32018R0643[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/643 rendelete (2018. április 18.) a vasúti közlekedés statisztikájáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/643 RENDELETE

(2018. április 18.)

a vasúti közlekedés statisztikájáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) több alkalommal (4) jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű átdolgozni.

(2) A vasút az Unió közlekedési hálózatának fontos része.

(3) A Bizottságnak statisztikai adatokra van szüksége az áruk és utasok vasúti szállításáról annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és alakítsa a közös közlekedéspolitikát, valamint a regionális politika és a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika szállítási elemeit.

(4) A vasútbiztonságra vonatkozó statisztikai adatok szükségesek ahhoz is, hogy a Bizottság előkészíthesse és figyelemmel kísérhesse a közlekedésbiztonság terén megvalósuló uniós fellépéseket. A vasúti balesetekkel kapcsolatos adatokat az Európai Unió Vasúti Ügynöksége a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek alapján a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletének megfelelően gyűjti.

(5) A vasúti közlekedésre vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokra a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 15. cikkében előírt nyomon követési feladatok teljesítése érdekében is szükség van.

(6) Az összes közlekedési módra vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokat közös megközelítés és szabványok szerint kell összegyűjteni abból a célból, hogy a közlekedési módok a lehető legteljesebb mértékben összehasonlíthatók legyenek.

(7) Fontos elkerülni a párhuzamos munkavégzést és optimalizálni az olyan, meglévő információk hasznosítását, amelyeket statisztikai célokra fel lehet használni. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy az uniós polgárok és más érdekelt felek részére könnyen hozzáférhető és hasznos információkkal lehessen szolgálni a vasúti közlekedés biztonságáról és a vasúti rendszer átjárhatóságáról, és ezen belül a vasúti infrastruktúráról, a statisztikai tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság szolgálatai és az érintett - többek között nemzetközi szintű - szervezetek között megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kötni.

(8) Az európai statisztikák előállításakor egyensúlyra kell törekedni a felhasználók igényei és az adatszolgáltatókra nehezedő terhek között.

(9) A 91/2003/EK rendelet alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalatokról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentésében a Bizottság arra hivatkozott, hogy a hosszú távú fejlemények vélhetően az említett rendelet értelmében már összegyűjtött adatok figyelmen kívül hagyását vagy egyszerűsítését eredményezik, továbbá arra, hogy a cél a vasúti utasokra vonatkozó éves adatok továbbítási időszakának rövidítése. A Bizottságnak továbbra is rendszeres időközönként jelentést kell tennie e rendelet végrehajtásáról.

(10) A vasúti közlekedési piac üzleti területén működő köz- és magántulajdonban lévő vasúti vállalkozások egyidejű létezése miatt szükség van azon statisztikai információk kifejezett meghatározására, amelyet minden vasúti vállalkozásnak szolgáltatnia kell, és amelyet az Eurostatnak terjesztenie kell.

(11) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált adatok előállítását lehetővé tevő - az egyes tagállamokban a hivatalos statisztikai adatok kidolgozásával megbízott testületek és intézmények által végehajtandó - közös statisztikai szabványok megalkotását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12) A 223/2009/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) referenciakeretet biztosít az e rendeletben meghatározott előírásokhoz.

(13) Annak érdekében, hogy tükrözni lehessen a tagállamokban végbemenő új fejleményeket úgy, hogy ezzel egyidejűleg fennmaradjon a vasúti közlekedési adatok harmonizált gyűjtése az Unió egészében és megmaradjon a tagállamok által továbbított adatok kiváló minősége, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítására vonatkozóan, a technikai fogalommeghatározások kiigazítása és további technikai fogalommeghatározások kidolgozása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik szisztematikusan részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(14) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(15) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az eredmények minőségére és összehasonlíthatóságára, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokra vonatkozó jelentésekhez biztosítandó információk részletes meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(16) Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja a vasúti közlekedés uniós szintű statisztikai adatainak előállítására vonatkozó közös szabályok megalkotása.

2. cikk

Hatály

E rendelet az Unió valamennyi vasútjára vonatkozik. Minden tagállamnak statisztikai jelentéseket kell benyújtania a területén folytatott vasúti közlekedésre vonatkozóan. Ha a vasúti vállalkozás egynél több tagállamban működik, az érintett nemzeti hatóságoknak elő kell írniuk a vállalkozás számára, hogy az adatokat külön-külön adja meg azokra az országokra vonatkozóan, ahol tevékenykedik, annak érdekében, hogy nemzeti statisztikákat lehessen összeállítani.

A tagállamok e rendelet hatálya alól kizárhatják:

a) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari és hasonló létesítményekben működnek, beleértve a kikötőket;

b) azokat a vasúti vállalkozásokat, amelyek elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak; ilyenek például a műemlék gőzüzemű vasutak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. "adatszolgáltató ország": az a tagállam, amely adatokat továbbít az Eurostat részére;

2. "nemzeti hatóságok": azok a nemzeti statisztikai hivatalok és más szervezetek, amelyek az egyes tagállamokban az európai statisztikai adatok előállításáért felelősek;

3. "vasút": az a sínpályából álló közlekedési útvonal, melyet kizárólag vasúti járművek használhatnak;

4. "vasúti jármű": az a mozgó berendezés, amely kizárólag vasúti síneken, közlekedik, hajtását vagy saját erőforrása biztosítja (vontatójárművek), vagy másik jármű vontatja (személykocsik, vasúti pótkocsik, teherkocsik és vagonok);

5. "vasúti vállalkozás": minden olyan köz- vagy magántulajdonban lévő vállalkozás, amely vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatásokat biztosít. Azon vállalkozások, amelyek egyetlen üzleti tevékenysége az a szolgáltatás, hogy metróval, villamossal és/vagy helyiérdekű vasúttal szállítanak utasokat, nem tartoznak e fogalommeghatározás alá;

6. "vasúti áruszállítás": az áru vasúti járművekkel történő mozgatása a berakodás és a kirakodás helye között;

7. "vasúti személyszállítás": az utasok vasúti járművekkel történő mozgatása az indulási és érkezési hely között. Nem tartozik ide az utasok metróval, villamossal vagy helyiérdekű vasúttal történő szállítása;

8. "metró" (más néven: "földalatti vasút"): az a villamos meghajtású vasút, amely nagy forgalmi igényű utasszállítás lebonyolítására képes, és jellemzője a pálya kizárólagos használata, a több kocsiból álló szerelvény, a nagy sebesség és hirtelen gyorsulás, az összetett jelzőrendszer, valamint a szintbeli kereszteződések hiánya, ami a szerelvények nagy járatsűrűségét és a peronok nagy utasterhelését teszi lehetővé. A metrót jellemzi továbbá, hogy az állomások egymáshoz közel helyezkednek el, ami általában 700 és 1 200 m közötti állomástávolságot jelent. A "nagy sebesség" a villamos és a helyiérdekű vasút viszonylatában értelmezendő, és megközelítőleg 30-40 km/h-t jelent rövidebb távokon, és 40-70 km/h-t hosszabb távokon;

9. "villamos": az az utasszállító közúti jármű, amely több mint kilenc ülőhellyel rendelkezik (beleértve a vezetőülést is), és amely villamos vezetékekre csatlakozik vagy dízelmotoros meghajtású, valamint síneken közlekedik;

10. "helyiérdekű vasút": az az utasszállító vasúti eszköz, amely többnyire villamos meghajtású vasúti kocsikkal, egyedülálló kocsival vagy rövid szerelvénnyel, kötött kétvágányú pályán üzemel. Az állomások/megállóhelyek közötti távolság általában kisebb, mint 1 200 m. A metróval ellentétben a helyiérdekű vasút könnyedebb felépítésű, kisebb forgalomra méretezett és általában kisebb sebességgel közlekedik. Némely esetben nehéz egyértelmű különbséget tenni a helyiérdekű vasút és a villamos között; a villamos általában nincs elválasztva a közúti forgalomtól, a helyiérdekű vasút azonban más rendszerektől elválasztva közlekedhet;

11. "belföldi szállítás": vasúti szállítás két olyan hely között (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek az adatszolgáltató országban találhatók. Ez esetlegesen magában foglalhat egy másik országon való áthaladást;

12. "nemzetközi szállítás": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely és egy másik országban lévő (berakodási/indulási vagy kirakodási/érkezési) hely között történik;

13. "átmenő forgalom": az a vasúti szállítás, amely az adatszolgáltató országon keresztül két olyan hely között történik (a berakodás/indulás helye és a kirakodás/érkezés helye), amelyek nem az adatszolgáltató országban találhatók. Az olyan szállítási műveletek, ahol az áru/utas berakodás/indulás vagy kirakodás/érkezés az adatszolgáltató ország határán történik a szállítás más eszközéről vagy eszközére, nem minősülnek átmenő forgalomnak;

14. "vasúti utas": az a személy, kivéve a vonat személyzetének tagjait, aki utazását vasúttal teszi meg. Baleseti statisztikák szempontjából a mozgó vonatra felszállni, vagy onnan leszállni próbáló személyeket is ide kell sorolni;

15. "utasok száma": a vasúti utasok által megtett utazások száma, ahol minden utazást az indulási helytől az érkezési helyig történő mozgás határoz meg, az egyik vasúti járműről a másikra történő átszállással, vagy átszállás nélkül. Az utasokat, amennyiben egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, ha lehetséges, csak egyszer kell figyelembe venni;

16. "utaskilométer": az a mértékegység, amely egy utas vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

17. "súly": az áruk tonnában (1 000 kg) mért mennyisége. A súly számításánál a szállított áruk súlyán kívül figyelembe kell venni a csomagolás súlyát és a konténerek, csereszekrények, raklapok, valamint azon közúti járművek önsúlyát is, amelyeket kombinált szállítás során vasúton szállítanak. Ha az árut egynél több vasúti vállalkozás szolgáltatásainak igénybevételével szállítják, ha lehetséges, az áruk súlyát csak egyszer kell figyelembe venni;

18. "tonnakilométer": az áruszállítás azon mértékegysége, amely egy tonna (1 000 kg) áru vasúti szállítását jelenti egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

19. "vonat": az az egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több vasúti jármű, vagy az az önállóan közlekedő vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt közlekedik egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig. Az üres mozdonymenet, vagyis az önmagában közlekedő mozdony, nem tekintendő vonatnak;

20. "vonatkilométer": az a mértékegység, amely egy vonat mozgását jelenti egy kilométer távolságon. A számításnál alkalmazott távolság a ténylegesen megtett távolságot jelenti, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll, egyébként a kiindulási és rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni;

21. "teljes vonatrakomány": minden olyan szállítmány, amely egy vagy több vagonrakományból áll, amelyeket azonos időben, azonos feladótól azonos állomásról szállítanak, és a vonat összetételének megváltoztatása nélkül juttatnak el azonos megrendelő címére, azonos rendeltetési állomásra;

22. "teljes vagonrakomány": minden olyan áruszállítmány, amelyhez egy vagon kizárólagos felhasználása szükséges, függetlenül attól, hogy kihasználják-e a vagon teljes teherbefogadó képességét;

23. "TEU (Twenty-foot Equivalent Unit - Húsz lábbal egyenértékű egység)": az a szabványosított egység, amely a 20 láb (6,10 m) hosszúságú ISO konténer adatain alapszik, és amelyet a forgalmi áramlás vagy kapacitás statisztikai mérőszámaként alkalmaznak. Egy standard 40' ISO 1. sorozatú konténer 2 TEU-val egyenértékű. A 20 láb alatti csereszekrények 0,75 TEU-nak, a 20 és 40 láb közöttiek 1,5 TEU-nak, a 40 láb felettiek pedig 2,25 TEU-nak felelnek meg.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítására vonatkozóan, az e cikk (1) bekezdésének 8., 9., 10., 21., 22. és 23. pontjában foglalt technikai fogalommeghatározások kiigazítása, valamint olyan további technikai fogalommeghatározások kidolgozása érdekében, amelyekre azon új fejlemények figyelembevételéhez van szükség, amelyek a statisztikák harmonizációjának biztosítása érdekében bizonyos szintű technikai részletesség meghatározását igénylik.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1) Az összegyűjtendő statisztikai adatok meghatározása e rendelet mellékleteiben található. Ezek a következő adattípusokra vonatkoznak:

a) az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok - részletes jelentés (I. melléklet);

b) a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok -részletes jelentés (II. melléklet);

c) az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (III. melléklet);

d) az áru- és személyszállításra vonatkozó regionális statisztikai adatok (IV. melléklet);

e) statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (V. melléklet).

(2) Az I. és a II. melléklet alapján a tagállamok azon vállalkozásokról szolgáltatnak adatokat:

a) amelyek teljes áruszállításának volumene legalább 200 000 000 tonna-kilométer vagy legalább 500 000 tonna;

b) amelyek teljes személyszállításának volumene legalább 100 000 000 utaskilométer.

Az I. és a II. melléklet szerinti adatszolgáltatás az a) és a b) pontban említett küszöbértékek alatti vállalkozások esetében opcionális.

(3) A tagállamok az VIII. melléklet alapján, az abban meghatározottak szerint szolgáltatják a (2) bekezdésben említett küszöbérték alatti vállalkozások összesített adatait, amennyiben ezekről nem szolgáltatnak adatot az I. és a II. melléklet alapján.

(4) E rendelet alkalmazásában az árukat a VI. melléklettel összhangban kell besorolni. Ezenfelül a veszélyes árukat a VII. melléklettel összhangban kell besorolni.

5. cikk

Adatforrások

(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy közjogi vagy magánjogi szervezetet az e rendeletben előírt adatgyűjtésben való közreműködésre.

(2) A szükséges adatokat a következő források bármely kombinációjának felhasználásával lehet beszerezni:

a) kötelező adatfelvételek;

b) közigazgatási adatok, beleértve a szabályozó hatóságok által összegyűjtött adatokat, és amennyiben rendelkezésre áll, elsősorban a vasúti fuvarlevelet;

c) statisztikai becslési eljárások;

d) a vasúti szakmai szervezetek által szolgáltatott adatok;

e) eseti tanulmányok.

(3) A nemzeti hatóságok intézkedéseket hoznak a felhasznált adatforrások koordinálására, valamint az Eurostat részére továbbított statisztikai adatok minőségének biztosítására.

6. cikk

Statisztikai adatok továbbítása az Eurostat részére

(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett statisztikai adatokat továbbítaniuk kell az Eurostat részére.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 4. cikkben említett statisztikai adatok továbbítására vonatkozó szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Terjesztés

(1) Az I-V. és a VIII. mellékletben meghatározott adatokon alapuló statisztikai adatokat a Bizottság (Eurostat) terjeszti.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A statisztika minősége

(1) Az Eurostat módszertani ajánlásokat dolgoz ki és tesz közzé annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a vasúti közlekedés területén a statisztika minőségének fenntartásában. Ezen ajánlásoknak figyelembe kell venniük a nemzeti hatóságok, a vasúti vállalkozások, valamint a vasúti szakmai szervezetek bevált gyakorlatát.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(3) A statisztikai adatok minőségét az Eurostatnak kell értékelnie. E célból az Eurostat felkérésére a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a statisztikai adatok előállításához alkalmazott módszerekről.

(4) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a standard minőségjelentések részletes szabályait, felépítését, gyakoriságát és összehasonlíthatósági elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A végrehajtásról szóló jelentések

2020. december 31-ig, majd azt követően négyévente a Bizottság az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a jövőbeli fejleményekről.

A Bizottság a jelentésben áttekinti a tagállamok által a továbbított adatok minőségével, az alkalmazott adatgyűjtési módszerekkel, valamint a lehetséges javításokkal és a felhasználói igényekkel kapcsolatban szolgáltatott vonatkozó adatokat.

E jelentés különösen:

a) értékeli az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b) értékeli a továbbított adatok minőségét, az alkalmazott adatgyűjtési módszereket és az előállított statisztikák minőségét.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott, Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 91/2003/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2018. április 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

L. PAVLOVA

(1) 2017. december 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2018. március 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. április 12-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról (HL L 14, 2003.1.21., 1. o.).

(4) Lásd a IX. mellékletet.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HLL 87., 2009.3.31., 164. o.).

(8) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

NST 2007

VII. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK BESOROLÁSA

1. Robbanóanyagok

2. Gázok, sűrítve, cseppfolyósítva vagy nyomás alatt oldott állapotban

3. Gyúlékony folyadékok

4.1. Gyúlékony szilárd anyagok

4.2. Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1. Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2. Szerves peroxidok

6.1. Toxikus anyagok

6.2. Fertőző anyagok

7. Radioaktív anyagok

8. Maró anyagok

9. Különféle veszélyes anyagok

Megjegyzés:

Ezek a kategóriák azok, amelyek a veszélyes anyagok nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó - általánosan RID néven ismert - szabályzatokban vannak meghatározva, és amelyeket a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) értelmében fogadtak el.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

VIII. MELLÉKLET

VIII.1. táblázat

VIII.2. táblázat

IX. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT