62007TO0031_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság elnökének 2007. július 19-i végzése. Du Pont de Nemours (France) SAS és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - 91/414/EGK irányelv - Elfogadhatóság - Fumus boni iuris - Sürgősség - Az érdekek mérlegelése. T-31/07 R. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2007. július 19. ( *1 )

A T-31/07. R. sz. ügyben,

a Du Pont de Nemours (France) SAS (székhelye: Puteaux [Franciaország]),

a Du Pont Portugália - Serviços Sociedada Unipessoal Lda (székhelye: Lisszabon [Portugália]),

a Du Pont Ibérica SL (székhelye: Barcelona [Spanyolország]),

a Du Pont de Nemours (Belgium) BVBA (székhelye: Mechelen [Belgium]),

a Du Pont de Nemours Italiana Srl (székhelye: Milánó [Olaszország]),

a Du Pont De Nemours (Nederland) BV (székhelye: Dordrecht [Hollandia]),

a Du Pont de Nemours (Deutschland) GmbH (székhelye: Bad Homburg vor der Höhe [Németország]),

a DuPont CZ s.r.o. (székhelye: Prága [Cseh Köztársaság]),

a DuPont Magyarország Kereskedelmi kft. (székhelye: Budaörs [Magyarország]),

a DuPont Poland sp. z o.o. (székhelye: Varsó [Lengyelország]),

a DuPont Romania Srl (székhelye: Bukarest [Románia]),

a DuPont (UK) Ltd (székhelye: Herts [Egyesült Királyság]),

a Dy-Pont Agkro Ellas AE (székhelye: Halandri [Görögország]),

a DuPont International Operations SARL (székhelye: Grand Saconnex [Svájc]),

a DuPont Solutions (France) SAS (székhelye: Puteaux)

(képviselik őket: D. Waelbroeck és N. Rampal ügyvédek)

felpereseknek,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: L. Parpala és B. Doherty, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a fluzilazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2006. december 11-i 2006/133/EK bizottsági irányelv (HL L 349., 27. o.) egyes rendelkezései felfüggesztésére irányuló kérelem tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGÁNAK ELNÖKE

meghozta a következő

Végzést

Jogi háttér

1 A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o.) bevezeti többek között a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezésére és az engedély visszavonására alkalmazandó közösségi rendszert.

2 A 91/414 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy "[a] tagállamok biztosítják, hogy növényvédő szereket csak akkor engedélyeznek, ha [...] a szerben lévő hatóanyagok az I. mellékletben szerepelnek [...]".

3 A 91/414 irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagok bizonyos körülmények között eltérő átmeneti szabályozás alá eshetnek. A 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül területükön engedélyezhetik olyan, az I. mellékletben nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak".

4 A 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. kötet, 13. fejezet, 242. o.) szabályozza több anyag értékelési eljárását azoknak az említett irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából. Ezen anyagok között szerepel a fluzilazol.

5 A 3600/92 rendelettel bevezetett eljárás az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, valamely anyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét kérő termelő által a Bizottság felé tett bejelentéssel indul.

6 A bejelentés vizsgálatát követően a 3600/92 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint referens tagállamot jelölnek ki valamennyi érintett hatóanyag értékelése érdekében. Jelen esetben a növényvédő szerek hatóanyagainak megállapításáról és a referens tagállamoknak a 3600/92 rendelet végrehajtására történő kijelöléséről szóló, 1994. április 27-i 933/94/EK bizottsági rendelet (HL L 107., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 84. o.) alkalmazásával a fluzilazol vonatkozásában Írországot jelölték ki referens tagállamnak (a továbbiakban: referens tagállam).

7 A referens tagállam kijelölését követően minden egyes bejelentő a 3600/92 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint megküldi részére az ugyanezen rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott "összefoglaló dossziét" és "teljes dossziét".

8 A Bizottságot a konzultációs eljárással összhangban (minősített többség) elfogadott tanácsi jogi aktusokban megállapított végrehajtási hatásköreinek gyakorlása során segítő bizottságokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az 1999/468/EK határozathoz történő hozzáigazításáról szóló, 2003. április 14-i 806/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 122., 1. o. ; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 301. o.) módosított 91/414 irányelv 19. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

9 A 3600/92 rendelet 7. cikkének a 3600/92 rendelet módosításáról szóló, 1997. június 27-i 1199/97/EK bizottsági rendelettel (HL L 170., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 21. kötet, 166. o.) beillesztett (3A) bekezdése előírja, hogy a referens tagállam által elkészített összefoglaló dosszié és jelentés bizottság általi vizsgálata után - mivel e vizsgálatot előírja az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdése - a Bizottság benyújtja a bizottságnak vagy a hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozó irányelvtervezetet, vagy egy határozattervezetet az érintett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésének visszavonásáról, vagy egy ilyen visszavonásra vonatkozó határozattervezetet, azzal a fenntartással, hogy az említett irányelv I. mellékletébe történő felvétel felülvizsgálható a kiegészítő kísérletek eredményeinek vagy kiegészítő információknak a benyújtását követően, vagy végül egy határozattervezetet, amely szerint az említett hatóanyag felvétele a kiegészítő kísérletek eredményeinek vagy kiegészítő információknak a benyújtásáig függőben marad.

10 A 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "(1) Az adott időpontban érvényes tudományos és technikai ismeretek alapján egy hatóanyagot akkor vesznek fel az I. mellékletbe egy kezdeti, 10 évet meg nem haladó időszakra, ha feltételezhető, hogy a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer megfelel majd a következő feltételeknek:

a) maradványai, amelyek a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelő alkalmazáskor visszamaradnak, nincsenek ártalmas hatással az emberek vagy az állatok egészségére, vagy a talajvízre, vagy elfogadhatatlan hatással a környezetre, és ezek a maradványok, amennyiben toxikológiai vagy környezeti szempontból jelentőségük van, általánosan használt módszerekkel mérhetők;

b) használata, amennyiben az a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelően történik, nincs ártalmas hatással az emberek vagy állatok egészségére, sem elfogadhatatlan hatással a környezetre a 4. cikk (1) bekezdése iv. és v. pontjának [helyesen: 4. cikk (1) bekezdése b) pontja iv. és v. alpontjának] megfelelően."

11 A 91/414 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Kérelemre az anyagnak az I. mellékletbe történő felvétele egy vagy több alkalommal, 10 évet meg nem haladó időtartamra megújítható; az ilyen felvétel bármikor felülvizsgálható, ha bizonyos jelek arra utalnak, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételek már nem teljesülnek. A megújítást meg lehet adni a felülvizsgálat befejezéséhez szükséges időtartamra, ha a kérelmet megfelelő időben, de mindenképpen a hatóanyagra vonatkozó bejegyzés lejártát legalább két évvel megelőzően benyújtották, és meg kell adni arra az időre, amely a 6. cikk (4) bekezdése szerint megkívánt adatok benyújtásához szükséges."

12 A 91/414 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "(1) Egy hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételéről a döntéshozatal a 19. cikkben meghatározott eljárás szerint történik. A fenti eljárással hoznak döntést a következőkről is:

- a felvétel feltételei,

- az I. melléklet módosításai, ha szükségesek,

- a hatóanyag törlése az I. mellékletből, ha az többé nem elégíti ki az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket."

13 A 3600/92 rendelet 7. cikkének (3A) bekezdése szerinti határozat vagy irányelv elfogadása véget vet a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérő átmeneti szabályozásnak.

14 A 91/414 irányelvnek a fluzilazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2006. december 11-i 2006/133/EK bizottsági irányelv (HL L 349., 27. o.; a továbbiakban: vitatott irányelv), amely 2007. január 1-jén lépett hatályba, a fluzilazol felvétele céljából módosítja a 91/414 irányelv I. mellékletét.

15 A vitatott irányelv 1 cikkének rendelkezése szerint:

"A 91/414[...] irányelv I. melléklete az ezen irányelv mellékletében meghatározottak szerint módosul."

16 A vitatott irányelv melléklete különös rendelkezéseinek A. része a következőképpen rendelkezik: "Csak gombaölő szerként engedélyezhető a következő növényekhez: legfeljebb 200 g hatóanyag/hektár/kijuttatás mértékben. A következő használatokat tilos engedélyezni: A tagállamok biztosítják, hogy minden megfelelő kockázatcsökkentő intézkedés megtörténjen [...]."

- gabona, rizs kivételével,

- kukorica

- repce,

- cukorrépa,

- légi kijuttatás,

- kijuttatás háti permetezővel vagy kézi permetezővel, akár szakemberek, akár nem szakemberek által,

- házi kert.

17 A vitatott irányelv 2. cikke előírja, hogy:

"A tagállamok legkésőbb 2007. június 30-ig elfogadják és kihirdetik az ezen irányelv előírásainak betartásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. E rendelkezések szövegét, valamint e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket 2007. július 1-jétől alkalmazzák.

[...]"

18 A vitatott irányelv 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A fluzilazolt hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeknek a 91/414 [...] irányelvvel összhangban történő szükséges módosítását, illetve visszavonását a tagállamok 2007. június 30-ig elvégzik. Az említett időpontig különösen arról kell meggyőződniük, hogy az említett irányelv I. mellékletének fluzilazollal kapcsolatos feltételei teljesülnek-e, az e hatóanyagra vonatkozó bejegyzés B. részében megjelöltek kivételével, és hogy az engedély jogosultja rendelkezik-e az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dossziéval, vagy ilyenhez hozzáférhet-e, az irányelv 13. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban.

(2) Eltérve az (1) bekezdésben leírtaktól, minden fluzilazoltartalmú engedélyezett növényvédő szerre a tagállamok újraértékelik a terméket a 91/414[...] irányelv VI. mellékletében foglalt egységes alapelvek szerint, az említett irányelv III. mellékletének megfelelő dosszié alapján és figyelembe véve az említett irányelv I. mellékletében a fluzilazolra vonatkozó bejegyzés B. részét. Az értékelés alapján eldöntik, hogy a szer megfelel-e a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének [b)-e) pontjában] meghatározott feltételeknek.

Ezt követően a tagállamok a fluzilazoltartalmú szerekre 2008. június 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt."

A jogvita alapját képező tényállás

19 A fluzilazol az Európai Közösségben. több mint 20 éve használt és forgalmazott gombaölő szer.

20 A fluzilazol alapú növényvédő szerek forgalomba hozatalára adott jelenlegi engedélyeket 26 féle növényhez, tizenöt tagállamban történő használatra jegyezték be.

21 E hatóanyag tehát már a 91/414 irányelv 1993. július 25-i hatálybalépésekor forgalomban volt.

22 A felperesek fluzilazol, valamint fluzilazol alapú növényvédő szerek gyártásával és eladásával foglalkoznak.

23 1993. július 23-án a Du Pont de Nemours (France) SA (a továbbiakban: bejelentő) bejelentette a referens tagállamnak a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele elérése iránti szándékát.

24 1996 júliusában a referens tagállam benyújtotta értékelő jelentését a Bizottságnak, javasolva a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe 10 éves időtartamra való felvételét.

25 1996. október 17-én a Bizottság minden tagállamnak megküldte konzultációra az értékelő jelentés tervezetét, majd széles körű konzultációba kezdett a különböző tagállamok szakértőivel.

26 1997. április 14-én a teljes jelentést észrevételek és kiegészítő információ végett megküldték a tagállamoknak és a bejelentőnek. Ezután további adatokat kértek a bejelentőtől.

27 A dosszié különböző elemeinek a bizottság általi végleges értékelésére 1997 decembere és 2001 januárja között került sor, és azt a 2001. december 7-én tartott bizottsági ülésen kellett volna véglegesíteni.

28 2001. november 8-án a Bizottság arra a következtetésre jutott a felülvizsgálati jelentéstervezetben, hogy a fluzilazol úgy tűnik, megfelel a 91/414 irányelv által előírt biztonsági követelményeknek, de hogy kiegészítő vizsgálatok szükségesek e következtetés megerősítéséhez.

29 2003 szeptemberében, miután minden kért vizsgálati eredményt benyújtottak, a referens tagállam arra a következtetésre jutott, hogy a fluzilazol nem jelent semmilyen veszélyt, és felvehető a 91/414 irányelv I. mellékletébe.

30 2004 októberének elején a Bizottság jóváhagyta a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor, 2004. október 8-án a Bizottság úgy döntött, e javaslatot nem terjeszti elő bizottsági szavazásra.

31 2005 áprilisában új javaslatot vitattak meg a bizottság munkacsoportjában, amely javasolta a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe hétéves időtartamra korlátozott felvételét, amelyhez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében a lehetséges endokrinromboló tulajdonságok értékelésének további pontosítása céljából akkoriban kidolgozás alatt álló vizsgálati iránymutatásokkal összefüggésben elvégzendő tesztekre vonatkozó kötelezettség társult.

32 2005 augusztusában, noha az új javaslatot nem terjesztették elő bizottsági szavazásra, a Bizottság arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy megfontolja a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való fel nem vételére vonatkozó határozat elfogadásának lehetőségét.

33 2005. augusztus 10-én a referens tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem ért egyet a követett megközelítéssel.

34 2005. október 20-án a Bizottság arról tájékoztatta levélben a bejelentőt, hogy a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele csak az elvégzett tudományos vizsgálatok során ténylegesen értékelt növényekre vonatkozik.

35 2006. március 3-án a bizottságban nem tudtak elegendő többséget elérni a Bizottság új javaslatának jóváhagyásához, amely ez alkalommal a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe a gabonanövényekre, a repcére, a kukoricára és a cukorrépára korlátozott felhasználása érdekében történő felvételére vonatkozott.

36 2006. június 25-én a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.) alapján, és eredményes bizottsági szavazás elérésének hiányában a Bizottság a Tanács elé terjesztette a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe hétéves időtartamra, és a gabonanövényekre, a repcére, a kukoricára, valamint a cukorrépára korlátozott felhasználása érdekében történő felvételét előirányzó javaslatát. Az e javaslat Tanács általi elfogadásához megkövetelt minősített többséget azonban nem tudták elérni.

37 A Bizottság 2006. szeptember 13-án tehát módosított javaslatot terjesztett a Tanács elé, amely a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe 18 hónapra korlátozott időtartamra történő felvételét irányozta elő.

38 2006. december 11-én, a Tanács döntésének hiányában a Bizottság elfogadta a vitatott irányelvet az 1999/468 határozat 5. cikke (6) bekezdése harmadik albekezdése rendelkezéseinek megfelelően, követve az utolsó javaslatot, vagyis előirányozva a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe 18 hónapos időtartamra, és a gabonanövényekre (a rizs kivételével), a repcére, a kukoricára, valamint a cukorrépára korlátozott felhasználása érdekében történő felvételét (a továbbiakban: vitatott korlátozások).

Az eljárás és a felek kérelmei

39 2007. február 12-én a felperesek egyrészt az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján részleges megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be a vitatott irányelvvel szemben, másrészt pedig kártérítési keresetet az EK 288. cikk alapján.

40 Ugyanaznap a felperesek ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be az EK 242. és EK 243. cikk alapján a vitatott irányelv bizonyos rendelkezései végrehajtásának felfüggesztése, másrészt pedig egyéb ideiglenes intézkedések elrendelése érdekében.

41 2007. február 28-án a Bizottság előterjesztette az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre vonatkozó észrevételeit, a felperesek pedig 2007. március 15-én előterjesztették a végleges észrevételeiket.

42 2007. április 23-án meghallgatták a felek szóbeli észrevételeit.

43 A felperesek az ideiglenes intézkedés iránti kérelmükben azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke:

- rendelje el, hogy a Bizottság hozza meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az alapítélet kihirdetéséig halasszák el:

- a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételének a vitatott irányelv mellékletében jelenleg 2008. június 30-ban meghatározott lejárati dátumát;

- a vitatott irányelv 3. cikkének (2) bekezdése által szintén 2008. június 30-ban meghatározott azon időpontot, ameddig a tagállamoknak - újraértékelés után - módosítaniuk kell vagy vissza kell vonniuk a fluzilazoltartalmú termékekre adott engedélyt;

- rendelje el, hogy a Bizottság hozza meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az alapítélet kihirdetéséig felfüggesszék a vitatott irányelv mellékletében előírt különös rendelkezések A. részében szereplő korlátozást, amely azon növényfajtákat érinti, amelyekre a tagállamok engedélyezhetik a fluzilazol használatát annak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele alapján, és amelyet legkésőbb 2007. június 30-ig át kell ültetni;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

44 A Bizottság azt kéri egyrészt, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyilvánítsa elfogadhatatlannak, illetve nem megalapozottnak, másrészt pedig a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

Indokolás

45 Egyfelől az EK 242. és az EK 243. cikk alapján, másfelől az EK 225. cikk (1) bekezdése alapján az Elsőfokú Bíróság - ha a körülmények alapján azt szükségesnek tartja - elrendelheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, vagy ideiglenes intézkedést rendelhet el.

46 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 104. cikkének 2 §-a úgy rendelkezik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, azokat a körülményeket, amelyek a sürgősségre okot adnak, valamint azokat a ténybeli és jogi érveket, amelyek első ránézésre valószínűsítik (fumus boni iuris) a kért ideiglenes intézkedés szükségességét. Ezek a feltételek konjunktívak, azaz az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani, amennyiben valamelyik feltétel nem teljesül (a Bíróság elnöke C-268/96. P(R). sz., az SCK és FNK kontra Bizottság ügyben 1996. október 14-én hozott végzésének [EBHT 1996., I-4971. o.] 30. pontja). Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben mérlegeli a felmerülő érdekeket (a Bíróság elnöke C-445/00. R. sz., Ausztria kontra Bizottság ügyben 2001. február 23-án hozott végzésének [EBHT 2001., I-1461. o.] 73. pontja).

47 Továbbá, ezen együttes vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen közösségi szabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez (a Bíróság elnöke C-149/95. P(R). sz., Bizottság kontra Atlantic Container Line és társai ügyben 1995. július 19-én hozott végzésének [EBHT 1998., I-2165. o.] 23. pontja) és a C-364/98. P.(R). sz., Emesa Sugar kontra Bizottság ügyben 1998. december 17-én hozott végzésének [EBHT 1998., I-8815. o.] 44. pontja).

A felek érvei

Az elfogadhatóságról

48 A Bizottság szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatatlan.

49 A Bizottság e tekintetben egyrészt azt állítja, hogy elfogadhatatlan azon alapkereset, amelyhez az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik, mivel először is a felperesek egy általános hatályú aktus - a jelen esetben egy irányelv - megsemmisítését kérik, pedig az egyikőjüket sem érinti személyében, másodszor pedig elfogadhatatlanok az arra irányuló alapkérelmek, hogy a vitatott korlátozásokat megsemmisítsék, annyiban, amennyiben az említett korlátozásokat egésznek tekintették, és nem választhatók el az irányelv többi részétől.

50 A Bizottság egyrészt arra hivatkozik, hogy elfogadhatatlanok az arra irányuló kérelmek, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró rendelje el számára bizonyos intézkedések elfogadását, azon ténynél fogva, hogy először is az Elsőfokú Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel meghagyás kibocsátására az EK 230. cikk alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresetek keretében, és másodszor, az ilyen meghagyásnak hatástalan lenne, mivel olyan hatályos jogszabály módosítására irányul, amelynek az elfogadására a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a jogalkotási eljárásban részt vevő többi fél beavatkozása nélkül, akik tiltakozhatnának az ellen.

51 A felperesek szerint viszont az alapkereset, akárcsak az ideiglenes intézkedés iránti kérelem, elfogadható.

A fumus boni iuris-ról

52 A felperesek arra hivatkoznak, hogy a vitatott irányelv jogellenes, mivel először is az említett irányelv azáltal, hogy a fluzilazol veszélyei, és nem annak kockázatai értékelése alapján vezeti be a vitatott korlátozásokat, nem felel meg a 91/414 irányelvnek, amely szerint minden hatóanyagot a kockázatok értékelése alapján kell értékelni.

53 A felperesek szerint az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően értékelték a fluzilazolnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait. A mérgező hatásokat - beleértve az endokrinromboló kockázatot is - illető esetleges aggodalmakra vonatkozó, rendelkezésre álló minden bizonyítékot figyelembe vettek az értékelési eljárás során. Ezen eljárás során a bejelentő bizonyította, hogy a fluzilazol használata biztonságos, és a fluzilazol biztonságára vonatkozóan kedvező következtetést bizonyos fenntartásokkal elfogadták a 2004. júniusi bizottsági felülvizsgálati jelentéstervezetben.

54 A felperesek szerint a különböző tagállamok által a fluzilazol veszélyes tulajdonságait illetően kifejezett puszta aggodalmak nem indokolják sem annak a 2008. június 30-a utáni tilalmát, sem e hatóanyagnak a vitatott irányelv által engedélyezettől eltérő használatára adott valamennyi engedély 2007. június 30-tól számított előzetes visszavonását.

55 Másodszor, a vitatott irányelv sérti az elővigyázatosság elvét, amely alkalmazásának csak a kockázatok értékelésén kellene alapulnia, és nem a veszélyek értékelésén.

56 Harmadszor, a vitatott irányelv sérti az arányosság elvét annyiban, amennyiben először is a Bizottság hasonló esetekben soha nem fogadott el ilyen korlátozásokat, másodszor, a vitatott irányelv megakadályozza a tagállamokat abban, hogy bármilyen kockázatkezelő döntést hozzanak, többek között egyéb olyan használatokat illetően, amelyekre a fluzilazolt engedélyezhetnék, harmadszor pedig egyéb, kevésbé korlátozó intézkedéseket lehetett volna elfogadni.

57 Negyedszer, a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét annyiban, amennyiben más hatóanyagokat, amelyeknek a mérgező hatása nyilvánvalóbb, mint a fluzilazolé, bármilyen korlátozás nélkül felvettek a 91/414 irányelv I. mellékletébe.

58 Ötödször, a Bizottság a vitatott irányelv elfogadásával megsértette a gondos ügyintézés elvét, a felperesek meghallgatáshoz való jogát, a jogbiztonság elvét, a bizalomvédelem elvét, valamint az őt terhelő indokolási kötelezettséget.

59 Hatodszor, a vitatott irányelv nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaz azon ténynél fogva, hogy a vitatott korlátozások bizonyos tagállamok által hivatkozott olyan aggodalmakon alapulnak, amelyeket nem támasztanak alá iratokkal.

60 Végül, a vitatott irányelv hatáskörrel való visszaélés eredménye.

61 A Bizottság szerint viszont a vitatott irányelv jogszerű.

62 A Bizottság előzetesen emlékeztet arra, hogy először is egyedül ő rendelkezik hatáskörrel a fluzilazol biztonságára vonatkozó határozat elfogadására a 91/414 irányelv által előírt eljárást követve. Ezen eljárás a jelen esetben kétségeket támaszt a fluzilazolnak az endokrin rendszerre gyakorolt hatásait illetően. Ezért a Bizottság a mérlegelési jogköre gyakorlása során határozhatott úgy, hogy csak bizonyos megszorító feltételek mellett engedélyezi annak forgalmazását.

63 Másodszor, a vitatott korlátozások a Bizottságnak az elővigyázatosság elve alkalmazására vonatkozó törekvésére felelnek, amely nemcsak a kockázatok értékelésén alapulhat, hanem a kockázatok kezelésén is.

64 Harmadszor, az Elsőfokú Bíróságnak valamely olyan aktus, mint a vitatott irányelv, értékelésére vonatkozó hatásköre korlátozott, tekintettel arra, hogy utóbbi technikai kérdésekre vonatkozó összetett értékelések eredménye.

65 Ami a felperesek által felhozott érveket illeti, a Bizottság akként válaszol, hogy először is a fluzilazol használatára vonatkozó korlátozást illetően hasonló korlátozásokat fogadott el más esetekben, amikor az értékelt anyagok kétségeket vetettek fel a veszélyességüket illetően. A jelen esetben az említett korlátozást a Bizottság által megállapított endokrinromboló kockázatok igazolták, aki a 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikkének (1) bekezdése alapján úgy döntött, csak az elvégzett tudományos kísérleteknek ténylegesen tárgyát képező felhasználást engedélyezi.

66 Másodszor, ami a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele 18 hónapra, korlátozott időtartamra vonatkozó korlátozását illeti, az a tagállamok arra való kötelezésére irányul, hogy elsődlegesen a fluzilazollal foglalkozzanak, figyelemmel az általa jelentett különös veszélyekre.

67 Harmadszor, ami a gondos ügyintézés elvét illeti, a Bizottság szerint arra nem lehet más jog megsértésétől függetlenül hivatkozni.

68 Negyedszer, ami a meghallgatáshoz való jogot illeti, a felperesek nem bizonyították, hogy akadályozták őket az érveik felvetésében az értékelési eljárás során.

69 Ötödször, ami a jogbiztonság elvét illeti, a felperesek nem utaltak arra, az mennyiben sérült.

70 Hatodszor, ami a bizalomvédelem elvét illeti, a Bizottság lényegében azt adja elő, hogy a felperesek nem jelölték meg azon elemeket, amelyekre a bizalmukat alapozták.

71 Hetedszer, ami az egyenlő bánásmód elvét illeti, a Bizottság szerint minden hatóanyagot a többi hatóanyagtól függetlenül kell értékelni, és ha valamely hatóanyagot már engedélyeztek, kockázatenyhítő intézkedések hozhatók.

72 Nyolcadszor, ami az indokolási kötelezettség megsértését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a vitatott irányelv (6) és (8) preambulumbekezdése tartalmazza azon okokat, amelyek a vitatott korlátozások elfogadására vezették.

73 Kilencedszer, ami azon kifogást illeti, amellyel nyilvánvaló értékelési hiba elkövetését róják fel neki, a Bizottság megállapítja, hogy ez nem bizonyított.

74 Végül, ami a hatáskörrel való visszaélést illeti, a Bizottság előadja, hogy a felperesek nem jelölték meg, mi lenne a Bizottság által követett jogellenes cél.

A sürgősségről

75 A felperesek úgy vélik, hogy sürgősen helyt kell adni az ideiglenes intézkedések iránti kérelmüknek annak elkerülése érdekében, hogy súlyos és helyrehozhatatlan, nem tisztán vagyoni jellegű kárt szenvedjenek. A felperesek többek között arra hivatkoznak, hogy e kár először is a triazolos gombaölő szer európai piacán való piaci részesedésük helyrehozhatatlan elvesztésében, másodszor a Cernay-ban (Franciaország) található ipartelepük bezárásában, harmadszor pedig a fluzilazolt használó mezőgazdasági termelők, valamint egészében véve az európai mezőgazdaság által elszenvedett kárban nyilvánul meg.

76 Ami a felperesek által hivatkozott első, a triazolos gombaölő szer európai piacán való piaci részesedésük helyrehozhatatlan elvesztésével összefüggő kárt illeti, a felperesek lényegében azt állítják, hogy először is a hivatkozott kár közvetlenül fenyegető, figyelemmel arra, hogy a vitatott irányelv - azáltal, hogy de facto megtiltja a fluzilazol forgalmazását - következménye 2008. június 30-tól az üzleti tőkéjük elvesztése, amelynek a jelenlegi nettó értéke körülbelül 84 millió euró azon jövedelem alapján számítva, amelyet a felperesek a 2007-2017 közötti időszakban a fluzilazol forgalmazásából szerezhettek volna.

77 Másodszor, a felperesek szerint e kár visszafordíthatatlan azon ténynél fogva, hogy először is a felperesek nem rendelkeznek helyettesítő termékkel a fluzilazol felváltására a triazolos gombaölő szer piacán, másodszor pedig a felperesek versenytársai ugyanezen a piacon - többek között a Bayer CropScience, a BASF és a Syngenta - könnyen megszereznék a piaci részesedéseiket. A felpereseknek ugyanis csak körülbelül [bizalmas] ( 1 ) piaci részesedés van a birtokukban, míg a Bayer CropScience, a BASF és a Syngenta piaci részesedése külön-külön [bizalmas]. Harmadszor a fluzilazolról alkotott képet veszélyeztetné a használatának határidős tilalma, amelyhez a vitatott irányelv vezet, és a vásárlók azt követően többet már nem szeretnének rendelni belőle. Negyedszer, a hivatalos szaktanácsadók a tagállamokban kizárnák a fluzilazolt a javasolt programokból, és következésképpen egy bizonyos hiányidőszakot követően rendkívül nehéz lenne - ha nem lehetetlen - azt újra beilleszteni e programokba. Ötödször, a közegészségügyi kérdések iránti érzékenységnek, amelyről tanúbizonyságot tesznek a felperesek vevői és kereskedelmi partnerei, a szóban forgó termékbe vetett bizalom elvesztése a következménye. Hatodszor, a felperesekről alkotott kép a szóban forgó iparágazatban szintén veszélybe kerülne.

78 Ami a felperesek által hivatkozott második, a cernay-i ipartelep bezárásával összefüggő kárt illeti, amely telepen a felperesek az európai piacra történő fluzilazolgyártásuk egészét összpontosítják, a felperesek lényegében azt adják elő, hogy egy ilyen telep - amely gyártásának [bizalmas] része az európai piacra irányul - bezárásának következménye először is 40 munkahely elvesztése magán a telepen, másodszor több tucatnyi munkahely elvesztése a fluzilazolt feldolgozó vállalkozásokban, harmadszor, ha a gyárat át kell állítani, a későbbi átállás lehetetlensége abban az esetben, ha az Elsőfokú Bíróságnak meg kellene semmisítenie a vitatott irányelvet, negyedszer, a nyersanyagszállítók súlyos érintettsége, valamint ötödször, a kutatás és fejlesztés terén való beruházások szintjének jelentős csökkenése.

79 Ami a felperesek által felhozott harmadik, a fluzilazolt használó mezőgazdasági termelők és általában véve az európai mezőgazdaság által elszenvedett kárral összefüggő kárt illeti, a felperesek mindenekelőtt megállapítják, hogy a fluzilazolon kívül jelenleg nem létezik más technikai megoldás a szőlőtőke betegségeinek kezelésére, továbbá, hogy nem létezik semmilyen más bejegyzett, a napraforgóban lévő phomopsis megakadályozására alkalmas termék, végül pedig, hogy a fluzilazol az egyetlen olyan termék, amely lehetővé teszi a len és a kender betegségeinek kezelését. Továbbá, egyéb növényfajták esetében a fluzilazol visszavonása megemelné a gombabetegségek elleni növények termesztésének költségeit. A felperesek körülbelül 90 millió euróban számszerűsítik azon kárt, amelyet az európai mezőgazdasági termelők elszenvednének.

80 A Bizottság szerint a felperesek nem bizonyították, hogy sürgős helyt adni az ideiglenes intézkedés iránti kérelmüknek.

81 A Bizottság előzetesen kifejt néhány gondolatot, megállapítva először is, hogy a felperesek által hivatkozott károk vagyoni jellegűek, oly módon, hogy nem tekinthetők helyrehozhatatlannak. Másodszor, a felperesek nem nyújtottak be független forrásból származó dokumentumokat az állításaik bizonyítására. Harmadszor, a felpereseknek olyan bizonyítékokat kellett volna előterjeszteniük, amelyek lehetővé teszik azon kár meghatározását, amelynek fennáll a veszélye, hogy mindegyikük elszenved. Negyedszer, tekintettel arra, hogy nem tudható, milyen lesz a fluzilazol szabályozása 2008. június 30. után, kizárólag azon következményeket kellene értékelni, amelyeket a fluzilazol forgalmazásának 18 hónapos tilalma a felperesekre gyakorolhat, és nem azon következményeket, amelyekkel a teljes tilalom járhat. Ráadásul, mivel a vitatott irányelv által a készletek eladására előírt időszak 2007. június 30-ig terjed, a hatása értékelésének csak a 2007. június 30-tól2008. június 30-ig terjedő időszakra kellene vonatkoznia. Ötödször, a felperesek által hivatkozott kár nem közvetlenül fenyegető jellegű. Hatodszor, a felpereseknek nem sikerült bizonyítani, hogy 2008. június 30. után ne lehetne megújítani a fluzilazol forgalmazására vonatkozó engedélyt.

82 Ami a felperesek által hivatkozott károkat illeti, a Bizottság a felperesek üzletitőke-veszteségét illetően azzal érvel, hogy az üzleti tőke jelenlegi nettó értéke kiszámításának azon jövedelemmel összefüggő szempontja, amelyet a felperesek a fluzilazol 2007-2017 közötti időszakban történő forgalmazásából szerezhettek volna, helytelen. Először is, azon a téves kiindulóponton alapul, amely szerint a fluzilazol felvétele nem hosszabbítható meg a vitatott irányelv által előírt 18 hónap letelte után, noha lehetetlen előre látni, milyen lesz a fluzilazol szabályozása e határidő lejáratakor. Másodsorban, a számítás olyan kárt vesz figyelembe, amely lényegében jóval az alapeljárás befejeztét követően következik be. Harmadszor, a felperesek 2007-től 2017-ig minden évben jelentős összegeket vontak le kiadások címén, amelyek [bizalmas] és [bizalmas] közé tehetők. A Bizottság e tekintetben úgy véli, hogy ha a fluzilazolt nem forgalmazzák, nincsenek kiadások a fluzilazol forgalmazása, az ügyintézés vagy annak terjesztése címén.

83 Ami a triazolos gombaölő szerek piacán a piaci részesedéseknek a felperesek által hivatkozott elvesztését illeti, a Bizottság úgy érvel először is, hogy az ilyen veszteség feltételezi, hogy a fluzilazol felvétele nem újítható meg a vitatott irányelv által előírt 18 hónap leteltét követően, ami nem bizonyítható.

84 Másodszor, feltételezve akár, hogy a fluzilazol forgalmazása teljesen tiltott 2008. június 30. után, a felpereseknek bizonyítaniuk kellett volna, hogy e ténynél fogva olyan helyzetnek lennének kitéve, amely veszélyeztethetné létüket, vagy helyrehozhatatlanul módosíthatná a piaci részesedéseiket. Azt kellett volna különösen bizonyítaniuk, hogy szerkezeti vagy jogi jellegű akadályok gátolják a piacra való visszatérésüket, ha az Elsőfokú Bíróságnak végül meg kellene semmisítenie a vitatott irányelvet.

85 Harmadszor, ami a felperesek azon érveit illeti, amelyek szerint egyrészt a szállítók más döntéseket hoznának, és nem térnének tehát vissza a felperesekhez, másrészt pedig a hivatalos szaktanácsadók nem vennék fel többet a fluzilazolt a tanácsadó programjaikba, mivel e döntés visszafordíthatatlanná válik, a Bizottság úgy véli, hogy egyiket sem támasztják alá a tények.

86 Negyedszer, ami a fluzilazol helyettesítésének a lehetőségét illeti, a Bizottság úgy érvel, hogy egyrészt az olyan gombaölő szerek, mint a tebuconazol és a proquinazid, amelyeket a felperesek szintén forgalmaznak, helyettesíthetik a fluzilazolt, másrészt pedig még ha a felpereseknek nincsenek is saját helyettesítő termékeik, köthetnek kereskedelmi megállapodásokat más gyártók termékeinek forgalmazására.

87 Ötödször, ami a felperesek azon hivatkozását illeti, amely szerint nem térhetnének vissza a piacra, még ha a vitatott irányelvet megsemmisítené is az Elsőfokú Bíróság tekintettel arra, hogy a fogyasztók aggódnának a közegészségre gyakorolt hatásai miatt, a Bizottság úgy érvel, hogy egyrészt ha a vitatott irányelvet meg kellene is semmisíteni, a felperesek szervezhetnének tájékoztató kampányt vevőik meggyőzésére, hogy térjenek vissza a termékeikhez, másrészt pedig nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek lehetővé tennék azon ok megállapítását, amely miatt lehetetlen ebben az esetben meggyőzni őket arról, hogy ismét a fluzilazolt vásárolják.

88 Hatodszor, a Bizottság szerint a felperesek nem hoznak fel egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy a versenytársaik elveszik a piaci részesedéseiket, és hogy a piaci részesedések ezen elvesztése visszafordíthatatlan.

89 A cernay-i ipartelep bezárását illetően a Bizottság előadja, hogy a felperesek egyrészt nem szolgálnak olyan bizonyítékokkal, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a Közösségen kívül végzett eladások nem elegendőek e telep bezárásának elkerüléséhez, másrészt pedig olyan károkra hivatkoznak, amelyeket valójában harmadik személyek szenvednek el, és amelyeket tehát nem szenvedhetnek el közvetlenül a felperesek.

90 Az európai mezőgazdaságnak okozott kárt illetően a Bizottság úgy véli, hogy ez egyrészt nincs jogilag megkövetelt módon bizonyítva, másrészt pedig nem jelent a felperesek által közvetlenül elszenvedett kárt.

91 Végül, ami annak a lehetőségét illeti, hogy a hivatkozott kár veszélyeztetheti akár maguknak a felpereseknek a létét, a Bizottság megállapítja, hogy először is azon csoport anyavállalata, amelyhez tartoznak, jelentős, 2006-ban 27,4 milliárd USA-dollárra (USD) terjedő jövedelmet jegyzett vállalkozás, másodszor a hivatkozott, 84 millió eurós veszteség ezen egyedüli anyavállalat teljes tőzsdei tőkéjének körülbelül 0,22%-ával egyenértékű, harmadszor pedig a hivatkozott veszteség csak 0,108%-ot, vagyis az említett csoport éves jövedelmének csak egyezred részét tenné ki.

92 2007. március 15-i végső észrevételeikben a felperesek válaszolnak a Bizottság érveire.

93 Először is, a felperesek újra kijelentik, hogy a vitatott irányelv a fluzilazol forgalmazásának 2008. június 30-tól való megtiltásához vezet. Mivel ugyanis a meghosszabbítás lehetősége tisztán feltevésszerű, nem engedhető meg a sürgősség kizárása, mivel az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet valójában a benyújtása idején létező helyzet alapján kell értékelni.

94 2008. június 30. után ugyanis - azaz a vitatott irányelvben előírt 18 hónap leteltét követően - ez alapján a fluzilazol forgalmazása tiltott.

95 A felperesek e tekintetben lényegében azt állítják, először is, hogy bár a Bizottság azt állítja, hogy a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele időszaka meghosszabbítását lehetővé tévő eljárás nagyon gyors lehetne, nem szolgál egyetlen olyan bizonyítékkal sem, amely arra engedne következtetni, hogy a fluzilazol végleges értékelése néhány hónap alatt lehetséges, pedig egyrészt eddig több év sem volt elég az ilyen értékelés sikeres elvégzéséhez, másrészt pedig a hosszabbítási kérelmet rendszerint a szóban forgó anyag engedélyének lejárta előtt legalább két évvel kell benyújtani. Másodszor, a Bizottság nem magyarázta meg, a helyzet mennyiben változhat azon 18 hónap során, amikor a fluzilazol még részben, az egyedül engedélyezett felhasználási célokra forgalmazható. Harmadszor, a Bizottság azon érvelése, amely szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem korai, ami azon az elképzelésen alapszik, hogy a Bizottság elvileg hozhatna az eredeti határozatát módosító határozatot, oda vezetne, hogy az ilyen kérelmet valójában mindig korainak kellene tekinteni, és ezért az elfogadása megfoszthatná az ideiglenes intézkedés iránti eljárást a tárgyától. Negyedszer, bármely, a 18 hónapos időszakot követően hozott határozat túl késői lenne a vitatott korlátozások kedvezőtlen hatásainak elkerülésére.

