32007R0300[1]

A Tanács 300/2007/Euratom rendelete ( 2007. február 19. ) a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról

A TANÁCS 300/2007/EURATOM RENDELETE

(2007. február 19.)

a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) Az Európai Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az Európai Közösség külső segítségnyújtása hatékonyságának növelése céljából a segítségnyújtás tervezését és továbbítását szabályozó új keret került kialakításra, többek között a következő rendeletekkel: az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2), a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok számára nyújtandó közösségi támogatás fedezésére, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6), és az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet az iparosodott országokról szóló eszközt hozza létre (7). Ez a rendelet egy kiegészítő eszköz, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság és a sugárvédelem magas szintjének növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

(2) Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság világméretű jelentőségére. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) azon célkitűzésének megvalósítása érdekében, amely a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyeket kiküszöbölendő szükséges biztonsági feltételek megteremtésére irányul, az Európai Atomenergia-közösségnek (a Közösség) képesnek kell lennie a harmadik országokbeli nukleáris biztonság támogatására.

(3) A Közösség az 1999/819/Euratom bizottsági határozattal (8) csatlakozott az 1994-es nukleáris biztonságról szóló egyezményhez, amelynek egyik célkitűzése az egész világra kiterjedő, magas szintű nukleáris biztonság megvalósítása és fenntartása. A Közösség a 2005/510/Euratom bizottsági határozattal (9) csatlakozott továbbá a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményhez, amelynek egyik célkitűzése a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében az egész világra kiterjedően a biztonság magas szintjének megvalósítása és fenntartása. A két egyezmény e célkitűzésekre a nemzeti intézkedések és a nemzetközi együttműködés erősítésén - beleértve adott esetben a biztonsággal kapcsolatos együttműködést is - keresztül törekszik.

(4) A Közösség az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) (az Euratom-Szerződés második címe 7. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt.

(5) A Közösség számára különösen szükséges - az Európai Unión belüli, saját biztosítéki tevékenységéből származó tapasztalatokra építve - a harmadik országokbeli, a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató erőfeszítések folytatása.

(6) Különösen szükséges, hogy felhasználják a TACIS és a PHARE programból - többek között a megfelelő szakértői csoportokban végzett munkán keresztül, és különösen a polgári nukleáris felelősség terén - eddig nyert tapasztalatokat.

(7) Az e rendelet célkitűzéseit támogató, kísérő intézkedések finanszírozása is szükséges, beleértve az oktatást, a kutatást és a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtásának támogatását is. Össze kell hangolni az ilyen egyezmények és szerződések alapján folytatott tevékenységeket a közösségi tevékenységekkel.

(8) A nemzetközi egyezmények és szerződések mellett néhány tagállam technikai segítségnyújtásról szóló, kétoldalú megállapodásokat kötött.

(9) A Tanács a nukleáris biztonság technológiai problémáiról szóló 1992. június 18-i állásfoglalásában "hangsúlyozza az európai nukleáris biztonság különleges jelentőségét, és ezért felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nukleáris területen - különösen a más európai országokkal, főként a közép- és kelet-európai országokkal, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaival - folytatott közösségi együttműködés alapvető és kiemelt fontosságú célkitűzéseként fogadja el ezen országok nukleáris létesítményei biztonsági szintjének a közösségi gyakorlattal megegyező szintre emelését, továbbá a Közösségben már elismert biztonsági kritériumok és követelmények végrehajtását megkönnyítendő". A pénzügyi támogatást e célkitűzések figyelembevételével kell nyújtani, beleértve a létező, de jelenleg működő üzemek támogatását is.

(10) A nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerint az "engedély" a kérelmezőnek a hatóság általi felhatalmazását jelenti a nukleáris létesítmény telephelyének kiválasztásáért, a létesítmény tervezéséért, megépítéséért, üzembe helyezéséért, üzemeltetéséért vagy leszereléséért való felelősség viselésére.

(11) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása azon elv fenntartásával azonban, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

(12) A külső segítségnyújtás területén folytatott operatív koordináció megerősítésére vonatkozó 2001. évi iránymutatások hangsúlyozzák az uniós külső segítségnyújtás fokozásának szükségességét.

(13) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása során a Bizottság munkáját egy bizottságnak kell segítenie.

