32017R2400[1]

A Bizottság (EU) 2017/2400 rendelete (2017. december 12.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg. )

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE

(2017. december 12.)

az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet kiegészíti azt a jogi keretrendszert, amelyet az 582/2011/EU rendelet hozott létre a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban a kibocsátás tekintetében, azáltal, hogy szabályokat állapít meg az EU-ban értékesítésre, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre kerülő új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló szimulációs eszközök működtetésével kapcsolatos engedélyek kiadására, e szimulációs eszközök működtetésére, valamint az így megállapított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek bejelentésére vonatkozóan.

2. cikk

Alkalmazási kör

A nehéz autóbuszok esetében ez a rendelet az elsődleges járművekre, a közbenső járművekre és a teljes vagy befejezett járművekre vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok" : az egyes alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek azon specifikus tulajdonságai, amelyek meghatározzák az adott résznek a jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására gyakorolt hatását;

2.

"bemeneti adat" : az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál;

3.

"bemeneti információ" : a jármű jellemzőivel kapcsolatos információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál, és amely nem része a bemeneti adatoknak;

4.

"gyártó" : az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a tanúsítási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosításáért felel. Nem szükségszerű, hogy az érintett személy vagy szervezet közvetlenül részt vegyen a tanúsítási eljárás tárgyát képező alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer gyártásának valamennyi szakaszában;

4a.

"járműgyártó" : a gyártói nyilvántartási dokumentum és az ügyfél-információs dokumentum 9. cikk szerinti kiadásáért felelős szervezet vagy személy;

5.

"felhatalmazott szerv" : olyan nemzeti hatóság, amelyet a tagállam felhatalmaz arra, hogy idevágó információkat kérjen a gyártóktól egy adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságairól, illetve új járművek CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztásáról;

6.

"sebességváltó" : legalább két váltható sebességfokozattal, változó nyomatékkal és sebességgel rendelkező eszköz, meghatározott áttételekkel;

7.

"nyomatékátalakító" : olyan hidrodinamikai indítási alkatrész, amely a hajtáslánc vagy a sebességváltó külön eleme, soros vagy párhuzamos erőáramlással rendelkezik, és amely a motor és a kerekek fordulatszámának viszonyát szabályozza, és nyomatéktöbbszörözést biztosít;

8.

"egyéb nyomatékátviteli alkatrész" ("OTTC") : olyan, a hajtáslánchoz csatlakoztatott forgó alkatrész, amely saját fordulatszámától függően nyomatékcsökkenést idéz elő;

9.

"kiegészítő hajtásláncalkatrész" ("ADC") : a hajtáslánc olyan forgó alkatrésze, amely erőt visz át vagy közvetít a hajtáslánc más alkatrészeinek, és amely saját fordulatszámától függően a nyomaték csökkenését idézi elő;

10.

"tengely" : a hajtáslánc minden olyan forgó része, amely a sebességváltó-tengelyről a kerékre továbbítja a hajtónyomatékot, és rögzített arány mellett megváltoztatja a forgatónyomatékot és a fordulatszámot, beleértve a differenciálmű funkcióit is

11.

"légellenállás" : egy járműelrendezésre jellemző, a levegőáramlás irányával a járműre megegyező irányban ható aerodinamikai erő, amely a légellenállási tényező és a homlokfelület szorzata, oldalszéltől mentes körülmények esetén;

12.

"segédberendezések" : a jármű azon alkatrészei (például motorhűtő ventilátor, kormányrendszer, elektromos rendszer, pneumatikus rendszer és hűtési, szellőztető és légkondicionáló rendszer), amelyek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai a IX. mellékletben vannak meghatározva;

13.

"alkatrészek családja", "önálló műszaki egységek családja" vagy "rendszerek családja" : olyan alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek gyártó által összeállított csoportja, amelyeknek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai kialakításuknál fogva hasonlóak;

14.

"alapalkatrész", "önálló műszaki alapegység" vagy "alaprendszer" : olyan alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer, amely alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek valamely családján belül a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok tekintetében a legrosszabb esetet jelenti;

15.

"kibocsátásmentes nehézgépjármű" ("ZE-HDV") : az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű;

16.

"különleges felépítményű gépjármű" : olyan nehézgépjármű, amelyet nem áruszállításra terveztek, és amelynek esetében a felépítményfajtának az (EU) 2018/858 rendelet I. mellékletének 2. függelékében felsorolt kódját a 09, 10, 15, 16, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 31 kódok egyike egészíti ki; vagy olyan nyerges vontató, amelynek legnagyobb sebessége nem haladja meg a 79 km/h-t;

17.

"merev tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.1. pontjában meghatározott "tehergépjármű", kivéve a félpótkocsi vontatására tervezett vagy épített tehergépjárműveket;

18.

"nyerges vontató" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.3. pontjában meghatározott "nyerges vontató"

19.

"hálóhelyes vezetőfülke" : olyan vezetőfülke-típus, amelyben a vezetőülés mögött alvásra szánt hely található;

20.

"hibrid elektromos nehézgépjármű" : ("He-HDV"): olyan hibrid nehézgépjármű, amely a mechanikus meghajtás céljára a járműben található alábbi két tároltenergia- vagy tároltáramforrásból egyaránt nyer energiát: i. éghető üzemanyag, és ii. elektromosenergia-/elektromosáram-tároló berendezés;

21.

"vegyes üzemű jármű" : az 582/2011/EU rendelet 2. cikkének 48. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint;

22.

"elsődleges jármű" : szimulációs célokra használt, virtuális összeszerelési állapotban lévő nehézbusz, amelyhez a III. mellékletben meghatározott bemeneti adatokat és bemeneti információkat használják;

23.

"gyártói nyilvántartási dokumentum" : a szimulációs eszköz által létrehozott fájl, amely tartalmazza a gyártóra vonatkozó információkat, a szimulációs eszköz bemeneti adatainak és bemeneti információinak dokumentációját, valamint a CO2-kibocsátásra és a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeket;

24.

"ügyfél-információs dokumentum" : a szimulációs eszköz által létrehozott dokumentum, amely a járművel kapcsolatos információk meghatározott csoportját, valamint a IV. melléklet II. részében meghatározott CO2-kibocsátásra és tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeket tartalmazza;

25.

"járműinformációs dokumentum" : a nehéz autóbuszokhoz kifejlesztett szimulációs eszköz által előállított dokumentum, amely a releváns bemeneti adatokat, bemeneti információkat és szimulációs eredményeket az I. melléklet 2. pontjában leírt módszert követő gyártási lépcsőkhöz továbbítja;

26.

"közepes tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott N2 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja az 5 000 kg-ot, de nem haladja meg a 7 400 kg-ot;

27.

"nehéz tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott N2 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7 400 kg-ot, valamint az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott N3 kategóriájú jármű;

28.

"nehéz autóbusz" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott M3 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7 500 kg-ot;

29.

"elsődleges járműgyártó" : az elsődleges járműért felelős gyártó;

30.

"közbenső jármű" : az elsődleges jármű bármely további kiegészítése, amelynek során a III. melléklet 1. és 3a. táblázata szerint a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan meghatározott bemeneti adatok és bemeneti információk részhalmaza kerül hozzáadásra és/vagy módosításra;

31.

"közbenső gyártó" : a közbenső járműért felelős gyártó;

32.

"nem teljes jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 25. pontjában meghatározott "nem teljes jármű";

33.

"befejezett jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 26. pontjában meghatározott "befejezett jármű";

34.

"teljes jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott "teljes jármű";

35.

"standard érték" : olyan alkatrész szimulációs eszközéhez tartozó bemeneti adat, amelynél a bemeneti adatok tanúsítása alkalmazandó, de az alkatrészt nem vizsgálták egy adott érték meghatározása céljából, és amely az alkatrész legkedvezőtlenebb teljesítményét tükrözi;

36.

"általános érték" : a szimulációs eszközben olyan alkatrészekre vagy járműparaméterekre használt adatok, amelyek esetében nem tervezett alkatrészvizsgálat vagy konkrét értékek bejelentése, és amelyek az átlagos alkatrész-technológia vagy a tipikus járműspecifikációk teljesítményét tükrözik;

37.

"furgon" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.2. pontjában meghatározott "furgon";

38.

"alkalmazási eset" : a közepes tehergépjármű, nehéz tehergépjármű, elsődleges járműnek minősülő nehéz autóbusz, közbenső járműnek minősülő nehéz autóbusz, teljes járműnek vagy befejezett járműnek minősülő nehéz autóbusz, amelyre a szimulációs eszközben különböző gyártói rendelkezések és funkciók vonatkoznak;

39. "alap-tehergépjármű" : olyan közepes tehergépjármű vagy nehéz tehergépjármű, amely legalább a következőkkel van felszerelve: - tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében alváz, motor, erőátviteli rendszer, tengelyek és gumiabroncsok, - tisztán elektromos járművek esetében alváz, elektromos géprendszer és/vagy integrált elektromos erőátviteli alkatrész, akkumulátorrendszer(ek) és/vagy kondenzátorrendszer(ek) és gumiabroncsok, - hibrid elektromos nehézgépjárművek esetében alváz, motor, elektromos géprendszer és/vagy elektromos erőátviteli rendszer integrált alkatrésze és/vagy 1. típusú integrált hibrid elektromosjármű-erőátviteli alkatrész, akkumulátorrendszer(ek) és/vagy kondenzátorrendszer(ek) és gumiabroncsok.

4. cikk

Járműcsoportok

E rendelet alkalmazásában a gépjárműveket az I. melléklet 1-6. táblázatával összhangban kell járműcsoportokba sorolni.

Az 5-23. cikk nem alkalmazandó az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott 6., 7., 8., 13., 14., 15., 17., 18. és 19. járműcsoportba tartozó nehéz tehergépjárművekre, az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott 51., 52., 55. és 56. járműcsoportba tartozó közepes tehergépkocsikra, valamint az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott 11., 12. és 16. járműcsoportba tartozó, hajtott első tengellyel rendelkező járművekre.

5. cikk

Elektronikus eszközök

A Bizottság ingyenes, letölthető és futtatható szoftver formájában rendelkezésre bocsátja a következő eszközöket:

a) szimulációs eszköz;

b) előfeldolgozási eszközök;

c) hasheszköz.

A Bizottság karbantartja az elektronikus eszközöket, és biztosítja azok módosítását és frissítését.

2. FEJEZET

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE A KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁS CÉLJÁBÓL

6. cikk

Engedély kérelmezése a szimulációs eszköz működtetésére új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából

Az engedélyre irányuló kérelem mellett be kell nyújtani egy megfelelő leírást a járműgyártó által a szimulációs eszköznek az összes érintett alkalmazási esetre történő működtetése céljából kialakítandó eljárásokról, a II. melléklet 1. pontjának megfelelően.

Emellett a II. melléklet 2. pontjával összhangban elvégzett értékelést követően be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság által összeállított értékelő jelentést is.

Az engedélyre irányuló kérelemnek arra az alkalmazási esetre kell vonatkoznia, amely magában foglalja azt a járműtípust, amelyre az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem vonatkozik.

7. cikk

Az engedély megadásával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

8. cikk

Utólagos változtatások a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokban

3. FEJEZET

AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS FORGALOMBA HELYEZÉSE CÉLJÁBÓL

9. cikk

Az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség

Az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló, a III. melléklet 1. függelékében felsorolt járműtechnológiák tekintetében a járműgyártó vagy a közbenső gyártó csak az e járművekre vonatkozóan a III. melléklet 5. táblázatában megadott mintákban előírt bemeneti paramétereket határozza meg, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával.

A járműgyártó csak abban az esetben működtetheti a szimulációs eszközt az e cikkben említett célokra, ha rendelkezik az érintett alkalmazási esetre vonatkozóan megadott engedéllyel a 7. cikkel összhangban. A közbenső gyártó a szimulációs eszközt a járműgyártó engedélye alapján működteti.

A 21. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett esetek kivételével tilos utólagos módosításokat végezni a gyártói nyilvántartási dokumentumon.

A nehéz autóbuszok járműgyártóinak emellett rögzíteniük kell a szimuláció eredményeit a járműinformációs dokumentumban. A nehéz autóbuszok közbenső gyártói rögzítik a járműinformációs dokumentumot.

Az elsődleges járműgyártónak kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról és a járműinformációs dokumentumról.

A közbenső gyártónak kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a járműinformációs dokumentumról.

A nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek vagy befejezett járművek járműgyártójának kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról, az ügyfél-információs dokumentumról és a járműinformációs dokumentumról.

Minden ügyfél-információs dokumentumnak tartalmaznia kell egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.

A nehéz autóbuszok járműgyártóinak a lánc következő lépcsője gyártójának rendelkezésére kell bocsátaniuk a járműinformációs dokumentumot.

10. cikk

Az elektronikus eszközök módosításai, frissítései és meghibásodásai

Amennyiben a szimulációs eszköz meghibásodása a nehéz autóbuszok gyártási láncának a teljes vagy befejezett gyártási lépcsői előtti lépcső során következik be, a szimulációs eszköz következő gyártási lépcsőkben való működtetésének a 9. cikk (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége elhalasztásra kerül legfeljebb 14 naptári nappal attól az időponttól számítva, amikor az előző lépcső gyártója a járműinformációs dokumentumot a teljes vagy befejezett lépcső gyártójának rendelkezésére bocsátotta.

11. cikk

A szimulációs eszköz bemeneti és kimeneti információinak hozzáférhetősége

4. FEJEZET

AZ ALKATRÉSZEK, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK ÉS RENDSZEREK CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAI

12. cikk

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása szempontjából releváns alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek

A szimulációs eszköznek az 5. cikk (3) bekezdésében említett bemeneti adatai a következő alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információkat foglalják magukban:

a) motorok;

b) sebességváltók;

c) nyomatékátalakítók;

d) egyéb nyomatékátviteli alkatrészek;

e) kiegészítő hajtásláncalkatrészek;

f) tengelyek;

g) légellenállás;

h) segédberendezések;

i) gumiabroncsok;

j) az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei.

13. cikk

Standard értékek és általános értékek

14. cikk

Tanúsított értékek

15. cikk

A család fogalma a tanúsított értékeket használó alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket illetően

A (3)-(6) bekezdések alapján az egy alapalkatrészre, önálló műszaki alapegységre vagy alaprendszerre vonatkozóan meghatározott tanúsított értékek további vizsgálatok nélkül érvényesek a család összes tagjára, a család alábbi helyeken szereplő definíciójával összhangban:

- a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően;

- a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően;

- a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően;

- az V. melléklet 3. függeléke a motorokat illetően, a családfogalommal összhangban létrehozott valamely motorcsalád valamennyi tagjára vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet 4., 5. és 6. pontjával összhangban kell kiszámítani,

- a Xb. melléklet 13. függeléke az elektromos géprendszerek vagy az integrált elektromos erőátviteli rendszerek alkatrészeinek családfogalmát illetően, az elektromos géprendszerek családfogalmával összhangban létrehozott családtagokra vonatkozó tanúsított értékeket a Xb. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

A gumiabroncsok esetében a család csak egyfajta abroncstípusból állhat.

Elektromos géprendszerek vagy integrált elektromos erőátviteli rendszerek alkatrészei esetében az elektromos géprendszerek családja tagjainak tanúsított értékeit a Xb. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

Ha a 16. cikk (3) bekezdése második albekezdésének céljai érdekében végzett vizsgálatok keretében a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a kiválasztott alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer nem reprezentálja teljes mértékben az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját, akkor referenciaként más alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert választhat ki és vizsgálhat, és az fog alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek minősülni.

Az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 14. cikkel összhangban kell meghatározni.

16. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása iránti kérelem

A tanúsítás iránti kérelmet az alábbi helyeken mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani:

- motorok esetében az V. melléklet 2. függeléke,

- sebességváltók esetében a VI. melléklet 2. függeléke,

- nyomatékátalakítók esetében a VI. melléklet 3. függeléke,

- egyéb nyomatékátviteli alkatrészek esetében a VI. melléklet 4. függeléke,

- kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 5. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 2. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 2. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 2. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 2-6. függeléke.

A kérelemhez csatolni kell a jóváhagyó hatóság által kibocsátott vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálati eredményeket, valamint a jóváhagyó hatóság által az (EU) 2018/858 rendelet IV. mellékletének 2. pontja alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozatot is.

17. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsításával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

Az (1) bekezdésben említett esetben a jóváhagyó hatóságnak az alábbi helyeken szereplő minta alapján tanúsítványt kell kibocsátania a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokról:

- motorok esetében az V. melléklet 1. függeléke,

- a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 1. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 1. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 1. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 1. függeléke.

A jóváhagyó hatóságnak tanúsítási számot kell kiadnia az alábbi helyeken megadott számozási rendszernek megfelelően:

- motorok esetében az V. melléklet 6. függeléke,

- a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 7. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 5. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 8. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 14. függeléke.

A jóváhagyó hatóság nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot egy másik alkatrészhez, önálló műszaki egységhez és rendszerhez, vagy adott esetben ezek termékcsaládjaihoz. A tanúsítási számot a vizsgálati jelentés azonosítójaként kell használni.

18. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának kibővítése új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel

A gyártó kérése és a jóváhagyó hatóság engedélye alapján az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek tanúsított családja új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel bővíthető, ha az megfelel a családfogalom alábbi helyeken meghatározott követelményeinek:

- az V. melléklet 3. függeléke a motorok családfogalmát illetően, figyelembe véve a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket,

- a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően,

- a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően,

- a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően;

- a Xb. melléklet 13. függeléke az elektromos géprendszerek vagy az integrált elektromos erőátviteli rendszer alkatrészeinek családfogalmát illetően, figyelembe véve a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak egy felülvizsgált, bővítési számmal ellátott tanúsítványt kell kibocsátania.

A gyártónak módosítania kell a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot, és a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azt.

19. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítását követő változások

5. FEJEZET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ, A BEMENETI INFORMÁCIÓK ÉS A BEMENETI ADATOK MEGFELELŐSÉGE

20. cikk

A járműgyártó, a jóváhagyó hatóság és a Bizottság feladatai a szimulációs eszköz működésének megfelelőségét illetően

A járműgyártó a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a tisztán elektromos járművek kivételével a közepes tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek esetében a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön évente elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást. A járműgyártó a Xa. melléklet 8. pontjának megfelelően minden év december 31-ig minden vizsgált járműről vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz; a vizsgálati jegyzőkönyveket legalább 10 évig meg kell őriznie, és kérésre a Bizottság, valamint a többi tagállam jóváhagyó hatósága rendelkezésére kell bocsátania.

Amennyiben valamely jármű nem felel meg a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárásban, a jóváhagyó hatóság a Xa. mellékletnek megfelelően vizsgálatot indít a meg nem felelés okának meghatározására. Amint a jóváhagyó hatóság meghatározta a meg nem felelés okát, tájékoztatja róla a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.

Ha a meg nem felelés oka a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódik, a 21. cikket kell alkalmazni. Ha a meg nem felelés oka az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással összefüggő tanúsított tulajdonságaihoz kapcsolódik, a 23. cikket kell alkalmazni.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek tanúsításával, valamint a szimulációs eszköz működésével kapcsolatban nem tártak fel szabálytalanságokat, a jóváhagyó hatóság jelenti a jármű meg nem felelését a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szimulációs eszköz vagy a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás okozta a jármű meg nem felelését, és hogy szükséges-e a szimulációs eszköz vagy az ellenőrzési vizsgálati eljárás javítása.

21. cikk

A szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségével kapcsolatos javító intézkedések

Amennyiben a járműgyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy állítson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, járműinformációs dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javító intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.

