19/2007. (III. 9.) AB határozat

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat Magyar Közlönyben való közzététele napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó beadványában két különböző tárgyú indítványt terjesztett elő. Az egyik indítvány a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban első fokon az MVH Központi Hivatala, másodfokon annak elnöke jár el. Ez a szabályozás az indítványozó álláspontja szerint ellentétben áll az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 96. §-ával, és ezáltal az Alkotmány 35. § (2) bekezdésével is.

Mivel 2005. november 1. napjától a közigazgatási hatósági eljárásokra az Áe. helyett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni, az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy indítványát a hatályos szabályozás tekintetében fenntartja-e. Az indítványozó indítványát fenntartotta, azt állítva, hogy az R. 5. § (2) bekezdése a Ket. 106. § (1) bekezdésébe ütközik. Eszerint elsőfokú hatáskört úgy kell megállapítani, illetve a szervezetrendszert úgy kell kialakítani, hogy a fellebbezés elbírálására, az elsőfokú hatóságtól szervezeti, illetve feladatkör szempontjából elkülönülő szerv legyen jogosult. Az R. szerint viszont az MVH hatósági eljárásában első fokon a Központi Hivatal, másodfokon az MVH elnöke jár el. Az indítványozó szerint az R. szabályozása ellentétben áll a Ket.-ben foglaltakkal, mivel az MVH-t, az R. 6. § (1) bekezdése értelmében, az elnök vezeti. Álláspontja szerint a két jogszabály közötti ellentmondás sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, valamint 35. § (2) bekezdését, így kérte az alkotmányellenesség megállapítását és a sérelmezett jogszabályi rendelkezés megsemmisítését. A másik indítvány az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az Alkotmánybíróság az indítványt e részében elkülönítette és a 806/B/2003. AB végzésben (ABH 2004, 2239, 2240.) az alkotmányellenesnek ítélt jogszabály hatályon kívül helyezése okán az eljárást megszüntette.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

2. A Ket. hivatkozott rendelkezései: "13. § (2) E törvény rendelkezéseit (...)

b) az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban,

(...) csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg."

"106. § (1) Az ügyfél jogorvoslathoz való jogának érvényesülése érdekében - az olyan ügyek kivételével, amelyekben e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek - az elsőfokú hatáskört úgy kell megállapítani, illetve a szervezetrendszert úgy kell kialakítani, hogy legyen a fellebbezés elbírálására jogosult, az elsőfokú hatóságtól szervezeti, illetve feladatkör szempontjából elkülönülő szerv."

3. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Kásztv.) indítvánnyal érintett rendelkezése:

"5. § (2) A központi államigazgatási szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket a szerv vezetőjének kell címezni. Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja."

4. Az R. indítvánnyal támadott rendelkezése: "5. § (2) Hatósági eljárásban első fokon a Központi Hivatal, másodfokon az MVH elnöke jár el."

III.

Az indítvány megalapozott.

Az indítványozó állítása szerint az R.-nek az a rendelkezése, amely szerint a hatósági eljárásokban első fokon az MVH Központi Hivatala, másodfokon pedig az MVH elnöke jár el alkotmányellenes, mivel az a Ket. által a fellebbezési fórumrendszer kialakítására megfogalmazott követelményeknek nem felel meg; ezáltal egyrészt az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe, másrészt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében nevesített jogállamiság alkotmányos elvébe ütközik.

1. Az Alkotmánybíróságnak az indítvány kapcsán először azt kellett vizsgálnia, hogy a Ket. tárgyi hatálya kiterjed-e az MVH által lefolytatott hatósági eljárásokra, vagyis a Ket. rendelkezései alkalmazandók-e az MVH hatáskörébe tartozó eljárásokra. A Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki. A törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatósági ügynek minősül minden ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez; ilyennek minősül továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés is, a fegyelmi és etikai ügyek kivételével, ha törvény valamely tevékenység végzését, vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti [Ket. 12. § (2) bek.].

A Ket. maga határozza meg azoknak az ügyfajtáknak a körét, amelyek esetében az eljárási törvényben foglalt általános szabályokat egyáltalán nem, vagy csak kisegítő jelleggel kell alkalmazni. Az MVH eljárása esetén a Ket. szabályait, amelyeket a Ket. 13. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel szubszidiárius jellegűnek kell tekinteni, vagyis a Ket. rendelkezései ezekben az ügyekben csak másodlagos jelleggel, eltérő szabályozás hiányában alkalmazandók. A Ket. 13. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel, és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban kizárólag törvényi szabályozással szabad eltérni a Ket. rendelkezéseitől.

2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az R. 5. § (2) bekezdésének a Ket. 106. § (1) bekezdésével és ezáltal az Alkotmány 35. § (2) bekezdésével való összhangját vizsgálta.

Az R. szabályozása értelmében, az MVH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon az MVH Központi Hivatala, másodfokon pedig az MVH elnöke jár el. A Ket. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú hatáskört úgy kell megállapítani, illetve a szervezetrendszert úgy kell kialakítani, hogy legyen a fellebbezés elbírálására jogosult, az elsőfokú hatóságtól szervezeti, illetve feladatkör szempontjából elkülönülő szerv.

Az MVH az R. 1. § (1) bekezdése értelmében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű központi hivatal, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, így rá is irányadónak kell tekinteni a Kásztv. rendelkezéseit. A Kásztv. 5. § (2) bekezdése szerint "[a] központi államigazgatási szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket a szerv vezetőjének kell címezni. Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja".

Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította, hogy az MVH elnöke nem tekinthető az általa vezetett szervtől szervezetileg, illetve feladatkör szempontjából elkülönülő szervnek.

A Ket. ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy a 106. § (1) bekezdésének rendelkezésétől is a törvény tárgyi hatályról szóló részében taxatíve felsorolt ügyfajták esetében, - közte az MVH hatáskörébe tartozó ügyekben is -a jogalkotó eltérjen, de ez csak törvényi szabályozással történhet. Jelen esetben azonban nem törvény, hanem kormányrendelet tartalmaz az eljáró hatóságokról a Ket.-ben foglaltaktól eltérő szabályozást; mivel az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a kormányrendelet törvénnyel nem lehet ellentétes, az R. ebben a tekintetben alkotmányellenes.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét, és elrendelte annak a jelen határozat Magyar Közlönyben való közzététele napjával történő megsemmisítését.

3. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével is ellentétesnek tartja az R.-t. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti és ezért megsemmisíti, akkor további alkotmányi rendelkezések esetleges sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben - érdemben általában nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 38/2003. (VI. 26.) AB határozat, ABH 2003, 829, 835.] Az Alkotmánybíróság ezért nem vizsgálta az R. támadott rendelkezésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe való ütközését.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 422/B/2004.