62017CJ0183[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2019. január 31. International Management Group kontra Európai Bizottság. Fellebbezés - Fejlesztési együttműködés - Az Európai Unió költségvetésének közvetett irányítás útján történő végrehajtása - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Megtámadható jogi aktusok - Határozat, amely az eredetileg kijelölt személytől eltérő személyre bízza költségvetési feladat végrehajtását - Határozat, amely szerint az eredetileg kijelölt szervezetre nem bíznak többé új költségvetés-végrehajtási feladatokat - 2342/2002/EK, Euratom rendelet - 43. cikk - 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - 43. cikk - A »nemzetközi szervezet« fogalma - Feltételek - Kártérítés iránti kérelem. C-183/17. P. és C-184/17. P. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2019. január 31. ( *1 )

"Fellebbezés - Fejlesztési együttműködés - Az Európai Unió költségvetésének közvetett irányítás útján történő végrehajtása - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Megtámadható jogi aktusok - Határozat, amely az eredetileg kijelölt személytől eltérő személyre bízza költségvetési feladat végrehajtását - Határozat, amely szerint az eredetileg kijelölt szervezetre nem bíznak többé új költségvetés-végrehajtási feladatokat - 2342/2002/EK, Euratom rendelet - 43. cikk - 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - 43. cikk - A »nemzetközi szervezet« fogalma - Feltételek - Kártérítés iránti kérelem"

A C-183/17. P. és C-184/17. P. sz. egyesített ügyekben,

az International Management Group (székhelye: Brüsszel [Belgium], képviselik: L. Levi és J.-Y. de Cara ügyvédek)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2017. április 11-én benyújtott két fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Európai Bizottság (képviselik: F. Castillo de la Torre és J. Baquero Cruz, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Vilaras, a negyedik tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, J. Malenovský (előadó), L. Bay Larsen, M. Safjan és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. június 13-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2018. szeptember 27-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezéseivel az International Management Group (a továbbiakban: IMG) az Európai Unió Törvényszéke 2017. február 2-i International Management Group kontra Bizottság ítéletének (T-29/15, nem tették közzé, a továbbiakban: T-29/15. sz. megtámadott ítélet, EU:T:2017:56), és 2017. február 2-i International Management Group kontra Bizottság ítéletének (T-381/15, nem tették közzé, a továbbiakban: T-381/15. sz. megtámadott ítélet, EU:T:2017:57) (a továbbiakban együtt: megtámadott ítéletek) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéleteivel a Törvényszék elutasította az IMG kereseteit, amelyek a T-29/15. sz. ügyben az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó, Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési programról szóló C(2013) 7682 final végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2014. december 16-i C(2014) 9787 final bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: 2014. december 16-i határozat) megsemmisítésére, a T-381/15. sz. ügyben pedig egyrészt az Európai Bizottság IMG-nek címzett 2015. május 8-i levelében foglalt határozatának (a továbbiakban: 2015. május 8-i határozat; a 2014. december 16-i határozattal együtt: vitatott határozatok) megsemmisítésére, másrészt a 2015. május 8-i határozattal okozott károk megtérítésére irányultak.

Jogi háttér

A 2002. évi költségvetési szabályozás

Az 1605/2002 rendelet

2 A 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL 2006. L 390., 1. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (HL 2002. L 248., 1. o.; a továbbiakban: 1605/2002 rendelet), 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.). A 966/2012 rendelet 212. cikkének a) pontja ugyanakkor előírta többek között azt, hogy az 1605/2002 rendelet 53. és 53d. cikke továbbra is alkalmazandó a 2013. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalás vonatkozásában.

3 Az 1605/2002 rendelet 53. cikke a következőképpen rendelkezik: "A Bizottság a költségvetést az 53a-53d. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az alábbi módok valamelyikén hajtja végre:

a) centralizált alapon;

b) megosztott vagy decentralizált igazgatással;

c) nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással."

4 Az 53d. cikk többek között az alábbiakat mondja ki:

"(1) Amennyiben a Bizottság megosztott irányításban hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át.

[...]

(2) A nemzetközi szervezetekkel a források rendelkezésre bocsátásáról kötött egyedi megállapodások részletes rendelkezéseket tartalmaznak az e nemzetközi szervezetekre ruházott feladatok végrehajtását illetően.

[...]"

A 2342/2002 rendelet

5 A 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL 2007. L 111., 13. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (HL 2002. L 357., 1. o.; a továbbiakban: 2342/2002 rendelet) (az 1605/2002 rendelettel együtt: a 2002. évi költségvetési szabályozás) 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2012. L 362., 1. o.; a továbbiakban a 966/2012 rendelettel együtt: a 2012. évi költségvetési szabályozás).

6 A 2342/2002 rendelet 43. cikke, amelynek címe "Közös igazgatás", magában foglalta többek között a (2) bekezdést, amelynek értelmében: "A [z 1605/2002] rendelet 53d. cikkében említett nemzetközi szervezetek a következők: [...]"

a) a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények,

A 2012. évi költségvetési szabályozás

A 966/2012 rendelet

7 A 966/2012 rendelet, 214. cikke első bekezdésének értelmében, 2012. október 27-én lépett hatályba. E rendelet, ugyanezen cikke második bekezdésének megfelelően, az említett rendelet egyéb cikkeiben előírt különös alkalmazási időpontok sérelme nélkül 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

8 Ezen egyéb cikkek sorában szerepel "A költségvetés végrehajtásának módjai" című 58. cikk, amely kizárólag a 2014. január 1-jét követően tett kötelezettségvállalások tekintetében alkalmazandó, és amely az alábbi (1) bekezdést tartalmazza: "A Bizottság a költségvetést az alábbi módok valamelyikén hajtja végre: [...]"

a) közvetlenül (a továbbiakban: a közvetlen irányítás) szervezeti egységein [...] keresztül;

b) a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: a megosztott irányítás); vagy

c) közvetetten (a továbbiakban: a közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik [...] a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

i. harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

ii. nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;

9 Ami a 966/2012 rendelet 84-86. cikkét illeti, azok 2013. január 1-je óta alkalmazhatók.

10 E rendelet "Finanszírozási döntés" című 84. cikke értelmében:

"(1) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

(2) Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket [...] jogalapot megteremtő jogi aktus hiányában is teljesíteni lehet, az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak meg kell előznie a kiadásokra vállalt kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdésben említett finanszírozási döntés meghatározza az elérendő célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak teljes összegét. Tartalmazza a finanszírozandó fellépések leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét is.

Közvetett irányítás esetén a finanszírozási döntés meghatározza az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetet vagy személyt, a szervezet vagy személy kiválasztására alkalmazott kritériumokat és a rábízott feladatokat is.

[...]"

11 Az említett rendelet "A kötelezettségvállalások típusai" címet viselő 85. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amelynek során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

[...]"

12 Ugyanezen rendeletnek "A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok" című 86. cikke (1) bekezdésében a következőket írja elő:

"A költségvetést terhelő kiadást eredményező intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna [...]"

Az 1268/2012 felhatalmazáson alapuló rendelet

13 Az 1268/2012 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikke, amelynek címe "A nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányításra vonatkozó különös rendelkezések", (1) bekezdésében az alábbiakat mondja ki: "A [966/2012] rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett nemzetközi szervezetek a következők: [...]"

a) a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények;

A 883/2013/EK, Euratom rendelet

14 Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 248., 1. o.) 2013. október 1-jén lépett hatályba.

15 E rendelet "Vizsgálati eljárás" című 7. cikke (6) bekezdésében a következőket írja elő:

"Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a [z OLAF] haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazni:

[...]

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a [z OLAF-fal] szorosan együttműködve bármikor úgy határozhat, hogy meghozza a megfelelő óvintézkedéseket, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is, és haladéktalanul értesíti a [z OLAF-ot] az ilyen határozatról."

A jogviták előzményei

A felperes

16 Az IMG-t alapszabálya értelmében, amely a Bíróság előtti ügyiratok részét képezi, 1994. november 25-én hozták létre a belgrádi (Szerbia) székhelyű "International Management Group - Infrastructure for Bosnia and Herzegovina" elnevezésű nemzetközi szervezetként, azzal a céllal, hogy a Bosznia-Hercegovina újjáépítésében részt vevő államoknak e célból egy erre szolgáló szervezet álljon a rendelkezésére. Azóta az IMG fokozatosan kiszélesítette tevékenységi körét, majd 2012. június 13-án székhely-megállapodást írt alá a Belga Királysággal.

Az eredeti határozat

17 2013. november 7-én a Bizottság a 966/2012 rendelet 84. cikke alapján elfogadta az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó, Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési programról szóló C(2013) 7682 végrehajtási határozatot (a továbbiakban: eredeti határozat).

18 E határozat 1. cikke akként rendelkezik, hogy jóváhagyja a Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési programot, amint azt e határozat 1. és 2. melléklete pontosítja.

19 Az említett határozat 3. cikke akként rendelkezik, hogy a határozat 1. és 2. mellékletében említett szervezetekre költségvetés-végrehajtási feladatok bízhatók, nem érintve a megbízásról szóló megállapodásokat.

20 Ugyanezen határozat 2. melléklete a Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési programot képező második fellépést írja le. E melléklet 5. és 8. szakasza lényegében azt mondja ki, hogy e fellépés a kereskedelem fejlesztését célzó olyan programból áll, amelynek 10 millió euróra becsült költségét az Európai Unió finanszírozza, és amely végrehajtásának biztosítására az IMG-vel közös irányítás útján kerül sor. Az említett melléklet 8.3.1 pontja úgy mutatja be az IMG-t mint Mianmar/Burmában már székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetet, amely az Unió által ezen államban finanszírozott projektek végrehajtásában vesz részt.

A 2014. december 16-i határozat és előzményei

21 2014. február 17-én az OLAF tájékoztatta a Bizottságot, hogy vizsgálatot indított az IMG jogállását illetően.

22 2014. február 24-én a Bizottság főtitkára megküldte ezt az információt az említett intézmény nemzetközi együttműködési és fejlesztési főigazgatójának, és felhívta figyelmét arra, hogy a 883/2013 rendelet 7. cikkének (6) bekezdése értelmében lehetőség van óvintézkedések meghozatalára.

23 2014. február 26-án e főigazgató az említett rendelkezés alapján óvintézkedéseket hozott, amelyeket azzal a körülménnyel indokolt, hogy az OLAF eredeti vizsgálata nem tárt fel kételyeket az IMG jogállása tekintetében (a továbbiakban: 2014. február 26-i óvintézkedések). Ezen óvintézkedések lényegében egyrészt annak ideiglenes megtiltásából álltak, hogy az IMG-vel bármilyen új megbízási megállapodást kössenek az Unió költségvetésének közvetett irányítása címén, a 966/2012 rendelet alapján, másrészt, hogy kiterjesszék bármely, az IMG-vel az Uniós költségvetésének közös irányítása címén, az 1605/2002 rendelet alapján már megkötött, megbízásról szóló megállapodást.

24 2014. április 25-én ugyanezen főigazgató levelet intézett az IMG-hez (a továbbiakban: 2014. április 25-i levél), amelyben tájékoztatta, hogy a Bizottság ügyiratai közé három új iratot csatolt, amelyek közül az első arra a tényre vonatkozik, hogy öt uniós tagállam, amelyeket az IMG saját tagjaiként mutatott be, nem tekinti magát ilyen tagnak, a második arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) rámutatott, hogy az IMG nem minősül az ENSZ szakosított ügynökségének, a harmadik pedig arra, hogy bizonytalanságok állnak fenn azon személyek jogköreivel kapcsolatban, akik egyes jelen lévő államokat képviseltek az IMG-t létrehozó aktus aláírása során. A Bizottság nemzetközi együttműködési és fejlesztési főigazgatója rámutatott továbbá, hogy tekintve az ezen tényezők alapján az IMG jogállását illetően felmerült kételyeket, utasítást adott szolgálatai számára, hogy ideiglenesen függesszék fel az olyan, IMG-t érintő eljárások lefolytatását, amelyek költségvetési feladatok nemzetközi szervezetek részéről történő végrehajtását teszik lehetővé.

25 2014. december 15-én a Bizottság megkapta az OLAF vizsgálata végén készített jelentését (a továbbiakban: az OLAF jelentése), amely számos ajánlást tartalmazott. E jelentésben az OLAF lényegében úgy ítélte meg, hogy az IMG nem minősül nemzetközi szervezetnek a 2002. évi és 2012. évi költségvetési szabályozás értelmében, és azt javasolta a Bizottságnak, hogy szabjon ki szankciókat az IMG-vel szemben, továbbá téríttesse vissza az IMG számára ezen minőségben folyósított összegeket.

26 Másnap a Bizottság a 966/2012 rendelet 84. cikke alapján elfogadta a 2014. december 16-i határozatot. E határozat 1. cikke értelmében az eredeti határozat 2. mellékletének helyébe új melléklet lép, amelynek 1. és 4.3. szakaszai lényegében azt írják elő, hogy az ezen eredeti határozat szerinti kereskedelemfejlesztési program megvalósítása közvetett irányítás útján, immár nem az IMG, hanem a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit GmbH (a továbbiakban: GIZ) által lesz biztosítva.

A 2015. május 8-i határozat

27 A Bizottság jogi szolgálata 2015. január 16-án feljegyzést adott ki az alábbi címmel: "Az [az OLAF] [IMG-re] vonatkozó vizsgálat során készített [jelentésének] jogi elemzése" (a továbbiakban: a jogi szolgálat véleménye).

28 2015. május 8-án a Bizottság levelet intézett az IMG-hez, amelyben közölte, hogy milyen következményeket szándékozik az OLAF jelentéséhez kapcsolni, tájékoztatva őt arról, hogy miközben tartózkodik az OLAF ajánlásai nagy részétől, úgy határozott egyebek mellett, hogy amíg az IMG nemzetközi szervezeti jogállását illetően nincs teljes bizonyosság, szolgálatai nem kötnek vele újabb megbízásról szóló megállapodást a nemzetközi szervezetekkel fennálló, a 966/2012 rendelet által előírt közvetett irányítás módja szerint. Az említett levél e része alkotja a jelen ítélet 1. pontjában említett 2015. május 8-i határozatot.

A megtámadott ítéletek

A T-29/15. sz. megtámadott ítélet

29 A Törvényszék Hivatalához 2015. január 21-én benyújtott, T-29/15. számon iktatott keresetlevelével az IMG keresetet nyújtott be a 2014. december 16-i határozat megsemmisítése iránt.

30 A Törvényszék Hivatalánál 2015. március 24-én előterjesztett beadványával a Bizottság elfogadhatatlansági kifogást támasztott e keresettel szemben, amelyet arra alapított, hogy a 2014. december 16-i határozat nem megtámadható, egyrészt mivel nem vált ki kötelező joghatásokat, másrészt mert pusztán megerősítő jellegű a 2014. április 25-i levélhez képest, amely az IMG-t a 2014. február 26-i óvintézkedések fennállásáról tájékoztatta.

31 2015. június 30-i végzésével a Törvényszék úgy határozott, hogy a kifogásról az eljárást befejező határozatban dönt, és a költségekről nem határozott.

32 2017. február 2-án a Törvényszék meghozta a T-29/15. sz. megtámadott ítéletet, amellyel elutasította az IMG keresetét, és kötelezte őt a költségek viselésére. Ennek keretében a Törvényszék úgy ítélte meg először is, ezen ítélet 28-78. pontjában, hogy a Bizottság által emelt elfogadhatatlansági kifogás nem megalapozott, amennyiben a 2014. december 16-i határozat kötelező joghatásokat váltott ki, hiszen egyrészt véglegesen megfosztotta az IMG-t annak lehetőségétől, hogy megbízásról szóló megállapodást kössön, másrészt nem pusztán megerősítő jellegű a 2014. április 25-i levélhez képest, miáltal az IMG által e határozattal szemben benyújtott keresetet elfogadhatónak kell minősíteni. Másodszor, az említett ítélet 79-169. és 174. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy az IMG által hivatkozott hét jogalap egyikének sem adható hely, és keresetét ekként, mint megalapozatlant, el kell utasítani.

A T-381/15. sz. megtámadott ítélet

33 A Törvényszék Hivatalához 2015. július 14-én benyújtott, T-381/15. számon iktatott keresetlevelével az IMG keresetet nyújtott be a 2015. május 8-i határozat megsemmisítése és az e határozat által okozott károk megtérítése iránt.

34 A Törvényszék Hivatalánál 2015. szeptember 25-én előterjesztett beadványával a Bizottság elfogadhatatlansági kifogást támasztott e keresettel szemben, amelyet arra alapított, hogy a 2015. május 8-i határozat nem megtámadható jellegű, többek között azért, mert nem vált ki kötelező joghatásokat.

35 2016. január 29-i végzésével a Törvényszék úgy határozott, hogy a kifogásról az eljárást befejező határozatban dönt, és a költségekről nem határozott.

36 2017. február 2-án a Törvényszék meghozta a T-381/15. sz. megtámadott ítéletet, amelyben megállapította, hogy az IMG keresete egy részének tárgyában már nem szükséges határozni, e keresetet fennmaradó részében elutasította, és kötelezte az IMG-t a költségek viselésére. Ennek keretében úgy ítélte meg mindenekelőtt, ezen ítélet 41- 53. és 75. pontjában, hogy a 2015. május 8-i határozat kötelező joghatásokat váltott ki, amennyiben megfosztotta az IMG-t annak a lehetőségétől, hogy új költségvetési végrehajtási feladatokkal bízzák meg a 966/2012 rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében előírt, nemzetközi szervezettel történő közvetett irányítás módja szerint, és az IMG által e határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset e címen elfogadható. Ezt követően az említett ítélet 76-160. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy az IMG által hivatkozott nyolc jogalap közül egyiknek sem adható hely, az általa előterjesztett megsemmisítés iránti keresetet mint megalapozatlant tehát el kell utasítani. Végül ugyanezen ítélet 170-173. pontjában a Törvényszék az IMG kártérítés iránti kérelmét mint megalapozatlant elutasította.

37 Egyébiránt a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 174-184. pontjában a Törvényszék a Bizottság arra irányuló kérelméről határozott, hogy az IMG által benyújtott két iratot, nevezetesen az OLAF jelentését és a jogi szolgálat véleményét, távolítsák el a bírósági ügyiratok közül. A Törvényszék elutasította e kérelmet a szóban forgó első irat vonatkozásában, és helyt adott a kérelemnek a második irat vonatkozásában.

A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás

38 A C-183/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében az IMG azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a T-29/15. sz. megtámadott ítéletet azon részében, amely a megsemmisítés iránti keresetét mint megalapozatlant elutasítja;

- jogerősen bírálja el a jogvitát, és semmisítse meg a 2014. december 16-i határozatot; és

- kötelezze a Bizottságot mind az elsőfokú eljárásban, mind a fellebbezési szakaszban felmerült költségeinek a viselésére.

39 A C-184/17. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében az IMG azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a T-381/15. sz. megtámadott ítéletet azon részében, amely a megsemmisítés iránti keresetét és a kártérítés iránti kérelmét mint megalapozatlant elutasítja;

- jogerősen bírálja el a jogvitát, semmisítse meg a 2015. május 8-i határozatot, és kötelezze az Uniót az e határozattal okozott károk megtérítésére, és

- kötelezze a Bizottságot mind az elsőfokú eljárásban, mind a fellebbezési szakaszban felmerült költségeinek a viselésére.

40 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a két fellebbezést, és az IMG-t kötelezze a vonatkozó költségek viselésére.

41 Egyébiránt a Bizottság előterjesztett két csatlakozó fellebbezést, amelyekkel azt kéri, hogy a Bíróság:

- mindkét ügyben helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéleteket azon részükben, amely elutasítja elfogadhatatlansági kifogásait, jogerősen bírálja el a jogvitákat, a kereseteket mint elfogadhatatlanokat utasítsa el, és az IMG-t kötelezze a költségek viselésére;

- a C-184/17 P. sz. ügyben rendelje el továbbá, hogy az OLAF jelentését távolítsák el a bírósági ügyiratok közül.

42 Az IMG azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el e két csatlakozó fellebbezést, és a fellebbezőket kötelezze a megfelelő költségek viselésére.

43 2018. február 8-i levelével a Bíróság felhívta a feleket a két ügynek az eljárás szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint a Bíróság ítélethozatalának céljából történő esetleges egyesítésére vonatkozó észrevételeinek megtételére. Válaszul az IMG kijelentette, hogy nem támaszt kifogást e tekintetben. A Bizottság nem adott választ a megjelölt határidőn belül.

44 A Bíróság elnöke 2018. március 20-i végzésével, az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően, az eljárás szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette e két ügyet.

A csatlakozó fellebbezésekről

A felek érvei

45 A Bizottság először arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen ítélte meg úgy a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 57-63. pontjában és a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 44-48. pontjában, hogy a vitatott határozatok kötelező joghatásokat váltottak ki, amennyiben azok megfosztották az IMG-t attól a lehetőségtől, hogy új megbízásról szóló megállapodásokat kössön az uniós költségvetésből finanszírozott projektek közvetett irányítása címén. Nyilvánvaló, hogy a 2014. december 16-i határozat megváltoztatta az eredeti határozatot, és az IMG-t a GIZ-zel mint a különös megbízásról szóló megállapodás megkötése céljából kijelölt szervezettel váltotta fel, és a 2015. május 8-i határozat rámutat, hogy a Bizottság nem tervezi új megbízásról szóló megállapodások megkötését az IMG-vel. Ez nem változtat azon, hogy az IMG nem rendelkezett semmilyen jogosultsággal a tekintetben, hogy ilyen megállapodásokat kössenek vele, amely helyzetből azt a következtetést kell levonni, hogy a vitatott határozatok mindegyike legfeljebb ténybeli hatást váltott ki a tekintetében.

46 Másodszor a Bizottság azt állítja, hogy ellentétben a Törvényszéknek a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 49-52. pontjában foglalt megállapításával, egy olyan költségvetési határozatot, mint amilyen a 2014. december 16-i határozat, tisztán belső hatályú aktusnak kell tekinteni, amely nem vált ki semmilyen kötelező joghatást harmadik személyek tekintetében.

47 Harmadszor és végül a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy 2014. december 16-i határozat nem pusztán megerősítő aktusnak minősül a 2014. április 25-i levélhez képest, amellyel az IMG-t tájékoztatták a 2014. február 26-i óvintézkedések meghozataláról. E határozat ugyanis egyetlen új ténybeli vagy jogi elemet sem tartalmazott, ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 70-73. pontjában. Ezenfelül, jóllehet az említett óvintézkedések és az említett határozat eltérő jogalapokon nyugszik, és azokat különböző eljárások keretében hozták, amint azt a Törvényszék kimondta ezen ítélet 74-76. pontjában, az utóbbi mégis az előzők közvetlen és automatikus következménye volt.

48 Egyébiránt a C-184/17 P. sz. ügyben előterjesztett csatlakozó fellebbezésével a Bizottság azt állítja, hogy az IMG számára nem kellett volna hozzáférést biztosítani az OLAF jelentéséhez.

49 Következésképpen a Bizottság azt kéri, hogy a jelentést távolítsák el a bírósági ügyiratok közül.

50 Az IMG vitatja ezen különböző érvek megalapozottságát.

A Bíróság álláspontja

51 Ami először is a Bizottságnak a vitatott határozatok kötelező joghatásainak hiányára vonatkozó, a jelen ítélet 45. pontjában felidézett érvét illeti, az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy megsemmisítés iránti keresettel megtámadható az Unió intézményei, szervei vagy szervezetei által hozott valamennyi rendelkezés vagy intézkedés, függetlenül annak formájától, amely olyan joghatások kiváltására irányul, amely valamely természetes vagy jogi személy érdekeit érintheti, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét (1981. november 11-iIBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont; 2006. szeptember 12-iReynolds Tobacco és társai kontra Bizottság ítélet, C-131/03 P, EU:C:2006:541, 54. pont; 2011. október 13-iDeutsche Post és Németország kontra Bizottság ítélet, C-463/10 P és C-475/10 P, EU:C:2011:656, 37. pont).

52 A jelen ügyben, ami a 2014. december 16-i határozatot illeti, a Törvényszék mindenekelőtt megállapította a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 37-42. pontjában, amelyeket a Bizottság nem vitat, hogy e határozat olyan költségvetési határozatnak tekinthető, amelyet az említett intézmény a 966/2012 rendelet 84. cikke alapján fogadott el, és nem csupán joghatása, de célja is az eredeti határozat megváltoztatása azzal, hogy az IMG helyett és helyében a GIZ-t jelöli ki a Mianmar/Burmát célzó 2013-as cselekvési program keretében előírt kereskedelmi fejlesztési fellépés végrehajtásáért felelős szervezetként.

53 Ezen elemzés keretében a Törvényszék az említett ítélet 38. pontjában megállapította többek között, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az eredeti határozat maga is kizárólag "a megbízásról szóló megállapodásokat nem érintve" jelölte ki az IMG-t felelős szervezetnek.

54 E különböző tényezőkre tekintettel a Törvényszék ezt követően úgy ítélte meg ugyanezen ítélet 44-48. és 57-63. pontjában, hogy a 2014. december 16-i határozat kötelező joghatást vált ki, amely érintheti az IMG érdekeit, amennyiben megfosztja őt annak minden lehetőségétől, hogy megkösse e megbízásról szóló megállapodást.

55 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 966/2012 rendelet 84. cikkének (2) bekezdése, amelynek alapján mind az eredeti határozatot, mind pedig 2014. december 16-i határozatot elfogadták, akként rendelkezik, hogy e határozatok megelőzik a kiadást eredményező kötelezettség vállalását. Ami e kötelezettségvállalást illeti, az, amint az az említett rendelet 85. cikkének (1) bekezdéséből és 86. cikkének (1) bekezdéséből következik, az az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azon végzett műveletnek felel meg, amelynek keretében a költségvetést terhelő kiadást eredményező intézkedés tekintetében először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel mint az e kiadást konkrétan megjelenítő kifizetés címzettjével szemben jogi kötelezettséget vállalna. Következésképpen a Bizottság helytálló módon állítja azt, hogy semmilyen jogi kötelezettségvállalást nem tett az IMG-vel szemben a 2014. december 16-i határozat meghozatalának időpontjában, ennélfogva az IMG nem rendelkezett jogosultsággal arra, hogy vele megbízásról szóló megállapodást kössenek.

56 Mindazonáltal, amint arra a Törvényszék rámutatott a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 42. és 59. pontjában, a kötelezettségvállalásról szóló határozat ugyanakkor, a 966/2012 rendelet 84. cikkének (3) bekezdésével összhangban, pontosan meghatározza "a felelős szervezetet vagy személyt [...], a kiválasztás[a] alapjául szolgáló szempontokat [...] és az említett szervezetre vagy személyre bízott feladatokat". Az eredeti határozat tehát az IMG-t választotta a Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési program keretében előírt egyik fellépésért felelős szervezetnek.

57 Ezenfelül az 1605/2002 rendelet 53d. cikkének (2) bekezdéséből, amely az eredeti határozat meghozatalának időpontjába volt alkalmazandó, az következik, hogy egy olyan megbízásról szóló megállapodásnak, mint amely e határozat tárgya, az a célja, hogy részletes rendelkezéseket tartalmazzon az adott esetben valamely nemzetközi szervezetre ruházott költségvetési feladatok végrehajtását illetően. Egy ilyen megállapodás megkötését tehát szükségképpen meg kell előznie egy olyan költségvetési határozat meghozatalának, amely e feladatokat az említett szervezetre bízza, és e megállapodás kizárólag e szervezettel köthető meg. Ennek megfelelően a szóban forgó feladatokét felelős szervezeti minőség elvesztésének automatikus következménye a megfelelő megbízásról szóló megállapodás megkötésére vonatkozó lehetőség elvesztése. Márpedig a 2014. december 16-i határozat célja és joghatása pontosan az volt, hogy GIZ-t jelölje ki felelős szervezetként, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy az IMG helyett és helyében e szervezettel kössön megbízásról szóló megállapodást.

58 Ilyen körülmények között a Törvényszék helytálló módon ítélte meg úgy a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 44., 45., 57., 59., 60. és 62. pontjában, hogy a 2014. december 16-i határozat megfosztotta az IMG-t mind a valamely költségvetési feladat ellátásáért felelős szervezet jogi minőségtől, mind annak minden tényleges lehetőségétől, hogy megkösse a vonatkozó megbízásról szóló megállapodást.

59 Márpedig egy ilyen jogi minőség elvesztése nyilvánvalóan olyan kötelező joghatásnak tekinthető, amely érinti az IMG érdekeit. Ami a vonatkozó megbízásról szóló megállapodás megkötésére vonatkozó minden tényleges lehetőség elveszítését jelenti, az a jogi minőség említett elveszítésének automatikus következménye, amint arra a jelen ítélet 57. pontja rámutat, és e címen ugyancsak kötelező joghatásnak tekinthető.

60 Következésképpen a Bizottság által a C-183/17. P. sz. ügyben előterjesztett csatlakozó fellebbezése alátámasztásául előadott jogalapot azon részében, amely a 2014. december 16-i határozat kötelező joghatásának hiányára vonatkozik, mint megalapozatlant el kell utasítani.

61 Ami a 2015. május 8-i határozatot illeti, meg kell említeni elöljáróban, hogy az nem jövőbeni szándékot fejez ki, amint a Bizottság mindazonáltal állítja, hanem konkrét és aktuális döntést arra vonatkozólag, hogy egyetlen megbízásról szóló megállapodást se kössenek egészen addig, amíg "nincs feltétlen bizonyosság az IMG nemzetközi szervezeti minősége tekintetében". Ennek alapján megfosztja az érintettet annak minden tényleges lehetőségétől, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó új feladatokkal bízzák meg, és biztosítsák számára a vonatkozó pénzügyi eszközöket az Unió költségvetése közvetett irányításának keretében, amint azt a Törvényszék kimondta a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 44. és 45. pontjában.

62 Márpedig a Bíróság már korábban úgy ítélte meg, hogy ha egy, a Bizottság valamely konkrét személy tekintetében fennálló hatáskörének gyakorlása keretében hozott határozata pusztán annak elfogadása által azzal a joghatással jár, hogy megfosztja e személyt annak minden tényleges lehetőségétől, hogy uniós finanszírozásban részesüljön, e joghatást az említett határozat kötelező joghatásának kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: 1997. április 22-iGeotronics kontra Bizottság ítélet, C-395/95 P, EU:C:1997:210, 14. és 15. pont).

63 Tehát a Bizottság által a C-184/17. P. sz. ügyben előterjesztett csatlakozó fellebbezés alátámasztásául előadott érvet, amennyiben az a 2015. május 8-i határozat kötelező joghatásának hiányára vonatkozik, ugyancsak el kell utasítani mint megalapozatlant.

64 Másodszor, ami a Bizottság jelen ítélet 46. pontjában bemutatott azon érvét illeti, amely szerint valamely, az alapügyekben szereplőkhöz hasonló költségvetési határozatot olyan aktusnak kell tekinteni, amely semmilyen kötelező joghatást nem vált ki harmadik személyek tekintetében, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint főszabály szerint nem tekinthetők az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak az olyan aktusok, amelyek kizárólag az őket kibocsátó uniós intézményen, szerven vagy szervezeten belüli joghatás kiváltását célozzák (lásd ebben az értelemben: 1988. Február 25-iLes Verts kontra Parlament ítélet, 190/84, EU:C:1988:94, 8. pont; 2000. április 6-iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, C-443/97, EU:C:2000:190, 28. pont).

65 A jelen ügyben mindazonáltal elegendő annyit megjegyezni, hogy mivel a Törvényszék helytállóan állapította meg, hogy a 2014. december 16-i határozat az IMG-vel szemben kötelező joghatások kiváltását célozta a jelen ítélet 57-59. pontjában bemutatott okoknál fogva, e Törvényszéknek nem róható fel, hogy tévesen alkalmazta a jogot, amikor a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 49-52. pontjában mint megalapozatlant elutasította a Bizottság azon érvét, amely szerint az említett határozat kizárólag a Bizottságon belül vált ki joghatásokat.

66 Harmadszor és végezetül a Bizottság azt állítja, amint arra a jelen ítélet 47. pontja rámutat, hogy a 2014. december 16-i határozatot "egy korábbi aktust", nevezetesen az IMG-t a 2014. február 26-i óvintézkedések elfogadásáról tájékoztató 2014. április 25-i levelet "pusztán megerősítő aktusnak" kell tekinteni.

67 E vonatkozásban valamely korábbi jogi aktus pusztán megerősítő jogi aktusának az a jogi aktus minősül, amely a korábbi jogi aktushoz képest semmilyen új jogi vagy ténybeli elemet nem tartalmaz (lásd ebben az értelemben: 1970. április 14-iNebe kontra Bizottság ítélet, 24/69, EU:C:1970:22, 8. pont, 2014. április 3-iBizottság kontra Hollandia és ING Groep ítélet, C-224/12 P, EU:C:2014:213, 69. pont).

68 A jelen ügyben a Törvényszék megállapította a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 70-73. pontjában, hogy míg a 2014. február 26-i óvintézkedések tartalmának vizsgálata feltárta, hogy azok azzal a joghatással jártak, hogy ideiglenes felfüggesztették az IMG-vel minden megbízásról szóló megállapodás, mint amilyen az eredeti határozattal érintett megállapodás, megkötését, a 2014. december 16-i határozat elemzéséből az tűnt ki, hogy tartalmának kötelező joghatása az volt, hogy konkrét és végleges módon megfossza az IMG-t az említett megállapodás megkötésének lehetőségétől.

69 Ezzel a Törvényszék kiemelte azokat az új jogi és ténybeli elemeket, amelyek a 2014. december 16-i határozatot a 2014. február 26-i óvintézkedésekhez képest jellemzik.

70 Következésképpen a Bizottság által a C-183/17. P. sz. ügyben előterjesztett csatlakozó fellebbezése alátámasztásául előadott jogalapot, amennyiben az arra vonatkozik, hogy a 2014. december 16-i határozat "valamely korábbi jogi aktus pusztán megerősítő jogi aktusának minősül", mint megalapozatlant el kell utasítani.

71 Mivel a Bizottság által a fellebbezésének alátámasztására felhozott jogalapok egyikének sem adható hely, a fellebbezés egészét el kell utasítani.

72 Egyébiránt nem szükséges határozni a Bizottság arra irányuló kérelméről, hogy az OLAF jelentését távolítsák el az ügyiratok közül, mivel az okafogyottá vált, amennyiben a Bizottság a tárgyaláson tájékoztatta a Bíróságot arról, hogy saját kezdeményezéséből megküldte a jelentést az IMG-nek.

A fellebbezésekről

73 Az IMG a kereseteit mint megalapozatlanokat elutasító megtámadott ítéletek hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett fellebbezéseivel a C-183/17. P. sz. ügyben négy jogalapot, a C-184/17. P. sz. ügyben pedig öt jogalapot hoz fel. Ugyancsak előad különböző kifogásokat a tekintetben, hogy a Törvényszék nem vett tekintetbe bizonyos, a bírósági ügyiratok között szereplő iratokat.

74 Egyébiránt az IMG a kártérítés iránti kérelmét mint megalapozatlant elutasító T-381/15. sz. megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése alátámasztásául egy hatodik jogalapot is előad a C-184/17 P. sz. ügyben.

75 Mindenekelőtt az IMG által az egyesített ügyek közül mindkettőben előterjesztett második jogalapot kell megvizsgálni.

A C-183/17. és a C-184/17. sz. ügyben előterjesztett második jogalapról

A felek érvei

76 Az IMG először is azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát a vitatott határozatok olyan indokok alapján történő elfogadásával, amelyek a Bizottságnak az IMG 2002. évi és 2012. évi költségvetési szabályozás értelmében vett nemzetközi szervezeti minőségével kapcsolatos kételyeire vonatkoznak. A Bizottság által kételyei megalapozásául hivatkozott tényezők ugyanis csak az IMG tizenhat tagjának egy részére vonatkoznak, nem pedig magára az e szervezetnek az említett szabályozás értelmében vett nemzetközi szervezeti minőségére.

77 Másodsorban az IMG szerint a Törvényszék elferdítette a tényeket azzal, hogy sommásan elutasította az IMG által a vitatott határozatok megalapozottságának vitatása céljából előterjesztett érveket, ahelyett hogy megvizsgálta volna az érintett által beadványainak mellékletében előterjesztett számos iratot (alapszabály, az alapításról szóló jegyzőkönyv, a Belga Királysággal kötött székhely-megállapodás, nagyköveti nyilatkozatok stb). Márpedig ezek az iratok, amelyek a Bizottság birtokában voltak a vitatott határozatok elfogadásának időpontjában, azt bizonyítják, hogy az IMG nemzetközi közjogi szervezet, amelyet 1994 folyamán hoztak létre tizenhat állam, valamint az Európai Közösségek Humanitárius Segélyek Hivatala (ECHO) között létrejött kormányközi megállapodás útján, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága munkacsoportjának ülését követően, annak érdekében, hogy a Bosznia-Hercegovina újraépítésében részt vevő államok e célból létrehozott szervezettel rendelkezhessenek.

78 Válaszában a Bizottság arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítéletek jogszerűségének felülvizsgálata céljából megválaszolandó kérdés nem az, hogy az IMG rendelkezik-e vagy sem a 2002. évi és 2012. évi költségvetési szabályozás értelmében vett nemzetközi szervezeti jogállással, inkább az, hogy tekintettel az ezt illetően fennálló kételyekre, a Bizottság határozhatott-e úgy, hogy nem bízza meg többé e jogállás címén költségvetés-végrehajtási feladatokkal. Ebben az összefüggésben az IMG jelen ítélet 76. pontjában említett érvei a tények és bizonyítékok Törvényszék általi értékelésének vitatására korlátozódnak, és azokat ekként, mint elfogadhatatlanokat, el kell utasítani, mert nem tartoznak egy fellebbezés keretében a Bíróság felülvizsgálatának körébe. Ezenfelül azt az érvet, amely szerint a Bizottság által a vitatott határozatokban kifejezett kételyek igazolásául hivatkozott tények csak az IMG tizenhat tagjának egy részét érintik, első fokon nem terjesztették elő, ennélfogva azt a fellebbezés szakaszában, mint elfogadhatatlant, új jellege folytán el kell utasítani. Mindenesetre a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, és nem ferdítette el az IMG által benyújtott bizonyítékokat, amikor úgy ítélte meg, hogy az IMG nemzetközi szervezeti jogállása tekintetében fennálló kételyek igazolják a vitatott határozatokat.

79 Válaszában az IMG hozzáteszi, hogy érvei megkérdőjelezik azon érvelés jogi megalapozottságát, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítéletekben a vitatott határozatok 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozásra tekintettel fennálló jogszerűsége tárgyában fejtett ki, így azok ennek alapján elfogadhatatlanok.

A Bíróság álláspontja

- Az elfogadhatóságról

80 Mivel a Bizottság az IMG által a mindkét fellebbezése második jogalapjának alátámasztásául kifejtett kifogások egy részének elfogadhatóságát vitatja, elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbező vitathatja a Bíróság előtt az uniós jognak első fokon, a Törvényszék által történt értelmezését vagy alkalmazását (lásd ebben az értelemben: 2000. július 13-iSalzgitter kontra Bizottság ítélet, C-210/98 P, EU:C:2000:397, 43. pont; 2006. szeptember 12-iReynolds Tobacco és társai kontra Bizottság ítélet, C-131/03 P, EU:C:2006:541, 51. pont), és ennek keretében jogosult olyan fellebbezési jogalapokat előterjeszteni, amelyek a Törvényszék által a megtámadott ítéletben végzett értékelések jogi megalapozottságának kifogásolását célozzák (lásd ebben az értelemben: 2011. június 9-iDiputación Foral de Vizcaya és társai kontra Bizottság ítélet, C-465/09 P-C-470/09 P, nem tették közzé, EU:C:2011:372, 146. pont; 2014. szeptember 4-iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, C-197/13 P, EU:C:2014:2157, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

81 Márpedig a jelen ügyben az IMG a jelen ítélet 76. pontjában említett kifogásokkal arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozást a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 102-106. és 113. pontjában, valamint a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 98-103. és 108-109. pontjában, válaszul azon jogalapokra, amelyekkel az IMG e szabályozásokra tekintettel megkérdőjelezte a vitatott határozatok jogszerűségét.

82 Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az az érv, amely szerint a Bizottság által az e határozatokban kifejezett kételyek igazolásául hivatkozott tényezők csak az IMG tizenhat tagjának egy részét érintik, a Törvényszék által végzett azon értékelés jogi megalapozottságának kifogásolását célozza, amely egyrészt a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 103. pontjában található, amely pedig ugyanezen ítélet 89. pontjára utal, másrészt a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 98. pontjában, amely ezen utóbbi ítélet 85. pontjára utal, és amely értékelés szerint az említett határozatokat úgy kell tekinteni, hogy azokat többek között e tényezők igazolják. Ennek alapján e kifogás a jelen ítélet 80. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében nem utasítható el mint elfogadhatatlan a fellebbezés szakaszában azzal az indokkal, hogy azt első fokon nem terjesztették elő.

83 Következésképpen meg kell állapítani, hogy az IMG által a mindkét egyesített ügyben előterjesztett második jogalapja alátámasztásául előadott második kifogások, ennélfogva maguk e jogalapok is, elfogadhatók.

- Az ügy érdeméről

84 Az ügy érdemével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a fellebbezések második jogalapja a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 102-106. és 113. pontját, valamint a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 98-103., 108. és 109. pontját érintik.

85 E tekintetben az IMG a Törvényszék előtt vitatta egyrészt a 2014. december 16-i határozat jogszerűségét a 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozásra tekintettel, másrészt a 2015. május 8-i határozat jogszerűségét a 2012. évi költségvetési szabályozásra tekintettel. Ennek keretében kijelentette, amint azt a Törvényszék megjegyezte a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 102. és 104. pontjában, valamint a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 96. pontjában, hogy az IMG e szabályozások értelmében kormányközi megállapodás útján létrehozott nemzetközi közjogi szervezet, amint azt kitűnik mind a Bizottság, mind pedig a Törvényszék előtt benyújtott számos iratból.

86 A Törvényszék ezen érvek elutasítása céljából mindenekelőtt a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 103. és 105. pontjában, a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 98. pontjában, valamint a vitatott határozatokban kételyeit fejezte ki az IMG nemzetközi szervezeti jogállása tekintetében a 2014. április 25-i levélben előadott, és a jelen ítélet 24. pontjában felidézett tényezők alapján.

87 Ezt követően a Törvényszék úgy ítélte meg a T-29/15. sz. megtámadott ítélet 104-105. pontjában és T-381/15. sz. megtámadott ítélet 102. pontjában, hogy az IMG által előterjesztett érvek és iratok nem bizonyítják a Bizottság által a vitatott határozatokban a szóban forgó tényezők alapján kifejezett kételyek megalapozatlanságát.

88 E tekintetben ki kell emelni, hogy az 1605/2002 rendelet 53. cikkéből és 53d. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az 1605/2002 rendeletet hatályon kívül helyező és felváltó 966/2012 rendelet 58. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a Bizottság végrehajthatja az uniós költségvetést például akként, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre bízza.

89 E rendelkezésekből az következik, hogy amennyiben a Bizottság olyan határozat elfogadását tervezi, amely költségvetés-végrehajtási feladatokat bíz e címen egy adott szervezetre, kötelessége meggyőződni arról, hogy a szervezet rendelkezik nemzetközi szervezeti jogállással.

90 Ezenkívül, ha olyan határozat elfogadását követően, amely költségvetés-végrehajtási feladatokat bíz nemzetközi szervezeti minőségben egy adott szervezetre, a Bizottság a vitatott határozatokhoz hasonló határozatokat hoz olyan tényezők alapján, amelyek álláspontja szerint megkérdőjelezik e minőséget, az említett határozatokat mind jogi, mind ténybeli szempontból igazolni kell.

91 E tekintetben a "nemzetközi szervezet" 1605/2002 rendelet 53. és 53d. cikkében és a 966/2012 rendelet 58. cikkében említett fogalmának meghatározása azonos a 2342/2002 rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében, majd a 2342/2002 rendeletet hatályon kívül helyező és felváltó 1268/2012 rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározással. E két utóbbi rendelkezés értelmében e fogalom magában foglalja többek között "a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezeteket és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézményeket".

92 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a Törvényszék nem vizsgálta felül a vitatott határozatok jogszerűségét e fogalommeghatározásra tekintettel, mindössze annak kijelentésére szorítkozott, hogy az IMG által előterjesztett érvek és bizonyítékok nem kérdőjelezik meg a Bizottság által az IMG nemzetközi szervezeti jogállásával kapcsolatban táplált kételyeket.

93 Márpedig e kijelentés jogilag téves, mivel a Törvényszék által a Bizottság kételyei igazoltnak nyilvánítása érdekében előadott, a jelen ítélet 86. pontjában felidézett tényezők egyike sem alapozhatja meg jogilag e kételyeket.

94 Ugyanis, ami ezek közül az első, arra a kérdésre vonatkozó tényezőt illeti, hogy az IMG által annak tagjaiként bemutatott több állam ténylegesen tag volt-e, magának a Törvényszéknek a megállapításaiból következik, hogy a Bizottság erre vonatkozó kételyei csak az IMG "bizonyos" tagjaira, pontosabban az összesen tizenhat tagból ötre vonatkoztak. Márpedig az ilyen kételyek, feltéve hogy megalapozottak, a nemzetközi jogban nem járnak olyan következménnyel, hogy megfosztják azt a szervezetet, amelynek ezen államok nem - vagy már nem - tagjai, "nemzetközi szervezeti" minőségétől, annál is inkább, mert, mint a jelen ügyben, az érintett államok csak a szóban forgó szervezet jelentősen kisebbségben lévő részéhez tartoznak.

95 Ami a második, az IMG-t létrehozó aktus aláírásánál bizonyos államokat képviselő személyek jogkörét illetően fennálló kételyekre vonatkozó tényezőt illeti, ugyancsak meg kell jegyezni, hogy esetlegesen vitatni lehetne az IMG-t létrehozó aktus kifejezetten ezen államok által történő aláírásának aktusát, de magát az IMG létrehozásának érvényességét nem, tekintettel arra, hogy a képviselet hivatkozott esetleges szabálytalanságai csak a részt vevő államok egy korlátozott számát érintették.

96 Ami a harmadik elemet illeti, amely szerint az ENSZ főtitkára jelezte az OLAF-nak, hogy az IMG nem tekinthető az ENSZ szakosított ügynökségének, elegendő annyit megállapítani, hogy ezen elem nem bír semmilyen jogi relevanciával. Ugyanis, amint az kitűnik a jelen ítélet 91. pontjából, a 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozás egyáltalán nem írja elő, hogy egy adott szervezet az ENSZ ügynöksége legyen ahhoz, hogy "nemzetközi szervezetnek" minősülhessen. Ezenfelül a jelen ügyben nem képezte vita tárgyát, hogy az IMG sosem állította, hogy ilyen ügynökség lenne, hanem a "kormányközi megállapodással létrehozott nemzetközi közjogi szervezet" minőségre tartott igényt, amint az egyértelműen kitűnik a Törvényszéknek a jelen ítélet 85. pontjában foglalt megállapításaiból.

97 A fenti megfontolások összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy megalapozott az IMG által a C-183/17. P. és C-184/17. P. ügyekben, mindkét fellebbezése alátámasztásául előadott második jogalap, amely arra vonatkozik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg a megtámadott ítéletekben, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem is vétett nyilvánvaló értékelési hibát, amikor a vitatott határozatok elfogadását azon kételyekkel igazolta, amelyeket ő az IMG-nek a 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozás értelmében vett "nemzetközi szervezet" jogállása tekintetében táplált. Következésképpen a jelen jogalapoknak helyt kell adni, anélkül hogy szükséges volna megvizsgálni, hogy a Törvényszék e határozata emellett el is ferdíti-e a tényeket.

A második jogalapoknak való helyt adásból levonandó következményekről

98 Az előző pontban meghatározott téves jogalkalmazásból levonandó következményeket illetően meg kell állapítani először is, hogy az IMG azon jogalapjainak elutasítása, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a vitatott határozatokat azon kételyekkel igazolta, amelyeket az IMG "nemzetközi szervezet" jogállása tekintetében táplált, a megtámadott ítéletek rendelkező része szükséges alátámasztásának minősül, amennyiben azok elutasították e szervezet megsemmisítés iránti kereseteit.

99 Következésképpen a megtámadott ítéleteket azon részükben, amelyek az IMG megsemmisítés iránti kereseteit mint megalapozatlanokat elutasították, hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy az IMG által fellebbezései alátámasztásául felhozott egyéb jogalapok és kifogások vizsgálata szükséges lenne.

100 Másodszor, amint arra a jelen ítélet 33. pontja rámutat, az IMG a T-381/15. sz. ügyben kérelmet terjesztett elő továbbá azon károk megtérítése iránt is, amelyek őt a 2015. május 8-i határozat folytán érték, amennyiben a Bizottság e határozatban kimondja, hogy nem köt több, újabb megbízásról szóló megállapodást az uniós költségvetés közvetett irányítása címén az IMG-vel.

101 Márpedig a Törvényszék ugyancsak a jelen ítélet 97. pontjában említett hibás értékelésre támaszkodva utasította el következésképpen e kártérítés iránti kérelmet, amint az kitűnik a T-381/15. sz. megtámadott ítélet 170. és 172. pontjából.

102 A T-381/15. sz. megtámadott ítéletet tehát azon részében is hatályon kívül kell helyezni, amely az említett kártérítés iránti kérelmet mint megalapozatlant elutasította.

A megsemmisítés iránti keresetekről és a kártérítés iránti kérelemről

103 Ha a per állása részben megengedi, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése értelmében az ügy e részét maga a Bíróság is eldöntheti érdemben, illetve az ügy fennmaradó részét határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.

104 A jelen ügyben a Bíróságnak a két megsemmisítés iránti kérelem tárgyában kell érdemben döntenie, amit a per állása megenged. Ugyanis, amint az a jelen ítélet 92-96. pontjából következik, a vitatott határozatok jogellenesek, amennyiben a Bizottság által azok alátámasztásául hivatkozott tényezők nem alkalmasak az IMG 2002. és 2012. évi költségvetési szabályozás értelmében vett nemzetközi szervezeti minőségének a megkérdőjelezésére. Ennélfogva az említett határozatokat teljes egészükben hatályon kívül kell helyezni.

105 Ami a T-381/15. sz. ügyben előterjesztett kártérítés iránti kérelmet illeti, emlékeztetni kell arra, hogy - amint arra a jelen ítélet 101. pontja rámutat - a Törvényszék e kérelmet kizárólag azon értékelése alapján utasította el, amely szerint a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát sem azzal, hogy 2015. május 8-i határozatának elfogadását azon kételyekkel igazolta, amelyeket az IMG nemzetközi szervezeti jogállása tekintetében táplált. Márpedig, noha a jelen ítélet előző pontjaiból kitűnik, hogy ez az értékelés téves jogalkalmazást valósít meg, a feleknek az említett kártérítés iránti kérelemre vonatkozó egyéb érveit, különösen azon érveket, amelyek az IMG által hivatkozott károk fennállására és terjedelmére vonatkoznak, amelyek a Bíróság előtt egyébként nem képezték vita tárgyát, mindazonáltal meg kell vizsgálni.

106 E tényezőkre tekintettel meg kell állapítani, hogy a jogvita e részének eldöntését a per állása nem engedi meg, következésképpen az ügyet ezen részében vissza kell utalni a Törvényszék elé.

A költségekről

107 A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

108 E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

109 A jelen esetben, mivel a C-183/17. P., C-184/17. P. és T-29/15. sz. ügyben a Bizottság pervesztes lett, őt, az IMG kérelmeinek megfelelően, e három ügyben kötelezni kell a költségek viselésére.

110 Ezzel szemben a T-381/15. sz. ügy tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet a Bizottság pervesztes lett az IMG által előterjesztett megsemmisítés iránti keresetben, az e megsemmisítés iránti keresetet kísérő kártérítés iránti kérelem elbírálását a per állása nem engedi meg, és azt vissza kell utalni a Törvényszék elé.

111 Következésképpen az említett ügyben, az eljárási szabályzat 137. cikkének megfelelően, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell, a költségekről nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszékének 2017. február 2-iInternational Management Group kontra Bizottság ügyben (T-29/15, nem tették közzé, EU:T:2017:56) és 2017. február 2-iInternational Management Group kontra Bizottság ügyben (T-381/15, nem tették közzé, EU:T:2017:57) hozott ítéletét.

2) A Bíróság megsemmisíti az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó, Mianmar/Burmát célzó 2013. évi cselekvési programról szóló C(2013) 7682 végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2014. december 16-i C(2014) 9787 final bizottsági végrehajtási határozatot.

3) A Bíróság megsemmisíti az Európai Bizottság 2015. május 8-i levelében foglalt azon határozatát, amelynek értelmében nem köt többé új, megbízásról szóló megállapodásokat az International Management Grouppal közvetett irányítás útján.

4) A Bíróság a T-381/15. sz. ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé az International Management Group kártérítés iránti kérelme tárgyában való határozathozatalra, amellyel e szervezet a számára a jelen rendelkező rész 3. pontjában említett bizottsági határozattal állítólagosan okozott károk megtérítését kéri.

5) A Bíróság a csatlakozó fellebbezéseket elutasítja.

6) A Bíróság a C-183/17. P., C-184/17. P. és T-29/15. sz. ügyben a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

7) A Bíróság a T-381/15. sz. ügyben a költségekről jelenleg nem határoz.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol és francia.