3170/2014. (VI. 3.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.37.242/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Gyurcsány Ferenc (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszban kérte az Alkotmánybíróságtól a Kúria Kfv.III.37.242/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, VI. cikk (2) bekezdését és IX. cikk (1) és (2) bekezdéseit.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 181. §-a alapján a Magyar Televízió (a továbbiakban: MTV) 2012. szeptember 6-án sugárzott "Híradó" és "Este" című műsorszámaival kapcsolatban hatósági eljárást kezdeményezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsánál (a továbbiakban: Médiatanács) kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt. A hatósági eljárás kezdeményezésére azt követően került sor, hogy az MTV az indítványozó hozzá benyújtott kifogását elutasította. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a megjelölt műsorszámokban az MTV az egyik hírrel kapcsolatban úgy adott tájékoztatást, hogy nem ismertetett egy, a nap folyamán szintén nyilvánosságra került, a közzétett hírhez kapcsolódó további releváns információt. A Médiatanács az indítványozó kérelmét elutasította.
[3] Az indítványozó a Médiatanács közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.K.30.218/2013/9. számú ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint az indítványozó által kifogásolt műsorszámok a közzétett hírrel kapcsolatban valamennyi releváns álláspontot - így az ellenzéki pártok, köztük az indítványozó elnökölte párt véleményét is - bemutatták, amelyek utaltak a kifogásban hiányolt információ tartalmára is. A másnap (2012. szeptember 7-én) sugárzott "Híradó" ugyancsak ismertetett olyan további hozzászólásokat, amelyek tartalmilag a hiányolt információra mutattak rá. A bíróság szerint a konkrét esetben az MTV nem volt köteles arra, hogy a hiányolt információt az aznapi műsorszámokban és a kifogásban követelt szerkesztéssel tegye közzé. Egyrészt a médiaszolgáltatók kötelezettsége csak a szóban forgó műsorszámok szerkesztésekor már ismert információk figyelembevételére terjed ki, másrészt a médiaszolgáltatók nem kötelezhetők a konkrét ügy körülményeitől függetlenül arra, hogy ugyanazon műsorszámban, meghatározott szerkesztéssel tegyenek eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. Mindezek alapján a bíróság az indítványozó által kifogásolt ügy valamennyi körülményének - például a hiányolt információ közzétételi időpontjának, a műsorszámokban bemutatott álláspontoknak, illetve a másnapi "Híradó" tartalmának - mérlegelését követően azt állapította meg, hogy az MTV nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.
[4] Az indítványozó a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Álláspontja szerint a bíróságnak értékelnie kellett volna azt a tényt, hogy a médiaszolgáltató munkatársai a kifogásolt műsorszámok szerkesztésekor már ismerték, ismerhették a hiányolt információt, hírt, ezért a sugárzott beszámolók csak e hír egyidejű közzétételével tettek volna eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének. Ezt a hiányt nem pótolta, hogy a bemutatott egyes vélemények tartalmilag utaltak az elhallgatott információra. Az indítványozó szerint a bíróságnak hangsúlyosan figyelembe kellett volna vennie, hogy az MTV közszolgálati médiaszolgáltató, amelytől különösen elvárható a pontos, hiteles, kiegyensúlyozott tájékoztatás.
[5] 3. A Kúria a Kfv.III.37.242/2013/3. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bizonyítékokat helyesen értékelte a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján, és a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást. A Kúria rámutatott arra is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének történő megfelelés minden esetben az adott műsorszám szerkesztésekor rendelkezésre álló híranyag mérlegelését teszi szükségessé, és a kiegyensúlyozottság tárgyilagosságára az is hat, hogy a hírműsor vagy ezen műsorszámok sorozata egy adott időpontban vagy időszakban milyen tartalmú, összetételű híranyagot tud feldolgozni. A Kúria ítélete szerint a különböző híreket az arányosságra figyelemmel kell szerkeszteni.
[6] 4. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban a Kúria ítéletének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a kúriai döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt információszabadságot, mivel a közszolgálati médiaszolgáltató a hiányolt információ elhallgatásával egy olyan közérdekű adatot nem közölt, amelyet közzé kellett volna tennie. Az ítélet az indítványozó szerint ellentétes továbbá az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított szólás- és sajtószabadsággal is, mivel a releváns információt nélkülöző tájékoztatás nyilvánvalóan nem lehetett alkalmas arra, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatásnak megfeleljen. Az alkotmányjogi panasz szerint a hivatkozott alapjogsértések egyben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság sérelmét is jelentik.
[7] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be. Az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi feltételek alapján ugyanis az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság csak abban az esetben fogadhatja be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre hivatkozik, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet föl. Jelen esetben az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt alternatív feltételek egyikének sem felel meg az alábbiak miatt.
[8] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, amely az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti. Ezzel összhangban az Alkotmánybíróság hatásköre az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása során a bírói döntésben foglalt jogértelmezés alaptörvényellenességének, alapjogokkal való összhangjának vizsgálatára korlátozódik, és nem terjed ki a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára (ld. pl. 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]). A tényállás megállapítása és az abban foglalt egyes tények jelentőségének megítélése, mérlegelése a rendes bíróságok feladata (ld. pl. 3359/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [8]; 3365/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [8]; 3037/2014. (III. 13.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]).
[9] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen esetben az alkotmányjogi panasz nem a Kúria ítéletében foglalt jogértelmezést, hanem az ügyben felmerült tények értékelését vitatja. Az indítvány valójában arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a felmerült konkrét körülmények újbóli mérlegelésével állapítsa meg, hogy a médiaszolgáltatónak egyetlen műsorszámon belül és a kifogásban igényelt módon, azaz a véleményektől elkülönülő hírként kellett volna ismertetnie a hiányolt információt.
[10] Az alkotmányjogi panaszban előadottakkal szemben megállapítható, hogy a Kúria ítélete, illetve a hatályában fenntartott jogerős ítélet nem tartalmaznak olyan értelmezést, amelyből az indítványozó által hiányolt információ vagy bármely releváns adat elhallgatásának jogszerűsége következne. A bírói döntések az ügy valamennyi körülményének mérlegelésével jutottak arra, hogy a konkrét esetben a vitatott műsorszámokban közzétett beszámolók eleget tettek a kiegyensúlyozottság kötelezettségének. A bíróságok a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az alkotmányjogi panaszban kifejtett azzal az értelmezéssel vizsgálták, hogy az a szerkesztői szabadság korlátját jelenti, azonban a megállapított tényállás alapján úgy ítélték meg, hogy a médiaszolgáltató e korlátozás sérelme nélkül tette közzé műsorszámait.
[11] Az eljáró bíróságok tehát nem valamely, az indítványban kifejtettektől eltérő jogértelmezés, hanem a megállapított tényállásnak az indítványozóétól eltérő értékelése alapján jutottak az ismertetett eredményre. E mérlegelés felülbírálatára azonban az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
[12] 6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ára tekintettel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2014. május 27.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1617/2013.