Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

T/4922. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról

2011. évi CXCVII. törvény

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik."

2. §

(1) A Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

" c) hitelező:

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontja után: akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a g) pont szerinti függő követeléseket is), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;"

(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:)

" g) függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan."

3. §

A Cstv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:

a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,

b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmérfyek és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint -levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,

f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésétől vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjától levont, de még be nem fizetett közteher,

g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,

h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta."

4. §

A Cstv. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni)

"a) a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,"

5. §

(1) A Cstv. 5/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés szerinti feltételeket vállalják."

(2) A Cstv. 5/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt."

(3) A Cstv. 5/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, melynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat."

6. §

(1) A Cstv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni."

(2) A Cstv. 6. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti illetékességi szabály érvényesül akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át, azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyújt be csődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetékes bíróság függeszti fel a 9. § (3a) bekezdés szerint az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárást, amennyiben a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hozott elsőfokú végzést.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti bíróságok elektronikus úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet és milyen időpontban nyújtott be náluk csődeljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen, milyen időpontban kezdeményeztek előttük felszámolási eljárást."

(3) A Cstv. 6. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az Országos Bírói Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróságok és az ügyészségek elektronikus úton férhetnek hozzá, a folyamatban lévő eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg."

(4) A Cstv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy

a) a csődeljárásban

aa) felfüggesztésnek nincs helye,

ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,

b) a felszámolási eljárásban

ba) nincs helye félbeszakadásnak,

bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak,

bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye, bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye."

7. §

A Cstv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § (1) A felszámolási eljárás - a 21/B. §-ban és a 22. § (1) bekezdés c)-d) pontban foglaltak kivételével - nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van.

(2) A megindult felszámolási eljárást - ideértve a 27. § (2) bekezdés e) pont alapján elrendelt felszámolást is - a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság -zár alá vétel elrendelése mellett - engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

(4) A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezetője és a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez, ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8. § (2) bekezdés j) pontja szerinti adatlapot, ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46. § (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget mellékelni kell.

(5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetve folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését, továbbá ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak vagy bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, a végrehajtás befejezését követően kerülhet sor.

(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a zár alá vételt elrendelő, azt követően a büntetőügyben eljáró bíróság hozzájárulása szükséges. Ez esetben a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthető olyan összeg alatt, amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell befizetni."

8. §

A Cstv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező."

9. §

A Cstv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

(2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,

c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,

d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,

f) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,

g) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,

h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,

i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,

b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,

c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.

(4) Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.

(5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest."

10. §

(1) A Cstv. 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről."

(2) A Cstv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti."

(3) A Cstv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti."

(4) A Cstv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni."

(5) A Cstv. 9. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A bíróság megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-h) pontja szerinti okból hivatalból el kellett volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.

(10) A bíróság az adóst 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból."

11. §

(1) A Cstv. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)

"e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában,"

(2) A Cstv. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)

"f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,"

(3) A Cstv. 10. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)

"g) utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire."

(4) A Cstv. 10. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.

(5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja."

12. §

(1) A Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék)

" a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek, (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint"

(kifizetése alól nem mentesít.)

(2) A Cstv. 11. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék)

"d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek"

(kifizetése alól nem mentesít.)

(3) A Cstv. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési haladék időtartama alatt)

"c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,"

(4) A Cstv. 11. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési haladék időtartama alatt)

"g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is,

h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait."

(5) A Cstv. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik."

(6) A Cstv. 11. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatozik.

(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.

(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."

13. §

(1) A Cstv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel."

(2) A Cstv. 12. § (2) bekezdés b) pont bevezető szövege és ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:)

"b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések, ezen belül külön-külön ba) az elismert vagy nem vitatott követelések,"

(3) A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig - amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak, az adós mint kötelezett által nyújtott óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, továbbá, amely érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták."

(4) A Cstv. 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. A követelés nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést [Pp. 195. §], ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.

(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki."

(5) A Cstv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak és a vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésének figyelembe vételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja."

14. §

A Cstv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni."

15. §

A Cstv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés-történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellenes cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt - ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével -köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban bejelenteni.

(2) A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről beszámolni."

16. §

(1) A Cstv. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vagyonfelügyelői tisztség)

" b) a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével"

(szűnik meg.)

(2) A Cstv. 16. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 forint,

b) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 001 forint 1, 25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 001 forint 0, 75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá. A bíróság a (3)-(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket is megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével."

17. §

(1) A Cstv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg."

(2) A Cstv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,

b) a csődeljárás kezdő időpontját,

c) a tárgyalás helyét és idejét,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg."

18. §

(1) A Cstv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint - választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek. "

(2) A Cstv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 2l/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről."

(3) A Cstv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg. Töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt."

(4) A Cstv. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzétételre még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel."

19. §

A Cstv. 19. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az egyezség megkötésénél az adós és a hitelezők a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kötelesek szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre."

20. §

A Cstv. 20. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)- bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben."

21. §

(1) A Cstv. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen)

"d) valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik."

(2) A Cstv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő, akkor az említett is - ellenjegyzi. A vagyonfelügyelőnek jeleznie kell az egyezségi tárgyaláson és a bíróságnak, ha a 19. § (la) bekezdés szerinti követelményekkel ellentétes vagy olyan egyezség megkötésére kerülne sor, amelynél az adós és egyes hitelezők más hitelezők kárára történő összejátszását tapasztalja."

22. §

(1) A Cstv. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja."

(2) A Cstv. 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye."

(3) A Cstv. 21/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik."

23. §

A Cstv. 21/B. és 21/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles, ennek megfizetésére a bíróság az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosát (egyéni cég esetén a tagot, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozást) kezesként kötelezi.

21/C. § (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben az egyezség megkötésében több mint 100 hitelező vett részt. Ebben az esetben a végzés rendelkező részét kell a Cégközlöny két egymást követő számában közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető.

(2) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 5 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a "cs. a." toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni."

24. §

(1) A Cstv. 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén)

"c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte"

(folytatható le.)

(2) A Cstv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelező.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a csődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolási eljárást, kényszer-törlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti megyei bíróság illetékes."

25. §

(1) A Cstv. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

(2) A Cstv. 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

(3) A Cstv. 24/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bemutatni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását, és azt, hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése."

(4) A Cstv. 24/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtételére."

(5) A Cstv. 24/A. § (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak."

26. §

A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)

"f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket."

27. §

(1) A Cstv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A fizetési haladék az ezt engedélyező bírósági határozat meghozatalának napján kezdődik. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki."

(2) A Cstv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni, a felszámolás kezdő időpontjáig."

(3) A Cstv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős végzés meghozataláig van helye. A 27. § (2) bekezdés a) és d) pontja esetében a szünetelés iránti kérelemhez csatolni kell az adós közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát is."

28. §

(1) A Cstv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 45 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §)."

(2) A Cstv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására."

(3) A Cstv. 27. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be.

(2b) A (2) bekezdés a)-b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.

(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét, és a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését."

(4) A Cstv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azokat a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldemény átvétele esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, más könyvelt küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki."

(5) A Cstv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha

a) okirattal bizonyítja, hogy követelése a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, de csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy

b) közokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást."

29. §

(1) A Cstv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. A felszámoló kirendeléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni azt a tényt, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót rendeli ki, és meg kell jelölni az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót is azzal, hogy a bíróságnak részletesen indokolnia kell az eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen, hogy az általa kirendelt felszámoló rendelkezik az adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel és megfelelő kapacitással. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak."

(2) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

"ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés),"

(3) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bh)-bi) alponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

" bh) aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el, bi) akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartást vezető szervnek."

(4) A Cstv. 27/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett működési területével. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni."

(5) A Cstv. 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak. Nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámolók névjegyzékéből, a 27. § (2) bekezdés e) pontja alapján elrendelt felszámolási eljárásban azonban már nem rendelhető ki felszámolónak az a vagyonfelügyelő, aki időközben a pályázati eljárást követően kikerült a felszámolók névjegyzékéből. Az így eljáró felszámoló feletti hatósági ellenőrzést továbbra is a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi."

(6) A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kirendel. A felszámoló felmentését erre az okra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót rendel ki. A bíróság a felszámoló ezen okokból történő felmentéséről elektronikus úton adatot szolgáltat a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek."

(7) A Cstv. 27/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el."

(8) A Cstv. 27/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A felszámoló a (13) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben sem vonhat be

a) olyan személyt, aki a tagjának, vezető tisztségviselőjének, az említettek közeli hozzátartozójának közeli hozzátartozója,

b) olyan szervezetet, amelyben az adós, az adós tagja, vezető tisztségviselője, a felszámoló, annak tagja, az említettek közeli hozzátartozója kizárólagos vagy többségi tulajdonos."

30. §

A Cstv. 27/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja."

31. §

(1) A Cstv. 27/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkezik. A szakirányú szakképzettség tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezető szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be. Egy szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztatható."

(2) A Cstv. 27/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)

"b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal, megfelel a kormányrendelet szerinti szervezeti formának és részletes feltételeknek,"

(3) A Cstv. 27/C. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)

"fi írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról, feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, vagyonfelügyelőként, vagy végelszámolóként, pénzügyi gondnokként kirendelték, a kirendelés kezdetének és megszűnésének dátumával együtt,

g) igazolja, hogy a gazdasági társaság legalább két-két felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyt, továbbá közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat. Az említettek közül - a könyvvizsgálót kivéve - legalább egy-egy főnek munkaviszonyban kell állnia a gazdasági társasággal."

(4) A Cstv. 27/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés g) pontja szerinti személyek esetében a 27/B. § (9) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány eredeti példányával kell igazolni, hogy velük szemben nem áll fenn a 27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény."

(5) A Cstv. 27/C. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:)

" c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja vagy a felszámolói tevékenység pártatlan végzését veszélyezteti."

(6) A Cstv. 27/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3 a) A felszámoló ellenőrzi, hogy a felszámolóbiztos nem esik-e kizáró okok alá, nem folytat-e az e törvényben foglalt tilalom alá eső tevékenységet."

(7) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:)

" a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, működési területét,"

(8) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:)

"e) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik,

f) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók nevét, lakcímét,"

(9) A Cstv. 27/C. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírságot szab ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott, megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, ismétlődő kötelezettségszegés esetén pedig törölheti a nyilvántartásból.

(6) A felszámolók és vagyonfelügyelők kirendelésére és felmentésére vonatkozó adatok a Cégközlöny honlapján keresőprogram segítségével is megismerhetők."

32. §

(1) A Cstv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

" b) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, azon gazdálkodó szervezetek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik, ha pedig az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és adószámát is fel kell tüntetni;"

(2) A Cstv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelező a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon követelését jelentheti be, amely nem térült meg."

(3) A Cstv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévesen címzett átutalás került. Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik."

33. §

A Cstv. 29. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti)

" i) az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat."

34. §

(1) A Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

" b) a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,"

(2) A Cstv. 31. § (1) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)

"h) a felszámolás elrendeléséről értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót,

i) a tevékenységet lezáró mérleg készítésekor a gazdálkodó szervezet iratanyaga selejtezéséhez, jogszabályban meghatározott határideig történő őrzéséhez, továbbá a felszámoló díjának megfizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, és azt a pénzforgalmi számlájára befizetve elkülöníteni."

(3) A Cstv. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni."

35. §

A Cstv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabó és a költségek megtérítésére vonatkozó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból."

36. §

A Cstv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(2) A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A keresetlevelet és a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a pénzügyi biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(3) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

(4) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelezők közötti felosztásáról a felszámolási eljárás jogerős lezárása után, a marasztalásra irányuló per jogerős lezárásakor kell rendelkezni, a hitelezők pernyertessége esetén. A felosztás a hitelezők között a felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik.

(6) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. §], hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap."

37. §

A Cstv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet."

38. §

A Cstv. 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.

(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelezői képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolási eljárás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ebben az esetben a hitelezői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóban jeleznie kell."

39. §

(1) A Cstv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,

c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása."

(2) A Cstv. 40. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is."

40. §

A Cstv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eddigi és várható követelésekről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is."

41. §

(1) A Cstv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a rájuk irányadó csoportban szavaznak. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség)."

(2) A Cstv. 44. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell.

(1b) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.

(1c) A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli."

42. §

A Cstv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye."

43. §

(1) A Cstv. 45/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell)

" b) a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós tartozásainak (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeinek megfizetése megtörtént, a felszámoló díjának fedezete rendelkezésre áll,"

(2) A Cstv. 45/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az erről szóló jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 200 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság - a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével - ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja."

44. §

(1) A Cstv. 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 100 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. Ha a választmány a felszámoló megkeresésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tevékenység folytatásához hozzájárult. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a hitelezők hitelezői képviselőt választanak.

(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül."

(2) A Cstv. 46. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Közokiratba foglalt követelést nem lehet vitathatónak minősíteni, kivéve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént."

45. §

A Cstv. 49. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét előlegezni köteles. A bíróság a kérelemről 8 napon belül dönt. A szakértő díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakértő kirendelésének kezdeményezésével összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet, ide nem értve, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt."

46. §

A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. Ezt követően - legkésőbb az eredménytelen pályázati felhívás közzétételétől számított 3 hónapon belül - új pályázatot írhat ki. Ha több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) ajánlat érkezik, a felszámoló köteles haladéktalanul a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. Az addig megtett pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot lehet tenni. Az ártárgyaláson önhibájából részt nem vevő, vagy visszalépő pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti. "

47. §

A Cstv. 49/B. § (1) bekezdés ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti e)ingatlan árverése esetén)

"ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét, időtartamát,"

48. §

A Cstv. 49/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális örökségvédelmi hatóságot mindenki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.

(2) Ha az adós vagyonában olyan új építésű lakóingatlan van, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti meg.

(3) A jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról."

49. §

A Cstv. a következő 49/E-49/G. §-sal egészül ki:

"49/E. § (1) Kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49 -49/.C. §-tól - az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben - eltérő és részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.

(2) Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni. Ha az elektronikus árverésen több, közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) érvényes ajánlat érkezik, a felszámolóbiztos ezek között az elektronikus árverésre egy újabb licitálást (elektronikus árverés újabb fordulója) hirdet. Az addig megtett ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb összegű ajánlatot lehet tenni az árverés lezárásáig.

(3) Az elektronikus pályázaton közjegyző közreműködése kötelező. A pályázat értékeléséről készített jegyzőkönyvet is fel kell tölteni a számítógépes rendszerbe.

(4) Az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektronikus értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.

(5) Az informatikai rendszernek 5 évig meg kell őriznie az értékesítésekre vonatkozó adatokat.

49/F. § A felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.

49/G. § (1) A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek-e a 49. § (3) bekezdés szerinti kizáró okok alá. A személyazonosság ellenőrzése és árhatósági nyilvántartási adatokkal való egyezőség megállapítása érdekében a felszámolóbiztos megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. A megkeresés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát el. A nyilvántartást vezető hatóság a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja, amennyiben a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni azt az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő adatainak ellenőrzését végzi.

(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.

(3) Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet, amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni."

50. §

A Cstv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közbenső mérleget, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása, illetve hitelezői képviselő választása esetén az említetteknek is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők véleményét - hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő esetén az említettek véleményét is - csatolva. A közbenső mérleget a felszámolónak meg kell küldenie az állami és önkormányzati adóhatóságnak is."

51. §

(1) A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be."

(2) A Cstv. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a kifogás a felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót. A bíróság a megalapozott kifogás tárgyában hozott jogerős végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek is."

(3) A Cstv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót rendel ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. A bíróság a jogerős végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek."

52. §

A Cstv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak."

53. §

(1) A Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

"e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak, társasházi közös költség,"

(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolási költségek a következők:)

"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is -, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési kötelezettség is (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a termőföldvédelmi követelmények betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a tartozásait, adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;"

54. §

A Cstv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Ha a felosztható vagyon mértéke több mint 2 000 000 000 forint, akkor a felszámolói díjat a bíróság ennél alacsonyabb mértékben, a felszámoló által elvégzett tevékenység és munkateher figyelembe vételével állapítja meg. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani."

55. §

A Cstv. 60. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve."

56. §

(1) A Cstv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 94. §-át kell alkalmazni."

(2) A Cstv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek."

57. §

A Cstv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek, és állami tulajdonban vannak, valamint a Ptk. 120. §-a szerinti esetekben."

58. §

A Cstv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni."

59. §

A Cstv. 63/A. § a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/A. § Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el. A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. A keresetet a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani."

60. §

(1) A Cstv. 63/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogást benyújtó a közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet."

(2) A Cstv. 63/B. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt.

(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.

(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére kifizetésre kerülő díj megtérítésére, továbbá (ha erre irányuló kérelmet terjesztett elő) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező által megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. A Gazdasági Hivatal az eljárást kezdeményező fél részére utalja át a befizetett összegből a (6) bekezdés szerint a hitelezőt megillető hányadot. A végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának, (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett mértékű részesedéssel rendelkeztek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból. Amennyiben a vezető tisztségviselő bizonyítja, hogy minden tőle telhető intézkedést megtett a legfőbb szerv intézkedéseinek kezdeményezése érdekében, a díj megtérítésére az említett tagot, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozást kell kötelezni."

(3) A Cstv. 63/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A felszámolói díj (6) bekezdés szerinti megtérítését a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető hányadot az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést és azon hitelezőket megillető összeg, amelyek követeléseinek behajtására jogszabály alapján az állami adóhatóság jogosult, adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be."

61. §

A Cstv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, ide nem értve a pénzügyi szervezeteknél kirendelés alapján végzett felügyeleti biztosi tevékenységet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását, továbbá a kockázati tőkealap megszüntetését."

62. §

A Cstv. 65. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,)

"a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel-és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető,"

63. §

A Cstv. 67. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes, az állami felszámoló az értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt kiadó hatóság bevonásával alakítja ki oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyona működő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja."

64. §

A Cstv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényen alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet."

65. §

A Cstv. a következő 83/A- 83/C. §-sal egészül ki:

"83/A. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdés szerinti kivételekkel - a hatálybalépést követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - felszámolási eljárást követően -jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a 83/C. § (1) vagy (5) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(3) A Módtv.-vel beiktatott 19. § (la) bekezdést, a Módtv.-vel módosított 21. § (1) bekezdés d) pontot, 21. § (2) bekezdést, 21/A-21/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő csődeljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyalások megkezdésére.

(4) A Módtv.-vel módosított 31. §-t, 33/A. §-t, 40. §-t, 63. § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B. § (6)-(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.

(5) A Módtv.-vel módosított 49/A. § (4) bekezdést, 49/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése.

(6) A Módtv.-vel módosított 53. § (2) bekezdést a folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ott meghatározott intézkedések határideje még nem járt le.

(7) A Módtv.-vel módosított 66. § (5) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(8) A Módtv.-vel beiktatott 83/B. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor határozathozatalra.

(9) A (2) bekezdést és a 83/C. §-t a Módtv. hatálybalépését megelőzően befejezett felszámolási eljárással érintett vagyontárgyra is alkalmazni kell.

83/B. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdésében említett 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti felsőfokú végzettség tekintetében a felszámolók névjegyzékét vezető szerv szakhatósági állásfoglalást szerezhet be. Az ilyen végzettséggel rendelkező személyek 2012. június l-jétől legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók.

83/C. § (1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)-(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató fővárosi, megyei bíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

(2) A nemperes eljárásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

(4) Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhetők be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy az (1) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával -jelentheti be a bíróságnál.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs."

66. §

(1) A Cstv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"84/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a felszámolási eljárás számviteli feladatait,

b) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

c) a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a biztosítékoknak a körét, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell."

(2) A Cstv. 84/A. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a felszámolói névjegyzéket vezető szervet, továbbá a felszámolói szakképesítést adó szakirányú szakképzettség és a 83/B. §-ban említett felsőfokú végzettség tekintetében állásfoglalásra jogosult szakhatóságot."

(3) A Cstv. 84/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer létrehozásának, működtetésének, bevezetésének a 49/E-49/G. §-ban meghatározott részletes szabályait megállapítsa."

(4) A Cstv. 85. § (5) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"c) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, az elektronikus rendszer működésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének szabályait."

(5) A Cstv. 85. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"d) a Cégközlöny honlapján közzétételre kerülő végzések kivonatának kötelező tartalmi elemeit."

67. §

A Cstv.

1. 7. § (5) bekezdésében az "(1) és (4) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés szerinti" szöveg,

2. 9. § (4) bekezdésében a "de legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől" szövegrész helyébe a "de legkésőbb a kérelem beérkezésétől" szöveg,

3. 10. § (1) bekezdésében a "külön fellebbezésnek" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek" szöveg,

4. 13. § (1) bekezdésében a "kijelölésére, a kijelölés visszautasítására" szövegrész helyébe a "kirendelésére, a kirendelés visszautasítására" szöveg,

5. 13. § (2) bekezdésében az "adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja" szövegrész helyébe az "adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja," szöveg,

6. 13. § (3) bekezdés e) pontjában a "kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat" szövegrész helyébe a "kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására irányuló eljárásokat" szöveg,

7. 15. § (3) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében a "hitelezői választmány" szövegrész helyébe a "hitelezői választmány, hitelezői képviselő" szöveg,

8. 16. § (2) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében a "hitelezői választmánynak" szövegrész helyébe a "hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek" szöveg,

9. 18. § (8) bekezdésében a "szavazatok többségét" szövegrész helyébe az "igenlő szavazatok többségét" szöveg,

10. 18. § (8) bekezdésében a "180 napig" szövegrész helyébe a "240 napig" szöveg,

11. 18. § (12) bekezdésében a "fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi kérelemnek" szövegrész helyébe a "fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett végzésnek" szöveg,

12. 18. § (14) bekezdésében a "(12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet" szövegrész helyébe a "(12) bekezdés szerinti végzést" szöveg,

13. 19. § (1) bekezdésében a "egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját" szövegrész helyébe az "egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját" szöveg,

14. 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "érdemi vizsgálat nélkül elutasítja," szövegrész helyébe az "érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja," szöveg,

15. 27/B. § (8) bekezdésében e törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkező" szövegrész helyébe az "a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező" szöveg,

16. 28. § (1) bekezdésében a "végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét" szövegrész helyébe a "végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét" szöveg,

17. 28. § (2) bekezdés J) pontjában, 49/D. § (1) és (7) bekezdésében és 60. § (6) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés" szöveg,

18. 38. § (4) bekezdésében a "felszámoló által megküldött"szövegrész helyébe a "felszámoló megkeresésére az" szöveg,

19. 39. § (4) bekezdésében a "pénzügyi helyzetének" szövegrész helyébe a "pénzügyi helyzetének (bevételének, költségeinek)" szöveg,

20. 38. § (3) bekezdésében a "felszámolás kezdő időpontja után" szövegrész helyébe a "felszámolás kezdő időpontjától" szöveg,

21. 40. § (5) bekezdésében a "hitelezői választmányt" szövegrész helyébe a "hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt" szöveg,

22. 44. § (2) bekezdésében az "egyezségkötés napjával" szövegrész helyébe az "egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával" szöveg,

23. 45/A. § (1) bekezdésében az "[ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is]" szövegrész helyébe az "[ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azóta meg nem térült követeléseket is]" szöveg,

24. 46. § (5) bekezdés b) pontjában a "3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett függő követeléseket" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, bejelentett függő követeléseket" szöveg,

25. 46. § (7) bekezdésében a "követelése 1%-át" szövegrész helyébe a "követelése tőkeösszegének 1%-át" szöveg,

26. 48. § (3) bekezdésében a "mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról," szövegrész helyébe a "mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításáról," szöveg,

27. 48. § (5) bekezdésében a "környezet-, természet- és műemlékvédelmi" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi, természetvédelmi, termőföldvédelmi és műemlékvédelmi" szöveg,

28. 49/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját" szövegrész helyébe az "ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot" szöveg,

29. 49/D. § (1) bekezdésében a "zálogjoggal biztosított követelés" szövegrész helyébe a "zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek)" szöveg,

30. 49/D. § (2) bekezdésében a "zálogjoggal biztosított követelések" szövegrész helyébe a "zálogjoggal biztosított követelések (tőke, szerződéses kamat, költségek)" szöveg,

31. 49/D. § (2) bekezdésében a "díjból 4% illeti meg" szövegrész helyébe a "díjból 3% illeti meg" szöveg,

32. 50. § (2) bekezdésében a "felszámolás kezdetétől" szövegrész helyébe a "felszámolás kezdő időpontjától" szöveg,

33. 54. §-ában a "vagyonával [4. § (2) bekezdés]" szövegrész helyébe a "vagyonával [4. § (1) bekezdés]" szöveg,

34. 56. § (4) bekezdésében az "egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve" szövegrész helyébe az "egyszerűsített felszámolás esetét (63/B. §) is ideértve" szöveg,

35. 57. § (2) bekezdés e) pontjában a "bírósági eljárás során" szövegrész helyébe a "bírósági és hatósági eljárások során" szöveg,

36. 57. § (6) bekezdésében a "társadalombiztosítási tartozásokat" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások" szöveg,

37. 58. § (5) bekezdésében a "bíróság ezt követően 15 munkanapos jogvesztő határidővel felhívja" szövegrész helyébe a "bíróság ezt követően 30 munkanapos jogvesztő határidővel felhívja" szöveg,

38. 58. § (5) bekezdésében az " 57. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők között" szövegrész helyébe az " 57. § és a 61. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők és az adós tulajdonosai között" szöveg,

39. 59. § (4) bekezdésében a "nincs meg a szükséges pénzösszeg" szövegrész helyébe a "nincs meg a szükséges pénzösszeg, vagy ha a felszámoló a díjkiegészítési számlára esedékes befizetési kötelezettségének nem tett eleget" szöveg,

40. 61. § (4) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságokról szóló törvényben" szöveg,

41. 65. § (2) bekezdés a) pontjában a "[10. § (3) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[10. § (1) bekezdés]" szöveg,

42. IV. fejezetének címében, 65. § (1) és (3) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében, 68. § (1)-(2) bekezdésében és 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt" szövegrész helyébe a "stratégiailag kiemelt" szöveg,

43. 68. § (1) bekezdésében a "nemzetközi vagy országos jelentőségű közszolgáltatást" szövegrész helyébe a "nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást" szöveg,

44. 80. § (1) bekezdésében a "központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat" szövegrész helyébe az "államot, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat" szöveg,

45. 80. § (1) bekezdésében a "helyi önkormányzatot megillető" szövegrész helyébe a "helyi és kisebbségi önkormányzatot, önkormányzati társulást megillető" szöveg

lép.

68. §

Hatályát veszti a Cstv. 4. § (2) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 9. § (6)-(8) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 47. § (2) bekezdése, 61. § (2) bekezdése, 63. § (3)-(4) bekezdése, a 64. § és az azt megelőző cím, 81. §-a, 85. § (1)-(4) és (7) bekezdése.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

69. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég esetén az illeték összege

a) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,

b) egyéni cég esetén 20 000 forint."

(2) Az Itv. 45. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.

(3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft."

3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

70. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását

aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40. §-ában meghatározott esetekben,

c) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,

d) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg."

(2) Az Inytv. a következő 73/B. §-al egészül ki:

"73/B. § (1) A felszámoló szervezet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatának teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet vezetője részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(2) Amennyiben a felszámoló szervezetet törlik a felszámolói névjegyzékből, az arról szóló jogerős döntést az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a "felszámoló szervezet hozzáférési jogosultságát a döntésben foglaltaknak megfelelő időponttal visszavonja."

4. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

71. §

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában."

5. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

72. §

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Törvény vagy kormányrendelet közérdekből, illetve hitelezővédelmi célból előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők."

73. §

A Gt. 5. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki.

"(5) Az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,

a) nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;

b) nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést.

(6) Nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

(7) A tilalom hatálya az (5)-(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.

(8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot."

74. §

(1) A Gt. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.

"(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi."

(2) A Gt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A szerződésmintával készült társasági szerződésre a (3) bekezdést alkalmazni kell."

75. §

(1) A Gt. 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társasági szerződésben meg kell határozni:)

"b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén cégnév, székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;

c) a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;"

(2) A Gt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a TEAOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. A társasági szerződésben maghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását."

76. §

(1) A Gt. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette."

(2) A Gt. 23. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

(6) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

(7) A tilalom hatálya a (4)-(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.

(8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot."

77. §

A Gt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét."

78. §

A Gt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A cégvezetőre a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 27. §-ban és a 30. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell."

79. §

A Gt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja."

80. §

A Gt. 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése, valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha

a) a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,

b) a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vagy

c) a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el,

és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben."

81. §

A Gt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését az eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően, törvényben meghatározott határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét."

82. §

A Gt. 56. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az uralmi szerződésnek tartalmaznia kell:)

" c) az ellenőrzött társaság (társaságok) tagjainak (részvényeseinek) és hitelezőinek jogai védelmében szükséges, az elismert vállalatcsoportként való működésből származó előnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyensúlyozott megosztását biztosító rendelkezéseket, ilyen rendelkezésnek minősül különösen az uralkodó tag kötelezettségvállalása az ellenőrzött társaság veszteségeinek rendezésére, a tagok (részvényesek) osztalékának kiegészítésére, illetve üzletrészeik (részvényeik) kicserélésére vagy annak vállalása, hogy az ellenőrzött társaság esetleges jövőbeli fizetésképtelensége esetén vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az uralkodó tag részt vesz az ellenőrzött társaság reorganizációjában;"

83. §

(1) A Gt. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

(3) Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor

a) a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy

b) a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt."

(2) A Gt. 76. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott."

84. §

A Gt. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya."

85. §

A Gt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek - a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével -forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie."

86. §

(1) A Gt. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egy üzletrésznek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a társasági szerződés megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek."

(2) A Gt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosának tulajdoni része meghaladja a törzsbetét legkisebb mértékét, a közös üzletrészt a részesedés megszerzésétől számított három hónapon belül meg kell szüntetni."

87. §

A Gt. 123. §-a a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az üzletrész átruházására irányuló szerződés - a 126/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a tag cégjegyzékbe történő bejegyzésével jön létre."

88. §

A Gt. a következő 126/A. §-sal egészül ki:

"126/A. § (1) Az ügyvezető az üzletrész átruházásáról szóló szerződés megkötésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni az üzletrész-átruházás szándékának a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban történő közzétételéről.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az üzletrész átruházásának szándékát,

b) az érintett törzsbetét összegét, valamint a törzstőkéhez viszonyított arányát,

c) az üzletrészre vonatkozó esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket,

d) azt a tényt, hogy az üzletrészhez a többitől eltérő tagsági jogok kapcsolódnak, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény második alkalommal történt

közzétételét megelőzően esedékessé vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(3) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság üzletrészének átruházásával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.

(4) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az üzletrész átruházása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott. A kérelemhez mellékelni kell a hitelező erre vonatkozó nyilatkozatát.

(5) Az üzletrész új tulajdonosa bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a (l)-(4) bekezdésben foglalt szabályok betartását.

(6) Amennyiben az üzletrész átruházása üzletrész-felosztással történik, és a tagok személyében nem történik változás, az ügyvezető az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályok betartását a cégbíróságnak igazolja. A cégbíróság az átruházást végzéssel hagyja jóvá."

89. §

A Gt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, és az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezni (Ctv. 119. §). Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egy éves jogvesztő határidőn belül."

90. §

A Gt. 159. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 114. § (4) bekezdésében foglalt, a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell."

91. §

A Gt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § (1) Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) a döntés tartalmát, valamint

b) fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - a (4) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt.

Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(3) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.

(4) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan."

92. §

A Gt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 162. § (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében továbbá az e § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók, ha a társaság törzstőkéjének leszállítására

a) a társaság veszteségének rendezése végett [143. § (2) bekezdése], vagy

b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából

kerül sor."

93. §

(1) A Gt. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére - külön törvény szerinti -elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) adhat megbízást. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni."

(2) A Gt. 202. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A részvénykönyvbe történő betekintés lehetőségét a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének helyén - amennyiben az külföldön található, a társaság székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén - munkaidőben folyamatosan biztosítani kell."

94. §

A Gt. 271. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"271. § (1) Az igazgatóság az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát, illetve a jogerős bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő, kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell,

a) azt, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött,

b) a döntés tartalmát,

c) a társaság hitelezőinek szóló felhívást, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - a (4) bekezdés szerinti kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt.

Az ismert hitelezőket a részvénytársaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(3) A társaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.

(4) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan."

95. §

A Gt. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 271. § (2) bekezdés c) pontjában és (3)-(4) bekezdésében, valamint a 272. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállítására

a) a társaság 245. § a) pontjában meghatározott mértékű veszteségének rendezése, vagy

b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás

céljából kerül sor."

96. §

A Gt. 297. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő a részvényest a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni. A 202. § (4) bekezdése ez esetben nem alkalmazandó."

97. §

A Gt. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja."

98. §

A Gt. a következő 336/D. §-sal egészül ki:

"336/D. § (1) E törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított - 23. §-át, 30. § (2) bekezdését és 54. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, kényszer-törlési, továbbá az ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 50. § (l)-(2) bekezdést a Módtv. hatálybalépését követő üzletrész átruházásokra kell alkalmazni.

(3) A Módtv.-vel megállapított 76. § (3) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni.

(4) A Módtv.-vel megállapított 85. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 122. §-a (3) bekezdésében meghatározott határidő a Módtv. hatálybalépését követően számítandó meglévő közös tulajdonú üzletrész esetében."

99. §

Hatályát veszti a Gt. 75. § (3) bekezdés d) pontjában az "így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget" szövegrész, 162. § (2) bekezdésében az "esedékessé nem vált" szövegrész, a 202. § (4) bekezdés utolsó mondata, (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése, 271. § (1) bekezdésében az "és ezen időpontig esedékessé nem vált" szövegrész.

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

100. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A cégnévnek - a (4) bekezdésen túlmenően - egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől."

101. §

A Ctv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A cég nevét és rövidített nevét

a) a cégbejegyzési eljárás alatt "bejegyzés alatt" ("b. a."),

b) csődeljárás esetén "csődeljárás alatt" ("cs. a."),

c) felszámolási eljárás esetén "felszámolás alatt" ("f. a."),

d) végelszámolási eljárás esetén "végelszámolás alatt" ("v. a."),

e) kényszer-törlési eljárás esetén "kényszer-törlés alatt" ("k-t. a.") toldattal kell használni."

102. §

(1) A Ctv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni."

(2) A Ctv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségét igazolni köteles."

103. §

A Ctv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírásminta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni."

104. §

A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető."

105. §

(1) A Ctv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján - a hitelezők védelme érdekében - biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését."

(2) A Ctv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítés - a szükséges és igazolt költségek levonását követően - a központi költségvetés bevételét képezi."

106. §

A Ctv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget."

107. §

A Ctv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is."

108. §

A Ctv. II. Fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok fennáll-e.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja

a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat,

b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,

c) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult cégbíróságot,

d) az a)-c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot."

109. §

(1) A Ctv. 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

"e) a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,"

(2) A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

" h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,"

(3) A Ctv. 24. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről."

(4) A Ctv. 24. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel."

110. §

A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

"n) a kényszer-törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését."

111. §

(1) A Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közkereseti társaság esetében)

"a) a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,"

(2) A Ctv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Betéti társaság esetében)

"a) a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

b) a társaság kültagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,"

(3) A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Korlátolt felelősségű társaság esetében)

"a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,"

(4) A Ctv. 27. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéni cég esetén)

" a) a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét,"

(5) A Ctv. 27. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Egyéni cég esetén)

"c) azt a tényt, ha az egyéni cég tagja vagy vezető tisztségviselője az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (7) bekezdésében foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét."

112. §

A Ctv. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állami adóhatóság a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolatos elektronikus értesítését, illetve határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel köteles ellátni."

113. §

A Ctv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

(3) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

(4) A (2) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kell jelentenie a cégbíróságnak.

(5) A (4) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat a 34. § (2) bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja."

114. §

A Ctv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt, valamint változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén akkor kerülhet sor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be."

115. §

A Ctv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti."

116. §

(1) A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett tagok adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben."

(2) A Ctv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén minősített elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus úton maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi képviselő eljárására egyebekben a 37. és 38. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

117. §

A Ctv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) Ha közkereseti, betéti társaság, vagy egyéni cég alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. Szerződésminta kizárólag egyszerűsített eljárásban, bejegyzési kérelem benyújtásakor alkalmazható.

(2) A bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.

(3) A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.

(4) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.

(5) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.

(6) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha

a) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint

b) a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt valamely irat benyújtását, továbbá

c) a cég elnevezése - amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével -nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek,

d) az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

e) a cégjegyzék a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz, továbbá

f) észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

(7) A (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(8) Ha a cégbíróság a (4) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal -haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.

(9) Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt benyújtásnak egy alkalommal van helye."

118. §

A Ctv. 50. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) A változásbejegyzési eljárásra a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak. Változásbejegyzési eljárásban szerződésminta nem használható. Az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cégek az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor kötelesek szerződésminta helyett a Gt. rendelkezéseinek megfelelő, egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot készíteni.

(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.

(4) Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít.

(5) Változásbejegyzési kérelem esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a 34. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani."

119. §

A Ctv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság - a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után - intézkedik az áttételről. Az áttételt elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

120. §

A Ctv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza."

121. §

A Ctv. 81. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt bármely intézkedés alkalmazása után úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés további intézkedések alkalmazásával sem állítható helyre, a céget megszűntnek nyilvánítja."

122. §

A Ctv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. A cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján hivatalból jár el.

(2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

(3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A cég számára megállapított határidő jogvesztő, elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.

(4) A (3) bekezdés alapján a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség utólagos teljesítése a céget az Itv. 65. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti illeték megfizetése alól nem mentesíti, ebben az esetben az Itv. 58. § (1) bekezdése nem alkalmazható."

123. §

A Ctv. VII. fejezet 5. címe helyébe a következő cím lép:

"5. Cím

Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás

89. § Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

90. § (1) Ha a törvényes működés helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezető tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen, vagy a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait (részvényeseit), a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be.

(2) A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti.

(3) Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye."

124. §

A Ctv. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor."

125. §

(1) A Ctv. 98. § (3)-(6) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője

a) a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon átadja,

b) a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván;

c) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,

d) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,

e) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.

(5) A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(6) A végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel."

126. §

A Ctv. 99. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a végelszámolás alatt álló cégnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el."

127. §

A Ctv. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámolói tevékenységgel felhagyott, a cégbíróság a 106. § (3) bekezdésében foglalt intézkedéseket megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló megválasztásához."

128. §

(1) A Ctv. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a kényszer-törlési eljárás lefolytatására kerül sor."

(2) A Ctv. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A cégbíróság a kényszer-törlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről."

129. §

(1) A Ctv. 106. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót)

"b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja."

(2) A Ctv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell."

130. §

A Ctv. 109. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. Amennyiben a korábbi végelszámoló a felszámolók névjegyzékéből került kirendelésre, az e bekezdés szerinti jogszabálysértésről a cégbíróság értesíti a felszámolók névjegyzékét vezető szervet is."

131. §

(1) A Ctv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

(2) A Ctv. 114. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének időpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor."

(3) A Ctv. 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszer-törlésnek van helye."

132. §

(1) A Ctv. VIII. Fejezet 7. címe helyébe a következő VIII/A. Fejezet lép:

"VIII/A. Fejezet

KÉNYSZER-TÖRLÉSI ELJÁRÁS"

(2) A Ctv. 116-118. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"116. § (1) A cégbíróság kényszer-törlési eljárás megindítását rendeli el, ha

a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja - ideértve a 87. § (2) bekezdését és a 90. § (3) bekezdését is,

b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a 34. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő, vagy

c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.

(2) Nincs helye kényszer-törlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.

(3) A kényszer-törlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kény szertörlési eljárás alatti működtetéséről, illetve a kényszer-törlési eljárás megszüntetéséről. A kényszer-törlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kény szertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

(4) A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-törlési eljárás megszüntetéséről.

(5) Ha a kényszer-törlés során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

117. § (1) A kényszer-törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

a) a céggel szemben követelése van - ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is -,

b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy

c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

(3) Amennyiben a cég vezető tisztségviselője és tagjai elérhetőek, a cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a 98. § (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(4) A cégbíróság határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Amennyiben a vezető tisztségviselő határidőben nem gondoskodott az iratok elkészítéséről, a cégbíróság erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.

118. § (1) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy

a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint

b) a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett,

a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és a Gt. 23. § (3) bekezdés alapján a vezető tisztségviselőt, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot eltiltja. A végzés közzétételére a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(2) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbíróság elektronikus úton megkeresi az állami adóhatóságot, hogy elektronikus úton történő lekérdezéssel a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartásból, illetve szükség szerint más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet, továbbá a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatók megkeresésével - a cég tulajdonában álló ingó vagy ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogra vagy tényre, valamint a cég számlakövetelésére vonatkozóan hatvan napon belül adjon tájékoztatást.

(3) Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott költségek.

(5) Amennyiben az állami adóhatóság tájékoztatása szerint a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, a Gt. 23. § (3) bekezdés alapján a vezető tisztségviselőt, valamint az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot eltiltja, egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(7) Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya."

(3) A Ctv. a IX. fejezetet megelőzően a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § (1) Ha a legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszer-törlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt, a kényszer-törlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszer-törlés 116. § (1) bekezdés a), c)-d) pontban foglaltak szerinti megindítása nem az ő mulasztásának következménye.

(2) Ha a céget a cégbíróság a kényszer-törlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszer-törlési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

(3) A kényszer-törlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezetői voltak a kényszer-törlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszer-törlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

(4) Mentesül a felelősség alól a (3) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 98. § (3) bekezdés a), c)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell."

133. §

A Ctv. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján - a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében - annak ellenére, hogy a cég jogalanyisága már a törléssel megszűnt - az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni."

134. §

A Ctv. 128. § a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"l) a bűnügyi nyilvántartó szervtől történő adatigénylésre és ezzel összefüggésben a bűnügyi nyilvántartó szerv és a cégbíróság közötti kapcsolattartásra"

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

135. §

(1) A Ctv. 129-131. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"129. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

(2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4) bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

(3) A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint a Módtv.-vel megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) pontjában, 27. § (6) bekezdés a) pontjában, 31. § (2) bekezdésében, 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a Módtv.-vel megállapított 7. § (4) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében foglalt okiratok benyújtására, vagy a tagok és vezető tisztségviselők Módtv.-vel megállapított további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.

(5) A Módtv. hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény Módtv. hatálybalépése előtt hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni.

130. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdés szerinti kivételekkel - a hatálybalépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - végelszámolási eljárást követően-jogutód nélkül megszűnt cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(3) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (4)-(7) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

(4) A nemperes eljárásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, valamint ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

(6) Ha a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és az sem a végelszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a (2) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a cégbíróság a Cégközlönyben a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával - jelentheti be a cégbíróságnál.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

131. § (1) Amennyiben a cég az állami adóhatósághoz főtevékenységének, illetve tevékenységi köreinek változását jelentette be, a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését követően a cég főtevékenységének vagy további tevékenységi köreinek módosítására 2012. december 31-ig nem került sor, az állami adóhatóság 2013. január 31-ig a nyilvántartásában szereplő adatok alapján elektronikus úton közli, és a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével."

(2) A Ctv. a következő 131/A. §-al egészül ki:

"131/A. (1) A Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszer-végelszámolási eljárásokban a végelszámoló a Módtv. hatálybalépését követő 1 éven belül kezdeményezi a kényszer-törlési eljárás megindítását. A végelszámoló a kérelemmel egyidejűleg tájékoztatja a cégbíróságot a kényszer-végelszámolási eljárás során megtett intézkedésekről, a cég vagyonára és követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekről.

(2) A cégbíróság a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a végelszámoló díjának megfizetésére a vezető tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot egyetemlegesen kötelezi. A cégbíróság ezzel egyidejűleg megindítja a kényszer-törlési eljárást, azzal, hogy az együttműködési, valamint a 117. § (4) bekezdésben foglalt kötelezettség a végelszámolót is terheli. Szükség esetén a végelszámoló díját az állam a központi költségvetés terhére megelőlegezi."

136. §

(1) A Ctv. 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, b) pontjának bc) alpontja, valamint a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában a "ha a társaság vezető tisztségviselője" szövegrész helyébe a "ha tagja, vezető tisztségviselője" szöveg, a "Gt. 23. §-ában" szövegrész helyébe a "Gt. 5. és 23. §-ában" szöveg lép.

(2) A Ctv. 29. § (2) bekezdés h) pontjában a "statisztikai nómenklatúra" szövegrész helyébe a "mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra" szöveg lép.

(3) A Ctv. 46. § (1) bekezdésében a "vagy 27. § (5) bekezdésének c) pontja" szövegrész helyében a "27. § (5) bekezdésének c) pontja vagy 27. § (6) bekezdés c) pontja" szöveg lép.

(4) A Ctv. 1. számú melléklete I.1-6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:)

"1. a kérelem formanyomtatványa

2. a) létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása,

b) a létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövege;

c). változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró,

döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata,

d). változásbejegyzés esetén, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.

3. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély; 4. amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;

5. külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy annak hiteles fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható; 6. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat;"

(5) A Ctv. 1. számú melléklete I.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;"

(6) A Ctv. 1. számú melléklet I. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:

[Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

"13.

a) a székhelyhasználat jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat

b) a telephely(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat

c) fióktelep(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat"

(7) A Ctv. 1. számú melléklet II/1. pontja a következő d) alponttal egészül ki: "d) üzletrész átruházása során a közzétételt igazoló lappéldánykivonatok;"

(8) A Ctv. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(9) A Ctv. 4. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

7. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

138. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai

3/A. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)

a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását,

b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert,

c) a 11. § (3) bekezdése szerint hatósági ellenőrzést végez, valamint

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: Hatóság)

a) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat,

b) ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem rendelkező bejelentő számára,

c) tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről,

d) ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

e) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel - ellenőrzési terv alapján - hatósági ellenőrzést folytat, valamint

f) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat."

139. §

Az Evectv. 4 és 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokra az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, a jogorvoslatra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető.

(3) Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változásbejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.

5. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) személyesen a Hatóság útján vagy

b) ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés)

kell megtenni."

140. §

Az Evectv. 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

"(1) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím), értesítési címét, állampolgárságát,"

141. §

Az Evectv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről - a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus visszajelzést kap.

(2) Ha az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, vagy a bejelentő az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően - beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg-nyilvántartásba veszi, és megküldi vagy a Hatóság közreműködésével átadja a 9. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a bejelentő részére.

(4) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.

(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

(6) Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg."

142. §

(1) Az Evectv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)

"a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, értesítési címét,"

(2) Az Evectv. 11. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)

"f) az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,"

143. §

Az Evectv. 13. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát

a) a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából,

b) a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából,

c) a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.

(3) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szerv közfeladatai ellátása érdekében."

144. §

(1) Az Evectv. a 14. §-t megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

"Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése"

(2) Az Evectv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz.

(2) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változásbejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. A Hatóság az igazolványt a leadás vagy a beérkezés napján érvényteleníti, és ennek tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

(3) Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyező, vagy a bejelentést fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételéről az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11. § c) és d) pontja szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(4) Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységét megszünteti, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, nyilvántartási száma, valamint a 11. § c) és d) pontja szerinti adatok megadásával haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.

(6) A nyilvántartást vezető szerv az (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a megváltozott adatokról értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot."

145. §

Az Evectv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan - a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti - tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet."

146. §

(1) Az Evectv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül - bejelenti.

(2) Az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - bejelenti.

(3) A tevékenység folytatását az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell bejelenteni.

(4) A tevékenység folytatásának kezdete az (1) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó halálát, a (2) bekezdésben foglalt esetben az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap."

(2) Az Evectv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

(3) A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

(4) Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

(5) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja.

Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének vagy leadásának napján érvényteleníti, és ennek tényét bejegyzi a nyilvántartásba."

(3) Az Evectv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik

a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján,

b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

c) az egyéni vállalkozó halála napján,

d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,

e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,

f) a 3. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a 11. § (3)-(6) bekezdéseiben foglalt ellenőrzés befejezésekor.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdés szerinti tények igazolása esetén az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása, vagy halála esetén a Hatóság,

b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az állami adóhatóság,

c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(3) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,

b) ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,

c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathat] a jogszerűen,

(4) A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni vállalkozót - az (1) bekezdés c) pontjának kivételével - tájékoztatja. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot."

147. §

Az Evectv. a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése

19/A. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvényes működésének biztosítása.

(2) A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának akadálya merül fel, és az elhárítható, a Hatóság - a 19. § (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel - felszólítja az egyéni vállalkozót, hogy az akadályt hárítsa el. Ennek eredménytelensége esetén a Hatóság a 19. § (3) bekezdés szerint jár el.

(4) A Hatóság az egyéni vállalkozó főtevénysége vagy egyéb tevékenységi köre gyakorlását megtiltja, amennyiben az az e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és a Hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határidőn belül nem tett eleget. A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó jogerős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

(5) Amennyiben az egyéni vállalkozó által végzett valamely tevékenység az e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határidőn belül nem tett eleget, a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó jogerős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából."

148. §

Az Evectv. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem alapíthat egyéni céget, továbbá nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év."

149. §

Az Evectv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap."

150. §

Az Evectv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.

(2) Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag.

(3) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.

151. §

Az Evectv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró szervek feladatait, valamint az egyéni vállalkozók ellenőrzésének részletes szabályait."

152. §

Az Evectv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nem alapítható.

(2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek 2013. február 1-ig kötelesek létesítő okiratuk megfelelő módosításával e törvény rendelkezéseinek megfelelő működést megvalósítani vagy gazdasági társasággá alakulni, valamint a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a Módtv. hatálybalépését megelőzően fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013. február 1-ig megszüntetni.

(3) A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre a (2) bekezdésben foglaltak teljesüléséig a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 27. §-ok irányadóak. A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég (2) bekezdés szerinti változás előtt keletkezett tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozik.

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak a (2) bekezdés szerinti változást."

153. §

(1) Az Evectv. 2. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország"szöveg lép.

(2) Az Evectv. 11. § (3)-(5) bekezdésében a "Hatóság" szövegrész helyébe a "nyilvántartást vezető szerv" szöveg lép.

(3) Az Evectv. 32. § (1) bekezdésében a "cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását" szövegrész helyébe a "cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását" szöveg lép.

154. §

Hatályát veszti az Evectv.

a) 22. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 28. §-a.

8. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

155. §

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 149. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Dematerializált részvény esetén - ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor - azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket."

10. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

156. §

(1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt, illetve a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra a zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást elrendeljék, illetve folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál.

(3) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás elrendeléséhez, illetve folytatásához az engedélyt megadja.

(4) Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtását fedezni fogja. Az értékesítést követően a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lép."

(2) A Jszbt. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegről."

11. Záró rendelkezések

157. §

(1) Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés k) pontja és 25/A. §-a, valamint azt megelőző alcíme.

(2) Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény 51. § (10) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény 28. § (8) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (5) bekezdése.

158. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (5) bekezdés c) pontjában a "kényszer-végelszámolás" szövegrész helyébe a "kényszervégelszámolás vagy kényszer-törlési eljárás" szöveg lép.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 74. § (1) bekezdésében és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 45. § (2) bekezdésében a "végelszámolási és kényszer-végelszámolási" szövegrész helyébe a "végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy kényszer-törlési" szöveg lép.

159. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012. január l-jén lép hatályba, és 2013. február 2-án hatályát veszti.

(2) Az 1-5. §, a 6. § (1)-(2) és (4) bekezdése, a 7-32. §, a 34-61. §, a 64-66. §, a 67. § 1-41. és 44-45. pont, a 68-108. §, a 109. § (2)-(3) bekezdés, a 110-136. §., a 137. § a)-b), d)-g) és i)-k) pontja, valamint a 156. § a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) A 6. § (3) bekezdés 2012. július l-jén lép hatályba.

(4) A 109. § (1) és (4) bekezdés és a 137. § c) és h) pontja 2013. február l-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2011. évi... törvényhez

" 3. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez

A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok

I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:

1. a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;

2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése];

3. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;

4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;

5. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;

6. A vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.

II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:

1. amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;

2. a) a vezető tisztségviselőknek, a könyvvizsgálónak a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezető tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja,

b) az a) pontban említettek megválasztásának időtartamát tartalmazó okirat;

3. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;

4. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet;

5. külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható;

6. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó terjes bizonyító erejű magánokirat;

7. ha a cég elnevezésében történelmi személyiség neve szerepel, vagy a cégnévhez másnak jogi érdeke fűződik, a Ctv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy vagy szervezet hozzájárulását tartalmazó okirat;

8. társadalmi szervezet tagról vezetett nyilvántartás adatait tartalmazó három hónapnál nem régebbi kivonat;

9. önkormányzat tag esetén a képviselő-testület erre vonatkozó döntését tartalmazó okirat;

10. ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személy hozzájárulása (engedélye) szükséges, ez az okirat;

11. a kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali határozat, ha a szülő nem láthatja el a kiskorú képviseletét;

12. az egyéni cég esetén

a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,

b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról."

Indokolás

Általános indokolás

A Széli Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. Ezeket a törvénymódosításokat a Kormány 2011. II. félévi munkaterve is tartalmazza.

A törvényjavaslat a Széli Kálmán Akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálja. Célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése. Ennek érdekében módosul a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégeljárási törvény továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is. A törvénytervezet többi módosító rendelkezése a jogszabályok közötti összhangot szolgálja.

A jelen törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.

Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen, a törvénytervezet erre egy külön eljárást vezet be, az ún. kényszer-törlési eljárást, amely feleslegessé teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás (egyszerűsített felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor.

A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez. A szabályozás elősegíti továbbá, hogy ezek az eljárások átláthatóbbak és a kapcsolódó jogszabályokkal koherensek legyenek.

A bírósági eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válnak azáltal, hogy a bizonyíthatóan vagyontalan cégek megszüntetésekor nem történik meg a "csődnyitás", helyette egy gyorsított eljárásban történik meg a piacról való kivezetésük. Természetesen ezen vállalkozások vezetőinek is fennáll a felelősségük a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük, és a mulasztásaik miatt, amennyiben a felróhatóságuk megállapítható.

A cégeljárás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az információtechnológia fejlődésével, és az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésével korszerű eljárási formává alakult.

Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen, ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja az egyszerűsített cégeljárás szabályait.

A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott cégformákra (személyegyesítő társaságok és egyéni cég) vonatkozóan. A módosítás megszünteti azt a rossz gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi okiratot. A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószám megérkezésétől kezdődik. A jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellenőrzi az általa benyújtott iratok megfelelőségét, azt szavatolja.

A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyek vonatkozásában több személyazonosító adat nyilvántartását írja elő, valamint az ügyvéd által készített társasági szerződés és aláírásminta esetén megköveteli a személyazonosság ellenőrzését. Szigorodnak a vezetői tisztség viselésének szabályai, a cégbíróság folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket.

Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételének igazolása.

A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával, valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével.

Amennyiben a cég törvényes működését nem biztosítja, úgy egy hatékonyabb törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság akár egy intézkedése alkalmazása után - a körülmények figyelembe vételével - a céget megszűntnek nyilváníthatja.

Megszűnik a kényszer-végelszámolás jogintézménye. A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatták, hogy a kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatása nehézkes, a vezető tisztségviselők nem minden esetben működnek együtt a kijelölt végelszámolóval, akinek információk hiányában szinte lehetetlen lefolytatnia a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos eljárást. A kényszer-végelszámolások nagy része átfordult felszámolási eljárásba, ezzel megkettőzve az eljárásokat. Szükséges ezért egy olyan eljárásrend kialakítása, ahol a vagyontalan cégek megszüntetésére gyors eljárásban kerül sor. A fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen cégek helyzete és vagyona az állami adóhatóság közreműködésével kerül felmérésre. Ezen cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok esetében bírósági eljárásban megállapítható, hogy korlátlanul és teljes felelősséggel tartoznak a társaság tartozásaiért, valamint bizonyos körben nem lehetnek más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2010. január l-jén lépett hatályba. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározásra került a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv közötti feladatkör-megosztás, valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került. A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét, annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A Cstv. 2. §-ának új bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Cstv. csak akkor irányadó a biztosító egyesületekre, ha nem rendelkezik másképp a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) A sajátos szabályokat a Bit. 217-224. §-a tartalmazza, hasonló szabályokat kimondva, mint a biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet esetében.

2. §-hoz

A Cstv. 3. §-ában egyes fogalmak (hitelező, függő követelés) pontosítását és a megváltozott §-okhoz való igazítását célozza.

3. §-hoz

A Cstv. 4. §-ának módosítása a csődvagyon fogalmával függ össze. Változatlan marad az a rendelkezés, hogy "vagyon" alatt a számviteli törvény szerinti befektetett vagy forgóeszközt kell érteni. Pontosabban meg kell azonban határozni, hogy melyek a kivételek. Ilyen pl. ami állami vagy önkormányzati tulajdonban van és azt a vállalkozás vagyonkezelői jogánál fogva mutatja ki a könyveiben. Nem tartozik továbbá a csődvagyonba az sem, amely bár az adós birtokában van, de az eladó a tulajdonjogot fenntartotta a vételár kiegyenlítéséig.

A Cstv. 5. §-ának módosítása a hitelezői képviselőnek a felszámoló (vagyonfelügyelő) általi tájékoztatását szolgálja.

5. §-hoz

A Cstv. 5/A. §-ának módosítása a hitelezői választmányhoz a hitelezők csatlakozását (akár régiek akár újabbak) segíti elő, tekintettel arra, hogy csak egy választmány működhet. A hitelezők választmány helyett hitelezői képviselőt is megbízhatnak, ugyanolyan arányban és eljárásrendben, mind a választmányt. A hitelezői képviselővel kötött szerződés szabja meg a feladatait, költségeinek viselését ...stb.

6. §-hoz

A Cstv. 6. §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályok kiegészítése érdekében indokolt, rendezi, hogy melyik bíróság illetékes akkor, ha az adós az eljárás alatt átteszi a székhelyét más bíróság illetékességi területére. A bíróságoknak elektronikus úton tájékozatniuk kell egymást arról, hogy mely szervezetek nyújtottak be náluk csődeljárást, vagy melyek ellen kezdeményeztek előttük felszámolást. 2012. júliusáig az Országos Bírósági Hivatalnál fel kell állítani egy elektronikus nyilvántartást a megindult, de még jogerősen el nem rendelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra, ehhez a bíróságok és az ügyészségek férhetnek hozzá. A jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolási eljárások esetén a nyilvántartásból ezek a szervezetek már törölhetők, hiszen nyilvános cégnyilvántartásból ez az adat megismerhető mindenki számára, így a bíróságok számára is.

A Cstv. 6. §-ának kiegészítése azért szükséges, hogy egyértelmű legyen, mely esetekben kell a Pp.-t alkalmazni, és milyen eltérésekkel.

7. §-hoz

A Cstv. 6/A. § most hatályos szövege hiányos, nem rendezi, hogy a már megindult, de az ügyész vagy a bíróság által felfüggesztett felszámolás esetén a felszámolónak van-e jogköre és feladata. A Javaslat kimondja, hogy a felszámolás felfüggesztése alatt is eljár a felszámoló, de feladatait csak sajátos keretek között gyakorolhatja. Hitelezővédelmi okokból a bíróság engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetve a felfüggesztetett eljárás folytatását, azonban a bíróság, ügyészség által zár alá vont vagyontárgy csak az említett szervek hozzájárulása esetén értékesíthető, és a kapott vételárból a zár alá vétellel biztosított összeget el kell különíteni, be kell fizetni a bíróság letéti számlájára. Az értékesítéskor kapott összeg tehát nem vonható be a vagyonfelosztásba.

8. §

A Javaslat kimondja, hogy az adósnak jogi képviselő útján kell beadnia a csődeljárás iránti kérelmet. Ezt a változtatást az indokolja, hogy lehetőség szerint ne kerüljön sor hiánypótlásra, a kérelem és a csatolandó okiratok jogszabályoknak megfelelő előkészítését a jogi képviselő ellenőrizni tudja.

9. §

A Cstv. 8. §-a tartalmazza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az adós által a csődeljárás kezdeményezésekor benyújtandó kérelemnek, és mit kell ahhoz csatolni. A kiegészítés azt szolgálja, hogy a hitelezők teljes képet kapjanak az adós jelenlegi és jövőbeni tartozásállományáról. A bíróság számára továbbá az adósnak azt is be kell jelentenie, hogy van-e tudomása ellene kezdeményezett felszámolási eljárásról. Ezeket a bíróságokat tájékoztatnia is kell a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról.

A Javaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy a hitelező is kezdeményezhessen (felszámolás helyett) csődeljárást. Ennek az az oka, hogy ilyen hitelezői kezdeményezés az adós egyetértése és aktív közreműködése nélkül nem vezet sikerre, és a gyakorlatban visszaélésekre került sor pl. oly módon, hogy az adós és "baráti" hitelezője ily módon próbálta elodázni a felszámolás elrendelését, és nyert időlegesen csődvédelmet.

10. §

A Cstv. 9. §-a jogalkalmazói tapasztalatokat felhasználva szabályozza az eljáró bíróság feladatait. Amennyiben a kérelemről azonnal kiderül, hogy érdemi elbírálásra alkalmatlan, azt azonnal el lehet utasítani, és akkor nem kerül sor az ideiglenes fizetési haladék közzétételére sem.

A Cstv. 9. §-ból elmaradnak a csődeljárás hitelező általi kezdeményezésével összefüggő részek, tekintettel ara, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség.

A csődeljárás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés határideje 5 nap, és a határidő elmulasztása esetén fellebbezésnek nincs helye.

A bíróság akkor is megszünteti a csődeljárást, ha utóbb szerez arról tudomást, hogy a kérelmet hivatalból el kellett volna utasítani. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő az addig elvégzett munkájával arányos, csökkentett díjra jogosult.

Emelkedik a bírság felső határának összege, és a Javaslat a bírság alsó határát is megszabja, ha az adós a csődeljárás iránti kérelmében valótlan adatokat közölt vagy valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt.

11. §-hoz

A Cstv. 10. §-ának módosítása szerint az adóst a fizetési haladék 90 nap helyett 120 napig illeti meg. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a csődeljárással leginkább a közepes és nagyobb vállalkozások élnek, ezeknél pedig nem volt elegendő a 90 nap az egyezségkötés megfelelő előkészítésére, tekintettel arra is, hogy a bírósági döntéshozatalnak is van időigénye.

A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket a hitelezők az eddigi 3 nap helyett 8 napon belül jelenthetik be a vagyonfelügyelőnek, és eddig kell befizetniük a regisztrációs díjat is. Minderre és a követelés bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeire a csődeljárást elrendelő bírósági végzés is figyelmezteti a hitelezőket.

A 10. §-ban pontosításra kerülnek a bíróság feladatai a korábban kezdeményezett, de még el nem rendelt felszámolási eljárásokkal, illetve a csődeljárás alatt kezdeményezett felszámolási kérelmekkel összefüggésben.

12. §-hoz

A Cstv. 11. §-ában pontosításra kerül, és az időközi jogszabályi változásokat követi a moratórium alatt is kifizethető tartozások felsorolása.

Annak érdekében, hogy az adós üzemszerű működése a csődeljárás alatt megmaradhasson, és ne lehetetlenüljön el a piaci helyzete, kizárólag a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők a gazdasági tevékenység indokolt mértékű fenntartásához szükséges kifizetések.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a fizetési haladék időtartama alatt végrehajtás elrendelésének nincs helye.

Az üzleti partnerekkel való piaci kapcsolat fenntartását célozzák a 10. § kiegészítései, továbbá azt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak hitelt érdemlő információjuk legyen arról, hogy mely kifizetéseket lehet az adós számlájáról teljesíteni az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék időtartama alatt. A hitelezőket a Javaslat arra ösztönzi, hogy a csődeljárásban a jogszabályban megszabott határidőben jelentsék be követeléseiket, mert csak ebben az esetben kamatoznak követeléseik a fizetési haladék időszaka alatt, továbbá ebben az esetben illeti meg őket az igényérvényesítési határidők meghosszabbodása.

A javaslat - a visszaélések elkerülése érdekében - kizárja a fellebbezési jogot az olyan végzés ellen, amely a csődeljárás szabályait megsértő adóst azzal bünteti, hogy a vagyonfelügyelőnek erősebb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványokat biztosít.

13. §-hoz

A Cstv. 12. §-ának módosítása a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe véve módosítja a csődeljárásban a hitelezők bejelentkezésének szabályait, az ún. biztosított hitelezők fogalmát, a regisztrációs díj befizetésének módját. A külföldi hitelezőnek kézbesítési megbízottról is gondoskodnia kell. A vitatott hitelezői követelések fogalma és a vitatott követelésekre vonatkozó tartalékképzési szabály is pontosításra kerül, biztosítékadásra is mód van az adós részéről.

14. §-hoz

A Cstv. 13. (4) bekezdésének módosítása az érvénytelenség jogkövetkezményére történő utalással egészül ki. Az adósnak a csődeljárás szabályaiba ütköző és a vagyonfelügyelőt kijátszó ügyleteinek eredményes bírósági megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

15. §-hoz

A Cstv. 15. §-ának módosítása a vagyonfelügyelő feladatait egészíti ki, ha az adós részéről a csődeljárás szabályait sértő vagy jogellenes vagyonkimentő tevékenységet tapasztal.

16. §

A Cstv. 16. §-a a vagyonfelügyelői tisztség megszűnésének eseteit pontosítja akkor, ha sikertelen csődegyezség miatt a bíróság elrendeli a felszámolást. A 16. § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a vagyonfelügyelői díjszabás sávosan van megállapítva.

A Javaslat a vagyonfelügyelői díjak csökkentésére is javaslatot tesz, tekintettel arra, hogy annak mértéke - különösen a nagyobb vagyonnal rendelkező vállalkozások esetében - a némely esetben aránytalanul magas díjazást tett lehetővé. A bíróság továbbá lehetőséget kap arra, hogy a vagyonfelügyelő díját a törvényben meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben határozza meg, figyelembe véve a felszámoló által elvégzett feladatok jellegét, munkaterhét, illetve a csődeljárás időtartamát.

17. §-hoz

A Cstv. kiegészítése abból a célból indokolt, hogy az adós és a hitelező az egyezségi tárgyalást alaposan előkészítse. Ennek érdekében kicsit több idő áll rendelkezésre a hitelezőkkel lefolytatandó első egyezségi tárgyalás megtartására, viszont az adósnak már az első tárgyalásra el kell készítnie a fizetőképessége helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programot, sőt egy előzetes egyezségei javaslatot is. Ily módon nagyobb az esélye annak, hogy hamarabb születik csődegyezség, de legalábbis a hitelezők információt tudnak kapni az adós szándékairól és reorganizációra való képességéről is.

A fenti szabály amiatt is szükséges, hogy az adósok a csődvédelmet ne használják fel az eljárás elhúzására.

18. §-hoz

A Cstv. 18. §-a az egyezségi tárgyalás és a tárgyaláson történő szavazás rendjét állapítja meg. A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket változtatja, illetve egészíti ki. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők választmány helyett hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Ha az adózónak át kell dolgoznia az egyezségi javaslatot, akkor ezt ugyanúgy 8 nappal a következő tárgyalás előtt kell eljuttatnia a hitelezőknek. Ennek kimondása azért szükséges, mert a hitelezők képviselőinek is fel kell készülniük nemcsak az első, hanem a következő egyezségi tárgyalásra is, és esetlegesen be kell szerezniük a döntéshozójuk (vezetői testület, tulajdonosok ...stb.) hozzájárulását is.

A Javaslat - az arányosabb szavazatszámítás érdekében - a hitelezői követelés minden 50 E forintja után biztosít egy szavazatot, ebben az esetben nincs töredékszavazat. A fizetési haladék alatt keletkező kamatköveteléseket itt nem kell számításba venni, mert az nagyon megnehezítené az egyezségi döntés előkészítését.

Változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a cégcsoporton belüli azon hitelező, aki az adóst megfelelő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással segíti, nem lesz a szavazatszámítás során "hátrasorolt" hitelező.

Változik a fizetési haladék meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának határideje is, figyelemmel arra, hogy a haladék első határideje 90 napról 120 napra változott.

19. §-hoz

A Javaslat - a kedvezőtlen gyakorlati tapasztalatok miatt - kiegészíti a Cstv. 19. §-át a jóhiszemű joggyakorlás követelményével. Erre azért van szükség, hogy a bíróság megtagadhassa az olyan egyezségek jóváhagyását, amelyek összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket állapítanak meg. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.

20. §-hoz

A Cstv. 20. § módosítása a jogalkalmazás tapasztalatai alapján, továbbá a 12. § módosításával összhangban pontosítja az egyezségkötés hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

21. §

A Cstv. 21. §-ának módosítása a csődeljárásban kötött egyezség tartalmi elemeit egészíti ki, a törvény egyéb változásaihoz igazítva. A Javaslat a vagyonfelügyelő kötelezettségévé teszi, hogy felhívja az egyezségi tárgyaláson a hitelezők figyelmét, továbbá jelezze a bíróságnak is, ha a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes egyezségkötésre kerülne sor, vagy az adós és egyes hitelezők visszaélésszerű összejátszását tapasztalja.

22. §-hoz

A Cstv. 21/A. §-ának módosítása a csődegyezségi tárgyalás eredményének a bírósághoz történő bejelentésére, továbbá az egyezségi megállapodás és mellékleteinek becsatolására, továbbá a bíróságnak az egyezségről való döntésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Ha az adós vezetője az eljárási határidőt elmulasztja, bírsággal kell sújtani, hiszen emiatt halasztódik az érdemi döntéshozatal, és nem lehet rendelkezni a moratórium megszüntetéséről sem.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a bíróságnak az egyezségkötés megkötésekor vizsgálnia kell a törvényi feltételek teljesülését, így azt is, hogy az egyezség nem sérti-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs perújításnak helye.

A Javaslat kimondja, hogy az adós ellen a csődeljárás kezdeményezése előtt indított, és a csődeljárás alatt szünetelő végrehajtási eljárások akkor folytatódnak, ha az adós a csődegyezségben foglaltakat nem teljesíti.

23. §-hoz

A Cstv. 21/B. §-a azt az esetkört szabályozza, ha az egyezségi megállapodás nem jött létre, vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért azt a bíróság nem hagyja jóvá. A Javaslat -a csődvagyon megőrzése érdekében - kimondja, hogy ebben az esetben a bíróság a haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő második nap 0 óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása (ideiglenes vagyonfelügyelői jogosítványokkal és díjazással) megmarad addig is, míg a felszámoló ezeket a feladatokat tőle átveszi. A Javaslat rendezi a vagyonfelügyelő ezen időszakra eső díja előlegezésének és megfizetésének szabályait is rendezi.

A Cstv. 21/C. §-a abban az esetben, ha 100-nál több hitelező vesz részt az egyezség megkötésében, lehetővé teszi a végzés hirdetményi úton történő kézbesítését is, amire a Cégközlönyben kerül sor, két alkalommal és a második közzététel napján kell a végzést kézbesítettnek tekinteni. A Javaslat rendezi, hogy ebben az esetben a végzés teljes szövege átvehető a bíróságon.

A fellebbezést 5 munkanapon belül kell benyújtani, és a bíróságnak 5 munkanapon belül kell róla döntenie. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

24. §-hoz

A Cstv. 22. §-ának módosítása a bírósági illetékességi szabályokat rendezi, ha a felszámolást csődeljárás vagy a cégbíróság által lefolytatott eljárások előzték meg.

A Javaslat kimondja, hogy a jogi képviselet kötelező, ha a felszámolást maga az adós, vagy annak hitelezője, illetve az adós végelszámolója kezdeményezte.

25. §-hoz

A Cstv. 24/A. §-ában az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok kerülnek módosításra. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére hasonló módon és eljárással kerül sor, mint a felszámolónál, illetve a vagyonfelügyelőnél. A vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles az adósnál a tevékenységét megkezdeni. A pénzforgalmi szolgáltatókat is értesíteni kell az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványairól.

A Javaslat rendezi az adós vezetőjének az ideiglenes vagyonfelügyelővel szemben fennálló kötelezettségeit. Az ideiglenes vagyonfelügyelő azonnal értesíti a bíróságot, ha az adósnál vagyonkimentő vagy a hitelezők érdekeit más módon sértő jogügyleteket tapasztal.

26. §-hoz

A Cstv. 25. § (1) bekezdése a 27. § kiegészítése miatt indokolt, amely arról szól, hogy mit kell tartalmaznia azon hitelezői fizetési felszólításnak, ami a felszámolási eljárás megindítását meg kell hogy előzze.

27. §-hoz

A Cstv. 26. §-ának módosítása 45 napos fizetési haladékot tesz lehetővé a felszámolási eljárás elrendelése előtt az adós számára, a most hatályos szabályozás szerint ez 30 nap volt. A Javaslat rendezi, hogy ez a határidő mikor kezdődik.

A Javaslat tartalmazza továbbá a felszámolási kérelemtől való elállásra, illetve az eljárás szünetelésére vonatkozó szabályokat, egyértelművé téve, hogy hol kíván a jogalkotó eltérni a Pp. szabályaitól.

28. §-hoz

A Cstv. 27. §-a 45 napra rövidíti a bíróságnak a felszámolás elrendelésére vonatkozó határidejét. Kimondja, hogy a felszámolást elrendelő végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Pontosításra kerülnek ezenkívül a fizetésképtelenség megállapításának esetkörei is (pl. a korábbi felszámolási egyezség nemteljesítése, fizetési meghagyásban meghatározott pénzfizetési kötelezettség nemteljesítése).

Fontos kiegészítés került be a Cstv-be arra vonatkozóan, hogy kisösszegű tartozások miatt ne lehessen az adós felszámolását kezdeményezni a hitelező által. Az a hitelező nem kérheti az adós felszámolását, aki a megelőző csődeljárásba nem jelentkezett be. Az adós fizetési felszólításának szabályai, továbbá az adósnak a követelés vitatására vonatkozó lehetősége is részletezésre kerül, segítve ezzel az egységes joggyakorlatot.

Ugyancsak az egységes joggyakorlatot és az adósnak az eljárások elhúzására vonatkozó törekvései visszaszorítását szolgálja annak szabályozása, hogy az adós mikor hivatkozhat eredményesen a bíróság előtt a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére.

29-30. §-hoz

A Cstv. 27/A-27/C. §-ának módosítása a felszámoló kirendelésének szabályait szabályozza, a legutóbbi csődnovella óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján. Az eljáró bíró fogja kirendelni a felszámolót, ám részletesen meg kell indokolnia, ha nem az elektronikus rendszer által felajánlott felszámolói szervezetet választja.

A felszámolók a felszámolói nyilvántartásba bejelenthetik, hogy mely ítélőtábla illetékességi területén kívánják folytatni tevékenységüket. Így csak ezen a területen kötelesek a kirendelésben foglaltaknak megfelelően eljárni.

A Javaslat szigorítja a felszámolókra és a felszámolóbiztosokra vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi okokat, szigorítja követelményeket, bővíti a felszámolói névjegyzék tartalmát, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket. A felszámolóbiztosokra vonatkozó szakirányú végzettség elismerhetősége tekintetében szakhatóságot vonhat be a felszámolói névjegyzéket vezető szerv.

A felszámolónak -a jogsértő tevékenysége miatti - felmentéséről a bíróságnak értesítenie kell a felszámolói névjegyzéket vezető szervet is.

Az a felszámoló szervezet, amely a nyilvános pályázati feltételeknek megfelelt, de a keretszám miatt nem került be névjegyzékbe, a folyamatban lévő csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban még eljárhat.

A felszámoló szervezet törvényes képviseleti jogkörét, illetve a felszámolóbiztos szerepét is egyértelművé teszi a Javaslat.

32. §-hoz

A Cstv. 28. §-ának módosítása a felszámolást elrendelő bírósági végzés tartalmát, közzétételi szabályait pontosítja.

A hitelezői követelések bejelentésére vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek. Rendezi a javaslat, hogy ha az adós számlájára tévesen került átutalás (azaz tévesen jelölték meg kedvezményezettként az adóst) a felszámoló intézkedhet az összeg visszautalása iránt.

33. §-hoz

A Cstv. 29. §-a kiegészítésre kerül azzal, hogy a felszámolás elrendeléséről a bíróságnak értesítenie kell az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságokat is.

34. §-hoz

A Cstv. 31. §-ának módosítása részletezi az adós vezetőjének kötelezettségeit a felszámolás elrendelésével összefüggésben, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét mondja ki, mégpedig a csődvagyon átadásának és felmérésének érdekében. Tekintettel arra, hogy sok olyan vállalkozás kerül felszámolásra, ahol az eljárás végén már nincs fedezet a felszámoló díjának kifizetésére és a vállalkozás nem selejtezhető iratanyagának őrzésére, a Javaslat kötelezi az adóst, hogy ennek fedezetét bocsássa a felszámoló rendelkezésére, fizesse be az ilyen célra elkülönített alszámlára.

35. §-hoz

A Cstv. 33. §-át azért kell kiegészíteni, hogy ha az adós vezetője megsérti a 31. § szerinti kötelezettségeket, akkor a mulasztása miatti költségeket, továbbá a bírságot be lehessen hajtani.

36. §-hoz

A Cstv. 33/A. §-ának módosítását a jogalkalmazási problémák indokolják, ezenkívül pontosítani kell a cégtulajdonosok mögöttes felelősségének szabályait is. Továbbra is indítható megállapítási majd a marasztalási kereset, megtartja a módosítás a biztosítékadási kötelezettséget, de összehangolásra kerül a 33/A és a 63. §, továbbá a 63. § (3) bekezdésének szövege ide kerül át.

37. §-hoz

A Cstv. 37. §-ának szövege az egyezségkötésre tekintettel kerül pontosításra.

38. §-hoz

A Cstv. 39. § szövege a hitelezői képviselővel összefüggésben módosul.

39. §-hoz

A Cstv. 40. §-a a felszámoló és a hitelezők perindításával összefüggésben módosul, érvénytelenség címén kérhetik az eredeti állapot helyreállítását és a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.

40. §-hoz

A Cstv. 42. §-a az egyezségi tárgyaláson a felszámoló kötelezettségeit és tájékoztatás adásának tartalmát részletezi. A cél az, hogy a hitelezők információt kapjanak a felosztható vagyonról, a hitelezői követelések összetételéről, ide értve a később lejáró, illetve a függő követeléseket is.

41. §-hoz

A Cstv. 44. §-a felszámolási eljárásban az egyezségkötés szabályait módosítja abban a tekintetben, hogy a 40 napos igénybejelentési határidőt elmulasztó, de még a 180 napos jogvesztő határidőn belül jelentkező hitelezők milyen módon vehetnek részt az egyezségkötésben. A Javaslat szerint a rájuk irányadó csoportban adhatják le szavazatukat, de szavazatuk értéke kevesebb lesz.

Tekintettel arra, hogy az egyezségkötéskor az adósnak lehetnek még függő követelései vagy tartozásai, ezekről is rendelkezni kell az egyezségkötés során.

A Javaslat kimondja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan sem kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

A Javaslat kimondja, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzését a tárgyaláson jelen lévő feleknek kihirdetéssel közli

42. §-hoz

A Cstv. 45. §-ának meghatározza, hogy a bíróság mely esetben, milyen feltételekkel hagyhatja jóvá a felszámolási eljárásban kötött egyezséget. Kimondja, hogy ezen végzés ellen perújításnak helye nincs.

43. §-hoz

A Cstv. 45/A. §-ának kiegészítése pontosítja, hogy a bíróság mely feltételek esetén szüntetheti meg a felszámolási eljárást abban az esetben, ha az adós képessé válik minden tartozása és a felszámolás költségeinek a kifizetésére. A felszámoló minimumdíja a Javaslat szerint kisebb lesz, tekintettel arra, hogy kisvállalkozások esetén a díj túl magas lenne az elvégzett munkájához képest. A bíróságnak ezen túlmenően is jogában áll a felszámoló díját az elvégzett munkához, annak időigényéhez mérten meghatározni.

44. §-hoz

A Cstv. 46. §-ának módosítása a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) hozzájárulását szabályozza az adós gazdasági tevékenységének folytatáshoz a felszámolási eljárás alatt. A Javaslat rövidíti a felszámoló számára a hozzájárulás megkérésére nyitvaálló határidőt. Rendezi azt a helyzetet is, ha a hitelezők határidőben nem közlik döntésüket.

A Javaslat a hitelezői követelésbejelentéssel összefüggésben kizárja a közokiratba foglalt követelés vitatását a felszámoló részéről.

45. §-hoz

A Cstv. 49. §-ának módosítása az adós vagyonának a felszámolás alatti értékesítésével kapcsolatban a becsérték megállapítással összefüggő bírósági végzéssel összefüggő határidőt állapítja meg.

A Javaslat az értékesítésben résztvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási esetkört bővíti. A vevő az adóssal szemben beszámítási jogot főszabályként nem érvényesíthet, kivéve, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben már kifizette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt, ily módon a lakóingatlan a csődvagyonban maradt.

46. §-hoz

A Cstv. 49/A. §-ának pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt. Egyértelművé kell tenni, hogy mikor nyilvánítható eredménytelenné az értékesítési pályázat. Ezen kívül a második fordulós ártárgyalás előírásával olyan szabályozást céloz, hogy a korábbi árnál magasabb vételáron kerüljön sor az értékesítésre.

47. §-hoz

A Cstv. 49/B. §-ának kiegészítése az árverési hirdetmény kötelező adatainak bővítését tartalmazza, a földhasználatra vonatkozó adatokkal.

48. §

A Cstv. 49/B. §-át a Javaslat az állami elővásárlási jog gyakorlására jogosultak vonatkozásában pontosítja, az időközi jogszabályi változásoknak megfelelően. Jogszabálynál fogva elővásárlási jogot kap az a magánszemély, aki a csődvagyonba tartozó lakóingatlan vevője volt, de annak tulajdonjogát nem tudta a felszámolás elrendelése előtt megszerezni.

A Javaslat szabályozza, hogy az elővásárlási jog jogosultja milyen módon gyakorolhatja ezt a jogát.

49. §

A Cstv. kiegészül a felszámolási eljárás során az elektronikus értékesítés törvényi keretszabályaival (Cstv. 49/E-49/G.§). Kormányrendelet fogja meghatározni az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat, meghatározza a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer kötelező bevezetésének időpontját (egyeztetve a felszámolók szakmai szervezeteivel). A kormányrendelet az elektronikus értékesítési eljárásra az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt módon tartalmaz majd részletszabályokat, ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is, meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és pályáztatás rendjét is) az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.

A Javaslat meghatározza, hogy az elektronikus értékesítési pályázatnál hogyan kell a közjegyző közreműködését igénybe venni.

A Javaslat kimondja, hogy az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektronikus értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.

A Javaslat az elektronikus felszámolási értékesítések adatainak megőrzésére is határidőt szab meg, az ellenőrizhetőség érdekében.

A Javaslat kimondja, hogy a felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.

A felszámolónak az elektronikus értékesítésen is ellenőriznie kell, hogy árverezőként, pályázóként nem járnak-e el olyan személyek, akikre nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ebből a célból a hatóságok bevonásával végezhet ellenőrzést.

50. §-hoz

A Cstv. 50. §-ának módosítása a felszámolási eljárásban a közbenső mérlegkészítéssel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatosan tartalmaz pontosításokat. A közbenső mérleget meg kell küldeni az állami adóhatóságnak is.

51. §-hoz

A Cstv. 51. §-ának módosítása a felszámoló jogszabálysértő intézkedési vagy mulasztásai elleni kifogás benyújtásával, elbírálásával összefüggésben tartalmaz kiegészítő szabályokat. A szankciórendszer is bővül, ezenkívül a bíróság értesíti a felszámolói névjegyzéket vezető szervet, ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó bírói végzésnek nem tesz eleget.

52. §-hoz

A Cstv. 53. §-a a felszámolónak a társadalombiztosítási szervek részére történő adatszolgáltatásának tartalmát pontosítja, az időközi jogszabályváltozásokkal összhangban.

53. §-hoz

A Cstv. 57. §-ában a társadalombiztosítási tartozások fogalma, a köztartozások és a visszafizetendő állami támogatások fogalma kerül pontosításra.

A Cstv. 57. §-ában továbbá a termőföldvédelmi követelményekre vonatkozó kötelezettségek is bekerülnek a felszámolási költségek közé (hasonlóan a környezeti kárelhárítás költségeihez).

54. §-hoz

A Cstv. 59. §-ának kiegészítése az egyezségkötés esetén kiszámítandó felszámolói díjra vonatkozik. Az elv itt is az, hogy amennyiben az adós vagyonához mért %-os díjkulcs aránytalanul magas díjat eredményezne a felszámoló által elvégzett munkához és felelősségéhez képest, a bíróság a díjat alacsonyabb mértékben határozhatja meg.

55. §-hoz

A Cstv. 60. §-a határozza meg a felszámoló azon kötelezettségét, hogy köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy ott átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.

56. §-hoz

A Cstv. 61. §-ának pontosítása az időközi jogszabályi változásokkal való összhang megteremtése miatt indokolt.

57. §-hoz

A Cstv. 62. §-ának módosítása az állam helytállási kötelezettségét pontosítja az időközi jogszabályi változásokat figyelembe véve.

58. §

A Cstv. 63. §-ának (3) bekezdése átkerül a 33/A. §-ba.

A javaslat az adós cég kizárólagos vagy többségi tulajdonosainak a hátrányos, és a hitelezők érdekeit sértő üzletpolitikájára tekintettel a bíróság által megállapítandó helytállási kötelezettségét nem változtatja, de kiegészíti a §-t azzal, hogy a felszámoló köteles az ilyen felelősségrevonásra alapot adó körülményről tájékoztatni a hitelezőket.

59. §

A Cstv. 63/A. §-ának kiegészítése itt is azzal függ össze, hogy a felszámolónak a részesedését átruházó volt tag felelősségrevonására alapot adó körülményről tájékoztatnia kell a hitelezőket.

A § továbbá pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a részesedését átruházó volt tagnak mikor áll fenn helytállási kötelezettsége a felszámolt cég hitelezői felé.

60. §

A Cstv. 63/B. §-a az egyszerűsített felszámolási eljárás szabályait pontosítja, a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Kiegészülnek a szabályok a felszámoló intézkedései ellen a bírósághoz benyújtható kifogás szabályaival.

Pontosításra kerül, hogy a bíróság milyen megtérítési kötelezettséget állapíthat meg a hiányos könyvvezetés miatt felszámolásra került vállalkozás vezetőjének terhére, továbbá a kizárólagos vagy többségi tag helytállási kötelezettsége is a jogalkalmazást segítő módon került megszövegezésre.

61. §-hoz

A Cstv. 66. § (5) bekezdése az állami felszámolóra vonatkozó kizárási okokat pontosítja.

62. §-hoz

A Cstv. 65. §-ának módosítása az országos jelentőséggel ugyan nem bíró, de a település vagy a térség közszolgáltatásait ellátó vállalkozások stratégiai jelentőségű vállalkozássá nyilváníthatóságának jogalapját teremti meg.

63. §-hoz

A Cstv. 67. § új bekezdése a bányászati, a földgázellátási és a távhő szolgáltató vállalkozások felszámolása esetén az üzemszerű működés fenntartását biztosító értékesítést célozza. Ezeket az értékesítési szakmai feltételeket az adott tevékenységre engedélyt kiadó hatósággal együttműködve kell kialakítani.

64. §-hoz

A Cstv. 80. §-ának módosítása pontosító jellegű, a jogszabályváltozásokat követi

65. §

A Cstv. új 83/A. §-a a Javaslat hatályba léptetésével összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

Azon rendelkezéseket kell a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni, amelyekre a felkészülési idő elegendő, és fontos érdek fűződik ahhoz, hogy mielőbb azok alkalmazásával lehessen eljárni, ugyanakkor nem tartalmaz a hatályba léptetés előtti időszak tekintetében hátrányosabb rendelkezést a felek egyikére sem.

A Cstv. 83/C. §-ának beiktatására a következők miatt került sor: Több jelzés érkezett a földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részéről azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan - az esetek nagy többségében munkáltatói kölcsönt biztosító - jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szervezet jogosultja már jogutód nélkül megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban - mivel a jogosult gazdálkodó szervezet már megszűnt - már nem szerezhető be.

Ez a probléma a jövőben vélhetően már nem fordul elő, mert a jelen Javaslat egyértelműen előírja a felszámolónak, hogy a megszűnt gazdálkodó szervezetre vonatkozó bejegyzések törlése érdekében járjon el.

Az új szabályozás hatálybalépése előtt előállott ilyen helyzeteket pedig a Cstv. 83/C. §-a szerinti átmeneti rendelkezés kezeli. A Javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan, hanem minden vagyontárgy esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhiteles nyilvántartásokban fennmaradt jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult gazdálkodó szervezet már megszűnt. A javaslat nem vonatkozik a megszűnt gazdálkodó szervezetet megillető tulajdonjogra, mert ilyen esetben a Ctv. szerinti vagyonrendezési eljárás folytatható le.

A Javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be, melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melynek

alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni. A végzésben a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató bíróság - a rendelkezésre álló okiratok alapján - megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg.

Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a bíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a bíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.

66. §-hoz

A Kormány és az igazságügyért felelős miniszter részére ad felhatalmazás végrehajtási jogszabályok kiadására, részletesen megadva a végrehajtási jogszabály szabályozási köreit.

67. §-hoz

1-2. pont: a Cstv. 7. § (5) bekezdésében és 9. § (4) bekezdésében el kell hagyni a hitelezői csődeljárás kezdeményezési eljárásra utaló hivatkozásokat, tekintettel arra, hogy a módosítás következtében a hitelező már nem kezdeményezhet csődeljárást.

3-4. pont: a Cstv. 10. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében szóhasználati pontosítások.

5. pont: a Cstv. 13. § (2) bekezdésében az adós vezetőjének bírságolásakor a bírság alsó határának meghatározása, és a kötelező bírságolás bevezetése, tekintettel arra, hogy a hitelezők érdekeit sérti, ha az adós vezetője nem működik együtt a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelővel.

6. pont: a Cstv. 13. § (3) bekezdésében az eredeti állapot helyreállítását célzó eljárások kezdeményezésére vagy megindítására is célszerű feljogosítani a vagyonfelügyelőt.

7-8. pont: a Cstv. 15. § (3) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében, a hitelezői képviselővel, annak jogosítványaival összefüggő kiegészítések.

9. pont: a Cstv. 18. (8) bekezdésében szövegpontosítás, az igenlő szavazatok többsége kell a fizetési haladék meghosszabbításához.

10. pont: a Cstv. 18. § (8) bekezdésének módosításával a fizetési haladékot 180 nap helyett 240 napos időtartamra lehetséges meghosszabbítani, mert a tapasztalatok szerint a 180 nap nem volt elegendő az egyezség előkészítéséhez, különösen akkor, ha nagyszámú hitelező vesz részt az eljárásban.

11-12. pont: a Cstv. 18. § (12) és (14) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés közzétételéről van szó.

13. pont: a Cstv. 19. § (1) bekezdésében indokolt az egyezség időtartamát is belefoglalni a csődegyezség szövegébe.

14. pont: a Cstv. 25. § (1) bekezdésében utalni kell arra, hogy a végzést a bíróság hivatalból hozza meg.

15. pont: a Cstv. 27/B. § (8) bekezdésében szövegpontosítás szükséges, tekintettel arra, hogy nem ez a törvény határozza meg a felszámolói és vagyonfelügyelői szakképzettséget.

16. pont: a Cstv. 28. § (1) bekezdésében arra kell utalni, hogy a végzésnek csak a kivonatát kell közzétenni a Cégközlönyben. A jelenlegi gyakorlatot követi a módosítás.

17. pont: a Cstv. 3. §-ában az ún. függő követelés fogalmának új alpontba történő helyezésére tekintettel változtatja a hivatkozásokat a Cstv. 28. §-ában, 49/D. §-ában, 58. §-ában, 60. §-ában.

18. pont a Cstv. 38. § (4) bekezdésében szövegpontosítás a felszámoló eljárására vonatkozóan.

19. pont: a Cstv. 39. § (4) bekezdésében szövegezési pontosítás szükséges abban a tekintetben, hogy a felszámoló miről köteles a hitelezői választmányt (hitelezői képviselőt) tájékoztatni.

20. pont: a Cstv. 38. § (3) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a felszámolás kezdő időpontjától kezdve az adós ellen pénzkövetelést csak a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni.

21. pont: a Cstv. 40. § (5) bekezdésében a hitelezői képviselővel, annak jogosítványaival összefüggő pontosítás.

22. pont: a Cstv. 44. § (2) bekezdésében a felszámolási eljárásban az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával kell a zárómérleget elkészíteni.

23. pont: a Cstv. 45/A. §-ában a felszámolás során megtérült követelésekre vonatkozó utalást is be kell illesztetni.

24. pont: a Cstv. 46. §-ában az ún. függő követelés fogalmának új alpontba történő helyezésére tekintettel változtatja a hivatkozásokat.

25. pont: a Cstv. 46. § (7) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy a felszámolási eljárásban a hitelezők által fizetendő regisztrációs díjat a követelés tőkeösszege alapján kell kiszámítani.

26. pont: a Cstv. 48. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felszámoló az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti céljára történő helyreállításáról is köteles gondoskodni.

27. pont: a Cstv. 48. § (5) bekezdésének módosítása összefügg a 26. ponttal, a hatósági kötelezés jogalapját teremti meg a termőföldvédelmi törvénnyel összhangban.

28. pont: a Cstv. 49/A. §-ában a felszámolás során történő értékesítéskor a pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlati biztosítékot is.

29-30. pont: a Cstv. 49/D. § (l)-(2) bekezdésében a zálogjoggal biztosított követelések fogalmát pontosítja.

31. pont: a Cstv. 49/D. § (2) bekezdésében a zálogtárgy értékesítéséből származó vételárból a felszámolót az eddig 4 % helyett 3 % illeti meg, azaz a vételár 2 %-át kell befizetnie a Fővárosi Gazdasági Hivatal azon számlájára, ahonnan az egyszerűsített felszámolásokban a felszámolók díjának kiegészítését kell kifizetni. A módosítás indoka, hogy rendkívüli módon megnőtt azoknak a fizetésképtelenségi eljárásoknak a száma, amelyekben az adós vagyonhiányos, nincs elegendő fedezet a felszámolási költségekre.

32. pont: a Cstv. 50. § (2) bekezdésében szövegpontosítás szükséges: a felszámolás kezdő időpontjától számítva kell évente elkészíteni a közbenső mérleget.

33. pont: a Cstv. 54. §-ában a csődvagyonra vonatkozó hivatkozást pontosítani kell.

34. pont: a Cstv. 56. § (4) bekezdésében az egyszerűsített felszámolásra történő hivatkozást pontosítani kell.

35. pont: a Cstv. 57. § (2) bekezdés e) pontjában a felszámolási költségek között indokolt nevesíteni az adós a hatósági eljárások során terhelő költségeket is.

36. pont: a Cstv. 57. § (1) és (6) bekezdésében - az időközi jogszabályi változásoknak megfelelően - a "társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások" a helyes kifejezés.

37. pont: a Cstv. 58. § (5) bekezdésében a függő követelések rendezésére irányuló eljárás során a többi hitelezőnek az igénybejelentésre nyitva álló határidőt indokolt 15 munkanap helyett 30 napra megállapítani.

38. pont: a Cstv. 58. § (5) bekezdés kiegészítése azért szükséges, mert elvileg előfordulhat, hogy a függő követelések rendezésére irányuló eljárás során az adós tulajdonosai részére is marad a tartalékba helyezett vagyonból.

39. pont: a Cstv. 59. § (4) bekezdésében a Fővárosi Bíróságnál vezetett díjkiegészítő számláról akkor lehet a felszámoló részére kifizetni a díjkülönbözetet, ha a felszámoló a korábban esedékessé vált befizetési kötelezettségeit is teljesítette.

40. pont: a Cstv. 60. §-ában a gazdasági társaságokról szóló törvényre vonatkozó hivatkozás pontosítása.

41. pont: a Cstv. 65. §-ában a jogszabályi hivatkozás kerül pontosításra, figyelembe véve a csődeljárási változtatásokat is.

42. pont: a nemzeti vagyonról szóló új törvénnyel, és a Cstv. IV. fejezetének módosításával összhangban a Cstv. IV. fejezetében a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó szervezet" fogalma "stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet"-re változik.

43. pont: a Cstv. 68. § (1) bekezdését ki kell egészíteni a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalkozásokkal is.

44-45. pont: a Cstv. 80. § (1) bekezdésében az államot, továbbá a kisebbségi önkormányzatot és az önkormányzati társulást is nevesíteni kell.

68. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések, pl. a hitelező nem indíthat az adós ellen csődeljárást, hiszen az az adós beleegyezése és együttműködése nélkül az eddigi tapasztalatok szerint inkább visszaélésekre vezetett.

A Cstv. 63. § (3)-(4) bekezdés szövege a 33/A. §-ba került át, ezért helyezhető hatályon kívül

Néhány elavult vagy már okafogyottá vált rendelkezés is hatályon kívül helyezésre kerül.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó szabályokat a lakásszövetkezetekről szóló törvény tartalmazza. A párhuzamos, és egymástól értelemzavaró módon eltérő szabályozás felesleges, ezért a Cstv. 64. §-a hatályon kívül helyezésre kerül.

69. §-hoz

Az illetéktörvény módosításban a szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég bejegyzésekor kedvezőbb lesz a tételes illeték.

A 69. § ezenkívül megállapítja a korábban jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetek vagyontárgyaira vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokban még szereplő jogok, tények törlésére vonatkozó bírósági nemperes eljárás illetékét.

70. §-hoz

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy mind a felszámoló, mind a hitelező a Cstv. 40. §-a szerinti, a fedezetelvonó ügyleteket megtámadó perekben kérhesse az ingatlan nyilvántartásból a bejegyzés törlését és az eredeti állapot helyreállítását is.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény új 73/B. §-a a felszámolók szervezetek TAKARNET hozzáférését biztosítja, hasonlóan, mint a bírósági végrehajtókét.

71. §-hoz

A Javaslat megszünteti a csődtörvény és a lakásszövetkezeti törvény közötti koherenciaproblémát, és egyértelművé teszi, hogy a lakásszövetkezetek megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kielégítését követően fennmaradó vagyon kerül a tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába (érdekeltségük arányában)

72. §-hoz

A Gt. 2. §-ának módosítása megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy közérdekből vagy hitelezővédelmi okokból kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdasági tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.

73. § hoz

A Gt. 5. §-ának módosítása - összhangban 23. §-ának új rendelkezéseivel - a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom továbbá arra is kiterjedne, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok.

A módosítás továbbá nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a cégeljárási törvény szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdasági társaságokban kizárólagos, közvetlen vagy közvetett többségi részesedés megszerzésére egyaránt vonatkozik, és annak hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették. A most hatályos szabályozás csak a vezetői tisztségviselésre vonatkozóan mondott ki tilalmat. A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelezők megkárosításával járó cselekmények és az ún. cégtemetők azonban ezt a szigorítást indokolttá teszik, mert csak így biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így előzhető meg, hogy a sorozatos visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák.

A módosítás folytán nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol egyedüli vagy többségi tulajdonos lenne az a személy sem, aki a Gt. 104. §-a (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette.

A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak.

A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtási eljárás mikor minősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolási eljárásban a Cstv. 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bírósági gyakorlatot - kiemelten a 2/1999. Polgári jogegységi határozatot - alapul véve, melynek alapján eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint igazolnia. Az eredménytelen végrehajtásról a cégbíróságot a bírósági végrehajtó értesíti.

74. §-hoz

A Gt. 11. §-ának kiegészítése értelmében az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló törvény 27/B. §-a szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás ezen legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését.

A Gt. 11. § (4) bekezdésének módosítása jogtechnikai jellegű, a Gt. 5. § módosítása folytán szükséges, tekintve, hogy a Ctv. rövidítése az 5. §-ban történik.

75. §-hoz

A Gt. 12. §-ában a hitelezők védelme érdekében szükséges, hogy a társaságok tagjai könnyebben azonosíthatóak legyenek, ezért a módosítás előírja, hogy a társasági szerződés a továbbiakban tartalmazza a tagok természetes személyazonosító adatait is. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. Törvény 4. §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy természetes személyazonosító adat a polgár

a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,

b) születési helye,

c) születési ideje és

d) anyja születési családi és utóneve.

A Gt. 12. § (2) bekezdésének módosítása összefügg a Ctv. 24. § (1) bekezdés e) pontja új rendelkezésével, amely szerint a jövőben a cégjegyzék tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti megjelölésével, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó, cégjegyzékben szereplő adatok naprakészek legyenek, ezzel elősegítve az üzletfelek, hatóságok megfelelő információhoz jutását. Annak érdekben azonban, hogy a cégjegyzék kibővült adattartalma ne járjon felesleges adminisztratív tehernövekedéssel a társaságok számára, a Gt. 12. §-a (2) bekezdése módosítása folytán a jövőben a tevékenységi körök változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat - immár a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolással - az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére.

76. §-hoz

A Gt. 23. §-ának módosítása 3-ról 5 évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5 évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezető tisztségviselők. A jelen módosítás nemcsak az eltiltás időtartamát növeli meg, hanem a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt.

A Gt. 23. §-ának módosítása ezen kívül nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a cégeljárásról szóló törvény szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették. A gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelezők megkárosításával járó cselekmények és az ún. cégtemetők azonban ezt a szigorítást indokolttá teszik, mert csak így biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így előzhető meg, hogy a sorozatos visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák.

A módosítás továbbá új kizáró okot állapít meg, a továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő, akivel szemben törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen pénzbírságot szabtak ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év.

Az említett szigorítás azért indokolt, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján a kiszabott bírság nem rendelkezik visszatartó erővel a jogszabályi kötelezettségek megszegése esetén.

A módosítás folytán nem lehet vezető tisztségviselő, a személy sem, aki a Gt. 104. §-a (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak.

A Javaslat az egységes alkalmazhatóság érdekében meghatározza azt is, hogy a végrehajtási eljárás mikor minősül eredménytelennek a § vonatkozásában, méghozzá a felszámolási eljárásban a Cstv. 27. §-a (2) bekezdése c) pontja vonatkozásában kialakult bírósági gyakorlatot - kiemelten a 2/1999. Polgári jogegységi határozatot - alapul véve, melynek alapján eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint igazolnia.

A cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés a Ctv-ben biztosított, így a vezető tisztségviselő igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó körülmény.

77. §-hoz

A Gt. 30. §-ának módosítása szerint külön törvény alapján a vezető tisztségviselők helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a bíróság nem vizsgálja külön a fizetésképtelenséget, hanem egyszerűsített eljárásban szünteti meg jogutód nélkül a társaságot.

78. §-hoz

A Gt. 32. §-a (3) bekezdésének kiegészítésével a cégvezetőre is alkalmazni kell a Gt. 5. §-a, 23, §-a, 25. §-a, 27. §-a és 30. § (3) bekezdése szerinti szabályokat, tekintettel a hitelezővédelmi érdekekre, és arra, hogy az ügyvezetőre vonatkozó szigorításokat ne lehessen kikerülni cégvezetői megbízatással. Tekintettel azonban arra, hogy a cégvezető a társaság munkavállalója, a cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés biztosított, így a cégvezető igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó körülmény.

79. §-hoz

A Gt. 41. §-a (2) bekezdése bővíti azon esetek körét, amikor külön törvény kötelezővé teheti könyvvizsgáló választását a társaságnál.

80. §-hoz

A Gt. 50. §-a (1) bekezdése kiegészítésre kerül az üzletrész, részvény rosszhiszemű, azaz a hitelezőket károsító átruházása esetére történő utalással, tekintettel arra, hogy a csődtörvény ezekben az esetekben lehetővé teszi a volt tag (részvényes) felelősségének megállapítását a korlátozott tagi (részvényesi) felelősségüket meghaladóan is. A Gt. 50. § (2) bekezdése szerinti példálódzó felsorolást is ki kell egészíteni a hitelezők érdekeit sértő egyéb, vagyonvesztést eredményező tevékenységekre való utalással.

81. §-hoz

A Gt. 54. §-a (2) bekezdésének kiegészítése a csődtörvény 63. §-ával való összhang érdekében szükséges.

82. § -hoz

A Gt. 56. §-a (3) bekezdés c) pontjának kiegészítése indokolt annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az uralkodó tag ne csak a már bekövetkezett fizetésképtelenség, hanem már a fenyegető fizetésképtelenség esetén is részt vegyen az ellenőrzött tag reorganizációjában, az uralmi szerződés rendelkezései szerint. Ez elkerülheti a csődhelyzetet, illetve elősegítheti az uralkodó tag részvételét a csődegyezség előmozdításában.

83.§-hoz

A Gt. 76. § (3) bekezdés módosítása további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéig történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és előírja, hogy ha valamely jogelőd társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társaság az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani. Az előírás az átalakulás valamennyi módjára vonatkozik.

A módosítás megállapítja továbbá a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásának jogkövetkezményeit, így a biztosítéknyújtás megtagadása, vagy nem megfelelő mértékű biztosíték nyújtása esetében az átalakulás nem jegyezhető be.

84. §-hoz

A Gt. 85. §-ának módosítása a gazdasági társaságok szétválásakor (különválás, vagy kiválás) a jogelőd tagok felelősségének pontosítását tartalmazza. A főszabály továbbra is az, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemlegessé válik. A szigorítás azért indokolt, mert a szétválások során gyakran tapasztalható az, hogy a kötelezettségeket a szétválási szerződésben ahhoz a társasághoz telepítették, aki annak teljesítésére nem képes.

85. §-hoz

A Gt. 114. §-ának módosítása a számviteli törvénnyel való összhangot célozza, a devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében. A Ctv. 24. §-a (3) bekezdésének a társaságok jegyzett tőkéjére vonatkozó rendelkezései, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 20. §-a (4) bekezdése jelenleg nem állnak összhangban a Gt. 114. §-a (4) bekezdése azon előírásával, mely szerint a törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Azon társaság ugyanis, amely az Sztv. alapján könyveit devizában vezeti, ezen követelménynek nem, vagy nehezen tud eleget tenni. A módosítás célja ezen ellentmondás feloldása, továbbá annak egyértelművé tétele, hogy mely esetekben kell alkalmazni a Gt. törzsbetétre vonatozó rendelkezéseit.

86. §-hoz

Gt. 122. §-a módosításának célja a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosi szerkezetének átláthatóbbá tétele, továbbá annak megakadályozása, hogy egyes tulajdonosok a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosaként kerüljék ki azt, hogy a cégjegyzékben feltüntetésre kerüljenek adataik, tekintettel arra, hogy a Gt. rendelkezései alapján a közös üzletrész egy üzletrésznek minősül, tagjai a társasággal szemben egy tagnak minősülnek, és a közös képviselőn keresztül gyakorolják tagsági jogaikat. Ily módon akár az egyébként többségi befolyással rendelkező tag is elkerülheti azt, hogy adatai a cégjegyzékben szerepeljenek, így megnehezítve a hitelezők dolgát.

A három hónapos határidő az üzletrész megszüntetésére elegendő ahhoz, hogy a résztulajdonosok egymás között rendezhessék a tulajdoni kérdéseket. A kötelező törzsbetét minimumnál kevesebb résztulajdonnal rendelkezők sem kerülnek mindenképpen hátrányba, hiszen az üzletrész felosztása történhet úgy is, hogy a volt többségi tulajdonos biztosítja a szükséges törzsbetét összeget a felosztás során a törvényi minimum eléréséhez.

87. §-hoz

A Gt. 123. § (1) bekezdésének módosítása a tag cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez köti az üzletrész átruházására irányuló szerződés létrejöttét. A rendelkezés kapcsolódik a Gt. új 126/A. §-ához.

88. §-hoz

A Gt. új 126/A. §-a következtében a jövőben a cégbíróság kizárólag megfelelő biztosíték nyújtása esetében ad helyt a kérelemnek és jegyzi be a cégjegyzékbe a tag személyében bekövetkezett változást. A biztosíték nyújtására vonatkozó szabályozás követi az átalakulás és a tőkeleszállítás során alkalmazott rendelkezéseket.

A szigorítás a tartozásokat felhalmozott társaságok hajléktalan és külföldi személyek, illetve "cégtemetők" részére történő átruházása gyakorlatának kiüresítését célozza, tekintve, hogy az átruházás a jövőben kizárólag a hitelezők számára történő megfelelő biztosíték nyújtása esetében lehetséges, így nem éri majd meg az üzletrész átruházásával kikerülni a felhalmozott tartozások megfizetését.

89. §-hoz

A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt, amikor jogutód nélkül megszűnt a társaság valamely tagja.

A Gt. 128. § (2) bekezdése továbbá új rendelkezéssel egészül ki. A gyakorlatban ugyanis problémát jelent, ha magyarországi társaságban olyan üzletrész van, amelynek a tulajdonosa a külföldi székhelyű, külföldön jogutód nélkül megszűnt tag. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi magánjogi szabályok szerint a külföldi bíróságnak van joghatósága a jogi személy megszüntetésére irányuló eljárások lefolytatására, az így megszüntetett tag esetében Magyarországon nincs helye vagyonrendezési eljárásnak sem, hiszen az összefügg a külföldön, külföldi bíróság által lefolytatott végelszámolással, felszámolással vagy egyéb megszüntetési eljárásokkal. Ebben az esetben a társaság a Cégközlönyben közleményt tesz közzé, és akkor vonja be az üzletrészt, ha arra nem tartottak igényt.

90. §-hoz

A Gt. 159. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy a Gt. 114. §-a (4) bekezdése törzsbetétre vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell.

91. §-hoz

A Gt. 162. §-ának módosítása pontosítja a korlátolt felelősségű társaság tőkeleszállítására vonatkozó rendelkezéseket, kapcsolódva a 163. § módosításához.

92. §-hoz

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy bár a korlátolt felelősségű társaságnak hitelezővédelmi okokból a Gt. 163. §-a (2) bekezdésében meghatározott esetekben is szükséges a törzstőke leszállításáról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia, mivel ha a törzstőke leszállítása a Gt. 163. §-a (2) bekezdésében foglalt okokból történik, a társaság nem nyújt biztosítékot. A módosítás pontosan meghatározza továbbá azt, hogy veszteségrendezés esetén mikor - kizárólag a Gt. 143. §-a (2) bekezdésében meghatározott mértékű veszteség esetén -nem köteles a társaság biztosítéknyújtása.

93. §-hoz

A Gt. 202. §-a (1) bekezdéséből elhagyásra kerül az a rendelkezés, amely szerint részvénykönyv vezetésére közjegyzőnek, jogtanácsosnak is adható megbízás. Ennek oka, hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyzőknek az állami igazságszolgáltatás területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként is végezhet részvénykönyv-vezetési feladatot.

A Gt. 202. § új (12) bekezdése meghatározza a társaságnak a részvénykönyvbe történő betekintés biztosításával összefüggő kötelezettségeit. A hatályos szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetőleg mikor kell betekintés céljából rendelkezésre állva tartani, ez pedig korlátozza a hitelezők betekintési jogát. A módosítás ezért előírja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének helyén, amennyiben az külföldön található a társaság székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén.

94-95. §-hoz

A Gt. 271. §-ának módosítása pontosítja a részvénytársaság alaptőke leszállítására vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás továbbá a jogszabályi hivatkozás pontosítását szolgálja a Gt. 273. §-ában. Egyértelművé teszi, hogy a részvénytársaságnak hitelezővédelmi okokból a Gt. 272. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetekben is szükséges az alaptőke leszállításról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia, mivel ha az alaptőke leszállítása a Gt. 272. §-a (1) bekezdésében foglalt okokból történik, a társaság nem nyújt biztosítékot.

96. §-hoz

A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt, azonban nyilvánosan működő részvénytársaság esetében szükséges biztosítani a részvényesek azon jogát, hogy amennyiben befektetési célból vásároltak értékpapírokat, és nem kívánnak a társaságban tagsági jogokat gyakorolni, nyilatkozhassanak úgy, hogy nem kívánnak a részvénykönyvben szerepelni. Ehhez tartozik, hogy a Tpt. 149. §-a (2) bekezdése alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyelete határozatával elrendelt tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámlavezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek, így a hatóság számára adott időpillanatban részvénnyel rendelkező személyek adatai megismerhetők.

97. §-hoz

A 2007/36/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdése rendelkezése alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon, amely legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. A fordulónap az a nap, amely napon a részvényesek tulajdonában lévő részvények alapján megállapítják a részvényeseknek a közgyűlésen való részvételi és részvényeikhez kapcsolódó szavazati jogát.

Az irányelv rendelkezése alapján tehát az a részvényes vehet részt a közgyűlésen, aki meghatározott, egységes fordulónapon a részvény tulajdonosa volt. A módosítás célja, hogy az irányélv rendelkezéseinek megfelelően, továbbá az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé tegye, hogy az egységes "fordulónap" a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 óra. Ez az időpont az értékpapír számlavezetők szokásos napi zárásának időpontja.

98. §-hoz

A Gt. új 336D. §-a a szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

99. §-hoz

A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt.

A 2007. évi LXI. törvény 28. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezhető, tekintettel arra, hogy a Kormány 2011 tavaszán már hozott döntéseket a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére, az ezzel összefüggő jogalkotás részben megvalósult, részben folyamatban van. Ami pedig a cégalapítás további könnyítését illeti, azt csak olyan részletszabályok mellett lehet megvalósítani, ami a visszaéléseknek nem ad lehetőséget.

A közjegyzőkről szóló törvény 1. §-ának (5) bekezdése a Gt. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében került hatályon kívül helyezésre.

100. §-hoz

A Ctv. 3. § (5) bekezdés beiktatásával a Ctv. egyértelműen rögzíti, hogy a cégnévben az állami, nemzeti jelző használatára csak akkor kerülhet sor, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezeti útján többségi befolyással rendelkezik vagy a cég tartós állami tulajdonban áll. A cégkizárólagosság elve biztosítja, hogy az azonos, vagy összetéveszthető elnevezéssel bíró cégek ne kerülhessenek be a cégjegyzékbe és ne vehessenek részt a forgalomban. A Cégtörvény azonban kizárólag a cégek vonatkozásában követelte meg a cégkizárólagosságot, a cégnév különbözőségét a bejegyzett cégek és lefoglalt cégnevek tekintetében kell vizsgálni, tehát ezek a cégek a jogszabályoknak megfelelően használják - megtévesztő - cégnevüket. A módosítás annak megakadályozására irányul, hogy bizonyos cégnevek egyes állami szervek elnevezésére hasonlítsanak, amely esetlegesen visszaélésekre ad lehetőséget. Indokolt tehát kiegészíteni a Cégtörvényt annyiban, hogy a cégek elnevezésének a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől egyértelműen különböznie kell.

101. §-hoz

Ctv. 5. §-ának módosítását az indokolja, hogy a kényszer-törlési eljárás bevezetésével (ld: 132. §) szükségessé vált a cégnévben is feltüntetni az erre utaló toldatot.

102. §-hoz

A Ctv. 7. § (2) bekezdés módosítását a következő indokolja: A Ctv. szerint a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a cég telephelyét vagy fióktelepét. Szükséges egyértelműen meghatározni, pontosítani ennek tartalmát. A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben egy cég rendelkezik telephellyel, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárásban igazolni kell, hogy a székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban: székhely) céljára használt ingatlanra a cégnek érvényes jogcíme van. Jelenleg az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/E. §-a alapján lehetőség van arra, hogy székhelyhasználat jogcímét az ügyvéd ellenőrizze az ingatlan-nyilvántartás adataiból. A székhely-használatot igazoló okiratot azonban nem kell a cégbíróság részére a kérelemmel egyidejűleg becsatolni. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.

Ctv. 7. § (4) bekezdésében a módosítás a székhelyhasználat jogszerűségének ellenőrzését teremti meg.

103. §-hoz

A Ctv. 9. § (3) bekezdésében az aláírási címpéldányhoz hasonlóan szükséges előírni azt, hogy az ügyvéd által készített aláírás-minta elkészítése során kerüljön sor a személyazonosság ellenőrzésére.

104.§-hoz

A Ctv. 12. § (5) bekezdésében indokolt rögzíteni, hogy amennyiben hatósági megkeresés alapján kell céginformációt szolgáltatni, úgy az elektronikusan rendelkezésre álló cégiratokról elsődlegesen elektronikus másolat kérhető.

105. §-hoz

A Ctv. 15. § (1) bekezdésében a Javaslat egyértelműsíti, hogy a céginformációs szolgálat által működtetett www.e-cegjegyzek.hu honlapon a hitelezők védelme érdekében szükséges adatok jelennek meg.

A Ctv. 15. § (2a) bekezdésében - a Ctv. 18. § (9) bekezdésével összhangban - rögzítésre kerül, hogy a céginformáció szolgáltatásból befolyt bevételt közvetlenül szolgáló kiadások fedezete a minisztérium számára biztosításra kerül.

106. §-hoz

Ctv. 18. § (9) bekezdés módosítása Ctv. 15. § (2a) bekezdéshez kapcsolódik.

107. §-hoz

A Ctv. 20. § (3) bekezdés a szerződésminta eltörlésével kapcsolatos pontosítás.

107. §-hoz

Ctv. 22/A. § a Gt. módosításhoz kapcsolódik: A Gt. 23. §-a rögzíti a vezetői tisztségtől való eltiltás szabályait. A vezető tisztségviselő (cégvezető) nyilatkozik arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt. Annak érdekében, hogy ne lehessen vezető tisztségviselő az, aki nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól vagy a bíróság jogerősen eltiltotta a vezető tisztség gyakorlásától, a törvény rögzíti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket.

109. §-hoz

Ctv. 24. §-ában cégjegyzék kibővül a vezető tisztségviselők bizonyos természetes személyi azonosító adataival, illetve cégjegyzékszámával.

Cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, TEÁOR számmal. Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NAV részére, így azt a cégnek ismételten nem kell bejelentenie. Amennyiben a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal.

110. §-hoz

A Ctv. 26. § (1) bekezdés módosítása összefügg a kényszer-törlési eljárással (ld: 132. §), ennek bevezetése miatt a cégjegyzék kiegészül az eljárással kapcsolatos adatokkal.

111. §-hoz

A Ctv. 27. §-ának módosítása a következőket célozza: Azon cégformák esetén, ahol a cégjegyzék nyilvántartja a tagokat, a 7. §-hoz hasonlóan kiegészítésre kerülnek a természetes személyek személyazonosító adatai.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (7) bekezdése eltiltást fogalmaz meg egyéni cég alapítására vonatkozóan. Nem alapíthat egyéni céget az az egyéni vállalkozó, valamint nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet tagjának - felelősségét állapította meg a bíróság, és az ebben meghatározott fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. A cégjegyzék nyilvántartja az eltiltásra vonatkozó adatokat.

112. §-hoz

A Ctv. 30. § (6) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az állami adóhatóság az adóregisztrációs eljárás lefolytatásának eredményéről, valamint az adószámmal kapcsolatos bármilyen elektronikus értesítését, határozatát elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia.

113.§-hoz

A Ctv. 31. §-ában a módosítás külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint bizonyos körben a külföldi természetes személy vonatkozásában kötelezővé teszi a kézbesítési megbízott megjelölését.

114.§-hoz

A Ctv. 32. § (1) bekezdésében szükséges annak egyértelmű meghatározása, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú cégeljárás elektronikus eljárás.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus eljárás során előfordulhat, hogy a szerverek egymást közti kommunikációjában hiba történik, az üzemzavar idejére szükséges az eljárás felfüggesztése.

115.§-hoz

Ctv. 34. § (2) bekezdése a következők miatt módosul: Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje fő szabályként a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Előfordul azonban, hogy a cég jogi képviselője útján a Ctv. 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem küldi meg a kérelmet, mellyel sérül a cégnyilvántartás közhitelessége. A cégnyilvántartás közhitelessége elsődleges érdek, szükséges tehát nagyobb hangsúlyt helyezni a határidő betartására. A pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el.

116.§-hoz

A Ctv. 36. § (4a) bekezdése a következők miatt szükséges: Az adóregisztrációs eljárás gyors és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az állami adóhatóság ismerje a cégjegyzékbe bejegyzett tag adóazonosító számát. Tekintettel azonban arra, hogy ez kizárólag az adóhatóság közötti kommunikációt szolgálja, ezért a cégjegyzék nem egészül ki a tagok vonatkozásában az adóazonosító számmal.

Ctv. 36. § (5) bekezdése a következők miatt módosul: A kormányzati portálon történő iratbeküldés nem került kiépítésre, az Ügyfélkapun történő iratbeküldés informatikai feltételeinek biztosítására 2009. december 11. óta nem került sor. Tekintettel arra, hogy fontos a cégiratok beküldésének rendjét egyértelműen meghatározni, oly módon, hogy annak technikai háttere biztosított legyen, szükséges ezért a kormányzati portálon történő - nem működőképes - iratbeküldési módot eltörölni. Ennek értelmében amennyiben a magánszemély rendelkezik elektronikus aláírással és a dokumentum elektronikus okiratként készült, úgy azt közvetlenül megküldheti a cégbíróságnak, ellenkező esetben jogi képviselő útján jogosult a cégirat beküldésére.

117. §-hoz

Ctv. 48. §-ban az egyszerűsített cégeljárás felülvizsgálata szükségessé vált, a hitelezővédelmi és forgalombiztonsági érdekeket össze kell hangolni a vállalkozásindításhoz szükséges eljárási könnyítésekkel.. Figyelembe véve azt, hogy a gyors cégalapítás biztosítása - különösen a kis- és középvállalkozások számára - fontos érdek, a módosítás erre tekintettel változtatja - mind társasági formák, mind pedig eljárástípusok vonatkozásában - az egyszerűsített cégeljárás lehetőségét.

118. §-hoz

A Ctv. 50. §-a rögzíti a változásbejegyzési eljárásra irányadó szabályokat.

119. §-hoz

A Ctv. 54. § (1) bekezdésének módosítása technikai jellegű pontosítás, mely a székhely áthelyezését bejegyző végzés ellen kizárja a fellebbezés lehetőségét.

120. §-hoz

A Ctv. 74. § új (5) bekezdése a következőt célozza: Amennyiben törvényességi felügyeleti eljárás azért indult, mert a cég alapításakor a jogi képviselő az általa benyújtott okiratok ellenőrzését nem végezte el megfelelően, a jogi képviselővel szemben a cégbíróság bírságot szab ki.

121. §-hoz

Ctv. 81. § (6) bekezdésének módosítása a következő miatt indokolt: A bírói gyakorlat a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása során egyfajta fokozatosságot tartott szem előtt, ezzel a törvényes működés helyreállítása érdekében több lehetőséget biztosított a cégeknek arra, hogy a szükséges intézkedést megtegyék. Ennek eredményeként a törvényességi felügyeleti eljárás gyakran nem volt eléggé hatékony, az eljárások túlzottan elhúzódtak.

Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy a 81. § (1) bekezdésében foglalt intézkedések közül a cégbíróságnak nem a fokozatosság elve szerint kell eljárnia, hanem az eljárásban a körülményeket mérlegelve a lehető leghamarabb intézkedni a törvényes működés helyreállítása érdekében. Amennyiben a cégbíróság a körülmények alapján úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés semmilyen eszközzel nem állítható helyre, akár a 81. § (1) bekezdésében foglalt egy intézkedés alkalmazása után is megszűntnek nyilváníthatja a céget.

122. §-hoz

A Ctv. 87. §-a a cégek éves beszámoló készítési, az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei elmulasztása esetén lefolytatandó, a Ctv. VII. fejezete szerinti ún. különleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén nem került egyértelműen meghatározásra, hogy a cégbíróság hivatalból jár el. Tekintettel arra, hogy az eljárás jellegéből következően ebben a különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a hivatalból történő eljárás szabályai szerint jár el (az adóhatósági értesítés alapján a cégbíróságnak nem kell nyilatkoztatnia a céget), így egyértelműen meg kell határozni, hogy a Ctv. 87. §-a szerinti eljárás hivatalból indult eljárás.

Szükséges egyértelműen meghatározni, hogy amennyiben a cég elmulasztja a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, úgy a felügyeleti illetéket meg kell fizetnie.

A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztásáról az adóhatóság -felszólításának eredménytelensége esetén - értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság felhívja a céget a beszámoló pótlására. Gyakran azonban előfordul, hogy a cégek csak a másodfokú eljárásban pótolják a beszámolót. Szükséges ezért rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cég képviselője milyen időpontig pótolhatja mulasztását. Ezen felül szükséges azt is rögzíteni, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során kiszabott illeték az Itv. alapján nem mérsékelhető.

123. §-hoz

A Ctv. 89-90. §-ának módosítása azzal függ össze, hogy változnak a fantomcégek megszüntetésére vonatkozó szabályok. Amennyiben a fantomizálódott cég a törvényes működést nem állítja helyre, úgy szükség esetén felszámolási eljárás, amennyiben a cég vagyontalan vagy vagyona a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné, kényszer-törlési eljárás lefolytatására kerül sor.

124.§-hoz

A Ctv. 94. § (3) bekezdésének módosítása technikai jellegű pontosítás, a kényszervégelszámolás megszüntetése miatt.

125. §-hoz

Ctv. 98. § (3)-(6) bekezdésének módosítása amiatt szüksége, hogy nincs összhangban a tevékenységzáró bevallás benyújtását szabályozó Art. 33. § (6) bekezdésében és a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. A Ctv. vonatkozó rendelkezései értelmében a cég iratanyagát 45 napon belül kell átadni a végelszámolónak. Ettől eltérően az Art. 30 napban határozza meg a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt. Ez elviekben lehetővé teszi akár azt is, hogy a tevékenységzáró bevallások lezáratlan könyvviteli nyilvántartások alapján készüljenek. Szükséges a tevékenységzáró beszámoló elkészítésére, közzétételére és letétbe helyezésére, valamint az iratanyag végelszámolónak történő átadására nyitva álló 45 napos határidő 30 napra történő módosítása.

A módosítás a korábbi vezető tisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen.

Szükséges, hogy a bírság összege nagyobb visszatartó erőt jelentsen, és ösztönözze a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámolás sikeres végrehajtása érdekében teljesítendő feladatai ellátásában.

A korábbi szabályok szerint mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló, vagy bármely hitelező kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújthatja. Végelszámolónak azonban a cég korábbi vezető tisztségviselője is választható. A jogszabály csak a végelszámolót jogosította fel a bírság kiszabásának kezdeményezésére. Ha a végelszámoló egyben a cég vezető tisztségviselője is volt, önmagával szemben nem kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást. E célból indokolt a hitelezőknek is biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, hiszen a volt vezető tisztségviselő kötelezettségmulasztása az ő érdekeik nyilvánvaló sérelmével jár.

126. §-hoz

A Ctv. 99. § (4a) bekezdésében a módosítás szerint összeférhetetlen a felszámolóbiztosi tevékenység az MNV Zrt. által korábban kirendelt felügyelőbiztosi tevékenyéggel annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásban a korábbi felügyelőbiztosi tevékenység megítélése pártatlan legyen, az esetlegesen felügyeleti biztosi minőségben okozott károk a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás során feltárásra kerülhessenek, azok elleplezésére ne legyen lehetőség azáltal, hogy ugyanazon személy látja el előbb a felügyelőbiztosi, utóbb pedig a felszámolóbiztosi, illetve végelszámolási feladatokat.

127-128. §-hoz

A Ctv. 100. § (4) bekezdésének és 105. § (2)-(3) bekezdésének technikai jellegű pontosítását tartalmazza, a kényszer-végelszámolás megszüntetése miatt.

129. §-hoz

Ctv. 106. § (3)-(4) bekezdés módosítása azzal függ össze, hogy - a Javaslat 125. §-ához hasonlóan - szükséges súlyosabb szankciót kilátásba helyezni a végszámolás lefolytatásának szabályszerűsége érdekében.

Technikai jellegű pontosítást is tartalmaz a módosítás, hogy a hitelezőnek tájékoztatnia kell a végelszámolót a per megindításáról.

130. §-hoz

A Ctv. 109. § (6) bekezdés módosítása technikai jellegű, a kényszer-végelszámolás megszüntetése miatt.

131. §-hoz

Ctv. 114. §-át a Javaslat a következők miatt módosítja: Az egyszerűsített végelszámolásra megállapított 120 napon belül nem minden esetben lehet befejezni a cég végelszámolását, mivel az eljárás egyes szakaszai több időt igényelnek, mint amit a 120 nap lehetővé tenne: a Cégközlönyben való közzététel (8 nap), a hitelezői igények bejelentést követő (40 nap) felülvizsgálata, jegyzék készítése (15 nap), nyilatkozat a kielégítésről, vagyoni helyzet felmérése, tevékenységzáró bevallások, mérlegbeszámoló elkészítése (45 nap), ezen felül a követelések behajtása, a kötelezettségek kiegyenlítése, az adatszolgáltatás teljesítése, eljárás alatti időszakra vonatkozó bevallások, beszámoló készítése jelentős időt is igénybe vehet. Szükséges ezért a határidő meghosszabbítása.

Ezen felül az egyéni cég jogutód nélküli megszűnésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint fejezze be működését.

132. §-hoz

A Ctv. VIII/A. Fejezete tartalmazza az ún. kényszer-törlési eljárást. Ez váltja fel a kényszervégelszámolást, tekintettel arra, hogy a cégek a 116. § (1) bekezdésben foglalt esetekben nagy valószínűséggel már végelszámoló segítségével sem tudják a cég működésének lezárásával kapcsolatos feladatokat ellátni.

Az eljárás differenciált atekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e sor. A cégbíróság az állami adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét, abban az esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor.

Nagyon sok esetben a teljes vagyonhiány okán nincs értelme felszámolási eljárás lefolytatásának, ezért a törvénymódosítás kizárólag akkor ad lehetőséget arra, hogy a kényszer-törlési eljárás felszámolási eljárássá forduljon át, ha a cégnek a felszámoló minimális díjazására van megfelelő tartaléka.

133. §-hoz

Ctv. 122. § (1) bekezdés a vagyonrendezései eljáráshoz kapcsolódik. Vagyonrendezési eljárás során vagyontárgy értékesítésekor a korábbi szabályozás a Cstv. 49. § (l)-(3) bekezdését rendelte alkalmazni, ami a pályázat vagy az árverés útján történő értékesítésre vonatkozó szabályok egy részét tartalmazta csak. Szükséges ezért a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítása.

134. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

135. §-hoz

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz

Ctv. 129. §-hoz (1) bekezdéshez: Korábban kizárólag a 2006. július 1-je után megszűnt állami tulajdon esetén kellett alkalmazni a Ctv.-nek az állami és nemzeti jelző használatára vonatkozó korlátozásait. Indokolt kiterjeszteni a Ctv. 3. § (4) bekezdését valamennyi cég vonatkozásában, így a 2006. július 1-je előtt megszűnt állami tulajdonú cégek esetén is korlátozni kell a jelzőhasználatot, vagyis az állami és nemzeti jelző a cégnévben csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

(2)-(4) bekezdéshez: Kizárólag a cégjegyzékadatok körének bővülése (képviselők esetén születési idő, anyja neve, adóazonosító szám, amennyiben a cégjegyzékben a tagok adatai szerepelnek, a tagok születési ideje, nem természetes tag esetén cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma), valamint a székhely, telephely és a fióktelep használatának jogszerűségét igazoló okiratok benyújtása miatt szükséges változásbejegyzési kérelmek illetékmentesen és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül benyújthatóak. Az erre irányuló kérelmet 2013. február 1-jéig be kell nyújtani a cégbírósághoz.

(5) bekezdéshez: Azon cégek esetén, melyeknek székhelyét a cég létesítő okiratát készítő és ellenjegyző ügyvéd biztosította, az ügyvédi székhelyszolgáltatás feltételeire a jelen módosítás előtti szabályok vonatkoznak.

Ctv. 130. §-hoz

Több jelzés érkezett a földhivatalok, valamint az ingatlan-tulajdonosok részéről azzal kapcsolatban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos ingatlanon olyan - tipikusan munkáltatói kölcsönt biztosító - jelzálogjog van bejegyezve, melynek gazdálkodó szervezet jogosultja már megszűnt. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a jelzálogjog törléséhez a jogosult engedélye volna szükséges, mely azonban - mivel a jogosult gazdálkodó szervezet már megszűnt - már nem szerezhető be.

A javaslat általánosabb jelleggel, tehát nemcsak ingatlan, hanem minden vagyontárgy esetében, valamint a jelzálogjog mellett egyéb más, közhiteles nyilvántartásokban fennmaradt jog vagy tény esetében is rendezi azt a helyzetet, ha a jogosult cég már megszűnt. A javaslat

nem vonatkozik a megszűnt céget megillető tulajdonjogra, mert ilyen esetben vagyonrendezési eljárás folytatható le.

A javaslat a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be, melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melynek alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni. A végzésben a cégbíróság - a rendelkezésre álló okiratok alapján - megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg.

Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a cégbíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a cégbíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.

A fent tárgyalt szabályozáshoz hasonló rendelkezést iktat be a javaslat a Cstv.-be is arra az esetre, ha a cég nem végelszámolással, hanem felszámolással szűnt meg.

Ctv. 131. §-hoz

A tevékenységi körök cégjegyzékben történő rögzítésére vonatkozó átmeneti szabály.

Ctv. 131/A. §-hoz

A kényszer-végelszámolások megszüntetésével kapcsolatos átmeneti szabály.

136. §-hoz

Szövegcserés módosításokat tartalmaz

(1) bekezdéshez: Gt. 5. és 23. §-ában foglalt módosítások átvezetése

(2) bekezdéshez: TEÁOR nómenklatúra megjelölés pontosítása

(3) bekezdéshez: Ld. (1) bekezdés

(4) bekezdéshez: Külföldi cég részvétele esetén csatolni kell a cég nyilvántartásba vételét igazoló okiratot és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott személyére vonatkozó nyilatkozatot

(5) bekezdéshez: A Ctv. 37. § (5) bekezdésében foglalt fizetési rend megszüntetése miatt szükséges a módosítás.

(6) bekezdéshez: Ld. 102. § szerinti módosítás

(7) bekezdéshez: Gt. üzletrész átruházásával kapcsolatos szabályaival való összhang megteremtése

(8)-(16) bekezdéshez: a Gt. 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a tagok és a vezető tisztségviselők természetes személyazonosító adataival kiegészülnek a törvényi szerződésminták

137. §-hoz

Hatályon kívül helyezéseket tartalmaz:

a) pont: Kiemelten fontos érdek, hogy a cég székhelyén elérhető legyen. Számos esetben problémát jelent, hogy a székhelyen a cég képviselője nem található meg, a hivatalos iratokat senki sem veszi át. Szükséges ezért megerősíteni a székhely intézményét.

d) pont: 2010. január 1-je óta a Cégtörvény 37. § (5) bekezdése alapján a jogi képviselőnek módjában állt a (változás)bejegyzési kérelem benyújtásának napján megfizetni az eljárási illetéket, illetve költségtérítést, így az illeték és költségtérítés megfizetését nem kellett a kérelem benyújtásakor igazolnia. Az eljárási költségek megfizetését a Magyar Államkincstár igazolta, mely igazolásokat elektronikus úton közvetlenül a cégbíróság részére küldte meg, amely a beérkezett befizetési igazolásokat összekapcsolta a korábban beérkezett kérelmekkel.

Az elmúlt években ez - gyors és egyszerű- a fizetési mód népszerűnek bizonyult, a kérelmek 60 %-ában az azonnali fizetési módot választották, azonban több problémát is generált. Az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének hozzávetőlegesen 15-20 %-ában nem egyezett a kérelemben és az utalásban szereplő 16 jegyű azonosító. Ezekben az esetekben a kérelmet és a befizetést nem lehetett összekapcsolni, ezért a Cégbíróság úgy észlelte, hogy az adott kérelemhez kapcsolódóan nem fizették meg az illetéket illetve a közzétételi díjat. A Ctv. 37. § (5) bekezdése értelmében a meg nem fizetett illeték behajtása végett a cégbíróságnak meg kellett keresnie az adóhatóságot.

2010. január 1. és 2011. március 1. között 12.357 kérelemhez nem tartozott megfelelő illetékés közzétételi költségtérítés igazolás. Megállapítható volt, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése az esetek döntő többségében megtörtént, csak adminisztrációs (pl.: ügyfelek által elkövetett rögzítési) hibák miatt nem volt lehetséges a befizetések és a kérelem összekapcsolására. A fenti problémák és az ezzel együtt járó adóhatósági eljárások hatására az elmúlt években a nyilatkozatos fizetést választók aránya mintegy felére csökkent.

A hibás tételek további halmozódásának és a szükségtelen adóhatósági eljárások elkerülése érdekében indokolt a nyilatkozatos fizetés megszűntetése.

g) pont: A végelszámolónak a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül -szükség szerint - értesítenie kellett a végelszámolás megindításáról az illetékes vámhatóságot, és az állami adóhatóságot. Az egyablakos rendszerben a cégbíróság útján a cégbejegyzésre kötelezett cégek végelszámolása időtartamával kapcsolatos adatok az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére állnak, így az értesítési kötelezettségről szóló rendelkezés szükségtelen. Az Art. - adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosított - 23. § (2) bekezdése, valamint a Ctv. 102. § (3) bekezdés c) alpontja nem áll összhangban egymással, ezért szükséges a Ctv. e rendelkezésének hatályon kívül helyezése.

138. §-hoz

Az Evectv. 3/A. §-ában a módosítás egyértelműen meghatározza nyilvántartást vezető szerv és Hatóság által ellátandó feladatokat.

139. §-hoz

Az Evectv. 4. §-ának módosítása lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére személyesen is sor kerülhessen. Gyakorlati tapasztalatok teszik szükségessé a jelenlegi szabályozás olyan tartalmú módosítását, hogy a tevékenység megkezdésének bejelentése mellett a megszüntetésre is sor kerülhessen az okmányirodánál történő személyes megjelenéssel.

Az Evectv. 5. §-ának módosítása megszünteti a kézbesítési megbízott jogintézményét, tekintettel arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentéséhez nem szükséges közreműködő igénybevétele.

Az Evectv. 5. §-ában ezen felül pontosításra kerül a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv közötti feladatmegosztás.

140. §-hoz

Evectv. 6. §-hoz

A kézbesítési megbízott megszüntetésével párhuzamosan szükséges módosítás.

141. §-hoz

Az Evectv. 7. §-ában a módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység létesítésével kapcsolatos szabályokat, valamint a rendelkezésre álló informatikai kapcsolatok és az ellenőrzéshez szükséges adatok figyelembevételével.

142. §-hoz

Az Evectv. 11. §-a a következők miatt módosul:

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szerepel kézbesítési megbízotti feladatokat ellátó személy, így a törvény 11. §-ában - a 6. §-sal párhuzamosan -szükséges törölni a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket.

A 11. § (1) bekezdés f) pontja pontosítja az egyéni vállalkozó adószámának nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműsítve azt, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartása az egyéni vállalkozó adószámának hatályos állapotát tartalmazza.

143. §-hoz

Az Evectv. 13. §-ában szükségessé vált a nyilvántartásból történő adatigénylésre vonatkozó jogosultak körének bővítése, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos közfeladatot ellátó szervnek jelezte, hogy feladatai ellátása érdekében szükséges az, hogy az egyéni vállalkozó azonosításához szükséges személyes adatok rendelkezésére álljanak. Ezek alapján a 13. § (2) bekezdésen felül, közfeladataik ellátása érdekében a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szervek jogosultak a nyilvános nyilvántartásban szereplő információkon túli adatokat igényelni a nyilvántartást vezető szervtől.

143. §-hoz

Az Evectv. 14. §-ában a módosítás megteremti az összhangot az Evectv. 4. §-ban szereplő változásokkal. A szakasz egyebekben technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

144. §-hoz

Az Evectv. 16. § (5) bekezdésében a módosítás rögzíti, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységét a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint megjelölt, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységi körök keretei között folytathatja. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szereplő tevékenységi köröket úgy kell tekinteni - ide nem értve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartamát -, mint amelyeket az egyéni vállalkozó ténylegesen gyakorol.

146. §-hoz

Az Evectv. 17. §-ának módosítása pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó szándék bejelentésének módjára vonatkozó szabályokat két speciális esetkörben.

Az Evectv. 18. §-ának módosítása módosítás meghatározza az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének kezdő és befejező napját, pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozó szándék bejelentésére vonatkozó szabályokat.

Evectv. 19. §-hoz

A módosítás pontosítja az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének okait, egyúttal meghatározva azt, hogy ezen okokról milyen úton értesül a nyilvántartást vezető szerv.

147. §-hoz

Az Evectv. 19/A. §-ának módosítása megállapítja az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésére vonatkozó főbb szabályokat. Tekintettel arra, hogy a hatósági kontroll utólagos, így az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvényi szinten indokolt szabályozni.

148. §-hoz

Az Evectv. 20. § (7) bekezdésében a Gt. 5. és 23. §-ának módosításával párhuzamosan a módosítás az egyéni vállalkozó által történő cégalapítással kapcsolatos diszkvalifikációs szabályt is tartalmaz.

A felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, valamint a Cégtörvény szerint megszüntetett azon vállalkozások - jelenleg egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytató - vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki a módosítás, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. A tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették.

149. §-hoz

Az Evectv. 21. § (1) bekezdésének módosítása pontosítást tartalmaz, annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba felvett természetes személy ugyanazon a napon ne alapíthasson egyéni céget. A módosítás a 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírás érvényre juttatását szolgálja.

150. §-hoz

Az Evectv. 27. §-ának módosítása hitelezővédelmi okból megszünteti a korlátozott felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét.

151. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések az egyéni vállalkozók ellenőrzésére vonatkozóan.

152.§-hoz

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz: a módosítás hatályba lépésével nem alapítható korlátozott felelősséggel működő egyéni cég, 2013-ig át kell alakulniuk vagy gazdasági társasággá, vagy megszüntetni a korlátozott felelősséget. Ezt a változást illeték- és költségtérítés mentesen lehet bejegyeztetni.

153. §-hoz

Szövegcserés módosítások.

154. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

155. §-hoz

A tőkepiaci törvény módosítása megteremti az összhangot a Gt. részvénykönyvre vonatkozó új szabályozásával.

156. §-hoz

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 11. §-ának kiegészítése a Cstv. 6/A. §-ának módosításával függ össze. A módosítás célja, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozásoknál a felszámolási eljárást ügyészi vagy bírósági engedéllyel el lehessen rendelni, illetve folytatni lehessen, ugyanakkor azonban a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához a fedezet megmaradjon. Ennek érdekében a jogi személy vagyonára a zár alá vételt el kell rendelni, és meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál. Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtását fedezni fogja. Az értékesítést követően a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy helyébe a bíróság által meghatározott összeg lép, erről az összegről a büntető eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezik a bíróság.

157. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz

(1) bek.: Az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével szükséges az erre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése

(2) bek: A Cégtörvény két évvel ezelőtti módosítása értelmében a vezető tisztségviselők közel fele rendelkezik csak adóazonosító számmal. Szükséges ezért egy véghatáridő megállapítása annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás annak előírásától számított 3-4 éven belül teljes körűen megtörténjen.

158. §-hoz

A kényszer-végelszámolási eljárás megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokat tartalmaz.

159. §

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

Tartalomjegyzék