7/2018. (II. 28.) ORFK utasítás

a gazdálkodási szabályzatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) költségvetési szerveire, valamint a rendvédelmi technikumokra (a továbbiakban együtt: költségvetési szervek).[1]

2. A költségvetési szervek a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) gazdálkodási tevékenységet irányító szervezeti elemeivel - a gazdálkodással összefüggő kérdésekben - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) útján tartják a kapcsolatot, az utasításban meghatározott kivételekkel.

II. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS

1. A költségvetési tervezés

3. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes gazdálkodási köriratban rögzíti a tervezés során alkalmazott módszereket és nyomtatványokat, amelyektől eltérni nem lehet.

4. A költségvetési szervek - a keretszámok alapján - a költségvetésben tervezik meg mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek a feladataikkal kapcsolatosak, jogszabályon, közjogi szervezetszabályozó eszközön, szerződéses kötelezettségen, megállapodáson alapulnak, a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel várhatóak vagy eszközei hasznosításával függnek össze.

5. A központi tervezésű termék-, illetve szolgáltatáskörön kívül eső tervezés során a költségvetési szervek költségvetési tervjavaslatot (a továbbiakban: tervjavaslat) állítanak össze. A költségvetési szervek a feladatrendszerekben bekövetkezett változásokat és azok költségvonzatát a tervjavaslat szöveges indokolásában tételesen kötelesek bemutatni. A tervjavaslatokat az ORFK szakfeladattal érintett szervezeti elemének küldik meg, amely azokat felülvizsgálja, és összesítve megküldi az ORFK Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF) Gazdálkodási Főosztálynak (a továbbiakban: ORFK GF GAFO).

6. A Rendőrség cím költségvetését a költségvetési szervek szükségleti tervei, javaslatai és adatszolgáltatásai alapján,

a) az ORFK GF Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF);

b) ORFK GF Informatikai Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF INFO);[2]

c)[3]

d) az ORFK GF Európai Támogatások Osztály (a továbbiakban: ORFK GF ETO), valamint[4]

e) az ORFK GF GAFO

[az a)-e) alpontok a továbbiakban együtt: szakirányító gazdasági szervezeti elemek] állítják össze.

7. A költségvetés tervezése során az ORFK GF GAFO

a) előkészíti a költségvetési szervek tervezési feladatait, meghatározza a tervezési követelményeket;

b) a költségvetési szervek részére tájékoztatást ad a kiadási, a támogatási, a bevételi keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról és a költségvetési létszámról;

c) az irányító szervvel egyeztetve rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzatváltozásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavételi lehetőségét, illetve módját;

d) az országos rendőrfőkapitány rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok és a feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról;

e) az irányító szerv által meghatározott szempontok szerint szöveges indokolást készít;

f) lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, elkészíti az előírt összesítéseket;

g) felülvizsgálja és ellenőrzi a költségvetési szervek javaslatait;

h) kapcsolatot tart az irányító szervvel és a költségvetési szervekkel;

i) gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, elérhetőségéről, valamint

j) összeállítja a Rendőrség cím költségvetési javaslatát.

8. A szakirányító gazdasági szervezeti elemek a tervezési időszakban a költségvetési szervek által felterjesztett javaslatok alapján

a) megvizsgálják a szakmai koncepciók megvalósításához, illetve a költségvetési szervek működéséhez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi és személyi feltételeket, valamint azok bővítésének és szűkítésének lehetőségeit;

b) a költségvetési szervek igényeinek figyelembevételével, a szakmai prioritásokhoz, valamint az esetleges feladatváltozásokhoz kapcsolódva megtervezik a várható többletforrások eloszlását, valamint

c) javaslatot dolgoznak ki a költségvetési kiadásokat és a bevételeket befolyásoló szervezeti intézkedésekre, tekintettel a jogszabályi környezet változásaira is.

9. A költségvetés tervezése során az ORFK GF a BM Fejezeti Összefoglaló Főosztállyal (a továbbiakban: BM FÖF) kapcsolatot tart, előzetes egyeztetést és költségvetési tárgyalást folytat.[5]

10. Az ORFK GF GAFO - a BM FÖF-fel történt egyeztetés után - véglegesíti a Rendőrség cím költségvetési javaslatát, és azt szöveges indokolással együtt felterjeszti a BM FÖF részére.[6]

11. Az ORFK központilag kezelt költségvetési előirányzatait a szakirányító gazdasági szervezeti elemek állítják össze.

12. A Rendőrség költségvetési szervei a szakirányító gazdasági szervezeti elemeitől, illetve azok útján

a) az ORFK Hivataltól, valamint

b) külső szervektől

gyakorlati munkát segítő állásfoglalást kérhetnek.

2. Elemi költségvetés

13. AZ ORFK GF GAFO összeállítja a Rendőrség cím költségvetését, és azt a BM FÖF részére az általa előírt határidőre felterjeszti.[7]

14. Az ORFK GF GAFO tájékoztatja az érintett költségvetési szerveket a tervezett előirányzatok alakulásáról.

15. A költségvetési szervek elemi költségvetésüket a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el, amelyet a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghatározott határidőig elektronikus formában a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által működtetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerben (a továbbiakban: KKVTR), valamint a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedésének megfelelően, nyomtatott formában is felterjesztenek az ORFK GF GAFO részére.[8]

16. Az ORFK GF GAFO felülvizsgálja a költségvetési szervek által felterjesztett, nyomtatott formátumú elemi költségvetésgarnitúrákat, valamint elkészíti ORFK nyomtatott formátumú elemi költségvetés garnitúráját, és azokat a BM FÖF részére az általa előírt határidőre felterjeszti.[9]

17. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a költségvetési szervek részére a tárgyévi gazdálkodásra iránymutatást ad ki, amely kötelező erővel bír és tartalmazza:

a) a pénzügyi, anyagi, technikai, gazdálkodási feladatokat;

b) a beszerzésekre vonatkozó irányelveket;

c) a szakmai feladatokhoz rendelt kiadások rangsorolását;

d) a váratlan feladatok költségeinek finanszírozásához tartalékolt keretet és felhasználásának módját, továbbá

e) az év során jelentkező speciális finanszírozási módokat.

18. Az ORFK GF GAFO a BM FÖF által megküldött, a MÁK által visszaigazolt elemi költségvetés-garnitúrákat soron kívül továbbítja a költségvetési szervek részére.[10]

3. Előirányzat-felhasználás, előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása

19. Az intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele a költségvetési szerv számszaki és szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás (a továbbiakban: BM GSZ) 11. § (2) bekezdésében előírt dokumentumoknak a felterjesztésével a következők szerint kezdeményezhető:

a) előirányzati felhasználási keret előrehozása esetén az EG-02A "Előirányzat felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással" elnevezésű nyomtatványt és mellékletét, a MÁK honlapján elérhető adatlapot és annak szöveges indokolását az ORFK GF GAFO részére kell benyújtani;

b) felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a költségvetési szervek szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a BM FÖF által előírt dokumentumok felterjesztésével kezdeményezhető - az ORFK útján - a BM FÖF vezetőjénél;[11]

c) a teljesítésarányos támogatási előirányzatok megnyitását a költségvetési szervek vezetőinek az ORFK GF GAFO vezetőjénél kell igényelniük. A felhalmozási támogatási előirányzatok megnyitását havi rendszerességgel a felhasználási terv keretében lehet kezdeményezni. Soron kívüli keretnyitási kérelmek esetén a szöveges indokolást, az előirányzatokat rovatkódok szerint tartalmazó analitikus kimutatást, valamint a soron kívüli nyitás indokoltságát alátámasztó háttérdokumentumokat a két felhasználási terv közötti időszakban lehet megküldeni az ORFK GF GAFO részére.[12]

20. Az ORFK GF GAFO intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevételét, illetve a felhalmozási támogatások teljesítésarányos rendelkezésre bocsátását a benyújtott dokumentációk alapján, a javaslatával ellátott ügyiratban kezdeményezi a BM FÖF-nél.[13]

21. A költségvetési szervek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 35. §-ában meghatározott bevételi rovatokon keletkezett többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelmet az ORFK GF GAFO részére küldik meg, amelyet a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes jóváhagyását követően az ORFK GF GAFO - a soron következő előirányzat-módosítási kérelem részeként - a BM FÖF részére felterjeszt. Az Ávr. 35. §-ában lévő felsorolásban nem szereplő rovatokon keletkezett többletbevételek irányító szervi engedély nélkül, saját hatáskörben felhasználhatóak.[14]

22. A költségvetési szervek a felterjesztett kérelemben az ORFK GF GAFO felé nyilatkoznak arról, hogy a kérelemben foglalt többletbevétel felhasználásához - az Ávr. 35. § (2) bekezdése alapján - szükséges-e az államháztartásért felelős miniszterrel történő engedélyeztetés.[15]

23. Az elrendelésre jogosult személy a költségvetési szervek hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokról az EG03I adatlap KKVTR rendszerbe történő rögzítésével egyidejűleg, de legkésőbb 5 munkanapon belül a felügyeleti szervet és az ORFK GF-et - az EG03I adatlap elektronikus továbbításával - tájékoztatja.[16]

24. Az előirányzatok fejezetek közötti és fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítása esetén, az erre vonatkozó megállapodásokat a felek aláírását megelőzően az ORFK GF GAFO részére szakmai ellenőrzés céljából fel kell terjeszteni.

25. A BM FÖF által fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások felterjesztésére és a címen belüli középirányítói jogosultságú átcsoportosítások végrehajtására a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes jóváhagyását követően az ORFK GF GAFO intézkedik.[17]

26. A költségvetési szervek, valamint az ORFK GF MF és az ORFK GF INFO a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig eljuttatják a dokumentumokkal, számításokkal, szöveges indokolással alátámasztott, irányító szervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási, illetve póttámogatási igényüket az ORFK GF GAFO részére.[18]

27. Az ORFK GF GAFO a benyújtott igényeket felülvizsgálja, majd az összesített javaslatot a tárgyhónap 1. napjáig felterjeszti a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, illetve a BM FÖF részére.[19]

28. Az ORFK GF GAFO a visszaigazolt előirányzat-módosításokat átvezeti az előirányzat-nyilvántartáson. A visszaigazolt előirányzat-módosításokról a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes írásban tájékoztatja a költségvetési szervek vezetőit.

4. Beszámoláshoz, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

29. A költségvetési szerveknek a főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettséggel, a számlarendben előírt analitikus nyilvántartással kell alátámasztani olyan mértékben, amellyel az időközi mérlegjelentések, valamint az éves költségvetési beszámoló összeállítása biztosítható. A költségvetési beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. Az ORFK GF GAFO a beszámoló és a mérlegjelentés jogszabályi előírásoknak megfelelő elkészítéséhez a költségvetési szervek részére szakmai - középirányítói szintű - segítséget, tájékoztatást nyújt.

30. A költségvetési szervek éves beszámolójukat, valamint időközi mérlegjelentésüket a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által előírt határidőre elektronikus formában (KGR K11 rendszerben) és a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) terjesztik fel. Az adatszolgáltatást alátámasztó dokumentumot külön-külön elektronikus aláírással ellátva kell csatolni. A beszámolókat és mérlegjelentéseket az ORFK GF GAFO felülvizsgálja, címszinten összesíti, és azt, valamint az ORFK beszámolóját, illetve mérlegjelentését a BM által meghatározott határidőre felterjeszti a BM FÖF részére.[20]

31. A BM FÖF - az éves beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról szóló - írásbeli tájékoztatása alapján, a beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül az ORFK GF GAFO gondoskodik a költségvetési szervek értesítéséről, a beszámoló visszaigazolásáról, elfogadásáról.[21]

32. A BM FÖF által megküldött felhívásnak megfelelően az ORFK GF GAFO - a BM GSZ alapján - intézkedik a költségvetési szervek felé azoknak a mérlegjelentéseivel és beszámolóival kapcsolatos javítások, helyesbítések, hiánypótlások rendezésére. Gondoskodik továbbá a címszintű mérlegjelentést és beszámolót alátámasztó adatszolgáltatások és kimutatások összesítéséről, azok - a BM FÖF részére - hiánytalan formában és határidőre történő felterjesztéséről.[22]

33. A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadását a BM FÖF által megadott szempontok alapján kell elkészíteni, és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes által megjelölt határidőig az ORFK GF GAFO részére megküldeni. A zárszámadásokat az ORFK GF GAFO felülvizsgálat után - címszinten összesítve - a megadott határidőig megküldi a BM FÖF részére.[23]

34. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtő tevékenységére, valamint a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló BM utasításban foglaltakra figyelemmel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat a BM GSZ "Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás" alcímében foglaltakat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szereplő titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok alapulvételével alkalmazza. Ennek megfelelően a Rendőrség speciális működési kiadásait, terv- és tényadatait - az általános számviteli szabályoktól eltérően - összevontan egy összegben kell szerepeltetni az ORFK könyvvezetésében.[24]

35. A központi költségvetést megillető bírságok beszedése az ORFK és a költségvetési szervek kezelésében lévő nemzetgazdasági számlákra történik. A nemzetgazdasági számlák felett korlátozott rendelkezési jog érvényesül, továbbá nem képezhetik részét az ORFK és a költségvetési szervek könyvvezetésének. A számviteli elszámolási feladatokat a főkönyvi nyilvántartási számlákon kell elvégezni.

36. A költségvetési szervek a központosított bírságbevételek beszedésére szolgáló nemzetgazdasági számlájukra, valamint az esetlegesen az előirányzat-felhasználási keretszámlájukra érkező bírságokról, a Robotzsaru rendszer NOVA Közgazdasági Információs Rendszer útján részletes - a számviteli szabályoknak megfelelő - analitikus nyilvántartást kötelesek vezetni. A költségvetési szervek gondoskodnak az analitikus nyilvántartás folyamatos karbantartásáról és ellenőrzéséről. A nemzetgazdasági elszámolások mérlegjelentéséhez a Rendőrség cím szintű adatszolgáltatását a MÁK által megadott formában és határidőre az ORFK GF GAFO készíti el.[25]

37. A költségvetési szervek a kiszabott bírságok befizetéseit és azok esetleges visszafizetéseit tételesen nyomon követik, az analitikus nyilvántartásokban rögzítik, a központi bírságnyilvántartások részére a megfelelő befizetési és visszafizetési adatokat - a 36. pontban meghatározott rendszer útján - biztosítják.[26]

38. A Rendőrség szervei által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka, valamint a megfizetett eljárási illeték az államháztartás javára elszámolandó költségvetési bevételek, melyek a Rendőrség által nem használhatók fel. A költségvetési szerveknek - automatikus utaló állomány segítségével - naponta továbbítaniuk kell az esetlegesen az előirányzat-felhasználási keretszámlájukra érkezett bírságot a központosított bírságbevételek beszedésére szolgáló nemzetgazdasági számlájukra. A beszedett illetéket napi rendszerességgel a MÁK Illeték bevételi számlájára kell továbbítani automatikus utaló állományok segítségével.[27]

38/A. Az ORFK GF szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja és ellenőrzi a központosított számlákon és az előirányzat számlákon kezelendő hatósági bírság bevételek elszámolását, ügyhöz rendelését, visszautalásának szabályosságát és a kiadások csatolását, melynek gazdasági szakmai irányítását az ORFK GF GAFO Befizetés Nyilvántartó Osztály végzi.[28]

5. Költségvetési-maradvány

39. A költségvetési szervek költségvetési-maradványukat az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor állapítják meg, amelyet az ORFK GF GAFO felülvizsgálat után felterjeszt a BM FÖF részére.[29]

6. Számvitel

40. A költségvetési szerveknek önálló számviteli politikáját, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat - az alapító okiratukban, illetve a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott szakmai feladataik és sajátosságaik figyelembevételével - kell kialakítani.

41. A címszintű számlatükör a jogszabályoknak megfelelően megegyezik az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 16. mellékletével. Annak Áhsz. által megengedett, saját hatáskörben történő igény szerinti alábontását a Forrás.Net integrált ügyviteli rendszer egyedi gyűjtőkódjainak kialakításával - a költségvetési szervek sajátosságait figyelembe véve - az ORFK GF GAFO végzi.

42. A költségvetési szervek - a Forrás.Net integrált ügyviteli rendszerben - a könyvelési naplókat kötelesek naprakészen vezetni.

43. A havi előirányzatok, az előirányzatok teljesülésének, a kötelezettségvállalások, valamint a 10 millió Ft feletti követelések könyvelési adatait a tárgyidőszakot követő hónap 15. napjáig a MÁK által működtetett elektronikus rendszerbe kell feltölteni. A Forrás.Net integrált ügyviteli rendszerben a feladást, a naplók zárását, valamint a könyvelési időszak zárását a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig kell végrehajtani.[30]

7. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása

44. A költségvetési szervek a kincstári számláikhoz kapcsolódó aláírás-bejelentő karton egy példányát a bekövetkező változások nyilvántartása céljából - a MÁK ellenjegyzésének kézhezvételét követően 5 munkanapon belül - kötelesek elektronikus úton, szkennelt formában az ORFK GF GAFO részére eljuttatni.

8. Behajthatatlan követelések

45. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az Áhsz.-ben foglaltak teljesülése esetén a követelés behajthatatlanná nyilvánítására[31]

a) az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes;

b) a költségvetési szerveknél annak vezetője, illetve az általa írásban megbízott személy(ek)

jogosult(ak).

46. A költségvetési szervek vezetői a beszámolóban szereplő követelésállomány behajthatatlanságára vonatkozóan a Rendőrség eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatával összhangban rendelkeznek. A nemzetgazdasági mérlegbeszámoló mérlegjelentésében szereplő követelésállomány - a központi költségvetés központosított bevételét képező "Adósok" mérlegérték - értékelésére a Rendőrség analitikus nyilvántartó helyei által kimutatott adósok mérlegértékének meghatározásáról szóló értékelési szabályzat rendelkezései vonatkoznak.

III. FEJEZET

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSOK

9. Civil szervezetekkel kapcsolatos rendelkezések

47. A költségvetési szervek civil szervezetet nem hozhatnak létre, és ahhoz nem csatlakozhatnak.

10. Személyi juttatás és létszámgazdálkodás

48. A személyi állomány nem rendszeres juttatások körébe tartozó járandóságait, illetve az állományba nem tartozók részére kifizetett juttatásokat teljeskörűen rögzíteni kell az új központosított illetmény-számfejtő rendszerben.

49. A költségvetési szerv illetmény-számfejtésre vonatkozó személyzeti intézkedései kötelezettségvállalásnak minősülnek.

50. A humánigazgatási szervezeti elemek a kötelezettségvállalási bizonylatokat minden esetben kötelesek ellenjegyeztetni az arra jogosult személlyel.

51. A személyi juttatások előirányzatainak átcsoportosítását az ORFK további feltételekhez kötheti.

52. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig - első alkalommal a tárgyév május 25. napjáig -az ORFK GF GAFO részére eljuttatják a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó aktuális, illetve várható előirányzatáról, a tényleges, illetve várható felhasználásról - az ORFK GF GAFO által meghatározott tartalommal és formában - készített jelentést.

53. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az ORFK GF GAFO részére eljuttatják a meglévő számfejtési létszámról szóló kimutatást.[32]

11. Adatszolgáltatások

54. A szakirányító gazdasági szervezeti elemek az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézése érdekében eseti adatigénylésre jogosultak.

55. A BM GSZ által felsorolt szervezetek által kért adatszolgáltatásokat a költségvetési szervek kizárólag az ORFK GF útján, az ORFK GF ellenőrzése és jóváhagyása esetén teljesítik.

56. A költségvetési szervek az általuk elismert, lejárt tartozásállományról - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhónap utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a MÁK részére, illetve - az ORFK útján - a BM FÖF felé adatszolgáltatást teljesítenek.[33]

57. A költségvetési szervek a tartozásállomány adatszolgáltatásukat - a MÁK részére összeállított adattartalommal, az ORFK GF GAFO által meghatározott formában elektronikus úton - a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig eljuttatják az ORFK GF GAFO részére. Az ORFK GF GAFO ellenőrzést és összegzést követően, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig továbbítja az adatszolgáltatást a BM FÖF, valamint - elektronikus úton - kirendelése esetén a MÁK költségvetési felügyelő részére.[34]

58. A költségvetési szervek bevételeik és kiadásaik várható alakulásáról a BM GSZ 20. § (6) bekezdése alapján teljesítendő adatszolgáltatásról a MÁK által működtetett KKVTR-ben az ORFK GAFO által meghatározott időpontokban kötelesek gondoskodni, figyelemmel arra, hogy az adatszolgáltatást a BM FÖF az esedékesség hónapjának 10. napjáig hagyja jóvá.[35]

58/A.[36]

12. Energiaracionalizálás

59. A BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály által működtetett - energiaracionalizálási fejlesztések megvalósítását támogató - pályázati rendszer keretében benyújtani tervezett pályázatokról az ORFK főenergetikusát előzetesen tájékoztatni kell. A főenergetikus a költségvetési szerv igénye esetén a benyújtásra tervezett pályázatot véleményezi.[37]

13. Építési beruházás, felújítás

60. A költségvetési szervek vezetői a beruházási és felújítási előtervüket a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig megküldik az ORFK GF MF vezetője részére.[38]

61. A költségvetési szerv vezetője a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos látványterveket az engedélyezési tervdokumentáció véglegesítése előtt a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti. A látványterveket a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére az ORFK GF MF terjeszti fel.[39]

62. A költségvetési szerv vezetője az éves beruházási és az 50 millió Ft összeget meghaladó felújítási tevékenységéről szóló beszámoló jelentést a költségvetési évet követő év január 15. napjáig a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti. A beszámoló jelentést a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére összesítve az ORFK GF MF terjeszti fel január 31. napjáig.[40]

63. A költségvetési szerv vezetője az Építési és Közlekedési Minisztérium által lebonyolított és a hazai, illetve EU-s pályázati forrásokból finanszírozandó projektekről szóló beszámolót, valamint a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (KÁBER) adatszolgáltatás aktualizálásának végrehajtásáról szóló jelentést minden negyedév végét követő hónap 15. napjáig írásban és szerkeszthető elektronikus formában is megküldi a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A költségvetési szervek adatszolgáltatását az ORFK GF MF küldi meg összesítve a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére minden negyedév végét követő hónap végéig.[41]

14. Közbeszerzések

64. A költségvetési szervek között a beszerzések tekintetében irányadó feladatmegosztásról, valamint a költségvetési szervek beszerzései során alkalmazandó egyes feladatokról a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról szóló ORFK utasítás rendelkezik.

15. A szerződéskötések és teljesítések rendje[42]

65. A költségvetési szervek költségvetésük terhére történő szerződések megkötésénél és a teljesítés igazolásánál a kötelezettségvállalásra jogosult személyeknek a kötelezettségvállalás, a pénzügyi és jogi ellenjegyzés, az utalványozás, az érvényesítés és a teljesítésigazolás rendjének meghatározásáról szóló 47/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Kötváll. utasítás) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései mellett a következő szempontokat kell figyelembe venniük:[43]

a) a költségvetési szervek szervezeti egységei, elemei szerződő félként nem szerepelhetnek;

b) a szerződés írásban való előkészítése a kezdeményező költségvetési szerv feladata;

c) a kötelezettségvállalásnak minden esetben megfelelően indokolt és a szakmai vezető által jóváhagyott szolgálati igényen kell alapulni;

d) a szerződések előkészítésénél, megkötésénél és teljesítése során - ha azok minősített adatot tartalmaznak -a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani;

e) a költségvetési szerv által árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére irányuló visszterhes szerződés esetében szerződési feltételként - a költségvetési szerven kívüli felet késedelmes teljesítés esetére terhelő - kötbér kikötése kötelező, valamint

f) a szerződéses érték (vételár, munkadíj stb.) meghatározásakor mind a bruttó végösszeg, mind a nettó összeg és az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) - ez utóbbi százalékosan és összegszerűen - kerüljön feltüntetésre, az ÁFA-mentes szolgáltatás esetében ennek tényét kell a szerződésben egyértelműen rögzíteni.

65/A. A költségvetési szerveknek a költségvetésük terhére megkötött szerződések teljesítésénél a Kötváll. utasítás 1. mellékletében meghatározott "Ellenőrző lap a teljesítés igazolásához" elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.[44]

16. Elővezetési költségek, eljárási költségek, valamint igazgatási szolgáltatási díjak[45]

66. Az Áhsz. "A részletező nyilvántartások tartalma" című 14. mellékletének rendelkezéseivel egyező részletező nyilvántartás vezetését a Robotzsaru rendszer NOVA Közgazdasági Információs Rendszer Pénzügyi modulja biztosítja.

67. Az Áhsz. 18. § (3) bekezdése alapján az elővezetési költségekre vonatkozó követelések értékelése során az értékvesztés összege egyszerűsített értékelési eljárással határozható meg. Az egyszerűsített értékelési eljárás során alkalmazandó százalékos mutatók meghatározását az előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatok alapján kell kialakítani.

IV. FEJEZET

VAGYONGAZDÁLKODÁS, VAGYONKEZELÉS (INGATLAN, INGÓSÁG)

17. Költségvetési szervek elhelyezése

68. A költségvetési szerv vezetője az elhelyezési terv BM-be való megküldésével egy időben a feladat végrehajtásáról a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek jelentést tesz.[46]

68/A. A költségvetési szerv vezetője az elhelyezési terv benyújtási határidejét követően felmerülő rendkívüli elhelyezési igényét a fejezeti jóváhagyás érdekében megküldi a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.[47]

69. A nem állami elhelyezésű célú ingatlannak minősülő ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek kapcsán a 18-20. alcímben foglaltak az irányadók.[48]

18. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele

70.[49]

71. A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv vezetője az irányító szerv vezetője egyetértésének beszerzése érdekében a BM GSZ alapján készített előterjesztést felterjeszti a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A fejezeti egyetértés beszerzését az ORFK GF MF kezdeményezi.[50]

72. Amennyiben a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály az ingatlan belügyi vagyonkezelésbe vételéről szóló döntésről közvetlenül a vagyonkezelőt értesíti, úgy a vagyonkezelő köteles erről az ORFK GF MF-et tájékoztatni.[51]

73. A vagyonkezelő költségvetési szerv vezetője a jogügyletet követő 30 napon belül a vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti.[52]

74. Az ingatlan vagyonkezelői jogának két központi költségvetési szerv között történő rendezését célzó háromoldalú megállapodás tervezetét az átvevő központi költségvetési szerv vezetője - az átadó központi költségvetési szerv vezetője egyetértő nyilatkozatával együtt - felterjeszti a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes részére. A fejezeti egyetértés beszerzését az ORFK GF MF kezdeményezi.[53]

19. Ingatlanok vagyoni körből történő kikerülése (vagyonkezelői jog megszüntetése, elidegenítés, csere)

75. A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlangazdálkodással összefüggő javaslatát a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére terjeszti fel. Az ORFK GF érintett szervezeti eleme a javaslatot megvizsgálja, majd egyetértése esetén intézkedik annak továbbítására. Az európai uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF ETO vezetőjének véleményét is ki kell kérni.[54]

76. A vagyonkezelő költségvetési szerv vezetője a vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát a szerződés megkötését követő 30 napon belül felterjeszti a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.[55]

20. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása

77. A vagyonkezelő költségvetési szerv vezetője a hozzá benyújtott kérelmet egyetértése esetén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére 15 napon belül történő megküldése érdekében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére terjeszti fel. Az ORFK GF MF a kérelmet megvizsgálja, majd egyetértése esetén azt - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály közreműködésével - az MNV Zrt. felé megküldi. Az ORFK GF MF az európai uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF ETO vezetőjének véleményét is kikéri.[56]

78.[57]

79. A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztályra történő felterjesztéssel egyidejűleg - a szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlannyilvántartás változásáról szóló földhivatali határozat másolatát annak kézhezvételét követő 30 napon belül az ORFK GF MF részére is továbbítja.[58]

80. Ingatlan ingyenesen történő használatbavételére csak az országos rendőrfőkapitány egyetértése mellett kerülhet sor. Az erre vonatkozó kérelmet a költségvetési szerv a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyetteshez terjeszti fel.

21. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

81. Amennyiben a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály, az MNV Zrt. vagy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a vagyonkezelő költségvetési szervtől közvetlenül kér adatszolgáltatást, a vagyonkezelő költségvetési szerv az adatszolgáltatással egyidejűleg, annak megküldésével köteles tájékoztatni az ORFK GF MF-et, továbbá - a szolgálati lőfegyverek átadásáról - a szolgálati fegyverek központi javítását és nyilvántartását végző szervet, a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság Műszaki Főosztály Fegyverzeti és Technikai Osztály Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztályát (a továbbiakban: Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztály).[59]

82. A vagyonkezelt, használt, hasznosított ingatlanokról és lakásokról a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére biztosítandó adatszolgáltatással egy időben a vagyonkezelő költségvetési szerv vezetője az adatszolgáltatást másolatban a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére is felterjeszti.[60]

83. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásáról a vagyonkezelő költségvetési szerv a megadott határidő lejártáig tájékoztatja a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettest.[61]

83/A. A rendőrségi ingatlanállomány országos nyilvántartása érdekében a vagyonkezelő költségvetési szerv évente egyszer, május 31. napjáig szerkeszthető formában adatot szolgáltat az ORFK GF MF részére a vagyonkezelésében álló, használt és hasznosított ingatlan alapterületéről és nyilvántartási értékéről.[62]

83/B. Az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő költségvetési szerv elektronikus úton adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére[63]

a) a vagyonkezelt állami vagyon használatának bármely jogcímen történő átengedéséről február 15. napjáig,

b) a következő évben tervezett, az éves értékcsökkenést meghaladó beruházási, felújítási munkákról november 30. napjáig.

83/C. A 83/B. pont szerinti adatszolgáltatással egy időben a vagyonkezelő az ORFK GF MF vezetőjét írásban tájékoztatja.[64]

22. Ingóvagyonnal való gazdálkodás

84. A BM egyetértő nyilatkozata nélkül végrehajtott vagyonkezelői jog átruházásáról az átadó vagyonkezelő 15 napon belül - az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg - a megkötött megállapodás másolati példányának csatolásával köteles az ORFK GF érintett főosztályát, valamint az európai uniós forrásból beszerzett eszközök tekintetében az ORFK GF ETO vezetőjét is tájékoztatni, továbbá - szolgálati lőfegyverek esetében a hatósági fegyvernyilvántartást végző szerv, a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága egyidejű tájékoztatása mellett - a Fegyverzeti és Vegyivédelmi Alosztályt is tájékoztatni.

85. Az ORFK GF MF vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadásához az alábbi eszközök vonatkozásában:

a) lőfegyverek, lőszerek;

b) hőkamerás rendszerek és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök;

c) gépjárművek, vízijárművek és légijárművek;

d)[65]

e) fegyverzeti és rendészettechnikai eszközök.

86. Az ORFK GF INFO vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadáshoz az alábbi eszközök vonatkozásában:[66]

a) informatikai eszközök;

b) távközlési eszközök.

87. A 85-86. pontban meghatározott azon eszközök esetében, amelyek európai uniós forrásból kerültek beszerzésre, az ORFK GF ETO vezetőjének egyetértése is szükséges mindazon esetben, amikor ezen eszközök vagyonkezelési jogának átruházásakor az ORFK GF érintett főosztálya vezetőjének egyetértése szükséges.

88. Az ORFK a 85-86. pontban meghatározott eszközök vonatkozásában rendelkezik a továbbhasznosítás módjáról a következők szerint:

a) működőképes, szolgálati használatra alkalmas eszközök esetén:

aa) szolgálati feladatok ellátása, átcsoportosítása,

ab) központi tartalékkészletbe helyezése;

b) működésképtelen, elavult, lejárt szavatossági idejű eszközök esetén:

ba) selejtezés, megsemmisítés,

bb) értékesítés.

88/A. A feleslegessé vált szolgálati lőfegyvereket és tartozékaikat, valamint a rendszeresített lőszereket, pirotechnikai és robbanóanyagokat kizárólag a KR Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság selejtezheti vagy értékesítheti. A rendőri szerv ezeket az eszközöket a használatból való kivonási eljárást követően, véglegesen és térítésmentesen átadja a Fegyverzeti és Vegyvédelmi Alosztály részére. Ezeket az eszközöket a rendőri szerv nem hasznosíthatja, és nem semmisítheti meg.[67]

88/B. Az egyéb fegyverzeti és kényszerítő eszközöket, vegyvédelmi, speciális rendészettechnikai eszközöket és anyagokat, joghatással járó mérőműszereket, szúrás- és lövedékálló eszközöket, ütés- és vágásálló testvédő eszközöket, optikai, elektronoptikai és thermovíziós eszközöket a KR Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság selejtezheti vagy értékesítheti. A selejtezés vagy az értékesítés határideje a 88/A. pontban meghatározott átadástól számított 90 nap.[68]

88/C. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes egyedi esetben elrendelheti, hogy a használatból való kivonási eljárást követően a 88/B. pont szerinti szakanyagok hasznosítását, selejtezését a rendőri szerv saját hatáskörben végezze.[69]

89. A selejtezett vagyontárgyak vagyonkezelők részére, képzési céllal történő átadásához az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF INFO vezetőjének egyetértése nem szükséges.[70]

90. BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv vagyonkezelővel történő vagyonkezelői jog átruházása esetén, ha a Rendőrség cím az átadó fél, az előzetes egyetértési kérelmet az érintett költségvetési szervek együttesen - az ORFK GF MF és a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály útján, illetve az ORFK GF INFO és a BM Informatikai Főosztály útján -terjesztik fel a BM szakirányú helyettes államtitkársága felé. Az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF INFO a hozzá felterjesztett kérelmeket felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a BM - vagyonkezelői jog tárgya szerinti -szakirányú főosztályára (a továbbiakban: BM szakirányú főosztály).[71]

90/A. Amennyiben a 90. pont szerinti átadással érintett vagyonelem egyedi nyilvántartási értéke meghaladja az MNV Zrt. vagyon-nyilvántartási szabályzatában megjelölt értékhatárt, úgy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti kétoldalú szerződés mellett az MNV Zrt. bevonásával háromoldalú megállapodás megkötését is kezdeményezni kell. Az átadó és átvevő szervezet által aláírt kétoldalú, valamint az általuk szintén aláírt háromoldalú vagyonkezelői jog átruházási szerződést az átvevő szervezet küldi meg az MNV Zrt.-nek.[72]

91. Amennyiben a BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől a Rendőrség cím az átvevő fél, a jogügylet létrejöttét követő 15 napon belül - az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg - a megkötött megállapodás másolatának csatolásával a vagyonkezelő költségvetési szerv köteles az ORFK GF érintett főosztályát, uniós fenntartási kötelezettséggel érintett ingóság esetén az ORFK GF ETO vezetőjét tájékoztatni.[73]

91/A. A Rendőrség címen kívüli, de BM fejezeten belüli központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kötendő vagyonkezelői jog átadás-átvétele az érintett önálló vagyonkezelők közül annak a középirányító szerv vezetőjének 4 példányban kiállított, a BM GSZ 3. melléklete szerinti nyilatkozata alapján történhet meg, amelyik a vagyonkezelői jog átadója. A vagyonkezelői jog átadójának a középirányító szerv vezetője által kiállított nyilatkozat egy eredeti példányát az átvevő vagyonkezelő az MNV Zrt. részére készített jogutódlásról szóló írásos értesítése mellékleteként megküldi.[74]

92. A BM fejezeten kívüli központi költségvetési szerv vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatos előzetes egyetértés iránti kérelmet az érintett költségvetési szerv az ORFK GF érintett főosztálya, valamint a BM szakirányú főosztálya útján terjeszti fel a BM szakirányú helyettes államtitkársága felé. Az ORFK GF érintett főosztálya a kérelmeket felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a BM szakirányú főosztályára.[75]

93. Az ingó vagyonelem ingyenes tulajdonba adásáról szóló lemondó és befogadó nyilatkozatot a vagyonkezelő az ORFK GF érintett főosztálya útján terjeszti fel a BM szakirányú főosztályára.

94. Az ORFK GF érintett főosztálya a 92. pont szerinti kérelmet véleményezi, majd - amennyiben a javaslat a Rendőrség cím érdekeivel összeegyeztethető, úgy - továbbítja a BM szakirányú főosztálya részére.

95. A vagyonkezelői jogok átruházásának tényéről az ORFK GF érintett főosztálya nyilvántartást vezet.

96. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes egyetértése szükséges a polgárőr egyesületek részére - haszonkölcsön szerződés keretében - történő gépjármű átadáshoz. A járműfenntartó szervek a polgárőr egyesületek gépjármű visszaadásáról soron kívül tájékoztatják az ORFK GF MF vezetőjét.[76]

97. A járműfenntartó szervek a szolgálati járművel kapcsolatos - a BM GSZ 40. § (2) bekezdés a) pontja szerinti -káreseményekről írásban, azonnal tájékoztatják az ORFK GF MF vezetőjét.[77]

97/A. A vagyonkezelő költségvetési szerv az egyéb vagyontárgyakban a 3 millió Ft összegű becsült kárértéket meghaladó káreseményekről a BM GSZ 40. § (2) bekezdés b) pontja alapján készítendő éves összegző jelentést a tárgyévet követő év január 10. napjáig a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszti. Összesítést követően a jelentést a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztálynak az ORFK GF MF terjeszti fel január 15. napjáig.[78]

23. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó- vagy ingatlanvagyon fenntartása

98. Az európai uniós forrásból beszerzett ingó- és ingatlanvagyon vagyonkezelői jogának átadása során - figyelemmel a támogatással beszerzett eszközök sajátos fenntartási szabályaira is - a követendő eljárásrend kiegészül az ezen alcímben meghatározott feltételekkel.

99. Az európai uniós forrásból végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon felhasználása esetén a BM GSZ 37-38. §-ában meghatározottak irányadóak.

100. Az Európai Támogatások vonatkozásában a kapcsolódó indikatív programban meghatározottal azonos célra kell használni:

a) a vásárlás napja után legalább 3 évig az informatikai és hírközlési technológiai felszereléseket;

b) a vásárlás napja után legalább 5 évig az olyan másfajta felszereléseket, mint például a működést szolgáló felszerelések és közlekedési eszközök, kivéve a c) alpontban felsoroltakat;

c) a vásárlás napja után legalább 10 évig a helikoptereket, hajókat és repülőgépeket, valamint

d) a támogatási szerződésben előírtak szerint - a Felelős Hatóság által a projekt záró értékelésében foglalt projekt záró időpontját követően - legalább 10 évig az ingatlanokat.

101. Amennyiben a Rendőrség cím a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően az indikatív programban megfogalmazott céltól eltérő feladatra kíván nagyértékű tárgyi eszközt, járművet felhasználni, átcsoportosítani, illetve ingatlant hasznosítani, a Miniszterelnökség előzetes hozzájárulása iránti kérelmet az ORFK GF útján a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra kell felterjeszteni. A kérelem a következő adatokat tartalmazza:

a) tárgyi eszköz, jármű, ingatlan megnevezése;

b) eszköz és jármű esetén azok mennyisége;

c) eljárásazonosító (például: SA-XX);

d) új felhasználási terület, valamint

e) indokolás.

102. Az ORFK GF ETO - a Miniszterelnökség tájékoztatása érdekében - minden év március 31. napjáig tájékoztatót készít, amelyet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra felterjeszt. Ebben tájékoztatást kell adni:

a) a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően a beszerzett nagyértékű tárgyi eszköz, jármű eredeti célnak megfelelően - eltérő helyszínen történő üzemeltetése esetén - az átcsoportosítandó eszköz megnevezéséről, mennyiségéről, az eljárásazonosítóról, az átcsoportosítás indokáról;

b) a nagyértékű tárgyi eszköz, jármű használatból történő kivonásáról az érintett tárgyi eszközök tételes felsorolásával, a kivonás indokával, valamint a kiváltásukra (képességcsökkenés megakadályozására) tett intézkedés ismertetésével;

c) a nagyértékű tárgyi eszköz, gépjármű projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét követően eltérő feladatra történő átcsoportosításáról az érintett eszközök tételes felsorolásával, az átcsoportosítás indokával, valamint a kiváltására tett intézkedés ismertetésével.

103. A használatból kivont nagyértékű tárgyi eszköz, jármű (a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltétől függetlenül):

a) nem értékesíthető;

b) csak a Miniszterelnökség előzetes engedélyével adható át térítésmentesen más szerv részére, valamint

c) megsemmisítéséről (megsemmisüléséről) tájékoztatni kell a Miniszterelnökséget.

104. A használatból kivont eszközök, készletek értékesítésére vonatkozó tilalom alól történő egyedi felmentésre vonatkozó kérelmet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság útján kell felterjeszteni a Miniszterelnökségre.

105. Nem szükséges tájékoztatni a Miniszterelnökséget készletek, kis értékű tárgyi eszközök használatból történő kivonásáról, megsemmisítéséről, megsemmisüléséről.

106. Az európai uniós forrásból beszerzett eszközök átadása során a kapcsolódó vagyonkezelői szerződés módosításában rögzíteni kell a következőket:

a) mely forrásból, milyen feladatra került az érintett eszköz beszerzésre;

b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt, valamint

c) a nyomonkövethetőség érdekében tett intézkedések.

V. FEJEZET

ADOMÁNYOZÁS

107. A belügyminiszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek és intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló 16/2023. (VI. 9.) BM utasítás (a továbbiakban: Adomány utasítás) 1. melléklet[79]

a) 1. függelékében részletezett adományok esetében az országos rendőrfőkapitány;

b) 6. pontjában meghatározott adományok esetében a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkára (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár)

jóváhagyását követően az adományozó és a kedvezményezett által kötendő írásbeli megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) utalni kell a jóváhagyó nyilatkozatra.

108. A megállapodásnak - a 107. pont a)-b) alpontjában meghatározott esetekben - a következő szöveget tartalmaznia kell: "A megállapodás megkötéséhez az országos rendőrfőkapitány/a gazdasági helyettes államtitkár a(z)....../20... ált. számú iratban hozzájárult"

109. A költségvetési szerv részére felajánlott, a 107. pont szerinti adomány esetében az ORFK GF Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IF) vezetője részére kérelmet kell előterjeszteni a támogató vélemény, valamint a jóváhagyó nyilatkozat beszerzése iránt.[80]

110.[81]

111. A kérelemhez csatolni kell:

a) a megállapodás - Adomány utasításban meghatározottaknak megfelelő tartalmú - tervezetét;

b) az adomány odaítéléséről szóló, a rendelkezésre jogosulttól származó döntést;

c) az adomány értékét igazoló iratot, nyilatkozatot vagy annak hiteles másolatát;

d) tárgyi eszköz esetében az annak azonosítására szolgáló adatokat, így különösen a gyári, a sorozat-, a motor- és alvázszámot, a forgalmi rendszámot, illetve a forgalomba helyezés időpontját;

e) az adomány lényeges tulajdonságait igazoló okiratot és dokumentációt, valamint

f) az adományozó köztartozásmentességéről szóló, 30 napnál nem régebbi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) igazolást, ha az adományozó nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában.

g) forgalomképes ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében nyilatkozatot arról, hogy a fenntartáshoz szükséges fedezet - a szerződés időtartama alatt - a rendőri szervnél rendelkezésre áll.[82]

112. A Rendőrség szerveinél korszerű, gazdaságosan működő, rendszerbe illeszthető technikai eszközök üzemeltetése érdekében:

a) a felajánlásokat, támogatásokat elsősorban pénzügyi formában kell megvalósítani;

b) technikai eszközök felajánlása esetén csak a Rendőrségnél rendszeresített vagy a Rendőrségnél használatba vett technikai eszközökkel megegyező paraméterekkel rendelkező berendezések fogadhatók el.

113. Adományként nem fogadható el olyan jármű, amely:

a) 3 évnél idősebb, illetve műszaki állapota miatt nagyjavítást, motorcserét igényel;

b) 100 000 km, motorkerékpár, segéd-motorkerékpár esetén 30 000 km feletti futásteljesítménnyel rendelkezik;

c) átlagos üzemanyag-felhasználása több mint 30%-kal meghaladja a rendőri szervnél üzemeltetett, ugyanezen kategóriába eső jármű átlagos üzemanyag-felhasználását.

114. A Rendőrség technikai eszközei tekintetében nem fogadható el adományként:

a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés, felszerelés;

b) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető technika.

115. A számítástechnikai eszközök tekintetében nem fogadható el adományként:

a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető számítástechnikai rendszer és eszköz;

b) a Rendőrségnél általánosan használt számítástechnikai rendszerekkel együttműködni nem képes számítógép, illetve számítógépes program;

c) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető eszköz;

d) információbiztonsági kockázatot jelentő eszköz.

116. Az irodatechnika tekintetében nem fogadható el adományként:

a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés és felszerelés;

b) gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő berendezés.

117. A hírközlési eszközök tekintetében nem fogadható el adományként:

a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető hírközlési eszköz;

b) gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő rendszer, berendezés;

c) olyan rendszeresített hírközlő eszköz, melynek kiváltását a Rendőrség műszaki fejlesztési koncepciója tartalmazza.

118. A fegyverzeti, vegyvédelmi eszközök tekintetében nem fogadható el adományként a Rendőrségnél nem rendszeresített fegyverzeti, vegyvédelmi eszköz.

119. Egyéb felszerelési tárgyak, eszközök, berendezések tekintetében nem fogadható el adományként az a felszerelési tárgy, amelynek:

a) műszaki színvonala nem képviseli a korszerű, mai követelményeknek megfelelő megoldásokat;

b) üzemeltetési költsége meghaladja a saját kategóriájában átlagosan elvárható mértéket.

120. Ruházat tekintetében nem fogadható el adományként a hivatásos és a szerződéses határvadász állomány részére a Rendőrségnél nem rendszeresített termék.[83]

121. Az adományként felajánlott eszközök, tárgyak elfogadása támogathatóságának a 113-120. pontokban meghatározott műszaki követelményeitől a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes, írásbeli engedélyével lehet eltérni.

122. Az ORFK GF IF az előkészítő tevékenysége során véleményezi a megállapodás tervezetét, valamint - az ORFK GF illetékes szervezeti elemei bevonásával - vizsgálja az adomány elfogadhatóságának lehetőségét.

123. Az adomány elfogadására vonatkozó előterjesztést döntésre az ORFK GF IF készíti elő az ORFK GF illetékes szervezeti eleme véleményének kikérésével.

123/A. Forgalomképes ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog adományként történő elfogadása előtt - az adomány értékhatárától függetlenül - be kell szerezni az országos rendőrfőkapitány előzetes támogató véleményét. A megállapodásnak a következő szöveget tartalmaznia kell: "A megállapodás megkötéséhez az országos rendőrfőkapitány a 29000/........./20... ált. számú iratban hozzájárult[84]

124. Az ORFK GF IF gondoskodik az elfogadásra jogosult döntésének beszerzéséről. Az elfogadáshoz szükséges előterjesztésben meg kell határozni az adomány elfogadásának indokoltságát, továbbá csatolni kell hozzá a megállapodás tervezetét.

125. Jármű, informatikai eszköz, valamint a hivatásos és a szerződéses határvadász állomány részére felajánlott ruházat adományként történő elfogadása előtt - az adomány értékhatárától függetlenül - be kell szerezni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes támogató véleményét. A megállapodásnak a következő szöveget tartalmaznia kell: "A megállapodás megkötéséhez a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a 29000/........./20... ált. számú iratban hozzájárult[85]

126. Jármű adomány esetében - a 111. pontban meghatározottakon felül - csatolni kell:

a) a jármű forgalmi okmányának másolatát;

b) a kedvezményezett költségvetési szerv arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) a jármű típusa a rendőrségi járműparkba illeszthető, valamint

bb) a járőr gépkocsi a Rendőrség szolgálati járműveinek és a rendőri szolgálati feladatok ellátásához használt, a rendőri szerv tulajdonában lévő, bérelt, lízingelt, valamint adományozott gépjárművek rendőri jellegének kialakításáról szóló 11/2010. (OT 7.) ORFK utasítás szabályainak megfelel.

127. Járműhasználat esetén a megállapodás csak határozott időre köthető.

128. Az adomány, azaz a járműhasználat piaci értékének megállapítását az 1. melléklet szerint kell elvégezni. A haszonkölcsön szerződést olyan időtartamra lehet csak megkötni, hogy a használat értéke a jármű értékét ne haladja meg.

129. Az adomány elfogadása tárgyában hozott döntésről - a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg - a döntéstől számított 8 napon belül az ORFK GF IF írásban tájékoztatja a kedvezményezett költségvetési szervet. Az adományt ezen tájékoztatás kézhezvétele előtt csak indokolt esetben lehet birtokba venni, amely okot a kérelemben, valamint az előterjesztésben szerepeltetni kell.

130. A kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője a megállapodás megkötésének időpontjában, valamint - rendszeres adományok esetében - minden befogadást megelőzően köteles ellenőrizni az adományozó köztartozásmentességét a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolás beszerzésével, amennyiben az adományozó nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. Ennek hiányában a megállapodás nem írható alá, a rendszeres adományról szóló megállapodást meg kell szüntetni.

131. A megállapodás aláírására - értékhatártól függetlenül - csak a kedvezményezett költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi vezetője és jogtanácsosa által történő ellenjegyzését követően kerülhet sor.

132.[86]

133. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. § (6) bekezdése szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

134. Az adományt az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet III. fejezet A) pont 1. és 2. alpontja - térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása - alapján a 111-es főkönyvi számlaszám megfelelő alábontásával kell könyvelni. Az adomány értéke nem lehet nulla.

135. A kedvezményezett költségvetési szerv köteles a megállapodás tényét a felek által történő aláírását követő 8 napon belül - az adomány értékhatárától függetlenül - a NOVA Adomány modulban átvezetni, valamint az aláírt megállapodás szkennelt példányát - ideértve a módosító megállapodást is - csatolni.

136. A kedvezményezett költségvetési szerv köteles az elfogadott adományok jellegéről és értékéről az Adomány utasítás 1. melléklet 2. függeléke szerint részletezett, összegszerű éves kimutatást - az adomány értékhatárától függetlenül - elkészíteni, és az ORFK GF IF részére a tárgyévet követő február 28. napjáig eljuttatni. A kimutatást az ORFK GF IF összegzi. Az összegzett kimutatást a gazdasági helyettes államtitkár részére a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes terjeszti fel az Adomány utasítás 23. pontjában foglaltaknak megfelelően.[87]

137. A kedvezményezett költségvetési szerv az Adomány utasítás 19. és 20. pontjában meghatározott közzétételi kötelezettségét az adatvédelmi szabályzatról szóló 39/2019. (XI. 19.) ORFK utasítás alapján köteles teljesíteni.[88]

VI. FEJEZET[89]

138-148.[90]

VII. FEJEZET

ÉLELMEZÉSI TEVÉKENYSÉG

149. Az élelmezési tevékenység megszervezésével, ellátásával - ideértve a különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésével, külső szervek és személyek étkezésével - kapcsolatos részletes feladatokat a helyi sajátosságokra és adottságokra tekintettel:

a) a Rendőrségi Igazgatási Központban elhelyezett rendőrségi szervek személyi állománya részére a Budapesti Rendőr-főkapitányság;

b) a költségvetési szervek személyi állománya részére a költségvetési szerv vezetője, illetve a fenntartó költségvetési szerv vezetője

határozza meg.

150. A költségvetési szervek az élelmezést saját konyhai étkeztetés keretében, továbbá külső vagy belső szolgáltatások igénybevételével oldhatják meg.

151. A költségvetési szerv vezetőjének a helyi sajátosságok és beszerzési lehetőségek figyelembevételével kell az egyes élelmezési tevékenységekhez az iránynormák felszámíthatóságát és konkrét összegét meghatározni.

152. Térítés nélküli étkezés (a továbbiakban: I/a. norma) igénybevételére jogosult[91]

a) a határőrizeti feladatok ellátása céljából más szolgálati helyről átrendelt, a munkáltató által biztosított objektumban elszállásolt állomány tagja, amennyiben az elhelyezés és szolgálatellátás körülményei az önellátást nem teszik lehetővé;

b) az alapvető élelmezési ellátás biztosítása érdekében a szolgálat ellátását irányító parancsnok javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy helyettese által hozott döntés alapján a személyi állomány azon tagja, akiknek a szolgálatteljesítési ideje az eredetileg tervezett szolgálatteljesítési időt az 50%-ával meghaladja, és a szolgálatteljesítés időtartama alatt az ellátott szolgálati feladat jellege, valamint a szolgálatteljesítés körülményei az önellátást nem teszik lehetővé.

153. Az I/a. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen, a feladat (esemény) és létszám meghatározásával igényelhető. A teljes napi normaérték részétkezésekre oszlik, a következők szerint:[92]

a) reggeli nettó 1000 Ft;

b) ebéd nettó 1600 Ft;

c) vacsora nettó 1400 Ft.

154. Az I/a. norma szerinti reggeli és ebéd igénybevétele előzetes igényléssel, a vacsora igénybevétele a munkarendi beosztás alapján történhet.

155. Térítés ellenében étkezés (a továbbiakban: I/b. norma) igénybevételére jogosult:

a) teljes térítéssel - a nyersanyag- és rezsiköltség, valamint az ÁFA figyelembevételével - a költségvetési szervek hivatásos, szerződéses határvadász, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, munkavállalói, közfoglalkoztatotti állományának tagja, valamint nyugállományú tagja;[93]

b) a teljes térítési díj 50%-ának felszámításával az élelmezési ellátásban közvetlenül részt vevő konyhai és élelmezést szervező állomány - kivéve a közfoglalkoztatottak - a munkaidejére eső részétkezés kötelező igénybevételével.

156. A Rendőrség szervei által fogvatartott személyek szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/a. norma) részétkezésekre oszlik a következők szerint:

a) reggeli nettó 450 Ft;[94]

b) ebéd nettó 750 Ft;[95]

c) vacsora nettó 450 Ft.[96]

157. A Rendőrség szervei által fogvatartott fiatalkorúak szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/b. norma) részétkezésekre oszlik a következők szerint:

a) reggeli nettó 450 Ft;[97]

b) ebéd nettó 750 Ft;[98]

c) vacsora nettó 500 Ft.[99]

158. A II/a. és a II/b. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen igényelhető a létszám meghatározásával.

159. Kiegészítő éjszakai pótélelmezési ellátás (a továbbiakban: III/a. norma) igénybevételére a 152. pontban megjelölt feladatot ellátó állomány tagja akkor jogosult, ha a szolgálatteljesítési ideje időtartamának legalább 50%-a 22 óra és 6 óra közötti időszakra esik. A III/a. norma szerinti ellátás a feladat és a létszám meghatározásával, szolgálati jegyen igényelhető, amelynek mértéke nettó 1200 Ft.[100]

160. Az I/a. normára jogosultak részére a normán felül, azt kiegészítő ünnepi élelmezést feljavító ellátás (a továbbiakban: III/b. norma) jár az alábbi munkaszüneti napokon:

a) január 1.;

b) március 15.;

c) április 24.;

d) május 1.;

e) nagypéntek;

f) húsvétvasárnap;

g) húsvéthétfő;

h) pünkösdvasárnap;

i) pünkösdhétfő;

j) augusztus 20.;

k) október 23.;

l) november 1.;

m) december 25-26.

161. A III/b. norma az étkezési létszám alapján - naponta egy étkezéshez - számítható fel, a norma mértéke nettó 600 Ft/fő.[101]

162. Védőital-ellátást a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM rendelet szerint, az ott meghatározott mértékű hőség esetén ivóvízzel szükséges biztosítani. Amennyiben a hőség esetén szükséges hideg védőitalként ivóvíz nem áll rendelkezésre, palackos védőitalt (a továbbiakban: III/c. norma) kell biztosítani.[102]

163. A III/c. norma mértéke nettó 200 Ft/fő/nap.[103]

164.[104]

165.[105]

166.[106]

167.[107]

168. A normák mértéke - az I/b. kivételével - nettó összegben a nyersanyagköltségre vonatkozik.

169. Az állomány tagjai a térítéses normát, illetve közétkeztetést akkor is igénybe vehetik, ha fizetett vagy fizetés nélküli, egészségügyi szabadságon, továbbá szülési, gyermekgondozási, illetőleg táppénzes állományban vannak.

170. Az I/a. norma szerinti ellátást természetben és készpénzben egyaránt, az I/b., II/a-b. és III/a-c. norma szerinti ellátásokat csak természetben lehet biztosítani.[108]

171. Amennyiben az élelmezési ellátást nem saját élelmezési szolgálattal, hanem vásárolt szolgáltatásként biztosítják, a beszerzés műszaki (szakmai) követelményeinek meghatározása során az egységnyi étkezési adagokat a norma szerinti összegek figyelembevételével kell meghatározni.[109]

172. A KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, helikoptermérnök, helikopterszerelő állomány tagja részére élelmezési ellátás (a továbbiakban: IV. norma) jár, amelyet a KR nevére kiállított számla ellenében készpénz formájában kell biztosítani legkésőbb a tárgyhónap 5. napjáig.[110]

173. A IV. norma mértéke a számla értékének megfelelően:[111]

a) a helikoptervezetők számára nettó 54 000 Ft/fő/hónap;

b) a fedélzeti szolgálattevők számára nettó 27 000 Ft/fő/hónap;

c) a helikopterszerelők, a helikoptermérnökök számára nettó 16 500 Ft/fő/hónap.

174. A helikoptervezetőknek és fedélzeti szolgálattevőknek járó ellátást

a) szüneteltetni kell:

aa) a repüléstől 3 hónapnál hosszabb időre bármilyen okból eltiltott vagy saját kérésre 3 hónapnál hosszabb ideig nem repülő, vagy a repülést saját elhatározásából abbahagyó igényjogosult esetében,

ab) 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, kórházi, rehabilitációs intézeti ápolás, kezelés esetén,

ac) külföldi kiküldetés esetén, ha az igényjogosult nem a beosztással összefüggő tevékenységet végez;

b) meg kell szüntetni:

ba) a beosztás betöltésének megszűnése esetén (a felmentési idejét töltő igényjogosult esetében a munkára kötelezett időtartam lejártával),

bb) a repüléstől egészségügyi okok miatt véglegesen letiltott igényjogosult esetében, a letiltásról szóló orvosi döntés napjától.

175. Az igényjogosultság a 174. pont a) alpont aa) alpontja esetében a repülés megkezdése előtt 15 nappal, míg a 174. pont a) alpont ab)-ac) alpontja esetében az ellátásszünetelési ok megszűnésének napjától nyílik meg ismét.

176. A helikopterszerelőknek, valamint a helikoptermérnököknek járó ellátást

a) szüneteltetni kell

aa) 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, kórházi, rehabilitációs intézeti ápolás, kezelés esetén,

ab) külföldi kiküldetés esetén, ha nem a beosztással összefüggő tevékenységet végez az igényjogosult;

b) meg kell szüntetni a beosztás betöltésének megszűnése esetén (a felmentési idejét töltő igényjogosult esetében a munkára kötelezett időtartam lejártával).

177. A IV. norma szerinti ellátás folyósítására, szüneteltetésére és megszüntetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.

178. A térítésmentes élelmezésre jogosító szolgálatteljesítési időtartamok, valamint az élelmezési normák konkrét összegének - az iránynormától történő eltérítés indoklásával kiegészített - meghatározása és felülvizsgálata félévente egy alkalommal a fenntartó költségvetési szerv vezetőjének kötelezettségét képezi.[112]

VIII. FEJEZET

BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK

179. A belföldi hivatalos kiküldetés (a továbbiakban: belföldi kiküldetés) elrendelésére és a költségtérítés elszámolására szolgálati gépjármű igénybevétele esetén - amennyiben manuális gépjármű menetlevél-tömb vezetését a jármű szabályzatról szóló ORFK utasítás kötelezővé teszi - a gépjármű menetlevél-tömb vezetése mellett a kiküldetési rendelvényt is ki kell állítani.[113]

179/A. Amennyiben a belföldi kiküldetés során a célállomás elérése a kiküldetést teljesítő tulajdonát képező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kiküldetést teljesítő által használt és üzemeltetett, továbbá a más tulajdonában lévő, de üzembentartóként a forgalmi engedélyben a kiküldetést teljesítő nevére bejegyzett személygépjárművel (a továbbiakban együtt: saját tulajdonú személygépjármű) történik, úgy csak kiküldetési rendelvényt kell kiállítani.[114]

180. A költségtérítés kifizetése után a menetlevél, a kiküldetési rendelvény hiteles másolatát a kiküldetést teljesítőnek át kell adni, melyet az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

181. A belföldi kiküldetés során a kiküldetést elrendelő és a kiküldést teljesítő a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével köteles eljárni.

182. A belföldi kiküldetés, valamint szolgálatteljesítési hely változtatása (átrendelés/áthelyezés) során felmerülő kiadásokra az alábbi költségtérítések folyósíthatók:[115]

a) belföldi napidíj;

b) szállásköltség;

c) utazási és parkolási költség;

d) élelmezési többletköltség;

e) ingóságok szállítási költsége;

f) átköltözési átalány;

g) különélési díj.

182/A. A saját tulajdonú személygépjármű használata esetén fizetendő utazási költségtérítés kifizetése előtt a gazdasági szakszolgálat ellenőrzi, hogy az érintett időszakban a kérelmező részesült-e a munkába járással kapcsolatos költségtérítésben. Az ellenőrzés eredményét záradékként rögzíteni szükséges a kiküldetési rendelvényre az alábbi szövegezéssel: "napi munkába járás költségtérítésben részesült: igen/nem.[116]

183. Belföldi kiküldetés esetén elsősorban természetbeni ellátást kell biztosítani, ha ez nem megoldható, akkor adható a 182. pont szerinti költségtérítés.

184. Szolgálati helyről képzésre, oktatásra átrendelt állomány részére saját tulajdonú személygépjármű igénybevételére költségtérítés a belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló BM utasítás alapján engedélyezhető.[117]

24. Belföldi napidíj (étkezési költségtérítés)

185. A belföldi kiküldetést teljesítők élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezésére a kiküldetés időtartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

186. A napidíjat:[118]

a) a hivatásos, szerződéses határvadász és a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerint;[119]

b) a munkavállalói állomány tekintetében a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti mindenkori minimum napi átalányösszegben

kell biztosítani.

25. Szállásköltség

187. Ha a kiküldetést teljesítő a kiküldetés napján lakóhelyére visszatérni nem tud, a kiküldő szerv nevére, címére kiállított készpénzfizetési számla ellenében a tényleges szállásköltséget a kiküldött részére meg kell téríteni.

26. Utazási költség

188. A belföldi kiküldetés során a célállomás elérése történhet:

a) vasút;

b) távolsági autóbusz;

c) helyi közösségi közlekedés;

d) hivatali személygépjármű;

e) saját tulajdonú személygépjármű

igénybevételével.

189. Vasúton történő utazásnál a II. osztályú menetjegy díja számolható el. Az I. osztályú menetjegy igénybevétele csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

190. A vasúti és az autóbusz, valamint a helyi közösségi közlekedési költségek elszámolása a jegy és az esetleges pótjegy - IC-pótjegy, gyorsvonati pótjegy - ellenében történhet.

191. A saját tulajdonú személygépjármű használatára költségtérítés ellenében akkor kerülhet sor, ha azt a kiküldetést elrendelő előzetesen engedélyezi. Az engedély akkor adható meg, ha a személygépjármű megfelel a forgalomban tartási követelményeknek - érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás -, és az erről szóló igazolásokat a kiküldött a kiküldetést elrendelő részére bemutatta.

192. A saját tulajdonú személygépjármű használata esetén fizetendő költségtérítés a jogszabályokban meghatározott üzemanyag alapnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV/3. pontja szerinti általános személygépkocsinormaköltség összege.

193. Saját tulajdonú személygépjármű használata esetén az autópályadíj, valamint a parkolási díj a kiküldetést elrendelő szerv nevére, címére kiállított számla - illetve a dolgozó nevére szóló, a parkolást, illetve az autópályadíj kifizetését igazoló, mobiltelefon-számla - ellenében fizethető ki, amennyiben azok felmerülése a gazdaságosság és racionalitás elveit figyelembe véve is elkerülhetetlen. A kiküldetés engedélyezése során e két kiadás várható összegét is be kell mutatni, és a saját tulajdonú gépjármű használatára vonatkozó engedély megadásakor - kötelezettségvállaláskor -azokat figyelembe kell venni.

194. Baleset, káresemény bekövetkeztekor, amennyiben az a kiküldetést teljesítő hibájából következett be, a káreseményhez kapcsolódó valamennyi költség a kiküldetést teljesítőt terheli.

195. A közlekedésrendészeti bírságok és a közlekedési szabálysértésből eredő minden költség kizárólag a gépkocsi vezetőjét terhelik. Az így felmerült költségek nem számolhatók el.

196. A belföldi kiküldetés költségei elszámolásának további részletes eljárási szabályait szükség szerint a szerv saját belső szabályzatában rögzíti.

VIII/A. FEJEZET[120]

ELSZÁMOLÁSI TEVÉKENYSÉG A FRONTEX EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN

196/A. A FRONTEX együttműködés során felmerülő költségek elszámolása érdekében a KR Költségvetési Igazgatóság (a továbbiakban: KR KIG):[121]

a) végzi a FRONTEX szabályai alapján és szervezésében megvalósuló tevékenységek után felmerült és kifizetett költségek FRONTEX-től történő visszaigénylését;

b) nyilvántartást vezet a FRONTEX tevékenységek kapcsán felmerült költségekről, valamint a visszaigénylési kérelmek alapján a FRONTEX által megtérített összegekről;

c) részt vesz a FRONTEX támogatási megállapodások előkészítésében, a támogatási megállapodást a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére aláírásra felterjeszti, az aláírt támogatási megállapodást a FRONTEX részére továbbítja;

d) kezeli a FRONTEX támogatási megállapodások tárgyát képező együttműködési formák (közös műveletek/Joint Operation, tolonc műveletek/Return Operation, helikopter, Fókuszponti Irodák/Focal Point stb.) elszámolásait. 196/B. A KR KIG igazgatója előterjesztést tesz a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek a FRONTEX által jóváírt összegek átvezetésére az elkülönített deviza célszámláról az ORFK előirányzat felhasználási keretszámlára, valamint azon költségek megtérítésére, amelyek meghaladják a FRONTEX által jóváírt kifizetést. A deviza célszámláról történő kifizetés érdekében az előterjesztés indoklással - összevontan is - benyújtható a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.

IX. FEJEZET

INFORMATIKAI SZOFTVERFEJLESZTÉS

197. A költségvetési szervek az általuk használt és tervezett szoftverekről, külső fejlesztésekről készült listát minden év október 31. napjáig - írásban és elektronikus formában - juttatják el az ORFK GF INFO részére. A beérkezett dokumentumokat az ORFK GF INFO felülvizsgálja és összesíti.[122]

198. A költségvetési szervek kötelesek a használatukban lévő szoftverekről nyilvántartást vezetni.

199. Az informatikai szoftverek belső erőforrásból történő megvalósítására való törekvésre figyelemmel, amennyiben a fejlesztés nem belső erőforrásból kerül megvalósításra, a megbízás elkészítése előtt vizsgálni szükséges a megvalósításhoz kapcsolódó költségeket is.

200. Az önálló fejlesztések megkezdése előtt legalább 60 nappal a fejlesztés megrendelője köteles eljuttatni az ORFK GF INFO részére a megrendelni kívánt fejlesztés dokumentumait. A beérkezett dokumentumok alapján - a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes utasítása szerint - az ORFK GF INFO felülvizsgálja a megrendelni kívánt alkalmazást, amelynek során[123]

a) előzetesen megtervezi a várható többletforrások elosztását;

b) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, ide értve a jogszabályok változásából eredő eseményeket is, valamint

c) javaslatot tesz egy már meglévő alkalmazás továbbfejlesztésére, vagy az önálló fejlesztés megkezdésére.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

201. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

202. Hatályát veszti a gazdálkodási szabályzatról szóló 41/2014. (XI. 28.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 7/2018. (II. 28.) ORFK utasításhoz

Gépjárműhasználat piaci értékének kiszámítása

A gépjárműhasználat piaci értékének megállapítása céljából piackutatást kell végezni, amelynek keretében 2-3 árajánlatot kell kérni, illetve internetes oldalakon keresni, annak megállapítása érdekében, hogy a használatra felajánlott autó bérlése havonta mennyibe kerülne.

Példa

Az önkormányzat egy Dacia Duster 4X2 1.5 DCI 109 LE Artic típusú személygépkocsit ajánl fel az egyik rendőri szervnek.

Az autó értéke: bruttó 3 950 000 Ft.

Az internetes piackutatás során fontos, hogy NEM a "rent a car" bérleti árakat kell figyelembe venni, hanem a flottabérletet, mivel a "rent a car" sokkal drágább, és általában rövidebb időszakra vonatkozik. A flottabérlet igaz, hogy több autó egyidejű bérbeadását jelenti, de összehasonlításra alkalmasabb. A példaként említett Dacia Duster (vagy ennek megfelelő kategóriájú autó) bérleti díja

a) a www.............hu oldalon nettó 64 900 Ft/hó;

b) a www.............hu oldalon nettó 82 900 Ft/hó;

c) a www.............hu oldalon nettó 69 990 Ft/hó összegtől

a felszerelés függvényében változik.

Az autó havi bérleti díja átlagosan nettó 72 600 Ft + 19 602 Ft ÁFA, azaz bruttó 92 202 Ft.

A jelen esetben tehát a rendőri szerv és az önkormányzat legfeljebb 42 hónapra szóló haszonkölcsön-szerződést köthet, mivel így a szerződés időtartama alatt a használat költsége (42 x 92 202 Ft = 3 872 484 Ft) nem haladja meg az autó értékét.

2. melléklet a 7/2018. (II. 28.) ORFK utasításhoz[124]

3. melléklet a 7/2018. (II. 28.) ORFK utasításhoz[125]