidejűleg is le lehet bonyolítani.

2.2.14.

Aktív regenerálás mellett működő rendszerek esetében a 2.2.1. és 2.2.2. pontban meghatározott vizsgálati program alatt bekövetkező regenerálási szakaszok számát, hosszát és hőmérsékletét fel kell jegyezni. Ha nem került sor aktív regenerálásra, a 2.2.2. pontban meghatározott melegindításos vizsgálati programot meg kell hosszabbítani, hogy legalább két aktív regenerációt magában foglaljon.

2.2.15.

Az adatgyűjtési időszak alatt bekövetkező, g/h-ban kifejezett kenőanyag-fogyasztást egy alkalmas módszerrel, például a 6. függelékben leírt, a kenőanyag leeresztésére és megmérésére szolgáló eljárással fel kell jegyezni. Ehhez a motort egymást követő WHTC vizsgálati ciklusok végrehajtása során 24 órán keresztül járatni kell. Azokban az esetekben, amikor az olajfogyasztás pontos mérési eredménye nem áll rendelkezésre, a gyártó a típusjóváhagyó hatósággal egyetértésben az alábbi lehetőségeket alkalmazhatja a kenőanyag-fogyasztás meghatározására: a)

30 g/h alapértelmezett érték; b)

a gyártó által kért, megbízható adatokon és információkon alapuló és a típusjóváhagyó hatósággal egyeztetett érték.

2.3. Referencia-hőmérsékletnek megfelelő öregítési idő kiszámítása

2.3.1.

A 2.2-2.2.15. pontnak megfelelően feljegyzett hőmérsékleteket a gyártó által kért és a típusjóváhagyó hatóság által jóváhagyott, az adatgyűjtési szakaszban feljegyzett hőmérsékleti értékek tartományába eső Tr referencia-hőmérsékletre kell csökkenteni.

2.3.2.

A 2.2.13. pontban meghatározott esetben a Tr értéke minden egyes berendezés esetében eltérő lehet.

KÉP HIÁNYZIK

2.3.3.

A 2.2.11. pontban említett osztályközök mindegyikére ki kell számítani a referencia-hőmérsékletnek megfelelő öregítési időt a következő egyenlet szerint:

1. egyenlet:

ahol: R

a kibocsátáscsökkentő pótberendezés termikus aktivitása.

Az alábbi értékeket használják fel: - dízel oxidációs katalizátor (DOC): 18 050 - katalizátoros zárt részecskeszűrő (DPF): 18 050 - vas-zeolit (Fe-Z) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR) vagy ammónia-oxidációs katalizátor (AMOX): 5 175 - réz-zeolit (Cu-Z) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR): 11 550 - vanádium (V) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR): 5 175 - LNT (szegénykeverékes NOx-csapda): 18 050

Tr = referencia-hőmérséklet K-ben.

= azon hőmérsékleteknek, amelyeknek a kibocsátáscsökkentő pótberendezés az adatgyűjtési szakasz során ki van téve, a hőmérsékleti hisztogramban feljegyzett i hőmérséklet-osztályközének középhőmérséklete K-ben kifejezve.

= a

hőmérsékletnek megfelelő, órában kifejezett idő a teljes hasznos élettartamra vetítve; például ha a hisztogram 5 órát jelenít meg és a hasznos élettartam az 1. táblázat szerint 4 000 óra, akkor a hisztogram összes időtételét meg kell szorozni

-zal.

= a kibocsátáscsökkentő pótberendezést a Tr hőmérsékletnek kitéve ugyanolyan mértékű öregedés eléréséhez szükséges, órában kifejezett megfelelő öregítési idő, mint amilyen mértékű öregedés a ideig hőmérsékletnek kitett kibocsátáscsökkentő pótberendezés esetében bekövetkezne.

i = az osztályköz száma, ahol 1 a legalacsonyabb hőmérsékleti osztályköz száma és n a legmagasabb hőmérsékleti osztályköz száma.

KÉP HIÁNYZIK

2.3.4.

A teljes megfelelő öregítési időt a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:

2. egyenlet:

ahol:

AT = a kibocsátáscsökkentő pótberendezést a Tr hőmérsékletnek kitéve ugyanolyan mértékű öregedés eléréséhez szükséges, órában kifejezett teljes megfelelő öregítési idő, mint amilyen mértékű öregedés a hisztogramban rögzített i osztályközökben a ideig hőmérsékletnek kitett kibocsátáscsökkentő pótberendezés hasznos élettartama alatt bekövetkezne.

i = az osztályköz száma, ahol 1 a legalacsonyabb hőmérsékleti osztályköz száma és n a legmagasabb hőmérsékleti osztályköz száma.

n = A hőmérsékleti osztályközök száma.

2.3.5.

A 2.2.13. pontban említett esetben az AT értékét minden készülékre ki kell számolni.

2.4. A tartampróba 2.4.1. Általános követelmények 2.4.2. A hőmérsékleti tartampróba 2.4.3. Módosított hőmérsékleti tartampróba aktív regenerálás mellett működő kibocsátáscsökkentő pótberendezések számára 2.4.4. Kenőanyag-fogyasztási tartampróba 2.4.5. A teljes tartampróba kidolgozása 2.4.6. A tartampróba végrehajtása

2.4.1.1.

A tartampróbának lehetővé kell tennie a kibocsátáscsökkentő pótberendezés öregítésének felgyorsítását a 2.2. pontban meghatározott adatgyűjtési szakaszban gyűjtött információk felhasználásával.

2.4.1.2.

A tartampróba egy hőmérsékleti tartampróbából és egy kenőanyag-fogyasztási tartampróbából áll a 2.4.4.6. pontnak megfelelően. A gyártónak a típusjóváhagyó hatóság jóváhagyásával nem kötelező végrehajtania kenőanyag-fogyasztási tartampróbát, amennyiben a kibocsátáscsökkentő pótberendezések egy utókezelő szűrő (pl. dízel részecskeszűrő) után vannak beszerelve. A hőmérsékleti tartampróba és a kenőanyag-fogyasztási tartampróba egyaránt egymást követő hőmérsékleti, illetve kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozatokból áll.

2.4.1.3.

Aktív regenerálás mellett működő kibocsátáscsökkentő pótberendezések esetében a hőmérsékleti vizsgálatsorozatot ki kell bővíteni az aktív regenerálási üzemmóddal.

2.4.1.4.

A hőmérsékleti tartampróbából és kenőanyag-fogyasztási tartampróbából álló tartampróbák esetében, ezek vizsgálatsorozatait felváltva kell végezni, azaz minden elvégzendő hőmérsékleti tartampróba után kenőanyag-fogyasztási tartampróbának kell következnie.

2.4.1.5.

A tartampróba elvégezhető egyidejűleg több különböző berendezésre vonatkozóan. Ilyen esetben minden berendezésre vonatkozóan azonos tartampróbát kell meghatározni.

2.4.2.1.

A hőmérsékleti tartampróbának a termikus öregedés által a kibocsátáscsökkentő pótberendezésre annak hasznos élettartama végéig gyakorolt hatást kell szimulálnia.

2.4.2.2.

A tartampróbához használt, a kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorral a 4. függelékben meghatározottak szerint legalább három egymást követő hőmérsékleti vizsgálatsorozatot kell végrehajtani.

2.4.2.3.

A hőmérsékleteket legalább két hőmérsékleti vizsgálatsorozaton keresztül fel kell jegyezni. A bemelegítés céljából végzett első vizsgálatsorozatot a hőmérsékleti adatok gyűjtése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

2.4.2.4.

A hőmérsékletet a 2.2.6-2.2.9. pontnak megfelelően kiválasztott, megfelelő helyeken kell mérni, és legalább másodpercenként egyszer (1 Hz) fel kell jegyezni.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.2.5.

A 2.4.2.3. pontban említett hőmérsékleti vizsgálatsorozatoknak megfelelő tényleges öregítési időt a következő egyenletekkel kell kiszámítani: 3. egyenlet:

4. egyenlet:

ahol:

= a kibocsátáscsökkentő pótberendezést a Tr hőmérsékletnek kitéve ugyanolyan mértékű öregedés eléréséhez szükséges, órában kifejezett tényleges öregítési idő, mint amilyen mértékű öregedés a Ti hőmérsékletnek kitett kibocsátáscsökkentő pótberendezés esetében bekövetkezne a második i során.

Ti = a második i során, minden egyes hőmérsékleti vizsgálatsorozatban mért hőmérséklet K-ben kifejezve. R

a kibocsátáscsökkentő pótberendezés termikus aktivitása. A gyártónak meg kell egyeznie a típusjóváhagyó hatósággal az alkalmazandó R értékről. Alternatív lehetőségként a következő alapértelmezett értékeket is alkalmazni lehet: - dízel oxidációs katalizátor (DOC): 18 050 - katalizátoros zárt részecskeszűrő (DPF): 18 050 - vas-zeolit (Fe-Z) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR) vagy ammónia-oxidációs katalizátor (AMOX): 5 175 - réz-zeolit (Cu-Z) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR): 11 550 - vanádium (V) alapú szelektív redukciós katalizátor (SCR): 5 175 - LNT (szegénykeverékes NOx-csapda): 18 050

Tr = referencia-hőmérséklet K-ben; megegyezik az 1. egyenletben szereplő értékkel.

AE = a kibocsátáscsökkentő pótberendezést a Tr hőmérsékletnek kitéve ugyanolyan mértékű öregedés eléréséhez szükséges, órában kifejezett tényleges öregítési idő, mint amilyen mértékű öregedés a kitett kibocsátáscsökkentő pótberendezés esetében bekövetkezne a hőmérsékleti vizsgálatsorozat során.

i = a hőmérsékletmérés száma.

p = a hőmérsékletmérések száma összesen.

nc = hőmérsékleti vizsgálatsorozat száma a 2.4.2.3. pontnak megfelelően a hőmérsékleti adatok gyűjtése érdekében végzett vizsgálatsorozatok közül.

C = a hőmérsékleti adatok gyűjtése érdekében végzett hőmérsékleti vizsgálatsorozatok száma összesen.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.2.6.

A tartampróba keretében végrehajtandó összes hőmérsékleti vizsgálatsorozat számát a következő egyenlettel kell meghatározni:

5. egyenlet:

NTS = AT/AE

ahol:

NTS = a tartampróba alatt végrehajtandó összes hőmérsékleti vizsgálatsorozat száma

2.4.2.7.

Megengedett az NTS értékének és következésképpen a tartampróba időtartamának csökkentése oly módon, hogy a következő intézkedések közül egy vagy több intézkedést végrehajtva növelik a hőmérsékleteket, amelyeknek az egyes berendezések ki vannak téve az öregítési ciklus egyes üzemmódjaiban: a)

a kipufogócső szigetelése; b)

a kibocsátáscsökkentő pótberendezés közelebb helyezése a kipufogó-gyűjtőcsőhöz; c)

a kipufogógáz hőmérsékletének mesterséges felmelegítése; d)

a motor beállításainak optimalizálása a motor kibocsátási jellemzőinek lényeges módosítása nélkül.

2.4.2.8.

A 2.4.4.6. és 2.4.4.7. pontban említett intézkedések alkalmazásakor az NTS alapján kiszámított összes öregítési idő nem lehet kevesebb az 1. táblázatban felsorolt hasznos élettartam 10 %-ánál, azaz például az N1 járműkategória NTS száma nem lehet kevesebb, mint 286 hőmérsékleti vizsgálatsorozat, feltéve, hogy egy vizsgálatsorozat 1 óra hosszú.

2.4.2.9.

Megengedett az NTS értékének és következésképpen a tartampróba időtartamának növelése oly módon, hogy a következő intézkedések közül egy vagy több intézkedést végrehajtva csökkentik a hőmérsékleteket az egyes üzemmódokban: a)

a kibocsátáscsökkentő pótberendezést távolabb helyezni a kipufogó-gyűjtőcsőtől; b)

mesterségesen hűteni a kipufogógáz hőmérsékletét; c)

optimalizálni a motor beállításait.

2.4.2.10.

A 2.4.1.5. pontban említett esetben a következőket kell alkalmazni: 2.4.2.10.1.

Az NTS számnak valamennyi berendezés esetében azonosnak kell lennie, hogy azonos tartampróbát lehessen meghatározni. 2.4.2.10.2.

Ahhoz, hogy az NTS szám valamennyi berendezés esetében azonos legyen, ki kell számolni valamennyi berendezés kiindulási NTS értékét a saját AT és AE értékeivel. 2.4.2.10.3.

Ha a kiszámított NTS értékek különböznek, arra (azokra) a berendezés(ek)re, amely(ek)nek az NTS értékét módosítani kell, a 2.4.2.3. pontban említett hőmérsékleti vizsgálatsorozatok során alkalmazni lehet a 2.4.2.7-2.4.2.10. pontban meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedést annak érdekében, hogy befolyásolják a mért Ti értéket és ezáltal megfelelően felgyorsítsák vagy lelassítsák a megcélzott berendezés(ek) mesterséges öregítését. 2.4.2.10.4.

A 2.4.2.10.3. pontban kapott új Ti hőmérsékletekhez tartozó új NTS értékeket ki kell számolni. 2.4.2.10.5.

A 2.4.2.10.3-2.4.2.10.4. pontban meghatározott lépéseket addig kell ismételni, amíg a rendszerben lévő valamennyi berendezés NTS értéke meg nem egyezik. 2.4.2.10.6.

A 2.4.2.10.4. és 2.4.2.10.5. pontban kapott különböző NTS értékekhez használt Tr értékeknek meg kell egyezniük a 2.3.2. és 2.3.5. pontban az egyes berendezések AT értékének kiszámításához használt értékekkel.

2.4.2.11.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezéseknek a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének 25. pontja értelmében vett rendszert alkotó összeállítása esetében a következő két lehetőség egyikét lehet alkalmazni a berendezések termikus öregítésére: 2.4.2.11.1.

Az összeállításhoz tartozó berendezéseket a 2.4.2.10. pontnak megfelelően külön-külön vagy együtt is lehet öregíteni. 2.4.2.11.2.

Ha az összeállítás oly módon van kialakítva, hogy a berendezéseket nem lehet különválasztani (pl. a DOC + SCR egy házban található), a berendezés termikus öregítését a legmagasabb NTS értékkel kell elvégezni.

2.4.3.1.

Az aktív regenerálás mellett működő kibocsátáscsökkentő pótberendezések módosított hőmérsékleti tartampróbájának a hőterhelés és az aktív regenerálás miatt bekövetkező öregedés által a kibocsátáscsökkentő pótberendezésre annak hasznos élettartama végén gyakorolt hatást kell szimulálnia.

2.4.3.2.

A tartampróbához használt, a kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorral legalább három olyan módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatot kell végrehajtani, amelyek mindegyike magában foglal egy, a 4. függelékben meghatározott hőmérsékleti vizsgálatsorozatot, amelyet egy teljes aktív regenerálás követ, és amelynek során az utókezelő rendszerben kialakuló csúcshőmérséklet nem lehet alacsonyabb, mint az adatgyűjtési szakaszban feljegyzett csúcshőmérséklet.

2.4.3.3.

A hőmérsékleteket legalább két módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozaton keresztül fel kell jegyezni. A bemelegítés céljából végzett első vizsgálatsorozatot a hőmérsékleti adatok gyűjtése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

2.4.3.4.

A 4. függelék szerinti hőmérsékleti vizsgálatsorozat és az azt követő aktív regenerálás között eltelt idő minimálisra csökkentése érdekében a gyártó mesterségesen kiválthatja az aktív regenerálást oly módon, hogy minden egyes, a 4. függelék szerinti hőmérsékleti vizsgálatsorozat után folyamatos üzemmódban járatja a motort, aminek következtében nagy mennyiségű korom termelődik a motorban. Ebben az esetben a folyamatos üzemmódot is a 2.4.3.2. pontban meghatározott módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat részének kell tekinteni.

2.4.3.5.

Az egyes módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatoknak megfelelő tényleges öregítési időt a 3. és a 4. egyenlettel kell kiszámítani.

2.4.3.6.

A tartampróba alatt végrehajtandó összes módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat számát az 5. egyenlettel kell kiszámítani.

2.4.3.7.

Megengedett az NTS értékének és következésképpen a tartampróba időtartamának csökkentése oly módon, hogy a 2.4.2.7. pontban meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedést végrehajtva növelik a módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat egyes üzemmódjainak hőmérsékletét.

2.4.3.8.

A 2.4.3.7. pontban említett intézkedések mellett az NTS értékét úgy is lehet csökkenteni, hogy növelik a módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozaton belüli aktív regenerálás csúcshőmérsékletét anélkül, hogy bármilyen körülmények között túllépnék a 800 °C-os hőmérsékletet.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.3.9.

Az NTS soha nem lehet alacsonyabb, mint a kibocsátáscsökkentő pótberendezésen annak hasznos élettartama alatt végrehajtott aktív regenerációk számának 50 %-a, amely aktív regenerációk számát a következő egyenlettel kell kiszámítani:

5. egyenlet:

ahol:

NAR = a kibocsátáscsökkentő pótberendezésen annak hasznos élettartama alatt végrehajtott aktív regenerációs vizsgálatsorozatok száma.

tWHTC = az 1. táblázatból vett, ahhoz a járműkategóriához tartozó megfelelő óraszám, amelybe a kibocsátáscsökkentő pótberendezést szánták.

tAR = az aktív regenerálás időtartama órában.

tBAR = két egymást követő aktív regenerálás között eltelt idő órában.

2.4.3.10.

Abban az esetben, ha a módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatok 2.4.3.9. pontban meghatározott minimális számának alkalmazása következtében a 4. egyenlet segítségével kiszámított AE × NTS meghaladja az AT 2. egyenlet segítségével kiszámított értékét, a hőmérsékleti vizsgálatsorozat 4. függelékben meghatározott és a 2.4.3.2. pont szerint a módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatba beillesztett egyes üzemmódjainak az időtartama ugyanilyen arányban csökkenthető annak érdekében, hogy AE × NTS = AT legyen.

2.4.3.11.

Megengedett az NTS értékének és következésképpen a tartampróba időtartamának növelése oly módon, hogy a 2.4.2.9. pontban meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedést végrehajtva csökkentik a hőmérsékleti-aktív regenerációs vizsgálatsorozat egyes üzemmódjainak hőmérsékletét.

2.4.3.12.

A 2.4.1.5. pontban említett esetben a 2.4.2.10. és a 2.4.2.11. pontot kell alkalmazni.

2.4.4.1.

A kenőanyag-fogyasztási tartampróbának a kenőanyag-fogyasztás következtében kialakuló vegyi mérgezés vagy lerakódás miatt bekövetkező öregedés által a kibocsátáscsökkentő pótberendezés teljesítményére annak hasznos élettartama végén gyakorolt hatást kell szimulálnia.

2.4.4.2.

A g/h-ban kifejezett kenőanyag-fogyasztást legalább 24 hőmérsékleti vizsgálatsorozat vagy annak megfelelő számú módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat alatt kell egy alkalmas módszerrel, például a 6. függelékben leírt, a kenőanyag leeresztésére és megmérésére szolgáló eljárással meghatározni. Friss kenőanyagot kell használni.

2.4.4.3.

A motort állandó térfogatú olajteknővel kell felszerelni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az utántöltés szükségessége, mivel az olajszint befolyásolja az olajfogyasztás mértékét. Bármilyen alkalmas módszert alkalmazni lehet, ilyen például a D7156-09 ASTM szabványban leírt módszer.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.4.4.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezés hasznos élettartama alattinak megfelelő kenőanyag-fogyasztás eléréséhez szükséges hőmérsékleti tartampróba vagy adott esetben módosított hőmérsékleti tartampróba órában kifejezett elméleti időtartamát a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani:

6. egyenlet:

ahol:

tTAS = a kibocsátáscsökkentő pótberendezés hasznos élettartama alattinak megfelelő kenőanyag-fogyasztás eléréséhez szükséges tartampróba órában kifejezett elméleti időtartama, feltéve, hogy a tartampróba kizárólag egymást követő hőmérsékleti tartampróbák vagy módosított hőmérsékleti tartampróbák sorozatából áll.

LCRWHTC = a kenőanyag-fogyasztás 2.2.15. pontban meghatározott, g/h-ban kifejezett mértéke.

tWHTC = az 1. táblázatból vett, ahhoz a járműkategóriához tartozó megfelelő óraszám, amelybe a kibocsátáscsökkentő pótberendezést szánták.

LCRTAS = a kenőanyag-fogyasztás 2.4.4.2. pontban meghatározott, g/h-ban kifejezett mértéke.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.4.5.

A hőmérsékleti vizsgálatsorozatok vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatok tTAS -nak megfelelő számát a következő hányadosként kell kiszámítani:

7. egyenlet:

ahol:

N = a hőmérsékleti vizsgálatsorozatok vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatok tTAS -nak megfelelő száma.

tTS = egy hőmérsékleti vizsgálatsorozat vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat időtartama órában.

2.4.4.6.

Az N értékét össze kell hasonlítani az NTS 2.4.2.6. pont szerint, vagy aktív regenerálás mellett működő berendezések esetében a 2.4.3.5. pont szerint kiszámított értékével. Ha N ≤ NTS , akkor nem szükséges kenőanyag-fogyasztási tartampróbával kiegészíteni a hőmérsékleti tartampróbát. Ha N > NTS , akkor a hőmérsékleti tartampróbát kenőanyag-fogyasztási tartampróbával kell kiegészíteni.

2.4.4.7.

A tartampróbát nem feltétlenül szükséges kenőanyag-fogyasztási tartampróbával kiegészíteni, ha a kenőanyag-fogyasztást 2.4.4.8.4. pont szerint növelve az NTS számú hőmérsékleti vizsgálatsorozatból vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatból álló megfelelő hőmérsékleti tartampróba elvégzésével elérhető a szükséges a kenőanyag-fogyasztás.

2.4.4.8.

2.4.4.8.1.

Egy kenőanyag-fogyasztási tartampróba a kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozat hőmérsékleti vizsgálatsorozattal vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozattal felváltva történő többszöri ismétléséből áll.

2.4.4.8.2.

Minden kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozat egy állandó terheléssel és fordulatszámon végrehajtott folyamatos üzemmódból áll, ahol a terhelést és a fordulatszámot úgy kell megválasztani, hogy a kenőanyag-fogyasztás a lehető legnagyobb, a tényleges termikus öregedés pedig a lehető legkisebb legyen. Az üzemmódot a gyártó választja ki a típusjóváhagyó hatósággal egyetértésben, a legjobb műszaki megítélés alapján.

KÉP HIÁNYZIK

2.4.4.8.3.

Az egyes kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozatok időtartamát a következőképpen kell meghatározni: 2.4.4.8.3.1.

A motort megfelelő ideig járatni kell a gyártó által a 2.4.4.8.2. pontnak megfelelően meghatározott terheléssel és fordulatszámon, és meg kell határozni a g/h-ban kifejezett kenőanyag-fogyasztást egy alkalmas módszerrel, például a 6. függelékben leírt, a kenőanyag leeresztésére és megmérésére szolgáló eljárással. A kenőanyag cseréjét az ajánlott időközönként végre kell hajtani. 2.4.4.8.3.2.

Az egyes kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozatok időtartamát a következő egyenletet alkalmazva kell meghatározni:

8. egyenlet:

ahol:

tLS = egy kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozat időtartama órában.

LCRWHTC = a kenőanyag-fogyasztás 2.2.15. pontban meghatározott, g/h-ban kifejezett mértéke.

tWHTC = az 1. táblázatból vett, ahhoz a járműkategóriához tartozó megfelelő óraszám, amelybe a kibocsátáscsökkentő pótberendezést szánták.

LCRTAS = a kenőanyag-fogyasztás 2.4.4.2. pontban meghatározott, g/h-ban kifejezett mértéke.

LCRLAS = a kenőanyag-fogyasztás 2.4.4.8.3.1. pontban meghatározott, g/h-ban kifejezett mértéke.

tTS = egy, a 4. függelék szerinti hőmérsékleti vizsgálatsorozat vagy a 2.4.3.2. pont szerinti módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat időtartama órában.

NTS = a tartampróba alatt végrehajtandó összes hőmérsékleti vizsgálatsorozat vagy módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozat száma.

2.4.4.8.4.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezés elülső felületén történő túlzott hamufelhalmozódás elkerülése érdekében a kenőanyag-fogyasztás mértékének mindig a motor tüzelőanyag-fogyasztás mértékének 0,5 %-a alatt kell maradnia.

2.4.4.8.5.

A kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozat végrehajtása miatt bekövetkező termikus öregedést hozzá lehet adni a 4. egyenlettel kiszámított AE értékéhez.

2.4.5.1.

A tartampróbát hőmérsékleti vizsgálatsorozatokkal vagy adott esetben módosított hőmérsékleti vizsgálatsorozatokkal felváltva végrehajtott kenőanyag-fogyasztási vizsgálatsorozatokkal kell megvalósítani. A fent említett sorozatokat NTS alkalommal kell megismételni, ahol NTS a 2.4.2. pont vagy adott esetben a 2.4.3. pont szerint kiszámított érték. Egy teljes tartampróbára a 7. függelék tartalmaz példát. Egy teljes tartampróba megvalósítását leíró folyamatábra a 8. függelékben található.

2.4.6.1.

A kibocsátáscsökkentő pótberendezést magában foglaló kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorral a 2.4.5.1. pontban meghatározott tartampróbát kell végrehajtani.

2.4.6.2.

A tartampróba végrehajtásához használt motor különbözhet az adatgyűjtési szakaszban használt motortól, de mindig ez utóbbi az, amelyikhez a típus-jóváhagyási vizsgálat tárgyát képező kibocsátáscsökkentő pótberendezést tervezték, és amelyiken a kibocsátási vizsgálatot a 2.4.3.2. pont szerint el kell végezni.

2.4.6.3.

Ha a tartampróba végrehajtásához használt motor lökettérfogata legalább 20 %-kal nagyobb, mint az adatgyűjtési szakaszban használt motoré, az előbbi motor kipufogórendszerét el kell látni egy megkerülő csővel, hogy a kiválasztott öregítési feltételek mellett a lehető legjobban meg lehessen közelíteni az utóbbi motor kipufogógáz-áramlási sebességét.

2.4.6.4.

A 2.4.6.2. pontban említett esetben a tartampróba végrehajtásához használt motornak a 595/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkeznie. Emellett ha a vizsgált berendezést vagy berendezéseket kipufogógáz-visszavezető rendszerrel (EGR) ellátott motorrendszerbe való beszerelésre tervezték, a tartampróbához használt motorrendszernek is rendelkeznie kell EGR-rel. Ha a vizsgált berendezést vagy berendezéseket nem kipufogógáz-visszavezető rendszerrel (EGR) ellátott motorrendszerbe való beszerelésre tervezték, a tartampróbához használt motorrendszer sem rendelkezhet EGR-rel.

2.4.6.5.

A tartampróba során használt kenőanyagnak és tüzelőanyagnak a lehető legnagyobb mértékben hasonlítaniuk kell a 2.2. pontban meghatározott, az adatgyűjtési szakaszban alkalmazott kenőanyagra és tüzelőanyagra. A kenőanyagnak összhangban kell lennie azon motor gyártójának ajánlásával, amelyhez a kibocsátáscsökkentő pótberendezést tervezték. A használt tüzelőanyagoknak a 98/70/EK irányelv vonatkozó követelményeinek megfelelő, kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagoknak kell lenniük. A gyártó kérésére e rendeletnek megfelelő referencia-tüzelőanyagokat is lehet használni.

2.4.6.6.

A kenőanyagot karbantartáshoz az adatgyűjtési szakaszban használt motor gyártója által meghatározott időközönként cserélni kell.

2.4.6.7.

SCR megléte esetén a karbamidbefecskendezést a kibocsátáscsökkentő pótberendezés gyártója által meghatározott stratégiával összhangban kell elvégezni.

4. függelék

A termikus öregítés sorrendje

Üzemmód	Fordulatszám (a magas alapjárati fordulatszám %-a)	Terhelés (adott fordulatszámhoz tartozó %)	Idő (s)
1	2,92	0,58	626
2	45,72	1,58	418
3	38,87	3,37	300
4	20,23	11,36	102
5	11,37	14,90	62
6	32,78	18,52	370
7	53,12	20,19	410
8	59,53	34,73	780
9	78,24	54,38	132
10	39,07	62,85	212
11	47,82	62,94	188
Regenerációs üzemmód (adott esetben)	Meg kell határozni (lásd a 2.4.3.4. pontot).	Meg kell határozni (lásd a 2.4.3.4. pontot).	Meg kell határozni (lásd a 2.4.3.4. pontot).
Kenőanyag-fogyasztási üzemmód (adott esetben)	A 2.4.4.8.2. pontnak megfelelően kell meghatározni.	A 2.4.4.8.2. pontnak megfelelően kell meghatározni.	A 2.4.4.8.3. pontnak megfelelően kell meghatározni.

Megjegyzés: Az 1-11. üzemmód a terhelés szerint emelkedő sorrendben van annak érdekében, hogy a nagy terhelésű üzemmódokban maximalizálni lehessen a kipufogógáz hőmérsékletét. A típusjóváhagyó hatóság jóváhagyásával ez a sorrend módosítható a kipufogógáz hőmérsékletének optimalizálása érdekében, ha ez segíthet csökkenteni a tényleges öregítési időt.

5. függelék

Vizsgálati ciklus a görgős fékpadon vagy közúton történő adatgyűjtéshez

Idő	Sebesség	Idő	Sebesség	Idő	Sebesség	Idő	Sebesség	Idő	Sebesség	Idő	Sebesség	Idő	Sebesség
s	km/h	s	km/h	s	km/h	s	km/h	s	km/h	s	km/h	s	km/h
1	0	261	22,38	521	35,46	781	18,33	1 041	39,88	1 301	66,39	1 561	86,88
2	0	262	24,75	522	36,81	782	18,31	1 042	41,25	1 302	66,74	1 562	86,7
3	0	263	25,55	523	37,98	783	18,05	1 043	42,07	1 303	67,43	1 563	86,81
4	0	264	25,18	524	38,84	784	17,39	1 044	43,03	1 304	68,44	1 564	86,81
5	0	265	23,94	525	39,43	785	16,35	1 045	44,4	1 305	69,52	1 565	86,81
6	0	266	22,35	526	39,73	786	14,71	1 046	45,14	1 306	70,53	1 566	86,81
7	2,35	267	21,28	527	39,8	787	11,71	1 047	45,44	1 307	71,47	1 567	86,99
8	5,57	268	20,86	528	39,69	788	7,81	1 048	46,13	1 308	72,32	1 568	87,03
9	8,18	269	20,65	529	39,29	789	5,25	1 049	46,79	1 309	72,89	1 569	86,92
10	9,37	270	20,18	530	38,59	790	4,62	1 050	47,45	1 310	73,07	1 570	87,1
11	9,86	271	19,33	531	37,63	791	5,62	1 051	48,68	1 311	73,03	1 571	86,85
12	10,18	272	18,23	532	36,22	792	8,24	1 052	50,13	1 312	72,94	1 572	87,14
13	10,38	273	16,99	533	34,11	793	10,98	1 053	51,16	1 313	73,01	1 573	86,96
14	10,57	274	15,56	534	31,16	794	13,15	1 054	51,37	1 314	73,44	1 574	86,85
15	10,95	275	13,76	535	27,49	795	15,47	1 055	51,3	1 315	74,19	1 575	86,77
16	11,56	276	11,5	536	23,63	796	18,19	1 056	51,15	1 316	74,81	1 576	86,81
17	12,22	277	8,68	537	20,16	797	20,79	1 057	50,88	1 317	75,01	1 577	86,85
18	12,97	278	5,2	538	17,27	798	22,5	1 058	50,63	1 318	74,99	1 578	86,74
19	14,33	279	1,99	539	14,81	799	23,19	1 059	50,2	1 319	74,79	1 579	86,81
20	16,38	280	0	540	12,59	800	23,54	1 060	49,12	1 320	74,41	1 580	86,7
21	18,4	281	0	541	10,47	801	24,2	1 061	48,02	1 321	74,07	1 581	86,52
22	19,86	282	0	542	8,85	802	25,17	1 062	47,7	1 322	73,77	1 582	86,7
23	20,85	283	0,5	543	8,16	803	26,28	1 063	47,93	1 323	73,38	1 583	86,74
24	21,52	284	0,57	544	8,95	804	27,69	1 064	48,57	1 324	72,79	1 584	86,81
25	21,89	285	0,6	545	11,3	805	29,72	1 065	48,88	1 325	71,95	1 585	86,85
26	21,98	286	0,58	546	14,11	806	32,17	1 066	49,03	1 326	71,06	1 586	86,92
27	21,91	287	0	547	15,91	807	34,22	1 067	48,94	1 327	70,45	1 587	86,88
28	21,68	288	0	548	16,57	808	35,31	1 068	48,32	1 328	70,23	1 588	86,85
29	21,21	289	0	549	16,73	809	35,74	1 069	47,97	1 329	70,24	1 589	87,1
30	20,44	290	0	550	17,24	810	36,23	1 070	47,92	1 330	70,32	1 590	86,81
31	19,24	291	0	551	18,45	811	37,34	1 071	47,54	1 331	70,3	1 591	86,99
32	17,57	292	0	552	20,09	812	39,05	1 072	46,79	1 332	70,05	1 592	86,81
33	15,53	293	0	553	21,63	813	40,76	1 073	46,13	1 333	69,66	1 593	87,14
34	13,77	294	0	554	22,78	814	41,82	1 074	45,73	1 334	69,26	1 594	86,81
35	12,95	295	0	555	23,59	815	42,12	1 075	45,17	1 335	68,73	1 595	86,85
36	12,95	296	0	556	24,23	816	42,08	1 076	44,43	1 336	67,88	1 596	87,03
37	13,35	297	0	557	24,9	817	42,27	1 077	43,59	1 337	66,68	1 597	86,92
38	13,75	298	0	558	25,72	818	43,03	1 078	42,68	1 338	65,29	1 598	87,14
39	13,82	299	0	559	26,77	819	44,14	1 079	41,89	1 339	63,95	1 599	86,92
40	13,41	300	0	560	28,01	820	45,13	1 080	41,09	1 340	62,84	1 600	87,03
41	12,26	301	0	561	29,23	821	45,84	1 081	40,38	1 341	62,21	1 601	86,99
42	9,82	302	0	562	30,06	822	46,4	1 082	39,99	1 342	62,04	1 602	86,96
43	5,96	303	0	563	30,31	823	46,89	1 083	39,84	1 343	62,26	1 603	87,03
44	2,2	304	0	564	30,29	824	47,34	1 084	39,46	1 344	62,87	1 604	86,85
45	0	305	0	565	30,05	825	47,66	1 085	39,15	1 345	63,55	1 605	87,1
46	0	306	0	566	29,44	826	47,77	1 086	38,9	1 346	64,12	1 606	86,81
47	0	307	0	567	28,6	827	47,78	1 087	38,67	1 347	64,73	1 607	87,03
48	0	308	0	568	27,63	828	47,64	1 088	39,03	1 348	65,45	1 608	86,77
49	0	309	0	569	26,66	829	47,23	1 089	40,37	1 349	66,18	1 609	86,99
50	1,87	310	0	570	26,03	830	46,66	1 090	41,03	1 350	66,97	1 610	86,96
51	4,97	311	0	571	25,85	831	46,08	1 091	40,76	1 351	67,85	1 611	86,96
52	8,4	312	0	572	26,14	832	45,45	1 092	40,02	1 352	68,74	1 612	87,07
53	9,9	313	0	573	27,08	833	44,69	1 093	39,6	1 353	69,45	1 613	86,96
54	11,42	314	0	574	28,42	834	43,73	1 094	39,37	1 354	69,92	1 614	86,92
55	15,11	315	0	575	29,61	835	42,55	1 095	38,84	1 355	70,24	1 615	87,07
56	18,46	316	0	576	30,46	836	41,14	1 096	37,93	1 356	70,49	1 616	86,92
57	20,21	317	0	577	30,99	837	39,56	1 097	37,19	1 357	70,63	1 617	87,14
58	22,13	318	0	578	31,33	838	37,93	1 098	36,21	1 358	70,68	1 618	86,96
59	24,17	319	0	579	31,65	839	36,69	1 099	35,32	1 359	70,65	1 619	87,03
60	25,56	320	0	580	32,02	840	36,27	1 100	35,56	1 360	70,49	1 620	86,85
61	26,97	321	0	581	32,39	841	36,42	1 101	36,96	1 361	70,09	1 621	86,77
62	28,83	322	0	582	32,68	842	37,14	1 102	38,12	1 362	69,35	1 622	87,1
63	31,05	323	0	583	32,84	843	38,13	1 103	38,71	1 363	68,27	1 623	86,92
64	33,72	324	3,01	584	32,93	844	38,55	1 104	39,26	1 364	67,09	1 624	87,07
65	36	325	8,14	585	33,22	845	38,42	1 105	40,64	1 365	65,96	1 625	86,85
66	37,91	326	13,88	586	33,89	846	37,89	1 106	43,09	1 366	64,87	1 626	86,81
67	39,65	327	18,08	587	34,96	847	36,89	1 107	44,83	1 367	63,79	1 627	87,14
68	41,23	328	20,01	588	36,28	848	35,53	1 108	45,33	1 368	62,82	1 628	86,77
69	42,85	329	20,3	589	37,58	849	34,01	1 109	45,24	1 369	63,03	1 629	87,03
70	44,1	330	19,53	590	38,58	850	32,88	1 110	45,14	1 370	63,62	1 630	86,96
71	44,37	331	17,92	591	39,1	851	32,52	1 111	45,06	1 371	64,8	1 631	87,1
72	44,3	332	16,17	592	39,22	852	32,7	1 112	44,82	1 372	65,5	1 632	86,99
73	44,17	333	14,55	593	39,11	853	33,48	1 113	44,53	1 373	65,33	1 633	86,92
74	44,13	334	12,92	594	38,8	854	34,97	1 114	44,77	1 374	63,83	1 634	87,1
75	44,17	335	11,07	595	38,31	855	36,78	1 115	45,6	1 375	62,44	1 635	86,85
76	44,51	336	8,54	596	37,73	856	38,64	1 116	46,28	1 376	61,2	1 636	86,92
77	45,16	337	5,15	597	37,24	857	40,48	1 117	47,18	1 377	59,58	1 637	86,77
78	45,64	338	1,96	598	37,06	858	42,34	1 118	48,49	1 378	57,68	1 638	86,88
79	46,16	339	0	599	37,1	859	44,16	1 119	49,42	1 379	56,4	1 639	86,63
80	46,99	340	0	600	37,42	860	45,9	1 120	49,56	1 380	54,82	1 640	86,85
81	48,19	341	0	601	38,17	861	47,55	1 121	49,47	1 381	52,77	1 641	86,63
82	49,32	342	0	602	39,19	862	49,09	1 122	49,28	1 382	52,22	1 642	86,77
83	49,7	343	0	603	40,31	863	50,42	1 123	48,58	1 383	52,48	1 643	86,77
84	49,5	344	0	604	41,46	864	51,49	1 124	48,03	1 384	52,74	1 644	86,55
85	48,98	345	0	605	42,44	865	52,23	1 125	48,2	1 385	53,14	1 645	86,59
86	48,65	346	0	606	42,95	866	52,58	1 126	48,72	1 386	53,03	1 646	86,55
87	48,65	347	0	607	42,9	867	52,63	1 127	48,91	1 387	52,55	1 647	86,7
88	48,87	348	0	608	42,43	868	52,49	1 128	48,93	1 388	52,19	1 648	86,44
89	48,97	349	0	609	41,74	869	52,19	1 129	49,05	1 389	51,09	1 649	86,7
90	48,96	350	0	610	41,04	870	51,82	1 130	49,23	1 390	49,88	1 650	86,55
91	49,15	351	0	611	40,49	871	51,43	1 131	49,28	1 391	49,37	1 651	86,33
92	49,51	352	0	612	40,8	872	51,02	1 132	48,84	1 392	49,26	1 652	86,48
93	49,74	353	0	613	41,66	873	50,61	1 133	48,12	1 393	49,37	1 653	86,19
94	50,31	354	0,9	614	42,48	874	50,26	1 134	47,8	1 394	49,88	1 654	86,37
95	50,78	355	2	615	42,78	875	50,06	1 135	47,42	1 395	50,25	1 655	86,59
96	50,75	356	4,08	616	42,39	876	49,97	1 136	45,98	1 396	50,17	1 656	86,55
97	50,78	357	7,07	617	40,78	877	49,67	1 137	42,96	1 397	50,5	1 657	86,7
98	51,21	358	10,25	618	37,72	878	48,86	1 138	39,38	1 398	50,83	1 658	86,63
99	51,6	359	12,77	619	33,29	879	47,53	1 139	35,82	1 399	51,23	1 659	86,55
100	51,89	360	14,44	620	27,66	880	45,82	1 140	31,85	1 400	51,67	1 660	86,59
101	52,04	361	15,73	621	21,43	881	43,66	1 141	26,87	1 401	51,53	1 661	86,55
102	51,99	362	17,23	622	15,62	882	40,91	1 142	21,41	1 402	50,17	1 662	86,7
103	51,99	363	19,04	623	11,51	883	37,78	1 143	16,41	1 403	49,99	1 663	86,55
104	52,36	364	20,96	624	9,69	884	34,89	1 144	12,56	1 404	50,32	1 664	86,7
105	52,58	365	22,94	625	9,46	885	32,69	1 145	10,41	1 405	51,05	1 665	86,52
106	52,47	366	25,05	626	10,21	886	30,99	1 146	9,07	1 406	51,45	1 666	86,85
107	52,03	367	27,31	627	11,78	887	29,31	1 147	7,69	1 407	52	1 667	86,55
108	51,46	368	29,54	628	13,6	888	27,29	1 148	6,28	1 408	52,3	1 668	86,81
109	51,31	369	31,52	629	15,33	889	24,79	1 149	5,08	1 409	52,22	1 669	86,74
110	51,45	370	33,19	630	17,12	890	21,78	1 150	4,32	1 410	52,66	1 670	86,63
111	51,48	371	34,67	631	18,98	891	18,51	1 151	3,32	1 411	53,18	1 671	86,77
112	51,29	372	36,13	632	20,73	892	15,1	1 152	1,92	1 412	53,8	1 672	87,03
113	51,12	373	37,63	633	22,17	893	11,06	1 153	1,07	1 413	54,53	1 673	87,07
114	50,96	374	39,07	634	23,29	894	6,28	1 154	0,66	1 414	55,37	1 674	86,92
115	50,81	375	40,08	635	24,19	895	2,24	1 155	0	1 415	56,29	1 675	87,07
116	50,86	376	40,44	636	24,97	896	0	1 156	0	1 416	57,31	1 676	87,18
117	51,34	377	40,26	637	25,6	897	0	1 157	0	1 417	57,94	1 677	87,32
118	51,68	378	39,29	638	25,96	898	0	1 158	0	1 418	57,86	1 678	87,36
119	51,58	379	37,23	639	25,86	899	0	1 159	0	1 419	57,75	1 679	87,29
120	51,36	380	34,14	640	24,69	900	0	1 160	0	1 420	58,67	1 680	87,58
121	51,39	381	30,18	641	21,85	901	0	1 161	0	1 421	59,4	1 681	87,61
122	50,98	382	25,71	642	17,45	902	2,56	1 162	0	1 422	59,69	1 682	87,76
123	48,63	383	21,58	643	12,34	903	4,81	1 163	0	1 423	60,02	1 683	87,65
124	44,83	384	18,5	644	7,59	904	6,38	1 164	0	1 424	60,21	1 684	87,61
125	40,3	385	16,56	645	4	905	8,62	1 165	0	1 425	60,83	1 685	87,65
126	35,65	386	15,39	646	1,76	906	10,37	1 166	0	1 426	61,16	1 686	87,65
127	30,23	387	14,77	647	0	907	11,17	1 167	0	1 427	61,6	1 687	87,76
128	24,08	388	14,58	648	0	908	13,32	1 168	0	1 428	62,15	1 688	87,76
129	18,96	389	14,72	649	0	909	15,94	1 169	0	1 429	62,7	1 689	87,8
130	14,19	390	15,44	650	0	910	16,89	1 170	0	1 430	63,65	1 690	87,72
131	8,72	391	16,92	651	0	911	17,13	1 171	0	1 431	64,27	1 691	87,69
132	3,41	392	18,69	652	0	912	18,04	1 172	0	1 432	64,31	1 692	87,54
133	0,64	393	20,26	653	0	913	19,96	1 173	0	1 433	64,13	1 693	87,76
134	0	394	21,63	654	0	914	22,05	1 174	0	1 434	64,27	1 694	87,5
135	0	395	22,91	655	0	915	23,65	1 175	0	1 435	65,22	1 695	87,43
136	0	396	24,13	656	0	916	25,72	1 176	0	1 436	66,25	1 696	87,47
137	0	397	25,18	657	0	917	28,62	1 177	0	1 437	67,09	1 697	87,5
138	0	398	26,16	658	2,96	918	31,99	1 178	0	1 438	68,37	1 698	87,5
139	0	399	27,41	659	7,9	919	35,07	1 179	0	1 439	69,36	1 699	87,18
140	0	400	29,18	660	13,49	920	37,42	1 180	0	1 440	70,57	1 700	87,36
141	0	401	31,36	661	18,36	921	39,65	1 181	0	1 441	71,89	1 701	87,29
142	0,63	402	33,51	662	22,59	922	41,78	1 182	0	1 442	73,35	1 702	87,18
143	1,56	403	35,33	663	26,26	923	43,04	1 183	0	1 443	74,64	1 703	86,92
144	2,99	404	36,94	664	29,4	924	43,55	1 184	0	1 444	75,81	1 704	87,36
145	4,5	405	38,6	665	32,23	925	42,97	1 185	0	1 445	77,24	1 705	87,03
146	5,39	406	40,44	666	34,91	926	41,08	1 186	0	1 446	78,63	1 706	87,07
147	5,59	407	42,29	667	37,39	927	40,38	1 187	0	1 447	79,32	1 707	87,29
148	5,45	408	43,73	668	39,61	928	40,43	1 188	0	1 448	80,2	1 708	86,99
149	5,2	409	44,47	669	41,61	929	40,4	1 189	0	1 449	81,67	1 709	87,25
150	4,98	410	44,62	670	43,51	930	40,25	1 190	0	1 450	82,11	1 710	87,14
151	4,61	411	44,41	671	45,36	931	40,32	1 191	0	1 451	82,91	1 711	86,96
152	3,89	412	43,96	672	47,17	932	40,8	1 192	0	1 452	83,43	1 712	87,14
153	3,21	413	43,41	673	48,95	933	41,71	1 193	0	1 453	83,79	1 713	87,07
154	2,98	414	42,83	674	50,73	934	43,16	1 194	0	1 454	83,5	1 714	86,92
155	3,31	415	42,15	675	52,36	935	44,84	1 195	0	1 455	84,01	1 715	86,88
156	4,18	416	41,28	676	53,74	936	46,42	1 196	1,54	1 456	83,43	1 716	86,85
157	5,07	417	40,17	677	55,02	937	47,91	1 197	4,85	1 457	82,99	1 717	86,92
158	5,52	418	38,9	678	56,24	938	49,08	1 198	9,06	1 458	82,77	1 718	86,81
159	5,73	419	37,59	679	57,29	939	49,66	1 199	11,8	1 459	82,33	1 719	86,88
160	6,06	420	36,39	680	58,18	940	50,15	1 200	12,42	1 460	81,78	1 720	86,66
161	6,76	421	35,33	681	58,95	941	50,94	1 201	12,07	1 461	81,81	1 721	86,92
162	7,7	422	34,3	682	59,49	942	51,69	1 202	11,64	1 462	81,05	1 722	86,48
163	8,34	423	33,07	683	59,86	943	53,5	1 203	11,69	1 463	80,72	1 723	86,66
164	8,51	424	31,41	684	60,3	944	55,9	1 204	12,91	1 464	80,61	1 724	86,74
165	8,22	425	29,18	685	61,01	945	57,11	1 205	15,58	1 465	80,46	1 725	86,37
166	7,22	426	26,41	686	61,96	946	57,88	1 206	18,69	1 466	80,42	1 726	86,48
167	5,82	427	23,4	687	63,05	947	58,63	1 207	21,04	1 467	80,42	1 727	86,33
168	4,75	428	20,9	688	64,16	948	58,75	1 208	22,62	1 468	80,24	1 728	86,3
169	4,24	429	19,59	689	65,14	949	58,26	1 209	24,34	1 469	80,13	1 729	86,44
170	4,05	430	19,36	690	65,85	950	58,03	1 210	26,74	1 470	80,39	1 730	86,33
171	3,98	431	19,79	691	66,22	951	58,28	1 211	29,62	1 471	80,72	1 731	86
172	3,91	432	20,43	692	66,12	952	58,67	1 212	32,65	1 472	81,01	1 732	86,33
173	3,86	433	20,71	693	65,01	953	58,76	1 213	35,57	1 473	81,52	1 733	86,22
174	4,17	434	20,56	694	62,22	954	58,82	1 214	38,07	1 474	82,4	1 734	86,08
175	5,32	435	19,96	695	57,44	955	59,09	1 215	39,71	1 475	83,21	1 735	86,22
176	7,53	436	20,22	696	51,47	956	59,38	1 216	40,36	1 476	84,05	1 736	86,33
177	10,89	437	21,48	697	45,98	957	59,72	1 217	40,6	1 477	84,85	1 737	86,33
178	14,81	438	23,67	698	41,72	958	60,04	1 218	41,15	1 478	85,42	1 738	86,26
179	17,56	439	26,09	699	38,22	959	60,13	1 219	42,23	1 479	86,18	1 739	86,48
180	18,38	440	28,16	700	34,65	960	59,33	1 220	43,61	1 480	86,45	1 740	86,48
181	17,49	441	29,75	701	30,65	961	58,52	1 221	45,08	1 481	86,64	1 741	86,55
182	15,18	442	30,97	702	26,46	962	57,82	1 222	46,58	1 482	86,57	1 742	86,66
183	13,08	443	31,99	703	22,32	963	56,68	1 223	48,13	1 483	86,43	1 743	86,66
184	12,23	444	32,84	704	18,15	964	55,36	1 224	49,7	1 484	86,58	1 744	86,59
185	12,03	445	33,33	705	13,79	965	54,63	1 225	51,27	1 485	86,8	1 745	86,55
186	11,72	446	33,45	706	9,29	966	54,04	1 226	52,8	1 486	86,65	1 746	86,74
187	10,69	447	33,27	707	4,98	967	53,15	1 227	54,3	1 487	86,14	1 747	86,21
188	8,68	448	32,66	708	1,71	968	52,02	1 228	55,8	1 488	86,36	1 748	85,96
189	6,2	449	31,73	709	0	969	51,37	1 229	57,29	1 489	86,32	1 749	85,5
190	4,07	450	30,58	710	0	970	51,41	1 230	58,73	1 490	86,25	1 750	84,77
191	2,65	451	29,2	711	0	971	52,2	1 231	60,12	1 491	85,92	1 751	84,65
192	1,92	452	27,56	712	0	972	53,52	1 232	61,5	1 492	86,14	1 752	84,1
193	1,69	453	25,71	713	0	973	54,34	1 233	62,94	1 493	86,36	1 753	83,46
194	1,68	454	23,76	714	0	974	54,59	1 234	64,39	1 494	86,25	1 754	82,77
195	1,66	455	21,87	715	0	975	54,92	1 235	65,52	1 495	86,5	1 755	81,78
196	1,53	456	20,15	716	0	976	55,69	1 236	66,07	1 496	86,14	1 756	81,16
197	1,3	457	18,38	717	0	977	56,51	1 237	66,19	1 497	86,29	1 757	80,42
198	1	458	15,93	718	0	978	56,73	1 238	66,19	1 498	86,4	1 758	79,21
199	0,77	459	12,33	719	0	979	56,33	1 239	66,43	1 499	86,36	1 759	78,48
200	0,63	460	7,99	720	0	980	55,38	1 240	67,07	1 500	85,63	1 760	77,49
201	0,59	461	4,19	721	0	981	54,99	1 241	68,04	1 501	86,03	1 761	76,69
202	0,59	462	1,77	722	0	982	54,75	1 242	69,12	1 502	85,92	1 762	75,92
203	0,57	463	0,69	723	0	983	54,11	1 243	70,08	1 503	86,14	1 763	75,08
204	0,53	464	1,13	724	0	984	53,32	1 244	70,91	1 504	86,32	1 764	73,87
205	0,5	465	2,2	725	0	985	52,41	1 245	71,73	1 505	85,92	1 765	72,15
206	0	466	3,59	726	0	986	51,45	1 246	72,66	1 506	86,11	1 766	69,69
207	0	467	4,88	727	0	987	50,86	1 247	73,67	1 507	85,91	1 767	67,17
208	0	468	5,85	728	0	988	50,48	1 248	74,55	1 508	85,83	1 768	64,75
209	0	469	6,72	729	0	989	49,6	1 249	75,18	1 509	85,86	1 769	62,55
210	0	470	8,02	730	0	990	48,55	1 250	75,59	1 510	85,5	1 770	60,32
211	0	471	10,02	731	0	991	47,87	1 251	75,82	1 511	84,97	1 771	58,45
212	0	472	12,59	732	0	992	47,42	1 252	75,9	1 512	84,8	1 772	56,43
213	0	473	15,43	733	0	993	46,86	1 253	75,92	1 513	84,2	1 773	54,35
214	0	474	18,32	734	0	994	46,08	1 254	75,87	1 514	83,26	1 774	52,22
215	0	475	21,19	735	0	995	45,07	1 255	75,68	1 515	82,77	1 775	50,25
216	0	476	24	736	0	996	43,58	1 256	75,37	1 516	81,78	1 776	48,23
217	0	477	26,75	737	0	997	41,04	1 257	75,01	1 517	81,16	1 777	46,51
218	0	478	29,53	738	0	998	38,39	1 258	74,55	1 518	80,42	1 778	44,35
219	0	479	32,31	739	0	999	35,69	1 259	73,8	1 519	79,21	1 779	41,97
220	0	480	34,8	740	0	1 000	32,68	1 260	72,71	1 520	78,83	1 780	39,33
221	0	481	36,73	741	0	1 001	29,82	1 261	71,39	1 521	78,52	1 781	36,48
222	0	482	38,08	742	0	1 002	26,97	1 262	70,02	1 522	78,52	1 782	33,8
223	0	483	39,11	743	0	1 003	24,03	1 263	68,71	1 523	78,81	1 783	31,09
224	0	484	40,16	744	0	1 004	21,67	1 264	67,52	1 524	79,26	1 784	28,24
225	0	485	41,18	745	0	1 005	20,34	1 265	66,44	1 525	79,61	1 785	26,81
226	0,73	486	41,75	746	0	1 006	18,9	1 266	65,45	1 526	80,15	1 786	23,33
227	0,73	487	41,87	747	0	1 007	16,21	1 267	64,49	1 527	80,39	1 787	19,01
228	0	488	41,43	748	0	1 008	13,84	1 268	63,54	1 528	80,72	1 788	15,05
229	0	489	39,99	749	0	1 009	12,25	1 269	62,6	1 529	81,01	1 789	12,09
230	0	490	37,71	750	0	1 010	10,4	1 270	61,67	1 530	81,52	1 790	9,49
231	0	491	34,93	751	0	1 011	7,94	1 271	60,69	1 531	82,4	1 791	6,81
232	0	492	31,79	752	0	1 012	6,05	1 272	59,64	1 532	83,21	1 792	4,28
233	0	493	28,65	753	0	1 013	5,67	1 273	58,6	1 533	84,05	1 793	2,09
234	0	494	25,92	754	0	1 014	6,03	1 274	57,64	1 534	85,15	1 794	0,88
235	0	495	23,91	755	0	1 015	7,68	1 275	56,79	1 535	85,92	1 795	0,88
236	0	496	22,81	756	0	1 016	10,97	1 276	55,95	1 536	86,98	1 796	0
237	0	497	22,53	757	0	1 017	14,72	1 277	55,09	1 537	87,45	1 797	0
238	0	498	22,62	758	0	1 018	17,32	1 278	54,2	1 538	87,54	1 798	0
239	0	499	22,95	759	0	1 019	18,59	1 279	53,33	1 539	87,25	1 799	0
240	0	500	23,51	760	0	1 020	19,35	1 280	52,52	1 540	87,04	1 800	0
241	0	501	24,04	761	0	1 021	20,54	1 281	51,75	1 541	86,98
242	0	502	24,45	762	0	1 022	21,33	1 282	50,92	1 542	87,05
243	0	503	24,81	763	0	1 023	22,06	1 283	49,9	1 543	87,1
244	0	504	25,29	764	0	1 024	23,39	1 284	48,68	1 544	87,25
245	0	505	25,99	765	0	1 025	25,52	1 285	47,41	1 545	87,25
246	0	506	26,83	766	0	1 026	28,28	1 286	46,5	1 546	87,07
247	0	507	27,6	767	0	1 027	30,38	1 287	46,22	1 547	87,29
248	0	508	28,17	768	0	1 028	31,22	1 288	46,44	1 548	87,14
249	0	509	28,63	769	0	1 029	32,22	1 289	47,35	1 549	87,03
250	0	510	29,04	770	0	1 030	33,78	1 290	49,01	1 550	87,25
251	0	511	29,43	771	0	1 031	35,08	1 291	50,93	1 551	87,03
252	0	512	29,78	772	1,6	1 032	35,91	1 292	52,79	1 552	87,03
253	1,51	513	30,13	773	5,03	1 033	36,06	1 293	54,66	1 553	87,07
254	4,12	514	30,57	774	9,49	1 034	35,5	1 294	56,6	1 554	86,81
255	7,02	515	31,1	775	13	1 035	34,76	1 295	58,55	1 555	86,92
256	9,45	516	31,65	776	14,65	1 036	34,7	1 296	60,47	1 556	86,66
257	11,86	517	32,14	777	15,15	1 037	35,41	1 297	62,28	1 557	86,92
258	14,52	518	32,62	778	15,67	1 038	36,65	1 298	63,9	1 558	86,59
259	17,01	519	33,25	779	16,76	1 039	37,57	1 299	65,2	1 559	86,92
260	19,48	520	34,2	780	17,88	1 040	38,51	1 300	66,02	1 560	86,59

6. függelék

A kenőanyag leeresztésére és megmérésére szolgáló eljárás

1. A motort fel kell tölteni új olajjal. A motor feltöltésekor az olajszivattyút be kell kapcsolni, ha (az ASTM D7156-09 szabványban leírt) állandó térfogatú olajteknőt alkalmaznak. Elég mennyiségű olajat kell utántölteni, hogy mind a motor, mind a külső olajteknő fel legyen töltve.

2. A motort be kell indítani, és legalább 1 órán keresztül járatni kell a kívánt vizsgálati cikluson (lásd a 2.2.15. és a 2.4.4.8.3.1. pontot).

3. A ciklus befejezése után hagyni kell az olajhőmérsékletet a motor állandósult állapota mellett stabilizálódni, mielőtt lekapcsolnák a motort.

4. A tiszta és üres olajleeresztő teknőt le kell mérni.

5. Minden olyan tiszta kelléket le kell mérni, amelyet az olaj leeresztése során használni fognak (pl. rongyokat).

6. Az olajat 10 percen keresztül a bekapcsolt külső olajszivattyú segítségével kell leereszteni (amennyiben van), majd további tíz percen keresztül kikapcsolt állapotban lévő szivattyúval. Ha nem állandó térfogatú olajteknőt használnak, az olajat összesen 20 percen keresztül kell leereszteni a motorból.

7. A leeresztett olajat le kell mérni.

8. A 7. lépésben megállapított tömeget ki kell vonni a 4. lépésben meghatározott tömegből. A különbözet a motorból leeresztett és a leeresztőteknőben összegyűjtött olaj össztömegének felel meg.

9. Az olajat óvatosan vissza kell tölteni a motorba.

10. Az üres leeresztőteknőt le kell mérni.

11. A 10. lépésben megállapított tömeget ki kell vonni a 4. lépésben meghatározott tömegből. A különbözet a leeresztőteknőben lévő maradék olaj tömegének felel meg, amely nem került vissza motorba.

12. Minden olyan szennyezett kelléket le kell mérni, amelyet korábban az 5. lépésben lemértek.

13. A 12. lépésben megállapított tömeget ki kell vonni a 5. lépésben meghatározott tömegből. A különbözet a szennyezett kellékeken lévő maradék olaj tömegének felel meg, amely nem került vissza motorba.

14. A maradék olaj 11. lépésben és 13. lépésben kiszámított tömegét ki kell vonni a leeresztett olaj 8. lépésben kiszámított össztömegéből. A szóban forgó tömegek különbözete a motorba visszatöltött olaj össztömegének felel meg.

15. A motort a kívánt vizsgálati cikluson kell járatni (lásd a 2.2.15. és a 2.4.4.8.3.1. pontot).

16. A 3-8. lépést meg kell ismételni.

17. A 16. lépés szerint leeresztett olaj tömegét ki kell vonni a 14. lépésben megállapított tömegből. A szóban forgó tömegek különbözete az olajfogyasztás össztömegének felel meg.

18. A 14. lépés szerint kiszámított olajfogyasztás össztömegét el kell osztani a 15. lépés szerint végrehajtott vizsgálati ciklusok órában kifejezett időtartamával. Az így kapott eredmény a kenőanyag-fogyasztás mértéke.

7. függelék

Példa a hőmérsékleti tartampróbából, kenőanyag-fogyasztási tartampróbából és regenerációs vizsgálatsorozatokból álló tartampróbára

8. függelék

Folyamatábra a tartampróba végrehajtásáról

XII. MELLÉKLET

A 2005/55/EGK IRÁNYELV SZERINTI TÍPUSJÓVÁHAGYÁSSAL RENDELKEZŐ, HASZNÁLATBAN LÉVŐ MOTOROK ÉS JÁRMŰTÍPUSOK MEGFELELŐSÉGE

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a függelék határozza meg a 2005/55/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező, használatban lévő motorok és járműtípusok megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó kritériumokat.

2. HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

2.1. A használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatára az ENSZ-EGB 05. módosítássorozattal módosított 49. sz. előírása 8. mellékletében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.2. A gyártó kérésére az eredeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság dönthet az e rendelet II. mellékletében a 2005/55/EK irányelv alapján típusjóváhagyással rendelkező, használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatára meghatározott eljárás használata mellett.

2.3. A II. mellékletben ismertetett eljárások használatakor a következő kivételek érvényesülnek:

2.3.1. A WHTC-re és a WHSC-re való összes hivatkozást az ENSZ-EGB 05. módosítássorozattal módosított 49. sz. előírása 4A. mellékletében meghatározott ETC-re, illetve ESC-re való hivatkozásként kell érteni.

2.3.2. E rendelet II. mellékletének 2.2. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.3. Ha a vizsgálathoz használt adott jármű szokásos üzemeltetési feltételeit a vizsgálat elvégzésével össze nem egyeztethetőnek ítélik, a gyártó vagy a jóváhagyó hatóság kérheti, hogy más vezetési útvonalat vagy hasznos terhet használjanak. Az e rendelet II. mellékletének 4.1. és 4.5. pontjában meghatározott követelményeket kell útmutatásként használni annak meghatározására, hogy a vezetési módok és hasznos teher elfogadható-e a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatához. Amennyiben a járművet az átlagos hivatásos járművezetőtől eltérő járművezető vezeti, e járművezetőnek a vizsgálandó nehéz tehergépjármű üzemeltetésére megfelelő készségekkel és végzettséggel kell rendelkeznie.

2.3.4. A II. melléklet 2.3. és 2.4. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.5. A II. melléklet 3.1. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.6. A gyártónak kell a motorcsaládon a használatban lévő járművek vizsgálatát elvégezni. A vizsgálati programot a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá. A gyártó kérésére a vizsgálat a gyártás befejezését követő öt évvel beszüntethető.

2.3.7. A gyártó kérésére a jóváhagyó hatóság dönthet a II. melléklet 3.1.1. 3.1.2. és 3.1.3. pontja vagy az ENSZ-EGB 05. módosítássorozattal módosított 49. sz. előírása 8. mellékletének 3. függeléke szerinti mintavételi terv használata mellett.

2.3.8. E rendelet II. mellékletének 4.4.2. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.9. A tüzelőanyag helyett a gyártó kérésére a megfelelő referencia-tüzelőanyagot lehet használni.

2.3.10. A II. melléklet 4.5. pontjában meghatározott értékeket iránymutatásként lehet használni annak meghatározására, hogy a vezetési módok és hasznos teher elfogadható-e a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatához.

2.3.11. A II. melléklet 4.6.5. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.12. A vizsgálat minimális időtartamának az ETC-vizsgálat alatt végzett munka háromszorosának elvégzéséhez, vagy adott esetben az ETC-vizsgálatban kibocsátott, kg/ciklusban megadott referencia-CO2-tömeg háromszorosa keletkezéséhez szükséges időtartamnak kell lennie.

2.3.13. A II. melléklet 5.1.1.1.2. pontját nem kell alkalmazni.

2.3.14. Abban az esetben, ha a II. melléklet 5.1.1. pontjában említett adatforgalmi információkat az előírt módon, megfelelően működő kiolvasóval ugyanazon motorcsaládba tartozó motorokkal felszerelt két járműből nem lehet kinyerni, a motort az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 8. mellékletében meghatározott eljárásokkal kell bevizsgálni.

2.3.15. Igazoló vizsgálat végezhető az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 8. mellékletében meghatározott próbapadon.

2.3.16. A gyártó kérheti a jóváhagyó hatóságtól az ENSZ-EGB 49. sz. előírásának 8. mellékletében meghatározott próbapadon igazoló vizsgálat elvégzését, ha a következő feltételek teljesülnek: a) elutasító döntés születik azon járművekre, melyek mintavétele a 2.3.7. pont szerint történt; és b) az egyes vizsgált motorrendszerek kipufogógáz-kibocsátási megfelelési tényezőinek 90 %-os - a II. melléklet 1. függelékében meghatározott mérési és számítási módszerek szerinti - összesítésének eredménye nem lépheti túl a 2,0 értéket.

XIII. MELLÉKLET

AZ NOx-SZABÁLYOZÁSRA SZOLGÁLÓ MEGOLDÁSOK HELYES MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet határozza meg az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelményeket. Előírásokat tartalmaz mindazon járművekre, amelyek a kibocsátások csökkentése érdekében reagenst használnak.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 2. szakaszában megállapított követelményekkel, az e rendelet 2.1-2.1.5. pontjában felsorolt kivételekkel.

2.1. Alternatív jóváhagyás

2.1.1.

Ha a gyártó kéri, az M2 és N1 kategóriájú járművek, a legfeljebb 7,5 tonna legnagyobb megengedett tömegű M1 és N2 kategóriájú járművek és a 2001/85/EK irányelv I. mellékletében meghatározott I. osztályú, II. osztályú, valamint A. osztályú és B. osztályú, legfeljebb 7,5 tonna legnagyobb megengedett tömegű, M3 kategóriájú járművek esetében a 692/2008/EK rendelet XVI. melléklete követelményeinek való megfelelést az e mellékletnek való megfeleléssel egyenértékűnek kell tekinteni.

2.1.2.

Alternatív jóváhagyás esetén: 2.1.2.1.

az NOx-szabályozás helyes működésére szolgáló megoldásokra vonatkozó, az e rendelet I. melléklete 4. függeléke 2. részének 3.2.12.2.8.1-3.2.12.2.8.5. szakaszában szereplő információk helyébe a 692/2008/EK rendelet I. melléklete 3. függelékének 3.2.12.2.8. szakaszában szereplő információk lépnek. 2.1.2.2.

A 692/2008/EK rendelet XVI. melléklete és az e melléklet szerinti követelmények alkalmazására a következő kivételek vonatkoznak: 2.1.2.2.1.

A 692/2008/EK rendelet XVI. mellékletének 4.1. és 4.2. pontja helyett az e melléklet 7-7.1.3. pontjában a reagensminőség figyelésére vonatkozóan előírt rendelkezések alkalmazandók. 2.1.2.2.2.

A reagensfogyasztás figyelésére és adagolására vonatkozóan a 692/2008/EK rendelet XVI. mellékletének 5-5.5. pontja helyett az e melléklet 8., 8.1. és 8.1.1. pontjában előírt rendelkezések alkalmazandók. 2.1.2.2.3.

Az e melléklet 4., 7. és 8. szakaszában említett, a járművezetőt figyelmeztető rendszer a 692/2008/EK rendelet XVI. mellékletének 3. szakaszában említett, a járművezetőt figyelmeztető rendszerként értendő. 2.1.2.2.4.

A 692/2008/EK rendelet XVI. mellékletének 6. szakaszát nem kell alkalmazni. 2.1.2.2.5.

Az e melléklet 5.2. pontjában megállapított rendelkezések alkalmazandók a mentőszolgálatok általi használatra szánt járművekre és a 2007/46/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott használatra szánt járművekre vagy motorokra.

2.1.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 2.2.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "2.2.1.

Az e rendelet I. mellékletének 4. függelékében megadott nyomtatványon a gyártó benyújtja azokat az információkat, amelyek az e melléklet hatályába tartozó motorrendszerek működési jellemzőit maradéktalanul leírják."

2.1.4.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. melléklete 2.2.4. szakaszának első bekezdését a következőképpen kell érteni: "2.2.4.

Amennyiben a gyártó a motor vagy a motorcsalád önálló műszaki egységként történő jóváhagyását kéri, az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében, 7. cikkének (3) bekezdésében vagy 9. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentációcsomagban meg kell adnia azokat a megfelelő előírásokat, melyek biztosítják a jármű közúti vagy más használata esetén az e mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelését. Ennek a dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia."

2.1.5.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 2.3.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "2.3.1.

Az e melléklet hatálya alá tartozó motorrendszereknek kibocsátáscsökkentő funkciójukat az Unió területén szokásosan előforduló minden körülmény, különösen alacsony környezeti hőmérsékleten is meg kell tartaniuk az e rendelet VI. mellékletével összhangban."

3. KARBANTARTÁSI KÖVETELMÉNYEK

3.1.

A karbantartásra vonatkozó követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 3. szakaszában megállapított követelményekkel.

4. A JÁRMŰVEZETŐT FIGYELMEZTETŐ RENDSZER

4.1. A járművezetőt figyelmeztető rendszer jellemzői és működése megegyezik az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 4. szakaszában megállapított jellemzőkkel és működéssel, az e rendelet 4.1.1. pontjában felsorolt kivételekkel.

4.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 4.8. szakaszát a következőképpen kell érteni: "4.8.

A mentőszolgálatok általi használatra szánt, illetve a 2007/46/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott kategóriájú járműveket el lehet látni a figyelmeztető rendszer fényjelzéseinek tompítására szolgáló eszközzel."

5. HASZNÁLATKORLÁTOZÓ RENDSZER

5.1. A használatkorlátozó rendszer jellemzői és működése megegyezik az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 5. szakaszában megállapított jellemzőkkel és működéssel, az e rendelet 5.1.1. pontjában felsorolt kivételekkel.

5.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 5.2. szakaszát a következőképpen kell érteni: "5.2.

A használatkorlátozó rendszer követelménye nem vonatkozik a mentőszolgálatok általi használatra szánt motorokra és járművekre és a 2007/46/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott motorokra és járművekre. A használatkorlátozó rendszer állandó kiiktatása csak a motor- vagy járműgyártó számára megengedett."

6. A REAGENS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA

6.1.

A reagensszintre vonatkozó rendelkezések megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 6. szakaszában megállapított rendelkezésekkel.

7. A REAGENSMINŐSÉG FIGYELÉSE

7.1. A reagensminőség figyelésére vonatkozó rendelkezések megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 7. szakaszában megállapított rendelkezésekkel, az e rendelet 7.1.1., 7.1.2. és 7.1.3. pontjában felsorolt kivételekkel.

7.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 7.1.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "7.1.1.

A gyártónak meg kell határoznia a CDmin legkisebb elfogadható reagenskoncentrációt, mely az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott határértékeket nem túllépő kipufogógáz-kibocsátásokat eredményez."

7.1.2.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 7.1.1.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "7.1.1.1.

Az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak alatt és a gyártó kérésére a 7.1. szakasz alkalmazásában az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott NOx-kibocsátási határérték helyébe 900 mg/kWh érték lép."

7.1.3.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 7.1.1.2. szakaszát a következőképpen kell érteni: "7.1.1.2.

A CDmin megfelelő értékét a jóváhagyás során az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 6. függelékében meghatározott eljárással kell igazolni, és fel kell jegyezni az e rendelet 3. cikkében és I. mellékletének 8. szakaszában meghatározott részletes dokumentációcsomagban."

8. REAGENSFOGYASZTÁS ÉS -ADAGOLÁS

8.1. A reagensfogyasztás figyelésére és adagolására vonatkozó rendelkezések megegyeznek az ENSZ EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 8. szakaszában megállapított rendelkezésekkel.

8.1.1.

Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 8.4.1.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "8.4.1.1.

Az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében meghatározott bevezetési időszak végéig az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 4. szakaszában ismertetett, a járművezetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha az átlagos reagensfogyasztás és a motorrendszer által igényelt átlagos reagensfogyasztás között 50 %-nál nagyobb eltérést észlel a gyártó által megadott időn át, mely idő nem haladhatja meg az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 8.3.1. szakaszában megadott leghosszabb időtartamot."

9. A MANIPULÁLÁSNAK BETUDHATÓ MŰKÖDÉSI HIBÁK FIGYELÉSE

9.1.

A manipulálásnak betudható működési hibák figyelésére vonatkozó rendelkezések megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 6. szakaszában megállapított rendelkezésekkel.

10. VEGYES ÜZEMŰ MOTOROK ÉS JÁRMŰVEK

A vegyes üzemű motorok és járművek NOx-szabályozására szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 8. szakaszában megállapított követelményekkel, az e rendelet 10.1. pontjában felsorolt kivételekkel:

10.1. Az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 8.1. szakaszát a következőképpen kell érteni: "8.1. E melléklet 1-9. szakasza a nagy teljesítményű, vegyes üzemű (HDDF) motorokra és járművekre is vonatkozik, függetlenül attól, hogy vegyes vagy dízel üzemmódban működnek."

11.

AZ ENSZ-EGB 49. SZ. ELŐÍRÁSA 11. MELLÉKLETE 1. FÜGGELÉKE A.1.4.3. SZAKASZÁNAK C) PONTJÁT A KÖVETKEZŐKÉPPEN KELL ÉRTENi: "c)

a mérsékelt használatkorlátozáshoz szükséges nyomatékcsökkenést az e rendeletnek megfelelően végzett, általános motorteljesítmény-jóváhagyási eljárással egyidejűleg is lehet igazolni. Ebben az esetben a használatkorlátozó rendszer működésének igazolása során nincs szükség külön nyomatékmérésre. Az erős használatkorlátozáshoz előírt sebességkorlátozást e melléklet 5. szakaszának követelményei szerint kell igazolni."

12.

AZ ENSZ-EGB 49. SZ. ELŐÍRÁSA 11. MELLÉKLETE 4. FÜGGELÉKÉNEK ELSŐ ÉS MÁSODIK BEKEZDÉSÉT A KÖVETKEZŐKÉPPEN KELL ÉRTENI:

"Ez a függelék abban az esetben alkalmazandó, ha a járműgyártó jóváhagyott motorral felszerelt járműnek a kibocsátások tekintetében történő EU-típusjóváhagyását kéri az 595/2009/EK rendelet és e rendelet alapján.

Ebben az esetben az e rendelet I. mellékletének a beépítésre vonatkozó előírásain túlmenően a beépítés megfelelőségét is igazolni kell. Ezeket az igazoló vizsgálatokat egy műszaki esetnek a jóváhagyó hatóságnak történő bemutatásával is el lehet végezni, pl. tervrajzok, funkcionális elemzések, korábbi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával."

6. függelék

A CDmin legkisebb elfogadható reagensminőség igazoló vizsgálata

1. A gyártónak a típusjóváhagyás során igazolnia kell a CDmin legkisebb elfogadható reagensminőség értékét az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 6. szakaszában megállapított rendelkezések szerint, az e függelék 1.1. pontjában felsorolt kivételekkel:

1.1. az A.6.3. szakasz a következőképpen értendő: "A.6.3. Az e vizsgálat során a kibocsátott károsanyag-mennyiségnek e melléklet 7.1.1. és 7.1.1.1. pontjában meghatározott kibocsátási határértékek alatt kell lennie."

XIV. MELLÉKLET

A MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

1. BEVEZETÉS

1.1.

Ez a melléklet határozza meg a motor hasznos teljesítményének mérésére vonatkozó követelményeket.

2. ÁLTALÁNOS

2.1. A vizsgálatok lefolytatására és az eredmények értelmezésére vonatkozó általános előírások megegyeznek az ENSZ-EGB 85. sz. előírásának 5. szakaszában ismertetett specifikációkkal, az e mellékletben felsorolt kivételekkel.

2.1.1.

A hasznos teljesítmény e melléklet szerinti mérését a motorcsalád minden tagján el kell végezni.

2.2. Vizsgálati tüzelőanyag:

2.2.1.

Szikragyújtású benzin- vagy etanolmotorok esetében az ENSZ EGB 85. sz. előírásának 5.2.3.1. szakasza a következőképpen értendő:

"Kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben az 582/2011/EU rendelet IX. mellékletében meghatározott, megfelelő referencia-tüzelőanyagot kell használni."

2.2.2.

Szikragyújtású és vegyes üzemű PB-gáz-motorok esetében: 2.2.2.1

Önállító tüzelőanyag-ellátó rendszerrel felszerelt motor esetében az ENSZ-EGB 85. sz. előírása 5.2.3.2.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a tüzelőanyagnak az e rendelet IX. mellékletében meghatározott, megfelelő referencia-tüzelőanyagnak kell lennie. Az e rendelet IX. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagok helyett az ENSZ-EGB 85. sz. előírásának 8. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagok is használhatóak." 2.2.2.2.

Önállító tüzelőanyag-ellátó rendszerrel nem felszerelt motor esetében az ENSZ-EGB 85. sz. előírása 5.2.3.2.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"A használt tüzelőanyagnak az e rendelet IX. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagnak kell lennie, vagy az ENSZ-EGB 85. sz. előírásának 8. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagok is használhatók a legalacsonyabb C3-tartalommal, vagy"

2.2.3.

Szikragyújtású és vegyes üzemű földgáz/biometánmotorok esetében: 2.2.3.1.

Önállító tüzelőanyag-ellátó rendszerrel felszerelt motor esetében az ENSZ-EGB 85. sz. előírása 5.2.3.3.1. szakaszát a következőképpen kell érteni:

Önállító tüzelőanyag-ellátó rendszerrel nem felszerelt motor esetében az ENSZ-EGB 85. sz. előírása 5.2.3.3.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Kereskedelmi forgalomban beszerezhető, legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (20 °C, 101,3 kPa) tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a használt tüzelőanyagnak az e rendelet IX. mellékletében meghatározott GR referencia-tüzelőanyagnak kell lennie." 2.2.3.3.

Meghatározott tüzelőanyag-tartományra megjelölt motor esetében az ENSZ-EGB 85. sz. előírása 5.2.3.3.3. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"Kereskedelmi forgalomban kapható, H tartományú gázokra megjelölt motor esetében legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (20 °C, 101,3 kPa), L tartományú gázokra megjelölt motor esetében pedig legalább 47,2 MJm-3 Wobbe-indexű (20 °C, 101,3 kPa) tüzelőanyagot kell használni. Vita esetén H tartományú gázokra megjelölt motor esetében az e rendelet IX. mellékletében meghatározott GR jelű, L tartományú gázokra megjelölt motor esetében pedig a G23 jelű, tehát az adott tartományban a legnagyobb Wobbe-indexű referencia-tüzelőanyagot kell használni, vagy"

2.2.4.

Kompressziós gyújtású motorok esetében az ENSZ EGB 85. sz. előírásának 5.2.3.4. szakasza a következőképpen értendő:

2.3. A motor által hajtott berendezések A motor által hajtott berendezésekre vonatkozó követelmények eltérőek az ENSZ-EGB 85. sz. előírásában (teljesítményvizsgálat) és az ENSZ-EGB 49. sz. előírásában (kibocsátásmérés).

2.3.1.

A motor hasznos teljesítményének mérése céljaira az ENSZ-EGB 85. sz. előírásának 5. mellékletében meghatározott vizsgálati feltételek és a segédberendezések alkalmazandóak.

2.3.2.

Az e rendelet III. melléklete szerinti eljárásnak megfelelő kibocsátásmérés céljaira a motor teljesítménye vonatkozásában az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.3. szakaszában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

XV. MELLÉKLET

AZ 595/2009/EK RENDELET MÓDOSÍTÁSA

Az 595/2009/EK rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

"I. MELLÉKLET

Euro VI kibocsátási határértékek

	Határértékek
	CO (mg/kWh)	összes szénhidrogén (mg/kWh)	NMHC (mg/kWh)	CH4 (mg/kWh)	NOx (1) (mg/kWh)	NH3 (ppm)	PM tömege (mg/kWh)	PM (2)-szám (#/kWh)
WHSC (CI)	1 500	130			400	10	10	8,0 × 1011
WHTC (CI)	4 000	160			460	10	10	6,0 × 1011
WHTC (PI)	4 000		160	500	460	10	10	(3)
(1) Az NOx-határértékeken belül az NO2 megengedett szintje egy későbbi szakaszban is megállapítható. (2) 2012. december 31-ig új mérési eljárást kell bevezetni. (3) 2012. december 31-ig új részecskeszám-határértéket kell bevezetni.” PI = szikragyújtás. CI = kompressziós gyújtás.

XVI. MELLÉKLET

A 2007/46/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSA

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet a következőképpen módosul: a) A melléklet a következő 3.2.1.11. ponttal egészül ki: "3.2.1.11. (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését" b) A 3.2.2.2. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: "3.2.2.2. Dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) nehéz tehergépjárművek (1) (6)" c) A melléklet a következő 3.2.2.2.1. ponttal egészül ki: "3.2.2.2.1. (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 1.1.2. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)" d) A melléklet a következő 3.2.8.3.3. ponttal egészül ki: "3.2.8.3.3. (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100 %-os terhelésnél: kPa" e) A melléklet a következő 3.2.9.2.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.2.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek nem alkotják a motorrendszer részét" f) A melléklet a következő 3.2.9.3.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.3.1. (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100 %-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ... kPa" g) A melléklet a következő 3.2.9.7.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.7.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ... dm3" h) A melléklet a következő 3.2.12.1.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.1.1. (Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek (2) Ha van, annak leírása és rajza: Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének" i) A 3.2.12.2.6.8.1. pont a következő szöveggel egészül ki: "(Az Euro VI-ra nem vonatkozik)" j) A melléklet a következő 3.2.12.2.6.8.1.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.6.8.1.1. (Csak az Euro VI) Regeneráció nélküli WHTC-vizsgálati ciklusok száma (n):" k) A 3.2.12.2.6.8.2. pont a következő szöveggel egészül ki: "(Az Euro VI-ra nem vonatkozik)" l) A melléklet a következő 3.2.12.2.6.8.2.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.6.8.2.1. (Csak az Euro VI) Regenerációval zajló WHTC-vizsgálati ciklusok száma (nR):" m) A melléklet a következő 3.2.12.2.6.9. és 3.2.12.2.6.9.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.6.9. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1) 3.2.12.2.6.9.1. Leírás és működés" n) A melléklet a következő 3.2.12.2.7.0.1-3.2.12.2.7.0.8. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban képviselt motorcsaládok száma 3.2.12.2.7.0.2. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) 3.2.12.2.7.0.3. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik: 3.2.12.2.7.0.4. A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt és az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra 3.2.12.2.7.0.5. Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára 3.2.12.2.7.0.6. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra 3.2.12.2.7.0.7. A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (6) 3.2.12.2.7.0.8. A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (6)" o) A melléklet a következő 3.2.12.2.7.6.5., 3.2.12.2.7.7. és 3.2.12.2.7.7.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.7.6.5. (Csak az Euro VI) Fedélzeti diagnosztikai kommunikációs protokoll szabvány: (4) 3.2.12.2.7.7. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének d) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy 3.2.12.2.7.7.1. A 3.2.12.2.7.7. pontban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve: Összetevő - Hibakód - Ellenőrzési stratégia - Hibaészlelési kritériumok - Hibajelző bekapcsolási kritériumai - Másodlagos paraméterek - Előkondicionálás - Igazolási eljárás Katalizátor - P0420 - Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek - Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség - 3. ciklus - Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátor-hőmérséklet - Két 1. típusú ciklus - 1. típus" p) A melléklet a következő 3.2.12.2.8.1-3.2.12.2.8.8.3. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.8.1. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek 3.2.12.2.8.2. (Csak az Euro VI) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: van/nincs 3.2.12.2.8.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma 3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) 3.2.12.2.8.5. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik 3.2.12.2.8.6. (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat %) 3.2.12.2.8.7. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára 3.2.12.2.8.8. A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések 3.2.12.2.8.8.1. A kúszó üzemmód aktiválása: »kikapcsolás újraindítást követően«/»kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltés követően«/»kikapcsolás leállítást követően« (7) 3.2.12.2.8.8.2. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra 3.2.12.2.8.8.3. A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)" q) A melléklet a következő 3.2.17.8.1.0.1 és 3.2.17.8.1.0.2. ponttal egészül ki: "3.2.17.8.1.0.1. (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem (1) 3.2.17.8.1.0.2. (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1) PB-gáz/földgáz-Ht/földgáz-Lt/földgáz-HLt adott összetételéhez való átalakítás (1)" r) A melléklet a következő 3.5.4-3.5.5.2. ponttal egészül ki: "3.5.4. Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása (Csak az Euro VI) 3.5.4.1. A kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.4.2. A kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.5. Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása (Csak az Euro VI) 3.5.5.1. Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.5.2. Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálatban ... g/kWh"

2. A III. melléklet I. részének A. szakasza a következőképpen módosul: a) A melléklet a következő 3.2.1.11. ponttal egészül ki: "3.2.1.11. (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését" b) A 3.2.2.2. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: "3.2.2.2. Dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) nehéz tehergépjárművek (1) (6)" c) A melléklet a következő 3.2.2.2.1. ponttal egészül ki: "3.2.2.2.1. (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 1.1.3. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)" d) A melléklet a következő 3.2.8.3.3. ponttal egészül ki: "3.2.8.3.3. (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100 %-os terhelésnél: kPa" e) A melléklet a következő 3.2.9.2.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.2.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek nem alkotják a motorrendszer részét" f) A melléklet a következő 3.2.9.3.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.3.1. (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100 %-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ... kPa" g) A melléklet a következő 3.2.9.7.1. ponttal egészül ki: "3.2.9.7.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ... dm3" h) A melléklet a következő 3.2.12.1.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.1.1. (Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek (2) Ha van, annak leírása és rajza: Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének" i) A melléklet a következő 3.2.12.2.6.9. és 3.2.12.2.6.9.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.6.9. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1) 3.2.12.2.6.9.1. Leírás és működés" j) A melléklet a következő 3.2.12.2.7.0.1-3.2.12.2.7.0.8. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban képviselt motorcsaládok száma 3.2.12.2.7.0.2. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) 3.2.12.2.7.0.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik: 3.2.12.2.7.0.4. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt és az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra 3.2.12.2.7.0.5. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára 3.2.12.2.7.0.6. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra 3.2.12.2.7.0.7. (Csak az Euro VI) A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (6) 3.2.12.2.7.0.8. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (6)" k) A melléklet a következő 3.2.12.2.7.6.5., 3.2.12.2.7.7. és 3.2.12.2.7.7.1. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.7.6.5. (Csak az Euro VI) Fedélzeti diagnosztikai kommunikációs protokoll szabvány: (4) 3.2.12.2.7.7. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének d) pontjában és 9. cikke (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy 3.2.12.2.7.7.1. A 3.2.12.2.7.7. szakaszban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet III. mellékletének 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve: Összetevő - Hibakód - Ellenőrzési stratégia - Hibaészlelési kritériumok - Hibajelző bekapcsolási kritériumai - Másodlagos paraméterek - Előkondicionálás - Igazolási eljárás Katalizátor - P0420 - Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek - Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség - 3. ciklus - Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátor-hőmérséklet - Két 1. típusú ciklus - 1. típus" l) A melléklet a következő 3.2.12.2.8.1-3.2.12.2.8.8.3. ponttal egészül ki: "3.2.12.2.8.1. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek 3.2.12.2.8.2. (Csak az Euro VI) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: van/nincs 3.2.12.2.8.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma 3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben) 3.2.12.2.8.5. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik 3.2.12.2.8.6. (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat %) 3.2.12.2.8.7. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára 3.2.12.2.8.8. A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések 3.2.12.2.8.8.1. A kúszó üzemmód aktiválása: »kikapcsolás újraindítást követően«/»kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltés követően«/»kikapcsolás leállítást követően« (7) 3.2.12.2.8.8.2. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra 3.2.12.2.8.8.3. A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)" m) A melléklet a következő 3.2.17.8.1.0.1 és 3.2.17.8.1.0.2. ponttal egészül ki: "3.2.17.8.1.0.1. (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem (1) 3.2.17.8.1.0.2. (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1) PB-gáz/földgáz-Ht/földgáz-Lt/földgáz-HLt adott összetételéhez való átalakítás (1)" n) A melléklet a következő 3.5.4-3.5.5.2. ponttal egészül ki: "3.5.4. (Csak az Euro VI) Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása 3.5.4.1. (Csak az Euro VI) A kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.4.2. (Csak az Euro VI) A kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.5. (Csak az Euro VI) Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása 3.5.5.1. (Csak az Euro VI) Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálatban ... g/kWh 3.5.5.2. (Csak az Euro VI) Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálatban ... g/kWh"

XVIII. MELLÉKLET

A VEGYES ÜZEMŰ MOTOROKRA ÉS JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

1. Alkalmazási kör

Ez a melléklet az e rendelet hatályába tartozó vegyes üzemű motorokra és vegyes üzemű járművekre vonatkozik, és a gyártó által a vegyes üzemű motorok és járművek típusjóváhagyásához teljesítendő további követelményeket, valamint kivételeket határozza meg.

1.1. Az olyan vegyes üzemű motorok, amelyek legfeljebb 10 százalékos átlagos gázhányadossal működnek a WHTC vizsgálati ciklus melegindításos részén (GERWHTC ≤ 10 %), és nem rendelkeznek dízel üzemmóddal, nem megengedettek.

2. Az e rendelet hatálya alá tartozó vegyes üzemű motortípusok és a fő működési követelmények jegyzéke a függelékben található.

3. A vegyes üzemmódra vonatkozó egyedi jóváhagyási követelmények

3.1. A vegyes üzemre vonatkozó egyedi jóváhagyási követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 3. szakaszában megállapított követelményekkel.

4. Általános követelmények

4.1. A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek meg kell felelniük az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 4.1-4.7. szakaszában előírt általános követelményeknek.

5. Kibocsátási követelmények

5.1. Az 1A. és az 1B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek

5.1.1. A vegyes üzemmódban működő 1A. és 1B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a szikragyújtású motorokra meghatározott határértékekkel.

5.1.2. A dízel üzemmódban működő 1B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású motorokra meghatározott határértékekkel.

5.2. A 2A. és a 2B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek

5.2.1. A WHSC vizsgálati ciklusra érvényes kibocsátási határértékek

A mind dízel-, mind vegyes üzemmódban működő 2A. és 2B. típusú, vegyes üzemű motorokra a WHSC vizsgálati ciklusban érvényes kibocsátási határértékek, beleértve a részecskék (PM) számára vonatkozó határértéket, megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású motorokra a WHSC vizsgálati ciklusra vonatkozóan meghatározott határértékekkel.

5.2.2. A WHTC vizsgálati ciklusra érvényes kibocsátási határértékek

5.2.2.1. A szén-monoxid, az NOx, az NH3 és a részecskék (PM) tömegére vegyes üzemmódban vonatkozó kibocsátási határértékek

A vegyes üzemmódban működő 2A. és 2B. típusú, vegyes üzemű motorok által a WHTC vizsgálati ciklusban kibocsátott szén-monoxid, NOx, NH3 és a részecskék (PM) tömegére vonatkozó határértékek megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében mind a kompressziós gyújtású, mind a szikragyújtású motorokra a WHTC vizsgálati ciklusra vonatkozóan meghatározott határértékekkel.

5.2.2.2. A szénhidrogének kibocsátására vegyes üzemmódban vonatkozó határértékek

5.2.2.2.1. Földgáz/biometánmotorok

A vegyes üzemben földgázzal/biometánnal működő 2A. és 2B. típusú, vegyes üzemű motorok által a WHTC vizsgálati ciklusban kibocsátott összes szénhidrogén, a metántól különböző szénhidrogének és a CH4 kibocsátására vonatkozó határértékeket az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású és a szikragyújtású motorokra a WHTC vizsgálati ciklusra vonatkozóan meghatározott határértékekből kell kiszámítani az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 5.2.3. szakaszában előírt számítási módszer szerint.

5.2.2.2.2. PB-gáz-motorok

A vegyes üzemben PB-gázzal működő 2A. és 2B. típusú, vegyes üzemű motorok által a WHTC vizsgálati ciklusban kibocsátott összes szénhidrogén kibocsátására vonatkozó határértékek megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású motorokra a WHTC vizsgálati ciklusra vonatkozóan meghatározott határértékekkel.

5.2.2.3. A részecskék (PM) számára vegyes üzemben vonatkozó kibocsátási határértékek

A vegyes üzemben működő 2A. és 2B. típusú, vegyes üzemű motorok által a WHTC vizsgálati ciklusban kibocsátott részecskék (PM) számára vonatkozó határértékeket az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású és a szikragyújtású motorokra a WHTC vizsgálati ciklusra vonatkozóan meghatározott határértékekből kell kiszámítani az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 5.2.4. szakaszában előírt számítási módszer szerint.

5.2.2.4. Kibocsátási határértékek dízel üzemmódban

A dízel üzemmódban működő 2B. típusú, vegyes üzemű motorokra a WHTC vizsgálati ciklusban érvényes kibocsátási határértékek, beleértve a részecskék (PM) számára vonatkozó határértéket, megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású motorokra meghatározott határértékekkel.

5.3. A 3B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek

Az akár vegyes üzemmódban, akár dízel üzemmódban működő 3B. típusú, vegyes üzemű motorokra érvényes kibocsátási határértékek megegyeznek az 595/2009/EK rendelet I. mellékletében a kompressziós gyújtású motorokra meghatározott határértékekkel.

6. Az igazoló vizsgálatokra vonatkozó követelmények

6.1. A vegyes üzemű motoroknak és járműveknek meg kell felelniük az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 15. mellékletének 6. szakaszában az igazoló vizsgálatokra vonatkozóan előírt követelményeknek és kivételeknek.

7. Típusjóváhagyásban részesített, vegyes üzemű motor járműbe történő beépítésének dokumentációja

7.1. Az önálló műszaki egységként típusjóváhagyásban részesített, vegyes üzemű motor gyártójának a motorrendszer beépítési dokumentációjában fel kell tüntetnie azokat a követelményeket, melyek biztosítják, hogy a jármű a közúti vagy adott esetben másmilyen használat során megfeleljen az e rendeletben a vegyes üzemre vonatkozóan előírt egyedi követelményeknek. Ennek a dokumentációnak többek között a következőket kell tartalmaznia:

a) részletes műszaki követelmények, ideértve a motorrendszer fedélzeti diagnosztikai rendszerével való kompatibilitást biztosító intézkedéseket;

b) az elvégzendő ellenőrzési eljárás.

Az ilyen beépítési előírások meglétét és megfelelőségét a hatóság ellenőrizheti a motorrendszer jóváhagyási folyamata során.

7.2. Amennyiben a motorrendszer járműbe való beépítésének EK-típusjóváhagyását kérelmező járműgyártó megegyezik azzal a gyártóval, amely a vegyes üzemű motorra mint önálló műszaki egységre típusjóváhagyást kapott, a 7.1. pontban megadott dokumentáció nem szükséges.

1. függelék

A vegyes üzemű motorok és járművek típusai - a fő üzemi követelmények jegyzéke

	GERWHTC	Alapjárat dízel üzemmódban	Bemelegítés dízel üzemmódban	Működés kizárólag dízel üzemmódban	Működés gáznemű tüzelőanyag hiányában	Megjegyzések
1A. típus	GERWHTC ≥ 90 %	NEM megengedett	csak karbantartási üzemmódban megengedett	csak karbantartási üzemmódban megengedett	karbantartási üzemmód
1B. típus	GERWHTC ≥ 90 %	csak dízel üzemmódban megengedett	csak dízel üzemmódban megengedett	csak dízel és karbantartási üzemmódban megengedett	dízel üzemmód
2A. típus	10 % < GERWHTC < 90 %	megengedett	csak karbantartási üzemmódban megengedett	csak karbantartási üzemmódban megengedett	karbantartási üzemmód	GERWHTC ≥ 90 % megengedett
2B. típus	10 % < GERWHTC < 90 %	megengedett	csak dízel üzemmódban megengedett	csak dízel és karbantartási üzemmódban megengedett	dízel üzemmód	GERWHTC ≥ 90 % megengedett
3A. típus	NINCS MEGHATÁROZVA ÉS NEM IS MEGENGEDETT

( 1 ) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 49. számú előírása - Járművekben használt kompressziós gyújtású motorok és szikragyújtású motorok gáznemű és szilárd károsanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó egységes rendelkezések (HL L 171., 2013.6.24., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság (EU) 2017/2400 rendelete (2017. december 12.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 349., 2017.12.29., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

( 4 ) HL L 275., 2005.10.20., 1. o.

( 5 ) A Bizottság (EU) 2019/1939 rendelete (2019. november 7.) az 582/2011/EU rendeletnek a nehézgépjárművek vonatkozásában, a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák (AES), a jármű fedélzeti diagnosztikai információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés, a motor hidegindítása alatti kibocsátás mérése, valamint a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEMS) részecskeszámmérésre történő használata tekintetében történő módosításáról (HL L 303., 2019.11.25., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

( 7 ) HL L 326., 2006.11.24., 55. o.

( 8 ) Jármű vagy járművek segédmotor esetén

( 9 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 10 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 11 ) Amennyiben a típusazonosító jelölések olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, akkor az ilyen karaktereket az dokumentumban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32011R0582 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32011R0582&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02011R0582-20221210 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02011R0582-20221210&locale=hu

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

32011R0582[1]

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET

X. MELLÉKLET

XI. MELLÉKLET

XII. MELLÉKLET

XIV. MELLÉKLET

XV. MELLÉKLET

XVI. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék