BH 1992.2.115 I. A cégbíróságnak az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálnia kell a fél meghatalmazottjának képviseleti jogosultságát. Korlátolt felelősségű társaság képviseletét csak az ügyvezető(k), illetőleg az által (általuk) meghatalmazott személy láthatja el a cégbíróság előtt [Pp. 69. § (2) bek., 72. § 1988. évi VI. tv. (Gt.) 161. § (1) bek., 218. § (3) bek.].

II. A társasági szerződés egyes pontjainál alkalmazott javítások, betoldások - függetlenül attól, hogy az ügyvéd vagy jogtanácsos eszközölte - csak akkor hatályosak, ha minden javítást (betoldást) a kft. minden tagja láttamozott [Gt. 19. § (2) bek., Pp. 197. § (1) bek.].

III. Semmis a társasági szerződésnek az üzletrészekre vonatkozó vételi jog (opció) kikötése, ha az határozatlan időre vagy 6 hónapot meghaladó határozott időre szól, illetőleg érvénytelen ez a kikötés, ha az - jogszabályban előírt - elővásárlási joggal ütközik [Ptk. 375. § (2) bek., Gt. 17. §, 171. § (1) bek., 172. §].

IV. Nem ütközik jogszabályba, s ezért hatályosul a társasági szerződésnek az a kikötése, amely lehetővé teszi, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagja üzletrészét egy másik gazdasági társaság törzstőkéjének részévé tegye [Gt. 22. § (2) bek., 169. § (1) bek., 170. §, 174. § (1) bek.].

A budapesti székhelyű A. és A. Vállalat Kiskereskedelmi Kft. elnevezésű gazdasági társaság létesítéséről az A. és A. Vállalat, valamint J. A., dr. W. Gy. és Sch. I. budapesti lakosok az 1989. október 12-én keltezett társasági szerződésben állapodtak meg.

A gazdasági társaság 3 000 000 Ft törzstőkével alakult, mely az állami vállalat 800 000 Ft pénzbeli és 2 100 000 Ft nem pénzbeli, valamint a természetes személyek közös tulajdonukban levő 100 000 Ft pénzbeli törzsbetétjeiből áll.

A társaság alapítását, a társasági szerződést ellenjegyző Egyetemi Oktatók Jogi Képviseleti Munkaközössége 1989. november 1-jén terjesztette elő a cégbejegyzés iránti kérelmet.

Az elsőfokú bíróság 1989. december 1. napján a 63 761. számú végzésével elrendelte a cég bejegyzését, egyben azonban "felhívta a szerződő felek figyelmét, hogy a társasági szerződés 6. pontjában említett opció kikötése nem felel meg" a törvényi előírásoknak, "így a szerződés ezen rendelkezése érvénytelen", és érvénytelen az üzletrész-átruházásra vonatkozó kikötés is. A taggyűlés az 1989. november 30-án hozott 3/1989. számú határozatával a társaság törzstőkéjét 930 880 000 Ft-ra felemelte, mivel az állami vállalat tag a nem pénzbeli hozzájárulását 927 880 000 Ft-tal felemelte.

Az elsőfokú bíróság az 1990. január 9-én kelt végzésével a változás cégjegyzékbe bejegyzését elrendelte.

Az elsőfokú bíróság mindkét végzése ellen emelt, a megtámadott végzések hatályon kívül helyezésére irányuló törvényességi óvásban kifejtett jogi álláspont értelmében az érvénytelen kikötések folytán az egész szerződés megdőlt, mert a Ptk. 239. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban meghatározott törvényi kivitelek nem állanak fenn.

Az 1990. október 3. napján tartott nyilvános ülésen az óvás kiegészült azzal, hogy a törzstőke felemelésének bejegyzését elrendelő elsőfokú végzés abból az okból is törvénysértő, hogy a cég a kettős bejelentés helyett egyszeri kérelmet terjesztett elő [Gt. 218. § (1) bekezdése, 222. § (1) bekezdése].

A törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.

A bírósági cégnyilvántartásról a cégbejegyzés idején az 1988. évi 28. tvr.-tel módosított 1985. évi 16. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.), a cégjegyzékről, a cégbejegyzésről pedig a 18/1988. (XII. 15.) IM rendelettel módosított 6/1985. (XI. 6.) IM. rendelet (Cr.), illetve a nem peres eljárásra vonatkozó 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében a Pp. rendelkezett. A törvényességi óvás elbírálása idején az ezeket a jogszabályokat hatályon kívül helyező 1989. évi 23. tvr. (tvr.) és a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (R.) szerint rendelkezéseiket a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ezért az óvást a bejegyzés idején hatályos cégeljárási szabályok szerint kell elbírálni, vagyis az alapbejegyzést a korábbi cégeljárási szabályok szerint, míg az alaptőke felemelésének bejegyzésével kapcsolatos eljárást az új eljárási szabályok szerint.

A jogi képviseletre vonatkozóan sem a cégeljárás, sem pedig a nem peres eljárás nem tartalmaz eltérő szabályozást, ezért a cégbíróságnak a Pp. képviseletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia. Ebből következik, hogy a bíróságnak a Pp. 72. §-ában írtaknak megfelelően az eljárás bármely szakában hivatalból kell vizsgálnia a meghatalmazott képviseleti jogosultságát. A korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzés iránti kérelmének előterjesztésére jogosultak körét a Gt. 161. §-ának (1) bekezdése és a 218. §-ának (3) bekezdése az ügyvezetők személyében jelöli meg. Az anyagi jogi szabályozásnak megfelelően őket kell a cégbírósági eljárás alanyainak tekinteni, a jogi képviseletükre is csak ők adhatnak meghatalmazást.

Az állami vállalat tag vezérigazgatóját bejelentési kötelezettség nem terheli, de erre nem is jogosult. Ebből következően az általa adott meghatalmazásnak az ügyvezetők részéről történt utólagos jóváhagyása sem bír jogi relevanciával. Az elsőfokú bíróságnak a kérelem előterjesztésének időpontjában a Pp. 69. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés szerint vizsgálnia kellett volna a meghatalmazott képviseleti jogosultságát, és mert az arra jogosultsággal nem rendelkező jogi képviselő által előterjesztett kérelem alapján cégbejegyzésnek nem lehetett volna helye, azt el kellett volna utasítania, illetve hiánypótlási eljárás során kellett volna gondoskodni a képviseleti jogosultság igazolásáról. A törvényességi óvás az eljárás jogszabálysértő voltára helytállóan mutatott rá, ezért ezen részében alapos.

Eltérést nem engedő (kogens) jellegű rendelkezés a Gt. 40. §-ának (1) bekezdésében annak kimondása, hogy a gazdasági társaság csak a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplők közül választhatja meg a társaság könyvvizsgálóját. Ez a körülmény a megalakulás törvényességének egyik feltétele, amelyet a bíróság a kérelem elbírálásakor vizsgál. A cégbírósághoz benyújtandó kérelmeket és mellékleteit felsoroló 1985. évi 16. tvr. 117. §-ának (2)-(4) bekezdése a könyvvizsgálói minőség igazolását nem követelte meg. Tekintettel azonban arra, hogy a cégbíróságnak a kérelem elbírálásakor a társaság megalakulásának törvényességét az anyagi jog szabályai szerint is vizsgálnia kell, ezért valamilyen módon meg kell győződnie arról, hogy a könyvvizsgálói feladat ellátásának feltételéül szabott nyilvántartásban a kijelölt könyvvizsgáló szerepel-e. Ennek a körülménynek a vizsgálata történhet többféle módon (pl. hivatalos feljegyzés), de ennek a ténynek az iratokból ki kell tűnnie.

A cégbejegyzés időpontjában az állami vállalatok törzskönyvi bejegyzése konstitutív hatállyal bírt. Amennyiben az állami vállalat gazdasági társaság alapításában részt vett, a cégbíróságnak vizsgálnia kellett - a társaság törvényes megalakulásának körében - a törzskönyvi bejegyzésének tényét. Ez a vizsgálat - hasonlóan a könyvvizsgálói minőség megállapításához - történhet kötetlen bizonyítási formák között is, de a cégbírósági eljárásra irányadó okirati bizonyításnak megfelelően az iratokból megállapíthatónak kell lennie. Az okiratok hiányán alapuló óvás az előzőekben kifejtetteknek megfelelően alapos.