1100/1994. (XI. 2.) Korm. határozat

a közbeszerzésekről szóló törvény koncepciójáról, valamint az azzal összefüggő feladatokról

I.

A közbeszerzésekről szóló törvény célja az államháztartás kiadásainak racionalizálása, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, valamint a belföldi áruelőállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítése. Az e célok közötti összhang és helyes arányok megteremtése érdekében a törvényjavaslat kidolgozására az alábbi elvek és szempontok figyelembevétele mellett kerüljön sor:

1. a) A közbeszerzési eljárásokban a külföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a részvétel, illetve az odaítélési eljárás során a szerződés elnyerése esélye szempontjából a nemzeti elbánást a Magyar Köztársaságra irányadó nemzetközi egyezményekben foglaltak szerinti módon és ütemezésben kell, illetve nemzetközi egyezmény hiányában viszonosság alapján lehet biztosítani.

b) Nemzetközi szerződéseink keretei között, a nemzeti elbánás feltétlen biztosításának határidejéig a törvényben biztosítani kell a belföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdaság- és kereskedelempolitikai szempontokon alapuló kedvezményezési lehetőségét. E kedvezményezés szabályozása során figyelembe kell venni a nemzetközi, különösen az Európai Közösség által is elfogadott normákat, így például a beszerzendő termék törvényben differenciáltan meghatározott részének külföldi származása esetén az ajánlat elutasításának, illetve egyenértékű ajánlatok esetén a belföldiek ajánlatai előnyben részesítésének lehetőségét. Ez utóbbi szabály alkalmazásának feltételeként az egyenértékűség kritériumait meg kell állapítani. A törvényben meg kell határozni azon feltételeket, melyek fennállása esetén kizárólag a belföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban.

c) Az Európai Megállapodással összhangban a belföldi székhelyű jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vonatkozásában a törvény a hatálybalépésétől kezdve biztosítja a teljes esélyegyenlőséget, tekintet nélkül az ajánlattevő szervezet tulajdonosainak honosságára, nemzeti hovatartozására. A belföldi ajánlattevők közötti kedvezményezés tekintetében a gazdaság- és kereskedelempolitikai célokat - az Alkotmány jogegyenlőségi tételével és az Európai Közösség gyakorlatával összhangban - a nemzeti elbánás csorbítása nélkül kell kialakítani, különösen a foglalkoztatáspolitika, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzése, az elmaradott régiók fejlesztése szempontjai és a környezetvédelmi érdekek érvényesítése alapján.

2. a) A törvény tárgyi hatálya alá főszabályként három "beszerzési típus" tartozik: az árubeszerzések, a szolgáltatások igénybevétele és az építési beruházások. A törvény tárgyi hatálya alá kerülés szempontjából kivételt képeznek egyrészt a törvényben meghatározott értékhatárok alatti beszerzések, beruházások; másrészt az állam nemzetbiztonsági védelme érdekében titkosnak minősülő vagy különleges eljárást igénylő egyes beszerzések, a nemzetközi szerződések alapján meghatározott beszerzések, a nemzetközi szervezetek beszerzései; továbbá a törvényben tételesen meghatározott szolgáltatások (pl. egyes banki szolgáltatások) igénybevétele.

b) A törvény személyi hatálya alá tartozik:

- az állam és az államháztartás alrendszerei (a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetései, az elkülönített állami pénzalapok), mint szervezetek, illetve az alrendszerekhez tartozó pénzforrások kezelői,

- az államháztartás alrendszerein kívül a Polgári Törvénykönyv 65. §-a szerinti köztestületek,

- az előzőekben felsoroltak által alapított és/vagy többségi irányítása mellett működő azon szervezetek, melyek tevékenységüket közérdekű, elsődlegesen nem nyereség- és vagyonszerzési céllal végzik (pl. alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok),

- a törvényben meghatározott értékhatár feletti - egyes beszerzések tekintetében - támogatásban részesített szervezetek,

- a törvényben meghatározottan azon szervezetek, melyek közszolgáltató tevékenységük folytatására kizárólagos jogosítvánnyal rendelkeznek a tulajdonos személyétől és a beszerzés teljesítésének pénzügyi forrásától függetlenül.

3. A közbeszerzések során követendő eljárásnak - a verseny tisztasága, a nyilvánosság ellenőrző szerepének biztosítása szempontjából - kiemelt jelentőségű rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy azok megfeleljenek az EK-irányelvekben foglalt főbb követelményeknek. A törvényben ennek megfelelően érvényesülnie kell annak, hogy a közbeszerzések körébe tartozó szerződések megkötésére - a törvényi kivételeken kívül - nyílt eljárás alapján kerüljön sor.

4. A közbeszerzési eljárásban részt vevő jogi és természetes személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára biztosítani kell a kiíró jogsértő eljárási cselekményeivel és döntéseivel szemben a jogorvoslat lehetőségét. Az első fokon eljáró szervezet hatásköre - tekintettel a gyors, hatékony beavatkozás, illetve a prevenció szempontjaira - a törvényben meghatározott szabályok betartásának biztosítására, a közbeszerzési eljárás alatti egyes jogsértő cselekmények felfüggesztésére, illetve megsemmisítésére, továbbá a kiíró új eljárás lefolytatására való kötelezésre, illetve döntésének hatályon kívül helyezésére terjed ki. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés érvénytelensége jogkövetkezményével, illetve a kártérítéssel kapcsolatos kérdések rendezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

A) változat

A közbeszerzéssel összefüggő vitás ügyekben első fokon a törvény alapján létrehozott, a Kormánynak nem alárendelt, független jogi személy jár el, melynek döntése a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint bíróság előtt megtámadható.

B) változat

A közbeszerzéssel összefüggő vitás ügyekben első fokon a Gazdasági Versenyhivatal jár el, melynek határozata a bíróság előtt keresettel megtámadható.

A törvényjavaslatban mindkét változatot meg kell jeleníteni azzal, hogy az Országgyűléshez benyújtásra kerülő törvényjavaslat már ne tartalmazzon alternatívát.

5. a) A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat kidolgozását - tekintettel a törvény alanyi hatályának meghatározására - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása koncepciójának figyelembevételével kell megvalósítani.

b) A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat kidolgozása során biztosítani kell, hogy az megfelelően illeszkedjék a hatályos jogrendszerbe. A kellő összhang biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a kapcsolódási pontokat, különösen a következő jogszabályokkal:

- a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény,

- a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendelet,

- a kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet,

- a versenytárgyalás-kiírási kötelezettségről szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet,

- a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény, illetve az ezt felváltó költségvetési törvény,

- a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

- a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény,

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény,

- a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény,

- a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény,

- a Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet,

- a külföldiek magyarországi vállalkozási, letelepedési lehetőségei szabályozásával összefüggő jogszabályok.

6. A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslatot az előző pontokban kifejtett elvek és szempontok alapján kell kidolgozni. Ennek során biztosítani kell, hogy a szabályozási tárgyak egyes elemei a jövőben - a tényleges körülmények alakulása függvényében - rugalmasan módosíthatók legyenek. A törvényjavaslat kidolgozásakor ezért meg kell határozni, hogy melyek azok a kérdések, amelyekről a törvényben, illetve annak végrehajtási rendeletében vagy pedig az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.

7. A Kormány hatályon kívül helyezi a közbeszerzésekről szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 2006/1994. (I. 25.) Korm. határozatot.

II.

Az I. részben felsorolt célok és elvek megvalósítása érdekében az alábbi kapcsolódó feladatokat kell elvégezni:

1. Az I. rész 1. és 2. pontjának keretei között ki kell dolgozni a közbeszerzésekkel kapcsolatos gazdaság- és kereskedelempolitikai koncepciót. Ennek részeként javaslatot kell tenni a beszerzési típusok, a kiíró személye és a támogatás mértéke szerinti differenciált értékhatárok meghatározására.

2. Fel kell mérni a központi költségvetési forrásoknak a törvény koncepciója szerinti közbeszerzésekre fordított 1993. évi mértékét.

3. a) Meg kell vizsgálni, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény hatályosulása előfeltételének biztosítása milyen költségkihatással jár.

b) A törvényjavaslatot tartalmazó kormányelőterjesztés mellékleteként be kell mutatni a törvény végrehajtásának költségkihatásait, várható államháztartási hatásait, illetve következményeit.

4. Meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet felváltó új törvény kidolgozása a jövőben.