32017R2400[1]

A Bizottság (EU) 2017/2400 rendelete (2017. december 12.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg. )

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2400 RENDELETE

(2017. december 12.)

az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet kiegészíti azt a jogi keretrendszert, amelyet az 582/2011/EU rendelet hozott létre a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban a kibocsátás tekintetében, azáltal, hogy szabályokat állapít meg az EU-ban értékesítésre, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre kerülő új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló szimulációs eszközök működtetésével kapcsolatos engedélyek kiadására, e szimulációs eszközök működtetésére, valamint az így megállapított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek bejelentésére vonatkozóan.

2. cikk

Alkalmazási kör

A nehéz autóbuszok esetében ez a rendelet az elsődleges járművekre, a közbenső járművekre és a teljes vagy befejezett járművekre vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok" : az egyes alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek azon specifikus tulajdonságai, amelyek meghatározzák az adott résznek a jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására gyakorolt hatását;

2.

"bemeneti adat" : az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál;

3.

"bemeneti információ" : a jármű jellemzőivel kapcsolatos információ, amelyet a szimulációs eszköz a jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához felhasznál, és amely nem része a bemeneti adatoknak;

4.

"gyártó" : az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a tanúsítási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének biztosításáért felel. Nem szükségszerű, hogy az érintett személy vagy szervezet közvetlenül részt vegyen a tanúsítási eljárás tárgyát képező alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer gyártásának valamennyi szakaszában;

4a.

"járműgyártó" : a gyártói nyilvántartási dokumentum és az ügyfél-információs dokumentum 9. cikk szerinti kiadásáért felelős szervezet vagy személy;

5.

"felhatalmazott szerv" : olyan nemzeti hatóság, amelyet a tagállam felhatalmaz arra, hogy idevágó információkat kérjen a gyártóktól egy adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságairól, illetve új járművek CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztásáról;

6.

"sebességváltó" : legalább két váltható sebességfokozattal, változó nyomatékkal és sebességgel rendelkező eszköz, meghatározott áttételekkel;

7.

"nyomatékátalakító" : olyan hidrodinamikai indítási alkatrész, amely a hajtáslánc vagy a sebességváltó külön eleme, soros vagy párhuzamos erőáramlással rendelkezik, és amely a motor és a kerekek fordulatszámának viszonyát szabályozza, és nyomatéktöbbszörözést biztosít;

8.

"egyéb nyomatékátviteli alkatrész" ("OTTC") : olyan, a hajtáslánchoz csatlakoztatott forgó alkatrész, amely saját fordulatszámától függően nyomatékcsökkenést idéz elő;

9.

"kiegészítő hajtásláncalkatrész" ("ADC") : a hajtáslánc olyan forgó alkatrésze, amely erőt visz át vagy közvetít a hajtáslánc más alkatrészeinek, és amely saját fordulatszámától függően a nyomaték csökkenését idézi elő;

10.

"tengely" : a hajtáslánc minden olyan forgó része, amely a sebességváltó-tengelyről a kerékre továbbítja a hajtónyomatékot, és rögzített arány mellett megváltoztatja a forgatónyomatékot és a fordulatszámot, beleértve a differenciálmű funkcióit is

11.

"légellenállás" : egy járműelrendezésre jellemző, a levegőáramlás irányával a járműre megegyező irányban ható aerodinamikai erő, amely a légellenállási tényező és a homlokfelület szorzata, oldalszéltől mentes körülmények esetén;

12.

"segédberendezések" : a jármű azon alkatrészei (például motorhűtő ventilátor, kormányrendszer, elektromos rendszer, pneumatikus rendszer és hűtési, szellőztető és légkondicionáló rendszer), amelyek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai a IX. mellékletben vannak meghatározva;

13.

"alkatrészek családja", "önálló műszaki egységek családja" vagy "rendszerek családja" : olyan alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek gyártó által összeállított csoportja, amelyeknek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai kialakításuknál fogva hasonlóak;

14.

"alapalkatrész", "önálló műszaki alapegység" vagy "alaprendszer" : olyan alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer, amely alkatrészek, önálló műszaki egységek, illetve rendszerek valamely családján belül a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok tekintetében a legrosszabb esetet jelenti;

15.

"kibocsátásmentes nehézgépjármű" ("ZE-HDV") : az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű;

16.

"különleges felépítményű gépjármű" : olyan nehézgépjármű, amelyet nem áruszállításra terveztek, és amelynek esetében a felépítményfajtának az (EU) 2018/858 rendelet I. mellékletének 2. függelékében felsorolt kódját a 09, 10, 15, 16, 18, 19, 20, 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 31 kódok egyike egészíti ki; vagy olyan nyerges vontató, amelynek legnagyobb sebessége nem haladja meg a 79 km/h-t;

17.

"merev tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.1. pontjában meghatározott "tehergépjármű", kivéve a félpótkocsi vontatására tervezett vagy épített tehergépjárműveket;

18.

"nyerges vontató" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.3. pontjában meghatározott "nyerges vontató"

19.

"hálóhelyes vezetőfülke" : olyan vezetőfülke-típus, amelyben a vezetőülés mögött alvásra szánt hely található;

20.

"hibrid elektromos nehézgépjármű" : ("He-HDV"): olyan hibrid nehézgépjármű, amely a mechanikus meghajtás céljára a járműben található alábbi két tároltenergia- vagy tároltáramforrásból egyaránt nyer energiát: i. éghető üzemanyag, és ii. elektromosenergia-/elektromosáram-tároló berendezés;

21.

"vegyes üzemű jármű" : az 582/2011/EU rendelet 2. cikkének 48. pontjában megadott fogalommeghatározás szerint;

22.

"elsődleges jármű" : szimulációs célokra használt, virtuális összeszerelési állapotban lévő nehézbusz, amelyhez a III. mellékletben meghatározott bemeneti adatokat és bemeneti információkat használják;

23.

"gyártói nyilvántartási dokumentum" : a szimulációs eszköz által létrehozott fájl, amely tartalmazza a gyártóra vonatkozó információkat, a szimulációs eszköz bemeneti adatainak és bemeneti információinak dokumentációját, valamint a CO2-kibocsátásra és a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeket;

24.

"ügyfél-információs dokumentum" : a szimulációs eszköz által létrehozott dokumentum, amely a járművel kapcsolatos információk meghatározott csoportját, valamint a IV. melléklet II. részében meghatározott CO2-kibocsátásra és tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeket tartalmazza;

25.

"járműinformációs dokumentum" : a nehéz autóbuszokhoz kifejlesztett szimulációs eszköz által előállított dokumentum, amely a releváns bemeneti adatokat, bemeneti információkat és szimulációs eredményeket az I. melléklet 2. pontjában leírt módszert követő gyártási lépcsőkhöz továbbítja;

26.

"közepes tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott N2 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja az 5 000 kg-ot, de nem haladja meg a 7 400 kg-ot;

27.

"nehéz tehergépjármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott N2 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7 400 kg-ot, valamint az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott N3 kategóriájú jármű;

28.

"nehéz autóbusz" : az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott M3 kategóriájú jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7 500 kg-ot;

29.

"elsődleges járműgyártó" : az elsődleges járműért felelős gyártó;

30.

"közbenső jármű" : az elsődleges jármű bármely további kiegészítése, amelynek során a III. melléklet 1. és 3a. táblázata szerint a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan meghatározott bemeneti adatok és bemeneti információk részhalmaza kerül hozzáadásra és/vagy módosításra;

31.

"közbenső gyártó" : a közbenső járműért felelős gyártó;

32.

"nem teljes jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 25. pontjában meghatározott "nem teljes jármű";

33.

"befejezett jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 26. pontjában meghatározott "befejezett jármű";

34.

"teljes jármű" : az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott "teljes jármű";

35.

"standard érték" : olyan alkatrész szimulációs eszközéhez tartozó bemeneti adat, amelynél a bemeneti adatok tanúsítása alkalmazandó, de az alkatrészt nem vizsgálták egy adott érték meghatározása céljából, és amely az alkatrész legkedvezőtlenebb teljesítményét tükrözi;

36.

"általános érték" : a szimulációs eszközben olyan alkatrészekre vagy járműparaméterekre használt adatok, amelyek esetében nem tervezett alkatrészvizsgálat vagy konkrét értékek bejelentése, és amelyek az átlagos alkatrész-technológia vagy a tipikus járműspecifikációk teljesítményét tükrözik;

37.

"furgon" : az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 4.2. pontjában meghatározott "furgon";

38.

"alkalmazási eset" : a közepes tehergépjármű, nehéz tehergépjármű, elsődleges járműnek minősülő nehéz autóbusz, közbenső járműnek minősülő nehéz autóbusz, teljes járműnek vagy befejezett járműnek minősülő nehéz autóbusz, amelyre a szimulációs eszközben különböző gyártói rendelkezések és funkciók vonatkoznak;

39. "alap-tehergépjármű" : olyan közepes tehergépjármű vagy nehéz tehergépjármű, amely legalább a következőkkel van felszerelve: - tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében alváz, motor, erőátviteli rendszer, tengelyek és gumiabroncsok, - tisztán elektromos járművek esetében alváz, elektromos géprendszer és/vagy integrált elektromos erőátviteli alkatrész, akkumulátorrendszer(ek) és/vagy kondenzátorrendszer(ek) és gumiabroncsok, - hibrid elektromos nehézgépjárművek esetében alváz, motor, elektromos géprendszer és/vagy elektromos erőátviteli rendszer integrált alkatrésze és/vagy 1. típusú integrált hibrid elektromosjármű-erőátviteli alkatrész, akkumulátorrendszer(ek) és/vagy kondenzátorrendszer(ek) és gumiabroncsok.

4. cikk

Járműcsoportok

E rendelet alkalmazásában a gépjárműveket az I. melléklet 1-6. táblázatával összhangban kell járműcsoportokba sorolni.

Az 5-23. cikk nem alkalmazandó az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott 6., 7., 8., 13., 14., 15., 17., 18. és 19. járműcsoportba tartozó nehéz tehergépjárművekre, az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott 51., 52., 55. és 56. járműcsoportba tartozó közepes tehergépkocsikra, valamint az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott 11., 12. és 16. járműcsoportba tartozó, hajtott első tengellyel rendelkező járművekre.

5. cikk

Elektronikus eszközök

A Bizottság ingyenes, letölthető és futtatható szoftver formájában rendelkezésre bocsátja a következő eszközöket:

a) szimulációs eszköz;

b) előfeldolgozási eszközök;

c) hasheszköz.

A Bizottság karbantartja az elektronikus eszközöket, és biztosítja azok módosítását és frissítését.

2. FEJEZET

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE A KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁS CÉLJÁBÓL

6. cikk

Engedély kérelmezése a szimulációs eszköz működtetésére új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása céljából

Az engedélyre irányuló kérelem mellett be kell nyújtani egy megfelelő leírást a járműgyártó által a szimulációs eszköznek az összes érintett alkalmazási esetre történő működtetése céljából kialakítandó eljárásokról, a II. melléklet 1. pontjának megfelelően.

Emellett a II. melléklet 2. pontjával összhangban elvégzett értékelést követően be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság által összeállított értékelő jelentést is.

Az engedélyre irányuló kérelemnek arra az alkalmazási esetre kell vonatkoznia, amely magában foglalja azt a járműtípust, amelyre az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem vonatkozik.

7. cikk

Az engedély megadásával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

8. cikk

Utólagos változtatások a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása érdekében kialakított eljárásokban

3. FEJEZET

AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, ÉRTÉKESÍTÉSE ÉS FORGALOMBA HELYEZÉSE CÉLJÁBÓL

9. cikk

Az új járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség

Az EU-ban történő értékesítés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés előtt álló, a III. melléklet 1. függelékében felsorolt járműtechnológiák tekintetében a járműgyártó vagy a közbenső gyártó csak az e járművekre vonatkozóan a III. melléklet 5. táblázatában megadott mintákban előírt bemeneti paramétereket határozza meg, az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának használatával.

A járműgyártó csak abban az esetben működtetheti a szimulációs eszközt az e cikkben említett célokra, ha rendelkezik az érintett alkalmazási esetre vonatkozóan megadott engedéllyel a 7. cikkel összhangban. A közbenső gyártó a szimulációs eszközt a járműgyártó engedélye alapján működteti.

A 21. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett esetek kivételével tilos utólagos módosításokat végezni a gyártói nyilvántartási dokumentumon.

A nehéz autóbuszok járműgyártóinak emellett rögzíteniük kell a szimuláció eredményeit a járműinformációs dokumentumban. A nehéz autóbuszok közbenső gyártói rögzítik a járműinformációs dokumentumot.

Az elsődleges járműgyártónak kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról és a járműinformációs dokumentumról.

A közbenső gyártónak kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a járműinformációs dokumentumról.

A nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek vagy befejezett járművek járműgyártójának kriptográfiai hashfüggvényt kell készítenie a gyártói nyilvántartási dokumentumról, az ügyfél-információs dokumentumról és a járműinformációs dokumentumról.

Minden ügyfél-információs dokumentumnak tartalmaznia kell egy lenyomatot a (3) bekezdésben említett gyártói nyilvántartási dokumentumról készített kriptográfiai hashfüggvényről.

A nehéz autóbuszok járműgyártóinak a lánc következő lépcsője gyártójának rendelkezésére kell bocsátaniuk a járműinformációs dokumentumot.

10. cikk

Az elektronikus eszközök módosításai, frissítései és meghibásodásai

Amennyiben a szimulációs eszköz meghibásodása a nehéz autóbuszok gyártási láncának a teljes vagy befejezett gyártási lépcsői előtti lépcső során következik be, a szimulációs eszköz következő gyártási lépcsőkben való működtetésének a 9. cikk (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége elhalasztásra kerül legfeljebb 14 naptári nappal attól az időponttól számítva, amikor az előző lépcső gyártója a járműinformációs dokumentumot a teljes vagy befejezett lépcső gyártójának rendelkezésére bocsátotta.

11. cikk

A szimulációs eszköz bemeneti és kimeneti információinak hozzáférhetősége

4. FEJEZET

AZ ALKATRÉSZEK, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK ÉS RENDSZEREK CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAI

12. cikk

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás meghatározása szempontjából releváns alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek

A szimulációs eszköznek az 5. cikk (3) bekezdésében említett bemeneti adatai a következő alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó információkat foglalják magukban:

a) motorok;

b) sebességváltók;

c) nyomatékátalakítók;

d) egyéb nyomatékátviteli alkatrészek;

e) kiegészítő hajtásláncalkatrészek;

f) tengelyek;

g) légellenállás;

h) segédberendezések;

i) gumiabroncsok;

j) az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei.

13. cikk

Standard értékek és általános értékek

14. cikk

Tanúsított értékek

15. cikk

A család fogalma a tanúsított értékeket használó alkatrészeket, önálló műszaki egységeket és rendszereket illetően

A (3)-(6) bekezdések alapján az egy alapalkatrészre, önálló műszaki alapegységre vagy alaprendszerre vonatkozóan meghatározott tanúsított értékek további vizsgálatok nélkül érvényesek a család összes tagjára, a család alábbi helyeken szereplő definíciójával összhangban:

- a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően;

- a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően;

- a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően;

- az V. melléklet 3. függeléke a motorokat illetően, a családfogalommal összhangban létrehozott valamely motorcsalád valamennyi tagjára vonatkozó tanúsított értékeket az V. melléklet 4., 5. és 6. pontjával összhangban kell kiszámítani,

- a Xb. melléklet 13. függeléke az elektromos géprendszerek vagy az integrált elektromos erőátviteli rendszerek alkatrészeinek családfogalmát illetően, az elektromos géprendszerek családfogalmával összhangban létrehozott családtagokra vonatkozó tanúsított értékeket a Xb. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

A gumiabroncsok esetében a család csak egyfajta abroncstípusból állhat.

Elektromos géprendszerek vagy integrált elektromos erőátviteli rendszerek alkatrészei esetében az elektromos géprendszerek családja tagjainak tanúsított értékeit a Xb. melléklet 4. pontjával összhangban kell meghatározni.

Ha a 16. cikk (3) bekezdése második albekezdésének céljai érdekében végzett vizsgálatok keretében a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a kiválasztott alapalkatrész, önálló műszaki alapegység vagy alaprendszer nem reprezentálja teljes mértékben az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családját, akkor referenciaként más alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy rendszert választhat ki és vizsgálhat, és az fog alapalkatrésznek, önálló műszaki alapegységnek vagy alaprendszernek minősülni.

Az adott alkatrész, önálló műszaki egység vagy rendszer CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 14. cikkel összhangban kell meghatározni.

16. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása iránti kérelem

A tanúsítás iránti kérelmet az alábbi helyeken mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani:

- motorok esetében az V. melléklet 2. függeléke,

- sebességváltók esetében a VI. melléklet 2. függeléke,

- nyomatékátalakítók esetében a VI. melléklet 3. függeléke,

- egyéb nyomatékátviteli alkatrészek esetében a VI. melléklet 4. függeléke,

- kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 5. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 2. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 2. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 2. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 2-6. függeléke.

A kérelemhez csatolni kell a jóváhagyó hatóság által kibocsátott vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálati eredményeket, valamint a jóváhagyó hatóság által az (EU) 2018/858 rendelet IV. mellékletének 2. pontja alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozatot is.

17. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsításával kapcsolatos közigazgatási rendelkezések

Az (1) bekezdésben említett esetben a jóváhagyó hatóságnak az alábbi helyeken szereplő minta alapján tanúsítványt kell kibocsátania a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokról:

- motorok esetében az V. melléklet 1. függeléke,

- a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 1. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 1. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 1. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 1. függeléke.

A jóváhagyó hatóságnak tanúsítási számot kell kiadnia az alábbi helyeken megadott számozási rendszernek megfelelően:

- motorok esetében az V. melléklet 6. függeléke,

- a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek esetében a VI. melléklet 7. függeléke,

- tengelyek esetében a VII. melléklet 5. függeléke,

- légellenállás esetében a VIII. melléklet 8. függeléke,

- gumiabroncsok esetében a X. melléklet 1. függeléke,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei esetében a Xb. melléklet 14. függeléke.

A jóváhagyó hatóság nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot egy másik alkatrészhez, önálló műszaki egységhez és rendszerhez, vagy adott esetben ezek termékcsaládjaihoz. A tanúsítási számot a vizsgálati jelentés azonosítójaként kell használni.

18. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjának kibővítése új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel

A gyártó kérése és a jóváhagyó hatóság engedélye alapján az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek tanúsított családja új alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel bővíthető, ha az megfelel a családfogalom alábbi helyeken meghatározott követelményeinek:

- az V. melléklet 3. függeléke a motorok családfogalmát illetően, figyelembe véve a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket,

- a VI. melléklet 6. függeléke a sebességváltók, a nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek és kiegészítő hajtásláncalkatrészek családfogalmát illetően,

- a VII. melléklet 4. függeléke a tengelyek családfogalmát illetően,

- a VIII. melléklet 5. függeléke a légellenállás meghatározását szolgáló családfogalmat illetően;

- a Xb. melléklet 13. függeléke az elektromos géprendszerek vagy az integrált elektromos erőátviteli rendszer alkatrészeinek családfogalmát illetően, figyelembe véve a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak egy felülvizsgált, bővítési számmal ellátott tanúsítványt kell kibocsátania.

A gyártónak módosítania kell a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatközlő lapot, és a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania azt.

19. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítását követő változások

5. FEJEZET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ, A BEMENETI INFORMÁCIÓK ÉS A BEMENETI ADATOK MEGFELELŐSÉGE

20. cikk

A járműgyártó, a jóváhagyó hatóság és a Bizottság feladatai a szimulációs eszköz működésének megfelelőségét illetően

A járműgyártó a hibrid elektromos nehézgépjárművek és a tisztán elektromos járművek kivételével a közepes tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek esetében a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön évente elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást. A járműgyártó a Xa. melléklet 8. pontjának megfelelően minden év december 31-ig minden vizsgált járműről vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz; a vizsgálati jegyzőkönyveket legalább 10 évig meg kell őriznie, és kérésre a Bizottság, valamint a többi tagállam jóváhagyó hatósága rendelkezésére kell bocsátania.

Amennyiben valamely jármű nem felel meg a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárásban, a jóváhagyó hatóság a Xa. mellékletnek megfelelően vizsgálatot indít a meg nem felelés okának meghatározására. Amint a jóváhagyó hatóság meghatározta a meg nem felelés okát, tájékoztatja róla a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.

Ha a meg nem felelés oka a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódik, a 21. cikket kell alkalmazni. Ha a meg nem felelés oka az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással összefüggő tanúsított tulajdonságaihoz kapcsolódik, a 23. cikket kell alkalmazni.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek tanúsításával, valamint a szimulációs eszköz működésével kapcsolatban nem tártak fel szabálytalanságokat, a jóváhagyó hatóság jelenti a jármű meg nem felelését a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja, hogy a szimulációs eszköz vagy a Xa. mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárás okozta a jármű meg nem felelését, és hogy szükséges-e a szimulációs eszköz vagy az ellenőrzési vizsgálati eljárás javítása.

21. cikk

A szimulációs eszköz működtetésének megfelelőségével kapcsolatos javító intézkedések

Amennyiben a járműgyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy állítson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, járműinformációs dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javító intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.

A járműgyártó megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szimulációs eszköz működtetésére vonatkozó engedély megszerzése céljából kialakított eljárások a 7. cikk alapján megadott engedélyben szereplő valamennyi alkalmazási eset és járműcsoport tekintetében továbbra is megfeleljenek ennek a célnak.

Közepes és nehéz tehergépjárművek esetében a járműgyártó a Xa. melléklet 3. pontjának megfelelően meghatározott minimális számú járművön elvégzi a szóban forgó mellékletben meghatározott ellenőrzési vizsgálati eljárást.

22. cikk

A gyártó és a jóváhagyó hatóság feladatai az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségét illetően

Ezen intézkedéseknek az alábbiakat is magukban kell foglalniuk:

- a motorok vonatkozásában az V. melléklet 4. függelékében lefektetett eljárások,

- a sebességváltók vonatkozásában a VI. melléklet 7. pontjában lefektetett eljárások,

- a tengelyek vonatkozásában a VII. melléklet 5. és 6. pontjában lefektetett eljárások,

- a felépítmény vagy a pótkocsi légellenállása vonatkozásában a VIII. melléklet 6. függelékében lefektetett eljárások,

- a gumiabroncsok vonatkozásában a X. melléklet 4. pontjában lefektetett eljárások,

- az elektromos erőátviteli rendszer alkatrészei vonatkozásában a Xb. melléklet 12. függelékének 1-4. pontjában meghatározott eljárások.

Ha az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek valamely családjába tartozó egyik tag CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságait a 15. cikk (5) bekezdésével összhangban tanúsították, akkor a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok ellenőrzésére szolgáló referenciaértékként a család e tagjának tanúsított értéke használandó.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett intézkedések eredményeként a tanúsított értékektől való eltérést tapasztal, a gyártó azonnal tájékoztatja a jóváhagyó hatóságot.

A gyártónak és a járműgyártónak a jóváhagyó hatóság kérésétől számított 15 munkanapon belül a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a birtokában lévő összes olyan releváns dokumentumot, mintát és egyéb anyagot, amelyekre az alkatrésszel, önálló műszaki egységgel vagy rendszerrel kapcsolatos ellenőrzés elvégzéséhez szükség van.

23. cikk

Az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak megfelelőségével kapcsolatos javítási intézkedések

Amennyiben a gyártó igazolja, hogy a javítási intézkedési terv benyújtásához több idő szükséges, a jóváhagyó hatóság további maximum 30 naptári nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

A jóváhagyó hatóság kérheti a járműgyártót, hogy állítson ki új gyártói nyilvántartási dokumentumot, ügyfél-információs dokumentumot, járműinformációs dokumentumot és megfelelőségi tanúsítványt a jóváhagyott javító intézkedési tervnek megfelelően alkalmazott változtatásokat tükröző, újonnan meghatározott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek alapján.

A gyártó ezeket a nyilvántartásokat 10 évig tárolja.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendelet 10. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben az e rendelet 9. cikkében említett kötelezettségek nem teljesülnek, a tagállamok a típusjóváhagyással rendelkező járművekre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványokat nem tekintik érvényesnek az (EU) 2018/858 rendelet 48. cikkének alkalmazásában, és a típusjóváhagyással rendelkező és egyedileg jóváhagyott járművek esetében megtiltják a következők nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését:

a) 2019. július 1-jétől a 4., 5., 9. és 10. csoportba tartozó járművek, beleértve az egyes járműcsoportok "v" alcsoportjába tartozó járműveket, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

b) 2020. január 1-jétől az 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

c) 2020. július 1-jétől a 11., 12. és 16. csoportba tartozó járművek, az I. melléklet 1. táblázata alapján;

d) 2024. július 1-jétől az 53. és 54. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 2. táblázata alapján;

e) 2025. január 1-jétől a 31. és 40. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 4-6. táblázata alapján;

f) 2024. július 1-jétől az 1s. csoportba tartozó járművek az I. melléklet 1. táblázata alapján.

A 9. cikkben említett kötelezettségeket a következők szerint kell alkalmazni:

a) az I. melléklet 2. táblázata alapján az 53. és 54. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

b) az I. melléklet 3. táblázata alapján a P31/32, P33/34, P35/36, P37/38 és P39/40 csoportokba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

c) nehéz autóbuszok esetében a teljes járműnek vagy befejezett járműnek az I. melléklet 2.1. b) pontjában említett szimulációját csak akkor kell elvégezni, ha az I. melléklet 2.1. a) pontjában említett elsődleges jármű szimulációja rendelkezésre áll;

d) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1s. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

e) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó, az e bekezdés f) és g) pontjában meghatározottaktól eltérő azon járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi;

f) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó azon járművekre, amelyek az V. melléklet 2. pontjának 8. alpontjában meghatározott hulladékhő-visszanyerő rendszerrel vannak felszerelve, feltéve, hogy nem kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek vagy vegyes üzemű járművek;

g) az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportokba tartozó azon vegyes üzemű járművekre, amelyek gyártási dátuma 2024. január 1. vagy későbbi; ha a gyártás dátuma 2024. január 1. előtti, a gyártó eldöntheti, hogy alkalmazza-e a 9. cikket.

Az I. melléklet 1. táblázata alapján az 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10., 4v., 5v., 9v., 10v., 11., 12. és 16. csoportba tartozó azon kibocsátásmentes nehézgépjárművek, hibrid elektromos nehézgépjárművek és vegyes üzemű járművek esetében, amelyekre a 9. cikket az e bekezdés első albekezdésének a)-g) pontjával összhangban nem alkalmazták, a járműgyártó meghatározza az e járművekre a III. melléklet 5. táblázatában megadott mintákban előírt bemeneti paramétereket az 5. cikk (3) bekezdésében említett szimulációs eszköz legfrissebb rendelkezésre álló verziójának felhasználásával. Ebben az esetben a 9. cikkben említett kötelezettségeket e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában teljesítettnek kell tekinteni.

E bekezdés alkalmazásában a gyártás dátuma a megfelelőségi nyilatkozat aláírásának időpontja, ha pedig nem került kiállításra megfelelőségi nyilatkozat, akkor az a dátum, amikor a jármű-azonosító számot először rögzítették a jármű megfelelő részein.

25. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv I., III., IV., IX. és XV. melléklete e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul.

26. cikk

Az 582/2011/EU rendelet módosítása

Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "A kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében jóváhagyott motorrendszerrel felszerelt jármű EK-típusjóváhagyásának megszerzéséhez, vagy valamely jármű kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk tekintetében történő EK-típusjóváhagyásához a gyártónak igazolnia kell, hogy az érintett járműcsoportra vonatkozóan teljesülnek az (EU) 2017/2400 ( 2 ) bizottsági rendelet 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott követelmények. Az említett követelmények azonban nem alkalmazandók, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.

2. A 8. cikk a következőképpen módosul: a) az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: "d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;"; b) az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki: "e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.".

3. A 10. cikk a következőképpen módosul: a) az (1a) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: "d) Az e rendelet VII. mellékletének 3.1. pontjában, az e rendelet X. mellékletének 2.1. és 6.1. pontjában, az e rendelet XIII. mellékletének 2.1., 4.1., 5.1., 7.1., 8.1. és 10.1.1. pontjában, valamint az e rendelet XIII. melléklete 6. függelékének 1.1. pontjában meghatározott minden egyéb kivétel alkalmazandó;"; b) az (1a) bekezdés a következő ponttal egészül ki: "e) az (EU) 2017/2400 rendelet 6. cikkében és II. mellékletében említett követelmények teljesülnek az érintett járműcsoportra nézve, kivéve, ha a gyártó jelzi, hogy a típusjóváhagyás megszerzése előtt álló új járműveknek az Unióban való nyilvántartásba vételére, értékesítésére vagy forgalomba helyezésére a fenti rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában az egyes járműcsoportokra vonatkozóan meghatározott időpontokban vagy azokat követően már nem kerül sor.".

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK JÁRMŰCSOPORTOKBA TÖRTÉNŐ BESOROLÁSA ÉS A NEHÉZ AUTÓBUSZOK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER

1. A járművek e rendelet alkalmazásában történő besorolása

1.1. Az N kategóriájú járművek besorolása

1. táblázat

Járműcsoportok az N kategóriájú járművek esetében

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaJárműcsoportA jármű célprofilja és a jármű konfigurációja szerinti besorolás
TengelykonfigurációAlváz-konfigurációMűszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (tonna)Nagy távolságraNagy távolságra (EMS)Regionális szállításRegionális szállítás (EMS)Városi szállításTelepülési közműüzemiÉpítőipari
4 × 2Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)> 7,4 – 7,51sRR
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)> 7,5 – 101RR
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)> 10 – 122R+T1RR
Merev tehergépjármű (vagy vontató) (*1)> 12 – 163RR
Merev tehergépjármű> 164R+T2RRR
Vontató> 165T+STT+ST+T2T+STT+ST+T2T+ST
Merev tehergépjármű> 164v (*2)RR
Vontató> 165v (*2)T+ST
4 × 4Merev tehergépjármű> 7,5 – 16(6)
Merev tehergépjármű> 16(7)
Vontató> 16(8)
6 × 2Merev tehergépjárműminden tömeg9R+T2R+D+STRR+D+STR
Vontatóminden tömeg10T+STT+ST+T2T+STT+ST+T2
Merev tehergépjárműminden tömeg9v (*2)RR
Vontatóminden tömeg10v (*2)T+ST
6 × 4Merev tehergépjárműminden tömeg11R+T2R+D+STRR+D+STRR
Vontatóminden tömeg12T+STT+ST+T2T+STT+ST+T2T+ST
6 × 6Merev tehergépjárműminden tömeg(13)
Vontatóminden tömeg(14)
8 × 2Merev tehergépjárműminden tömeg(15)
8 × 4Merev tehergépjárműminden tömeg16R
8 × 6 8 × 8Merev tehergépjárműminden tömeg(17)
8 × 2 8 × 4 8 × 6 8 × 8Vontatóminden tömeg(18)
5 tengely, minden konfigurációMerev tehergépjármű vagy vontatóminden tömeg(19)
(*1)
Ezekben a járműosztályokban a vontatókat merev tehergépjárműként kezelik, a vontató fajlagos menetkész tömegét figyelembe véve. (*2)
A 4., az 5., a 9. és a 10. járműcsoport „v” alcsoportja: ezek a célprofilok kizárólag a különleges felépítményű járművekre vonatkoznak.
(*) EMS – európai moduláris rendszer.
T = Vontató
R = Merev tehergépjármű és szabványos felépítmény
T1, T2 = Szabványos pótkocsi
ST = Szabványos félpótkocsi
D = Szabványos utánfutó

2. táblázat

Járműcsoportok közepes tehergépjárművek esetében

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaA jármű célprofilja és a jármű konfigurációja szerinti besorolás
TengelykonfigurációAlváz-konfigurációJárműcsoportNagy távolságraNagy távolságra (EMS) (*1)Regionális szállításRegionális szállítás (EMS) (*1)Városi szállításTelepülési közműüzemiÉpítőipari
FWD / 4 × 2FMerev tehergépjármű (vagy vontató)(51)
Furgon(52)
RWD / 4 × 2Merev tehergépjármű (vagy vontató)53RR
Furgon54II
AWD / 4 × 4Merev tehergépjármű (vagy vontató)(55)
Furgon(56)
(*1)
EMS – európai moduláris rendszer
R = Szabványos felépítmény
I = Furgon és az integrált felépítménye
FWD = Elsőkerék-meghajtású
RWD = Egyetlen hajtott tengely, amely nem az első tengely
AWD = Egynél több hajtott tengely

1.2. Az M kategóriájú járművek besorolása

1.2.1. Nehéz autóbuszok

1.2.2. Az elsődleges járművek besorolása

3. táblázat

Járműcsoportok elsődleges járművek esetében

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaJárműcsoport (1)Általános felépítmény szerinti besorolásJárműalcsoportCélprofil szerinti besorolás
Tengelyek számaCsuklósAlacsony padló (LF) / magas padló (HF) (2)Szintek száma (3)Nehéz városiVárosiElővárosiHelyköziAutóbusz
2nemP31/32. sz. ügyLFSDP31. SDxxxx
DDP31. DDxxx
HFSDP32. SDxx
DDP32. DDxx
3nemP33/34. sz. ügyLFSDP33. SDxxxx
DDP33. DDxxx
HFSDP34. SDxx
DDP34. DDxx
igenP35/36. sz. ügyLFSDP35. SDxxxx
DDP35. DDxxx
HFSDP36. SDxx
DDP36. DDxx
4nemP37/38. sz. ügyLFSDP37. SDxxxx
DDP37. DDxxx
HFSDP38. SDxx
DDP38. DDxx
igenP39/40. sz. ügyLFSDP39. SDxxxx
DDP39. DDxxx
HFSDP40. SDxx
DDP40. DDxx
(1)
A „P” a besorolás elsődleges szakaszát jelöli; a perjellel elválasztott két szám jelzi azoknak a járműcsoportoknak a számát, amelyekhez a jármű a teljes vagy befejezett szakaszban hozzárendelhető. (2)
„Alacsony padló”: az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározott „CE”, „CF”, „CG”, „CH” járműkódok.

„Magas padló”: az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározott „CA”, „CB”, „CC”, „CD” járműkódok. (3)
„SD”: egyszintes jármű, „DD”: kétszintes.

1.2.3. A teljes vagy befejezett járművek besorolása

A nehéz autóbusznak minősülő teljes vagy befejezett járművek besorolása a következő hat kritériumon alapul:

a) tengelyek száma;

b) az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározott járműkód;

c) a 107. számú ENSZ-előírás ( 3 ) 2. szakasza szerinti járműosztály;

d) alacsony bejárati padlós jármű ("igen/nem" a járműkódból és a tengelytípusból származó információk) az 1. ábrán látható döntési folyamat szerint meghatározva;

e) az alsó szinten tartózkodó utasok száma az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) VIII. mellékletében meghatározott megfelelőségi nyilatkozaton vagy egyedi járműjóváhagyás esetén azzal egyenértékű dokumentumokon;

f) az integrált felépítmény a VIII. mellékletnek megfelelően meghatározott magassága.

1. ábra Döntési folyamat annak meghatározására, hogy a jármű "alacsony bejárati padlós"-nak minősül-e vagy sem:

Az alkalmazandó megfelelő besorolást a 4., 5. és 6. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 2 tengelyes

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaJárműcsoportCélprofil szerinti
besorolás
A tengelyek számaAlváz-konfiguráció
(csak magyarázat)
Járműkód (*1)Járműosztály (*2)Alacsony bejárati padlós
(Csak CE vagy CG járműkódnál)
Utasülések az alsó szinten (Csak CB vagy CD járműkódnál)Az integrált felépítmény magassága [mm]-ben (Csak „II+III” járműosztálynál)
II
+II
vagy
A
IIII
+III
III
vagy
B
Nehéz városiVárosiElővárosiHelyköziAutóbusz
2merevLFSDCExxxnem31axxx
xxigen31b1xxx
xigen31b2xxxx
DDCFxxx31cxxx
nyitott tetejűSDCIxxxxx31dxxx
DDCJxxxxx31exxx
HFSDCAx32axx
x≤ 3 10032bxx
x> 3 10032cxx
x32dxx
DDCBxxx≤ 632exx
xxx> 632fxx
(*1)
Az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban. (*2)
A 107. számú ENSZ-előírás 2. szakaszával összhangban.

5. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 3 tengelyes

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaJárműcsoportCélprofil szerinti
besorolás
A tengelyek számaAlváz-konfiguráció
(csak magyarázat)
Járműkód (*1)Járműosztály (*2)Alacsony bejárati padlós
(Csak CE vagy CG járműkódnál)
Utasülések az alsó szinten (Csak CB vagy CD járműkódnál)Az integrált felépítmény magassága [mm]-ben (Csak „II+III” járműosztálynál)
II
+II
vagy
A
IIII
+III
III
vagy
B
Nehéz városiVárosiElővárosiHelyköziAutóbusz
3merevLFSDCExxxnem33axxx
xxigen33b1xxx
xigen33b2xxxx
DDCFxxx33cxxx
nyitott tetejűSDCIxxxxx33dxxx
DDCJxxxxx33exxx
HFSDCAx34axx
x≤ 3 10034bxx
x> 3 10034cxx
x34dxx
DDCBxxx≤ 634exx
xxx> 634fxx
csuklósLFSDCGxxxnem35axxx
xxigen35b1xxx
xigen35b2xxxx
DDCHxxx35cxxx
HFSDCCx36axx
x≤ 3 10036bxx
SDx> 3 10036cxx
x36dxx
DDCDxxx≤ 636exx
xxx> 636fxx
(*1)
Az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban. (*2)
A 107. számú ENSZ-előírás 2. szakaszával összhangban.

6. táblázat

Járműcsoportok nem nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek és befejezett járművek esetében 4 tengelyes

A járműcsoportokba történő besorolás szempontjából jelentős elemek leírásaJárműcsoportCélprofil szerinti
besorolás
A tengelyek számaAlváz-konfiguráció
(csak magyarázat)
Járműkód (*1)Járműosztály (*2)Alacsony bejárati padlós
(Csak CE vagy CG járműkódnál)
Utasülések az alsó szinten (Csak CB vagy CD járműkódnál)Az integrált felépítmény magassága [mm]-ben (Csak „II+III” járműosztálynál)
II
+II
vagy
A
IIII
+III
III
vagy
B
Nehéz városiVárosiElővárosiHelyköziAutóbusz
4merevLFSDCExxxnem37axxx
xxigen37b1xxx
xigen37b2xxxx
DDCFxxx37cxxx
nyitott tetejűSDCIxxxxx37dxxx
DDCJxxxxx37exxx
HFSDCAx38axx
x≤ 3 10038bxx
x> 3 10038cxx
x38dxx
DDCBxxx≤ 638exx
xxx> 638fxx
csuklósLFSDCGxxxnem39axxx
xxigen39b1xxx
xigen39b2xxxx
DDCHxxx39cxxx
HFSDCCx40axx
x≤ 3 10040bxx
SDx> 3 10040cxx
x40dxx
DDCDxxx≤ 640exx
xxx> 640fxx
(*1)
Az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban. (*2)
A 107. számú ENSZ-előírás 2. szakaszával összhangban.

2. A nehéz autóbuszok CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározására szolgáló módszer

2.1. Nehéz autóbuszok esetében a CO2-kibocsátásra és a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó eredményeknek tükrözniük kell a teljes jármű vagy a befejezett jármű járműspecifikációit, beleértve a végleges felépítmény és a segédegységek jellemzőit is. A lépcsőkben épített nehéz autóbuszok esetében előfordulhat, hogy egynél több gyártó érintett a bemeneti adatok és bemeneti információk előállításának folyamatában és a szimulációs eszköz működtetésében. Nehéz autóbuszok esetében a CO2-kibocsátásnak és a tüzelőanyag-fogyasztásnak a következő két különböző szimuláción kell alapulnia:

a) az elsődleges jármű szimulációján;

b) a teljes vagy befejezett jármű szimulációján.

2.2. Ha egy nehéz autóbuszt a gyártó teljes járműként hagy jóvá, a szimulációt mind az elsődleges járműre, mind a teljes járműre el kell végezni.

2.3. Az elsődleges jármű esetében a szimulációs eszköz bemeneti adatai a motorra, a sebességváltóra, a gumiabroncsokra és a segédegységek egy részhalmazának bemeneti adataira vonatkoznak ( 5 ). A járműcsoportokba történő besorolást a 3. táblázatnak megfelelően kell elvégezni a tengelyek száma és az arra vonatkozó információk alapján, hogy a jármű csuklós autóbusz-e. Az elsődleges járműre vonatkozó szimulációkban a szimulációs eszköz négy különböző általános felépítményt oszt ki (magas és alacsony padlós, egyszintes és kétszintes felépítmény), és a 3. táblázatban az egyes járműcsoportokra vonatkozóan felsorolt 11 célprofilt szimulálja két különböző terhelési körülmény esetében. Ez 22 eredményt ad ki az elsődleges nehéz autóbuszok CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása tekintetében. A szimulációs eszköz létrehozza a kezdeti lépcsőre vonatkozó járműinformációs dokumentumot (VIF1), amely tartalmazza az összes szükséges adatot, amelyet át kell adni a következő gyártási lépcsőnek. A VIF1 tartalmazza az összes nem bizalmas bemeneti adatot, az energiafogyasztásra vonatkozó eredményeket ( 6 ) [MJ/km-ben], az elsődleges gyártóra vonatkozó információkat és a vonatkozó hashfüggvényeket ( 7 ).

2.4. Az elsődleges jármű gyártója a VIF1-et a következő gyártási lépcsőért felelős gyártó rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az elsődleges jármű gyártója olyan adatokat szolgáltat, amelyek túlmutatnak az elsődleges járműre vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott előírásokon, ezek az adatok nem befolyásolják az elsődleges járműre vonatkozó szimulációs eredményeket, hanem a későbbi lépcsőkben figyelembe veendő VIF1-be kerülnek. Elsődleges jármű esetében a szimulációs eszköz továbbá létrehozza a gyártói nyilvántartási dokumentumot is.

2.5. Közbenső jármű esetében a közbenső gyártó felelős a végleges felépítményre vonatkozó releváns bemeneti adatok és bemeneti információk részhalmazáért ( 8 ). A közbenső gyártó nem kérelmezi a befejezett jármű tanúsítását. A közbenső gyártónak hozzá kell adnia a befejezett járműre vonatkozó információkat, vagy frissítenie kell azokat, és működtetnie kell a szimulációs eszközt annak érdekében, hogy létrehozza a járműinformációs dokumentum frissített és hashfüggvénnyel ellátott változatát (VIFi) ( 9 ). A VIFi-t a következő gyártási lépcsőért felelős gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A közbenső járművek esetében a VIFi a jóváhagyó hatóságok felé teljesítendő dokumentációs feladatot is lefedi. Közbenső járműveken nem végeznek CO2-kibocsátásra és/vagy tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó szimulációt.

2.6. Ha a gyártó a közbenső, teljes vagy befejezett járművön olyan módosításokat hajt végre, amelyek az elsődleges járműhöz rendelt bemeneti adatok vagy bemeneti információk frissítését teszik szükségessé (pl. egy tengely vagy a gumiabroncsok kicserélése), a módosítást végző gyártó elsődleges járműgyártóként jár el, a megfelelő felelősségi körökkel.

2.7. Teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártónak ki kell egészítenie és szükség esetén frissítenie kell a végleges felépítményre vonatkozó bemeneti adatokat és bemeneti információkat a VIFi-ben az előző gyártási lépcsőben megadottaknak megfelelően, és működtetnie kell a szimulációs eszközt a CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás kiszámításához. A szimulációhoz ebben a szakaszban a nehéz autóbuszokat az 1.2.3. pontban meghatározott hat kritérium alapján a 4., 5. és 6. táblázatban felsorolt járműcsoportokba sorolják be. A nehéz autóbusznak minősülő teljes járművek vagy befejezett járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához a szimulációs eszköz a következő számítási lépéseket hajtja végre:

2.7.1. 1. lépés - Az elsődleges járműalcsoport kiválasztása, amely megfelel a teljes vagy befejezett jármű felépítményének (pl. "P34 DD" a "34f" esetében), és az elsődleges jármű szimulációjából származó megfelelő energiafogyasztási eredmények rendelkezésre bocsátása.

2.7.2. 2. lépés - Szimulációk végzése a teljes jármű vagy befejezett jármű felépítményének és segédberendezéseinek az általános felépítményhez és segédberendezésekhez viszonyított hatásának számszerűsítésére, amint azt az elsődleges járműre vonatkozó szimulációk az energiafogyasztás tekintetében figyelembe veszik. Ezekben a szimulációkban generikus adatokat használnak az elsődleges járműadat-halmazhoz, amelyek nem képezik részét a VIF ( 10 ) különböző gyártási lépcsők közötti információátadásnak.

2.7.3. 3. lépés - Az elsődleges jármű szimulációjából származó, az 1. lépésben rendelkezésre bocsátott energiafogyasztási eredmények és a 2. lépés eredményei együttesen adják meg a teljes vagy befejezett jármű energiafogyasztási eredményeit. E számítási lépés részleteit a szimulációs eszköz felhasználói kézikönyve dokumentálja.

2.7.4. 4. lépés - A jármű CO2-kibocsátására és tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó eredményeket a 3. lépés eredményei és a szimulációs eszközben tárolt általános tüzelőanyag-előírások alapján számítják ki. A 2., 3. és 4. lépést külön-külön el kell végezni a 4., 5. és 6. táblázatban felsorolt minden egyes célprofil-kombinációra a járműcsoportok alacsony és reprezentatív terhelési körülményére egyaránt.

2.7.5. Teljes jármű vagy befejezett jármű esetében a szimulációs eszköz létrehozza a gyártói nyilvántartási dokumentumot, az ügyfél-információs dokumentumot és a VIFi-t. A VIFi-t a következő gyártó rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben a jármű egy további gyártási lépcsőn megy keresztül. A 2. ábra egy a CO2-vel kapcsolatos öt gyártási lépcsőben gyártott jármű példáján alapuló adatáramlást mutatja. 2. ábra Példa az adatáramlásra az öt lépésben gyártott nehéz autóbuszok esetében

II. MELLÉKLET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSOK

1. A jármű gyártója által a szimulációs eszköz működtetése céljából kialakítandó folyamatok

1.1. A gyártónak legalább a következő folyamatokat kell kialakítania:

1.1.1. Egy adatkezelő rendszer, amely lefedi a szimulációs eszköz bemeneti információinak és bemeneti adatainak beszerzését, tárolását, kezelését és visszakeresését, valamint az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek családjainak a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítványok kezelését. Az adatkezelő rendszernek legalább: a) biztosítania kell a helyes bemeneti információk és bemeneti adatok alkalmazását a konkrét járműkonfigurációk esetében; b) biztosítania kell a helyes számításokat és a standard értékek alkalmazását; c) a kriptográfiai hashfüggvények összehasonlításával ellenőriznie kell, hogy az alkatrészek, önálló műszaki egységek, rendszerek, illetve adott esetben ezek családjai szimulációhoz használt bemeneti adatállományai megegyeznek-e azon alkatrészek, önálló műszaki egységek, rendszerek, illetve adott esetben ezek családjai bemeneti adataival, amelyekre a tanúsítványt kiadták; d) tartalmaznia kell egy védett adatbázist az alkatrészek, önálló műszaki egységek vagy rendszerek családjaira vonatkozó bemeneti adatok, valamint a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságokra vonatkozó megfelelő tanúsítványok tárolására; e) biztosítania kell az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó előírások és frissítések változásának helyes kezelését; f) lehetővé kell tennie az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek nyomon követését a jármű gyártása után.

1.1.2. Egy adatkezelő rendszer, amely kiterjed a bemeneti információknak, a bemeneti adatoknak és a számításoknak a szimulációs eszköz segítségével történő lekérdezésére és a kimeneti adatok tárolására. Az adatkezelő rendszernek legalább: a) biztosítania kell a kriptográfiai hashfüggvények helyes alkalmazását; b) tartalmaznia kell egy védett adatbázist a kimeneti adatok tárolására.

1.1.3. Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, külön erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platform lekérdezésére, valamint a szimulációs eszköz legújabb verzióinak letöltésére és telepítésére szolgáló folyamat.

1.1.4. A szimulációs eszközzel dolgozó személyzet megfelelő képzése.

2. A jóváhagyó hatóság általi értékelés

2.1. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az 1. pontban meghatározott, a szimulációs eszköz működéséhez kapcsolódó folyamatok kialakításra kerültek-e.

A jóváhagyó hatóság továbbá a következőket ellenőrzi:

a) az 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontban meghatározott folyamatok működése és az 1.1.4. pontban meghatározott követelmény alkalmazása;

b) a tanúsítási eljárás során alkalmazott folyamatokat ugyanolyan módon alkalmazzák-e az érintett alkalmazási esetbe tartozó járműveket gyártó összes gyártólétesítményben;

c) a járművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához kapcsolódó műveletek adataira és folyamataira vonatkozó leírás teljessége.

A második pont a) pontjának alkalmazásában az ellenőrzésnek magában kell foglalnia minden egyes olyan gyártólétesítményből legalább egy jármű CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározását, amelyre az engedélyt kérvényezték.

1. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZLŐ LAP MINTÁJA

I. SZAKASZ

1.

A jármű gyártójának neve és címe:

2.

Azok az összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából:

3.

Lefedett alkalmazási eset:

4.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.

Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.2.

A minőségirányítási folyamat leírása

1.3.

További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.4.

A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.5.

További dokumentumok (ha vannak)

2.

Dátum: ...

3.

Aláírás: ...

2. függelék

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZNEK AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL VALÓ MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ ENGEDÉLY MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)

ENGEDÉLY A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE AZ ÚJ JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL

Az értesítés tárgya:
— a szimulációs eszköz működtetésére vonatkozó engedély megadása (1)
— kiterjesztése (1)
— elutasítása (1)
— visszavonása (1)
A hatóság pecsétjének helye
(1)
A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.

Engedély száma:

A kiterjesztés oka: ...

I. SZAKASZ

0.1.

A jármű gyártójának neve és címe:

0.2.

Azok a gyártólétesítmények és/vagy összeszerelő üzemek, amelyek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet ( 11 ) II. mellékletének 1. pontjában említett folyamatok kialakításra kerültek a szimulációs eszköz működtetése céljából

0.3.

Lefedett alkalmazási eset:

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információk

1.1.

A jóváhagyó hatóság által készített értékelő jelentés

1.2.

Az adatok és a folyamatok kezelésének leírása (például folyamatábra)

1.3.

A minőségirányítási folyamat leírása

1.4.

További minőségirányítási tanúsítványok (ha vannak)

1.5.

A szimulációs eszköz adatai beszerzésének, kezelésének és tárolásának leírása

1.6.

További dokumentumok (ha vannak)

2.

Az értékelés elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság

3.

Az értékelő jelentés kelte

4.

Az értékelő jelentés száma

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

6.

Hely

7.

Dátum

8.

Aláírás

III. MELLÉKLET

A JÁRMŰ JELLEMZŐIHEZ KAPCSOLÓDÓ BEMENETI INFORMÁCIÓK

1. Bevezetés

E melléklet leírja azoknak a paramétereknek a listáját, amelyeket a jármű gyártójának a szimulációs eszköz bemeneti információjaként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

2. Fogalommeghatározások

1. "paraméterazonosító": A szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára.

2. "típus": A paraméter adattípusa karakterlánc ... karaktersor ISO8859-1 kódolásban token ... karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül dátum ... dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-HH:MM:SS, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30-T09:30:10Z" egész szám ... egész számban kifejezett érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1 800 " kettős, X ... tizedes tört, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után, és nincsen sor eleji nulla, pl. "kettős, 2": "2 345,67 "; vagy "kettős, 4": "45,6780".

3. "egység" ... a paraméter fizikai mértékegysége.

4. "a jármű korrigált tényleges tömege": az 1230/2012/EU bizottsági rendelettel (*) összhangban a "jármű tényleges tömegeként" meghatározott tömeget jelenti - a tartály(ok) kivételével, amely(ek)et a kapacitásuk legalább 50 %-áig fel kell tölteni. A folyadékot tartalmazó rendszereket a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni, kivéve a folyadékot tartalmazó szennyvízrendszereket, amelyeknek üresnek kell maradniuk. Közepes merev tehergépjárművek, nehéz merev tehergépjárművek és a vontatók esetében a tömeget felépítmény nélkül kell meghatározni, és korrigálni kell a 4.3. pontban meghatározott, nem beszerelt szabványos berendezések többlettömegével. A teljes jármű, illetve a járműből és (fél)pótkocsiból álló teljes járműszerelvény szimulációja céljából a szimulációs eszköz automatikusan hozzáadja a szabványos felépítmény, a szabványos félpótkocsi vagy a szabványos pótkocsi tömegét. Minden olyan alkatrész, amely az alvázkeretre és a fölé van felszerelve, a felépítmény részének tekintendő, ha azokat kizárólag a felépítmény használatának megkönnyítése céljából, a menetkész állapothoz szükséges alkatrészektől függetlenül szerelik fel. Az elsődleges járműveknek minősülő nehéz autóbuszok esetében a "jármű korrigált tényleges tömege" nem alkalmazandó, mivel az általános tömegértéket a szimulációs eszköz osztja ki.

5. "Az integrált felépítmény magassága": a "Z" irány eltérése az integrált felépítmény legmagasabb pontjához tartozó "A" referenciapont és a legalacsonyabb "B" pont között (lásd: 1. ábra). A standard esettől eltérő járművek esetében a következő esetek alkalmazandók (lásd a 2. ábrát): 1. sz. különleges eset, két szint: Az integrált felépítmény magassága a h1 és h2 átlaga, ahol: - h1 a járműnek az első utasajtó hátsó végén mért keresztmetszetében meghatározott A pont és a B pont közötti különbség - h2 az A és B pont különbsége 2. sz. különleges eset, ferde: Az integrált felépítmény magassága a h1 és h2 átlaga, ahol: - h1 a járműnek az első utasajtó hátsó végén mért keresztmetszetében meghatározott A pont és a B pont közötti különbség - h2 az A és B pont különbsége 3. sz. különleges eset, nyitott tetejű, tetőrésszel: - az integrált felépítménynek a fennmaradt tetőrészben meghatározott magassága 4. sz. különleges eset, nyitott tetejű, tetőszakasz nélkül: - az integrált felépítmény magassága a jármű szélvédőjétől vagy kétszintes autóbusz esetén a felső szélvédőjétől egy méter távolságra, hosszanti irányában mért legmagasabb pontja és a B pont közötti különbség A standard, illetve az 1-4. sz. különleges esetek hatálya alá nem tartozó minden egyéb esetben az integrált felépítmény magassága a jármű legmagasabb pontja és a B. pont közötti különbség. Ez a paraméter csak a nehéz autóbuszokra vonatkozik. 1. ábra Az integrált felépítmény magassága - standard eset 2. ábra Az integrált felépítmény magassága - különleges esetek

6. Az "A" referenciapont a felépítmény legmagasabb pontja (1. ábra). Nem kell figyelembe venni a felépítményt és/vagy a tervezési paneleket, a szerelvénytartókat, pl. a HVAC-rendszerek rögzítésére szolgáló gyámokat, a nyílásfedeleket és hasonló tárgyakat.

7. a "B" referenciapont a felépítmény alsó külső szélének legalacsonyabb pontja (1. ábra). A pl. a tengelyrögzítésre szolgáló gyámokat nem kell figyelembe venni.

8. "járműhossz": az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete 1. függelékének I. táblázata szerinti járműméret. Ezenkívül nem kell figyelembe venni az eltávolítható teherhordozó eszközöket, a nem eltávolítható csatlakozóberendezéseket és minden olyan nem eltávolítható külső részt, amelyek nem befolyásolják az utasok számára rendelkezésre álló hasznos teret. Ez a paraméter csak a nehéz autóbuszokra vonatkozik.

9. "járműszélesség": az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete 1. függelékének II. táblázata szerinti járműméret. Ezektől a rendelkezésektől eltérően nem kell figyelembe venni az eltávolítható teherhordozó eszközöket, a nem eltávolítható csatlakozóberendezéseket és minden olyan nem eltávolítható külső részt, amelyek nem befolyásolják az utasok számára rendelkezésre álló hasznos teret.

10. "bejárat magassága nem süllyesztett helyzetben": az első ajtónyíláson belül, a jármű legelső ajtajánál a talajtól mért padlószint, amikor a jármű nem süllyesztett helyzetben van.

11. "tüzelőanyag-cella": olyan energiaátalakító, amely a (bemeneti) kémiai energiát (kimeneti) elektromos energiává alakítja át, vagy fordítva.

12. "tüzelőanyag-cellás jármű" vagy "FCV": olyan jármű, amelynek erőátviteli rendszere hajtóenergia-átalakítóként kizárólag tüzelőanyag-cellá(ka)t és elektromos gép(ek)et alkalmaz.

13. »tüzelőanyag-cellás hibrid jármű vagy "FCHV": olyan tüzelőanyag-cellás jármű, amelynek erőátviteli rendszerében legalább egy tüzelőanyag-tároló rendszer és legalább egy újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer üzemel hajtóenergia-tároló rendszerként.

14. "tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű": olyan jármű, melynek valamennyi hajtóenergia-átalakítója belső égésű motor.

15. "elektromos gép" vagy "EM": olyan energiaátalakító, amely elektromos energiát mechanikus energiává alakítja át.

16. "energiatároló rendszer": olyan rendszer, amely energiát tárol és azt a bemenővel megegyező energiaformában adja le.

17. "hajtóenergia-tároló rendszer": az erőátviteli rendszer olyan energiatároló rendszere, amely nem periférikus berendezés, és amelynek kimeneti energiája közvetlenül vagy közvetve a jármű meghajtására szolgál.

18. "a hajtóenergia-tároló rendszer kategóriái": tüzelőanyag-tároló rendszer, újratölthető, elektromos energiát tároló rendszer vagy újratölthető, mechanikai energiát tároló rendszer.

19. "utána helyzet": a jármű erőátviteli rendszerében lévő olyan helyzet, amely közelebb van a kerekekhez, mint a tényleges referenciahelyzet.

20. "hajtáslánc": az erőátviteli rendszer azon összekapcsolt elemeiből áll, amelyek a mechanikai energiának a hajtóenergia-átalakító(k) és a kerekek közötti átvitelére szolgálnak.

21. "energiaátalakító": olyan rendszer, ahol a kimeneti energiaforma eltér a bemeneti energiaformától.

22. "hajtóenergia-átalakító": az erőátviteli rendszer olyan energiaátalakítója, amely nem periférikus berendezés, és amelynek kimeneti energiája közvetlenül vagy közvetve a jármű meghajtására szolgál.

23. "a hajtóenergia-átalakító kategóriái": belső égésű motor, elektromos gép vagy tüzelőanyag-cella.

24. "energiaforma": elektromos energia, mechanikai energia vagy kémiai energia (a tüzelőanyagokat is ideértve).

25. "tüzelőanyag-tároló rendszer": olyan hajtóenergia-tároló rendszer, amely a kémiai energiát folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyag formájában tárolja.

26. "hibrid jármű" vagy "HV": olyan jármű, amelynek erőátviteli rendszere legalább két különböző kategóriájú hajtóenergia-átalakítót és legalább két különböző kategóriájú hajtóenergia-tároló rendszert tartalmaz.

27. "hibrid elektromos jármű" vagy "HEV": olyan hibrid jármű, amelynek az egyik hajtóenergia-átalakítója egy elektromos gép, a másik pedig belső égésű motor.

28. "soros hibrid elektromos jármű": olyan erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkező hibrid hajtású elektromos jármű, amelyben a tisztán belső égésű motor egy vagy több elektromosenergia-átalakítási útvonalat hajt meg anélkül, hogy mechanikus összekapcsolás állna fenn a belső égésű motor és a jármű kerekei között.

29. "belső égésű motor" vagy "ICE": olyan energiaátalakító, amelynek az éghető tüzelőanyag szakaszos vagy folyamatos oxidációja révén a kémiai energiát mechanikai energiává alakítja át.

30. "külső feltöltésű hibrid elektromos jármű" vagy "OVC-HEV": olyan hibrid elektromos jármű, amely külső forrásról feltölthető.

31. "párhuzamos hibrid elektromos jármű": olyan erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkező hibrid hajtású elektromos jármű, amelyben a tisztán belső égésű motor csak egyetlen, a motor és a jármű kereke közti, mechanikusan összekapcsolt útvonalat hajt meg.

32. "periférikus berendezések": minden olyan energiafogyasztó, -átalakító, -tároló vagy -ellátó berendezés, amelynél az energia sem közvetlenül, sem közvetve nem a jármű meghajtására szolgál, de amely lényeges az erőátviteli rendszer üzemeltetéséhez.

33. "erőátviteli rendszer": a jármű hajtóenergia-tároló rendszerének (rendszereinek), hajtóenergia-átalakítójának (átalakítóinak) és hajtásláncának (láncainak) összessége, amelyek mechanikai energiát juttatnak a kerekekhez a jármű meghajtása céljából, továbbá a periférikus berendezések.

34. "tisztán elektromos jármű" vagy "PEV": az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 16. pontja szerinti olyan gépjármű, amely hajtóenergia-átalakítóként kizárólag elektromos gépekkel, hajtóenergia-tároló rendszerként pedig kizárólag újratölthető, elektromos energiát tároló rendszerekkel van felszerelve, és/vagy bármely más olyan eszközzel, amely közvetlenül konduktív vagy induktív módon biztosítja az elektromos energiát a gépjármű hajtási energiáját biztosító villamosenergia-hálózatból.

35. "előtte helyzet": a jármű erőátviteli rendszerében lévő olyan helyzet, amely távolabb van a kerekektől, mint a tényleges referenciahelyzet.

36. "IEPC": a Xb. melléklet 2. pontjának 36. alpontja szerinti integrált elektromos erőátviteli rendszer alkatrésze.

37. "1. típusú IHPC": az integrált hibridhajtású elektromos járműveknek a Xb. melléklet 2. pontjának 38. alpontja szerinti, 1. típusú alkatrésze.

3. Bemeneti paraméterek halmaza

Az 1-11. táblázatok meghatározzák a jármű jellemzőire vonatkozóan megadandó bemeneti paramétereket. Az alkalmazási esettől függően különböző halmazok kerülnek meghatározásra (közepes tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok).

Nehéz autóbuszok esetében különbséget kell tenni az elsődleges jármű szimulációjához és a teljes jármű vagy befejezett jármű szimulációjához szükséges bemeneti paraméterek között. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

- Az elsődleges járműgyártóknak meg kell adniuk az elsődleges jármű oszlopában felsorolt valamennyi paramétert.

- Az elsődleges járműgyártók emellett olyan további bemeneti paramétereket is megadhatnak a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan, amelyek már ebben a kezdeti szakaszban is meghatározhatók. Ebben az esetben a Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterre vonatkozó információkat mind az elsődleges bemeneti paraméterekre, mind a további bemeneti paraméterekre vonatkozóan meg kell adni.

- A közbenső gyártóknak meg kell adniuk a teljes vagy befejezett járműre vonatkozó azon bemeneti paramétereket, amelyek ebben a szakaszban meghatározhatók, és amelyek a felelősségi körükbe tartoznak. Ha egy korábbi gyártási szakaszban már megadott paramétert frissítenek, meg kell adni a paraméter teljes státuszát (példa: ha egy második hőszivattyút is hozzáadnak a járműhöz, mindkét rendszer technológiáját meg kell adni). A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterre vonatkozó információkat a közbenső gyártóknak minden esetben meg kell adniuk.

- A befejezett jármű gyártóinak meg kell adniuk azon bemeneti paramétereket, amelyek ebben a szakaszban meghatározhatók, és amelyek felelősségi körükbe tartoznak. A korábbi gyártási szakaszokban már megadott paraméterek szükséges frissítésére ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a közbenső gyártók esetén. A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238), a Date (P239) és a Corrected Actual Mass (P038) paraméterre vonatkozó információkat minden esetben meg kell adni. Ahhoz, hogy el lehessen végezni a szükséges szimulációkat, az összes gyártási szakaszból származó konszolidált adatkészletnek tartalmaznia kell a teljes járműre vagy befejezett járműre vonatkozó oszlopban felsorolt összes információt.

- A teljes szakaszhoz kapcsolódó gyártóknak minden bemeneti paramétert meg kell adniuk. A Manufacturer (P235), a Manufacturer Address (P252), a VIN (P238) és a Date (P239) paraméterekre vonatkozó információkat mind az elsődleges bemeneti paraméterekre, mind a teljes jármű bemeneti paramétereire vonatkozóan meg kell adni.

- A "VehicleDeclarationclarationType" (P293) paramétert minden olyan gyártási szakaszban meg kell adni, amely megadja a teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan felsorolt paraméterek bármelyikét.

1. táblázat

"Vehicle/General" bemeneti paraméterek

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes és befejezett jármű)
ManufacturerP235Token[-]XXXX
Manufacturer AddressP252Token[-]XXXX
Model_CommercialNameP236Token[-]XXXX
VINP238Token[-]XXXX
DateP239Date Time[-]A bemeneti információk és bemeneti adatok létrehozásának dátuma és időpontjaXXXX
Legislative CategoryP251Karakterlánc[-]Megengedett értékek: „N2”, „N3”, „M3”XXXX
ChassisConfigurationP036Karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor”, „Van”, „Bus”XXX
AxleConfigurationP037Karakterlánc[-]Megengedett értékek: „4 × 2”, „4 × 2F”, „6 × 2”, „6 × 4”, „8 × 2”, „8 × 4” ahol a „4 × 2F” a hajtott első tengellyel rendelkező 4 × 2 járműre vonatkozikXXX
ArticulatedP281Boole-félea 3. cikk 37. pontjával összhangbanX
CorrectedActualMassP038egész szám[kg]A 2. pont 4. alpontjában meghatározott „A jármű korrigált tényleges tömege” szerint.XXX
TechnicalPermissibleMaximum LadenMassP041egész szám[kg]Az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja alapjánXXXX
IdlingSpeedP198egész szám[1/perc]a 7.1. pontnak megfelelően
Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.
XXX
RetarderTypeP052karakterlánc[-]Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Engine Retarder”, „Transmission Input Retarder”, „Transmission Output Retarder”, „Axlegear Input Retarder”
Az „Axlegear Input Rechder” csak az „E3”, „S3”, „S-IEPC” és „E-IEPC” erőátvitelirendszer-architektúrák esetében alkalmazható
XXX
RetarderRatioP053kettős, 3[-]A VI. melléklet 2. táblázata szerinti áttételi tényezőXXX
AngledriveTypeP180karakterlánc[-]Megengedett értékek: „None”, „Losses included in Gearbox”, „Separate Angledrive”XXX
PTOShafts GearWheels (1)P247karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „only the drive shaft of the PTO”, „drive shaft and/or up to 2 gear wheels”, „drive shaft and/or more than 2 gear wheels”, „only one engaged gearwheel above oil level”, „PTO which includes 1 or more additional gearmesh(es), without disconnect clutch”X
PTOOther Elements (1)P248karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „shift claw, synchroniser, sliding gearwheel”, „multi-disc clutch”, „multi-disc clutch, oil pump”X
CertificationNumberEngineP261token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműbenXXX
CertificationNumberGearboxP262token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
CertificationNumberTorqueconverterP263token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
CertificationNumberAxlegearP264token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
CertificationNumberAngledriveP265token[-]A szöghajtómű-helyzetbe beépített hitelesített ADC-alkatrészre vonatkozik.
Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésre
XXX
CertificationNumberRetarderP266token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
Certification NumberAirdragP268token[-]Csak akkor alkalmazandó, ha tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
AirdragModifiedMultistageP334Boole-féle[-]A légellenállási összetevő első bejegyzését követő valamennyi gyártási szakaszhoz szükséges bemeneti információ.
Ha a paraméter tanúsított légellenállási összetevőt biztosító „true” w/o értékre van beállítva, a szimulációs eszköz a VIII. melléklet szerinti standard értékeket alkalmazza.
X
Certification NumberIEPCP351token[-]Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben és tanúsított bemeneti adatok állnak rendelkezésreXXX
ZeroEmissionVehicleP269Boole-féle[-]A 3. cikk 15. pontja alapjánXXX
VocationalVehicleP270Boole-féle[-]Az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 9. pontja alapjánX
NgTankSystemP275karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Compressed”, „Liquefied”
Csak az „NG PI” és az „NG CI” típusú tüzelőanyaggal (P193) üzemelő motorral felszerelt járművek esetében releváns.
Amennyiben mindkét tartályrendszer fel van szerelve a járműre, azt a rendszert kell a szimulációs eszköz bemeneti információjaként bejelenteni, amely a nagyobb mennyiségű tüzelőanyag-energiát képes tárolni.
XXX
SleepercabP276Boole-féle[-]X
ClassBusP282karakterlánc[-]Megengedett értékek: „I”, „I+II”, „A”, „II”, „II+III”, „III”, „B” az ENSZ 107. számú előírásának 2. pontja szerintX
NumberPassengersSeatsLowerDeckP283egész szám[-]Utasülések száma – a vezetőülések és a személyzet ülései nélkül.
Kétszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az alsó szint utasüléseinek feltüntetésére. Egyszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az utasülések teljes számának feltüntetésére.
X
NumberPassengersStandingLowerDeckP354egész szám[-]A bejegyzett állóutasok száma
Kétszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az alsó szint bejegyzett állóutasainak feltüntetésére. Egyszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni a teljes bejegyzett állóutas-szám feltüntetésére.
X
NumberPassengersSeatsUpperDeckP284egész szám[-]Az utasülések száma – a kétszintes jármű felső szintjén lévő vezető- és személyzeti ülések kivételével.
Egyszintes járművek esetében bemeneti adatként „0”-t kell megadni.
X
NumberPassengersStandingUpperDeckP355egész szám[-]Kétszintes jármű felső szintjének bejegyzett állóutasszáma.
Egyszintes járművek esetében bemeneti adatként „0”-t kell megadni.
X
BodyworkCodeP285egész szám[-]Megengedett értékek: „CA”, „CB”, „CC”, „CD”, „CE”, „CF”, „CG”, „CH”, „CI”, „CJ”, az (EU) 2018/585 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontja szerint.
A CX járműkóddal rendelkező autóbuszalváz esetében nem kell bemeneti adatot megadni.
X
LowEntryP286Boole-féle[-]„alacsony bejárati padlós” az I. melléklet 1.2.2.3. pontja szerintX
HeightIntegratedBodyP287egész szám[mm]a 2. pont 5. alpontjával összhangbanX
VehicleLengthP288egész szám[mm]a 2. pont 8. alpontjával összhangbanX
VehicleWidthP289egész szám[mm]a 2. pont 9. alpontjával összhangbanX
EntranceHeightP290egész szám[mm]a 2. pont 10. alpontjával összhangbanX
DoorDriveTechnologyP291karakterlánc[-]Megengedett értékek: „pneumatic”, „electric”, „mixed”X
RaktérfogatP292kettős, 3[m3]Csak a „furgon” alváz-konfigurációjú járművekre vonatkozik.X
VehicleDeclarationTypeP293karakterlánc[-]Megengedett értékek: „interim”, „final”X
VehicleTypeApprovalNumberP352token[-]A teljes jármű típusjóváhagyási száma
Egyedi járműjóváhagyás esetén az egyedi jármű-jóváhagyási szám
XXX
(1)
Amennyiben több teljesítményleadó tengely van az erőátviteli rendszerhez csatlakoztatva, csak azt az alkatrészt kell feltüntetni, amelynek esetében a IX. melléklet 3.6. pontja szerint legnagyobb a veszteség a „PTOShaftsGearWheels” és a „PTOShaftsOtherElements” kritériumok kombinációjára.

2. táblázat

"Vehicle/AxleConfiguration" bemeneti paraméterek keréktengelyenként

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes vagy befejezett jármű)
IkerabroncsokP045Boole-féle[-]XXX
TengelytípusP154karakterlánc[-]Megengedett értékek: „VehicleNonDriven”, „VehicleDriven”XXX
SteeredP195Boole-féleCsak az aktív kormányzott tengelyeket lehet „kormányzottnak” nyilvánítani.XXX
Certification NumberTyreP267token[-]XXX

A 3. és a 3a. táblázat tartalmazza a segédegységek bemeneti paramétereinek jegyzékét. Az e paraméterek meghatározására szolgáló technikai fogalommeghatározásokat a IX. melléklet tartalmazza. A paraméterazonosítót a III. és IX. melléklet paraméterei közötti egyértelmű hivatkozás biztosítására használják.

