3301/2017. (XI. 20.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.III.10.599/2015/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.599/2015/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó néhai férje külföldi gyógykezelése költségeinek megtérítése iránti kérelmét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elutasította azzal, hogy az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az előjegyzett és utóbb esetlegesen szükségessé váló beavatkozásokat teljes körűen elvégezhetőnek tartotta. A fellebbezés nyomán eljáró Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) megállapította, hogy a felperes betegségének kezelését az OOI-ban teljes körűen el lehetett volna látni, azonban tekintettel arra, hogy időközben egy külföldi klinikán elvégezték a műtéti beavatkozást, méltányolva a betegség természetét, elfogadta a kérelem utólagos benyújtását, és a műtét részleges költségeinek megtérítését a magyarországi bekerülési költség erejéig javasolta. Ezen határozat ellen az indítványozó néhai férje keresettel élt, melyben a költségek helytelen számítási módjára hivatkozott. A bíróság a keresetet alaposnak találta, a támadott társadalombiztosítási határozatot az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperesi hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, mivel az nem vett figyelembe minden beavatkozást az összeg meghatározásakor.
[3] A jogerős ítélet ellen mindkét fél felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felperes a jogerős ítélet kiegészítése elnevezéssel benyújtott beadványában - melyet a Kúria tartalma szerint részben felülvizsgálati kérelemnek tekintett - az ítélet indokolásának megváltoztatását kérte.
[4] A felülvizsgálati eljárás ideje alatt a felperes elhunyt, jogutódjaként hozzátartozója, a jelen alkotmányjogi panasz indítványozója lépett perbe, (a jogutódlást a Kúria külön végzésében megállapította), és szintén jogorvoslattal élt. Az ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását, vagy az indokolás megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a munkaügyi bíróság a néhai felperes által igényelt, a külföldön elvégzett főműtét tételes térítése körében kerüljön lefolytatásra, egyben vitatta a szakértői véleményben foglaltakat. A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket részben megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kitért arra, hogy a külföldön elvégzett műtét támogatása iránt utólag benyújtott kérelmet az ETT a betegség természetét méltányolva fogadta be, és a konkrét beavatkozás költségeinek részleges (a magyarországi bekerülési költség erejéig terjedő) támogatását javasolta. A néhai felperes azonban a későbbiekben elvégzett helyreállító plasztikai műtét költségeinek megtérítésére is igényt tartott, amelyhez szükséges támogató javaslattal nem rendelkezett.
[5] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, melyben kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.599/2015/11. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény XX. cikk (1)-(2) bekezdését, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdését.
[6] Az indítványozó előadta, hogy jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, további jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésére, az ügyben rendkívüli perorvoslati eljárás nincs folyamatban.
[7] Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszát kiegészítve feltüntette az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontját, valamint (3) bekezdésének b) pontja alapján kérte a sérelmezett bírósági ítélet megsemmisítését. Ezen túlmenően megismételte az Alaptörvény sérülni vélt XX. cikk (1) és (2) bekezdését, valamint XXIV. cikk (1) bekezdését, és összefoglalta érvelését az alaptörvény-ellenességet illetően.
[8] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[9] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó az alapul szolgáló ügyben jogutódként lépett fel, jogorvoslati lehetőségét kimerítette, az egyedi ügyben érintettsége fennáll.
[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria Mfv.III.10.599/2015/11. számú ítéletét - a bíróság tájékoztatása szerint - 2016. november 28. napján kézbesítették az indítványozó jogi képviselője számára. Az alkotmányjogi panaszt 2017. január 27-én - a határidő utolsó napján - adták postára.
[11] Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, mely az egyedi ügyben hozott bírósági döntés tekintetében feltételezett alaptörvény-ellenesség esetén terjeszthető elő. Az indítványozó az Alaptörvény XX. cikkének sérelmét állítva előadta, hogy szerinte a bíróság téves tényállásból indult ki, és a hatóság költségtérítést megállapító határozata nem helyes besoroláson alapult, ezen túlmenően vitatta a szakértői véleményben foglaltakat. A Kúria sérelmezett ítélete pedig bár megállapította a helyes tényállást, azzal hogy hatályában fenntartotta az OEP hibás elszámolását és nem rendelt el új elszámolást, - álláspontja szerint - megsértette a néhai felperes (indítványozó jogelődje) testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogait. Az indítványozó tehát a költségelszámolást, és az annak alapjául szolgáló besorolást, azaz olyan szakjogi kérdésekben kialakított bírósági álláspontot kifogásolt, melyek nem tartoznak az alaptörvény-ellenesség kérdésének körébe. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Az indítványozó azonban alkotmányjogi panaszában nem tárt fel olyan alaptörvény-ellenességet, mely a bírói döntés alkotmányossági szempontból történő vizsgálatát indokolná. (Lásd: 3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]; 3218/2015. (XI. 10.) AB végzés Indokolás [16]).
[12] Az indítványozó ezen túlmenően az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének sérelmét is állította. Szerinte ugyanis sérült az észszerű határidőn belüli eljáráshoz való jog is, mivel figyelemmel kellett volna lenni a betegség jellegére, és álláspontja szerint "az ilyen betegségben szenvedő személyek esetén alapvető alkotmányos jog az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése, mert ez nagyban érinti az érintett személyek egészséghez való jogát is."
[13] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a hatósági eljárások vonatkozásában tartalmazza az észszerű határidőn belüli elintézéshez való jogot, az indítványozó viszont a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete ellen élt alkotmányjogi panasszal és annak megsemmisítését kérte az alaptörvény-ellenességre tekintettel. A peres eljárások észszerű határidőn belüli elbírálásával összefüggésben az Alkotmánybíróság azt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó alapjognak tekinti. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján azonban a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult eljárások vonatkozásában alapítható alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére is, hiszen ez esetben éppen az alapul szolgáló közigazgatási eljárás felülvizsgálata képezi tárgyát a bírósági eljárásnak. (3071/2017. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]; 3081/2016. (IV. 18.) AB végzés, Indokolás [8]; 3010/2015. (I. 12.) AB végzés, Indokolás [13]; 3176/2017. (VII. 14.) AB végzés, Indokolás [10]). Emellett azonban az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott, hogy a számára jelenleg rendelkezésre álló jogkövetkezmények alkalmazása nem nyújt lehetőséget ezen alapjog sérelmének orvoslására. Ugyanakkor a jelen alkotmányjogi panasz körülményeit, az alapul szolgáló ügyet figyelembe véve az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az e tekintetben előadott indítványozói kifogás nem vetett fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, ezért az alkotmányjogi panaszt e részében nem vizsgálta (3024/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [18]-[20]; 3078/2016. (IV. 18.) AB végzés, Indokolás [21]; 3209/2017. (IX. 13.) AB határozat, Indokolás [35]).
[14] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, így annak befogadását, figyelemmel az 56. § (2) és (3) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) pontjára visszautasította.
Budapest, 2017. november 7.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/653/2017.