5/1999. Polgári jogegységi határozat

a cégek cégjegyzékből történő törlésének, valamint a tagok személyében bekövetkezett változás hatályosságáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium gazdasági szakágának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A cégek a törlésről rendelkező végzés keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből. A tagok személyében bekövetkező változás a tőkeváltozás bejegyzésének napjával hatályos, ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával összefügg.

INDOKOLÁS

I.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma gazdasági szakágának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján két kérdéskörben kezdeményezte a jogegységi eljárás lefolytatását.

Az indítványban foglaltak szerint eltérő a bíróságok gyakorlata abban a vonatkozásban, hogy

- milyen hatállyal törlendők a cégek a cégjegyzékből, illetve

- milyen hatállyal kerülnek azok a tagváltozások bejegyzésre, amelyek a jegyzett tőke változásával függenek össze.

Nem egységes ugyanis a joggyakorlat abban, hogy a cégek a törlésről rendelkező végzés keltének, vagy a megszűnésről rendelkező határozat keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből, illetve a cég tagjainak személyében bekövetkezett változás a cégjegyzékbe történő bejegyzésnek, vagy a változás bekövetkezésének időpontjával válik hatályossá, ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával függ össze.

A fenti jogkérdésekben - jogorvoslati kérelem hiányában - a Legfelsőbb Bíróságnak nincs kialakult gyakorlata, ugyanakkor fontos érdek fűződik a bírósági gyakorlat egységének biztosításához.

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője az alábbi álláspontot fejtette ki:

A cég törlésének hatályával kapcsolatban különbséget kell tenni abban a vonatkozásban, hogy a cég végelszámolási vagy felszámolási eljárást követően szűnik-e meg. A végelszámolási eljárás lefolytatását követően - álláspontja szerint - a cég a cégbíróság törlésről rendelkező végzése jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, míg felszámolás esetén a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak az adós megszüntetéséről rendelkező határozata jogerőre emelkedésének napjával. A tagváltozás hatályával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával függ össze, a tagváltozás a jegyzett tőkeváltozás bejegyzésének hatályával jegyzendő be a cégjegyzékbe.

III.

A jogegységi tanács álláspontja szerint a cégek két csoportba sorolhatók aszerint, hogy a jogszabály cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket kötelezővé vagy lehetővé teszi [a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ct.) 2. §-ának (1) bekezdése].

A cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok, így

- vállalat esetén az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 43. §-ának (1) bekezdése, az egyes jogi személy vállalata esetén a Ptk. 71. §-ának (3) bekezdése,

- szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 89. §-ának (3) bekezdése,

- gazdasági társaság, egyesülés esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 53. §-ának (2) bekezdése, illetve az 1988. évi VI. törvény 46. §-ának (2) bekezdése,

- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 23. §-ának (1) bekezdése és 30. §-ának (1) bekezdése,

- oktatói munkaközösség esetén az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdése,

- közhasznú társaság esetén a Ptk. 60. §-ának (2) bekezdése,

- vízgazdálkodási társulat esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése hivatkozva a Gt. szabályainak alkalmazására,

tartalmazzák, hogy a fenti cégformákba tartozó cégek a cégjegyzékből történő törléssel szűnnek meg. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény bár a fenti tartalmú rendelkezést nem tartalmazza, de nincs azzal ellentétes rendelkezése sem.

Az egyéni vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzése nem kötelező [az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. §-ának (1) bekezdése], így az egyéni cég bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését, mely nem feltétlenül jelenti az egyéni vállalkozás megszűnését. Az egyéni cég megszűnését jelenti ugyanakkor például a törlés, ha egyszemélyes kft.-vé vagy egyszemélyes rt.-vé alakul át, illetve ha megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának a joga.

A cégek megszűnhetnek jogutód nélkül, illetve jogutódlással, hacsak ez utóbbit az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabály ki nem zárja. Megszűnés esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a hatálya alá tartozó cégformák vonatkozásában), illetve az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg a cég törlése előtt lefolytatandó eljárásokat, hivatalbóli törlés esetén pedig a Ct. 56-58. §-ai írják elő a cég törlését megelőző eljárást.

A Ct. 28. §-a egyértelműen tartalmazza "a bejegyezni kért adat, a - 30. § (2), (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával válik hatályossá". Ezen rendelkezés, figyelemmel a Ct. 30. § (1) bekezdésében foglaltakra, megfelelően irányadó a cég kérelemre történő törlése iránti eljárásra. A jogegységi tanács álláspontja szerint a fentiek irányadóak akkor is, ha a cég a felszámolási eljárást lefolytató bíróság értesítése alapján hivatalból [Ct. 32. § (2) bekezdés] kerül törlésre. A fenti jogértelmezés van ugyanis összhangban a fentebb hivatkozott anyagi jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a cégnyilvántartás közhitelességének a Ct. 10. §-ában rögzített elvével, tehát azzal, hogy a cég mindaddig létező cégnek minősül, míg harmadik személyek a cég törléséről a cégjegyzékből nem bizonyosodhatnak meg, így a cég visszamenőleges hatályú törlésére jogszerűen nem kerülhet sor. A fent kifejtettek irányadóak akkor is, ha a cég átalakulással szűnik meg. Ekkor a jogelőd (jogelődök) törlésére a jogutód (jogutódok) bejegyzésére vonatkozólag azonos napon hozott, így azonos hatályú végzéssel kell, hogy sor kerüljön.

Ily módon a cégek függetlenül attól, hogy végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatását, a rájuk irányadó anyagi jogszabályban szabályozott eljárást követően vagy átalakulás folytán kerülnek törlésre - a törlésről rendelkező végzés keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből.

A jegyzett tőkeváltozással összefüggő tagváltozás hatályával kapcsolatban a jogegységi tanács álláspontja a kötelező.

A Ct. 28. §-a tartalmazza: "a bejegyezni kért adat - a 30. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a bejegyzés napjával válik hatályossá". A 30. § (2) bekezdése szerint pedig többek között a cég tagjait, tulajdonosait érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. E rendelkezésekből következően a jegyzett tőkében (cégjegyzék 11. rovat) bekövetkező változás a bejegyzés napjával, míg a tagok (tulajdonosok) személyében bekövetkező változás (a legtöbb cégformánál cégjegyzéki adat), figyelemmel a Ct. 30. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.

A jegyzett tőke emelésének, leszállításának egyik lehetséges módja, hogy új tagja lesz a cégnek, vagy valamely személy megszűnik a cég tagja lenni. Ilyenkor a jegyzett tőkében, illetve a tagok személyében bekövetkező változás hatálya jogszerűen nem térhet el, hiszen a fenti tényállások esetén a tagok azáltal válnak a cég tagjává, illetve szűnnek meg a cég tagjai lenni, hogy a jegyzett tőke emelése, illetve leszállítása bejegyzésre kerül. Ily módon a jegyzett tőke emelése, leszállítása esetén a tagok személyében bekövetkezett változás hatálya azonos a jegyzett tőke emelésének vagy leszállításának bejegyzése napjának hatályával, hiszen a tagok személyében a változás a jegyzett tőke változásának bejegyzésével következik be.

A jogegységi tanács ezért a Bsz. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.

Budapest, 1999. december 21.