3. táblázat

"Vehicle/Auxiliaries" bemeneti paraméterek közepes tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek esetében

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
EngineCoolingFan/TechnologyP181karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Crankshaft mounted - Electronically controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Bimetallic controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Discrete step clutch”, „Crankshaft mounted - On/off clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Electronically controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Bimetallic controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Discrete step clutch”, „Belt driven or driven via transmission - On/off clutch”, „Hydraulic driven - Variable displacement pump”, „Hydraulic driven - Constant displacement pump”, „Electrically driven - Electronically controlled”
SteeringPump/TechnologyP182karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Fixed displacement”, „Fixed displacement with elec. control”, „Dual displacement”, „Dual displacement with elec. control”, „Variable displacement mech. controlled”, „Variable displacement elec. controlled”, „Electric driven pump”, „Full electric steering gear”
A 10.1.1. pont szerinti „S” vagy „S-IEPC” erőátviteli rendszerrel rendelkező tisztán elektromos járművek vagy hibrid elektromos járművek esetében kizárólag az „Electric driven pump” vagy a „Full electric steering gear” értékek a megengedettek.
Külön bejegyzés szükséges minden egyes kormányzott keréktengelyre vonatkozóan.
ElectricSystem/TechnologyP183karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Standard technology”, „Standard technology - LED headlights, all”;
PneumaticSystem/TechnologyP184karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Small”", „Small + ESS”", „Small + visco clutch”, „Small + mech. clutch”, „Small + ESS + AMS”, „Small + visco clutch + AMS”, „Small + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage”, „Medium Supply 1-stage + ESS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 1-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 1-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 1-stage + mech. clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage”, „Medium Supply 2-stage + ESS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch”, „Medium Supply 2-stage + ESS + AMS”, „Medium Supply 2-stage + visco clutch + AMS”, „Medium Supply 2-stage + mech. clutch + AMS”, „Large Supply”, „Large Supply + ESS”, „Large Supply + visco clutch”, „Large Supply + mech. clutch”, „Large Supply + ESS + AMS”, „Large Supply + visco clutch + AMS”, „Large Supply + mech. clutch + AMS”, „Vacuum pump”, „Small + elec. driven”, „Small + ESS + elec. driven”, „Medium Supply 1-stage + elec. driven”, „Medium Supply 1-stage + AMS + elec. driven”, „Medium Supply 2-stage + elec. driven”, „Medium Supply 2-stage + AMS + elec. driven”, „Large Supply + elec. driven”, „Large Supply + AMS + elec. driven”, „Vacuum pump + elec. driven”;
A tisztán elektromos járművek esetében csak az „elec. driven” technológiák érték a megengedett.
HVAC/TechnologyP185karakterlánc[-]Megengedett értékek: „None”, „Default”

3a. táblázat

"Vehicle/Auxiliaries" bemeneti paraméterek nehéz autóbuszok esetében

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes vagy befejezett jármű)
EngineCoolingFan/TechnologyP181karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Crankshaft mounted - Electronically controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Bimetallic controlled visco clutch”, „Crankshaft mounted - Discrete step clutch 2 stages”, „Crankshaft mounted - Discrete step clutch 3 stages”, „Crankshaft mounted - On/off clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Electronically controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Bimetallic controlled visco clutch”, „Belt driven or driven via transmission - Discrete step clutch 2 stages”, „Belt driven or driven via transmission - Discrete step clutch 3 stages”, „Belt driven or driven via transmission - On/off clutch”, „Hydraulic driven - Variable displacement pump”, „Hydraulic driven - Constant displacement pump”, „Electrically driven - Electronically controlled”X
SteeringPump/TechnologyP182karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Fixed displacement”, „Fixed displacement with elec. control”, „Dual displacement”, „Dual displacement with elec. control”, „Variable displacement mech. controlled”, „Variable displacement elec. controlled”, „Electric driven pump”, „Full electric steering gear”
A 10.1.1. pont szerinti „S” vagy „S-IEPC” erőátviteli rendszerrel rendelkező tisztán elektromos járművek vagy hibrid elektromos járművek esetében csak az „Electric driven pump” vagy a „Full electric steering gear” értékek a megengedettek.
Külön bejegyzés szükséges minden egyes kormányzott keréktengelyre vonatkozóan.
X
ElectricSystem/AlternatorTechnologyP294karakterlánc[-]Megengedett értékek: „conventional”, „smart”, „no alternator”
Egy bejegyzés járművenként
Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében csak a „conventional” és a „smart” értékek megengedettek
A 10.1.1. pont szerinti „S” vagy „S-IEPC” erőátviteli rendszerrel rendelkező hibrid elektromos járművek esetében csak a „ no alternator” vagy a „ conventional” értékek a megengedettek
X
ElectricSystem/SmartAlternatorRatedCurrentP295egész szám[A]Külön bejegyzés intelligens generátoronkéntX
ElectricSystem/SmartAlternatorRatedVoltageP296Egész szám[V]Megengedett értékek: „12”, „24”, „48”
Külön bejegyzés intelligens generátoronként
X
ElectricSystem/SmartAlternatorBatteryTechnologyP297karakterlánc[-]Megengedett értékek: „lead-acid battery – conventional”, „lead-acid battery –AGM”, „lead-acid battery – gel”, „li-ion battery - high power”, „li-ion battery - high energy”
Külön bejegyzés intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
X
ElectricSystem/SmartAlternatorBatteryNominalVoltageP298Egész szám[V]Megengedett értékek: „12”, „24”, „48”
Ha az akkumulátorokat sorosan konfigurálják (pl. két 12 V-os egység egy 24 V-os rendszerhez), az egyakkumulátoros egységek tényleges névleges feszültségét (12 V ebben a példában) kell megadni.
Külön bejegyzés intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
X
ElectricSystem/SmartAlternatorBatteryRatedCapacityP299Egész szám[Ah]Külön bejegyzés intelligens generátorral töltött akkumulátoronkéntX
ElectricSystem/SmartAlternatorCapacitorTechnologyP300karakterlánc[-]Megengedett értékek: „with DCDC converter”
Külön bejegyzés intelligens generátorrendszerrel töltött kondenzátoronként
X
ElectricSystem/SmartAlternatorCapacitorRatedCapacitanceP301egész szám[F]Külön bejegyzés intelligens generátorrendszerrel töltött kondenzátoronkéntX
ElectricSystem/SmartAlternatorCapacitorRatedVoltageP302Egész szám[V]Külön bejegyzés intelligens generátorrendszerrel töltött kondenzátoronkéntX
ElectricSystem/SupplyFromHEVPossibleP303Boole-féle[-]X
ElectricSystem/InteriorlightsLEDP304Boole-féle[-]X
ElectricSystem/DayrunninglightsLEDP305Boole-féle[-]X
ElectricSystem/PositionlightsLEDP306Boole-féle[-]X
ElectricSystem/BrakelightsLEDP307Boole-féle[-]X
ElectricSystem/HeadlightsLEDP308Boole-féle[-]X
PneumaticSystem/SizeOfAirSupplyP309karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Small”, „Medium Supply 1-stage”, „Medium Supply 2-stage”, „Large Supply 1-stage”, „Large Supply 2-stage”, „not applicable”
Elektromos kompresszormeghajtás esetében a „not applicable” értéket kell megadni.
Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.
X
PneumaticSystem/CompressorDriveP310karakterlánc[-]Megengedett értékek: „mechanically”, „electrically”
Tiszta elektromos járművek esetében csak az „electrically” érték a megengedett.
X
PneumaticSystem/ClutchP311karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „visco”, „mechanically”
Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.
X
PneumaticSystem/SmartRegenerationSystemP312Boole-féle[-]X
PneumaticSystem/SmartCompressionSystemP313Boole-féle[-]A 10.1.1. pont szerinti „S” vagy „S-IEPC” erőátviteli rendszerrel rendelkező tisztán elektromos vagy hibrid elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.X
PneumaticSystem/Ratio Compressor ToEngineP314kettős, 3[-]Elektromos kompresszormeghajtás esetében a „0,000” értéket kell megadni.
Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.
X
PneumaticSystem/Air suspension controlP315karakterlánc[-]Megengedett értékek: „mechanically”, „electronically”X
PneumaticSystem/SCRReagentDosingP316Boole-féle[-]X
HVAC/SystemConfigurationP317egész szám[-]Megengedett értékek: „0”-tól „10”-ig
Nem teljes HVAC-rendszer esetén „0”-t kell megadni. A „0” nem vonatkozik a teljes vagy befejezett járművekre.
X
HVAC/ HeatPumpTypeDriverCompartmentCoolingP318karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „not applicable”, „R-744”, „non R-744 2-stage”, „non R-744 3-stage”, „non R-744 4-stage”, „non R-744 continuous”
A „not applicable” értéket a HVAC-rendszerek 6. és 10. konfigurációjára kell megadni az utastér-hőszivattyúból történő ellátás miatt.
X
HVAC/ HeatPumpTypeDriverCompartmentHeatingP319karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „not applicable”, „R-744”, „non R-744 2-stage”, „non R-744 3-stage”, „non R-744 4-stage”, „non R-744 continuous”
A „not applicable” értéket a HVAC-rendszerek 6. és 10. konfigurációjára kell megadni az utastér-hőszivattyúból történő ellátás miatt.
X
HVAC/ HeatPumpTypePassengerCompartmentCoolingP320karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „R-744”, „non R-744 2-stage”, „non R-744 3-stage”, „non R-744 4-stage”, „non R-744 continuous”
Az utastér hűtésére szolgáló, különböző technológiákkal rendelkező hőszivattyúk esetében meg kell adni a domináns technológiát (pl. a rendelkezésre álló teljesítmény vagy a működés közben előnyben részesített használat szerint).
X
HVAC/ HeatPumpTypePassengerCompartmentHeatingP321karakterlánc[-]Megengedett értékek: „none”, „R-744”, „non R-744 2-stage”, „non R-744 3-stage”, „non R-744 4-stage”, „non R-744 continuous”
Az utastér fűtésére szolgáló, különböző technológiákkal rendelkező hőszivattyúk esetében meg kell adni a domináns technológiát (pl. a rendelkezésre álló teljesítmény vagy a működés közben előnyben részesített használat szerint).
X
HVAC/AuxiliaryHeaterPowerP322egész szám[W]„0”-t kell beírni, ha nincs kiegészítő fűtőberendezés.X
HVAC/Double glazingP323Boole-féle[-]X
HVAC/AdjustableCoolantThermostatP324Boole-féle[-]X
HVAC/AdjustableAuxiliaryHeaterP325Boole-féle[-]X
HVAC/EngineWasteGasHeatExchangerP326Boole-féle[-]Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.X
HVAC/SeparateAirDistributionDuctsP327Boole-féle[-]X
HVAC/WaterElectricHeaterP328Boole-féle[-]Csak hibrid elektromos járművekhez és tisztán elektromos járművekhez kell bemeneti adatot megadniX
HVAC/AirElectricHeaterP329Boole-féle[-]Csak hibrid elektromos járművekhez és tisztán elektromos járművekhez kell bemeneti adatot megadniX
HVAC/OtherHeating TechnologyP330Boole-féle[-]Csak hibrid elektromos járművekhez és tisztán elektromos járművekhez kell bemeneti adatot megadniX

4. táblázat

"Vehicle/EngineTorqueLimits" bemeneti paraméterek sebességfokozatonként (opcionális)

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes vagy befejezett jármű)
SebességfokozatP196egész szám[-]csak azokat a sebességfokozatokat kell megadni, amelyek esetében a járműhöz kapcsolódó, 6. pont szerinti nyomaték-határértékeket alkalmazni kellXXX
MaxTorqueP197egész szám[Nm]XXX

5. táblázat

A 9. cikk értelmében mentesített járművek bemeneti paraméterei

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes és befejezett jármű)
ManufacturerP235token[-]XXXX
ManufacturerAddressP252token[-]XXXX
Model_CommercialNameP236token[-]XXXX
VINP238token[-]XXXX
DateP239dateTime[-]A bemeneti információk és bemeneti adatok létrehozásának dátuma és időpontjaXXXX
LegislativeCategoryP251karakterlánc[-]Megengedett értékek: „N2”, „N3”, „M3”XXXX
ChassisConfigurationP036karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Rigid Lorry”, „Tractor”, „Van”, „Bus”XXX
AxleConfigurationP037karakterlánc[-]Megengedett értékek: „4 × 2”, „4 × 2F”, „6 × 2”, „6 × 4”, „8 × 2”, „8 × 4” ahol a „4 × 2F” a hajtott első tengellyel rendelkező 4 × 2 járműre vonatkozik.XXX
ArticulatedP281Boole-féleaz e rendelet I. mellékletében szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően.X
CorrectedActualMassP038egész szám[kg]A 2. szakasz 4. alpontjában meghatározott „A jármű korrigált tényleges tömege” szerint.XXX
TechnicalPermissibleMaximumLadenMassP041egész szám[kg]Az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja alapján.XXXX
ZeroEmissionVehicleP269Boole-féle[-]A 3. cikk 15. pontja alapján.XXX
SleepercabP276Boole-féle[-]X
ClassBusP282karakterlánc[-]Megengedett értékek: „I”, „I+II”, „A”, „II”, „II+III”, „III”, „B” az ENSZ 107. számú előírásának 2. pontja szerintX
NumberPassengersSeatsLowerDeckP283egész szám[-]Utasülések száma – a vezetőülések és a személyzet ülései nélkül.
Kétszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az alsó szint utasüléseinek feltüntetésére. Egyszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az utasülések teljes számának feltüntetésére.
X
NumberPassengersStandingLowerDeckP354egész szám[-]A bejegyzett állóutasok száma
Kétszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni az alsó szint bejegyzett állóutasainak feltüntetésére. Egyszintes jármű esetében ezt a paramétert kell használni a teljes bejegyzett állóutas-szám feltüntetésére.
X
NumberPassengersSeatsUpperDeckP284egész szám[-]Az utasülések száma – a kétszintes jármű felső szintjén lévő vezető- és személyzeti ülések kivételével.
Egyszintes járművek esetében bemeneti adatként „0”-t kell megadni.
X
NumberPassengersStandingUpperDeckP355egész szám[-]Kétszintes jármű felső szintjének bejegyzett állóutasszáma.
Egyszintes járművek esetében bemeneti adatként „0”-t kell megadni.
X
BodyworkCodeP285egész szám[-]Megengedett értékek: „CA”, „CB”, „CC”, „CD”, „CE”, „CF”, „CG”, „CH”, „CI”, „CJ”, az (EU) 2018/585 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontja szerintX
LowEntryP286Boole-féle[-]„alacsony bejárati padlós” az I. melléklet 1.2.2.3. pontja szerintX
HeightIntegratedBodyP287egész szám[mm]a 2. pont 5. alpontjával összhangbanX
SumNetPowerP331egész szám[W]A jármű hajtásláncához vagy kerekeihez kapcsolódó összes energiaátalakító pozitív főgépteljesítményének legnagyobb lehetséges összegeXXX
TechnologyP332karakterlánc[-]Az 1. függelék 1. táblázata alapján.
Megengedett értékek: „Dual-fuel vehicle Article 9 exempted”, „In-motion charging Article 9 exempted”, „Multiple powertrains Article 9 exempted”, „FCV Article 9 exempted”, „H2 ICE Article 9 exempted”, „HEV Article 9 exempted”, „PEV Article 9 exempted”, „HV Article 9 exempted”
XXX

6. táblázat

"Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek" bemeneti paraméterek

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes és befejezett jármű)
EngineStopStartP271Boole-féle[-]A 8.1.1. ponttal összhangban
A bemeneti adatokat csak a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és a hibrid elektromos járművek esetében kell megadni.
XXXX
EcoRollWithoutEngineStopP272Boole-féle[-]A 8.1.2. ponttal összhangban
A bemeneti adatokat csak a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében kell megadni.
XXXX
EcoRollWithEngineStopP273Boole-féle[-]A 8.1.3. ponttal összhangban
A bemeneti adatokat csak a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében kell megadni.
XXXX
PredictiveCruiseControlP274karakterlánc[-]A 8.1.4. ponttal összhangban, megengedett értékek: „1,2”, „1,2,3”XXXX
APTEcoRollReleaseLockupClutchP333Boole-féle[-]Csak a bármely Eco-roll funkcióval kombinált APT-S és APT-P sebességváltók esetében releváns. „True” értékre van beállítva, ha a 8.1.2. pontban meghatározott 2. funkció az elsődleges Eco-roll üzemmód.
A bemeneti adatokat csak a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében kell megadni.
XXXX

7. táblázat

A hibrid elektromos járművek és a tisztán elektromos járművek általános bemeneti paraméterei

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referenciaNehéz-tehergépjárművekKözepes méretű tehergépjárművekNehéz autóbuszok (elsődleges jármű)Nehéz autóbuszok (teljes vagy befejezett jármű)
ArchitectureIDP400karakterlánc[-]A 10.1.3. pontnak megfelelően a következő bemeneti értékek megengedettek:
„E2”, „E3”, „E4”, „E-IEPC”, „P1”, „P2”, „P2.5”, „P3”, „P4”, „S2”, „S3”, „S4”, „S-IEPC”
XXX
OvcHevP401Boole-féle[-]A 2. pont 31. alpontjával összhangbanXXX
MaxChargingPowerP402Egész szám[W]A jármű által a külső feltöltéshez megengedett legnagyobb töltési teljesítményt kell a szimulációs eszköz bemeneti információjaként megadni.
Csak abban az esetben releváns, ha az „OvcHev” paraméter „true” értékre van beállítva.
XXX

8. táblázat

Bemeneti paraméterek elektromos gépállásonként

(Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben)

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
PowertrainPositionP403karakterlánc[-]Az EM helyzete a jármű erőátviteli rendszerében a 10.1.2. és 10.1.3. pont szerint.
Megengedett értékek: „1”, „2”, „2.5”, „3”, „4”, „GEN”.
Erőátviteli rendszerenként csak egy EM-pozíció engedélyezett, kivéve az „S” architektúra esetében. Az „S” architektúrához az EM „GEN” pozíciója és egy másik „2”, „3” vagy „4” értékű pozíció szükséges.
Az „1” pozíció nem megengedett az „S” és az „E” architektúrák esetében.
A „GEN” pozíció csak az „S” architektúra esetében megengedett.
CountP404egész szám[-]Azonos elektromos gépek száma a megadott EM-helyzetben.
Abban az esetben, ha a „PowertrainPosition” paraméter „4”-nek felel meg, a számlálónak a 2 többszörösnek kell lennie (pl. 2, 4, 6).
CertificationNumberEMP405token[-]
CertificationNumberADCP406token[-]Opcionális bemeneti adat az EM tengely és a jármű erőátviteli rendszeréhez való csatlakozási pont közötti kiegészítő egylépéses áttételi tényező (ADC) esetén az 10.1.2. pont szerint
Nem megengedett, ha az „IHPCType” paraméter „IHPC Type 1” értékre van beállítva.
P2.5GearRatiosP407kettős, 3[-]Csak abban az esetben alkalmazandó, ha a „PowertrainPosition” paraméter „P2.5” értékre van beállítva
A sebességváltó minden egyes előremeneti sebességfokozatára bejelentve. A sebességfokozatnak a kiegészítő ADC nélküli EM esetében az „nGBX_in/nEM” vagy a kiegészítő ADC-vel rendelkező EM esetében az „nGBX_in/nADC” által meghatározott bejelentett értéke.
nGBX_in = a sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszáma
nEM = az EM kimenőtengelyének fordulatszáma
nADC = az ADC kimenőtengelyének fordulatszáma

9. táblázat

Nyomaték-határértékek elektromos gépállásonként (opcionális)

Különálló adatkészlet bejelentése minden egyes "CertificationNumberEM" alatt mért feszültségszintre vonatkozóan. Bejelentés nem megengedett, ha az "IHPCType" paraméter "IHPC Type 1" értékre van beállítva.

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
OutputShaftSpeedP408kettős, 2[1/perc]A fordulatszámra vonatkozóan a Xb. melléklet 15. függelékének „P468” paraméterszámánál pontosan ugyanazokat a bejegyzéseket kell jelenteni, mint a „CertificationNumberEM” alatt.
MaxTorqueP409kettős, 2[Nm]Az EM legnagyobb nyomatéka (a kimenőtengelyre vonatkoztatva) a Xb. melléklet 15. függelékének „P469” paraméterszáma alatt jelentett fordulatszámbeli pontok függvényében.
A jelentett legnagyobb nyomaték minden értékének kisebbnek kell lennie az eredeti érték 0,9-szeresénél az adott fordulatszámon, vagy pontosan meg kell egyeznie az eredeti értékkel az adott fordulatszámon.
A jelentett legnagyobb nyomaték értékei nem lehetnek nullánál kisebbek.
Ha a „Count” (P404) paraméter nagyobb, mint egy, a legnagyobb nyomatékot egyetlen EM-re kell bejelenteni (mint a „CertificationNumberEM” alatt végzett EM alkatrészvizsgálatban).
MinTorqueP410kettős, 2[Nm]Az EM legkisebb nyomatéka (a kimenőtengelyre vonatkoztatva) a Xb. melléklet 15. függelékének „P470” paraméterszáma alatt jelentett fordulatszámbeli pontok függvényében.
A jelentett legkisebb nyomaték minden értékének nagyobbnak kell lennie az eredeti érték 0,9-szeresénél az adott fordulatszámon, vagy pontosan meg kell egyeznie az eredeti értékkel az adott fordulatszámon.
A jelentett legkisebb nyomaték értékei nem lehetnek nullánál nagyobbak.
Ha a „Count” (P404) paraméter nagyobb, mint egy, a legkisebb nyomatékot egyetlen EM-re kell bejelenteni (mint a „CertificationNumberEM” alatt végzett EM alkatrészvizsgálatban).

10. táblázat

Bemeneti paraméterek újratölthető energiatároló rendszerekként

(Kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkatrész megtalálható a járműben)

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
StringIDP411egész szám[-]A reprezentatív akkumulátoralrendszerek Xb. melléklet szerinti elrendezését járműszinten az egyes akkumulátoralrendszereknek az e paraméter által meghatározott konkrét karakterláncokhoz való hozzárendelésével kell bejelenteni. Minden konkrét karakterláncot párhuzamosan csatlakoztatnak, az egy adott párhuzamos karakterláncban elhelyezkedő valamennyi akkumulátoralrendszer sorosan van kapcsolva.
Megengedett értékek: „1”, „2”, „3”, …
CertificationNumberREESSP412token[-]
SOCminP413egész szám[%]Opcionális bejegyzés.
Csak a REESS típusú „akkumulátor” esetében releváns.
A paraméter csak akkor érvényes a szimulációs eszközben, ha a bemeneti érték magasabb, mint a felhasználói kézikönyvben dokumentált általános érték.
SOCmaxP414egész szám[%]Opcionális bejegyzés
Csak a REESS típusú „akkumulátor” esetében releváns.
A paraméter csak akkor érvényes a szimulációs eszközben, ha a bemeneti érték alacsonyabb, mint a felhasználói kézikönyvben dokumentált általános érték.

11. táblázat

A párhuzamos hibrid elektromos járművekre vonatkozó korlátozások szigorítása (opcionális)

Csak abban az esetben megengedett, ha az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P" vagy "IHPC Type 1".

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
RotationalSpeedP415kettős, 2[1/perc]A sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszámára utal
BoostingTorqueP416kettős, 2[Nm]A 10.2. pontnak megfelelően

4. A jármű tömege közepes merev tehergépjárművek és vontatók, nehéz merev tehergépjárművek és vontatók esetében

4.1. A jármű szimulációs eszközben bemenetként használt tömege a jármű korrigált tényleges tömege kell, hogy legyen.

4.2. Ha nem minden szabványos berendezést szereltek be, a gyártónak hozzá kell adnia a következő szerkezeti elemek tömegét a jármű korrigált tényleges tömegéhez:

a) elülső aláfutásgátló az (EU) 2019/ 2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (**) megfelelően;

b) hátsó aláfutásgátló az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően;

c) oldalsó aláfutásgátló az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően;

d) nyeregszerkezet az (EU) 2019/2144 rendeletnek megfelelően.

4.3. A 4.2. pontban említett szerkezeti elemek tömege a következő:

Az 1s., 1., 2. és 3. csoportba tartozó járművek esetében az I. melléklet 1. táblázatában meghatározottak szerint, valamint az 51. és 53. járműcsoportok esetében az I. melléklet 2. táblázatában meghatározottak szerint.

Elülső aláfutásgátló

45 kg

Hátsó aláfutásgátló

40 kg

Oldalsó aláfutásgátló

8,5 kg/m × tengelytáv [m] - 2,5 kg

A 4., 5., 9., 12. és 16. csoportba tartozó járművek esetében, az I. melléklet 1. táblázatában meghatározottak szerint.

Elülső aláfutásgátló

50 kg

Hátsó aláfutásgátló

45 kg

Oldalsó aláfutásgátló

14 kg/m × tengelytáv [m] - 17 kg

Nyeregszerkezet

210 kg

5. Hidraulikusan és mechanikusan hajtott tengelyek

Amennyiben:

a) a jármű hidraulikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt nem hajtottnak kell tekinteni, és a gyártó nem veheti azt figyelembe a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához;

b) a jármű mechanikusan hajtott tengellyel van felszerelve, a tengelyt hajtottnak kell tekinteni, és a gyártónak figyelembe kell vennie azt a jármű tengelykonfigurációjának megállapításához.

6. Sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek és a sebességfokozat letiltása

6.1. Sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékek

A sebességfokozatok legmagasabb 50 %-ánál (például 12 sebességfokozatú váltó esetében a 7-12. fokozatoknál) a jármű gyártója bejelenthet egy sebességfokozattól függő legnagyobb motornyomaték-határértéket, amely nem haladhatja meg a motor legnagyobb nyomatékának 95 %-át.

6.2. Sebességfokozat letiltása

A két legnagyobb sebességfokozatnál (pl. 6 sebességfokozatú sebességváltó esetében az 5. és 6. fokozatoknál) a jármű gyártója a sebességfokozatok teljes letiltását jelentheti be úgy, hogy a szimulációs eszköz bemeneti információjában a sebességfokozat-specifikus nyomaték határértékeként 0 Nm-t ad meg.

6.3. Ellenőrzési követelmények

A 6.1. pont szerinti, sebességfokozattól függő motornyomaték-határértékeket és a 6.2. pont szerinti sebességfokozat-letiltást az ellenőrzési vizsgálati eljárás (VTP) során ellenőrizni kell a Xa. melléklet 6.1.1.1. pontjának c) alpontja szerint.

7. Járműspecifikus alapjárati motorfordulatszám

7.1. Az alapjárati motorfordulatszámot minden egyes, belső égésű motorral felszerelt járműre meg kell adni. A bejelentett alapjárati motorfordulatszámnak el kell érnie vagy meg kell haladnia a motor jóváhagyott bemeneti adataiban szereplő értéket.

8. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek

8.1. A szimulációs eszköz bemenetében a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek következő, elsősorban a tüzelőanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló típusait kell feltüntetni:

8.1.1. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt: olyan rendszer, amely a motor alapjárati idejének csökkentése érdekében a jármű megállásai alatt automatikusan leállítja, majd újraindítja a belső égésű motort. Automatikus motorleállítás esetén a jármű megállását követő maximális késleltetési idő legfeljebb 3 másodperc lehet.

8.1.2. Eco-roll stop-start rendszer nélkül: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív gradiensű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie. A szimulációs eszköz bemeneti információiban bejelentett bármely rendszernek ki kell terjednie az alábbi funkciók egyikére vagy mindkettőre: 1. funkció: szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot, és a motor alapjárati fordulatszámon működik. APT-sebességváltó esetén a nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója zárva van. 2. funkció: A nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója nyitva van A nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsolója Eco-roll üzemmódban nyitva van. Ez lehetővé teszi, hogy a motor kigurulási üzemmódban alacsonyabb fordulatszámon működjön, és csökkenti vagy akár meg is szünteti a tüzelőanyag-befecskendezést. A 2. funkció csak az APT-sebességváltóra vonatkozik.

8.1.3. Eco-roll stop-start rendszerrel: olyan rendszer, amely meghatározott, alacsony negatív meredekségű lejtmenetes vezetési körülmények között automatikusan szétkapcsolja a belső égésű motort és a hajtásláncot. E szakaszok alatt a belső égésű motor rövid késleltetési idő után leáll, és az eco-roll szakasz nagy része alatt leállítva marad. A rendszernek legalább az automatikus sebességtartó rendszer összes 60 km/h feletti beállított sebességén működésbe kell lépnie.

8.1.4. Prediktív sebességtartó (PCC): olyan rendszerek, amelyek a menetciklus során az út lejtési adatainak rendelkezésre álló előnézete alapján, GPS-rendszer segítségével optimalizálják a helyzeti energia felhasználását. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett PCC-rendszernek 1 000 méternél nagyobb távolságra előre kell mutatnia az út lejtését, és valamennyi alábbi funkciót ki kell elégítenie: (1) Dombtetőn való szabadonfutás Dombtető felé közeledve még azon pont előtt csökkentik a jármű sebességét, amelynél a jármű csak a gravitáció hatására gyorsulni kezd az automatikus sebességtartó beállított sebességéhez képest, hogy a következő lejtési szakaszban kevesebbet kelljen fékezni. (2) Gyorsítás motorteljesítmény igénybevétele nélkül Meredek lejtőn lefelé alacsony járműsebességgel haladva a járművet a motor teljesítményének igénybevétele nélkül hagyják gyorsulni, hogy a lejtőn kevesebbet kelljen fékezni. (3) Lejtőn lefelé való szabadonfutás Amikor a jármű lejtőn lefelé haladva sebességtúllépéskor fékez, a PCC rövid ideig megnöveli a sebességtúllépést annak érdekében, hogy a jármű nagyobb sebességgel hagyja el a lejtőt. Sebességtúllépés az automatikus sebességtartó rendszer beállított sebességét meghaladó járműsebesség.

Egy PCC-rendszert akkor lehet a szimulációs eszköz bemenetében feltüntetni, ha vagy az 1. és a 2. pontban, vagy az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott funkciókat teljesíti.

8.2. A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszereknek a 12. táblázat szerinti tizenegy kombinációja a szimulációs eszköz bemeneti paraméterét képezheti. Az SMT-sebességváltók esetében a 2-11. kombinációkat nem kell feltüntetni. APT-sebességváltók esetén a 3., 6., 9. és 11. kombinációkat nem kell feltüntetni.

12. táblázat

A fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek kombinációi mint a szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Kombináció számaA motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alattEco-roll stop-start rendszer nélkülEco-roll stop-start rendszerrelPrediktív sebességtartó
1igennemnemnem
2nemigennemnem
3nemnemigennem
4nemnemnemigen
5igenigennemnem
6igennemigennem
7igennemnemigen
8nemigennemigen
9nemnemigenigen
10igenigennemigen
11igennemigenigen

8.3. A szimulációs eszköz bemenetében feltüntetett minden fejlett gépjárművezetés-támogató rendszernek alapértelmezés szerint minden egyes gyújtáskikapcsolási/-bekapcsolási ciklust követően gazdaságos tüzelőanyag-felhasználású üzemmódban kell lennie.

8.4. Ha valamely fejlett gépjárművezetés-támogató rendszer fel van tüntetve a szimulációs eszköz bemenetében, akkor a szóban forgó rendszer meglétének ellenőrizhetőnek kell lennie a valós körülmények közötti vezetés és a 8.1. pontban meghatározott rendszermeghatározások alapján. Ha rendszerek bizonyos kombinációja van feltüntetve, akkor a funkciók (pl. prediktív sebességtartó és eco-roll stop-start rendszerrel) kölcsönhatását is ismertetni kell. Az ellenőrzési eljárás során figyelembe kell venni, hogy a rendszerek "aktív" állapotához bizonyos peremfeltételek megléte szükséges (pl. a stop-start rendszer működéséhez a motornak üzemi hőmérsékleten kell lennie, a PCC működéséhez a járműnek bizonyos sebességtartományokban kell lennie, az eco-roll működéséhez az út lejtésének és a jármű tömegének bizonyos arányban kell lennie). A járműgyártónak funkcionális leírást kell benyújtania arról, hogy a rendszerek milyen peremfeltételek mellett "inaktívak" vagy csökkent hatékonyságúak. A jóváhagyó hatóság kérheti e peremfeltételek műszaki indokolását a jóváhagyás kérelmezőjétől, és értékelheti azok megfelelőségét.

9. Raktérfogat

9.1. A "furgon" konfigurációjú járművek esetében a raktérfogatot a következő egyenlettel kell kiszámítani:

ahol a méreteket a 13. táblázat és a 3. ábra szerint kell meghatározni.

13. táblázat

Furgon típusú közepes tehergépjárművek raktérfogatával kapcsolatos meghatározásai

A képletben szereplő jelölésMéretMeghatározás
LC,floorA rakomány hossza padlószinten— hosszirányú távolság az utolsó üléssor vagy válaszfal leghátsó pontja és a zárt hátsó tér legelső, a nulla Y síkra vetített pontja között
— a raktér padlószintjének magasságában mérve
LCRakomány hossza— hosszanti távolság az ülés háttámlájának leghátsó pontját, beleértve az utolsó üléssor fejtámláit vagy az elválasztó falat érintő X sík és a zárt hátsó teret érintő legelső X sík, azaz a csomagtérajtó vagy a hátsó ajtók vagy bármely más korlátozó felület között
— az utolsó üléssor vagy a válaszfal leghátsó pontjának magasságában mérve
WC,maxRakomány legnagyobb szélessége— a raktér legnagyobb oldaltávolsága
— a raktér padlója és a padló felett 70 mm magasság között mérve
— a mérés nem tartalmazza az átmeneti ívet, a helyi kinyúlásokat, a bemélyedéseket vagy a zsebeket, ha vannak ilyenek
WC,wheelhouseRakomány szélessége a kormányállásnál— legkisebb oldalirányú távolság a kormányállások korlátozó interferenciái között (átjáró)
— a raktér padlója és a padló felett 70 mm magasság között mérve
— a mérés nem tartalmazza az átmeneti ívet, a helyi kinyúlásokat, a bemélyedéseket vagy a zsebeket, ha vannak ilyenek
HC,maxRakomány legnagyobb magassága— Legnagyobb függőleges távolság a raktér padlójától a raktérmennyezetig vagy más korlátozó felületig
— Az utolsó üléssor vagy a válaszfal mögött, a jármű középvonalánál mérve
HC,rearwheelRakomány magassága a hátsó keréknél— függőleges távolság a raktér padlójának tetejétől a raktérmennyezetig vagy a korlátozó felületig
— a hátsó kerék X koordinátájánál, a jármű középvonalánál mérve

3. ábra

Közepes tehergépjárművek raktérfogatának meghatározása

10 HEV és PEV

A következő rendelkezések csak hibrid elektromos járművek és tisztán elektromos járművek esetében alkalmazandók.

10.1. A jármű erőátviteli rendszere architektúrájának meghatározása

10.1.1. Az erőátviteli rendszer konfigurációjának meghatározása

A jármű erőátviteli rendszerének konfigurációját a következő fogalommeghatározásokkal összhangban kell meghatározni:

HEV esetében:

a) "P" párhuzamos hibrid elektromos járművek esetében

b) "S" soros hibrid elektromos járművek esetében

c) "S-IEPC" abban az esetben, ha a járműben van IEPC-alkatrész

d) "IHPC Type 1", ha az elektromos gépalkatrész "IHPCType" paramétere "IHPC Type 1" értékre van beállítva

PEV esetében:

a) "E" abban az esetben, ha a járműben van EM-alkatrész

b) "E IEPC" abban az esetben, ha a járműben van IEPC-alkatrész

10.1.2. Az EM-ek a jármű erőátviteli rendszerében elfoglalt helyzetének meghatározása

Amennyiben a jármű erőátviteli rendszerének 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P", "S" vagy "E", a jármű erőátviteli rendszerébe szerelt EM helyzetét az 14. táblázatban szereplő meghatározásoknak megfelelően kell meghatározni.

14. táblázat

Az EM-ek a jármű erőátviteli rendszerében elfoglalt lehetséges helyzetek

Az EM pozícióindexeAz erőátviteli rendszer konfigurációja a 10.1.1. pont szerintA sebességváltó típusa a VI. melléklet 12. függelékének 1. táblázata szerintFogalommeghatározás/ követelmények (1)További magyarázatok
1PAMT, APT-S, APT-PAz erőátviteli rendszerhez a tengelykapcsoló előtt (AMT esetében) vagy a nyomatékátalakító bemenő tengelye előtt (APT-S vagy APT-P esetében) van csatlakoztatva.
Az EM közvetlenül vagy mechanikus csatlakozástípus (pl. szíj) révén csatlakozik a belső égésű motor forgattyús tengelyéhez.
A P0 megkülönböztetése: azokat az EM-eket, amelyek elvben nem járulnak hozzá a jármű meghajtásához (azaz a generátorok) a segédrendszerek bemeneteiben kezelik (a tehergépjárművek esetében lásd e melléklet 3. táblázatát, az autóbuszok esetében e melléklet 3a. táblázatát és a IX. mellékletet).
Azonban az ebben a helyzetben lévő azon EM-eket, amelyek elvben hozzájárulhatnak a jármű meghajtásához, de amelyeknél a 9. táblázat szerint megadott legnagyobb nyomaték nullára van beállítva, „P1”-ként kell feltüntetni.
2PAMTAz elektromos gép a tengelykapcsoló után és a sebességváltó bemenő tengelye előtt csatlakozik az erőátviteli rendszerhez.
2E, SAMT, APT-N, APT-S, APT-PAz elektromos gép az erőátviteli rendszerhez a sebességváltó bemenő tengelye előtt (AMT vagy APT-N esetében) vagy a nyomatékátalakító bemenő tengelye előtt (APT-S vagy APT-P esetében) van csatlakoztatva.
2.5.PAMT, APT-S, APT-PAz elektromos gép az erőátviteli rendszerhez a tengelykapcsoló után (AMT esetében) vagy a nyomatékátalakító bemenő tengelye után (APT-S vagy APT-P esetében) és a sebességváltó-kimenőtengely előtt van csatlakoztatva.Az EM a sebességváltón belül egy meghatározott tengelyhez van csatlakoztatva (pl. előtéttengely). Meg kell adni a sebességváltó minden mechanikus sebességfokozatához a 8. táblázat szerinti egyedi sebességáttételt.
3PAMT, APT-S, APT-PAz elektromos gép a sebességváltó-kimenőtengely után és a tengely előtt csatlakozik az erőátviteli rendszerhez.
3E, Snincs adatAz elektromos gép a tengely előtt csatlakozik az erőátviteli rendszerhez.
4PAMT, APT-S, APT-PAz elektromos gép a tengely után csatlakozik az erőátviteli rendszerhez.
4E, Snincs adatAz elektromos gép csatlakoztatva van a kerékagyhoz, és ugyanazt az elrendezést kétszer szerelik be szimmetrikusan (azaz egy a jármű bal és egy a jobb oldalán, azonos kerékhelyzetben, hosszirányban).
GENSnincs adatAz elektromos gép mechanikusan kapcsolódik egy belső égésű motorhoz, de üzemeltetési körülmények között nem kapcsolódik mechanikusan a jármű kerekeihez.
(1)
Az itt használt EM kifejezés magában foglal egy kiegészítő ADC-alkatrészt is, ha van.

10.1.3. Az erőátvitelirendszer-architektúra azonosítójának meghatározása

Az erőátvitelirendszer-architektúra 7. táblázat szerint előírt azonosítójának bemeneti értékét az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja és az EM-nek a jármű erőátviteli rendszerében a 10.1.2. pont szerint elfoglalt helye alapján kell meghatározni (adott esetben) a szimulációs eszköz 15. táblázatban felsorolt bemeneteinek érvényes kombinációi alapján.

Amennyiben az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "IHPC Type 1", az alábbi rendelkezések alkalmazandók:

a) Az erőátvitelirendszer-architektúra "P2" azonosítóját a 7. táblázatnak megfelelően kell megadni, és az erőátviteli rendszer alkatrészeinek a 15. táblázatban megadott, "P2" értékre vonatkozó adatai lesznek a szimulációs eszköz bemeneti adatai a Xb. melléklet 4.4.3. pontjával összhangban meghatározott, az EM-re és a sebességváltóra vonatkozó külön alkatrészadatokkal.

b) Az EM-alkatrészek a) alpont szerinti alkatrészadatait a "PowertrainPosition" paraméter értékét a 8. táblázat alapján "2"-re beállítva kell megadni a szimulációs eszköz számára.

15. táblázat

Az erőátvitelirendszer-architektúrának érvényes bemenetei a szimulációs eszközbe

Az erőátviteli rendszer típusaAz erőátviteli rendszer konfigurációjaA VECTO bemenet architektúrájának azonosítójaA járműben lévő erőátviteli rendszer alkatrészeMegjegyzések
Belső égésű motorEM GEN pozícióEM 1. pozícióEM 2. pozíciósebességváltóEM 3. pozíciótengelyEM 4. pozíció
PEVEE2nemnemnemigenigennemigennem
E3nemnemnemnemnemigenigennem
E4nemnemnemnemnemnemnemigen
IEPCE-IEPCnemnemnemnemnemnem(1)nem
HEVPP1igennemigennemigennemigennem
P2igennemnemigenigennemigennem(2)
P2.5igennemnemigenigennemigennem(3)
P3igennemnemnemigenigenigennem(4)
P4igennemnemnemigennemigenigen
SS2igenigennemigenigennemigennem
S3igenigennemnemnemigenigennem
S4igenigennemnemnemnemnemigen
S-IEPCigenigennemnemnemnem(1)nem
(1)
„Igen” (azaz van tengelyalkatrész), csak akkor, ha a „DifferentialIncluded” és a „DesignTypeWheelMotor” paraméterek értéke egyaránt „hamis” (2)
Nem alkalmazható az APT-S és APT-P típusú sebességváltókra (3)
Amennyiben az EM a sebességváltón belül egy meghatározott tengelyhez van csatlakoztatva (pl. előtéttengely), a 8. táblázatban szereplő meghatározásnak megfelelően (4)
Nem alkalmazható az elsőkerék-meghajtású járművekre

10.2. A párhuzamos hibrid elektromos járművek nyomáskorlátozásának meghatározása

A jármű gyártója a jármű nyomásfokozó képességének korlátozása érdekében feltüntethet korlátozásokat a teljes erőátviteli rendszer teljes hajtónyomatékára a párhuzamos hibrid elektromos járművek sebességváltó bemenő tengelyére vonatkozóan.

Ilyen korlátozások feltüntetése csak abban az esetben megengedett, ha az erőátviteli rendszer 10.1.1. pont szerinti konfigurációja "P" vagy "IHPC Type 1".

A korlátozásokat a belső égésű motornak a sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszámától függő teljes terhelési jelleggörbéjén felül megengedett kiegészítő nyomatékként kell megadni. A szimulációs eszközben lineáris interpolációt végeznek a feltüntetett értékek között két meghatározott fordulatszámon alkalmazandó kiegészítő nyomaték meghatározására. A 0 és az alapjárati motorfordulatszám közötti fordulatszám-tartományban (a 7.1. pont szerint) a csak a belső égésű motor által rendelkezésre bocsátott teljes terheléshez tartozó nyomaték a tengelykapcsoló viselkedésének a jármű indítása közbeni modellezése miatt megegyezik az alapjárati motorfordulatszámon a belső égésű motor teljes terheléshez tartozó nyomatékával.

Ilyen korlátozás feltüntetése esetén a kiegészítő nyomaték értékeit legalább 0 fordulatszámon és a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének legnagyobb fordulatszámán kell megadni. Bármely tetszőleges számú érték megadható a nulla és a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének legnagyobb fordulatszáma közötti tartományban. Nullánál kisebb bejelentett értékek nem megengedettek a kiegészítő nyomatékhoz.

A jármű gyártója ezeket a korlátozásokat - amelyek pontosan megfelelnek a belső égésű motor teljes terhelési görbéjének - úgy jelentheti be, hogy a kiegészítő nyomatékot 0 Nm értékkel jelenti be.

10.3. Motor leállítása-újraindítási funkció hibrid hajtású elektromos járművekhez

Amennyiben a jármű fel van szerelve a 8.1.1. pont szerinti stop-start funkcióval, figyelembe véve a 8.4. pont szerinti peremfeltételeket, a 6. táblázat szerinti P271 bemeneti paraméter értékét igazra kell állítani.

11. A szimulációs eszköz eredményeinek átvitele más járművekhez

11.1. A szimulációs eszköz eredményei átvihetők más járművekhez a 9. cikk (6) bekezdésében előírtak szerint, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a bemeneti adatok és a bemeneti információk a jármű-azonosító szám (P238) és a dátumelem (P239) kivételével teljesen azonosak. Az elsődleges nehéz autóbuszokra vonatkozó szimulációk esetében a közbenső járműre vonatkozó és már a kezdeti szakaszban rendelkezésre álló további bemeneti adatok és bemeneti információk eltérhetnek, de ebben az esetben különleges intézkedéseket kell hozni;

b) a szimulációs eszköz verziója megegyezik.

11.2. Az eredmények átviteléhez a következő eredményfájlokat kell figyelembe venni:

a) közepes és nehéz tehergépjárművek: gyártói nyilvántartási dokumentum és ügyfél-információs dokumentum

b) elsődleges nehéz autóbuszok: gyártói nyilvántartási dokumentum és jármű-információs dokumentum

c) teljes vagy befejezett nehéz autóbuszok: gyártói nyilvántartási dokumentum, ügyfél-információs dokumentum és járműinformációs dokumentum

11.3. Az eredmények átvitele érdekében a 10.2. pontban említett dokumentumokat úgy kell módosítani, hogy az alpontokban meghatározott adatelemeket aktualizált információkkal váltják fel. Módosítás csak a gyártás aktuális szakaszához kapcsolódó adatelemek esetében megengedett.

11.3.1. Gyártói nyilvántartási dokumentum

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, I. rész, 1.1.3. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, I. rész, 3.2. pont)

11.3.2. Ügyfél-információs dokumentum

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, II. rész, 1.1.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, II. rész, 3.2. pont)

11.3.3. Járműinformációs dokumentum

11.3.3.1. Elsődleges nehéz autóbusz esetében:

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, III. rész, 1.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, III. rész, 1.3.2. pont)

11.3.3.2. Amennyiben az elsődleges nehézbusz gyártója olyan adatokat szolgáltat, amelyek túlmutatnak az elsődleges járműre vonatkozó előírásokon, és amelyek az eredeti és az átvitt jármű esetében eltérnek, a járműinformációs dokumentum vonatkozó adatelemeit ennek megfelelően frissíteni kell.

11.3.3.3. Teljes vagy befejezett nehéz autóbusz esetében:

a) Jármű-azonosító szám (IV. melléklet, III. rész, 2.1. pont)

b) A kimeneti dokumentum létrehozásának időpontja (IV. melléklet, III. rész, 2.2.2. pont)

11.3.4.

A fent leírt módosításokat követően az alábbi aláírási elemeket frissíteni kell.

11.3.4.1. Tehergépjárművek: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.6. és 3.7. pont b)

Ügyfél-információs dokumentum: IV. melléklet, II. rész, 3.3. és 3.4. pont

11.3.4.2. Elsődleges nehéz autóbuszok: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.3. és 3.4. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 1.4.1. és 1.4.2. pont

11.3.4.3. Elsődleges nehéz autóbuszok, amelyeknél a közbenső járműre vonatkozóan további bemeneti adatokat szolgáltattak: a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.3. és 3.4. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 1.4.1., 1.4.2. és 2.3.1. pont

11.3.4.4. Teljes vagy befejezett nehéz autóbuszok a)

Gyártói nyilvántartási dokumentum: IV. melléklet, I. rész, 3.6. és 3.7. pont b)

Járműinformációs dokumentum: IV. melléklet, III. rész, 2.3.1. pont

11.4. Amennyiben az eredeti jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása a szimulációs eszköz meghibásodása miatt nem határozható meg, ugyanezeket az intézkedéseket kell alkalmazni az átvitt eredményeket használó járművekre is.

11.5. Ha a gyártó az eredmények más járművekre való átvitelére vonatkozó, ebben a bekezdésben meghatározott megközelítést alkalmazza, a kapcsolódó eljárást a folyamatengedély megadásának részeként be kell mutatni a jóváhagyó hatóságnak.

1. függelék

Olyan járműtechnológiák, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kötelezettségek az említett albekezdésben foglaltak értelmében nem vonatkoznak

1. táblázat

A járműtechnológia kategóriájaA mentesség kritériumaiAz e melléklet 5. táblázata szerinti bemenetiparaméter-érték
Tüzelőanyag-cellával üzemelő járműA jármű vagy az e melléklet 2. pontjának 12. vagy 13. alpontja szerinti tüzelőanyag-cellás jármű vagy tüzelőanyag-cellás hibrid jármű.„FCV Article 9 exempted”
Hidrogénnel működő belső égésű motorA jármű olyan belső égésű motorral van felszerelve, amely képes hidrogén tüzelőanyaggal működni.„H2 ICE Article 9 exempted”
Vegyes üzemAz 582/2011/EU rendelet 2. cikkének 53., 55. és 56. pontjában meghatározott 1B, 2B és 3B típusú vegyes üzemű járművek„Dual-fuel vehicle Article 9 exempted”
Hibrid elektromos járműA járművek mentességet élveznek, ha az alábbi kritériumok közül legalább egy teljesül:
— A jármű több elektromos géppel van felszerelve, amelyeket e melléklet 10.1.2. pontjával összhangban nem ugyanazon a csatlakozási ponton helyeznek el a hajtásláncban.
— A jármű több elektromos géppel van felszerelve, amelyeket e melléklet 10.1.2. pontjával összhangban ugyanazon csatlakozási ponton helyeznek el a hajtásláncban, de nem pontosan azonos jellemzőkkel rendelkeznek (azaz ugyanazzal az alkatrész-tanúsítvánnyal). Ez a kritérium nem alkalmazandó, ha a jármű 1. típusú IHPC-vel van felszerelve.
— A jármű e melléklet 10.1.3. pontjával összhangban a P1–P4, S2–S4, S-IEPC vagy az IHPC 1. típustól eltérő erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkezik.
„HEV Article 9 exempted”
Tisztán elektromos járműA járművek mentességet élveznek, ha az alábbi kritériumok közül legalább egy teljesül:
— A jármű több elektromos géppel van felszerelve, amelyeket e melléklet 10.1.2. pontjával összhangban nem ugyanazon a csatlakozási ponton helyeznek el a hajtásláncban.
— A jármű több elektromos géppel van felszerelve, amelyeket e melléklet 10.1.2. pontjával összhangban ugyanazon csatlakozási ponton helyeznek el a hajtásláncban, de nem pontosan azonos jellemzőkkel rendelkeznek (azaz ugyanazzal az alkatrész-tanúsítvánnyal). Ez a kritérium nem alkalmazandó, ha a jármű IEPC-vel van felszerelve.
— A jármű e melléklet 10.1.3. pontjával összhangban az E2–E4 vagy az E-IEPC típustól eltérő erőátvitelirendszer-architektúrával rendelkezik.
„PEV Article 9 exempted”
Több, állandó mechanikusan független erőátviteli rendszerA jármű egynél több erőátviteli rendszerrel van felszerelve, ahol minden erőátviteli rendszer a jármű különböző keréktengelyét vagy -tengelyeit hajtja meg, és ahol a különböző erőátviteli rendszerek semmilyen körülmények között sem kapcsolódhatnak mechanikusan.
E tekintetben a hidraulikusan hajtott tengelyeket e melléklet 5. pontjának a) alpontjával összhangban nem hajtott tengelyként kell kezelni, és így nem tekinthetők független erőátviteli rendszernek.
„Multiple powertrains Article 9 exempted”
Mozgás közbeni töltésA jármű fel van szerelve a mozgásban lévő jármű konduktív vagy induktív áramellátására szolgáló eszközökkel, amelyeket legalább részben közvetlenül a jármű meghajtására és opcionálisan egy újratölthető energiatároló rendszer töltésére használnak.„In-motion charging Article 9 exempted”
Nem elektromos hibrid járművekA jármű hibrid jármű, de nem az e melléklet 2. pontjának 26. vagy 27. alpontja szerinti hibrid elektromos jármű.„HV Article 9 exempted”

(*) A Bizottság 1230/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).

(**) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).

IV. MELLÉKLET

A SZIMULÁCIÓS ESZKÖZ KIMENETI DOKUMENTUMAINAK MINTÁJA

1. Bevezetés

Ez a melléklet a gyártói nyilvántartási dokumentum (MRF), az ügyfél-információs dokumentum (CIF) és a járműinformációs dokumentum (VIF) mintáit mutatja be.

2. Fogalommeghatározások

1. "tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár": Az a hatósugár, amely az újratölthető energiatároló rendszer hasznosítható energiamennyisége alapján töltést fogyasztó üzemmódban működtethető, közbenső töltés nélkül.

2. "egyenértékű teljes elektromos hatósugár": A tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár azon része, amely az újratölthető energiatároló rendszerből származó, azaz a nem elektromos hajtóenergia-tároló rendszer által biztosított energia nélküli elektromos energia felhasználásának tulajdonítható.

3. "nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár": A hajtóenergia-tároló rendszerek által szolgáltatott energiának tulajdonítható hatósugár, amely nulla szén-dioxid-kibocsátással jár.

3. A kimeneti dokumentumok mintája

I. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Gyártói nyilvántartási dokumentum

A gyártói nyilvántartási dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia, amennyiben azok az adott járműre vagy gyártási lépcsőre vonatkoznak:

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1. A gyártó(k) neve és címe...

1.1.2. Járműmodell / kereskedelmi megnevezés:...

1.1.3. Járműazonosító szám (VIN)...

1.1.4. Járműkategória (N2, N3, M3)...

1.1.5. Tengelykonfiguráció...

1.1.6. A műszakilag megengedhető legnagyobb terhelés (t)...

1.1.7. Járműcsoport az I. melléklet szerint...

1.1.7a. Jármű (al)csoport szén-dioxid-kibocsátási normái...

1.1.8. Korrigált tényleges tömeg (kg)...

1.1.9. Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem)...

1.1.10. Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.11. Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.12. Vegyes üzemű jármű (igen/nem)...

1.1.13. Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem)...

1.1.14. HEV architektúra (pl. P1, P2)...

1.1.15. PEV architektúra (pl. E2, E3)...

1.1.16. Külső feltöltési képesség (igen/nem)...

1.1.17. -

1.1.18. A külső feltöltés legnagyobb teljesítménye (kW)...

1.1.19. A 9. cikk alapján mentesített járműtechnológia...

1.1.20. Buszosztály (pl. I., I+II. stb.)...

1.1.21. Az utasok száma a felső szinten...

1.1.22. Az utasok száma az alsó szinten...

1.1.23. Felépítménykód (pl. CA, CB)...

1.1.24. Alacsony bejárati padlós (igen/nem)...

1.1.25. Integrált felépítmény magassága (mm)...

1.1.26. Járműhossz (mm)...

1.1.27. Jármű szélessége (mm)...

1.1.28. Ajtóhajtás technológiája (pneumatikus, elektromos, vegyes)...

1.1.29. Tartályrendszer földgáz esetében (sűrített, cseppfolyósított)...

1.1.30. Nettó összteljesítmény (csak a 9. cikk szerinti mentesség esetén) (kW)...

1.2. A motor fő adatai

1.2.1. Motormodell...

1.2.2. A motor tanúsítványának száma...

1.2.3. A motor névleges teljesítménye (kW)...

1.2.4. Üresjárati fordulatszám (1/min)...

1.2.5. Motor névleges fordulatszáma (1/min)...

1.2.6. Motortérfogat (l)...

1.2.7. Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI)...

1.2.8. A motorra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.2.9. Hulladékhő-visszanyerő rendszer (van/nincs)...

1.2.10. Hulladékhő-visszanyerés típusa(i) (mechanikus/elektromos)...

1.3. A sebességváltó fő adatai

1.3.1. A sebességváltó modellje...

1.3.2. A sebességváltó tanúsítványának száma...

1.3.3. A veszteségi jelleggörbék előállításához használt fő opció (1. opció/2. opció/3. opció/Standard értékek)...

1.3.4. A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT-S, APT-P, APT-N)...

1.3.5. Sebességfokozatok száma...

1.3.6. Áttétel a legmagasabb sebességfokozaton...

1.3.7. Lassítófék típusa...

1.3.8. Teljesítményleadó (van/nincs)...

1.3.9. A sebességváltóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.4. A lassítófék adatai

1.4.1. A lassítófék modellje...

1.4.2. A lassítófék tanúsítványának száma...

1.4.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.4.4. Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.5. A nyomatékátalakító adatai

1.5.1. A nyomatékátalakító modellje...

1.5.2. A nyomatékátalakító tanúsítványának száma...

1.5.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.5.4. A nyomatékátalakítóra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.6. A szöghajtás adatai

1.6.1. Szöghajtási modell...

1.6.2. A szöghajtás tanúsítványszáma...

1.6.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.6.4. Szöghajtási arány...

1.6.5. A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.7. A tengely adatai

1.7.1. A tengely modellje...

1.7.2. A tengely tanúsítványának száma...

1.7.3. A veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.7.4. A tengely típusa (pl. szabványos, egyetlen hajtott tengely)...

1.7.5. Hátsóhídáttétel...

1.7.6. A tengelyre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.8. Aerodinamika

1.8.1. Modell...

1.8.2. A CdxA létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.8.3. A CdxA tanúsítványának száma (adott esetben)...

1.8.4. CdxA érték...

1.8.5. A légellenállásra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9. A gumiabroncsok fő adatai

1.9.1. Abroncsméret az 1. tengelyen...

1.9.2. Gumiabroncs tanúsítványszáma 1. tengely...

1.9.3. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) az 1. tengelyen...

1.9.3a. Az 1. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.4. Abroncsméret a 2. tengelyen...

1.9.5. Ikertengely (van/nincs) a 2. tengelyen...

1.9.6. Gumiabroncs tanúsítványszáma 2. tengely...

1.9.7. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 2. tengelyen...

1.9.7a. A 2. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.8. Abroncsméret a 3. tengelyen...

1.9.9. Ikertengely (van/nincs) a 3. tengelyen...

1.9.10. Gumiabroncs tanúsítványszáma 3. tengely...

1.9.11. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 3. tengelyen...

1.9.11a. A 3. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.9.12. Abroncsméret a 4. tengelyen...

1.9.13. Ikertengely (van/nincs) a 4. tengelyen...

1.9.14. Gumiabroncs tanúsítványszáma 4. tengely...

1.9.15. Az összes abroncs gördülési ellenállási együtthatója (RRC) a 4. tengelyen...

1.9.16. A 4. tengelyen lévő abroncsokra vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.10. A segédberendezések adatai

1.10.1. A motor hűtőventilátorának technológiája...

1.10.2. A kormányszervo-szivattyú technológiája...

1.10.3. Elektromos rendszer

1.10.3.1. Generátor technológiája (hagyományos, intelligens, nincs generátor)...

1.10.3.2. Generátor legnagyobb teljesítménye (intelligens generátor) (kW)...

1.10.3.3. Elektromos tárolókapacitás (intelligens generátor) (kWh)...

1.10.3.4. LED-es nappali menetjelző lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.5. LED-es fényszórók (vannak/nincsenek)...

1.10.3.6. LED-es helyzetjelző lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.7. LED-es féklámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.3.8. LED-es belső lámpák (vannak/nincsenek)...

1.10.4. Pneumatikus rendszer

1.10.4.1. Technológia...

1.10.4.2. Sűrítési arány...

1.10.4.3. Intelligens sűrítési rendszer...

1.10.4.4. Intelligens regeneráló rendszer...

1.10.4.5. Pneumatikusfelfüggesztés-vezérlés...

1.10.4.6. Reagens adagolás (kipufogógáz-utókezelés)...

1.10.5. HVAC rendszer

1.10.5.1. A rendszer konfigurációjának száma...

1.10.5.2. A vezetőtér hűtésére szolgáló hőszivattyú típusa...

1.10.5.3. A vezetőtér fűtésére szolgáló hőszivattyú-mód...

1.10.5.4. Az utastér hűtésére szolgáló hőszivattyú típusa...

1.10.5.5. Az utastér fűtésére szolgáló hőszivattyú-mód...

1.10.5.6. Kiegészítő fűtőberendezés teljesítménye (kW)...

1.10.5.7. Kettős üvegezés (igen/nem)...

1.10.5.8. Állítható hűtőközeg-termosztát (igen/nem)...

1.10.5.9. Állítható kiegészítő fűtőberendezés...

1.10.5.10. Motorvéggáz hőcserélője (igen/nem)...

1.10.5.11. Különálló levegőelosztó csatornák (igen/nem)...

1.10.5.12. Elektromos vízmelegítő

1.10.5.13. Elektromos légfűtő berendezés

1.10.5.14. Egyéb fűtési technológia

1.11. A motornyomaték határértékei

1.11.1. A motornyomaték határértéke 1. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.2. A motornyomaték határértéke 2. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.3. A motornyomaték határértéke 3. sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)...

1.11.4. A motornyomaték határértéke ... sebességfokozaton (a legnagyobb motornyomaték %-ában)

1.12. Fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS)

1.12.1. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem)...

1.12.2. Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem)...

1.12.3. Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem)...

1.12.4. Prediktív sebességtartó (igen/nem)...

1.13. Az elektromos géprendszer(ek) adatai

1.13.1. Modell...

1.13.2. Tanúsítvány száma

1.13.3. Típus (PSM, ESM, IM, SRM)...

1.13.4. Pozíció (GEN 1, 2, 3, 4)...

1.13.5. -

1.13.6. Számlálás a következő állásban...

1.13.7. Névleges teljesítmény (kW)...

1.13.8. Legnagyobb állandó teljesítmény (kW)...

1.13.9. Tanúsítási opció villamosenergia-fogyasztási jelleggörbe előállításához...

1.13.10. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.13.11. ADC-modell...

1.13.12. ADC tanúsítványának száma...

1.13.13. ADC veszteségi jelleggörbe létrehozásához használt tanúsítási opció (standard értékek/mérés)...

1.13.14. ADC-áttétel...

1.13.15. A kiegészítő hajtásláncalkatrészekre vonatkozó bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.14. Az integrált elektromos erőátviteli rendszer (IEPC) adatai

1.14.1 Modell...

1.14.2. Tanúsítvány száma...

1.14.3. Névleges teljesítmény (kW)...

1.14.4. Legnagyobb állandó teljesítmény (kW)...

1.14.5. Sebességfokozatok száma...

1.14.6. A legkisebb teljes sebességáttétel (legnagyobb sebességfokozat szorozva a hátsóhídáttétellel, ha van):...

1.14.7. Differenciálművel felszerelve (igen/nem)...

1.14.8. Tanúsítási opció villamosenergia-fogyasztási jelleggörbe előállításához...

1.14.9. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.15. Az újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer adatai

1.15.1 Modell...

1.15.2. Tanúsítvány száma...

1.15.3. Névleges feszültség (V)...

1.15.4. Teljes tárolókapacitás (kWh):...

1.15.5. Teljes felhasználható kapacitás a szimulációban (kWh)...

1.15.6. Tanúsítási opció az elektromos rendszer veszteségeihez...

1.15.7. A bemeneti adatokhoz és bemeneti információkhoz tartozó hashfüggvény...

1.15.8. StringID (-)...

2. A jármű által ellátott feladat profiljától és a terheléstől függő értékek

2.1. Szimulációs paraméterek (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a töltést fogyasztó üzemmódhoz, a töltésfenntartó üzemmódhoz és súlyozott)

2.1.1. Célprofil...

2.1.2. Terhelés (a szimulációs eszközben meghatározottak szerint) (kg)...

2.1.2a. Az utasok száma...

2.1.3. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

2.1.4. Külső feltöltésű üzemmód (töltést fogyasztó üzemmód, töltésfenntartó üzemmód, súlyozott)...

2.2. A jármű vezetési teljesítménye és a szimuláció minőségi ellenőrzését segítő információk

2.2.1. Átlagsebesség (km/h)...

2.2.2. Legkisebb pillanatnyi sebesség (km/h)...

2.2.3. Legnagyobb pillanatnyi sebesség (km/h)...

2.2.4. Legnagyobb lassulás (m/s2)...

2.2.5. Legnagyobb gyorsulás (m/s2)...

2.2.6. Teljes terhelés a járművezetési idő arányában...

2.2.7. Sebességfokozatok száma összesen...

2.2.8. Teljes megtett távolság (km)...

2.3. Tüzelőanyag- és energiafogyasztás (tüzelőanyag-típusonként és elektromos energia szerint) és CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények (összesen)

2.3.1. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km)...

2.3.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km)...

2.3.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km)...

2.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km)...

2.3.5. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km)...

2.3.6. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km)...

2.3.7. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km)...

2.3.8. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km)...

2.3.9. Energiafogyasztás (MJ/km, kWh/km)...

2.3.10. Energiafogyasztás (MJ/t-km, kWh/t-km)...

2.3.11. Energiafogyasztás (MJ/p-km, kWh/p-km)...

2.3.12. Energiafogyasztás (MJ/m3-km, kWh/m3-km)...

2.3.13. CO2-kibocsátás (g/km)...

2.3.14. CO2-kibocsátás (g/t-km)...

2.3.15. CO2-kibocsátás (g/ p- km)...

2.3.16. CO2-kibocsátás (g/m3-km)...

2.4. Elektromos és nulla kibocsátási hatósugarak

2.4.1. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.4.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.4.3. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

3. Szoftverinformációk

3.1. A szimulációs eszköz verziószáma (X.X.X)...

3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

3.3. A szimulációs eszköznek az elsődleges járműről származó bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.4. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.5. A szimulációs eszköz által előállított járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.6. A szimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény...

3.7. A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

II. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Ügyfél-információs dokumentum

Az ügyfél-információs dokumentumot a szimulációs eszköz állítja össze, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia, amennyiben azok az adott járműre vagy tanúsítási lépésre vonatkoznak:

1. A járműre, az alkatrészekre, az önálló műszaki egységekre és a rendszerekre vonatkozó adatok

1.1. Járműadatok

1.1.1. Járműazonosító szám (VIN)...

1.1.2. Járműkategória (N2, N3, M3)...

1.1.3. Tengelykonfiguráció...

1.1.4. A műszakilag megengedhető legnagyobb terhelés (t)...

1.1.5. Járműcsoport az I. melléklet szerint...

1.1.5a. Jármű (al)csoport szén-dioxid-kibocsátási normái...

1.1.6. A gyártó(k) neve és címe...

1.1.7. Modell...

1.1.8. Korrigált tényleges tömeg (kg)...

1.1.9. Különleges felépítményű gépjármű (igen/nem)...

1.1.10. Kibocsátásmentes nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.11. Hibrid elektromos nehézgépjármű (igen/nem)...

1.1.12. Vegyes üzemű jármű (igen/nem)...

1.1.12a. Hulladékhő-visszanyerés (van/nincs)...

1.1.13. Hálóhelyes vezetőfülke (igen/nem)...

1.1.14. HEV architektúra (pl. P1, P2)...

1.1.15. PEV architektúra (pl. E2, E3)...

1.1.16. Külső feltöltési képesség (igen/nem)...

1.1.17. -

1.1.18. A külső feltöltés legnagyobb teljesítménye (kW)...

1.1.19. A 9. cikk alól mentesített járműtechnológia...

1.1.20. Buszosztály (pl. I., I+II. stb.)...

1.1.21. Teljes bejegyzett utasszám...

1.2. Az alkatrészekre, önálló műszaki egységekre és rendszerekre vonatkozó adatok

1.2.1. A motor névleges teljesítménye (kW)...

1.2.2. Motortérfogat (l)...

1.2.3. Tüzelőanyag-típus (dízel CI/CNG PI/LNG PI)...

1.2.4. Sebességváltási értékek (mért/szabványos)...

1.2.5. A sebességváltó típusa (SMT, AMT, APT, semmilyen)...

1.2.6. Sebességfokozatok száma...

1.2.7. Lassítófék (van/nincs)...

1.2.8. Hátsóhídáttétel...

1.2.9. A gépjármű összes gumiabroncsának átlagos gördülési ellenállási együtthatója (RRC):...

1.2.10a. A gépjármű minden egyes tengelyének gumiabroncsmérete...

1.2.10b. A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonysági osztálya(i) az (EU) 2020/740 rendeletnek megfelelően a gépjármű minden egyes tengelyére vonatkozóan...

1.2.10c. A gépjármű minden egyes tengelyének gumiabroncs-tanúsítványszáma...

1.2.11. A motor leállítása-újraindítása (stop-start) a jármű megállása alatt (igen/nem)...

1.2.12. Eco-roll stop-start rendszer nélkül (igen/nem)...

1.2.13. Eco-roll stop-start rendszerrel (igen/nem)...

1.2.14. Prediktív sebességtartó (igen/nem)...

1.2.15. Az elektromos géprendszer(ek) teljes névleges főgépteljesítménye (kW)...

1.2.16. Elektromos géprendszer legnagyobb állandó főgépteljesítménye (kW)...

1.2.17. REESS tárolókapacitása (kWh)...

1.2.18. REESS felhasználható tárolókapacitása szimulációban (kWh)...

1.3. Segédberendezések konfigurációja

1.3.1. A kormányszervo-szivattyú technológiája...

1.3.2. Elektromos rendszer

1.3.2.1. Generátor technológiája (hagyományos, intelligens, nincs generátor)...

1.3.2.2. Generátor legnagyobb teljesítménye (intelligens generátor) (kW)...

1.3.2.3. Elektromos tárolókapacitás (intelligens generátor) (kWh)...

1.3.3. Pneumatikus rendszer

1.3.3.1. Intelligens sűrítési rendszer...

1.3.3.2. Intelligens regeneráló rendszer...

1.3.4. HVAC rendszer

1.3.4.1. Rendszer-konfiguráció...

1.3.4.2. Kiegészítő fűtőberendezés teljesítménye (kW)...

1.3.4.3. Kettős üvegezés (igen/nem)...

2. A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a töltést fogyasztó üzemmódhoz, a töltésfenntartó üzemmódhoz és súlyozott)

2.1. Szimulációs paraméterek

2.1.1 Célprofil...

2.1.2 Hasznos teher (kg)...

2.1.3. Utasokra vonatkozó információk

2.1.3.1. Az utasok száma a szimulációban ...(-)

2.1.3.2. Az utasok tömege a szimulációban ...(kg)

2.1.4. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

2.1.5. Külső feltöltésű üzemmód (töltést fogyasztó üzemmód, töltésfenntartó üzemmód, súlyozott)...

2.2. Átlagsebesség (km/h)...

2.3. Tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztással kapcsolatos eredmények (tüzelőanyag-típusonként és elektromos energia szerint)

2.3.1. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/km)...

2.3.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/t-km)...

2.3.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/p-km)...

2.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (g/m3-km)...

2.3.5. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km)...

2.3.6. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/t-km)...

2.3.7. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/p-km)...

2.3.8. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/m3-km)...

2.3.9. Energiafogyasztás (MJ/km, kWh/km)...

2.3.10. Energiafogyasztás (MJ/t-km, kWh/t-km)...

2.3.11. Energiafogyasztás (MJ/p-km, kWh/p-km)...

2.3.12. Energiafogyasztás (MJ/m3-km, kWh/m3-km)...

2.4. CO2-kibocsátással kapcsolatos eredmények (minden egyes célprofil és terhelési kombináció esetében)

2.4.1. CO2-kibocsátás (g/km)...

2.4.2. CO2-kibocsátás (g/t-km)...

2.4.3. CO2-kibocsátás (g/p-km)...

2.4.5. CO2-kibocsátás (g/m3-km)...

2.5. Elektromos hatósugár

2.5.1. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.5.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.5.3. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

2.6. Súlyozott eredmények

2.6.1. Fajlagos CO2-kibocsátás (gCO2/t-km)...

2.6.2. Fajlagos elektromosenergia-fogyasztás (kWh/t-km)...

2.6.3. Átlagos hasznos terhelés (t)...

2.6.4. Fajlagos CO2-kibocsátás (gCO2/p-km)...

2.6.5. Fajlagos elektromosenergia-fogyasztás (kWh/p km)...

2.6.6. Átlagos utasszám (p)...

2.6.7. Tényleges töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár (km)...

2.6.8. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (km)...

2.6.9. Nulla szén-dioxid-kibocsátású hatósugár (km)...

3. Szoftverinformációk

3.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

3.3. A szimulációs eszköznek az elsődleges járműről származó bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.4. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény (adott esetben)...

3.5. A járműszimulációs eszköz bemeneti információihoz és bemeneti adataihoz tartozó hashfüggvény...

3.6. A gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

3.7. Az ügyfél-információs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

III. RÉSZ

A jármű CO2-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása - Járműinformációs dokumentum nehéz autóbuszokhoz

Nehéz autóbuszok esetében a járműinformációs dokumentum ahhoz szükséges, hogy a releváns bemeneti adatokat, bemeneti információkat és szimulációs eredményeket az I. melléklet 2. pontjában leírt módszert szerint továbbítsa a későbbi tanúsítási lépésekhez.

A járműinformációs dokumentumnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. Elsődleges jármű esetében:

1.1. Az elsődleges járműre vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott bemeneti adatok és bemeneti információk, kivéve: a motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéje; WHTC_Urban, WHTC_Rural, WHTC_Motorway, BFColdHot, CFRegPer motorkorrekciós tényezők; a nyomatékátalakító jellemzői; sebességváltóval, lassítófékkel, szöghajtással és tengellyel kapcsolatos veszteségek mért értékei; elektromos motorrendszerek és IEPC villamosenergia-fogyasztási jelleggörbéi; az újratölthető energiatároló rendszer elektromos veszteségének paraméterei

1.2. Minden egyes célprofilra és terhelési kombinációra:

1.2.1. A jármű össztömege a szimulációban (kg)...

1.2.2. Az utasok száma a szimulációban (-)...

1.2.3. Energia-fogyasztás (MJ/km)...

1.3. Szoftverinformációk

1.3.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

1.3.2. A szimuláció dátuma és ideje...

1.4. Kriptográfiai hashfüggvények

1.4.1. Az elsődleges járműre vonatkozó gyártói nyilvántartási dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

1.4.2. A járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

2. Minden egyes közbenső, teljes vagy befejezett járműre

2.1. A teljes vagy befejezett járműre vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott és az adott gyártó által szolgáltatott bemeneti adatok és bemeneti információk

2.2. Szoftverinformációk

2.2.1. A szimulációs eszköz verziószáma...

2.2.2. A szimuláció dátuma és ideje...

2.3. Kriptográfiai hashfüggvények

2.3.1. A járműinformációs dokumentumhoz tartozó kriptográfiai hashfüggvény...

V. MELLÉKLET

A MOTOR ADATAINAK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Az ebben a mellékletben leírt motorvizsgálati eljárásnak kell szolgáltatnia a szimulációs eszközhöz a motorokra vonatkozóan a szimulációs eszköz bemeneti adatait.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában az ENSZ 49. sz. előírása ( 12 ) szerinti fogalommeghatározások, valamint ezeken túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

"CO2-motorcsalád" : a motoroknak a gyártó által a 3. függelék 1. pontja szerint kialakított csoportja;

2.

"CO2-alapmotor" : a 3. függeléknek megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládból kiválasztott motor;

3.

"NCV" : egy tüzelőanyagnak a 3.2. pont meghatározása szerinti nettó fűtőértéke;

4.

"fajlagos tömegkibocsátás" : a teljes tömegkibocsátás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

5.

"fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás" : a teljes tüzelőanyag-fogyasztás és a motor teljes munkájának hányadosa egy meghatározott időszak alatt, g/kWh-ban kifejezve;

6.

"FCMC" : a tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa;

7.

"teljes terhelés" : a továbbított motornyomaték/-teljesítmény egy meghatározott fordulatszámnál, amikor a motor maximális kezelői parancs mellett működik;

8.

"Hulladékhő-visszanyerő rendszer" vagy "WHR-rendszer" : minden olyan berendezés, amely a kipufogógázból vagy a motorhűtő rendszerek munkafolyadékaiból származó energiát elektromos vagy mechanikai energiává alakítja át;

9.

"Külső kimenet nélküli WHR-rendszer" vagy "WHR_no_ext" : olyan WHR-rendszer, amely mechanikai energiát termel, és mechanikusan kapcsolódik a motor forgattyús tengelyéhez annak érdekében, hogy az általa generált energiát közvetlenül a motor forgattyús tengelyébe táplálja vissza;

10.

"Külső mechanikai kimenettel rendelkező WHR-rendszer" vagy "WHR_mech" : olyan WHR-rendszer, amely mechanikai energiát termel, és azt a jármű hajtásláncának a motortól eltérő más elemeibe vagy újratölthető tárolóba táplálja;

11.

"Külső elektromos kimenő teljesítményű WHR-rendszer" vagy "WHR_elec" : olyan WHR-rendszer, amely elektromos energiát termel, és azt a jármű elektromos áramkörébe vagy újratölthető tárolójába táplálja;

12.

"P_WHR_net" : a 3.1.6. pontnak megfelelően a WHR-rendszer által előállított hasznos teljesítmény;

13.

"E_WHR_net" : a WHR-rendszer által egy bizonyos időtartam alatt a P_WHR_net integrálásával előállított nettó energia.

Az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 3.1.5. és 3.1.6. szakaszában szereplő fogalommeghatározások nem alkalmazandók.

3. Általános követelmények

A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi laboratóriumi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet kalibrálásra és/vagy ellenőrzésre használnak, a nemzeti vagy a nemzetközi szabványokra visszavezethetőnek kell lennie.

A motorokat a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsaládokba kell csoportosítani. A 4.1. pont ismerteti, hogy mely vizsgálati meneteket kell végrehajtani egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából.

3.1. Vizsgálati feltételek

Egy adott, az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításának céljából végzett minden vizsgálati menetet ugyanazon a fizikai motoron kell végrehajtani, a motor teljesítménymérő fékpadjának és a motorrendszer beállításának bármely módosítása nélkül, a 4.2. pontban és a 3. függelékben meghatározott kivételektől eltekintve.

3.1.1. Laboratóriumi vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat a következő feltételeknek megfelelő környezeti viszonyok mellett kell végrehajtani a teljes vizsgálati menet folyamán:

(1) A laboratóriumi vizsgálati feltételeket leíró, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott "fa" paraméternek az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 0,96 ≤ fa ≤ 1,04.

(2) A motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott abszolút hőmérsékletének (Ta) az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 283 K ≤ Ta ≤ 303 K.

(3) A légköri nyomás kPa-ban kifejezett, az ENSZ 49. sz. előírása 4. mellékletének 6.1. szakaszával összhangban meghatározott értékének az alábbi határértékeken belül kell maradnia: 90 kPa ≤ ps ≤ 102 kPa.

Ha a vizsgálatokat olyan vizsgálókamrákban végzik, amelyek képesek az adott vizsgálati helyszínen uralkodó légkörtől eltérő légnyomási feltételek szimulálására, az alkalmazandó fa értéket a kondicionáló rendszernek a légköri nyomás szimulált értékeinek segítségével kell meghatároznia. A szimulált légköri nyomás ugyanezen referenciaértékét kell használni a beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében. A beszívott levegő és a kipufogógáz elvezetésére szolgáló útvonal, valamint minden más releváns motorrendszer esetében a szimulált légköri nyomás tényleges értékének a (3) alpontban meghatározott határértékeken belül kell maradnia.

Abban az esetben, ha az adott vizsgálati helyszínen a légkör környezeti nyomása meghaladja a 102 kPa felső határértéket, az e melléklet szerinti vizsgálatok továbbra is elvégezhetők. Ebben az esetben a vizsgálatokat a légkör fajlagos környezeti légnyomásával kell végrehajtani.

Abban az esetben, ha a vizsgálókamra képes arra, hogy a légköri viszonyoktól függetlenül szabályozza a motor által beszívott levegő hőmérsékletét, nyomását és/vagy páratartalmát, akkor ugyanazokat a paramétereket kell használni az összes olyan vizsgálati menet esetében, amelynek a célja egy adott, e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád tanúsítása.

3.1.2. A motor beépítése

A vizsgált motort a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3-6.6. szakaszával összhangban kell beépíteni.

Ha a motorrendszer üzemeltetéséhez szükséges (segéd)berendezéseket nem a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3. szakaszával összhangban építik be, akkor e melléklet alkalmazásában az összes mért motornyomaték-értéket korrigálni kell az ezen alkatrészek hajtásához szükséges teljesítménnyel, összhangban az ENSZ 49 sz. előírásának 4. mellékletének 6.3. szakaszával.

A motornyomaték- és teljesítményértékek ilyen korrekcióját akkor kell elvégezni, ha az ezen alkatrészeknek az adott motorműködési adatponton történő meghajtásához szükséges kiegészítő vagy hiányzó motornyomaték abszolút értékeinek összege meghaladja a 4.3.5.5. szakasz 1. bekezdésének b) pontja szerint meghatározott nyomatékbeli tűréshatárokat. Ha az ilyen motoralkatrészt szakaszosan működtetik, az adott alkatrész meghajtásához szükséges nyomatékértékeket egy megfelelő időtartamra vonatkozó átlagértékként kell meghatározni, amely a helyes műszaki megítélés alapján és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben tükrözi a tényleges üzemmódot.

Annak meghatározása céljából, hogy szükség van-e ilyen korrekcióra vagy sem, valamint a korrekció elvégzéséhez szükséges tényleges értékek megállapításához a következő motoralkatrészek azon energiafogyasztását, amely az ezen alkatrészek meghajtásához szükséges motornyomatékot eredményezi, e melléklet 5. függelékével összhangban kell meghatározni:

1. ventilátor;

2. a motorrendszer működtetéséhez szükséges elektromos hajtású (segéd)berendezések.

3.1.3. A forgattyúsházból származó kibocsátások

Zárt forgattyúsház esetében a gyártó biztosítja, hogy a motor forgattyúsházának szellőztető rendszere ne engedjen kartergázt a levegőbe. Ha a forgattyúsház nyitott, a kibocsátásokat meg kell mérni és a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.10. szakaszában meghatározott rendelkezéseket követve hozzá kell adni a kipufogócsőből származó kibocsátásokhoz.

3.1.4. Feltöltőlevegő-hűtővel felszerelt motorok

A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt feltöltőlevegő-hűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

A laboratóriumi feltöltőlevegő-hűtésnek az e rendelet szerinti vizsgálatok esetében meg kell felelnie a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.2. szakaszában meghatározott rendelkezéseknek.

3.1.5. A motor hűtőrendszere

1. A vizsgálati menetek alatt a próbapadon használt motorhűtő rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kP értékben határozták meg.

2. A motorhűtő rendszert a járműbe való beépítésre vonatkozó gyártói előírásoknak megfelelően termosztáttal kell felszerelni. Ha nem működő termosztát kerül beépítésre, vagy nincs termosztát, akkor a (3) alpontot kell alkalmazni. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

3. Ha nem használnak termosztátot, vagy nem működő termosztátot építettek be, a próbapadrendszernek tükröznie kell a termosztát viselkedését minden vizsgálati feltétel mellett. A hűtőrendszer beállítását a (4) alponttal összhangban kell elvégezni.

4. A motor hűtőközegének áramlási sebességét (vagy alternatív módon a hőcserélő motoroldalán a nyomáskülönbséget) és a motor hűtőközegének hőmérsékletét olyan értékre kell beállítani, amely jellemző a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra, amikor a motort a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett, teljesen nyitott helyzetben lévő motortermosztáttal járatják. Ez a beállítás határozza meg a hűtőközeg referencia-hőmérsékletét. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsítása céljából elvégzett összes vizsgálati menet esetében a hűtőrendszer beállítása nem módosítható sem a motoroldalon, sem a hűtőrendszer próbapadjának oldalán. A próbapad oldali hűtőközeg hőmérsékletét a helyes műszaki megítélés alapján észszerű mértékben állandó értéken kell tartani. A hőcserélő próbapad felőli oldalán a hűtőközeg nem haladhatja meg a névleges termosztátnyitási hőmérsékletet a hőcserélőt követő fázisban.

5. Egy CO2-motorcsaládon belül egy adott motor tanúsításának céljából végzett összes vizsgálati menet esetében a motor hűtőközegének hőmérsékletét a gyártó által megadott termosztátnyitási hőmérséklet névleges értéke és a hűtőközeg (4) alpont szerinti referencia-hőmérséklete között kell tartani, amint a motor hűtőközege a motor hidegindítását követően elérte a bejelentett termosztátnyitási hőmérsékletet.

6. A 4.3.3. pont szerint elvégzett hidegindításos WHTC-vizsgálat esetében az egyedi kezdeti feltételeket a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.6.1. és 7.6.2. szakasza határozza meg. Ha a termosztát viselkedésének (3) alpont szerinti szimulációját alkalmazzák, nem lehet hűtőközeg-áramlás a hőcserélőben mindaddig, amíg a motor hűtőközege a hidegindítást követően nem érte el a bejelentett névleges termosztátnyitási hőmérsékletet.

3.1.6. A WHR-rendszerek létrehozása

Ha a motor WHR-rendszerrel rendelkezik, a következő követelmények alkalmazandók.

3.1.6.1. A 3.1.6.2. pontban felsorolt paraméterek esetében a próbapadra történő felszerelés nem eredményezheti a WHR-rendszer jobb teljesítményét a rendszer által generált teljesítménnyel összefüggésben, mint a járműbe történő használat közbeni beszerelésre vonatkozó előírások. A próbapadon használt minden egyéb WHR-rendszert olyan körülmények között kell működtetni, amelyek jellemzőek a járműveken belüli, környezeti referenciafeltételek mellett történő alkalmazásra nézve. A WHR-rel összefüggő környezeti referenciafeltételeket a levegő hőmérséklete esetében 293 K, míg a nyomás esetében 101,3 kPa értékben határozták meg.

3.1.6.2. A motor vizsgálati összeállításának a többletenergiából a WHR-rendszerbe átvitt hőmérsékletet és energiatartalmat illetően a legrosszabb esetet kell tükröznie. A következő paramétereket úgy kell beállítani, hogy a legrosszabb esetet tükrözzék, és azokat az 1a. ábra szerint kell rögzíteni, és jelenteni kell az e melléklet 2. függelékében mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően:

a) Az utolsó utókezelő rendszer és a WHR-rendszerek (kazánok) munkafolyadékainak párologtatására szolgáló hőcserélők közötti, a motor után mért távolságnak (LEW) meg kell egyeznie legalább a WHR-rendszer gyártója által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxEW).

b) A kipufogógáz-áramban turbinával (turbinákkal) rendelkező WHR-rendszerek esetében a motor kimenete és a turbinába való belépés közötti távolságnak (LET) meg kell egyeznie legalább a WHR-rendszer gyártója által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxET).

c) A ciklikus folyamatban, munkafolyadék használatával működő WHR-rendszerek esetében: i. a bepárló és az expanziós egység közötti teljes csőhossznak (LHE) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxHE); ii. az expanziós egység és a hűtő közötti teljes csőhossznak (LEC) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxEC); iii. a kondenzátor és a bepárló közötti teljes csőhossznak (LCE) meg kell egyeznie legalább a gyártó által a járművekbe történő használat közbeni beszerelésre meghatározott legnagyobb távolsággal (LmaxCE); iv. a munkafolyadék pcond nyomásának a kondenzátorba való belépés előtt meg kell felelnie a járművekben a környezeti referenciafeltételek mellett történő használat közbeni alkalmazásnak, de semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint a vizsgálókamrában lévő környezeti nyomás mínusz 5 kPa, kivéve, ha a gyártó bizonyítja, hogy alacsonyabb nyomás tartható fenn a jármű teljes élettartama alatt a használat közben; v. a WHR kondenzátor hűtésére szolgáló próbapadon a hűtési teljesítményt a Pcool = k × (tcond - 20 °C) maximális értékre kell korlátozni. A Pcool értéket vagy a munkafolyadék oldalán, vagy a próbapad hűtőközeg felőli oldalán kell mérni. Ahol a tcond a folyadék kondenzációs hőmérséklete (°C-ban) pcond teljesítmény mellett k = f0 + f1 × Vc. ahol: Vc a motor lökettérfogata literben (két tizedesjegyre kerekítve) f0 = 0,6 kW/K f1 = 0,05 kW/(K*l); vi. A próbapadon lévő WHR-kondenzátor hűtéséhez folyadékhűtés, illetve léghűtés egyaránt megengedett. Léghűtéses kondenzátor esetében a rendszert a fenti 3.1.6.1. alpontban meghatározott környezeti referenciafeltételek biztosítása mellett (adott esetben) ugyanazzal a ventilátorral kell hűteni, mint amelyet a járműbe szereltek, továbbá. Léghűtéses kondenzátor esetében a fenti v. alpontban meghatározott hűtésiteljesítmény-korlátozást kell alkalmazni, ahol a tényleges hűtési teljesítményt a fűtőkondenzátor munkafolyadék oldalán kell mérni. Ha ezen ventilátor meghajtásához szükséges áramot külső áramforrás biztosítja, akkor a hasznos teljesítménynek az alábbi f) alpont szerinti meghatározásakor a ventilátor által ténylegesen felvett teljesítményt kell a WHR-rendszerhez leadott teljesítménynek tekinteni. 1a. ábra A motorvizsgálatokhoz használt WHR-alkatrészek legkisebb és legnagyobb távolságának meghatározása

d) A kipufogó- vagy hűtőrendszerből hőenergiát gyűjtő egyéb WHR-rendszereket a c) alpont rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. A c) pontban említett "bepárló" arra a hőcserélőre vonatkozik, amely a többlethőt a WHR-készülékbe adja át. A c) alpontban szereplő "expanziós egység" az energiát átalakító berendezésre vonatkozik.

e) A WHR-rendszerek valamennyi csőátmérőjének meg kell egyeznie vagy kisebbnek kell lennie a használatra meghatározott átmérőnél.

f) WHR_mech rendszerek esetében a nettó mechanikai teljesítményt a 60 km/h sebességre várható motorfordulatszámon kell mérni. Ha várhatóan különböző sebességáttételeket alkalmaznak, a fordulatszámot ezen sebességáttételek átlagával kell kiszámítani. A WHR-rendszer által előállított mechanikai vagy villamos energiát a 2. táblázatban meghatározott követelményeknek megfelelő mérőberendezéssel kell mérni. i. A nettó elektromos teljesítmény a WHR-rendszer által a külső energianyelőnek vagy újratölthető tárolónak szolgáltatott elektromos teljesítmény összege, mínusz a külső áramforrásból vagy újratölthető tárolóból a WHR-rendszerbe szolgáltatott elektromos teljesítmény. A nettó elektromos teljesítményt egyenáramú teljesítményként kell mérni, azaz a váltakozó áramúról egyenáramra történő átváltás után. ii. A nettó mechanikai teljesítmény a WHR-rendszer által a külső áramnyelőnek vagy (adott esetben) újratölthető tárolónak szolgáltatott mechanikai teljesítmény összege, mínusz a WHR-rendszerbe külső áramforrásból vagy újratölthető tárolóból szolgáltatott mechanikai teljesítmény. iii. A használatban lévő jármű működéséhez szükséges valamennyi elektromos és mechanikai átviteli rendszert fel kell szerelni a motorvizsgálat alatti méréshez (pl. kardántengelyek vagy szíjhajtások a mechanikus csatlakozáshoz, AC/DC átalakítók és DC/DC feszültségtranszformátorok). Ha a járműben alkalmazott átviteli rendszer nem része a vizsgálati összeállításnak, a mért nettó elektromos vagy mechanikai teljesítményt ennek megfelelően csökkenteni kell az egyes különálló átviteli rendszerekre vonatkozó általános hatékonysági tényezővel való szorzással. Az összeállításban nem szereplő átviteli rendszerekre a következő általános hatékonysági értékeket kell alkalmazni: 1. táblázat A WHR-teljesítmény átviteli rendszereinek általános hatékonysági értékei Sebességváltó típusa A WHR-teljesítmény hatékonysági tényezője Hajtómű fokozat 0,96 Szíjhajtás 0,92 Lánchajtás 0,94 DC/DC átalakító 0,95

3.2. Tüzelőanyagok

A vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. Az 1. táblázatban felsorolt referencia-tüzelőanyagok tulajdonságai azonosak az 582/2011/EU bizottsági rendelet IX. mellékletében meghatározottakkal.

Annak biztosítására, hogy ugyanazt a tüzelőanyagot használják minden egyes olyan vizsgálati menet során, amelyet egy adott CO2-motorcsalád tanúsítása céljából végeznek, nem kerülhet sor a tartály újratöltésére, illetve a motorrendszert ellátó másik tartályra történő átkapcsolásra. Kivételes esetben az ilyen újratöltés vagy átkapcsolás engedélyezhető, amennyiben biztosítható, hogy a pótlólagos tüzelőanyag pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az előzőleg használt tüzelőanyag (azonos gyártási tétel).

A felhasznált tüzelőanyag NCV-jét két különálló, az 1. táblázatban az egyes tüzelőanyag-típusok tekintetében meghatározott szabványok szerint elvégzett méréssel kell meghatározni. A két különálló mérést két eltérő, a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie. A mérést végző laboratóriumnak meg kell felelnie az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. A jóváhagyó hatóság gondoskodik arról, hogy az NCV meghatározásához használt tüzelőanyag-mintát az összes vizsgálati menethez használt tüzelőanyag-tételből vegyék.

Ha a külön mért két NCV-érték grammonként több mint 440 Joule-lal eltér, akkor a meghatározott értékek érvénytelenek, és a mérési intézkedéseket meg kell ismételni.

A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.

Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV 1. táblázat szerinti meghatározására vonatkozó szabványok tartalmazzák a fűtőértéknek a tüzelőanyag összetétele alapján történő kiszámítását. A gáznemű tüzelőanyagnak az NCV meghatározásához használt összetételét a gáznemű referencia-tüzelőanyagnak a tanúsítási vizsgálatok során használt tétele elemzéséből kell venni. A gáznemű tüzelőanyag NCV-meghatározáshoz használt összetételének meghatározását a tanúsítványt kérelmező gyártótól független laboratóriumnak kell elvégeznie egyetlen elemzéssel. Gáznemű tüzelőanyagok esetében az NCV-t ennek az egyetlen elemzésnek az alapján kell meghatározni, nem pedig két különálló mérés átlagaként.

A tüzelőanyaggrammonként legfeljebb 440 Joule-lal eltérő, két külön mért NCV-érték átlagát MJ/kg-ban kifejezve kell dokumentálni, az ASTM E 29-06 szabvány szerint két tizedesjegyig kerekítve.

1. táblázat

Vizsgálati referencia-tüzelőanyag

Tüzelőanyag típusa/motor típusaReferencia-tüzelőanyag típusaAz NCV (nettó fűtőérték) meghatározásához használt szabvány
Dízel / kompressziós gyújtásB7legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1
(ASTM D4809 az ajánlott)
Etanol / kompressziós gyújtásED95legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1
(ASTM D4809 az ajánlott)
Benzin / szikragyújtásE10legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1
(ASTM D4809 az ajánlott)
Etanol / szikragyújtásE85legalább ASTM D240 vagy DIN 59100-1
(ASTM D4809 az ajánlott)
LPG / szikragyújtásLPG, „B” tüzelőanyagASTM 3588 vagy DIN 51612
Földgáz / szikragyújtás vagy földgáz/ kompressziós gyújtásG25 vagy GRISO 6976 vagy ASTM 3588

3.2.1. Vegyes üzemű motor esetében a vizsgált motorrendszerekhez a megfelelő referencia-tüzelőanyagot az 1. táblázatban felsorolt tüzelőanyag-típusok közül kell kiválasztani. A két referencia-tüzelőanyag egyikének mindig B7-nek, a másik referencia-tüzelőanyagnak pedig a G25, GR vagy LPG, "B" tüzelőanyagnak kell lennie.

A 3.2. pontban megállapított alapvető rendelkezéseket a két kiválasztott tüzelőanyag mindegyikére külön-külön kell alkalmazni.

3.3. Kenőanyagok

Az e melléklet szerint végrehajtott összes vizsgálati menet esetében kenőolajként olyan, kereskedelmi forgalomban kapható olajat kell használni, amely korlátlan gyártói jóváhagyással rendelkezik az ENSZ 49 sz. előírása 8. mellékletének 4.2. szakaszában meghatározott rendes üzemi feltételek mellett. Olyan kenőanyagok, amelyek használata a motorrendszer bizonyos különleges működési feltételeire korlátozódik, vagy amelyek szokatlanul rövid olajcsere-intervallummal rendelkeznek, nem használhatók az e melléklet szerinti vizsgálati menetek céljából. A kereskedelmi forgalomban kapható olaj semmilyen módon nem módosítható, és nem adhatók hozzá adalékanyagok.

Egy adott CO2-motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságainak tanúsítása céljából végzett valamennyi vizsgálati menetet ugyanolyan típusú kenőolajjal kell elvégezni.

3.4. Tüzelőanyagáram-mérő rendszer

A tüzelőanyagáram-mérő rendszernek rögzítenie kell a teljes motorrendszer által fogyasztott valamennyi tüzelőanyag-áramot. A motorhengerekben nem közvetlenül az égési folyamathoz szállított további tüzelőanyag-áramokat minden végrehajtott vizsgálati menet esetében a tüzelőanyag-áram jelében kell feltüntetni. A motorrendszer működéséhez nem szükséges további tüzelőanyag-befecskendezőket (például hidegindító berendezéseket) az összes végrehajtott vizsgálati menet során le kell csatlakoztatni a tüzelőanyag-ellátó vezetékről.

3.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a tüzelőanyag-áramot a 3.4. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell mérni.

3.5. A mérőberendezésekre vonatkozó előírások

A mérőberendezéseknek meg kell felelniük az ENSZ 49 sz. előírása 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelményeknek.

Az ENSZ 49 sz. előírása 4. mellékletének 9. szakaszában meghatározott követelmények ellenére a 2. táblázatban felsorolt mérőrendszereknek meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott határértékeknek.

2. táblázat

A mérőrendszerekre vonatkozó követelmények

Linearitás
MérőrendszerÁllandó
| xmin × (a1 – 1) + a0 |
a1
meredekség
Becslés standard hibája (SEE)Determinációs együttható
r2
Pontosság (1)Felfutási idő (2)
Motorfordulatszám≤ 0,2 % max. kalibrálás (3)0,999 – 1,001≤ 0,1 % max. kalibrálás (3)≥ 0,9985a fordulatszám mért értékének 0,2 %-a vagy max. kalibrálásának 0,1 %-a (3), amelyik nagyobb≤ 1 s
Motornyomaték≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)0,995 – 1,005≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)≥ 0,995a nyomaték mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb≤ 1 s
A tüzelőanyag-tömegáram folyékony tüzelőanyagok esetében≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)0,995 – 1,005≤ 0,5 % max. kalibrálás (3)≥ 0,995a tömegáram mért értékének 0,6 %-a vagy max. kalibrálásának 0,3 %-a (3), amelyik nagyobb≤ 2 s
A tüzelőanyag-tömegáram gáznemű tüzelőanyagok esetében≤ 1 % max. kalibrálás (3)0,99 – 1,01≤ 1 % max. kalibrálás (3)≥ 0,995a tömegáram mért értékének 1 %-a vagy max. kalibrálásának 0,5 %-a (3), amelyik nagyobb≤ 2 s
Villamosenergia-ellátás≤ 1 % max. kalibrálás (3)0,98 – 1,02≤ 2 % max. kalibrálás (3)≥ 0,990nincs adat≤ 1 s
Elektromos áram≤ 1 % max. kalibrálás (3)0,98 – 1,02≤ 2 % max. kalibrálás (3)≥ 0,990nincs adat≤ 1 s
Feszültség≤ 1 % max. kalibrálás (3)0,98 – 1,02≤ 2 % max. kalibrálás (3)≥ 0,990nincs adat≤ 1 s
A WHR-rendszer szempontjából releváns hőmérséklet≤ 1,5 % max.
kalibrálás(3)
0,98–1,02≤ 2 % max. kalibrálás (3)≥ 0,980nincs adat≤ 10 s
A WHR-rendszer szempontjából releváns nyomás≤ 1,5 % max.
kalibrálás(3)
0,98–1,02≤ 2 % max. kalibrálás (3)≥ 0,980nincs adat≤ 3 s
A WHR-rendszer szempontjából releváns elektromos teljesítmény≤ 2 % max.
kalibrálás(3)
0,97–1,03≤ 4 % max kalibrálás (3)≥ 0,980nincs adat≤ 1 s
A WHR-rendszer szempontjából releváns mechanikai teljesítmény≤ 1 % max.
kalibrálás(3)
0,995–1,005≤ 1,0 % max. kalibrálás (3)≥ 0,99a teljesítmény mért értékének 1,0 %-a vagy max. kalibrálásának 0,5 %-a(3), amelyik nagyobb≤ 1 s
(1)
„Pontosság”: a gázelemző berendezés által mért érték eltérése egy olyan referenciaértéktől, amely visszavezethető valamely nemzeti vagy nemzetközi szabványra. (2)
„Felfutási idő”: a gázelemző berendezés által mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válaszjel megjelenése között eltelő idő (t90 – t10). (3)
A „max. kalibrálás” értékeknek az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legnagyobb előrejelzett érték 1,1-szeresének kell lenniük.

Vegyes üzemű motorok esetében a folyékony és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőanyag-tömegáramát mérő rendszerre alkalmazandó "maximális kalibrációs" értéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. A tüzelőanyag-típusnak, amelyre vonatkozóan a tüzelőanyag-tömegáramot a 2. táblázatban meghatározott követelmények ellenőrzése alá tartozó mérőrendszerrel kell meghatározni, az elsődleges tüzelőanyagnak kell lennie. A másik tüzelőanyag-típus a másodlagos tüzelőanyag.

2. A másodlagos tüzelőanyag valamennyi vizsgálati menet során várható legnagyobb előrejelzett értékét át kell számítani az elsődleges tüzelőanyag valamennyi vizsgálati menete alatt várható legnagyobb értékre az alábbi egyenlet alkalmazásával: mf* mp,seco = mfmp,seco × NCVseco / NCVprim ahol: mf* mp,seco = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának értéke átszámítva az elsődleges tüzelőanyagra mfmp,seco = az alternatív tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának másodlagos tüzelőanyag NCVprim = Az elsődleges tüzelőanyag NCV-je a 3.2. pont szerint meghatározva [MJ/kg] NCVseco = A másodlagos tüzelőanyag NCV-je a 3.2. pont szerint meghatározva [MJ/kg]

3. Az összes vizsgálati menet során várható legnagyobb előrejelzett mfmp,overall összértéket a következő egyenlettel kell meghatározni: mfmp,overall = mfmp,prim + mf* mp,seco ahol: mfmp,prim = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának elsődleges tüzelőanyagok mf* mp,seco = a másodlagos tüzelőanyag legnagyobb előrejelzett tömegáramának

4. A "max. calibration" értékek a fenti 3. alponttal összhangban meghatározott várható legnagyobb előrejelzett mfmp,overall összérték 1,1-szerese. Az "xmin", amelyet a 2. táblázatban szereplő állandó érték kiszámításához használnak, az adott mérőrendszer esetében minden vizsgálati menet során a várható legkisebb előrejelzett érték 0,9-szerese kell, hogy legyen. A 2. táblázatban felsorolt mérőrendszerek jelátviteli frekvenciája - a tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer kivételével - legalább 5 Hz kell, hogy legyen (≥ 10 Hz ajánlott). A tüzelőanyag tömegáramának mérésére szolgáló rendszer jelátviteli frekvenciája legalább 2 Hz kell, hogy legyen.

Minden mérési adatot legalább 5 Hz-es mintafrekvenciával (≥ 10 Hz ajánlott) kell rögzíteni.

3.5.1. A mérőberendezések ellenőrzése

Minden egyes mérőrendszer esetében el kell végezni a 2. táblázatban meghatározott elvárt követelmények ellenőrzését. A mérőrendszerbe legalább 10, a 3.5. pont szerint meghatározott xmin és "max. kalibrálás" érték közé eső referenciaértéket kell betáplálni, és a mérőrendszer válaszát kell mért értékként rögzíteni.

A linearitás ellenőrzéséhez a mért értékeket a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 3. függelékének A.3.2. szakasza szerinti legkisebb négyzetek módszere segítségével végrehajtott lineáris regresszióval kell összehasonlítani a referenciaértékekkel.

4. A vizsgálati eljárás

Minden mérési adatot a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha e melléklet másként rendelkezik.

4.1. A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

A 3. táblázat áttekintést nyújt az összes olyan elvégzendő vizsgálati menetről, amely egy adott, a 3. függelékkel összhangban meghatározott CO2-motorcsalád tanúsításához szükséges.

A 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének 4.3.2. pont szerinti rögzítését el kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a 4.3.5. pont szerinti tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe-felvételi ciklust és a motor visszahajtási jelleggörbéjének a 4.3.2. pont szerinti rögzítését kiegészítő jelleggel kell elvégezni az adott motor esetében.

3. táblázat

A végrehajtandó vizsgálati menetek áttekintése

Vizsgálati menetHivatkozott pontA CO2-alapmotor esetében végrehajtandóA CO2-motorcsalád egyéb motorjai esetében végrehajtandó
A motor teljes terhelésének jelleggörbéje4.3.1.igenigen
A motor visszahajtási jelleggörbéje4.3.2igennem
WHTC-vizsgálat4.3.3.igenigen
WHSC-vizsgálat4.3.4.igenigen
A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa4.3.5igennem

4.2. A motorrendszer megengedett módosításai

A motor alapjáratifordulatszám-szabályozója célértékének a motor elektronikus vezérlőegységében alacsonyabb értékre történő módosítását lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálati menethez, amely során előfordul alapjárati működés, annak érdekében, hogy megakadályozzák a motor alapjáratifordulatszám-szabályozója és a próbapad sebességszabályozója közötti interferenciát.

4.2.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A vegyes üzemű motorokat a 4.3. pont szerint végzett valamennyi vizsgálati menet során vegyes üzemmódban kell üzemeltetni. Ha a vizsgálati menet közben karbantartási üzemmódra váltanak, az adott vizsgálati menet során rögzített összes adat érvénytelen.

4.3. Vizsgálati menetek

4.3.1. A motor teljes terhelésének jelleggörbéje

A motor teljes terhelésének jelleggörbéjét a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1-7.4.5. szakaszával összhangban kell rögzíteni.

4.3.2. A motor visszahajtási jelleggörbéje

A motor visszahajtási jelleggörbéjének e pont szerinti rögzítését a 3. függelék szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját kivéve minden más motornál ki kell hagyni. A 6.1.3. pontnak megfelelően a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített visszahajtási jelleggörbe az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandó.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a motor visszahajtási jelleggörbéjének rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor visszahajtási jelleggörbéjét 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.7. szakaszában szereplő b) opcióval összhangban kell rögzíteni. E vizsgálatnak kell meghatároznia a motornak a maximális és minimális jelleggörbe-felvételi fordulatszám között, minimális kezelői parancs mellett történő visszahajtásához szükséges negatív nyomatékot.

A vizsgálatot közvetlenül a teljes terhelés jelleggörbéjének 4.3.1. pont szerinti felvétele után kell lefolytatni. A gyártó kérésére a visszahajtási jelleggörbe külön is rögzíthető. Ebben az esetben a teljes terhelés jelleggörbéjének a 4.3.1. pont szerint végrehajtott vizsgálati menete végén rögzíteni kell a motorolaj hőmérsékletét, és a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára kielégítően bizonyítania kell, hogy a motorolaj hőmérséklete a visszahajtási jelleggörbe kiindulási pontján megfelel a fent említett hőmérsékletnek (± 2K).

A motor visszahajtási jelleggörbéjére vonatkozó vizsgálati menet kezdetén a motort minimális kezelői parancs mellett, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában meghatározott maximális jelleggörbe-felvételi fordulatszámnál kell üzemeltetni. Mihelyt a visszahajtási nyomatékérték legalább 10 másodpercig az átlagértékének ±5 %-os tartományán belül stabilizálódott, meg kell kezdeni az adatrögzítést, és a motor fordulatszámát 8 ± 1 ford./perc/s átlagos sebességgel kell csökkenteni a legnagyobb jelleggörbe-felvételi sebességtől a legkisebb felé haladva, amelyek 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.3. szakaszában vannak meghatározva.

4.3.2.1. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech és a WHR_elec rendszerek esetében a motor visszahajtási jelleggörbére vonatkozó adatrögzítés nem kezdődhet meg addig, amíg a WHR-rendszer által generált mechanikai vagy elektromos teljesítmény leolvasott értéke legalább 10 másodpercig az átlagérték ± 10 %-os tartományán belül stabilizálódott.

4.3.3. WHTC-vizsgálat

A WHTC-vizsgálatot a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A súlyozott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletének 5. pontja szerinti vonatkozó határértékeknek.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

4.3.3.1. Mérési jelek és adatrögzítés

A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.

4.3.3.2. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech rendszerek esetében a mechanikus P_WHR_net értéket, a WHR_elec rendszerek esetében pedig a 3.1.6. pont szerinti elektromos P_WHR_net értéket kell rögzíteni.

4.3.4. WHSC-vizsgálat

A WHSC-vizsgálatot a 49. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének megfelelően kell elvégezni. A kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük az 595/2009/EK rendeletben meghatározott határértékeknek.

A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletének 5. pontja szerinti vonatkozó határértékeknek.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a referenciaciklus visszaszámításához és a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

4.3.4.1. Mérési jelek és adatrögzítés

A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pont szerint felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot is rögzíteni kell.

4.3.4.2. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

A WHR_mech rendszerek esetében a mechanikus P_WHR_net értéket, a WHR_elec rendszerek esetében pedig a 3.1.6. pont szerinti elektromos P_WHR_net értéket kell rögzíteni.

4.3.5. A tüzelőanyag-fogyasztás jelleggörbe-felvételi ciklusa (FCMC)

A tüzelőanyag-fogyasztás e pont szerinti jelleggörbe-felvételi ciklusát (FCMC) ki kell hagyni minden olyan motor esetében, amely nem a CO2-motorcsalád CO2-alapmotorja. A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan rögzített tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe adatai az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes motor esetében alkalmazandók.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe rögzítését kiegészítő jelleggel el kell végezni az adott motor esetében.

A motor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéjét egy sor, a 4.3.5.2. pont szerint meghatározott állandósult üzemállapotú adatpontban kell mérni. E jelleggörbe mérőszámai a g/h-ban kifejezett tüzelőanyag-fogyasztás, a ford./percben kifejezett motorfordulatszám és az Nm-ben kifejezett motornyomaték.

4.3.5.1. A megszakítások kezelése az FCMC alatt

Ha az utókezelő rendszerben regenerációs esemény következik be az FCMC során azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen. A regenerációs eseményt el kell végezni, majd az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint folytatni kell.

Ha váratlan megszakítás, üzemzavar vagy hiba következik be az FCMC során, akkor az adott motorfordulatszám-üzemmódban végzett minden mérés érvénytelen, és a gyártónak a folytatáshoz az alábbi lehetőségek egyikét kell választania:

1. az eljárást a 4.3.5.1.1. pontban leírtak szerint kell folytatni;

2. az egész FCMC-t meg kell ismételni a 4.3.5.4. és a 4.3.5.5. ponttal összhangban.

4.3.5.1.1. Az FCMC folytatására vonatkozó rendelkezések

A motort a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni. A bemelegedés után a motort 20 percen keresztül, a 9. üzemmódban történő üzemeltetéssel kell előkondicionálni, a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a 9. üzemmód referenciaértékeinek a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerinti visszaszámításához.

Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékeit 20-46 másodpercen belül lineárisan kell módosítani a legmagasabb nyomatékbeállítási célértékre azon motorfordulatszám-beállítási célérték mellett, amely eggyel magasabb annál a motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol az FCMC megszakadása történt. Ha a beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.

A stabilizációhoz a motor működését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni a mérési értékek rögzítése nélkül.

Amikor eléri a legnagyobb nyomatékbeállítási célértéket annál az adott motorfordulatszám-beállítási célértéknél, ahol a megszakadás bekövetkezett, a mérési értékek rögzítését e ponttól, a 4.3.5.5. pontban meghatározott vizsgálati program szerint kell folytatni.

4.3.5.2. A beállítási célértékek rácsa

A beállítási célértékek rácsát normált módon rögzítik, és 10 motorfordulatszám-beállítási célértékből, valamint 11 nyomatékbeállítási célértékből áll. A normált beállítási értékeknek a vizsgált egyedi motorra vonatkozó motorfordulatszám- és nyomatékbeállítási értékek tényleges célértékére történő átszámítását az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell elvégezni.

4.3.5.2.1. A motorfordulatszám-beállítási célértékek meghatározása

A 10 motorfordulatszám-beállítási célértéket 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célérték és 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célérték adja.

Az nidle, nlo, npref, n95h és nhi motorfordulatszámokat az e melléklet 3. függeléke szerint meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéjéből kell meghatározni, a jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásainak 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.4.6. szakaszával összhangban történő alkalmazásával.

Az n57 motorfordulatszámot a következő egyenlettel kell meghatározni:

n57 = 0,565 × (0,45 × nlo + 0,45 × npref + 0,1 × nhi - nidle) × 2,0327 + nidle

A 4 alapszintű motorfordulatszám-beállítási célértéket a következőképpen kell meghatározni:

1. 1. alapszintű motorfordulatszám: nidle

2. 2. alapszintű motorfordulatszám: nA = n57 - 0,05 × (n95h - nidle)

3. 3. alapszintű motorfordulatszám: nB = n57 + 0,08 × (n95h - nidle)

4. 4. alapszintű motorfordulatszám: n95h

A motorfordulatszám-beállítási értékek közötti lehetséges távolságokat a következő egyenletekkel kell meghatározni:

1. dnidleA_44 = (nA - nidle) / 4

2. dnB95h_44 = (n95h - nB) / 4

3. dnidleA_35 = (nA - nidle) / 3

4. dnB95h_35 = (n95h - nB) / 5

5. dnidleA_53 = (nA - nidle) / 5

6. dnB95h_53 = (n95h - nB) / 3

A két szakasz közötti lehetséges eltérések abszolút értékeit a következő egyenletekkel kell meghatározni:

1. dn44 = ABS(dnidleA_44 - dnB95h_44)

2. dn35 = ABS(dnidleA_35 - dnB95h_35)

3. dn53 = ABS(dnidleA_53 - dnB95h_53)

A 6 kiegészítő motorfordulatszám-beállítási célértéket a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. Ha a dn44 kisebb vagy egyenlő (dn35 + 5), és kisebb vagy egyenlő (dn53 + 5), akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy mindkét tartományt - amelyek egyike az nidle-től az nA-ig, a másik pedig az nB-től az n95h-ig tart - 4 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

2. Ha (dn35 + 5) kisebb, mint dn44, és dn35 kisebb, mint dn53, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

3. Ha (dn53 + 5) kisebb, mint dn44, és dn53 kisebb, mint dn35, akkor a 6 kiegészítő cél-motorfordulatszámot úgy kell meghatározni, hogy az nidle-től az nA-ig tartó tartományt 5 egyenlő távolságra lévő szakaszra, míg az nB-től n95h-ig tartó tartományt 3 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Az 1. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám-beállítási célértékek fenti (1) alpont szerinti meghatározását.

1. ábra

A fordulatszám-beállítási értékek meghatározása

4.3.5.2.2. A nyomatékbeállítási célértékek meghatározása

A 11 nyomatékbeállítási célértéket 2 alapszintű nyomatékbeállítási célérték és 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célérték adja. A 2 alapszintű nyomatékbeállítási célértéket a nulla motornyomaték és a 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott CO2-alapmotor legnagyobb teljes terhelése határozza meg (legnagyobb össznyomaték: Tmax_overall). A 9 kiegészítő nyomatékbeállítási célértéket úgy határozzák meg, hogy a nulla nyomatéktól a legnagyobb össznyomatékig (Tmax_overall) tartó tartományt 10 egyenlő távolságra lévő szakaszra osztják fel.

Egy adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett minden olyan nyomatékbeállítási célértéket, amely meghaladja az adott motorfordulatszám-beállítási célérték mellett a (4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbe alapján meghatározott) teljes terheléshez tartozó nyomatékérték mínusz a Tmax_overall 5 %-a által meghatározott határértéket, az adott motorfordulatszám-beállítási célérték melletti egyetlen teljes terheléshez tartozó nyomatékbeállítási célértékkel kell helyettesíteni. E helyettesítő beállítási értékeket csak egyszer kell megmérni a 4.3.5.5. pont szerint meghatározott FCMC vizsgálati program során. A 2. ábra példaként szemlélteti a nyomatékbeállítási célértékek meghatározását.

2. ábra

A nyomatékbeállítási értékek meghatározása

4.3.5.3. Mérési jelek és adatrögzítés

Az alábbi mérési adatokat kell rögzíteni:

1. motorfordulatszám;

2. a 3.1.2. pont szerint korrigált motornyomaték;

3. az egész motorrendszer által a 3.4. ponttal összhangban fogyasztott tüzelőanyag-tömegáram;

4. gáz-halmazállapotú szennyező anyagok 49. számú ENSZ-előírás fogalommeghatározásai szerint. A szilárd szennyezőanyagokat és ammóniakibocsátásokat nem szükséges az FCMC vizsgálati menet során ellenőrizni.

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok mérését 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.5.1., 7.5.2., 7.5.3., 7.5.5., 7.7.4., 7.8.1., 7.8.2., 7.8.4. és 7.8.5. szakaszával összhangban kell végrehajtani.

49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.8.4. szakasza alkalmazásában a hivatkozott pontban szereplő "vizsgálati ciklus" kifejezés a 4.3.5.4. pont szerinti előkondicionálástól a vizsgálat 4.3.5.5. ponttal összhangban történő befejezéséig tartó teljes programot jelenti.

4.3.5.3.1. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges követelmények

For WHR_mech systems the mechanical P_WHR_net and for WHR_elec systems the electrical P_WHR_net in accordance with point 3.1.6 shall be recorded.

4.3.5.4. A motorrendszer előkondicionálása

A hígítórendszert (amennyiben van ilyen) és a motort a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.1. szakaszában leírtak szerint kell elindítani és bemelegíteni.

A bemelegítés befejezése után a motort és a mintavevő rendszert elő kell kondicionálni a motor 20 percen keresztül, 9. üzemmódban történő üzemeltetése révén, a 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.2.2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottak szerint, a hígítórendszer egyidejű működtetésével.

A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell a 9. üzemmód referenciaértékeinek visszaszámításához használni, a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint.

Közvetlenül az előkondicionálás befejezése után a motor fordulatszámának és nyomatékának célértékét lineárisan kell változtatni 20 és 46 másodperc között, hogy megfeleljenek a vizsgálati program 4.3.5.5. pont szerinti első beállítási célértékének. Ha az első beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni.

4.3.5.5. A vizsgálati program

A vizsgálati program állandósult beállítási célértékekből áll, minden egyes beállítási célértéknél meghatározott motorfordulatszámmal és -nyomatékkal a 4.3.5.2. pontnak megfelelően, és meghatározott üzemmódok közötti átmenetekkel az egyik beállítási célértékről a másikra történő elmozduláshoz.

A legmagasabb nyomatékbeállítási célértéket minden egyes cél-motorfordulatszám esetében maximális kezelői paranccsal kell elérni.

Az első beállítási célérték a legmagasabb motorfordulatszám-beállítási célértéknél és a legmagasabb nyomatékbeállítási célértéknél van meghatározva.

A következő lépéseket kell elvégezni az összes beállítási célérték lefedése érdekében:

1. A motort 95 ± 3 másodpercig kell működtetni minden egyes beállítási célértéknél. Minden egyes beállítási célértéknél az első 55 ± 1 másodperces időszak stabilizációs időszaknak tekintendő. A következő 30 ± 1 másodperces időtartam alatt a motort az alábbiak szerint kell szabályozni: a) A motor fordulatszámának átlagát a motorfordulatszám-beállítási célértéken, a legmagasabb cél-motorfordulatszám ±1 %-os tartományon belül kell tartani. b) A teljes terhelésű pontok kivételével a motornyomaték átlagértékét a nyomatékbeállítási célértéken kell tartani, egy legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) ±20 Nm vagy ±2 % tűréshatáron belül, attól függően, hogy melyik a nagyobb. A 4.3.5.3. pont szerinti rögzített értékeket átlagértékként kell tárolni a 30 ± 1 másodperces időtartam alatt. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni. Ezen időtartam alatt meg kell őrizni a motor beállítási célértékét.

2. Miután valamelyik beállítási célértéknél a mérés befejeződött, a motor fordulatszámának célértékét a motorfordulatszám-beállítási célérték ±20 ford./percen belüli állandó értéken kell tartani, és a nyomaték célértékét lineárisan kell csökkenteni 20±1 másodpercen belül, hogy megfeleljen a következő alacsonyabb nyomatékbeállítási célértéknek. Ezután a mérést az (1) alpont szerint kell elvégezni.

3. Miután nulla nyomatékbeállítási értéket mértünk az 1. alpontban, a motorfordulatszám-célt lineárisan le kell csökkenteni az eggyel alacsonyabb motorfordulatszám-beállítási célértékre, ugyanakkor 20-46 másodpercen belül a kezelői parancsot lineárisan növelni kell a legmagasabb célértékre. Ha a következő beállítási célértéket kevesebb mint 46 másodperc alatt éri el, a 46 másodpercig fennmaradó időtartamot a stabilizációra kell használni. Ezután a mérést az 1. alpont szerinti stabilizációs eljárás elindításával kell elvégezni, majd ezt követően a nyomatékbeállítási célértékeket állandó cél-motorfordulatszámon a 2. alpont szerint kell kiigazítani.

A 3. ábra bemutatja a fenti (1) alpont szerinti vizsgálat minden egyes mérési beállítási értékénél végrehajtandó három különböző lépést.

3. ábra

Az egyes mérési beállítási értékeknél végrehajtandó lépések

A 4. ábra példaként szemlélteti a vizsgálat során követendő állandósult mérési beállítási értékek sorrendjét.

4. ábra

Állandósult mérési beállítási értékek sorrendje

4.3.5.6. Az adatok értékelése a kibocsátás ellenőrzéséhez

A 4.3.5.3. pont szerinti gáz-halmazállapotú szennyező anyagokat az FCMC során ellenőrizni kell. A 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6. szakasza szerinti jellemző motorfordulatszámok fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

4.3.5.6.1. Az ellenőrzési tartomány meghatározása

Az FCMC során a kibocsátások ellenőrzésének ellenőrzési tartományát a 4.3.5.6.1.1. és a 4.3.5.6.1.2. ponttal összhangban kell meghatározni.

4.3.5.6.1.1. Az ellenőrzési tartomány motorfordulatszám-tartománya

1. Az ellenőrzési tartományhoz a motorfordulatszám-tartományt az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.

2. Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely nagyobb, mint az összesített sebességeloszlás 30. percentilise, vagy egyenlő azzal, amelyet a növekvő sorrendbe állított összes motorfordulatszámból - beleértve az alapjárati fordulatszámot is - kell meghatározni, a 4.3.3. pont (n30) szerint, a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje tekintetében elvégzett melegindításos WHTC-vizsgálati ciklus során.

3. Az ellenőrzési tartománynak tartalmaznia kell minden olyan motorfordulatszámot, amely kisebb a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott nhi értéknél, vagy egyenlő azzal.

4.3.5.6.1.2. Motornyomaték- és motorteljesítmény-tartomány az ellenőrzési tartomány esetében

1. Az ellenőrzési tartományhoz a motornyomaték-tartomány alsó határát a CO2-motorcsalád összes motorja közül a legalacsonyabb minősítésű motornak a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje alapján kell meghatározni.

2. Az ellenőrzési tartományba beletartozik minden olyan motorterhelési pont, amelynél a nyomaték értéke nagyobb mint - a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott - legnagyobb nyomatékérték 30 százaléka, vagy egyenlő azzal.

3. A (2) alpont rendelkezései ellenére azokat a fordulatszám- és nyomatékadatpontokat, amelyek a motor (1) alpontban hivatkozott teljes terhelési jelleggörbéje alapján meghatározott legnagyobb nyomatékérték 30 százalékánál kisebbek, ki kell zárni az ellenőrzési tartományból.

4. A (2) és (3) alpont rendelkezései ellenére az ellenőrzési tartomány felső határa az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjén kell, hogy alapuljon. A CO2 alapmotor teljes terhelési jelleggörbéből az egyes motorfordulatszámokhoz meghatározott nyomatékértéket a 4.3.5.2.2. pont szerint meghatározott legnagyobb össznyomaték (Tmax_overall) 5 %-ával meg kell növelni. A CO2-alapmotor módosított, megnövelt teljes terhelési jelleggörbéjét kell használni az ellenőrzési tartomány felső határaként.

Az 5. ábra példaként szemlélteti a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározását az ellenőrzési tartományhoz.

5. ábra

Példa a motorfordulatszám, a nyomaték és a teljesítmény tartományának meghatározására az ellenőrzési tartományhoz

4.3.5.6.2. A rácscellák meghatározása

A 4.3.5.6.1. ponttal összhangban meghatározott ellenőrzési tartományt több rácscellára kell felosztani, amelyek az FCMC során kibocsátás-ellenőrzésre szolgálnak.

A rácsnak 3 000 -1 névleges fordulatszám alatti motorok esetében 9, a legalább 3 000 -1 fordulatszámú motorok esetében pedig 12 cellából kell állnia. A rácsokat a következő rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. A rácsok külső határait a 4.3.5.6.1. pont szerint meghatározott ellenőrzési tartományhoz kell igazítani.

2. az n30 és az nhi fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett 2 függőleges vonal a 9 cellás rácsok esetében vagy az n30 és az nhi fordulatszám között egyenlő távolságokban elhelyezett 3 függőleges vonal a 12 cellás rácsok esetében.

3. a fordulatszámok között egyenlő távolságokban elhelyezett 2 függőleges vonal (azaz 1/3) a 4.3.5.6.1. pont által meghatározott ellenőrzési tartományon belüli valamennyi függőleges vonalnál.

Minden min-1-ben kifejezett fordulatszámértéket, valamint minden Newtonméterben kifejezett nyomatékértékét, amelyek a rácscellák határait határozzák meg, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

A 6. ábra példaként szemlélteti a rács celláinak meghatározását az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében.

6. ábra

Példa a rács celláinak meghatározására az ellenőrzési tartományhoz, egy 9 cellás rács esetében

4.3.5.6.3. A fajlagos tömegkibocsátás kiszámítása

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátását a 4.3.5.6.2. pont szerint meghatározott minden egyes rácscella esetében átlagértékként kell meghatározni. Az egyes rácscellák esetében az átlagértéket az ugyanazon rácscellában elhelyezkedő összes fordulatszám- és nyomatékadatpont esetében az FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátások számtani átlagaként kell meghatározni.

Az FCMC során mért egyes motorfordulatszámok és nyomatékpontok fajlagos tömegkibocsátását átlagértékként kell meghatározni a 4.3.5.5. pont 1. alpontjának megfelelően meghatározott 30 ± 1 másodperces mérési időtartam alatt.

Ha egy fordulatszám- és nyomatékadatpont közvetlenül egy olyan vonalon helyezkedik el, amely a különböző rácscellákat választja el egymástól, akkor ezt a fordulatszám- és terhelési adatpontot figyelembe kell venni minden szomszédos rácscella átlagértékében.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében az egyes gáz-halmazállapotú szennyezők FCMC során mért teljes tömegkibocsátását (mFCMC,i, grammban kifejezve) a 30±1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 8. szakasza szerint kell kiszámítani.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a motor FCMC során mért tényleges munkáját (WFCMC,i, kWh-ban kifejezve) a 30 ± 1 másodperces mérési időszak alatt, a 4.3.5.5. pont (1) alpontjának megfelelően, a 4.3.5.3. pont szerint rögzített fordulatszám- és nyomatékértékek alapján kell meghatározni.

Az egyes fordulatszám- és nyomatékadatpontok esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok FCMC során mért fajlagos tömegkibocsátását (eFCMC,i, g/kWh-ban kifejezve) a következő egyenlettel kell meghatározni:

eFCMC,i = mFCMC,i / WFCMC,i

4.3.5.7. Az adatok érvényessége

4.3.5.7.1. Az FCMC validációs statisztikáira vonatkozó követelmények

El kell végezni a motorfordulatszám (nact), motornyomaték (Mact) és motorteljesítmény (Pact) tényleges értékeinek lineáris regressziós analízisét az adott referenciaértékek (nref, Mref, Pref) vonatkozásában az FCMC esetében. Az nact, az Mact és a Pact tényleges értékeit a 4.3.5.3. pont szerint rögzített értékek alapján kell meghatározni.

A regressziós analízisből ki kell zárni azokat az üzemmódok közötti átmeneteket, amelyek az egyik beállítási célértékről a következőre történő elmozduláshoz szükségesek.

A tényleges értékek és a vonatkoztatási ciklus értékei közötti időeltolódás torzító hatásának csökkentése érdekében a tényleges fordulatszám és nyomaték teljes jelsorozatát el lehet tolni előre vagy hátra a vonatkoztatási fordulatszám és a nyomaték sorozatához képest. A tényleges értékek jeleinek eltolása esetén mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot azonos mértékben és irányban kell eltolni.

A legkisebb négyzetek módszerét kell használni a regressziós analízishez 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 3. függelékének A.3.1. és A.3.2. szakasza szerint, a regressziós egyenletnek pedig 49. számú ENSZ-előírás 4. melléklete 7.8.7. szakaszában meghatározott formátumban kell lennie. Ajánlatos ezt az analízist 1 Hz-en elvégezni.

E regressziós analízis alkalmazásában a regressziós számítás elvégzése előtt megengedett egyes adatpontok kihagyása 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 4. táblázatában (A regressziós analízisből kihagyható adatpontok) feltüntetett esetekben. Ezenkívül minden olyan adatpontban mért nyomaték- és teljesítményértéket, ahol a motor maximális kezelői paranccsal működött, e regressziós analízis alkalmazásában ki kell hagyni. A regressziós analízis alkalmazásában kihagyott adatpontokat azonban nem szabad kihagyni az e melléklet szerinti bármely egyéb számítás során. Az adatpontok elhagyhatók a ciklus egészében vagy csak egy részében.

Ahhoz, hogy az adatokat érvényesnek lehessen tekinteni, 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 3. táblázatában (A regressziós egyenes tűrése WHSC-vizsgálat esetén) foglalt kritériumoknak teljesülniük kell.

4.3.5.7.2. A kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó követelmények

Az FCMC-vizsgálatokból kapott adatok akkor érvényesek, ha a 4.3.5.6.3. pontnak megfelelően az egyes rácscellákra meghatározott, szabályozott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok fajlagos tömegkibocsátása megfelel a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok következő határértékeinek:

a) A vegyes üzemű motoroktól eltérő motoroknak meg kell felelniük a 49. sz. ENSZ-előírás 10. mellékletének 5.2.2. szakasza szerinti vonatkozó határértékeknek.

b) A vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletében meghatározott vonatkozó határértékeknek, ahol az 595/2009/EU rendelet I. mellékletében meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékre való hivatkozás helyébe az ugyanazon szennyező anyagnak az ENSZ-EGB 49. sz. előírása 10. mellékletének 5.2.2. szakasza szerinti határértékére való hivatkozás lép.

Ha a fordulatszám- és a nyomatékadatpontok száma ugyanabban a rácscellában kevesebb mint 3, akkor e pont nem alkalmazandó az adott rácscellára.

5. A mérési adatok utófeldolgozása

Az ebben a pontban meghatározott valamennyi számítást egy CO2-motorcsaládon belüli minden egyes motorra kifejezetten el kell végezni.

5.1. A motor munkájának kiszámítása

Egy cikluson vagy meghatározott időtartamon belül a motor által kifejtett teljes munkát a motorteljesítménynek az e melléklet 3.1.2. pontja, valamint a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.3.5. és 7.4.8. szakasza szerint meghatározott és rögzített értékei alapján kell meghatározni.

A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során kifejtett munkát a motorteljesítmény rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

Wact, i

=

a motor teljes munkája a t0 és a t1 közötti időtartam során

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

Pk [0 ... n]

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített motorteljesítmény-értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

h

= a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.2. Az integrált tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása

A tüzelőanyag-fogyasztásra rögzített negatív értékeket közvetlenül kell felhasználni, és az integrált érték kiszámításához nem lehet őket nullával egyenlővé tenni.

A motor által egy teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során elfogyasztott teljes tüzelőanyag-tömegáramot a tüzelőanyag-tömegáram rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

Σ FCmeas, i

=

a motor által a t0 és a t1 közötti időtartam során elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

mffuel,k [0 ... n]

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített tüzelőanyag-tömegáram értékek időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

h

= a által meghatározott, két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.3. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok kiszámítása

A szimulációs eszközben bemenetként megadandó korrekciós és kiegyensúlyozó tényezőket a motor-előfeldolgozási eszköz segítségével kell kiszámítani, a motor mért fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatai alapján, amelyek meghatározására az 5.3.1. és 5.3.2. ponttal összhangban kerül sor.

5.3.1. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

ahol:

SFCmeas, i

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás az "i" WHTC-alciklus során [g/kWh]

Σ FCmeas, i

=

A motor által elfogyasztott teljes tüzelőanyag tömege az "i" WHTC-alciklus [g] során az 5.2. ponttal összhangban meghatározva

Wact, i

=

A motor teljes munkája az "i" WHTC-alciklus során [kWh] az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

A WHTC-vizsgálat 3 különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusát az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. városi: a ciklus kezdetétől a ciklus kezdetétől számított ≤ 900 másodpercig

2. országúti: a ciklus kezdetétől számított > 900 másodperctől ≤ 1 380 másodpercig

3. autópályán megtett (MW): > 1 380 másodperccel a ciklus kezdetétől a ciklus végéig

5.3.1.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat az 5.3.1. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell kiszámítani.

5.3.2. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat mind a hidegindításos, mind a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani. A számításokat a hidegindításos és a melegindításos WHTC-vizsgálat esetében külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:

ahol:

SFCmeas, j

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh]

Σ FCmeas, j

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

Wact, j

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

5.3.2.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat az 5.3.2. pont szerint mindkét kiválasztott tüzelőanyag esetében külön-külön kell kiszámítani.

5.3.3. Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során

A WHSC-vizsgálatra vonatkozó fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a WHSC-vizsgálat során mért és a 4.3.4. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

SFCWHSC = (Σ FCWHSC) / (WWHSC + Σ E_WHRWHSC)

ahol::

SFCWHSC

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

Σ FCWHSC

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g]

e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

WWHSC

=

A motor teljes munkája a WHSC-vizsgálat során [kWh]

e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

Az egynél több beépített WHR-rendszerrel rendelkező motorok esetében az E_WHRWHSC értéket minden egyes különböző WHR-rendszerre külön-külön kell kiszámítani. A beépített WHR-rendszerrel nem rendelkező motorok esetében az E_WHRWHSC értéket nullára kell állítani.

E_WHRWHSC = A teljes integrált E_WHR_net érték a WHSC-vizsgálat során [kWh]

az 5.3. ponttal összhangban meghatározva

Σ E_WHRWHSC = A különböző telepített WHR-rendszerek egyedi E_WHRWHSC értékeinek összege [kWh].

5.3.3.1. Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok a WHSC-vizsgálat során

Az 5.3.3. ponttal összhangban meghatározott WHSC-vizsgálat során felmerülő fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) egy korrigált értékre kell helyesbíteni (SFCWHSC, corr), annak érdekében, hogy figyelembe vegyük a vizsgálat során felhasznált tüzelőanyag NCV-je és a megfelelő tüzelőanyag-technológia esetében használt szabványos tüzelőanyag NCV-je közötti különbséget, a következő egyenlet szerint:

ahol:

SFCWHSC,corr

=

Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

SFCWHSC

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során [g/kWh]

NCVmeas

=

A vizsgálat során használt tüzelőanyag 3.2. pont szerint meghatározott NCV értéke, [MJ/kg]

NCVstd

=

Szabványos NCV a 4. táblázattal összhangban [MJ/kg]

4. táblázat

A tüzelőanyag-típusok szabványos nettó fűtőértéke (NCV)

Tüzelőanyag típusa/motor típusaReferencia-tüzelőanyag típusaSzabványos NCV [MJ/kg]
Dízel / kompressziós gyújtásB742,7
Etanol / kompressziós gyújtásED9525,7
Benzin / szikragyújtásE1041,5
Etanol / szikragyújtásE8529,1
LPG / szikragyújtásLPG, „B” tüzelőanyag46,0
Földgáz / szikragyújtás vagy földgáz/ kompressziós gyújtásG25 vagy GR45,1

5.3.3.2. A B7 referencia-tüzelőanyagra vonatkozó különleges rendelkezések

Abban az esetben, ha a vizsgálat során a 3.2. pont szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használnak, az 5.3.3.1. pont szerinti szabványosítási korrekciót nem kell elvégezni, és a korrigált értéket (SFCWHSC,corr) a korrigálatlan értékre (SFCWHSC) kell beállítani.

5.3.3.3. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében az 5.3.3.1. pont szerinti korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatokat a WHSC-vizsgálat során mindkét tüzelőanyagra külön kell kiszámítani a WHSC-vizsgálat során az 5.3.3. pont szerint külön-külön meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékekből.

A B7 dízel tüzelőanyagra az 5.3.3.2. pont vonatkozik.

5.4. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

Azoknál a motoroknál, amelyek olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, amelyeket 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott rendszeres időközönként regenerálnak, a tüzelőanyag-fogyasztást egy korrekciós tényező segítségével úgy kell helyesbíteni, hogy a regenerációs eseményeket figyelembe vegye.

E korrekciós tényezőt (CFRegPer) 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint kell meghatározni.

Azoknál a motoroknál, amelyek 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, nem kerül megállapításra korrekciós tényező, és a tényező (CFRegPer) értékét 1-re kell beállítani.

A motor teljes terhelésének 4.3.1. pont szerint rögzített jelleggörbéjét kell használni a WHTC-referenciaciklus visszaszámításához és 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6., 7.4.7. és 7.4.8. szakasza szerint elvégzett összes referenciaérték-számításhoz.

49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletében meghatározott rendelkezéseken túlmenően a motor által a 3.4. pontnak megfelelően felhasznált tényleges tüzelőanyag-tömegáramot 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6.6.2. szakasza szerint végrehajtott minden egyes melegindításos WHTC-vizsgálat esetében rögzíteni kell.

Minden egyes végrehajtott melegindításos WHTC-vizsgálat esetében a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást a következő egyenlettel kell kiszámítani:

SFCmeas, m = (Σ FCmeas, m) / (Wact, m)

ahol:

SFCmeas, m

=

Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás [g/kWh]

Σ FCmeas,m

=

Teljes tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálat során [g] e melléklet 5.2. pontjával összhangban meghatározva

Wact, m

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh] e melléklet 5.1. pontjával összhangban meghatározva

m

=

Az összes egyedi melegindítással végzett WHTC-vizsgálatot meghatározó index

Az egyedi WHTC-vizsgálatok fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékeit a következő egyenlettel kell súlyozni:

ahol:

n

=

a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regeneráció nélkül

nr

=

a melegindítással történő WHTC-vizsgálatok száma regenerációval (a legkisebb szám: egy vizsgálat)

SFCavg

=

az összes melegindítással, regeneráció nélkül történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh]

SFCavg,r

=

az összes melegindítással, regenerációval történő WHTC-vizsgálat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának átlaga [g/kWh]

A korrekciós tényezőt (CFRegPer) a következő egyenlettel kell kiszámítani:

5.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében az 5.4. pont szerint rendszeres időközönként regenerált kipufogógáz-utókezelő rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozó korrekciós tényezőt mindkét tüzelőanyagra külön kell kiszámítani.

5.5. A WHR-rendszerekre vonatkozó különleges rendelkezések

Az 5.5.1., az 5.5.2. és az 5.5.3. alpontban szereplő értékeket csak akkor kell kiszámítani, ha a vizsgálati összeállításban WHR_mech vagy WHR_elec rendszer szerepel. A megfelelő értékeket külön kell kiszámítani a mechanikai és az elektromos nettó teljesítményre.

5.5.1. Az integrált E_WHR_net kiszámítása

Ez a bekezdés csak a WHR-rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozik.

A mechanikai vagy elektromos P_WHR_net-re rögzített negatív értékeket közvetlenül kell felhasználni, és az integrált érték kiszámításához nem lehet őket nullával egyenlővé tenni.

A teljes integrált E_WHR_net-et a teljes vizsgálati ciklus vagy az egyes WHTC-alciklusok során a mechanikai vagy elektromos P_WHR_net rögzített értékeinek integrálásával kell meghatározni a következő képlet szerint:

ahol:

E_WHRmeas, i

=

teljes integrált E_WHR_net a t0 és t1 közötti időtartam alatt

t0

=

idő az időtartam kezdetén

t1

=

idő az időtartam végén

n

=

a t0 és a t1 közötti időtartam során rögzített értékek száma

P_WHRmeas,k [0 ... n]

=

rögzített mechanikai vagy elektromos P_WHR_net érték a t0 + k×h időpontban, a t0 és a t1 közötti időtartam során időrendi sorrendben, ahol a k 0-tól indul a t0-nál, és n-ig tart a t1-nél

KÉP HIÁNYZIK

=

két szomszédos rögzített érték közötti intervallumszélesség

5.5.2. A fajlagos E_WHR_net adatok kiszámítása

A szimulációs eszközben bemenetként megadandó korrekciós és kiegyensúlyozó tényezőket a motor-előfeldolgozási eszköz segítségével kell kiszámítani, a mért fajlagos E_WHR_net adatok alapján, amelyek meghatározására az 5.5.2.1. és 5.5.2.2. ponttal összhangban kerül sor.

5.5.2.1. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok

A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatokat a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani az alábbiak szerint:

S_E_WHRmeas, Urban = E_WHRmeas, WHTC-Urban / Wact, WHTC-Urban

S_E_WHRmeas, Rural = E_WHRmeas, WHTC- Rural / Wact, WHTC- Rural

S_E_WHRmeas, MW = E_WHRmeas, WHTC-MW / Wact, WHTC-MW

ahol:

S_E_WHR meas, i

=

Fajlagos E_WHR_net

az "i" WHTC-alciklus során [kJ/kWh]

E_WHR meas, i

=

A teljes integrált E_WHR_net érték az

"i" WHTC-alciklus során [kJ] az

5.5.1. pont szerint meghatározva

Wact, i

=

A motor teljes munkája az "i" WHTC-alciklus során [kWh]

az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

A WHTC-vizsgálat 3 különböző alciklusa (városi, országúti és autópályán megtett) az 5.3.1. pont szerint meghatározva

5.5.2.2. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok

A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatokat mind a hidegindításos mind a melegindításos WHTC-vizsgálat során mért és a 4.3.3. pont szerint rögzített tényleges értékekből kell kiszámítani. A számításokat a hidegindításos és a melegindításos WHTC-vizsgálat esetében külön-külön kell elvégezni az alábbiak szerint:

S_E_WHRmeas, hot = E_WHRmeas, hot / Wact, hot

S_E_WHRmeas, cold = E_WHRmeas, cold / Wact, cold

ahol:

S_E_WHR meas, j

=

Fajlagos E_WHR_net érték a WHTC-vizsgálat során [kJ/kWh]

E_WHR meas, j

=

A teljes integrált E_WHR_net érték a WHTC-vizsgálat során [kJ]

az 5.5.1. ponttal összhangban meghatározva

Wact, j

=

A motor teljes munkája a WHTC-vizsgálat során [kWh]

az 5.1. ponttal összhangban meghatározva

5.5.3. WHR-korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

Ezt a korrekciós tényezőt 1-re kell beállítani.

6. A motor-előfeldolgozási eszköz

A motor-előfeldolgozási eszközt az egyazon CO2-motorcsaládba tartozó összes motoron le kell futtatni a 6.1. pontban meghatározott bemeneti adatok használatával.

A motor-előfeldolgozási eszköz kimeneti adatai szolgáltatják a motor vizsgálati eljárásának végeredményét, és ezeket dokumentálni kell.

6.1. A motor-előfeldolgozási eszköz bemeneti adatai

Az alábbi bemeneti adatokat kell az e mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások során előállítani, és azok lesznek a motor-előfeldolgozási eszköz bemenete.

6.1.1. A CO2-alapmotor teljes terhelési jelleggörbéje

A bemeneti adatokat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.2. A teljes terhelés jelleggörbéje

A bemeneti adatokat a motor 4.3.1. ponttal összhangban rögzített teljes terhelési jelleggörbéje szolgáltatja.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.3. A CO2-alapmotor visszahajtási jelleggörbéje

A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának visszahajtási jelleggörbéje szolgáltatja, amelyet a 4.3.2. pont szerint kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor 4.3.2. pont szerint rögzített visszahajtási jelleggörbéjét kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első oszlopa az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített motorfordulatszám kell, hogy legyen, ford./percben kifejezve. A második oszlopban az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekített nyomaték kell, hogy legyen, Nm-ben kifejezve.

6.1.4. A CO2-alapmotor tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbéje

A bemeneti adatokat e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjára vonatkozóan meghatározott értékek szolgáltatják, amelyet a 4.3.5. pont szerint kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor esetében a 4.3.5. pont szerint rögzített értékeket kell bemeneti adatként használni.

A bemeneti adatok csak a 4.3.5.5. pont 1. alpontjának megfelelően meghatározott 30±1 másodperces mérési időtartam alatti átlagos mérési értékeit tartalmazhatják.

A bemeneti adatokat "Comma Separated Values" (vesszővel tagolt értékek) formátumban kell megadni az adatállományban, az elválasztó karakter pedig az Unicode szerinti "VESSZŐ" (U+002C) (",") kell, hogy legyen. Az adatállomány első sorát fejlécként kell használni, és nem tartalmazhat semmilyen rögzített adatot. A rögzített adatoknak az adatállomány második sorától kell kezdődniük.

Az adatállomány első sorában az egyes oszlopok címe határozza meg az adott oszlop várható tartalmát.

A motorfordulatszámra vonatkozó oszlopnak a "motorfordulatszám" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak perc-1-ben kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

A nyomatékra vonatkozó oszlopnak a "nyomaték" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak Nm-ben kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

A tüzelőanyag-tömegáramra vonatkozó oszlopnak az "1. tüzelőanyag-tömegáram" karakterláncot kell fejlécként tartalmaznia az adatállomány első sorában. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak g/h-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

6.1.4.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A tüzelőanyag-tömegáramra vonatkozó oszlopnak a "2. tüzelőanyag-tömegáram" karakterláncot kell fejlécként tartalmaznia az adatállomány első sorában. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak g/h-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kerekítve.

6.1.4.2. A WHR-rendszerrel felszerelt motorokra vonatkozó különleges követelmények

Amennyiben a WHR-rendszer "WHR_mech" vagy "WHR_elec" típusú, a bemeneti adatokat ki kell bővíteni a WHR_mech rendszerek esetében a 4.3.5.3.1. pont szerint rögzített mechanikus P_WHR_net értékekkel, illetve WHR_elec rendszerek esetében az elektromos P_WHR_net értékekkel.

A mechanikus P_WHR_net oszlopának a "WHR mechanikai teljesítmény" karakterláncot, az elektromos P_WHR_net oszlopának pedig a "WHR elektromos teljesítmény" karakterláncot kell az adatállomány első sorában fejlécként tartalmaznia. Az adatértékek az adatállomány második sorától indulnak W-ban kifejezve, az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kerekítve.

6.1.5. A WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A bemeneti adatok a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás 5.3.1. pont szerint meghatározott három értéke (g/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.5.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.5. pont szerint meghatározott három érték a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.5. pont szerint meghatározott három érték a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.6. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási adatok

A melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat g/kWh-ban kifejezett, az 5.3.2. ponttal összhangban meghatározott tüzelőanyag-fogyasztásának két értékét kell megadni bemeneti adatként.

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.6.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.6. pont szerint meghatározott értékek a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.6. pont szerint meghatározott értékek a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

6.1.7. Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

A bemeneti adatot az 5.4. pont szerint meghatározott CFRegPer korrekciós tényező szolgáltatja.

Azoknál a motoroknál, amelyek az ENSZ EGB 49. sz. előírása (Rev. 06) 4. mellékletének 6.6.1. szakasza szerint meghatározott, folyamatos regenerációjú kipufogógáz-utókezelő rendszerrel vannak ellátva, e tényező értékét 1-re kell beállítani az 5.4. pontnak megfelelően.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.7.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.7. pont szerint meghatározott értékek a grafikus felhasználói felület "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.7. pont szerint meghatározott értékek a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adatai.

6.1.8. A vizsgálati tüzelőanyag NCV értéke

A bemeneti adat a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint meghatározott, MJ/kg-ban kifejezett NCV-je

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint 2 tizedesjegyre kell kerekíteni.

6.1.8.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.8. pont szerint meghatározott érték a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusra vonatkozó, a 6.1.8. pont szerint meghatározott érték a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.9. A vizsgálati tüzelőanyag típusa

A bemeneti adatot a vizsgálati tüzelőanyagnak a 3.2. pont szerint kiválasztott típusa szolgáltatja

6.1.9.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

A 6.1.4. pont értelmében az "1. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusnak megfelelő vizsgálati tüzelőanyag-típus a GUI "1. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

A 6.1.4.1. pont értelmében a "2. tüzelőanyag-tömegáram" oszlopban bemenetként használt tüzelőanyag-típusnak megfelelő vizsgálati tüzelőanyag-típus a GUI "2. tüzelőanyag" fülének bemeneti adata.

6.1.10. A CO2-alapmotor alapjárati fordulatszáma

A bemeneti adat az e melléklet 3. függelékével összhangban meghatározott CO2-motorcsalád CO2-alapmotorjának az alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, a 2. függelékben meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Abban az esetben, ha a gyártó kérésére az e rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, az adott motor alapjárati fordulatszámát kell bemeneti adatként használni.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.11. A motor alapjárati fordulatszáma

A bemeneti adat a motor alapjárati fordulatszáma (nidle, ford./percben kifejezve), amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.12. A motor lökettérfogata

A bemeneti adat a ccm-ben kifejezett lökettérfogat, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függelékében meghatározott mintával összhangban összeállított adatközlő lapon jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.13. A motor névleges fordulatszáma

A bemeneti adat a ford./percben kifejezett névleges fordulatszám, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.14. A motor névleges teljesítménye

A bemeneti adat a kW-ban kifejezett névleges teljesítmény, amelyet a gyártó a tanúsítvány iránti kérelemben, az e melléklet 2. függeléke szerinti adatközlő lap 3.2.1.8. pontjában jelent be.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabvány szerint a legközelebb eső egész számra kell kerekíteni.

6.1.15. Gyártó

A bemeneti adat a motor gyártójának ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.

6.1.16. Modell

A bemeneti adat a motor modelljének ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott neve.

6.1.17. Tanúsítvány száma

A bemeneti adat a motornak az ISO8859-1 kódolású karakterek sorozataként megadott tanúsítványszáma.

6.1.18. Vegyes üzem

Vegyes üzemű motorok esetében a GUI-ban a "vegyes üzemű" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.19. WHR_no_ext

WHR_no_ext rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban a "MechanicalOutputICE" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.20. WHR_mech

WHR_mech rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban a "MechanicalOutputDrivetrain" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.21. WHR_elec

WHR_elec rendszerrel felszerelt motorok esetében a GUI-ban az "ElectricalOutput" jelölőnégyzetet be kell jelölni.

6.1.22. WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_mech rendszerek esetében

WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során az 5.5.2.1. pont szerint meghatározott három értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.23. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_mech rendszerek esetében

WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat során az 5.5.2.2. pont szerint meghatározott két értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.24. WHTC-korrekciós tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_elec rendszerek esetében

WHR_elec rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a WHTC-vizsgálat három különböző - városi, országúti és autópályán megtett - alciklusa során az 5.5.2.1. pont szerint meghatározott három értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Electrical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.25. A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényezőhöz szükséges fajlagos E_WHR_net adatok WHR_elec rendszerek esetében

WHR_elec rendszerrel felszerelt motor esetében a bemeneti adat a fajlagos E_WHR_net-nek a melegindításos és hidegindításos WHTC-vizsgálat során az 5.5.2.2. pont szerint meghatározott két értéke (kJ/kWh-ban kifejezve).

Az értékeket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és a GUI "WHR Electrical" fülének megfelelő mezőibe kell bevinni.

6.1.26. WHR-korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak

A bemeneti adatot az 5.5.3. pont szerint meghatározott korrekciós tényező szolgáltatja.

Az értéket az ASTM E 29-06 szabványnak megfelelően 2 tizedesjegyre kell kerekíteni, és WHR_ elec rendszerrel felszerelt motor esetében a GUI "WHR Electrical" fülének, WHR_mech rendszerrel felszerelt motor esetében pedig a "WHR Mechanical" fülének megfelelő mezőjébe kell bevinni.

1. függelék

ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 × 297 mm)

TANÚSÍTVÁNY EGY MOTORCSALÁD CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAIRÓL

Az értesítés tárgya:
— egy motorcsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozó tanúsítvány (1)
— kiterjesztése (1)
— elutasítása (1)
— visszavonása (1)
A hatóság pecsétjének helye

az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet alapján.

A legutóbb a(z) ... által módosított (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

Tanúsítvány száma:

Hashfüggvény:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2.

Típus:

0.3.

0.3.1.

A tanúsító jelölés helye:

0.3.2.

A tanúsító jelölés feltüntetésének módja:

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

6.

Hely:

7.

Dátum:

8.

Aláírás:

Csatolmányok:

Információs csomag. Vizsgálati jegyzőkönyv.

2. függelék

A motorra vonatkozó adatközlő lap

Megjegyzések a táblázat kitöltéséhez

A CO2-motorcsalád tagjainak megfelelő A, B, C, D, E betűk helyére a CO2-motorcsalád tagjainak tényleges elnevezését kell beírni.

Amennyiben valamely motorjellemző tekintetében ugyanazon érték/leírás a CO2-motorcsalád minden tagjára érvényes, egyesíteni kell az A-E rovatokat.

Ötnél több tagú CO2-motorcsalád esetében a táblázat további oszlopokkal egészíthető ki.

A "Függelék az adatközlő laphoz" című dokumentumról másolatokat kell készíteni, és a CO2-motorcsalád minden egyes motorja esetében külön ki kell tölteni.

E függelék legvégén találhatók a magyarázó lábjegyzetek.

CO2-alapmotorA CO2-motorcsalád tagjai
ABCDE
0.Általános adatok
0.l.Gyártmány (a gyártó márkaneve)
0.2.Típus
0.2.1.Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van)
0.5.A gyártó neve és címe
0.8.Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe
0.9.A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

1. RÉSZ

A motorcsaládhoz tartozó (alap)motor és motortípusok alapvető jellemzői

Alapmotor vagy motortípusA CO2-motorcsalád tagjai
ABCDE
3.2.Belső égésű motor
3.2.1.Egyedi motoradatok
3.2.1.1.Működési elv: szikragyújtású motor/kompressziós gyújtású motor (1)
Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (1)
3.2.1.1.1.A vegyes üzemű motor típusa:
1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus1
3.2.1.1.2.A gáz energiahányadosa a melegindítással végzett WHTC-vizsgálat során: %
3.2.1.2.A hengerek száma és elrendezése
3.2.1.2.1.Hengerfurat (3) mm
3.2.1.2.2.Löket (3) mm
3.2.1.2.3.Gyújtási sorrend
3.2.1.3.Motortérfogat (4) cm3
3.2.1.4.Sűrítési arány (5)
3.2.1.5.Az égéstér, a dugattyútető és szikragyújtású motor esetében a dugattyúgyűrűk rajzai
3.2.1.6.Normál alapjárati fordulatszám (5) (ford./perc)
3.2.1.6.1.Magas alapjárati fordulatszám (5) (ford./perc)
3.2.1.6.2.Üresjárat dízellel: igen/nem11
3.2.1.7.Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban alapjáratban (5): %, a gyártó adatai szerint (csak külső gyújtású motoroknál)
3.2.1.8.Legnagyobb hasznos teljesítmény (6) … kW … ford./perc fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)
3.2.1.9.A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke (ford./perc):
3.2.1.10.Legnagyobb hasznos nyomaték (6)… (Nm) ford./perc fordulatszámon (gyártó által megadott érték)
3.2.1.11.A gyártó hivatkozásai a 49. sz. ENSZ-előírás 3.1., 3.2. és 3.3. szakaszában előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a típusjóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működését biztosító fedélzeti rendszereinek az értékelését
3.2.2.Tüzelőanyag
3.2.2.2.Dízel/benzin/LPG/földgáz/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) nehézgépjárművekhez (1)
3.2.2.2.1.A gyártó által a 49. sz. ENSZ-előírás 4.6.2. szakasza szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)
3.2.4.Tüzelőanyag-ellátás
3.2.4.2.Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtású vagy vegyes üzemű motorok esetében): Igen/Nem (1)
3.2.4.2.1.A rendszer leírása
3.2.4.2.2.Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1)
3.2.4.2.3.Befecskendező szivattyú
3.2.4.2.3.1.Gyártmány(ok)
3.2.4.2.3.2.Típus(ok)
3.2.4.2.3.3.Legnagyobb tüzelőanyag-szállítás (1) (5) … mm3/löket vagy ciklus …ford./perc fordulatszámon vagy ehelyett jelleggörbe
(Nyomásfokozó alkalmazása esetén adja meg a jellemző tüzelőanyag-ellátási teljesítményt és az egyes fordulatszámokhoz tartozó töltőnyomást)
3.2.4.2.3.4.Statikus befecskendezésidőzítés (5)
3.2.4.2.3.5.Az előbefecskendezés görbéje (5)
3.2.4.2.3.6.Kalibrálási eljárás: próbapad/hajtómotor (1)
3.2.4.2.4.Fordulatszám-szabályozó
3.2.4.2.4.1.Típus
3.2.4.2.4.2.Leszabályozási pont
3.2.4.2.4.2.1.Az a fordulatszám, amelynél terhelés mellett a leszabályozás megkezdődik (ford./perc)
3.2.4.2.4.2.2.Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül (ford./perc)
3.2.4.2.4.2.3.Alapjárati fordulatszám (ford./perc)
3.2.4.2.5.Befecskendező csővezeték
3.2.4.2.5.1.Hosszúság (mm)
3.2.4.2.5.2.Belső átmérő (mm)
3.2.4.2.5.3.Közös vezeték, gyártmány és típus
3.2.4.2.6.Befecskendező(k)
3.2.4.2.6.1.Gyártmány(ok)
3.2.4.2.6.2.Típus(ok)
3.2.4.2.6.3.Nyitási nyomás (5):(kPa) vagy jelleggörbe (5)
3.2.4.2.7.Hidegindító rendszer
3.2.4.2.7.1.Gyártmány(ok)
3.2.4.2.7.2.Típus(ok)
3.2.4.2.7.3.Leírás
3.2.4.2.8.Kiegészítő indító segédberendezés
3.2.4.2.8.1.Gyártmány(ok)
3.2.4.2.8.2.Típus(ok)
3.2.4.2.8.3.A rendszer leírása
3.2.4.2.9.Elektronikusan vezérelt befecskendezés: Van/Nincs (1)
3.2.4.2.9.1.Gyártmány(ok)
3.2.4.2.9.2.Típus(ok)
3.2.4.2.9.3.A rendszer leírása (a nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni)
3.2.4.2.9.3.1.A motorvezérlő egység (ECU) gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.2.A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.3.A levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.4.A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.5.A fojtószelepház gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.6.A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.7.A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.8.A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.2.9.3.9.Szoftverkalibrálási szám(ok)
3.2.4.3.Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): Igen/Nem (5)
3.2.4.3.1.Működési elv: szívócső (egy ponton/több ponton/közvetlen befecskendezés (5)/egyéb, kérjük, határozza meg)
3.2.4.3.2.Gyártmány(ok)
3.2.4.3.3.Típus(ok)
3.2.4.3.4.A rendszer leírása (nem folyamatos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni)
3.2.4.3.4.1.A motorvezérlő egység (ECU) gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.2.A tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.3.A levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.4.A tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.5.A nyomásszabályozó gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.6.A mikrokapcsoló gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.7.Az alapjárati beállítócsavar gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.8.A fojtószelepház gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.9.A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.10.A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.11.A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa
3.2.4.3.4.12.Szoftverkalibrálási szám(ok)
3.2.4.3.5.Befecskendező: nyitási nyomás (5) (kPa) vagy jelleggörbe (5)
3.2.4.3.5.1.Gyártmány
3.2.4.3.5.2.Típus
3.2.4.3.6.Befecskendezési idő
3.2.4.3.7.Hidegindító rendszer
3.2.4.3.7.1.Működési elv(ek)
3.2.4.3.7.2.Működési határértékek/beállítások (1) (5)
3.2.4.4.Tápszivattyú
3.2.4.4.1.Nyomás (5) (kPa) vagy jelleggörbe (5)
3.2.5.Elektromos rendszer
3.2.5.1.Névleges feszültség (V), pozitív/negatív földelés (1)
3.2.5.2.Generátor
3.2.5.2.1.Típus
3.2.5.2.2.Névleges teljesítmény (VA)
3.2.6.Gyújtásrendszer (csak szikragyújtású motorok esetében)
3.2.6.1.Gyártmány(ok)
3.2.6.2.Típus(ok)
3.2.6.3.Működési elv
3.2.6.4.Előgyújtási görbe vagy terv (5)
3.2.6.5.Statikus gyújtásidőzítés (5) (fok a felső holtpont előtt)
3.2.6.6.Gyújtógyertyák
3.2.6.6.1.Gyártmány
3.2.6.6.2.Típus
3.2.6.6.3.A gyújtógyertya hézaga (mm)
3.2.6.7.Gyújtótekercs(ek)
3.2.6.7.1.Gyártmány
3.2.6.7.2.Típus
3.2.7.Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)
3.2.7.2.Folyadék
3.2.7.2.1.A folyadék jellege
3.2.7.2.2.Keringető szivattyú(k): Van/Nincs (1)
3.2.7.2.3.Jellemzők
3.2.7.2.3.1.Gyártmány(ok)
3.2.7.2.3.2.Típus(ok)
3.2.7.2.4.Áttételi arány(ok)
3.2.7.3.Levegő
3.2.7.3.1.Ventilátor: Van/Nincs (1)
3.2.7.3.2.Jellemzők
3.2.7.3.2.1.Gyártmány(ok)
3.2.7.3.2.2.Típus(ok)
3.2.7.3.3.Áttételi arány(ok)
3.2.8.Szívórendszer
3.2.8.1.Feltöltő: Van/Nincs (1)
3.2.8.1.1.Gyártmány(ok)
3.2.8.1.2.Típus(ok)
3.2.8.1.3.A rendszer leírása (pl. a legnagyobb feltöltőnyomás: … kPa, lefúvatószelep, ha van)
3.2.8.2.Töltőlevegő-hűtő: Van/Nincs (1)
3.2.8.2.1.Típus: levegő-levegő/levegő-víz (1)
3.2.8.3.Szívási depresszió névleges fordulatszámnál, 100 %-os terhelés mellett (csak kompressziós gyújtású motoroknál)
3.2.8.3.1.Megengedett legkisebb (kPa)
3.2.8.3.2.Megengedett legnagyobb (kPa)
3.2.8.4.A szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajza (csillapító kamra, fűtőberendezés, kiegészítő levegő-beömlőnyílások stb.)
3.2.8.4.1.A szívócső leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt)
3.2.9.Kipufogórendszer
3.2.9.1.A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza
3.2.9.2.A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza
3.2.9.2.1.A kipufogórendszer azon alkatrészeinek leírása és/vagy rajza, melyek a motorrendszer részét alkotják
3.2.9.3.Legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100 %-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motorok esetében) (kPa) (7)
3.2.9.7.A kipufogórendszer térfogata (dm3)
3.2.9.7.1.A kipufogórendszer elfogadható térfogata: (dm3)
3.2.10.A beömlőnyílás és a kipufogónyílás legkisebb keresztmetszete és nyílásgeometria
3.2.11.Szelepvezérlés vagy ezzel egyenértékű adatok
3.2.11.1.Legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest. Állítható vezérlőrendszer esetében a vezérlés legnagyobb és legkisebb értékei
3.2.11.2.Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (7)
3.2.12.Légszennyezés elleni megoldások
3.2.12.1.1.Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés: Van/Nincs 1
Ha van, annak leírása és rajza
Ha nincs, meg kell felelni a 49. sz. ENSZ-előírás 4. melléklete 6.10. szakaszának
3.2.12.2.További, légszennyezés-csökkentő berendezések (amennyiben vannak, és más pontban nem szerepelnek)
3.2.12.2.1.Katalizátor: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.1.1.Katalizátorok és elemek száma (az alábbi adatokat, kérjük, adja meg minden önálló egységre)
3.2.12.2.1.2.A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata
3.2.12.2.1.3.A katalitikus folyamat típusa
3.2.12.2.1.4.Teljes nemesfémtöltet
3.2.12.2.1.5.Relatív koncentráció
3.2.12.2.1.6.Hordozó (szerkezete és anyaga)
3.2.12.2.1.7.Cellasűrűség
3.2.12.2.1.8.A katalizátor(ok) házának típusa
3.2.12.2.1.9.A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és vonatkoztatási távolsága a kipufogócsőben)
3.2.12.2.1.10.Hővédő pajzs: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.1.11.Regeneráló rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek működési módja, leírás
3.2.12.2.1.11.5.Szokásos üzemi hőmérséklet-tartomány (K)
3.2.12.2.1.11.6.Elhasználható reagensek: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.1.11.7.A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja
3.2.12.2.1.11.8.A K reagens szokásos üzemihőmérséklet-tartománya
3.2.12.2.1.11.9.Nemzetközi szabvány
3.2.12.2.1.11.10.A reagens feltöltés gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (1)
3.2.12.2.1.12.A katalizátor gyártmánya
3.2.12.2.1.13.Termékazonosító szám
3.2.12.2.2.Oxigénérzékelő: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.2.1.Gyártmány
3.2.12.2.2.2.Elhelyezkedés
3.2.12.2.2.3.Szabályozási tartomány
3.2.12.2.2.4.Típus
3.2.12.2.2.5.Termékazonosító szám
3.2.12.2.3.Légbefúvás: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.3.1.Típus (szakaszos levegőadagoló, légszivattyú stb.)
3.2.12.2.4.Kipufogógáz-visszavezetés (EGR): Van/Nincs (1)
3.2.12.2.4.1.Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás stb.)
3.2.12.2.6.Részecskeszűrő (PT): Van/Nincs (1)
3.2.12.2.6.1.A részecskecsapda mérete, alakja és térfogata
3.2.12.2.6.2.A részecskecsapda kialakítása
3.2.12.2.6.3.Elhelyezkedés (referenciatávolság a kipufogócsőben)
3.2.12.2.6.4.A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz
3.2.12.2.6.5.A részecskecsapda gyártmánya
3.2.12.2.6.6.Termékazonosító szám
3.2.12.2.6.7.Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomás- (kPa) tartomány
3.2.12.2.6.8.Időszakos regenerálás esetén
3.2.12.2.6.8.1.1.Regenerálás nélküli WHTC-vizsgálati ciklusok száma (n)
3.2.12.2.6.8.2.1.Regenerálással zajló WHTC-vizsgálati ciklusok száma (nR)
3.2.12.2.6.9.Más rendszerek: Van/Nincs (1)
3.2.12.2.6.9.1.Leírás és működés
3.2.12.2.7.Adott esetben a gyártó hivatkozása a vegyes üzemű motor járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációra
3.2.17.Nehéz gépjárművek gázmotorjaival és vegyes üzemű motorjaival kapcsolatos külön információk (más kialakítású rendszerek esetén meg kell adni az ezzel egyenértékű adatokat)
3.2.17.1.Tüzelőanyag: LPG/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL (1)
3.2.17.2.Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (1)
3.2.17.2.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.2.2.Típus(ok)
3.2.17.2.3.A nyomáscsökkentő fokozatok száma
3.2.17.2.4.Nyomás az utolsó fokozatban: minimum (kPa) – maximum (kPa)
3.2.17.2.5.A fő szabályozási pontok száma
3.2.17.2.6.Az alapjárati beállítási pontok száma
3.2.17.2.7.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.3.Tüzelőanyag-rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadékbefecskendezés/közvetlen befecskendezés (1)
3.2.17.3.1.A keverék összetételének szabályozása
3.2.17.3.2.A rendszer leírása és/vagy görbe és rajzok
3.2.17.3.3.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.4.Keverőegység
3.2.17.4.1.Szám
3.2.17.4.2.Gyártmány(ok)
3.2.17.4.3.Típus(ok)
3.2.17.4.4.Elhelyezkedés
3.2.17.4.5.Beállítási lehetőségek
3.2.17.4.6.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.5.Befecskendezés a szívócsőbe
3.2.17.5.1.Befecskendezés: egypontos/többpontos (1)
3.2.17.5.2.Befecskendezés: folyamatos/szimultán időzített/szekvenciálisan időzített (1)
3.2.17.5.3.Befecskendező berendezés
3.2.17.5.3.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.5.3.2.Típus(ok)
3.2.17.5.3.3.Beállítási lehetőségek
3.2.17.5.3.4.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.5.4.Tüzelőanyag-tápszivattyú (amennyiben van)
3.2.17.5.4.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.5.4.2.Típus(ok)
3.2.17.5.4.3.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.5.5.Befecskendező(k)
3.2.17.5.5.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.5.5.2.Típus(ok)
3.2.17.5.5.3.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.6.Közvetlen befecskendezés
3.2.17.6.1.Befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (1)
3.2.17.6.1.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.6.1.2.Típus(ok)
3.2.17.6.1.3.Befecskendezési idő
3.2.17.6.1.4.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.6.2.Befecskendező(k)
3.2.17.6.2.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.6.2.2.Típus(ok)
3.2.17.6.2.3.Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (1)
3.2.17.6.2.4.Típusjóváhagyási szám
3.2.17.7.Motorvezérlő egység (ECU)
3.2.17.7.1.Gyártmány(ok)
3.2.17.7.2.Típus(ok)
3.2.17.7.3.Beállítási lehetőségek
3.2.17.7.4.Szoftverkalibrálási szám(ok)
3.2.17.8.Tüzelőanyag-specifikus alkatrészek (földgáz)
3.2.17.8.1.1. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű tüzelőanyaggal üzemelő motorok jóváhagyása esetén)
3.2.17.8.1.0.1.Önműködően alkalmazkodó? Igen/Nem (1)
3.2.17.8.1.1.metán (CH4) … alap (mól%)
etán (C2H6) … alap (mól%)
propán (C3H8) … alap (mól%)
bután (C4H10) … alap (mól%)
C5/C5+: … alap (mól%)
oxigén (O2)… alap (mól%)
semleges (N2, He stb.) … alap (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
min. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
max. (mól%)
3.5.5.Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás, fajlagos CO2-kibocsátások és korrekciós tényezők
3.5.5.1.Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során („SFCWHSC”), az 5.3.3. pont szerint (g/kWh-ban kifejezve) (9)
3.5.5.2.Korrigált tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálat során („SFCWHSC, corr”), az 5.3.3.1. pont szerint: … g/kWh (9)
3.5.5.2.1.Vegyes üzemű motorok esetében: Fajlagos CO2-kibocsátások a WHSC-vizsgálat során a 4. függelék 6.1. pontja szerint g/kWh (9)
3.5.5.3.A WHTC-vizsgálat városi részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.5.5.4.A WHTC-vizsgálat országúti részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.5.5.5.A WHTC-vizsgálat autópályán megtett részének korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.5.5.6.A hideg és meleg üzemállapoti kibocsátást kiegyenlítő tényező (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.5.5.7.Korrekciós tényező olyan kipufogógáz-utókezelő rendszerrel ellátott motorokhoz, amelyeket rendszeresen regenerálnak (CFRegPer) (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.5.5.8.A szabványos NVC korrekciós tényezője (a motor-előfeldolgozási eszköz eredménye alapján) (9)
3.6A gyártó által megengedett hőmérséklet
3.6.1.Hűtőrendszer
3.6.1.1.Folyadékhűtés: legmagasabb kilépő hőmérséklet (K)
3.6.1.2.Léghűtés
3.6.1.2.1.Vonatkoztatási pont
3.6.1.2.2.Legmagasabb hőmérséklet a vonatkoztatási pontnál (K)
3.6.2.A közbenső hűtő legnagyobb kilépő hőmérséklete (K)
3.6.3.A kipufogógáz legmagasabb hőmérséklete a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó-szívócső (-csövek) vagy a turbófeltöltő külső peremével (peremeivel) szomszédos pontján (K)
3.6.4.A tüzelőanyag hőmérséklete: legalacsonyabb (K) – legmagasabb (K)
Dízelmotorok esetében a befecskendezőszivattyú bemeneténél, gázüzemű motorok esetében a nyomásszabályzó végfokozatánál
3.6.5.A kenőanyag hőmérséklete
Legalacsonyabb (K) – legmagasabb (K)
3.8.Kenési rendszer
3.8.1.A rendszer leírása
3.8.1.1.A kenőanyagtartály helye
3.8.1.2.Adagolórendszer (szivattyúval/a szívócsőbe való befecskendezéssel/ tüzelőanyaggal összekeverve stb.) (1)
3.8.2.Kenőanyag-szivattyú
3.8.2.1.Gyártmány(ok)
3.8.2.2.Típus(ok)
3.8.3.Tüzelőanyagba keverve
3.8.3.1.Százalék
3.8.4.Olajhűtő: Van/Nincs (1)
3.8.4.1.Rajz(ok)
3.8.4.1.1.Gyártmány(ok)
3.8.4.1.2.Típus(ok)
3.9.WHR rendszer
3.9.1.A WHR rendszer típusa: WHR_no_ext, WHR_mech, WHR_elec
3.9.2.Működési elv
3.9.3.A rendszer leírása
3.9.4.Bepárló típus (10)
3.9.5.LEW a 3.1.6.2. a) pont szerint
3.9.6.LmaxEW a 3.1.6.2. a) pont szerint
3.9.7.Turbina típusa
3.9.8.LET a 3.1.6.2. b) pont szerint
3.9.9.LmaxET a 3.1.6.2. b) pont szerint
3.9.10.Expanziós egység típusa
3.9.11.LHE a 3.1.6.2. c) pont i. alpontja szerint
3.9.12.LmaxHE a 3.1.6.2. c) pont i. alpontja szerint
3.9.13.Kondenzátor típusa
3.9.14.LEC a 3.1.6.2. c) pont ii. alpontja szerint
3.9.15.LmaxEC a 3.1.6.2. c) pont ii. alpontja szerint
3.9.16.LCE a 3.1.6.2. c) pont iii. alpontja szerint
3.9.17.LmaxCE a 3.1.6.2. c) pont ii. alpontja szerint
3.9.18.A WHR_mech rendszerek esetében a nettó mechanikai teljesítmény méréséhez használt fordulatszám a 3.1.6.2. f) pont szerint

Megjegyzések:

(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

(3) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

(4) Ezt az értéket ki kell számolni és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(5) Adja meg a tűrést.

(6) A 85. számú előírás követelményeknek megfelelően meghatározva.

(7) Kérjük, adja meg az egyes változatok felső és alsó értékeit.

(8) Dokumentálni kell, ha a fedélzeti diagnosztikai rendszer szerint csak egy motorcsalád létezik, és amennyiben még nincs dokumentálva a függelék 1. részének 3.2.12.2.7.0.4. sorában említett dokumentációcsomag(ok)ban.

(9) Vegyes üzemű motorok esetében külön-külön kell megadni az egyes tüzelőanyag-típusokra és üzemmódokra vonatkozó értékeket.

(10) Más WHR-rendszerek esetében ennek tükröznie kell a hőcserélő típusát a 3.1.6.2. d) pont szerint.

Függelék az adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati feltételekről

1. Gyújtógyertyák

1.1.

Gyártmány

1.2.

Típus

1.3.

A gyújtógyertya hézaga

2. Gyújtótekercs

2.1.

Gyártmány

2.2.

Típus

3. A használt kenőanyag

3.1.

Gyártmány

3.2.

Típus (az olaj százalékos aránya a keverékben, ha a kenőanyag a tüzelőanyaghoz van keverve)

3.3.

A kenőanyagra vonatkozó előírások

4. A használt vizsgálati tüzelőanyag ( 13 )

4.1.

Tüzelőanyag típusa (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 6.1.9. pontjával összhangban)

4.2.

A használt tüzelőanyag egyedi azonosító száma (gyártási tétel száma)

4.3.

Nettó fűtőérték (NCV) (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 6.1.8. pontjával összhangban)

4.4.

Referencia-tüzelőanyag típusa (az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet V. mellékletének 3.2. pontjával összhangban a vizsgálathoz használt referencia-tüzelőanyag típusa)

5. A motor által hajtott berendezések

5.1.

A segédberendezések/berendezések által felvett teljesítményt csak akkor kell meghatározni, a)

ha a motor működéséhez szükséges segédberendezések/berendezések nincsenek a motorra szerelve, és/vagy b)

ha a motor működéséhez nem szükséges segédberendezések/berendezések vannak a motorra szerelve.

Megjegyzés: a kibocsátásvizsgálatok és a teljesítményvizsgálatok esetében eltérő előírások vonatkoznak a motor által hajtott segédberendezésekre.

5.2.

Felsorolás és azonosító adatok

5.3. A kibocsátásméréshez tartozó fordulatszámon felvett teljesítmény 1. táblázat A kibocsátásméréshez tartozó fordulatszámon felvett teljesítmény Berendezés Alapjárat Alacsony fordulatszám Magas fordulatszám Preferált fordulatszám (2) n95h Pa a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6. függeléke szerint szükséges (segéd)berendezések Pb a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 6. függeléke szerint nem szükséges (segéd)berendezések

5.4.

5.4.1.

Cavg-fan (adott esetben)

5.4.2. Cind-fan (adott esetben) 2. táblázat A ventilátorállandó (Cind-fan) értéke különböző fordulatszámok esetében Érték 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám fordulatszám [ford./perc] ventilátorállandó (Cind-fan,i)

6. A motor teljesítménye (a gyártó közlése alapján)

6.1. A 49. sz. ENSZ-előírás 4. melléklete szerinti kibocsátásmérésekhez tartozó vizsgálati fordulatszámok (vegyes üzemű motorokkal vegyes üzemmódban végzett vizsgálat esetében) ( 14 )

Alacsony fordulatszám (nlo)

... ford./perc

Magas fordulatszám (nhi)

... ford./perc

Alapjárati fordulatszám

... ford./perc

Preferált fordulatszám

... ford./perc

n95h

... ford./perc

6.2. A 85. számú ENSZ-előírás ( *1 ) szerinti teljesítményvizsgálathoz megadott értékek (vegyes üzemű motorokkal vegyes üzemmódban végzett vizsgálat esetében)

Alapjárati fordulatszám

... ford./perc

A teljes terheléshez tartozó legnagyobb fordulatszám

... ford./perc

Legnagyobb teljesítmény

... kW

A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám

... ford./perc

A legnagyobb nyomaték

... Nm

3. függelék

A CO2-motorcsalád

1. A CO2-motorcsaládot meghatározó paraméterek

A gyártó által meghatározott CO2-motorcsaládnak meg kell felelnie a 49 sz. ENSZ-előírás 4. mellékletének 5.2.3. szakaszával összhangban megállapított tagsági kritériumoknak. Egy CO2-motorcsalád állhat egyetlen motorból.

Vegyes üzemű motor esetében a CO2-motorcsaládnak meg kell felelnie a 49. sz. ENSZ-előírás 15. mellékletének 3.1.1. szakaszában foglalt kiegészítő követelményeknek is.

E tagsági kritériumokon túlmenően a gyártó által meghatározott CO2-motorcsalád meg kell, hogy feleljen az 1.1-1.10. pontban felsorolt tagsági kritériumoknak is.

Az 1.1-1.10. pontban szereplő paraméterek mellett a gyártó további kritériumokat is bevezethet korlátozottabb méretű családok meghatározása céljából. Ezek a paraméterek nem feltétlenül befolyásolják a tüzelőanyag-fogyasztási szinteket.

1.1. Égés szempontjából releváns geometriai adatok

1.1.1.

Hengerenkénti lökettérfogat

1.1.2.

A hengerek száma

1.1.3.

Furatra és löketre vonatkozó adatok

1.1.4.

Az égéskamra geometriája és a sűrítési arány

1.1.5.

Szelepátmérő és a nyílás geometriája

1.1.6.

Tüzelőanyag-befecskendezők (kialakítás és elhelyezkedés)

1.1.7.

A hengerfej kialakítása

1.1.8.

A dugattyú és a dugattyúgyűrűk kialakítása

1.2. A légkezelés szempontjából releváns alkatrészek

1.2.1.

A levegőfeltöltő berendezések típusa (feltöltéshatároló szelep, változó geometriájú turbófeltöltő, kétlépcsős, egyéb) és termodinamikai jellemzői

1.2.2.

Feltöltőlevegő-hűtési koncepció

1.2.3.

Szelepvezérlési koncepció (fix, részben rugalmas, rugalmas)

1.2.4.

Kipufogógáz-visszavezetési koncepció (hűtetlen/hűtött, magas/alacsony nyomás, EGR-szabályozás)

1.3.

Befecskendező rendszer

1.4.

A (segéd)berendezések meghajtásának koncepciója (mechanikusan, elektromosan, egyéb)

1.5. Hulladékhő-visszanyerő rendszer(ek)

1.5.1.

A WHR-rendszer(ek) típusa (e melléklet 2. pontja szerint meghatározva)

1.5.2.

A WHR-rendszer kialakítása az e melléklet 3.1.6. pontja szerinti vizsgálathoz

1.5.3.

A WHR rendszer turbinájának típusa(i)

1.5.4.

A WHR rendszer bepárlójának típusa(s)

1.5.5.

A WHR rendszer expanziós egységének típusa(i)

1.5.6.

A WHR rendszer kondenzátorának típusa(s)

1.5.7.

A WHR rendszer szivattyújának típusa(i)

1.5.8.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. a) pontja szerinti LEW értéknek el kell érnie vagy meg kell haladnia a CO2-alapmotor értékét

1.5.9.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. b) pontja szerinti LET értéknek el kell érnie vagy meg kell haladnia a CO2-alapmotor értékét

1.5.10.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. c) pontjának i. alpontja szerinti LHE értéknek el kell érnie vagy meg kell haladnia a CO2-alapmotor értékét

1.5.11.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. c) pontjának ii. alpontja szerinti LEC érték nem haladhatja meg a CO2-alapmotor értékét

1.5.12.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. c) pontjának iii. alpontja szerinti LCE érték nem haladhatja meg a CO2-alapmotor értékét

1.5.13.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. c) pontjának iv. alpontja szerinti pcond értéknek el kell érnie vagy meg kell haladnia a CO2-alapmotor értékét

1.5.14.

az egyazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor esetében az e melléklet 3.1.6.2. c) pontjának v. alpontja szerinti Pcond értéknek el kell érnie vagy meg kell haladnia a CO2-alapmotor értékét

1.6.

1.6.1.

A reagensadagoló rendszer jellemzői (reagens és adagolási koncepció)

1.6.2.

Katalizátor és dízel részecskeszűrő (elrendezés, anyag és bevonat)

1.6.3.

Szénhidrogén-adagoló rendszer jellemzői (kialakítása és adagolási koncepció)

1.7.

1.7.1.

A CO2-alapmotor 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott teljes terhelési jelleggörbéjének egyes fordulatszámaira vonatkozó nyomatékértékeknek el kell érniük vagy meg kell haladniuk az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli összes többi motor ugyanazon fordulatszámon mért nyomatékértékét a teljes rögzített fordulatszám-tartományban.

1.7.2.

A CO2-motorcsaládon belül a legkisebb névleges teljesítménnyel rendelkező motor 4.3.1. ponttal összhangban meghatározott teljes terhelési jelleggörbéjének egyes fordulatszámaira vonatkozó nyomatékértékek nem haladhatják meg az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli egyetlen más motor ugyanazon fordulatszámon mért nyomatékértékét sem a teljes rögzített fordulatszám-tartományban.

1.7.3.

Az 1.7.1. és 1.7.2. pontban leírt referenciához kapcsolódó tűréshatár-tartományon belüli nyomatékértékek azonosnak tekintendők. A tűréshatár-tartomány a CO2-alapmotor adott motorfordulatszámon mért nyomatéka + 20 Nm vagy + 2 %, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

1.8.

1.8.1.

A CO2-alapmotornak a gyártó által az e melléklet 2. függelékének 3.2.1.6. pontjában szereplő adatközlő lapon a tanúsítás iránti kérelemkor bejelentett alapjárati fordulatszáma (nidle) nem haladhatja meg az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli egyetlen más motor alapjárati fordulatszámát sem.

1.8.2.

A CO2-motorcsaládon belül a CO2-alapmotoron kívüli egyetlen motornak a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbe alapján, a jellegzetes fordulatszámoknak a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.4.6. szakasza szerinti fogalommeghatározásai alkalmazásával meghatározott fordulatszáma (n95h) sem térhet el a CO2-alapmotor fordulatszámától (n95h) több mint ±3 %-kal.

1.8.3.

A CO2-motorcsaládon belül a CO2-alapmotoron kívüli egyetlen motornak a 4.3.1. pont szerint rögzített teljes terhelési jelleggörbe alapján, a 4.3.5.2.1. pont szerinti fogalommeghatározások alkalmazásával meghatározott fordulatszáma (n57) sem térhet el a CO2-alapmotor fordulatszámától (n57) több mint ±3 %-kal.

1.9.

1.9.1.

Az ugyanazon CO2-motorcsaládon belüli valamennyi motor esetében a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbén legalább 54 jelleggörbe felvételére szolgáló adatpontnak kell szerepelnie, amelyek a motor 4.3.1. pont szerint meghatározott teljes terhelési jelleggörbéje alatt helyezkednek el.

1.10. Különbségek a GERWHTC értékben

1.10.1. Vegyes üzemű motorok esetében ugyanazon CO2-motorcsaládon belül a legnagyobb és a legkisebb GERWHTC érték

(azaz a legnagyobb GERWHTC mínusz legkisebb GERWHTC) legfeljebb 10 %-ban térhet el.

2. A CO2-alapmotor kiválasztása

A CO2-motorcsalád CO2-alapmotorját a következő kritériumok szerint kell kiválasztani:

2.1.

A CO2-motorcsaládon belüli összes motor közül a legnagyobb a névleges teljesítménye.

4. függelék

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelősége

1. Általános rendelkezések

1.1.

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségét az e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványokban foglalt leírás, illetve az e melléklet 2. függelékében meghatározott adatközlő lapban szereplő leírás alapján kell ellenőrizni.

1.2.

Amennyiben egy motor tanúsítványának egy vagy több kiterjesztése van, a vizsgálatokat a szóban forgó kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt motorokon kell elvégezni.

1.3.

Valamennyi vizsgált motornak az e függelék 3. pontja szerinti kiválasztási kritériumoknak megfelelő gyártási sorozatból kell származnia.

1.4.

A vizsgálatokat a megfelelő, kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokkal lehet elvégezni. A gyártó kérésére azonban a 3.2. pontban előírt referencia-tüzelőanyagok is használhatók.

1.5.

Ha a gázmotorok (földgáz, LPG) CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségének vizsgálatát kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokkal végzik, a motor gyártójának igazolnia kell a jóváhagyó hatóság felé a gáznemű tüzelőanyag összetételének megfelelő meghatározását az NCV e függelék 4. pontja szerinti, a helyes műszaki megítélésen alapuló meghatározásához.

2. A vizsgálandó motorok és a CO2-motorcsaládok száma

2.1.

Az elmúlt termelési évben, e rendelet hatálya alatt gyártott összes motor 0,05 százaléka jelenti azt az alapot, amelyből le kell vezetni azoknak a CO2-motorcsaládoknak, és ezeken a CO2-motorcsaládokon belül azoknak a motoroknak a számát, amelyeket évente vizsgálni kell a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. Az érintett motorok 0,05 százalékára kapott adatot a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. Ezt az eredményt nCOP,base-nek kell nevezni.

2.2.

A 2.1. pont rendelkezései ellenére az nCOP,base minimális száma 30 kell, hogy legyen.

2.3.

Az e függelék 2.1. és 2.2. pontjával összhangban az nCOP,base-re meghatározott eredményt 10-zel el kell osztani, majd az eredményt a legközelebbi egész számra kerekíteni annak érdekében, hogy meghatározzuk az évente vizsgálandó CO2-motorcsaládok számát (nCOP,fam), a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzése érdekében.

2.4.

Abban az esetben, ha a gyártó kevesebb CO2-motorcsaláddal rendelkezik, mint a 2.3. pont szerint meghatározott nCOP,fam, a vizsgálandó CO2-motorcsaládok számát (nCOP,fam) a gyártó összes CO2-motorcsaládjának számában kell megállapítani.

3. A vizsgálandó CO2-motorcsaládok kiválasztása

A vizsgálandó CO2-motorcsaládok e függelék 2. pontjának megfelelően meghatározott számától függően az első két CO2-motorcsalád az kell, hogy legyen, amelynek a legmagasabb a termelési volumene.

A vizsgálandó CO2-motorcsaládok fennmaradó számát véletlenszerűen kell kiválasztani az összes meglévő CO2-motorcsaládból. Ezt a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megállapodással határozzák meg.

4. Végrehajtandó vizsgálati menet

Az egyes CO2-motorcsaládokon belül vizsgálandó motorok minimális számát (nCOP,min) úgy kell meghatározni, hogy az nCOP,base 2. pont szerint meghatározott értékét elosztják az nCOP,fam 2. pont szerint meghatározott értékével. Az nCOP,min-re kapott eredményt a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. Ha az nCOP,min-re így kapott érték kisebb, mint 4, akkor 4-re kell állítani, ha nagyobb, mint 19, akkor 19-re.

Az e függelék 3. pontjának megfelelően meghatározott CO2-motorcsaládok mindegyikénél e családokon belül minimálisan nCOP,min számú motort kell vizsgálni ahhoz, hogy az e függelék 9. pontjának megfelelően elfogadó döntés születhessen.

Az egy CO2-motorcsaládon belül végrehajtandó vizsgálati menetek számát véletlenszerűen kell hozzárendelni az adott CO2-család különböző motorjaihoz. Ezt a hozzárendelést a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megállapodással határozzák meg.

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségét a motoroknak a 4.3.4. pont szerinti WHSC-vizsgálat során történő vizsgálatával kell ellenőrizni.

Az e mellékletben a tanúsítási vizsgálatra meghatározott valamennyi peremfeltételt alkalmazni kell, kivéve a következőket:

1. Az e melléklet 3.1.1. pontja szerinti laboratóriumi vizsgálati feltételek. A 3.1.1. pont szerinti feltételek ajánlottak, de nem kötelezőek. Bizonyos környezeti körülmények között eltérések fordulhatnak elő a vizsgálati helyszínen, amelyeket a helyes műszaki megítélés segítségével kell minimalizálni.

2. Abban az esetben, ha az e melléklet 3.2. pontja szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használnak, az NCV e melléklet 3.2. pontja szerinti meghatározása nem szükséges.

3. Abban az esetben, ha kereskedelmi forgalomban kapható, illetve a B7-től (dízel/kompressziós gyújtás) eltérő típusú referencia-tüzelőanyagot használnak, a tüzelőanyag NCV-értékét az e melléklet 1. táblázatában meghatározott alkalmazandó szabványoknak megfelelően kell meghatározni. A gázüzemű motorok kivételével az NCV-mérést csak egyetlen, a motor gyártójától független laboratóriumban kell elvégezni, az e melléklet 3.2. pontjában előírt két laboratórium helyett. A gáznemű referencia-A gáznemű referencia-tüzelőanyagokra (G25/GR, LPG, "B" tüzelőanyag) vonatkozó NCV értéket az e melléklet 1. táblázatában szereplő alkalmazandó szabványok szerint kell kiszámítani a gáznemű referencia-tüzelőanyag szállítója által benyújtott tüzelőanyag-elemzés alapján.

4. A kenőolajnak a motor gyártása során betöltöttnek kell lennie, és ez nem módosítható a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során.

5. Újonnan gyártott motorok bejáratása

5.1.

A vizsgálatokat újonnan gyártott motorokon kell elvégezni, amelyek olyan gyártási sorozatból származnak, amelyek bejáratási ideje legfeljebb 15 óra azt megelőzően, hogy a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének ellenőrzését célzó vizsgálati menet e függelék 4. pontja szerinti megkezdődik.

5.2.

A gyártó kérésére a vizsgálatokat olyan motorokon is el lehet végezni, amelyeket legfeljebb 125 órán keresztül járattak be. Ebben az esetben a bejáratást a gyártó végzi el, aki semmilyen beállítást nem változtat meg ezeken a motorokon.

5.3.

Ha a gyártó kéri, hogy e függelék 5.2. pontja szerint történjen a bejáratás, akkor az a következőkön végezhető el: a.

minden vizsgálandó motoron; b)

újonnan gyártott motoron úgy, hogy egy változási együtthatót is meghatároz az alábbiak szerint: A.

A tüzelőanyag-fogyasztást a WHSC-vizsgálat során e függelék 4. pontjával összhangban egyszer kell mérni az újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejáratási idejű motoron e függelék 5.1. pontjával összhangban, a második vizsgálatban pedig az e függelék 5.2. pontjában meghatározott maximális 125 óra letelte előtt, az első vizsgált motoron. B.

A WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) e melléklet 5.3.3. pontjával összhangban kell meghatározni az e pont A. pontjában mért értékekből. C.

Mindkét vizsgálat esetében a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás értékét az e függelék 7.2., 7.3. és 7.4. pontja szerinti korrigált értékre kell kiigazítani, a két vizsgálat során használt megfelelő tüzelőanyag tekintetében. D.

A változási együtthatót úgy kell kiszámítani, hogy a második vizsgálat korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztását elosztják az első vizsgálat korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával. A változási együttható értéke lehet egynél kisebb. E.

Vegyes üzemű motorokra a fenti D. pont nem alkalmazandó. Helyette a változási együtthatót úgy kell kiszámítani, hogy a második vizsgálat fajlagos CO2-kibocsátásait elosztják az első vizsgálat fajlagos CO2-kibocsátásaival. A fajlagos CO2-kibocsátásra vonatkozó két értéket az e függelék 6.1. pontjában megállapított rendelkezéseknek megfelelően, a fenti C. alponttal összhangban meghatározott SFCWHSC,corr két értéke alapján kell meghatározni. A változási együttható értéke lehet egynél kisebb.

5.4.

Ha az e függelék 5.3. b. pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazandók, a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelősége vizsgálatának céljából a későbbiekben kiválasztott motorokat nem lehet bejáratásnak alávetni, hanem azoknak a WHSC-vizsgálat során, az e függelék 5.1. pontja szerinti, újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejárási idejű motorokon meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztását, illetve vegyes üzemű motorok esetében azok fajlagos CO2-kibocsátását meg kell szorozni a változási együtthatóval.

5.5.

Az e függelék 5.4. pontjában leírt esetben a WHSC-vizsgálat alatt a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásra, illetve vegyes üzemű motorok esetében a fajlagos CO2-kibocsátásokra a következő értékeket kell figyelembe venni: a)

a változási együttható meghatározásához használt, az e függelék 5.3. b. pontja szerinti motor esetében a második vizsgálat értéke; b)

a többi motor esetében az e függelék 5.1. pontja szerinti, újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejárási idejű motoroknál meghatározott értékek, szorozva az e függelék 5.3. b. pontjának D. alpontja, illetve vegyes üzemű motorok esetében az e függelék 5.3. b. pontjának E. alpontja szerint meghatározott változási együtthatóval.

5.6.

Az e függelék 5.2-5.5. pontja szerinti bejáratási eljárás helyett a gyártó kérésére egy 0,99-es általános változási együttható használható. Ebben az esetben az e függelék 5.1. pontjával összhangban, az újonnan gyártott, legfeljebb 15 órás bejáratási idejű motorra meghatározott WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást, illetve a WHSC-vizsgálat alatti fajlagos CO2-kibocsátásokat meg kell szorozni a 0,99-es általános változási együtthatóval.

5.7.

Ha az e függelék 5.3. b) pontja szerinti változási együtthatót 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 5.2.3. és 5.2.4. szakasza szerinti motorcsalád alapmotorja segítségével határozták meg, ez az ugyanazon motorcsaládba tartozó bármely CO2-motorcsalád valamennyi tagjára átvihető 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 5.2.3. szakaszával összhangban.

6. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célérték

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célérték a WHSC-vizsgálat alatti korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (SFCWHSC,corr, g/kWh-ban kifejezve), amelyet az 5.3.3. ponttal összhangban határoztak meg, és az adatközlő lapon az e melléklet 2. függelékében az adott vizsgált motor tekintetében meghatározott tanúsítványok részeként dokumentáltak.

6.1. A vegyes üzemű motorokra vonatkozó különleges követelmények

Vegyes üzemű motorok esetében a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célértéket az 5.3.3. ponttal összhangban meghatározott, a WHSC-vizsgálat alatti korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás két külön értékéből (SFCWHSC,corr, g/kWh-ban kifejezve) kell kiszámítani. Az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó két külön érték mindegyikét meg kell szorozni az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó, az e függelék 1. táblázata szerinti CO2-kibocsátási tényezővel. A WHSC-vizsgálat során kapott két fajlagos CO2-kibocsátás összege határozza meg a vegyes üzemű motorok CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságai megfelelőségének vizsgálatára szolgáló célértéket.

1. táblázat

Tüzelőanyag-típusok CO2-kibocsátási tényezői

Tüzelőanyag típusa/motor típusaReferencia-tüzelőanyag típusaCO2-kibocsátási tényező [g CO2/g tüzelőanyag]
Dízel / kompressziós gyújtásB73,13
LPG / szikragyújtásLPG, „B” tüzelőanyag3,02
Földgáz / szikragyújtás
vagy
Földgáz / kompressziós gyújtás
G25 vagy GR2,73

7. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló tényleges érték

7.1.

A WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) e melléklet 5.3.3. pontjával összhangban kell meghatározni, az e függelék 4. pontjának megfelelően végrehajtott vizsgálati menetek alapján. A gyártó kérésére a meghatározott fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értéket az e függelék 5.3-5.6. pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazásával módosítani kell.

7.2.

Ha a vizsgálathoz az e függelék 1.4. pontjának megfelelően kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyagot használtak, az e függelék 7.1. pontjában meghatározott, WHSC-vizsgálat alatti fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást (SFCWHSC) e melléklet 5.3.3.1. pontjának megfelelően egy korrigált értékre (SFCWHSC,corr) kell helyesbíteni.

7.3.

Ha a vizsgálathoz e függelék 1.4. pontjával összhangban referencia-tüzelőanyagot használtak, az SFCWHSC,corr korrigált érték kiszámításához az e melléklet 5.3.3.2. pontjában meghatározott különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az e függelék 7.1. pontjában meghatározott értékre.

7.3.a Vegyes üzemű motorok esetében az SFCWHSC,corr korrigált érték kiszámításához az e melléklet 5.3.3.3. pontjában meghatározott különleges rendelkezéseket is alkalmazni kell a 7.2. és 7.3. pont mellett az e függelék 7.1. pontjában meghatározott értékre is.

7.4.

A 4. ponttal összhangban a WHSC-vizsgálat során mért gáz-halmazállapotú és szilárd szennyezőanyag-kibocsátást ki kell igazítani az adott motorra az 582/2011/EU bizottsági rendelet szerint megadott EK-típusbizonyítvány kiegészítésében rögzített megfelelő romlási tényezők alkalmazásával.

7.5. A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló tényleges érték a WHSC-vizsgálat során a 7.2. és 7.3. pont szerint meghatározott SFCWHSC,corr korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás.

7.6. Vegyes üzemű motorokra a 7.5. pont nem alkalmazandó. Ehelyett a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatára szolgáló tényleges érték az e függelék 6.1. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban, az e függelék 7.4. pontja szerint meghatározott két SFCWHSC,corr érték felhasználásával meghatározott, a WHSC-vizsgálat során kapott két fajlagos CO2-kibocsátási érték összege.

8. Az egyetlen vizsgálat megfelelőségére vonatkozó határérték

Dízelmotorok esetében az egyetlen vizsgált motor megfelelőségének értékelésére szolgáló határértékek a 6. pontnak megfelelően meghatározott célérték +4 százalékpontnak felelnek meg.

A gázmotorok és a vegyes üzemű motorok esetében az egyetlen vizsgált motor megfelelőségének értékelésére szolgáló határértékek a 6. pontnak megfelelően meghatározott célérték + 5 %-ának felelnek meg.

9. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata

9.1.

A WHSC-vizsgálat alatt az e függelék 7.4. pontja szerint meghatározott kibocsátási vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük a következő határértékeknek valamennyi gáz-halmazállapotú szennyezőanyag esetében - az ammóniát kivéve -, ellenkező esetben a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata tekintetében: a)

az 595/2009/EK rendelet I. melléklete szerinti vonatkozó határértékek; b)

a vegyes üzemű motoroknak meg kell felelniük az 582/2011/EU rendelet XVIII. mellékletének 5. pontja szerinti vonatkozó határértékeknek.

9.2.

Az e függelék 4. pontjával összhangban vizsgált egyetlen motor egyetlen vizsgálatát nem megfelelőnek kell tekinteni, ha az e függelék 7. pontja szerinti tényleges érték magasabb, mint az e függelék 8. pontjával összhangban meghatározott határértékek.

9.3.

Az e függelék 4. pontjának megfelelően egy CO2-családon belül vizsgált motorok aktuális mintaméretének nagyságához meg kell határozni az n-edik vizsgálatnál az e függelék 9.2. pontja szerint nem megfelelő vizsgálatok kumulált számának számszerűsítésére szolgáló vizsgálati statisztikát. a.

Ha az n-edik vizsgálatnál a nem megfelelő vizsgálati eredmények e függelék 9.3. pontjával összhangban meghatározott kumulatív száma kisebb, mint a 49. számú ENSZ-előírás 3. függelékének 4. táblázatában a mintanagyságra vonatkozóan szereplő elfogadási küszöbérték, vagy egyenlő azzal, akkor elfogadó döntés születik. b.

Ha az n-edik vizsgálatnál a nem megfelelő vizsgálati eredmények e függelék 9.3. pontjával összhangban meghatározott kumulatív száma nagyobb, mint a 49. számú ENSZ-előírás 3. függelékének 4. táblázatában a mintanagyságra vonatkozóan szereplő elutasítási küszöbérték, vagy egyenlő azzal, akkor elutasító döntés születik. c.

Ellenkező esetben e függelék 4. pontjának megfelelően egy további motor vizsgálatára kerül sor, és az e függelék 9.3. pontja szerinti számítási eljárást alkalmazzák a mintára, amelyet még egy egységgel megnövelnek.

9.4.

Ha nem született sem elutasító, sem elfogadó döntés, a gyártó bármikor leállíthatja a vizsgálatot. Ebben az esetben elutasító döntést kell rögzíteni.

5. függelék

A motoralkatrészek energiafogyasztásának meghatározása

1. Ventilátor

A motor nyomatékát a visszahajtáskor az alábbi eljárással kell mérni, bekapcsolt, illetve kikapcsolt ventilátorral:

i. A vizsgálat megkezdése előtt a termék használati útmutatója szerint be kell szerelni a ventilátort.

ii. Bemelegítési fázis: A motort a gyártó ajánlása szerint, a helyes műszaki megítélés gyakorlásával kell bemelegíteni (pl. a motor 9. üzemmódban, 20 percen keresztül történő üzemeltetése révén, a 49. számú ENSZ-előírás 4. mellékletének 7.2.2. szakaszában meghatározott 1. táblázat szerint).

iii. Stabilizációs fázis: A bemelegedési vagy az opcionális bemelegedési fázis (v.) lezárulta után a motort minimális kezelői paranccsal kell működtetni (visszahajtás), npref fordulatszámon, 130 ± 2 másodpercig, kikapcsolt ventilátorral (nfan_disengage < 0,75 * nengine * rfan). Ezen időszak első 60 ± 1 másodpercét tekintjük stabilizációs időszaknak, amely alatt a tényleges motorfordulatszámot npref ± 5 ford./perc értéken belül kell tartani.

iv. Mérési fázis: A következő 60 ± 1 másodperces időszak alatt a tényleges motorfordulatszámot az npref ± 2 ford./perc értéken belül, a hűtőközeg hőmérsékletét pedig ±5 °C alatt kell tartani, miközben a motor kikapcsolt ventilátorral történő visszahajtásának nyomatékát, a ventilátor fordulatszámát, és a motor fordulatszámát e 60 ± 1 másodperces időszak alatt átlagértékként kell rögzíteni. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni.

v. Opcionális bemelegítési fázis: A gyártó kérésére és a helyes műszaki megítélés alapján a ii. lépés megismételhető (például ha a hőmérséklet több mint 5 °C-t esett)

vi. Stabilizációs fázis: Az opcionális bemelegedési fázis lezárulta után a motort minimális kezelői paranccsal kell működtetni (visszahajtás), npref fordulatszámon, 130 ± 2 másodpercig, bekapcsolt ventilátorral (nfan_engage > 0,9 * nengine * rfan). Ezen időszak első 60 ± 1 másodpercét tekintjük stabilizációs időszaknak, amely alatt a tényleges motorfordulatszámot npref ± 5 ford./perc értéken belül kell tartani.

vii. Mérési fázis: A következő 60 ± 1 másodperces időszak alatt a tényleges motorfordulatszámot az npref ± 2 ford./perc értéken belül, a hűtőközeg hőmérsékletét pedig ±5 °C alatt kell tartani, miközben a motor bekapcsolt ventilátorral történő visszahajtásának nyomatékát, a ventilátor fordulatszámát, és a motor fordulatszámát e 60 ± 1 másodperces időszak alatt átlagértékként kell rögzíteni. A fennmaradó 10 ± 1 másodperces időtartamot szükség esetén az adatok utófeldolgozására és eltárolására lehet felhasználni.

viii. A iii-vii. lépéseket npref fordulatszám helyett n95h és nhi fordulatszámnál meg kell ismételni minden egyes stabilizációs lépést megelőzően, egy opcionális bemelegedési lépéssel (v.), ha ez szükséges a hűtőközeg stabil hőmérsékletének (±5 °C) fenntartásához.

ix. Ha az alábbi egyenlet szerint számított összes Ci szórása a három (npref, n95h és nhi) fordulatszámnál nagyobb vagy egyenlő 3 százalékkal, akkor a mérést minden olyan motorfordulatszámnál el kell végezni, amely a 4.3.5.2.1. pont szerint meghatározza a rácsot a tüzelőanyag jelleggörbéjének felvételi eljárásakor (FCMC).

A tényleges ventilátorállandó értékét a mérési adatokból kell kiszámítani a következő egyenlet szerint:

ahol:

Ci

a ventilátorállandó egy bizonyos fordulatszámon

MDfan_disengage

a mért motornyomaték visszahajtáskor, a ventilátor kikapcsolt állapotában (Nm)

MDfan_engage

a mért motornyomaték visszahajtáskor, a ventilátor bekapcsolt állapotában (Nm)

nfan_engage

ventilátorsebesség a ventilátor bekapcsolt állapotában (ford./perc)

nfan_disengage

ventilátorsebesség a ventilátor kikapcsolt állapotában (ford./perc)

rfan

a ventilátor tengelykapcsolójának motoroldali fordulatszáma a forgattyús tengely fordulatszámához viszonyítva

Ha az összes számított Ci szórása a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) 3 százaléknál kevesebb, akkor a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) meghatározott értékek átlagát (Cavg-fan) kell ventilátorállandóként alkalmazni.

Ha az összes számított Ci szórása a három fordulatszámnál (npref, n95h és nhi) legalább 3 százalék, a ix. pont szerinti az összes motorfordulatszámra meghatározott egyedi értékeket kell alkalmazni a ventilátorállandóhoz (Cind-fan,i). A tényleges motorfordulatszámhoz tartozó ventilátorállandó (Cfan) értékét lineáris interpolációval kell meghatározni a ventilátorállandó egyedi értékei (Cind-fan,i) között.

A ventilátor hajtásához szükséges motornyomatékot a következő egyenlet szerint kell kiszámítani:

Mfan = Cfan · nfan 2 · 10- 6

ahol:

Mfan

a ventilátor meghajtásához szükséges motornyomaték (Nm)

Cfan

az nengine értéknek megfelelő ventilátorállandó (Cavg-fan vagy Cind-fan,i)

A ventilátor által felhasznált mechanikai teljesítményt a ventilátor hajtásához szükséges motornyomatékból és a tényleges motorfordulatszámból kell kiszámítani. A mechanikai teljesítményt és a motornyomatékot a 3.1.2. ponttal összhangban kell figyelembe venni.

2. Elektromos alkatrészek/berendezések

Az elektromos motoralkatrészekhez külsőleg szállított villamos energiát mérni kell. Ezt a mért értéket mechanikai teljesítményre kell korrigálni úgy, hogy elosztják azt egy 0,65-os általános hatékonysági értékkel. E mechanikai teljesítményt és a megfelelő motornyomatékot a 3.1.2. ponttal összhangban kell figyelembe venni.

6. függelék

1. Jelölések

Egy, az e melléklet szerint tanúsított motor esetében a motoron fel kell tüntetni az alábbiakat:

1.1.

A gyártó neve vagy védjegye

1.2.

Az e melléklet 2. függeléke 0.1. és 0.2. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ

1.3.

Tanúsítási jelölés: egy négyszög és benne egy kis "e" betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében

KÉP HIÁNYZIK

1.4.

A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy "alap-jóváhagyási számot" az (EU) 2020/683 végrehajtási rendelet I. melléklete 4. szakaszában írtaknak megfelelően, amelyet az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint egy "E" betű előz meg, amely arra utal, hogy a jóváhagyást egy motorra ("engine") vonatkozóan adták meg.

E rendelet esetében ez a szám a 02.

1.4.1. Példa a tanúsítási jelölésre (különálló jelölés) és a tanúsítási jelölés méretei

A fenti, motoron feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban tanúsították (e20) e rendelet értelmében. Az első két számjegy (02) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő betű (E) azt jelzi, hogy a tanúsítványt egy motorra adták ki. Az utolsó öt számjegy (00005) az az alap-jóváhagyási szám, amelyet a jóváhagyó hatóság hozzárendelt a motorhoz.

KÉP HIÁNYZIK

1.5.

Abban az esetben, ha az e rendelettel összhangban történő tanúsítást a motornak mint önálló műszaki egységnek az 582/2011/EU rendelet szerinti típusjóváhagyásával egyidejűleg adják meg, az 1.4. pontban meghatározott jelölési követelmények - egy "/" karakterrel elválasztva - követhetik az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének 8. függelékében meghatározott jelölési követelményeket.

1.5.1. Példa a tanúsítási jelölés (egyesített jelölés)

A fenti, motoron feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban (e20) tanúsították az 582/2011/EU rendelet értelmében. A "D" a dízelt jelöli, amelyet a kibocsátáskorlátozási fázist jelentő "E" jelölés követ, majd öt számjegy (00005) következik, amelyeket a jóváhagyó hatóság rendelt hozzá a motorhoz az 582/2011/EU rendelet szerinti alap-jóváhagyási számként. A perjel utáni első két szám az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelöli, ezt követi a motorra utaló "E" betű, amelyet a jóváhagyó hatóság által ez e rendelet szerinti tanúsítás céljából (e rendelet szerinti "alap-jóváhagyási szám") hozzárendelt öt számjegy követ.

1.6.

A tanúsítás kérelmezőjének kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes beleegyezésével az 1.4.1. és 1.5.1. pontban jelzettől eltérő méretű jelölés is használható. Az egyéb méretű jelöléseknek is jól olvashatónak kell lenniük.

1.7.

A jelöléseknek, címkéknek, adattábláknak vagy matricáknak a motor hasznos élettartama végéig tartósnak, jól olvashatónak és kitörölhetetlennek kell maradniuk. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen anélkül eltávolítani, hogy meg ne rongálódjanak, illetve olvashatatlanná ne váljanak.

2. Számozás

2.1. A motorok tanúsítási száma a következőket tartalmazza: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*E*00000*00 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Kiegészítő betű a 3. szakaszhoz 4. szakasz 5. szakasz A tanúsítványt kibocsátó ország megjelölése A nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának meghatározásáról szóló rendelet ((EU) 2017/2400) A legutóbbi módosító rendelet (ZZZZ/ZZZZ) E - motor ("engine") Alaptanúsítási szám 00000 Kiterjesztés 00

7. függelék

A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Bevezetés

Ez a függelék leírja azon paraméterek listáját, amelyeket az alkatrészgyártónak a szimulációs eszközhöz bemeneti adatként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

Az XML-t a motor-előfeldolgozási eszköz automatikusan állítja elő.

Fogalommeghatározások

(1)

"paraméterazonosító":a szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára

(2) "típus": a paraméter adattípusa

karakterlánc ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban

token ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül

dátum ...

dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-DDTHH:MM:SSZ, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30T09:30:10Z"

egész szám ...

egész adattípusú érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1800"

kettős, X ...

tört szám, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után és sor eleji nulla nélkül, pl. "kettős, 2": "2345.67"; vagy "kettős, 4": "45.6780"

(3)

"egység" ...a paraméter fizikai mértékegysége

Bemeneti paraméterek halmaza

1. táblázat

"Engine/General" bemeneti paraméterek

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
ManufacturerP200token[-]
ModelP201token[-]
CertificationNumberP202token[-]
DateP203dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP204token[-]A motor-előfeldolgozási eszköz verziószáma
DisplacementP061egész szám[cm3]
IdlingSpeedP063egész szám[1/perc]
RatedSpeedP249egész szám[1/perc]
RatedPowerP250egész szám[W]
MaxEngineTorqueP259egész szám[Nm]
WHRTypeMechanicalOutputICEP335Boole-féle[-]
WHRTypeMechanicalOutputDrivetrainP336Boole-féle[-]
WHRTypeElectricalOutputP337Boole-féle[-]
WHRElectricalCFUrbanP338kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRElectricalCFRuralP339kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRElectricalCFMotorwayP340kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRElectricalBFColdHotP341kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRElectricalCFRegPerP342kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRMechanicalCFUrbanP343kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz
WHRMechanicalCFRuralP344kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz
WHRMechanicalCFMotorwayP345kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz
WHRMechanicalBFColdHotP346kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz
WHRMechanicalCFRegPerP347kettős, 4[-]Kötelező, ha a „WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz

1a. táblázat

"Engine" bemeneti paraméterek tüzelőanyag-típusonként

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
WHTCUrbanP109kettős, 4[-]
WHTCRuralP110kettős, 4[-]
WHTCMotorwayP111kettős, 4[-]
BFColdHotP159kettős, 4[-]
CFRegPerP192kettős, 4[-]
CFNCVP260kettős, 4[-]
FuelTypeP193karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Diesel CI”, „Ethanol CI”, „Petrol PI”, „Ethanol PI”, „LPG PI”, „NG PI”, „NG CI”

2. táblázat

"Engine/FullloadCurve" bemeneti paraméterek a teljes terhelés jelleggörbéjének minden rácspontjához

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
EngineSpeedP068kettős, 2[ford./perc]
MaxTorqueP069kettős, 2[Nm]
DragTorqueP070kettős, 2[Nm]

3. táblázat

"Engine/FuelMap" bemeneti paraméterek a tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbe minden rácspontjához

(Tüzelőanyag-típusonként egy jelleggörbe szükséges)

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
EngineSpeedP072kettős, 2[1/perc]
NyomatékP073kettős, 2[Nm]
FuelConsumptionP074kettős, 2[g/h]
WHRElectricPowerP348egész szám[W]Kötelező, ha a „WHRTypeElectricalOutput” = igaz
WHRMechanicalPowerP349egész szám[W]Kötelező, ha a „ WHRTypeMechanicalOutputDrivetrain” = igaz

8. függelék

A motor-előfeldolgozási eszköz főbb értékelési lépései és egyenletei

E függelék leírja a motor-előfeldolgozási eszköz által végrehajtott legfontosabb értékelési lépéseket és a mögöttes alapegyenleteket. A következő lépések végrehajtására kerül sor a bemeneti adatok értékelésénél a felsorolás sorrendjében:

1. A bemeneti adatállományok olvasása és a bemeneti adatok automatikus ellenőrzése.

1.1.

A bemeneti adatokra vonatkozó követelmények ellenőrzése az e melléklet 6.1. pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint.

1.2.

A rögzített FCMC-adatokra vonatkozó követelmények ellenőrzése az e melléklet 4.3.5.2. pontjában és 4.3.5.5. pontjának (1) alpontjában szereplő fogalommeghatározások szerint.

2.

A tanúsításhoz a jellemző motorfordulatszámok kiszámítása az alapmotor és a tényleges motor teljes terhelési jelleggörbéiből az e melléklet 4.3.5.2.1. pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint.

3.

3.1.

Az nidle fordulatszámnál mért tüzelőanyag-fogyasztási értékeket a motorfordulatszámhoz (nidle - 100 ford./perc) kell másolni a jelleggörbében.

3.2.

Az n95h fordulatszámnál mért tüzelőanyag-fogyasztási értékeket a motorfordulatszámhoz (n95h + 500 ford./perc) kell másolni a jelleggörbében.

3.3.

A tüzelőanyag-fogyasztási értékek extrapolálása minden fordulatszám-beállítási értéknél egy nyomatékértékre (a Tmax_overall 1,1-szerese), a jelleggörbén minden egyes fordulatszám-beállítási pontnál a legnagyobb nyomatékértékű három mért tüzelőanyag-fogyasztási adatpont alapján, a legkisebb négyzetek módszerével végzett lineáris regresszió segítségével. Az adott motorfordulatszámon teljes terhelés mellett mért értéknél alacsonyabb extrapolált FC értékeket a teljes terhelés mellett mért értékre kell beállítani.

3.4.

Az FC=0 hozzáadása az interpolált visszahajtási nyomatékértékek esetében minden fordulatszám-beállítási értéknél a jelleggörbén.

3.5.

Az FC=0 hozzáadása legalább a 3.4. alpont szerinti interpolált nyomatékértékek mínusz 100 Nm esetén minden fordulatszám-beállítási értéknél a jelleggörbén.

3.6.

A 3.4. és a 3.5. pontban említett valamennyi ponton a WHR-teljesítmény = 0 hozzáadása.

4.

4.1.

A WHTC vonatkoztatási pontokat az eredetileg rögzített felbontásban a teljes terhelés jelleggörbéjének bemeneti adatai segítségével visszaszámítják.

4.2.

A tüzelőanyag-fogyasztást a WHTC visszaszámított vonatkoztatási értékekeire kiszámítják a 4.1. pont szerinti fordulatszámra és nyomatékra vonatkozóan.

4.3.

A tüzelőanyag-fogyasztás számításához a motor tehetetlenségét 0-ra állítják be.

4.4.

A tüzelőanyag-fogyasztást a szabványos PT1-függvény (mint a fő jármű-szimuláció során) segítségével számítják ki aktív motor-nyomatékválasz mellett.

4.5.

A tüzelőanyag-fogyasztást minden visszahajtási adatpont esetében 0-ra állítják be.

4.6.

A tüzelőanyag-fogyasztás minden nem visszahajtási motorműködési adatpontra az FC-jelleggörbéből kerül kiszámításra a Delaunay-interpolációs módszerrel (mint a fő jármű-szimuláció során).

4.7.

A ciklusmunkát és a tüzelőanyag-fogyasztást az e melléklet 5.1. és 5.2. pontjában meghatározott egyenletek szerint kiszámítják.

4.8.

A szimulált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékeket az e melléklet 5.3.1. és 5.3.2. pontjában meghatározott egyenletek szerint kiszámítják a mért értékekre.

5.

5.1.

Az előfeldolgozási eszközbe betáplált bemeneti adatokból származó mért értékeket és a 4. pontból származó szimulált értékeket az 5.2-5.4. pontok egyenleteivel összhangban kell felhasználni.

5.2.

CFUrban = SFCmeas,Urban / SFCsimu,Urban

5.3.

CFRural = SFCmeas,Rural / SFCsimu,Rural

5.4.

CFMW = SFCmeas,MW / SFCsimu,MW

5.5.

Abban az esetben, ha a korrekciós tényező számított értéke kisebb mint 1, az adott korrekciós tényező értékét 1-re kell beállítani.

5.6.

Vegyes üzemű motorok esetében egy adott tüzelőanyag-típusra vonatkozó korrekciós tényező számított értéke 1-nél kisebb is lehet.

5.7.

Az 5.6. pont ellenére, ha vegyes üzemű motorok esetében a mért teljes fajlagos tüzelőanyag-energiaértékeknek a két tüzelőanyag szimulált teljes fajlagos tüzelőanyag-energiaértékéhez viszonyított aránya 1-nél kisebb, a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási értékeket a motor előfeldolgozási eszközével ennek megfelelően kiigazítják úgy, hogy a fent említett arány értéke 1 legyen.

6.

6.1.

Ezt a tényezőt a 6.2. pontban szereplő egyenlet alapján kell kiszámítani.

6.2.

BFcold-hot = 1 + 0,1 x (SFCmeas,cold - SFCmeas,hot) / SFCmeas,hot

6.3.

Abban az esetben, ha e tényező számított értéke kisebb mint 1, a tényező értékét 1-re kell beállítani.

7.

7.1.

Ezt a korrekciót a 7.2. pontban szereplő egyenlet alapján kell elvégezni.

7.2.

FCcorrected = FCmeasured,map × NCVmeas/NVCstd

7.3.

Az FCmeasured,map értéke a 3. pont szerint feldolgozott bemeneti adatokból származó tüzelőanyag-fogyasztási jelleggörbén a tüzelőanyag-fogyasztás értéke.

7.4.

Az NCVmeas és az NVCstd értékét e melléklet 5.3.3.1. pontjának megfelelően kell meghatározni.

7.5.

Abban az esetben, ha a vizsgálat során az e melléklet 3.2. pontja szerinti B7 típusú (dízel/kompressziós gyújtás) referencia-tüzelőanyagot használták, a 7.1-7.4. pont szerinti korrekciót nem hajtják végre.

8.

8.1.

Ha az eredetileg rögzített teljes terhelési jelleggörbe motorfordulatszámának átlagos adatnaplózási gyakorisága kisebb, mint 6, az átszámítást az adott beállítási érték ± 4 ford./perces intervalluma során aritmetikai átlagolással végzik el a kimeneti adatokra, az eredetileg rögzített felbontásban a teljes terhelési jelleggörbe bemeneti adatai alapján. Ha az eredetileg rögzített teljes terhelési jelleggörbe motorfordulatszámának átlagos adatnaplózási gyakorisága nagyobb, mint 6, az átszámítást lineáris interpolációval végzik el, az eredetileg rögzített felbontásban a teljes terhelési jelleggörbe bemeneti adatai alapján.

VI. MELLÉKLET

SEBESSÉGVÁLTÓ, NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ, EGYÉB NYOMATÉKÁTVITELI ALKATRÉSZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ HAJTÁSLÁNCALKATRÉSZ ADATAINAK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Ez a melléklet ismerteti nehézgépjárművek esetében a sebességváltók, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) nyomatékveszteségére vonatkozó tanúsítási előírásokat. Emellett meghatározza a szabványos nyomatékveszteség esetén alkalmazott számítási eljárásokat.

A nyomatékátalakítók (TC), az egyéb nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) és a kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) vagy a sebességváltóval együtt, vagy önálló egységként vizsgálhatók. Ezen alkatrészek önálló egységként történő vizsgálata esetén a 4, 5. és 6. pont rendelkezései alkalmazandók. A sebességváltó és az ezen alkatrészek közötti erőátvitel nyomatékveszteségei elhanyagolhatók.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

1.

"osztómű" : olyan berendezés, amely elosztja a jármű motorteljesítményét, és az első és hátsó hajtott tengelyek felé irányítja. A sebességváltó után van beépítve, és az első és hátsó meghajtótengelyek egyaránt csatlakoznak hozzá. Fogaskerék- vagy lánchajtóművet tartalmaz, amely a motor teljesítményét a sebességváltótól a tengelyek felé továbbítja. Az osztómű jellemzően normál vezetési módba (első vagy hátsó kerékmeghajtás), magas vonóerő módba (első és hátsó kerékmeghajtás), alacsony vonóerő módba és üresjárat állásokba kapcsolható;

2.

"áttételi arány" : a bemenő tengely fordulatszámának (az elsődleges hajtás felé) a kimenőtengely fordulatszámához (a hajtott kerék felé) viszonyított aránya előremenetben csúszás nélkül (i = nin/nout );

3.

"áttétel-lefedettség" : a legnagyobb és a legkisebb áttételi arányú előremeneti sebességfokozatok aránya a sebességváltóban: φtot = imax/imin ;

4.

"összetett sebességváltó" : nagyszámú előremeneti sebességfokozattal és/vagy magas áttétel-lefedettséggel rendelkező sebességváltó, amely alsebességváltókból tevődik össze, amelyek kombinálása lehetővé teszi a legtöbb erőátviteli alkatrész használatát számos előremeneti sebességfokozatban;

5.

"fő csoport" : a legtöbb előremeneti sebességfokozattal rendelkező alsebességváltó egy összetett sebességváltón belül;

6.

"tartománycsoport" : a fő csoporthoz általában sorba kapcsolással csatlakoztatott alsebességváltó egy összetett sebességváltón belül. A tartománycsoport általában két kapcsolható előremeneti sebességfokozattal rendelkezik. A teljes sebességváltó alacsony előremeneti sebességfokozatai az alacsony tartományú fokozattal érhetők el. A magas sebességfokozatok a magas tartományú fokozattal érhetők el;

7.

"felező" : olyan kialakítás, amely a fő csoport sebességfokozatait (általában) két változatra osztja fel, alacsony és magas sebességfokozati félre, melynek áttételi arányai közel egyenértékűek a sebességváltó áttétel-lefedettségével. A felező lehet egy különálló alsebességváltó, egy kiegészítő eszköz, a fő csoporttal integrálva, vagy ezek kombinációja;

8.

"fogazott tengelykapcsoló" : olyan tengelykapcsoló, ahol a nyomatékot az összekapcsolódó fogak közötti normál erők továbbítják. A fogazott tengelykapcsoló lehet mind összekapcsolt, mind szétkapcsolt. Ez csak terhelésmentes körülmények között működik (pl. sebességváltáskor kézi sebességváltóban);

9.

"szöghajtómű" : olyan berendezés, amely forgási energiát továbbít nem párhuzamos tengelyek között, gyakran keresztirányú tájolású motorral és a meghajtott tengelyhez való hosszirányú bemenet mellett használják;

10.

"súrlódó tengelykapcsoló" : hajtási nyomaték átvitelére szolgáló tengelykapcsoló, ahol a nyomaték súrlódási erők révén fenntartható módon kerül átvitelre. A súrlódó tengelykapcsoló csúszás közben tudja átvinni a nyomatékot, ezért indításkor és terhelés alatt állás során működtethető (visszatartott erőátvitel a sebességváltás során);

11.

"szinkronizátor" : egyfajta fogazott tengelykapcsoló, amelynél a súrlódó eszköz az összekapcsolandó forgó részek fordulatszámának kiegyenlítésére szolgál;

12.

"fogaskerék-kapcsolódás hatásfoka" : a kimeneti teljesítménynek a bemeneti teljesítményhez viszonyított aránya, amikor a teljesítmény előremenetben fogkapcsolódással kerül továbbításra relatív mozgással;

13.

"kúszó fokozat" : alacsony előremeneti sebességfokozat (fordulatszám-csökkentő áttétellel, amely nagyobb, mint a nem kúszó fokozatok esetén), melyet nem gyakori használatra terveztek, pl. alacsony sebességű manőverekhez vagy esetenkénti emelkedőn történő elinduláshoz;

14.

"teljesítményleadó (PTO)" : sebességváltón vagy motoron elhelyezkedő eszköz, amelyhez egy kiegészítő meghajtott egység, pl. hidraulikus szivattyú csatlakoztatható;

15.

"teljesítményleadó meghajtó mechanizmus" : olyan eszköz, amely lehetővé teszi egy teljesítményleadó (PTO) felszerelését egy sebességváltóra;

16.

"áthidaló tengelykapcsoló" : hidrodinamikus nyomatékátalakítóban lévő súrlódó tengelykapcsoló. Egyes esetekben a rögzített sebességfokozatban az állandó csúszás szándékos, pl. a rezgés megelőzése céljából;

17.

"indulási tengelykapcsoló" : olyan tengelykapcsoló, amely a jármű elindulásakor a motor és a kerekek fordulatszámát egymáshoz igazítja. Az indulási tengelykapcsoló rendszerint a motor és a sebességváltó között helyezkedik el.

18.

"szinkronizált kézi sebességváltó (SMT)" : egy manuálisan működtetett sebességváltó két vagy több választható áttételi aránnyal, amelyek szinkronizátor alkalmazásával érhetők el. Az áttételi arány változása rendszerint a sebességváltónak a motorról való időleges leválasztása során érhető el egy tengelykapcsoló (rendszerint a gépjármű indulási áttételi tengelykapcsolója) használatával;

19.

"automatizált kézi sebességváltó vagy mechanikus kapcsolású automata sebességváltó (AMT)" : automatikusan váltó sebességváltó két vagy több választható áttételi aránnyal, amelyek (nem szinkronizált/szinkronizált) fogazott tengelykapcsolók alkalmazásával érhetők el. Az áttételi arány megváltoztatása a sebességváltónak a motorról való időleges leválasztása során érhető el. Az áttételi arány váltásait egy elektromosan vezérelt rendszer hajtja végre, amely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb előremeneti sebességfokozatot választja ki és kapcsolja, de ezt a járművezető a kézi üzemmód alkalmazásával felülbírálhatja;

20.

"kettős tengelykapcsolós sebességváltó (DCT)" : automatikusan váltó sebességváltó, mely két súrlódó tengelykapcsolóval és számos választható áttételi aránnyal rendelkezik, amelyek fogazott tengelykapcsolók használata révén érhetők el. Az áttételi arány váltásait egy elektronikusan vezérelt rendszer végzi, amely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb sebességfokozatot választja, de ezt a járművezető felülbírálhatja a kézi üzemmód használatával. Egyes esetekben a rögzített sebességfokozatban az állandó csúszás szándékos, pl. a rezgés megelőzése céljából;

21.

"lassítófék" : járulékos fékező berendezés a jármű hajtásláncában; célja a folyamatos fékezés;

22.

"S elrendezés" : terhelés alatt kapcsolható automata sebességváltó (APT) a nyomatékátalakító és a sebességváltó csatlakozó mechanikus elemeinek soros elrendezésével;

23.

"P elrendezés" : APT a nyomatékátalakító és a sebességváltó csatlakozó mechanikus elemeinek párhuzamos elrendezésével (pl. teljesítményfelező berendezésekben);

24.

"terhelés alatt kapcsolható automata sebességváltó (APT)" : automatikusan váltó sebességváltó kettőnél több súrlódó tengelykapcsolóval és számos választható áttételi aránnyal, amelyek főként súrlódó tengelykapcsolók alkalmazásával érhetők el. Az áttételiarány-váltásokat egy elektronikusan vezérelt rendszer végzi, mely vezérli a váltás időzítését, a motor és a sebességváltó közötti tengelykapcsoló működését, valamint a motor fordulatszámát és nyomatékát. A rendszer automatikusan a legmegfelelőbb sebességfokozatot választja, de ezt a járművezető felülbírálhatja a kézi üzemmód használatával. A váltások rendszerint a vonóerő megszakítása nélkül végezhetőek el (súrlódó tengelykapcsoló a súrlódó tengelykapcsolóhoz);

25.

"olajkondicionáló rendszer" : olyan külső rendszer, amely a sebességváltó olaját kondicionálja a vizsgálat során. A rendszer keringeti az olajat a sebességváltóhoz és attól el. Az olaj ezáltal megszűrt és/vagy a hőmérséklete kondicionált lesz;

26.

"intelligens kenőrendszer" : olyan rendszer, amely befolyásolja a sebességváltó terheléstől független veszteségeit (melyeket forgási vagy motorfékezési veszteségnek is hívnak), melyek a bemeneti nyomatéktól és/vagy a sebességváltón keresztüli teljesítményáramlástól függenek. Példák erre az APT-ben lévő fékekhez és a tengelykapcsolókhoz használt ellenőrzött hidraulikus nyomószivattyúk, a sebességváltóben lévő ellenőrzött változó olajszint, a sebességváltóben lévő ellenőrzött változó olajáramlás/nyomás. Az intelligens kenés magába foglalhatja a sebességváltó olajhőmérsékletének ellenőrzését is, de itt nincsenek figyelembe véve a kizárólag hőmérséklet-ellenőrzésre tervezett intelligens kenőrendszerek, mivel a sebességváltó vizsgálati eljárásának fix vizsgálati hőmérsékletei vannak;

27.

"sebességváltó elektromos segédberendezés" : olyan elektromos segédberendezés, amely a sebességváltó működéséhez szükséges állandósult motorműködés során. Egy tipikus példa az elektromos hűtő/kenő szivattyú (nem ilyenek azonban az elektromos sebességváltó működtető és elektromos vezérlő rendszerek, beleértve az elektromos mágnesszelepeket, mivel azok alacsony energiafogyasztók, különösen állandósult üzemállapotú működéskor);

28.

"olajtípus-viszkozitási fok" : az SAE J306 meghatározása szerinti viszkozitási fokozat;

29.

"gyári töltőolaj" : annak a viszkozitási foknak megfelelő olajtípus, amellyel a gyárban töltik fel a sebességváltót, nyomatékátalakítót, egyéb nyomatékátviteli alkatrészt vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészt, és az első szervizintervallum során abban benne marad;

30.

"áttételrendszer" : a tengelyek, fogaskerekek és tengelykapcsolók elrendezése egy sebességváltóban;

31.

"teljesítményáramlás" : az energiatranszfer útja a bemenettől a kimenetig tengelyeken, fogaskerekeken és tengelykapcsolókon keresztül egy sebességváltóban;

32.

"differenciálmű" : olyan készülék, amely a nyomatékot két ágra osztja, pl. a bal és jobb oldali kerekekhez, fordulatszám-különbség lehetővé tétele mellett. A nyomatékfelező funkciót differenciálfék- vagy differenciálzár torzíthatja vagy kikapcsolhatja (adott esetben);

33.

"N elrendezés" : APT nyomatékátalakító nélkül.

3. A sebességváltókre vonatkozó vizsgálati eljárás

A sebességváltó veszteségeinek vizsgálatához minden egyedi sebességváltótípus nyomatékveszteség-jellegmezőjét meg kell mérni. A sebességváltók hasonló vagy megegyező CO2-releváns adatokkal rendelkező családokba csoportosíthatók e melléklet 6. függelékének előírásait követve.

A sebességváltó nyomatékveszteségének meghatározásához a tanúsítvány kérelmezőjének a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia minden egyes előremeneti sebességfokozat (a kúszó fokozatok kivételével) esetén.

1. 1. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, nyomatékfüggő veszteségek kiszámítása.

2. 2. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, a nyomatékveszteség mérése maximális nyomatéknál, és a nyomatékfüggő veszteségek interpolálása egy lineáris modell alapján.

3. 3. opció: A teljes nyomatékveszteség mérése.

3.1. 1. opció: Nyomatékfüggetlen veszteségek mérése, nyomatékfüggő veszteségek kiszámítása. A sebességváltó bemenő tengelyén a Tl ,in nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra: T l,in (n in ,T in ,gear) = T l,in,min_loss + f T × T in + f loss_corr × T in + T l,in,min_el + f el_corr × T in + f loss tcc × T in A nyomatékfüggő hidraulikus nyomatékveszteségek tekintetében a korrekciós tényező a következőképpen kerül kiszámításra: A nyomatékfüggő elektromos nyomatékveszteségek tekintetében a korrekciós tényező a következőképpen kerül kiszámításra: A sebességváltó bemenő tengelyénél a sebességváltó elektromos segédberendezésének energiafelvétele által okozott nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra: A 2. pont 16. alpontjában meghatározott csúszó nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló vagy a 2. pont 20. alpontjában meghatározott csúszó bemeneti oldali tengelykapcsoló veszteségeinek korrekciós tényezőjét a következőképpen kell kiszámítani: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Tl,in

=

bemenő tengellyel összefüggő nyomatékveszteség [Nm]

Tl,in,min_loss

=

nyomatékfüggetlen veszteség minimális hidraulikai veszteség mellett (minimális fő nyomás, hűtő-/kenőanyagáramok stb.), szabadon forgó kimenőtengelyen terhelésmentes vizsgálattal mérve [Nm]

Tl,in,max_loss

=

nyomatékfüggetlen veszteség maximális hidraulikai veszteség mellett (maximális fő nyomás, hűtő-/kenőanyagáramok stb.), szabadon forgó kimenőtengelyen terhelésmentes vizsgálattal mérve [Nm]

floss_corr

=

veszteség korrekciója a bemeneti nyomatéktól függő hidraulikai veszteségszint tekintetében [-]

nin

=

fordulatszám a sebességváltó bemenő tengelyénél (lehetőség szerint a nyomatékátalakító után) [ford./perc]

fT

=

nyomatékveszteségi együttható = 1 - ηT

Tin

=

nyomaték a bemenő tengelynél [Nm]

ηT

=

nyomatékfüggő hatásfok (kiszámítandó); direkt sebességfokozat esetében fT = 0,007 (ηT=0,993) [-]

fel_corr

=

veszteség korrekciója a bemeneti nyomatéktól függő elektromos teljesítményveszteség-szint tekintetében [-]

Tl,in, el

=

további, az elektromos fogyasztóknak tulajdonítható nyomatékveszteség a bemenő tengelyen [Nm]

Tl,in,min_el

=

további, az elektromos fogyasztóknak tulajdonítható nyomatékveszteség a bemenő tengelyen, a minimális teljesítményfelvételnek megfelelően [Nm]

Tl,in,max_el

=

további, az elektromos fogyasztóknak tulajdonítható nyomatékveszteség a bemenő tengelyen, a maximális teljesítményfelvételnek megfelelően [Nm]

Pel

=

a sebességváltó elektromos fogyasztóinak az elektromosenergia-fogyasztása, a sebességváltó-veszteség vizsgálata során mérve [W]

Tmax,in

=

maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességváltó bármely előremeneti sebességfokozatában [Nm]

floss_tcc

=

Veszteségkorrekciós tényező csúszó nyomatékátalakítóhoz (vagy bemeneti oldali) tengelykapcsolóhoz

ntcc

=

A 2. pont 16. alpontjában meghatározott csúszó nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló vagy a 2. pont 20. alpontjában meghatározott csúszó bemeneti oldali tengelykapcsoló tengely előtti és tengely utáni oldala közötti sebességkülönbség [rpm] (a csúszó tengelykapcsoló után a fordulatszáma az nin fordulatszám a sebességváltó bemenő tengelyénél)

3.1.1. A sebességváltó-rendszerek nyomatékfüggő veszteségeit az alábbiak szerint kell meghatározni: Többszörösen párhuzamos és névlegesen egyenlő erőáramlások esetén, pl. bolygóműves fogaskerékcsoportban lévő iker előtéttengelyeknél vagy több bolygóműves fogaskeréknél, melyek e pontban egyetlen erőáramlásként kezelhetők.

3.1.1.1.

Az általános sebességváltók olyan g közvetett sebességfokozatai esetében, amelyek nem osztott erőáramlással, valamint szokványos, nem bolygóműves fogaskerékcsoportokkal rendelkeznek, a következő lépések végzendők el:

3.1.1.2. Minden egyes fogaskerék-kapcsolódás esetében a nyomatékfüggő hatásfokot ηm-ben kifejezett állandó értékre kell beállítani: (A szöghajtómű-veszteségeket másik megoldásként az e melléklet 6. pontjában leírtak szerint külön lehet vizsgálni)

külső - külső fogaskerék-kapcsolódás

:

ηm = 0,986

külső - belső fogaskerék-kapcsolódás

:

ηm = 0,993

szöghajtómű fogaskerék-kapcsolódás

:

ηm = 0,97

3.1.1.3.

Az aktív fogaskerék-kapcsolódásokban ezeknek a nyomatékfüggő hatásfokoknak a szorzatát meg kell szorozni a csapágy nyomatékfüggő hatásfokával: ηb = 99,5 %.

3.1.1.4.

A g sebességfokozat esetében a ηTg teljes nyomatékfüggő hatásfok a következőképpen számítandó ki:

η Tg = η b * η m,1 * η m,2 * [...] * η m,n

3.1.1.5.

A g sebességfokozat esetében az fTg nyomatékfüggő veszteségi együttható a következőképpen számítandó ki:

fTg = 1 - η Tg

3.1.1.6.

A g sebességfokozat esetében a Tl,inTg nyomatékfüggő veszteség a bemenő tengelyen a következőképpen számítandó ki:

Tl,inTg = fTg * Tin

3.1.1.7. Alacsony fordulatszám-tartomány mellett az olyan speciális sebességváltó-rendszerek esetében, amelyek egy bolygóműves tartománycsoporttal sorbakapcsolt, előtéttengely típusú fő csoportból állnak (és a nem forgó gyűrűkerék és a bolygóműves közvetítőelem a kimenőtengelyhez kapcsolódik), a bolygóműves tartománycsoport nyomatékfüggő hatásfoka a 3.1.1.8. pontban leírt eljáráson kívül az alábbiak szerint is kiszámítható: ahol: A bolygóműves tartománycsoport az előtéttengely fő csoportján belüli, további fogaskerék-kapcsolódásnak tekintendő, és az ηalacsony fordulatszám melletti nyomatékfüggő hatásfokot figyelembe kell venni a ηTg teljes nyomatékfüggő hatásfok meghatározásakor alacsony fordulatszámú sebességfokozatok esetén, a 3.1.1.4. pont szerinti számításban.

KÉP HIÁNYZIK

ηm,ring

=

a gyűrűkerék és a bolygókerék közötti áttétel nyomatékfüggő hatásfoka = 99,3 % [-]

ηm,sun

=

a bolygókerék és a napkerék közötti áttétel nyomatékfüggő hatásfoka = 98,6 % [-]

zsun

=

a tartománycsoporthoz tartozó napkerék fogainak a száma [-]

zring

=

a tartománycsoporthoz tartozó gyűrűkerék fogainak a száma [-]

3.1.1.8.

Minden más, összetettebb osztott erőáramlásokkal és/vagy bolygóműves fogaskerékcsoportokkal (pl. hagyományos automatikus bolygóműves sebességváltóval) rendelkező sebességváltó-típus esetében az alábbi egyszerűsített módszer alkalmazható a nyomatékfüggő hatásfok meghatározására. A módszer kiterjed a szokványos, nem bolygóműves fogaskerékcsoportokra és/vagy gyűrűkerék-bolygókerék-napkerék típusú bolygóműves fogaskerékcsoportokra. Esetleg a nyomatékfüggő hatásfok kiszámítható a Német Mérnöki Egyesület (VDI) 2157. sz. szabályzata alapján. Mindkét számítás a 3.1.1.2. pontban meghatározott, ugyanazon állandó fogaskerék-kapcsolódási hatásfokértékeket használja.

Ez esetben minden egyes g indirekt sebességfokozat tekintetében az alábbi lépéseket kell elvégezni:

3.1.1.9.

1 rad/mp bemeneti fordulatszámot és 1 Nm bemenőnyomatékot feltételezve fordulatszámokat (Ni ) és nyomatékértékeket (Ti ) tartalmazó táblázatot kell összeállítani minden olyan fogaskerék esetében, amely fix forgástengellyel (napkerekekkel, gyűrűkerekekkel és hagyományos fogaskerekekkel), valamint bolygóműves közvetítőelemmel rendelkezik. A fordulatszám- és nyomatékértékek a jobbkéz-szabályt követik a motor pozitív irányú forgása mellett.

3.1.1.10. Minden egyes bolygóműves fogaskerékcsoportnál ki kell számítani a napkerék és a közvetítőelem, valamint a gyűrűkerék és a közvetítőelem közötti viszonylagos fordulatszámokat, az alábbiak szerint: Nsun-carrie r = Nsun - Ncarrier Nring-carrier = Nring - Ncarrier ahol:

Nsun

=

a napkerék fordulatszáma [rad/mp]

Nring

=

a gyűrűkerék fordulatszáma [rad/mp]

Ncarrier

=

a közvetítőelem fordulatszáma [rad/mp]

3.1.1.11. A fogaskerék-kapcsolódásokban a veszteséget okozó erőket a következőképpen kell kiszámítani: Minden egyes, szokványos nem bolygóműves fogaskerékcsoport esetében a P teljesítmény az alábbiak szerint számítható ki: P 1 = N 1 · T 1 P 2 = N 2 · T 2 ahol: P = a fogaskerék-kapcsolódás teljesítménye [W] N = a fogaskerék fordulatszáma [rad/mp] T = a fogaskerék nyomatéka [Nm] Minden egyes bolygóműves fogaskerékcsoport esetében a napkerék Pv,sun virtuális teljesítménye és a gyűrűkerék Pv,ring virtuális teljesítménye az alábbiak szerint számítható ki: Pv,sun = Tsun · (Nsun - Ncarrier ) = Tsun · Nsun/carrier Pv,ring = Tring · (Nring - Ncarrier ) = Tring · Nring/carrier ahol: Pv,sun = a napkerék virtuális teljesítménye [W] Pv,ring = a gyűrűkerék virtuális teljesítménye [W] Tsun = a napkerék nyomatéka [Nm] Tcarrier = a közvetítőelem nyomatéka [Nm] Tring = a gyűrűkerék nyomatéka [Nm] A negatív virtuális teljesítményt mutató eredmények azt jelzik, hogy teljesítmény távozik a fogaskerékcsoportból, míg a pozitív virtuális teljesítményt mutató eredmények azt jelzi, hogy teljesítmény érkezik a fogaskerékcsoportba. A fogaskerék-kapcsolódások Padj veszteséggel korrigált teljesítményértékeit a következőképpen kell kiszámítani: Minden egyes, szokványos nem bolygóműves fogaskerékcsoport esetében a negatív teljesítményt meg kell szorozni a megfelelő ηm nyomatékfüggő hatásfokkal: Pi > 0 ⇒Pi,adj = Pi Pi < 0 ⇒Pi,adj = Pi · η mi ahol: Padj = A fogaskerék-kapcsolódás veszteséggel korrigált teljesítményértékei [W] ηm = Nyomatékfüggő hatásfok (az adott fogaskerék-kapcsolódásnak megfelelően; lásd: 3.1.1.2.) [-] Minden egyes bolygóműves fogaskerékcsoport esetében a negatív virtuális teljesítményt meg kell szorozni a napkerék és a bolygókerék ηmsun , valamint a gyűrűkerék és a bolygókerékηmring közötti nyomatékfüggő hatásfokokkal: Pv,i ≥ 0 ⇒Pi,adj = Pv,i Pv,i < 0 ⇒Pi,adj = Pi · ηmsun · ηmring ahol: ηmsun = a napkerék és a bolygókerék közötti nyomatékfüggő hatásfok [-] ηmring = a gyűrűkerék és a bolygókerék közötti nyomatékfüggő hatásfok [-]

3.1.1.12. Az összes veszteséggel korrigált teljesítményértéket hozzá kell adni a sebességváltó-rendszer Pm,loss nyomatékfüggő fogaskerék-kapcsolódási teljesítményveszteségéhez, amely a bemenőteljesítményre utal: Pm,loss = ΣPi,adj ahol:

i

=

az összes, fix forgástengellyel rendelkező fogaskerék [-]

Pm,loss

=

a sebességváltó-rendszer nyomatékfüggő fogaskerék-kapcsolódási teljesítményvesztesége [W]

3.1.1.13. A csapágyak nyomatékfüggő veszteségi együtthatóját, fT,bear = 1 - ηbear = 1 - 0,995 = 0,005 és a fogaskerék-kapcsolódás nyomatékfüggő veszteségi együtthatóját össze kell adni, aminek az eredménye a sebességváltó-rendszerre vonatkozó fT teljes nyomatékfüggő veszteségi együttható: fT = fT,gearmesh + fT,bear ahol:

KÉP HIÁNYZIK

fT

=

teljes nyomatékfüggő veszteségi együttható a sebességváltó-rendszerre [-]

fT,bear

=

teljes nyomatékfüggő veszteségi együttható a csapágyakra [-]

fT,gearmesh

=

teljes nyomatékfüggő veszteségi együttható a fogaskerék-kapcsolódásokra [-]

Pin

=

a sebességváltó fix bemenőteljesítménye; Pin = (1 Nm * 1 rad/s) [W]

3.1.1.14. A konkrét sebességfokozat esetében a nyomatékfüggő veszteségek a bemenő tengelyen a következőképpen számítandók ki: Tl,inT = fT * Tin ahol:

Tl,inT

=

a bemenő tengellyel kapcsolatos nyomatékfüggő veszteségi együttható [Nm]

Tin

=

nyomaték a bemenő tengelynél [Nm]

3.1.2. A nyomatéktól független veszteségek mérését az alábbiakban ismertetett eljárással összhangban kell elvégezni. 3.1.2.1. Általános követelmények A mérésekhez alkalmazott sebességváltó álljon összhangban a sorozatgyártású sebességváltók tervrajzi előírásaival, illetve legyen új. Az e melléklet vizsgálati követelményeinek való megfelelés érdekében a sebességváltót érintő módosítások - pl. a mérőérzékelők beépítése vagy külső olajkondicionáló rendszer átvétele - megengedettek. Az e pont szerinti tűréshatárok az érzékelővel kapcsolatos bizonytalanság nélküli mérési értékek. Az egyedi sebességváltónkénti és sebességfokozatonkénti teljes vizsgálati idő nem haladhatja meg a sebességfokozatonkénti tényleges vizsgálati idő 5-szörösét (szükség szerint lehetővé téve a sebességváltó újratesztelését mérési vagy próbapadi hiba esetén). Ugyanazt az egyedi sebességváltót legfeljebb 10 különböző vizsgálathoz lehet használni, ami pl. lehet a sebességváltó nyomatékveszteségének a tesztelése lassítófékes és lassítófék nélküli változatokra (eltérő hőmérsékleti követelmények mellett) vagy eltérő olajokkal. Ha ugyanazt az egyedi sebességváltót használják eltérő olajokra vonatkozó vizsgálatokra, először a javasolt, gyári betöltésű olajat kell vizsgálni. Nem megengedett valamely konkrét vizsgálat többszöri lefuttatása annak érdekében, hogy a legalacsonyabb eredményeket hozó tesztsorozatot válasszák ki. A jóváhagyó hatóság kérésére a tanúsítványt kérelmező határozza meg és bizonyítja az e mellékletben rögzített követelményeknek való megfelelést. 3.1.2.2. Differenciálmérések A próbapad beállításai (pl. csapágyak, tengelykapcsolók) által a mért nyomatékveszteségekre gyakorolt hatások kiküszöbölése érdekében a zavarónyomatékok meghatározását differenciálmérések teszik lehetővé. A méréseket ugyanazokban a fordulatszámbeli pontokon, valamint a próbapadon lévő csapágy azonos ±3 K hőmérséklete(i) mellett kell elvégezni, mint amelyeket a vizsgálathoz használtak. A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága ne érje el a 0,3 Nm mértéket. 3.1.2.3. Bejáratás A kérelmező kérésére bejáratási eljárást lehet alkalmazni a sebességváltó tekintetében. A bejáratási eljárásra a következő előírások vonatkoznak. 3.1.2.4. Előkondicionálás 3.1.2.5. Vizsgálati körülmények 3.1.2.5.1. Környezeti hőmérséklet A vizsgálat során a környezeti hőmérsékletnek a 25 °C ± 10 K tartományban kell maradnia. A környezeti hőmérséklet mérését a sebességváltótól oldalirányban 1 m-re kell elvégezni. A környezeti hőmérsékletre vonatkozó határérték nem érvényes a bejáratási eljárás esetében. 3.1.2.5.2. Olajhőmérséklet Az olajat kivéve külső melegítés nem megengedett. A mérésre (a stabilizálástól eltekintve) a következő hőmérsékleti határértékek alkalmazandók: Az SMT/AMT/DCT sebességváltók esetében a leeresztőcsavarnál az olajhőmérséklet nem haladhatja meg a 83 °C-t lassítófék nélküli mérés esetén, illetve a 87 °C-t akkor, amikor lassítófék van a sebességváltóra szerelve. Amikor a lassítófék nélküli sebességváltókon a méréseket a lassítófék ettől független méréséivel együtt végzik el, az alacsonyabb hőmérsékleti határérték alkalmazandó a lassítófék hatásmechanizmusa, a gyorsító fogaskerék-kapcsolódás és a tengelykapcsoló kompenzálása érdekében kiereszthető lassítófék mellett. A nyomatékátalakító bolygóműves sebességváltói és a kettőnél több súrlódó tengelykapcsolóval rendelkező sebességváltók esetében a leeresztőcsavarnál az olajhőmérséklet nem haladhatja meg a 93 °C-ot lassítófék nélkül, illetve a 97 °C-ot lassítófékkel. Ha a lassítófék vizsgálatához a fentiekben meghatározott, magasabb hőmérsékleti határértékeket kívánják alkalmazni, a lassítóféket be kell építeni a sebességváltóba, vagy a sebességváltóval együtt beépített hűtő- vagy olajrendszernek kell rendelkezésre állnia. A bejáratás során a szokványos vizsgálatra vonatkozó olajhőmérsékleti előírásokat kell alkalmazni. A 110h csúcsértékeket kivételesen elérő olajhőmérséklet a következő feltételek mellett megengedett: 1. a bejáratási eljárás során, az alkalmazott bejáratási idő legfeljebb 10 %-a mértékéig, 2. a stabilizációs idő alatt. Az olajhőmérsékletet a leeresztőcsavarnál, illetve az olajteknőnél kell mérni. 3.1.2.5.3. Olajminőség A vizsgálathoz az európai piacra ajánlott új, első betöltésű olajat kell használni. Ugyanezzel az olajtöltéssel a bejáratás és a nyomatékmérés is elvégezhető. 3.1.2.5.4. Olajviszkozitás Amennyiben az első betöltésre többféle olaj javasolt, azok akkor tekinthetők egymásnak megfelelőnek, ha az olajok kinematikus viszkozitása egymástól legfeljebb 10 %-kal tér el azonos hőmérséklet mellett (a KV100 értékre meghatározott tűréshatár-tartományon belül). A vizsgálatban használt olajénál alacsonyabb viszkozitású olajak úgy tekintendők, mint amelyek az ezen opción belül elvégzett vizsgálatok esetében kisebb veszteségeket eredményeznek. Bármely további, első betöltésű olajnak vagy a 10 %-os tűréshatár-tartományon belül kell esnie, vagy alacsonyabb viszkozitással kell rendelkeznie, mint az azonos tanúsítvánnyal rendelkező, vizsgálatba bevont olajnak. 3.1.2.5.5. Olajszint és kondicionálás Az olajszintnek teljesítenie kell a sebességváltóra meghatározott, névleges előírásokat. Ha külső olajkondicionáló rendszert használnak, a sebességváltón belüli olajat tartsák a meghatározott, az előírt olajszintnek megfelelő térfogaton. Annak biztosítása érdekében, hogy a külső olajkondicionáló rendszer ne befolyásolja a vizsgálatot, be- és kimenetkor egyetlen vizsgálati pontot mérjenek a felkészítő rendszerrel. A nyomatékveszteség két mérése közötti eltérés (= bemeneti nyomaték) nem érheti el az 5 %-ot. A vizsgálati pont meghatározása a következőképpen történik: 1. sebességfokozat = legmagasabb indirekt sebességfokozat, 2. bemeneti fordulatszám = 1 600 fordulat/perc, 3. hőmérsékleti értékek a 3.1.2.5. pontban meghatározottak szerint. A hidraulikus nyomásszabályozással vagy intelligens kenőrendszerrel rendelkező sebességváltók esetében a nyomatékfüggetlen veszteségek mérését két eltérő beállítás mellett kell elvégezni: először a sebességváltó-rendszer nyomását állítsák legalább a bekapcsolt sebességfokozatra jellemző feltételek minimumértékére, majd másodszor a maximálisan lehetséges folyadéknyomásra (lásd: 3.1.6.3.1).

3.1.2.3.1.

Az eljárás sebességfokozatonként nem haladhatja meg a 30 órát, és összességében a 100 órát.

3.1.2.3.2.

A bemeneti nyomaték alkalmazása a maximális bemeneti nyomaték 100 %-ában korlátozódik.

3.1.2.3.3.

A maximális bemeneti fordulatszámot a sebességváltó meghatározott maximális fordulatszáma korlátozza.

3.1.2.3.4.

A gyártónak meg kell határoznia a bejáratási eljáráshoz használandó fordulatszám- és nyomatékprofilt.

3.1.2.3.5.

A bejáratási eljárást a gyártónak kell dokumentálnia és jelentenie a jóváhagyó hatóságnak a bejáratási időt, a fordulatszámot, a nyomatékot és az olajhőmérsékletet illetően.

3.1.2.3.6.

A környezeti hőmérsékletre (3.1.2.5.1.), a mérési pontosságra (3.1.4.), a vizsgálati összeállításra (3.1.8.) és a beépítési szögre (3.1.3.2) vonatkozó követelmények a bejáratási eljárásra nem vonatkoznak.

3.1.2.4.1.

A megfelelő és stabil hőmérséklet elérése érdekében a bejáratási és vizsgálati eljárás előtt engedélyezett a sebességváltó és a próbapadi berendezések előkondicionálása.

3.1.2.4.2.

Az előkondicionálást a meg nem hajtott tengelyre gyakorolt nyomaték nélkül kell elvégezni.

3.1.2.4.3.

A maximális bemeneti fordulatszámot a sebességváltó meghatározott maximális fordulatszáma korlátozza.

3.1.2.4.4.

Az előkondicionáláshoz a maximális összesített idő nem haladhatja meg az 50 órát az egyes sebességváltók esetében. Mivel a sebességváltó teljes vizsgálata több vizsgálati programra osztható (pl. az eltérő sorozattal vizsgálat egyes sebességfokozatok), az előkondicionálás is több sorozatra osztható. Az egyes előkondicionálási sorozatok nem haladhatják meg a 100 percet.

3.1.2.4.5.

Az előkondicionálási idő nem számít bele a bejáratási vagy vizsgálati eljárások időtartamába.

3.1.3.

3.1.3.1.

Az elektromos berendezést és a nyomatékérzékelőt a sebességváltó bemeneti oldalára kell felszerelni. A kimenőtengely(ek)nek szabadon kell forognia/forogniuk. Pl. az elsőkerék-meghajtáshoz szolgáló integrált differenciálművel rendelkező erőátviteli rendszer esetében a kimeneti végeknek elforgathatóan kell egymáshoz kapcsolódniuk (pl. egy aktivált differenciálzár vagy bármilyen más mechanikus differenciálzár révén, amelyet csak a méréshez alkalmaznak).

3.1.3.2.

A sebességváltó felszerelését azzal a dőlésszöggel kell elvégezni, amely a járműbe való beszerelés tekintetében is érvényes a típusjóváhagyási ábra ± 1° vagy 0° ± 1° szerint.

3.1.3.3.

A belső olajszivattyúnak a sebességváltó részét kell képeznie.

3.1.3.4.

Ha valamely olajhűtő opcionális vagy a sebességváltóhoz előírás, az olajhűtő kizárható a vizsgálatból, illetve bármely olajhűtő használható a vizsgálatban.

3.1.3.5.

A sebességváltó vizsgálata teljesítményleadó meghajtó mechanizmussal és/vagy teljesítményleadóval vagy anélkül is elvégezhető. A teljesítményleadók és/vagy a teljesítményleadó meghajtó mechanizmus teljesítményveszteségének a megállapításához az e IX. melléklet. függeléke szerinti értékek alkalmazandók. Ezek az értékek azt feltételezik, hogy a sebességváltó vizsgálata teljesítményleadó meghajtó mechanizmus és/vagy teljesítményleadó nélkül történik.

3.1.3.6.

A sebességváltó mérése történhet egyetlen beszerelt (egy- vagy kéttárcsás) száraz tengelykapcsolóval vagy anélkül. A vizsgálat során bármilyen más típusú tengelykapcsoló beszerelhető.

3.1.3.7.

A zavaróterhelések egyedi hatását minden egyes konkrét próbapadi összeállításra és nyomatékérzékelőre ki kell számítani a 3.1.8. pontnak megfelelően.

3.1.4. Mérőeszközök

A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük.

3.1.4.1. Nyomaték

A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága ne érje el a 0,3 Nm mértéket.

A nagyobb mérési bizonytalansággal jellemezhető nyomatékérzékelők használata akkor megengedett, ha a bizonytalanság 0,3 Nm értéket meghaladó része kiszámítható, és hozzáadható a 3.1.8. pontban leírt, mért nyomatékveszteséghez. Mérési bizonytalanság.

3.1.4.2. Fordulatszám

A fordulatszám-érzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 1 ford./perc értéket.

3.1.4.3. Hőmérséklet

A környezeti hőmérséklet mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 1,5 K-t.

Az olaj hőmérsékletének mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 1,5 K-t.

3.1.4.4. Nyomás

A nyomásérzékelő bizonytalansága nem haladhatja meg a maximális mért nyomás 1 %-át.

3.1.4.5. Feszültség

A voltmérő bizonytalansága nem haladhatja meg a maximális mért feszültség 1 %-át.

3.1.4.6. Áramerősség

Az ampermérő bizonytalansága nem haladhatja meg a maximális mért áramerősség 1 %-át.

3.1.5. Mérési jelölések és adatrögzítés

Legalább a következő jeleket kell rögzíteni a mérés során: 1.

Bemeneti nyomaték [Nm] 2.

Bemeneti fordulatszám [ford./perc] 3.

Környezeti hőmérséklet [°C] 4.

Olajhőmérséklet [°C]

Amennyiben a sebességváltó olyan sebességváltó- és/vagy tengelykapcsoló rendszerrel van felszerelve, amelyet hidraulikus nyomás vagy mechanikus meghajtású, intelligens kenőrendszer szabályoz, az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 1.

Olajnyomás [kPa]

Ha a sebességváltó elektromos segédberendezéssel van felszerelve, az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 2.

A sebességváltó elektromos segédberendezésének feszültsége [V] 3.

A sebességváltó elektromos segédberendezésének áramerőssége [A]

A próbapad összeállítása által okozott hatások kompenzálására differenciálmérések esetén az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 4.

Próbapadi csapágy hőmérséklete [°C]

A mintavételi és adatrögzítése gyakoriság legyen legalább 100 Hz.

A mérési hibák mérséklése érdekében aluláteresztő szűrőt kell alkalmazni.

3.1.6. Vizsgálati eljárás

3.1.6.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja:

A nyomatékérzékelő(k) zéró nyomatékjelét ki kell mérni. A méréshez az érzékelő(k)et a próbapadra kell szerelni. A próbapad (bemeneti és kimeneti) hajtáslánca legyen terheletlen. A kimért, zérótól való jeltérést kompenzálni szükséges.

3.1.6.2. Fordulatszám-tartomány:

A nyomatékveszteség mérése az alábbi fordulatszámbeli pontokon (a bemenő tengely fordulatszáma) történik: 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 4 000 ford./perc, valamint ezen értékek tízszereseit kitevő sebességfokozatonként a maximális fordulatszámig a sebességváltó előírásainak megfelelően, illetve a maximális fordulatszám előtti utolsó fordulatszámbeli pontig. További közbenső fordulatszámbeli pontok mérése megengedett.

A fordulatszám felfuttatása (két fordulatszámbeli pont között a váltással eltelt idő) nem haladhatja meg a 20 másodpercet.

3.1.6.3. Méréssorozat: 3.1.6.3.1.

Ha a sebességváltó intelligens kenőrendszerrel és/vagy sebességváltó elektromos segédberendezéssel van felszerelve, a mérést ezeknek a rendszereknek két mérési beállításánál kell elvégezni: Az első méréssorozatot (3.1.6.3.2-3.1.6.3.4.) a hidraulika- és elektromos rendszerek legalacsonyabb teljesítményfelvétele mellett kell végrehajtani, amikor ilyenek működnek a járműben (alacsony veszteségszint). A második méréssorozatot úgy kell elvégezni, hogy a rendszereket a legnagyobb teljesítményfelvételre kell állítani, amikor ilyenek működnek a járműben (magas veszteségszint). 3.1.6.3.2.

A méréseket a legalacsonyabbtól kezdve a legmagasabb fordulatszámig kell elvégezni. 3.1.6.3.3.

Minden egyes fordulatszámbeli pontnál, a 3.1.2.5. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 5 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj és a környezet hőmérsékletét. 3.1.6.3.4.

A stabilizációs idő után a nyomatékveszteségnek állandónak kell lennie a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál. Ha állandó, a 3.1.5. pontban felsorolt mérési jeleket legalább 5 másodpercen, de legfeljebb 15 másodpercen keresztül kell rögzíteni. Ha a nyomatékveszteség nem állandó a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál, például az aktív vagy passzív vezérlőeszközök által okozott nyomatékveszteségek tervezett időszakos különbsége miatt, a gyártónak a megismételhető és reprezentatív eredmény eléréséhez szükséges vizsgálati időt kell használnia. 3.1.6.3.5.

Minden egyes mérést mérési beállításonként kétszer kell elvégezni.

3.1.7.

3.1.7.1.

A számtani középértékeket a nyomaték, a fordulatszám, (adott esetben) a feszültség és az áramerősség minden méréséhez ki kell számítani. A méréseket legalább 5 másodpercig, de legfeljebb 15 másodpercig kell végezni. Ha a nyomatékveszteség nem állandó a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál, például az aktív vagy passzív vezérlőeszközök által okozott nyomatékveszteségek tervezett időszakos különbsége miatt, a gyártónak a megismételhető és reprezentatív eredmény eléréséhez szükséges vizsgálati időt kell használnia.

3.1.7.2.

A teljes nyomatékveszteség-sorozatra, minden egyes mért pont esetében az átlagolt fordulatszámbeli eltérés nem érheti el a fordulatszám beállítási értéke szerinti ±5 ford./perc mértéket.

3.1.7.3.

A mechanikus nyomatékveszteségeket és (ha releváns) az elektromos áramfelvételt az alábbiak szerint kell minden egyes mérésre kiszámítani: Tloss = T1,in(nin, Tin,gear) Pel = I * U

A nyomatékveszteség értékeiből megengedett kivonni a próbapad összeállítása által okozott hatásokat (3.1.2.2.).

3.1.7.4.

Átlagolni kell a két összeállításból a mechanikus nyomatékveszteségeket és (ha releváns) az elektromos áramfelvételt (számtani középértékek).

3.1.7.5.

Az egyes beállítások esetében a két mérési pont átlagolt nyomatékvesztesége közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 5 % vagy - ha annak értéke magasabb - ±1 Nm értéket. Ezt követően a két átlagolt teljesítményérték számtani átlagát kell venni.

3.1.7.6.

Amennyiben az eltérés nagyobb, a legmagasabb átlagolt nyomatékveszteségi értéket kell venni, vagy a sebességfokozat esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

3.1.7.7.

Az egyes beállítások esetében a két mérési pont átlagolt elektromos teljesítményfelvételi (feszültség*áramerősség) értéke közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 10 %, vagy - ha annak értéke magasabb - ± 5 W értéket. Ezt követően a két átlagolt teljesítményérték számtani átlagát kell venni.

3.1.7.8.

Amennyiben az eltérés nagyobb, a legmagasabb átlagolt teljesítményfelvételt adó, átlagolt feszültség- és áramerősség-értékeket kell venni, vagy a sebességfokozat esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

3.1.8. A számított teljes bizonytalanságnak UT,loss a 0,3 Nm értéket meghaladó részét hozzá kell adni a Tloss értékhez a jelentett nyomatékveszteség Tloss,rep megállapítása érdekében. Ha UT,loss kisebb, mint 0,3 Nm, akkor Tloss,rep = Tloss . Tloss,rep = Tloss + MAX (0, (UT,loss - 0,3 Nm)) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az alábbi paraméterek alapján számítható ki: 1. hőmérsékleti hatás 2. készenléti terhelések 3. kalibrálási hiba (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett. A számítás a négyzetek összegének négyzetgyökeként ("Gauss-féle hibaterjedési törvény") végezhető el. wpara = senspara * ipara ahol: Az elsőkerék-meghajtásra szolgáló integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó vizsgálati összeállítása a sebességváltó bemeneti oldalán lévő fékpadból és a sebességváltó kimeneti oldalán (oldalain) lévő, legalább egy fékpadból áll. A nyomatékmérő eszközöket a sebességváltó bemeneti és kimeneti oldalán/oldalain kell elhelyezni. Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a kimeneti oldalon csak egy fékpad van, az integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó szabadon forgó végének elforgathatóan kell a kimeneti oldalon a másik véghez kapcsolódnia (pl. aktivált differenciálzár vagy bármilyen más mechanikus differenciálzár révén, amelyet csak a méréshez alkalmaznak). A készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális befolyását mutató ipara tényező fokbeosztása megegyezik a fent leírt összeállításokkal (A/B/C). 2A. ábra Példa "A" vizsgálati összeállításra az 1. opcióhoz integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó esetében (pl. elsőkerék-meghajtás működtetéséhez) 2B. ábra Példa a "B" vizsgálati összeállításra az 1. opcióhoz integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó esetében (pl. elsőkerék-meghajtás működtetéséhez) A gyártó a helyes műszaki megítélés alapján és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben módosíthatja az "A" és "B" vizsgálati összeállítást, például gyakorlati vizsgálati összeállítási okokból. Ilyen esetben a vizsgálati jegyzőkönyvben egyértelműen meg kell határozni az eltérés okát és az alternatív összeállítást. A vizsgálat külön csapágyegység nélkül is elvégezhető a próbapadon a sebességváltó bemeneti/kimeneti oldalán, ha a sebességváltó azon tengelyét, amelyen a nyomatékot mérik, a sebességváltóházban két csapágy támasztja alá, amelyek képesek elnyelni a sebességváltó-készletek által okozott radiális és axiális erőket. 2C. ábra Példa, amikor a sebességváltóban lévő erőket elszigetelik, illetve nem szigetelik el a bemenettől:

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Tloss

=

mért nyomatékveszteség (korrekció nélkül) [Nm]

Tloss,rep

=

jelentett nyomatékveszteség (bizonytalansági korrekciót követően) [Nm]

UT,loss

=

a nyomatékveszteség mérésének teljes kiterjesztett bizonytalansága 95 %-os konfidenciaszinten [Nm]

UT,in

=

a bemeneti nyomatékveszteség-mérés bizonytalansága [Nm]

uTKC

=

az aktuális nyomatékjelnek a hőmérséklet hatása miatt jelentkező bizonytalansága [Nm]

wtkc

=

a hőmérséklet hatása az aktuális nyomatékjelre Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva [%]

uTK0

=

a zéró nyomatékjelnek a hőmérséklet hatása miatt jelentkező bizonytalansága (a névleges nyomatékhoz képest) [Nm]

wtk0

=

a hőmérséklet hatása a zéró nyomatékjelre (a névleges nyomatékhoz képest) Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva [%]

Kref

=

referenciaként szolgáló hőmérséklet-tartomány az uTKC és uTK0, wtk0, valamint wtkc értékekre, az érzékelő gyártója által meghatározva [K]

ΔK

=

az érzékelő hőmérsékletének az eltérése a kalibrálás és a mérés között [K]. Ha az érzékelő hőmérséklete nem mérhető, a ΔK = 15 K alapértelmezett értéket kell használni.

Tc

=

aktuális / mért nyomatékérték a nyomatékérzékelőnél [Nm]

Tn

=

a nyomatékérzékelő névleges nyomatékértéke [Nm]

ucal

=

a nyomatékérzékelő kalibrálásából származó bizonytalanság [Nm]

Wcal

=

relatív kalibrálási bizonytalanság (a névleges nyomatékhoz képest) [%]

kcal

=

kalibrálás-előrehaladási tényező (ha az érzékelő gyártója megadta, ellenkező esetben = 1)

upara

=

a készenléti terhelésekből származó bizonytalanság [Nm]

wpara

=

senspara * ipara

A helytelen beállítás miatt fellépő erők és hajlítónyomatékok relatív hatása

senspara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális hatása, az érzékelő gyártója által megadva [%]; ha az érzékelő gyártója nem határozott meg konkrét értéket a készenléti terhelésekre vonatkozóan, az értéket 1,0 %-nak kell tekinteni

ipara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális hatása a vizsgálati összeállítástól függően (A/B/C a lentebb meghatározottak szerint).

KÉP HIÁNYZIK

=

A) 10 % az érzékelő előtt és után a zavaró erőhatásokat elszigetelő csapágyak és funkcionálisan az érzékelő mellett (előtte vagy utána) felszerelt rugalmas tengelykapcsoló (vagy kardántengely) esetén; továbbá ezek a csapágyak beépíthetők a meghajtó/fékező berendezésbe (pl. elektromos berendezésbe) és/vagy a sebességváltóba mindaddig, amíg az erők a berendezésben és/vagy sebességváltóban el vannak szigetelve az érzékelőtől. Lásd 1. ábra. 1. ábra: ▼M3 Példa vizsgálati összeállításra az 1. opcióhoz ▼B

KÉP HIÁNYZIK

=

B) 50 % az érzékelő előtt és után a zavaró erőhatásokat elszigetelő csapágyak esetén, és funkcionálisan az érzékelő mellett felszerelt rugalmas tengelykapcsoló nélkül; továbbá ezek a csapágyak beépíthetők a meghajtó/fékező berendezésbe (pl. elektromos berendezésbe) és/vagy a sebességváltóba mindaddig, amíg az erők a berendezésben és/vagy sebességváltóban el vannak szigetelve az érzékelőtől. Lásd a 2. ábrát. 2. ábra ▼M3 Példa B. vizsgálati összeállításra az 1. opcióhoz ▼B

=

C) 100 % a többi összeállításra

3.2. A 2. opció a nyomatékveszteség meghatározását mérések és lineáris interpoláció együttes alkalmazásával írja le. A méréseket a sebességváltó nyomatékfüggetlen veszteségei és a nyomatékfüggetlen veszteségek egy terhelési pontja tekintetében kell elvégezni (maximális bemeneti nyomaték). A terhelésmentes és maximális bemeneti nyomatékon mért nyomatékveszteségek alapján a kettő közötti, bemeneti nyomatékra vonatkozó nyomatékveszteségeket a nyomatékveszteségi együtthatóval fTlimo kell kiszámítani. A sebességváltó bemenő tengelyén a Tl,in nyomatékveszteség a következőképpen kerül kiszámításra: T l,in (n in ,T in ,gear) = T l,in,min_loss + f Tlino × T in + T l,in,min_el + f el_corr × T in + f loss tcc × T in A lineáris modellen alapuló nyomatékveszteségi együttható fTlimo az alábbiak szerint számítandó ki: ahol: A nyomatékfüggő elektromos nyomatékveszteségekre vonatkozó fel_corr korrekciós tényező, a sebességváltó bemenő tengelyénél a sebességváltó elektromos segédberendezésének teljesítményfelvétele által okozott Tl,in,el nyomatékveszteség, valamint a 2. pont 16. alpontjában meghatározott csúszó nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló vagy a 2. pont 20. alpontjában meghatározott csúszó bemeneti oldali tengelykapcsoló veszteségre vonatkozó floss_tcc korrekciós tényezője a 3.1. pontban leírtak szerint számítandó ki.

KÉP HIÁNYZIK

Tl,in

=

bemenő tengellyel összefüggő nyomatékveszteség [Nm]

Tl,in,min_loss

=

vonónyomaték vesztesége a sebességváltó bemeneténél, szabadon forgó kimenőtengellyel, terhelés nélkül mérve [Nm]

nin

=

fordulatszám a bemenő tengelynél [ford./perc]

fTlimo

=

nyomatékveszteségi együttható a lineáris modell alapján [-]

Tin

=

nyomaték a bemenő tengelynél [Nm]

Tin,maxT

=

maximális vizsgált nyomaték a bemenő tengelynél (rendes esetben a bemeneti nyomaték 100 %-a; lásd a 3.2.5.2. és a 3.4.4. pontot) [Nm]

Tl,maxT

=

bemenő tengellyel összefüggő nyomatékveszteség Tin = Tin,maxT mellett

fel_corr

=

veszteség korrekciója a bemeneti nyomatéktól függő elektromos teljesítményveszteség-szint tekintetében [-]

Tl,in,el

=

további, az elektromos fogyasztóknak tulajdonítható nyomatékveszteség a bemenő tengelyen [Nm]

Tl,in,min_el

=

további, az elektromos fogyasztóknak tulajdonítható nyomatékveszteség a bemenő tengelyen, a minimális teljesítményfelvételnek megfelelően [Nm]

3.2.1.

A nyomatékveszteségek mérését az alábbiakban ismertetett eljárással összhangban kell elvégezni.

3.2.1.1. Általános követelmények:

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.1. pontban leírtak szerint.

3.2.1.2. Differenciálmérések:

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.2. pontban leírtak szerint.

3.2.1.3. Bejáratás

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.3. pontban leírtak szerint.

3.2.1.4. Előkondicionálás

A 3. opció tekintetében a 3.3.2.1. pontban leírtak szerint.

3.2.1.5. Vizsgálati körülmények

3.2.1.5.1. Környezeti hőmérséklet

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.1. pontban leírtak szerint.

3.2.1.5.2. Olajhőmérséklet

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.2. pontban leírtak szerint.

3.2.1.5.3. Olajminőség / olajviszkozitás

Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.3. és a 3.1.2.5.4. pontban leírtak szerint.

3.2.1.5.4. Olajszint és kondicionálás

A 3. opció tekintetében a 3.3.3.4. pontban leírtak szerint.

3.2.2. Felszerelés

Az 1. opció tekintetében a 3.1.3. pontban a nyomatékfüggetlen veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

A 3. opció tekintetében a 3.3.4. pontban a nyomatékfüggő veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

3.2.3. Mérőeszközök

Az 1. opció tekintetében a 3.1.4. pontban a nyomatékfüggetlen veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

A 3. opció tekintetében a 3.3.5. pontban a nyomatékfüggő veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

3.2.4. Mérési jelölések és adatrögzítés

Az 1. opció tekintetében a 3.1.5. pontban a nyomatékfüggetlen veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

A 3. opció tekintetében a 3.3.7. pontban a nyomatékfüggő veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

3.2.5. A szimulációs eszközre alkalmazandó nyomatékveszteségi jellegmező valamely sebességváltó bemeneti fordulatszámától és bemeneti nyomatékától függő nyomatékveszteségi értékeit foglalja magában. Egy sebességváltó esetében a nyomatékveszteségi jellegmezőjének megállapításához a nyomatékveszteség-jellegmező alapvető adatait az e pontban meghatározott módon kell megmérni és kiszámítani. A nyomatékveszteséggel kapcsolatos eredményeket a 3.4. ponttal összhangban ki kell egészíteni, valamint a 12. függeléknek megfelelően formázni kell, hogy a szimulációs eszköz fel tudja dolgozni azokat.

3.2.5.1.

A nyomatékfüggetlen veszteségeket - kizárólag az elektromos és hidraulikus fogyasztók alacsony veszteségszintje mellett - a 3.1.1. pontban meghatározott eljárással kell meghatározni az 1. opció szerinti nyomatékfüggetlen veszteségek esetén.

3.2.5.2.

Határozza meg a nyomatékfüggő veszteségeket minden egyes sebességfokozatra a 3. opció tekintetében a 3.3.6. pontban leírt eljárás segítségével, eltéréssel a vonatkozó nyomatéktartományban:

Nyomatéktartomány:

Az egyes sebességfokozatokra a nyomatékveszteségeket sebességfokozatonként a sebességváltó maximális bemeneti nyomatékának 100 %-a mellett kell mérni.

Ha a kimeneti nyomaték meghaladja a 10 kNm értéket (elméleti veszteségmentes sebességváltó mellett) vagy a bemenőteljesítmény meghaladja a meghatározott maximális bemenőteljesítményt, a 3.4.4. pont alkalmazandó.

3.2.6. A mérés hitelesítése

A 3. opció tekintetében a 3.3.8. pontban leírtak szerint.

3.2.7. Mérési bizonytalanság

Az 1. opció tekintetében a 3.1.8. pontban a nyomatékfüggetlen veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

A 3. opció tekintetében a 3.3.9. pontban a nyomatékfüggő veszteségek mérésére vonatkozóan leírtak szerint.

3.3. A 3. opció a nyomatékveszteség meghatározását a nyomatékfüggő veszteségek teljes körű mérésével határozza meg, ideértve a sebességváltó nyomatékfüggetlen veszteségeit is. 3.3.1. Általános követelmények Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.1. pontban leírtak szerint. 3.3.1.1. Differenciálmérések: Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.2. pontban leírtak szerint. 3.3.2. Bejáratás Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.3. pontban leírtak szerint. 3.3.2.1. Előkondicionálás A 3.1.2.4. pontban az 1. opcióra meghatározottak szerint, a következő kivétellel: Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenőtengelyre gyakorolt nyomaték nélkül vagy úgy, hogy a célnyomaték a kimenőtengelyen nullára van állítva. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni. vagy A 3.1.2.4. pont szerinti előírások alkalmazandók, a következő kivétellel: Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenőtengelyre gyakorolt nyomaték nélkül, vagy úgy, hogy a nyomaték a kimenőtengelyen +/-50 Nm belülre van állítva. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni. vagy ha a próbapadon, a bemenő tengelynél egy (fő súrlódó) tengelykapcsoló: A 3.1.2.4. pont szerinti előírások alkalmazandók, a következő kivétellel: Az előkondicionálást a direkt sebességfokozaton kell elvégezni a kimenő tengelyre gyakorolt nyomaték nélkül, esetleg a bemenő tengelyre gyakorolt nyomaték nélkül. Amennyiben a sebességváltó nincs direkt sebességfokozattal felszerelve, az 1:1 áttételhez legközelebb álló sebességfokozatot kell használni. Ekkor a sebességváltó hajtása a kimeneti oldalról érkezne. Ezek a javaslatok egymással kombinálhatók. 3.3.3. Vizsgálati körülmények 3.3.3.1. Környezeti hőmérséklet Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.1. pontban leírtak szerint. 3.3.3.2. Olajhőmérséklet Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.2. pontban leírtak szerint. 3.3.3.3. Olajminőség / olajviszkozitás Az 1. opció tekintetében a 3.1.2.5.3. és a 3.1.2.5.4. pontban leírtak szerint. 3.3.3.4. Olajszint és kondicionálás A 3.1.2.5.5. pont szerinti előírások alkalmazandók, az alábbi eltéréssel: A külső olajkondicionáló rendszerhez a vizsgálati pont a következők szerint határozható meg: 1. legmagasabb indirekt sebességfokozat, 2. bemeneti fordulatszám = a legnagyobb bemeneti fordulatszám legalább 60 %-a, de legfeljebb 80 %-a, 3. bemeneti nyomaték = maximális bemeneti nyomaték a legmagasabb indirekt sebességfokozat esetében 3.3.4. Felszerelés A próbapadot elektromos berendezések (bemenet és kimenet) hajtják. A nyomatékérzékelőket a sebességváltó bemeneti és kimeneti oldalán kell felszerelni. Az egyéb követelményeket a 3.1.3. pont határozza meg. 3.3.5. Mérőeszközök A nyomatékfüggetlen veszteségek méréséhez az 1. opció esetében a mérőberendezésekre vonatkozó követelményeket a 3.1.4. pont határozza meg. A nyomatékfüggő veszteségek mérésére a következő előírások vonatkoznak: A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága nem érheti el a mért nyomatékveszteség 5 %-át vagy az 1 Nm-t (illetve e kettő közül a nagyobb érték). A nagyobb mérési bizonytalansággal jellemezhető nyomatékérzékelők használata akkor megengedett, ha a bizonytalanságnak az 5 %-os értéket vagy az 1 Nm-t meghaladó részei kiszámíthatók, és e részek közül a kisebb érték hozzáadható a mért nyomatékveszteséghez. A nyomatékmérési bizonytalanságot a 3.3.9. pontban leírt módon kell kiszámítani és figyelembe venni. Az 1. opció esetében az egyéb mérőberendezésekre vonatkozó követelményekre a 3.1.4. pont az irányadó. 3.3.6. Vizsgálati eljárás 3.3.6.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja: A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint. 3.3.6.2. Fordulatszám-tartomány A nyomatékveszteség mérése az alábbi fordulatszámbeli pontokon (a bemenő tengely fordulatszáma) történik: 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 4 000 ford./perc, valamint ezen értékek tízszereseit kitevő sebességfokozatonként a maximális fordulatszámig a sebességváltó előírásainak megfelelően, illetve a maximális fordulatszám előtti utolsó fordulatszámbeli pontig. További közbenső fordulatszámbeli pontok mérése megengedett. A fordulatszám felfuttatása (két fordulatszámbeli pont között a váltással eltelt idő) nem haladhatja meg a 20 másodpercet. 3.3.6.3. Nyomatéktartomány A nyomatékveszteség mérése minden egyes fordulatszámbeli pontra a következő bemeneti nyomatékokon történik: 0 (szabadon forgó kimenőtengely), 200, 400, 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 3 500 , 4 000 , [...] Nm a maximális bemeneti nyomatékig sebességfokozatonként a sebességváltó előírásainak megfelelően, illetve a meghatározott maximális nyomaték előtti utolsó nyomatékbeli pontig és/vagy a 10 kNm kimeneti nyomaték előtti utolsó nyomatékbeli pontig. További közbenső nyomatékbeli pontok mérése megengedett. Ha a nyomatéktartomány túl kicsi, további nyomatékpontokra van szükség, hogy legalább 5, egymástól egyenlő távolságra lévő nyomatékbeli pontot mérjenek. A közbenső nyomatékbeli pontok 50 Nm legközelebbi többszörösére állíthatók be. Ha a kimeneti nyomaték meghaladja a 10 kNm értéket (elméleti veszteségmentes sebességváltó mellett) vagy a bemenőteljesítmény meghaladja a meghatározott maximális bemenőteljesítményt, a 3.4.4. pont alkalmazandó. A nyomaték felfuttatása (két nyomatékbeli pont között a váltással eltelt idő) nem haladhatja meg a 15 másodpercet (180 másodperc a 2. opció esetében). A fentiekben meghatározott jellegmezőben a sebességváltó teljes nyomatéktartományának lefedéséhez a bemeneti/kimeneti oldalon különböző, korlátozott méréstartománnyal rendelkező nyomatékérzékelőket lehet használni. Ezért a mérést szakaszokra lehet osztani a nyomatékérzékelők ugyanazon csoportjának felhasználásával. A nyomatékveszteség összesített jellegmezőjének ezekből a mérési szakaszokból kell állnia. 3.3.6.4. Méréssorozat 3.3.7. Mérési jelölések és adatrögzítés Legalább a következő jeleket kell rögzíteni a mérés során: 1. Bemeneti és kimeneti nyomaték [Nm] 2. Bemeneti és kimeneti fordulatszám [ford./perc] 3. Környezeti hőmérséklet [°C] 4. Olajhőmérséklet [°C] Amennyiben a sebességváltó olyan sebességváltó- és/vagy tengelykapcsoló rendszerrel van felszerelve, amelyet hidraulikus nyomás vagy mechanikus meghajtású, intelligens kenőrendszer szabályoz, az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 1. Olajnyomás [kPa] Ha a sebességváltó elektromos segédberendezéssel van felszerelve, az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 2. A sebességváltó elektromos segédberendezésének feszültsége [V] 3. A sebességváltó elektromos segédberendezésének áramerőssége [A] A próbapad összeállítása által okozott hatások kompenzálására differenciálmérések esetén az alábbiakat szükséges még rögzíteni: 4. Próbapadi csapágy hőmérséklete [°C] A mintavételi és adatrögzítése gyakoriság legyen legalább 100 Hz. A mérési hibák elkerülése érdekében alkalmazzanak aluláteresztő szűrőt. 3.3.8. A mérés hitelesítése 3.3.9. Mérési bizonytalanság A számított teljes bizonytalanság UT,loss azon részét, amely meghaladja a Tloss 5 %-át vagy az 1 Nm (ΔUT,loss ) értéket - illetve e kettő közül a kisebb ΔUT,loss értéket - hozzá kell adni a Tloss értékhez a jelentett nyomatékveszteség Tloss,rep esetében. Ha a UT,loss kisebb, mint a Tloss 5 %-a vagy 1 Nm, akkor Tloss,rep = Tloss . Tloss,rep = Tloss + MAX (0, ΔUT,loss ) ΔUT,loss = MIN ((UT,loss - 5 % * Tloss ), (UT,loss - 1 Nm)) Minden egyes mérési sorozat esetében a nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az alábbi paraméterek alapján számítható ki: 1. hőmérsékleti hatás 2. készenléti terhelések 3. kalibrálási hiba (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss) az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett. A számítás a négyzetek összegének négyzetgyökeként ("Gauss-féle hibaterjedési törvény") végezhető el. wpara = senspara * ipara ahol: Az elsőkerék-meghajtásra szolgáló integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó vizsgálati összeállítása a sebességváltó bemeneti oldalán lévő fékpadból és a sebességváltó kimeneti oldalán (oldalain) lévő, legalább egy fékpadból áll. A nyomatékmérő eszközöket a sebességváltó bemeneti és kimeneti oldalán/oldalain kell elhelyezni. Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a kimeneti oldalon csak egy fékpad van, az integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó szabadon forgó végének elforgathatóan kell a kimeneti oldalon a másik véghez kapcsolódnia (pl. aktivált differenciálzár vagy bármilyen más mechanikus differenciálzár révén, amelyet csak a méréshez alkalmaznak). A készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális befolyását mutató ipara tényező fokbeosztása megegyezik a fent leírt összeállításokkal (A/B/C). 5. ábra Példa "A" vizsgálati összeállításra integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó esetében (pl. elsőkerék-meghajtás működtetéséhez) 6. ábra Példa "B" vizsgálati összeállításra integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó esetében (pl. elsőkerék-meghajtás működtetéséhez) Amennyiben minden kimenőtengelyen van fékpad, a nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) a következőképpen számítandó ki: A gyártó a helyes műszaki megítélés alapján és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben módosíthatja az "A" és "B" vizsgálati összeállítást, például gyakorlati vizsgálati összeállítási okokból. Ilyen esetben a vizsgálati jegyzőkönyvben egyértelműen meg kell határozni az eltérés okát és az alternatív összeállítást. A vizsgálat külön csapágyegység nélkül is elvégezhető a próbapadon a sebességváltó bemeneti/kimeneti oldalán, ha a sebességváltó azon tengelyét, amelyen a nyomatékot mérik, a sebességváltóházban két csapágy támasztja alá, amelyek képesek elnyelni a sebességváltó-készletek által okozott radiális és axiális erőket (lásd a 2C. ábrát a 3.1.8. pontban).

3.3.6.4.1.

A méréseket a legalacsonyabbtól kezdve a legmagasabb fordulatszámig kell elvégezni.

3.3.6.4.2.

A bemeneti nyomatékot a fentiekben meghatározott nyomatékbeli pontoknak megfelelően kell változtatni a legalacsonyabbtól a legnagyobb nyomatékig, amit minden egyes fordulatszámbeli pont tekintetében az aktuális nyomatékérzékelők fednek le.

3.3.6.4.3. Minden egyes fordulatszám- és nyomatékbeli pontnál, a 3.3.3. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 5 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig (a 2. opció esetében legfeljebb 180 másodperc) szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj és a környezet hőmérsékletét.

3.3.6.4.3.1.

A stabilizációs idő után a nyomatékveszteségnek állandónak kell lennie a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál. Ha állandó, a 3.3.7. pontban felsorolt mérési jeleket legalább 5 másodpercen, de legfeljebb 15 másodpercen keresztül kell rögzíteni. Ha a nyomatékveszteség nem állandó a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál, például az aktív vagy passzív vezérlőeszközök által okozott nyomatékveszteségek tervezett időszakos különbsége miatt, a gyártónak a megismételhető és reprezentatív eredmény eléréséhez szükséges vizsgálati időt kell használnia.

3.3.6.4.4.

A méréssorozatot összesen kétszer kell elvégezni. E célból megengedett a szakaszok szekvenált ismétlése a nyomatékérzékelők azonos csoportjának használata mellett.

3.3.8.1.

A minimum 5, de legfeljebb 15 másodperces mérések esetében mindkét mérésre külön-külön ki kell számolni a nyomaték, fordulatszám, (ha releváns) feszültség és áramerősség számtani középértékeit. Ha a nyomatékveszteség nem állandó a tényleges mért fordulatszámbeli pontnál, például az aktív vagy passzív vezérlőeszközök által okozott nyomatékveszteségek tervezett időszakos különbsége miatt, a gyártónak a megismételhető és reprezentatív eredmény eléréséhez szükséges vizsgálati időt kell használnia.

3.3.8.2.

A bemenő tengelynél mért és átlagolt fordulatszám a teljes nyomatékveszteség-sorozat tekintetében, egyik mért működési pont esetében sem érheti el a fordulatszám beállítási értéke ± 5 ford./perc értéket. A bemenő tengelynél mért és átlagolt nyomaték a teljes nyomatékveszteség-sorozat tekintetében, egyik mért működési pont esetében sem érheti el a nyomaték beállítási értéke ± 5 Nm vagy ± 1,0 % közül a nagyobb értéket.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

3.3.8.3.

A mechanikus nyomatékveszteségeket és (ha releváns) az elektromos áramfelvételt az alábbiak szerint kell minden egyes mérésre kiszámítani:

Integrált differenciálművel rendelkező sebességváltó esetében és fékpaddal minden kimenőtengelyen a teljes mechanikus nyomatékveszteséget (Tloss) az alábbiak szerint számítható ki:

A 16. és a 20. alpont fogalommeghatározásai szerinti csúszó nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló és csúszó bemeneti oldali tengelykapcsoló veszteségre vonatkozó floss_tcc korrekciós tényezőt a 3.1. pontban leírtak szerint kell kiszámítani.

A nyomatékveszteség értékeiből megengedett kivonni a próbapad összeállítása által okozott hatásokat (a 3.1.2.2. ponttal összhangban).

3.3.8.4.

Átlagolni kell a két összeállításból a mechanikus nyomatékveszteségeket és (ha releváns) az elektromos áramfelvételt (számtani középértékek).

3.3.8.5.

A két mérési sorozatban az átlagolt nyomatékveszteségek közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 5 %, vagy ± 1 Nm értéket (amelyik a két érték közül a nagyobb). A két átlagolt nyomatékveszteség-érték számtani átlagát kell venni. Amennyiben az eltérés nagyobb, a legmagasabb átlagolt nyomatékveszteségi értéket kell venni, vagy a sebességfokozat esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

3.3.8.6.

A két mérési sorozat átlagolt elektromos teljesítményfelvételi (feszültség*áramerősség) értéke közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 10 % vagy ± 5 W értéket (amelyik a két érték közül a nagyobb). Ezt követően a két átlagolt teljesítményérték számtani átlagát kell venni.

3.3.8.7.

Amennyiben az eltérés nagyobb, a legmagasabb átlagolt teljesítményfelvételt adó, átlagolt feszültség- és áramerősség-értékeket kell venni, vagy a sebességfokozat esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Tloss

=

mért nyomatékveszteség (korrekció nélkül) [Nm]

Tloss,rep

=

jelentett nyomatékveszteség (bizonytalansági korrekciót követően) [Nm]

UT,loss

=

a nyomatékveszteség mérésének teljes kiterjesztett bizonytalansága 95 %-os konfidenciaszinten [Nm]

uT,in/out

=

a bemeneti / kimeneti nyomatékveszteség-mérés bizonytalansága, külön a bemeneti és a kimeneti nyomatékérzékelőre [Nm]

igear

=

áttételi arány [-]

uTKC

=

az aktuális nyomatékjelnek a hőmérséklet hatása miatt jelentkező bizonytalansága [Nm]

wtkc

=

a hőmérséklet hatása az aktuális nyomatékjelre Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva [%]

uTK0

=

a zéró nyomatékjelnek a hőmérséklet hatása miatt jelentkező bizonytalansága (a névleges nyomatékhoz képest) [Nm]

wtk0

=

a hőmérséklet hatása a zéró nyomatékjelre (a névleges nyomatékhoz képest) Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva [%]

Kref

=

referenciaként szolgáló hőmérséklet-tartomány az uTKC és uTK0, wtk0, valamint wtkc értékekre, az érzékelő gyártója által meghatározva [K]

ΔK

=

az érzékelő hőmérsékletének az eltérése a kalibrálás és a mérés között [K]. Ha az érzékelő hőmérséklete nem mérhető, a ΔK = 15 K alapértelmezett értéket kell használni.

Tc

=

aktuális / mért nyomatékérték a nyomatékérzékelőnél [Nm]

Tn

=

a nyomatékérzékelő névleges nyomatékértéke [Nm]

ucal

=

a nyomatékérzékelő kalibrálásából származó bizonytalanság [Nm]

Wcal

=

relatív kalibrálási bizonytalanság (a névleges nyomatékhoz képest) [%]

kcal

=

kalibrálás-előrehaladási tényező (ha az érzékelő gyártója megadta, ellenkező esetben = 1)

upara

=

a készenléti terhelésekből származó bizonytalanság [Nm]

wpara

=

senspara * ipara

A helytelen beállítás miatt fellépő erők és hajlítónyomatékok relatív hatása [%]

senspara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális hatása, az érzékelő gyártója által megadva [%]; ha az érzékelő gyártója nem határozott meg konkrét értéket a készenléti terhelésekre vonatkozóan, az értéket 1,0 %-nak kell tekinteni

ipara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális hatása a vizsgálati összeállítástól függően (A/B/C a lentebb meghatározottak szerint).

KÉP HIÁNYZIK

=

A) 10 % az érzékelő előtt és után a zavaró erőhatásokat elszigetelő csapágyak és funkcionálisan az érzékelő mellett (előtte vagy utána) felszerelt rugalmas tengelykapcsoló (vagy kardántengely) esetén; továbbá ezek a csapágyak beépíthetők a meghajtó/fékező berendezésbe (pl. elektromos berendezésbe) és/vagy a sebességváltóba mindaddig, amíg az erők a berendezésben és/vagy sebességváltóban el vannak szigetelve az érzékelőtől. Lásd a 3. ábrát. 3. ábra ▼M3 Példa vizsgálati összeállításra a 3. opcióhoz ▼B

KÉP HIÁNYZIK

=

B) 50 % az érzékelő előtt és után a zavaró erőhatásokat elszigetelő csapágyak esetén, és funkcionálisan az érzékelő mellett felszerelt rugalmas tengelykapcsoló nélkül; továbbá ezek a csapágyak beépíthetők a meghajtó/fékező berendezésbe (pl. elektromos berendezésbe) és/vagy a sebességváltóba mindaddig, amíg az erők a berendezésben és/vagy sebességváltóban el vannak szigetelve az érzékelőtől. Lásd a 4. ábrát. 4. ábra ▼M3 Példa B. vizsgálati összeállításra a 3. opcióhoz ▼B

=

C) 100 % a többi összeállításra

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

3.4. Minden egyes sebességfokozathoz meg kell határozni a meghatározott bemeneti fordulatszámra és a bemeneti nyomatékbeli pontokra kiterjedő nyomatveszteségi jellegmezőt az egyik meghatározott vizsgálati opcióval vagy a szokványos nyomatékveszteségi értékekkel. A szimulációs eszközhöz tartozó bemeneti állomány esetében az alapvető nyomatékveszteség jellegmezőt az alábbiak szerint kell kiegészíteni:

3.4.1.

Azokban az esetekben, amikor a legmagasabb vizsgált bemeneti fordulatszám volt a legutolsó fordulatszámbeli pont a sebességváltóra meghatározott maximálisan megengedhető fordulatszám alatt, a nyomatékveszteség extrapolációját kell alkalmazni a maximális fordulatszámig a két legutóbb mért fordulatszámbeli ponton alapuló lineáris regresszióval.

3.4.2.

Azokban az esetekben, amikor a legmagasabb vizsgált bemeneti nyomaték volt a legutolsó nyomatékbeli pont a sebességváltóra meghatározott maximálisan megengedhető nyomaték alatt, a nyomatékveszteség extrapolációját kell alkalmazni a maximális nyomatékig a megfelelő fordulatszámbeli pontnak a két legutóbb mért nyomatékértékén alapuló lineáris regressziójával. A motor nyomatékbeli tűréshatárainak stb. a kezelése érdekében a szimulációs eszköz szükség szerint elvégzi a nyomatékvesztés extrapolációját a bemeneti nyomatékokra a sebességváltónak a fentiekben említett, maximálisan megengedett nyomatéka felett 10 %-ig.

3.4.3.

A maximális bemeneti fordulatszám és maximális bemeneti nyomaték tekintetében a nyomatékveszteségi értékek egyidejű extrapolációja esetén a legmagasabb fordulatszám és legmagasabb nyomaték együttes pontjára vonatkozó nyomatékveszteséget kétdimenziós lineáris extrapolációval kell kiszámítani.

3.4.4.

Ha a maximális kimeneti nyomaték meghaladja a 10 kNm értéket (elméleti veszteségmentes sebességváltó esetén), és/vagy minden olyan fordulatszám- és nyomatékbeli pontra, ahol a bemenőteljesítmény magasabb, mint a meghatározott maximális bemenőteljesítmény, a gyártó dönthet úgy, hogy az összes 10 kNm-nél magasabb nyomaték, és/vagy az összes olyan fordulatszám- és nyomatékbeli pont esetében, ahol a bemenőteljesítmény magasabb, mint a meghatározott maximális bemenőteljesítmény, egy nyomatékveszteségi értéket vesz figyelembe az alábbiak közül: 1.

Számított visszaesési értékek (8. függelék) 2.

1. opció 3.

2. vagy 3. opció a magasabb kimeneti értékek esetében nyomatékérzékelővel együtt (ha szükséges)

A 2. opció szerinti i. és ii. esetben a terhelés melletti nyomatékveszteségeket azon a bemeneti nyomatékon kell mérni, amely megfelel a 10 kNm kimeneti nyomaténak és/vagy a meghatározott maximális bemenőteljesítménynek.

3.4.5.

A meghatározott minimális fordulatszám alatti és 0 ford./perc mértékű további bemeneti fordulatszámlépéssel rendelkező fordulatszámok esetében a minimális fordulatszámbeli pontra meghatározott, rögzített nyomatékveszteséget kell reprodukálni.

3.4.6.

A jármű szabadon futása során a negatív bemeneti nyomatéktartomány lefedése érdekében a pozitív bemeneti nyomatékokra vonatkozó nyomatékveszteségi értékeket kell másolni a kapcsolódó negatív bemeneti nyomatékokra.

3.4.7.

A jóváhagyó hatóság beleegyezése mellett az 1 000 ford./perc alatti bemeneti fordulatszámok melletti nyomatékveszteségeket 1 000 ford./percnek megfelelő nyomatékveszteségekre lehet cserélni, amikor a mérés technikailag nem lehetséges.

3.4.8.

Ha a fordulatszámbeli pontok mérése technikailag nem lehetséges (pl. a sajátfrekvencia miatt), a gyártó a jóváhagyó hatóság beleegyezése mellett interpolációval vagy extrapolációval kiszámíthatja a nyomatékveszteséget (sebességfokozatonként max. 1 fordulatszámbeli pontra való korlátozással).

3.4.9.

A nyomatékveszteség jellegmezőjének adatait az e melléklet 12. függelékében meghatározottak szerint kell formázni és menteni

4. A nyomatékátalakítóra (TC) vonatkozó vizsgálati eljárás

A nyomatékátalakítónak a szimulációs eszköz bemeneti adatához meghatározandó jellemzői közé tartozik a Tpum1000 (referencianyomaték 1 000 ford./perc bemeneti fordulatszám mellett) és a μ (a nyomatékátalakító nyomatékmódosítási tényezője). Mindkettő a nyomatékátalakító v (= a nyomatékátalakító kimeneti (turbina) fordulatszáma / bemeneti (szivattyú) fordulatszáma) áttételi arányától függ.

A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához a tanúsítvány kérelmezője az alábbi módszert alkalmazza tekintet nélkül arra, hogy milyen opciót választott a sebességváltó nyomatékveszteségének az értékeléséhez.

A nyomatékátalakító két lehetséges elrendezésének és a sebességváltó mechanikus részeinek a figyelembevételéhez az alábbiak szerint kell megkülönböztetni az "S" elrendezést és a "P" elrendezést:

"S" elrendezés

:

A nyomatékátalakító és a sebességváltó mechanikus részei soros elrendezésben

"P" elrendezés

:

A nyomatékátalakító és a sebességváltó mechanikus részei párhuzamos elrendezésben (teljesítménymegosztásos elrendezés)

Az "S" elrendezések esetében a nyomatékátalakító jellemzőinek értékelése történhet a mechanikus sebességváltótól külön, vagy a mechanikus sebességváltóval együtt. A "P" elrendezések esetében a nyomatékátalakító jellemzőinek értékelése kizárólag a mechanikus sebességváltóval együtt történhet. Mindazonáltal ebben az esetben, valamint a mérésre szánt hidromechanikus sebességfokozatok tekintetében a teljes elrendezés - a nyomatékátalakító és a mechanikus áttétel - olyan nyomatékátalakítónak minősül, amely egyetlen nyomatékátalakítóként hasonló jellemző görbékkel rendelkezik. Mechanikus sebességváltóval végzett mérések esetén a v áttételi arányt és a lépésközre vonatkozó megfelelő értékeket, valamint a határértékeket a mechanikus sebességáttétel figyelembevételével kell kiigazítani.

A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához két mérési opciót lehet alkalmazni:

i. "A" opció: mérés állandó bemeneti fordulatszámon;

ii. "B" opció: mérés állandó bemeneti nyomatékon az SAE J643 alapján.

A gyártó az "A" és "B" opciók közül választhat az "S" és "P" eset szerinti elrendezésekhez.

A szimulációs eszköz bemeneti adataihoz a μ nyomatékmódosítási tényező és a nyomatékátalakító Tpum referencianyomatéka mérendő a v ≤ 0,95 (= jármű hajtott mód) tartományhoz.

Standard értékek használata esetén a nyomatékátalakító jellemzőit érintő, a szimulációs eszközbe bevitt adatok kizárólag a v ≤ 0,95 (vagy a beállított áttételi arány) tartományra terjedjenek ki. A szimulációs eszköz automatikusan hozzáadja az általános értékeket a ráfutási viszonyok esetében. táblázat.

1. táblázat

Alapértékek a v ≥ 1,00 esetében

vμTpum 1000
1,0001,00000,00
1,1000,9999– 40,34
1,2220,9998– 80,34
1,3750,9997– 136,11
1,5710,9996– 216,52
1,8330,9995– 335,19
2,2000,9994– 528,77
2,5000,9993– 721,00
3,0000,9992– 1 122,00
3,5000,9991– 1 648,00
4,0000,9990– 2 326,00
4,5000,9989– 3 182,00
5,0000,9988– 4 242,00

4.1. "A" opció: A nyomatékátalakítónak az állandó fordulatszámon mért jellemzői

4.1.1. Általános követelmények

A mérésekhez alkalmazott nyomatékátalakító álljon összhangban a sorozatgyártású nyomatékátalakítók tervrajzi előírásaival.

Az e mellékletben meghatározott vizsgálati követelményeknek való megfelelés érdekében megengedett a nyomatékátalakító módosítása, pl. mérőérzékelők beépítése.

A jóváhagyó hatóság kérésére a tanúsítványt kérelmező határozza meg és bizonyítja az e mellékletben rögzített követelményeknek való megfelelést.

4.1.2. Olajhőmérséklet

A nyomatékátalakítóhoz a bemeneti olajhőmérséklet feleljen meg az alábbi követelményeknek:

Az olajhőmérsékletet a leeresztőcsavarnál, illetve az olajteknőnél kell mérni.

Amennyiben a nyomatékátalakítók jellemzőit a sebességváltótól külön mérik, az olajhőmérsékletet még a nyomatékátalakító dobjára/próbapadjára való behelyezés előtt meg kell mérni.

4.1.3. Az olaj áramlási sebessége és nyomása

A nyomatékátalakítónál a bemeneti olaj áramlási sebessége és a nyomatékátalakító kimeneti olajnyomása maradjon a nyomatékátalakítóra meghatározott üzemi határértékek között, a kapcsolódó sebességváltó-típustól és a vizsgált maximális bemeneti fordulatszámtól függően.

4.1.4. Olajminőség / olajviszkozitás

A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.2.5.3. és a 3.1.2.5.4. pontban meghatározottak szerint

4.1.5. Felszerelés

A nyomatékátalakítót a próbapadra nyomatékérzékelővel, fordulatszám-érzékelővel, valamint a nyomatékátalakító bemenő tengelyénél és kimenő tengelyénél elektromos berendezéssel felszerelve kell a próbapadra helyezni.

4.1.6. Mérőeszközök

A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük.

4.1.6.1. Nyomaték

A nyomatékérzékelő mérési bizonytalansága legyen a mért nyomatékveszteség 1 %-a alatt.

A nagyobb mérési bizonytalansággal jellemezhető nyomatékérzékelők használata akkor megengedett, ha a bizonytalanságnak a mért nyomaték 1 %-át meghaladó része kiszámítható, és hozzáadható a 4.1.7. pontban leírt, mért nyomatékveszteséghez.

4.1.6.2. Fordulatszám

A fordulatszám-érzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1 ford./perc értéket.

4.1.6.3. Hőmérséklet

A környezeti hőmérséklet mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1,5 K-t.

Az olaj hőmérsékletének mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±1,5 K-t.

4.1.7. Vizsgálati eljárás

4.1.7.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja

A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint.

4.1.7.2. Méréssorozat

4.1.7.2.1.

A nyomatékátalakító npum bemeneti fordulatszámát az alábbi tartományon belül állandó fordulatszámhoz kell rögzíteni:

1 000 ford./perc ≤ npum ≤ 2 000 ford./perc

4.1.7.2.2.

A v áttételi arányt az ntur kimeneti fordulatszám 0 ford./perc értékről az npum beállított értékre történő emelésével kell beállítani.

4.1.7.2.3.

A 0 és 0,6, valamint a 0,6 és 0,95 közötti áttételiarány-tartományban a lépésköz értéke 0,1, illetve 0,05.

4.1.7.2.4.

Az áttételi arány felső határértékét a gyártó 0,95 alatti értékben korlátozhatja. Ez esetben v = 0 és v < 0,95 érték között a mérésnek legalább hét, egyenletesen elosztott pontra kell kiterjednie.

4.1.7.2.5.

Minden egyes pontnál, a 4.1.2. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 3 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj hőmérsékletét.

4.1.7.2.6.

Minden egyes pont tekintetében a 4.1.8. pontban meghatározott jeleket legalább 3 másodpercen, de legfeljebb 15 másodpercen keresztül kell rögzíteni a vizsgálati pontra.

4.1.7.2.7.

A méréssorozatot (4.1.7.2.1-4.1.7.2.6.) összesen kétszer kell elvégezni.

4.1.8. Mérési jelölések és adatrögzítés

Legalább a következő jeleket kell rögzíteni a mérés során:

1. Bemeneti (szivattyú) nyomaték Tc,pum [Nm]

2. Kimeneti (turbina) nyomaték Tc,tur [Nm]

3. Bemeneti (szivattyú) fordulatszám npum [ford./perc]

4. Kimeneti (szivattyú) fordulatszám ntur [ford./perc]

5. nyomatékátalakító bemeneti olajhőmérséklete KTCin [°C]

A mintavételi és adatrögzítése gyakoriság legyen legalább 100 Hz.

A mérési hibák elkerülése érdekében alkalmazzanak aluláteresztő szűrőt.

4.1.9. A mérés hitelesítése

4.1.9.1.

A 3-15 másodperces mérések esetében mindkét mérésre külön-külön ki kell számolni a nyomaték és fordulatszám számtani középértékeit.

4.1.9.2.

A két sorozatból mért nyomatékokat és fordulatszámokat átlagolni szükséges (számtani középértékek).

4.1.9.3.

A két mérési sorozat esetében az átlagolt nyomatékok közötti eltérés nem érheti el az átlaghoz képest ± 5 % vagy ± 1 Nm értéket (amelyik a két érték közül a nagyobb). A két átlagolt nyomatékérték számtani átlagát kell venni. Amennyiben az eltérés nagyobb, a 4.1.10. és a 4.1.11. ponthoz a következő értéket kell figyelembe venni, vagy a vizsgálatot meg kell ismételni a nyomatékátalakítóra. - a ΔUT,pum/tur kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum/tur esetében - a μ nyomatékmódosítási tényező: kiszámításához: a legnagyobb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum esetében - a μ nyomatékmódosítási tényező: kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,tur esetében - a Tpum1000 referencianyomaték kiszámításához: a legkisebb átlagolt nyomatékérték a Tc,pum esetében

4.1.9.4.

A bemenő tengelynél mért és átlagolt fordulatszám és nyomaték a teljes áttételiarány-sorozat tekintetében, egyik mért működési pont esetében sem érheti el a fordulatszám és a nyomaték beállítási értéke ± 5 ford./perc, illetve ± 5 Nm értéket.

4.1.10. Mérési bizonytalanság

A számított mérési bizonytalanságnak UT,pum/tur a mért nyomaték Tc,pum/tur 1 %- feletti részét kell alkalmazni a nyomatékátalakító jellemző értékére a lentiekben meghatározottak szerint.

ΔUT,pum/tur = MAX ( 0, (UT,pum/tur - 0,01 * Tc,pum/tur))

A nyomatékmérés bizonytalansága UT,pum/tur az alábbi paraméterek alapján számítható ki:

i. Kalibrálási hiba (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget)

A nyomatékmérés bizonytalansága UT,pum/tur az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett.

ahol:

Tc,pum/tur

=

aktuális / mért nyomatékérték a bemeneti/kimeneti nyomatékérzékelőnél (nem korrigált) [Nm]

Tpum

=

bemeneti (szivattyú) nyomaték (a bizonytalanság korrigálását követően) [Nm]

UT,pum/tur

=

a bemeneti / kimeneti nyomatékmérés bizonytalansága 95 %-os konfidenciaszinten, külön a bemeneti és a kimeneti nyomatékérzékelőre [Nm]

Tn

=

a nyomatékérzékelő névleges nyomatékértéke [Nm]

ucal

=

a nyomatékérzékelő kalibrálásából származó bizonytalanság [Nm]

Wcal

=

relatív kalibrálási bizonytalanság (a névleges nyomatékhoz képest) [%]

kcal

=

kalibrálás-előrehaladási tényező (ha az érzékelő gyártója megadta, ellenkező esetben = 1)

4.1.11. A nyomatékátalakító jellemzőinek a számítása

Minden egyes mérési ponton a mérési adatokra az alábbi adatokat kell alkalmazni:

ahol:

μ

=

a nyomatékátalakító nyomatékmódosítási tényezője [-]

v

=

a nyomatékátalakító áttételi aránya [-]

Tc,pum

=

bemeneti (szivattyú) nyomaték (korrigált) [Nm]

npum

=

bemeneti (szivattyú) fordulatszám [ford./perc]

ntur

=

kimeneti (turbina) fordulatszám [ford./perc]

Tpum1000

=

referencianyomaték 1 000 ford./perc mellett [Nm]

4.2. "B" opció: Mérés állandó bemeneti nyomatékon (az SAE J643 szerint)

4.2.1. Általános követelmények

A 4.1.1. pontban leírtak szerint.

4.2.2. Olajhőmérséklet

A 4.1.2. pontban leírtak szerint.

4.2.3. Az olaj áramlási sebessége és nyomása

A 4.1.3. pontban leírtak szerint.

4.2.4. Olajminőség

A 4.1.4. pontban leírtak szerint.

4.2.5. Felszerelés

A 4.1.5. pontban leírtak szerint.

4.2.6. Mérőeszközök

A 4.1.6. pontban leírtak szerint.

4.2.7. Vizsgálati eljárás

4.2.7.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja

A 3.1.6.1. pontban leírtak szerint.

4.1.7.2. Méréssorozat

4.2.7.2.1.

A bemeneti nyomatékot Tpum pozitív értékre kell állítani npum = 1 000 ford./perc mellett úgy, hogy a nyomatékátalakító kimenőtengelye nem forog (kimeneti fordulatszám ntur = 0 ford./perc).

4.2.7.2.2.

Az áttételi arányt v úgy kell beállítani, hogy a kimeneti fordulatszámot ntur 0 ford./percről ntur értékre emelik a hasznos v tartomány lefedésére, legalább hét, egyenletesen elosztott fordulatszámbeli ponttal.

4.2.7.2.3.

A 0 és 0,6, valamint a 0,6 és 0,95 közötti áttételiarány-tartományban a lépésköz értéke 0,1, illetve 0,05.

4.2.7.2.4.

Az áttételi arány felső határértékét a gyártó 0,95 alatti értékben korlátozhatja.

4.2.7.2.5.

Minden egyes pontnál, a 4.2.2. pont szerinti hőmérsékleti határértékeken belül legalább 5 másodperc stabilizációs idő szükséges. A stabilizációs időt a gyártó legfeljebb 60 másodpercig szükség szerint meghosszabbíthatja. A stabilizáció során rögzíteni kell az olaj hőmérsékletét.

4.2.7.2.6.

Minden egyes pont tekintetében a 4.2.8. pontban meghatározott értékeket legalább 5 másodpercen, de legfeljebb 15 másodpercen keresztül kell rögzíteni a vizsgálati pontra.

4.2.7.2.7.

A méréssorozatot (4.2.7.2.1-4.2.7.2.6.) összesen kétszer kell elvégezni.

4.2.8. Mérési jelölések és adatrögzítés

A 4.1.8. pontban leírtak szerint.

4.2.9. A mérés hitelesítése

A 4.1.9. pontban leírtak szerint.

4.2.10. Mérési bizonytalanság

A 4.1.9. pontban leírtak szerint.

4.2.11. A nyomatékátalakító jellemzőinek a számítása

A 4.1.11. pontban leírtak szerint.

5. Az egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre (OTTC) vonatkozó vizsgálati eljárás

E rész hatóköre kiterjed a motor-lassítófékekre, az áttételi lassítófékekre, az erőáttételi lassítófékekre, valamint azon alkatrészekre, melyeket a szimulációs eszköz lassítófékként kezel. Ezek az alkatrészek magukban foglalják az olyan járműindító eszközöket, mint az egytárcsás nedves sebességváltó bemeneti tengelykapcsoló vagy a hidrodinamikus tengelykapcsoló.

5.1. A lassítófék vonónyomaték-veszteségének megállapítására szolgáló módszerek

A lassítófék vonónyomaték-vesztesége a lassítófék forgórészének a fordulatszámától függ. Mivel a lassítófék a jármű sebességváltó-rendszerének különböző részeibe építhető be, a lassítófék forgórészének a fordulatszáma a hajtórésztől (= referenciasebesség), valamint a hajtórész és a lassítófék forgórésze közötti áttételi tényezőtől függ, mint azt a 2. táblázat is mutatja.

2. táblázat

Lassítófék forgórészének fordulatszámai

KonfigurációReferencia-fordulatszámnretarder = nengine * istep-up
A. Motor lassítófékMotorfordulatszámnretarder = nengine * istep-up
B. Sebességváltó bemeneti lassítófékSebességváltó bemenő tengelyének fordulatszámanretarder = ntransm.input * istep-up
= ntransm.output * itransm * istep-up
C. Sebességváltó kimeneti lassítófék vagy a tányérkerék-kúpkerék készlet bemeneti lassítófékSebességváltó Kimenőtengely fordulatszáma vagy a tányérkerék-kúpkerék készlet bemenő tengelyének fordulatszámanretarder = ntransm.output × istep-up

ahol:

istep-up

=

áttételi tényező = lassítófék forgórészének fordulatszáma / hajtórész fordulatszáma

itransm

=

sebességváltó-viszony = sebességváltói bemeneti fordulatszám / sebességváltói kimeneti fordulatszám

A motorba beépített és a motortól nem elválasztható lassítófék-konfigurációkat a motorral együtt kell vizsgálni. E rész nem tárgyalja ezeket a nem elválasztható, motorba épített lassítófékeket.

Azok a lassítófékek, melyek bármilyen tengelykapcsolóval leválaszthatók a sebességváltóról vagy a motorról, úgy tekintendők, mint amelyeknek leválasztott állapotában a forgórész fordulatszáma nulla, és ezért nem merül fel teljesítményveszteség.

A lassítófék motorfékezési veszteségeit a következő két módszer egyikével kell mérni:

1. A lassítófék mérése önálló egységként

2. Mérés a sebességváltóval együtt

5.1.1. Általános követelmények

Amennyiben a veszteségeket a lassítóféken, mint önálló egységen mérik, az eredményeket a nyomatékveszteségek befolyásolják a vizsgálati összeállítás csapágyaiban. Megengedett ezeknek a csapágyakkal összefüggő veszteségeknek a mérése, majd levonása a lassítófék motorfékezési veszteségére vonatkozó mérésekből.

A gyártónak kell garantálnia, hogy a mérésekhez alkalmazott lassítófék a sorozatgyártású lassítófékek rajzai szerinti előírásaival összhangban legyen.

Az e melléklet vizsgálati követelményeinek való megfelelés érdekében a lassítóféket érintő módosítások - pl. a mérőérzékelők beépítése vagy külső olajkondicionáló rendszerek átvétele - megengedettek.

Az e melléklet 6. függelékében leírt család alapján a lassítófékkel rendelkező sebességváltók tekintetében mért motorfékezési veszteségek felhasználhatók ugyanazon (egyenértékű), de lassítófékkel nem rendelkező sebességváltóra.

A nyomatékveszteségek eltéréseinek a mérésére ugyanazon sebességváltó egység használata lassítófékkel és anélkül is megengedett.

A jóváhagyó hatóság kérésére a tanúsítványt kérelmező határozza meg és bizonyítja az e mellékletben rögzített követelményeknek való megfelelést.

5.1.2. Bejáratás

A kérelmező kérésére bejáratási eljárást lehet alkalmazni a lassítófék tekintetében. A bejáratási eljárásra a következő előírások vonatkoznak.

5.1.2.1.

Ha a gyártó a lassítófékre bejáratási eljárást alkalmaz, a lassítófék esetében a bejáratási idő nem haladhatja meg az 100 órát, ha a lassítófék által gyakorolt nyomaték mértéke nulla. Opcionálisan ez kiterjedhet a lassítófék által gyakorolt nyomaték legfeljebb 6 órás időtartamának valamely részére.

5.1.3. Vizsgálati körülmények

5.1.3.1. Környezeti hőmérséklet

A vizsgálat során a környezeti hőmérsékletnek a 25 °C ± 10 K tartományban kell maradnia.

A környezeti hőmérséklet mérését a lassítóféktől oldalirányban 1 m-re kell elvégezni.

5.1.3.2. Környezeti nyomás

Mágneses lassítófékek esetében a minimális környezeti nyomásnak 899 hPa-nak kell lennie az ISO 2533 szerinti nemzetközi egyezményes légkör (ISA) alapján.

5.1.3.3. Olaj- vagy vízhőmérséklet

Hidrodinamikus lassítófékek esetében:

A folyadékot kivéve külső melegítés nem megengedett.

Önálló egység vizsgálatakor a lassítófék folyadékának hőmérséklete (olaj vagy víz) nem haladhatja meg a 87 °C-ot.

A sebességváltóval való együttes vizsgálat esetén a sebességváltó vizsgálatára vonatkozó olajhőmérsékleti határértékek alkalmazandók.

5.1.3.4. Az olaj vagy víz minősége

A vizsgálathoz az európai piacra ajánlott új, első betöltésű olajat kell használni.

A vízüzemű lassítófékek esetében a víz minőségének meg kell felelnie a lassítófékre a gyártó által meghatározott előírásoknak. A víznyomást a jármű állapotához közeli, fix értékekre kell beállítani (1 ± 0,2 bar relatív nyomás a lassítófék bemeneti tömlőjénél).

5.1.3.5. Olajviszkozitás

Amennyiben az első betöltésre több olaj javasolt, azok akkor tekinthetők egymással egyenértékűnek, ha az olajok kinematikus viszkozitása egymástól legfeljebb 50 %-kal tér el azonos hőmérséklet mellett (a KV100 értékre meghatározott tűréshatár-tartományon belül).

5.1.3.6. Olaj- vagy vízszint

Az olaj-/vízszintnek teljesítenie kell a lassítófékre meghatározott, névleges előírásokat.

5.1.4. Felszerelés

Az elektromos gépet, a nyomatékérzékelőt és a fordulatszám-érzékelőt a lassítófék vagy sebességváltó bemeneti oldalára kell felszerelni.

A lassítófék (és a sebességváltó) felszerelését azzal a dőlésszöggel kell elvégezni, ami a járműbe való beszerelés tekintetében is érvényes a típus-jóváhagyás ± 1° vagy 0° ± 1° szerint.

5.1.5. Mérőeszközök

A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.4. pontban meghatározottak szerint.

5.1.6. Vizsgálati eljárás

5.1.6.1. Zéró nyomatékjel kompenzációja:

A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.6.1. pontban meghatározottak szerint.

5.1.6.2. Méréssorozat

A lassítófék vizsgálatához a nyomatékveszteségre vonatkozó méréssorozat a 3.1.6.3.2-3.1.6.3.5. pontban a sebességváltó vizsgálatát érintő rendelkezéseket követi.

5.1.6.2.1. A lassítófék mérése önálló egységként

Amikor a lassítófék önálló egységként kerül vizsgálatra, a nyomatékveszteségi méréseket a következő fordulatszámbeli pontok alkalmazásával kell elvégezni:

200, 400, 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 3 500 , 4 000 , 4 500 , 5 000 , folytatva a lassítófék forgórészének a maximális fordulatszámáig.

5.1.6.2.2. Mérés a sebességváltóval együtt

5.1.6.2.2.1.

A lassítóféknek a sebességváltóval együtt történő vizsgálata esetén a sebességváltó kiválasztott sebességfokozatának lehetővé kell tennie a lassítófék számára a forgórész maximális fordulatszáma melletti működést.

5.1.6.2.2. A nyomatékveszteséget a kapcsolódó sebességváltó vizsgálatra jelzett üzemi fordulatszámokon kell mérni.

5.1.6.2.2.3.

A sebességváltó 600 ford./perc alatti bemeneti fordulatszámait a gyártó kérésére hozzá lehet adni a mérési pontokhoz.

5.1.6.2.2.4.

A gyártó a vizsgálatot az alábbiakban leírt sorrendben elvégezve elkülönítheti a lassítófék veszteségeit a teljes sebességváltó-veszteségtől: 1.

A lassítófékkel együtt vizsgált teljes sebességváltó terheléstől független nyomatékveszteségének mérését a sebességváltó mérésével kapcsolatban a 3.1. pontban meghatározottak szerint, a sebességváltó egyik magasabb sebességfokozatában kell elvégezni

= Tl,in,withret 2.

A lassítóféket és a kapcsolódó részeket olyan alkatrészekkel kell helyettesíteni, amelyek az egyenértékű sebességváltó lassítófék nélküli változatához szükségesek. Az (1) pont mérését meg kell ismételni.

= Tl,in,withret 3.

A lassítófékre vonatkozóan a terheléstől független nyomatékveszteséget a két vizsgálati adatsor közötti különbségek kiszámításával kell meghatározni

= Tl,in,retsys = Tl,in,withret - Tl,in,withoutret

5.1.7. Mérési jelölések és adatrögzítés

A sebességváltó vizsgálatához a 3.1.5. pontban meghatározottak szerint.

5.1.8. A mérés hitelesítése

Az összes rögzített adatot a 3.1.7. pontban a sebességváltó vizsgálatára meghatározottak szerint kell ellenőrizni és feldolgozni.

5.2. A szimulációs eszközhöz a bemeneti állományok kiegészítése

5.2.1.

A lassítóféknek a legalacsonyabb mérési fordulatszám alatti fordulatszámokra vonatkozó nyomatékveszteségeit az ezen a legalacsonyabb mérési fordulatszámon mért nyomatékveszteséggel azonosan kell beállítani.

5.2.2.

Ha a lassítófékkel és anélkül végzett vizsgálati adatsorozatok különbségeinek a kiszámítása alapján a lassítófék veszteségeit elkülönítik a teljes veszteségtől (lásd az 5.1.6.2.2.4. pontot), a lassítófék forgórészének a tényleges fordulatszámai a lassítófék helyétől és/vagy a kiválasztott áttételi tényezőtől és a lassítófék áttételi tényezőtől függnek, és ezért eltérhetnek a sebességváltó bemenő tengelyen mért fordulatszámaitól. A lassítófék forgórészének a mért motorfékezési veszteségadatokhoz viszonyított tényleges fordulatszámát az 5.1. pont 2. táblázatában leírtak szerint kell kiszámítani.

5.2.3.

A nyomatékveszteség jellegmezőjének adatait az e melléklet 12. függelékében meghatározottak szerint kell formázni és menteni

6. A kiegészítő hajtásláncalkatrészre (ADC) / egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészre (pl. szöghajtómű) vonatkozó vizsgálati eljárás

6.1. Módszerek az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész veszteségeinek megállapítására

Az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész veszteségei a következő elrendezésekkel állapítható meg:

6.1.1. A. eset: Egyfordulatszámú, külön hajtásláncalkatrészen végzett mérés

Egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész nyomatékveszteség-méréséhez a sebességváltó-veszteségek meghatározása tekintetében leírt három opció alkalmazandó:

1. opció

:

Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek (1. sebességváltó-vizsgálati opció)

2. opció

:

Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek teljes terhelésen (2. sebességváltó-vizsgálati opció)

3. opció

:

Mérés teljes terhelésű pontokon (3. sebességváltó-vizsgálati opció)

Az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész veszteségeinek méréséhez, hitelesítéséhez és bizonytalansági számítása a 3. pontban a sebességváltó vizsgálatára leírt, kapcsolódó vizsgálati opció szerinti eljárást követi, követelményeiben az alábbi eltérésekkel:

A méréseket 200 ford./perc és 400 ford./perc fordulatszámon (az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész bemenő tengelyén) és a következő fordulatszámbeli pontokon kell elvégezni: 600, 900, 1 200 , 1 600 , 2 000 , 2 500 , 3 000 , 4 000 ford./perc, valamint ezen értékek tízszereseinél a maximális fordulatszámig az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész előírásainak megfelelően, illetve a maximális fordulatszám előtti utolsó fordulatszámbeli pontig. További közbenső fordulatszámbeli pontok mérése megengedett.

6.1.1.1 Vonatkozó fordulatszám-tartomány:

6.1.2. B. eset: Sebességváltóhoz kapcsolódó egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész egyedi mérése

Ha az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészt sebességváltóval együtt vizsgálják, a vizsgálatnak a sebességváltóre meghatározott opciók valamelyikét kell követnie:

1. opció

:

Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek (1. sebességváltó-vizsgálati opció)

2. opció

:

Mért nyomatékfüggetlen veszteségek és számított nyomatékfüggő veszteségek teljes terhelésen (2. sebességváltó-vizsgálati opció)

3. opció

:

Mérés teljes terhelésű pontokon (3. sebességváltó-vizsgálati opció)

6.1.2.1 A gyártó a vizsgálatot az alábbiakban leírt sorrendben elvégezve elkülönítheti az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész veszteségeit a teljes sebességváltó veszteségeitől:

1. Az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrésszel együtt vizsgált teljes sebességváltó nyomatékveszteségét a vonatkozó sebességváltó-vizsgálati opció tekintetében leírtak szerint kell mérni. = Tl,in,withad

2. Az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészt és a kapcsolódó részeket olyan alkatrészekkel kell helyettesíteni, amelyek az egyenértékű sebességváltó egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész nélküli változatához szükségesek. Az 1. pont mérését meg kell ismételni. = Tl,in,withoutad

3. Az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészre vonatkozó nyomatékveszteséget a két vizsgálati adatsor közötti különbségek kiszámításával kell meghatározni = Tl,in,adsys = max(0, Tl,in,withad - Tl,in,withoutad)

6.2. A szimulációs eszközhöz a bemeneti állományok kiegészítése

6.2.1. A fentiekben meghatározott minimális fordulatszám alatti és 0 ford./perc mértékű további bemeneti fordulatszámbeli ponttal rendelkező fordulatszámoknál a nyomatékveszteségeket a minimális fordulatszám melletti nyomatékkal azonosan kell beállítani.

6.2.2. Azokban az esetekben, amikor az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész legmagasabb vizsgált bemeneti fordulatszáma volt a legutolsó fordulatszámbeli pont az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészre meghatározott maximálisan megengedhető fordulatszám alatt, a nyomatékveszteség extrapolációját kell alkalmazni a maximális fordulatszámig a két legutóbb mért fordulatszámbeli ponton alapuló lineáris regresszióval.

6.2.3. A nyomatékveszteségi adatok kiszámításához azon sebességváltó bemenő tengelyére, amellyel az egyfordulatszámú hajtásláncalkatrészt kombinálják, lineáris interpolációt és extrapolációt kell használni.

7. A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelősége

7.1.

Minden sebességváltót, nyomatékátalakítót (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészt (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészt (ADC) úgy kell előállítani, hogy az megfeleljen a jóváhagyott típusnak, tekintettel a tanúsítványban és annak mellékleteiben leírtakra. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével összefüggő eljárásoknak eleget kell tenniük az (EU) 2018/858 rendelet 31. cikkében meghatározott gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedéseknek.

7.2.

A nyomatékátalakítókat (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészeket (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészeket (ADC) ki kell zárni az e melléklet 8. pontja szerinti gyártásmegfelelőségi vizsgálatok köréből.

7.3.

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét az e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványban foglalt leírás alapján kell ellenőrizni.

7.4.

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét az e pontban rögzített speciális feltételeknek megfelelően kell értékelni.

7.5.

A gyártó évente legalább a 3. táblázatban jelzett számú sebességváltót köteles vizsgálni az adott gyártó éves összes termelési mennyisége alapján. A termelési mennyiség megállapításakor csak az e rendelet követelményeinek megfelelő sebességváltókat kell figyelembe venni.

7.6.

Minden egyes, a gyártó által vizsgált sebességváltónak egy konkrét családot kell reprezentálnia. A 7.10. pont rendelkezései ellenére családonként mindössze egy sebességváltót kell vizsgálni.

7.7.

Ha az éves összes termelési mennyiség 1 001 és 10 000 sebességváltó közötti, az elvégzendő vizsgálatokkal érintett család kiválasztásában a gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodik.

7.8. Ha az éves összes termelési mennyiség 10 000 sebességváltó feletti, minden esetben a legnagyobb termelési mennyiséggel érintett sebességváltó-családot kell vizsgálni. A gyártónak meg kell indokolnia a jóváhagyó hatóság számára (pl. értékesítési adatok benyújtásával) a vizsgálatok számát és azt, hogy miért az adott családokat választotta. A gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodnak arról, hogy melyek legyenek azok a fennmaradó családok, amelyekre vonatkozóan a vizsgálatokat el kell végezni. 3. táblázat A megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintaméret Sebességváltók éves összes termelési mennyisége A vizsgálatok száma 0-1 000 0 > 1 000 -10 000 1 > 10 000 -30 000 2 > 30 000 3 > 100 000 4

7.9.

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a gyártónak közösen meg kell határoznia a vizsgálandó sebességváltó-típus(oka)t. A jóváhagyó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott sebességváltó-típus(oka)t a sorozatgyártásban használtakkal azonos szabványok szerint gyártották.

7.10.

Ha a 8. ponttal összhangban végzett vizsgálat eredménye magasabb, mint a 8.1.3. pontban meghatározott érték, akkor ugyanabból a családból további 3 sebességváltót kell megvizsgálni. Ha ezek közül legalább az egyik nem felel meg a vizsgálaton, a 23. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. A gyártás megfelelőségének vizsgálata

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségi vizsgálata érdekében valamely jóváhagyó hatóságnak és a tanúsítvány kérelmezőjének előzetes megállapodása alapján az alábbi módszer alkalmazandó:

8.1. Sebességváltók megfelelőségi vizsgálata

8.1.1. A sebességváltó hatásfokát az e pontban leírt, egyszerűsített eljárással kell meghatározni.

8.1.2.1.

Az e mellékletben a tanúsítási vizsgálatra meghatározott valamennyi peremfeltételt alkalmazni kell.

Ha az olajtípusra, olajhőmérsékletre és dőlésszögre más peremfeltételt alkalmaznak, a gyártó köteles világosan bemutatni az ilyen feltételek és a hatásfok tanúsítására használt feltételek közötti hatást.

8.1.2.2. A méréshez a tanúsító vizsgálattal azonos vizsgálati opciót kell alkalmazni, illetve azt az e pontban meghatározott működési pontokra kell korlátozni.

8.1.2.2.1.

Amennyiben az 1. opciót alkalmazták a tanúsító vizsgálathoz, a 8.1.2.2.2. (3) pontban meghatározott két fordulatszámra a nyomatékfüggetlen veszteségeket kell mérni, illetve kell felhasználni a nyomatékveszteségek kiszámításához a 8.1.2.2.2. (2) pontban meghatározott három nyomatékbeli ponton.

Amennyiben a 2. opciót alkalmazták a tanúsító vizsgálathoz, a 8.1.2.2.2. (3) pontban meghatározott két fordulatszámra a nyomatékfüggetlen veszteségeket kell mérni. Maximális nyomaték mellett a nyomatékfüggő veszteségeket ugyanazon a két fordulatszámon kell mérni. A 8.1.2.2.2. (2) pontban meghatározott három nyomatékbeli ponton a nyomatékveszteségeket a tanúsító eljárásban leírtak szerint kell interpolálni.

Amennyiben a 3. opciót alkalmazták a tanúsító vizsgálathoz, a 8.1.2.2.2. pontban meghatározott 18 működési pontra kell a nyomatékveszteségeket mérni.

8.1.2.2.2.

A sebességváltó hatásfokát az alábbi követelmények által rögzített 18 működési pontra kell meghatározni: 1.

Használandó sebességfokozatok:

A vizsgálathoz a sebességváltó 3 legmagasabb sebességfokozatát kell vizsgálni. 2.

Nyomatéktartomány:

Amennyiben az 1. vagy a 2. opciót alkalmazták a tanúsító vizsgálathoz, a következő 3 nyomatékbeli pontot kell használni: 0,6 × max(Tin,rep(inputspeed, gear)), 0,8 × max(Tin,rep(inputspeed, gear)) és max(Tin,rep(inputspeed, gear)), ahol a max(Tin,rep(inputspeed, gear)) a bemeneti fordulatszám és a sebességfokozat adott kombinációjára vonatkozóan a tanúsításban rögzített legnagyobb bemeneti nyomatékérték.

Amennyiben a 3. opciót alkalmazták a tanúsító vizsgálathoz, a bemeneti fordulatszám és sebességfokozat adott kombinációjára vonatkozó tanúsítási vizsgálat során mért 3 legnagyobb nyomatékbeli pontot kell használni. 3.

Fordulatszám-tartomány:

A sebességváltó két, 1 200 ford./perc és 1 600 ford./perc bemeneti fordulatszámát kell vizsgálni.

8.1.2.3. A 18 működési pont mindegyikére a sebességváltó hatásfokát az alábbiak szerint kell kiszámítani: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

ηi

=

Minden egyes működési pont hatásfoka 1 és 18 között

T in,set

=

A bemeneti nyomaték beállítási pontjának értéke [Nm]

T loss,rep

=

Jelentett nyomatékveszteség (bizonytalansági korrekciót követően) [Nm]

KÉP HIÁNYZIK

8.1.2.4.

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során a teljes hatásfokot ηA,CoP a mind a 18 működési pontra vonatkozó hatásfok számtani középértékeként kell kiszámítani.

8.1.3.

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata akkor minősül sikeresnek, ha teljesül az alábbi feltétel:

A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során a vizsgált sebességváltó η A,CoP hatásfoka nem lehet kisebb, mint a típusjóváhagyással rendelkező sebességváltó ηA,TA hatásfokának X %-a.

ηA,TA - ηA,CoP ≤ X

Az X érték 1,5 %-kal helyettesíthető be az SMT/AMT/DCT sebességváltók esetében, illetve 3 %-kal az APT sebességváltók vagy a 2-nél több súrlódó tengelykapcsolóval ellátott sebességváltók esetében.

A jóváhagyással rendelkező sebességváltó ηA,TA hatásfokát a tanúsítás alatt 18 munkapont hatásfokának számtani középértékével kell kiszámítani a 8.1.2.3. és 8.1.2.4. pontban megadott képletek alapján, amelyeket a 8.1.2.2.2. pont követelményei határoznak meg.

1. függelék

ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 × 297 mm)

TANÚSÍTVÁNY SEBESSÉGVÁLTÓ- / NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ- / EGYÉB NYOMATÉKÁTVITELI ALKATRÉSZ- / KIEGÉSZÍTŐ HAJTÁSLÁNCALKATRÉSZ-CSALÁD ( 15 ) CO2 -KIBOCSÁTÁSSAL ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS JELLEMZŐIRŐL

Az értesítés tárgya: a tanúsítvány
— megadása (1)
— meghosszabbítása (1)
— elutasítása (1)
— visszavonása (1)
A hatóság pecsétjének helye

tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel végrehajtott 595/2009/EK rendeletre.

A legutóbb a ...-val módosított XXXXX/EK rendelet és (EU) 2017/2400 rendelet

Tanúsítvány száma:

Hashfüggvény:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2.

Típus:

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az alkatrészen

0.3.1.

A jelölés helye:

0.4.

A gyártó neve és címe:

0.5.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

1.1. A nyomatékveszteségek meghatározásához alkalmazott opció

1.1.1.

Sebességváltó esetében: a sebességváltó minden egyes sebességfokozata esetében mindkét, a 0-10 kNm és a >10 kNm kimeneti nyomatéktartományra vonatkozóan külön meg kell határozni

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést

6.

Hely

7.

Dátum

8.

Aláírás

Mellékletek:

1. Adatközlő lap

2. Vizsgálati jegyzőkönyv

2. függelék

A sebességváltóra vonatkozó adatközlő lap

Adatközlő lap száma:Kiadás:
Kiadás dátuma:
A módosítás időpontja:

a következőnek megfelelően:

Sebességváltó-típus/-család (ha alkalmazható)

...

0. ÁLTALÁNOS

0.1.

A gyártó neve és címe

0.2.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.3.

Sebességváltó-típus:

0.4.

Sebességváltó-család:

0.5.

Sebességváltó típusa önálló műszaki egységként / Sebességváltó-család önálló műszaki egységként

0.6.

Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak)

0.7.

Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve a sebességváltón:

0.8.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.9.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.10.

A gyártó képviselőjének neve és címe:

1. RÉSZ

AZ (ALAP)SEBESSÉGVÁLTÓ ÉS A SEBESSÉGVÁLTÓ-TÍPUSOK ALAPVETŐ JELLEMZŐI A SEBESSÉGVÁLTÓ-CSALÁDON BELÜL

Alap-sebességváltóCsaládtagok
vagy sebességváltó típusa
1. sz.2. sz.3. sz.

1.0. A KONKRÉT SEBESSÉGVÁLTÓVAL / SEBESSÉGVÁLTÓ-CSALÁDDAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

1.1.

Áttételi arány. Áttételrendszer és teljesítményáramlás

1.2.

Középponti távolság az előtéttengelyi közlőművekhez

1.3.

Csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban (ha be vannak építve)

1.4.

Váltóelemek típusa (fogazott tengelykapcsolók, ideértve a szinkronizátorokat vagy súrlódó tengelykapcsolókat is) a megfelelő pozíciókban (ahol be vannak építve)

1.5.

Egy fogaskerék szélessége az 1. opcióhoz, vagy egy fogaskerék szélessége ± 1 mm a 2. opcióhoz vagy 3. opcióhoz

1.6.

Előremeneti sebességfokozatok száma

1.7.

A fogazott tengelykapcsolók száma

1.8.

Szinkronizátorok száma

1.9.

Súrlódó tengelykapcsoló lemezek száma (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel)

1.10.

Súrlódó tengelykapcsoló lemezek külső átmérője (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel)

1.11.

A fogak legnagyobb felületi érdessége (ideértve a rajzokat)

1.12.

Dinamikus tengelytömítések száma

1.13.

Olajáramlás a kenéshez és hűtéshez a sebességváltó bemenő tengelyének egy fordulataként

1.14.

Olajviszkozitás 100 °C-on (± 10 %)

1.15.

Rendszernyomás a hidraulikus szabályozású sebességváltók esetében

1.16.

Olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van;

1.17.

Meghatározott olajszint (± 1 mm)

1.18.

A családtagonkénti legmagasabb besorolású verzió (ha ugyanazt a családtagot különböző kereskedelmi nevek alatt értékesítik) áttételi arányai [-] és maximális bemeneti nyomatéka [Nm], maximális bemenőteljesítménye (kW) és maximális bemeneti fordulatszáma [ford./perc] 1. sebességfokozat 2. sebességfokozat 3. sebességfokozat 4. sebességfokozat 5.sebességfokozat 6. sebességfokozat 7. sebességfokozat 8. sebességfokozat 9. sebességfokozat 10. sebességfokozat 11. sebességfokozat 12. sebességfokozat n. sebességfokozat

1.19. Nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló csúszik rögzített sebességfokozatban (igen/nem) Ha igen, a nyomatékátalakító áthidaló tengelykapcsoló vagy a bemeneti oldali tengelykapcsoló tartós csúszásának bejelentése, minden sebességfokozat esetében külön jellegmezőben, a mért bemeneti fordulatszámbeli/nyomatékbeli ponttól függően, lásd az 1. sebességfokozatra vonatkozó alábbi példát: Nyomatékátalakító csúszása [ford./perc] 1. sebességfokozat Bemeneti nyomaték referencia (Nm) Bemeneti fordulatszám referencia (ford./perc) 600 900 1 200 1 600 2 000 2 500 0 20 50 60 60 60 60 200 30 40 10 10 10 10 400 30 40 20 20 20 20 600 30 40 20 20 20 20 900 30 40 20 20 20 20 1 200 30 40 20 20 20 20

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.Információk a sebességváltó vizsgálati körülményeiről
2.

1. melléklet a sebességváltóra vonatkozó adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)

1.1. Mérés lassítófékkeligen/nem
1.2. Mérés szöghajtóműveligen/nem
1.3. Maximális vizsgált bemeneti fordulatszám [ford./perc]
1.4. Maximális vizsgált bemeneti nyomaték [Nm]

3. függelék

A hidrodinamikus nyomatékátalakítóra (TC) vonatkozó adatközlő lap

Adatközlő lap száma:Kiadás:
Kiadás dátuma:
A módosítás időpontja:

a következőnek megfelelően:

TC típusa:TC-típus/-család (ha alkalmazható)

...

0. ÁLTALÁNOS

0.1.

A gyártó neve és címe

0.2.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve)

0.3.

TC típus:

0.4.

TC család:

0.5.

TC típus önálló műszaki egységként / TC család önálló műszaki egységként

0.6.

Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak)

0.7.

Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve a TC-n:

0.8.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.9.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.10.

A gyártó képviselőjének neve és címe:

1. RÉSZ

AZ ALAP TC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A TC TÍPUSAI A TC CSALÁDON BELÜL

Alap TC vagyCsaládtag|
TC típus1. sz.2. sz.3. sz.

1.0. A KONKRÉT NYOMATÉKÁTALAKÍTÓVAL / NYOMATÉKÁTALAKÍTÓ CSALÁDDAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

1.1. A mechanikus fokozattal nem rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (soros elrendezés).

1.1.1.

Külső tóruszátmérő

1.1.2.

Belső tóruszátmérő

1.1.3.

A szivattyú (P), turbina (T) és állórész (S) elrendezése az áramlás irányában

1.1.4.

Tóruszszélesség

1.1.5.

Olaj típusa a vizsgálati előírásoknak megfelelően

1.1.6.

Lapát konstrukciója

1.2. A mechanikus fokozattal rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (párhuzamos elrendezés).

1.2.1.

Külső tóruszátmérő

1.2.2.

Belső tóruszátmérő

1.2.3.

A szivattyú (P), turbina (T) és állórész (S) elrendezése az áramlás irányában

1.2.4.

Tóruszszélesség

1.2.5.

Olaj típusa a vizsgálati előírásoknak megfelelően

1.2.6.

Lapát konstrukciója

1.2.7.

Áttételrendszer és teljesítményáramlás nyomatékátalakító módban

1.2.8.

Csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban (ha be vannak építve)

1.2.9.

Hűtő-/kenőszivattyú típusa (az alkatrészlistára való hivatkozással)

1.2.10.

Váltóelemek típusa (fogazott tengelykapcsolók, ideértve a szinkronizátorokat VAGY súrlódó tengelykapcsolókat is) a megfelelő pozíciókban (ahol be vannak építve)

1.2.11.

Olajszint a rajznak megfelelően, a központi tengely viszonylatában

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.Információk a nyomatékátalakítókra vonatkozó vizsgálati feltételekről
2.

1. melléklet a nyomatékátalakítóra vonatkozó adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)

1. Mérési módszer

1.1.

Mechanikus fokozattal ellátott nyomatékátalakítók

igen/nem

1.2.

Nyomatékátalakító önálló egységként

igen/nem

4. függelék

Egyéb nyomatékátviteli alkatrészekre (OTTC) vonatkozó adatközlő lap

Kiadás dátuma:Adatközlő lap száma:
Kiadás:
A módosítás időpontja:

a következőnek megfelelően:

OTTC típus:OTTC-típus/-család (ha alkalmazható)

...

0. ÁLTALÁNOS

0.1.

A gyártó neve és címe

0.2.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.3.

OTTC típus:

0.4.

OTTC család:

0.5.

OTTC típus önálló műszaki egységként / OTTC család önálló műszaki egységként

0.6.

Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak)

0.7.

Modellazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az OTTC-n:

0.8.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.9.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.10.

A gyártó képviselőjének neve és címe:

1. RÉSZ

AZ ALAP OTTC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS AZ OTTC TÍPUSAI AZ OTTC CSALÁDON BELÜL

Alap OTTCCsaládtag
1. sz.2. sz.3. sz.

1.0. KONKRÉT OTTC-RE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1.1. Hidrodinamikus nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / lassítófék esetében

1.1.1.

Külső tóruszátmérő

1.1.2.

Tóruszszélesség

1.1.3.

Lapát konstrukciója

1.1.4.

Munkafolyadék

1.1.5.

Külső tóruszátmérő - belső tóruszátmérő (OD-ID)

1.1.6.

Lapátok száma

1.1.7.

A munkafolyadék viszkozitása

1.2. Mágneses nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / lassítófék esetében

1.2.1.

Dobkonstrukció (elektromágneses lassítófék vagy állandó működésű mágneses lassítófék)

1.2.2.

Forgórész külső átmérője

1.2.3.

Hűtőlapát konstrukciója

1.2.4.

Lapát konstrukciója

1.2.5.

Munkafolyadék

1.2.6.

Forgórész külső átmérője - Forgórész belső átmérője (OD-ID)

1.2.7.

Forgórészek száma

1.2.8.

Hűtőlapátok / lapátok száma

1.2.9.

A munkafolyadék viszkozitása

1.2.10.

Karok száma

1.3. Nyomatékátviteli alkatrészek (OTTC) / hidrodinamikus tengelykapcsoló esetében

1.3.1.

Külső tóruszátmérő

1.3.2.

Tóruszszélesség

1.3.3.

Lapát konstrukciója

1.3.4.

A munkafolyadék viszkozitása

1.3.5.

Külső tóruszátmérő - belső tóruszátmérő (OD-ID)

1.3.6.

Lapátok száma

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.Információk az OTTC vizsgálati körülményekről
2.

1. melléklet az OTTC-re vonatkozó adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)

1. Mérési módszer

2.

OTTC fő nyomatékelnyelőjének, például a lassítófék forgórészének a maximális vizsgálati fordulatszáma [ford./perc]

5. függelék

Kiegészítő hajtásláncalkatrészekre (ADC) vonatkozó adatközlő lap

Kiadás dátuma:Adatközlő lap száma:
Kiadás:
A módosítás időpontja:

a következőnek megfelelően:

ADC-típus/-család (ha alkalmazható)

...

0. ÁLTALÁNOS

0.1.

A gyártó neve és címe

0.2.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.3.

ADC típus:

0.4.

ADC család:

0.5.

ADC típus önálló műszaki egységként / ADC család önálló műszaki egységként

0.6.

Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak)

0.7.

Modellazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve az ADC-n:

0.8.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:

0.9.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.10.

A gyártó képviselőjének neve és címe:

1. RÉSZ

AZ ALAP ADC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS AZ ADC TÍPUSOK AZ ADC CSALÁDON BELÜL

Alap ADCCsaládtag
1. sz.2. sz.3. sz.

1.0. KONKRÉT ADC-RE / SZÖGHAJTÓMŰRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1.1.

Áttételi arány és áttételrendszer

1.2.

A bemenő/kimenő tengely közötti szög

1.3.

Csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban

1.4.

A fogak száma fogaskerekenként

1.5.

Egytárcsás fogaskerék szélessége

1.6.

Dinamikus tengelytömítések száma

1.7.

Olaj viszkozitás (± 10 %)

1.8.

A fogak felületi érdessége

1.9.

Olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van

1.10.

Olajszint (± 1 mm)-en belül.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.Információk az ADC vizsgálati körülményekről
2.

1. melléklet az ADC-re vonatkozó adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)

1. Mérési módszer

sebességváltóvaligen/nem
meghajtószerkezetigen/nem
direktigen/nem

2.

Maximális vizsgálati fordulatszám az ADC bemenetnél [ford./perc]

6. függelék

A család fogalma

1. Általános adatok

A sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek valamely családját a konstrukció és a teljesítménybeli paraméterek jellemzik. Ezeknek közöseknek kell lenniük a család minden tagjára. Mindaddig, amíg a családhoz való tartozás e függelékben felsorolt szempontjai teljesülnek, a gyártó eldöntheti mely sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek tartoznak az adott családhoz. A kapcsolódó családot a jóváhagyó hatóságnak kell jóváhagynia. A gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a család tagjainak teljesítményére vonatkozó információkat.

1.1. Különleges esetek

Néhány esetben kölcsönhatás lehet a paraméterek között. Ezt figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag a hasonló jellemzőkkel bíró sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek kerüljenek ugyanabba a családba. Az ilyen eseteket a gyártónak meg kell határoznia, és tájékoztatnia kell róluk a jóváhagyó hatóságot. Ezt úgy kell figyelembe venni, mint a sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek új családjának a kritériumát.

Az olyan eszközök vagy tulajdonságok esetében, melyeket a 9. pont nem sorol fel, illetve amelyek nagyban befolyásolják a teljesítménybeli szintet, az adott berendezést a gyártónak a helyes műszaki gyakorlatok alapján azonosítani kell, illetve jóváhagyó hatóság felé be kell jelenteni. Ezt úgy kell figyelembe venni, mint a sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek új családjának a kritériumát.

1.2.

A család fogalma meghatározza azokat a szempontokat és paramétereket, amelyek lehetővé teszik a gyártó számára a hasonló vagy megegyező CO2-re vonatkozó adatokkal bíró sebességváltók, nyomatékátalakítók, egyéb nyomatékátviteli alkatrészek vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészek családokba és típusokba való csoportosítását.

2.

A jóváhagyó hatóság arra a következtetésre is juthat, hogy a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész legmagasabb nyomatékveszteségét kiegészítő vizsgálattal lehet a legjobban jellemezni. Ez esetben a gyártó köteles megfelelő információkat benyújtani azon a családon belül a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész meghatározásához, mely feltehetőleg a legnagyobb nyomatékveszteségi szinttel bír.

Ha a családba tartozó tagok olyan más tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a nyomatékveszteségre, ezeket a tulajdonságokat is meg kell határozni és figyelembe kell venni az alapegység kiválasztásánál.

3.

3.1.

A következő szempontok adott sebességváltó-családon belül minden tagra azonosak: a)

áttételi aránya, áttételrendszer és teljesítményáramlás (csak előremeneti sebességfokozatok, a kúszófokozatok kizárása mellett); b)

középponti távolság az előtéttengelyi közlőművekhez; c)

csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban (ha be vannak építve); d)

váltóelemek típusa (fogazott tengelykapcsolók, ideértve a szinkronizátorokat vagy súrlódó tengelykapcsolókat is) a megfelelő pozíciókban (ahol be vannak építve).

3.2.

A következő szempontok minden tagra azonosak az adott sebességváltó-családon belül. Az alább felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

egytárcsás fogaskerék szélessége ± 1 mm; b)

előremeneti sebességfokozatok száma; c)

a fogazott tengelykapcsolók száma; d)

a szinkronizátorok száma; e)

súrlódó tengelykapcsoló lemezek száma (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel); f)

súrlódó tengelykapcsoló lemezek külső átmérője (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel); g)

a fogak felületi érdessége; h)

dinamikus tengelytömítések száma; i)

olajáramlás a kenéshez és hűtéshez a bemenő tengely fordulataiként; j)

olaj viszkozitás (± 10 %); k)

rendszernyomás a hidraulikus szabályozású sebességváltók esetében; l)

olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van; m)

meghatározott olajszint (± 1 mm).

4. Az alap-sebességváltó kiválasztása

Az alap-sebességváltó kiválasztása a lentiekben felsorolt szempontok szerint történik: a)

legnagyobb egytárcsás fogaskerék szélesség az 1. opció esetében vagy a legnagyobb egytárcsás fogaskerék szélesség ± 1 mm a 2. opció és a 3. opció esetében; b)

fogaskerekek legnagyobb száma összesen; c)

a fogazott tengelykapcsolók legnagyobb száma; d)

a szinkronizátorok legnagyobb száma; e)

súrlódó tengelykapcsoló lemezek legnagyobb száma (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel); f)

súrlódó tengelykapcsoló lemezek külső átmérőjének legmagasabb értéke (kivéve az egyszeres száraz tengelykapcsolót 1 vagy 2 lemezzel); g)

a fogak felületi érdességének a legmagasabb értéke; h)

dinamikus tengelytömítések legnagyobb száma; i)

legnagyobb olajáramlás a kenéshez és hűtéshez a bemenő tengely fordulataiként; j)

legnagyobb olajviszkozitás; k)

legmagasabb rendszernyomás a hidraulikus szabályozású sebességváltók esetében; l)

legmagasabb meghatározott olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van; m)

legmagasabb meghatározott olajszint (± 1 mm).

5.

5.1. A következő szempontok adott nyomatékátalakító- (TC) családon belül minden tagra azonosak:

5.1.1.

A mechanikus fokozattal nem rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (soros elrendezés). a)

külső tóruszátmérő; b)

belső tóruszátmérő; c)

a szivattyú (P), turbina (T) és állórész (S) az áramlás irányában; d)

tóruszszélesség; e)

olaj típusa a vizsgálati előírásoknak megfelelően; f)

lapát konstrukciója;

5.1.2.

A mechanikus fokozattal rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében (párhuzamos elrendezés). a)

külső tóruszátmérő; b)

belső tóruszátmérő; c)

a szivattyú (P), turbina (T) és állórész (S) az áramlás irányában; d)

tóruszszélesség; e)

olaj típusa a vizsgálati előírásoknak megfelelően; f)

lapát konstrukciója; g)

Áttételrendszer és teljesítményáramlás nyomatékátalakító módban h)

csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban (ha be vannak építve); i)

hűtő-/kenőszivattyú típusa (az alkatrészlistára való hivatkozással); j)

a váltóelemek típusa (fogazott tengelykapcsolók (ideértve a szinkronizátorokat) vagy súrlódó tengelykapcsolókat is a megfelelő pozíciókban), ahol ilyenek vannak;

5.1.3.

Az alábbi szempontok közösek a mechanikus fokozattal rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakító-családon (párhuzamos elrendezés) belül minden tagra. Az alább felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

olajszint a rajznak megfelelően, a központi tengely viszonylatában.

6.

6.1.

A mechanikus fokozattal nem rendelkező (soros elrendezés) hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében

Mindaddig, amíg az 5.1.1. pontban felsorolt összes szempont azonos, a mechanikus fokozattal nem rendelkező nyomatékátalakító-család minden tagja kiválasztható alap-nyomatékátalakítóként.

6.2.

A mechanikus fokozattal rendelkező hidrodinamikus nyomatékátalakítók esetében

A mechanikus fokozattal rendelkező (párhuzamos elrendezés) alap hidrodinamikus nyomatékátalakító kiválasztása az alábbiakban felsorolt szempontok alkalmazásával történik. a)

a legmagasabb olajszint a rajznak megfelelően, a központi tengely viszonylatában.

7.

7.1.

A következő szempontok azonosak a hidrodinamikus nyomatékátviteli alkatrészeken / lassítófékcsaládon belül minden tagra: a)

külső tóruszátmérő; b)

tóruszszélesség; c)

lapát konstrukciója; d)

munkafolyadék.

7.2.

A következő szempontok azonosak a mágneses nyomatékátviteli alkatrészeken / lassítófékcsaládon belül minden tagra: a)

dobkonstrukció (elektromágneses lassítófék vagy állandó működésű mágneses lassítófék); b)

forgórész külső átmérője; c)

hűtőlapát konstrukciója; d)

lapát konstrukciója.

7.3.

A következő szempontok azonosak a nyomatékátviteli alkatrészeken / hidrodinamikus tengelykapcsoló-családon belül minden tagra: a)

külső tóruszátmérő; b)

tóruszszélesség; c)

lapát konstrukciója.

7.4.

A következő szempontok közösek a hidrodinamikus nyomatékátviteli alkatrészeken / lassítófékcsaládon belül minden tagra. A lentiekben felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

külső tóruszátmérő - belső tóruszátmérő (OD-ID); b)

lapátok száma; c)

a munkafolyadék viszkozitása (± 50 %).

7.5.

A következő szempontok közösek a mágneses nyomatékátviteli alkatrészeken / lassítófékcsaládon belül minden tagra. A lentiekben felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

forgórész külső átmérője - forgórész belső átmérője (OD-ID); b)

forgórészek száma; c)

hűtőlapátok / lapátok száma; d)

karok száma.

7.6.

A következő szempontok közösek a nyomatékátviteli alkatrészeken / hidrodinamikus tengelykapcsoló-családon belül minden tagra. A lentiekben felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

a munkafolyadék viszkozitása (± 10 %); b)

külső tóruszátmérő - belső tóruszátmérő (OD-ID); c)

lapátok száma.

8.

8.1.

Az alap hidrodinamikus nyomatékátviteli alkatrész / lassítófék kiválasztása a lentebb felsorolt szempontok alkalmazásával történik: a)

legmagasabb érték: külső tóruszátmérő - belső tóruszátmérő (OD-ID); b)

lapátok legnagyobb száma; c)

a munkafolyadék legnagyobb viszkozitása.

8.2.

Az alap mágneses nyomatékátviteli alkatrész / lassítófék kiválasztása a lentebb felsorolt szempontok alkalmazásával történik: a)

forgórész legnagyobb külső átmérője - forgórész legnagyobb belső átmérője (OD-ID); b)

forgórészek legnagyobb száma; c)

hűtőlapátok / lapátok legnagyobb száma; d)

karok legnagyobb száma.

8.3.

Az alap nyomatékátviteli alkatrész / hidrodinamikus tengelykapcsoló kiválasztása a lentebb felsorolt szempontok alkalmazásával történik: a)

a munkafolyadék legnagyobb viszkozitása (± 10 %); b)

legnagyobb külső tóruszátmérő - legnagyobb belső tóruszátmérő (OD-ID); c)

lapátok legnagyobb száma.

9.

9.1.

Az alábbi szempontok azonosak a kiegészítő hajtásláncalkatrészek / szöghajtóműcsalád minden tagja esetében: a)

áttételi arány és áttételrendszer; b)

a bemenő/kimenő tengely közötti szög; c)

csapágyak típusa a megfelelő pozíciókban.

9.2.

Az alábbi szempontok közösek a kiegészítő hajtásláncalkatrészek / szöghajtóműcsalád minden tagja esetében. A lentiekben felsorolt paraméterekre speciális tartomány alkalmazása a jóváhagyó hatóság jóváhagyását követően megengedett: a)

egytárcsás fogaskerék szélessége; b)

dinamikus tengelytömítések száma; c)

olaj viszkozitás (± 10 %); d)

a fogak felületi érdessége; e)

Olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van.

10.

10.1.

Az alap kiegészítő hajtásláncalkatrész / szöghajtómű kiválasztása a következő, lentebb felsorolt szempontok alkalmazásával történik: a)

egytárcsás fogaskerék legnagyobb szélessége; a)

dinamikus tengelytömítések legnagyobb száma; c)

legnagyobb olajviszkozitás (± 10 %); d)

a fogak legnagyobb felületi érdessége; e)

Legmagasabb meghatározott olajszint a központi tengely viszonylatában és a rajz előírásai szerint (az alsó és a felső tűréshatár közötti átlagérték alapján) álló helyzetben és járás közben. Az olajszint egyenlőnek minősül, amennyiben a sebességváltó minden forgó alkatrésze (az olajszivattyútól és annak meghajtásától eltekintve) a meghatározott olajszint felett van.

7. függelék

Jelölések és számozás

1. Jelölések

Egy, az e melléklet szerint tanúsított alkatrész esetében az alkatrészen fel kell tüntetni az alábbiakat:

1.1.

A gyártó neve vagy védjegye

1.2.

Az e melléklet 2-5. függeléke 0.2. és 0.3. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ

1.3.

Tanúsítási jelölés (amennyiben releváns): egy négyszög és benne egy kis "e" betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében;

1.4. A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy "alap jóváhagyási számot" az (EU) 2020/683 rendelet IV. mellékletének 4. szakaszában írtaknak megfelelően, amelyet az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint az ábécé valamely betűje előz meg, amely arra az alkatrészre utal, amire a tanúsítványt megadták. E rendelet esetében ez a szám a 02. E rendelet tekintetében a betűkarakterét az 1. táblázat rögzíti 1. táblázat G Sebességváltó C Nyomatékátalakító (TC) O Egyéb nyomatékátviteli alkatrész (OTTC) D Kiegészítő hajtásláncalkatrész (ADC)

KÉP HIÁNYZIK

1.5. Példa a tanúsítási jelölésre

A sebességváltón, nyomatékátalakítón (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrészen (OTTC) vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészen (ADC) elhelyezett fenti tanúsítási jelölés mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban (e20) e rendeletnek megfelelően tanúsították. Az első két számjegy (02) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő karakter (G) azt jelzi, hogy a tanúsítványt egy sebességváltóra adták ki. Az utolsó öt számjegy (00005) az az alap-jóváhagyási szám, amelyet a jóváhagyó hatóság hozzárendelt a sebességváltóhoz.

1.6.

A tanúsítvány kérelmezőjének kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes beleegyezésével az 1.5. pontban jelzettől eltérő méretű jelölés is használható. Az egyéb méretű jelöléseknek is jól olvashatónak kell lenniük.

1.7.

A jelöléseknek, címkéknek, tábláknak vagy matricáknak a sebességváltó, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrész (OTTC) vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész (ADC) hasznos élettartama végéig tartósnak kell maradniuk, illetve világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen anélkül eltávolítani, hogy meg ne rongálódjanak, illetve olvashatatlanná ne váljanak.

1.8.

Amennyiben a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész tekintetében ugyanaz a jóváhagyó hatóság külön tanúsítványokat ad, és az említett alkatrészek együttesen kerülnek beszerelésre, elegendő az 1.3. pont szerinti egyik tanúsító jelölést feltüntetni. E tanúsító jelölést kell követniük az 1.4. pontban meghatározott, vonatkozó jelöléseknek az érintett sebességváltóra, nyomatékátalakítóra, egyéb nyomatékátviteli alkatrészre vagy kiegészítő hajtásláncalkatrészre vonatkozóan, amiket egymástól "/" jel választ el.

1.9.

A tanúsítási jelölésnek a sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész járműbe történő beépítése után is láthatónak kell lennie, és azt egy olyan részhez kell rögzíteni, amely a rendes működéshez szükséges, és amelyet szokásos esetben az alkatrész élettartama során nem kell kicserélni.

1.10.

Ha a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész kialakítása olyan, hogy az nem hozzáférhető és/vagy nem látható a sebességváltóval való összeszerelést követően a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész tanúsító jelölését a sebességváltón kell elhelyezni.

Az első bekezdésben leírt esetben, amennyiben a nyomatékátalakító vagy egyéb nyomatékátviteli alkatrész nincs tanúsítva a tanúsítási szám helyett a "-" jelzést kell feltüntetni a sebességváltón az 1.4. pontban meghatározott betűkarakter mellett.

2. Számozás

2.1. A sebességváltó, nyomatékátalakító, egyéb nyomatékátviteli alkatrész vagy kiegészítő hajtásláncalkatrész tanúsítási száma az alábbiakból áll: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*X*00000*00 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Kiegészítő betű a 3. szakaszhoz 4. szakasz 5. szakasz A tanúsítványt kibocsátó ország megjelölése A nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának meghatározásáról szóló rendelet ((EU) 2017/2400) A legutóbbi módosító rendelet (ZZZZ/ZZZZ) Lásd e függelék 1. táblázatát Alaptanúsítási szám 00000 Kiterjesztés 00

8. függelék

Standard nyomatékveszteségi értékek - sebességváltó

A sebességváltó névleges maximális nyomatéka alapján kiszámított háttérértékek:

Tl,in

=

a bemenő tengellyel összefüggő nyomatékveszteség [Nm]

Tdx

=

vonónyomaték x ford./perc mellett [Nm]

Taddx

=

kiegészítő szöghajtómű-sebességfokozat vonónyomatéka x ford./perc mellett [Nm]

(ha releváns)

nin

=

fordulatszám a bemenő tengelynél [ford./perc]

fT

=

1-η

η

=

hatásfok

fT

=

0,01 direkt sebességfokozat esetében, 0,04 indirekt sebességfokozat esetében

fT_add

=

0,04 a szöghajtóműves sebességváltó esetében (ha releváns)

Tin

=

nyomaték a bemenő tengelynél [Nm]

Tmax,in

=

maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességváltó bármely előremeneti sebességfokozatában [Nm]

=

max(Tmax,in,gear)

Tmax,in,gear

=

maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességfokozatban, ahol a sebességfokozat = 1, 2, 3,... legmagasabb sebességfokozat). A hidrodinamikus nyomatékátalakítóval rendelkező sebességváltókban ez a bemeneti nyomaték a nyomatékátalakító előtti bemenő nyomaték.

Az integrált differenciálművel rendelkező sebességváltók esetében az integrált differenciálművet szögmeghajtóként kell kezelni. Ezáltal a fenti Tadd0 , Tadd1000 és fTadd kifejezéseket kell használni a T l,in .kiszámításához.

9. függelék

Általános modell - nyomatékátalakító

A nyomatékátalakító általános modellje a standard technológia alapján:

A nyomatékátalakító jellemzőinek a meghatározásához a nyomatékátalakítónak a konkrét motorjellemzőktől függő általános modellje alkalmazható.

A nyomatékátalakító általános modellje az alábbi jellemző motoradatokon alapul:

nrated

=

maximális motorfordulatszám maximális teljesítmény mellett (a motor teljes terhelés melletti görbéjéből meghatározva, a motor előfeldolgozási eszközével számolva) [ford./perc]

Tmax

=

maximális motornyomaték maximális teljesítmény mellett (a motor teljes terhelés melletti görbéjéből meghatározva, a motor előfeldolgozási eszközével számolva) [Nm]

Ezért a nyomatékátalakító általános jellemzői kizárólag az olyan motorral egybeépített nyomatékátalakítóra érvényesek, amely ugyanazon konkrét, jellemző motoradatokkal rendelkezik.

A nyomatékátalakító nyomatékteljesítményére vonatkozó négypontos modell:

Az általános nyomatékteljesítmény és az általános nyomatékmódosítási tényező:

1. ábra

Általános nyomatékteljesítmény

2. ábra

Általános nyomatékmódosítási tényező

ahol:

KÉP HIÁNYZIK

TP1000

= szivattyú referencianyomatéka;

[Nm]

KÉP HIÁNYZIK

v

= áttételi arány;

[-]

KÉP HIÁNYZIK

μ

= nyomatékmódosítási tényező;

[-]

KÉP HIÁNYZIK

vs

= áttételi arány a ráfutási ponton;

[-]

Forgó házzal rendelkező (Trilock típusú) nyomatékátalakító esetében a vs jellemzően 1. Az egyéb - különösen a teljesítményosztásos - koncepciójú nyomatékátalakítók esetében a vs az 1-től eltérő értéket is felvehet.

KÉP HIÁNYZIK

vc

= Áttételi arány a kapcsolási ponton;

[-]

v0

=

Átesési pont; v 0 = 0 [ford./perc]

KÉP HIÁNYZIK

vm

= Közbenső áttételi arány;

[-]

A modell a következő fogalommeghatározásokat teszi szükségessé az általános nyomatékteljesítmény kiszámításához:

- Átesési pont a névleges motorfordulatszám 70 %-ánál.

- Motor nyomatéka az átesési pontban, a maximális motornyomaték 80 %-ánál.

- Motor/szivattyú referencianyomatéka az átesési pontban:

- Közbenső áttételi arány vm = 0,6 * vs

- Motor/szivattyú referencianyomatéka a közbenső pontban, az átesési pont szerinti referencianyomaték 80 %-ánál:

- Kapcsolási pont 90 %-os ráfutási feltételek mellett: vc = 0,90 * vs

- Motor/szivattyú referencianyomatéka a tengelykapcsolási pontban, az átesési pont szerinti referencianyomaték 50 %-ánál:

- Referencianyomaték ráfutási feltételek mellett = vs :

A modell a következő fogalommeghatározásokat teszi szükségessé az általános nyomatékmódosítási tényező kiszámításához:

- Nyomatékmódosítási tényező az átesési pontnál v0 = vs = 0:

- Lineáris interpoláció az átesési pont és a kapcsolási pont között

- Nyomatékmódosítási tényező a kapcsolási pontnál vc = 0,9 * vs :

- Nyomatékmódosítási tényező ráfutási feltételek mellett = vs :

A számított konkrét pontok között lineáris interpolációt kell alkalmazni.

10. függelék

Standard nyomatékveszteségi értékek - egyéb nyomatékátviteli alkatrészek

Számított standard nyomatékveszteségi értékek az egyéb nyomatékátviteli alkatrészek esetében

A járműindítás funkcióval ellátott elsődleges hidrodinamikus (olajos vagy vizes üzemű) lassítófékek esetében a lassítófék vonónyomatéka az alábbiak szerint számítható ki:

Egyéb hidrodinamikus (olajos vagy vizes üzemű) lassítófékek esetében a lassítófék vonónyomatéka az alábbiak szerint számítható ki:

Mágneses (állandó üzemű vagy elektromágneses) lassítófékek esetében a lassítófék vonónyomatéka az alábbiak szerint számítható ki:

ahol:

Tretarder

=

a lassítófék motorfékezési vesztesége [Nm]

nretarder

=

a lassítófék forgórészének fordulatszáma [ford./perc] (lásd e melléklet 5.1. pontját)

istep-up

=

áttételi tényező = lassítófék forgórészének fordulatszáma / hajtórész fordulatszáma (lásd e melléklet 5.1. pontját)

11. függelék

Standard nyomatékveszteségi értékek - fogaskerekes szöghajtómű vagy egyfordulatszámú hajtásláncalkatrész

A 8. függelék szerinti sebességváltó és fogaskerekes szöghajtómű együttese tekintetében érvényes standard nyomatékveszteségi értékekkel összhangban, a fogaskerekes szöghajtómű, illetve az egyfordulatszámú hajtásláncalkat standard nyomatékvesztesége sebességváltó nélkül az alábbiak szerint számítható ki:

ahol:

Tl,in

=

a sebességváltó bemenő tengelyével összefüggő nyomatékveszteség [Nm]

Taddx

=

a kiegészítő szöghajtómű-sebességfokozat vonónyomatéka x ford./perc mellett [Nm]

(ha releváns)

nin

=

fordulatszám a sebességváltó bemenő tengelyénél [ford./perc]

fT

=

1-η;

Η = hatásfok

fT_add = 0,04 a szöghajtóműves sebességváltó esetében

Tin

=

nyomaték a sebességváltó bemenő tengelyénél [Nm]

Tmax,in

=

maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességváltó bármely előremeneti sebességfokozatában [Nm]

=

max(Tmax,in,gear)

Tmax,in,gear

=

maximálisan megengedett bemeneti nyomaték a sebességfokozatban, ahol a sebességfokozat = 1, 2, 3,... legmagasabb sebességfokozat)

A fenti számításokkal kapott standard nyomatékveszteségek hozzáadhatók a sebességváltó 1-3. opcióval kapott nyomatékveszteségeihez annak érdekében, hogy megállapíthatók legyenek a konkrét sebességváltó és szöghajtómű együttesének nyomatékveszteségei.

12. függelék

A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Bevezetés

E függelék azoknak a paramétereknek a listáját adja meg, amelyeket a szimulációs eszköz bemeneti információjaként a sebességváltó, nyomatékátalakító (TC), egyéb nyomatékátviteli alkatrész (OTTC) és kiegészítő hajtásláncalkatrészek (ADC) gyártójának kell megadnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus elosztó platformon érhetők el.

Fogalommeghatározások

1.

"Parameter ID":A "Szimulációs eszközben" használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára

2. A paraméter adattípusa

string ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban

token ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül

date ...

dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-DDTHH:MM:SSZ, ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30T09:30:10Z"

integer ...

egész adattípusú érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1800"

double, X ...

tört szám, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után és sor eleji nulla nélkül, pl. "double, 2": "2345.67"; vagy "double, 4": "45.6780"

3.

"Unit" ...a paraméter fizikai mértékegysége

Bemeneti paraméterek halmaza

1. táblázat

"Transmission/General" bemeneti paraméterek

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
ManufacturerP205token[-]
ModelP206token[-]
CertificationNumberP207token[-]
DateP208dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP209token[-]
TransmissionTypeP076karakterlánc[-]Megengedett értékek (1): „SMT”, „AMT”, „APT-S”, „APT-P”, „APT-N”, „IHPC Type 1”
MainCertificationMethodP254karakterlánc[-]Megengedett értékek: „Option 1”, „Option 2”, „Option 3”, „Standard values”
DifferentialIncludedP353Boole-féle[-]
AxlegearRatioP150kettős, 3[-]Opcionális, csak akkor szükséges, ha a „DifferentialIncluded” értéke igaz.
(1)
A DCT-t AMT típusú sebességváltóként kell feltüntetni.

2. táblázat

"Transmission/Gears" bemeneti paraméterek sebességfokozatonként

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
GearNumberP199integer[-]
RatioP078double, 3[-]A differenciálművel felszerelt sebességváltó esetében a sebességfokozat-áttételi arányt csak a tengely áttételi arányának figyelembevétele nélkül kell feltüntetni
MaxTorqueP157integer[Nm]opcionális
MaxSpeedP194integer[1/perc]opcionális

3. táblázat

"Transmission/LossMap" bemeneti paraméterek sebességfokozatonként, valamint a veszteségi jellegmező minden egyes hálózati pontjára

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
InputSpeedP096double, 2[1/perc]
InputTorqueP097double, 2[Nm]
TorqueLossP098double, 2[Nm]

4. táblázat

"TorqueConverter/General" bemeneti paraméterek

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
ManufacturerP210token[-]
ModelP211token[-]
CertificationNumberP212token[-]
DateP213dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP214string[-]
CertificationMethodP257string[-]Megengedett értékek: „Measured”, „Standard values”

5. táblázat

"TorqueConverter/Characteristics" bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a jelleggörbén

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
SpeedRatioP099kettős, 4[-]
TorqueRatioP100double, 4[-]
InputTorqueRefP101double, 2[Nm]

6. táblázat

"ADC/General" bemeneti paraméterek (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
ManufacturerP220token[-]
ModelP221token[-]
CertificationNumberP222token[-]
DateP223dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP224string[-]
RatioP176double, 3[-]
CertificationMethodP258string[-]Megengedett értékek: „Option 1”, „Option 2”, „Option 3”, „Standard values”

7. táblázat

"ADC/LossMap" bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a veszteségi jellegmezőben (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
InputSpeedP173double, 2[1/perc]
InputTorqueP174double, 2[Nm]
TorqueLossP175double, 2[Nm]

8. táblázat

"Retarder/General" bemeneti paraméterek (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
ManufacturerP225token[-]
ModelP226token[-]
CertificationNumberP227token[-]
DateP228dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP229string[-]
CertificationMethodP255string[-]Megengedett értékek: „Measured”, „Standard values”

9. táblázat

"Retarder/LossMap" bemeneti paraméterek minden egyes hálózati pontra a jelleggörbén (csak akkor szükséges, ha az alkatrész releváns)

Parameter nameParameter IDTypeUnitLeírás/referencia
RetarderSpeedP057double, 2[1/perc]
TorqueLossP058double, 2[Nm]

VII. MELLÉKLET

A TENGELYEKKEL KAPCSOLATOS ADATOK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Ez a melléklet a meghajtó tengelyek nyomatékveszteségével kapcsolatos tanúsítási előírásokat írja le, a nehézgépjárművek vonatkozásában. A járműspecifikus CO2-kibocsátás megállapítására a tengelyek tanúsítása mellett a standard nyomatékveszteség jelen melléklet 3. függelékében leírt számítási eljárása is használható.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

1.

"egyáttételes hajtott tengely (SR)" : olyan hajtott tengely, amely csak egy fordulatszám-csökkentő áttétellel rendelkezik, jellemzően kúpkerékpárral, hipoid fogazással vagy anélkül.

2.

"egyszeres portáltengely (SP)" : olyan tengely, amelynél a tányérkerék forgási tengelye és a kerék forgási tengelye függőlegesen el van tolva, így nagyobb hasmagasságot, illetve a belvárosi buszoknál alacsony padlószint kialakítását teszi lehetővé. Jellemzően az első áttétel egy kúpkerékpár, míg a második egy függőlegesen eltolt, a kerekekhez közel található homlokfogaskerék-pár (vagy ferde fogazású fogaskerékpár).

3.

"bolygóműves tengely (HR)" : két áttétellel rendelkező hajtott tengely. Az első jellemzően egy kúpkerékpár, hipoid fogazással vagy anélkül, a második egy bolygóműves hajtómű, amely jellemzően a kerekek közelében található.

4.

"egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengely (SRT)" : olyan hajtott tengely, amely alapvetően hasonlít az egyáttételes hajtott tengelyre, de a hajtónyomatékot a behajtó kardánperemtől egy kimenő kardánperemen át egy további tengelyre is továbbítja. A nyomaték közvetíthető egy, a behajtó kardánperem közelében elhelyezett homlokfogaskerék-pár által, amely függőleges eltolást biztosít a kimenő kardánperemhez. További lehetőség egy második hajtó fogaskerék a kúpkerékpárnál, amely átveszi a nyomatékot a tányérkeréknél.

5.

"bolygóműves tandemtengely (HRT)" : olyan bolygóműves tengely, amely az egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengelynél (SRT) leírt módon képes a nyomaték hátrafelé történő átadására.

6.

"hídtest" : azok a részek, amelyek szükségesek a szerkezeti épséghez, valamint a hajtáslánc részeinek, a tengely csapágyainak és tömítéseinek megtartásához.

7.

"hajtó fogaskerék" : egy általában két fogaskerékből álló kúpkerékhajtás része. A hajtó fogaskerék kapcsolódik a behajtó kardánperemhez. SRT/HRT típusú tengelyek esetében beépíthető egy második hajtó fogaskerék is, amely a tányérkerékről veszi le a nyomatékot.

8.

"tányérkerék" : az általában két fogaskerékből álló kúpkerékpár része. A tányérkerék a meghajtott kerék, amely a differenciálművel kapcsolódik.

9.

"bolygómű" : az a bolygóműves hajtómű, amely általában a bolygóműcsapágy külső oldalára van szerelve a bolygóműves tengelyeken. A fogaskerékkészlet három különböző fogaskerékből áll: a napkerékből, a bolygókerekekből és a gyűrűből. A napkerék van középen, a bolygókerekek a napkerék körül forognak, és a hídba vannak szerelve, amely a kerékagyhoz van rögzítve. A bolygókerekek száma jellemzően három és öt között van. A gyűrű nem forog, és a merev tengelyhez van rögzítve.

10.

"bolygókerekek" : azok a fogaskerekek, amelyek a napkerék körül forognak a bolygókerékkészlet gyűrűjén belül. Csapágyakkal vannak rögzítve a hídhoz, amely a kerékagyhoz csatlakozik.

11.

"olajtípus-viszkozitási fokozat" : az SAE J306 meghatározása szerinti viszkozitási fokozat;

12.

"gyárilag betöltött olaj" : az az olajtípus-viszkozitási fokozat, amelyet a gyárban használtak az olajbetöltéshez, és amelynek a tengelyben kell maradnia az első szervizidőtartam alatt.

13.

"tengelysor" : tengelyek egy csoportja, amelyek ugyanazt az alapvető tengelyfunkciót töltik be, a családfogalomban meghatározottaknak megfelelően.

14.

"tengelycsalád" : egy, a gyártó által összeállított tengelycsoport, amelynek tengelyei kialakításuknál fogva, e melléklet 4. függeléke alapján hasonló tervezési jellemzőkkel, CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékekkel jellemezhetők.

15.

"vonónyomaték" : az a nyomaték, amely egy tengely belső súrlódásának leküzdéséhez szükséges, amely akkor lép fel, amikor a tengelycsonkok szabadon, 0 Nm kimeneti nyomatékkal forognak.

16.

"tükörképszerűen megfordított tengelyház" : a függőleges síkhoz képest tükrözött tengelyház.

17.

"tengelybemenet" : a tengelynek az a vége, amelyen a nyomaték továbbítódik a tengelyre.

18.

"tengelykimenet" : a tengelynek az(ok) a vége(i), amelye(ke)n a nyomaték továbbítódik a kerekekhez.

3. Általános követelmények

A tányérkerék-kúpkerék készletnek és valamennyi csapágynak újnak kell lennie a tengellyel kapcsolatos veszteségek hitelesítéséhez, míg a tengelycsonkcsapágyak lehetnek már bejáratottak, és több méréshez is használhatók.

A kérelmező kérésére a különböző áttételi arányok vizsgálhatók ugyanabban a hídtestben, azonos tengelycsonkok használatával.

A bolygóműves tengelyek és egyszeres portáltengelyek (HR, HRT, SP) esetében a különböző hátsóhídáttételek mérése csak a bolygómű kicserélésével végezhető el. Az e melléklet 4. függelékében meghatározott előírások alkalmazandók.

Az egyes tengelyek (a hídtestet és a tengelycsonkokat kivéve) opcionális bejáratásának és mérésének teljes futási ideje nem haladhatja meg a 120 órát.

A tengelyek veszteségeinek vizsgálatához meg kell mérni a nyomatékveszteség jellegmezőjét az egyes tengelyek minden egyes áttételi aránya esetében, a tengelyeket azonban e melléklet 4. függelékében szereplő előírások alapján tengelycsaládokba lehet csoportosítani.

3.1. Bejáratás

A kérelmező kérésére bejáratási eljárást lehet alkalmazni a tengelyen. A bejáratási eljárásra a következő előírások vonatkoznak.

3.1.1.

A bejáratási eljáráshoz csak gyárilag betöltött olaj használható. A bejáratáshoz használt olaj nem használható a 4. pontban ismertetett vizsgálatokhoz.

3.1.2.

A gyártónak meg kell határoznia a bejáratási eljáráshoz használandó fordulatszám- és nyomatékprofilt.

3.1.3.

A bejáratási eljárást a gyártó dokumentálni és jelenteni köteles a jóváhagyó hatóságnak a bejáratási idő, a fordulatszám, a nyomaték és az olajhőmérséklet tekintetében.

3.1.4.

Az olajhőmérséklettel (4.3.1.), a mérési pontossággal (4.4.7.) és a vizsgálati összeállítással (4.2.) kapcsolatos követelmények a bejáratási eljárásra nem vonatkoznak.

4. A vizsgálati eljárás tengelyek esetében

4.1. Vizsgálati körülmények

4.1.1. Környezeti hőmérséklet

A vizsgálókamrát 25oC±10oC hőmérsékleten kell tartani. A környezeti hőmérsékletet a hídtesttől számított 1 méteres távolságon belül kell mérni. A tengely kényszerfűtése csak egy, a 4.1.5. pontban leírt külső olajkondicionáló rendszer használatával lehetséges.

4.1.2. Olajhőmérséklet

Az olajhőmérsékletet az olajteknő közepén vagy a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelő bármely más alkalmas ponton kell mérni. Külső olajkondicionálás esetén az olajhőmérséklet mérhető a hídtestből a kondicionáló rendszerbe tartó kimenő vezetéken, a kimenet után 5 cm-en belül. Az olajhőmérséklet egyik esetben sem haladhatja meg a 70oC-ot.

4.1.3. Olajminőség

A méréshez csak a tengely gyártója által ajánlott, gyárilag betöltött olajok használhatók. Amennyiben különböző áttételi arányokat vizsgálnak ugyanannál a hídtestnél, a teljes hídrendszer minden egyes mérésénél új olajat kell betölteni.

4.1.4. Olajviszkozitás

Ha a gyárilag betöltött olajhoz különböző, eltérő viszkozitási fokú olajok vannak megadva, a gyártónak az anyatengelyen való mérések elvégzéséhez a legnagyobb viszkozitási fokot kell választania.

Ha egy tengelycsaládon belül több azonos viszkozitású fokú olaj van megadva gyárilag betöltött olajként, akkor a kérelmező választhat ezek közül egyet a tanúsítással kapcsolatos mérés elvégzéséhez.

4.1.5. Olajszint és kondicionálás

Az olajszintnek vagy töltőtérfogatnak a gyártói karbantartási előírásokban meghatározott maximális szinten kell lennie.

Külső olajkondicionáló és olajszűrőrendszer használata megengedett. A hídtest módosítható az olajkondicionáló rendszer beépítése érdekében.

A helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően nem megengedett az olajkondicionáló rendszer oly módon történő beépítése, hogy módosítani lehessen az olajszintet a tengelyben a hatásfok javítása vagy hajtónyomatékok generálása érdekében.

4.2. Vizsgálati összeállítás

A nyomatékveszteség mérése céljából különböző vizsgálati összeállítások engedélyezettek, a 4.2.3. és a 4.2.4. pontban leírtak alapján.

4.2.1. A tengely beépítése

Tandemtengely esetében a mérést minden egyes tengelynél külön el kell végezni. Az első, hosszirányú differenciálműves tengelyt reteszelni kell. Az áthajtómű tengelyeinek kimenőtengelyét úgy kell beépíteni, hogy szabadon foroghasson.

4.2.2. A nyomatékmérők felszerelése

4.2.2.1.

Két elektromos gépből álló vizsgálati összeállítás esetén a nyomatékmérőket a behajtó kardánperemre, illetve az egyik tengelycsonkra kell szerelni, a másik tengelycsonk reteszelése mellett.

4.2.2.2.

Három elektromos gépből álló vizsgálati összeállítás esetén a nyomatékmérőket a behajtó kardánperemre, illetve az egyes tengelycsonkokra kell szerelni.

4.2.2.3.

Két gépből álló vizsgálati összeállítás esetén megengedett különböző hosszúságú féltengelyek használata a differenciálmű reteszelése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy mindkét tengelycsonk elforduljon.

4.2.3. "A típusú" vizsgálati összeállítás

Az "A típusúnak" tekintett vizsgálati összeállítás egy, a tengely bemeneti oldalán elhelyezett, és legalább egy, a tengely kimeneti oldalán/oldalain elhelyezett dinamométerből áll. A nyomatékmérő eszközöket a tengely bemeneti és kimeneti oldalán/oldalain kell elhelyezni. Az "A típusú" vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a kimeneti oldalon csak egy fékpad van, a tengely szabadon forgó végének elforgathatóan kell a kimeneti oldalon a másik véghez kapcsolódnia (pl. aktivált differenciálzár vagy bármilyen más mechanikus differenciálzár révén, amelyet csak a méréshez alkalmaznak).

A mellékveszteségek elkerülése érdekében a nyomatékmérő eszközöket megfelelő csapágyakkal rögzítve a lehető legközelebb kell elhelyezni a tengely bemeneti és kimeneti oldalához/oldalaihoz.

Továbbá a nyomatékérzékelőknek a tengelyek készenléti terhelésétől való mechanikai elszigetelése érdekében további csapágyak építhetők be, amelyeket az érzékelőktől rugalmas csatlakozó vagy könnyű kardántengely választ el. Az 1. ábra a két dinamométeres, "A típusú" vizsgálati összeállításra mutat egy példát.

Az "A típusú" vizsgálati összeállítások esetében a gyártónak elemzést kell biztosítania a készenléti terhelésről. Az elemzés alapján a jóváhagyó hatóság eldönti, hogy mekkora a készenléti terhelések maximális befolyása. Az ipara érték azonban nem lehet kisebb, mint 10 %.

1. ábra

Példa az "A típusú" vizsgálati összeállításra

4.2.4. "B típusú" vizsgálati összeállítás

Egy másik vizsgálati összeállítás a "B típusú" vizsgálati összeállítás. A készenléti terhelések maximális befolyása (ipara) ezen összeállítások esetében 100 %-nak tekintendő.

A jóváhagyó hatósággal való megállapodás alapján kisebb ipara értékek is használhatók.

4.3. Vizsgálati eljárás

Egy tengely esetében a nyomatékveszteség jellegmezőjének megállapításához a nyomatékveszteség-jellegmező alapvető adatait a 4.4. pontban meghatározott módon kell megmérni és kiszámítani. A nyomatékveszteséggel kapcsolatos eredményeket a 4.4.8. ponttal összhangban ki kell egészíteni, valamint a 6. függeléknek megfelelően formázni kell, hogy a szimulációs eszköz fel tudja dolgozni azokat.

4.3.1. Mérőeszközök

A kalibrálásra szolgáló laboratóriumi létesítményeknek meg kell felelniük az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük.

4.3.1.1. A nyomaték mérése

A nyomatékmérési bizonytalanságot a 4.4.7. pontban leírt módon kell kiszámítani és figyelembe venni.

A nyomatékérzékelők mintavételi gyakoriságának összhangban kell lennie a 4.3.2.1. pontban előírtakkal.

4.3.1.2. Fordulatszám

A bemeneti és kimeneti fordulatszám mérésére szolgáló fordulatszám-érzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ±2 ford./perc értéket.

4.3.1.3. Hőmérsékletek

A környezeti hőmérséklet mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 1 °C-t.

Az olaj hőmérsékletének mérésére használt hőérzékelők bizonytalansága nem haladhatja meg a ± 0,5 °C-t.

4.3.2. Mérési jelek és adatrögzítés

A következő jeleket kell rögzíteni a nyomatékveszteségek kiszámítása érdekében:

i. Bemeneti és kimeneti nyomaték [Nm]

ii. Bemeneti és/vagy kimeneti fordulatszám [ford./perc]

iii. Környezeti hőmérséklet [°C]

iv. Olajhőmérséklet (°C)

v. Hőmérséklet a nyomatékérzékelőnél [°C] (opcionális)

4.3.2.1.

Az érzékelők esetében a mintavételi gyakoriság minimális értékei a következők: Nyomaték: 1 kHz Fordulatszám: 200 Hz Hőmérsékletek: 10 Hz

4.3.2.2.

Az egyes rácspontok számtani középértékének meghatározására szolgáló adatok rögzítési gyakorisága legalább 10 Hz kell, hogy legyen. A nyers adatokat nem kell jelenteni.

Jelszűrést a jóváhagyó hatósággal való megállapodás alapján lehet alkalmazni. Bármilyen alul-mintavételezési hatás kerülendő.

4.3.3. Nyomatéktartomány:

A nyomatékveszteség jellegmezőjének kiterjedése a következőkre korlátozódik:

- vagy egy 10 kNm nagyságú kimeneti nyomatékra nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében, illetve egy 2 kNm nagyságú kimeneti nyomatékra közepes tehergépjárművek esetében;

- vagy egy 5 kNm nagyságú bemeneti nyomatékra nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében, illetve egy 1 kNm nagyságú bemeneti nyomatékra közepes tehergépjárművek esetében;

- vagy pedig a gyártó által megengedett maximális motorteljesítményre egy adott tengelyre vonatkozóan vagy több hajtott tengely esetében a névleges teljesítményeloszlás szerint.

4.3.3.1.

A gyártó a mérést legfeljebb 20 kNm kimeneti nyomatékig kiterjesztheti a nyomatékveszteségek lineáris extrapolációjával, vagy legfeljebb 20 kNm kimeneti nyomatékig méréseket is végezhet, 2 000 Nm-es lépésekben. Ehhez a kibővített nyomatéktartományhoz a kimeneti oldalon két gépből álló összeállítás esetében egy további nyomatékérzékelőt (maximális nyomaték: 20 kNm), három gépből álló összeállítás esetében két nyomatékérzékelőt (maximális nyomaték: 10-10 kNm) kell használni.

Ha a tengelyen való mérés elvégzését követően a legkisebb abroncs sugara csökkent (pl. termékfejlesztés), vagy ha elérték a próbapad fizikai korlátait (pl. termékfejlesztési módosítások által), a hiányzó pontokat a gyártó a meglévő jellegmező alapján extrapolálhatja. Az extrapolált pontok aránya a jellegmező összes pontját tekintve nem haladhatja meg a 10 %-ot, az extrapolált pontok értékét pedig 5 % nyomatékveszteséggel kell korrigálni.

4.3.3.2.

250 Nm < Tout < 1 000 Nm : 250 Nm-es lépésközök

1 000 Nm ≤ Tout ≤ 2 000 Nm : 500 Nm-es lépésközök

2 000 Nm ≤ Tout ≤ 10 000 Nm : 1 000 Nm-es lépésközök

Tout > 10 000 Nm : 2 000 Nm-es lépésközök

A kimeneti nyomaték mérendő lépésközei közepes tehergépjárművek esetében:

50 Nm < Tout < 200 Nm : 50 Nm-es lépésközök

200 Nm ≤ Tout ≤ 400 Nm : 100 Nm-es lépésközök

400 Nm ≤ Tout ≤ 2 000 Nm : 200 Nm-es lépésközök

Tout > 2 000 Nm : 400 Nm-es lépésközök

4.3.4. Fordulatszám-tartomány

A vizsgálathoz használt fordulatszám-tartomány 50 ford./perc kerék-fordulatszámtól a maximális fordulatszámig terjed. A mérendő maximális vizsgálati fordulatszámot a tengely maximális bemeneti fordulatszáma vagy a kerék maximális fordulatszáma határozza meg, amelyiket az alábbi feltételek közül hamarabb elérik:

4.3.4.1. Lehetséges, hogy a maximális alkalmazható bemeneti tengelyfordulatszámot a tengely tervezési specifikációja korlátozza.

4.3.4.2. A maximális kerékfordulatszámot a legkisebb alkalmazható kerékátmérő mellett 90 km/h (közepes és nehéz tehergépjárművek), illetve 110 km/h (nehéz autóbuszok) sebesség mellett kell mérni. Ha nincs meghatározva a legkisebb alkalmazható kerékátmérő, akkor a 4.3.4.1. pont alkalmazandó.

4.3.5. A mérendő kerékfordulatszám-lépésközök

A vizsgálathoz nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében 50 ford./perc kerékfordulatszám-lépésközt, a közepes tehergépjárművek esetében pedig 100 ford./perc kerékfordulatszám-lépésközt kell használni. Közbenső kerékfordulatszám-lépésközök mérése megengedett.

4.4. A nyomatékveszteség-jellegmező mérése tengelyeknél

4.4.1. A nyomatékveszteség-jellegmező vizsgálati programja

Minden egyes fordulatszám-lépésköz esetében a nyomatékveszteséget minden egyes kimeneti nyomatéklépésközre ki kell számolni, a legalacsonyabb nyomatékértéktől indulva felfelé a maximumig és lefelé a minimumig. A fordulatszám-lépésközök bármilyen sorrendben futtathatók. A nyomatékmérési sorozatot kétszer kell elvégezni és rögzíteni.

A program hűtési vagy fűtési célokat szolgáló megszakításai megengedettek.

4.4.2. A mérés időtartama

A mérésnek minden egyes rácspont esetében minimum 5 és legfeljebb 20 másodpercig kell tartania.

4.4.3. A rácspontok átlagolása

Az egyes rácspontokhoz a 4.4.2. pontnak megfelelően az 5-20 másodperces időtartam alatt rögzített értékeket átlagolni kell a számtani középértékre.

A két-két, felfelé és lefelé mért programokból származó, megfelelő fordulatszám- és nyomatékrácspontok mind a négy átlagolt intervallumát átlagolni kell a számtani középértékre, és az alapján egyetlen nyomatékveszteség-értéket kell kiszámítani.

4.4.4. A tengely nyomatékvesztesége (a bemeneti oldalon) az alábbi képlet segítségével számítható ki: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

Tloss

=

a tengely nyomatékvesztesége a bemeneti oldalon [Nm]

Tin

=

bemeneti nyomaték [Nm]

igear

=

a tengely áttételi aránya [-]

Tout

=

kimeneti nyomaték [Nm]

4.4.5.

4.4.5.1.

A rácspontonként (5-20 másodperces időtartam alatt) átlagolt fordulatszám-értékek legfeljebb ± 5 ford./perc értékkel térhetnek el a kimeneti fordulatszámra vonatkozó beállítási értékektől.

4.4.5.2.

A 4.4.3. pontban leírt módon, rácspontonként átlagolt kimenetinyomaték-értékek legfeljebb ±20 Nm-rel vagy ±1 %-kal térhetnek el az adott rácspontra vonatkozó nyomaték beállítási értékétől (amelyik nagyobb a két érték közül).

4.4.5.3.

Ha a fenti kritériumok nem teljesülnek, a mérés nem érvényes. Ebben az esetben meg kell ismételni a teljes érintett fordulatszám-lépésközre vonatkozó mérést. Ha a megismételt mérés megfelel a kritériumoknak, egyesíteni kell az adatokat.

4.4.6. A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss ) az alábbi paraméterek alapján számítható ki: i. Hőmérsékleti hatás ii. Készenléti terhelések iii. Bizonytalanság (beleértve az érzékenységi tűrést, a linearitást, a hiszterézist és a megismételhetőséget) A nyomatékveszteség teljes bizonytalansága (UT,loss) az érzékelők bizonytalanságán alapul, 95 %-os konfidenciaszint mellett. A számítást minden egyes alkalmazott érzékelőre el kell végezni (pl. három gépből álló összeállítás esetén: UT,in, UT,out,1, UTout,2) mint a négyzetek összegének négyzetgyöke ("Gauss-féle hibaterjedési törvény"). wpara = senspara * ipara ahol:

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

UT,in/out

=

a bemeneti/kimeneti nyomatékveszteség-mérés bizonytalansága, külön a bemeneti és a kimeneti nyomatékra; [Nm]

igear

=

a tengely áttételi aránya [-]

UTKC

=

az aktuális nyomatékjelnek a hőmérséklet befolyása miatt jelentkező bizonytalansága; [Nm]

wtkc

=

a hőmérséklet befolyása az aktuális nyomatékjelre Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva; [%]

UTK0

=

a zéró nyomatékjelnek a hőmérséklet befolyása miatt jelentkező bizonytalansága (a névleges nyomatékhoz képest); [Nm]

wtk0

=

a hőmérséklet befolyása a zéró nyomatékjelre (a névleges nyomatékhoz képest) Kref értékenként, az érzékelő gyártója által meghatározva; [%]

Kref

=

referenciaként szolgáló hőmérséklet-tartomány a tkc és a tk0 értékekre, az érzékelő gyártója által meghatározva; [°C]

ΔK

=

a nyomatékérzékelőnél mért hőmérséklet abszolút különbsége kalibrálás és a mérés között; ha az érzékelő hőmérséklete nem mérhető, akkor a ΔK = 15 értéket kell használni [°C]

Tc

=

aktuális/mért nyomatékérték a nyomatékérzékelőnél; [Nm]

Tn

=

a nyomatékérzékelő névleges nyomatékértéke; [Nm]

Ucal

=

a nyomatékérzékelő kalibrálásából származó bizonytalanság; [Nm]

wcal

=

relatív kalibrálási bizonytalanság (a névleges nyomatékhoz képest); [%]

kcal

=

kalibrálás-előrehaladási tényező (ha az érzékelő gyártója megadta, ellenkező esetben = 1)

Upara

=

a készenléti terhelésekből származó bizonytalanság; [Nm]

wpara

=

senspara * ipara

a helytelen beállítás miatt fellépő erők és hajlítónyomatékok relatív befolyása

senspara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális befolyása, az érzékelő gyártója által megadva [%]; ha az érzékelő gyártója nem adott meg konkrét értéket a készenléti terhelésekre vonatkozóan, az értéket 1,0 %-nak kell tekinteni

ipara

=

a készenléti terheléseknek az adott nyomatékérzékelőre gyakorolt maximális befolyása, a vizsgálati összeállítástól függően, e melléklet 4.2.3. és 4.2.4. pontjában tárgyaltak szerint.

4.4.7. Amennyiben az UT,in/out számított bizonytalanságok nem érik el az alábbi határértékeket, a Tloss,rep jelentett nyomatékveszteséget egyenlőnek kell tekinteni a Tloss mért nyomatékveszteséggel. UT,in : 7,5 Nm vagy a mért nyomaték 0,25 %-a, amelyik megengedett bizonytalansági érték magasabb Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a kimeneti oldalon csak egy fékpad van: UT,out : 15 Nm vagy a mért nyomaték 0,25 %-a, amelyik megengedett bizonytalansági érték magasabb Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a mindkét kimeneti oldalon két fékpad van: UT,out : 7,5 Nm vagy a mért nyomaték 0,25 %-a, amelyik megengedett bizonytalansági érték magasabb Nagyobb számított bizonytalanságok esetében a számított bizonytalanságnak a fent meghatározott határértékeket meghaladó részét kell beilleszteni a Tloss értékhez, hogy megkapjuk a Tloss,rep jelentett nyomatékveszteség értékét, az alábbiak szerint: Ha az UT,in határértékei kerülnek túllépésre: Tloss,rep = Tloss + ΔUTin ΔUT,in = MIN((UT,in - 0,25 % × Tc) vagy (UT,in - 7,5 Nm)) Ha az UT,out határértékei kerülnek túllépésre: Tloss,rep = Tloss + ΔUT,out / igear Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a kimeneti oldalon csak egy fékpad van: ΔUT,out = MIN((UT,out - 0,25 % × Tc) vagy (UT,out - 15Nm)) Olyan vizsgálati összeállítások esetében, amelyeknél a mindkét kimeneti oldalon két fékpad van: ΔUT,out_1 = MIN((UT,out_1 - 0,25 % × Tc) vagy (UT,out_1 - 7,5Nm)) ΔUT,out_2 = MIN((UT,out_1 - 0,25 % × Tc) vagy (UT,out_1 - 7,5Nm)) ahol:

KÉP HIÁNYZIK

UT,in/out

=

a bemeneti/kimeneti nyomatékveszteség-mérés bizonytalansága, külön a bemeneti és a kimeneti nyomatékra; [Nm]

igear

=

a tengely áttételi aránya [-]

ΔUT

=

a számított bizonytalanságnak a meghatározott határértékeket meghaladó része

4.4.8.

4.4.8.1.

Ha a nyomatékértékek meghaladják a tartomány felső határértékét, lineáris extrapolációt kell alkalmazni. Az extrapolációhoz a megfelelő fordulatszám-lépésköznek az összes mért nyomatékértéken alapuló lineáris regressziója meredekségét kell alkalmazni.

4.4.8.2.

A 4.3.3.2. pontban meghatározott legalacsonyabb mért rácspont alatti kimenetinyomaték-tartományokhoz a legalacsonyabb mért rácsponthoz tartozó nyomatékveszteség-értékeket kell alkalmazni.

4.4.8.3.

0 ford./perc kerékfordulatszám esetében az 50 ford./perc fordulatszám-lépésközhöz tartozó nyomatékveszteség-értékeket kell alkalmazni.

4.4.8.4.

Negatív bemeneti nyomaték esetében (pl. ráfutás, szabad gördülés) a megfelelő pozitív bemeneti nyomatékra vonatkozóan mért nyomatékveszteség-értéket kell alkalmazni.

4.4.8.5.

Tandemtengely esetében a két tengely kombinált nyomatékveszteség-jellegmezőjét az egyes tengelyek bemeneti oldali vizsgálati eredményei alapján kell kiszámítani. A bemeneti nyomatékokat szintén hozzá kell adni.

Tloss,rep,tdm = Tloss,rep, 1 + Tloss,rep, 2

Tin,tdm = Tin, 1 + Tin, 2

5. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelősége

5.1.

Minden olyan tengelyt, amely e melléklettel összhangban megkapta a típusjóváhagyást, úgy kell legyártani, hogy a tanúsítási űrlapon és annak mellékleteiben szereplő leírás tekintetében megfeleljen a jóváhagyott típusnak. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével összefüggő eljárásoknak eleget kell tenniük az (EU) 2018/858 rendelet 31. cikkében foglaltaknak.

5.2.

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét e melléklet 1. függelékében szereplő tanúsítványban foglalt leírás, illetve az ebben a pontban lefektetett specifikus feltételek alapján kell ellenőrizni.

5.3.

A gyártónak évente legalább az 1. táblázatban feltüntetett, az éves termelési mennyiség alapján megállapított számú tengelyt kell vizsgálatnak alávetnie. A termelési mennyiség megállapításakor csak e rendelet követelményeinek megfelelő tengelyeket kell figyelembe venni.

5.4.

Minden egyes, a gyártó által vizsgált tengelynek egy konkrét családot kell reprezentálnia.

5.5. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy hány vizsgálatot kell elvégezni az egyáttételes hajtott (SR) tengelyek és az egyéb tengelyek családjai esetében. 1. táblázat A megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintaméret Termelési darabszám Vizsgálatok száma az SR tengelyek esetében Vizsgálatok száma minden egyéb (nem SR) tengely esetében 0 - 40 000 2 1 40 001 -50 000 2 2 50 001 -60 000 3 2 60 001 -70 000 4 2 70 001 -80 000 5 2 80 001 vagy több 5 3

5.6.

A két legnagyobb mennyiségben gyártott tengelycsaládot mindig vizsgálatnak kell alávetni. A gyártónak indokolnia kell a jóváhagyó hatóság számára (pl. értékesítési adatok benyújtásával) az elvégzett vizsgálatok számát és azt, hogy miért az adott családokat választotta. A gyártó és a jóváhagyó hatóság megállapodnak arról, hogy mely további családok vonatkozásában kell a vizsgálatokat elvégezni.

5.7.

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a gyártónak közösen meg kell határoznia a vizsgálandó tengelytípus(oka)t. A jóváhagyó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott tengelytípus(oka)t a sorozatgyártásban használtakkal azonos standardok szerint gyártották.

5.8.

Ha a 6. ponttal összhangban végzett vizsgálat eredménye nagyobb, mint a 6.4. pontban meghatározott érték, akkor ugyanabból a családból további három tengelyt kell megvizsgálni. Ha ezek közül legalább az egyik nem felel meg a vizsgálaton, a 23. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. A gyártás megfelelőségének vizsgálata

6.1.

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségi vizsgálata érdekében a jóváhagyó hatóságnak és a tanúsítvány kérelmezőjének előzetes megállapodása alapján az alábbi módszerek egyike alkalmazandó: a)

Nyomatékveszteség mérése e mellékletnek megfelelően, a 6.2. pontban leírt, a rácspontokra korlátozott teljes eljárást követve. b)

Nyomatékveszteség mérése e mellékletnek megfelelően, a 6.2. pontban leírt, a rácspontokra korlátozott teljes eljárást követve, a bejáratási eljárás kivételével. A tengely bejáratási jellemzőjének figyelembevétele érdekében korrigáló tényező alkalmazható. Ezt a tényezőt a megfelelő mérnöki körültekintéssel kell meghatározni, a jóváhagyó hatósággal egyetértésben. c)

A vonónyomaték mérése a 6.3. pont alapján. A gyártó a megfelelő mérnöki körültekintéssel egy legfeljebb 100 órás bejáratási eljárás mellett is dönthet.

6.2. Ha a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságok megfelelőségének értékelését a 6.1. a) vagy b) pont szerint végzik, a méréshez szükséges rácspontok a jóváhagyott nyomatékveszteség-jellegmező 4 rácspontjára korlátozódnak.

KÉP HIÁNYZIK

6.2.1.

Ennek érdekében annak a tengelynek a nyomatékveszteség-jellegmezőjét, amelynek a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságai megfelelőségét vizsgálják, három, egyenlő távolságra lévő fordulatszám-tartományra és három nyomatéktartományra kell felosztani, hogy kilenc ellenőrzési tartomány jöjjön létre, a 2. ábrának megfelelően.

2. ábra

Fordulatszám- és nyomatéktartomány a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatához

6.2.2.

Négy ellenőrzési tartományhoz egy-egy pontot ki kell választani, mérni és értékelni a 4.4. pontban ismertetett teljes eljárásnak megfelelően. Az ellenőrzési pontok kiválasztása a következő módon történik: i.

Az ellenőrzési tartományokat a tengelysor alapján kell kiválasztani: - SR tengelyek, beleértve a tandemkombinációkat: 5-ös, 6-os, 8-as és 9-es ellenőrzési tartomány - HR tengelyek, beleértve a tandemkombinációkat: 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös ellenőrzési tartomány ii.

A kiválasztott pontnak a fordulatszám-tartomány és a megfelelő fordulatszámhoz tartozó nyomatéktartomány által meghatározott terület közepén kell lennie. iii.

A tanúsításra szolgáló nyomatékveszteség-jellegmezővel való összehasonlíthatóság érdekében a kiválasztott pontot a jóváhagyott térképen szereplő legközelebbi mért pontra kell mozgatni. Ha a kiválasztott pont két jóváhagyott pont között középén helyezkedik el, a magasabb pontot kell használni.

6.2.3. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata kapcsán mért minden egyes pontra, valamint a típusjóváhagyási jellegmezőn megfeleltethető pontra vonatkozóan a hatásfok a következő módon számítható ki: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

ηi

=

a rácspont hatásfoka minden egyes ellenőrzési tartományból (1-től 9-ig)

Tout

=

kimeneti nyomaték [Nm]

Tin

=

bemeneti nyomaték [Nm]

iaxle

=

hátsóhídáttétel [-]

6.2.4. Az ellenőrzési tartomány átlagos hatásfokát az alábbiak szerint kell kiszámítani: SR tengelyek esetében: HR tengelyek esetében: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

ηavr,low speed

=

átlagos hatásfok kis fordulatszám mellett

ηavr,mid speed

=

átlagos hatásfok közepes fordulatszám mellett

ηavr,high speed

=

átlagos hatásfok nagy fordulatszám mellett

ηavr,total

=

a tengely egyszerűsített átlagos hatásfoka

6.2.5.

Ha a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálatát a 6.1. pont c) alpontjának megfelelően végzik, akkor a tanúsítás során meg kell állapítani annak az alaptengely vonónyomatékát arra a családra vonatkozóan, amelyhez a vizsgált tengely tartozik. Ez elvégezhető a bejáratási eljárás előtt, vagy a bejáratási eljárás után a 3.1. pontnak megfelelően, vagy a nyomaték-jellegmezőnek az egyes fordulatszám-lépésközökhöz tartozó értékeinek (egészen 0 Nm-ig) extrapolációjával. Az extrapolációnak lineárisnak vagy másodrendű polinomnak kell lennie, attól függően, hogy melyik szórás alacsonyabb.

6.3.

6.3.1.

Egy tengely vonónyomatékának megállapításához egy egyszerűsített vizsgálati összeállításra van szükség, amelyhez egy elektromos gépet és egy nyomatékérzékelőt kell elhelyezni a bemeneti oldalon. Az eltérő hosszúságú egyszeres portáltengellyel rendelkező két kimenőtengely esetében a mindkét kimeneten két elektromos gépből és két nyomatékérzékelőből álló vizsgálati összeállítás is megengedett. E tekintetben mindkét kimenőtengelyt egyidejűleg hajtják haladási irányban. A végső vonónyomatékot a két kimeneti nyomaték összege adja.

6.3.2.

A 4.1. pontnak megfelelő vizsgálati feltételeket kell alkalmazni. A nyomatékkal kapcsolatos bizonytalansági számítás elhagyható.

6.3.3.

A vonónyomatékot a jóváhagyott típus fordulatszám-tartományában kell mérni, a 4.3.4. ponttal összhangban, a 4.3.5. pont szerinti fordulatszám-lépésközök figyelembevételével.

6.4. 2

6.4.1. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata akkor minősül sikeresnek, ha teljesül az alábbi feltételek egyike: a) Ha nyomatékveszteség-mérésre kerül sor a 6.1. a) vagy b) pont szerint, a vizsgált tengely átlagos hatásfoka a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során SR tengelyek esetében legfeljebb 1,5 %-kal, minden egyéb tengelysor esetében legfeljebb 2,0 %-kal lehet alacsonyabb a típusjóváhagyással rendelkező tengely megfelelő átlagos hatásfokánál. b) Ha vonónyomaték mérésére kerül sor a 6.1. c) pont szerint, a vizsgált tengely vonónyomatékának a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata során kisebbnek kell lennie a típusjóváhagyással rendelkező tengely megfelelő vonónyomatékánál, vagy a 2. táblázatban megadott tűréshatárokon belül kell lennie. 2. táblázat Tengelysor A tengelyek tűrése a gyártásmegfelelőség keretében, bejáratás után mérve Összevetés a Td0 értékkel A tengelyek tűrése a gyártásmegfelelőség keretében, bejáratás nélkül mérve Összevetés a Td0 értékkel a következő i esetében Td0_input [Nm] tűrés a következő i esetében Td0_input [Nm] tűrés a következő i esetében Td0_input [Nm] tűrés a következő i esetében Td0_input [Nm] tűrés SR ≤ 3 10 > 3 9 > 3 16 > 3 15 SRT ≤ 3 11 > 3 10 > 3 18 > 3 16 SP ≤ 6 11 > 6 10 > 6 18 > 6 16 HR ≤ 7 15 > 7 12 > 7 25 > 7 20 HRT ≤ 7 16 > 7 13 > 7 27 > 7 21 i = áttételi arány

1. függelék

ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYMINTÁJA

Megengedett legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)

TANÚSÍTVÁNY EGY TENGELYCSALÁD CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TANÚSÍTOTT TULAJDONSÁGAIRÓL

Az értesítés tárgya:
— tanúsítvány megadása (1)
— tanúsítvány kiterjesztése (1)
— tanúsítvány elutasítása (1)
— tanúsítvány visszavonása (1)
A hatóság pecsétjének helye
(1)
A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható)

tengelycsalád CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozóan, az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet alapján.

A legutóbb a ... által módosított (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

Tanúsítvány száma:

Hashfüggvény:

A kiterjesztés indoklása:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2.

Típus:

0.3.

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a tengelyen:

0.3.1.

A jelölés helye:

0.4.

A gyártó neve és címe:

0.5.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és felerősítésének módja:

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.7.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6.

Hely

7.

Dátum

8.

Aláírás

Mellékletek:

1. Adatközlő lap

2. Vizsgálati jegyzőkönyv

2. függelék

Tengellyel kapcsolatos adatközlő lap

Adatközlő lap száma:Kiadás:
Kiadás dátuma:
A módosítás időpontja:

a következőnek megfelelően:

Tengelytípus/-család (ha alkalmazható)

...

0. ÁLTALÁNOS

0.1.

A gyártó neve és címe

0.2.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.3.

Tengelytípus:

0.4.

Tengelycsalád (adott esetben):

0.5.

Tengelytípus önálló műszaki egységként/Tengelycsalád önálló műszaki egységként

0.6.

Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak):

0.7.

Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a tengelyen:

0.8.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében a tanúsítási jel helye és felerősítésének módja:

0.9.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.10.

A gyártó képviselőjének neve és címe:

1. RÉSZ

AZ (ALAP)TENGELY ÉS A TENGELY ALAPVETŐ JELLEMZŐI TÍPUSOK A TENGELYCSALÁDON BELÜL

AlaptengelyCsaládtag
vagy tengelytípus#1#2#3

1.0. A TENGELYRE VONATKOZÓ SPECIFIKUS INFORMÁCIÓ

1.1Tengelykivitel (SR, HR, SP, SRT, HRT)
1.2A tengely áttételi aránya
1.3Hídtest (ábra)
1.4Hajtómű-specifikáció
1.4.1Tányérkerék-átmérő; [mm]
1.4.2A behajtó fogaskerék/tányérkerék függőleges eltolása; [mm]

1.4.3.

A behajtó fogaskerék vízszintes síkkal bezárt szöge; [o]

1.4.4.

Csak portáltengelyek esetében:

A behajtó fogaskerék tengelye és a tányérkerék tengelye által bezárt szög; [o]

1.4.5.

A behajtó fogaskerék fogainak száma

1.4.6.

A tányérkerék fogainak száma

1.4.7.

A behajtó fogaskerék vízszintes eltolása; [mm]

1.4.8.

A tányérkerék vízszintes eltolása; [mm]

1.5.

Olajtérfogat(ok); [cm3]

1.6.

Olajszint(ek); [mm]

1.7.

Az olajra vonatkozó előírások

1.8.

Csapágytípus (típus, mennyiség, belső átmérő, külső átmérő, szélesség és ábra)

1.9.

Tömítéstípus (fő átmérő, öntőnyílás mennyisége); [mm]

1.10. Tengelycsonkok (ábra)

1.10.1.

Csapágytípus (típus, mennyiség, belső átmérő, külső átmérő, szélesség és ábra)

1.10.2.

Tömítéstípus (fő átmérő, öntőnyílás mennyisége); [mm]

1.10.3.

A zsír típusa

1.11.

A hajtómű bolygófogaskerekeinek/homlokfogaskerekeinek száma

1.12.

A hajtómű bolygófogaskerekeinek/homlokfogaskerekeinek legkisebb szélessége; [mm]

1.13.

A bolygómű áttételi aránya

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.
2.

3. függelék

A standard nyomatékveszteség kiszámítása

A tengelyek standard nyomatékveszteségeit az 1. táblázat mutatja. A táblázatban szereplő standard értékeket egy általános állandó, a terhelésfüggő veszteségeket fedező hatásfokérték és egy általános, a kis terheléseknél jelentkező légellenállás-veszteségeket fedező vonónyomaték-veszteség összege adja ki.

A tandemtengelyek esetében a számításhoz egy áthajtóműves tengely (SRT, HRT), valamint egy megfelelő egyszeres tengely (SR, HR) kombinált hatásfokát kell használni.

1. táblázat

Általános hatásfok és légellenállási veszteség

Alapvető funkcióÁltalános hatásfok
η
Vonónyomaték
(kerékoldal)
Td0 = T0 + T1 × igear
Egyáttételes hajtott tengely (SR)0,98T0 = 70 Nm
T1 = 20 Nm
Egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengely (SRT) / egyszeres portáltengely (SP)0,96T0 = 80 Nm
T1 = 20 Nm
Bolygóműves tengely (HR)0,97T0 = 70 Nm
T1 = 20 Nm
Bolygóműves tandemtengely (HRT)0,95T0 = 90 Nm
T1 = 20 Nm
Minden egyéb tengelytechnológia0,90T0 = 150 Nm
T1 = 50 Nm

A Td0 alapvető vonónyomaték (kerékoldal) az alábbi módon számítható ki:

Td0 = T0 + T1 × igear

az 1. táblázatban szereplő értékek használatával.

A tengely bemeneti oldalán jelentkező Tloss,std standard nyomatékveszteség az alábbi módon számítható ki:

ahol:

Tloss,std

=

standard nyomatékveszteség a kerékoldalon [Nm]

Td0

=

alap vonónyomaték a teljes fordulatszám-tartományban [Nm]

igear

=

a tengely áttételi aránya [-]

η

=

általános hatásfok a terhelésfüggő veszteségeket figyelembe véve [-]

Tout

=

kimeneti nyomaték [Nm]

A tengely megfelelő nyomatéka (a bemeneti oldalon) az alábbi képlet segítségével számítható ki:

ahol:

Tin

=

bemeneti nyomaték [Nm]

4. függelék

A család fogalma

1.

A tanúsítvány kérelmezőjének egy, a 3. pontban szereplő kritériumoknak megfelelő tengelycsaládra vonatkozó tanúsítvány iránti kérelmet kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz.

Egy tengelycsaládra bizonyos tervezési paraméterek és teljesítménymutatók jellemzők. Ezeknek közöseknek kell lenniük a tengelycsaládot alkotó minden tengelyre. A tengely gyártója döntheti el, hogy mely tengely tartozik egy tengelycsaládhoz, a 4. pontban szereplő, a családra vonatkozó kritériumok tiszteletben tartása mellett. A 4. pontban szereplő paraméterek mellett a tengely gyártója további kritériumokat is bevezethet, ami lehetővé teszi kisebb méretű családok meghatározását. Ezek a paraméterek nem feltétlenül befolyásolják a teljesítmény szintjét. A tengelycsaládot a jóváhagyó hatóságnak kell jóváhagynia. A gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a tengelycsaládba tartozó tengelyek teljesítményére vonatkozó információkat.

2. Különleges esetek

Néhány esetben kölcsönhatás lehet a paraméterek között. Ezt figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy csak hasonló jellemzőkkel rendelkező tengelyek kerüljenek ugyanabba a tengelycsaládba. Az ilyen eseteket a gyártónak meg kell határoznia, és tájékoztatnia kell róluk a jóváhagyó hatóságot. Ezeket azután figyelembe kell venni egy új tengelycsalád kialakítási kritériumaként.

A 3. pontban nem szereplő, és a teljesítményt erősen befolyásoló paramétereket a gyártónak kell azonosítania a helyes mérnöki gyakorlat alapján, és tájékoztatnia kell erről a jóváhagyó hatóságot.

3. A tengelycsaládokat meghatározó paraméterek:

3.1. Tengelykivitel a)

egyáttételes hajtott tengely (SR); b)

bolygóműves tengely (HR); c)

egyszeres portáltengely (SP); d)

egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengely (SRT); e)

bolygóműves tandemtengely (HRT); f)

a hídtest belsejének azonos geometriája a differenciálmű-csapágyak és a fogaskerekes tengely középpontjának vízszintes síkja között az ábrázolt specifikációnak megfelelően (az egyszeres portáltengelyek (SP) kivételével). Ugyanazon a tengelycsaládon belül megengedettek a differenciálmű-zár opcionális beépítése miatti geometriai módosítások. A tükörképszerűen megfordított tengelyházak esetében a tükörképszerűen megfordított tengelyek kombinálhatók az azonos tengelycsaládban eredeti tengelyekként, azzal a feltétellel, hogy a kúpkerékpárokat az eltérő futási irányhoz igazítják (spirálirány megváltozása); g)

a tányérkerék átmérője (+ 1,5/- 8 % a legnagyobb ábrázolt átmérőhöz képest); h)

a behajtó fogaskerék/tányérkerék függőleges eltolási távolsága ± 2 mm-en belül; i)

egyszeres portáltengelyek (SP) esetében: a behajtó fogaskeréknek a vízszintes síkkal bezárt szöge ± 5°-on belül; j)

egyszeres portáltengelyek (SP) esetében: a behajtó fogaskerék tengelye és a tányérkerék tengelye által bezárt szög ± 3,5°-on belül; k)

bolygóműves tengelyek és egyszeres portáltengelyek esetében (HR, HRT, FHR, SP): azonos számú bolygófogaskerék és homlokfogaskerék; l)

minden fordulatszám-lépésköz áttételi arányának változása a 2-es tartományban marad, amennyiben csak egy fogaskerékpár módosul; m)

olajszint legfeljebb ±10 mm vagy olajtérfogat ±0,5 liter eltéréssel, a rajzdokumentáción szereplő adat szerint és a járműbe való beépítési pozíció figyelembevételével; n)

azonos olajtípus-viszkozitási fok (ajánlott gyári feltöltés); o)

A csapágyak típusa (belső átmérő, külső átmérő és szélesség) a referenciaábrától számított ± 1 mm-en belül a megfelelő pozíciókban (ha fel vannak szerelve); p)

A tömítés típusa

4.

4.1.

Egy tengelycsaládon belül a legnagyobb hátsóhídáttétellel rendelkező tengely az alaptengely. Amennyiben kettőnél több tengely hátsóhídáttétele azonos, a gyártónak elemezéssel kell megállapítania, hogy melyik a legkedvezőtlenebb esetet jelentő, alaptengelynek tekintendő tengely.

4.2.

A jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy a család legkedvezőtlenebb nyomatékveszteségét további tengelyek vizsgálata jellemezheti a legjobban. Ilyen esetben a tengely gyártójának megfelelő információkat kell szolgáltatnia annak meghatározásához, hogy a családon belül várhatóan melyik tengelynek a legnagyobb a nyomatékveszteségi szintje.

4.3.

Ha a családba tartozó tengelyek olyan más tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a nyomatékveszteségre, ezeket a tulajdonságokat is meg kell határozni és figyelembe kell venni az alaptengely kiválasztásánál.

5. függelék

Jelölések és számozás

1. Jelölések

Amennyiben egy tengelyre e melléklettel összhangban megadják a típusjóváhagyást, akkor a tengelyen a következőket kell feltüntetni:

1.1. a gyártó neve vagy védjegye

1.2. az e melléklet 2. függeléke 0.2. és 0.3. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ

1.3. tanúsítási jelölés: egy négyszög és benne egy kis "e" betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében.

KÉP HIÁNYZIK

1.4.

A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy "alap tanúsítási számot" az (EU) 2020/683 rendelet IV. melléklete 4. pontjában előírtaknak megfelelően, amelyet megelőz e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint egy "L" betű, amely arra utal, hogy a tanúsítványt egy tengelyre ("axle") vonatkozóan adták meg.

E rendelet esetében ez a szám a 02.

1.4.1. Példa a tanúsítási jelölésre és a tanúsítási jelölés méretei

A fenti, tengelyen feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban hagyták jóvá (e20) e rendelet alapján. Az első két számjegy (02) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő betű (L) azt jelzi, hogy a tanúsítványt egy tengelyre adták ki. Az utolsó öt számjegy (00005) az az alap tanúsítási szám, amelyet a típusjóváhagyó hatóság hozzárendelt a tengelyhez.

1.5.

A tanúsítvány kérelmezőjének kérésére és a típusjóváhagyó hatóság előzetes beleegyezésével az 1.4.1. pontban jelzettől eltérő méretű jelölés is használható. Az egyéb méretű jelöléseknek is jól olvashatónak kell lenniük.

1.6.

A jelöléseknek, címkéknek, adattábláknak vagy matricáknak a tengely hasznos élettartama végéig tartósnak, jól olvashatónak és kitörölhetetlennek kell maradniuk. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen azok megrongálása, vagy olvashatatlanná tétele nélkül eltávolítani.

1.7.

A tanúsítási jelölésnek a tengely járműbe történő beépítése után is láthatónak kell lennie, és azt egy olyan részhez kell rögzíteni, amely a rendes működéshez szükséges, és amelyet szokásos esetben az alkatrész élettartama során nem kell kicserélni.

2. Számozás:

2.1. A tengelyek tanúsítási száma a következőket tartalmazza: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*X*00000*00 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Kiegészítő betű a 3. szakaszhoz 4. szakasz 5. szakasz A tanúsítványt kibocsátó ország megjelölése A nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának meghatározásáról szóló rendelet ((EU) 2017/2400) A legutóbbi módosító rendelet (ZZZZ/ZZZZ) L = tengely Alaptanúsítási szám 00000 Kiterjesztés 00

6. függelék

A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Bevezetés

Ez a függelék leírja azon paraméterek listáját, amelyeket az alkatrészgyártónak a szimulációs eszközhöz bemeneti adatként meg kell adniuk. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

Fogalommeghatározások

(1)

"Paraméterazonosító":A szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára.

(2) "Type": A paraméter adattípusa

string ...

karaktersor, ISO8859-1 kódolásban

token ...

karaktersor, ISO8859-1 kódolásban, nincs sor eleji/sorvégi szóköz

date ...

dátum és idő UTC időben, a következő formátumban: YYYY-MM-DD T HH:MM:SS Z , ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30T09:30:10Z"

integer ...

egész számban kifejezett érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1800"

double, X ...

tizedes tört, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után, és nincsen sor eleji nulla, pl. "double, 2": "2345,67"; vagy "double, 4": "45,6780".

(3)

"Unit" ...a paraméter fizikai mértékegysége.

Bemeneti paraméterek

1. táblázat

"Axlegear/General" bemeneti paraméterek

Parameter nameParam IDTypeUnitDescription/Reference
ManufacturerP215token[-]
ModelP216token[-]
CertificationNumberP217token[-]
DateP218dateTime[-]Az alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP219token[-]
LineTypeP253string[-]Megengedett értékek: „egyáttételes hajtott tengely”, „egyszeres portáltengely”, „bolygóműves tengely”, „egyszeres fordulatszám-csökkentésű tandemtengely”, „bolygóműves tandemtengely”
RatioP150double, 3[-]
CertificationMethodP256string[-]Megengedett értékek: „Mért”, „Standard értékek”

2. táblázat

"Axlegear/LossMap" bemeneti paraméterek a veszteség-jellegmező minden egyes rácspontjára vonatkozóan

Parameter nameParam IDTypeUnitDescription/Reference
InputSpeedP151double, 2[1/min]
InputTorqueP152double, 2[Nm]
TorqueLossP153double, 2[Nm]

VIII. MELLÉKLET

A LÉGELLENÁLLÁSI ADATOK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Ez a melléklet a légellenállási adatok ellenőrzésére szolgáló vizsgálati eljárásokat határozza meg.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

1.

"Aktív aerodinamikai eszköz" : olyan megoldások, amelyeket a vezérlőegység aktivál az egész jármű légellenállásának csökkentése érdekében.

2.

"Aerodinamikai segédberendezések" : olyan opcionális eszközök, amelyek arra szolgálnak, hogy befolyásolják a légáramlást az egész jármű körül.

3.

"A oszlop" : egy tartószerkezettel való összeköttetés a vezetőfülke teteje és az elülső választófal között.

4.

"Karosszériageometria" : a tartószerkezet, beleértve a vezetőfülke szélvédőjét.

5.

"B oszlop" : egy tartószerkezettel való összeköttetés a vezetőfülke padlója és a vezetőfülke tetejének középső része között.

6.

"Vezetőfülke-padló" : a vezetőfülke padlójának tartószerkezete.

7.

"Fülke-alvázkeret magasság" : az alváz és a fülke referenciapontja közötti távolság, a függőleges Z tengelyen. Ehhez a vízszintes alvázkeret tetejétől a fülke referenciapontja közötti távolságot kell mérni, a függőleges Z tengelyen.

8.

"Fülke referenciapontja" : a fülkének a CAD koordináta-rendszerben meghatározott referenciapontja (X/Y/Z = 0/0/0), vagy egy fülkecsomag egyértelműen meghatározott pontja (pl. sarokpont).

9.

"Fülkeszélesség" : a fülke bal és jobb oldali B oszlopa közötti vízszintes távolság.

10.

"Állandó sebesség mellett végzett vizsgálat" : a légellenállás megállapítására szolgáló, vizsgálópályán végzendő mérési eljárás.

11.

"Adatkészlet" : az egy mérési szakaszon való áthaladás során rögzített adatok összessége.

12.

"EMS" : európai moduláris rendszer (European Modular System, EMS) a 96/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban.

13.

"Alvázkeret-magasság" : a kerék középpontja és a vízszintes alvázkeret teteje közötti távolság a Z tengelyen.

14.

"Sarokpont" : az a pont, ahol a cipő sarka hozzányomódik a padlóhoz, miközben a cipő talpa érintkezik a felengedett gyorsító pedállal, és a boka 87°-os szöget zár be. (ISO 20176:2011)

15.

"Mérési terület(ek)" : a vizsgálópálya azon kijelölt része(i), amely legalább egy mérési szakaszból és az azt megelőző stabilizációs szakaszból áll.

16.

"Mérési szakasz" : a vizsgálópálya kijelölt része, amely releváns az adatrögzítés és az adatok kiértékelése szempontjából.

17.

"Tetőmagasság" : a fülke referenciapontja és a tető (napfénytetővel vagy anélkül) legmagasabb pontja közötti távolság a függőleges Z tengelyen

3. A légellenállás meghatározása

A légellenállási jellemzők megállapításához állandó sebesség mellett végzett vizsgálat szükséges. Az állandó sebesség mellett végzett vizsgálat során két különböző, állandó járműsebesség (kis és nagy sebesség) mellett kell mérni a fő mérési jeleket (hajtónyomaték, járműsebesség, légáramlás sebessége és irányeltérési szög), a vizsgálópálya meghatározott körülményei között. Az állandó sebesség mellett végzett vizsgálat során rögzített mérési adatokat be kell vinni a légellenállás-előfeldolgozási eszközbe, amely kiszámítja a légellenállási együttható és a homlokfelület szorzatát, oldalszéltől mentes körülmények esetén Cd · Acr (0), ez pedig a szimulációs eszköz bemeneti adatként használja fel. A tanúsítvány kérelmezőjének olyan Cd · Adeclared értéket kell bejelentenie, amely egyenlő a Cd · Acr (0) értékkel, vagy legfeljebb + 0,2 m2-rel haladja meg azt. A Cd·Adeclared érték bemeneti adatként szolgál a szimulációs eszköz számára, és referenciaérték a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata szempontjából.

Azon járművek esetében, amelyek nem valamely család tagjai, az e melléklet 7. függelékében szereplő Cd · Adeclared standard értékeket kell használni. Ebben az esetben nem kell bemeneti légellenállás-adatokat megadni. A standard értékek kiosztását a szimulációs eszköz automatikusan elvégzi.

3.1. A vizsgálópályára vonatkozó előírások

3.1.1.

Geometriáját tekintve a vizsgálópálya vagy: i.

Körpálya (egyirányú haladásra kialakítva (*):

két mérési területtel (mindegyik egyenes szakaszon egy-egy), kevesebb mint 20 fok maximális eltéréssel;

(*) legalább a mobil anemométer (lásd a 3.6. pontot) helytelen beállításának korrigálása érdekében a vizsgálópályán a kétirányú haladást is lehetővé kell tenni

vagy ii.

Körpálya vagy egyenes pálya (kétirányú haladásra kialakítva):

egy mérési területtel (vagy kettővel, a fent említett maximális eltéréssel); két lehetőség: váltakozó haladási irány minden egyes vizsgálati szakasz után; vagy szabadon választható vizsgálatiszakasz-sorozat után, pl. tíz vizsgálati szakasz az 1. haladási irányban, majd tíz vizsgálati szakasz a 2. haladási irányban

3.1.2. Mérési szakaszok

A vizsgálati pályán 250 m (±3 m tűrés) hosszúságú mérési szakasz(oka)t kell kijelölni.

3.1.3. Mérési területek

Egy mérési terület legalább egy mérési szakaszból és egy stabilizációs szakaszból áll. A mérési terület első mérési szakasza előtt lennie kell egy stabilizációs szakasznak, a sebesség és a nyomaték stabilizálása érdekében. A stabilizációs szakasznak legalább 25 m hosszúnak kell lennie. A vizsgálópályát úgy kell kialakítani, hogy a jármű a vizsgálat során már a tervezett maximális sebességgel érkezzen a stabilizációs szakaszba.

Az egyes mérési szakaszok kezdő- és végpontjának földrajzi szélességét és hosszúságát 0,15 méteres vagy jobb pontossággal, 95 %-os körkörös szórás mellett kell megállapítani (DGPS pontosság).

3.1.4. A mérési szakaszok alakja

A mérési szakasznak és a stabilizációs szakasznak egyenes vonalnak kell lennie.

3.1.5. A mérési szakaszok hosszirányú meredeksége

Az egyes mérési és stabilizációs szakaszok átlagos hosszirányú meredeksége nem haladhatja meg a ±1 százalékot. A mérési szakaszon belüli meredekségek különbségei nem vezethetnek e melléklet 3.10.1.1. pontjának vii. és viii. alpontjában megadott határértékeket meghaladó sebesség- és nyomatékkülönbségekhez.

3.1.6. A pálya felülete

A vizsgálópályának aszfaltból vagy betonból kell lennie. A mérési szakaszoknak egyféle felülettel kell rendelkezniük. A különböző mérési szakaszok esetében megengedettek a különböző felületek.

3.1.7. Kiállási terület

A vizsgálópályán lennie kell egy kiállási területnek, ahol a jármű megállhat, hogy el lehessen végezni a nyomatékmérő rendszer nullázását és a nullponteltolódás ellenőrzését.

3.1.8. Távolság az út szélén lévő akadályoktól és függőleges szabad magasság

A jármű két oldalától számított 5 méteres távolságon belül nem lehet semmilyen akadály. A járműtől több mint 2,5 méter távolságra lévő, legfeljebb 1 méter magas biztonsági védőfalak jelenléte megengedett. A mérési szakaszok fölött nem lehet semmilyen híd vagy hasonló építmény. A vizsgálópályának elegendő függőleges szabad magassággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az anemométert a melléklet 3.4.7. pontjának megfelelően fel lehessen szerelni a járműre.

3.1.9. Tengerszint feletti magasság profil

A gyártónak meg kell határoznia, hogy kell-e a tengerszint feletti magassággal összefüggésben korrekciót alkalmazni a vizsgálat értékelése során. Amennyiben alkalmaznak a tengerszint feletti magassággal összefüggő korrekciót, rendelkezésre kell bocsátani egy tengerszint feletti magasság profilt minden egyes mérési szakaszra vonatkozóan. Az adatoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: i.

A tengerszint feletti magasság profilt legfeljebb 50 méteres rácstávolságban kell mérni, a haladási irányban. ii.

Minden egyes rácspont esetében a sáv középvonalának mindkét oldalán legalább egy pontban meg kell mérni a földrajzi hosszúságot, a földrajzi szélességet és a tengerszint feletti magasságot ("tengerszint feletti magasság mérési pontja"), majd ki kell számítani a rácspontra vonatkozó átlagos értéket. iii.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára megadott rácspontoknak a mérési szakasz középvonalától kevesebb mint 1 méterre kell lenniük. iv.

A tengerszint feletti magasság mérési pontjainak a sáv középvonalához viszonyított helyzetét (merőleges távolság, pontok száma) úgy kell megválasztani, hogy az ennek eredményeként létrejövő tengerszint feletti magasság profil reprezentatív legyen a vizsgálati jármű által bejárt szakasz meredekségére vagy lejtősségére. v.

A tengerszint feletti magasság profilt legalább ±1 cm pontossággal kell meghatározni. vi.

A mérési adatok nem lehetnek 10 évnél régebbiek. A mérési terület felületének felújítása esetén új mérést kell végezni a tengerszint feletti magasság profil megállapításához.

3.2. A környezeti viszonyokra vonatkozó követelmények

3.2.1.

A környezeti viszonyokat a 3.4. pontban meghatározott berendezésekkel kell mérni.

3.2.2.

A környezeti hőmérsékletnek a 0 °C és 25 °C közötti tartományban kell lennie. Ezt a kritériumot a légellenállás-előfeldolgozási eszköz ellenőrzi, a járműn mért környezeti hőmérséklettel kapcsolatos jel alapján. Ez a kritérium csak a kis sebesség - nagy sebesség - kis sebesség vizsgálatsorozat során rögzített adatkészletekre vonatkozik, a helytelen beállítások vizsgálatára és a bemelegítési fázisokra nem.

3.2.3.

A talaj hőmérséklete nem haladhatja meg a 40 °C-ot. Ezt a kritériumot a légellenállás-előfeldolgozási eszköz ellenőrzi, a járműn egy infravörös érzékelő által mért, a talaj hőmérsékletével kapcsolatos jel alapján. Ez a kritérium csak a kis sebesség - nagy sebesség - kis sebesség vizsgálatsorozat során rögzített adatkészletekre vonatkozik, a helytelen beállítások vizsgálatára és a bemelegítési fázisokra nem.

3.2.4.

Az út felületének száraznak kell lennie a kis sebesség - nagy sebesség - kis sebesség vizsgálatsorozat során, hogy a gördülési ellenállási tényezők összehasonlíthatóak legyenek.

3.2.5.

A szélviszonyoknak az alábbi tartományon belül kell lenniük: i.

Átlagos szélsebesség: ≤ 5 m/s ii.

Széllökések sebessége (1 másodperces központi mozgóátlag): ≤ 8 m/s

Az i. és a ii. alpontok a nagy sebesség mellett végzett és a helytelen beállítás kalibrálására szolgáló vizsgálatok során rögzített adatkészletekre vonatkoznak, a kis sebesség mellett végzett vizsgálatokra nem. iii.

Átlagos irányeltérési szög (β): ≤ 3 fok a nagy sebesség mellett végzett vizsgálat során rögzített adatkészletek esetében ≤ 5 fok a helytelen beállítás kalibrálására szolgáló vizsgálat során rögzített adatkészletek esetében

A szélviszonyok érvényességét a légellenállás-előfeldolgozási eszköz ellenőrzi a járművön rögzített jelek alapján, a határréteg-korrekció alkalmazását követően. A fenti határértékeket meghaladó viszonyok között gyűjtött mérési adatok automatikusan kizárásra kerülnek a számításból.

3.3. A jármű előkészítése

3.3.1. Általános felépítési követelmények

3.3.1.1.

A vizsgált járműnek a forgalomba hozandó járművet kell reprezentálnia az (EU) 2018/858 rendelet szerinti járműtípus-jóváhagyási követelményeknek megfelelően. Az állandó sebességen végzett vizsgálat elvégzéséhez szükséges berendezésre (pl. a jármű teljes magassága, beleértve az anemométert) ez a rendelkezés nem vonatkozik.

3.3.1.2.

A járművet az alábbi kritériumnak megfelelő gumiabroncsokkal kell felszerelni: - a vizsgálat elvégzésének pillanatában elérhető, a gördülési ellenállás szempontjából legjobb vagy második legjobb márka, - 10 mm-, es maximális profilmélység a teljes jármű összes gumiabroncsán, a pótkocsit is beleértve (ha releváns), - az 54. számú ENSZ-előírás ( 16 ) 3. cikke szerint a gumiabroncs oldalfalán feltüntetett nyomáshoz képest ± 20 kPa tűréssel felfújt gumiabroncsok.

3.3.1.3.

A tengelybeállításnál be kell tartani a gyártói követelményeket.

3.3.1.4.

A kis sebesség - nagy sebesség - kis sebesség mérések során nem használhatóak aktív abroncsnyomás-szabályozórendszerek.

3.3.1.5.

Ha a jármű aktív aerodinamikai eszközzel van felszerelve, a berendezés az állandó sebességen végzett vizsgálat során a következő feltételek mellett lehet aktív: - a jóváhagyó hatóság számára igazolták, hogy a berendezés mindig aktiválódik, hogy csökkentse a légellenállást, ha a jármű sebesség meghaladja a 60 km/h értéket közepes és nehéz tehergépjárművek esetében, illetve a 80 km/h értéket nehéz autóbuszok esetében, - az eszköz a családba tartozó összes járművön hasonló módon van felszerelve és hasonló módon működik.

Minden egyéb esetben az aktív aerodinamikai eszközt az állandó sebességen végzett vizsgálat során teljesen deaktiválni kell.

3.3.1.6.

A járművet nem lehet olyan ideiglenes funkciókkal, módosításokkal vagy eszközökkel felszerelni, amelyek nem reprezentatívak a használatban lévő járműre nézve, és amelyek célja a légellenállási érték csökkentése a vizsgálat során (pl. a felépítmény tömített nyílásai). Megengedettek azok a módosítások, amelyek célja, hogy a vizsgált jármű aerodinamikai jellemzőit összhangba hozzák az alapjárműre vonatkozó előírásokkal.

3.3.1.7.

Az utópiacra szánt alkatrészeket, azaz azokat a részeket, amelyek nem tartoznak az (EU) 2018/858 előírás szerinti járműtípus-jóváhagyás hatálya alá (pl. napellenzők, kürtök, további fényszórók, jelzőfények, gallytörőrácsok vagy sílécszállító dobozok) e melléklettel összhangban nem kell figyelembe venni a légellenállás szempontjából.

3.3.1.8.

A járművet hasznos terhelés nélkül kell mérni.

3.3.2. Közepes és nehéz merev tehergépjárművek vonatkozó felépítési követelmények

3.3.2.1.

A jármű alvázméreteinek meg kell felelniük az e melléklet 4. függelékében a standard karosszériára vagy a félpótkocsira vonatkozóan megadott méreteknek.

3.3.2.2.

A járműnek a 3.5.3.1. pont vii. alpontja szerint meghatározott magassága nem haladhatja meg az e melléklet 3. függelékében meghatározott határértékeket.

3.3.2.3.

A fülke és a kocsiszekrény-felépítmény vagy félpótkocsi közötti legkisebb távolságnak meg kell felelnie a gyártó által meghatározott követelményeknek és a felépítmény építésére vonatkozóan adott instrukcióknak.

3.3.2.4.

A fülkét és az aerodinamikai segédberendezéseket úgy kell átalakítani, hogy a lehető legjobban megfeleljenek a standard felépítményre vagy félpótkocsira vonatkozó meghatározásoknak. Az aerodinamikai segédberendezések (pl. spoiler) felépítésének meg kell felelnie a gyártó instrukcióinak.

3.3.2.5.

A félpótkocsi beállításánál e melléklet 4. függelékének kell megfelelni.

3.4. A kalibrálásra szolgáló laboratóriumnak meg kell felelnie az IATF 16949 szabvány, az ISO 9000 szabványsorozat vagy az ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek. Valamennyi referenciamérésre szolgáló berendezésnek, amelyet a kalibráláshoz és/vagy hitelesítéshez használnak, a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint ellenőrizhetőnek kell lenniük. 3.4.1. Nyomaték 3.4.2. A jármű sebessége A jármű sebességét a légellenállás-előfeldolgozási eszköz határozza meg az elülső tengelyen lévő CAN-busz jele alapján, amely az alábbiak egyike szerint van kalibrálva: A jármű sebességének kalibrálásához a nagy sebességen végzett vizsgálat során rögzített adatokat kell használni. 3.4.3. Referenciajel a hajtott tengely kerekei fordulatszámának kiszámításához Az alábbi három opció közül kell választani egyet: 1. opció: Motorfordulatszám alapján Hozzáférhetővé kell tenni a CAN motorfordulatszám-jelet, valamint az áttételeket (áttételek kis, illetve nagy sebességen végzett vizsgálat esetében, hátsóhídáttétel). A CAN motorfordulatszám-jelet illetően igazolni kell, hogy a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára biztosított jel azonos legyen a használatban lévő járművekre vonatkozó vizsgálathoz az 582/2011/EU rendelet I. mellékletének előírása alapján használt jellel. Az olyan nyomatékátalakítóval rendelkező járművek esetében, amelyeknél a kis sebességen végzett vizsgálat nem kivitelezhető zárt áthidaló tengelykapcsolóval az 1. opció keretében, a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára meg kell adni a kardántengelyfordulatszám-jelet és a hátsóhídáttételt vagy a hajtott tengelyre vonatkozó átlagos kerékfordulatszám-jelet. Igazolni kell, hogy az ebből a kiegészítő jelből kiszámított motorsebesség legfeljebb 1 %-kal tér el a CAN motorfordulat-számtól. Ezt egy adott mérési szakasznak a lehető legkisebb sebesség és a nyomatékátalakító zárolt állapota mellett, illetve a nagy sebességen végzett vizsgálatra vonatkozó járműsebesség mellett történő megtétele alapján kapott átlagos értékre kell igazolni. 2. opció: Kerékfordulatszám alapján Hozzáférhetővé kell tenni a hajtott tengelynél a bal és jobb oldali CAN-kerékfordulatszám-jelek átlagát. Alternatív megoldásként külső érzékelők is használhatók. Minden módszernek meg kell felelnie a Xa. melléklet 2. táblázatában meghatározott követelményeknek. A 2. opció szerint az áttételi arányok és a hátsóhídáttételek bemeneti paramétereit 1-re kell beállítani, függetlenül az erőátviteli rendszer konfigurációjától. 3. opció: Az elektromos motor fordulatszáma alapján A hibrid és a teljesen elektromotoros járművek esetében hozzáférhetővé kell tenni a CAN elektromosmotor-fordulatszám jelét, valamint az áttételeket (áttételek kis, illetve nagy sebességen végzett vizsgálat esetében, és adott esetben hátsóhídáttétel). Igazolni kell, hogy az alacsony és nagy sebességen végzett vizsgálat során a hajtott tengely keréksebességét kizárólag az erőátviteli rendszer konfigurációjára vonatkozó előírások határozzák meg. 3.4.4. Optoelektronikai relék A relék jelét, amelyek a mérési szakasz kezdetén és végén aktiválódnak és hozzájárulnak a járműsebesség jelének kalibrálásához, hozzáférhetővé kell tenni a légellenállás-feldolgozási eszköz számára. Az aktiváló jel mérési gyakoriságának legalább 100 Hz-nek kell lennie. Alternatív megoldásként DGPS-rendszer is használható. 3.4.5. (D)GPS-rendszer a) lehetőség kizárólag a pozícióméréshez: GPS (műholdas helyzetmeghatározó rendszer) Megkívánt pontosság: b) lehetőség a járműsebesség kalibrációjához és a pozícióméréshez: Differenciális GPS-rendszer (DGPS) Megkívánt pontosság: 3.4.6. Állandó meteorológiai állomás A környezeti nyomás és a környezeti levegő páratartalmának értékét állandó meteorológiai állomás állapítja meg. Ennek a meteorológiai állomásnak 2 000 méteres távolságnál közelebb kell lennie a mérési területek egyikéhez, és a mérési területekkel megegyező vagy azt meghaladó tengerszint feletti magasságon kell elhelyezkednie. Megkívánt pontosság: 3.4.7. Mobil anemométer Mobil anemométert kell használni a légáramlási körülmények méréséhez, mint amilyen a légáramlás sebessége és az irányeltérési szög (β) a teljes légáram és a jármű hosszanti tengelye között. 3.4.7.1. Pontossági követelmények Az anemométert az ISO 16622-nek megfelelő létesítményben kell kalibrálni. Az 1. táblázatban foglalt pontossági követelményeket be kell tartani: 1. táblázat Az anemométerre vonatkozó pontossági követelmények Levegősebesség-tartomány [m/s] Levegősebesség-pontosság [m/s] Irányeltérítési szög pontossága 180 ±7 fokos irányeltérítési szögtartományban [fok] 20 ± 1 ± 0,7 ± 1,0 27 ± 1 ± 0,9 ± 1,0 35 ± 1 ± 1,2 ± 1,0 3.4.7.2. Beépítési pozíció A mobil anemométert az alább előírt pozícióban kell felszerelni a járműre: i. X helyzet: Közepes és nehéz merev tehergépjárművek és vontatók: a félpótkocsi vagy a kocsiszekrény-felépítmény homlokfelülete ± 0,3 méter; Nehéz autóbuszok: A jármű első negyedének vége és a jármű hátsó vége között. Közepes kisteherautók: a B oszlop és a jármű hátulja között. ii. Y helyzet: szimmetriasík ± 0,1 méter tűréssel; iii. Z helyzet: A jármű feletti beépítési magasságnak a teljes járműmagasság egyharmadának kell lennie, 0,0 méter és + 0,2 méter közötti tűréssel. A 4 m feletti teljes járműmagasságú járművek esetében a gyártó kérésére a jármű feletti beépítési magasság 1,3 m-re korlátozható, 0,0 méter és + 0,2 méter közötti tűréssel. A műszerezést a lehető legpontosabban, geometriai/optikai segédeszközök használatával kell elvégezni. Bármilyen fennmaradó helytelen beállítást az e melléklet 3.6. pontjának megfelelően kalibrációnak kell alávetni. 3.4.8. Járművön elhelyezett hőmérséklet-jelátalakító környezeti hőmérséklethez A környezeti levegő hőmérsékletét a mobil anemométer rúdján kell mérni. A beépítési magasságnak legfeljebb 600 mm-rel a mobil anemométer alatt kell lennie. Az érzékelőt árnyékolni kell a napsütéstől. Megkívánt pontosság: ± 1 °C Frissítési gyakoriság: ≥ 1 Hz 3.4.9. A vizsgálópálya hőmérséklete A vizsgálópálya hőmérsékletét a járművön elhelyezett, vezeték nélküli, széles sávú (8-14 μm) infravörös érzékelő rögzíti. Makadám- és betonfelület esetében egy 0,90-es feketeségi fokot kell használni. Az infravörös érzékelőt az ASTM E2847 vagy a VDI/VDE 3511 szabványnak megfelelően kell kalibrálni. A kalibráláshoz megkívánt pontosság: Hőmérséklet: ± 2,5 °C Frissítési gyakoriság: ≥ 1 Hz

3.4.1.1.

Az összes hajtott tengelyen fellépő közvetlen nyomatékot az alábbi mérési rendszerek egyikével kell mérni: a)

kerékagynyomaték-mérő; b)

kerékpántnyomaték-mérő; c)

féltengelynyomaték-mérő.

3.4.1.2. Az egyes nyomatékmérőknek kalibrációnként az alábbi rendszerkövetelményeket kell teljesíteniük: ahol: "Nemlinearitás": a kimeneti jel ideális és tényleges jellemzője közötti maximális eltérés, a mérendő tulajdonság vonatkozásában, egy adott mérési tartományban. "Megismételhetőség": az ugyanarra a tulajdonságra vonatkozó, azonos mérési körülmények között végzett, egymást követő mérések eredményei közötti egyezés közelsége. "Áthallás": az a jelenség, amikor egy érzékelő fő kimeneténél (My) egy olyan mérendő tulajdonság (Fz) jele hat az érzékelőre, amely eltér az ehhez a kimenethez hozzárendelt mérendő tulajdonságtól. A koordinátarendszer-hozzárendelés az ISO 4130 szabvány szerint van meghatározva. A nyomatékra vonatkozóan rögzített adatokat korrigálni kell a műszernek a beszállító által megadott mérési hibájával.

i. Nemlinearitás:

< ± 6 Nm nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében

< ± 5 Nm közepes tehergépjárművek esetében;

ii. Megismételhetőség:

< ± 6 Nm nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében

< ± 5 Nm közepes tehergépjárművek esetében;

iii. Áthallás:

< ± 10 Nm nehéz tehergépjárművek és nehéz autóbuszok esetében

< ± 8 Nm közepes tehergépjárművek esetében

(csak a kerékpántnyomaték-mérőkre vonatkozik);

iv.

Mérési gyakoriság: ≥ 20 Hz

a) lehetőség

:

a két rögzített optoelektronikai relé (lásd e melléklet 3.4.4. pontját) között eltelt idő és a mérési szakasz(ok) ismert hossza alapján kiszámított referenciasebesség, vagy

b) lehetőség

:

a DGPS-pozíciójel és a mérési szakasz(ok) ismert hossza alapján kiszámított, az időkülönbség által meghatározott sebességjel, amely DGPS-koordinátákon alapul

i.

Pozíció: < 3 m, 95 %-os körkörös szórás

ii.

Frissítési gyakoriság: ≥ 4 Hz

i.

Pozíció: < 0,15 m, 95 %-os körkörös szórás

ii.

Frissítési gyakoriság: ≥ 100 Hz

i.

Hőmérséklet: ± 1 °C

ii.

Páratartalom: ± 5 % relatív páratartalom

iii.

Nyomás: ± 1 mbar

iv.

Frissítési gyakoriság: ≤ 6 perc

3.4.7.3.

Az anemométer frissítési gyakoriságának legalább 4 Hz-nek kell lennie.

3.5. A mérési szakasz és a haladási irány minden egyes alkalmazható kombinációjára el kell végezni az állandó sebességen végzett, egy kis sebességen, egy nagy sebességen és egy kis sebességen végzett vizsgálati programból álló vizsgálati eljárást, azonos irányban, az alább részletezettek szerint.

3.5.1.

Az egy mérési szakaszon belüli átlagos sebességnek a kis sebességen végzett vizsgálat során a 10-15 km/h tartományban kell lennie.

3.5.2.

Az egy mérési szakaszon belüli átlagos sebességnek a nagy sebességen végzett vizsgálat során az alábbi tartományban kell lennie: legnagyobb fordulatszám: 95 km/h a közepes és nehéz tehergépjárművek és 103 km/h a nehéz autóbuszok esetében; legkisebb sebesség: 85 km/h vagy 3 km/h-val kisebb érték annál a maximális sebességnél, amellyel a jármű a vizsgálópályán működtethető (a két érték közül a kisebb).

3.5.3. A vizsgálatot szigorúan e melléklet 3.5.3.1-3.5.3.9. pontjában részletezett sorrendben kell elvégezni. 3.5.3.1. A jármű és a mérési rendszerek előkészítése i. A nyomatékmérők felszerelése a vizsgálati jármű hajtott tengelyeire, továbbá a felszerelés és a jeladatok ellenőrzése a gyártói előírások szerint. ii. A releváns általános járműadatok dokumentálása a hivatalos vizsgálati sablonban, e melléklet 3.7. pontjával összhangban. iii. Ahhoz, hogy a légellenállás-előfeldolgozási eszköz kiszámíthassa a gyorsulási korrekciót, a vizsgálat előtt meg kell állapítani a jármű tényleges súlyát, egy ±500 kg-os tartományban. iv. Az abroncsok maximális felfújási nyomásának ellenőrzése és a gumiabroncsok nyomásértékének dokumentálása. v. Az optoelektronikai relék előkészítése a mérési szakasz(ok)on vagy a DGPS-rendszer megfelelő működésének ellenőrzése. vi. A mobil anemométer felszerelése a járműre és/vagy a felszerelés, a pozíció és az irány ellenőrzése. Minden alkalommal, amikor az anemométert újonnan szerelik fel a járműre, illetve állítanak rajta, kalibrációs vizsgálatot kell végezni a helytelen beállítások korrigálása érdekében. vii. A jármű beállításának ellenőrzése a magasságot és a geometriát illetően, standard menetmagasság-pozícióban: - Közepes és nehéz merev tehergépjárművek és vontatók: A jármű maximális magasságának megállapításához a kocsiszekrény-felépítmény/félpótkocsi négy sarkánál kell mérést végezni. - Nehéz autóbuszok és közepes kisteherautók: A jármű maximális magasságát az 1230/2012/EU rendelet I. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek megfelelően kell mérni, figyelmen kívül hagyva az említett melléklet 1. függelékében említett berendezéseket és felszereléseket. viii. A félpótkocsi magasságának beállítása a célértékhez, és szükség esetén a jármű maximális magasságának ismételt megállapítása. ix. A tükröknek vagy optikai rendszereknek, a tetőspoilereknek vagy más aerodinamikai eszközöknek a szokásos menetállapotban kell lenniük. 3.5.3.2. Bemelegítési fázis A rendszer bemelegítése érdekében vezesse a járművet legalább 90 percig a nagy sebességen végzett vizsgálat esetében érvényes célsebességen. A megismételt bemelegítésnek (pl. egy konfigurációs módosítás vagy egy érvénytelen vizsgálat stb. után) legalább addig kell tartania, ameddig a kiállás tartott. A bemelegítési fázis használható a helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálat elvégzésére, e melléklet 3.6. pontjában írtak szerint. Abban az esetben, ha a nagy sebesség nem tartható fenn egy teljes körön át, például amiatt, hogy a kanyarok túl szűkek, a kanyarokban - beleértve az azokhoz kapcsolódó egyenes szakaszokat, amelyek a jármű lelassításához vagy felgyorsításához szükségesek - el lehet térni az előírt célsebességtől. Az eltéréseket azonban a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Alternatív megoldásként a bemelegítési fázist egy közeli közúton is teljesíteni lehet, ha a célsebességet ± 10 km/h tűréssel fenntartják a bemelegedési idő 90 %-ában. A bemelegítési fázis azon részét, amelyben a járművet a nyomatékmérők nullázása céljából a közútról a vizsgálópálya kiállási területére vezetik, a 3.5.3.4. pontban meghatározott másik bemelegítési fázisba kell beleszámítani. Ez a rész nem tarthat 20 percnél tovább. A bemelegítési fázisban a mérőberendezéssel rögzíteni kell a sebességet és az időt. 3.5.3.3. A nyomatékmérők nullázása A nyomatékmérők nullázását a következő módon kell elvégezni: i. Állítsa le teljesen a járművet. ii. Emelje el a talajtól a műszerezett kerekeket. iii. Végezze el a nyomatékmérő értékkijelzőinek nullázását. A leállási fázis nem tarthat 15 percnél tovább.

3.5.3.4.

Vezesse a járművet egy további bemelegítési fázisban legalább 10 percig - plusz adott esetben a közútról a nyomatékmérők nullázása céljából a vizsgálópálya kiállási területére - a nagy sebességen végzett vizsgálat esetében érvényes célsebességen. Az e pont szerinti bemelegítési szakasz nem lehet rövidebb a leállási fázisnál, és nem haladhatja meg a 30 percet.

3.5.3.5. Első kis sebességen végzett vizsgálat

Végezze el az első mérést kis sebesség mellet. Biztosítani kell a következőket: i.

a jármű a mérési szakaszon a lehető legegyenesebb vonal mentén halad át; ii.

az átlagos haladási sebesség a mérési szakaszra és az azt megelőző stabilizációs szakaszra vonatkozóan megfelel az e melléklet 3.5.1. pontjában előírtaknak; iii.

a haladási sebesség stabilitása a mérési szakaszon és az azt megelőző stabilizációs szakaszon belül megfelel az e melléklet 3.10.1.1. pontjának vii. alpontjában előírtaknak; iv.

a mért nyomaték stabilitása a mérési szakaszon és az azt megelőző stabilizációs szakaszon belül megfelel az e melléklet 3.10.1.1. pontjának viii. alpontjában előírtaknak; v.

a mérési szakasz kezdete és vége egyértelműen azonosítható a rögzített aktiválási jel alapján (optoelektronikai relék plusz rögzített GPS-adatok) vagy egy DGPS-rendszer használata révén; vi.

a vizsgálópályának a mérési szakaszokon és az azokat megelőző stabilizációs szakaszokon kívüli részein való haladásnak késlekedés nélkül kell végbemennie. E fázisokban kerülni kell a szükségtelen manővereket (pl. kanyarogva haladás); vii.

a gumiabroncsok lehűlésének megakadályozása érdekében a kis sebességen végzett vizsgálat maximális időtartama nem haladhatja meg a 20 percet. viii.

A kis sebességen végzett vizsgálat megkezdése előtti lassulást úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legkisebb legyen a mechanikus üzemi fék használata, azaz szabadonfutással vagy lassítófék használatával.

3.5.3.6.

Az ismételt bemelegítés érdekében vezesse a járművet legalább 5 percig a nagy sebességen végzett vizsgálat esetében érvényes célsebességen.

3.5.3.7. Nagy sebességen végzett vizsgálat

Végezze el a mérést nagy sebesség mellett. Biztosítani kell a következőket: i.

a jármű a mérési szakaszon a lehető legegyenesebb vonal mentén halad át; ii.

az átlagos haladási sebesség a mérési szakaszra és az azt megelőző stabilizációs szakaszra vonatkozóan megfelel az e melléklet 3.5.2. pontjában előírtaknak; iii.

a haladási sebesség stabilitása a mérési szakaszon és az azt megelőző stabilizációs szakaszon belül megfelel az e melléklet 3.10.1.1. pontjának vii. alpontjában előírtaknak; iv.

a mért nyomaték stabilitása a mérési szakaszon és az azt megelőző stabilizációs szakaszon belül megfelel az e melléklet 3.10.1.1. pontjának viii. alpontjában előírtaknak; v.

a mérési szakasz kezdete és vége egyértelműen azonosítható a rögzített aktiválási jel alapján (optoelektronikai relék plusz rögzített GPS-adatok) vagy egy DGPS-rendszer használata révén; vi.

a mérési szakaszokon és az azokat megelőző stabilizációs szakaszokon kívüli haladás során kerülni kell a szükségtelen manővereket (pl. kanyarogva haladás, szükségtelen gyorsítás vagy lassítás); vii.

a mérésben érintett jármű és a vizsgálópályán haladó bármely másik jármű között legalább 500 méter távolságnak kell lennie; viii.

géptengely-irányszögenként legalább 10 áthaladás kerül rögzítésre.

Ha a 3.6. pont előírásai teljesülnek, a nagy sebességen végzett vizsgálat használható annak megállapítására, hogy az anemométer beállításai helyesek-e.

3.5.3.8. Második kis sebességen végzett vizsgálat

a kis sebességen végzett második mérést közvetlenül a nagy sebességen végzett vizsgálat után végezze el. Az első kis sebességen végzett vizsgálatra vonatkozókhoz hasonló előírásokat kell teljesíteni.

3.5.3.9. A nyomatékmérők nullponteltolódásának ellenőrzése

Közvetlenül a második kis sebességen végzett vizsgálat befejezése után el kell végezni a nyomatékmérők nullponteltolódásának ellenőrzését az alábbi eljárás szerint: 1.

Állítsa le teljesen a járművet. 2.

Emelje el a talajtól a műszerezett kerekeket. 3.

Az egyes nyomatékmérőknek egy minimum 10 másodperces sorozat átlaga alapján számított nullponteltolódása nem érheti el a 25 Nm-t.

A fenti határérték túllépése esetén a vizsgálat érvénytelen.

3.6. Az anemométer esetleges helytelen beállítását egy, a vizsgálópályán a helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálattal lehet megállapítani.

3.6.1.

Legalább 5 érvényes áthaladásra van szükség minden irányban egy 250 ±3 méter hosszú egyenes szakaszon, nagy sebesség mellett.

3.6.2.

A szélviszonyokra vonatkozóan az e melléklet 3.2.5. pontjában meghatározott érvényességi kritériumok, a vizsgálópályára vonatkozóan pedig az e melléklet 3.1. pontjában meghatározott kritériumok alkalmazandók.

3.6.3.

A helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálat során rögzített adatok felhasználásával a légellenállás-előfeldolgozási eszköz kiszámítja a helytelen beállításokból eredő hibát és elvégzi a megfelelő korrekciót. E kiértékeléshez a keréknyomatékok és a motor-, kardán- vagy átlagos kerékfordulatszám-jeleit nem használják fel.

3.6.4.

A helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálatot az állandó sebességen végzett vizsgálati eljárástól függetlenül is el lehet végezni. Ha a helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálatra külön kerül sor, akkor azt az alábbi módon kell elvégezni: i.

Készítse elő az optoelektronikai reléket a 250 m ±3 m hosszú szakaszon, vagy ellenőrizze, hogy a DGPS-rendszer megfelelően működik-e. ii.

Ellenőrizze a jármű összeállítását a magasság és a geometria tekintetében e melléklet 3.5.3.1. pontjának megfelelően. Szükség esetén állítsa be a félpótkocsi magasságát e melléklet 4. függelékében szereplő követelményeknek megfelelően. iii.

Nincsenek előírások a bemelegítésre vonatkozóan. iv.

Végezze el a helytelen beállítások korrigálására szolgáló kalibrációs vizsgálatot legalább 5 érvényes áthaladással, a fent leírtak szerint.

3.6.5.

Újra el kell végezni a helytelen beállítások korrigálására szolgáló vizsgálatot az alábbi esetekben: a)

az anemométert leszerelték a járműről; b)

az anemométert elmozdították; c)

más vontatót vagy merev tehergépjárművet használtak; d)

módosult a légellenállási család.

3.7. Vizsgálati sablon

A modális mérési adatok rögzítésén kívül a vizsgálatot egy sablonban kell dokumentálni, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: i.

A jármű általános leírása (az előírásokat lásd: 2. függelék - Adatközlő lap) ii.

A jármű tényleges maximális magassága a 3.5.3.1. pontja vii. alpontja szerint megállapítva iii.

A vizsgálat kezdetének és befejezésének időpontja iv.

A jármű súlya ±500 kg-os tartományon belül v.

Gumiabroncsnyomás-értékek vi.

A mérési adatok fájlnevei vii.

Rendkívüli események dokumentálása (az idő és a mérési szakaszok számának megadásával), pl. - egy másik jármű közeli elhaladása, - baleset elkerülése érdekében tett manőverek, vezetési hibák, - műszaki hibák, - mérési hibák.

3.8.

3.8.1.

A rögzített adatokat 100 Hz-es időbeli felbontásra kell szinkronizálni és illeszteni, matematikai átlagolás, legközelebbi-szomszéd algoritmus vagy lineáris interpoláció révén.

3.8.2.

Az összes rögzített adatot ellenőrizni kell, hogy nem hibásak-e. A mérési adatokat az alábbi esetekben nem kell a továbbiakban figyelembe venni: - Az adatkészletek a mérés során fellépő események miatt érvénytelenné váltak (lásd 3.7. pont vii. alpont). - A műszer telítődése a mérési szakaszok során (pl. nagy széllökések az anemométer jeltelítettségéhez vezethetnek). - Olyan mérések, amelyek során a nyomatékmérőre vonatkozó megengedett határértékek átlépésre kerültek.

3.8.3.

Az állandó sebesség mellett végzett vizsgálatok kiértékeléséhez kötelező a légellenállás-előfeldolgozási eszköz rendelkezésre álló legújabb verzióját használni. A fent említett adatfeldolgozás mellett az összes kiértékelési lépést, beleértve az érvényességre vonatkozó vizsgálatokat (a fent említett lista kivételével) a légellenállás-előfeldolgozási eszköz végzi el.

3.9. A következő táblázatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára bemeneti adatokat biztosító mérési adatok rögzítésére és az előkészítő adatfeldolgozásra vonatkozó követelményeket tartalmazzák: a 2. táblázat a járműadatokat tartalmazó fájlra vonatkozóan, a 3. táblázat a környezeti viszonyokkal kapcsolatos fájlra vonatkozóan, a 4. táblázat a mérési szakaszok konfigurációjával kapcsolatos fájlra vonatkozóan, az 5. táblázat a mérési adatokat tartalmazó fájlra vonatkozóan, a 6. táblázat a tengerszint feletti magasság profillal kapcsolatos fájlra vonatkozóan (opcionális bemeneti adat). A kért adatformátumok, a bemeneti fájlok, valamint a kiértékelési elvek részletes leírása a légellenállás-előfeldolgozási eszköz műszaki dokumentációjában található. Az adatfeldolgozást e melléklet 3.8. pontjában leírtak szerint kell elvégezni. 1. táblázat Bemeneti adatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára - járműadatokat tartalmazó fájl Bemeneti adatok Egység Megjegyzések Járműcsoport kódja [-] 1-19 a nehéz tehergépjárművek esetében az I. melléklet 1. táblázatával összhangban 31a-40f a nehéz autóbuszok esetében az I. melléklet 4-6. táblázatával összhangban 51-56 a közepes tehergépjárművek esetében az I. melléklet 2. táblázatával összhangban Jármű-konfiguráció pótkocsival [-] a jármű pótkocsi nélkül volt-e mérve (bemenet: "Nem"), vagy pótkocsival, azaz egy vontató + félpótkocsi kombinációról van-e szó (bemenet: "Igen") Jármű vizsgálati tömege [kg] Tényleges tömeg a mérések idején Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg [kg] nehéz tehergépjárművek: a merev tehergépjármű vagy a vontató jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (pótkocsi vagy félpótkocsi nélkül) minden egyéb járműosztály: nincs bejegyzés Hátsóhídáttétel [-] tengelyáttétel (1) (2) Áttételi arány nagy sebesség mellett [-] a nagy sebességen végzett vizsgálat soron bekapcsolt sebességfokozat áttételi aránya (1) (4) Áttételi arány kis sebesség mellett [-] a kis sebességen végzett vizsgálat soron bekapcsolt sebességfokozat áttételi aránya (2) (4) Anemométer elhelyezésének magassága [m] a beszerelt anemométer mérési pontjának magassága a talaj felett Jármű magassága [m] Közepes és nehéz merev tehergépjárművek és vontatók: a jármű maximális magassága a 3.5.3.1. pont vii. alpontja szerint minden egyéb járműosztály: nincs bejegyzés Fix áttételi arány kis sebességen végzett vizsgálatnál [-] "igen" / "nem" (olyan járművek esetében, amelyeknél a kis sebességen végzett vizsgálat nem kivitelezhető zárt nyomatékátalakítóval) Jármű legnagyobb sebessége [km/h] az a legnagyobb sebesség, amellyel a jármű a vizsgálópályán működtethető (1) Nyomatékmérő eltolódás bal kerék [Nm] A nyomatékmérő átlagos leolvasott értékei a 3.5.3.9. pont szerint Nyomatékmérő eltolódás jobb kerék [Nm] A nyomatékmérők időbélyegzőjének nullázása [s] a kezdés napja (első nap) óta Időbélyegző nyomatékmérők nullponteltolódásának ellenőrzése (1) Az áttételi arányt a tizedes-választójel után legalább 3 számjeggyel meg kell adni (2) Ha a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára a kardántengelyfordulatszám-jelet vagy az átlagos kerékfordulatszám-jelet adták meg (lásd a 3.4.3. pontot); 1. opció nyomatékátalakítóval rendelkező járművek esetében vagy 2. opció: a hátsóhídáttételek bemeneti paraméterét "1 000 "-re kell beállítani (3) Bemenet megadása csak akkor szükséges, ha az érték kisebb, mint 88 km/h (4) Ha az átlagos kerékfordulatszámot megadták a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára (lásd a 3.4.3. pont 2. opcióját), az áttételi arányok bemeneti paramétereit "1 000 "-re kell beállítani 3. táblázat Bemeneti adatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára - környezeti viszonyokkal kapcsolatos fájl Jel Oszlopazonosító a bemeneti fájlban Mértékegység Mérési gyakoriság Megjegyzések Idő <t> [s] a kezdés napja (első nap) óta - - Környezeti hőmérséklet <t_amb_stat> [°C] Legalább 1 átlagolt érték 6 percenként Állandó meteorológiai állomás Környezeti nyomás <p_amb_stat> [mbar] Állandó meteorológiai állomás Relatív páratartalom <rh_stat> [%] Állandó meteorológiai állomás 4. táblázat Bemeneti adatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára - a mérési szakasz konfigurációjával kapcsolatos fájl Bemeneti adatok Mértékegység Megjegyzések Aktiválási jel használata [-] 1 = aktiválási jel használata 0 = nem használtak aktiválási jelet Mérési szakasz azonosítója [-] a felhasználó által megadott azonosítószám Haladási irány azonosítója [-] a felhasználó által megadott azonosítószám Irányszög [°] a mérési szakasz irányszöge A mérési szakasz hossza [m] - A szakasz kezdő pontjának földrajzi szélessége tizedes fok vagy tizedes perc standard GPS, mértékegység: tizedes fok: legalább 5 számjegy a tizedes elválasztójel után A szakasz kezdő pontjának földrajzi hosszúsága standard GPS, mértékegység: tizedes perc: legalább 3 számjegy a tizedes elválasztójel után A szakasz végpontjának földrajzi szélessége DGPS, mértékegység: tizedes fok: legalább 7 számjegy a tizedes elválasztójel után A szakasz végpontjának földrajzi hosszúsága DGPS, mértékegység: tizedes perc: legalább 5 számjegy a tizedes elválasztójel után a tengerszint feletti magassággal kapcsolatos fájl elérési útvonala és/vagy fájlneve [-] csak az állandó sebesség mellett végzett vizsgálatok esetében szükséges (a helytelen beállítások korrekciójára szolgáló vizsgálat esetében nem), és ha a tengerszint feletti magasság korrekciója lehetséges. 5. táblázat Bemeneti adatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára - mérési adatokat tartalmazó fájl Jel Oszlopazonosító a bemeneti fájlban Mértékegység Mérési gyakoriság Megjegyzések Idő <t> [s] a kezdés napja (első nap) óta 100 Hz rögzített, 100 Hz-es gyakoriság; az időjel használata az időjárási adatokkal való korreláció és a gyakoriság ellenőrzése érdekében (D)GPS földrajzi szélesség <lat> tizedes fok vagy tizedes perc GPS: ≥ 4 Hz DGPS: ≥ 100 Hz standard GPS, mértékegység: tizedes fok: legalább 5 számjegy a tizedes elválasztójel után (D)GPS földrajzi hosszúság <long> standard GPS, mértékegység: tizedes perc: legalább 3 számjegy a tizedes elválasztójel után DGPS, mértékegység: tizedes fok: legalább 7 számjegy a tizedes elválasztójel után DGPS, mértékegység: tizedes perc: legalább 5 számjegy a tizedes elválasztójel után (D)GPS géptengely-irányszög <hdg> [°] ≥ 4Hz DGPS sebesség <v_veh_GPS> [km/h] ≥ 20 Hz Jármű sebessége <v_veh_CAN> [km/h] ≥ 20 Hz az elülső tengelyen lévő CAN-busz nyers jele Levegő sebessége <v_air> [m/s] ≥ 4 Hz nyers adat (műszer által mért érték) Beáramlási szög (béta) <beta> [°] ≥ 4 Hz nyers adat (műszer által mért érték); a "180°" a szemből érkező légáramlást jelenti Motor fordulatszáma, kardántengely fordulatszáma, átlagos kerékfordulatszám vagy elektromosmotor-fordulatszám <n_eng>,<n_card>, <n_wheel_ave> vagy <n_EM> [ford./perc] ≥ 20 Hz Lásd a 3.4.3. pont rendelkezéseit Nyomatékmérő (bal kerék) <tq_l> [Nm] ≥ 20 Hz - Nyomatékmérő (jobb kerék) <tq_r> [Nm] ≥ 20 Hz Környezeti hőmérséklet a járművön <t_amb_veh> [°C] ≥ 1 Hz Aktiválási jel <trigger> [-] 100 Hz opcionális jel; akkor szükséges, ha a mérési szakaszokat optoelektronikai relék azonosítják ("trigger_used=1" lehetőség) A vizsgálópálya hőmérséklete <t_ground> [°C] ≥ 1 Hz Érvényesség <valid> [-] - opcionális jel (1=érvényes; 0=nem érvényes); 6. táblázat Bemeneti adatok a légellenállás-előfeldolgozási eszköz számára - tengerszint feletti magasság profillal kapcsolatos fájl Bemeneti adatok Mértékegység Megjegyzések Földrajzi szélesség tizedes fok vagy tizedes perc mértékegység: tizedes fok: legalább 7 számjegy a tizedes elválasztójel után Földrajzi hosszúság mértékegység: tizedes perc: legalább 5 számjegy a tizedes elválasztójel után Tengerszint feletti magasság [m] legalább 2 számjegy a tizedes elválasztójel után

3.10. Az alábbi szakasz azokat a feltételeket részletezi, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a légellenállás-előfeldolgozási eszközben érvényes eredményeket kapjunk. 3.10.1. Érvényességi feltételek az állandó sebességen végzett vizsgálatot illetően 3.10.2. A helytelen beállítások korrekciójára szolgáló vizsgálat érvényességi feltételei

3.10.1.1. A légellenállás-előfeldolgozási eszköz abban az esetben fogadja el az állandó sebességen végzett vizsgálat során rögzített adatkészleteket, ha teljesülnek az alábbi érvényességi feltételek: i. A jármű átlagos sebessége megfelel a 3.5.2. pontban meghatározott feltételeknek. ii. A környezeti hőmérséklet a 3.2.2. pontban jelzett tartományon belül van. Ezt a kritériumot a légellenállás-előfeldolgozási eszköz ellenőrzi a járművön mért környezeti hőmérséklet alapján. iii. A vizsgálópálya hőmérséklete a 3.2.3. pontban jelzett tartományon belül van. iv. Az érvényes átlagos szélsebességviszonyok a 3.2.5. pont i. alpontjának megfelelőek. v. Az érvényes széllökésviszonyok a 3.2.5. pont ii. alpontjának megfelelőek. vi. Az érvényes átlagos irányeltérési szögek a 3.2.5. pont iii. alpontjának megfelelőek. vii. A jármű sebességére vonatkozó stabilitási feltételek teljesülnek. Kis sebességen végzett vizsgálat: ahol: vlms,avrg = átlagos járműsebesség a mérési szakaszon [km/h] vlm,avrg = a járműsebesség központi mozgóátlaga Xms másodperc időalappal [km/h] Xms = az aktuális járműsebesség mellett a 25 méteres távolság megtételéhez szükséges idő [s] Nagy sebességen végzett vizsgálat: ahol: vhms,avrg = átlagos járműsebesség a mérési szakaszon [km/h] vhm,avrg = a járműsebesség 1 másodpercre vetített központi mozgóátlaga [km/h] viii. A jármű nyomatékára vonatkozó stabilitási feltételek teljesülnek: Kis sebességen végzett vizsgálat: (T lms,avrg - T grd ) × (1 - tol) ≤ (T lms,avrg - T grd ) ≤ (T lms,avrg - T grd ) × (1 + tol) T grd = F grd,avrg × r dyn,avrg ahol: Tlms,avrg = a Tsum átlaga mérési szakaszonként Tgrd = a gradiens erőből származó átlagos nyomaték Fgrd,avrg = átlagos gradiens erő mérési szakaszonként rdyn,avrg = átlagos effektív gördülési sugár mérési szakaszonként (képlet: lásd ix. alpont) [m] Tsum = TL + TR ; a bal és a jobb kerék korrigált nyomatékértékeinek összege [Nm] T lm,avrg = a Tsum központi mozgóátlaga Xms másodperc időalappal Xms = az aktuális járműsebesség mellett a 25 méteres távolság megtételéhez szükséges idő [s] tol = relatív nyomatéktűrés: 0,5 közepes és nehéz tehergépjárművek esetében az 1s., 1. és 2. csoportban; 0,3 a más csoportokba tartozó nehéz tehergépjárművek esetében, és nehéz autóbuszok Nagy sebességen végzett vizsgálat ahol: Thms,avrg = a Tsum átlaga mérési szakaszonként [Nm] Tgrd = a gradiens erőből származó átlagos nyomaték (lásd a kis sebesség mellett végzett vizsgálatot) [Nm] Tsum = TL+ TR ; a bal és a jobb kerék korrigált nyomatékértékeinek összege [Nm] Thm,avrg = a Tsum 1 másodpercre vetített központi mozgóátlaga [Nm] ix. Érvényes géptengely-irányszög a mérési szakaszon áthaladó jármű esetében (< 10° eltérés a géptengely-irányszög célértékétől a kis sebesség mellett végzett vizsgálat, a nagy sebesség mellett végzett vizsgálat és a helytelen beállítások korrigálására szolgáló vizsgálat esetében). x. A kalibrált járműsebesség alapján számított, a mérési szakaszon belül megtett távolság legfeljebb 3 méterrel tér el a távolság célértékétől (a kis sebesség mellett végzett vizsgálat és a nagy sebesség mellett végzett vizsgálat esetében) xi. megfelelő eredmény a motorfordulatszám, a kardántengely-fordulatszám vagy az átlagos kerékfordulatszám (amelyik alkalmazható) elfogadhatósági ellenőrzésén: motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám-ellenőrzés nagy sebességen végzett vizsgálat esetében: ahol: igear = a kiválasztott sebességfokozat áttétele a nagy sebességen végzett vizsgálat során [-] iaxle = tengelyáttétel [-] vhms,avrg = átlagos járműsebesség a mérési szakaszon, nagy sebességen végzett vizsgálat során [km/h] neng,1s = a motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám 1 másodpercre vetített központi mozgóátlaga (a mérési szakaszon, nagy sebességen végzett vizsgálat során) [ford./perc] neng,avrg = átlagos motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám a mérési szakaszon, nagy sebességen végzett vizsgálat során [ford./perc] rdyn,avrg = átlagos effektív gördülési sugár egyetlen mérési szakaszon, nagy sebességen végzett vizsgálat során [m] rdyn,ref,HS = az effektív gördülési sugár összes érvényes nagy sebességen végzett vizsgálat során megtett mérési szakasz alapján számított referenciaértéke (szám = n) [m] motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám-ellenőrzés kis sebességen végzett vizsgálat esetében: ahol: igear = a kiválasztott sebességfokozat áttétele a kis sebességen végzett vizsgálat során [-] iaxle = tengelyáttétel [-] vlms,avrg = átlagos járműsebesség a mérési szakaszon, kis sebességen végzett vizsgálat során [km/h] neng,float = a motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám központi mozgóátlaga Xms másodperc időalappal (a mérési szakaszon, kis sebességen végzett vizsgálat során) [ford./perc] neng,avrg = átlagos motorfordulatszám vagy átlagos kerékfordulatszám a mérési szakaszon, kis sebességen végzett vizsgálat során [ford./perc] Xms = kis sebesség mellett 25 méteres távolság megtételéhez szükséges idő [s] rdyn,avrg = átlagos effektív gördülési sugár egyetlen mérési szakaszon, kis sebességen végzett vizsgálat során [m] rdyn,ref,LS1/LS2 = az effektív gördülési sugár összes érvényes, az 1. vagy a 2. kis sebességen végzett vizsgálat során megtett mérési szakasz alapján számított referenciaértéke (szám = n) [m] A kardántengely-fordulatszám elfogadhatósági ellenőrzéséhez az neng,1s érték helyett az ncard,1s értéket (a kardántengely-fordulatszám 1 másodpercre vetített központi mozgóátlaga a mérési szakaszon, nagy sebességen végzett vizsgálat során), az neng,float érték helyett az ncard,float értéket (a kardántengely-fordulatszám mozgóátlaga Xms másodperc időalappal a kis sebességen végzett vizsgálat során megtett mérési szakaszon) kell figyelembe venni, az igear értékét pedig 1-nek kell tekinteni. xii. A mérési adatok szóban forgó része nem kapott "invalid" (érvénytelen) jelölést a légellenállás-előfeldolgozási eszköz bemeneti fájljában.

3.10.1.2.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz kizár egyes adatkészleteket az értékelésből, amennyiben az első és a második kis sebességen végzett vizsgálatban az adott mérési szakasz és haladási irány kombinációjára vonatkozó adatkészletek száma nem egyenlő. Ebben az esetben a nagyobb számú adatkészlettel rendelkező kis sebességen végzett vizsgálat első adatkészletei kizárásra kerülnek.

3.10.1.3.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz kizárja az értékelésből a mérési szakaszok és a haladási irányok bizonyos kombinációját, ha: i.

nem áll rendelkezésre érvényes adatkészlet az 1. és/vagy a 2. kis sebességen végzett vizsgálatból; ii.

a nagy sebességen végzett vizsgálatból kevesebb mint két érvényes adatkészlet áll rendelkezésre.

3.10.1.4.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz a teljes állandó sebességen végzett vizsgálatot érvénytelennek minősíti az alábbi esetekben: i.

a 3.1.1. pontban leírt, a vizsgálópályára vonatkozó követelmények nem teljesülnek; ii.

géptengely-irányszögenként 10-nél kevesebb adatkészlet áll rendelkezésre (nagy sebességen végzett vizsgálat); iii.

géptengely-irányszögenként 5-nél kevesebb adatkészlet áll rendelkezésre (a helytelen beállítások korrekciójára szolgáló kalibrációs vizsgálat); iv.

a gördülési ellenállási tényezők (RRC) közötti különbség az első és a második kis sebességen végzett vizsgálat esetében több, mint 0,40 kg/t. Ezt a kritériumot a mérési szakaszok és a haladási irány minden egyes kombinációjára nézve külön kell ellenőrizni.

3.10.2.1. A légellenállás-előfeldolgozási eszköz abban az esetben fogadja el a helytelen beállítások korrekciójára szolgáló vizsgálat során rögzített adatkészleteket, ha teljesülnek az alábbi érvényességi feltételek: i. a jármű átlagos sebessége megfelel a 3.5.2. pontban a nagy sebességen végzett vizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételeknek; ii. az érvényes átlagos szélsebességviszonyok a 3.2.5. pont i. alpontjának megfelelőek; iii. az érvényes széllökésviszonyok a 3.2.5. pont ii. alpontjának megfelelőek; iv. az érvényes átlagos irányeltérési szögek a 3.2.5. pont iii. alpontjának megfelelőek; v. a jármű sebességére vonatkozó stabilitási feltételek teljesülnek: ahol: vhms,avrg = átlagos járműsebesség a mérési szakaszon [km/h] vhm,avrg = a járműsebesség 1 másodpercre vetített központi mozgóátlaga [km/h]

3.10.2.2.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz érvénytelennek minősíti az egyetlen mérési szakaszból származó adatokat az alábbi esetekben: i.

az egyes haladási irányokból származó összes érvényes adatkészletből az átlagos járműsebességek közötti különbség több, mint 2 km/h; ii.

géptengely-irányszögenként 5-nél kevesebb adatkészlet áll rendelkezésre.

3.10.2.3.

A légellenállás-előfeldolgozási eszköz érvénytelennek minősíti a teljes, a helytelen beállítások korrekciójára szolgáló vizsgálatot, amennyiben nem áll rendelkezésre érvényes eredmény egy adott mérési szakaszra.

3.11. A légellenállás értékének bejelentése

A légellenállás értékének bejelentéséhez az alapértéket a légellenállás-előfeldolgozási eszköz által kiszámított Cd · Acr (0) végső eredménye jelenti. A tanúsítvány kérelmezőjének olyan Cd · Adeclared értéket kell bejelentenie, amely egyenlő a Cd · Acr (0) értékkel, vagy legfeljebb + 0,2 m2-rel haladja meg azt. Ennek a tűrésnek figyelembe kell vennie azt a bizonytalanságot, amely a család vizsgálható tagjai közül a legkedvezőtlenebb esetnek minősülő alapjárművek kiválasztásánál jelentkezik. Cd · Acr (0) bemeneti adatként szolgál a szimulációs eszköz számára, és referenciaérték a CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségének vizsgálata szempontjából.

Egyetlen mért Cd Acr (0) alapján több bejelentett Cd·Adeclared érték is létrehozható, amennyiben teljesülnek közepes és nehéz tehergépjárművek esetében a családra vonatkozó, az 5. függelék 3.1. pontja, nehéz autóbuszok esetében pedig az 5. függelék 4.1. pontja szerinti rendelkezések.

1. függelék

ALKATRÉSZ, ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG VAGY RENDSZER TANÚSÍTVÁNYMINTÁJA

Megengedett legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)

TANÚSÍTVÁNY EGY LÉGELLENÁLLÁSI CSALÁD CO2-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TULAJDONSÁGAIRÓL

Az értesítés tárgya:
— tanúsítvány megadása (1)
— tanúsítvány kiterjesztése (1)
— tanúsítvány elutasítása (1)
— tanúsítvány visszavonása (1)
A hatóság pecsétjének helye

légellenállási család CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tulajdonságaira vonatkozóan, az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet alapján.

A legutóbb a ... által módosított (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet

Tanúsítvány száma:

Hashfüggvény:

A kiterjesztés indoklása:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):

0.2.

Jármű-karosszéria és légellenállási típus/család (ha alkalmazható):

0.3. Jármű-karosszéria és légellenállási család tagja (család esetében)

0.3.1.

Jármű-karosszéria és légellenállási alapjármű

0.3.2.

Jármű-karosszéria és légellenállási típusok a családon belül

0.4. A típusazonosítás módja, ha jelölve van

0.4.1.

A jelölés helye:

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.6.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és felerősítésének módja:

0.7.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.

A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen)

II. SZAKASZ

1.

Kiegészítő adatok (adott esetben): lásd a Kiegészítést

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős jóváhagyó hatóság:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5.

Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést.

6.

Hely:

7.

Dátum:

8.

Aláírás:

Mellékletek:

Információs csomag. Vizsgálati jegyzőkönyv

2. függelék

Légellenállási adatközlő lap

Leíró lap száma:Kiadás:
A következőtől:
Módosítás:

a következőnek megfelelően:

Légellenállási típus/család (ha alkalmazható):

Általános megjegyzés: A szimulációs eszköz bemeneti adatai számára meg kell határozni egy elektronikus fájlformátumot, amely alkalmas az adatoknak a szimulációs eszközbe való importálására. A szimulációs eszköz bemeneti adatai eltérhetnek az adatközlő lapon kért adatoktól és fordítva (további pontosításra szorul). Különösen abban az esetben van szükség adatfájlra, amikor nagy mennyiségű adatot (pl. hatásfok-jellegmező) kell kezelni (nem szükséges manuális átvitel/bemenet).

...

0.0. ÁLTALÁNOS

0.1. A gyártó neve és címe

0.2. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve)

0.3. Légellenállási típus (család, ha alkalmazható)

0.4. Kereskedelmi név (nevek) (ha van/vannak)

0.5. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön:

0.6. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében a tanúsítási jelölés helye és felerősítésének módja

0.7. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe

0.8. A gyártó képviselőjének neve és címe

1. RÉSZ

A LÉGELLENÁLLÁS SZERINTI ALAPJÁRMŰ ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS LÉGELLENÁLLÁS SZERINTI TÍPUSOK A LÉGELLENÁLLÁS SZERINTI CSALÁDON BELÜL

Légellenállás szerinti alapjárműCsaládtag
vagy légellenállás szerinti típus#1#2#3

1.0. SPECIFIKUS LÉGELLENÁLLÁSI INFORMÁCIÓ

1.1.0. JÁRMŰ

1.1.1. Nehézgépjármű (HDV)-csoport a HDV CO2-rendszer alapján

1.2.0. Járműmodell / kereskedelmi megnevezés

1.2.1. Tengelykonfiguráció

1.2.2. Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg

1.2.3. Fülke vagy modellsorozat

1.2.4. Fülke szélessége (maximális érték Y irányban, fülkével rendelkező járművek esetében)

1.2.5. Fülke hossza (maximális érték X irányban, fülkével rendelkező járművek esetében)

1.2.6. Tetőmagasság (fülkével rendelkező járművek esetében)

1.2.7. Tengelytáv

1.2.8. Fülke alvázkeret feletti magassága (alvázkerettel rendelkező járművek esetében)

1.2.9. Alvázkeret magassága (alvázkerettel rendelkező járművek esetében)

1.2.10. Aerodinamikai segédberendezések vagy kiegészítők (pl. tetőspoiler, oldalsó kibővítők, küszöbspoilerek, saroklégterelők)

1.2.11. Abroncsméretek - az első tengelyen

1.2.12. Abroncsméretek - a hajtott tengely(ek)en

1.2.13. A jármű szélessége a III. melléklet 2. pontjának 8. alpontja szerint (fülkével nem rendelkező járművek esetében)

1.2.14. A jármű hossza a III. melléklet 2. pontjának 7. alpontja szerint (fülkével nem rendelkező járművek esetében)

1.2.15. Az integrált felépítmény magassága a III. melléklet 2. pontjának 5. alpontja szerint (fülkével nem rendelkező járművek esetében)

1.3.

Felépítményre vonatkozó előírások (a standard felépítmény meghatározása alapján)

1.4.

(Fél)pótkocsira vonatkozó előírások (a standard [fél]pótkocsi meghatározása alapján)

1.5.

A családot meghatározó paraméter a kérelmező által biztosított leírással összhangban (az alapjárműre vonatkozó feltételek és a családra vonatkozó feltételektől való eltérés)

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Szám:Leírás:Kiadás dátuma:
1.Információk a vizsgálati körülményekről
2.

1. melléklet az adatközlő laphoz

Információk a vizsgálati körülményekről (adott esetben)

1.1. A vizsgálópálya, amelyen a vizsgálatokat elvégezték

1.2. A jármű teljes tömege a mérés során [kg]

1.3. A jármű legnagyobb magassága a mérés során [m]

1.4. Átlagos környezeti viszonyok az első kis sebességen végzett vizsgálat során [°C]

1.5. A jármű átlagos sebessége a nagy sebességen végzett vizsgálatok során [km/h]

1.6. A légellenállási együttható (Cd ) és a homlokfelület (Acr ) szorzata oldalszéltől mentes körülmények mellett C d Acr(0) [m2]

1.7. A légellenállási együttható (Cd ) és a homlokfelület (Acr ) szorzata átlagos oldalszélviszonyok esetén, állandó sebességen végzett vizsgálat során CdAcr(β) [m2]

1.8. Átlagos irányeltérési szög állandó sebességen végzett vizsgálat során β [°]

1.9. Lejelentett légellenállási érték Cd · Adeclared [m2]

1.10. A légellenállás-előfeldolgozási eszköz verziószáma

3. függelék

A jármű magasságára vonatkozó előírások merev tehergépjárművekhez és vontatókhoz

1. Az e melléklet 3. pontja alapján állandó sebességű eljárással vizsgált közepes merev tehergépjárműveknek, nehéz merev tehergépjárműveknek és vontatóknak eleget kell tenniük a 2. táblázatban szereplő járműmagassági előírásoknak.

2. A jármű magasságát a 3.5.3.1. pont vii. alpontjában leírtak alapján kell megállapítani.

3. A 2. táblázatban nem szereplő járműcsoportokba tartozó bármely fajta merev tehergépjárművet és vontatót nem kell állandó sebességen végzett vizsgálatnak alávetni.

2. táblázat

A jármű magasságára vonatkozó előírások közepes merev tehergépjárművek, nehéz merev tehergépjárművek és vontatók esetében

JárműcsoportJármű legkisebb magassága [m]Jármű legnagyobb magassága [m]
51, 53, 553,203,50
1s., 13,403,60
23,503,75
33,703,90
43,854,00
53,904,00
9az azonos műszakilag megengedett legnagyobb járműössztömeggel (1., 2., 3. vagy 4. csoport) rendelkező merev tehergépjárművekéhez hasonló értékek
103,904,00

4. függelék

Standard felépítmény- és félpótkocsi-konfigurációk merev tehergépjárművekhez és vontatókhoz

1. Azon közepes merev tehergépjárműveknek és nehéz merev tehergépjárműveknek, amelyek légellenállását ellenőrzik, meg kell felelniük a standard felépítményekre vonatkozó, az e függelékben leírt követelményeknek. A vontatóknak meg kell felelniük a standard félpótkocsikra vonatkozó, az e függelékben leírt követelményeknek.

2. Az alkalmazandó standard felépítmény vagy félpótkocsi a 8. táblázat alapján határozható meg.

3. táblázat

Standard felépítmények és félpótkocsik megállapítása állandó sebességen végzett vizsgálathoz

JárműcsoportokStandard felépítmény vagy pótkocsi
51, 53, 55B-II
1s., 1B1
2B2
3B3
4B4
5ST1
9a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg függvényében:
7,5–10 t: B1
> 10–12 t: B2
> 12–16 t: B3
> 16 t: B5
10ST1

3. A B-II, B1, B2, B3, B4 és B5 standard felépítményeket szárazáru szállítására szolgáló kemény héjazatú (dobozos) kialakítással kell ellátni. Kétszárnyú hátsó ajtóval kell felszerelni őket, oldalsó ajtók nélkül. A standard felépítményeket nem lehet emelő hátfallal, sem az aerodinamikai ellenállást csökkentő elülső vagy oldalsó spoilerekkel ellátni. A standard felépítményekre vonatkozó előírások helye:

A 9a-15. táblázatban megadott, a tömegre vonatkozó előírásokat a légellenállás vizsgálata során nem kell ellenőrizni.

4. Az ST1 standard félpótkocsi típusára és alvázára vonatkozó előírások a 14. táblázatban vannak felsorolva. A specifikációk a 15. táblázatban szerepelnek.

5. Az összes olyan méretnek és tömegnek, amelyre vonatkozóan nincs kifejezett tűrés megadva, összhangban kell lennie az 1230/2012/EK rendelet 1. melléklete 2. függelékével (azaz a tényleges értékek a célértékektől legfeljebb ±3 %-kal térhetnek el).

9. táblázat

A "B1" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]6 200
Szélesség[mm]2 550 (– 10)
Magasság[mm]2 680 (± 10)kocsiszekrény: külső magasság: 2 560
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]1 600A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

9a. táblázat

A "B-II" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásEgységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]4 500 (± 10)
Szélesség[mm]2 300 (± 10)
Magasság[mm]2 500 (± 10)kocsiszekrény:
külső magasság: 2 380
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]30 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]30 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]800A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

10. táblázat

A "B2" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]7 400
Szélesség[mm]2 550 (– 10)
Magasság[mm]2 760 (± 10)kocsiszekrény: külső magasság: 2 640
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]1 900A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

11. táblázat

A "B3" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]7 450
Szélesség[mm]2 550 (– 10)jogszabályban engedélyezett határérték (96/53/EK),
belső ≥ 2 480
Magasság[mm]2 880 (± 10)kocsiszekrény: külső magasság: 2 760
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]2 000A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

12. táblázat

A "B4" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]7 450
Szélesség[mm]2 550 (– 10)
Magasság[mm]2 980 (± 10)kocsiszekrény: külső magasság: 2 860
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]2 100A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

13. táblázat

A "B5" standard felépítményre vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Hossz[mm]7 820belső ≥ 7 650
Szélesség[mm]2 550 (– 10)jogszabályban engedélyezett határérték (96/53/EK),
belső ≥ 2 460
Magasság[mm]2 980 (± 10)kocsiszekrény: külső magasság: 2 860
hossztartó: 120
A homlokfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
Az oldalfal és a tető találkozása lekerekítésének sugara[mm]50 – 80
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Tömeg[kg]2 200A tömeget általános értékként használják a szimulációs eszközben, és azt légellenállási vizsgálat céljából nem kell ellenőrizni

14. táblázat

A standard "ST1" félpótkocsi típusa és alváz-konfigurációja

A pótkocsi típusa3 tengelyes félpótkocsi kormányzott tengely(ek) nélkül
Alváz-konfiguráció— teljes hosszon végig érő létraalvázkeret
— alvázkeret padló alatti borítás nélkül
— mindkét oldalon oldalsó aláfutásgátló
— hátsó aláfutásgátló (UPS)
— hátsó lámpatartó lemez
— raklaptartó nélkül
— két tartalék kerék a 3. tengely után
— szerszámosláda a felépítmény végén, a hátsó aláfutásgátló előtt (bal vagy jobb oldalon)
— sárvédő gumik a tengelycsoport előtt és után
— légrugózás
— tárcsafékek
— gumiabroncsméret: 385/65 R 22.5
— 2 hátsó ajtó
— oldalsó ajtó(k) nélkül
— emelőhátfal nélkül
— első spoiler nélkül
— légellenállást csökkentő oldalsó spoilerek nélkül

15. táblázat

Az "ST1" standard félpótkocsira vonatkozó előírások

ElőírásMértékegységKülső méret
(tűrés)
Megjegyzések
Teljes hossz[mm]13 685
Teljes szélesség (felépítmény szélessége)[mm]2 550 (– 10)
Felépítmény magassága[mm]2 850 (± 10)max. teljes magasság: 4 000 (96/53/EK)
Teljes magasság, terheletlen állapotban[mm]4 000 (– 10)magasság a teljes hosszon, lásd a félpótkocsira vonatkozó előírást – a jármű magasságának az állandó sebességen végzett vizsgálat során történő ellenőrzése szempontjából nem releváns
A pótkocsi kapcsolószerkezetének magassága, terheletlen állapotban[mm]1 150a félpótkocsira vonatkozó előírás, az állandó sebességen végzett vizsgálat során nem kell ellenőrizni
Tengelytáv[mm]7 700
Tengelytávolság[mm]1 3103 tengelyes összeállítás, 24 t (96/53/EK)
Mellső kinyúlás[mm]1 685sugár: 2 040 (jogszabályban engedélyezett határérték, 96/53/EK)
Elülső falsima fal csatlakozásokkal a sűrített levegő és az elektromosság számára
Homlokfal/oldalfal lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 5a királycsap mint középpont köré 2 040 mm sugárral rajzolt képzeletbeli kör húrja (jogszabályban engedélyezett határérték, 96/53/EK)
További sarkok lekerekítése[mm]lekerekítési sugár ≤ 10
Szerszámosláda mérete, X tengely[mm]655Tűrés: célérték ± 10 %
Szerszámosláda mérete, Y tengely[mm]445Tűrés: célérték ± 5 %
Szerszámosláda mérete, Z tengely[mm]495Tűrés: célérték ± 5 %
Oldalsó aláfutásgátló hossza[mm]3 045két oldalsó aláfutásgátló, a két oldalon az 73. ENSZ EGB-előírás 01. módosítása (2010) alapján +/– 100 a tengelytávtól függően
Szalagprofil[mm2]100 × 3073. ENSZ EGB-előírás, 01. módosítás (2010)
Műszakilag megengedett bruttó járműtömeg[kg]39 000a jogszabályban megengedett bruttó össztömeg (GVWR): 24 000 (96/53/EK)
Jármű menetkész tömege[kg]7 500a légellenállási vizsgálat során nem ellenőrzik
Megengedett tengelyterhelés[kg]24 000jogszabályban engedélyezett határérték (96/53/EK)
Technikai tengelyterhelés[kg]27 0003 × 9 000

5. függelék

Légellenállási család

1. Általános adatok

Egy légellenállási családot a tervezési paraméterek és a teljesítménymutatók határoznak meg. Ezeknek közöseknek kell lenniük a családon belül minden járműre. A gyártó határozhatja meg, hogy melyik járművek tartoznak egy légellenállási családba, mindaddig, amíg a családba tartozásnak a közepes tehergépjárművek, nehéz tehergépjárművek esetében a 3. pontban, nehéz autóbuszok esetében pedig a 6. pontban felsorolt kritériumai teljesülnek. A légellenállási családot a jóváhagyó hatóságnak kell jóváhagynia. A gyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a légellenállási családba tartozó tagok légellenállására vonatkozó információkat.

2. Különleges esetek

Néhány esetben kölcsönhatás lehet a paraméterek között. Ezt figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy csak hasonló jellemzőkkel rendelkező járművek kerüljenek ugyanabba a légellenállási családba. Az ilyen eseteket a gyártónak meg kell határoznia, és tájékoztatnia kell róluk a jóváhagyó hatóságot. Ezeket azután figyelembe kell venni az új légellenállási családok kialakítási kritériumaként.

A közepes és nehéz tehergépjárművek esetében az e függelék 4. pontjában, a nehéz autóbuszok esetében pedig az e függelék 6.1. pontjában felsorolt paraméterek mellett a gyártó további kritériumokat is bevezethet korlátozottabb méretű családok meghatározása céljából.

4. Közepes és nehéz tehergépjárművek légellenállási családját meghatározó paraméter

KÉP HIÁNYZIK

4.1.

A közepes és nehéz tehergépjárműveket abban az esetben lehet egy családba csoportosítani, ha az I. melléklet 1. vagy 2. táblázata szerint ugyanahhoz a járműcsoporthoz tartoznak, és az alábbi feltételek teljesülnek: a)

Azonos fülkeszélesség és karosszériageometria a B oszlopig és a sarokpont fölött, a vezetőfülke-padló kivételével (pl. motoralagút). A család összes tagja legfeljebb ±10 mm-rel térhet el az alapjárműtől. b)

Azonos tetőmagasság a függőleges Z tengelyen. A család összes tagja legfeljebb ±10 mm-rel térhet el az alapjárműtől. c)

Alvázkerettel rendelkező járművek esetében: Azonos fülke-alvázkeret magasság. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az egyes fülkék alvázkeret feletti magasságainak különbsége a Z tengely irányában mérve 175 mm-nél kisebb.

A családfogalom követelményeinek teljesülését CAD (számítógéppel támogatott tervezés) adatokkal kell bemutatni.

1. ábra

A család meghatározása

4.2.

Egy légellenállási család vizsgálható tagokból, valamint az e rendelet alapján nem vizsgálható jármű-konfigurációkból áll.

4.3.

A család vizsgálható tagjai olyan jármű-konfigurációk, amelyek eleget tesznek az e melléklet fő része 3.3. pontjában meghatározott felépítési követelményeknek.

5. A légellenállási alapjármű kiválasztása közepes és nehéz tehergépjárművek esetében

5.1.

Az alapjárművet minden egyes családban az alábbi kritériumok alapján kell kiválasztani:

5.2.

A közepes merev tehergépjárműveknek, nehéz merev tehergépjárműveknek és vontatóknak meg kell felelniük az e melléklet 4. függelékében a standard karosszériára vagy a félpótkocsira vonatkozóan megadott méreteknek.

5.3.

A család összes vizsgálható tagja légellenállási értékének az alapjármű bejelentett Cd · Adeclared értékével megegyezőnek vagy annál kisebbnek kell lennie.

5.4.

A tanúsítvány kérelmezőjének igazolnia kell, hogy az alapjármű kiválasztása az 5.3. pontban olvasható előírásoknak megfelelően, tudományos módszerek alapján (pl. kalkulációs folyadékdinamika [CFD], szélcsatorna-eredmények, helyes mérnöki gyakorlat) történt. Ez a rendelkezés vonatkozik az összes olyan járműváltozatra, amelyet az e melléklet 3. pontjában ismertetett, állandó sebességen végzett eljárással vizsgálni lehet. Az egyéb jármű-konfigurációk (pl. ha a járműmagasság nem felel meg a 4. függelék előírásainak, a tengelytáv nem kompatibilis a standard felépítménynek az 5. függelékben előírt méreteivel) légellenállási értéke további bizonyítás nélkül azonosnak tekintendő a családon belüli vizsgálható jármű légellenállási értékével. Mivel az abroncsok a mérőberendezés részének tekintendők, a befolyásukat ki kell zárni a legkedvezőtlenebb eset bizonyítása során.

5.5. Nehéz tehergépjárművek esetében a bejelentett Cd·Adeclared érték alapján más járműcsoportokban is létrehozhatók családok, ha teljesülnek a családra vonatkozó kritériumok az e függelék 5. pontjával összhangban, a 16. táblázatban megadott előírások alapján. 16. táblázat Rendelkezések a nehéz tehergépjárművek légellenállási értékeinek más járműcsoportokra való átvitelével kapcsolatban Járműcsoport Átviteli formula Megjegyzések 1, 1s 2. járműcsoport - 0,2 m2 Csak akkor engedélyezett, ha a 2. csoportban a vonatkozó családdal kapcsolatos értéket megmérték 2 3. járműcsoport - 0,2 m2 Csak akkor engedélyezett, ha a 3. csoportban a vonatkozó családdal kapcsolatos értéket megmérték 3 4. járműcsoport - 0,2 m2 4 Az átvitel nem engedélyezett 5 Az átvitel nem engedélyezett 9 1., 2., 3., 4. járműcsoport + 0,1 m2 Az átvitelre alkalmas csoportban a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegének egyezőnek kell lennie. > 16 tonna műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg esetében: - a 9. csoportra történő átvitel alapja a 4. csoport - a 10. csoportra történő átvitel alapja az 5. csoport A már átvitt értékek átvitele megengedett. 10 1., 2., 3., 5. járműcsoport + 0,1 m2 11 9. járműcsoport A már átvitt értékek átvitele megengedett 12 10. járműcsoport A már átvitt értékek átvitele megengedett 16 9. járműcsoport + 0,3 m2 A már átvitt értékekre való átvitel megengedett

5.6. Közepes tehergépjárművek esetében a bejelentett Cd·Adeclared érték alapján más járműcsoportokra is átvihető családok létrehozása céljából, ha teljesülnek az e függelék 5. pont szerinti, a családra vonatkozó kritériumok, valamint a 16a. táblázatban megadott előírások. Az átvitel úgy történik, hogy a származási csoporttól változatlan formában át kell venni a Cd·Adeclared értéket. 16a. táblázat Rendelkezések a közepes tehergépjárművek légellenállási értékeinek más járműcsoportokra való átvitelével kapcsolatban Járműcsoport Az átvitel az alábbi járműcsoport(ok)ról megengedett 51 53 52 54 53 51 54 52

6. Nehéz autóbuszok légellenállási családját meghatározó paraméter:

6.1.

A nehéz autóbuszok abban az esetben lehet egy családba csoportosítani, ha az I. melléklet 4., 5. vagy 6. táblázata szerint ugyanahhoz a járműcsoporthoz tartoznak, és az alábbi feltételek teljesülnek: a)

A jármű szélessége: A család összes tagja legfeljebb ± 50 mm-rel térhet el az alapjárműtől. A felépítmény szélességét a III. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően kell meghatározni. b)

Az integrált felépítmény magassága: A család valamennyi tagjának a 250 mm-es teljes tartományon belül kell maradnia. Az integrált test magasságát a III. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően kell meghatározni. c)

A jármű hossza: A család valamennyi tagjának az 5 m-es teljes tartományon belül kell maradnia. A hosszt a III. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően kell meghatározni.

A családfogalom követelményeinek teljesülését számítógéppel támogatott tervezés adatokkal vagy ábrákkal kell bemutatni. A bemutatás módját a gyártónak kell kiválasztania.

7. A légellenállási alapjármű kiválasztása nehéz autóbuszok esetében Az alapjárművet minden egyes családban az alábbi kritériumok alapján kell kiválasztani:

7.1.

A család összes tagja légellenállási értékének az alapjármű bejelentett Cd·Adeclared értékével megegyezőnek vagy annál kisebbnek kell lennie.

7.2

A tanúsítvány kérelmezőjének igazolnia kell, hogy az alapjármű kiválasztása a 7.1. pontban olvasható előírásoknak megfelelően, tudományos módszerek alapján (pl. kalkulációs folyadékdinamika [CFD], szélcsatorna-eredmények, helyes mérnöki gyakorlat) történt. Ennek az igazolásnak ki kell terjednie a tetőre szerelt rendszerek hatására. Mivel az abroncsok a mérőberendezés részének tekintendők, a befolyásukat ki kell zárni a legkedvezőtlenebb eset bizonyítása során.

7.3. A bejelentett Cd·Adeclared érték alapján más járműcsoportokban is létrehozhatók családok, ha teljesülnek a családra vonatkozó kritériumok az e függelék 1. pontjával összhangban, a 16b. táblázatban megadott átviteli függvények vagy előírások alapján. A másolási és átviteli funkciók többféle kombinációja megengedett. A 16b. táblázat második oszlopában "nemmel" megjelölt alcsoportok esetében a légellenállásra vonatkozó általános értékeket a szimulációs eszköz automatikusan hozzárendeli. 16b. táblázat Rendelkezések a légellenállási értékek járműcsoportok közötti átvitelével kapcsolatban Járműparaméter-alcsoport A légellenállás mérése megengedett Az átvitel az alábbi járműcsoport(ok)ról megengedett a Cd·Adeclared értékre vonatkozó alábbi átviteli képlettel Az átvitel az alábbi járműcsoport(ok)ról a Cd·Adeclared értéknek a származási csoportból történő változatlan átvételével megengedett 31a nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 31b1 nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 31b2 csak a városok közötti ciklusra nem alkalmazandó 32a, 32b, 32c, 32d, 33b2, 34a, 34b, 34c, 34d 31c nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 31d nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 31e nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 32a igen nem alkalmazandó 31b2, 32b, 32c, 32d, 34a, 34b, 34c, 34d 32b igen nem alkalmazandó 31b2, 32a, 32c, 32d, 34a, 34b, 34c, 34d 32c igen nem alkalmazandó 31b2, 32a, 32b, 32d, 34a, 34b, 34c, 34d 32d igen nem alkalmazandó 31b2, 32a, 32b, 32c, 34a, 34b, 34c, 34d 32e igen nem alkalmazandó 32f, 34e, 34f 32f igen nem alkalmazandó 32e, 34e, 34f 33a nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 33b1 nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 33b2 csak a városok közötti ciklusra 31b2 járműcsoport + 0,1 m2 34a, 34b, 34c, 34d, 35b2, 36a, 36b, 36c, 36d 33c nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 33d nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 33e nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 34a igen 32a járműcsoport + 0,1 m2 33b2, 34b, 34c, 34d, 35b2, 36a, 36b, 36c, 36d 34b igen 32b járműcsoport + 0,1 m2 33b2, 34a, 34c, 34d, 35b2, 36a, 36b, 36c, 36d 34c igen 32c járműcsoport + 0,1 m2 33b2, 34a, 34b, 34d, 35b2, 36a, 36b, 36c, 36d 34d igen 32d járműcsoport + 0,1 m2 33b2, 34a, 34b, 34c, 35b2, 36a, 36b, 36c, 36d 34e igen 32e járműcsoport + 0,1 m2 34f, 36e, 36f 34f igen 32f járműcsoport + 0,1 m2 34e, 36e, 36f 35a nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 35b1 nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 35b2 csak a városok közötti ciklusra 33b2 járműcsoport + 0,1 m2 36a, 36b, 36c, 36d, 37b2, 38a, 38b, 38c, 38d 35c nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 36a igen 34a járműcsoport + 0,1 m2 35b2, 36b, 36c, 36d, 37b2, 38a, 38b, 38c, 38d 36b igen 34b járműcsoport + 0,1 m2 35b2, 36a, 36c, 36d, 37b2, 38a, 38b, 38c, 38d 36c igen 34c járműcsoport + 0,1 m2 35b2, 36a, 36b, 36d, 37b2, 38a, 38b, 38c, 38d 36d igen 34d járműcsoport + 0,1 m2 35b2, 36a, 36b, 36c, 37b2, 38a, 38b, 38c, 38d 36e igen 34e járműcsoport + 0,1 m2 36f, 38e, 38f 36f igen 34f járműcsoport + 0,1 m2 36e, 38e, 38f 37a nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 37b1 nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó - 37b2 csak a városok közötti ciklusra 33b2 járműcsoport + 0,1 m2 38a, 38b, 38c, 38d, 39b2, 40a, 40b, 40c, 40d 37c nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 37d nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 37e nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 38a igen 34a járműcsoport + 0,1 m2 37b2, 38b, 38c, 38d, 39b2, 40a, 40b, 40c, 40d 38b igen 34b járműcsoport + 0,1 m2 37b2, 38a, 38c, 38d, 39b2, 40a, 40b, 40c, 40d 38c igen 34c járműcsoport + 0,1 m2 37b2, 38a, 38b, 38d, 39b2, 40a, 40b, 40c, 40d 38d igen 34d járműcsoport + 0,1 m2 37b2, 38a, 38b, 38c, 39b2, 40a, 40b, 40c, 40d 38e igen 34e járműcsoport + 0,1 m2 38f, 40e, 40f 38f igen 34f járműcsoport + 0,1 m2 38e, 40e, 40f 39a nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 39b1 nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 39b2 csak a városok közötti ciklusra 35b2 járműcsoport + 0,1 m2 40a, 40b, 40c, 40d 39c nem nem alkalmazandó nem alkalmazandó 40a igen 36a járműcsoport + 0,1 m2 39b2, 40b, 40c, 40d 40b igen 36b járműcsoport + 0,1 m2 39b2, 40a, 40c, 40d 40c igen 36c járműcsoport + 0,1 m2 39b2, 40a, 40b, 40d 40d igen 36d járműcsoport + 0,1 m2 39b2, 40a, 40b, 40c 40e igen 36e járműcsoport + 0,1 m2 40f 40f igen 36f járműcsoport + 0,1 m2 40e

6. függelék

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelősége

1. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét állandó sebességen végzett vizsgálatokkal kell igazolni, az e melléklet fő részének 3. pontjában írtak szerint. A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével kapcsolatban a következő kiegészítő előírások érvényesek:

i. Az állandó sebességen végzett vizsgálat során a környezeti hőmérséklet legfeljebb ± 5 °C-kal tér el a tanúsítási eljárás során mért értéktől. E feltétel teljesülésének ellenőrzése az első kis sebességen végzett vizsgálatokból a légellenállás-előfeldolgozási eszköz által kiszámított átlagos hőmérséklet alapján történik.

ii. A nagy sebességen végzett vizsgálat során a jármű sebességtartománya legfeljebb ± 2 km/h-val térhet el a tanúsítási eljárás során mért értéktől.

Az összes, a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét ellenőrző vizsgálatot a jóváhagyó hatóságnak kell felügyelnie.

2. Egy jármű akkor nem felel meg a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét ellenőrző vizsgálaton, ha a mért Cd Acr (0) érték nagyobb, mint az alapjármű jelentett Cd · Adeclared értéke plusz a 7,5 % -os tűréshatár. Ha az első vizsgálat sikertelen, további két vizsgálat végezhető különböző napokon, ugyanazzal a járművel. Ha az összes elvégzett vizsgálat során a Cd Acr (0) mért értéke nagyobb, mint az alapjármű jelentett Cd · Adeclared értéke plusz a 7,5 %-os tűréshatár, akkor e rendelet 23. cikke alkalmazandó.

A Cd Acr (0) értékének kiszámításához a légellenállás szerinti alapjármű légellenállás-előfeldolgozási eszközének verzióját kell használni e melléklet 2. függelékének 1. melléklete szerint.

3. Azt, hogy gyártási évenként hány járművet kell a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére nézve megvizsgálni, a 17. táblázat alapján kell eldönteni. A táblázatot külön kell alkalmazni a közepes tehergépjárművekre, a nehéz tehergépjárművekre és a nehéz autóbuszokra.

17. táblázat

A CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére nézve gyártási évenként megvizsgálandó járművek száma

(külön alkalmazva a közepes tehergépjárművekre, a nehéz tehergépjárművekre és a nehéz autóbuszokra)

A gyártásmegfelelőségi vizsgálatnak (CoP) alávetett járművek számaÜtemezésAz előző évben gyártott, a gyártásmegfelelőség (CoP) szempontjából releváns járművek száma
0≤ 25
1háromévente (*1)25 < X ≤ 500
1kétévente500 < X ≤ 5 000
1évente5 000 < X ≤ 15 000
2évente≤ 25 000
3évente≤ 50 000
4évente≤ 75 000
5évente≤ 100 000
6évente100 001 and more
(*1)
A gyártásmegfelelőségi vizsgálatot az első két éven belül el kell végezni

A gyártási darabszámok megállapítása céljából csak azokat a légellenállási adatokat kell figyelembe venni, amelyekre e rendelet előírásai vonatkoznak, és amelyek nem kaptak standard légellenállási értékeket az e melléklet 7. függeléke szerint.

4. A járművek kiválasztása a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségével kapcsolatban végzendő vizsgálathoz a következő előírások alapján történik:

4.1. Csak a gyártósorról származó járművek vethetők alá vizsgálatnak.

4.2. Csak olyan járműveket szabad kiválasztani, amelyek eleget tesznek az e melléklet fő része 3.3. pontjában az állandó sebességen végzett vizsgálattal kapcsolatban meghatározott előírásoknak.

4.3. Az abroncsok a mérési berendezés részének minősülnek, és a gyártó választhatja ki azokat.

4.4. Azon járművek esetében, amelyek olyan családba tartoznak, amelyekben a légellenállási értéket az 5. függelék 5. pontja alapján más járművekről való átvitellel állapították meg, nem kell elvégezni a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére vonatkozó vizsgálatot.

4.5. Azon járművek esetében, amelyek a 8. függelék alapján standard légellenállási értékeket alkalmaznak, nem kell elvégezni a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére vonatkozó vizsgálatot.

4.6. Az első járművet, amelyen elvégzik a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére vonatkozó vizsgálatot, a járműgyártás szempontjából az adott évben legnagyobb légellenállás szerinti típusból vagy légellenállási családból kell kiválasztani. A további járműveket az összes légellenállási járműcsaládból kell kiválasztani, és azokról a gyártó és a jóváhagyó hatóság a már vizsgált légellenállási járműcsaládok és járműcsoportok alapján állapodik meg. Ha évente csak egy vagy kevesebb vizsgálatot kell elvégezni, a járművet mindig az összes légellenállási járműcsaládból kell kiválasztani, és azt a gyártó és a jóváhagyó hatóság közös megállapodással határozzák meg.

5. Azt követően, hogy egy járművet kiválasztottak a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségére vonatkozó vizsgálathoz, a gyártónak 12 hónapon belül ellenőriznie kell a CO2-kibocsátással és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsított tulajdonságok megfelelőségét. Ha a gyártó igazolni tudja, hogy az időjárási viszonyok miatt nem lehetett elvégezni az ellenőrzést az előírt időn belül, kérheti a jóváhagyó hatóságot, hogy legfeljebb 6 hónappal hosszabbítsa meg ezt az időszakot.

7. függelék

Standard értékek

Ez a függelék a bejelentett Cd·Adeclared légellenállási értékre vonatkozó standard értékeket írja le. Abban az esetben, ha standard értékek alkalmazására kerül sor, nem kell a bemeneti légellenállás-adatokat biztosítani a szimulációs eszköz számára. Ebben az esetben a szimulációs eszköz automatikusan kiosztja a standard értékeket.

1. A nehéz tehergépjárművek esetében a standard értékek meghatározása a 18. táblázat alapján történik.

18. táblázat

A Cd·Adeclared standard értékei nehéz tehergépjárművek esetében

JárműcsoportA Cd·Adeclared [m2] standard értéke
1, 1s7,1
27,2
37,4
48,4
58,7
98,5
108,8
118,5
128,8
169,0

2. -

3. -

4. A nehéz autóbuszok esetében a standard értékek meghatározása a 21. táblázat alapján történik. Azon járműcsoportok esetében, amelyeknél az aerodinamikai légellenállás mérése nem megengedett (e melléklet 5. függelékének 7.3. pontja értelmében), a standard értékek nem relevánsak.

21. táblázat

A Cd·Adeclared standard értékei nehéz autóbuszok esetében

Járműparaméter- alcsoportA Cd·Adeclared [m2] standard értéke
31anem releváns
31b1nem releváns
31b24,9
31cnem releváns
31dnem releváns
31enem releváns
32a4,6
32b4,6
32c4,6
32d4,6
32e5,2
32f5,2
33anem releváns
33b1nem releváns
33b25,0
33cnem releváns
33dnem releváns
33enem releváns
34a4,7
34b4,7
34c4,7
34d4,7
34e5,3
34f5,3
35anem releváns
35b1nem releváns
35b25,1
35cnem releváns
36a4,8
36b4,8
36c4,8
36d4,8
36e5,4
36f5,4
37anem releváns
37b1nem releváns
37b25,1
37cnem releváns
37dnem releváns
37enem releváns
38a4,8
38b4,8
38c4,8
38d4,8
38e5,4
38f5,4
39anem releváns
39b1nem releváns
39b25,2
39cnem releváns
40a4,9
40b4,9
40c4,9
40d4,9
40e5,5
40f5,5

5. A közepes tehergépjárművek esetében a standard értékek meghatározása a 22. táblázat alapján történik.

22. táblázat

A Cd·Adeclared standard értékei közepes tehergépjárművek esetében

JárműcsoportA Cd·Adeclared [m2] standard értéke
535,8
542,5

8. függelék

Jelölések

Amennyiben egy jármű tanúsítása e melléklettel összhangban történt, akkor a fülkén vagy a felépítmények kell tüntetni a következőket:

1.1. a gyártó neve vagy védjegye

1.2. az e melléklet 2. függeléke 0.2. és 0.3. pontjának megfelelően a gyártmány és a típus azonosítására szolgáló információ

1.3. tanúsítási jelölés: egy négyszög és benne egy kis "e" betű, amelyet a tanúsítványt kiadó tagállam megkülönböztető száma követ: 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében.

1.4. A tanúsítási jelölésnek a négyszög közelében tartalmaznia kell egy "alap tanúsítási számot" az (EU) 2020/683 rendelet I. melléklete 4. pontjában előírtaknak megfelelően, amelyet megelőz e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy, valamint egy "P" betű, amely arra utal, hogy a jóváhagyást a légellenállásra vonatkozóan adták meg. E rendelet esetében ez a sorozatszám a 02. 1.4.1. Példa a tanúsítási jelölésre és a tanúsítási jelölés méretei A fenti, fülkén feltüntetett tanúsítási jelölés azt mutatja, hogy az érintett típust Lengyelországban tanúsították (e20) e rendelet alapján. Az első két számjegy (02) az e rendelet legutóbbi technikai módosításához rendelt sorszámot jelöli. A következő betű (P) azt jelzi, hogy a tanúsítványt légellenállásra adták ki. Az utolsó öt számjegy (00005) az az alap tanúsítási szám, amelyet a jóváhagyó hatóság hozzárendelt a légellenálláshoz.

1.5. A tanúsítási jelet jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell a fülkére felerősíteni. A jelnek a fülke járműre történő ráépítése után is láthatónak kell lennie, és azt a fülke olyan részéhez kell rögzíteni, amely a fülke rendes működéséhez szükséges, és amelyet szokásos esetben a fülke élettartama során nem kell kicserélni. A jelöléseknek, címkéknek, adattábláknak vagy matricáknak a vezetőfülke hasznos élettartama végéig tartósnak, jól olvashatónak és kitörölhetetlennek kell maradniuk. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a jelöléseket, címkéket, adattáblákat vagy matricákat ne lehessen azok megrongálása, vagy olvashatatlanná tétele nélkül eltávolítani.

2. Számozás

2.1. A légellenállás tanúsítási száma a következőket tartalmazza: eX*YYYY/YYYY*ZZZZ/ZZZZ*P*00000*00 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Kiegészítő betű a 3. szakaszhoz 4. szakasz 5. szakasz A tanúsítványt kibocsátó ország megjelölése A nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának meghatározásáról szóló rendelet ((EU) 2017/2400) A legutóbbi módosító rendelet (ZZZZ/ZZZZ) P = Légellenállás Alaptanúsítási szám 00000 Kiterjesztés 00

9. függelék

A szimulációs eszköz bemeneti paraméterei

Bevezetés

Ez a függelék leírja azoknak a paramétereknek a listáját, amelyeket a jármű gyártójának a szimulációs eszközhöz bemenetként meg kell adnia. Az alkalmazandó XML-séma, valamint a példaadatok az erre a célra létrehozott elektronikus terjesztési platformon érhetők el.

Az XML-t a légellenállás-előfeldolgozási eszköz automatikusan állítja elő.

Fogalommeghatározások

1.

"paraméterazonosító":a szimulációs eszközben használt egyedi azonosító egy adott bemeneti paraméter vagy bemeneti adathalmaz számára

2. "típus": a paraméter adattípusa

karakterlánc ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban

token ...

karaktersor ISO8859-1 kódolásban, sor eleji/végi whitespace karakter nélkül

dátum ...

dátum és idő UTC időben és a következő formátumban: YYYY-MM-DD T HH:MM:SS Z , ahol a dőlt betűk a rögzített karaktereket jelzik, pl. "2002-05-30T09:30:10Z"

egész szám ...

egész számban kifejezett érték, sor eleji nulla nélkül, pl. "1800"

kettős, X ...

tizedes tört, pontosan X számjeggyel a tizedesjel (".") után, és nincsen sor eleji nulla, pl. "kettős, 2": "2345.67"; vagy "kettős, 4": "45.6780"

3.

"egység" ...a paraméter fizikai mértékegysége

Bemeneti paraméterek halmaza

1. táblázat

"AirDrag" bemeneti paraméterek

A paraméter neveParaméterazonosítóTípusEgységLeírás/referencia
ManufacturerP240token
ModelP241token
CertificationNumberP242tokenAz alkatrésznek a tanúsítási eljárásban használt azonosítója
DateP243dátumAz alkatrészre vonatkozó hashfüggvény létrehozásának dátuma és időpontja
AppVersionP244tokenA légellenállás-előfeldolgozási eszköz verziójának azonosító száma
CdxA_0P245kettős, 2[m2]A légellenállás-előfeldolgozási eszköz végső eredménye.
TransferredCdxAP246kettős, 2[m2]Az egyéb járműcsoportokba tartozó, kapcsolódó családokra nehéz tehergépjárművek esetében az 5. függelék 16. táblázata, közepes tehergépjárművek esetében az 5. függelék 16a. táblázata, nehéz autóbuszok esetében pedig az 5. függelék 16b. táblázata szerint átvitt CdxA_0 érték. Amennyiben nem alkalmaztak átviteli szabályt, meg kell adni a CdxA_0 értékét.
DeclaredCdxAP146kettős, 2[m2]A légellenállási család jelentett értéke

Ha a szimulációs eszköz a 7. függelék szerinti standard értékeket használja, a légellenállási összetevőre vonatkozóan nem kell bemeneti adatokat megadni. A standard értékek a járműcsoportrendszer szerint automatikusan hozzárendelésre kerülnek.

IX. MELLÉKLET

A TEHERGÉPJÁRMŰ ÉS AZ AUTÓBUSZ SEGÉDBERENDEZÉSEIRE VONATKOZÓ ADATOK ELLENŐRZÉSE

1. Bevezetés

Ez a melléklet a nehézgépjárművek segédrendszereivel kapcsolatos technológiák és az egyéb vonatkozó bemeneti információik bejelentésére vonatkozó előírásokat ismerteti, a járműspecifikus CO2-kibocsátások megállapítása céljából.

A szimulációs eszközben az alábbi segédberendezés-típusok energiafogyasztását kell figyelembe venni, a technológiaspecifikus átlagos általános energiafogyasztási modellt használva:

a) Motorhűtő ventilátor

b) Kormányrendszer

c) Elektromos rendszer

d) Pneumatikus rendszer

e) Fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC) rendszer

f) Teljesítményleadó (PTO)

A szimulációs eszköz az általános értékeket tartalmazza, és e melléklet rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó bemeneti információk alapján automatikusan alkalmazza azokat. A szimulációs eszközhöz kapcsolódó bemenetiadat-formátumokat a III. melléklet ismerteti. Az egyértelmű hivatkozás érdekében ez a melléklet tartalmazza a III. mellékletben használt három számjegyű paraméterazonosítókat is.

2. Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában: A kapcsolódó segédberendezés-típus zárójelben szerepel.

1. "Forgattyús tengelyre szerelt ventilátor": olyan ventilátor, amely a forgattyús tengely meghosszabbításához csatlakozik, gyakran karima segítségével (motorhűtő ventilátor).

2. "Szíj- vagy erőátvitel-hajtású ventilátor": olyan ventilátor, amely olyan pozícióban van felszerelve, ahol további szíjra, feszítőrendszerre vagy erőátvitelre van szükség (motorhűtő ventilátor).

3. "Hidraulikus hajtású ventilátor": hidraulikaolaj hajtotta ventilátor, amely gyakran a motorról leválasztva, távolabb van beépítve. A hidraulikarendszerben alkalmazott szivattyú és szelepek hatással vannak a rendszer veszteségeire és hatásfokára (motorhűtő ventilátor).

4. "Elektromos hajtású ventilátor": villanymotor hajtotta ventilátor. A teljes energiaátalakítás hatékonysága figyelembe van véve, az akkumulátor lemerülését/töltését is beleértve (motorhűtő ventilátor).

5. "Elektronikusan vezérelt viszkokuplung": olyan tengelykapcsoló, amelyben a folyadékáramlás elektronikus irányítása egy sor érzékelőbemenet és szoftverlogika alapján történik (motorhűtő ventilátor).

6. "Bimetál vezérlésű viszkokuplung": olyan tengelykapcsoló, amelyben egy bimetál kapcsoló szolgál a hőmérséklet-változás mechanikai elmozdulássá történő átalakítására. A viszkokuplungot a létrejött mechanikai elmozdulás működteti (motorhűtő ventilátor).

7. "Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló": olyan mechanikai eszköz, amelynek működtetése csak egymástól elkülönülő lépésekben lehetséges (nem változtatható fokozatmentesen) (motorhűtő ventilátor).

8. "Be/ki tengelykapcsoló": olyan mechanikai eszköz, amely vagy teljes mértékben kapcsolt, vagy teljes mértékben oldott állapotban van (motorhűtő ventilátor).

9. "Változtatható lökettérfogatú szivattyú": olyan eszköz, amely a mechanikai energiát hidraulikafolyadék-energiává alakítja át. A szivattyú egy fordulata alatt átpumpált folyadék mennyisége a szivattyú működése során változtatható (motorhűtő ventilátor).

10. "Állandó lökettérfogatú szivattyú": olyan eszköz, amely a mechanikai energiát hidraulikafolyadék-energiává alakítja át. A szivattyú egy fordulata alatt átpumpált folyadék mennyisége a szivattyú működése során nem változtatható (motorhűtő ventilátor).

11. "Villanymotor-vezérlés": a ventilátor meghajtására használt villanymotor. Az elektromos gép az elektromos energiát mechanikai energiává alakítja át. A motorteljesítményt és a fordulatszámot a villanymotoroknál szokásos technológia szabályozza (motorhűtő ventilátor).

12. "Rögzített lökettérfogatú szivattyú (alapértelmezett technológia)": olyan szivattyú, amely belső korlátozás szabályozza az áramlási sebességet (kormányrendszer).

13. "Elektromos vezérlésű, rögzített lökettérfogatú szivattyú": olyan szivattyú, amelynél az áramlási sebességet elektromos vezérlés szabályozza (kormányrendszer).

14. "Kettős működésű dugattyús szivattyú": olyan, két (azonos vagy eltérő lökettérfogatú) kamrával rendelkező szivattyú, amely mechanikus belső korlátozással rendelkezik az áramlási sebességet illetően (kormányrendszer).

14a. "Elektromos vezérlésű, kettős működésű dugattyús szivattyú": olyan, két (azonos vagy eltérő lökettérfogatú) kamrával rendelkező szivattyú, amely vagy mindkét kamrát, vagy meghatározott feltételek mellett csak az egyiket használja. Az áramlási sebesség szabályozását egy szelep végzi elektromos úton (kormányrendszer).

15. "Mechanikai vezérlésű, változtatható lökettérfogatú szivattyú": olyan szivattyú, amelynél a lökettérfogat belső szabályozása mechanikai úton történik (belső nyomásmérő eszköz) (kormányrendszer).

16. "Elektromos vezérlésű, változtatható lökettérfogatú szivattyú": olyan szivattyú, amelynél a lökettérfogat szabályozása elektromos úton történik (kormányrendszer).

17. "Elektromos meghajtású szivattyú": folyamatos visszakeringetésű hidraulikai folyadékkal ellátott elektromos motor által meghajtott kormányrendszer (kormányrendszer).

17a. "Teljesen elektromos kormányberendezés": folyamatos visszakeringetésű hidraulikai folyadék nélküli elektromos motorral hajtott kormányrendszer (kormányrendszer).

18. -

19. "Kompresszor energiamegtakarítási rendszerrel" vagy "ESS": olyan kompresszor, amely a lefúvatás során (pl. a szívóoldal lezárásával) csökkenti az energiafogyasztást; az ESS-t a rendszer légnyomása szabályozza (pneumatikus rendszer).

20. "Kompresszor-(viszko)kuplung": olyan kikapcsolható kompresszor, amelynél a tengelykapcsolót a rendszer légnyomása szabályozza (nincs intelligens stratégia), kisebb veszteségek lépnek fel kikapcsolt állapotban a viszkokuplung miatt (pneumatikus rendszer).

21. "Mechanikai vezérlésű kompresszorkuplung": olyan kikapcsolható kompresszor, amelynél a tengelykapcsolót a rendszer légnyomása szabályozza (nincs intelligens stratégia) (pneumatikus rendszer).

22. "Levegőkezelő rendszer optimalizált regenerációval" vagy "AMS": olyan elektromos levegőfeldolgozó egység, amely kombinálja az optimalizált levegőregenerációt nyújtó, elektronikus vezérlésű szárítót és a ráfutási körülmények között preferált levegőszállítást (tengelykapcsolót vagy ESS-t igényel) (pneumatikus rendszer).

23. "Fénykibocsátó dióda" vagy "LED": félvezető eszközök, amelyek látható fényt bocsátanak ki, ha elektromos áram halad át rajtuk (elektromos rendszer).

24. -

25. "Teljesítményleadó" vagy "PTO": sebességváltón vagy motoron elhelyezkedő eszköz, amelyhez egy opcionális energiafogyasztó eszköz ("fogyasztó"), pl. hidraulikus szivattyú csatlakoztatható; a teljesítményleadó általában nem kötelező (PTO).

26. "Teljesítményleadó meghajtó mechanizmus": olyan erőátviteli eszköz, amely lehetővé teszi teljesítményleadó (PTO) felszerelését.

26a. "Bekapcsolt fogaskerék": olyan fogaskerék, amely a motor vagy a sebességváltó futótengelyeivel van összekapcsolva, miközben a PTO tengelykapcsoló (adott esetben) nyitott (PTO).

27. "Fogazott tengelykapcsoló": olyan (irányítható) tengelykapcsoló, amelyben a nyomatékot az összekapcsolódó fogak közötti normál erők továbbítják. A fogazott tengelykapcsoló lehet mind összekapcsolt, mind szétkapcsolt. Ez csak terhelésmentes körülmények között működik (pl. sebességváltáskor kézi sebességváltóban) (PTO).

28. "Szinkronizátor": egyfajta fogazott tengelykapcsoló, amelyben az összekapcsolandó forgó részek fordulatszámát súrlódó eszköz egyenlíti ki (PTO).

29. "Többtárcsás tengelykapcsoló": olyan tengelykapcsoló, amelynél több fékbetét helyezkedik el párhuzamosan, és mindegyik súrlódó párra azonos nyomási erő hat. A többtárcsás tengelykapcsolók kis méretűek, és terhelés alatt is bekapcsolhatók és kikapcsolhatók. Készülhetnek száraz vagy nedves kivitelben (PTO).

30. "Csúszógyűrű": sebességváltási elemként használatos fogaskerék, amely a sebességváltást úgy valósítja meg, hogy a tengelyen összekapcsolódik vagy szétválik a kapcsolódó fogaskerékkel (PTO).

31. "Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 2 lépés)": olyan mechanikai eszköz, amelynek működtetése csak két egymástól elkülönülő lépésben lehetséges, valamint kikapcsolt állapotban lehet (nem változtatható fokozatmentesen) (motorhűtő ventilátor).

32. "Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 3 lépés)": olyan mechanikai eszköz, amelynek működtetése csak három egymástól elkülönülő lépésben lehetséges, valamint kikapcsolt állapotban lehet (nem változtatható fokozatmentesen) (motorhűtő ventilátor).

33. "A kompresszor motorhoz viszonyított aránya": a motor fordulatszámának a légkompresszor fordulatszámához viszonyított aránya előremenetben csúszás nélkül (i = nin/nou) (pneumatikus rendszer).

34. "Mechanikus pneumatikusfelfüggesztés-vezérlés": olyan pneumatikus felfüggesztés-rendszer, amelyben a pneumatikus felfüggesztés vezérlőszelepeit elektronika és szoftver nélkül, mechanikusan működtetik (pneumatikus rendszer).

35. "Elektronikus pneumatikusfelfüggesztés-vezérlés": olyan pneumatikus felfüggesztés-rendszer, amelyben a pneumatikus felfüggesztés vezérlőszelepeinek elektronikus irányítása egy sor érzékelőbemenet és szoftverlogika alapján történik (pneumatikus rendszer).

36. "Pneumatikus SCR reagens adagolása": a reagensnek a kipufogórendszerbe való adagolására sűrített levegőt használnak (pneumatikus rendszer).

37. "Pneumatikus ajtóhajtás technológia": a jármű utasajtóit sűrített levegővel működtetik (pneumatikus rendszer).

38. "Elektromos ajtóhajtás technológia": a jármű utasajtóit elektromos motorral vagy elektrohidraulikus rendszerrel működtetik (pneumatikus rendszer).

39. "Vegyes ajtóhajtás technológia": a járműbe beépített "pneumatikus ajtóhajtás technológiát" és "elektromos ajtóhajtás technológiát" egyaránt jelenti (pneumatikus rendszer).

40. "Intelligens regeneráló rendszer": olyan pneumatikus rendszer, amelyben a regenerálólevegő-szükségletet a keletkezett szárított levegő mennyisége alapján optimalizálják (pneumatikus rendszer).

41. "Intelligens kompressziós rendszer": olyan pneumatikus rendszer, amelyben a levegőszállítást ráfutási körülmények között preferált levegőszállítással elektronikusan irányítják (pneumatikus rendszer).

42. "Belső lámpák": az utastérben található azon lámpák, amelyeket a 107. számú ENSZ-előírás ( *2 ) 3. melléklete 7.8. szakasza (mesterséges belső világítás) követelményeinek teljesítése érdekében szerelnek fel (elektromos rendszer).

43. "Nappali menetjelző lámpák": a 48. számú ENSZ-előírás ( *3 ) 2.7.25. szakasza szerinti "nappali menetjelző lámpa" (elektromos rendszer).

44. "Helyzetjelző lámpák": a 48. számú ENSZ-előírás 2.7.24. szakasza szerinti "oldalsó helyzetjelző lámpa" (elektromos rendszer).

45. "Féklámpa": a 48. számú ENSZ-előírás 2.7.12. szakasza szerinti "féklámpa" (elektromos rendszer).

46. "Fényszóró": a 48. számú ENSZ-előírás 2.7.10. szakasza szerinti "tompított fényszóró" és a 48. számú ENSZ-előírás 2.7.9. szakasza szerinti "távolsági (országúti) fényszóró" (elektromos rendszer).

47. "Generátor": olyan elektromos gép, amely a jármű belső égésű motorjának működése során az akkumulátor feltöltésére és az elektromos segédberendezés-rendszer villamosenergia-ellátására szolgál. A generátor nem járulhat hozzá a jármű meghajtásához (elektromos rendszer).

48. "Intelligens generátorrendszer": egy vagy több generátorból és egy vagy több dedikált újratölthető energiatároló rendszerből álló rendszer, amelyet ráfutási körülmények között preferált levegőszállítással elektronikusan irányítanak (elektromos rendszer).

49. "Fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszer" vagy HVAC-rendszer: olyan rendszer, amely képes aktívan fűteni és/vagy aktívan hűteni a levegőt, illetve kicserélni azt annak érdekében, hogy jobb levegőminőséget biztosítson az utastér és/vagy a vezetőtér számára (HVAC-rendszer).

50. "HVAC rendszerkonfiguráció": a HVAC-rendszer összetevőinek e melléklet 13. táblázata szerinti kombinációja (HVAC-rendszer).

51. "Az utastér hőkomfortrendszere": olyan rendszer, amely ventilátorokat használ a levegő járművön belüli keringtetésére, vagy friss levegőt fúj be a járműbe, és a légtömegáram legalább aktívan hűthető vagy fűthető. A levegőt a jármű tetejéről kell elosztani, kétszintes járművek esetében mindkét szinten. Nyitott tetejű kétszintes járművek esetében az alsó szinten (HVAC-rendszer).

52. "Az utastérhez tartozó hőszivattyúk száma": a járműbe beépített, az utastérbe táplált fülkei levegő vagy friss levegő felmelegítésére és/vagy lehűtésére szolgáló hőszivattyúk száma. Ha egy hőszivattyút az utastérhez és a vezetőtérhez is használnak, azt csak az utastérhez kell számítani (HVAC-rendszer). Ha különböző, fűtésre és hűtésre szolgáló hőszivattyúk vannak beépítve, a hőszivattyúk számát a két külön eset közül az alacsonyabb szám alapján kell meghatározni - azaz a hűtésre szolgáló hőszivattyúk számát és a fűtésre szolgáló hőszivattyúk számát külön kell figyelembe venni (pl. 2 hűtésre szolgáló hűtőszivattyú és 1 fűtésre szolgáló hőszivattyú esetében csak egy hőszivattyút kell figyelembe venni).

53. "A vezetőtér légkondicionáló rendszere": olyan, a járműbe beépített rendszer, amely le tudja hűteni a sofőrhöz vagy a vezetőtérbe táplált fülkei levegőt vagy friss levegőt (HVAC-rendszer).

54. "Az utastér légkondicionáló rendszere": olyan, a járműbe beépített rendszer, amely le tudja hűteni az utastérbe táplált fülkei levegőt vagy friss levegőt (HVAC-rendszer).

55. "Független hőszivattyú a vezetőtérhez": olyan, a járműbe beépített hőszivattyú, amelyet csak a vezetőtérhez használnak (HVAC-rendszer).

56. "2 fokozatú hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amelynek működtetése csak két lépésben lehetséges, nem változtatható fokozatmentesen (HVAC-rendszer).

57. "3 fokozatú hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amelynek működtetése csak három lépésben lehetséges, nem változtatható fokozatmentesen (HVAC-rendszer).

58. "4 fokozatú hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amelynek működtetése csak négy lépésben lehetséges, nem változtatható fokozatmentesen (HVAC-rendszer).

59. "Fokozatmentes hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amelynek működtetése fokozatmentesen változtatható, vagy amely esetében a légkondicionáló kompresszort fokozatmentesen változtatható fordulatszámú elektromotor hajtja (HVAC-rendszer).

60. "Kiegészítő fűtőberendezés teljesítménye": a 122. sz. ENSZ-előírás ( *4 ) 7. mellékletének 4. szakaszában meghatározott címkén feltüntetett teljesítmény (HVAC-rendszer).

61. "Kettős üvegezés": az utastér kettő, egymástól gázzal töltött tér vagy vákuum által elválasztott üveg ablaktáblából álló ablakai. Ha az utastéren belüli több ablaktípus található, a felület tekintetében meghatározó ablaktípust kell kiválasztani. A meghatározó ablaktípus értékelésekor a szélvédőt, a hátsó ablakot, a vezető oldali ablako(ka)t, az ajtókon belüli ablakokat, az első tengely feletti és előtti ablakokat (a példákat lásd az 1. ábrán), valamint a billenthető ablakokat nem kell figyelembe venni (HVAC-rendszer). 1. ábra A meghatározó ablaktípus megállapításakor figyelembe nem veendő ablakok

62. "Hőszivattyú": olyan 1-nél nagyobb teljesítménytényezőjű rendszer, amely egy körforgásos folyamatban hűtőközeget használ a hőenergiának a környezetből az utastérbe és/vagy a vezetőtérbe történő átadására, és/vagy hőenergiát ad át az ellenkező irányban (hűtési és/vagy fűtési funkció) (HVAC-rendszer).

63. "R744 hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amely R744 hűtőközeget használ munkaközegként (HVAC-rendszer).

64. "Nem R744 hőszivattyú": olyan hőszivattyú, amely az R744-től eltérő hűtőközeget használ. A működtetés lehetséges fokozatára (2 fokozatú, 3 fokozatú, 4 fokozatú, fokozatmentes) az 56-59. pont fogalommeghatározásait kell alkalmazni (HVAC-rendszer).

65. "Állítható hűtőközeg-termosztát": olyan hűtőközeg-termosztát, amelynek jellemzőit a hűtőközeg hőmérsékletén kívül legalább egy további bemenet befolyásolja, pl. a termosztát aktív elektromos fűtése (HVAC-rendszer).

66. "Állítható kiegészítő fűtőberendezés": tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés, amely kikapcsolt állapot mellett legalább 2 fűtőteljesítmény-szinttel rendelkezik, amely az autóbusz előírt fűtőrendszer-kapacitásától függően szabályozható (HVAC-rendszer).

67. "Motorvéggáz hőcserélője": olyan hőcserélő, amely a hűtőkör fűtésére a motor véggázának hőenergiáját használja fel (HVAC-rendszer).

68. "Különálló levegőelosztó csatornák": egy vagy több, hőkomfortrendszerhez csatlakoztatott levegőcsatorna, amelyek célja a kondicionált levegő egyenletes elosztása az utastérben. A levegőcsatornák tartalmazhatnak hangszórókat vagy a fűtő-, szellőző- és légkondicionáló rendszer vízellátását és elektromos kábelkötegeit. Ebben/ezekben a csatornában/csatornákban nem szabad sűrítettlevegő-tartályokat beszerelni. E modellparaméterrel a szimulációs eszköz figyelembe veszi a környezet vagy a csatornán belüli összetevők számára történő hőátadásból származó csökkentett veszteségeket. A 31., 33., 35., 37. és 39. járműcsoport 8., 9. és 10. konfigurációja esetében ezt a bemenetet "igaz" értékre kell beállítani, mivel ezek a konfigurációk csökkentett veszteségeket szenvednek el, tekintettel arra, hogy a hűtött levegőt közvetlenül a jármű belsejébe fújják, még levegőcsatorna nélkül is. A 32., 34., 36., 38. és 40. járműcsoport valamennyi HVAC-konfigurációja esetében ezt a paramétert "igaz" értékre kell állítani, mivel az a legkorszerűbb (HVAC-rendszer).

69. "Elektromos hajtású kompresszor": elektromos motorral hajtott kompresszor (pneumatikus rendszer).

70. "Elektromos vízmelegítő": olyan 1-nél kisebb teljesítménytényezőjű készülék, amely a jármű hűtőközegének fűtésére villamos energiát használ, és amelyet a jármű közúti üzemeltetése során aktívan használnak fűtési funkcióra (HVAC-rendszer).

71. "Elektromos légfűtő berendezés": az utastér és/vagy a vezetőtér levegőjének felmelegítésére villamos energiát használó, 1-nél kisebb teljesítménytényezőjű készülék (HVAC-rendszer).

72. "Egyéb fűtési technológia": minden olyan teljesen elektromos technológia, amelyet az utastér és/vagy a vezetőtér fűtésére használnak, és amelyek nem tartoznak a technológiák 62., 70. vagy 71. pont szerinti meghatározásai alá (HVAC-rendszer).

73. "Savas ólomakkumulátor - hagyományos": olyan savas ólomakkumulátor, amelyre a 74. vagy 75. pont fogalommeghatározásainak egyike sem vonatkozik (elektromos rendszer).

74. "Savas ólomakkumulátor - AGM" (felitatott üvegszálas): olyan savas ólomakkumulátor, amelyben elektrolitba áztatott üvegszálat használnak a negatív és a pozitív lemezek közötti szeparátorként (elektromos rendszer).

75. "Savas ólomakkumulátor - gél": olyan savas ólomakkumulátor, amelyben szilícium-dioxid zselésítőszert kevernek az elektrolitba (elektromos rendszer).

76. "Li-ion akkumulátor - nagyteljesítményű": olyan Li-ion akkumulátor, amelynél az [A] legnagyobb névleges áramerősség és az [Ah] névleges teljesítmény közötti számarány legalább 10 (elektromos rendszer).

77. "Li-ion akkumulátor - nagy energiájú": olyan Li-ion akkumulátor, ahol az [A] legnagyobb névleges áramerősség és az [Ah] névleges teljesítmény közötti számarány kisebb, mint 10 (elektromos rendszer).

78. "DC/DC-átalakítóval rendelkező kondenzátor": olyan (ultra) kondenzátoros villamosenergia-tároló egység, amely egy DC/DC egységgel kombinálva szabályozza a feszültségszintet, valamint a villamos fogyasztói panel hálózatához tartó és onnan jövő áramot (elektromos rendszer).

79. "Csuklós autóbusz": olyan nehéz autóbusz, amely nem teljes jármű, teljes jármű vagy befejezett jármű, és amely legalább két merev járműtestből áll, amelyeket egy csuklós rész kapcsol össze egymással. A járműtestek összekapcsolása és szétválasztása egymástól csak műhelyben lehetséges. Az ilyen típusú teljes vagy befejezett nehéz autóbuszok esetében a csuklós szakasznak lehetővé kell tennie az utasok szabad mozgását a merev szakaszok között.

3. A szimulációs eszközbe bevitt, a segédberendezésekkel kapcsolatos releváns információk leírása

3.1. Motorhűtő ventilátor

A motorhűtő ventilátor technológiájára vonatkozó információkat a ventilátormeghajtó és a ventilátorvezérlési technológia alkalmazható kombinációi alapján kell megadni, az alábbi 4. táblázatban leírtak szerint.

Ha egy (pl. forgattyústengelyre szerelt) ventilátormeghajtó csoporton belüli új technológia nem található meg a listában, akkor az "alapértelmezett ventilátormeghajtó csoport"-hoz rendelt technológiát kell megadni.

Ha egyetlen ventilátormeghajtó csoportban sem találnak új technológiát, az "általános alapértelmezett"-hez rendelt technológiát kell megadni.

4. táblázat

A motor hűtőventilátorának technológiái (P181)

Ventilátormeghajtási csoportVentilátorvezérlésKözepes és nehéz tehergépjárművekNehéz autóbuszok
Forgattyústengelyre szereltElektronikusan vezérelt viszkokuplungXX
Bimetál vezérlésű viszkokuplungX (DC)X
Léptetéses rendszerű tengelykapcsolóX
Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 2 lépés)X
Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 3 lépés)X
Be/ki tengelykapcsolóXX (DC, DO)
Szíj- vagy erőátvitel-hajtásúElektronikusan vezérelt viszkokuplungXX
Bimetál vezérlésű viszkokuplungX (DC)X
Léptetéses rendszerű tengelykapcsolóX
Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 2 lépés)X
Léptetéses rendszerű tengelykapcsoló (ki + 3 lépés)X
Be/ki tengelykapcsolóXX (DC)
Hidraulikus hajtásúVáltoztatható lökettérfogatú szivattyúXX
Állandó lökettérfogatú szivattyúX (DC, DO)X (DC)
Elektromos hajtásúElektromotor vezérléseX (DC)X (DC)
X: alkalmazandó, DC: alapértelmezett ventilátormeghajtó csoport, DO: általános alapértelmezett

3.2. Kormányrendszer

A kormányrendszer technológiáját a jármű minden egyes aktív kormányzott tengelyére vonatkozóan az 5. táblázat szerint kell biztosítani.

Ha egy (pl. forgattyústengelyre szerelt) kormányzástechnológiai csoporton belüli új technológia nem található meg a listában, akkor az "alapértelmezett kormányzástechnológiai csoport"-hoz rendelt technológiát kell megadni. Ha egyetlen kormányzástechnológiai csoportban sem találnak új technológiát, az "általános alapértelmezett"-hez rendelt technológiát kell megadni.

5. táblázat

Kormányrendszer-technológiák (P182)

kormányzástechnológiai csoportTechnológiaKözepes és nehéz tehergépjárművekNehéz autóbuszok
Mechanikusan hajtottRögzített lökettérfogatúX (DC, DO)X (DC, DO)
Elektromos vezérlésű, rögzített lökettérfogatú szivattyúXX
Kettős működésű dugattyús szivattyúXX
Elektronikus vezérlésű, kettős működésű dugattyús szivattyúXX
Mechanikai vezérlésű, változtatható lökettérfogatú szivattyúXX
Elektronikus vezérlésű, változtatható lökettérfogatú szivattyúXX
ElektromosElektromos meghajtású szivattyúX (DC)X (DC)
Teljesen elektromos kormányberendezésXX
X: alkalmazandó, DC: alapértelmezett kormányzástechnológiai csoport, DO: általános alapértelmezett

3.3. Elektromos rendszer

3.3.1. Közepes és nehéz tehergépjárművek

Az elektromos rendszer technológiáját a

6. táblázat szerint kell biztosítani.

Ha a járműben használt technológia nem szerepel a felsorolásban, akkor a "standard technológia" szerinti technológiát kell megadni a szimulációs eszközben.

6. táblázat

Közepes és nehéz tehergépjárművek elektromos rendszerének technológiái (P183)

Technológia
Standard technológia
Standard technológia – LED-es fényszórók

3.3.2. Nehéz autóbuszok

Az elektromos rendszer technológiáját a 7. táblázatnak megfelelően kell megadni.

7. táblázat

Nehéz autóbuszok elektromos rendszerének technológiái

Elektromosrendszer-csoportParaméterParaméterazonosítóA szimulációs eszköz bemeneteMagyarázatok
GenerátorGenerátor technológiájaP294hagyományos / intelligens / nincs generátora 2. pont 48. alpontja szerinti fogalommeghatározásoknak megfelelő rendszerek tüntethetők fel „intelligens”-ként;
a „nincs generátor” olyan hibrid elektromos járművek esetében alkalmazandó, amelyek elektromos segédberendezés-rendszere nem rendelkezik generátorral. Tisztán elektromos járművek esetében nincs szükség adatbevitelre.
Intelligens generátor – legnagyobb névleges áramerősségP295érték [A]-banLegnagyobb névleges áramerősség névleges fordulatszámon a gyártó címkézése vagy adatlapja szerint, vagy az ISO 8854:2012 szabvány szerint mérve
Bemeneti adatok intelligens generátoronként
Intelligens generátor – névleges feszültségP296érték [V]-banMegengedett értékek: „12”, „24”, „48”
Bemeneti adatok intelligens generátoronként
Akkumulátorok intelligens generátorrendszerekhezTechnológiaP297savas ólomakkumulátor – hagyományos / savas ólomakkumulátor – AGM / savas ólomakkumulátor – zselés / li-ion akkumulátor – nagyteljesítményű / li-ion akkumulátor – nagy energiájúBemeneti adatok intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
Ha egy akkumulátortechnológia nem található a listában, az „savas ólomakkumulátor – hagyományos” technológiát kell megadni bemenetként.
Névleges feszültségP298érték [V]-banMegengedett értékek: „12”, „24”, „48”
Bemeneti adatok intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
Ha az akkumulátorokat sorosan konfigurálják (pl. két 12 V-os egység egy 24V-os rendszerhez), az egyakkumulátoros egységek tényleges névleges feszültségét (12V ebben a példában) kell megadni.
Névleges teljesítményP299érték [Ah]-banteljesítmény Ah-ban, a gyártó címkézése vagy adatlapja szerint
Bemeneti adatok intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
Kondenzátorok intelligens generátorrendszerekhezTechnológiaP300DC/DC átalakítóvalBemeneti adatok intelligens generátorral töltött akkumulátoronként
Névleges kapacitásP301érték [F]-benKapacitás faradban (F), a gyártó címkézése vagy adatlapja szerint
Bemeneti adatok intelligens generátorral töltött kondenzátoronként
Névleges feszültségP302érték [V]-banNévleges üzemi feszültség, a gyártó címkézése vagy adatlapja szerint
Bemeneti adatok intelligens generátorral töltött kondenzátoronként
Kiegészítő villamosenergia-ellátásAz elektromos segédberendezések energiaellátása lehetséges a hibrid elektromos jármű újratölthető energiatároló rendszerébőlP303igaz / hamis„Igaz” értékre kell állítani, ha a jármű olyan szabályozott energiaátviteli rendszerrel van felszerelve, amely lehetővé teszi a villamos energia átvitelét a hibrid elektromos járművek hajtóenergia-tároló rendszeréből a villamos fogyasztói panel hálózatába.
Bemenet csak hibrid elektromos járművek esetében szükséges.
Belső lámpákLED-es belső lámpákP304igaz / hamisA paramétereket csak akkor lehet igazra állítani, ha a kategória valamennyi lámpája megfelel a 2. pont 42–46. alpontjában szereplő fogalommeghatározásoknak.
Külső lámpákLED-es nappali menetjelző lámpákP305igaz / hamis
LED-es helyzetjelző lámpákP306igaz / hamis
LED-es féklámpákP307igaz / hamis
LED-es fényszórókP308igaz / hamis

3.4. Pneumatikus rendszer

3.4.1. Túlnyomással működő pneumatikus rendszerek

3.4.1.1. Levegőellátás mérete

Túlnyomással működő pneumatikus rendszerek esetében a levegőellátás méretét a 8. táblázat szerint kell megadni.

8. táblázat

Túlnyomással működő pneumatikus rendszerek - a levegőellátás mérete

Levegőellátás méreteKözepes és nehéz tehergépjárművek (a P184 része)Nehéz autóbuszok (P309)
Kis lökettérforgat ≤ 250 cm3; 1 henger/2 hengerXX
Közepes 250 cm3 < lökettérfogat ≤ 500 cm3; 1 henger/2 henger egyfokozatúXX
Közepes 250cm3 < lökettérfogat ≤ 500 cm3; 1 henger/2 henger kétfokozatúXX
Nagy lökettérforgat > 500 cm3; 1 henger/2 henger egyfokozatú/kétfokozatúX, DO
Nagy lökettérforgat > 500 cm3; egyfokozatúX, DO
Nagy lökettérforgat > 500 cm3; kétfokozatúX

A kétfokozatú kompresszorok esetében az első fokozat lökettérfogatát kell a kompresszorrendszer méretének leírásánál használni. Nem dugattyús kompresszorok esetében az "általános alapértelmezett" (DO) technológiát kell feltüntetni.

Elektromos kompresszorral ellátott nehéz autóbuszok esetében a levegőellátás méretének bemeneti adataként a "nem alkalmazható" értéket kell megadni, mivel ezt a paramétert a szimulációs eszköz nem veszi figyelembe.

3.4.1.2. Tüzelőanyag-megtakarító technológiák

A tüzelőanyag-megtakarító technológiákat a közepes és nehéz tehergépjárművek esetében a 9. táblázatban, a nehéz autóbuszok esetében a 10. táblázatban felsorolt kombinációknak megfelelően kell megadni.

9. táblázat

Túlnyomásos pneumatikus rendszerek - üzemanyag-megtakarító technológiák nehéz tehergépjárművekhez, közepes tehergépjárművekhez (a P184 része)

Kombináció számaKompresszormeghajtásKompresszorkuplungKompresszor energiamegtakarítási rendszerrel (ESS)Levegőkezelő rendszer optimalizált regenerációval (AMS)
1mechanikusnemnemnem
2mechanikusnemigennem
3mechanikusviszkonemnem
4mechanikusmechanikusnemnem
5mechanikusnemigenigen
6mechanikusviszkonemigen
7mechanikusmechanikusnemigen
8elektromosnemnemnem
9elektromosnemnemigen

10. táblázat

Túlnyomásos pneumatikus rendszerek - üzemanyag-megtakarító technológiák nehéz autóbuszokhoz

Kombináció számaKompresszormeghajtás (P310)Kompresszorkuplung (P311)Intelligens regeneráló rendszer (P312)Intelligens sűrítési rendszer (P313)
1mechanikusnemnemnem
2mechanikusnemigennem
3mechanikusnemnemigen
4mechanikusnemigenigen
5mechanikusviszkonemnem
6mechanikusviszkoigennem
7mechanikusviszkonemigen
8mechanikusviszkoigenigen
9mechanikusmechanikusnemnem
10mechanikusmechanikusigennem
11mechanikusmechanikusnemigen
12mechanikusmechanikusigenigen
13elektromosnemnemnem
14elektromosnemigennem

3.4.1.3. A nehéz autóbuszok pneumatikus rendszerének további jellemzői

Nehéz autóbuszok esetében a pneumatikus rendszer további jellemzőire vonatkozó információkat a 11. táblázatnak megfelelően kell megadni.

11. táblázat

A nehéz autóbuszok pneumatikus rendszerének további jellemzői

ParaméterParaméterazonosítóA szimulációs eszköz bemeneteMagyarázatok
A kompresszor motorhoz viszonyított arányaP314érték [-]-benArány = kompresszor fordulatszáma / motorfordulatszám. Csak mechanikusan hajtott kompresszor esetében alkalmazható
A bejárat magassága nem süllyesztett helyzetbenP290érték [mm]-benA III. melléklet 2. pontjának 10. alpontjában szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban.
Ezt az értéket a jármű pneumatikusfelfüggesztés-vezérlése paramétereinek megadásához használt járműbeállítási ábrákkal kell dokumentálni. Az értéknek azt az állapotot kell feltüntetnie, amelyet az ügyfélnek normál menetmagasságként szállítottak. Ez a paraméter csak a nehéz autóbuszokra vonatkozik.
Pneumatikusfelfüggesztés-vezérlésP315mechanikus/elektronikus
Pneumatikus SCR reagens adagolásaP316igaz / hamisLásd a 2. pont 36. alpontját
Ajtóhajtás technológiaP291pneumatikus/vegyes/elektromos

3.4.2. Vákuummal működő pneumatikus rendszerek

A vákuummal (relatív negatív nyomással) működő pneumatikus rendszerrel rendelkező járművek esetében a szimulációs eszköz bemeneti adataként vagy a "Vacuum pump" vagy a "Vacuum pump + elec. driven" értéket kell megadni (P184). Ez a paraméter nem vonatkozik a nehéz autóbuszokra.

3.5. HVAC rendszer

3.5.1. HVAC rendszer közepes és nehéz tehergépjárművek esetében

A HVAC rendszer technológiáját a 12. táblázatnak megfelelően kell megadni.

12. táblázat

Közepes és nehéz tehergépjárművek HVAC rendszerének technológiái (P185)

Technológia
Nincs (a vezetőtér nem rendelkezik légkondicionáló rendszerrel)
Alapértelmezett

3.5.2. Nehéz autóbuszok HVAC rendszere

A HVAC rendszer konfigurációját a 13. táblázatban szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően kell megadni. A különböző konfigurációkat a 2. ábra ábrázolja.

13. táblázat

Nehéz autóbuszok HVAC rendszerének konfigurációja (P317)

HVAC rendszer konfigurációjaAz utastér hőkomfortrendszereAz utastér hőszivattyúinak száma a 2. pont 52. alpontjának megfelelőenAz utastér hőszivattyúja/hőszivattyúi által ellátott vezetőtérFüggetlen hőszivattyú(k) a vezetőtérhez
MerevCsuklós
1Nem00NemNem
2Nem00NemIgen
3Igen00NemNem
4Igen00NemIgen
5Igen1