96 Ami a piaci részesedéseik elvesztését illeti, a felperesek néhány előzetes gondolatot fejtenek ki annak bizonyítására, hogy a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az ideiglenes intézkedések elrendelhetőségéhez szükséges, sürgősségre vonatkozó feltétel nem követeli meg, hogy a kérelmező eltűnésének kockázatát bizonyítsák. A felperesek szerint a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesítése érdekében elég azt bizonyítaniuk, hogy a piaci részesedéseik visszafordíthatatlan módon történő elvesztése fenyegeti őket.

97 Ami a hivatkozott kár helyrehozhatatlan jellegét illeti, a felperesek azzal érvelnek, hogy először is a Bizottság által említett két termék nem tekinthető helyettesítő terméknek, tekintettel arra, hogy a felperesek egyrészt olyan engedély alapján forgalmazzák a tebuconazolt, amely csak az Egyesült Államokban engedi számukra annak forgalmazását, másrészt pedig olyan engedély alapján forgalmazzák a proquinazidot, amely csak azon kívüli növényekre, illetve azon kívüli betegségek elleni használatra engedi számukra annak forgalmazását, mint amelyekre a fluzilazolt forgalmazzák. Másodszor, mielőtt a felperesek új anyagot forgalmazhatnának, legalább tíz év kellene a kifejlesztéséhez szükséges vizsgálatok, kutatások elvégzéséhez és adminisztratív lépések megtételéhez. Harmadszor, a Bizottság által tervbe vett olyan alternatív megoldások, mint a párhuzamos import, a más gyártókkal kötött forgalmazási szerződések és a saját termékek forgalmazása nem képzelhető el a gyakorlatban, tekintettel arra, hogy mindenekelőtt nem lenne gazdaságilag ésszerű valamely versenytárs gyártó számára, hogy megengedje a felperesek fennmaradását e piacon, továbbá, a párhuzamos importok csak korlátozott mennyiségre lehetségesek, amelyek nem lennének elegendők a felperesek költségeinek fedezésére, végül, a felperesek nem lennének aktívak a saját termékek piacán, és mindenesetre valamely saját termék kifejlesztése szintén több évet igényelne. Negyedszer, a fluzilazol forgalmazási engedélyének visszavonása visszafordíthatatlan változásokat eredményezne a piac szerkezetében azon tényre figyelemmel, hogy egyrészt - amint azt több forgalmazó tanúsította - azon tény, hogy valamely termékre visszavonták az engedélyt, helyrehozhatatlanul veszélyeztetné a róla alkotott képet, másrészt pedig a fogyasztók kényelmessége azon következménnyel járna, hogy nem cserélnék le a terméket ismét valamely olyan másik termékre, amelynek a használatával éppen felhagytak.

98 Végül, a fluzilazol forgalmazási engedélyének visszavonása a cernay-i üzem bezárását vonná maga után, amely gyártásának a [bizalmas] részét az európai piacra szánják. A gyártást ugyanis kilenc hónapra megszakítanák, ami [bizalmas] költséget vonna maga után, hiszen egy hónapi szünetelés [bizalmas] költséggel jár. Ráadásul, a fluzilazol alapú termékek eladott kilónkénti költségének becsült növekedése [bizalmas] lenne, az alapanyagok kilónkénti ára növekedésének következtében, ami a szállított mennyiségek csökkenéséből ered. A fluzilazol gyártása által okozott fix költségeket, amelyek 2006-ban összesen [bizalmas] tettek ki, a fluzilazol maradék mennyiségére kellene elosztani, amelynek a gyártási költsége következésképpen a késztermék litereként [bizalmas].

99 A meghallgatás során a Bizottság azt válaszolta, hogy először is a vitatott irányelv hatásaira vonatkozóan egyrészt a felperesek nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezen irányelv megtiltja a fluzilazol forgalmazását 2008. június 30-tól, másrészt pedig, még ha a fluzilazol forgalmazását megtiltó határozatot kellene is hozni, a nemzeti engedélyek visszavonását e határozat, és nem a vitatott irányelv váltaná ki, olyannyira, hogy a felperesek által hivatkozott kár csak feltevésszerű lenne.

100 Másodszor, a felperesek által hivatkozott kár helyrehozhatatlan jellegét illetően a Bizottság megállapítja, hogy a felperesek érvelése ellentmondásos annyiban, amennyiben egyszerre hivatkozik a fluzilazol tulajdonságainak egyedülálló jellegére a más termékekkel való helyettesítés lehetetlenségének bizonyítása érdekében, és több helyettesítő termék létezésére annak bizonyítása érdekében, hogy a fogyasztók nem térnének vissza a fluzilazolhoz abban az esetben, ha az Elsőfokú Bíróságnak meg kell semmisítenie a vitatott irányelvet.

101 Ami a hivatkozott kár súlyos jellegét illeti, a Bizottság úgy véli, hogy a felperesek nem szorítkozhatnak arra, hogy a piaci részesedések elvesztésére hivatkoznak, hanem azt is be kell bizonyítaniuk, hogy az ilyen veszteség súlyos kárt okozna nekik, tekintettel azon csoport méretére, amelyhez a részvényeseiken keresztül kapcsolódnak.

Az érdekek mérlegeléséről

102 A felperesek arra hivatkoznak, hogy az érdekek mérlegelése során a mérleg az ő javukra billen azon tény miatt, hogy egyrészt a kért ideiglenes intézkedések a jelenlegi helyzet fenntartására korlátozódnak, másrészt pedig a fluzilazol nélkülözhetetlen a Közösség mezőgazdasági termelői számára, és lehetővé teszi számukra, hogy a világ más mezőgazdasági termelőivel versenyezzenek.

103 A meghallgatás során a felperesek azt kérték továbbá, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmükben hivatkozott, a munkavállalóknak, a fluzilazol gyártásától függő vállalkozásoknak, az ezen hatóanyagot használó mezőgazdasági termelőknek és általában véve az európai mezőgazdaságnak okozható károk az érdekek mérlegelése alapján kerüljenek értékelésre.

104 A Bizottság szerint az érdekek mérlegelése során a mérleg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása javára billen azon tény miatt, hogy egyrészt a vitatott korlátozásokat egészként fogták fel, amelyek nem választhatók el a vitatott irányelv többi részétől a szabályozás céljának veszélyeztetése nélkül, ami a közegészség védelmében áll, másrészt pedig ha a vitatott korlátozásokat felfüggesztenék, az egészség és a környezet védelme meggyengülne.

Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró álláspontja

Az elfogadhatóságról

105 Emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 104. cikke 1. §-ának első bekezdése értelmében az EK 242. cikk alapján előterjesztett, intézmény által hozott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem csak akkor elfogadható, ha a kérelmező az említett jogi aktust az Elsőfokú Bíróság előtt megtámadta.

106 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy bár igaz az, hogy az alapkereset elfogadhatóságának problémáját elvileg nem ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kell vizsgálni, azért, hogy ne határozza meg előre az ügyben hozandó határozatot, azonban annak érdekében, hogy valamely jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elfogadható legyen, a kérelmezőnek bizonyítania kell bizonyos olyan okok fennállását, amelyekből valószínűsíthető az alapkereset elfogadhatósága, amelyhez az ideiglenes intézkedés iránti kérelme kapcsolódik, mindezt annak elkerülése érdekében, hogy ideiglenes intézkedés útján olyan jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését rendeljék el, amelynek a megsemmisítését később - miután az ügy érdemét megvizsgálva a felperes keresetét elfogadhatatlannak találta - a közösségi bíróság megtagadja (a Bíróság elnöke C-329/99. P(R). sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. november 18-án hozott végzésének [EBHT 1999., I-8343. o.] 89. pontja; az Elsőfokú Bíróság elnöke T-37/04. R. sz., Região autónoma dos Açores kontra Tanács ügyben 2004. július 7-én hozott végzésének [EBHT 2004., II-2153. o.] 108. pontja).

107 Az alapkereset elfogadhatósága ilyen vizsgálatának szükségszerűen sommásnak kell lennie, figyelemmel az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sürgős jellegére (a Bíróság elnöke C-300/00. P(R). sz., Federación de Cofradías de Pescadores de Guipúzcoa és társai kontra Tanács ügyben 2000. október 12-én hozott végzésének [EBHT 2000., I-8797. o.] 35. pontja; a fenti 106. pontban hivatkozott Região autónoma dos Açores kontra Tanács ügyben hozott végzés 109. pontja).

108 Ideiglenes intézkedés iránti kérelem keretében ugyanis az alapkereset elfogadhatóságát csak első látásra lehet megítélni, mivel a cél annak vizsgálata, hogy a kérelmező elegendő olyan tényt szolgáltatott-e, amelyek előzetesen igazolják azt a következtetést, hogy nem zárható ki az alapkereset elfogadhatósága. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor nyilváníthatja elfogadhatatlannak az ilyen kérelmet, ha az alapkereset elfogadhatósága teljesen kizárható. Ugyanis ha az elfogadhatóság első ránézésre nem teljesen kizárt, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában az elfogadhatóságról hozott határozat előre meghatározná az Elsőfokú Bíróságnak az alapeljárásban hozandó határozatát (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-342/00. R. sz., Petrolessence és SG2R kontra Bizottság ügyben 2001. január 17-én hozott végzésének [EBHT 2001., II-67. o.] 17. pontja és a T-195/01. R. és T-207/01. R. sz., Government of Gibraltar kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. december 19-én hozott végzés [EBHT 2001. II-3915. o.] 47. pontja), valamint a fenti 106. pontban hivatkozott Região autónoma dos Açores kontra Tanács ügyben hozott végzés 110. pontja).

109 A jelen esetben a felperesek az ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket megsemmisítés iránti keresethez kapcsolják, amelynek az elfogadhatóságát a Bizottság vitatja.

110 Ezért meg kell vizsgálni, hogy a felperesek által szolgáltatott tények első ránézésre lehetővé teszik-e azon következtetés levonását, hogy az alapkereset elfogadhatósága nem volt nyilvánvalóan kizárható.

111 A Bizottság vitatja azon tényt, hogy a felpereseket személyükben érinti a vitatott irányelv.

112 E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a meghallgatás során a felperesek előterjesztettek egy olyan dokumentumot, amelyből kiderül, hogy a 933/94 rendeletben bejelentőként említett Du Pont de Nemours (France) SA időközben megváltoztatta a cégnevét, és ezentúl Du Pont de Nemours (France) SAS-nak hívják. Következésképpen az első kérelmezőt kell bejelentőnek tekinteni. Másfelől, részt vett a kérdéses anyag értékelésére irányuló eljárásban, és ez alapján eljárási garanciákban részesült. Ilyen körülmények között nem zárható ki első ránézésre, hogy a vitatott irányelv személyében érinti az első kérelmezőt, és hogy az általa benyújtott alapkereset elfogadható (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T-13/99. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11-én hozott ítéletének [EBHT 2002., II-3305. o.] 99-105. pontját, és a T-70/99. sz., Alpharma kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11-én hozott ítéletének [EBHT 2002., II-3495. o., 91-96. pontját).

113 Másrészt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha több felperes által benyújtott, egy és ugyanazon kereset elfogadhatóságának megállapításáról van szó, és ha a kereset valamelyikükre vonatkozóan elfogadható, nem szükséges vizsgálni a többi felperes kereshetőségi jogát (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-313/90. sz., CIRFS és társai kontra Bizottság ügyben 1993. március 24-én hozott ítéletének [EBHT 1993., I-1125. o.] 31. pontját; az Elsőfokú Bíróság T-127/99., T-129/99. és T-148/99. sz., Diputación Foral de Álava és társai Bizottság egyesített ügyekben 2002. március 6-án hozott ítéletének [EBHT 1993., II-1275. o.] 52. pontját és a T-374/00. sz., Verband der freien Rohrwerke és társai kontra Bizottság ügyben 2003. július 8-án hozott ítéletének [EBHT 2003., II-2275. o.] 57. pontját).

114 A vitatott irányelv részleges megsemmisítése iránti alapkérelmek elfogadhatóságát illetően emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely közösségi jogi aktus részleges megsemmisítése csak annyiban lehetséges, amennyiben azon elemek, amelyeknek a megsemmisítését kérték, elválaszthatók a jogi aktus többi részétől. A Bíróság visszatérően megállapította, hogy ezen elválaszthatósági követelmény nem teljesül, ha a jogi aktus részleges megsemmisítése annak tartalma módosításával jár (a Bíróság C-36/04. sz., Spanyolország kontra Tanács ügyben 2006. március 30-án hozott ítéletének [EBHT 2006., I-2981. o.] 12. és 13. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a Bíróság C-68/94. és C-30/95. sz., Franciaország és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1998. március 31-én hozott ítéletének [EBHT 1998., I-1375. o.] 257. pontját).

115 Ugyanakkor elég azt megállapítani, hogy a Bizottság azon kijelentésre szorítkozik, hogy a vitatott korlátozások nem választhatók el a vitatott irányelv többi részétől anélkül, hogy olyan tényeket szolgáltatna, amelyek első ránézésre lehetővé teszik-e azon következtetés levonását, hogy a kért részleges megsemmisítés az irányelv tartalmának módosításával járna.

116 A jelen esetben a felperesek előadják, hogy a keresetük célja nem a vitatott irányelv megsemmisítésének elérése, amely irányelvet a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele érdekében fogadtak el, hanem ezen anyagnak a vitatott, a felperesek által tudományos szempontból indokolatlannak és jogellenesnek tekintett korlátozások nélküli felvétele.

117 Ideiglenes intézkedés iránti kérelem keretében az alapkereset elfogadhatósága csak elsőként értékelhető, mivel e művelet célja annak megvizsgálása, hogy a felperes szolgáltat-e elegendő olyan tényt, amelyek első ránézésre igazolják azon következtetést, hogy az alapkereset elfogadhatósága nem zárható ki. Az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak tehát csak akkor kell elfogadhatatlannak nyilvánítania e kérelmet, ha az alapkereset elfogadhatósága teljesen kizárható.

118 A Bizottság állításai ugyanakkor nem teszik lehetővé az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára, hogy a vitatott rendelkezéseknek a vitatott irányelv egyéb rendelkezéseihez képest való elválaszthatóságára vagy el nem választhatóságára következtessen oly módon, hogy az alapkérelmek elfogadhatósága első ránézésre nem zárható ki.

119 Egyebekben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság szintén megállapította, hogy azon kérdés, hogy a részleges megsemmisítés módosítaná-e a megtámadott jogi aktus tartalmát, objektív szempontnak minősül, nem pedig a vitatott aktust elfogadó hatóság politikai akaratához kapcsolódó szubjektív szempontnak (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-239/01. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítéletének [EBHT 2003., I-10333. o.] 37. pontját).

120 A Bizottság által a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételéről szóló irányelv elfogadásakor -miközben e felvételt néhány korlátozással látta el - követett politikai cél ezért nem vehető figyelembe annak értékelésekor, hogy a vitatott irányelv részleges megsemmisítése módosítaná-e a megtámadott jogi aktus tartalmát.

121 Továbbá, meg kell állapítani mindenesetre, hogy a fluzilazol 2007. június 30. előtt engedélyezett anyag volt. A vitatott irányelv ennek az anyagnak bizonyos időszakra, néhány felhasználási korlátozással történő engedélyezésével jár. Ugyanakkor, ha a felperesek csak a jogi aktus teljes megsemmisítését kérhetnék, ahogyan azt a Bizottság feltételezi, és nem csak a vitatott korlátozások megsemmisítését, az ilyen kereset a fluzilazol betiltásához vezetne, hiszen a felperesek többé nem hivatkozhatnának a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételére. Az ilyen kereset a felperesek esetében nyilvánvalóan nem érvényesülne hatékonyan.

122 Ezért, ha a Bizottság érvelése elfogadásra kerülne, a felperesek nem kérhetnék sem a jogi aktus teljes megsemmisítését, sem annak részleges megsemmisítését, következésképpen nem védekezhetnének a vitatott irányelvből eredő súlyos és helyrehozhatatlan kárral szemben sem. A Bizottság érvelése ezért nem fogadható el ebben a stádiumban.

123 Az előzőekre tekintettel első ránézésre arra kell következtetni, hogy nem létezik olyan tény, amely arra engedne következtetni a jelen esetben, hogy az alapkereset elfogadhatósága nyilvánvalóan kizárt.

124 Ami az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatóságát illeti, amelyet a Bizottság vitat azon tény alapján, hogy az azt kívánja elérni, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró bocsásson ki meghagyást a Bizottsággal szemben, meg kell állapítani, hogy a felperesek ideiglenes intézkedés iránti kérelmükkel valójában a vitatott irányelv bizonyos rendelkezései végrehajtásának felfüggesztését igyekeznek elérni.

125 Mindenesetre a felperesek nem szorítkoznak arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket az EK 242. cikkre alapozzák, hanem az EK 243. cikkre is hivatkoznak.

126 Márpedig az EK 243. cikk alapján az ideiglenes intézkedésről határozó bíróság előírhatja a szükséges ideiglenes intézkedéseket. Különösen, ideiglenes jelleggel meghagyást bocsáthatna ki a Bizottsággal szemben (lásd ebben az értelemben a Bíróság elnöke 118/83. R. sz., Muratori kontra Bizottság ügyben 1983. augusztus 5-én hozott végzésének [EBHT 1983., 2583.o.] 53. pontját).

127 Következésképpen a felek által előadott tények alapján arra kell következtetni, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadható.

A fumus boni iuris-ról

128 Meg kell állapítani, hogy a felperesek által hivatkozott jogalapok közül legalábbis néhány első ránézésre relevánsnak, de mindenképpen nem teljesen megalapozatlannak tűnik. Így van ez többek között az első és a második jogalap esetében.

129 A felperesek által felhozott e két jogalapot közös érvelés támasztja alá, amely lényegében a kockázat fogalom és a veszély fogalom közötti különbségtételen alapszik.

130 Az Elsőfokú Bíróságnak már volt alkalma pontosítani egy az EK 37. cikk értelmében szintén a közös agrárpolitika alá tartozó hasonló ágazat vonatkozásában, hogy a "kockázat" fogalma annak valószínűségére utal, hogy valamely termék vagy eljárás alkalmazása a jogrend által védett javakra kedvezőtlen hatással jár. A "veszély" fogalmát általában tágabb értelemben használják, és minden olyan termék vagy eljárás leírására szolgál, amely az emberi egészségre kedvezőtlen hatást gyakorolhat (a fenti 112. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott ítélet 147. pontja).

131 Egyebekben az Elsőfokú Bíróság pontosította, hogy a kockázatértékelés célja egy bizonyos termék vagy eljárás emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásai valószínűségének, és e potenciális hatások súlyosságának értékelése (lásd ebben az értelemben a fenti 112. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott ítélet 148. pontját).

132 Ugyanakkor, a felperesek az első jogalapjukkal azt állítják, hogy a 91/414 irányelv által bevezetett értékelési eljárás, amint az annak 5. cikkéből következik, kockázatok értékelésén alapszik. A szóban forgó szabályozás alá tartozó növényvédő szerek egyikének sincsenek ugyanis veszélyes jellemzői, és a szóban forgó jogszabály célja az ilyen termékek forgalmazásával járó kockázat kezelése.

133 Amint azt a felperesek megállapítják, a 91/414 irányelv 5. cikkének értelmében valamely hatóanyagnak az ugyanezen irányelv I. mellékletébe való felvétele kizárt, hacsak a jelenlegi tudományos és technikai ismeretek alapján nem feltételezhető, hogy legalább a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer biztonságos. Más szóval, még ha valamely anyag veszélyes is, első ránézésre mindig felvehető a 91/414 irányelv I. mellékletébe, feltéve hogy megfelel a jogilag elfogadható kockázati küszöbnek, amennyiben betartják a megfelelő használati utasításokat.

134 A Bizottság úgy tűnik, nem vitatja, hogy a 91/414 irányelv az azon anyagokhoz kapcsolódó kockázatok értékelését követeli meg, amelyeknek a forgalmazását engedélyezni kell. A Bizottság azt állítja ugyanis, hogy a 91/414 irányelven alapuló vitatott irányelv kockázatok értékelésén alapszik, amint az a fluzilazol elemzése során elvégzett tudományos kísérletekből következik.

135 Továbbá, a második jogalapjukkal azt állítják a felperesek, hogy a jelen esetben maga a Bizottság által hivatkozott elővigyázatossági elv szintén a kockázatok értékelésén alapszik, és nem a veszélyek értékelésén.

136 Különösen a felperesek az Elsőfokú Bíróság azon ítélkezési gyakorlatára támaszkodnak, amely szerint az elővigyázatosság elve csak - különösen az emberi egészségre - kockázatos helyzetekben alkalmazandó, amelyek anélkül, hogy tudományosan nem igazolt egyszerű feltevéseken alapulnának, még nem teljesen bizonyítottak (a fenti 112. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott ítélet 146. pontja).

137 E tekintetben, amint arra a Bizottság jogosan emlékeztet, fel kell idézni, hogy a Bíróság már pontosította, hogy ha valamely közösségi hatóságnak a feladata ellátása során összetett értékeléseket kell elvégezni, ebből következően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek a gyakorlása korlátozott bírósági felülvizsgálat alá tartozik, amely azzal jár, hogy a közösségi bíróság a tényekre vonatkozó saját értékelését nem helyettesítheti az említett hatóság által végzett értékeléssel. Így az utóbbi - hasonló esetben - a tények valóságtartalmának és az ezen hatóság által azokra alapozott jogi minősítéseknek, valamint különösen annak megvizsgálására szorítkozik, hogy e hatóság fellépése nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibát vagy nem jelent-e hatáskörrel való visszaélést, illetve hogy nem lépte-e túl nyilvánvalóan a mérlegelési jogköre korlátait (a Bíróság elnöke C-471/00. P(R). sz., Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies ügyben 2001. április 11-én hozott végzésének [EBHT 2001., I-2865. o.] 96. pontja).

138 Az előzőekből következik, hogy a szóban forgó két jogalap megválaszolásához az Elsőfokú Bíróságnak azon kérdésről kellene esetlegesen döntenie, hogy a Bizottság a vitatott irányelv elfogadásával túllépte-e a mérlegelési mozgásterét.

139 Ugyanakkor e tekintetben a felperesek emlékeztetnek arra, hogy a Bizottság először arra következtetett a bejelentő által magának a Bizottságnak a kérésére szolgáltatott tudományos vizsgálatok alapján, hogy a fluzilazol biztonságos és tízéves időszakra felvehető a 91/414 irányelv I. mellékletébe, még ha e felvételt bizonyos korlátozásokkal kell is ellátni. A Bizottság kezdeti projektjének módosítására csak a bizottság általi vizsgálatot követően került sor, mégpedig több alkalommal, az utóbbi által végül elfogadott változatig. A Bizottság e módosításokat a fluzilazolnak esetlegesen betudható endokrinromboló kockázatokra hivatkozva indokolta.

140 Ugyanakkor, amint arra a felperesek hivatkoznak, az ilyen indokolás első ránézésre úgy tűnik, megkérdőjelezi a kockázatok korábban elvégzett értékelését.

141 Továbbá, a Bizottság vizsgálati jelentése és a különböző kiegészítő vizsgálatok eredményeinek e megkérdőjelezése első ránézésre úgy tűnik, csak a bizonyos tagállamok által a bizottságban kifejezett aggodalmakból ered, amint az a vitatott irányelv (7) preambulumbekezdéséből kiderül anélkül, hogy azon okok, amelyek miatt a Bizottság úgy vélte, hogy ezen aggodalmaknak felül kellene kerekedniük az általa néhány előző értékelési év során gyűjtött bizonyítékokon, egyértelműeknek tűnnének.

142 Az előzőekre figyelemmel, feltételezve akár, hogy a Bizottság valóban hibát követett el, amikor a vitatott irányelvet a veszélyek értékelésére alapította, és hogy következésképpen megsértette egyrészt a 91/414 irányelvet, másrészt pedig az elővigyázatosság elvét, nem zárható ki, hogy az ilyen hiba befolyásolhatja a vitatott irányelv jogszerűségét.

143 Ebből következik, hogy azon két jogalap, amelyeket a felperes lényegében egyrészt a 91/414 irányelv megsértésére alapít, amennyiben a vitatott irányelv nem a kockázatok értékelésén alapszik, másrészt pedig az elővigyázatosság elvének a megsértésére, összetettségük miatt alapos vizsgálatot igényelnek, amelyet az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud lefolytatni, első ránézésre nem tekinthetők teljesen megalapozatlannak. Mivel a fumus boni iuris-ra vonatkozó feltétel teljesül, indokoltnak tűnik, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró megvizsgálja az ideiglenes intézkedések elrendelésének egyéb feltételeit.

A sürgősségről

144 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős jellegét annak szükségességéhez viszonyítva kell megítélni, hogy ideiglenesen döntést kell hozni annak elkerülése végett, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedjen (lásd a fenti 106. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott végzés 94. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Ha a kár több tényező fennállásától függ, elegendő, ha kellő valószínűséggel előre látható (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-369/03. R. sz., Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2004. január 16-án hozott végzésének [EBHT 2004., II-205. o.] 71. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a Bíróság C-280/93. R. sz., Németország kontra Tanács ügyben 1993. június 29-én hozott végzésének [EBHT 1993., I-3667. o.] 32-34. pontját, és a Bíróság elnöke C-335/99. P(R). sz., HFB és társai kontra Bizottság ügyben 1999. december 14-én hozott végzésének [EBHT 1999., I-8705. o.] 67. pontját).

145 A felperes azonban köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyek megalapozzák a súlyos és helyrehozhatatlan kár előreláthatóságát (a fenti 144. pontban hivatkozott Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 72. pontját; lásd szintén ebben az értelemben a fenti 144. pontban hivatkozott HFB és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 67. pontját).

146 A jelen esetben a felperesek három kárra hivatkoznak, amelyek először is az érintett piacon a piaci részesedéseik elvesztéséből, másodszor a cernay-i ipartelepük bezárásából, harmadszor pedig azon kárból áll, melyet a fluzilazolt használó mezőgazdasági termelőknek és egészében véve az európai mezőgazdaságnak okoznának.

147 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a hivatkozott súlyos és helyrehozhatatlan kárt, amelynek elkerülése a kért ideiglenes intézkedés célja, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak annyiban veheti figyelembe a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálata során, amennyiben sértheti az ideiglenes intézkedést kérő fél érdekeit. Ebből következik, hogy azon károkat, amelyeket a megtámadott jogi aktus végrehajtása az ideiglenes intézkedést kérő féltől eltérő félnek okozhat, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben csak a felmerülő érdekek mérlegelése során veheti figyelembe (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-69/06. R. sz., Aughinish Alumina kontra Bizottság ügyben 2006. augusztus 2-án hozott végzésének [EBHT 2006., II-58. o.] 80. pontja; lásd szintén ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság elnökének a T-13/99. R. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30-án hozott végzésének [EBHT 1999., II-1961. o.] 136. pontját, és a T-417/05. R. sz., Endesa kontra Bizottság ügyben 2006. február 1-jén hozott végzésének [EBHT 2005., II-18. o.] 64. pontját).

148 Ezért a felperesek által a harmadik, a fluzilazolt használó mezőgazdasági termelőknek és egészében véve az európai mezőgazdaságnak okozható károk bizonyítása végett felhozott érvek, csak az érdekek mérlegelése során kerülnek figyelembevételre.

149 Ebből következik, hogy egyrészt a cernay-i ipartelep bezárásából, másrészt pedig a felperes által az érintett piacokon a piaci részesedései elvesztéséből álló állítólagos károk megvizsgálása van hátra.

150 E tekintetben előzetesen el kell utasítani a Bizottság azon érvelését, amely először is annak alátámasztására vonatkozik, hogy téves a felperesek által a vitatott irányelv azon rendelkezéseinek tulajdonított értelmezés, amely szerint 2008. június 30-át követően a fluzilazol tiltott, másodszor a hivatkozott károk közvetlen fenyegetésének vitatására vonatkozik azon ténynél fogva, hogy jelenleg nem tudható, hogy a fluzilazol teljesen tiltott marad-e 2008. június 30-át követően is, mivel a Bizottság javasolhatja a hatályban lévő jogszabály módosítását, harmadszor annak alátámasztására vonatkozik, hogy a kár adott esetben csak az alapítélet kihirdetése után következik be, és végül, negyedszer arra vonatkozik, hogy a kár mértéke kizárólag a 2007. június 30. és 2008. június 30. közötti következményei alapján kerüljön értékelésre.

151 Amint ugyanis azt a felperesek jogosan állítják, a jelenlegi jogszabály alapján a fluzilazol részlegesen tiltott 2007. június 30-tól, és teljesen tiltott 2008. június 30-tól. Márpedig az ideiglenes intézkedésről határozó bíró feladata az, hogy ezen tilalomra, nem pedig a jogszabálynak a Bizottság által esetlegesen javasolt, feltevésszerű módosítására tekintettel döntsön. A hivatkozott kár ugyanis közvetlenül fenyegető, amennyiben egyrészt a felpereseknek 2007. június 30-át követően már nem lesz lehetőségük a készletek eladására a vitatott irányelv által felsoroltakon kívüli növényekre vonatkozóan, másrészt pedig a kár 2007. július 1-jétől kezd érezhetővé válni, vagyis jóval azelőtt, hogy ítéletet hoznának az alapügy keretében.

152 Ezen túlmenően hangsúlyozni kell továbbá, hogy első ránézésre nem lehet figyelmen kívül hagyni a felperesek azon érveit, miszerint gyakorlatilag lehetetlen 2008. június 30. előtt a hatályban lévő jogszabályt módosítani, tekintettel arra, hogy a megújítási kérelmet a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvétele lejártát megelőző két éven belül kell benyújtani, amit a vitatott irányelv által előírt határidők lehetetlenné tesznek.

153 A Bizottság által ezzel kapcsolatban a 91/414 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének hatályára vonatkozóan adott magyarázatok ugyanis, amelyek arra irányulnak, hogy különbséget tegyenek az e rendelkezés első mondatában szabályozott jogi helyzet és a másik mondata által szabályozott jogi helyzet között, valamint úgy tekintsék, hogy a kétéves határidő nem alkalmazandó a jelen esetben, legalábbis rejtélyesnek tűnnek, és nem meggyőzőek.

154 A Bizottság ugyanis lényegében azt állítja egyrészt, hogy amint azt a vitatott irányelv (11) preambulumbekezdése megerősíti, semmivel nem ellentétes az, hogy a felperesek vagy bármely másik érdekelt fél megújítási kérelmet nyújtson be. Másrészt a Bizottság azt állítja, hogy a 91/414 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondata a bejegyzések megújításának általános lehetőségét vezeti be, és azon lehetőséggel végződik, hogy a nemzeti hatóságok felülvizsgálhatják többek között az esetlegesen felmerülő biztonsági problémákat, míg a második mondat kiegészíti e rendelkezést és azon anyagok egyedi esetére vonatkozik, amelyek felülvizsgálat alá tartoznak, és amelyek felvételének időtartama lejárhat, még mielőtt a felülvizsgálatot elvégezték volna. Mivel a hatóanyag felülvizsgálatát a Bizottság szerint a hatóságok, és nem valamely piaci szereplő kezdeményezésére kell elvégezni, a felülvizsgálat és következésképpen a 91/414 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének második mondata nem alkalmazhatók a felvétel megújítása iránti kérelem esetében.

155 Ugyanakkor, első ránézésre úgy tűnik, hogy a 91/414 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondatában említett kérelem nem különböztethető meg a második mondatában említett kérelemtől. A felülvizsgálat esete ugyanis a megújítási kérelem velejárójának tűnik az ezen irányelv 6. cikkével előírt eljárási szabályok értelmében. A 91/414 irányelv 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdése ugyanis mindjárt az elején úgy tűnik, azt írja elő, hogy e szabályokat az ezen irányelv 5. cikke (5) bekezdése alá tartozó megújítási kérelmekre kell alkalmazni.

156 Ezért első ránézésre úgy tűnik, hogy a 91/414 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében említett kétéves határidő kötelező a felvétel olyan megújítása esetén, amelyről a jelen esetben szó van.

157 Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a megújítási kérelem benyújtására előírt e legalább kétéves határidő nem tartható be a jelen esetben, tekintettel egyrészt a vitatott irányelv hatálybalépésének a jelen esetben 2007. január 1-jei időpontjára, másrészt pedig a vitatott irányelv által a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételére előírt határidőre, ami 2008. június 30.

158 Meg kell állapítani továbbá, hogy a vitatott irányelv 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy minden fluzilazoltartalmú engedélyezett növényvédő szert a tagállamok újraértékelnek a 91/414 irányelv VI. mellékletében foglalt egységes alapelvek szerint, az említett irányelv III. melléklete feltételeinek megfelelő dosszié alapján és figyelembe véve az említett irányelv I. mellékletében a fluzilazolra vonatkozó bejegyzés B. részét.

159 Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az újraértékelés először csak a 91/414 irányelv által engedélyezett termékekre történik.

160 Az újraértékelés ezért első ránézésre nem vezethet a 91/414 irányelv értelmében engedélyezett felhasználások jegyzékének kibővítéséhez, ellentétben azzal, amit a Bizottság sugall, hanem ellenkezőleg, új korlátozásokhoz, sőt a fluzilazoltartalmú növényvédő szerek teljes tilalmához vezethet.

161 A fennálló jogi háttér e rövid vizsgálata tehát első ránézésre nem vezethet a felperesek érvelése megalapozottságának, következésképpen az őket fenyegető kár közvetlen fenyegetésének kizárásához.

A cernay-i ipartelep bezárásáról

162 A felperesek azt állítják, hogy a vitatott irányelv elfogadása, mivel megtiltja számukra a fluzilazol forgalmazását, a cernay-i ipartelep bezárását vonná maga után.

163 A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy három iparteleppel rendelkeznek Európában, amelyek közül egy Cernay-ban található. A cernay-i telep az egyetlen, ahol a felperesek fluzilazolt gyártanak. A cernay-i telep fluzilazolgyártásának [bizalmas] részét a Közösségen belüli forgalmazásra szánják.

164 Meg kell azonban állapítani, hogy a felperesek írásbeli beadványaiból kiderül, hogy a cernay-i telepen úgy látszik, egyéb anyagokat is gyártanak. Természetesen a gyártás [bizalmas] vesztesége nem biztos, hogy korlátozott mértékűnek tekinthető, és ezért feltételezhető akár, hogy amint azzal a Bizottság érvel, a Közösségen kívüli egyéb piacok nyitva állhatnak a felperesek előtt. A felperesek azonban nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen veszteségnek a szóban forgó ipartelep gyártása egészére gyakorolt hatásának felmérését, hanem a fluzilazol gyártásától függő üzleti tőkére vonatkozó bizonyítékok előterjesztésére szorítkoznak.

165 Ilyen körülmények között arra kell következtetni, hogy a felperesek nem bizonyították jogilag megkövetelt módon, hogy a cernay-i telep fluzilazolgyártásának [bizalmas] vesztesége annak bezárását vonja maga után, ami a fluzilazol forgalmazásának tilalmából ered, amelyhez a vitatott irányelv vezet.

166 Feltételezve akár, hogy a felpereseknek sikerül bizonyítaniuk, hogy a vitatott irányelv elfogadása a cernay-i ipartelep bezárását vonja maga után, meg kell állapítani, hogy nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek lehetővé teszik annak bizonyítását, hogy e bezárás súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna nekik.

167 A felperesek azt állítják ugyanis, hogy a cernay-i ipartelep bezárásának következménye először is 40 munkahely elvesztése a tulajdonképpeni telepen, másodszor tucatnyi munkahely elvesztése a fluzilazolt feldolgozó vállalkozásokban, harmadszor, ha a gyárat át kell állítani, a későbbi átállás lehetetlensége abban az esetben, ha az Elsőfokú Bíróságnak meg kellene semmisítenie a vitatott irányelvet, negyedszer, a nyersanyagszállítókra gyakorolt súlyos hatás, valamint ötödször, a kutatás és fejlesztés terén való beruházások szintjének jelentős csökkenése.

168 Ugyanakkor, tekintettel a fenti 147. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatra, meg kell állapítani, hogy először is 40 munkahely elvesztése magán a cernay-i telepen, másodszor tucatnyi munkahely elvesztése a fluzilazolt feldolgozó vállalkozásokban és harmadszor a nyersanyagszállítók súlyos érintettsége nem minősülnek a felperesek érdekeit sértő károknak, és következésképpen csak az érdekek mérlegelése során vehetők figyelembe.

169 Meg kell azonban állapítani, hogy bár e nehézségek helyrehozhatatlan módon veszélyeztetik a felperesek gyártását, illetve a fluzilazol gyártási ciklusát, figyelembe vehetők a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálatának keretében.

170 A felperesek írásbeli beadványaiból azonban nem derül ki jogilag megkövetelt módon, hogy a jelen esetben erről lenne szó. Lényegében ugyanis csak a költségek emelkedésére hivatkoznak, ha a cernay-i üzemnek a fluzilazol harmadik országokba való exportálásra történő gyártására kell szorítkoznia, de annak technikai lehetetlenségére nem, hogy újrakezdjék e termék gyártását abban az esetben, ha ítéletben helyt adnának az alapkeresetüknek.

171 Ezért erre nem kell tekintettel lenni a sürgősség értékelése során.

172 Egyebekben meg kell állapítani, hogy felperesek nem szolgáltak egyetlen olyan bizonyítékkal sem, amely lehetővé tenné az egyrészt a kutatás és fejlesztés terén való beruházások szintjének jelentős csökkenésére, másrészt pedig annak lehetetlenségére vonatkozó állításaik bizonyítását, hogy a cernay-i üzemet később átállítsák, ha az Elsőfokú Bíróságnak meg kellene semmisítenie a vitatott irányelvet.

173 Ebből következik, hogy a felpereseknek nem sikerül bizonyítaniuk, hogy a cernay-i telep esetleges bezárása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna nekik.

A piaci részesedések hivatkozott elvesztésével összefüggő kárról

174 A következetes ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely vagyoni jellegű kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár nehezen helyrehozhatónak, mivel később vagyoni kompenzáció tárgya lehet (a Bíróság harmadik tanácsának elnöke által a 141/84. R. sz., De Compte kontra Parlament ügyben 1984. július 3-án hozott végzés [EBHT 1984., 2575. o.] 4. pontja, és az Elsőfokú Bíróság elnöke T-392/02. R. sz., Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben 2003. április 11-én hozott végzésének [EBHT 2003., II-1825. o.] 106. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a fenti 137. pontban hivatkozott Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies ügyben hozott végzés 113. pontját).

175 Ezen elv alkalmazásával a végrehajtás kért felfüggesztése csak akkor lenne igazolt, ha úgy tűnne, hogy ilyen intézkedés hiányában olyan helyzetben lenne a felperes, amely veszélyeztetné akár a létét, vagy helyrehozhatatlanul módosíthatná a piaci részesedését (lásd ebben az értelemben a fenti 147. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott végzés 138. pontját, és a fenti 174. pontban hivatkozott Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben hozott végzés 107. pontját).

176 A jelen esetben a felperesek nem állítják azt, hogy a vitatott irányelv magát a létüket veszélyeztetné. Azt állítják azonban, hogy a vitatott irányelv a piaci részesedéseik helyrehozhatatlan módosulását vonja maga után.

177 Következésképpen az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően ellenőrizni kell, hogy egyrészt a piaci részesedések felperesek által hivatkozott elvesztése jogilag megkövetelt módon bizonyított-e, és hogy másrészt bizonyított-e, hogy e veszteség visszafordíthatatlan jellegű.

178 Meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem vitatja, hogy a vitatott irányelv megakadályozza, hogy a felperes a fluzilazolt egyrészt 2007. június 30-tól kezdve az említett irányelv által felsoroltakon kívüli növények tekintetében, másrészt 2008. június 30-tól kezdve valamennyi növény tekintetében forgalmazza, ha időközben a hatályban lévő jogszabályt nem módosították.

179 Ami a triazolos gombaölő szerek európai piacán a piaci részesedések felperesek általi elvesztésének visszafordíthatatlan jellegét illeti, a felperesek arra hivatkoznak, hogy először is nem rendelkeznek helyettesítő termékkel a fluzilazol helyettesítéséhez a triazolos gombaölő szerek piacán.

180 E tekintetben meg kell állapítani, hogy egyrészt a felperesek elegendő bizonyítékkal szolgáltak azon következtetéshez, hogy a Bizottság által megjelölt két helyettesítő anyag ésszerűen nem tekinthetők a fluzilazol alternatívájának a triazolos gombaölő szerek piacán. Úgy tűnik ugyanis először is, hogy a tebuconazol a szója rozsdájával szembeni küzdelemre szolgáló [bizalmas] anyag, másodszor pedig, hogy a proquinazid más típusú betegségekkel szembeni küzdelemre szolgál, és a tagállamok többségében nem vagy még nem engedélyezett. Úgy kell ezért vélekedni, hogy a felperesek jogosan állítják egyrészt, hogy a fluzilazol az egyetlen anyag a termékválasztékukban, amely a triazolos gombaölő szerek csoportjába tartozik, másodszor pedig, hogy nem gyártanak a fluzilazol helyettesítésére alkalmas egyetlen olyan gombaölő szert sem, amelyet használni lehetne a jelenleg ezen anyaggal kezelt növényekre, illetve betegségekre.

181 Másrészt nem lenne ésszerű megkövetelni, hogy - amint azt a Bizottság állítja - a felperesek kereskedelmi megállapodásokat kössenek más gyártók termékeinek forgalmazására, ami arra vezetne, hogy a versenytársaik szándékától kellene függeniük a piaci részesedéseik elvesztésének elkerülése érdekében.

182 Másodszor, az olyan versenyhelyzet, amelyet a felperesek leírtak, és amely leírást a Bizottság komolyan nem vitatott, nagyfokú verseny megjelenését engedi az e piacon jelenlévő különböző vállalkozások között, és nem teszi lehetővé annak kellő mértékű bizonyossággal történő kizárását, hogy a felperesek versenytársai, többek között a Bayer CropScience, a BASF és a Syngenta nem szerzik meg a felperesek piaci részesedéseit.

183 A felpereseknek ugyanis csak körülbelül [bizalmas] piaci részesedés van a birtokukban, míg a Bayer CropScience, a BASF és a Syngenta piaci részesedése külön-külön [bizalmas].

184 Ugyanakkor, amint azt a felperesek által előterjesztett bizonyítékok tanúsítják, még ha a fluzilazol megfelel is egy pontos technikai szükségletnek, és jelentős piaci részesedéssel bír bizonyos növények tekintetében, illetve bizonyos országokra vonatkozóan, nem vitatott, hogy e három vállalkozás által eladott több triazolos termék azzal közvetlenül versenyzik ezen ágazatokban, és azt azonnal helyettesíteni tudná.

185 Meg kell állapítani ezért, hogy a felperesek jogosan állítják azt, hogy a piaci részesedéseik elvesztése rendkívül súlyos kockázatának vannak kitéve a vitatott korlátozások hatálybalépésének következtében.

186 Továbbá, először is amint azt a felperesek forgalmazóinak az előbbiek írásbeli beadványai mellékletében előterjesztett levelei tanúsítják, valószínű, hogy a felperesek termékeinek tilalma veszélyeztetné a fluzilazolról alkotott képet, különösen mivel más versenyző termékek vannak jelen a piacon, és nem zárható ki, hogy nagy valószínűséggel a vásárlók bizalmának csökkenését eredményezheti.

187 Másodszor, amint azt szintén a felperesek forgalmazóinak levelei tanúsítják, a hivatalos szakmai tanácsadókat a tagállamokban elkerülhetetlenül a fluzilazolnak a javasolt programokból való törlésére késztetné, hiszen tiltott lesz, és ezért valószínű, hogy egy bizonyos hiányidőszak után nagyon nehéz lesz újra beilleszteni a programokba.

188 Harmadszor, nyilvánvaló, amint az kiderül szintén a felperesek által az írásbeli beadványaik mellékletében előterjesztett levelekből és a dmrkynetec Ltd jelentéséből, hogy a termékek végső felhasználói vagyis a mezőgazdasági termelők, a felperesek vevői és kereskedelmi partnerei, a közegészségügyi kérdések iránti érzékenységük következtében elvesztenék a fluzilazolba vetett bizalmukat. Ezért úgy kell vélekedni, hogy a felperesek annak alátámasztására irányuló állításai, hogy rendkívül nehéz lesz e bizalom újbóli megteremtése a fluzilazol tilalmi időszaka után, amelyről nem zárható ki, hogy több évig eltarthat, elég valószínűek.

189 Végül negyedszer, nem zárható ki, hogy a felperesekről alkotott kép a korlátozott számú nagy vállalkozás közötti erős verseny által jellemzett, szóban forgó iparágban szintén veszélyeztetve legyen.

190 Természetesen e tekintetben meg kell állapítani, amint arra jogosan hivatkozik a Bizottság, hogy ha az Elsőfokú Bíróságnak meg kellene is semmisítenie a vitatott irányelvet, a felperesek szervezhetnének sajtó- és reklámkampányt az elveszített piaci részesedések visszaszerzése érdekében.

191 Meg kell azonban állapítani, hogy azon tény, hogy reklámkampányt folytassanak talán pár évvel a fluzilazol eltűnése után, semmilyen garanciát nem ad a felpereseknek arra, hogy képesek lesznek akár részben visszaszerezni az elveszített piaci részesedéseket, amint arról a felperesek által előterjesztett dmrkynetec-jelentés tanúskodik.

192 E tekintetben pontosítani kell, hogy ellentétben a Bizottság állításával, a fluzilazol használatából eredő közegészségügyi probléma hiánya a forgalmazása óta önmagában nem fordíthatja meg az ilyen kampány során azon nagyon kedvezőtlen hatást, amellyel az ezen hatóanyag tilalmára vonatkozó intézkedés járhat.

193 Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a megsemmisítés iránti érdemi kereset tárgyát képező jogi aktus végrehajtása visszafordíthatatlan folyamatot képes előidézni azon piacon, ahol a felperes már jelen van, még ha vagyoni jellegű is a kár, amelyet elszenvedhet, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében - kivételesen - helyrehozhatatlannak tekinthető (lásd az Elsőfokú Bíróság T-139/01. R. sz., Comafrica és Dole Fresh Fruit Europe kontra Bizottság ügyben 2001. szeptember 12-én hozott végzésének [EBHT 2001., II-2415. o.] 94. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

194 Márpedig a jelen esetben a szóban forgó piacon valószínűleg visszafordíthatatlan folyamat fog bekövetkezni.

195 Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy - a piaci részesedéseik elvesztésére figyelemmel - legalább egy része visszafordíthatatlan legyen azon kárnak, amelyet a felperesek elszenvednek.

196 Ami a piaci részesedések elvesztésével összefüggő kár súlyosságát illeti, emlékeztetni kell arra, hogy ha a kérelmező vállalkozás, a vagyoni kár súlyosságát a vállalkozás méretére tekintettel kell értékelni (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-195/05. R. sz., Deloitte Business Advisory kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 20-án hozott végzésének [EBHT 2005., II-3485. o.] 156. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a Bíróság elnöke C-51/90. R. és C-59/90. R. sz., Comos-Tank és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1990. május 23-án hozott végzésének [EBHT 1990., I-2167. o.] 26. és 31. pontját, valamint az Elsőfokú Bíróság elnöke T-201/04. R. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben 2004. december 22-én hozott végzésének [EBHT 2004., II-4463. o.] 257. pontját). Emellett a felperes vagyoni helyzete többek között azon csoport jellemzőinek figyelembevételével értékelhető, amelyhez a részvényesein keresztül kapcsolódik (a fenti 174. pontban hivatkozott Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben hozott végzés 108. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a Bíróság elnöke C-12/95. P. sz., Transacciones Marítimas és társai kontra Bizottság ügyben 1995. március 7-én hozott végzésének [EBHT 1995., I-467. o.] 12. pontját és a C-43/98. P(R). sz., Camar kontra Bizottság ügyben 1998. április 15-én hozott végzésének [EBHT 1998., I-1815. o.] 36. pontját).

197 A jelen esetben a Bizottság arra hivatkozik, hogy a felperesek piaci részesedéseinek elvesztése mindenképpen csak nagyon korlátozott hatással járna a forgalmukra, tekintettel azon csoportra, amelyhez tartoznak. A Bizottság e tekintetben előad néhány érvet annak bizonyítására vonatkozóan, hogy azon vagyoni veszteségek, amelyeket e csoport elszenvedne, semmiképpen nem kérdőjelezné meg a létét.

198 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperesek nem hivatkoznak arra, hogy a létüket veszélyeztetné a vitatott irányelv. Előadják viszont, hogy pusztán a piaci részesedések elvesztése - ha bizonyított - súlyos és helyrehozhatatlan kárnak minősül az ítélkezési gyakorlatra tekintettel, és hogy ezért nem kell megvizsgálni, hogy a piaci részesedések elvesztése mennyiben érintheti azon csoportot, amelyhez tartoznak.

199 Emlékeztetni kell arra, hogy a kért ideiglenes intézkedések csak akkor lennének igazoltak, ha úgy tűnne, hogy ilyen intézkedések hiányában olyan helyzetben lennének a felperesek, amely veszélyeztethetné akár a létüket, vagy helyrehozhatatlanul módosíthatná a piaci részesedéseiket (lásd ebben az értelemben a fenti 147. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30-án hozott végzés 138. pontját, és a fenti 174. pontban hivatkozott Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben hozott végzés 107. pontját).

200 Ezért nem szükséges, hogy a felperesek bebizonyítsák, hogy a létük van veszélyben, amikor a piaci részesedések elvesztésére hivatkoznak.

201 A felperesek feladata azonban azt bizonyítani, hogy azon kár, amelynek a felmerülésére hivatkoznak, súlyos kár.

202 Természetesen a jelen esetben a felpereseknek a fluzilazol forgalmazásához kapcsolódó üzleti tőkéjük elvesztésének vagyoni hatása nem tekinthető olyan jellegűnek, amely veszélyeztetné azon csoport létét, amelyhez tartoznak. A piaci részesedések visszafordíthatatlan elvesztése súlyosságának értékelése azonban - amint azt a Bizottság állítja - nem nyugodhat egyedül azon üzleti tőke számviteli értékén, amellyel a piaci részesedéseket szerezték, és az ilyen értéknek a csoport számára való elvesztésén.

203 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a csoport jellemzőinek figyelembevétele az adott eset valamennyi ténybeli körülményének értékelését kívánja meg (lásd ebben az értelemben a fenti 147. pontban hivatkozott Aughinish Alumina kontra Bizottság ügyben hozott végzés 69-78. pontját).

204 Továbbá, állandó az az ítélkezési gyakorlat, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró feladata minden egyes eset sajátos körülményei alapján értékelni, hogy a felfüggesztés iránti kérelem tárgyát képező jogi aktus azonnali végrehajtása okozhat-e a felperesnek olyan súlyos és közvetlenül fenyegető kárt, amelyet semmilyen későbbi határozat nem képes orvosolni (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-306/01. R. sz., Yusuf és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ügyben 2002. május 7-én hozott végzésének [EBHT 2002., II-2387. o.] 93. pontja, és a T-47/03. R. sz., Sison kontra Tanács ügyben 2003. május 15-én hozott végzésének [EBHT 2003., II-2047. o.] 30. pontja).

205 Meg kell állapítani a jelen esetben, hogy a felperesek 20 éve vannak jelen a piacon, és a fluzilazol alapú növényvédő szerek forgalomba hozatalára 26 féle növényhez, tizenöt tagállamban történő használatra bejegyzett engedéllyel rendelkeznek. Nem vitatott továbbá, hogy a felperesek által forgalmazott más termékeknek kereskedelmi jó hírnevük van, amelyet jelentősen érinthet a fluzilazol 2008. június 30-tól számított teljes tilalma. A felperesek piaci részesedéseinek - amelyek a know-how-nak, a kutatásra és fejlesztésekre vonatkozó beruházásoknak, valamint a vevőkör néhány év alatt történő felépítésének köszönhetően alakultak ki egy erős versennyel jellemzett piacon - elvesztését e körülményekre figyelemmel úgy kell tekinteni, mint amely súlyos kárt okozhat nekik. Azon tény, hogy a piaci részesedés elvesztésének csak korlátozott hatása van a csoport forgalmára, a jelen eset körülményei között nem elég az említett kár súlyos jellegének figyelmen kívül hagyásához.

Az érdekek mérlegeléséről

206 Amikor az ideiglenes intézkedések iránti kérelem keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró - aki előtt a kérelmező súlyos és helyrehozhatatlan kár elszenvedésének kockázatára hivatkozik - mérlegeli a szóban forgó különböző érdekeket, többek között azt kell megvizsgálnia, hogy a vitatott határozatnak az érdemi határozatot hozó bíróság általi esetleges megsemmisítése lehetővé tenné-e az azonnali végrehajtásával kiváltott helyzet megfordítását, és fordítva, hogy e határozat végrehajtásának felfüggesztése megakadályozhatja-e annak teljes érvényesülését, abban az esetben, ha az alapkeresetet elutasítják (az Elsőfokú Bíróság elnöke T-114/06. R., Globe kontra Bizottság ügyben 2006. július 20-án hozott végzésének [EBHT 2006., II-2627. o.] 147. pontja; lásd szintén ebben az értelemben a Bíróság elnöke C-182/03. R. és C-217/03. R. sz., Belgique és Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2003. június 26-án hozott végzésének [EBHT 2003., I-6887. o.] 142. pontját).

207 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közegészség védelmével összefüggő követelményeknek elvileg vitathatatlanul döntő jellegűnek kell lenniük a gazdasági megfontolásokhoz képest (lásd az Elsőfokú Bíróság elnöke T-70/99. R. sz., Alpharma kontra Tanács ügyben 1999. június 30-án hozott végzésének [EBHT 1999., II-2027. o.] 152. pontját és az ítélkezési gyakorlatot).

208 Ugyanakkor a jelen esetben a Bizottság által a vitatott irányelv elfogadásának igazolására előadott érvek azon endokrinromboló kockázatokban rejlenek, melyeket a fluzilazol jelenthet. Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a Bizottság az egész értékelési eljárás során maga sugallta azon vélekedést, hogy az elvégzett tudományos vizsgálatok, valamint a bejelentő által a Bizottság kérésére szolgáltatott információk és vizsgálatok alapján a fluzilazol biztonságos.

209 Ezen értékelés alapján ugyanis a Bizottság javasolta a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételét. A bizottság elé terjesztett eredeti intézkedések a jegyzéken szereplés időtartamának hét évre történő korlátozását javasolták, hogy a tagállamok elsőbbséget biztosítsanak a már forgalomban lévő, fluzilazolt tartalmazó növényvédő szerek felülvizsgálatának

210 Amint az a vitatott irányelv (8) preambulumbekezdéséből kiderül, a Bizottság csak a bizottságon és a Tanácson belüli vizsgálatot követően módosította a javaslatát, bizonyos tagállamok által kifejezett aggodalmak alapján, mivel úgy vélték, hogy további korlátozások szükségesek ahhoz, hogy a kockázat elfogadható és a Közösségben elérni kívánt magas szintű védelemmel összhangban álló szintre csökkenjen.

211 A Bizottság következésképpen az eredeti javaslatban szereplő néhány korlátozáson kívül az eredetileg előírt 7 év helyett 18 hónapra módosította a jegyzéken szereplés időtartamának korlátozását.

212 Mivel a bizottság nem adott véleményt az elnökén keresztül az előírt határidőn belül, a Bizottság a Tanács elé terjesztette a vitatott korlátozásokat tartalmazó javaslatot. A 91/414 irányelvben előírt határidő lejártáig a Tanács nem fogadta el a javasolt végrehajtási aktust, és nem is fejezte ki kifogását e javaslattal szemben. A Bizottság így elfogadhatta a javaslatot a vitatott korlátozásokkal.

213 Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy először is a fluzilazolt a felperesek több mint 20 éve gyártják és forgalmazzák.

214 Másodszor, a felek írásbeli beadványai alapján nem tűnik bizonyítottnak, hogy a használata volt az oka a közegészség sérelmének.

215 Harmadszor, a fluzilazol értékelése több mint 13 éven keresztül folyt, melynek során a Bizottság álláspontja állandó volt ezen anyag ártalmatlanságát illetően, és a Bizottság csak a fluzilazolnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe 10 éves időszakra való felvétele javasolását követően, a bizottságon belül lezajlott viták után javasolta a jegyzéken szereplés ezen időtartamának 7 évre való korlátozását, mielőtt végül azt 18 hónapra csökkentette.

216 Végül, negyedszer, a fluzilazolról végső soron megállapították, hogy kellően biztonságos ahhoz, hogy a használata elfogadott legyen bizonyos növényeknél, mivel a más növényekre történő használatának tilalma látszólag csak bizonyos tagállamok által kifejezett aggodalmakból ered.

217 Szintén hangsúlyozni kell, hogy a fenti 160. pontban kimondottak fenntartása mellett a Bizottság a maga részéről nem hagyja figyelmen kívül azon lehetőséget, hogy a fluzilazolt megillető, a 91/414 irányelv I. mellékletébe való felvételt a jövőben kiterjesszék egyéb növényekre.

218 Ugyanakkor, anélkül, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró a Bizottság helyébe lépne a jellegükből adódóan összetett technikai megfontolások értékelésekor, meg kell állapítani, hogy a felperesek egy több éve fennálló helyzet fenntartásának kérésére szorítkoznak.

219 Meg kell állapítani, e szakaszban úgy tűnik egyrészt, hogy a Bizottság nem tudta sikeresen elvégezni az összes megkövetelt értékelést a számára e célból adott tizenöt éves időszak alatt, amely a felperesek rovására hiányos értékeléshez vezetett, másrészt pedig, hogy bár a fluzilazol bizonyos növényekre vonatkozó hatásai kétségkívül még mindig ismeretlenek, az e hatóanyagot használó növényvédő szerek több mint tizenöt éven keresztül elfogadottak voltak a tagállamokban, első látásra anélkül, hogy bármilyen tiltó vagy védintézkedést szükségesnek tartottak volna a felperesek termékeire vonatkozóan.

220 Ebből következik, hogy a vitatott korlátozások végrehajtásának az alapeljárás végéig történő felfüggesztésére vonatkozó intézkedés a jelen esetben nem tűnik úgy, hogy jobban veszélyeztetné az egészséget, mint a mind közösségi, mind nemzeti szinten meghozott intézkedések hiánya több mint tizenöt éven keresztül, különösen, amikor a fluzilazol semmilyen bizonyítottan káros hatását nem mutatták ki, és ellenkezőleg, a biztonságos felhasználást mind a referens tagállam, mind a felülvizsgálati bizottság megállapította.

221 Továbbá emlékeztetni kell arra, egyrészt, hogy a 91/414 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a növényvédő szerekre adott engedélyek bármikor történő felülvizsgálatát, ha arra utaló jelek vannak, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti követelmények valamelyike már nem teljesül, amelyek között szerepel azon követelmény, hogy tekintettel a tudományos és technikai ismeretekre, e termékek nem gyakorolnak ártalmas hatást közvetlenül vagy közvetetten az emberek vagy állatok egészségére, vagy a talajvízre, és nem befolyásolják elfogadhatatlan módon a környezetet.

222 Másrészt, a 91/414 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha valamely tagállam alapos okkal úgy ítéli meg, hogy valamely szer, amelyet engedélyezett, vagy amelynek engedélyezésére a 10. cikk értelmében kötelezett, az emberek és állatok egészségére vagy a környezetre nézve veszélyt jelent, akkor területén a szer használatát és/vagy forgalmazását korlátozhatja vagy megtilthatja. Ilyen lépéséről a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul tájékoztatnia kell, és közölnie döntésének okait.

223 Ezért úgy tűnik, a 91/414 irányelv alapján szükség szerint védintézkedések hozhatók, ha a vitatott korlátozásokat az alapügyben hozott ítélet kihirdetéséig felfüggesztenék.

224 Egyébként a vitatott irányelv végrehajtása nagyon érzékenyen érintheti nemcsak a felperesek, hanem harmadik felek érdekeit is. Különösen, még ha a felpereseknek nem sikerül is bizonyítaniuk első ránézésre, amint az megállapításra került a fenti 162-173. pontban, hogy a vitatott irányelv a cernay-i ipartelepük bezárásához vezethet, ésszerűen számítani lehet arra, hogy a felperesek piaci részesedései visszafordíthatatlan csökkenésének következményei jelentősek. Különösen nem zárható ki a valószínű létszámcsökkentés ezen ipartelepen, sem pedig a fluzilazolt feldolgozó vállalkozások érintettsége.

225 Továbbá a felperesek azt állítják, hogy a fluzilazolt használó mezőgazdasági termelők és egészében véve az európai mezőgazdaság érintve lenne, különösen azon ténynél fogva, hogy mindenekelőtt a fluzilazolon kívül jelenleg nem létezik más technikai megoldás a szőlőtőke betegségeinek kezelésére, továbbá nem létezik semmilyen más bejegyzett, a napraforgóban lévő phomopsis megakadályozására alkalmas termék, végül pedig, hogy a fluzilazol az egyetlen olyan termék, amely lehetővé teszi a len és a kender betegségeinek kezelését.

226 Ugyanakkor, a Bizottság megelégszik ezen érvek arra való hivatkozással történő vitatásával, hogy ellentétben állnak a felperesek által a fluzilazol egyéb versenyző termékekkel való helyettesíthetőségének vitatása érdekében kifejtett érvekkel.

227 E tekintetben elég megállapítani, hogy azon tény, hogy a fluzilazol egyedülálló tulajdonságokkal bír bizonyos növényeket illetően, nyilvánvalóan nem zárja ki, hogy más anyagokkal lehessen helyettesíteni a triazolos gombaölő szerek piacán más növényekre vonatkozóan. A Bizottság érvelése ezért nem helytálló.

228 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a fennálló érdekek mérlegelése során a mérleg nyelve a kért ideiglenes intézkedések elrendelése felé billen.

229 Az előzőekre tekintettel arra kell következtetni, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelésének feltételei teljesülnek a jelen esetben.

230 Következésképpen az alapítélet kihirdetéséig fel kell függeszteni egyrészt a fluzilazol 91/414 irányelv I. mellékletében való szerepeltetésének a vitatott irányelv mellékletében 2008. június 30-ban megállapított időtartama lejártát, valamint a vitatott irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében 2008. június 30-ban meghatározott azon határidőt, ameddig a tagállamok - értékelés után - szükség szerint módosítják vagy visszavonják a fluzilazolt tartalmazó termékekre adott engedélyt, másrészt pedig a vitatott irányelv mellékletében előírt különös rendelkezések A. részében szereplő azon korlátozást, amely azon növényfajtákat érinti, amelyekre a tagállamok engedélyezhetik a fluzilazol használatát, vagyis a gabonanövényeket (a rizs kivételével), a kukoricát, a repcét, valamint a cukorrépát.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKE

a következőképpen határozott:

1) Az alapítélet kihirdetéséig felfüggeszti a 91/414 irányelvnek a fluzilazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló, 2006. december 11-i 2006/133/EK bizottsági irányelv mellékletében 2008. június 30-ig megállapított azon időtartam lejártát, ameddig a fluzilazol a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében szerepel.

2) Az alapítélet kihirdetéséig felfüggeszti a 2006/133 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében 2008. június 30-ban meghatározott azon határidőt, ameddig a tagállamok - értékelés után - szükség szerint módosítják vagy visszavonják a fluzilazolt tartalmazó termékekre adott engedélyt.

3) Az alapítélet kihirdetéséig felfüggeszti a 2006/133 irányelv mellékletében előírt különös rendelkezések A. részében szereplő azon korlátozást, amely azon növényfajtákat érinti, amelyekre a tagállamok engedélyezhetik a fluzilazol használatát, vagyis a gabonanövényeket (a rizs kivételével), a kukoricát, a repcét, valamint a cukorrépát.

4) A költségekről jelenleg nem határoz.

Luxembourg, 2007. július 19.

E. Coulon

hivatalvezető

B. Vesterdorf

elnök

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.

( 1 ) Rejtett bizalmas adatok.