32022R1032[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1032 rendelete (2022. június 29.) az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1032 RENDELETE

(2022. június 29.)

az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Miközben a múltban is előfordultak rövid távú földgázellátási zavarok, a 2022-es helyzetet számos tényező megkülönbözteti a korábbi, a földgázellátás biztonságát érintő válságoktól. Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárja óta tartó katonai agressziójának eszkalálódása példátlan áremelkedésekhez vezetett. Az említett áremelkedések várhatóan alapvetően megváltoztatják az uniós föld alatti gáztárolók feltöltéséhez kapcsolódó ösztönzők jellegét. A jelenlegi geopolitikai helyzetben nem lehet kizárni a további földgázellátási zavarok előfordulásának a lehetőségét. Az ilyen ellátási zavarok súlyos károkat okozhatnak az uniós polgároknak és az uniós gazdaságnak, mivel az Unió továbbra is jelentős mértékben függ a konfliktus által potenciálisan érintett külső földgázellátástól.

(2) A közelmúltban bekövetkezett események jellege és következményei nagy léptékűek és az egész Unióra kiterjednek, ezért átfogó uniós választ igényelnek. Az említett válaszintézkedések közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyek uniós szinten erősíthetik a földgázellátás biztonságát, különös tekintettel a védett felhasználók földgázellátására. Az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság kulcsfontosságú szerepet játszik az említett célkitűzés elérésében. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió koordinált módon járjon el az esetleges földgázellátási zavarokból eredő potenciális kockázatok elkerülése érdekében, a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkével összhangban megválaszthassák a különböző energiaforrásokat és energiaellátásuk általános szerkezetét.

(3) A föld alatti gáztárolók hozzájárulnak a földgázellátás biztonságához, a megfelelően feltöltött föld alatti gáztárolók pedig a földgázellátásbiztonságát eredményezik azáltal, hogy erőteljes kereslet, illetve ellátási zavarok esetén kiegészítő földgázellátást biztosítanak. Mivel a vezetékes földgáz ellátási zavarai bármikor bekövetkezhetnek, az uniós föld alatti gáztárolók feltöltési szintjére vonatkozó intézkedéseket kell bevezetni a 2022-2023-as tél földgázellátás biztonsága megőrzésének az érdekében.

(4) Az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szolidaritási mechanizmust vezetett be eszközként azzal a céllal, hogy enyhítse egy Unión belüli súlyos vészhelyzet hatásait, amely esetén egy adott tagállamban veszélybe kerül a szolidaritás által védett felhasználók részére alapvető biztonsági szükségletként és szükségszerű prioritásként biztosított földgázellátás. Uniós vészhelyzet esetén az azonnali válaszintézkedés biztosítja, hogy a tagállamok fokozott védelmet tudjanak nyújtani a felhasználóknak.

(5) Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának hatása megmutatta, hogy a jelenlegi ellátásbiztonsági szabályok nem képesek igazodni a geopolitikai helyzetben hirtelen bekövetkező jelentős változásokhoz, amely esetén az ellátási hiányokat és a kiugróan magas árakat nemcsak az infrastruktúra meghibásodása vagy szélsőséges időjárási körülmények okozhatják, hanem a szándékosan előidézett jelentős események és az ellátás tartós vagy hirtelen zavarai. Ennek megfelelően a geopolitikai helyzet jelenlegi változásaiból eredő hirtelen, nagymértékben megnövekedett kockázatokat kezelni kell, többek között az Unió energiaellátásának diverzifikálása révén.

(6) A többek között a földgázellátás biztonságát célzó intézkedések megfelelőségéről szóló bizottsági elemzések alapján, továbbá a Bizottság és az (EU) 2017/1938 rendelettel létrehozott gázkoordinációs csoport által 2022 februárjában elvégzett, az egész Unióra kiterjedő mélyreható kockázatfelkészültségi elemzés alapján az egyes tagállamoknak elvben biztosítaniuk kell azt, hogy a területükön elhelyezkedő és a piaci területükkel közvetlenül összekapcsolt föld alatti gáztárolók minden év november 1-jéig tagállami szintű kapacitásuk legalább 90 %-áig fel legyenek töltve (feltöltési célérték), továbbá az egyes tagállamokra vonatkozó köztes célértékek sorozata legyen kitűzve májusra, júliusra, szeptemberre és a következő év februárjára (feltöltési ütemterv). Néhány, jelentős föld alatti tárolókapacitással rendelkező tagállamot aránytalanul érintene az a kötelezettség, hogy el kell érni a területükön található föld alatti gáztárolókra vonatkozó feltöltési célértéket. Az említett helyzet figyelembevétele érdekében a föld alatti gáztárolóik feltöltésére vonatkozó kötelezettséget az említett tagállamok előző öt évi átlagos éves gázfogyasztásának 35 %-ára kell csökkenteni. Ez nem sértheti a többi tagállam azon kötelezettségét, hogy hozzájáruljon az érintett föld alatti gáztárolók feltöltéséhez. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett úgy döntsenek, hogy a feltöltési célértéket részben az LNG-létesítményekben tárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) készleteinek beszámításával teljesítik. A feltöltési célértékek szükséges ahhoz, hogy az uniós fogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek az földgázellátási hiányokkal szemben. 2022-re alacsonyabb, 80 %-os feltöltési célértéket és kevesebb köztes célértéket kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy e rendelet csak a földgázfeltöltési időszak kezdete után lép hatályba, és hogy a tagállamoknak korlátozott idejük lesz a végrehajtására.

(7) A tárolók feltöltésekor a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy függőségük csökkentése céljából diverzifikálják földgázszállítóikat, amennyiben a függőség veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát, illetve az Unió vagy a tagállamok alapvető biztonsági érdekeit.

(8) 2023-tól a földgáztárolást külön nyomon kell követni februártól kezdve, elkerülendő a földgáz föld alatti gáztárolókból való, télközepi hirtelen kivételét, ami ellátásbiztonsági kihívásokat okozhat a tél vége előtt. A feltöltési ütemterv rendszerének lehetővé kell tennie a folyamatos nyomon követést a feltöltési időszak alatt

(9) 2023-tól minden, föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamnak minden évben összesített formában továbbítania kell a Bizottsághoz a területén található és a piaci területével közvetlenül összekapcsolt földgáztárolók feltöltési ütemtervének tervezetét. A feltöltési ütemtervek meghatározásáról szóló határozatot a Bizottságnak a gázkoordinációs csoport által végzett értékelés figyelembevételével kell meghoznia minden egyes tagállam vonatkozásában olyan módon, hogy az ne torzítsa indokolatlanul az adott tagállamban található föld alatti gáztárolók versenyhelyzetét a szomszédos tagállamokban található földgáztárolókkal szemben.

(10) A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy 2023-tól a föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamok által továbbított feltöltési ütemterv alapján meghatározza az egyes ilyen tagállamok feltöltési ütemtervét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(11) Az egyes, föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamokra vonatkozó feltöltési ütemtervnek köztes célértékek sorozatát kell tartalmaznia és az adott tagállamra vonatkozó előző öt év átlagos feltöltési arányán kell alapulniuk. Azon tagállamok esetében, amelyek vonatkozásában a feltöltési célérték az átlagos éves gázfogyasztásuk 35 %-ára csökken, a feltöltési ütemterv köztes célértékeit ennek megfelelően csökkenteni kell.

(12) Amennyiben valamely tagállam nem tudja időben teljesíteni a feltöltési célértékeket műszaki problémák, például a föld alatti gáztárolót ellátó csővezetékekhez vagy a besajtolóberendezéshez kapcsolódó problémák miatt, az adott tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy egy későbbi szakaszban teljesíthesse a feltöltési célértéket. A téli időszakbeli földgázellátás biztonságának megőrzése céljából ugyanakkor a feltöltési célértéket a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül, de mindenképpen legkésőbb az adott év december 1-jéig teljesíteni kell.

(13) Lehetséges, hogy valamely tagállam regionális vagy uniós vészhelyzet miatt nem tudja teljesíteni a feltöltési célértékeket vagy a köztes célértékeket, mint például akkor, ha a Bizottság a földgázellátást az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kielégítőnek minősíti, az adott esettől függően egy vagy több olyan tagállam kérésére, amely az említett rendelet szerinti nemzeti vészhelyzetet hirdetett ki. A feltöltési célértéket - köztük a tehermegosztási célértékeket - ezért nem kell alkalmazni, amennyiben és ameddig a Bizottság az említett rendelet 12. cikke szerinti regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdetett ki.

(14) A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak folyamatosan nyomon kell követniük a föld alatti gáztárolók feltöltési szintjét annak biztosítása céljából, hogy ne legyenek a feltöltési ütemtervtől való eltérések. A feltöltési ütemterveket öt százalékpontos lehetséges mozgástérrel kell meghatározni. Ha egy tagállam feltöltési szintje több mint öt százalékponttal elmarad a feltöltési ütemtervében megjelölt szinttől, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak haladéktalanul hatékony intézkedéseket kell hozniuk a feltöltési szint növelésére. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és a gázkoordinációs csoportot ezen intézkedésekről.

(15) Bármely tagállamnak a feltöltési ütemtervétől való jelentős és tartós eltérése veszélyeztetheti azon megfelelő feltöltési szintek és a feltöltési célérték elérését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szolidaritás jegyében Unió-szerte meg lehessen őrizni a földgázellátás biztonságát. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a feltöltési ütemtervtől való ilyen lényeges és tartós eltérés, illetve a feltöltési célértéktől való eltérés esetén hatékony intézkedéseket hozzon a fel nem töltött tárolók miatt előálló, a földgázellátás biztonságát érintő problémák elkerülése érdekében. Az említett hatékony intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam sajátos helyzetét, például a föld alatti gáztárolók belföldi földgázfogyasztáshoz viszonyított méretét, a föld alatti gáztárolóknak a regionális földgázellátás-biztonság szempontjából betöltött jelentőségét és bármely, LNG-tároló meglétét. Mivel ez a rendelet a tárolók 2022-es feltöltési időszakának kezdete után lép hatályba, a 2022. évi feltöltési ütemtervtől való eltérések kezelése érdekében a Bizottság által hozott intézkedések tekintetében figyelembe kell venni, hogy e rendelet nemzeti szintű végrehajtására korlátozott idő áll rendelkezésre. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az intézkedések ne lépjék túl a földgázellátás biztonságának a megőrzéséhez szükséges mértéket, és ne rójanak aránytalan terhet a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre és a fogyasztókra.

(16) A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a feltöltési célértékek teljesüljenek. Ennek során a szükségtelen piaci zavarok elkerülése céljából lehetőség szerint elsődlegesen piaci alapú intézkedések alkalmazására kell törekedniük. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon határozzanak meg magasabb feltöltési célértéket annak érdekében, hogy az Unió törekedhessen arra, hogy 2022-re kollektíven elérje az Unió föld alatti gáztárolók kapacitásának 85 %-os feltöltöttségét. Tekintettel a számos tagállamban már meglévő, a tárolók feltöltésének támogatását célzó különböző szabályozási rendszerekre, nem kell külön eszközt előírni a feltöltési ütemterv teljesítésére és a feltöltési célérték elérésére. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy - az adott feltételek teljesülése esetén - szabadon döntsék el, melyik eszköz a legmegfelelőbb a nemzeti rendszereik számára. A tagállamok vagy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy döntsenek arról, hogy mely piaci szereplőktől kell megkövetelni a föld alatti gáztárolók feltöltését. Annak eldöntését is lehetővé kell tenni a számukra, hogy a feltöltési célértékek teljesüléséhez elegendő-e szabályozási eszközöket alkalmazni, például a kapacitástulajdonosokat a kihasználatlan kapacitások felszabadítására kötelezni - amire a meglévő uniós belső piaci szabályok lehetőséget adnak -, vagy szükség van-e pénzügyi ösztönzőkre, illetve tárolási díjkedvezményre. Amennyiben egy tagállam a területén védett fogyasztók számára földgázt szolgáltató földgázszállítókat arra kötelezi, hogy a földgázt föld alatti gáztárolókban tárolják, a tárolt földgáz mennyiségét az említett védett fogyasztóknak szállított földgáz mennyisége alapján kell meghatározni. A tagállamoknak koordinálniuk kell egymás között és eszközöket - például LNG beszerzésére szolgáló platformokat - kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy maximalizálják az LNG-nek a földgáztárolók feltöltésére való felhasználását. A tagállamoknak emellett csökkenteniük kell az LNG feltöltési célú közös felhasználása előtt álló infrastrukturális és szabályozási akadályokat.

(17) A 2022. március 8-i"REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért" című bizottsági közlemény egyértelműsítette, hogy az uniós jog lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatást nyújtsanak a földgázszállítóknak a tároló létesítmények feltöltésének biztosítása érdekében, például garanciák formájában (kétirányú különbözeti szerződés).

(18) A tagállamok által a föld alatti gáztárolók feltöltésének biztosítása érdekében hozott bármely intézkedésnek - beleértve a tehermegosztáson alapuló töltésre és a gáznak a föld alatti gáztárolókból történő kivételére vonatkozóan bevezetendő feltételeket is - szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, és nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt vagy a belső földgázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztetheti más tagállamok vagy az Unió földgázellátásának biztonságát. Az ilyen intézkedések különösen nem eredményezhetik a föld alatti gáztárolókat irányító vagy a tárolókapacitásokat lekötő, ám fel nem használó vállalkozások erőfölényének fokozódását vagy azok rendkívüli bevételét.

(19) A meglévő infrastruktúra - ezen belül a határkeresztező szállítási kapacitások, a föld alatti gáztárolók és az LNG-létesítmények - hatékony használata fontos a földgázellátás szolidaritás jegyében megvalósítandó biztonságának a megőrzéséhez. Az energia szempontjából nyitott határok kulcsfontosságúak a földgázellátás biztonsága tekintetében, így a földgázellátás nemzeti, regionális vagy uniós szintű zavarai idején is. A föld alatti gáztárolók feltöltésének garantálása céljából hozott intézkedések ezért nem akadályozhatják és nem korlátozhatják az (EU) 2017/459 bizottsági rendelettel (5) összhangban allokált határkeresztező kapacitásokat. A tagállamoknak biztosítaniuk kell emellett, hogy a tárolás mindenkor rendelkezésre álljon, a szomszédos tagállamok számára is, valamint az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett vészhelyzet kihirdetése esetén is.

(20) A tárolási kötelezettség vélhetően pénzügyi terheket ró azon tagállamok érintett piaci szereplőire, amelyek területükön megfelelő föld alatti gáztárolókkal rendelkeznek, miközben a földgázellátás-biztonság szintjének növelése valamennyi tagállam javát hivatott szolgálni, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyek nem rendelkeznek föld alatti gáztárolókkal. Az Unióban lévő föld alatti gáztárolóknak a földgázellátás biztonságának a megőrzését szolgáló, kellő szintű feltöltésével járó terhek megosztására törekedve, a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamoknak a szolidaritás jegyében a más tagállamokban található föld alatti gáztárolókat kell használniuk. Abban az esetben, ha valamely tagállam nem rendelkezik összeköttetéssel más tagállamokkal, vagy ha valamely tagállam esetében a határkeresztező szállítási kapacitás korlátozottsága vagy más műszaki okok lehetetlenné teszik a más tagállamokban található föld alatti gáztárolók használatát, az említett kötelezettséget ennek megfelelően csökkenteni kell.

(21) A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen tagállamokban működő piaci szereplők olyan megállapodásokat köthessenek az ilyen tárolókkal rendelkező tagállamokban, amely megállapodások november 1-jéig az előző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztásuk legalább 15 %-ának megfelelő tárolási mennyiség igénybevételét teszik lehetővé. A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok számára lehetővé kell tenni ugyanakkor azt is, hogy egy vagy több, föld alatti gáztárolóval rendelkező tagállammal közösen alternatív tehermegosztási mechanizmust alakítsanak ki. A tehermegosztási mechanizmus mérlegelésekor figyelembe kell venni a földgázellátás biztonságának a megőrzését szolgáló más meglévő, egyenértékű intézkedéseket is, mint például a földgáztól eltérő tüzelőanyagok - beleértve a kőolajat is - tekintetében fennálló egyenértékű kötelezettséget, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen alternatív tehermegosztási mechanizmusokról, és igazolniuk kell a technikai korlátokat, valamint a meghozott intézkedések egyenértékűségét.

(22) Azon intézkedések, amelyek révén a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok és a föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamok megosztják a tárolási kötelezettséghez kapcsolódó terhet, pénzügyi hatással járhatnak az érintett piaci szereplőkre nézve. Lehetővé kell tenni ezért, hogy a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezést biztosítsanak a piaci szereplők számára a bevételkiesés vagy a rájuk háruló kötelezettségekből eredő, bevételből nem fedezhető költségek tekintetében. Amennyiben az ilyen intézkedések finanszírozása illeték kivetéséből valósul meg, az illeték nem alkalmazható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra.

(23) A hatékony nyomon követés és jelentéstétel a földgázellátás biztonságával kapcsolatos kockázatok jellegének és mértékének az értékeléséhez, valamint az ilyen kockázatok kezelésére szolgáló megfelelő intézkedéseknek a megválasztásához egyaránt elengedhetetlen. A föld alatti gáztárolók üzemeltetőinek a feltöltési időszak alatt havonta jelentést kell tenniük a feltöltési szintekről az illetékes hatóságok részére. Ösztönzendő, hogy a föld alatti gáztárolók tulajdonosai és üzemeltetői egy központi jelentéstételi platformon rendszeresen rögzítsék az egyes föld alatti gáztárolók kapacitását és feltöltési szintjét.

(24) Az illetékes hatóságok meghatározó szerepet játszanak a földgázellátás biztonságának nyomon követése terén, és biztosítják az egyensúlyt a földgázellátás biztonsága és az intézkedések fogyasztókra háruló költségei között. Az egyes tagállamok illetékes hatósága vagy az adott tagállam által kijelölt más szervezet köteles nyomon követni a területén található föld alatti gáztárolók feltöltési szintjét, valamint jelenteni az eredményeket a Bizottságnak. A Bizottság továbbá adott esetben felkérheti az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER), hogy nyújtson segítséget a nyomon követésben.

(25) Alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2017/1938 rendelet 7. cikke szerinti kockázatértékelés figyelembe vegyen minden olyan kockázatot, amely súlyos hatást gyakorolhat a földgázellátás biztonságára. E célból a földgázellátásbiztonság értékelésére, valamint a megelőző és enyhítő intézkedések megállapítására vonatkozó kockázatalapú megközelítésnek figyelembe kell vennie az egyetlen ellátási forrás teljes megszakadására vonatkozó forgatókönyveket is. A maximális felkészültség biztosítása, valamint a földgázellátás zavarainak elkerülése és az ilyen zavarok hatásainak enyhítése érdekében a közös kockázatértékelést és a nemzeti kockázatértékeléseket az ilyen forgatókönyvek figyelembevételével kell elvégezni. Mindez lehetővé tenné a vészhelyzetek hatásainak enyhítését célzó intézkedések koordinálását és az erőforrások optimalizálását a folyamatos szolgáltatás biztosítása érdekében akkor is, ha az ellátás teljesen megszakad.

(26) Meg kell erősíteni a gázkoordinációs csoport szerepét azáltal, hogy kifejezett felhatalmazást kap arra, hogy nyomon kövesse a tagállamok teljesítményét és legjobb gyakorlatokat dolgozzon ki a földgázellátás biztonsága terén. A Bizottságnak ezért rendszeresen jelentést kell tennie a gázkoordinációs csoportnak, a gázkoordinációs csoportnak pedig segítenie kell a Bizottságot a feltöltési célértékek nyomon követésében és teljesítésük biztosításában.

(27) A gázkoordinációs csoport a Bizottság kulcsfontosságú tanácsadójaként jár el az ellátásbiztonsági intézkedések koordinálásának megkönnyítése érdekében, segítséget nyújtva mindenkor és különösen válság esetén a Bizottságnak. A maximális felkészültség biztosítása és a gyors információcsere elősegítése érdekében a Bizottság szükség szerint haladéktalanul összehívja a gázkoordinációs csoport válságkezelési formációját az esetleges válságra való felkészülés érdekében. A gázkoordinációs csoport válságkezelési formációjának rendelkezésre kell állnia, hogy a szükséges ideig segítse a Bizottságot. Ennek érdekében kommunikációs csatornákat kell fenntartania a tagállamokkal és a földgázellátás biztonsága szempontjából releváns valamennyi piaci szereplővel és nemzeti, regionális és uniós szinten össze kell gyűjtenie a földgázellátás biztonsága szempontjából releváns információkat.

(28) A tárolásirendszer-ágazat rendkívül fontos az Unió számára az energiaellátás-biztonságának és az Unió egyéb alapvető biztonsági érdekeinek a szempontjából egyaránt. Ennek megfelelően a föld alatti gáztárolók a 2008/114/EK tanácsi irányelv (6) értelmében kritikus infrastruktúrának minősülnek. Ösztönzendő, hogy a tagállamok a nemzeti energia- és klímaterveikben és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alapján elfogadott eredményjelentéseikben figyelembe vegyék az e rendelettel bevezetett intézkedéseket.

(29) Az Unió közrendjét és közbiztonságát, valamint az uniós polgárok jólétét fenyegető veszélyek elkerülése érdekében további biztosítékokra van szükség a tárolásirendszer-hálózatra vonatkozóan. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vagy a tagállam által kijelölt más illetékes hatóság elvégezze minden - akár szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló - tárolásirendszer-üzemeltető tanúsítását, így biztosítva azt, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők felett gyakorolt befolyás ne veszélyeztesse az energiaellátás biztonságát vagy ne veszélyeztessen bármely más alapvető biztonsági érdeket az Unióban vagy bármely tagállamban. Az energiaellátás-biztonsági kockázatok elemzése szempontjából fontos az ellátásbiztonság értékelését végző tagállamok közötti koordináció. Az említett értékelés nem különböztetheti meg hátrányosan az egyik piaci szereplőt a másikkal szemben, és az értékelésnek teljes mértékben meg kell felelnie a jól működő belső piac elveinek. Az alacsony feltöltési szintekből adódó kockázat gyors enyhítése érdekében az említett tanúsítás terén elsőbbségi sorrendet kell megállapítani, és azt gyorsabban el kell végezni az olyan nagyobb föld alatti gáztárolók esetében, amelyek feltöltési szintje a közelmúltban folyamatosan alacsony volt, biztosítandó, hogy az ilyen nagyobb földgáztárolók feletti irányításból eredő potenciális földgázellátás-biztonsági problémák kizárhatók vagy lehetőség szerint korrigálhatók legyenek. Tekintettel arra, hogy az előző hat évben március 31-én az összes uniós föld alatti gáztároló átlagos feltöltési szintje a maximális kapacitásuk 35 %-a volt, a 2021. márciusi és 2022. márciusi, szokatlanul alacsony tárolási szint meghatározásához szükséges küszöbértéket 30 %-bán kell megállapítani.

(30) A nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy az érintett tagállamok által kijelölt más illetékes hatóságnak (a továbbiakban bármelyik esetben: tanúsító hatóság) meg kell tagadniuk a tanúsítást, ha a tárolásirendszer-üzemeltető felett közvetlen vagy közvetett irányítást vagy bármely jogot gyakorló személy nemzeti, regionális vagy uniós szinten veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát vagy bármely más alapvető biztonsági érdeket. Ennek megállapításához a tanúsító hatóságnak figyelembe kell vennie azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyek negatívan befolyásolhatják a tárolásirendszer-üzemeltetőnek a föld alatti gáztároló feltöltésével kapcsolatos ösztönzőit és képességét, továbbá figyelembe kell vennie az Unió nemzetközi kötelezettségeit és az ügyben releváns bármely egyéb konkrét tényt és körülményt. Annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsítási szabályok alkalmazása Unió-szerte következetes legyen, továbbá biztosítandó az Unió nemzetközi kötelezettségeinek a betartását és az Unión belüli szolidaritást és energiabiztonságot, a tanúsító hatóságnak a tanúsításra vonatkozó határozatok meghozatalakor maximális mértékben figyelembe kell vennie a Bizottság véleményét, akár határozattervezete adott esetben történő módosításával is. A nemzeti szabályozó hatóságot fel kell ruházni a megfelelő hatáskörrel arra, hogy amennyiben megtagadja a tanúsítást, bármely személytől megkövetelje, hogy mondjon le a tárolásirendszer-tulajdonos vagy a tárolásirendszer-üzemeltető tekintetében fennálló részesedéséről vagy jogairól, és hogy erre a lemondásra határidőt állapítson meg, illetve hogy egyéb megfelelő intézkedéseket rendeljen el annak biztosítása érdekében, hogy az említett személy ne rendelkezhessen irányítással és ne gyakorolhasson jogokat az adott tárolásirendszer-tulajdonos vagy tárolásirendszer-üzemeltető felett, és hogy megfelelő kompenzációs intézkedéseket hozzon. A tanúsítási határozat keretében a földgázellátás-biztonsági kockázatok vagy más alapvető biztonsági érdekek kezelése érdekében hozott intézkedéseknek szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(31) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Különösen tiszteletben tartja egyrészt a tulajdontól való megfosztás tilalmához való jogot, a közérdek esetét kivéve, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett, a Charta 17. cikkében előírtak szerint, másrészt a Charta 47. cikkében meghatározott, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(32) Ha a vállalkozások magas gázár mellett több gázt kénytelenek vásárolni, annak árfelhajtó hatása van. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a szabályozó hatóságok legfeljebb 100 %-os kedvezményt alkalmazzanak a tároló betáplálási és kiadási pontjain alkalmazott kapacitásalapú szállítási és elosztási díjak tekintetében a föld alatti gáztárolók és az LNG-létesítmények esetében egyaránt, vonzóbbá téve így a tárolást a piaci szereplők számára. Ösztönzendő továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és a versenyhatóságok felhasználják hatáskörüket arra, hogy hatékonyan fellépjenek a tárolási díjak indokolatlan emelése ellen.

(33) Tekintettel a jelenlegi rendkívüli körülményekre és a geopolitikai helyzet jövőbeli változásaival kapcsolatos bizonytalanságokra, ösztönzendő, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb teljesítsék a feltöltési célértékeket.

(34) Tekintettel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió közvetlenül veszélyezteti a földgázellátás biztonságát, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. A jelenlegi körülmények különleges jellege miatt egyes, e rendelettel bevezetett rendelkezések alkalmazását 2025. december 31-én meg kell szüntetni.

(35) E rendeletnek sürgősen az Energiaközösség vívmányainak a részévé kell válnia a 2005. október 25-én Athénban aláírt és 2006. július 1-jén hatályba lépett, Energiaközösségről szóló szerződéssel összhangban.

(36) Az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1938 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1938 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki: "27. »feltöltési ütemterv«: az egyes tagállamok föld alatti gáztárolóira vonatkozó, 2022 tekintetében az Ia. mellékletben felsorolt, a következő évek tekintetében pedig a 6a. cikkel összhangban meghatározott köztes célértékek sorozata; 28. »feltöltési célérték«: a föld alatti gáztárolók összesített kapacitásának a feltöltési szintjére vonatkozó kötelező célérték; 29. »stratégiai tároló«: a szállításirendszer-üzemeltetők, a tagállamok által kijelölt szervezetek, illetve vállalkozások által vásárolt, kezelt és tárolt nem cseppfolyósított földgáz tárolására szolgáló tároló vagy ilyen tároló egy része, amely készlet felszabadítása kizárólag előzetes értesítés megtételét vagy felszabadításra vonatkozó hatósági engedély kiadását követően lehetséges, és amely általában: a) súlyos ellátási hiány; b) ellátási zavar; vagy c) a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kihirdetett vészhelyzet esetén szabadítható fel; 30. »kiegyensúlyozó készlet«: olyan nem cseppfolyósított földgáz: a) amelyet a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a tagállamok által kijelölt szervezetek kizárólag a szállításirendszer-üzemeltetői feladatok ellátása és a földgázellátás biztonságának szavatolása céljából vásárolnak, kezelnek és tárolnak föld alatt; és b) amely csak akkor szállítható, ha az a 2009/73/EK irányelv 13. cikkével és a 312/2014/EU bizottsági rendelet 8. és 9. cikkével összhangban szükséges a rendszer biztonságos és megbízható körülmények között történő működésének a fenntartásához; 31. »föld alatti gáztároló«: a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott olyan tároló, amely földgáz tárolására szolgál - beleértve a kiegyensúlyozó készletet is -, és amely szállítási vagy elosztórendszerhez van csatlakoztatva, de amely nem foglalja magában a föld feletti gömbtartályokat és vezetékkészletből összeállított gáztárolókat."

2. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: "6a. cikk Feltöltési célértékek és feltöltési ütemtervek (1) A (2)-(5) bekezdésre figyelemmel a tagállamoknak teljesíteniük kell a területükön található és a területükön lévő piaci területtel közvetlenül összekapcsolt valamennyi föld alatti gáztároló összesített kapacitása, valamint az Ibe. mellékletben felsorolt tárolók tekintetében minden év november 1-jéig a következő feltöltési célértéket: a) 2022 vonatkozásában: 80 %; b) 2023-tól: 90 %. Az e bekezdésnek való megfelelés céljából a tagállamok figyelembe veszik az Unió földgázellátása biztonságának megőrzésére irányuló, az 1. cikkben meghatározott célkitűzést. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve és más tagállamoknak az érintett föld alatti gáztárolók feltöltésével kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül az azon tagállamokra alkalmazandó feltöltési célértéket, amelyekben a föld alatti gáztárolók találhatók, az adott tagállamban az előző öt év átlagos éves gázfogyasztása 35 %-ának megfelelő mennyiségre kell csökkenteni. (3) Az (1) bekezdéstől eltérve és más tagállamoknak az érintett föld alatti gáztárolók feltöltésével kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül az azon tagállamokra alkalmazandó feltöltési célértéket, amelyekben a föld alatti gáztárolók találhatók, csökkenteni kell a 2016-2021-es referencia-időszakban harmadik országokba szállított mennyiséggel, amennyiben az átlagos szállított mennyiség a földgáztárolókból való kivételi időszak alatt (október-április) meghaladta az évi 15 KWh-t. (4) Az Ibe. mellékletben felsorolt föld alatti gáztárolókra alkalmazni kell az (1) bekezdés szerinti feltöltési célértéket és a (7) bekezdés szerinti feltöltési ütemtervet. Az egyes tagállamokra vonatkozó kötelezettségeket az Ibe. melléklettel összhangban kétoldalú megállapodásban kell részletesen meghatározni. (5) A tagállamok teljesíthetik részben a feltöltési célértéket az LNG-létesítményeikben fizikailag tárolt és rendelkezésre álló LNG beszámításával, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül: a) a gázrendszer olyan jelentős LNG-tárolási kapacitással rendelkezik, amely évente az előző öt év átlagos nemzeti fogyasztásának több mint 4 %-át teszi ki; b) az adott tagállam a 6b. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban kötelezte a földgázszállítókat arra, hogy föld alatti gáztárolókban és/vagy LNG-létesítményekben tároljanak bizonyos minimális gázmennyiségeket. (6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a következő célértékeket teljesítsék vagy azok teljesítése megtörténjen: a) 2022 vonatkozásában: az Ia. mellékletben meghatározott célérték; és b) 2023-tól: a (7) bekezdéssel összhangban meghatározott célértékek. (7) 2023-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a föld alatti gáztárolóval rendelkező valamennyi tagállam az előző év szeptember 15-éig összesített formában benyújtja a Bizottságnak a február, május, július és szeptember hónapra vonatkozó köztes célértéket is tartalmazó, a területén található és a piaci területével közvetlenül összekapcsolt föld alatti gáztárolók feltöltési ütemtervének tervezetét, a műszaki információkat is beleértve. A feltöltési ütemtervnek és a köztes célértékeknek az előző öt év átlagos feltöltési arányán kell alapulniuk. Azon tagállamok esetében, amelyeknél a feltöltési célérték a (2) bekezdés a) pontja értelmében az átlagos éves gázfogyasztásuk 35 %-ára korlátozódik, a feltöltési ütemterv köztes célértékeit ennek megfelelően csökkenteni kell. A Bizottság - az egyes tagállamok által szolgáltatott műszaki információk alapján és a gázkoordinációs csoport értékelését figyelembe véve - végrehajtási jogi aktusokat fogad el az egyes tagállamok feltöltési ütemtervének meghatározása céljából. Az említett a végrehajtási jogi aktusokat a 18a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusokat szükség esetén az előző év november 15-éig kell elfogadni, beleértve azt az esetet is, amikor egy tagállam aktualizált feltöltési ütemterv-tervezetet nyújtott be. Az említett a végrehajtási jogi aktusoknak az általános földgázellátás-biztonsági helyzetnek, illetve az Unióban és az egyes tagállamokban mutatkozó gázkereslet és -kínálat alakulásának az értékelésén kell alapulniuk, és azokat oly módon kell meghatározni, amely a földgázellátás biztonságának a megőrzését eredményezi, miközben nem ró szükségtelen terheket a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre és a vásárlókra, továbbá nem torzítja indokolatlanul a szomszédos tagállamokban található földgáztárolók közötti versenyt. (8) Amennyiben bármelyik évben valamely tagállam a területén található egy vagy több föld alatti gáztároló sajátos műszaki jellemzői - például a rendkívül alacsony betáplálási ráták - miatt november 1-jéig nem tudja teljesíteni a rá vonatkozó feltöltési célértéket, az adott tagállam számára engedélyezni kell, hogy csak december 1-jéig érje el a rá vonatkozó feltöltési célértéket. A tagállam erről november 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot, közölve a késedelem okait. (9) A feltöltési célérték nem alkalmazandó, amennyiben és ameddig a Bizottság a 12. cikk szerint regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdetett ki az esetnek megfelelően egy vagy több olyan tagállam kérésére, amelyek nemzeti vészhelyzetet hirdettek ki. (10) Az egyes tagállamok illetékes hatóságának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie minden évben a feltöltési ütemtervet, és erről rendszeresen jelentést kell tennie a gázkoordinációs csoportnak. Ha egy adott tagállam feltöltési szintje több mint öt százalékponttal elmarad a feltöltési ütemtervben megjelölt szinttől, az illetékes hatóságnak haladéktalanul hatékony intézkedéseket kell hoznia a feltöltési szint növelésére. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a gázkoordinációs csoportot a meghozott intézkedésekről. (11) Abban az esetben, ha valamely tagállam lényegesen és tartósan eltér a feltöltési ütemtervtől, veszélyeztetve ezzel a feltöltési célérték elérését, illetve a feltöltési célértéktől való eltérés esetén a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően ajánlást ad ki az adott tagállamnak vagy a többi érintett tagállamoknak az azonnal meghozandó intézkedésekről. Ha a Bizottság ajánlása kézhezvételének időpontjától számított egy hónapon belül nem csökken jelentősen az eltérés, a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően végső esetben úgy határozhat, hogy kötelezi az érintett tagállamot olyan intézkedések meghozatalára, amelyek hatékonyan orvosolják az eltérést, beleértve adott esetben a 6b. cikk (1) bekezdésében foglalt egy vagy több intézkedést vagy bármely más olyan intézkedést, amely biztosítja az e cikk szerinti feltöltési célérték teljesítését. A második albekezdés szerinti intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállamok sajátos helyzetét, például a föld alatti gáztárolók belföldi gázfogyasztáshoz viszonyított méretét, a föld alatti gáztárolók regionális földgázellátás-biztonság szempontjából betöltött jelentőségét és az esetlegesen meglévő LNG-tárolókat. A 2022. évi feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltérések kezelése érdekében a Bizottság által hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e cikk nemzeti szintű végrehajtására rendelkezésre álló rövid időkeretet, amely adott esetben hozzájárulhatott a 2022. évi feltöltési ütemtervtől vagy feltöltési célértéktől való eltéréshez. A Bizottság biztosítja, hogy az e bekezdés alapján hozott intézkedések: a) nem lépik túl a földgázellátás biztonságának megőrzéséhez szükséges mértéket; b) nem rónak aránytalan terhet a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a vásárlókra. 6b. cikk A feltöltési célértékek végrehajtása (1) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést - a piaci szereplőknek nyújtott pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezést is beleértve - a 6a. cikk alapján meghatározott feltöltési célértékek teljesítése érdekében. A feltöltési célértékek teljesítésének biztosítása során a tagállamok lehetőség szerint előnyben részesítik a piaci alapú intézkedéseket. Amennyiben az e cikkben előírt bármely intézkedés a 2009/73/EK irányelv 41. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatósági feladatok közé és hatáskörbe tartozik, a nemzeti szabályozó hatóságok felelősek a szóban forgó intézkedések meghozataláért. Az e bekezdés alapján hozott intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban: a) bizonyos minimális gázmennyiségek földgáztárolókban - a föld alatti gáztárolókat és/vagy az LNG-tárolókat is beleértve - való tárolásának megkövetelése a földgázszállítóktól; az említett mennyiségek a földgázszállítók által a védett felhasználók részére szolgáltatott gáz mennyisége alapján kerülnek meghatározásra; b) annak megkövetelése a tárolásirendszer-üzemeltetőktől, hogy kapacitásaikat piaci szereplők között pályáztassák meg; c) a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a tagállam által kijelölt szervezetek kötelezése egyrészt arra, hogy kiegyensúlyozó készletet vásároljanak és kezeljenek kizárólag abból a célból, hogy el tudják látni szállításirendszer-üzemeltetői feladataikat, másrészt pedig arra, hogy - amennyiben szükséges - a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vészhelyzet esetén a földgázellátás biztonságának megőrzése érdekében kötelezettséget rójanak egy másik kijelölt szervezetre; d) más tagállamokkal összehangolt eszközök - például LNG-beszerzési platformok - alkalmazása az LNG-felhasználás maximalizálása, valamint az LNG föld alatti gáztárolók feltöltésére való közös felhasználását gátló infrastrukturális és szabályozási akadályok csökkentése érdekében; e) a földgáz közös beszerzésére vonatkozó önkéntes mechanizmus igénybe vétele,, amely alkalmazásának tekintetében a Bizottság szükség esetén 2022. augusztus 1-jéig iránymutatást adhat; f) pénzügyi ösztönzők - például különbözeti szerződések - nyújtása a piaci szereplők részére - a tárolásirendszer-üzemeltetőket is beleértve -, vagy ellentételezés biztosítása a piaci szereplők részére a bevételkiesésért, vagy a náluk a piaci szereplők - és köztük a tárolásirendszer-üzemeltetők - kötelezettségeiből fakadóan keletkező olyan költségekért, amelyek nem fedezhetők a bevételekből; g) annak megkövetelése a tárolókapacitás-tulajdonosoktól, hogy használják fel vagy szabadítsák fel a lekötött, ám fel nem használt kapacitásokat, kötelezve eközben a tárolókapacitást fel nem használó tárolókapacitás-tulajdonost, hogy a tárolási szerződés teljes időtartama alatt is fizesse meg a megállapodás szerinti árat; h) a stratégiai tárolók köz- vagy magánjogi szervezetek általi vásárlására és kezelésére vonatkozó hatékony eszközök elfogadása, feltéve, hogy azok nem torzítják a versenyt vagy a belső piac megfelelő működését; i) egy olyan szervezet kijelölése, amelynek a feladata, hogy elérje a feltöltési célértéket, amennyiben azt egyébként nem érnék el; j) a tárolási díjakra vonatkozó kedvezmények nyújtása; k) a szabályozott tárolókhoz kapcsolódó tőke- és operatív kiadások megtérüléséhez szükséges bevételek beszedése tárolási díjak és a szállítási díjakba beépített külön díjtétel formájában, amelyeket csak az ugyanazon tagállamon belül elhelyezkedő végső felhasználók felé irányuló kiadási pontoktól szednek be, feltéve, hogy a beszedett díjakból származó bevételek összege nem haladja meg az engedélyezett bevételek összegét. (2) A tagállamok által az (1) bekezdés alapján hozott intézkedéseknek a feltöltési ütemtervek és a feltöltési célértékek teljesítéséhez szükséges intézkedésekre kell korlátozódniuk. Az intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetésmentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük. Nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését, és nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió földgázellátásának a biztonságát. (3) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a meglévő nemzeti és regionális szintű infrastruktúrának a földgázellátás biztonságát szolgáló, hatékony kihasználását. Az említett intézkedések semmilyen körülmények között nem akadályozhatják és nem korlátozhatják a földgáztárolók vagy LNG-létesítmények határokon átnyúló használatát, valamint nem korlátozhatják az (EU) 2017/459 bizottsági rendelettel (*1) összhangban allokált határkeresztező szállítási kapacitásokat. (4) A tagállamok az e cikk szerinti intézkedések meghozatalakor az energiahatékonyság elsődlegességének elvét alkalmazzák, miközben az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*2) összhangban továbbra is megvalósítják saját intézkedéseik célkitűzéseit. 6c. cikk Tárolási megállapodások és a tehermegosztási mechanizmus (1) A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok biztosítják, hogy az adott tagállam belföldi piaci szereplői megállapodásokat kössenek földgáztárolókkal rendelkező tagállamok föld alatti tárolási rendszereinek üzemeltetőivel vagy a föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamok egyéb piaci szereplőivel. Az említett megállapodásokban rendelkezni kell a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamnak az előző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztása legalább 15 %-ának megfelelő tárolókapacitás november 1-jéig történő igénybevételéről. Amennyiben azonban a határkeresztező szállítási kapacitás vagy egyéb műszaki korlátok nem teszik lehetővé a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállam számára, hogy az említett tárolási mennyiségek 15 %-át teljes mértékben kihasználhassa, az adott tagállamnak kizárólag a műszakilag lehetséges mennyiségeket kell tárolnia. Abban az esetben, ha műszaki korlátok nem teszik lehetővé egy adott tagállam számára az első albekezdésben meghatározott kötelezettségnek való megfelelést, és az adott tagállamban hatályos kötelezettség értelmében a gáz helyettesítésére más tüzelőanyagokat kell tárolni, az első albekezdésben meghatározott kötelezettség kivételesen a gáztól eltérő tüzelőanyagok tárolására vonatkozó egyenértékű kötelezettséggel is teljesíthető. Az érintett tagállamnak igazolnia kell a műszaki korlátokat és az intézkedés egyenértékűségét. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállam tehermegosztási mechanizmust alakíthat ki egy vagy több, föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállammal (a továbbiakban: a tehermegosztási mechanizmus). A tehermegosztási mechanizmusnak a 7. cikk szerinti legfrissebb kockázatértékelés releváns adatain kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a következő paraméterek mindegyikét: a) a feltöltési célérték teljesítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás költsége, a stratégiai tároláshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek kizárása mellett; b) a védett felhasználók igényeinek kielégítéséhez a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban szükséges gázmennyiségek; c) bármilyen műszaki korlát, beleértve a rendelkezésre álló föld alatti tárolókapacitást, a határkeresztező szállítási műszaki kapacitást és a kivételi arányokat. A tagállamok 2022. szeptember 2-ig értesítik a Bizottságot a tehermegosztási mechanizmusról. Amennyiben az említett időpontig nem születik megállapodás a tehermegosztási mechanizmusról, a föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok igazolják, hogy eleget tesznek az (1) bekezdésnek, és erről értesítik a Bizottságot. (3) Átmeneti intézkedésként a föld alatti gáztárolókkal nem, az (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*3) említett közös érdekű projektek legutóbbi jegyzékében szereplő föld alatti gáztárolókkal viszont rendelkező tagállamok a meglévő úszó tárolóegységekben található LNG-készletek beszámításával részben eleget tehetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, amíg a föld alatti gáztárolóik meg nem kezdik a működésüket. (4) A föld alatti gáztárolókkal nem rendelkező tagállamok ösztönzőket vagy pénzügyi ellentételezést nyújthatnak a piaci szereplők és adott esetben a szállításirendszer-üzemeltetők részére a bevételkiesésért vagy a náluk az e cikk szerinti tárolási kötelezettségük teljesítéséből fakadóan keletkező olyan költségekért, amelyek nem fedezhetők a bevételekből, így biztosítandó, hogy eleget tegyenek a más tagállamokban történő gáztárolásra vagy a tehermegosztási mechanizmus végrehajtására vonatkozó, (1) bekezdés szerinti kötelezettségüknek. Amennyiben az ösztönző vagy a pénzügyi ellentételezés finanszírozása illeték kivetéséből valósul meg, az adott illeték nem alkalmazható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra. (5) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, amennyiben valamely tagállam rendelkezik a területén található olyan föld alatti gáztárolókkal, amely tárolók együttes kapacitása nagyobb, mint az említett tagállam éves gázfogyasztása, az említett tárolókhoz hozzáférő és föld alatti gáztárolóval nem rendelkező tagállamok: a) biztosítják, hogy a tárolási mennyiségek november 1-jéig legalább a tárolókapacitás előző öt évre vonatkozó átlagos kihasználtságának megfeleljenek, amely többek között a tároló helye szerinti tagállomokból származó, a kitárolási idény alatti, az előző öt éves időszak alatti áramlások figyelembevételével kerül meghatározásra; vagy b) igazolják, hogy az a) pont szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került. Ha a föld alatti gáztárolóval nem rendelkező tagállam igazolni tudja, hogy az első albekezdés a) pontja szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó mennyiséggel egyenértékű tárolókapacitás lekötésre került, az (1) bekezdés alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti kötelezettségnek az érintett tagállam előző öt évre vonatkozó átlagos éves gázfogyasztásának a 15 %-ára kell korlátozódnia. (6) Amennyiben az Ib. melléklet másként nem rendelkezik, az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, egy tagállamban található, de egy másik tagállam területével közvetlen összeköttetésben álló föld alatti gáztárolók esetében az említett másik tagállamnak biztosítania kell, hogy a tárolási mennyiségek november 1-jéig legalább az adott határkeresztező ponton az előző öt évben lekötött tárolókapacitás átlagának megfeleljenek. 6d. cikk Nyomon követés és végrehajtás (1) A tárolásirendszer-üzemeltetők jelentést tesznek az érintett föld alatti gáztárolók helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint adott esetben az említett tagállam által kijelölt szervezetnek (a továbbiakban: a kijelölt szervezet) a feltöltési szintről a következők szerint: a) 2022-re vonatkozóan az Ia. mellékletben meghatározott valamennyi köztes célérték esetében; és b) 2023-tól: a 6a. cikk (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. (2) A tagállamok illetékes hatósága, valamint adott esetben a kijelölt szervezete minden hónap végén nyomon követi a területükön található föld alatti gáztárolók feltöltési szintjét, és az eredményekről indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek a Bizottságnak. A Bizottság adott esetben felkérheti az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER), hogy nyújtson segítséget a nyomon követésben. (3) A tagállamok illetékes hatósága, valamint adott esetben kijelölt szervezete által szolgáltatott információk alapján a Bizottság rendszeresen jelentést tesz a GCG-nek. (4) A GCG segítséget nyújt a Bizottságnak a feltöltési ütemtervek és célértékek nyomon követésében, és iránymutatást dolgoz ki a Bizottság számára a megfelelés biztosításához szükséges intézkedésekről azon esetekre, amikor a tagállamok elmaradnak a feltöltési ütemtervben szereplő céloktól vagy nem teljesítik a feltöltési célértékeket. (5) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a feltöltési ütemtervek és a feltöltési célértékek teljesítése érdekében, valamint azért, hogy a piaci szereplőkkel szemben érvényesítsék az említett ütemtervek és célértékek teljesítéséhez szükséges tárolási kötelezettségeket, többek között az érintett piaci szereplőkre kiszabott, kellően visszatartó erejű szankciók és bírságok útján. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés alapján hozott végrehajtási intézkedésekről. (6) Amennyiben érzékeny üzleti információk megosztására van szükség, a Bizottság a GCG üléseit önmagára és a tagállamokra korlátozott formációban hívhatja össze. (7) A megosztott információknak az e rendeletnek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. A Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóságok és a tagállamok megőrzik a kötelezettségeik teljesítésének céljára kapott, üzleti szempontból érzékeny információk bizalmas jellegét. (*1) A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 72., 2017.3.17., 1. o.)." (*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.)." (*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (2022. május 30.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2022.6.3., 45. o.).""

3. A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az ENTSOG 2022. szeptember 1-jéig az egész Unióra kiterjedő szimulációt végez a földgázellátási zavarokat és a gázinfrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyvek alapján, többek között olyan forgatókönyvek alapján is, amelyek egy egyetlen ellátási forrás tartós zavarát írják le. A szimulációnak a vészhelyzeti földgázellátási folyosók azonosítását és értékelését is magában kell foglalnia és meg kell állapítania, hogy mely tagállamok tudják kezelni az azonosított - többek között az LNG-re vonatkozó - kockázatokat. A földgázellátási zavarokat és az infrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyveket és a szimuláció módszertanát az ENTSOG határozza meg a GCG-vel együttműködésben. Az ENTSOG-nak megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania, továbbá hozzáférést kell nyújtania az általa a forgatókönyvek elkészítésekor használt modellezési feltételezésekhez. A földgázellátási zavarokat és az infrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyvek egész Unióra kiterjedő szimulációját négyévente meg kell ismételni, kivéve, ha a körülmények ennél gyakoribb naprakésszé tételt tesznek szükségessé.";

b) a (4) bekezdés az alábbi ponttal egészül ki:

"g) figyelembe véve az egyetlen ellátási forrás tartós zavarára vonatkozó forgatókönyveket.".

4. A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tagállamoknak az e rendelet szerinti tárolási kötelezettségeik teljesítését az Unióban található földgáztárolók igénybevételével kell biztosítaniuk. A tagállamok és az Energiaközösség szerződő felei közötti együttműködés azonban kiterjedhet olyan önkéntes megállapodásokra is, melyek értelmében az Energiaközösség szerződő felei által biztosított tárolókapacitást a tagállamok igénybe vehetik további gázmennyiség tárolására."

5. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "17a. cikk A Bizottság általi jelentéstétel (1) A Bizottság 2023. február 28-ig, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza: a) a tagállamok által a tárolási kötelezettségek teljesítése érdekében hozott intézkedések áttekintése; b) a 715/2009/EK rendelet 3a. cikkében meghatározott tanúsítási eljáráshoz szükséges időnek az áttekintése; c) a feltöltési ütemterveknek és a feltöltési célértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság által kért intézkedéseknek az áttekintése; d) e rendelet gázárakra gyakorolt lehetséges hatásainak, valamint a 6b. cikk (4) bekezdésével összefüggésben a potenciális gázmegtakarításoknak az elemzése."

6. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"18a. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).""

7. A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 6a-6d. cikk Írországra, Ciprusra és Máltára mindaddig nem alkalmazandó, amíg azok nem állnak közvetlen összeköttetésben más tagállamok összekapcsolt gázrendszerével."

8. A 22. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

"A 2. cikk 27-31. pontját, a 6a-6d. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését, a 17a. cikket, a 18a. cikket, a 20. cikk (4) bekezdését és az Ia. és Ib. mellékletet 2025. december 31-ig kell alkalmazni."

9. Az e rendelet mellékletében szereplő szöveg Ia. és Ib. mellékletként kerül beillesztésre.

2. cikk

A 715/2009/EK rendelet módosításai

A 715/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "3a. cikk A tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsítása (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes tárolásirendszer-üzemeltetőt, beleértve a valamely szállításirendszer-üzemeltető irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőket is, az e cikkben meghatározott eljárással összhangban tanúsítson a nemzeti szabályozó hatóság vagy az érintett tagállam által az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) 3. cikkének (2) bekezdése szerint kijelölt más illetékes hatóság (a továbbiakban bármelyik esetben: a tanúsító hatóság). E cikket azokra a szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőkre is alkalmazni kell, amelyeket a 2009/73/EK irányelv 9., 10. és 11. cikkében meghatározott szétválasztási szabályok alapján már tanúsítottak. (2) A tanúsító hatóság 2023. február 1-ig vagy a (9) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételételének a napjától számított 150 munkanapon belül tanúsítási határozattervezetet tesz közzé a 3,5 TWh-nál nagyobb kapacitású föld alatti gáztárolókat működtető tárolásirendszer-üzemeltetők tekintetében, amennyiben a tárolók összessége - a tárolásirendszer-üzemeltetők számától függetlenül - 2021. március 31-én és 2022. március 31-én a maximális kapacitásuk átlagosan 30 %-ánál alacsonyabb szintig voltak feltöltve. Az első albekezdésben említett tárolásirendszer-üzemeltetők tekintetében a tanúsító hatóság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a tanúsítási határozattervezetet 2022. november 1-jéig közzétegye. Minden egyéb tárolásirendszer-üzemeltető esetében a tanúsító hatóságnak 2024. január 2-ig, illetve a (8) vagy a (9) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételételének a napjától számított 18 hónapon belül kell tanúsítási határozattervezetet közzétennie. (3) Az uniós energiaellátás biztonságát érintő kockázatok mérlegelése során a tanúsító hatóság figyelembe veszi a földgázellátás biztonságát nemzeti, regionális vagy uniós szinten fenyegető, többek között az alábbiakból eredő összes kockázatot, valamint az ilyen kockázatok bármely enyhítését: a) tulajdonosi helyzet, az ellátás alakulása vagy egyéb olyan üzleti kapcsolatok, amelyek negatívan befolyásolhatják a tárolásirendszer-üzemeltetőnek a föld alatti gáztároló feltöltésére való képességét, illetve az arra vonatkozó ösztönzőket; b) az Uniónak a nemzetközi jogból eredő, harmadik ország tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei, beleértve azokat az egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokat is, amelyekben az Unió részes fél, és amelyek foglalkoznak az energiaellátás biztonságának kérdéseivel; c) az érintett tagállamoknak egy harmadik országgal szemben fennálló, az adott harmadik országgal vagy országokkal az érintett tagállam által kötött megállapodásokból eredő jogai és kötelezettségei, amennyiben az említett megállapodások megfelelnek az uniós jognak; vagy d) az ügyben releváns bármely egyéb konkrét tény és körülmény. (4) A tanúsító hatóságnak meg kell tagadnia a tanúsítást, ha arra a megállapításra jut, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető felett a 2009/73/EK irányelv 9. cikke szerint közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorló vagy azzal kapcsolatban bármely jogot gyakorló személy veszélyeztetheti az Unió vagy bármely tagállam energiaellátásának a biztonságát vagy alapvető biztonsági érdekeit. A szabályozó hatóság ehelyett olyan feltételek figyelembevétele mellett is közzétehet tanúsítási határozatot, amelyek garantálják azon kockázatok kellő szintű enyhítését, amelyek negatívan befolyásolhatják a föld alatti gáztárolók feltöltését, feltéve, hogy hatékony végrehajtás és nyomon követés révén teljes mértékben biztosítható a feltételek gyakorlati megvalósíthatósága. E feltételek közé tartozhat különösen annak megkövetelése a tárolási rendszer tulajdonosától vagy a tárolásirendszer-üzemeltetőtől, hogy ruházza át a tárolási rendszer kezelését. (5) Amennyiben a tanúsító hatóság megállapítja, hogy a földgázellátást érintő kockázatok a (4) bekezdés szerinti feltételek előírásával - ideértve annak megkövetelését is a tárolási rendszer tulajdonosától vagy a tárolásirendszer-üzemeltetőtől, hogy ruházza át a tárolási rendszer irányítását - nem enyhíthetők, és ezért megtagadja a tanúsítást, a hatóság köteles: a) megkövetelni a tárolási rendszer tulajdonosától vagy a tárolásirendszer-üzemeltetőtől, illetve minden olyan személytől, aki a megítélése szerint veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát, illetve az Unió vagy bármely tagállam alapvető biztonsági érdekeit, hogy mondjon le a tárolási rendszer tulajdoni vagy a tárolásirendszer-üzemeltetés tulajdoni részesedéséről vagy jogairól, erre határidőt állapítva meg; b) adott esetben ideiglenes intézkedéseket elrendelni annak biztosítása érdekében, hogy az említett személy a részesedésük vagy jogaik elidegenítéséig ne gyakorolhassanak irányítást az adott tárolási rendszer tulajdonosa vagy tárolásirendszer-üzemeltető felett és ne gyakorolhassanak jogokat azzal kapcsolatban; valamint c) a nemzeti joggal összhangban a megfelelő kompenzációs intézkedésekről rendelkezni. (6) A tanúsító hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot a tanúsítási határozattervezetéről, valamennyi releváns információval együtt. A Bizottság a tanúsítási határozattervezetről az értesítéstől számított 25 munkanapon belül véleményt küld a tanúsító hatóságnak. A tanúsító hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét. (7) A tanúsító hatóság a Bizottság véleményének kézhezvételét követő 25 munkanapon belül közzéteszi határozatát. (8) Az újonnan épített föld alatti gáztárolók üzembe helyezését megelőzően a tárolásirendszer-üzemeltetőt az (1)-(7) bekezdésnek megfelelően tanúsítani kell. A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti a tanúsító hatóságot a földgáztároló üzembe helyezésére irányuló szándékáról. (9) A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti az illetékes tanúsító hatóságot minden olyan tervezett ügyletről, amely szükségessé teheti az (1)-(4) bekezdésben meghatározott tanúsítási követelményeknek való megfelelés újraértékelését. (10) A tanúsító hatóságok folyamatosan nyomon követik, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők megfelelnek-e az (1)-(4) bekezdésben meghatározott tanúsítási követelményeknek. Az említett hatóságok a megfelelés újraértékelése érdekében tanúsítási eljárást indítanak bármely alábbi helyzetben: a) a tárolásirendszer-üzemeltető (8) vagy (9) bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételét követően; b) saját kezdeményezésükre, amennyiben tudomásuk van arról, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető feletti jogok vagy befolyás terén tervezett változtatás az (1), (2) és (3) bekezdés követelményeinek való meg nem feleléshez vezethet; c) a Bizottság indokolt kérésére. (11) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy saját területükön biztosítsák a föld alatti gáztárolók folyamatos üzemeltetését. Az említett föld alatti gáztárolók csak abban az esetben szüntethetik be működésüket, ha nem teljesülnek a műszaki és biztonsági követelmények, vagy ha a tanúsító hatóság az által elvégzett értékelést követően, figyelembe véve a földgázpiaci ENTSO véleményét, megállapítja, hogy a működés említett beszüntetése nem gyengítené a földgázellátás biztonságát sem uniós, sem nemzeti szinten. Adott esetben, ha a működés beszüntetését nem engedélyezték, megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell hozni. (12) A Bizottság iránymutatást adhat e cikk alkalmazását illetően. (13) Ez a cikk nem alkalmazandó az LNG-létesítmények tárolásra szolgáló részeire. (*5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.).""

2. A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nemzeti szabályozó hatóság legfeljebb 100 %-os kedvezményt alkalmazhat a kapacitásalapú szállítási és elosztási díjakra a föld alatti gáztárolók és LNG-létesítmények betáplálási pontjain és kiadási pontjain, kivéve, ha és amilyen mértékben az említett tároló egynél több szállító- vagy elosztóhálózathoz csatlakozik, és versenyhelyzetben van egy rendszerösszekötési ponttal.

Ez a bekezdés 2025. december 31-ig alkalmazandó."

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. június 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

F. RIESTER

(1) 2022. május 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2022. június 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és Tanács 2022. június 28-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 72., 2017.3.17., 1. o.).

(6) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.).

I. MELLÉKLET

"Ia. melléklet (1)

A föld alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamokra 2022-ben vonatkozó feltöltési ütemterv köztes célértékekkel és feltöltési célérték

Tagállam Augusztus 1.: köztes célérték Szeptember 1.: köztes célérték Október 1.: köztes célérték November 1.: feltöltési célérték

AT 49 % 60 % 70 % 80 %

BE 49 % 62 % 75 % 80 %

BG 49 % 61 % 75 % 80 %

CZ 60 % 67 % 74 % 80 %

DE 45 % 53 % 80 % 80 %

DK 61 % 68 % 74 % 80 %

ES 71 % 74 % 77 % 80 %

FR 52 % 65 % 72 % 80 %

HR 49 % 60 % 70 % 80 %

HU 51 % 60 % 70 % 80 %

IT 58 % 66 % 73 % 80 %

LV 57 % 65 % 72 % 80 %

NL 54 % 62 % 71 % 80 %

PL 80 % 80 % 80 % 80 %

PT 72 % 75 % 77 % 80 %

RO 46 % 57 % 66 % 80 %

SE 40 % 53 % 67 % 80 %

SK 49 % 60 % 70 % 80 %

Ib. melléklet

A feltöltési célértékkel és a feltöltési ütemtervvel kapcsolatos közös felelősség

A 6a. cikk szerinti feltöltési célérték és feltöltési ütemterv tekintetében, a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közösen vállal felelősséget a Haidach és a 7Fields földgáztárolók vonatkozásában. A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság említett felelősségvállalásának pontos aránya és mértéke az említett tagállamok közötti kétoldalú megállapodás tárgyát képezi.

(1) E mellékletre az egyes tagállamoknak az e rendelet és különösen a 6a., 6b. és 6c. cikk szerint fennálló arányos kötelezettségei vonatkoznak.

A 6a. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tagállamok esetében az arányos köztes célértéket úgy kell kiszámítani, hogy a táblázatban feltüntetett értéket meg kell szorozni a 35%-os korláttal, és az eredményt el kell osztani 80%-kal.