A járműgyártó megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szimulációs eszköz működtetésére vonatkozó engedély megszerzése céljából kialakított eljárások a 7. cikk alapján megadott engedélyben szereplő valamennyi alkalmazási eset és járműcsoport tekintetében továbbra is megfeleljenek ennek a célnak.

Közepes és nehéz tehergépjárművek esetében a járműgyártó a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást.

22. cikk

A gyártó és a jóváhagyó hatóság feladatai az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségét illetően

Ezen intézkedéseknek az alábbiakat is magukban kell foglalniuk:

- a motorok vonatkozásában az V. melléklet 4. függelékében lefektetett eljárások,

- a sebességváltók vonatkozásában a VI. melléklet 7. pontjában lefektetett eljárások,

- a tengelyek vonatkozásában a VII. melléklet 5. és 6. pontjában lefektetett eljárások,

- a felépítmény vagy a pótkocsi légellenállása vonatkozásában a VIII. melléklet 6. függelékében lefektetett eljárások,

- a gumiabroncsok vonatkozásában a X. melléklet 4. pontjában lefektetett eljárások,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei vonatkozásában a Xb. melléklet 12. függelékének 1-4. pontjában meghatározott eljárások.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjába tartozó egyik tag CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 15. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsították, akkor a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok ellenőrzésére szolgáló referenciaértékként a család e tagjának tanúsított értéke használandó.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett intézkedések eredményeként a tanúsított értékektől való eltérést tapasztal, a gyártó azonnal tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot.

A gyártónak és a járműgyártónak a jóváhagyó hatóság kérésétől számított 15 munkanapon belül a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a birtokában lévő összes olyan releváns dokumentumot, mintát és egyéb anyagot, amelyekre az alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel kapcsolatos ellenőrzés elvégzéséhez szükség van.

23. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségével kapcsolatos javítási intézkedések

Amennyiben a gyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy állítson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot, járműinformációs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javító intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.

A gyártó ezeket a nyilvántartásokat 10 évig tárolja.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendelet 10. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben az e rendelet 9. cikkében említett kötelezettségek nem teljesülnek, a tagállamok a típusjóváhagyással rendelkező járművekre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványokat nem tekintik érvényesnek az (EU) 2018/858 rendelet 48. cikkének alkalmazásában, és a típusjóváhagyással rendelkező és egyedileg jóváhagyott járművek esetében megtiltják a következők nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését:

a) 2019. július 1-jétől a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járművek, beleértve az egyes járműcsoportok "v" alcsoportjába tartozó járműveket, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

b) 2020. január 1-jétől az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

c) 2020. július 1-jétől a 11., 12. és 16. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

d) 2024. július 1-jétől az 53. és 54. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 2. táblázata alapján;

e) 2025. január 1-jétől a 31. és 40. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 4-6. táblázata alapján;

f) 2024. július 1-jétől az 1s. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 1. táblázata alapján.

A 9. cikkben említett kötelezettségeket a következők szerint kell alkalmazni:

a) az I. melléklet 2. táblázata alapján az 53. és 54. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

b) az I. melléklet 3. táblázata alapján a P31/32, P33/34, P35/36, P37/38 és P39/40 csoportokba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

c) nehéz autóbuszok esetében a teljes járműnek vagy befejezett járműnek az I. melléklet 2.1. b) pontjában említett szimulációját csak akkor kell elvégezni, ha az I. melléklet 2.1. a) pontjában említett elsődleges jármű szimulációja rendelkezésre áll;

d) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1s. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

e) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó, az e bekezdés f) és g) pontjában meghatározottaktól eltérő azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

f) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek az V. melléklet 2. pontjának 8. alpontjában meghatározott hulladékhő-visszanyerő rendszerrel vannak felszerelve, feltéve, hogy nem kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek vagy vegyes üzemű járművek;

g) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportokba tartozó azon vegyes üzemű járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi; ha a gyártás dátuma 2024. január 1. előtti, a gyártó eldöntheti, hogy alkalmazza-e a 9. cikket.

Az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó azon kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek és vegyes üzemű járművek esetében, amelyekre a 9. cikket az e bekezdés első albekezdésének a)-g) pontjával összhangban nem alkalmazták, a járműgyártó meghatározza az e járművekre a III. melléklet 5. táblázatában megadott mintákban előírt bemeneti paramétereket az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának felhasználásával. Ebben az esetben a 9. cikkben említett kötelezettségeket e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában teljesítettnek kell tekinteni.

E bekezdés alkalmazásában a gyártás dátuma a megfelelőségi nyilatkozat aláírásának időpontja, ha pedig nem került kiállításra megfelelőségi nyilatkozat, akkor az a dátum, amikor a jármű-azonosító számot először rögzítették a jármű megfelelő részein.

25. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv I., III., IV., IX. és XV. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.

26. cikk

Az 582/2011/EU rendelet módosítása

Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "A kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyásának megszerzéséhez, vagy valamely jármű kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához a gyártónak igazolnia kell, hogy az érintett járműcsoportra vonatkozóan teljesülnek az (EU) 2017/2400 ( 2 ) bizottsági rendelet 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott követelmények. Az említett követelmények azonban nem alkalmazandók, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.

2. A 8. cikk a következőképpen módosul: a) az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: "d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;"; b) az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki: "e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.".

3. A 10. cikk a következőképpen módosul: a) az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: "d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;"; b) az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki: "e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.".

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK JÁRMŰCSOPORTOKBA TÖRTÉNŐ BESOROLÁSA ÉS A NEHÉZ AUTÓBUSZOK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER

1. A járművek e rendelet alkalmazásában történő besorolása

1.1. Az N kategóriájú járművek besorolása

1. táblázat

Járműcsoportok az N kategóriájú járművek esetében

2. táblázat

Járműcsoportok közepes tehergépjárművek esetében

1.2. Az M kategóriájú járművek besorolása

1.2.1. Nehéz autóbuszok

1.2.2. Az elsődleges járművek besorolása

3. táblázat

Járműcsoportok elsődleges járművek esetében

1.2.3. A teljes vagy befejezett járművek besorolása

A nehéz autóbusznak minősülő teljes vagy befejezett járművek besorolása a következő hat kritériumon alapul:

a) tengelyek száma;

b) az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározott járműkód;

c) a 107. számú ENSZ-előírás ( 3 ) 2. szakasza szerinti járműosztály;

d) alacsony bejárati padlós jármű ("igen/nem" a járműkódból és a tengelytípusból származó információk) az 1. ábrán látható döntési folyamat szerint meghatározva;

e) az alsó szinten tartózkodó utasok száma az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) VIII. mellékletében meghatározott megfelelőségi nyilatkozaton vagy egyedi járműjóváhagyás esetén azzal egyenértékű dokumentumokon;

f) az integrált felépítmény a VIII. mellékletnek megfelelően meghatározott magassága.

1. ábra Döntési folyamat annak meghatározására, hogy a jármű "alacsony bejárati padlós"-nak minősül-e vagy sem:

Az alkalmazandó megfelelő besorolást a 4., 5. és 6. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 2 tengelyes

5. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 3 tengelyes

6. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 4 tengelyes

2. A nehéz autóbuszok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló módszer

2.1. Nehéz autóbuszok esetében a CO2-kibocsátásra és a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeknek tükrözniük kell a teljes jármű vagy a befejezett jármű járműspecifikációit, beleértve a végleges felépítmény és a segédegységek jellemzőit is. A lépcsőkben épített nehéz autóbuszok esetében előfordulhat, hogy egynél több gyártó érintett a bemeneti adatok és bemeneti információk előállításának folyamatában és a szimulációs eszköz működtetésében. Nehéz autóbuszok esetében a CO2-kibocsátásnak és a tüzelőanyag-fogyasztásnak a következő két különböző szimuláción kell alapulnia:

a) az elsődleges jármű szimulációján;

b) a teljes vagy befejezett jármű szimulációján.

2.2. Ha egy nehéz autóbuszt a gyártó teljes járműként hagy jóvá, a szimulációt mind az elsődleges járműre, mind a teljes járműre el kell végezni.

2.3. Az elsődleges jármű esetében a szimulációs eszköz bemeneti adatai a motorra, a sebességváltóra, a gumiabroncsokra és a segédegységek egy részhalmazának bemeneti adataira vonatkoznak ( 5 ). A járműcsoportokba történő besorolást a 3. táblázatnak megfelelően kell elvégezni a tengelyek száma és az arra vonatkozó információk alapján, hogy a jármű csuklós autóbusz-e. Az elsődleges járműre vonatkozó szimulációkban a szimulációs eszköz négy különböző általános felépítményt oszt ki (magas és alacsony padlós, egyszintes és kétszintes felépítmény), és a 3. táblázatban az egyes járműcsoportokra vonatkozóan felsorolt 11 célprofilt szimulálja két különböző terhelési körülmény esetében. Ez 22 eredményt ad ki az elsődleges nehéz autóbuszok CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása tekintetében. A szimulációs eszköz létrehozza a kezdeti lépcsőre vonatkozó járműinformációs dokumentumot (VIF1), amely tartalmazza az összes szükséges adatot, amelyet át kell adni a következő gyártási lépcsőnek. A VIF1 tartalmazza az összes nem bizalmas bemeneti adatot, az energiafogyasztásra vonatkozó eredményeket ( 6 ) [MJ/km-ben], az elsődleges gyártóra vonatkozó információkat és a vonatkozó hashfüggvényeket ( 7 ).

2.4. Az elsődleges jármű gyártója a VIF1-et a következő gyártási lépcsőért felelős gyártó rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az elsődleges jármű gyártója olyan adatokat szolgáltat, amelyek túlmutatnak az elsődleges járműre vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott előírásokon, ezek az adatok nem befolyásolják az elsődleges járműre vonatkozó szimulációs eredményeket, hanem a későbbi lépcsőkben figyelembe veendő VIF1-be kerülnek. Elsődleges jármű esetében a szimulációs eszköz továbbá létrehozza a gyártói nyilvántartási dokumentumot is.

2.5. Közbenső jármű esetében a közbenső gyártó felelős a végleges felépítményre vonatkozó releváns bemeneti adatok és bemeneti információk részhalmazáért ( 8 ). A közbenső gyártó nem kérelmezi a befejezett jármű tanúsítását. A közbenső gyártónak hozzá kell adnia a befejezett járműre vonatkozó információkat, vagy frissítenie kell azokat, és működtetnie kell a szimulációs eszközt annak érdekében, hogy létrehozza a járműinformációs dokumentum frissített és hashfüggvénnyel ellátott változatát (VIFi) ( 9 ). A VIFi-t a következő gyártási lépcsőért felelős gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A közbenső járművek esetében a VIFi a jóváhagyó hatóságok felé teljesítendő dokumentációs feladatot is lefedi. Közbenső járműveken nem végeznek CO2-kibocsátásra és/vagy tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó szimulációt.

2.6. Ha a gyártó a közbenső, teljes vagy befejezett járművön olyan módosításokat hajt végre, amelyek az elsődleges járműhöz rendelt bemeneti adatok vagy bemeneti információk frissítését teszik szükségessé (pl. egy tengely vagy a gumiabroncsok kicserélése), a módosítást végző gyártó elsődleges járműgyártóként jár el, a megfelelő felelősségi körökkel.

2.7. Teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártónak ki kell egészítenie és szükség esetén frissítenie kell a végleges felépítményre vonatkozó bemeneti adatokat és bemeneti információkat a VIFi-ben az előző gyártási lépcsőben megadottaknak megfelelően, és működtetnie kell a szimulációs eszközt a CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás kiszámításához. A szimulációhoz ebben a szakaszban a nehéz autóbuszokat az 1.2.3. pontban meghatározott hat kritérium alapján a 4., 5. és 6. táblázatban felsorolt járműcsoportokba sorolják be. A nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek vagy befejezett járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához a szimulációs eszköz a következő számítási lépéseket hajtja végre:

2.7.1. 1. lépés - Az elsődleges járműalcsoport kiválasztása, amely megfelel a teljes vagy befejezett jármű felépítményének (pl. "P34 DD" a "34f" esetében), és az elsődleges jármű szimulációjából származó megfelelő energiafogyasztási eredmények rendelkezésre bocsátása.

2.7.2. 2. lépés - Szimulációk végzése a teljes jármű vagy befejezett jármű felépítményének és segédberendezéseinek az általános felépítményhez és segédberendezésekhez viszonyított hatásának számszerűsítésére, amint azt az elsődleges járműre vonatkozó szimulációk az energiafogyasztás tekintetében figyelembe veszik. Ezekben a szimulációkban generikus adatokat használnak az elsődleges járműadat-halmazhoz, amelyek nem képezik részét a VIF ( 10 ) különböző gyártási lépcsők közötti információátadásnak.

2.7.3. 3. lépés - Az elsődleges jármű szimulációjából származó, az 1. lépésben rendelkezésre bocsátott energiafogyasztási eredmények és a 2. lépés eredményei együttesen adják meg a teljes vagy befejezett jármű energiafogyasztási eredményeit. E számítási lépés részleteit a szimulációs eszköz felhasználói kézikönyve dokumentálja.

2.7.4. 4. lépés - A jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó eredményeket a 3. lépés eredményei és a szimulációs eszközben tárolt általános tüzelőanyag-előírások alapján számítják ki. A 2., 3. és 4. lépést külön-külön el kell végezni a 4., 5. és 6. táblázatban felsorolt minden egyes célprofil-kombinációra a járműcsoportok alacsony és reprezentatív terhelési körülményére egyaránt.

2.7.5. Teljes jármű vagy befejezett jármű esetében a szimulációs eszköz létrehozza a gyártói nyilvántartási dokumentumot, az ügyfél-információs dokumentumot és a VIFi-t. A VIFi-t a következő gyártó rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben a jármű egy további gyártási lépcsőn megy keresztül. A 2. ábra egy a CO2-vel kapcsolatos öt gyártási lépcsőben gyártott jármű példáján alapuló adatáramlást mutatja. 2. ábra Példa az adatáramlásra az öt lépésben gyártott nehéz autóbuszok esetében

II. MELLÉKLET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSOK

1. A jármű gyártója által a szimulációs eszköz működtetése céljából kialakítandó folyamatok

1.1. A gyártónak legalább a következő folyamatokat kell kialakítania:

1.1.1. Egy adatkezelő rendszer, amely lefedi a szimulációs eszköz bemeneti információinak és bemeneti adatainak beszerzését, tárolását, kezelését és visszakeresését, valamint az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek családjainak a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványok kezelését. Az adatkezelő rendszernek legalább: a) biztosítania kell a helyes bemeneti információk és bemeneti adatok alkalmazását a konkrét járműkonfigurációk esetében; b) biztosítania kell a helyes számításokat és a standard értékek alkalmazását; c) a kriptográfiai hashfüggvények összehasonlításával ellenőriznie kell, hogy az alkatrészek, önálló műszaki egységek, rendszerek, illetve adott esetben ezek családjai szimulációhoz használt bemeneti adatállományai megegyeznek-e azon alkatrészek, önálló műszaki egységek, rendszerek, illetve adott esetben ezek családjai bemeneti adataival, amelyekre a tanúsítványt kiadták; d) tartalmaznia kell egy védett adatbázist az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjaira vonatkozó bemeneti adatok, valamint a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó megfelelő tanúsítványok tárolására; e) biztosítania kell az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó előírások és frissítések változásának helyes kezelését; f) lehetővé kell tennie az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek nyomon követését a jármű gyártása után.

1.1.2. Egy adatkezelő rendszer, amely kiterjed a bemeneti információknak, a bemeneti adatoknak és a számításoknak a szimulációs eszköz segítségével történő lekérdezésére és a kimeneti adatok tárolására. Az adatkezelő rendszernek legalább: a) biztosítania kell a kriptográfiai hashfüggvények helyes alkalmazását; b) tartalmaznia kell egy védett adatbázist a kimeneti adatok tárolására.

1.1.3. Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, külön erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platform lekérdezésére, valamint a szimulációs eszköz legújabb verzióinak letöltésére és telepítésére szolgáló folyamat.

1.1.4. A szimulációs eszközzel dolgozó személyzet megfelelő képzése.

2. A jóváhagyó hatóság általi értékelés

2.1. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az 1. pontban meghatározott, a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódó folyamatok kialakításra kerültek-e.

A jóváhagyó hatóság továbbá a következőket ellenőrzi:

a) az 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontban meghatározott folyamatok működése és az 1.1.4. pontban meghatározott követelmény alkalmazása;

b) a tanúsítási eljárás során alkalmazott folyamatokat ugyanolyan módon alkalmazzák-e az érintett alkalmazási esetbe tartozó járműveket gyártó összes gyártólétesítményben;

c) a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához kapcsolódó műveletek adataira és folyamataira vonatkozó leírás teljessége.

A második pont a) pontjának alkalmazásában az ellenőrzésnek magában kell foglalnia minden egyes olyan gyártólétesítményből legalább egy jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározását, amelyre az engedélyt kérvényezték.

1. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA

I. SZAKASZ

1.

A jármű gyártójának neve és címe:

2.

Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából:

3.

Lefedett alkalmazási eset:

4.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.

Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.2.

A minőségirányítási folyamat leírása

1.3.

További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.4.

A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.5.

További dokumentumok (ha vannak)

2.

Dátum: ...

3.

Aláírás: ...

2. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ENGEDÉLY MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL

tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.

Engedély száma:

A kiterjesztés oka: ...

I. SZAKASZ

0.1.

A jármű gyártójának neve és címe:

0.2.

Azok a gyártólétesítmények és/vagy összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet ( 11 ) II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából

0.3.

Lefedett alkalmazási eset:

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.

A jóváhagyó hatóság által készített értékelő jelentés

1.2.

Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.3.

A minőségirányítási folyamat leírása

1.4.

További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.5.

A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.6.

További dokumentumok (ha vannak)

2.

Az értékelés elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság

3.

Az értékelő jelentés kelte

4.

Az értékelő jelentés száma

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

6.

Hely

7.

Dátum

8.

Aláírás

III. MELLÉKLET

A JÁRMŰ JELLEMZŐIHEZ KAPCSOLÓDÓ BEMENETI INFORMÁCIÓK

1. Bevezetés

E melléklet leírja azoknak a paramétereknek a listáját, amelyeket a jármű gyártójának a szimulációs eszköz bemeneti információjaként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

2. Fogalommeghatározások

1. "paraméterazonosító": A szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára.

2. "típus": A paraméter adattípusa karakterlánc ... karaktersor ISO8859-1 kódolásban token ... karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül dátum ... dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-HH:MM:SS, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30-T09:30:10Z" egész szám ... egész számban kifejezett érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1 800 " kettős, X ... tizedes tört, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után, és nincsen sor eleji nulla, pl. "kettős, 2": "2 345,67 "; vagy "kettős, 4": "45,6780".

3. "egység" ... a paraméter fizikai mértékegysége.

4. "a jármű korrigált tényleges tömege": az 1230/2012/EU bizottsági rendelettel (*) összhangban a "jármű tényleges tömegeként" meghatározott tömeget jelenti - a tartály(ok) kivételével, amely(ek)et a kapacitásuk legalább 50 %-áig fel kell tölteni. A folyadékot tartalmazó rendszereket a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni, kivéve a folyadékot tartalmazó szennyvízrendszereket, amelyeknek üresnek kell maradniuk. Közepes merev tehergépjárművek, nehéz merev tehergépjárművek és a vontatók esetében a tömeget felépítmény nélkül kell meghatározni, és korrigálni kell a 4.3. pontban meghatározott, nem beszerelt szabványos berendezések többlettömegével. A teljes jármű, illetve a járműből és (fél)pótkocsiból álló teljes járműszerelvény szimulációja céljából a szimulációs eszköz automatikusan hozzáadja a szabványos felépítmény, a szabványos félpótkocsi vagy a szabványos pótkocsi tömegét. Minden olyan alkatrész, amely az alvázkeretre és a fölé van felszerelve, a felépítmény részének tekintendő, ha azokat kizárólag a felépítmény használatának megkönnyítése céljából, a menetkész állapothoz szükséges alkatrészektől függetlenül szerelik fel. Az elsődleges járműveknek minősülő nehéz autóbuszok esetében a "jármű korrigált tényleges tömege" nem alkalmazandó, mivel az általános tömegértéket a szimulációs eszköz osztja ki.

5. "Az integrált felépítmény magassága": a "Z" irány eltérése az integrált felépítmény legmagasabb pontjához tartozó "A" referenciapont és a legalacsonyabb "B" pont között (lásd: 1. ábra). A standard esettől eltérő járművek esetében a következő esetek alkalmazandók (lásd a 2. ábrát): 1. sz. különleges eset, két szint: Az integrált felépítmény magassága a h1 és h2 átlaga, ahol: - h1 a járműnek az első utasajtó hátsó végén mért keresztmetszetében meghatározott A pont és a B pont közötti különbség - h2 az A és B pont különbsége 2. sz. különleges eset, ferde: Az integrált felépítmény magassága a h1 és h2 átlaga, ahol: - h1 a járműnek az első utasajtó hátsó végén mért keresztmetszetében meghatározott A pont és a B pont közötti különbség - h2 az A és B pont különbsége 3. sz. különleges eset, nyitott tetejű, tetőrésszel: - az integrált felépítménynek a fennmaradt tetőrészben meghatározott magassága 4. sz. különleges eset, nyitott tetejű, tetőszakasz nélkül: - az integrált felépítmény magassága a jármű szélvédőjétől vagy kétszintes autóbusz esetén a felső szélvédőjétől egy méter távolságra, hosszanti irányában mért legmagasabb pontja és a B pont közötti különbség A standard, illetve az 1-4. sz. különleges esetek hatálya alá nem tartozó minden egyéb esetben az integrált felépítmény magassága a jármű legmagasabb pontja és a B. pont közötti különbség. Ez a paraméter csak a nehéz autóbuszokra vonatkozik. 1. ábra Az integrált felépítmény magassága - standard eset 2. ábra Az integrált felépítmény magassága - különleges esetek

6. Az "A" referenciapont a felépítmény legmagasabb pontja (1. ábra). Nem kell figyelembe venni a felépítményt és/vagy a tervezési paneleket, a szerelvénytartókat, pl. a HVAC-rendszerek rögzítésére szolgáló gyámokat, a nyílásfedeleket és hasonló tárgyakat.

7. a "B" referenciapont a felépítmény alsó külső szélének legalacsonyabb pontja (1. ábra). A pl. a tengelyrögzítésre szolgáló gyámokat nem kell figyelembe venni.

8. "járműhossz": az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete 1. függelékének I. táblázata szerinti járműméret. Ezenkívül nem kell figyelembe venni az eltávolítható teherhordozó eszközöket, a nem eltávolítható csatlakozóberendezéseket és minden olyan nem eltávolítható külső részt, amelyek nem befolyásolják az utasok számára rendelkezésre álló hasznos teret. Ez a paraméter csak a nehéz autóbuszokra vonatkozik.

9. "járműszélesség": az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete 1. függelékének II. táblázata szerinti járműméret. Ezektől a rendelkezésektől eltérően nem kell figyelembe venni az eltávolítható teherhordozó eszközöket, a nem eltávolítható csatlakozóberendezéseket és minden olyan nem eltávolítható külső részt, amelyek nem befolyásolják az utasok számára rendelkezésre álló hasznos teret.

10. "bejárat magassága nem süllyesztett helyzetben": az első ajtónyíláson belül, a jármű legelső ajtajánál a talajtól mért padlószint, amikor a jármű nem süllyesztett helyzetben van.

11. "tüzelőanyag-cella": olyan energiaátalakító, amely a (bemeneti) kémiai energiát (kimeneti) elektromos energiává alakítja át, vagy fordítva.

12. "tüzelőanyag-cellás jármű" vagy "FCV": olyan jármű, amelynek erőátviteli rendszere hajtóenergia-átalakítóként kizárólag tüzelőanyag-cellá(ka)t és elektromos gép(ek)et alkalmaz.

13. »tüzelőanyag-cellás hibrid jármű vagy "FCHV": olyan tüzelőanyag-cellás jármű, amelynek erőátviteli rendszerében legalább egy tüzelőanyag-tároló rendszer és legalább egy újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer üzemel hajtóenergia-tároló rendszerként.

14. "tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű": olyan jármű, melynek valamennyi hajtóenergia-átalakítója belső égésű motor.

15. "elektromos gép" vagy "EM": olyan energiaátalakító, amely elektromos energiát mechanikus energiává alakítja át.

16. "energiatároló rendszer": olyan rendszer, amely energiát tárol és azt a bemenővel megegyező energiaformában adja le.

17. "hajtóenergia-tároló rendszer": az erőátviteli rendszer olyan energiatároló rendszere, amely nem periférikus berendezés, és amelynek kimeneti energiája közvetlenül vagy közvetve a jármű meghajtására szolgál.

18. "a hajtóenergia-tároló rendszer kategóriái": tüzelőanyag-tároló rendszer, újratölthető, elektromos energiát tároló rendszer vagy újratölthető, mechanikai energiát tároló rendszer.

19. "utána helyzet": a jármű erőátviteli rendszerében lévő olyan helyzet, amely közelebb van a kerekekhez, mint a tényleges referenciahelyzet.

20. "hajtáslánc": az erőátviteli rendszer azon összekapcsolt elemeiből áll, amelyek a mechanikai energiának a hajtóenergia-átalakító(k) és a kerekek közötti átvitelére szolgálnak.

21. "energiaátalakító": olyan rendszer, ahol a kimeneti energiaforma eltér a bemeneti energiaformától.

22. "hajtóenergia-átalakító": az erőátviteli rendszer olyan energiaátalakítója, amely nem periférikus berendezés, és amelynek kimeneti energiája közvetlenül vagy közvetve a jármű meghajtására szolgál.

23. "a hajtóenergia-átalakító kategóriái": belső égésű motor, elektromos gép vagy tüzelőanyag-cella.

24. "energiaforma": elektromos energia, mechanikai energia vagy kémiai energia (a tüzelőanyagokat is ideértve).

25. "tüzelőanyag-tároló rendszer": olyan hajtóenergia-tároló rendszer, amely a kémiai energiát folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyag formájában tárolja.

26. "hibrid jármű" vagy "HV": olyan jármű, amelynek erőátviteli rendszere legalább két különböző kategóriájú hajtóenergia-átalakítót és legalább két különböző kategóriájú hajtóenergia-tároló rendszert tartalmaz.

27. "hibrid elektromos jármű" vagy "HEV": olyan hibrid jármű, amelynek az egyik hajtóenergia-átalakítója egy elektromos gép, a másik pedig belső égésű motor.

28. "soros hibrid elektromos jármű": olyan erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkező hibrid hajtású elektromos jármű, amelyben a tisztán belső égésű motor egy vagy több elektromosenergia-átalakítási útvonalat hajt meg anélkül, hogy mechanikus összekapcsolás állna fenn a belső égésű motor és a jármű kerekei között.

29. "belső égésű motor" vagy "ICE": olyan energiaátalakító, amelynek az éghető tüzelőanyag szakaszos vagy folyamatos oxidációja révén a kémiai energiát mechanikai energiává alakítja át.

30. "külső feltöltésű hibrid elektromos jármű" vagy "OVC-HEV": olyan hibrid elektromos jármű, amely külső forrásról feltölthető.

31. "párhuzamos hibrid elektromos jármű": olyan erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkező hibrid hajtású elektromos jármű, amelyben a tisztán belső égésű motor csak egyetlen, a motor és a jármű kereke közti, mechanikusan összekapcsolt útvonalat hajt meg.

32. "periférikus berendezések": minden olyan energiafogyasztó, -átalakító, -tároló vagy -ellátó berendezés, amelynél az energia sem közvetlenül, sem közvetve nem a jármű meghajtására szolgál, de amely lényeges az erőátviteli rendszer üzemeltetéséhez.

33. "erőátviteli rendszer": a jármű hajtóenergia-tároló rendszerének (rendszereinek), hajtóenergia-átalakítójának (átalakítóinak) és hajtásláncának (láncainak) összessége, amelyek mechanikai energiát juttatnak a kerekekhez a jármű meghajtása céljából, továbbá a periférikus berendezések.

34. "tisztán elektromos jármű" vagy "PEV": az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 16. pontja szerinti olyan gépjármű, amely hajtóenergia-átalakítóként kizárólag elektromos gépekkel, hajtóenergia-tároló rendszerként pedig kizárólag újratölthető, elektromos energiát tároló rendszerekkel van felszerelve, és/vagy bármely más olyan eszközzel, amely közvetlenül konduktív vagy induktív módon biztosítja az elektromos energiát a gépjármű hajtási energiáját biztosító villamosenergia-hálózatból.

35. "előtte helyzet": a jármű erőátviteli rendszerében lévő olyan helyzet, amely távolabb van a kerekektől, mint a tényleges referenciahelyzet.

36. "IEPC": a Xb. melléklet 2. pontjának 36. alpontja szerinti integrált elektromos erőátviteli rendszer alkatrésze.

37. "1. típusú IHPC": az integrált hibridhajtású elektromos járműveknek a Xb. melléklet 2. pontjának 38. alpontja szerinti, 1. típusú alkatrésze.

3. Bemeneti paraméterek halmaza

Az 1-11. táblázatok meghatározzák a jármű jellemzőire vonatkozóan megadandó bemeneti paramétereket. Az alkalmazási esettől függően különböző halmazok kerülnek meghatározásra (közepes tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok).

Nehéz autóbuszok esetében különbséget kell tenni az elsődleges jármű szimulációjához és a teljes jármű vagy befejezett jármű szimulációjához szükséges bemeneti paraméterek között. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- Az elsődleges járműgyártóknak meg kell adniuk az elsődleges jármű oszlopában felsorolt valamennyi paramétert.

- Az elsődleges járműgyártók emellett olyan további bemeneti paramétereket is megadhatnak a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan, amelyek már ebben a kezdeti szakaszban is meghatározhatók. Ebben az esetben a Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterre vonatkozó információkat mind az elsődleges bemeneti paraméterekre, mind a további bemeneti paraméterekre vonatkozóan meg kell adni.

- A közbenső gyártóknak meg kell adniuk a teljes vagy befejezett járműre vonatkozó azon bemeneti paramétereket, amelyek ebben a szakaszban meghatározhatók, és amelyek a felelősségi körükbe tartoznak. Ha egy korábbi gyártási szakaszban már megadott paramétert frissítenek, meg kell adni a paraméter teljes státuszát (példa: ha egy második hőszivattyút is hozzáadnak a járműhöz, mindkét rendszer technológiáját meg kell adni). A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterre vonatkozó információkat a közbenső gyártóknak minden esetben meg kell adniuk.

- A befejezett jármű gyártóinak meg kell adniuk azon bemeneti paramétereket, amelyek ebben a szakaszban meghatározhatók, és amelyek felelősségi körükbe tartoznak. A korábbi gyártási szakaszokban már megadott paraméterek szükséges frissítésére ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a közbenső gyártók esetén. A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238), a Date (P239) és a Corrected Actual Mass (P038) paraméterre vonatkozó információkat minden esetben meg kell adni. Ahhoz, hogy el lehessen végezni a szükséges szimulációkat, az összes gyártási szakaszból származó konszolidált adatkészletnek tartalmaznia kell a teljes járműre vagy befejezett járműre vonatkozó oszlopban felsorolt összes információt.

- A teljes szakaszhoz kapcsolódó gyártóknak minden bemeneti paramétert meg kell adniuk. A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterekre vonatkozó információkat mind az elsődleges bemeneti paraméterekre, mind a teljes jármű bemeneti paramétereire vonatkozóan meg kell adni.

- A "VehicleDeclarationclarationType" (P293) paramétert minden olyan gyártási szakaszban meg kell adni, amely megadja a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan felsorolt paraméterek bármelyikét.

1. táblázat

"Vehicle/General" bemeneti paraméterek

2. táblázat

"Vehicle/AxleConfiguration" bemeneti paraméterek keréktengelyenként

A 3. és a 3a. táblázat tartalmazza a segédegységek bemeneti paramétereinek jegyzékét. Az e paraméterek meghatározására szolgáló technikai fogalommeghatározásokat a IX. melléklet tartalmazza. A paraméterazonosítót a III. és IX. melléklet paraméterei közötti egyértelmű hivatkozás biztosítására használják.

3. táblázat

"Vehicle/Auxiliaries" bemeneti paraméterek közepes tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek esetében

3a. táblázat

"Vehicle/Auxiliaries" bemeneti paraméterek nehéz autóbuszok esetében

4. táblázat

"Vehicle/EngineTorqueLimits" bemeneti paraméterek sebességfokozatonként (opcionális)

5. táblázat

A 9. cikk értelmében mentesített járművek bemeneti paraméterei

6. táblázat

"Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek" bemeneti paraméterek

7. táblázat

A hibrid elektromos járművek és a tisztán elektromos járművek általános bemeneti paraméterei

8. táblázat

Bemeneti paraméterek elektromos gépállásonként

(Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben)

9. táblázat

Nyomaték-határértékek elektromos gépállásonként (opcionális)

Különálló adatkészlet bejelentése minden egyes "CertificationNumberEM" alatt mért feszültségszintre vonatkozóan. Bejelentés nem megengedett, ha az "IHPCType" paraméter "IHPC Type 1" értékre van beállítva.

10. táblázat

Bemeneti paraméterek újratölthető energiatároló rendszerekként

(Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben)

11. táblázat

A párhuzamos hibrid elektromos járművekre vonatkozó korlátozások szigorítása (opcionális)

Csak abban az esetben megengedett, ha az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P" vagy "IHPC Type 1".

4. A jármű tömege közepes merev tehergépjárművek és vontatók, nehéz merev tehergépjárművek és vontatók esetében

4.1. A jármű szimulációs eszközben bemenetként használt tömege a jármű korrigált tényleges tömege kell, hogy legyen.

4.2. Ha nem minden szabványos berendezést szereltek be, a gyártónak hozzá kell adnia a következő szerkezeti elemek tömegét a jármű korrigált tényleges tömegéhez:

a) elülső aláfutásgátló az (EU) 2019/ 2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (**) megfelelően;

b) hátsó aláfutásgátló az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően;

c) oldalsó aláfutásgátló az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően;

d) nyeregszerkezet az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően.

4.3. A 4.2. pontban említett szerkezeti elemek tömege a következő:

Az 1s., 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek esetében az I. melléklet 1. táblázatában meghatározottak szerint, valamint az 51. és 53. járműcsoportok esetében az I. melléklet 2. táblázatában meghatározottak szerint.

Elülső aláfutásgátló

45 kg

Hátsó aláfutásgátló

40 kg

Oldalsó aláfutásgátló

8,5 kg/m × tengelytáv [m] - 2,5 kg

A 4., 5., 9., 12. és 16. csoportba tartozó járművek esetében, az I. melléklet 1. táblázatában meghatározottak szerint.

Elülső aláfutásgátló

50 kg

Hátsó aláfutásgátló

45 kg

Oldalsó aláfutásgátló

14 kg/m × tengelytáv [m] - 17 kg

Nyeregszerkezet

210 kg

5. Hidraulikusan és mechanikusan hajtott tengelyek

Amennyiben:

a) a jármű hidraulikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt nem hajtottnak kell tekinteni, és a gyártó nem veheti azt figyelembe a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához;

b) a jármű mechanikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt hajtottnak kell tekinteni, és a gyártónak figyelembe kell vennie azt a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához.

6. Sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek és a sebességfokozat letiltása

6.1. Sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek

A sebességfokozatok legmagasabb 50 %-ánál (például 12 sebességfokozatú váltó esetében a 7-12. fokozatoknál) a jármű gyártója bejelenthet egy sebességfokozattól függő legnagyobb motornyomaték-határértéket, amely nem haladhatja meg a motor legnagyobb nyomatékának 95 %-át.

6.2. Sebességfokozat letiltása

A két legnagyobb sebességfokozatnál (pl. 6 sebességfokozatú sebességváltó esetében az 5. és 6. fokozatoknál) a jármű gyártója a sebességfokozatok teljes letiltását jelentheti be úgy, hogy a szimulációs eszköz bemeneti információjában a sebességfokozat-specifikus nyomaték határértékeként 0 Nm-t ad meg.

6.3. Ellenőrzési követelmények

A 6.1. pont szerinti, sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékeket és a 6.2. pont szerinti sebességfokozat-letiltást az ellenőrzési vizsgálati eljárás (VTP) során ellenőrizni kell a Xa. melléklet 6.1.1.1. pontjának c) alpontja szerint.

7. Járműspecifikus alapjárati motorfordulatszám

7.1. Az alapjárati motorfordulatszámot minden egyes, belső égésű motorral felszerelt járműre meg kell adni. A bejelentett alapjárati motorfordulatszámnak el kell érnie vagy meg kell haladnia a motor jóváhagyott bemeneti adataiban szereplő értéket.

8. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek

8.1. A szimulációs eszköz bemenetében a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek következő, elsősorban a tüzelőanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló típusait kell feltüntetni:

8.1.1. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt: olyan rendszer, amely a motor alapjárati idejének csökkentése érdekében a jármű megállásai alatt automatikusan leállítja, majd újraindítja a belső égésű motort. Automatikus motorleállítás esetén a jármű megállását követő maximális késleltetési idő legfeljebb 3 másodperc lehet.

8.1.2. Eco-roll stop-start rendszer nélkül: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív gradiensű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie. A szimulációs eszköz bemeneti információiban bejelentett bármely rendszernek ki kell terjednie az alábbi funkciók egyikére vagy mindkettőre: 1. funkció: szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot, és a motor alapjárati fordulatszámon működik. APT-sebességváltó esetén a nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója zárva van. 2. funkció: A nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója nyitva van A nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója Eco-roll üzemmódban nyitva van. Ez lehetővé teszi, hogy a motor kigurulási üzemmódban alacsonyabb fordulatszámon működjön, és csökkenti vagy akár meg is szünteti a tüzelőanyag-befecskendezést. A 2. funkció csak az APT-sebességváltóra vonatkozik.

8.1.3. Eco-roll stop-start rendszerrel: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív meredekségű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor rövid késleltetési idő után leáll, és az eco-roll szakasz nagy része alatt leállítva marad. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.

8.1.4. Prediktív sebességtartó (PCC): olyan rendszerek, amelyek a menetciklus során az út lejtési adatainak rendelkezésre álló előnézete alapján, GPS-rendszer segítségével optimalizálják a helyzeti energia felhasználását. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett PCC-rendszernek 1 000 méternél nagyobb távolságra előre kell mutatnia az út lejtését, és valamennyi alábbi funkciót ki kell elégítenie: (1) Dombtetőn való szabadonfutás Dombtető felé közeledve még azon pont előtt csökkentik a jármű sebességét, amelynél a jármű csak a gravitáció hatására gyorsulni kezd az automatikus sebességtartó beállított sebességéhez képest, hogy a következő lejtési szakaszban kevesebbet kelljen fékezni. (2) Gyorsítás motorteljesítmény igénybevétele nélkül Meredek lejtőn lefelé alacsony járműsebességgel haladva a járművet a motor teljesítményének igénybevétele nélkül hagyják gyorsulni, hogy a lejtőn kevesebbet kelljen fékezni. (3) Lejtőn lefelé való szabadonfutás Amikor a jármű lejtőn lefelé haladva sebességtúllépéskor fékez, a PCC rövid ideig megnöveli a sebességtúllépést annak érdekében, hogy a jármű nagyobb sebességgel hagyja el a lejtőt. Sebességtúllépés az automatikus sebességtartó rendszer beállított sebességét meghaladó járműsebesség.

Egy PCC-rendszert akkor lehet a szimulációs eszköz bemenetében feltüntetni, ha vagy az 1. és a 2. pontban, vagy az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott funkciókat teljesíti.

8.2. A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszereknek a 12. táblázat szerinti tizenegy kombinációja a szimulációs eszköz bemeneti paraméterét képezheti. Az SMT-sebességváltók esetében a 2-11. kombinációkat nem kell feltüntetni. APT-sebességváltók esetén a 3., 6., 9. és 11. kombinációkat nem kell feltüntetni.

12. táblázat

A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek kombinációi mint a szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

8.3. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett minden fejlett gépjárművezetés-támogató rendszernek alapértelmezés szerint minden egyes gyújtáskikapcsolási/-bekapcsolási ciklust követően gazdaságos tüzelőanyag-felhasználású üzemmódban kell lennie.

8.4. Ha valamely fejlett gépjárművezetés-támogató rendszer fel van tüntetve a szimulációs eszköz bemenetében, akkor a szóban forgó rendszer meglétének ellenőrizhetőnek kell lennie a valós körülmények közötti vezetés és a 8.1. pontban meghatározott rendszermeghatározások alapján. Ha rendszerek bizonyos kombinációja van feltüntetve, akkor a funkciók (pl. prediktív sebességtartó és eco-roll stop-start rendszerrel) kölcsönhatását is ismertetni kell. Az ellenőrzési eljárás során figyelembe kell venni, hogy a rendszerek "aktív" állapotához bizonyos peremfeltételek megléte szükséges (pl. a stop-start rendszer működéséhez a motornak üzemi hőmérsékleten kell lennie, a PCC működéséhez a járműnek bizonyos sebességtartományokban kell lennie, az eco-roll működéséhez az út lejtésének és a jármű tömegének bizonyos arányban kell lennie). A járműgyártónak funkcionális leírást kell benyújtania arról, hogy a rendszerek milyen peremfeltételek mellett "inaktívak" vagy csökkent hatékonyságúak. A jóváhagyó hatóság kérheti e peremfeltételek műszaki indokolását a jóváhagyás kérelmezőjétől, és értékelheti azok megfelelőségét.

9. Raktérfogat

9.1. A "furgon" konfigurációjú járművek esetében a raktérfogatot a következő egyenlettel kell kiszámítani:

ahol a méreteket a 13. táblázat és a 3. ábra szerint kell meghatározni.

13. táblázat

Furgon típusú közepes tehergépjárművek raktérfogatával kapcsolatos meghatározásai

3. ábra

Közepes tehergépjárművek raktérfogatának meghatározása

10 HEV és PEV

A következő rendelkezések csak hibrid elektromos járművek és tisztán elektromos járművek esetében alkalmazandók.

10.1. A jármű erőátviteli rendszere architektúrájának meghatározása

10.1.1. Az erőátviteli rendszer konfigurációjának meghatározása

A jármű erőátviteli rendszerének konfigurációját a következő fogalommeghatározásokkal összhangban kell meghatározni:

HEV esetében:

a) "P" párhuzamos hibrid elektromos járművek esetében

b) "S" soros hibrid elektromos járművek esetében

c) "S-IEPC" abban az esetben, ha a járműben van IEPC-alkatrész

d) "IHPC Type 1", ha az elektromos gépalkatrész "IHPCType" paramétere "IHPC Type 1" értékre van beállítva

PEV esetében:

a) "E" abban az esetben, ha a járműben van EM-alkatrész

b) "E IEPC" abban az esetben, ha a járműben van IEPC-alkatrész

10.1.2. Az EM-ek a jármű erőátviteli rendszerében elfoglalt helyzetének meghatározása

Amennyiben a jármű erőátviteli rendszerének 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P", "S" vagy "E", a jármű erőátviteli rendszerébe szerelt EM helyzetét az 14. táblázatban szereplő meghatározásoknak megfelelően kell meghatározni.

14. táblázat

Az EM-ek a jármű erőátviteli rendszerében elfoglalt lehetséges helyzetek

10.1.3. Az erőátvitelirendszer-architektúra azonosítójának meghatározása

Az erőátvitelirendszer-architektúra 7. táblázat szerint előírt azonosítójának bemeneti értékét az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja és az EM-nek a jármű erőátviteli rendszerében a 10.1.2. pont szerint elfoglalt helye alapján kell meghatározni (adott esetben) a szimulációs eszköz 15. táblázatban felsorolt bemeneteinek érvényes kombinációi alapján.

Amennyiben az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "IHPC Type 1", az alábbi rendelkezések alkalmazandók:

a) Az erőátvitelirendszer-architektúra "P2" azonosítóját a 7. táblázatnak megfelelően kell megadni, és az erőátviteli rendszer alkatrészeinek a 15. táblázatban megadott, "P2" értékre vonatkozó adatai lesznek a szimulációs eszköz bemeneti adatai a Xb. melléklet 4.4.3. pontjával összhangban meghatározott, az EM-re és a sebességváltóra vonatkozó külön alkatrészadatokkal.

b) Az EM-alkatrészek a) alpont szerinti alkatrészadatait a "PowertrainPosition" paraméter értékét a 8. táblázat alapján "2"-re beállítva kell megadni a szimulációs eszköz számára.

15. táblázat

Az erőátvitelirendszer-architektúrának érvényes bemenetei a szimulációs eszközbe

10.2. A párhuzamos hibrid elektromos járművek nyomáskorlátozásának meghatározása

A jármű gyártója a jármű nyomásfokozó képességének korlátozása érdekében feltüntethet korlátozásokat a teljes erőátviteli rendszer teljes hajtónyomatékára a párhuzamos hibrid elektromos járművek sebességváltó bemenő tengelyére vonatkozóan.

Ilyen korlátozások feltüntetése csak abban az esetben megengedett, ha az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P" vagy "IHPC Type 1".

A korlátozásokat a belső égésű motornak a sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszámától függő teljes terhelési jelleggörbéjén felül megengedett kiegészítő nyomatékként kell megadni. A szimulációs eszközben lineáris interpolációt végeznek a feltüntetett értékek között két meghatározott fordulatszámon alkalmazandó kiegészítő nyomaték meghatározására. A 0 és az alapjárati motorfordulatszám közötti fordulatszám-tartományban (a 7.1. pont szerint) a csak a belső égésű motor által rendelkezésre bocsátott teljes terheléshez tartozó nyomaték a tengelykapcsoló viselkedésének a jármű indítása közbeni modellezése miatt megegyezik az alapjárati motorfordulatszámon a belső égésű motor teljes terheléshez tartozó nyomatékával.

Ilyen korlátozás feltüntetése esetén a kiegészítő nyomaték értékeit legalább 0 fordulatszámon és a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének legnagyobb fordulatszámán kell megadni. Bármely tetszőleges számú érték megadható a nulla és a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének legnagyobb fordulatszáma közötti tartományban. Nullánál kisebb bejelentett értékek nem megengedettek a kiegészítő nyomatékhoz.

A jármű gyártója ezeket a korlátozásokat - amelyek pontosan megfelelnek a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének - úgy jelentheti be, hogy a kiegészítő nyomatékot 0 Nm értékkel jelenti be.

10.3. Motor leállítása-újraindítási funkció hibrid hajtású elektromos járművekhez

Amennyiben a jármű fel van szerelve a 8.1.1. pont szerinti stop-start funkcióval, figyelembe véve a 8.4. pont szerinti peremfeltételeket, a 6. táblázat szerinti P271 bemeneti paraméter értékét igazra kell állítani.

11. A szimulációs eszköz eredményeinek átvitele más járművekhez

11.1. A szimulációs eszköz eredményei átvihetők más járművekhez a 9. cikk (6) bekezdésében előírtak szerint, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a bemeneti adatok és a bemeneti információk a jármű-azonosító szám (P238) és a dátumelem (P239) kivételével teljesen azonosak. Az elsődleges nehéz autóbuszokra vonatkozó szimulációk esetében a közbenső járműre vonatkozó és már a kezdeti szakaszban rendelkezésre álló további bemeneti adatok és bemeneti információk eltérhetnek, de ebben az esetben különleges intézkedéseket kell hozni;

b) a szimulációs eszköz verziója megegyezik.

11.2. Az eredmények átviteléhez a következő eredményfájlokat kell figyelembe venni:

a) közepes és nehéz tehergépjárművek: gyártói nyilvántartási dokumentum és ügyfél-információs dokumentum

b) elsődleges nehéz autóbuszok: gyártói nyilvántartási dokumentum és jármű-információs dokumentum

c) teljes vagy befejezett nehéz autóbuszok: gyártói nyilvántartási dokumentum, ügyfél-információs dokumentum és járműinformációs dokumentum

11.3. Az eredmények átvitele érdekében a 10.2. pontban említett dokumentumokat úgy kell módosítani, hogy az alpontokban meghatározott adatelemeket aktualizált információkkal váltják fel. Módosítás csak a gyártás aktuális szakaszához kapcsolódó adatelemek esetében megengedett.

11.3.1. Gyártói nyilvántartási dokumentum

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, I. rész, 1.1.3. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, I. rész, 3.2. pont)

11.3.2. Ügyfél-információs dokumentum

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, II. rész, 1.1.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, II. rész, 3.2. pont)

11.3.3. Járműinformációs dokumentum

11.3.3.1. Elsődleges nehéz autóbusz esetében:

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, III. rész, 1.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, III. rész, 1.3.2. pont)

11.3.3.2. Amennyiben az elsődleges nehézbusz gyártója olyan adatokat szolgáltat, amelyek túlmutatnak az elsődleges járműre vonatkozó előírásokon, és amelyek az eredeti és az átvitt jármű esetében eltérnek, a járműinformációs dokumentum vonatkozó adatelemeit ennek megfelelően frissíteni kell.

11.3.3.3. Teljes vagy befejezett nehéz autóbusz esetében:

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, III. rész, 2.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, III. rész, 2.2.2. pont)

11.3.4.

A fent leírt módosításokat követően az alábbi aláírási elemeket frissíteni kell.

11.3.4.1. Tehergépjárművek: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.6. és 3.7. pont b)

Ügyfél-információs dokumentum: IV. melléklet, II. rész, 3.3. és 3.4. pont

11.3.4.2. Elsődleges nehéz autóbuszok: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.3. és 3.4. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 1.4.1. és 1.4.2. pont

11.3.4.3. Elsődleges nehéz autóbuszok, amelyeknél a közbenső járműre vonatkozóan további bemeneti adatokat szolgáltattak: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.3. és 3.4. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 1.4.1., 1.4.2. és 2.3.1. pont

11.3.4.4. Teljes vagy befejezett nehéz autóbuszok a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.6. és 3.7. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 2.3.1. pont

11.4. Amennyiben az eredeti jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem határozható meg, ugyanezeket az intézkedéseket kell alkalmazni az átvitt eredményeket használó járművekre is.

11.5. Ha a gyártó az eredmények más járművekre való átvitelére vonatkozó, ebben a bekezdésben meghatározott megközelítést alkalmazza, a kapcsolódó eljárást a folyamatengedély megadásának részeként be kell mutatni a jóváhagyó hatóságnak.

1. függelék

Olyan járműtechnológiák, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kötelezettségek az említett albekezdésben foglaltak értelmében nem vonatkoznak

1. táblázat

(*) A Bizottság 1230/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).

(**) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).

IV. MELLÉKLET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ KIMENETI DOKUMENTUMAINAK MINTÁJA

1. Bevezetés

Ez a melléklet a gyártói nyilvántartási dokumentum (MRF), az ügyfél-információs dokumentum (CIF) és a járműinformációs dokumentum (VIF) mintáit mutatja be.

2. Fogalommeghatározások

1. "tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár": Az a hatósugár, amely az újratölthető energiatároló rendszer hasznosítható energiamennyisége alapján töltést fogyasztó üzemmódban működtethető, közbenső töltés nélkül.

2. "egyenértékű teljes elektromos hatósugár": A tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár azon része, amely az újratölthető energiatároló rendszerből származó, azaz a nem elektromos hajtóenergia-tároló rendszer által biztosított energia nélküli elektromos energia felhasználásának tulajdonítható.

3. "nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár": A hajtóenergia-tároló rendszerek által szolgáltatott energiának tulajdonítható hatósugár, amely nulla szén-dioxid-kibocsátással jár.

3. A kimeneti dokumentumok mintája

I. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Gyártói nyilvántartási dokumentum

A gyártói nyilvántartási dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia, amennyiben azok az adott járműre vagy gyártási lépcsőre vonatkoznak:

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1. A gyártó(k) neve és címe...

1.1.2. Járműmodell / kereskedelmi megnevezés:...

1.1.3. Járműazonosító szám (VIN)...

1.1.4. Járműkategória (N2, N3, M3)...

1.1.5. Tengelykonfiguráció...

1.1.6. A műszakilag megengedhető legnagyobb terhelés (t)...

1.1.7. Járműcsoport az I. melléklet szerint...

1.1.7a. Jármű (al)csoport szén-dioxid-kibocsátási normái...

1.1.8. Korrigált tényleges tömeg (kg)...

1.1.9. Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem)...

1.1.10. Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.11. Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.12. Vegyes üzemű jármű (igen/nem)...

1.1.13. Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem)...

1.1.14. HEV architektúra (pl. P1, P2)...

1.1.15. PEV architektúra (pl. E2, E3)...

1.1.16. Külső feltöltési képesség (igen/nem)...

1.1.17. -

1.1.18. A külső feltöltés legnagyobb teljesítménye (kW)...

1.1.19. A 9. cikk alapján mentesített járműtechnológia...

1.1.20. Buszosztály (pl. I., I+II. stb.)...

1.1.21. Az utasok száma a felső szinten...

1.1.22. Az utasok száma az alsó szinten...

1.1.23. Felépítménykód (pl. CA, CB)...

1.1.24. Alacsony bejárati padlós (igen/nem)...

1.1.25. Integrált felépítmény magassága (mm)...

1.1.26. Járműhossz (mm)...

1.1.27. Jármű szélessége (mm)...

1.1.28. Ajtóhajtás technológiája (pneumatikus, elektromos, vegyes)...

1.1.29. Tartályrendszer földgáz esetében (sűrített, cseppfolyósított)...

1.1.30. Nettó összteljesítmény (csak a 9. cikk szerinti mentesség esetén) (kW)...

1.2. A motor fő adatai

1.2.1. Motormodell...

1.2.2. A motor tanúsítványának száma...

1.2.3. A motor névleges teljesítménye (kW)...

1.2.4. Üresjárati fordulatszám (1/min)...

1.2.5. Motor névleges fordulatszáma (1/min)...

1.2.6. Motortérfogat (l)...

1.2.7. Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI)...

1.2.8. A motorra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.2.9. Hulladékhő-visszanyerő rendszer (van/nincs)...

1.2.10. Hulladékhő-visszanyerés típusa(i) (mechanikus/elektromos)...

1.3. A sebességváltó fő adatai

1.3.1. A sebességváltó modellje...

1.3.2. A sebességváltó tanúsítványának száma...

1.3.3. A veszteségi jelleggörbék előállításához használt fő opció (1. opció/2. opció/3. opció/Standard értékek)...

1.3.4. A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT-S, APT-P, APT-N)...

1.3.5. Sebességfokozatok száma...

1.3.6. Áttétel a legmagasabb sebességfokozaton...

1.3.7. Lassítófék típusa...

1.3.8. Teljesítményleadó (van/nincs)...

1.3.9. A sebességváltóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.4. A lassítófék adatai

1.4.1. A lassítófék modellje...

1.4.2. A lassítófék tanúsítványának száma...

1.4.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.4.4. Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.5. A nyomatékátalakító adatai

1.5.1. A nyomatékátalakító modellje...

1.5.2. A nyomatékátalakító tanúsítványának száma...

1.5.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.5.4. A nyomatékátalakítóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.6. A szöghajtás adatai

1.6.1. Szöghajtási modell...

1.6.2. A szöghajtás tanúsítványszáma...

1.6.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.6.4. Szöghajtási arány...

1.6.5. A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.7. A tengely adatai

1.7.1. A tengely modellje...

1.7.2. A tengely tanúsítványának száma...

1.7.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.7.4. A tengely típusa (pl. szabványos, egyetlen hajtott tengely)...

1.7.5. Hátsóhídáttétel...

1.7.6. A tengelyre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.8. Aerodinamika

1.8.1. Modell...

1.8.2. A CdxA létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.8.3. A CdxA tanúsítványának száma (adott esetben)...

1.8.4. CdxA érték...

1.8.5. A légellenállásra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9. A gumiabroncsok fő adatai

1.9.1. Abroncsméret az 1. tengelyen...

1.9.2. Gumiabroncs tanúsítványszáma 1. tengely...

1.9.3. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) az 1. tengelyen...

1.9.3a. Az 1. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.4. Abroncsméret a 2. tengelyen...

1.9.5. Ikertengely (van/nincs) a 2. tengelyen...

1.9.6. Gumiabroncs tanúsítványszáma 2. tengely...

1.9.7. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 2. tengelyen...

1.9.7a. A 2. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.8. Abroncsméret a 3. tengelyen...

1.9.9. Ikertengely (van/nincs) a 3. tengelyen...

1.9.10. Gumiabroncs tanúsítványszáma 3. tengely...

1.9.11. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 3. tengelyen...

1.9.11a. A 3. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.12. Abroncsméret a 4. tengelyen...

1.9.13. Ikertengely (van/nincs) a 4. tengelyen...

1.9.14. Gumiabroncs tanúsítványszáma 4. tengely...

1.9.15. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 4. tengelyen...

1.9.16. A 4. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.10. A segédberendezések adatai

1.10.1. A motor hűtőventilátorának technológiája...

1.10.2. A kormányszervo-szivattyú technológiája...

1.10.3. Elektromos rendszer

1.10.3.1. Generátor technológiája (hagyományos, intelligens, nincs generátor)...

1.10.3.2. Generátor legnagyobb teljesítménye (intelligens generátor) (kW)...

1.10.3.3. Elektromos tárolókapacitás (intelligens generátor) (kWh)...

1.10.3.4. LED-es nappali menetjelző lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.5. LED-es fényszórók (vannak/nincsenek)...

1.10.3.6. LED-es helyzetjelző lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.7. LED-es féklámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.8. LED-es belső lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.4. Pneumatikus rendszer

1.10.4.1. Technológia...

1.10.4.2. Sűrítési arány...

1.10.4.3. Intelligens sűrítési rendszer...

1.10.4.4. Intelligens regeneráló rendszer...

1.10.4.5. Pneumatikusfelfüggesztés-vezérlés...

1.10.4.6. Reagens adagolás (kipufogógáz-utókezelés)...

1.10.5. HVAC rendszer

1.10.5.1. A rendszer konfigurációjának száma...

1.10.5.2. A vezetőtér hűtésére szolgáló hőszivattyú típusa...

1.10.5.3. A vezetőtér fűtésére szolgáló hőszivattyú-mód...

1.10.5.4. Az utastér hűtésére szolgáló hőszivattyú típusa...

1.10.5.5. Az utastér fűtésére szolgáló hőszivattyú-mód...

1.10.5.6. Kiegészítő fűtőberendezés teljesítménye (kW)...

1.10.5.7. Kettős üvegezés (igen/nem)...

1.10.5.8. Állítható hűtőközeg-termosztát (igen/nem)...

1.10.5.9. Állítható kiegészítő fűtőberendezés...

1.10.5.10. Motorvéggáz hőcserélője (igen/nem)...

1.10.5.11. Különálló levegőelosztó csatornák (igen/nem)...

1.10.5.12. Elektromos vízmelegítő

1.10.5.13. Elektromos légfűtő berendezés

1.10.5.14. Egyéb fűtési technológia

1.11. A motornyomaték határértékei

1.11.1. A motornyomaték határértéke 1. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.2. A motornyomaték határértéke 2. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.3. A motornyomaték határértéke 3. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.4. A motornyomaték határértéke ... sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)

1.12. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS)

1.12.1. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem)...

1.12.2. Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem)...

1.12.3. Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem)...

1.12.4. Prediktív sebességtartó (igen/nem)...

1.13. Az elektromos géprendszer(ek) adatai

1.13.1. Modell...

1.13.2. Tanúsítvány száma

1.13.3. Típus (PSM, ESM, IM, SRM)...

1.13.4. Pozíció (GEN 1, 2, 3, 4)...

1.13.5. -

1.13.6. Számlálás a következő állásban...

1.13.7. Névleges teljesítmény (kW)...

1.13.8. Legnagyobb állandó teljesítmény (kW)...

1.13.9. Tanúsítási opció villamosenergia-fogyasztási jelleggörbe előállításához...

1.13.10. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.13.11. ADC-modell...

1.13.12. ADC tanúsítványának száma...

1.13.13. ADC veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.13.14. ADC-áttétel...

1.13.15. A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.14. Az integrált elektromos erőátviteli rendszer (IEPC) adatai

1.14.1 Modell...

1.14.2. Tanúsítvány száma...

1.14.3. Névleges teljesítmény (kW)...

1.14.4. Legnagyobb állandó teljesítmény (kW)...

1.14.5. Sebességfokozatok száma...

1.14.6. A legkisebb teljes sebességáttétel (legnagyobb sebességfokozat szorozva a hátsóhídáttétellel, ha van):...

1.14.7. Differenciálművel felszerelve (igen/nem)...

1.14.8. Tanúsítási opció villamosenergia-fogyasztási jelleggörbe előállításához...

1.14.9. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.15. Az újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer adatai

1.15.1 Modell...

1.15.2. Tanúsítvány száma...

1.15.3. Névleges feszültség (V)...

1.15.4. Teljes tárolókapacitás (kWh):...

1.15.5. Teljes felhasználható kapacitás a szimulációban (kWh)...

1.15.6. Tanúsítási opció az elektromos rendszer veszteségeihez...

1.15.7. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.15.8. StringID (-)...

2. A jármű által ellátott feladat profiljától és a terheléstől függő értékek

2.1. Szimulációs paraméterek (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a töltést fogyasztó üzemmódhoz, a töltésfenntartó üzemmódhoz és súlyozott)

2.1.1. Célprofil...

2.1.2. Terhelés (a szimulációs eszközben meghatározottak szerint) (kg)...

2.1.2a. Az utasok száma...

2.1.3. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

2.1.4. Külső feltöltésű üzemmód (töltést fogyasztó üzemmód, töltésfenntartó üzemmód, súlyozott)...

2.2. A jármű vezetési teljesítménye és a szimuláció minőségi ellenőrzését segítő információk

2.2.1. Átlagsebesség (km/h)...

2.2.2. Legkisebb pillanatnyi sebesség (km/h)...

2.2.3. Legnagyobb pillanatnyi sebesség (km/h)...

2.2.4. Legnagyobb lassulás (m/s2)...

2.2.5. Legnagyobb gyorsulás (m/s2)...

2.2.6. Teljes terhelés a járművezetési idő arányában...

2.2.7. Sebességfokozatok száma összesen...

2.2.8. Teljes megtett távolság (km)...

2.3. Tüzelőanyag- és energiafogyasztás (tüzelőanyag-típusonként és elektromos energia szerint) és CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények (összesen)

2.3.1. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km)...

2.3.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km)...

2.3.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km)...

2.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km)...

2.3.5. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km)...

2.3.6. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km)...

2.3.7. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km)...

2.3.8. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km)...

2.3.9. Energiafogyasztás (MJ/km, kWh/km)...

2.3.10. Energiafogyasztás (MJ/t-km, kWh/t-km)...

2.3.11. Energiafogyasztás (MJ/p-km, kWh/p-km)...

2.3.12. Energiafogyasztás (MJ/m3-km, kWh/m3-km)...

2.3.13. CO2-kibocsátás (g/km)...

2.3.14. CO2-kibocsátás (g/t-km)...

2.3.15. CO2-kibocsátás (g/ p- km)...

2.3.16. CO2-kibocsátás (g/m3-km)...

2.4. Elektromos és nulla kibocsátási hatósugarak

2.4.1. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.4.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.4.3. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

3. Szoftverinformációk

3.1. A szimulációs eszköz verziószáma (X.X.X)...

3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

3.3. A szimulációs eszköznek az elsődleges járműről származó bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.4. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.5. A szimulációs eszköz által előállított járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.6. A szimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény...

3.7. A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

II. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Ügyfél-információs dokumentum

Az ügyfél-információs dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia, amennyiben azok az adott járműre vagy tanúsítási lépésre vonatkoznak:

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1. Járműazonosító szám (VIN)...

1.1.2. Járműkategória (N2, N3, M3)...

1.1.3. Tengelykonfiguráció...

1.1.4. A műszakilag megengedhető legnagyobb terhelés (t)...

1.1.5. Járműcsoport az I. melléklet szerint...

1.1.5a. Jármű (al)csoport szén-dioxid-kibocsátási normái...

1.1.6. A gyártó(k) neve és címe...

1.1.7. Modell...

1.1.8. Korrigált tényleges tömeg (kg)...

1.1.9. Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem)...

1.1.10. Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.11. Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.12. Vegyes üzemű jármű (igen/nem)...

1.1.12a. Hulladékhő-visszanyerés (van/nincs)...

1.1.13. Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem)...

1.1.14. HEV architektúra (pl. P1, P2)...

1.1.15. PEV architektúra (pl. E2, E3)...

1.1.16. Külső feltöltési képesség (igen/nem)...

1.1.17. -

1.1.18. A külső feltöltés legnagyobb teljesítménye (kW)...

1.1.19. A 9. cikk alól mentesített járműtechnológia...

1.1.20. Buszosztály (pl. I., I+II. stb.)...

1.1.21. Teljes bejegyzett utasszám...

1.2. Az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó adatok

1.2.1. A motor névleges teljesítménye (kW)...

1.2.2. Motortérfogat (l)...

1.2.3. Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI)...

1.2.4. Sebességváltási értékek (mért/szabványos)...

1.2.5. A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT, semmilyen)...

1.2.6. Sebességfokozatok száma...

1.2.7. Lassítófék (van/nincs)...

1.2.8. Hátsóhídáttétel...

1.2.9. A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos gördülési ellenállási együtthatója (RRC):...

1.2.10a. A gépjármű minden egyes tengelyének gumiabroncsmérete...

1.2.10b. A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonysági osztálya(i) az (EU) 2020/740 rendeletnek megfelelően a gépjármű minden egyes tengelyére vonatkozóan...

1.2.10c. A gépjármű minden egyes tengelyének gumiabroncs-tanúsítványszáma...

1.2.11. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem)...

1.2.12. Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem)...

1.2.13. Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem)...

1.2.14. Prediktív sebességtartó (igen/nem)...

1.2.15. Az elektromos géprendszer(ek) teljes névleges főgépteljesítménye (kW)...

1.2.16. Elektromos géprendszer legnagyobb állandó főgépteljesítménye (kW)...

1.2.17. REESS tárolókapacitása (kWh)...

1.2.18. REESS felhasználható tárolókapacitása szimulációban (kWh)...

1.3. Segédberendezések konfigurációja

1.3.1. A kormányszervo-szivattyú technológiája...

1.3.2. Elektromos rendszer

1.3.2.1. Generátor technológiája (hagyományos, intelligens, nincs generátor)...

1.3.2.2. Generátor legnagyobb teljesítménye (intelligens generátor) (kW)...

1.3.2.3. Elektromos tárolókapacitás (intelligens generátor) (kWh)...

1.3.3. Pneumatikus rendszer

1.3.3.1. Intelligens sűrítési rendszer...

1.3.3.2. Intelligens regeneráló rendszer...

1.3.4. HVAC rendszer

1.3.4.1. Rendszer-konfiguráció...

1.3.4.2. Kiegészítő fűtőberendezés teljesítménye (kW)...

1.3.4.3. Kettős üvegezés (igen/nem)...

2. A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a töltést fogyasztó üzemmódhoz, a töltésfenntartó üzemmódhoz és súlyozott)

2.1. Szimulációs paraméterek

2.1.1 Célprofil...

2.1.2 Hasznos teher (kg)...

2.1.3. Utasokra vonatkozó információk

2.1.3.1. Az utasok száma a szimulációban ...(-)

2.1.3.2. Az utasok tömege a szimulációban ...(kg)

2.1.4. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

2.1.5. Külső feltöltésű üzemmód (töltést fogyasztó üzemmód, töltésfenntartó üzemmód, súlyozott)...

2.2. Átlagsebesség (km/h)...

2.3. Tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztással kapcsolatos eredmények (tüzelőanyag-típusonként és elektromos energia szerint)

2.3.1. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km)...

2.3.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km)...

2.3.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km)...

2.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km)...

2.3.5. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km)...

2.3.6. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km)...

2.3.7. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km)...

2.3.8. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km)...

2.3.9. Energiafogyasztás (MJ/km, kWh/km)...

2.3.10. Energiafogyasztás (MJ/t-km, kWh/t-km)...

2.3.11. Energiafogyasztás (MJ/p-km, kWh/p-km)...

2.3.12. Energiafogyasztás (MJ/m3-km, kWh/m3-km)...

2.4. CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében)

2.4.1. CO2-kibocsátás (g/km)...

2.4.2. CO2-kibocsátás (g/t-km)...

2.4.3. CO2-kibocsátás (g/p-km)...

2.4.5. CO2-kibocsátás (g/m3-km)...

2.5. Elektromos hatósugár

2.5.1. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.5.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.5.3. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

2.6. Súlyozott eredmények

2.6.1. Fajlagos CO2-kibocsátás (gCO2/t-km)...

2.6.2. Fajlagos elektromosenergia-fogyasztás (kWh/t-km)...

2.6.3. Átlagos hasznos terhelés (t)...

2.6.4. Fajlagos CO2-kibocsátás (gCO2/p-km)...

2.6.5. Fajlagos elektromosenergia-fogyasztás (kWh/p km)...

2.6.6. Átlagos utasszám (p)...

2.6.7. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.6.8. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.6.9. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

3. Szoftverinformációk

3.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

3.3. A szimulációs eszköznek az elsődleges járműről származó bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.4. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.5. A járműszimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény...

3.6. A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

3.7. Az ügyfél-információs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

III. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Járműinformációs dokumentum nehéz autóbuszokhoz

Nehéz autóbuszok esetében a járműinformációs dokumentum ahhoz szükséges, hogy a releváns bemeneti adatokat, bemeneti információkat és szimulációs eredményeket az I. melléklet 2. pontjában leírt módszert szerint továbbítsa a későbbi tanúsítási lépésekhez.

A járműinformációs dokumentumnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. Elsődleges jármű esetében:

1.1. Az elsődleges járműre vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott bemeneti adatok és bemeneti információk, kivéve: a motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéje; WHTC_Urban, WHTC_Rural, WHTC_Motorway, BFColdHot, CFRegPer motorkorrekciós tényezők; a nyomatékátalakító jellemzői; sebességváltóval, lassítófékkel, szöghajtással és tengellyel kapcsolatos veszteségek mért értékei; elektromos motorrendszerek és IEPC villamosenergia-fogyasztási jelleggörbéi; az újratölthető energiatároló rendszer elektromos veszteségének paraméterei

1.2. Minden egyes célprofilra és terhelési kombinációra:

1.2.1. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

1.2.2. Az utasok száma a szimulációban (-)...

1.2.3. Energia-fogyasztás (MJ/km)...

1.3. Szoftverinformációk

1.3.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

1.3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

1.4. Kriptográfiai hashfüggvények

1.4.1. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

1.4.2. A járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

2. Minden egyes közbenső, teljes vagy befejezett járműre

2.1. A teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott és az adott gyártó által szolgáltatott bemeneti adatok és bemeneti információk

2.2. Szoftverinformációk

2.2.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

2.2.2. A szimuláció dátuma és ideje...

2.3. Kriptográfiai hashfüggvények

2.3.1. A járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

V. MELLÉKLET

A MOTOR ADATAINAK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Az ebben a mellékletben leírt motorvizsgálati eljárásnak kell szolgáltatnia a szimulációs eszközhöz a motorokra vonatkozóan a szimulációs eszköz bemeneti adatait.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában az ENSZ 49. sz. előírása ( 12 ) szerinti fogalommeghatározások, valamint ezeken túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

"CO2-motorcsalád" : a motoroknak a gyártó által a 3. függelék 1. pontja szerint kialakított csoportja;

2.

"CO2-alapmotor" : a 3. függeléknek megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládból kiválasztott motor;

3.

"NCV" : egy tüzelőanyagnak a 3.2. pont meghatározása szerinti nettó fűtőértéke;

4.

"fajlagos tömegkibocsátás" : a teljes tömegkibocsátás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

5.

"fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás" : a teljes tüzelőanyag-fogyasztás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

6.

"FCMC" : a tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa;

7.

"teljes terhelés" : a továbbított motornyomaték/-teljesítmény egy meghatározott fordulatszámnál, amikor a motor maximális kezelői parancs mellett működik;

8.

"Hulladékhő-visszanyerő rendszer" vagy "WHR-rendszer" : minden olyan berendezés, amely a kipufogógázból vagy a motorhűtő rendszerek munkafolyadékaiból származó energiát elektromos vagy mechanikai energiává alakítja át;

9.

"Külső kimenet nélküli WHR-rendszer" vagy "WHR_no_ext" : olyan WHR-rendszer, amely mechanikai energiát termel, és mechanikusan kapcsolódik a motor forgattyús tengelyéhez annak érdekében, hogy az általa generált energiát közvetlenül a motor forgattyús tengelyébe táplálja vissza;

10.

"Külső mechanikai kimenettel rendelkező WHR-rendszer" vagy "WHR_mech" : olyan WHR-rendszer, amely mechanikai energiát termel, és azt a jármű hajtásláncának a motortól eltérő más elemeibe vagy újratölthető tárolóba táplálja;

11.

"Külső elektromos kimenő teljesítményű WHR-rendszer" vagy "WHR_elec" : olyan WHR-rendszer, amely elektromos energiát termel, és azt a jármű elektromos áramkörébe vagy újratölthető tárolójába táplálja;

12.

"P_WHR_net" : a 3.1.6. pontnak megfelelően a WHR-rendszer által előállított hasznos teljesítmény;

13.

"E_WHR_net" : a WHR-rendszer által egy bizonyos időtartam alatt a P_WHR_net integrálásával előállított nettó energia.

Az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 3.1.5. és 3.1.6. szakaszában szereplő fogalommeghatározások nem alkalmazandók.

3. Általános követelmények

A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi laboratóriumi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet kalibrálásra és/vagy ellenőrzésre használnak, a nemzeti vagy a nemzetközi szabványokra visszavezethetőnek kell lennie.

A motorokat a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsaládokba kell csoportosítani. A 4.1. pont ismerteti, hogy mely vizsgálati meneteket kell végrehajtani egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából.

3.1. Vizsgálati feltételek

Egy adott, az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításának céljából végzett minden vizsgálati menetet ugyanazon a fizikai motoron kell végrehajtani, a motor teljesítménymérő fékpadjának és a motorrendszer beállításának bármely módosítása nélkül, a 4.2. pontban és a 3. függelékben meghatározott kivételektől eltekintve.

3.1.1. Laboratóriumi vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételeknek megfelelő környezeti viszonyok mellett kell végrehajtani a teljes vizsgálati menet folyamán:

(1) A laboratóriumi vizsgálati feltételeket leíró, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott "fa" paraméternek az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 0,96 ≤ fa ≤ 1,04.

(2) A motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott abszolút hőmérsékletének (Ta) az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 283 K ≤ Ta ≤ 303 K.

(3) A légköri nyomás kPa-ban kifejezett, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott értékének az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 90 kPa ≤ ps ≤ 102 kPa.

Ha a vizsgálatokat olyan vizsgálókamrákban végzik, amelyek képesek az adott vizsgálati helyszínen uralkodó légkörtől eltérő légnyomási feltételek szimulálására, az alkalmazandó fa értéket a kondicionáló rendszernek a légköri nyomás szimulált értékeinek segítségével kell meghatároznia. A szimulált légköri nyomás ugyanezen referenciaértékét kell használni a beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében. A beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében a szimulált légköri nyomás tényleges értékének a (3) alpontban meghatározott határértékeken belül kell maradnia.

Abban az esetben, ha az adott vizsgálati helyszínen a légkör környezeti nyomása meghaladja a 102 kPa felső határértéket, az e melléklet szerinti vizsgálatok továbbra is elvégezhetők. Ebben az esetben a vizsgálatokat a légkör fajlagos környezeti légnyomásával kell végrehajtani.

Abban az esetben, ha a vizsgálókamra képes arra, hogy a légköri viszonyoktól függetlenül szabályozza a motor által beszívott levegő hőmérsékletét, nyomását és/vagy páratartalmát, akkor ugyanazokat a paramétereket kell használni az összes olyan vizsgálati menet esetében, amelynek a célja egy adott, e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád tanúsítása.

3.1.2. A motor beépítése

A vizsgált motort a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3-6.6. szakaszával összhangban kell beépíteni.

Ha a motorrendszer üzemeltetéséhez szükséges (segéd)berendezéseket nem a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3. szakaszával összhangban építik be, akkor e melléklet alkalmazásában az összes mért motornyomaték-értéket korrigálni kell az ezen alkatrészek hajtásához szükséges teljesítménnyel, összhangban az ENSZ 49 sz. előírásának 4. mellékletének 6.3. szakaszával.

A motornyomaték- és teljesítményértékek ilyen korrekcióját akkor kell elvégezni, ha az ezen alkatrészeknek az adott motorműködési adatponton történő meghajtásához szükséges kiegészítő vagy hiányzó motornyomaték abszolút értékeinek összege meghaladja a 4.3.5.5. szakasz 1. bekezdésének b) pontja szerint meghatározott nyomatékbeli tűréshatárokat. Ha az ilyen motoralkatrészt szakaszosan működtetik, az adott alkatrész meghajtásához szükséges nyomatékértékeket egy megfelelő időtartamra vonatkozó átlagértékként kell meghatározni, amely a helyes műszaki megítélés alapján és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben tükrözi a tényleges üzemmódot.

Annak meghatározása céljából, hogy szükség van-e ilyen korrekcióra vagy sem, valamint a korrekció elvégzéséhez szükséges tényleges értékek megállapításához a következő motoralkatrészek azon energiafogyasztását, amely az ezen alkatrészek meghajtásához szükséges motornyomatékot eredményezi, e melléklet 5. függelékével összhangban kell meghatározni:

1. ventilátor;

2. a motorrendszer működtetéséhez szükséges elektromos hajtású (segéd)berendezések.

3.1.3. A forgattyúsházból származó kibocsátások

Zárt forgattyúsház esetében a gyártó biztosítja, hogy a motor forgattyúsházának szellőztető rendszere ne engedjen kartergázt a levegőbe. Ha a forgattyúsház nyitott, a kibocsátásokat meg kell mérni és a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.10. szakaszában meghatározott rendelkezéseket követve hozzá kell adni a kipufogócsőből származó kibocsátásokhoz.

3.1.4. Feltöltőlevegő-hűtővel felszerelt motorok

A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt feltöltőlevegő-hűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

A laboratóriumi feltöltőlevegő-hűtésnek az e rendelet szerinti vizsgálatok esetében meg kell felelnie a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.2. szakaszában meghatározott rendelkezéseknek.

3.1.5. A motor hűtőrendszere

1. A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt motorhűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

2. A motorhűtő rendszert a járműbe való beépítésre vonatkozó gyártói előírásoknak megfelelően termosztáttal kell felszerelni. Ha nem működő termosztát kerül beépítésre, vagy nincs termosztát, akkor a (3) alpontot kell alkalmazni. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

3. Ha nem használnak termosztátot, vagy nem működő termosztátot építettek be, a próbapadrendszernek tükröznie kell a termosztát viselkedését minden vizsgálati feltétel mellett. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

4. A motor hűtőközegének áramlási sebességét (vagy alternatív módon a hőcserélő motoroldalán a nyomáskülönbséget) és a motor hűtőközegének hőmérsékletét olyan értékre kell beállítani, amely jellemző a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra, amikor a motort a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett, teljesen nyitott helyzetben lévő motortermosztáttal járatják. Ez a beállítás határozza meg a hűtőközeg referencia-hőmérsékletét. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsítása céljából elvégzett összes vizsgálati menet esetében a hűtőrendszer beállítása nem módosítható sem a motoroldalon, sem a hűtőrendszer próbapadjának oldalán. A próbapad oldali hűtőközeg hőmérsékletét a helyes műszaki megítélés alapján észszerű mértékben állandó értéken kell tartani. A hőcserélő próbapad felőli oldalán a hűtőközeg nem haladhatja meg a névleges termosztátnyitási hőmérsékletet a hőcserélőt követő fázisban.

5. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsításának céljából végzett összes vizsgálati menet esetében a motor hűtőközegének hőmérsékletét a gyártó által megadott termosztátnyitási hőmérséklet névleges értéke és a hűtőközeg (4) alpont szerinti referencia-hőmérséklete között kell tartani, amint a motor hűtőközege a motor hidegindítását követően elérte a bejelentett termosztátnyitási hőmérsékletet.

6. A 4.3.3. pont szerint elvégzett hidegindításos WHTC-vizsgálat esetében az egyedi kezdeti feltételeket a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.6.1. és 7.6.2. szakasza határozza meg. Ha a termosztát viselkedésének (3) alpont szerinti szimulációját alkalmazzák, nem lehet hűtőközeg-áramlás a hőcserélőben mindaddig, amíg a motor hűtőközege a hidegindítást követően nem érte el a bejelentett névleges termosztátnyitási hőmérsékletet.

3.1.6. A WHR-rendszerek létrehozása

Ha a motor WHR-rendszerrel rendelkezik, a következő követelmények alkalmazandók.

3.1.6.1. A 3.1.6.2. pontban felsorolt paraméterek esetében a próbapadra történő felszerelés nem eredményezheti a WHR-rendszer jobb teljesítményét a rendszer által generált teljesítménnyel összefüggésben, mint a járműbe történő használat közbeni beszerelésre vonatkozó előírások. A próbapadon használt minden egyéb WHR-rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A WHR-rel összefüggő környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kPa értékben határozták meg.

3.1.6.2. A motor vizsgálati összeállításának a többletenergiából a WHR-rendszerbe átvitt hőmérsékletet és energiatartalmat illetően a legrosszabb esetet kell tükröznie. A következő paramétereket úgy kell beállítani, hogy a legrosszabb esetet tükrözzék, és azokat az 1a. ábra szerint kell rögzíteni, és jelenteni kell az e melléklet 2. függelékében mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően:

a) Az utolsó utókezelő rendszer és a WHR-rendszerek (kazánok) munkafolyadékainak párologtatására szolgáló hőcserélők közötti, a motor után mért távolságnak (LEW) meg kell egyeznie legalább a WHR-rendszer gyártója által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxEW).

b) A kipufogógáz-áramban turbinával (turbinákkal) rendelkező WHR-rendszerek esetében a motor kimenete és a turbinába való belépés közötti távolságnak (LET) meg kell egyeznie legalább a WHR-rendszer gyártója által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxET).

c) A ciklikus folyamatban, munkafolyadék használatával működő WHR-rendszerek esetében: i. a bepárló és az expanziós egység közötti teljes csőhossznak (LHE) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxHE); ii. az expanziós egység és a hűtő közötti teljes csőhossznak (LEC) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxEC); iii. a kondenzátor és a bepárló közötti teljes csőhossznak (LCE) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxCE); iv. a munkafolyadék pcond nyomásának a kondenzátorba való belépés előtt meg kell felelnie a járművekben a környezeti referenciafeltételek mellett történő használat közbeni alkalmazásnak, de semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint a vizsgálókamrában lévő környezeti nyomás mínusz 5 kPa, kivéve, ha a gyártó bizonyítja, hogy alacsonyabb nyomás tartható fenn a jármű teljes élettartama alatt a használat közben; v. a WHR kondenzátor hűtésére szolgáló próbapadon a hűtési teljesítményt a Pcool = k × (tcond - 20 °C) maximális értékre kell korlátozni. A Pcool értéket vagy a munkafolyadék oldalán, vagy a próbapad hűtőközeg felőli oldalán kell mérni. Ahol a tcond a folyadék kondenzációs hőmérséklete (°C-ban) pcond teljesítmény mellett k = f0 + f1 × Vc. ahol: Vc a motor lökettérfogata literben (két tizedesjegyre kerekítve) f0 = 0,6 kW/K f1 = 0,05 kW/(K*l); vi. A próbapadon lévő WHR-kondenzátor hűtéséhez folyadékhűtés, illetve léghűtés egyaránt megengedett. Léghűtéses kondenzátor esetében a rendszert a fenti 3.1.6.1. alpontban meghatározott környezeti referenciafeltételek biztosítása mellett (adott esetben) ugyanazzal a ventilátorral kell hűteni, mint amelyet a járműbe szereltek, továbbá. Léghűtéses kondenzátor esetében a fenti v. alpontban meghatározott hűtésiteljesítmény-korlátozást kell alkalmazni, ahol a tényleges hűtési teljesítményt a fűtőkondenzátor munkafolyadék oldalán kell mérni. Ha ezen ventilátor meghajtásához szükséges áramot külső áramforrás biztosítja, akkor a hasznos teljesítménynek az alábbi f) alpont szerinti meghatározásakor a ventilátor által ténylegesen felvett teljesítményt kell a WHR-rendszerhez leadott teljesítménynek tekinteni. 1a. ábra A motorvizsgálatokhoz használt WHR-alkatrészek legkisebb és legnagyobb távolságának meghatározása

d) A kipufogó- vagy hűtőrendszerből hőenergiát gyűjtő egyéb WHR-rendszereket a c) alpont rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. A c) pontban említett "bepárló" arra a hőcserélőre vonatkozik, amely a többlethőt a WHR-készülékbe adja át. A c) alpontban szereplő "expanziós egység" az energiát átalakító berendezésre vonatkozik.

e) A WHR-rendszerek valamennyi csőátmérőjének meg kell egyeznie vagy kisebbnek kell lennie a használatra meghatározott átmérőnél.

f) WHR_mech rendszerek esetében a nettó mechanikai teljesítményt a 60 km/h sebességre várható motorfordulatszámon kell mérni. Ha várhatóan különböző sebességáttételeket alkalmaznak, a fordulatszámot ezen sebességáttételek átlagával kell kiszámítani. A WHR-rendszer által előállított mechanikai vagy villamos energiát a 2. táblázatban meghatározott követelményeknek megfelelő mérőberendezéssel kell mérni. i. A nettó elektromos teljesítmény a WHR-rendszer által a külső energianyelőnek vagy újratölthető tárolónak szolgáltatott elektromos teljesítmény összege, mínusz a külső áramforrásból vagy újratölthető tárolóból a WHR-rendszerbe szolgáltatott elektromos teljesítmény. A nettó elektromos teljesítményt egyenáramú teljesítményként kell mérni, azaz a váltakozó áramúról egyenáramra történő átváltás után. ii. A nettó mechanikai teljesítmény a WHR-rendszer által a külső áramnyelőnek vagy (adott esetben) újratölthető tárolónak szolgáltatott mechanikai teljesítmény összege, mínusz a WHR-rendszerbe külső áramforrásból vagy újratölthető tárolóból szolgáltatott mechanikai teljesítmény. iii. A használatban lévő jármű működéséhez szükséges valamennyi elektromos és mechanikai átviteli rendszert fel kell szerelni a motorvizsgálat alatti méréshez (pl. kardántengelyek vagy szíjhajtások a mechanikus csatlakozáshoz, AC/DC átalakítók és DC/DC feszültségtranszformátorok). Ha a járműben alkalmazott átviteli rendszer nem része a vizsgálati összeállításnak, a mért nettó elektromos vagy mechanikai teljesítményt ennek megfelelően csökkenteni kell az egyes különálló átviteli rendszerekre vonatkozó általános hatékonysági tényezővel való szorzással. Az összeállításban nem szereplő átviteli rendszerekre a következő általános hatékonysági értékeket kell alkalmazni: 1. táblázat A WHR-teljesítmény átviteli rendszereinek általános hatékonysági értékei Sebességváltó típusa A WHR-teljesítmény hatékonysági tényezője Hajtómű fokozat 0,96 Szíjhajtás 0,92 Lánchajtás 0,94 DC/DC átalakító 0,95

3.2. Tüzelőanyagok

A vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. Az 1. táblázatban felsorolt referencia-tüzelőanyagok tulajdonságai azonosak az 582/2011/EU bizottsági rendelet IX. mellékletében meghatározottakkal.

Annak biztosítására, hogy ugyanazt a tüzelőanyagot használják minden egyes olyan vizsgálati menet során, amelyet egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából végeznek, nem kerülhet sor a tartály újratöltésére, illetve a motorrendszert ellátó másik tartályra történő átkapcsolásra. Kivételes esetben az ilyen újratöltés vagy átkapcsolás engedélyezhető, amennyiben biztosítható, hogy a pótlólagos tüzelőanyag pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az előzőleg használt tüzelőanyag (azonos gyártási tétel).

A felhasznált tüzelőanyag NCV-jét két különálló, az 1. táblázatban az egyes tüzelőanyag-típusok tekintetében meghatározott szabványok szerint elvégzett méréssel kell meghatározni. A két különálló mérést két eltérő, a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie. A mérést végző laboratóriumnak meg kell felelnie az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. A jóváhagyó hatóság gondoskodik arról, hogy az NCV meghatározásához használt tüzelőanyag-mintát az összes vizsgálati menethez használt tüzelőanyag-tételből vegyék.

Ha a külön mért két NCV-érték grammonként több mint 440 Joule-lal eltér, akkor a meghatározott értékek érvénytelenek, és a mérési intézkedéseket meg kell ismételni.

A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.

Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV 1. táblázat szerinti meghatározására vonatkozó szabványok tartalmazzák a fűtőértéknek a tüzelőanyag összetétele alapján történő kiszámítását. A gáznemű tüzelőanyagnak az NCV meghatározásához használt összetételét a gáznemű referencia-tüzelőanyagnak a tanúsítási vizsgálatok során használt tétele elemzéséből kell venni. A gáznemű tüzelőanyag NCV-meghatározáshoz használt összetételének meghatározását a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie egyetlen elemzéssel. Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV-t ennek az egyetlen elemzésnek az alapján kell meghatározni, nem pedig két különálló mérés átlagaként.

A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.

1. táblázat

Vizsgálati referencia-tüzelőanyag

3.2.1. Vegyes üzemű motor esetében a vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. A két referencia-tüzelőanyag egyikének mindig B7-nek, a másik referencia-tüzelőanyagnak pedig a G25, GR vagy LPG, "B" tüzelőanyagnak kell lennie.

A 3.2. pontban megállapított alapvető rendelkezéseket a két kiválasztott tüzelőanyag mindegyikére külön-külön kell alkalmazni.

3.3. Kenőanyagok

Az e melléklet szerint végrehajtott összes vizsgálati menet esetében kenőolajként olyan, kereskedelmi forgalomban kapható olajat kell használni, amely korlátlan gyártói jóváhagyással rendelkezik az ENSZ 49 sz. előírása 8. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott rendes üzemi feltételek mellett. Olyan kenőanyagok, amelyek használata a motorrendszer bizonyos különleges működési feltételeire korlátozódik, vagy amelyek szokatlanul rövid olajcsere-intervallummal rendelkeznek, nem használhatók az e melléklet szerinti vizsgálati menetek céljából. A kereskedelmi forgalomban kapható olaj semmilyen módon nem módosítható, és nem adhatók hozzá adalékanyagok.

Egy adott CO2-motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása céljából végzett valamennyi vizsgálati menetet ugyanolyan típusú kenőolajjal kell elvégezni.

3.4. Tüzelőanyagáram-mérő rendszer

A tüzelőanyagáram-mérő rendszernek rögzítenie kell a teljes motorrendszer által fogyasztott valamennyi tüzelőanyag-áramot. A motorhengerekben nem közvetlenül az égési folyamathoz szállított további tüzelőanyag-áramokat minden végrehajtott vizsgálati menet esetében a tüzelőanyag-áram jelében kell feltüntetni. A motorrendszer működéséhez nem szükséges további tüzelőanyag-befecskendezőket (például hidegindító berendezéseket) az összes végrehajtott vizsgálati menet során le kell csatlakoztatni a tüzelőanyag-ellátó vezetékről.

3.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a tüzelőanyag-áramot a 3.4. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell mérni.

3.5. A mérőberendezésekre vonatkozó előírások

A mérőberendezéseknek meg kell felelniük az ENSZ 49 sz. előírása 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelményeknek.

Az ENSZ 49 sz. előírása 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelmények ellenére a 2. táblázatban felsorolt mérőrendszereknek meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott határértékeknek.

2. táblázat

A mérőrendszerekre vonatkozó követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a folyékony és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőanyag-tömegáramát mérő rendszerre alkalmazandó "maximális kalibrációs" értéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. A tüzelőanyag-típusnak, amelyre vonatkozóan a tüzelőanyag-tömegáramot a 2. táblázatban meghatározott követelmények ellenőrzése alá tartozó mérőrendszerrel kell meghatározni, az elsődleges tüzelőanyagnak kell lennie. A másik tüzelőanyag-típus a másodlagos tüzelőanyag.

2. A másodlagos tüzelőanyag valamennyi vizsgálati menet során várható legnagyobb előrejelzett értékét át kell számítani az elsődleges tüzelőanyag valamennyi vizsgálati menete alatt várható legnagyobb értékre az alábbi egyenlet alkalmazásával: mf* mp,seco = mfmp,seco × NCVseco / NCVprim ahol: mf* mp,seco = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának értéke átszámítva az elsődleges tüzelőanyagra mfmp,seco = az alternatív tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának másodlagos tüzelőanyag NCVprim = Az elsődleges tüzelőanyag NCV-je a 3.2. pont szerint meghatározva [MJ/kg] NCVseco = A másodlagos tüzelőanyag NCV-je a 3.2. pont szerint meghatározva [MJ/kg]

3. Az összes vizsgálati menet során várható legnagyobb előrejelzett mfmp,overall összértéket a következő egyenlettel kell meghatározni: mfmp,overall = mfmp,prim + mf* mp,seco ahol: mfmp,prim = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának elsődleges tüzelőanyagok mf* mp,seco = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának

4. A "max. calibration" értékek a fenti 3. alponttal összhangban meghatározott várható legnagyobb előrejelzett mfmp,overall összérték 1,1-szerese. Az "xmin", amelyet a 2. táblázatban szereplő állandó érték kiszámításához használnak, az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legkisebb előrejelzett érték 0,9-szerese kell, hogy legyen. A 2. táblázatban felsorolt mérőrendszerek jelátviteli frekvenciája - a tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer kivételével - legalább 5 Hz kell, hogy legyen (≥ 10 Hz ajánlott). A tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer jelátviteli frekvenciája legalább 2 Hz kell, hogy legyen.

Minden mérési adatot legalább 5 Hz-es mintafrekvenciával (≥ 10 Hz ajánlott) kell rögzíteni.

3.5.1. A mérőberendezések ellenőrzése

Minden egyes mérőrendszer esetében el kell végezni a 2. táblázatban meghatározott elvárt követelmények ellenőrzését. A mérőrendszerbe legalább 10, a 3.5. pont szerint meghatározott xmin és "max. kalibrálás" érték közé eső referenciaértéket kell betáplálni, és a mérőrendszer válaszát kell mért értékként rögzíteni.

A linearitás ellenőrzéséhez a mért értékeket a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 3. függelékének A.3.2. szakasza szerinti legkisebb négyzetek módszere segítségével végrehajtott lineáris regresszióval kell összehasonlítani a referenciaértékekkel.

4. A vizsgálati eljárás

Minden mérési adatot a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha e melléklet másként rendelkezik.

4.1. A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

A 3. táblázat áttekintést nyújt az összes olyan elvégzendő vizsgálati menetről, amely egy adott, a 3. függelékkel összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításához szükséges.

A 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének 4.3.2. pont szerinti rögzítését el kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének a 4.3.2. pont szerinti rögzítését kiegészítő jelleggel kell elvégezni az adott motor esetében.

3. táblázat

A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

4.2. A motorrendszer megengedett módosításai

A motor alapjáratifordulatszám-szabályozója célértékének a motor elektronikus vezérlőegységében alacsonyabb értékre történő módosítását lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálati menethez, amely során előfordul alapjárati működés, annak érdekében, hogy megakadályozzák a motor alapjáratifordulatszám-szabályozója és a próbapad sebességszabályozója közötti interferenciát.

4.2.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A vegyes üzemű motorokat a 4.3. pont szerint végzett valamennyi vizsgálati menet során vegyes üzemmódban kell üzemeltetni. Ha a vizsgálati menet közben karbantartási üzemmódra váltanak, az adott vizsgálati menet során rögzített összes adat érvénytelen.

4.3. Vizsgálati menetek

4.3.1. A motor teljes terhelésének jelleggörbéje

A motor teljes terhelésének jelleggörbéjét a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1-7.4.5. szakaszával összhangban kell rögzíteni.

4.3.2. A motor visszahajtási jelleggörbéje

A motor visszahajtási jelleggörbéjének e pont szerinti rögzítését a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját kivéve minden más motornál ki kell hagyni. A 6.1.3. pontnak megfelelően a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített visszahajtási jelleggörbe az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandó.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a motor visszahajtási jelleggörbéjének rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor visszahajtási jelleggörbéjét 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.7. szakaszában szereplő b) opcióval összhangban kell rögzíteni. E vizsgálatnak kell meghatároznia a motornak a maximális és minimális jelleggörbe-felvételi fordulatszám között, minimális kezelői parancs mellett történő visszahajtásához szükséges negatív nyomatékot.

A vizsgálatot közvetlenül a teljes terhelés jelleggörbéjének 4.3.1. pont szerinti felvétele után kell lefolytatni. A gyártó kérésére a visszahajtási jelleggörbe külön is rögzíthető. Ebben az esetben a teljes terhelés jelleggörbéjének a 4.3.1. pont szerint végrehajtott vizsgálati menete végén rögzíteni kell a motorolaj hőmérsékletét, és a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára kielégítően bizonyítania kell, hogy a motorolaj hőmérséklete a visszahajtási jelleggörbe kiindulási pontján megfelel a fent említett hőmérsékletnek (± 2K).

A motor visszahajtási jelleggörbéjére vonatkozó vizsgálati menet kezdetén a motort minimális kezelői parancs mellett, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában meghatározott maximális jelleggörbe-felvételi fordulatszámnál kell üzemeltetni. Mihelyt a visszahajtási nyomatékérték legalább 10 másodpercig az átlagértékének ±5 %-os tartományán belül stabilizálódott, meg kell kezdeni az adatrögzítést, és a motor fordulatszámát 8 ± 1 ford./perc/s átlagos sebességgel kell csökkenteni a legnagyobb jelleggörbe-felvételi sebességtől a legkisebb felé haladva, amelyek 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában vannak meghatározva.

4.3.2.1. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech és a WHR_elec rendszerek esetében a motor visszahajtási jelleggörbére vonatkozó adatrögzítés nem kezdődhet meg addig, amíg a WHR-rendszer által generált mechanikai vagy elektromos teljesítmény leolvasott értéke legalább 10 másodpercig az átlagérték ± 10 %-os tartományán belül stabilizálódott.

4.3.3. WHTC-vizsgálat

A WHTC-vizsgálatot a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A súlyozott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletének 5. pontja szerinti vonatkozó határértékeknek.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

4.3.3.1. Mérési jelek és adatrögzítés

A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.

4.3.3.2. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech rendszerek esetében a mechanikus P_WHR_net értéket, a WHR_elec rendszerek esetében pedig a 3.1.6. pont szerinti elektromos P_WHR_net értéket kell rögzíteni.

4.3.4. WHSC-vizsgálat

A WHSC-vizsgálatot a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletének 5. pontja szerinti vonatkozó határértékeknek.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

4.3.4.1. Mérési jelek és adatrögzítés

A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.

4.3.4.2. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech rendszerek esetében a mechanikus P_WHR_net értéket, a WHR_elec rendszerek esetében pedig a 3.1.6. pont szerinti elektromos P_WHR_net értéket kell rögzíteni.

4.3.5. A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa (FCMC)

A tüzelőanyag-fogyasztás e pont szerinti jelleggörbe-felvételi ciklusát (FCMC) ki kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja. A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe adatai az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandók.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéjét egy sor, a 4.3.5.2. pont szerint meghatározott állandósult üzemállapotú adatpontban kell mérni. E jelleggörbe mérőszámai a g/h-ban kifejezett tüzelőanyag-fogyasztás, a ford./percben kifejezett motorfordulatszám és az Nm-ben kifejezett motornyomaték.

4.3.5.1. A megszakítások kezelése az FCMC alatt

Ha az utókezelő rendszerben regenerációs esemény következik be az FCMC során azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen. A regenerációs eseményt el kell végezni, majd az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint folytatni kell.

Ha váratlan megszakítás, üzemzavar vagy hiba következik be az FCMC során, akkor az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen, és a gyártónak a folytatáshoz az alábbi lehetőségek egyikét kell választania:

1. az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint kell folytatni;

2. az egész FCMC-t meg kell ismételni a 4.3.5.4. és a 4.3.5.5. ponttal összhangban.

4.3.5.1.1. Az FCMC folytatására vonatkozó rendelkezések

A motort a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni. A bemelegedés után a motort 20 percen keresztül, a 9. üzemmódban történő üzemeltetéssel kell előkondicionálni, a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a 9. üzemmód referenciaértékeinek a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerinti visszaszámításához.

Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékeit 20-46 másodpercen belül lineárisan kell módosítani a legmagasabb nyomatékbeállítási célértékre azon motorfordulatszám-beállítási célérték mellett, amely eggyel magasabb annál a motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol az FCMC megszakadása történt. Ha a beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.

A stabilizációhoz a motor működését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni a mérési értékek rögzítése nélkül.

Amikor eléri a legnagyobb nyomatékbeállítási célértéket annál az adott motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol a megszakadás bekövetkezett, a mérési értékek rögzítését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni.

4.3.5.2. A beállítási célértékek rácsa

A beállítási célértékek rácsát normált módon rögzítik, és 10 motorfordulatszám-beállítási célértékből, valamint 11 nyomatékbeállítási célértékből áll. A normált beállítási értékeknek a vizsgált egyedi motorra vonatkozó motorfordulatszám- és nyomatékbeállítási értékek tényleges célértékére történő átszámítását az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell elvégezni.

4.3.5.2.1. A motorfordulatszám-beállítási célértékek meghatározása

A 10 motorfordulatszám-beállítási célértéket 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célérték és 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célérték adja.

Az nidle, nlo, npref, n95h és nhi motorfordulatszámokat az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéjéből kell meghatározni, a jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásainak 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.4.6. szakaszával összhangban történő alkalmazásával.

Az n57 motorfordulatszámot a következő egyenlettel kell meghatározni:

n57 = 0,565 × (0,45 × nlo + 0,45 × npref + 0,1 × nhi - nidle) × 2,0327 + nidle

A 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célértéket a következőképpen kell meghatározni:

1. 1. alapszintű motorfordulatszám: nidle

2. 2. alapszintű motorfordulatszám: nA = n57 - 0,05 × (n95h - nidle)

3. 3. alapszintű motorfordulatszám: nB = n57 + 0,08 × (n95h - nidle)

4. 4. alapszintű motorfordulatszám: n95h

A motorfordulatszám-beállítási értékek közötti lehetséges távolságokat a következő egyenletekkel kell meghatározni:

1. dnidleA_44 = (nA - nidle) / 4

2. dnB95h_44 = (n95h - nB) / 4

3. dnidleA_35 = (nA - nidle) / 3

4. dnB95h_35 = (n95h - nB) / 5

5. dnidleA_53 = (nA - nidle) / 5

6. dnB95h_53 = (n95h - nB) / 3

A két szakasz közötti lehetséges eltérések abszolút értékeit a következő egyenletekkel kell meghatározni:

1. dn44 = ABS(dnidleA_44 - dnB95h_44)

2. dn35 = ABS(dnidleA_35 - dnB95h_35)

3. dn53 = ABS(dnidleA_53 - dnB95h_53)

A 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célértéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. Ha a dn44 kisebb vagy egyenlő (dn35 + 5), és kisebb vagy egyenlő (dn53 + 5), akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy mindkét tartományt - amelyek egyike az nidle-től az nA-ig, a másik pedig az nB-től az n95h-ig tart - 4 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

2. Ha (dn35 + 5) kisebb, mint dn44, és dn35 kisebb, mint dn53, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

3. Ha (dn53 + 5) kisebb, mint dn44, és dn53 kisebb, mint dn35, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Az 1. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám-beállítási célértékek fenti (1) alpont szerinti meghatározását.

1. ábra

A fordulatszám-beállítási értékek meghatározása

4.3.5.2.2. A nyomatékbeállítási célértékek meghatározása

A 11 nyomatékbeállítási célértéket 2 alapszintű nyomatékbeállítási célérték és 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célérték adja. A 2 alapszintű nyomatékbeállítási célértéket a nulla motornyomaték és a 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott CO2-alapmotor legnagyobb teljes terhelése határozza meg (legnagyobb össznyomaték: Tmax_overall). A 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célértéket úgy határozzák meg, hogy a nulla nyomatéktól a legnagyobb össznyomatékig (Tmax_overall) tartó tartományt 10 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Egy adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett minden olyan nyomatékbeállítási célértéket, amely meghaladja az adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett a (4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbe alapján meghatározott) teljes terheléshez tartozó nyomatékérték mínusz a Tmax_overall 5 %-a által meghatározott határértéket, az adott motorfordulatszám-beállítási célérték melletti egyetlen teljes terheléshez tartozó nyomatékbeállítási célértékkel kell helyettesíteni. E helyettesítő beállítási értékeket csak egyszer kell megmérni a 4.3.5.5. pont szerint meghatározott FCMC vizsgálati program során. A 2. ábra példaként szemlélteti a nyomatékbeállítási célértékek meghatározását.

2. ábra

A nyomatékbeállítási értékek meghatározása

4.3.5.3. Mérési jelek és adatrögzítés

Az alábbi mérési adatokat kell rögzíteni:

1. motorfordulatszám;

2. a 3.1.2. pont szerint korrigált motornyomaték;

3. az egész motorrendszer által a 3.4. ponttal összhangban fogyasztott tüzelőanyag-tömegáram;

4. gáz-halmazállapotú szennyező anyagok 49. számú ENSZ-előírás fogalommeghatározásai szerint. A szilárd szennyezőanyagokat és ammóniakibocsátásokat nem szükséges az FCMC vizsgálati menet során ellenőrizni.

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok mérését 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.5.1., 7.5.2., 7.5.3., 7.5.5., 7.7.4., 7.8.1., 7.8.2., 7.8.4. és 7.8.5. szakaszával összhangban kell végrehajtani.

49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.8.4. szakasza alkalmazásában a hivatkozott pontban szereplő "vizsgálati ciklus" kifejezés a 4.3.5.4. pont szerinti előkondicionálástól a vizsgálat 4.3.5.5. ponttal összhangban történő befejezéséig tartó teljes programot jelenti.

4.3.5.3.1. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

For WHR_mech systems the mechanical P_WHR_net and for WHR_elec systems the electrical P_WHR_net in accordance with point 3.1.6 shall be recorded.

4.3.5.4. A motorrendszer előkondicionálása

A hígítórendszert (amennyiben van ilyen) és a motort a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni.

A bemelegítés befejezése után a motort és a mintavevő rendszert elő kell kondicionálni a motor 20 percen keresztül, 9. üzemmódban történő üzemeltetése révén, a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint, a hígítórendszer egyidejű működtetésével.

A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell a 9. üzemmód referenciaértékeinek visszaszámításához használni, a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint.

Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékét lineárisan kell változtatni 20 és 46 másodperc között, hogy megfeleljenek a vizsgálati program 4.3.5.5. pont szerinti első beállítási célértékének. Ha az első beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.

4.3.5.5. A vizsgálati program

A vizsgálati program állandósult beállítási célértékekből áll, minden egyes beállítási célértéknél meghatározott motorfordulatszámmal és -nyomatékkal a 4.3.5.2. pontnak megfelelően, és meghatározott üzemmódok közötti átmenetekkel az egyik beállítási célértékről a másikra történő elmozduláshoz.

A legmagasabb nyomatékbeállítási célértéket minden egyes cél-motorfordulatszám esetében maximális kezelői paranccsal kell elérni.

Az első beállítási célérték a legmagasabb motorfordulatszám-beállítási célértéknél és a legmagasabb nyomatékbeállítási célértéknél van meghatározva.

A következő lépéseket kell elvégezni az összes beállítási célérték lefedése érdekében:

1. A motort 95 ± 3 másodpercig kell működtetni minden egyes beállítási célértéknél. Minden egyes beállítási célértéknél az első 55 ± 1 másodperces időszak stabilizációs időszaknak tekintendő. A következő 30 ± 1 másodperces időtartam alatt a motort az alábbiak szerint kell szabályozni: a) A motor fordulatszámának átlagát a motorfordulatszám-beállítási célértéken, a legmagasabb cél-motorfordulatszám ±1 %-os tartományon belül kell tartani. b) A teljes terhelésű pontok kivételével a motornyomaték átlagértékét a nyomatékbeállítási célértéken kell tartani, egy legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) ±20 Nm vagy ±2 % tűréshatáron belül, attól függően, hogy melyik a nagyobb. A 4.3.5.3. pont szerinti rögzített értékeket átlagértékként kell tárolni a 30 ± 1 másodperces időtartam alatt. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni. Ezen időtartam alatt meg kell őrizni a motor beállítási célértékét.

2. Miután valamelyik beállítási célértéknél a mérés befejeződött, a motor fordulatszámának célértékét a motorfordulatszám-beállítási célérték ±20 ford./percen belüli állandó értéken kell tartani, és a nyomaték célértékét lineárisan kell csökkenteni 20±1 másodpercen belül, hogy megfeleljen a következő alacsonyabb nyomatékbeállítási célértéknek. Ezután a mérést az (1) alpont szerint kell elvégezni.

3. Miután nulla nyomatékbeállítási értéket mértünk az 1. alpontban, a motorfordulatszám-célt lineárisan le kell csökkenteni az eggyel alacsonyabb motorfordulatszám-beállítási célértékre, ugyanakkor 20-46 másodpercen belül a kezelői parancsot lineárisan növelni kell a legmagasabb célértékre. Ha a következő beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni. Ezután a mérést az 1. alpont szerinti stabilizációs eljárás elindításával kell elvégezni, majd ezt követően a nyomatékbeállítási célértékeket állandó cél-motorfordulatszámon a 2. alpont szerint kell kiigazítani.

A 3. ábra bemutatja a fenti (1) alpont szerinti vizsgálat minden egyes mérési beállítási értékénél végrehajtandó három különböző lépést.

3. ábra

Az egyes mérési beállítási értékeknél végrehajtandó lépések

A 4. ábra példaként szemlélteti a vizsgálat során követendő állandósult mérési beállítási értékek sorrendjét.

4. ábra

Állandósult mérési beállítási értékek sorrendje

4.3.5.6. Az adatok értékelése a kibocsátás ellenőrzéséhez

A 4.3.5.3. pont szerinti gáz-halmazállapotú szennyező anyagokat az FCMC során ellenőrizni kell. A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6. szakasza szerinti jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

4.3.5.6.1. Az ellenőrzési tartomány meghatározása

Az FCMC során a kibocsátások ellenőrzésének ellenőrzési tartományát a 4.3.5.6.1.1. és a 4.3.5.6.1.2. ponttal összhangban kell meghatározni.

4.3.5.6.1.1. Az ellenőrzési tartomány motorfordulatszám-tartománya

1. Az ellenőrzési tartományhoz a motorfordulatszám-tartományt az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.

2. Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely nagyobb, mint az összesített sebességeloszlás 30. percentilise, vagy egyenlő azzal, amelyet a növekvő sorrendbe állított összes motorfordulatszámból - beleértve az alapjárati fordulatszámot is - kell meghatározni, a 4.3.3. pont (n30) szerint, a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje tekintetében elvégzett melegindításos WHTC-vizsgálati ciklus során.

3. Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely kisebb a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott nhi értéknél, vagy egyenlő azzal.

4.3.5.6.1.2. Motornyomaték- és motorteljesítmény-tartomány az ellenőrzési tartomány esetében

1. Az ellenőrzési tartományhoz a motornyomaték-tartomány alsó határát a CO2-motorcsalád összes motorja közül a legalacsonyabb minősítésű motornak a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.

2. Az ellenőrzési tartományba beletartozik minden olyan motorterhelési pont, amelynél a nyomaték értéke nagyobb mint - a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott - legnagyobb nyomatékérték 30 százaléka, vagy egyenlő azzal.

3. A (2) alpont rendelkezései ellenére azokat a fordulatszám- és nyomatékadatpontokat, amelyek a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott legnagyobb nyomatékérték 30 százalékánál kisebbek, ki kell zárni az ellenőrzési tartományból.

4. A (2) és (3) alpont rendelkezései ellenére az ellenőrzési tartomány felső határa az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjén kell, hogy alapuljon. A CO2 alapmotor teljes terhelési jelleggörbéből az egyes motorfordulatszámokhoz meghatározott nyomatékértéket a 4.3.5.2.2. pont szerint meghatározott legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) 5 %-ával meg kell növelni. A CO2-alapmotor módosított, megnövelt teljes terhelési jelleggörbéjét kell használni az ellenőrzési tartomány felső határaként.

Az 5. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározását az ellenőrzési tartományhoz.

5. ábra

Példa a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározására az ellenőrzési tartományhoz

4.3.5.6.2. A rácscellák meghatározása

A 4.3.5.6.1. ponttal összhangban meghatározott ellenőrzési tartományt több rácscellára kell felosztani, amelyek az FCMC során kibocsátás-ellenőrzésre szolgálnak.

A rácsnak 3 000 -1 névleges fordulatszám alatti motorok esetében 9, a legalább 3 000 -1 fordulatszámú motorok esetében pedig 12 cellából kell állnia. A rácsokat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. A rácsok külső határait a 4.3.5.6.1. pont szerint meghatározott ellenőrzési tartományhoz kell igazítani.

2. az n30 és az nhi fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett 2 függőleges vonal a 9 cellás rácsok esetében vagy az n30 és az nhi fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett 3 függőleges vonal a 12 cellás rácsok esetében.

3. a fordulatszámok között egyenlő távolságokban elhelyezett 2 függőleges vonal (azaz 1/3) a 4.3.5.6.1. pont által meghatározott ellenőrzési tartományon belüli valamennyi függőleges vonalnál.

Minden min-1-ben kifejezett fordulatszámértéket, valamint minden Newtonméterben kifejezett nyomatékértékét, amelyek a rácscellák határait határozzák meg, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

A 6. ábra példaként szemlélteti a rács celláinak meghatározását az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében.

6. ábra

Példa a rács celláinak meghatározására az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében

4.3.5.6.3. A fajlagos tömegkibocsátás kiszámítása

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátását a 4.3.5.6.2. pont szerint meghatározott minden egyes rácscella esetében átlagértékként kell meghatározni. Az egyes rácscellák esetében az átlagértéket az ugyanazon rácscellában elhelyezkedő összes fordulatszám- és nyomatékadatpont esetében az FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátások számtani átlagaként kell meghatározni.

Az FCMC során mért egyes motorfordulatszámok és nyomatékpontok fajlagos tömegkibocsátását átlagértékként kell meghatározni a 4.3.5.5. pont 1. alpontjának megfelelően meghatározott 30 ± 1 másodperces mérési időtartam alatt.

Ha egy fordulatszám- és nyomatékadatpont közvetlenül egy olyan vonalon helyezkedik el, amely a különböző rácscellákat választja el egymástól, akkor ezt a fordulatszám- és terhelési adatpontot figyelembe kell venni minden szomszédos rácscella átlagértékében.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében az egyes gáz-halmazállapotú szennyezők FCMC során mért teljes tömegkibocsátását (mFCMC,i, grammban kifejezve) a 30±1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 8. szakasza szerint kell kiszámítani.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a motor FCMC során mért tényleges munkáját (WFCMC,i, kWh-ban kifejezve) a 30 ± 1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, a 4.3.5.3. pont szerint rögzített fordulatszám- és nyomatékértékek alapján kell meghatározni.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátását (eFCMC,i, g/kWh-ban kifejezve) a következő egyenlettel kell meghatározni:

eFCMC,i = mFCMC,i / WFCMC,i

4.3.5.7. Az adatok érvényessége

4.3.5.7.1. Az FCMC validációs statisztikáira vonatkozó követelmények

El kell végezni a motorfordulatszám (nact), motornyomaték (Mact) és motorteljesítmény (Pact) tényleges értékeinek lineáris regressziós analízisét az adott referenciaértékek (nref, Mref, Pref) vonatkozásában az FCMC esetében. Az nact, az Mact és a Pact tényleges értékeit a 4.3.5.3. pont szerint rögzített értékek alapján kell meghatározni.

A regressziós analízisből ki kell zárni azokat az üzemmódok közötti átmeneteket, amelyek az egyik beállítási célértékről a következőre történő elmozduláshoz szükségesek.

A tényleges értékek és a vonatkoztatási ciklus értékei közötti időeltolódás torzító hatásának csökkentése érdekében a tényleges fordulatszám és nyomaték teljes jelsorozatát el lehet tolni előre vagy hátra a vonatkoztatási fordulatszám és a nyomaték sorozatához képest. A tényleges értékek jeleinek eltolása esetén mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot azonos mértékben és irányban kell eltolni.

A legkisebb négyzetek módszerét kell használni a regressziós analízishez 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 3. függelékének A.3.1. és A.3.2. szakasza szerint, a regressziós egyenletnek pedig 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.8.7. szakaszában meghatározott formátumban kell lennie. Ajánlatos ezt az analízist 1 Hz-en elvégezni.

E regressziós analízis alkalmazásában a regressziós számítás elvégzése előtt megengedett egyes adatpontok kihagyása 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 4. táblázatában (A regressziós analízisből kihagyható adatpontok) feltüntetett esetekben. Ezenkívül minden olyan adatpontban mért nyomaték- és teljesítményértéket, ahol a motor maximális kezelői paranccsal működött, e regressziós analízis alkalmazásában ki kell hagyni. A regressziós analízis alkalmazásában kihagyott adatpontokat azonban nem szabad kihagyni az e melléklet szerinti bármely egyéb számítás során. Az adatpontok elhagyhatók a ciklus egészében vagy csak egy részében.

Ahhoz, hogy az adatokat érvényesnek lehessen tekinteni, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 3. táblázatában (A regressziós egyenes tűrése WHSC-vizsgálat esetén) foglalt kritériumoknak teljesülniük kell.

4.3.5.7.2. A kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó követelmények

Az FCMC-vizsgálatokból kapott adatok akkor érvényesek, ha a 4.3.5.6.3. pontnak megfelelően az egyes rácscellákra meghatározott, szabályozott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátása megfelel a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok következő határértékeinek:

a) A vegyes üzemű motoroktól eltérő motoroknak meg kell felelniük a 49. sz. ENSZ-előírás 10. mellékletének 5.2.2. szakasza szerinti vonatkozó határértékeknek.

b) A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletében meghatározott vonatkozó határértékeknek, ahol az 595/2009/EU rendelet I. mellékletében meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékre való hivatkozás helyébe az ugyanazon szennyező anyagnak az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 5.2.2. szakasza szerinti határértékére való hivatkozás lép.

Ha a fordulatszám- és a nyomatékadatpontok száma ugyanabban a rácscellában kevesebb mint 3, akkor e pont nem alkalmazandó az adott rácscellára.

5. A mérési adatok utófeldolgozása

Az ebben a pontban meghatározott valamennyi számítást egy CO2-motorcsaládon belüli minden egyes motorra kifejezetten el kell végezni.

5.1. A motor munkájának kiszámítása

Egy cikluson vagy meghatározott időtartamon belül a motor által kifejtett teljes munkát a motorteljesítménynek az e melléklet 3.1.2. pontja, valamint a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3.5. és 7.4.8. szakasza szerint meghatározott és rögzített értékei alapján kell meghatározni.

A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során kifejtett munkát a motorteljesítmény rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

Wact, i

=

a motor teljes munkája a t0 és a t1 közötti időtartam során

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

Pk [0 ... n]

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített motorteljesítmény-értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

h

= a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.2. Az integrált tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása

A tüzelőanyag-fogyasztásra rögzített negatív értékeket közvetlenül kell felhasználni, és az integrált érték kiszámításához nem lehet őket nullával egyenlővé tenni.

A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során elfogyasztott teljes tüzelőanyag-tömegáramot a tüzelőanyag-tömegáram rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

Σ FCmeas, i

=

a motor által a t0 és a t1 közötti időtartam során elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

mffuel,k [0 ... n]

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített tüzelőanyag-tömegáram értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

h

= a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.3. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok kiszámítása

A szimulációs eszközben bemenetként megadandó korrekciós és kiegyensúlyozó tényezőket a motor-előfeldolgozási eszköz segítségével kell kiszámítani, a motor mért fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatai alapján, amelyek meghatározására az 5.3.1. és 5.3.2. ponttal összhangban kerül sor.

5.3.1. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

ahol:

SFCmeas, i

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás az "i" WHTC-alciklus során [g/kWh]

Σ FCmeas, i

=

A motor által elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege az "i" WHTC-alciklus [g] során az 5.2. ponttal összhangban meghatározva

Wact, i

=

A motor teljes munkája az "i" WHTC-alciklus során [kWh] az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

A WHTC-vizsgálat 3 különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusát az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. városi: a ciklus kezdetétől a ciklus kezdetétől számított ≤ 900 másodpercig

2. országúti: a ciklus kezdetétől számított > 900 másodperctől ≤ 1 380 másodpercig

3. autópályán megtett (MW): > 1 380 másodperccel a ciklus kezdetétől a ciklus végéig

5.3.1.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat az 5.3.1. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell kiszámítani.

5.3.2. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat mind a hidegindításos, mind a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani. A számításokat a hidegindításos és a melegindításos WHTC-vizsgálat esetében külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:

ahol:

SFCmeas, j

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh]

Σ FCmeas, j

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

Wact, j

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

5.3.2.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat az 5.3.2. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell kiszámítani.

5.3.3. Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során

A WHSC-vizsgálatra vonatkozó fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a WHSC-vizsgálat során mért és a 4.3.4. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

SFCWHSC = (Σ FCWHSC) / (WWHSC + Σ E_WHRWHSC)

ahol::

SFCWHSC

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

Σ FCWHSC

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g]

e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

WWHSC

=

A motor teljes munkája a WHSC-vizsgálat során [kWh]

e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

Az egynél több beépített WHR-rendszerrel rendelkező motorok esetében az E_WHRWHSC értéket minden egyes különböző WHR-rendszerre külön-külön kell kiszámítani. A beépített WHR-rendszerrel nem rendelkező motorok esetében az E_WHRWHSC értéket nullára kell állítani.

E_WHRWHSC = A teljes integrált E_WHR_net érték a WHSC-vizsgálat során [kWh]

az 5.3. ponttal összhangban meghatározva

Σ E_WHRWHSC = A különböző telepített WHR-rendszerek egyedi E_WHRWHSC értékeinek összege [kWh].

5.3.3.1. Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során

Az 5.3.3. ponttal összhangban meghatározott WHSC-vizsgálat során felmerülő fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) egy korrigált értékre kell helyesbíteni (SFCWHSC, corr), annak érdekében, hogy figyelembe vegyük a vizsgálat során felhasznált tüzelőanyag NCV-je és a megfelelő tüzelőanyag-technológia esetében használt szabványos tüzelőanyag NCV-je közötti különbséget, a következő egyenlet szerint:

ahol:

SFCWHSC,corr

=

Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

SFCWHSC

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

NCVmeas

=

A vizsgálat során használt tüzelőanyag 3.2. pont szerint meghatározott NCV értéke, [MJ/kg]

NCVstd

=

Szabványos NCV a 4. táblázattal összhangban [MJ/kg]

4. táblázat

A tüzelőanyag-típusok szabványos nettó fűtőértéke (NCV)

5.3.3.2. A B7 referencia-tüzelőanyagra vonatkozó különleges rendelkezések

Abban az esetben, ha a vizsgálat során a 3.2. pont szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használnak, az 5.3.3.1. pont szerinti szabványosítási korrekciót nem kell elvégezni, és a korrigált értéket (SFCWHSC,corr) a korrigálatlan értékre (SFCWHSC) kell beállítani.

5.3.3.3. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében az 5.3.3.1. pont szerinti korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat a WHSC-vizsgálat során mindkét tüzelőanyagra külön kell kiszámítani a WHSC-vizsgálat során az 5.3.3. pont szerint külön-külön meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékekből.

A B7 dízel tüzelőanyagra az 5.3.3.2. pont vonatkozik.

5.4. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

Azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, a tüzelőanyag-fogyasztást egy korrekciós tényező segítségével úgy kell helyesbíteni, hogy a regenerációs eseményeket figyelembe vegye.

E korrekciós tényezőt (CFRegPer) 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint kell meghatározni.

Azoknál a motoroknál, amelyek 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, nem kerül megállapításra korrekciós tényező, és a tényező (CFRegPer) értékét 1-re kell beállítani.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a WHTC-referenciaciklus visszaszámításához és 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pontnak megfelelően felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint végrehajtott minden egyes melegindításos WHTC-vizsgálat esetében rögzíteni kell.

Minden egyes végrehajtott melegindításos WHTC-vizsgálat esetében a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a következő egyenlettel kell kiszámítani:

SFCmeas, m = (Σ FCmeas, m) / (Wact, m)

ahol:

SFCmeas, m

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh]

Σ FCmeas,m

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

Wact, m

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

m

=

Az összes egyedi melegindítással végzett WHTC-vizsgálatot meghatározó index

Az egyedi WHTC-vizsgálatok fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékeit a következő egyenlettel kell súlyozni:

ahol:

n

=

a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regeneráció nélkül

nr

=

a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regenerációval (a legkisebb szám: egy vizsgálat)

SFCavg

=

az összes melegindítással, regeneráció nélkül történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh]

SFCavg,r

=

az összes melegindítással, regenerációval történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh]

A korrekciós tényezőt (CFRegPer) a következő egyenlettel kell kiszámítani:

5.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében az 5.4. pont szerint rendszeres időközönként regenerált kipufogógáz-utókezelő rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozó korrekciós tényezőt mindkét tüzelőanyagra külön kell kiszámítani.

5.5. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges rendelkezések

Az 5.5.1., az 5.5.2. és az 5.5.3. alpontban szereplő értékeket csak akkor kell kiszámítani, ha a vizsgálati összeállításban WHR_mech vagy WHR_elec rendszer szerepel. A megfelelő értékeket külön kell kiszámítani a mechanikai és az elektromos nettó teljesítményre.

5.5.1. Az integrált E_WHR_net kiszámítása

Ez a bekezdés csak a WHR-rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozik.

A mechanikai vagy elektromos P_WHR_net-re rögzített negatív értékeket közvetlenül kell felhasználni, és az integrált érték kiszámításához nem lehet őket nullával egyenlővé tenni.

A teljes integrált E_WHR_net-et a teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során a mechanikai vagy elektromos P_WHR_net rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

E_WHRmeas, i

=

teljes integrált E_WHR_net a t0 és t1 közötti időtartam alatt

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

P_WHRmeas,k [0 ... n]

=

rögzített mechanikai vagy elektromos P_WHR_net érték a t0 + k×h időpontban, a t0 és a t1 közötti időtartam során időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

=

két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.5.2. A fajlagos E_WHR_net adatok kiszámítása

A szimulációs eszközben bemenetként megadandó korrekciós és kiegyensúlyozó tényezőket a motor-előfeldolgozási eszköz segítségével kell kiszámítani, a mért fajlagos E_WHR_net adatok alapján, amelyek meghatározására az 5.5.2.1. és 5.5.2.2. ponttal összhangban kerül sor.

5.5.2.1. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok

A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatokat a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

S_E_WHRmeas, Urban = E_WHRmeas, WHTC-Urban / Wact, WHTC-Urban

S_E_WHRmeas, Rural = E_WHRmeas, WHTC- Rural / Wact, WHTC- Rural

S_E_WHRmeas, MW = E_WHRmeas, WHTC-MW / Wact, WHTC-MW

ahol:

S_E_WHR meas, i

=

Fajlagos E_WHR_net

az "i" WHTC-alciklus során [kJ/kWh]

E_WHR meas, i

=

A teljes integrált E_WHR_net érték az

"i" WHTC-alciklus során [kJ] az

5.5.1. pont szerint meghatározva

Wact, i

=

A motor teljes munkája az "i" WHTC-alciklus során [kWh]

az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

A WHTC-vizsgálat 3 különböző alciklusa (városi, országúti és autópályán megtett) az 5.3.1. pont szerint meghatározva

5.5.2.2. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok

A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatokat mind a hidegindításos mind a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani. A számításokat a hidegindításos és a melegindításos WHTC-vizsgálat esetében külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:

S_E_WHRmeas, hot = E_WHRmeas, hot / Wact, hot

S_E_WHRmeas, cold = E_WHRmeas, cold / Wact, cold

ahol:

S_E_WHR meas, j

=

Fajlagos E_WHR_net érték a WHTC-vizsgálat során [kJ/kWh]

E_WHR meas, j

=

A teljes integrált E_WHR_net érték a WHTC-vizsgálat során [kJ]

az 5.5.1. ponttal összhangban meghatározva

Wact, j

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh]

az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

5.5.3. WHR-korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

Ezt a korrekciós tényezőt 1-re kell beállítani.

6. A motor-előfeldolgozási eszköz

A motor-előfeldolgozási eszközt az egyazon CO2-motorcsaládba tartozó összes motoron le kell futtatni a 6.1. pontban meghatározott bemeneti adatok használatával.

A motor-előfeldolgozási eszköz kimeneti adatai szolgáltatják a motor vizsgálati eljárásának végeredményét, és ezeket dokumentálni kell.

6.1. A motor-előfeldolgozási eszköz bemeneti adatai

Az alábbi bemeneti adatokat kell az e mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások során előállítani, és azok lesznek a motor-előfeldolgozási eszköz bemenete.

6.1.1. A CO2-alapmotor teljes terhelési jelleggörbéje

A bemeneti adatokat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.2. A teljes terhelés jelleggörbéje

A bemeneti adatokat a motor 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.3. A CO2-alapmotor visszahajtási jelleggörbéje

A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának visszahajtási jelleggörbéje szolgáltatja, amelyet a 4.3.2. pont szerint kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.2. pont szerint rögzített visszahajtási jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.4. A CO2-alapmotor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéje

A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan meghatározott értékek szolgáltatják, amelyet a 4.3.5. pont szerint kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor esetében a 4.3.5. pont szerint rögzített értékeket kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatok csak a 4.3.5.5. pont 1. alpontjának megfelelően meghatározott 30±1 másodperces mérési időtartam alatti átlagos mérési értékeit tartalmazhatják.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első sorában az egyes oszlopok címe határozza meg az adott oszlop várható tartalmát.

A motorfordulatszámra vonatkozó oszlopnak a "motorfordulatszám" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak perc-1-ben kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

A nyomatékra vonatkozó oszlopnak a "nyomaték" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak Nm-ben kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

A tüzelőanyag-tömegáramra vonatkozó oszlopnak az "1. tüzelőanyag-tömegáram" karakterláncot kell fejlécként tartalmaznia az adatállomány első sorában. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak g/h-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

6.1.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A tüzelőanyag-tömegáramra vonatkozó oszlopnak a "2. tüzelőanyag-tömegáram" karakterláncot kell fejlécként tartalmaznia az adatállomány első sorában. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak g/h-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

6.1.4.2. A WHR-rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozó különleges követelmények

Amennyiben a WHR-rendszer "WHR_mech" vagy "WHR_elec" típusú, a bemeneti adatokat ki kell bővíteni a WHR_mech rendszerek esetében a 4.3.5.3.1. pont szerint rögzített mechanikus P_WHR_net értékekkel, illetve WHR_elec rendszerek esetében az elektromos P_WHR_net értékekkel.

A mechanikus P_WHR_net oszlopának a "WHR mechanikai teljesítmény" karakterláncot, az elektromos P_WHR_net oszlopának pedig a "WHR elektromos teljesítmény" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak W-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kerekítve.

6.1.5. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A bemeneti adatok a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás 5.3.1. pont szerint meghatározott három értéke (g/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.5.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.5. pont szerint meghatározott három érték a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.5. pont szerint meghatározott három érték a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.6. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat g/kWh-ban kifejezett, az 5.3.2. ponttal összhangban meghatározott tüzelőanyag-fogyasztásának két értékét kell megadni bemeneti adatként.

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.6.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.6. pont szerint meghatározott értékek a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.6. pont szerint meghatározott értékek a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

6.1.7. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

A bemeneti adatot az 5.4. pont szerint meghatározott CFRegPer korrekciós tényező szolgáltatja.

Azoknál a motoroknál, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, e tényező értékét 1-re kell beállítani az 5.4. pontnak megfelelően.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.7.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.7. pont szerint meghatározott értékek a grafikus felhasználói felület "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.7. pont szerint meghatározott értékek a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

6.1.8. A vizsgálati tüzelőanyag NCV értéke

A bemeneti adat a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint meghatározott, MJ/kg-ban kifejezett NCV-je

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.8.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.8. pont szerint meghatározott érték a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.8. pont szerint meghatározott érték a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.9. A vizsgálati tüzelőanyag típusa

A bemeneti adatot a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint kiválasztott típusa szolgáltatja

6.1.9.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusnak megfelelő vizsgálati tüzelőanyag-típus a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusnak megfelelő vizsgálati tüzelőanyag-típus a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.10. A CO2-alapmotor alapjárati fordulatszáma

A bemeneti adat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának az alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, a 2. függelékben meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor alapjárati fordulatszámát kell bemeneti adatként használni.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.11. A motor alapjárati fordulatszáma

A bemeneti adat a motor alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.12. A motor lökettérfogata

A bemeneti adat a ccm-ben kifejezett lökettérfogat, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.13. A motor névleges fordulatszáma

A bemeneti adat a ford./percben kifejezett névleges fordulatszám, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.14. A motor névleges teljesítménye

A bemeneti adat a kW-ban kifejezett névleges teljesítmény, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.15. Gyártó

A bemeneti adat a motor gyártójának ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.

6.1.16. Modell

A bemeneti adat a motor modelljének ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.

6.1.17. Tanúsítvány száma

A bemeneti adat a motornak az ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott tanúsítványszáma.

6.1.18. Vegyes üzem

Vegyes üzemű motorok esetében a GUI-ban a "vegyes üzemű" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.19. WHR_no_ext

WHR_no_ext rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban a "MechanicalOutputICE" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.20. WHR_mech

WHR_mech rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban a "MechanicalOutputDrivetrain" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.21. WHR_elec

WHR_elec rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban az "ElectricalOutput" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.22. WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_mech rendszerek esetében

WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során az 5.5.2.1. pont szerint meghatározott három értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.23. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_mech rendszerek esetében

WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat során az 5.5.2.2. pont szerint meghatározott két értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.24. WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_elec rendszerek esetében

WHR_elec rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során az 5.5.2.1. pont szerint meghatározott három értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Electrical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.25. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_elec rendszerek esetében

WHR_elec rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat során az 5.5.2.2. pont szerint meghatározott két értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Electrical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.26. WHR-korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

A bemeneti adatot az 5.5.3. pont szerint meghatározott korrekciós tényező szolgáltatja.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és WHR_ elec rendszerrel felszerelt motor esetében a GUI "WHR Electrical" fülének, WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében pedig a "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőjébe kell bevinni.

1. függelék

ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 × 297 mm)

TANÚSÍTVÁNY EGY MOTORCSALÁD CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAIRÓL

az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet alapján.

A legutóbb a(z) ... által módosított (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

Tanúsítvány száma:

Hashfüggvény:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2.

Típus:

0.3.

0.3.1.

A tanúsító jelölés helye:

0.3.2.

A tanúsító jelölés feltüntetésének módja:

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

6.

Hely:

7.

Dátum:

8.

Aláírás:

Csatolmányok:

Információs csomag. Vizsgálati jegyzőkönyv.

2. függelék

A motorra vonatkozó adatközlő lap

Megjegyzések a táblázat kitöltéséhez

A CO2-motorcsalád tagjainak megfelelő A, B, C, D, E betűk helyére a CO2-motorcsalád tagjainak tényleges elnevezését kell beírni.

Amennyiben valamely motorjellemző tekintetében ugyanazon érték/leírás a CO2-motorcsalád minden tagjára érvényes, egyesíteni kell az A-E rovatokat.

Ötnél több tagú CO2-motorcsalád esetében a táblázat további oszlopokkal egészíthető ki.

A "Függelék az adatközlő laphoz" című dokumentumról másolatokat kell készíteni, és a CO2-motorcsalád minden egyes motorja esetében külön ki kell tölteni.

E függelék legvégén találhatók a magyarázó lábjegyzetek.

1. RÉSZ

A motorcsaládhoz tartozó (alap)motor és motortípusok alapvető jellemzői