56/B/2007. AB határozat
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. § (2) bekezdése alkotmányossági vizsgálata tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, utólagos normakontroll keretében. Álláspontja szerint az, hogy pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki, sérti az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdéseit. Az indítványozó saját konkrét ügyére hivatkozott, melyben a Felügyelet az indítványozónak a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kezdeményezve egyidejűleg a részvénytársaság végelszámolását. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 98. § (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ettől kezdve a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ennek megfelelően - érvel az indítványozó - a végelszámolási eljárás során a Felügyelet által kijelölt olyan végelszámoló lesz a társaság törvényes képviselője, mely a Felügyelet, mint alapító alá tartozik és "amely a Felügyelettel szemben a végelszámolás alá került társaság érdekeit a bírósági felülvizsgálat során nem képviseli, nem képviselheti hatékonyan". Ez "gyakran nem szolgálja a törvényi változással védeni kívánt ügyfelek érdekeit sem". Utalt arra is, hogy egy hivatalból elrendelt végelszámolás megindulásával a társaság működése jelentős mértékben "lebénul", mivel a végelszámoló a "kijelölővel szemben nem képes hatékonyan fellépni, és nem is érdeke a végelszámolás esetleges megszüntetése". Álláspontja szerint kérdéses az is, hogy van-e egyáltalán lehetőség a Felügyelet végelszámolót kijelölő határozatának megtámadására, tekintettel arra, hogy nem életszerű, hogy a végelszámoló mint törvényes képviselő a saját képviseleti jogosultságát keletkeztető határozat ellen a Felügyelettel szemben fellépjen.
Az Alkotmánybíróság beszerezte a pénzügyminiszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (•)
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."
2. A Hpt.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
"176/A. § (2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság - áttekintve a támadott rendelkezéssel összefüggő jogszabályi környezetet - az alábbiakat állapította meg: pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja vagy tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti [Hpt. 176/B. § (1)-(2) bekezdés]. A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját [Hpt. 176/B. § (4) bekezdés]. A támadott rendelkezés értelmében pedig pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki. A Ctv. 98. § (2) bekezdése alapján a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Felügyelet a végelszámolást határozattal rendeli el. Tekintettel arra, hogy a Felügyeletről szóló 2007. évi CXXXV. törvény értelmében a Felügyelet autonóm államigazgatási szerv, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szerv vezetőjének első fokú döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, hanem az a 100. § (2) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálat útján keresettel támadható. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az ügyfél (az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti) jogosult [Ket. 15. § (1) bekezdés és 109. § (1) bekezdés].
2.1. Az indítványozó a fenti jogszabályi környezetben annak a rendelkezésnek a megsemmisítését kéri, mely szerint pénzügyi intézmény végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki, arra hivatkozással, hogy e rendelkezés a jogorvoslathoz való jogot sérti.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában kimondta, hogy a jogorvoslathoz való jog immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez, vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. [pl. 5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 27, 31.] A jogorvoslathoz való alapjog biztosítását jelenti, ha az eljárásban a törvény garantálja az érintett számára, hogy ügyét az alapügyben eljáró szervtől különböző szerv bírálja el (513/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 734.). Minden jogorvoslat lényegi eleme a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 182, 186.].
Az indítványozó által támadott rendelkezés azonban az Alkotmánybíróság megítélése szerint nincs közvetlen alkotmányos összefüggésben a jogorvoslathoz való joggal. A Hpt. 176/A. § (2) bekezdéséből csupán az következik, hogy a Felügyelet pénzügyi intézmény felszámolására vagy végelszámolására felszámolóként vagy végelszámolóként kizárólag a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaságot jelölheti ki. A kijelölés ilyen tartalmú korlátozott volta a jogorvoslathoz való joggal közvetlen alkotmányos összefüggésben nem áll. E szabályból nem vonható le olyan következtetés, hogy a végelszámolást elrendelő (és a végelszámolót kijelölő) határozat ellen a jogorvoslat nincs biztosítva. Ezért az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlata alapján [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716-717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523-524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.] - az indítványt elutasította.
2.2. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése az eljárási garanciákon túl, a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az Alkotmánybíróság értelmezésében ezen alapvető jogból az államra az a kötelezettség hárul, hogy - egyebek mellett - a polgári jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.]. Az Alkotmánybíróság a bírósághoz fordulás jogával kapcsolatban egy korábbi ügyben kimondta, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján mindenkit alanyi jog illet meg arra, hogy jogait független és pártatlan bíróság előtt érvényesítse, és hogy a bírósági eljárásban a fél pozíciójában szerepelhessen (930/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 502, 505.).
Mag a az a rendelkezés azonban, hogy a pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki, nincs közvetlen alkotmányos összefüggésben a bírósághoz fordulás jogával. E szabály mindössze arról rendelkezik, hogy pénzügyi intézmény felszámolására vagy végelszámolására nem bármelyik felszámolással foglalkozó, hanem csak a jogszabály által meghatározott társaság jelölhető ki.
Az érdemi összefüggés hiánya miatt az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlata szerint - az indítványt ebben a vonatkozásban is elutasította.
Budapest, 2010. június 1.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró