585/B/1995. AB határozat

önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint állampolgári panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint állampolgári panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Velence Nagyközség Önkormányzatának a közterületek tisztántartásáról és a házi szemét gyűjtéséről szóló 13/1991. (XII. 31.) Ök. rendelete 9. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság az állampolgári panaszt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó Velence Nagyközség Önkormányzatának a közterületek tisztántartásáról és a házi szemét gyűjtéséről szóló 13/1991. (XII. 31.) Ök. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az 1991. és 1994. december 31. közötti időszakra nézve. Azt kifogásolta, hogy az Ör. támadott rendelkezése szerint a szemétszállítási díjat akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan tulajdonosa a szemétszállítási szolgáltatást nem veszi igénybe.

Az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság korábbi, e tárgykörben hozott döntéseire és úgy vélekedett, hogy a sérelmezett szabályozás ellentétes a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazás alkotmányos elvével.

Az alkotmányellenesség meghatározott időtartamra történő megállapítására irányuló kérelmét az indítványozó arra alapozta, hogy a velencei önkormányzat a szemétszállítás kötelező igénybevételét előíró rendelkezését 1994. december 31-ével hatályon kívül helyezte. Az indítványozó utalt arra is, hogy beépítetlen telkén szemét nem képződik, a növényi hulladékot pedig komposztálja, illetve eltüzeli.

II.

1. Az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmányosságát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontjában megjelölt utólagos absztrakt normakontroll keretében vizsgálta. Az ilyen eljárásban - amint erre a 142/B/1992. AB határozat (ABH 1992. 583, 587.) is rámutatott - az Abtv. 38. §-ában szabályozott bírói kezdeményezés és a 48. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz alapján indított eljárások sajátosságaitól eltérően a vizsgált rendelkezések alkotmányellenességének meghatározott időre történő megállapítása és megsemmisítése nem lehetséges. Az utólagos absztrakt normakontroll hatályos jogszabály (vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze) alkotmányosságának elbírálására irányulhat és az ilyen eljárásban az Alkotmánybíróság a támadott jogszabálynak (az állami irányítás egyéb jogi eszközének) a magasabb szintű hatályos jogszabályokkal való ütközését vizsgálja. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlata szerint - a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kizárólag a bírói kezdeményezés, az alkotmányjogi panasz, továbbá az öt éven belül elvégzendő adóellenőrzési ügyekben még alkalmazandó adójogszabályok esetében végzi el.

Az Alkotmánybíróság Velence Nagyközség polgármestere által benyújtott 360/1996. sz. nyilatkozatból megállapította, hogy az Ör. - megalkotásától a Kötv. hatálybalépéséig, majd azt követően is - folyamatosan hatályban volt. A velencei önkormányzat "a szabályozatlanság átmeneti időszakára tekintettel" csupán alkalmazásától tekintett el. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság indokoltnak tartotta, hogy az Ör. támadott előírásának hatályos szövegét az e tárgykörre vonatkozó törvényi előírások, így a települési szilárd hulladék elszállítását szabályozó, valamint az e tárgykörben önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazó hatályos törvényi szabályozáshoz való viszonyában minősítse.

2. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) - amely 1995. június 9-én lépett hatályba - a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos közfeladatok ellátása érdekében - előírja a települési szilárd hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás igénybevételét és a helyi önkormányzatot felhatalmazza az e szolgáltatás díjával kapcsolatos rendeleti szabályozás megalkotására.

A Kötv. 1. § (1) bekezdése a következőket állapítja meg.

"A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon - a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik."

E törvény 2. § c) pontja szerint a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg "a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit", az f) pont alapján pedig "az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét".

Az Ör. 3. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, vagy haszonélvezője köteles az ingatlant folyamatosan tisztán tartani, gondozni, a szükséges művelést rajta elvégezni". Az Ör. 8. § (1) bekezdése szerint "háztartási hulladéknak - szemétnek - minősül a lakásokban, üdülőkben, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területen keletkezett ... kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék". E § (3) bekezdése pedig a következőket írja elő: "Kerti szemétnek minősül a lakó- és üdülőtelek rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan keletkező kerti hulladék. Ezek például: növények lehullott lombja, fanyesedék, kerti és dísznövények elszáradt szára, ága, lenyírt fű, gaz, termelt haszonnövények maradványai, szőlővessző".

Az Ör. 12. § (1) bekezdés első mondata megállapítja, hogy a "kerti szemetet annak jellege szerint a szeméttároló edénybe, vagy szóródásmentesen, könnyen mozgatható kötegekbe összekötve kell kihelyezni". Az Ör. 9. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy "a települési szilárd hulladék gyűjtését és szállítását Velence nagyközség területén - szemétszállítási díj ellenében - e rendeletben szabályozott technológiával és gyakorisággal az 1. sz. mellékletben szereplő, a szolgáltatási jogosultságot pályázat útját elnyerő végzi".

Az Ör. 9. § sérelmezett (3) bekezdése a következőket tartalmazza. "A szemétszállítási díj megfizetése az ingatlan tulajdonosára akkor is kötelező, ha a szemétszállítást nem veszi igénybe.

Beépítetlen ingatlan tulajdonosa az azonos jellegű beépített ingatlan esetére megállapított szemétszállítási díj felét köteles megfizetni."

Az Ör. 1. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya kiterjed Velence Nagyközség teljes közigazgatási területére.

Az idézett rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy a velencei önkormányzatnak a települési szilárd hulladék (így a kerti szemét) elszállítására irányuló közszolgáltatás igénybevételét és e szolgáltatás díját megállapító rendeleti szabályozása nem ellentétes a Kötv.-ben foglalt törvényi előírásokkal.

Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet arra is, hogy az indítványban hivatkozott korábbi döntéseiben, így a 39/1994. (VI. 30.) AB határozatban (ABH 1994. 434, 441.), a 40/1994. (VI. 30.) AB határozatban (ABH 1994. 442, 444.), a 41/1994. (VI. 30.) AB határozatban (ABH 1994. 445, 447.), a 42/1994. (VI. 30.) AB határozatban (ABH 1994. 448, 451.), valamint a 43/1994. (VI. 30.) AB határozatban (ABH 1994. 452, 455.) a jelen ügyben vizsgált előírásokkal azonos tartalmú rendelkezéseket a Kötv. hatályba lépése előtt nyilvánította alkotmányellenesnek és semmisítette meg, hogy a jogbiztonság követelményének megfelelően kellő időt biztosítson a települési szilárd hulladék elszállítása mint közszolgáltatás kötelező igénybevételére és e szolgáltatás díjának önkormányzati rendeleti megállapítására irányuló jogszabályi felhatalmazás megalkotására. A Kötv. hatályba lépését követően a Tr.-nek a települési szilárd hulladék kötelező elszállítását előíró és a szolgáltatás díját megállapító rendelkezései nem minősülnek alkotmányellenesnek, mivel megfelelnek e törvény - előbbiekben idézett - rendelkezéseinek a közszolgáltatási kötelezettség kötelező igénybevételének elrendelése és e szolgáltatás díjának rendeleti megállapítása tekintetében.

Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság az Ör. kifogásolt rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.

3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. rendelkezései alapján állampolgári panasz elbírálására nincs hatásköre. E törvény 48. §-a alapján alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz "akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva." Az indítványból, illetve a mellékleteként benyújtott iratokból kitűnik, hogy az indítványozó mint alperes ellen polgári per van folyamatban az elmaradt szemétszállítási díj megfizetésére irányuló kereset alapján. Az Alkotmánybíróság tehát az indítványozó által állampolgári panasznak nevezett kérelmet alkotmányjogi panaszként nem bírálhatta el és ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint visszautasította.

Budapest, 1996. május 8.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró