A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.II.60.010/2022/4.]
jogegységi panasz visszautasításáról
Az ügy száma: Jpe.II.60.010/2022/4.
A felperes: Aparhant Község Önkormányzata (a felperes címe)
Az alperes: Miniszterelnökség RRF Terv Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság (az alperes címe)
A per tárgya: támogatási szerződésből eredő jogvita
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria, Kpkf.VI.41.146/2021/3. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A panaszos a Kúria Kpkf.VI.41.146/2021/3. számú - az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyó - végzésével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Kúria végzésének hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását.
A panaszos álláspontja szerint a bíróságok eltérően ítélik meg azt a kérdést, hogy "a szabálytalansági eljárásokat támadó bírósági keresetek ügyében [...] közigazgatási vagy polgári pernek van-e helye". A panaszos e körben hivatkozott a Kúria a Kfv.IV.35.400/2020/10., a Kpkf.II.39.894/2021/2., az EBH2019.K.10. számon közzétett Kfv.IV.35.695/2017., az EBH2018.K.17. számon közzétett Kfv.IV.35.350/2017., a BH 2020.381. számon közzétett Kpkf.VI.39.655/2020., a BH 2019.227. számon közzétett Pfv.VI.20.886/2018. és a BH 2016.310. számon közzétett Gfv.I.30.203/2016. számú döntéseire, továbbá több alsóbb fokon hozott bírósági döntést is megjelölt. A panaszos álláspontja szerint a támadott végzés ellentmond az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében és a 28. cikkében, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltaknak, ennek kapcsán több alkotmánybírósági határozatot is megjelölt. Utalt továbbá arra, hogy a támadott végzés sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét is.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács -hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[4] A jogegységi panaszhoz csatolt meghatalmazás arra jogosítja fel az eljáró ügyvédet, hogy a panaszost "a Kúria előtt jogegységi panasz eljárás során teljes körűen, korlátozásmentesen képviselje. A meghatalmazás kiterjed a jogegységi panasz elkészítésére, benyújtására és a teljes eljárási képviseletre".
[5] A Bszi. 41/C. § (4) bekezdése értelmében a jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (1) bekezdésének második mondata szerint a meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.
[7] A jogegységi panaszhoz csatolt meghatalmazás a meghatalmazásra vonatkozó tartalmi követelményeknek nem felel meg. A meghatalmazásból nem állapítható meg, hogy az mely ügyben jogosítja fel jogegységi panasz benyújtására az eljáró ügyvédet, mivel abban sem a felek neve és az alapügy tárgya, sem az ügyszám vagy a támadott határozat száma nem szerepel.
[8] A csatolt meghatalmazás - tartalmát tekintve - ügyek egyedileg meg nem határozott körére szóló, a Pp. 71. § (1) bekezdése szerinti általános meghatalmazásnak minősülhetne. Az általános meghatalmazás azonban kizárólag akkor pótolja az adott eljárásra szóló külön meghatalmazást, ha azt nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál bejelentették [Pp. 71. § (2) bekezdés]. E feltétel a jelen ügyben nem teljesül.
[9] A benyújtott meghatalmazás mindezek értelmében nem fogadható el, mivel az nem felel meg sem az egyedileg meghatározott eljárásra adható eseti meghatalmazásnak, sem a Pp. 71. §-a szerinti általános meghatalmazásnak. Mivel hiánypótlási felhívás kiadására a jogegységi panasz eljárásban nincs lehetőség, a Kúriának úgy kellett tekintenie, hogy a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[10] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye akkor is, ha a jogegységipanasz a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben (fellebbezési eljárásban a fellebbezésben) az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.
[11] A Bszi. 41/B. § (1) bekezdéséből és a 41/C. § (6) bekezdés e) pontja szerinti visszautasítási okból nem csak az következik, hogy a panaszosnak olyan döntést kell megjelölnie, amit a Kúria 2012. január 1-ét követően hozott meg és közzé van téve a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY), hanem az is, hogy a panaszosnak a megjelölt határozattól jogkérdésben való eltérésre kell hivatkoznia.
[12] A panaszos a fellebbezésében egyetlen kúriai döntést jelölt meg (Kfv.IV.35.400/2020/10.), amellyel kapcsolatban azonban nem arra hivatkozott, hogy attól az elsőfokú bíróság jogkérdésben eltért volna, hanem éppen arra, hogy az abban szereplő - a panaszos álláspontja szerint helytelen - értelmezést követte. A panaszos a fellebbezésében tehát nem a megjelölt döntéstől való eltérésre, hanem arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés az általa megjelölt kúriai végzésen alapul.
[13] A jogegységi panaszban megjelölt további kúriai határozatokra a panaszos a fellebbezésében még nem hivatkozott.
[14] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) és e) pontja alapján a jogegységi panaszt - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasította.
[15] A Jogegységi Panasz Tanács a panaszos által megjelölt alaptörvényi rendelkezések és felhozott alapjogi érvek kapcsán hangsúlyozza, hogy a Jogegységi Panasz Tanácsnak a jobbára tartalma szerint alkotmányjogi panasznak minősíthető kérdésekben nincs módja, hatásköre eljárni. A Kúria jogértelmezésének alaptörvényi megfelelősége alkotmányjogi panasz tárgya lehet. (Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.I.60.011/2021/3.)
Záró rész
[16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes.
[17] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2022. február 7.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
a tanács elnöke,
Dr. Patyi András s. k.,
bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.,
bíró
Dr. Farkas Katalin s. k.,
bíró
Dr. Kalas Tibor s. k.,
bíró
Dr. Gyarmathy Judit s. k.,
bíró
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s. k.,
bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k.,
bíró
Dr. Márton Gizella s. k.,
bíró
Molnár Ferencné dr. s. k.,
bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
Dr. Puskás Péter s. k.,
bíró
Salamonné dr. Piltz Judit s. k.,
bíró
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s. k.,
bíró
Dr. Somogyi Gábor s. k.,
bíró
Dr. Suba Ildikó s. k.,
bíró
Dr. Szabó Klára s. k.,
bíró
Dr. Stark Marianna s. k.,
bíró
Dr. Tóth Kincső s. k.,
bíró