62009CJ0288[1]

A Bíróság (második tanács) 2011. április 14-i ítélete. British Sky Broadcasting Group plc (C-288/09) és Pace plc (C-289/09) kontra The Commissioners for Her Majesty's Revenue & Customs. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: First-tier Tribunal (Tax Chamber) - Egyesült Királyság. Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - A digitális televíziós adás műholdon keresztül történő vételére és dekódolására alkalmas olyan készülék, amely felvételi funkcióval rendelkezik - Közösségi Vámkódex - A 12. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint (6) bekezdése - A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás időbeli érvényessége. C-288/09. és C-289/09. sz. egyesített ügyek.

C-288/09. és C-289/09. sz. egyesített ügyek

British Sky Broadcasting Group plc

és

Pace plc

kontra

The Commissioners for Her Majesty's Revenue & Customs

(a First-tier Tribunal [Tax Chamber] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - A digitális televíziós adás műholdon keresztül történő vételére és dekódolására alkalmas olyan készülék, amely felvételi funkcióval rendelkezik - Közösségi Vámkódex - A 12. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint (6) bekezdése - A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás időbeli érvényessége"

Az ítélet összefoglalása

1. Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok

(Az 1549/2006 és az 1214/2007 rendelettel módosított 2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet)

2. Közös Vámtarifa - Az áruk besorolása - Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás

(A 82/97 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 12. cikk, (5) bekezdés, a) pont, 243. és 247. cikk; a 12/97 rendelettel módosított 2454/93 bizottsági rendelet, 12. cikk, (1) és (2) bekezdés, a) pont, második francia bekezdés)

3. Közös Vámtarifa - Az áruk besorolása - Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás

(A 82/97 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 12. cikk, (5) bekezdés, a) pont, i. alpont; 1549/2006 bizottsági rendelet)

4. Közös Vámtarifa - Az áruk besorolása - Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás

(A 82/97 rendelettel módosított 2913/92 tanácsi rendelet, 12. cikk, (6) bekezdés, és a 254/2000 rendelettel módosított 2658/87 tanácsi rendelet, 12. cikk)

1. Az 1549/2006 és 1214/2007 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező olyan "set-top boxokat", amelyek egyszerre rendelkeznek felvevő funkcióval és alkalmasak televíziós jelek vételére, az említett Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései ellenére a 8528 71 13 vámtarifaalszám alá kell besorolni, mivel e készülékeket alapvetően televíziós jelek vételére használják, és mivel e funkció szorosan e készülékhez tartozik.

(vö. 71., 81., 84. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 82/97 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 12. cikke (5) bekezdésének a) pontját és a 12/97 rendelettel módosított, a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93 rendelet 12. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámhatóságoknak a Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzéseinek megfelelő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kell kibocsátaniuk. Amennyiben az említett vámhatóságok és a gazdasági szereplők között az említett megjegyzések Kombinált Nómenklatúrának való megfelelőségével és az áruk besorolásával kapcsolatban nézeteltérés merül fel, a gazdasági szereplők feladata a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a 2913/92 rendelet 243. cikke alapján jogorvoslati kérelmet benyújtani. Az eljáró bíróság dönt az áru besorolásáról, szükség esetén miután az EUMSZ 267. cikkben előírt feltételek mellett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel a Bírósághoz fordult. Ezenkívül a tagállamnak, amely alá az említett hatóságok tartoznak, lehetősége van a 254/2000 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet 8. cikkében előírt eljárás alapján a 2913/92 rendelet 247. cikkében előírt bizottsághoz fordulnia.

(vö. 96. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. A 82/97 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 1549/2006 rendeletet e rendelkezés értelmében vett rendeletnek kell tekinteni. Az a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás, amely az 1549/2006 rendelet hatálybalépése miatt többé nem felel meg a Kombinált Nómenklatúrának, e hatálybalépést követően érvénytelenné vált.

(vö. 103. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4. A 82/97 rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 12. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a 254/2000 tanácsi rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet 12. cikke alapján a Kombinált Nómenklatúrát módosító rendeletet fogadnak el, és e rendelet nem határozza meg azt az időtartamot, amely alatt egy érvénytelenné vált kötelező érvényű tarifális felvilágosítás jogosultja arra ennek ellenére továbbra is hivatkozhat, az említett jogosult többé nem használhatja fel ezt a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást.

E tekintetben a gazdasági szereplők nem hivatkozhatnak a bizalomvédelem elvére azért, hogy számukra olyan időtartamot ismerjenek el, amely alatt felhasználhatják az ilyen kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, mivel a 2658/87 rendelet 12. cikke kimondja, hogy a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát, és hogy következésképpen előre látható és ismert a gondos gazdasági szereplők számára az a lehetőség, hogy a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámainak és vámtarifaalszámainak szövege vagy tartalma változni fog, valamint annak ezzel járó kockázata, hogy a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás elveszti érvényét.

(vö. 108-109., 111-112. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2011. április 14.(*)

"Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - A digitális televíziós adás műholdon keresztül történő vételére és dekódolására alkalmas olyan készülék, amely felvételi funkcióval rendelkezik - Közösségi Vámkódex - A 12. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint (6) bekezdése - A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás időbeli érvényessége"

A C-288/09. és C-289/09. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a First-tier Tribunal (Tax Chamber) (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2009. július 24-én érkezett, 2009. július 6-i határozataival terjesztett elő az előtte

a British Sky Broadcasting Group plc (C-288/09),

a Pace plc (C-289/09)

és

a Commissioners for Her Majesty's Revenue & Customs

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök, A. Rosas, U. Lőhmus, A. Ó Caoimh és P. Lindh (előadó) bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. december 16-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a British Sky Broadcasting Group plc képviseletében D. Anderson QC és L. Van den Hende advocaat,

- a Pace plc képviseletében J. Grayston solicitor és J. White barrister,

- az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Hathaway, meghatalmazotti minőségben, segítője: O. Thomas barrister,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében F. Florindo Gijón és R. Liudvinaviciute-Cordeiro, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében R. Lyal és L. Bouyon, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 301., 1. o.) és a 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.; helyesbítés: HL L 164., 2008. 6. 25., 46. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8521 90 00. és 8528 71 13. vámtarifaalszámainak, valamint az 1996. december 19-i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 1997. L 17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 8. kötet, 197. o.; helyesbítés: HL L 179., 11. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet 307. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 12. cikke (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának, valamint (6) bekezdésének az értelmezésére vonatkoznak.

2 E kérelmeket az egyrészt a British Sky Broadcasting Group plc (továbbiakban: Sky) és másrészt a Pace plc (a továbbiakban: Pace) és a Commissioners for Her Majesty's Revenue & Customs (a továbbiakban: Commissioners) között egyrészt a kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező "set-top box"-modellek tarifális besorolása, és másrészt az ezen árukra vonatkozó vám befizetése tárgyában folyamatban lévő két eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A tarifális besorolás

A nemzetközi tarifális besorolás

3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezményt és annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvét (a továbbiakban: HR-ről szóló egyezmény) az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4 A HR-ről szóló egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyezzenek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, valamint a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Ugyanezen rendelkezés előírja továbbá, hogy minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a HR áruosztályainak, árucsoportjainak, vámtarifaszámainak és alszámainak hatályát.

5 A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete, amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én Brüsszelben aláírt egyezmény létesített, a HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR-bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket, amely bizottság működését ezen egyezmény 6. cikke szabályozza. A HR-ről szóló egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerint e bizottság feladata többek között az, hogy módosításokat javasoljon az említett egyezményhez, és magyarázó megjegyzéseket, áruosztályozási véleményeket és a HR értelmezésére vonatkozó más állásfoglalásokat fogalmazzon meg.

6 A HR 8521. vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések többek között a következőket írják elő:

"[...]

A. - Videofelvevő készülék, és kombinált videofelvevő vagy -lejátszó készülék

E készülékek, amennyiben televíziókamerához vagy televíziós adás vételére alkalmas készülékhez kapcsolódnak, elektromos impulzusokat (analóg jelek) vagy digitális kóddá alakított analóg jeleket (vagy e jelek kombinációját) vesznek fel adathordozóra [...]. A felvétel történhet mágneses vagy optikus úton, és általában lemezekre vagy kazettákra történik.

[...]

Nem tartoznak e vámtarifaszám alá:

[...]

c) A televíziós adás vételére alkalmas készülékek (a rádióműsor-vevőkészüléket, vagy hang-, vagy képfelvevő, vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is), a videomonitorok és videokivetítők (8528. vámtarifaszám)."

7 Ami a HR 8528. vámtarifaszámát illeti, a magyarázó megjegyzések többek között a következőket írják elő:

"[...]

D.- Televíziós adás vételére alkalmas készülékek

E kategória azokat a készülékeket foglalja magában, amelyek kialakításuk miatt videokijelzőt vagy képernyőt is tartalmazhatnak, úgymint:

1) Televíziós adás (antennán, kábelen vagy műholdon keresztül történő) vételére alkalmas olyan készülékek, amelyek nem tartalmaznak kijelzőt (katódcsöves vagy folyékony kristály képernyőt például). E készülékek jelek vételét, és azok megjelenítésre alkalmas jellé történő átalakítását szolgálják. A vételre alkalmas e készülékek tartalmazhatnak modemet is, amelyen lehetővé teszi az internetre való csatlakozást.

A vételre alkalmas e készülékeket videofelvevő vagy -lejátszó készülékkel, monitorokkal, kivetítőkkel vagy televíziókészülékekkel együtt történő használatra szánják. Azonban azok a szerkezetek, amelyek csupán magas frekvenciájú televíziós jeleket különítenek el, mint részek a 8529. vámtarifaszám alá tartoznak.

[...]

3) Televíziós adás vételére alkalmas, bármilyen típusú (folyékony kristály [LCD], plazma, katódcsöves [CRT] stb.) háztartásokban használt készülék (televíziókészülék), akár rádióműsor-vevőkészüléket, videomagnót, DVD-lejátszót, DVD-felvevőt, műholdon keresztül közvetített adások vételére alkalmas készüléket stb. magában foglaló is.

[...]

Nem tartoznak e vámtarifaszám alá:

a) Videofelvevő vagy -lejátszó készülékek (8521. vámtarifaszám).

[...]"

A KN

8 A KN a HR-en alapul, amelyből megismétli a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és csupán hetedik és nyolcadik számjegye határozza meg az egyedi azonosító albontásokat.

9 A 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ez a rendelet a következő év január 1-jétől alkalmazandó.

10 A 2658/87 rendelet 8. cikke meghatározza, hogy a Vámkódex 247. cikkében előírt bizottság az elnöke által vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé terjesztett bármely, többek között a Kombinált Nómenklatúrára vonatkozó kérdést megvizsgálhat.

11 A KN-nek a C-289/09. sz. ügyben alkalmazandó változata a 2007. január 1-jén hatályba lépett 1549/2006 rendeletből adódik.

12 A KN-nek a C-288/09. sz. ügyben alkalmazandó változata a 2008. január 1-jén hatályba lépett 1214/2007 rendeletből adódik.

13 A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok annak első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók. E szabályok azonosak a KN 1549/2006 és 1214/2007 rendeletből adódó változataiban. E szabályok a következőképpen rendelkeznek:

"Az áruknak a [KN-ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

[...]

b) Az áruk keverékét, és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

[...]

[...]

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak."

14 A KN második része tartalmazza a XVI. áruosztályt. Ezen áruosztály magában foglalja a következőket tartalmazó 85. árucsoportot: gépek és mechanikus berendezések, villamossági cikkek és ezek alkatrészei, hangfelvevő és -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő, és -lejátszó készülékek televízióhoz, és ezek alkatrészei és tartozékai.

15 A KN XVI. áruosztályának 3. megjegyzése a következőképpen szól:

"Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál."

16 A 8521. és 8528. vámtarifaszám szövege azonos a KN 1549/2006 és 1214/2007 rendeletből adódó változataiban. Továbbá e rendeletek nem írnak elő a közzététel vagy értesítés időpontját követő olyan időtartamot, amely alatt az érvénytelenné vált kötelező érvényű tarifális felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást még felhasználhatja.

17 A KN 8521. vámtarifaszáma a következőképpen szól:

"8521 Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is:

8521 10 - Mágnesszalagos:

[...]

8521 90 00 − Más".

18 A KN 8528. vámtarifaszáma a következőképpen szól:

"8528 Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang-, vagy képfelvevő, vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is:

[...]

- Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket, vagy hang-, vagy képfelvevő, vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is:

8528 71 − − Videokijelzőt vagy képernyőt kialakítása miatt nem tartalmazó:

[...]

8528 71 13 − − − − Készülék mikroprocesszor-alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az Internetre, és interaktív információcserére, televíziós jelek vételére alkalmas (»set-top box« kommunikációs funkcióval)".

A KN magyarázó megjegyzései

19 A 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében a Bizottság kidolgozza a KN-re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, amelyeket rendszeresen közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A 2008. május 7-én közzétett (HL C 112., 8. o.) magyarázó megjegyzések a 8521. és 8528. vámtarifaszám vonatkozásában a következőket határozzák meg:

"8521 90 00 Más

Ezen alszám alá tartoznak a televíziós jelek vételére alkalmas képernyővel nem rendelkező készülékek, az úgynevezett »set-top box«-ok, amelyek felvevő vagy lejátszó funkcióval rendelkező szerkezetet tartalmaznak (például, egy merevlemez- vagy DVD meghajtót).

[...]

8528 71 13 Készülék mikroprocesszor-alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre és interaktív információcserére, televíziós jelek vételére alkalmas (»set-top box kommunikációs funkcióval«)

Ezen alszám alá olyan képernyő nélküli készülék tartozik (ún. »set-top box kommunikációs funkcióval«), amely a következő fő alkotórészekből áll:

- mikroprocesszor,

- video tuner,

az RF-csatlakozó megléte egy videotuner esetleges jelenlétére utal,

- modem.

[...]

Azok a set-top boxok, amelyek felvevő vagy lejátszó funkcióval rendelkező szerkezetet tartalmaznak (például, egy merevlemez- vagy DVD-meghajtót), nem tartoznak ezen alszám alá (8521 90 00 alszám).

[...]"

20 Az alapügyben érintett időszakban a 8521 90 00. vámtarifaalszám alá tartozó készülékekre vonatkozó behozatali vámtétel 13,9% volt, míg a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá tartozó készülékek vámmentességet élveztek.

Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény és az informatikai termékek kereskedelméről szóló megállapodás

21 A 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) (a továbbiakban: 1994. évi GATT) és többek között a GATT II. cikke (1) bekezdése b) pontjának az értelmezéséről szóló egyetértés a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben megkötött és a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak az [Európai] Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott egyezmény részét képezi.

22 A WTO 1996. december 13-án Szingapúrban tartott első konferenciáján elfogadott, az informatikai termékek kereskedelméről szóló miniszteri nyilatkozatból, valamint annak mellékleteiből és függelékeiből álló, az informatikai termékek kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: ITA), valamint az annak végrehajtásáról szóló közleményt a Közösség nevében az információtechnológiai termékek vámjainak megszüntetéséről szóló, 1997. március 24-i 97/359/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 26. kötet, 3. o.) hagyta jóvá. Az ITA az (1) bekezdésében meghatározza, hogy a felek kereskedelmi rendszerét olyan módon kell alakítani, amely erősíti az informatikai termékek piacra jutásának lehetőségeit.

23 Az ITA (2) bekezdése szerint a felek rögzítik vagy megszüntetik az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vámokat és egyéb illetéket vagy díjakat egyes termékek tekintetében, amely között szerepelnek a következők: "»set-top box« kommunikációs funkcióval: készülék mikroprocesszor-alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre és interaktív információcserére alkalmas".

24 2000. november 16-án elfogadták a 2658/87 rendelet I. mellékletének a módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2559/2000/EK tanácsi rendeletet (HL L 293., 1. o.) - amint annak második preambulumbekezdéséből kiderül - az ITA alkalmazásának céljából.

A vámjogszabályok

25 A vámjogszabályok a Vámkódexet és az 1996. december 18-i 12/97/EK bizottsági rendelettel (HL 1997. L 9., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 8. kötet, 3. o.) módosított, a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet (HL L 253., 1. o; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.; helyesbítés: HL L 253., magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 16. kötet, 133. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglalják magukban.

A Vámkódex

26 A Vámkódex 4. cikke így szól:

"E Kódex alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

[...]

5. »Határozat« a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan hivatalos aktusa, amellyel valamely konkrét esetben döntést hoznak, és amely egy vagy több meghatározott, illetve azonosítható személyre joghatással van; ez a kifejezés, többek között, magában foglalja a 12. cikk értelmében vett kötelező érvényű tarifális felvilágosítást is.

[...]"

27 A Vámkódex 12. cikkének (1)-(6) bekezdése értelmében:

"(1) A vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást adnak.

(2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás vagy az áru származásának meghatározása tekintetében köti.

[...]

(5) A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik:

a) a tarifális felvilágosítás esetében:

i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek;

ii. ha az már nem egyeztethető össze a 20. cikk (6) bekezdésében említett nómenklatúrák magyarázatával:

- közösségi szinten a Kombinált Nómenklatúrához fűzött magyarázó megjegyzések módosításai miatt vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítélete következtében,

[...]

(6) Az (5) bekezdés a) pontjának ii. vagy iii. alpontja, vagy b) pontjának ii. vagy iii. alpontja alapján érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást a közzététel vagy az értesítés napjától számított hat hónapig még felhasználhatja [...].

Az (5) bekezdés a) pontjának i. alpontja és b) pontjának i. alpontja esetében a rendelet vagy a megállapodás megállapíthatja az előző albekezdés alkalmazásának időtartamát.

[...]"

28 A Vámkódex 243. cikke kimondja:

"(1) Bármely személynek joga van jogorvoslati kérelmet benyújtani a vámhatóság által a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban hozott olyan határozatok ellen, amelyek őt közvetlenül és személyesen érintik.

[...]

A jogorvoslati kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a határozatot hozták, vagy annak meghozatalát kérték.

(2) A jogorvoslati jog:

a) első fokon a tagállamok által erre a célra kijelölt vámhatóság előtt;

b) ezt követően valamely olyan független testület előtt gyakorolható, amely bíróság vagy ezzel egyenértékű szakosodott testület lehet, a tagállamokban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően."

29 A Vámkódex 247. és 247a. cikkéből kitűnik, hogy az említett Vámkódex végrehajtásához a Bizottság munkáját a Vámkódex Bizottság segíti.

A végrehajtási rendelet

30 A végrehajtási rendelet 11. cikke kimondja:

"A valamely tagállam vámhatóságai által 1991. január 1-je után kiadott kötelező tarifális felvilágosítások azonos feltételek mellett kötelező érvényűek a többi tagállam illetékes hatóságaira nézve."

31 E rendelet 12. cikke a következőket határozza meg:

"(1) A Vámkódex 12. cikkének (5) bekezdésében említett valamely jogi aktusok vagy intézkedés elfogadásakor a vámhatóságok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy kötelező érvényű felvilágosítást azontúl csak a szóban forgó jogi aktussal, illetve intézkedéssel összhangban lehessen kiadni.

(2) a) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás esetében, a fenti (1) bekezdés alkalmazásában a figyelembe veendő időpontok a következők:

[...]

- a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megadott, a kombinált nómenklatúra magyarázatainak módosításairól szóló rendeleteknél azok Európai Közösségek Hivatalos Lapjának »C« sorozatában való közzétételének időpontja,

[...]"

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-288/09. sz. ügy

32 A Sky egy digitálisműholdastelevízió-szolgáltató. Az Egyesült Királyságba olyan típusú "set-top boxokat" importál, amelyek kommunikációs funkcióval és merevlemezzel vannak ellátva. E "set-top box" "Sky+ box DRX 280 modell" (a továbbiakban: Sky+ box) megnevezéssel rendelkezik.

33 A Sky+ box műholdas televíziós adás vételére alkalmas készülék. Ez a készülék egy műsorszolgáltató, mint például a Sky műholdas televíziós platformján továbbított digitális televíziós jeleket fogadja és dekódolja. A jelet csak a televíziókészülék képernyőjén történő megjelenítés céljából történő továbbítás pillanatában dekódolják.

34 A műsorszolgáltató a digitális televíziós jeleket műhold útján továbbítja, amelyek fogadása a végső felhasználó otthonában elhelyezett parabolaantennán található alacsony zajszintű átalakítón keresztül történik. A digitális jelet ezt követően egy kábelen keresztül továbbítják a vételre alkalmas készülékbe.

35 A Sky+ boxot kifejezetten úgy alakították ki, és úgy programozták, hogy csak a Sky műholdas televíziós platformja révén elérhetővé tett digitális televíziós jeleket fogadja és dekódolja.

36 A Sky+ box nem rendelkezik videoképernyővel. Tartalmaz egy modemet, amellyel csatlakoztatható az internetre, és ezáltal biztosítja az interaktív információcserét.

37 A Sky+ box tartalmaz egy merevlemezt. Ezen utóbbi tárolókapacitásának a felét a Sky-szolgáltatások használják a kívánság szerinti videózás használatának a lehetővé tétele érdekében. A másik felét a végső felhasználó használhatja a Sky műholdas platformjáról származó televíziós tartalmak felvételére. E "set-top box" nem teszi lehetővé a más külső forrásból - beleértve a televíziós adás vételére alkalmas készüléket, kamerát vagy videofelvevőt - származó videotartalom felvételét. Az említett "set-top box" nem képes külső hordozókon, mint például a DVD-ken vagy videokazettákon található videotartalmak lejátszására sem. Nem teszi lehetővé videotartalom ilyen külső hordozókra történő felvételét sem.

38 A végső felhasználónak nincs szüksége a Sky+ box merevlemezére, amennyiben csupán közvetlenül televíziós adást néz. E "set-top box" ebben az esetben a televíziós adás vételére alkalmas egyszerű készülékként működik. Ezzel szemben az említett Sky+ box csak a beleépített merevlemezzel nem működhetne digitális televíziós jel fogadása nélkül, mivel - még ha le is játssza e lemez tartalmát - csak akkor tud működni, ha a Sky műholdas platformjáról ilyen jelet kap.

39 2008. június 12-én a Sky kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF) kért a Commisioners'-től a Sky+ boxra vonatkozóan. 2008. július 9-én ez utóbbiak kiadtak egy KTF-et, amelyben a Sky+ boxot a KN 8521 90 00. vámtarifaalszáma alá sorolták be.

40 A Sky vitatta e KTF-et azzal érvelve, hogy a szóban forgó terméket mint kommunikációs funkcióval ellátott "set-top boxot", vagyis mint a 8528. vámtarifaszám alá tartozó "televíziós adás vételére alkalmas készüléket" a KN 8528 71 13. vámtarifaalszáma alá kell besorolni.

41 A Customs and International Reviews and Appeals Team a 2008. szeptember 29-i határozatával elutasította e kifogást.

42 2008. október 28-án a Sky keresetet nyújtott be e határozattal szemben a londoni VAT and Duties Tribunalhöz, amely 2009. április 1-je óta First-tier Tribunalként (Tax Chamber) működik.

43 Ilyen körülmények között a First-tier Tribunal (Tax Chamber) felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) A [Sky+ boxnak] megfelelő műszaki leírással rendelkező "set-top boxot" a [KN] 8528 71 13. vámtarifaalszáma alá kell-e besorolni a 2658/87 tanácsi rendelet I. mellékletét módosító [1214/2007] rendeletben foglaltaknak megfelelően, a Bizottság által 2008. május 7-én a KN 8521 90 00 és 8528 71 13. vámtarifaalszámaival kapcsolatban elfogadott KN magyarázó megjegyzések ellenére?

2) A [Vámkódex] [...] 12. cikke (5) bekezdésének a) pontja arra kötelezi-e a nemzeti vámhatóságot, hogy olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást bocsásson ki, amely összhangban van a KN magyarázatával, ha és ameddig a magyarázatot a KN vonatkozó rendelkezéseivel, többek közt az általános értelmezési szabályokkal ellentétesnek nem nyilvánítják, vagy a nemzeti vámhatóságok kialakíthatják saját álláspontjukat a kérdésben, és figyelmen kívül hagyhatják a magyarázatot, amennyiben ilyen ellentétet vélnek felfedezni?

3) Abban az esetben, ha a [Sky+ boxnak] megfelelő műszaki leírással rendelkező »set-top boxot« a KN 8521 90 00. vámtarifaalszáma alá kell besorolni, az [uniós] jog alapján jogsértő lenne-e erre a termékre vámfizetési kötelezettséget megállapítani, mivel ez sértené az [Európai Unió] [ITA], valamint az [1994. évi GATT] II. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján fennálló kötelezettségét, vagy a 8521. vámtarifaszám alá történő besorolás egyben azt is jelenti, hogy a szóban forgó termék nem tartozik az ITA vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá?"

A C-289/09. sz. ügy

44 A Pace kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező "set-top boxokat" (a továbbiakban: STB-HDD) gyárt és importál előfizetéses (Pay TV) szolgáltatást nyújtók számára. A Pace az említett "set-top boxokat", többek között a Sky számára gyártott és általa "DRX 280" modellként leírt (Sky+ boxként is ismert) TDS 470NB SD PVR modellt, az Egyesült Királyságba importálja.

45 A STB-HDD a jelen ítélet 33-38. pontjában leírt jellemzőkkel rendelkezik.

46 A Pace számos, kommunikációs funkcióval igen, de merevlemezzel nem rendelkező "set-top box"-modellt is gyárt. Többek között a DS 430NB és a DS 250NV modellekről van szó. E "set-top boxokat" a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá sorolták be.

47 2005. április 8-án a Commissioners a Pace-nak egy olyan KTF-et adott ki, amely a Sky+ boxot a KN-nek a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2004. szeptember 7-i 1810/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 1. o.) szerinti 8528 12 91. vámtarifaalszáma alá sorolta be. A 1549/2006 rendelet 2007. január 1-jei hatálybalépését követően e vámtarifaalszám 8528 71 13. vámtarifaalszám lett. Az egyes STB-HDD-k között a műszaki vagy áruleírásban jelentkező csekély különbségek nem befolyásolják azok besorolását.

48 A 2006. december 4-i és 2007. január 29-i levélben a Commissioners arról tájékoztatta a Pace-t, hogy "2007. január 1-jétől a KN-kódok jelentős mértékben változnak", és hogy "a kódszámok változása miatt a [2005. április 8-i] KTF-t 2006. december 31-i hatállyal visszavonják". A kérdést előterjesztő bíróság szerint e levelek soha nem jutottak a Pace tudomására.

49 2008. augusztus 8-i levelében a Commissioners megerősítette, hogy a STB-HDD TDS 460-modell, amelyhez két típus, vagyis a TDS 460NV és a TDS 460NS tartozik, az érvényességi ideje alatt szintén a 2005. április 8-i KTF hatálya alá tartozott.

50 Egy másik 2008. augusztus 8-i levélben a Commissioners megerősítette, hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján a 2005. április 8-i KTF 2007. január 1-jével a HR-módosítás és a vámtarifák éves felülvizsgálata miatt bekövetkezett kódszámváltozások miatt érvénytelenné vált.

51 2008. november 17-én a Commissioners kérte a Pace-t, hogy valamennyi 2007 januárja és 2008 áprilisa között importált STB-HDD (beleértve a Sky+ boxot) vonatkozásában utólagosan fizessen vámot. E felszólítást azzal indokolták, hogy az STB-HDD-ket téves KN-vámtarifaszám, nevezetesen a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá sorolták be, holott a Commissioners szerint e termékeket a 8521 90 00. vámtarifaalszám alá kell besorolni.

52 2008. december 4-én a Pace a Commissioners határozatának a felülvizsgálatát kérte. 2009. január 16-án a Customs and International Reviews and Appeals Team helybenhagyta a szóban forgó STB-HDD-k KN 8521 90 00. vámtarifaalszám alá történő besorolásáról szóló határozatot.

53 2009. február 10-én a Pace keresetet nyújtott be a Customs and International Reviews and Appeals Team határozata ellen a manchesteri VAT and Duties Tribunalhoz. 2009. március 27-én a keresetet felterjesztették a First-tier Tribunalhoz (Tax Chamber).

54 Keresetében a Pace kétségét fejezi ki a KN magyarázó megjegyzéseinek a KN-nel való összeegyeztethetőségét illetően. A Pace azzal érvel, hogy a szóban forgó "set-top boxokra" vonatkozó KTF érvényes maradt az 1549/2006 rendelet hatályba lépését követő hat hónapig, és hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az 1549/2006 rendelet nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett "rendeletnek".

55 Ilyen körülmények között a First-tier Tribunal (Tax Chamber) felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) A kommunikációs funkcióval (STB) és merevlemezzel (HDD) rendelkező "set-top boxot" a KN 8528 71 13. vámtarifaalszáma alá kell-e besorolni a [1549/2006 és 1214/2007] rendeletben foglaltaknak megfelelően, a Bizottság által 2008. május 7-én a KN 8521 90 00 és 8528 71 13. vámtarifaalszámaival kapcsolatban elfogadott KN magyarázó megjegyzések ellenére?

2) Abban az esetben, ha egy HDD-vel rendelkező és a STB-HDD műszaki leírásnak megfelelő STB-t a KN 8521 90 00. vámtarifaalszám alá kell besorolni, az [uniós] jog alapján jogsértő lenne-e erre a termékre vámfizetési kötelezettséget megállapítani, mivel ez sértené az [Unió] [ITA], valamint az [1994. évi GATT] II. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján fennálló kötelezettségét, vagy a 8521. vámtarifaszám alá történő besorolás egyben azt is jelenti, hogy a szóban forgó termék nem tartozik az ITA vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá?

3) Úgy kell-e értelmezni a [Vámkódex] 12. cikke (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának a rendelkezését, hogy a Pace által hivatkozott 2005. április 8-i KTF 2006. december 31-én automatikusan érvénytelenné válik azon az alapon, hogy már nem felelt meg az 1549/2006 rendeletben lefektetett szabályoknak? Különösen, úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját, hogy az 1549/2006 rendelet nem tekinthető az e rendelkezés értelmében vett »rendeletnek«, vagy azért, mert az a KN éves felülvizsgálatát jelenti, vagy pedig azért, mert nem minősül különös besorolási rendeletnek?

4) Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 12. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseit, hogy amikor az éves KN felülvizsgálat nem rendelkezik az érvényes KTF jogosultjai számára külön türelmi időről, ez azt jelenti, hogy a KTF említett jogosultjai nem hivatkozhatnak türelmi időre, vagy őket a bizalomvédelem elve alapján a Bizottság besorolási rendeletei esetében irányadó szokásos hat hónapos türelmi idő illeti meg?"

56 2009. szeptember 22-ei határozatával a Bíróság elnöke az írásbeli és a szóbeli szakasz tekintetében elrendelte a C-288/09 és a C-289/09. sz. ügyek egyesítését.

57 Az említett ügyeket a közöttük lévő összefüggés miatt az eljárási szabályzat 103. cikkével összefüggésben értelmezett 43. cikkének megfelelően az ítélethozatal céljából egyesíteni kell.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A C-288/09. sz. és a C-289/09. sz. ügyben előterjesztett első kérdésről

58 E kérdésekkel a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni a Bíróságtól, hogy a KN-t úgy kell-e értelmezni, hogy a kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező olyan "set-top boxokat", mint a Sky+ box, a KN 2008. május 7-én közzétett magyarázó megjegyzései ellenére - amelyekből az következik, hogy az említett "set-top boxok" a 8521 90 00. vámtarifaalszám alá tartoznak - a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá kell besorolni.

59 A KN értelmezésének általános szabályai előírják, hogy az áruk besorolását először a vámtarifaszámoknak és az áruosztályok, illetve az árucsoportok megjegyzéseinek a szövege alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok vagy árucsoportok címei csak jelzésértékűnek tekintendő.

60 E tekintetben emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd többek között a C-339/98. sz. Peacock-ügyben 2000. október 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-8947. o.] 9. pontját; a C-495/03. sz. Intermodal Transport ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 47. pontját; a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 16. pontját, valamint a C-376/07. sz. Kamino International Logistics ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-1167. o.] 31. pontját).

61 A KN 2008. május 7-én közzétett magyarázó megjegyzései kimondják, hogy azok a "set-top boxok", amelyek felvevő vagy lejátszó funkcióval rendelkező szerkezetet tartalmaznak (például egy merevlemez), nem tartoznak a 8528 71 13. vámatarifaalszám alá, és azokat a 8521 90 00. vámtarifaalszám alá kell besorolni.

62 Azonban a HR alapügy tényállásának időpontjában hatályban lévő magyarázó megjegyzései meghatározzák, hogy televíziós adás vételére alkalmas készülékek, amelyek akár felvevőkészüléket is magukban foglalnak, nem tartoznak a 8521. vámtarifaszám alá, és azokat a 8528. vámtarifaszám alá kell besorolni.

63 Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság által a KN és a Vámigazgatások Világszervezete által a HR tekintetében megfogalmazott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd a C-35/93. sz. Develop Dr. Eisbein ügyben 1994. június 16-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-2655. o.] 21. pontját, a C-400/05. sz. B.A.S Trucks ügyben 2007. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-311. o.] 28. pontját és a C-403/07. sz. Metherma-ügyben 2008. november 27-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-8921. o.] 48. pontját).

64 A Kombinált Nómenklatúra hivatkozott magyarázó megjegyzései megfogalmazásának, amely megjegyzések nem helyettesítik a HR magyarázó megjegyzéseit, hanem kiegészítik azokat (lásd ebben az értelemben a C-486/06. sz. Van Landeghem-ügyben 2007. december 6-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-10661,. o.] 36. pontját), és azokkal együtt olvasandók, összhangban kell lennie a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja azok hatályát (lásd többek között a fent hivatkozott Kamino International Logistics ügyben hozott ítélet 48. pontját).

65 Ebből következik, hogy ha úgy tűnik, hogy ellentmondanak a KN vámtarifaszámai szövegének vagy az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek, akkor a KN magyarázó megjegyzéseit mellőzni kell (lásd ebben az értelemben a C-229/06. sz. Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ügyben 2007. április 19-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-3251. o.] 31. pontját, a C-312/07. sz. JVC France ügyben 2008. június 5-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-4165. o.] 34. pontját, valamint a fent hivatkozott Kamino International Logistics ügyben hozott ítélet 49. és 50. pontját).

66 A 8521 90 00. vámtarifaalszám, amint annak megfogalmazásából kitűnik, a videofelvevő vagy -lejátszó készülékeket foglalja magában, akkor is, ha e készülékek videotunerrel vannak egybeépítve, és ha a felvétel a mágnesszalagtól eltérő más eszközzel történik. Azok a készülékek, amelyek esetében a felvétel mágnesszalaggal történik, a 8521 10. vámtarifaalszám alá tartoznak.

67 A 8528. vámtarifaszám többek között a televíziós adás vételére alkalmas, akár hang- vagy képfelvevő készüléket is magában foglaló készülékeket tartalmazza. A 8528 71 13. vámtarifaalszám a televíziós adás vételére alkalmas, akár hang- vagy képfelvevő készüléket is magában foglaló olyan készülékeket tartalmaz, amelyekben kialakításuk miatt nincs videokijelző vagy képernyő, mikroprocesszor-alapúak, rendelkeznek beépített modemmel az internetcsatlakozás érdekében, alkalmasak az interaktív információcserére és televíziós jelek vételére.

68 Pontosítani kell, hogy - amint a Bizottság a tárgyaláson említette - a "[videojelek vétele]" és a "televíziós jelek vétele" kifejezések alatt ugyanazt kell érteni.

69 E meghatározásokból kitűnik, hogy az e két vámtarifaalszám alá tartozó áruk egyszerre tudnak televíziós jeleket fogadni és felvenni. A két vámtarifaalszám közötti különbség abban áll, hogy az említett funkciók fő vagy kiegészítő tulajdonságáról van-e szó. A 8521 90 00. vámtarifaalszám azokat a felvevőkészülékeket foglalja magában, amelyeknek kiegészítésképpen van egy televíziós adás vételére alkalmas funkciójuk, míg a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá azok a televíziós adás vételére alkalmas készülékek tartoznak, amelyeknek kiegészítésképpen van felvevő funkciójuk.

70 A KN XVI. áruosztályának 3. megjegyzése, amely alá a szóban forgó vámtarifaalszámok is tartoznak, meghatározza, hogy "az összetett gépet, a két vagy több különböző gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál."

71 Az alapügyben szóban forgó Sky+ box, amely funkcióinak a leírása a jelen ítélet 33-38. pontjában szerepel, vitathatatlanul mind a felvételnek, mind a televíziós jelek vételének a funkciójával rendelkezik. Az tehát a KN XVI. áruosztályának 3. megjegyzése értelmében vett, két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett gépnek minősül.

72 Meg kell tehát vizsgálni, hogy e kettő, a felvételének vagy a televíziós jelek vételének a funkciója közül melyik a fő és melyik a kiegészítő jellegű.

73 Mindenekelőtt el kell utasítani a Bizottság által az írásbeli észrevételeiben tett azon javaslatát, miszerint az egyik vagy a másik vámtarifaalszám alá történő besorolást azon programok óraszámai alapján lehetne elvégezni, amelyeket a Sky+ box a merevlemezén tárolni képes. Mivel ugyanis ezen időtartam nincs egyértelműen meghatározva a KN-ben vagy ennek a magyarázó megjegyzéseiben, e megkülönböztetési kritérium nem egyeztethető össze a jogbiztonság elvével.

74 Hasonlóképpen, az a tény, hogy a Sky+ box nem működőképes csak a beépített merevlemezzel, hogy ez utóbbi nem szükséges a televíziós adások nézéséhez, és hogy a televíziós jelek fogadása így elengedhetetlen az említett Sky+ box működéséhez, nem teszi lehetővé a készülék fő funkciójának a meghatározását. Amint ugyanis a Bizottság helyesen megjegyezte, az a tény, hogy egy készülék funkciója nélkülözhetetlen, önmagában nem tulajdonít annak fő funkciót, mivel valamely funkció nélkülözhetetlen és egyben másodlagos vagy kiegészítő is lehet.

75 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Sky+ box nem teszi lehetővé a más külső forrásból, beleértve a televíziós adás vételére alkalmas készülékeket, a kamerát vagy a videofelvevőt, származó videotartalom felvételét, és nem képes külső hordozókon, mint a DVD-ken vagy videokazettákon található videotartalmak lejátszására sem, illetve nem teszi lehetővé videotartalom ilyen külső hordozókra történő felvételét sem. Még ha ezen elemek nem is a Sky+ box jelen ítélet 60. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett objektív jellemzőinek és tulajdonságainak, hanem inkább a felvételnek és a televíziós jelek vételének funkciója közötti kölcsönhatásnak minősülnek, hasznos felvilágosítást nyújtanak a Sky+ box rendeltetésével kapcsolatban.

76 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (lásd többek között a C-309/98. sz. Holz Geenen ügyben 2000. március 28-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-1975. o.] 15. pontját; a C-201/99. sz. Deutsche Nichimen ügyben 2001. április 5-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2701. o.] 20. pontját és a C-183/06. sz. RUMA-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 36. pontját).

77 E tekintetben, amint a Bizottság a tárgyaláson előadta, szükséges figyelembe venni, hogy a fogyasztó szemében mi minősül fő vagy kiegészítő funkciónak.

78 Márpedig mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, mind a Bírósághoz benyújtott észrevételekből kitűnik, hogy a Sky+ boxokat olyan televíziós szolgáltatást nyújtó társaságoknak árusítják, mint a Sky, amelyek azokat az ügyfeleik rendelkezésére bocsátják, hogy ezen utóbbiak hozzáférhessenek a szolgáltatók által felkínált programokhoz.

79 Következésképpen úgy tűnik, hogy a fogyasztót, amennyiben olyan szolgáltatónál fizet elő, mint a Sky, alapvetően az a lehetőség motiválja, hogy hozzáférjen a felkínált televíziós programokhoz, és hogy e célból olyan "set-top boxot" kell beszereznie, mint a Sky+ box. A fogott televíziós programok felvételének lehetősége, amelyet e modell többek között biztosít, csak egy, a Sky által nyújtott kiegészítő szolgáltatás.

80 A Sky+ box jelen ítélet 75. pontjában leírt funkciói közötti kölcsönhatás, amely a felvétel funkcióját a televíziós jelek vételének a funkciójától teszi függővé, azt bizonyítja, hogy a fogyasztó e termék kiválasztása során elsősorban nem a felvétel funkcióját, hanem a televíziós jelek dekódolásának a funkcióját keresi akkor is, ha a felvétel lehetősége vagy a felvehető programok óraszáma befolyásolhatja döntését.

81 E megfontolások összességéből kitűnik, hogy a Sky+ boxot alapvetően televíziós jelek vételére használják, és hogy e funkció szorosan e készülékhez tartozik. Ez tehát a készülék fő funkciójának minősül, míg a felvétel funkciója csak másodlagos.

82 Ebből következik, hogy mivel a KN magyarázó megjegyzései e ponton ellentétesek a KN-nel, azokat a jelen ítélet 63-65. pontjában említett ítélkezési gyakorlat alapján figyelmen kívül kell hagyni.

83 Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, még ha egy olyan megállapodás mint az ITA rendelkezései nem is olyan jellegűek, hogy a magánszemélyek számára olyan jogokat keletkeztetnének, amelyekre azok az uniós jog értelmében a bíróságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak, ha az érintett területen fennáll uniós szabályozás, az Unió által megkötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos joggal szembeni elsőbbsége azt írja elő, hogy az utóbbi szövegét úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg összhangban legyen e megállapodásokkal (lásd ebben az értelemben a C-61/94. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1996. szeptember 10-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-3989. o] 52. pontját és a C-428/08. sz. Monsanto Technology ügyben 2010. július 6-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 72. pontját).

84 E megállapítások összességéből következik, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy a kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező olyan "set-top boxokat", mint a Sky+ box, a KN magyarázó megjegyzései ellenére a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá kell besorolni.

A C-288/09. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésről és a C-289/09. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről

85 A két ügyben feltett első kérdésekre adott válaszra tekintettel a C-288/09. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésre és a C-289/09. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre nem kell válaszolni.

A C-288/09. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről

86 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni a Bíróságtól, hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a nemzeti vámhatóságok kötelesek olyan KTF-et kibocsátani, amely megfelel a KN magyarázó megjegyzéseinek, legalábbis addig, ameddig e megjegyzéseket a KN-nel ellentétesnek nem nyilvánították, vagy ellenkezőleg, azt úgy kell értelmezni, hogy e hatóságoknak nem kell az említett magyarázatokhoz tartaniuk magukat, ha azokat a KN-nel összeegyeztethetetlennek találják.

87 A Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontja ii. alpontjának első francia bekezdése kimondja, hogy a KTF érvénytelenné válik, ha a KN magyarázó megjegyzéseinek módosítása következtében már nem egyeztethető össze a KN értelmezésével.

88 E rendelkezés szoros értelemben véve nem a vámhatóságok KTF kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségével, hanem e dokumentumok érvényességének a megszűnésével foglalkozik.

89 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, még ha a kérdést előterjesztő bíróság kérdése a vámhatóságoknak a KN magyarázó megjegyzései módosulása esetében tanúsítandó magatartását illetően ténylegesen mindössze a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontja ii. alpontja első francia bekezdésének az értelmezésére is irányult, ez a tény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság számára biztosítsa az uniós jog értelmezéséhez szükséges összes olyan szempontot, amely hasznos lehet az utóbbi előtt folyamatban lévő ügy megítéléséhez, függetlenül attól, hogy kérdése megfogalmazásában ez a bíróság hivatkozott-e ezekre, vagy sem (lásd többek között a C-321/03. sz. Dyson-ügyben 2007. január 25-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-687. o.] 24. pontját, a C-392/05. sz. Alevizos-ügyben 2007. április 26-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-3505. o.] 64. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-229/08. sz. Wolf-ügyben 2010. január 12-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 32. pontját). E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a per tárgyára figyelemmel szükséges (lásd a fenti hivatkozott Wolf-ügyben hozott ítélet 32. pontját).

90 A kérdést tehát úgy kell értelmezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy abból a tényből, hogy a KTF a KN magyarázó megjegyzéseinek a módosítása következtében érvénytelenné válik, származhat-e a vámhatóságok azon kötelezettsége, hogy ezeknek megfelelő KTF-eket bocsássanak ki.

91 Márpedig a végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése meghatározza, hogy amennyiben módosulnak a KN magyarázó megjegyzések, a vámhatóságoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az említett megjegyzések Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követően csak azoknak megfelelő KTF-ket bocsássanak ki.

92 Azonban, amint a jelen ítélet 63. pontjában szerepel, a KN magyarázó megjegyzései, jóllehet a KN tagállami vámhatóságok által történő egységes értelmezése biztosításának a fontos eszközei, jogilag nem kötelezők (lásd a fent hivatkozott Develop Dr. Eisbein ügyben hozott ítélet 21. pontját és a C-259/97. sz. Clees-ügyben 1998. december 3-án hozott ítélet [EBHT 1988., I-8127. o.] 12. pontját).

93 E megállapításokból következik, hogy a vámhatóságoknak, amennyiben egy KTF kibocsátása iránti kérelemmel fordulnak hozzájuk, tartaniuk kell magukat a KN magyarázó megjegyzéseihez, hogy biztosítva legyen a vámjog Unióban történő egységes alkalmazása. Amennyiben az említett vámhatóságok és a gazdasági szereplők között az említett megjegyzések KN-nek való megfelelőségével és az áruk besorolásával kapcsolatban nézeteltérés merül fel, a gazdasági szereplők feladata a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz jogorvoslati kérelmet benyújtani.

94 Azon bíróságnak a feladata a KN rendelkezései alapján valamely áru besorolásának az elvégzése - szükség esetén, miután az EUMSZ 267. cikkben előírt feltételek mellett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel a Bírósághoz fordult - , amelyhez a Vámkódex 243. cikke alapján ezen áru tarifális besorolásának a területén felmerülő jogvitával fordultak.

95 Ezenkívül, amint a Bizottság megjegyzi, amennyiben valamely tagállam vámhatóságai olyan esettel találják szemben magukat, amelyben a magyarázó megjegyzések alkalmazása láthatóan a KN-nel összeegyeztethetetlen eredményre vezetne, a tagállam a 2658/87 rendelet 8. cikkében előírt eljárás alapján a Vámkódex 247. cikkében előírt bizottsághoz fordulhat.

96 Következésképpen a C-288/09. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésének a) pontját és a végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámhatóságoknak a KN magyarázó megjegyzéseinek megfelelő KTF-et kell kibocsátaniuk. Amennyiben az említett vámhatóságok és a gazdasági szereplők között az említett megjegyzések KN-nek való megfelelőségével és az áruk besorolásával kapcsolatban nézeteltérés merül fel, a gazdasági szereplők feladata a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a Vámkódex 243. cikke alapján jogorvoslati kérelmet benyújtani. Az eljáró bíróság dönt az áru besorolásáról, szükség esetén miután az EUMSZ 267. cikkben előírt feltételek mellett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel a Bírósághoz fordult. Ezenkívül a tagállamnak, amely alá az említett hatóságok tartoznak, lehetősége van a 2658/87 rendelet 8. cikkében előírt eljárás alapján a Vámkódex 247. cikkében előírt bizottsághoz fordulnia.

A C-289/09. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésről

97 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az 1549/2006 rendeletet az e rendelkezés értelmében vett rendeletnek kell tekinteni. E bíróság pontosabban azt kérdezi, hogy egy KTF, amely az 1549/2006 rendelet hatálybalépése miatt többé nem felel meg a KN-nek, e hatálybalépést követően érvénytelenné vált-e, vagy sem.

98 A Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint egy KTF érvénytelenné válik, ha valamely rendelet elfogadása miatt már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek.

99 Amint a Bizottság helyesen megjegyzi, a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja nemcsak azon rendeleteket említi, amelyeket - mint az 1549/2006 rendeletet - a 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján fogadnak el, hanem valamennyi azon rendeletet is, amely az áruk KN-ben történő besorolását érinti vagy határozza meg.

100 2007. január 1-jétől a 2658/87 rendelet KN-t tartalmazó I. melléklete helyébe az 1549/2006 rendelet mellékletében szereplő szöveg lépett, amint ez az utóbbi rendelet 1. cikkéből is kitűnik.

101 Az 1549/2006 rendelet negyedik preambulumbekezdése meghatározza, hogy a 2658/87/EGK rendelet 12. cikkével összhangban ez utóbbi rendelet I. melléklete helyébe a KN 2007. január 1-jétől hatályos egységes szerkezetű változata lép.

102 Az 1549/2006 rendelet mellékletében szereplő KN szövege már nem említi a 8528 12 91. vámtarifaalszámot. Ezért valamely áru e vámtarifaalszám alá történő besorolását tartalmazó KTF nem felel meg többé a KN-nek, tehát a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontja i. alpontja rendelkezéseinek megfelelően 2007. január 1-jétől automatikusan érvénytelenné vált.

103 E megállapításokból következik, hogy a C-289/09. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az 1549/2006 rendeletet az e rendelkezés értelmében vett rendeletnek kell tekinteni. Az a KTF, amely az 1549/2006 rendelet hatálybalépése miatt többé nem felel meg a KN-nek, e hatálybalépést követően érvénytelenné vált.

A C-289/09. sz. ügyben előterjesztett negyedik kérdésről

104 E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni a Bíróságtól, hogy a Vámkódex 12. cikkének (6) bekezdését lehet-e úgy értelmezni, hogy amennyiben a 2658/87 rendelet 12. cikke alapján egy KN-t módosító rendeletet fogadnak el, és e rendelet nem határozza meg azt az időtartamot, amely alatt egy érvénytelenné vált KTF jogosultja arra ennek ellenére továbbra is hivatkozhat, az említett jogosult többé nem használhatja fel e KTF-et, vagy a bizalomvédelem elve alapján a tarifális besorolás területén irányadó szokásos hat hónap alatt mégis felhasználhatja-e azt.

105 A Vámkódex 12. cikke (6) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy amennyiben egy KTF a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján érvénytelenné válik, az e rendelkezésben említett rendelet megállapíthatja azt az időtartamot, amely alatt az e KTF jogosultja a Vámkódex 12. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében előírt feltételek mellett még felhasználhatja azt.

106 Meg kell jegyezni, hogy a Pace számára 2005. április 8-án kibocsátott KTF nem vált érvénytelenné a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. vagy iii. alpontjában előírt bármely ok bekövetkezése miatt.

107 Az 1549/2006 rendelet nem határozott meg olyan időtartamot, amely alatt az e rendelet hatálybalépése miatt érvénytelenné vált KTF jogosultja az említett KTF-et felhasználhatta volna.

108 A bizalomvédelem elvével kapcsolatban, amelyre a gazdasági szereplők hivatkozhatnának, és amely igazolhatná, hogy számukra a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján érvénytelenné vált KTF felhasználása céljából ilyen időtartamot elismertek, emlékeztetni kell arra, hogy a 2658/87 rendelet 12. cikke kimondja, hogy a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát. E rendeletet legkésőbb október 31-én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1-jétől alkalmazandó.

109 Tehát előre látható és ismert a gondos gazdasági szereplők számára az a lehetőség, hogy a KN vámtarifaszámainak és vámtarifaalszámainak szövege vagy tartalma változni fog, valamint annak ezzel járó kockázata, hogy a KTF elveszti érvényét.

110 Az 1549/2006 rendeletet, amely a 2658/87 rendelet 12. cikkében említett rendeletek kategóriájába tartozik, az említett 12. cikknek megfelelően 2006. október 31-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2007. január 1-jén lépett hatályba.

111 Ebből következik, hogy a gazdasági szereplők nem hivatkozhatnak a bizalomvédelem elvére azért, hogy számukra elismerjenek egy olyan időtartamot, amely alatt felhasználhatják a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján érvénytelenné vált KTF-t, amennyiben az e rendelkezésben említett rendelet nem ír elő ilyen időtartamot.

112 E megállapításokra tekintettel a C-289/09. sz. ügyben előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Vámkódex 12. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a 2658/87 rendelet 12. cikke alapján a KN-t módosító rendeletet fogadnak el, és e rendelet nem határozza meg azt az időtartamot, amely alatt egy érvénytelenné vált KTF jogosultja arra ennek ellenére továbbra is hivatkozhat, az említett jogosult többé nem használhatja fel ezt a KTF-et.

A költségekről

113 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel és a 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a kommunikációs funkcióval és merevlemezzel rendelkező olyan "set-top boxokat", mint a Sky+ box DRX 280 modellje, az említett Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzései ellenére a 8528 71 13. vámtarifaalszám alá kell besorolni.

2) Az 1996. december 19-i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (5) bekezdésének a) pontját, valamint az 1996. december 18-i 12/97/EK bizottsági rendelettel módosított, a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 12. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámhatóságoknak a Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzéseinek megfelelő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kell kibocsátaniuk. Amennyiben az említett vámhatóságok és a gazdasági szereplők között az említett megjegyzések Kombinált Nómenklatúrának való megfelelőségével és az áruk besorolásával kapcsolatban nézeteltérés merül fel, a gazdasági szereplők feladata a hatáskörrel rendelkező hatósághoz a módosított 2913/92 rendelet 243. cikke alapján jogorvoslati kérelmet benyújtani. Az eljáró bíróság dönt az áru besorolásáról, szükség esetén miután az EUMSZ 267. cikkben előírt feltételek mellett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel a Bírósághoz fordult. Ezenkívül a tagállamnak, amely alá az említett hatóságok tartoznak, lehetősége van a 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel módosított 2658/87 rendelet 8. cikkében előírt eljárás alapján a módosított 2913/92 rendelet 247. cikkében előírt bizottsághoz fordulnia.

3) A 82/97 rendelettel módosított 2913/92 rendelet 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az 1549/2006 rendeletet e rendelkezés értelmében vett rendeletnek kell tekinteni. Az a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás, amely az 1549/2006 rendelet hatálybalépése miatt többé nem felel meg a Kombinált Nómenklatúrának, e hatálybalépést követően érvénytelenné vált.

4) A 82/97 rendelettel módosított 2913/92 rendelet 12. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a 254/2000 tanácsi rendelettel módosított 2658/87 rendelet 12. cikke alapján a Kombinált Nómenklatúrát módosító rendeletet fogadnak el, és e rendelet nem határozza meg azt az időtartamot, amely alatt egy érvénytelenné vált kötelező érvényű tarifális felvilágosítás jogosultja arra ennek ellenére továbbra is hivatkozhat, az említett jogosult többé nem használhatja fel ezt a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.