(14) E rendelet a kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamoknak történő segítségnyújtásról szóló, 1999. december 29-i 99/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (10), a Közösség részéről a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó hozzájárulásról szóló, 1998. június 5-i 98/381/EK, Euratom tanácsi határozat (11), és az Európai Közösség részéről a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó további hozzájárulásról szóló, 2001. november 16-i 2001/824/EK, Euratom tanácsi határozat (12) helyébe lép. Ezen eszközöket ezért hatályon kívül kell helyezni.

(15) E rendelet a Szerződés célkitűzései érdekében pénzügyi támogatást nyújt, és nem érinti a Közösségnek és a tagállamoknak az érintett területeken - különösen a nukleáris biztosítéki intézkedésekre vonatkozóan - meglévő hatáskörét.

(16) Ez a rendelet tartalmaz egy, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (13) 38. pontja értelmében vett pénzügyi referenciaösszeget, amely - a költségvetési hatóság az Euratom-Szerződésben meghatározott hatáskörének sérelme nélkül - az eszköz teljes időtartamára vonatkozik.

(17) Az Euratom-Szerződés e rendelet elfogadásához nem biztosít a 203. cikkben meghatározottaktól eltérő hatásköröket.

(18) A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz végrehajtásának biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Általános célkitűzések és hatály

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt harmadik országokban a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

2. cikk

Cél

Az e rendelet keretében biztosított pénzügyi, gazdasági és technikai segítségnyújtás kiegészíti az Európai Közösség által a humanitárius segítségnyújtási eszköz, az előcsatlakozási támogatási eszköz, az európai szomszédsági és partnerségi eszköz, a fejlesztési együttműködési eszköz, a stabilitási eszköz, a demokráciáról és az emberi jogokról szóló európai eszköz, valamint az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze keretében biztosított bármely segítségnyújtást. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi intézkedések részesülnek támogatásban e rendelet alapján:

a) hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása valamennyi szinten, különösen az alábbiak révén:

- a szabályozó testületek, a technikai támogatást nyújtó szervezetek, valamint a szabályozási keret megerősítésének folyamatos támogatása, különösen az engedélyezési tevékenységek tekintetében,

- a - különösen az üzemeltetők tapasztalataira építő - helyszíni és külső segítségnyújtási programok, valamint a jelenleg engedélyezett atomerőművek és egyéb meglévő nukleáris létesítmények kialakításával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos biztonsági szempontok javítására irányuló tanácsadási és kapcsolódó tevékenységek a magas szintű védelem megvalósítása érdekében,

- a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladék biztonságos szállításának, kezelésének és elhelyezésének támogatása, és

- a meglevő létesítmények leszerelésére, és a korábbi nukleáris telephelyek remediációjára irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása;

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok - különösen a nagy aktivitású sugárforrások - ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos elhelyezés céljából;

c) a nukleáris biztosítéki intézkedések végrehajtásához szükséges szabályozási keret és módszerek létrehozása, beleértve a hasadóanyagok állami és üzemeltetői szintű, megfelelő nyilvántartását és ellenőrzését is;

d) a radiológiai következményekkel járó balesetek megelőzése, és azok esetleges előfordulása esetén a következmények enyhítése, továbbá a vészhelyzeti tervezés, felkészültség és intézkedések, a polgári védelem és a helyreállítási intézkedések tekintetében hatékony szabályozás kialakítása;

e) a fenti területeken (többek között a meglévő nemzetközi szervezetek, különösen a NAÜ keretében) folytatott nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedések, beleértve a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását és nyomon követését, az információcserét, valamint a képzést és a kutatást.

A Bizottság biztosítja, hogy az elfogadott intézkedések összhangban állnak az Európai Közösség partnerországokra vonatkozó átfogó stratégiai politikai keretével, és különösképpen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 179. és 181a. cikke értelmében elfogadott fejlesztési és gazdasági együttműködési politikáinak és programjainak célkitűzéseivel.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS: PROGRAMOZÁS ÉS A PÉNZESZKÖZÖK ELOSZTÁSA

3. cikk

Stratégiai dokumentumok és indikatív programok

(1) Az e rendelet szerinti közösségi segítségnyújtást több évre szóló stratégiai dokumentumok és indikatív programok alapján kell végrehajtani.

(2) A több évre szóló, egy vagy több országra vonatkozó stratégia dokumentumok képezik a 2. cikk szerinti segítségnyújtás végrehajtásának általános alapját, és azokat legfeljebb hétéves időtartamra vonatkozóan kell elkészíteni. E stratégiai dokumentumok meghatározzák az e rendelet szerint nyújtott segítségre vonatkozó közösségi stratégiát, tekintettel az érintett ország szükségleteire, a közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és a főbb partnerek tevékenységeire.

(3) E stratégiai dokumentumok elkészítése során a bizottság biztosítja ezeknek az Európai Közösség egyéb külső segítségnyújtási eszközei keretében elfogadott stratégiákkal és intézkedéssel való összhangját.

(4) A stratégiai dokumentumok olyan több évre szóló indikatív programokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák a közösségi finanszírozásra kiválasztott, elsőbbséget élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket és a várt eredményeket, valamint a teljes és az egyes kiemelt területekre vonatkozó indikatív keretösszegeket. A keretösszegek adott esetben összegsáv formájában is megadhatók. Ezen indikatív programokat a partnerországgal vagy az érintett országokkal folytatott konzultáció útján kell kialakítani.

4. cikk

A programozási dokumentumok elfogadása

(1) A 3. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és indikatív programokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek legfeljebb e rendelet alkalmazási időtartamával megegyező időtartamra vonatkozhatnak.

(2) A stratégiai dokumentumokat az időtartam felénél, vagy bármely szükséges esetben felül kell vizsgálni, és a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ki lehet igazítani.

(3) Az indikatív programokat szükség szerint ki kell igazítani, figyelembe véve a kapcsolódó stratégiai dokumentumok bármely felülvizsgálatát. Rendkívüli esetekben különleges körülmények, mint például váratlan fejlemények vagy különleges teljesítmények fényében a többéves keretösszegek kiigazíthatók. Az indikatív programok bármely kiigazítását a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell végezni.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS: EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Cselekvési programok

(1) A Bizottság a 3. cikkben említett stratégiai dokumentumok és indikatív programok alapján elkészített cselekvési programokat fogad el. Ezek az általában éves alapon elkészített cselekvési programok meghatározzák az e rendelet értelmében biztosított segítségnyújtás végrehajtásának konkrét részleteit.

Kivételes esetben, például amennyiben még nem fogadtak el cselekvési programot, a Bizottság a 3. cikkben említett stratégiai dokumentumok és indikatív programok alapján elfogadhat cselekvési programban nem szereplő intézkedéseket a cselekvési programok esetében alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazhatják a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

(3) A cselekvési programokat, valamint azok bármely kiigazítását vagy kiterjesztését a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, adott esetben az érintett partnerországgal vagy régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

6. cikk

Különleges intézkedések

(1) A 3-5. cikktől eltérve, a Bizottság váratlan és sürgető szükségszerűség vagy körülmények esetén a fenti 3. cikkben említett stratégiai dokumentumokban és indikatív programokban vagy a fenti 5. cikkben említett cselekvési programokban nem szereplő, különleges intézkedéseket fogadhat el.

(2) A különös intézkedések meghatározzák a megvalósítandó célkitűzéseket, a tevékenységi területeket, a várt eredményeket, az alkalmazott irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket és a végrehajtás tervezett menetrendjét.

(3) Amennyiben a különleges intézkedések költsége meghaladja az 5 000 000 EUR-t, a Bizottság azokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, adott esetben az érintett partnerországgal vagy a régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

(4) Amennyiben a különleges intézkedések költsége 5 000 000 EUR, vagy annál kevesebb, a Bizottság egy hónapon belül írásban értesíti a Tanácsot és a 19. cikkel összhangban létrehozott bizottságot ezen intézkedések elfogadásáról.

7. cikk

Jogosultság

(1) Az 5. cikkben említett cselekvési programok és a 6. cikkben említett különleges intézkedések végrehajtása céljából az alábbiak jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra, amennyiben ténylegesen hozzájárulhatnak az ezen rendelet 2. cikkében meghatározott célokhoz:

a) partnerországok és -régiók, és intézményeik;

b) a partnerországok decentralizált szervei, úgymint a régiók, a megyék, a tartományok és az önkormányzatok;

c) a partnerországok és -régiók, valamint a Közösség által létrehozott közös szervek;

d) nemzetközi szervezetek, beleértve a regionális szervezeteket, az ENSZ-szerveket, -szervezeti egységeket és -missziókat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket és fejlesztési bankokat, amennyiben azok hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseihez;

e) a Közösség Közös Kutatóközpontja és az Európai Unió ügynökségei;

f) a tagállamok, partnerországok és -régiók, és egyéb harmadik országok alábbi szervezetei és szervei, amennyiben azok hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseihez:

i. állami vagy félállami szervek, helyi hatóságok vagy közigazgatás és azok társulásai;

ii. társaságok, vállalatok és más magánszervezetek és üzleti vállalkozások;

iii. a partnerországokban és régiókban magánberuházásokat engedélyező, támogató és finanszírozó pénzügyi szervezetek;

iv. a (2) bekezdésben meghatározott nem állami szereplők;

v. természetes személyek.

(2) Az e rendelet értelmében pénzügyi támogatásra jogosult nem állami szereplők a következők: a nem kormányzati szervezetek, az őslakosságot képviselő szervezetek, a helyi lakosok csoportosulásai és a szakmai szövetségek, szövetkezetek, a szakszervezetek, a gazdasági és szociális érdekképviseleti szervezetek, a decentralizált regionális együttműködésben és integrációban tevékenykedő helyi szervezetek (beleértve a hálózatokat), a fogyasztói szervezetek, női és ifjúsági szervezetek, oktatási, kulturális, kutatási és tudományos szervezetek, egyetemek, egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek, a média és bármely olyan nem kormányzati egyesület és független alapítvány, amely hozzájárulhat a fejlődéshez vagy a belső politikák külső dimenziójához.

8. cikk

Intézkedéstípusok

(1) A közösségi finanszírozás formái az alábbiak lehetnek:

a) projektek és programok;

b) ágazati támogatások;

c) garanciaalapokhoz való hozzájárulás a 16. cikkel összhangban;

d) kivételes esetekben adósságcsökkentő programok, nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében;

e) az intézkedések finanszírozását célzó támogatások;

f) a működési költségek finanszírozását célzó támogatások;

g) a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, nemzeti közjogi szervei és a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatokat ellátó szervezetei közötti ikerintézményi együttműködési programok finanszírozása;

h) nemzetközi pénzeszközökhöz, különösen a nemzetközi vagy regionális szervezetek által kezelt nemzetközi pénzeszközökhöz való hozzájárulás;

i) a partnerországok és -régiók által létrehozott olyan nemzeti pénzeszközökhöz való hozzájárulás, amelyek célja a több adományozó általi közös finanszírozás vonzása, vagy az egy vagy több adományozó által létrehozott, a műveletek közös végrehajtását célzó pénzeszközökhöz való hozzájárulás;

j) a partnerországok és -régiók számára a projektek és programok hatékony irányításához és felügyeletéhez szükséges emberi és anyagi erőforrások.

(2) A humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (14) hatálya alá tartozó, és az említett rendelet keretében támogatásra jogosult tevékenységek e rendelet keretében nem finanszírozhatók.

(3) A közösségi finanszírozás elvben nem használható fel a kedvezményezett országban adók, vámok és egyéb adójellegű díjak fizetésére.

9. cikk

Támogató intézkedések

(1) A közösségi finanszírozás kiterjedhet az e rendelet végrehajtásához és célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, pénzügyi ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokra, például tanulmányokra, találkozókra, tájékoztatási, figyelemfelhívó, képzési és publikációs tevékenységekre, az információcserét elősegítő informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra, valamint a program irányítása során a Bizottság számára felmerülő bármely egyéb adminisztratív és technikai segítségnyújtási kiadásra. Kiterjed továbbá a bizottsági delegációkban az e rendelet keretében finanszírozott projektek irányítását végző adminisztratív támogató személyzettel kapcsolatos kiadásokra is.

(2) E támogató intézkedések egyike sem képezi szükségszerűen többéves programozás tárgyát, és ezért ezek a stratégiai dokumentumok és a több évre szóló indikatív programok hatályán kívül is finanszírozhatók. Ugyanakkor a több évre szóló indikatív programok keretében is finanszírozhatók. A Bizottság a több évre szóló indikatív programokban nem szereplő támogató intézkedéseket a 6. cikkel összhangban fogadja el.

10. cikk

Társfinanszírozás

(1) Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések társfinanszírozásra jogosultak, többek között az alábbiaktól:

a) a tagállamok, és különösen azok állami és félállami szervei;

b) más adományozó országok, és különösen azok állami és félállami szervei;

c) nemzetközi és regionális szervezetek, és különösen nemzetközi és regionális pénzügyi szervezetek;

d) társaságok, vállalatok, és más magánszervezetek és üzleti vállalkozások, és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, más nem állami szereplők;

e) a finanszírozásban részesülő partnerországok és -régiók.

(2) Párhuzamos társfinanszírozás esetén a projektet vagy a programot egyértelműen azonosítható alprojektre kell bontani, és az egyes alprojekteket a különböző, társfinanszírozást nyújtó partnerek oly módon finanszírozzák, hogy a finanszírozás végfelhasználása mindig azonosítható legyen. Közös társfinanszírozás esetén a projekt vagy program összköltsége megoszlik a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat oly módon kell egyesíteni, hogy a finanszírozás forrása a program vagy projekt részeként végzett tevékenységek egyike esetében sem lehessen azonosítható.

(3) Közös társfinanszírozás esetén a Bizottság az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szervek nevében, közös intézkedések végrehajtása céljából pénzeszközöket fogadhat és kezelhet. Ebben az esetben a Bizottság az intézkedéseket központilag, közvetlen vagy közvetett módon hajtja végre, a feladatot a Közösség ügynökségeire vagy a Közösség által létrehozott szervekre ruházva át. Az ilyen pénzeszközöket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (15) 18. cikkével összhangban célhoz kötött bevételként kell kezelni.

11. cikk

Irányítóbizottsági eljárások

(1) Az e rendelet értelmében finanszírozott intézkedéseket az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban kell végrehajtani.

(2) Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikkének megfelelően határozhat úgy, hogy közhatalmi feladatokat és különösen költségvetési végrehajtási feladatokat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjában megjelölt szervekre bíz, amennyiben azok nemzetközileg elismertek, megfelelnek a nemzetközileg elismert irányítási és ellenőrzési rendszereknek, és felügyeletüket közhatalmi szerv látja el.

(3) Decentralizált irányítás esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy a kedvezményezett ország vagy régió beszerzési és támogatás-odaítélési eljárásait alkalmazza.

12. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1) A költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság által az 5., 6. és 9. cikkel összhangban hozott határozatok alapján kell megtenni.

(2) A közösségi finanszírozás jogi formái:

- finanszírozási megállapodások,

- támogatási megállapodások,

- beszerzési szerződések,

- munkaszerződések.

13. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az e rendelet alapján létrejött bármely megállapodásnak a Közösség pénzügyi érdekei védelmét biztosító intézkedéseket kell tartalmaznia, különös tekintettel a csalásra, korrupcióra és más szabálytalanságokra az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (16), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (17) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendelettel (18) összhangban.

(2) A megállapodásoknak kifejezetten fel kell jogosítaniuk a Bizottságot és a Számvevőszéket dokumentumok megvizsgálásával vagy helyszíni ellenőrzések formájában pénzügyi ellenőrzés lefolytatására valamennyi, közösségi hozzájárulásban részesülő vállalkozónál vagy alvállalkozónál. A megállapodásoknak továbbá kifejezetten fel kell hatalmazniuk a Bizottságot helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtására a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírtaknak megfelelően.

(3) A segítségnyújtás végrehajtásából eredő valamennyi szerződésnek a szerződések végrehajtása folyamán és azt követően biztosítania kell a Bizottság és a Számvevőszék e cikk (2) bekezdésében előírt jogait.

14. cikk

Részvételi és származási szabályok

(1) Az e rendelet szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan természetes vagy jogi személy számára, aki az Európai Unió tagállamának, az e rendelet alapján elfogadott cselekvési program keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeként meghatározott országnak, az előcsatlakozási eszköz vagy az európai szomszédsági és együttműködési eszköz szerint kedvezményezett országnak vagy az Európai Gazdasági Térség nem uniós tagállamának állampolgára vagy ott letelepedett.

(2) A Bizottság kellően alátámasztott esetekben engedélyezheti olyan természetes vagy jogi személyek részvételét, amelyek olyan ország állampolgárai, illetve olyan országban letelepedettek, amely hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatokkal rendelkezik valamely kedvezményezett országgal.

(3) Az e rendelet szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel lehetősége nyitva áll továbbá minden olyan természetes vagy jogi személy számára, aki az (1) bekezdésben említett országokon kívül bármely olyan más ország állampolgára, vagy ott letelepedett, amely ország viszonossági alapon külső segítségnyújtási programjaiban a részvételt lehetővé tette. A viszonossági alapú hozzáférést minden olyan esetben meg kell adni, amikor egy adott ország egyenlő feltételek mellett jogosultságot nyújt a tagállamok és az érintett fogadó ország számára.

Az e rendelet, valamint a Közösség egyéb külső támogatási eszközei szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítéléséhez viszonossági alapon nyújtott hozzáférést az adott országra vagy az országok egy adott regionális csoportjára vonatkozó, külön határozattal kell megállapítani. E határozatot a Bizottságnak a 19. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadnia, és annak legalább egyéves időtartamra hatályban kell maradnia.

Az e rendelet, valamint a Közösség egyéb külső támogatási eszközei szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítéléséhez viszonossági alapon nyújtott hozzáférés a Közösség és más adományozók összehasonlításán alapul, és az ágazat szintjén vagy az ország egésze szintjén történik, akár adományozó, akár kedvezményezett országról van szó. Az adományozó ország részére nyújtott viszonosságról az adományozó ország által nyújtott támogatás átláthatósága, következetessége és arányossága alapján - beleértve annak minőségi és mennyiségi természetét is - kell határozni. Az e bekezdésben leírt eljárás részeként konzultálni kell a kedvezményezett országokkal.

Az e rendelet szerint finanszírozott - az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága által legkevésbé fejlett országokként meghatározott országok javára nyújtott - beszerzési vagy támogatási szerződések odaítéléséhez viszonossági alapon nyújtott hozzáférést automatikusan biztosítani kell az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága tagjainak.

(4) Az e rendelet értelmében finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban a részvétel a nemzetközi szervezetek számára nyitva áll.

(5) A szakértők bármely állam polgárai lehetnek. Ez nem érinti a Közösség közbeszerzési szabályaiban megállapított minőségi és pénzügyi feltételeket.

(6) Az e rendelet szerint finanszírozott szerződések alapján vásárolt valamennyi árunak és anyagnak a Közösségből vagy az e cikk szerint jogosult országból kell származnia. E rendelet alkalmazásában a származás fogalma a vámügyi céllal meghatározott származási szabályokról szóló, vonatkozó közösségi jogszabályok szerint értendő.

(7) A Bizottság kellően alátámasztott esetekben engedélyezheti olyan természetes vagy jogi személyek részvételét, melyek az (1), (2) és (3) bekezdésben említettektől eltérő ország állampolgárai, illetve ott letelepedettek, és engedélyezheti a (6) bekezdésben meghatározottól eltérő származású áruk és anyagok használatát. Az eltérések indoka lehet, ha a termékek és a szolgáltatások a rendkívüli sürgősség miatt nem állnak rendelkezésre az érintett országok piacain, vagy az, ha a támogatási jogosultságra vonatkozó szabályok lehetetlenné tennék vagy túlságosan megnehezítenék a projekt, program vagy intézkedés megvalósítását.

(8) Amennyiben a közösségi finanszírozás nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott műveletre vonatkozik, a megfelelő szerződési eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll valamennyi, az (1), (2) és (3) bekezdés szerint jogosult természetes vagy jogi személy, valamint valamennyi, az adott szervezet szabályai szerint jogosult természetes vagy jogi személy számára, kellő gondot fordítva a valamennyi adományozóval szembeni egyenlő bánásmód biztosítására. Az árukra, anyagokra és szakértőkre ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

Ha a közösségi finanszírozás a (2) bekezdésben meghatározott viszonossági alapú hozzáféréssel rendelkező harmadik országokkal, regionális szervezettel vagy a tagállamokkal társfinanszírozott műveletet fedez, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll valamennyi olyan természetes vagy jogi személy számára, aki az (1), (2) és (3) bekezdés szerint támogatásra jogosult, valamint valamennyi olyan természetes vagy jogi személy számára, aki az ilyen harmadik ország, regionális szervezet vagy tagállam szabályai szerint támogatásra jogosult. Az árukra, anyagokra és szakértőkre ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

(9) Azoknak az ajánlattevőknek, akiknek e rendelet alapján szerződést ítéltek oda, tiszteletben kell tartaniuk az ILO vonatkozó egyezményeiben meghatározott, az alapvető munkakörülményekre vonatkozó előírásokat.

15. cikk

Támogatások

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 114. cikkének megfelelően természetes személyek támogatásban részesülhetnek.

16. cikk

Az Európai Beruházási Bank vagy egyéb pénzügyi közvetítő rendelkezésére bocsátott pénzeszközök

A 8. cikk (1) bekezdésének c) és h) pontjában említett pénzeszközöket pénzügyi közvetítők, az Európai Beruházási Bank vagy bármely, a kezelésükre képes bank vagy szervezet kezeli. A Bizottságnak e cikkre vonatkozóan eseti alapon végrehajtási rendelkezéseket kell elfogadnia, amelyek kiterjednek a kockázatmegosztásra, a végrehajtás feladatával megbízott közvetítő javadalmazására, a pénzeszközökből származó kamat felhasználására és behajtására, valamint a művelet lezárására.

17. cikk

Értékelés

A Bizottság rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld a 19. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és forráselosztás során.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Jelentés

A Bizottság megvizsgálja az e rendeletnek megfelelően foganatosított intézkedések végrehajtásával elért eredményeket, és a segítségnyújtás végrehajtásáról szóló éves jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentést a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is megkapja. A jelentés tájékoztatást nyújt az előző évre vonatkozóan a finanszírozott intézkedésekről, a megfigyelő és értékelő tevékenységről, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és a kifizetések végrehajtásáról, országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva.

19. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) a Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt az Euratom-Szerződés 118. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz;

b) a Bizottság elfogadja az azonnal alkalmazandó intézkedéseket. Ha azonban ezek nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság ezeket az intézkedéseket haladéktalanul közli a Tanáccsal. Ebben az esetben a Bizottság 30 nappal elhalasztja azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyekről határozott;

c) a Tanács a b) pontban előírt időtartamon belül minősített többséggel eltérő határozatot hozhat.

(3) A bizottság az elnöke javaslatára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabványos eljárási szabályzat alapján elfogadja eljárási szabályzatát. A bizottság eljárási szabályaiban a konzultációra vonatkozóan olyan különös szabályokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy szükség esetén sürgősségi eljárással különleges intézkedéseket fogadjon el.

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó, a Bizottságra alkalmazott elveket és feltételeket a bizottságokra is alkalmazni kell.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a bizottság munkájáról. Ebből a célból kézhez kell kapnia a bizottsági ülések napirendjét, a szavazások eredményét, az ülésekről készült összefoglaló jegyzőkönyveket, valamint azoknak a hatóságoknak és szervezeteknek a jegyzékét, amelyekhez a tagállamok által a képviseletükre kinevezett személyek tartoznak.

(4) Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vehet a bizottságnak a bankot érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

20. cikk

Pénzügyi referenciaösszeg

E rendelet végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege a 2007-2013-as időszakra 524 000 000 EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

21. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2010. december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) 2007. január 1-jétől kezdődően az alábbi eszközök hatályukat vesztik:

- a 99/2000/EK, Euratom rendelet,

- a 98/381/EK, Euratom határozat,

- a 2001/824/EK, Euratom határozat.

(2) A hatályukat vesztett eszközöket a 2007. évet megelőző költségvetési éveket végrehajtó jogi aktusokra és kötelezettségvállalásokra továbbra is alkalmazni kell.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. GLOS

(1) A 2006. december 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(3) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(4) HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(5) HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

(6) HL L 386., 2006.12.29., 1. o

(7) HL L 405., 2006.12.30., 41. o., helyesbítve: HL L 29., 2007.2.3., 16. o.

(8) HL L 318., 1999.12.11., 20. o. A 2004/491/Euratom határozattal (HL L 172., 2004.5.6., 7. o.) módosított határozat.

(9) HL L 185., 2005.7.16., 33. o.

(10) HL L 12., 2000.1.18., 1. o. Az 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 310., 2006.11.9., 1. o.) felváltott rendelet.

(11) HL L 171., 1998.6.17., 31. o.

(12) HL L 308., 2001.11.27., 25. o.

(13) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(14) HL L 163., 1996.7.2., 6. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(15) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(16) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(17) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(18) HL L 136., 1999.5.31., 8. o.