3/2008. (HÉ 30.) OKM utasítás

az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szervezeti és működési szabályzata 4. sz. módosításának kiadásáról

1. §

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdése, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 7/2006. (MK. 94.) OKM utasítás mellékleteként kiadott - többször módosított - OKM Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) 4. sz. módosítását - a miniszterelnök megadott jóváhagyását követően -jelen utasítás mellékleteként kiadom.

2. §

Az SzMSz módosításának alapjául az alábbi döntéseket hozom:

(1) Elrendelem a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 46. § (2) bekezdésének módosításával összefüggésben a tárcához kinevezett további államtitkár és koordinációs szakállamtitkár feladat- és hatáskörének megállapítása kapcsán szükséges módosítások átvezetését.

(2) A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörébe kerülő feladatokra tekintettel módosítom a Tudománypolitikai Főosztály feladat- és hatáskörét. A főosztály neve a továbbiakban Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztályra változik.

(3) Jóváhagyom az érintett területek kezdeményezését feladatátcsoportosítások, illetve feladatpontosítások átvezetésére, ennek következtében módosul az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, továbbá a Közoktatási Szakállamtitkárság felügyeleti területén, valamint a Fejlesztési és Gazdasági Szakállamtitkár felügyeleti területén található egyes főosztályok feladat és hatásköre.

(4) A minisztérium létszámának változása, valamint a szervezeti egységek elnevezését, továbbá a feladatellátás telepítését érintő módosítások miatt módosítom az SzMSz 1. számú, 2. számú, 4. számú és 5. számú mellékletét.

3. §

Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba. [Ügyiratszám: 13446 /2008.]

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

Jóváhagyom:

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 3/2008. (HÉ 30.) OKM utasításhoz

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szervezeti és Működési szabályzata 4. számú módosítása

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 7/2006. (MK 94.) OKM utasítás mellékleteként kiadott - többször módosított - Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) az alábbiak szerint módosul:

1. Az SzMSz Bevezető részében a "3. Az OKM vezetése, szervezete és működése" alfejezet 3.1. és 3.2. pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"3.1. Az OKM-et a miniszter vezeti, akit - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - az államtitkárok helyettesítenek az e szabályzatban meghatározottak szerint. A miniszter és az államtitkárok részletes feladat- és hatásköreit az Első Rész I. Fejezete határozza meg.

3.2. Az OKM képviseletét a miniszter látja el teljes jogkörrel. Az egyéb vezetők és munkatársak a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban, a miniszter által kiadott egyéb belső szabályzatokban, illetve az eseti jelleggel egyedileg meghatározott ügyek csoportjára kiadott felhatalmazás alapján képviselik az OKM-et. A képviseletre adott felhatalmazás tovább nem ruházható."

2. Az SzMSz Első, "Az OKM vezetői és munkatársai" című része helyébe az 1. számú függelék lép.

3. Az SzMSz Második részének felvezető szövegében található felsorolás helyébe az alábbi szövegrész lép:

"MINISZTER

Oktatási Jogok Biztosának Titkársága (főosztály)

Ellenőrzési Főosztály

Egyházi Kapcsolatok Titkársága (főosztály)

Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (főosztály)

KABINETFŐNÖK

Miniszteri Kabinet

OKTATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR

Oktatásért Felelős Államtitkár Titkársága

KULTÚRÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR

Kultúráért Felelős Államtitkár Titkársága

KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR

Közigazgatási Koordinációs Főosztály

Igazgatási Főosztály

Jogi Főosztály

Közszolgálati Főosztály

KÖZOKTATÁSI SZAKÁLLAMTITKÁR

Közoktatási Szakállamtitkár Titkársága

Közoktatási Főosztály

Nemzetiségi Főosztály

KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR

Kulturális Örökségvédelmi és Koordinációs Főosztály

Művészeti Főosztály

Közgyűjteményi Főosztály

Közművelődési Főosztály

FELSŐOKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS SZAKÁLLAMTITKÁR

Felsőoktatási és Tudományos Szakállamtitkár Titkársága

Felsőoktatási Főosztály

Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály

NEMZETKÖZI SZAKÁLLAMTITKÁR

Nemzetközi Koordinációs Főosztály

Kulturális és Oktatási Szakdiplomáciai Főosztály

Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya

FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI SZAKÁLLAM-TITKÁR

Fejlesztési és Gazdasági Szakállamtitkár Titkársága

Költségvetési és Közgazdasági Főosztály

Fejlesztési Főosztály

Beruházási Főosztály

Gazdálkodási Főosztály

4. Az SzMSz Második rész "I. A miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek" fejezet, "II. Az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek" fejezet, továbbá a "III. A kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek" fejezet helyébe a 2. számú függelék lép, ezzel egyidejűleg a rV-VIII. fejezetek számozása V-IX. számozásra módosul.

5. Az SzMSz Második rész "V. A közoktatási szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "1. Közoktatási Szakállamtitkár Titkársága" alfejezet 1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"1.1. A Közoktatási Szakállamtitkár Titkársága (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Titkárság) az Első Rész III. fejezet 2. alfejezetében foglalt általános titkársági feladatokon túl a Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága koordinálásával ellátja a Közoktatáspolitikai Tanács, az Országos Köznevelési Tanács és bizottságai, az Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács, az Országos Diákjogi Tanács összehívásával, működtetésével és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat."

6. Az SzMSz Második rész "V. A közoktatási szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "2. Közoktatási Főosztály" alfejezet kiegészül az alábbi 2.10. ponttal:

"2.10. A Főosztály előkészíti a pedagógus-továbbképzési programok alapítására és indításának engedélyezésére irányuló eljárásokban a miniszter által a közoktatási szakállamtitkár által átruházott döntési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket."

7. Az SzMSz Második rész "V. A közoktatási szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "3. Nemzetiségi Főosztály" alfejezet 3.2.2. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3.2.2. A Főosztály előkészíti a közoktatási feladatot ellátó egyház számára az éves költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítására irányuló eljárásokban a miniszter által a közoktatási szakállamtitkárra átruházott döntési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket."

8. Az SzMSz Második rész "VI. A kulturális szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "1. Kulturális Örökségvédelmi és Koordinációs Főosztály" alfejezet bevezető szövegében a "3. alfejezetében" szövegrész helyébe a "2. alfejezetében" szövegrész lép.

9. Az SzMSz "VI. A kulturális szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "3. Közgyűjteményi Főosztály" alfejezet 3.9.1. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3.9.1. Működteti az Országos Múzeumi Tanácsot, a múzeumi szakfelügyeletet, valamint a Muzeológiai - és a Műtárgyvédelmi Akkreditációs (Szak) Bizottságokat."

10. Az SzMSz "VI. A kulturális szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "3. Közgyűjteményi Főosztály" alfejezet 3.10.2. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3.10.2. Részt vesz az Országos Könyvtári Kuratórium működésében, működteti a könyvtári szakfelügyeletet és a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottságot."

11. Az SzMSz "VI. A kulturális szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "3. Közgyűjteményi Főosztály" alfejezet 3.11.2. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép.

"3.11.2. Működteti a Levéltári Akkreditációs Szakbizottságot, a Levéltári Kutatási Kuratóriumot a Levéltári Kollégiumot és a levéltári szakfelügyeletet."

12. Az SzMSz Második rész "VI. A kulturális szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "4. Közművelődési Főosztály" alfejezet 4.10. pontja törlésre kerül, ezzel egyidejűleg a 4.11-4.13. pontok számozása 4.10-4.12. számozásra módosul.

13. Az SzMSz Második rész "VII. A felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "1. Felsőoktatási és Tudományos Szakállamtitkár Titkársága" alfejezet 1.1. pontjában a "3. alfejezetében" szövegrész helyébe a "2. alfejezetében" szövegrész lép.

14. Az SzMSz Második rész "VII. A felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "3. Tudománypolitikai Főosztály" alfejezet helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"3. Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály

A Felsőoktatási Tudományos és Fejlesztési Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Főosztály) feladata a felsőoktatás tudományos ügyeivel, valamint a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő feladatok előkészítése és végrehajtásának biztosítása.

3.1. Ellátja a felsőoktatási tudományos képzéssel, tehetséggondozással, illetve ezek támogatásával kapcsolatos ágazati tervezési feladatokat, koordinációt.

3.2. Elvégzi a felsőoktatási minőségpolitikával, a Felsőoktatási Minőségi Díjjal kapcsolatos ágazati feladatokat, segíti az intézmények belső minőségbiztosítása fejlesztését.

3.3. Elősegíti a felsőoktatás sikeres részvételét a regionális tudásközpontok kialakításában, a hazai, az uniós és más nemzetközi tudományos kutatási és fejlesztési programokban.

3.4. Segíti az elektronikus információs szolgáltatás (EISZ) nemzeti program megvalósítását.

3.5. Koordinálja a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája megvalósítását szolgáló intézkedési terv szerint a tárca felelősségi körébe tartozó feladatatok ellátását, és végrehajtja a felsőoktatási ágazatra háruló feladatokat.

3.6. Közreműködik a Magyar Tudomány Ünnepe felsőoktatási programjainak szervezésében és a kapcsolódó kiadvány elkészítésében.

3.7. Ellátja az OKM képviseletét az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Bizottságban.

3.8. Gondozza a felügyeleti terület vezetője által hatáskörébe utalt fejlesztési programokat, az ágazati fejlesztési feladatokat, az uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztéseket.

3.9. Ellátja a tárca felsőoktatási szakterületét érintő testnevelés-sporttal, az ifjúságpolitikával, esélyegyenlősség-gel, a Nemzeti Drogstratégai Programmal, a fogyatékkal élő hallgatókkal kapcsolatos feladatokat."

15. Az SzMSz Második rész "VIII. A nemzetközi szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "1. Nemzetközi Koordinációs Főosztály" alfejezet bevezető szövegében a "3. alfejezetében" szövegrész helyébe a "2. alfejezetében" szövegrész lép.

16. Az SzMSz Második rész "IX. A fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "1. Fejlesztési és Gazdasági Szakállamtitkár Titkársága" alfejezet 1.1. pontjában a "3. alfejezetében" szövegrész helyébe a "2. alfejezetében" szövegrész lép.

17. Az SzMSz Második rész "IX. A fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "4. Beruházási Főosztály" alfejezet kiegészül az alábbi 4.4. ponttal:

"4.4. A Főosztály szervezi és irányítja az ágazat tűz-, munka-, polgári-, katasztrófa-, vagyonvédelmi és védelmi igazgatási, valamint nukleárisbaleset-elhárítási feladatainak végrehajtását."

18. Az SzMSz Második rész "IX. A fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felügyeleti területe" fejezet "5. Gazdálkodási Főosztály" alfejezet 5.3. pontja törlésre kerül, ezzel egyidejűleg az 5.4.-5.5. pont számozása 5.3.-5.4. számozásra változik.

19. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "I. Az irányítás és a szakmai felügyelet eszközei" fejezet "3. A belső irányítás eszközei" alfejezet 3.3. és 3.4. pontjaiban, a "II. Az ágazati és intézményi működés- és fejlesztés tervezése" fejezet "1. Az ágazati és stratégiai tervezés" alfejezet 1.1. és 1.3. pontjaiban, ugyanezen fejezet "3. Az operatív tervezés, az OKM munkaterve" alfejezet 3.1. pontjában, valamint a "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "4. Az OKM saját előterjesztéseinek szakmapolitikai és államigazgatási egyeztetése" alfejezet 4.4. pontjában, valamint az "V. A beszámoltatás" fejezet 2. pontjában a "kabinetfőnök" szövegrész helyébe a "koordinációs szakállamtitkár" szövegrész lép.

20. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "III. A vezető és döntés- előkészítő értekezletek" fejezet "1. A miniszteri értekezlet" alfejezet 1.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"1.2. A miniszteri értekezletet a miniszter, akadályoztatása esetén elsődlegesen az oktatásért felelős államtitkár, akadályoztatása esetén a kultúráért felelős államtitkár vezeti."

21. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "III. A vezető és döntés- előkészítő értekezletek" fejezet "2. A belső államtitkári értekezlet" alfejezet 2.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.2. A belső államtitkári értekezletet elsődlegesen az oktatásért felelős államtitkár, akadályoztatása esetén a kultúráért felelős államtitkár, kivételes esetben a koordinációs szakállamtitkár vezeti. A belső államtitkári értekezlet döntése alatt értekezlet vezetője döntését kell érteni."

22. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "III. A vezető és döntés- előkészítő értekezletek" fejezet "4. A felügyeleti terület vezetői értekezlete" alfejezet 4.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4.1. A felügyeleti területtel rendelkező vezető a felmerülő elvi vagy operatív kérdések eldöntésére, a belső államtitkári értekezlet napirendjére szánt előterjesztések előkészítésére és a résztvevők kölcsönös érdeklődésére számot tartható ügyekről történő tájékoztatásra heti rendszerességgel vezetői értekezletet tartanak. A vezetői értekezletet a felügyeleti terület vezetője, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető vezeti."

23. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "III. A vezető és döntés- előkészítő értekezletek" fejezet "5. Főosztályvezetői értekezlet" alfejezet helyébe az alábbi szövegrész lép:

"5. Főosztályvezetői értekezlet

A miniszter, az államtitkárok illetve a koordinációs szakállamtitkár valamennyi önálló szervezeti egység vezetőjének részvételével - általában kötött napirend nélküli, tájékoztató jellegű - főosztályvezetői értekezletet tarthat. Az értekezlet megszervezéséről az Igazgatási Főosztály gondoskodik."

24. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "2. Az előterjesztések előkészítésének közös szabályai" alfejezet az alábbi 2.3. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 2.3-2.5. pontok számozása 2.4-2.6. számozásra változik és az új 2.4. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.3. Jelentős stratégiai jellegű távlati döntést vagy nagyobb horderejű jogszabály szabályozási koncepcióját és tervezetét tartalmazó előterjesztést annak elkészítését követően, amennyiben az közoktatási, felsőoktatási, valamint oktatási fejlesztési tárgyú, az oktatásért felelős államtitkárhoz, amennyiben az kulturális, nemzetközi, valamint - az oktatási fejlesztési tárgyú előterjesztések kivételével -fejlesztési és gazdasági tárgyú, a kultúráért felelős államtitkárhoz kell megküldeni előzetes jóváhagyás céljából.

2.4. A felelős az előterjesztés tervezetének elkészülését, illetve a 2.3. pontban foglalt előterjesztések esetében annak államtitkári jóváhagyását követően megküldi azt a miniszter, az államtitkárok és a szakállamtitkárok közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek előzetes véleményezés céljából. A megkeresésben tájékoztatást kell adni a véleményezésre rendelkezésre álló határidőről, továbbá a tervezetet tárgyaló felügyeleti területi vezetői értekezlet helyéről és idejéről."

25. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "2. Az előterjesztések előkészítésének közös szabályai" alfejezet 2.6. pontjában "a kabinetfőnökkel, az államtitkárral" szövegrésze helyébe a "koordinációs szakállamtitkárral" szövegrész lép.

26. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "3. A jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotására irányuló előterjesztések szabályai" alfejezet 3.2. pontjában "a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet, továbbá a jogszabálykészítésről szóló 7001/1988. (IK.11.) IM irányelv" szövegrész törlésre kerül.

27. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "4. Az OKM saját előterjesztéseinek szakmapolitikai és államigazgatási egyeztetése" alfejezet 4.5. pontjában "A Kormány kabinetjei" szövegrész helyébe "A Kormánykabinet és a Kormány kabinetjei" szövegrész lép.

28. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IV. A kormányzati munkával összefüggő, illetve igazgatási jellegű és döntés-előkészítést szolgáló feladatok végrehajtási folyamata" fejezet "6. A kormánydöntést követő, az országgyűlési munkához kapcsolódó feladatok végrehajtásának rendje" alfejezet helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"6. A kormánydöntést követő, az országgyűlési munkához kapcsolódó feladatok végrehajtásának rendje

6.1. Az OKM által kezdeményezett törvénytervezeteket és országgyűlési határozat-tervezeteket tartalmazó kormány-előterjesztések alapján a törvényjavaslatok, országgyűlési határozat-javaslatok elkészítése, az esetleg szükségesjavítások, módosítások átvezetése, valamint a javaslatnak a Miniszterelnöki Hivatalba történő megküldése a Jogi Főosztály feladata az előterjesztésért felelős szakmai főosztály bevonásával. A javaslat kellő formában való felterjesztésében a Parlamenti Titkárság közreműködik.

6.2. A plenáris általános vita megkezdésekor előadott miniszteri expozé előkészítése a felelős szakállamtitkárság feladata. A szükséges koordinációt a Parlamenti Titkárság végzi.

6.3.Az általános vita alatt benyújtott képviselői módosító javaslatokról a Parlamenti Titkárság tájékoztatja az OKM állami vezetőit. Az egyes módosító javaslatokkal kapcsolatos egységes minisztériumi álláspontot az érintettek - miniszter, államtitkár, szakállamtitkár, a Jogi Főosztály vezetője, a szakmai főosztályok vezetői, munkatársai és a Miniszteri Kabinet szakértői - közösen alakítják ki, és az eredeti kormány-előterjesztés elkészítéséért felelős szervezeti egységeknek kormány-előterjesztést kell készítenie.

6.4. A részletes vita lezárásáig a képviselők által benyújtott kapcsolódó módosító indítványokkal kapcsolatos eljárás a 6.1.-6.3. pontokban ismertetett általános szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

6.5. A bizottsági alapdokumentumok (bizottsági ajánlás, kiegészítő bizottsági ajánlás) alapján a Kormány által támogatott módosító és kapcsolódó módosító indítványok jegyzékének elkészítéséért a felelős szakmai főosztály felel, amelyet a felelős szakállamtitkár, illetve a koordinációs szakállamtitkár és az oktatásért felelős államtitkár láttamoz. A támogatott sor eljuttatása a Miniszterelnöki Hivatalnak a Parlamenti Titkárság feladata.

6.6. Az OKM-t érintő képviselői vagy bizottsági önálló indítványok kormányzati elbírálásának menete ugyancsak a 6.1.-6.3. pontokban ismertetett általános szabályokat követi.

6.7. A miniszteri zárszó elkészítésére az expozéval azonos szabályok vonatkoznak.

6.8. Annak ismeretében, hogy az Országgyűlés a benyújtott módosító-, kapcsolódó módosító indítványok közül melyeket fogadta el, a Jogi Főosztály - a szakmailag felelős szervezeti egység bevonásával - elkészíti a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes javaslatot, amelyet a miniszter ellenjegyez. Az egységes javaslat benyújtását a Parlamenti Titkárság koordinálja.

6.9. A zárószavazás előtti módosító javaslat előkészítése a Jogi Főosztály feladata.

6.10. A zárószavazást követően a Jogi Főosztály a Parlamenti Titkárság közreműködésével elkészíti az elfogadott, kihirdetendő törvény vagy országgyűlési határozat végleges szövegét.

6.11. Az Országgyűlés bizottsága ülésein az OKM képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében a kijelölt államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása esetén a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti."

29. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VI. A miniszter, illetve az államtitkár parlamenti szereplésével kapcsolatos feladatok" fejezet helyébe az alábbi szövegrész lép:

"VI. A miniszter, illetve az államtitkár parlamenti szereplésével kapcsolatos feladatok

1. Az Országgyűlés elnökéhez benyújtott - a miniszterhez címzett, illetőleg az OKM-et érintő - képviselői országgyűlési felvetéseket (az azonnali kérdésnek és napirenden kívüli felszólalásnak csupán a címét) a Parlamenti Titkárság az erre a célra rendszeresített előadói íven juttatja el az oktatásért felelős államtitkárhoz, egyúttal tájékoztatja a minisztert és a kultúráért felelős államtitkárt a kezdeményezésről.

2. Az oktatásért felelős államtitkár soron kívül kijelöli a válasz megírásáért felelős szervezeti egységet. A kijelölt szervezeti egység a választ az előadói íven megállapított szempontok szerint, a rendelkezésére bocsátott iratminta alapján köteles elkészíteni, és a számára nyitva álló határidőn belül az illetékes szakállamtitkár jóváhagyását is be kell szereznie. Az aktát a Parlamenti Titkárságnak kell megküldeni, a választervezetet e szervezeti egység juttatja el a miniszternek, illetőleg az államtitkároknak.

3. Az interpellációval, a kérdéssel, az azonnali kérdéssel és a napirenden kívüli felszólalással kapcsolatos feladatok teljesítése során alkalmazandó speciális iratkezelési szabályokat az OKM belső iratkezelési szabályzata, az általános ügymenettől eltérő eljárási szabályokat a koordinációs szakállamtitkár külön körlevele határozza meg."

30. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VII. Az ügyintézés rendje" fejezet "1. Az ügyintézés általános szabályai" alfejezet az alábbi 1.9. ponttal egészül ki:

"1.9. A miniszter elé - döntés céljából - benyújtásra kerülő, közoktatási, felsőoktatási, valamint oktatási fejlesztési tárgyú ügyiratokat az oktatásért felelős államtitkár, kulturális, nemzetközi, valamint - az oktatási fejlesztési tárgyú ügyiratok kivételével - fejlesztési és gazdasági tárgyú ügyiratokat a kultúráért felelős államtitkárhoz kell megküldeni előzetes jóváhagyás céljából."

31. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VII. Az ügyintézés rendje" fejezet "4. Az államigazgatási egyeztetés keretében más minisztériumtól, kormányhivataltól érkezett jogszabály-tervezetek, egyéb javaslatok, tervezetek belső véleményezése" alfejezet 4.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép.

"4.1. A Kormány ügyrendje, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezései alapján az OKM-et megillető észrevétel- és véleménynyilvánítás jogát a koordinációs szakállamtitkár gyakorolja, az egységes álláspontot összegző választervezet elkészítése az Igazgatási Főosztály feladata."

32. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VII. Az ügyintézés rendje" fejezet "5. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétellel kapcsolatos és az európai uniós tagságból eredő feladatok koordinálása" alfejezetben a "minisztérium" szövegrész és ragozott alakjai helyébe az "OKM" szövegrész és ragozott alakjai kerülnek.

33. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VII. Az ügyintézés rendje" fejezet "6. A pályáztatási eljárás keretében történő ügyintézés sajátos szabályai" alfejezet 6.2. pontjában az "5.1. pont" szövegrész helyébe az "6.1. pont" szövegrész kerül.

34. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VIII. A kapcsolattartás rendje" fejezet "1. A kapcsolattartás szabályai külső szervekkel" alfejezet 1.6. pontjában a "Gazdálkodási Főosztály" szövegrész helyébe a "Beruházási Főosztály" szövegrész kerül.

35. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "VIII. A kapcsolattartás rendje" fejezet "2. A sajtóval való kapcsolattartás rendje" alfejezet 2.3. pontjában "Az államtitkár" szövegrész helyébe "Az államtitkárok" szövegrész, a "nyilatkozik" szövegrész helyébe a "nyilatkoznak" szövegrész lép.

36. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "IX. A hivatali igazgatási rend szabályai" fejezet "1. A kiadmányozási jog gyakorlása" alfejezet 1.3.-1.7. pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, mellyel egyidejűleg az 1.8.-1.10. pontok számozása 1.7.-1.9. számozásra változik:

"1.3. A minisztert akadályoztatása esetén - törvényben meghatározott kivételekkel - elsődlegesen az oktatásért felelős államtitkár, akadályoztatása esetén a kultúráért felelős államtitkár helyettesíti.

1.4. Azon felügyeleti, tulajdonosi és alapítói jogosítványok esetében, ahol a döntést a miniszter hozza, a döntésnek megfelelő okirat kiadmányozója az oktatásért felelős államtitkár, akit akadályoztatása esetén a kultúráért felelős államtitkár helyettesít.

1.5. Az államtitkárok, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok - a miniszter részére fenntartott intézkedések kiadmányozását kivéve - a felügyeleti területükön az ügykörükbe tartozó, a belső szabályzatban meghatározott ügyekben gyakorolják a kiadmányozás jogát.

1.6. Ha a kiadmányozás joga a fentiek szerint nem a minisztert, az államtitkárokat, a kabinetfőnököt, illetőleg a szakállamtitkárt illeti meg, a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben az intézkedéseket - a más minisztérium, kormányhivatal állami vezetőjéhez címzett átiratok kivételével - a főosztályvezető adja ki."

37. Az SzMSz Harmadik, az "OKM működése" című része "X. A Szervezeti és Működési Szabályzat végrehajtása" fejezet "3. A felügyeleti területi és a szervezeti egységek ügyrendjei, valamint a munkaköri leírások készítése" alfejezet 3.1. pontjában "a főosztályvezető" szövegrész helyébe "a szervezeti egység vezetőjének" szövegrész, 3.2. pontjában található felsorolás első francia bekezdésében a "megjelölve" szövegrész helyébe a "mellékletben felsorolva" szövegrész lép.

38. A fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felügyeleti területéhez tartozó "Fejlesztési Főigazgatóság (főosztály) " szervezeti egység elnevezése "Fejlesztési Főosztály" elnevezésre változik.

39. Az SzMSz 1. számú melléklete helyébe a 3. számú függelék, 2. számú melléklete helyébe a 4. számú függelék, 4. számú melléklete helyébe az 5. számú függelék, 5. számú melléklete helyébe a 6. számú függelék lép.

1. számú függelék az OKM SzMSz 4. számú módosításához

ELSŐ RÉSZ

AZ OKM VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSAI

I. Állami vezetők

1. A miniszter

1.1. A miniszter az alkotmányban és más jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül vagy az OKM hivatali szervezete, illetve külön jogszabályban meghatározott szervek, vagy szervezetek útján gyakorolja.

1.2. Feladatkörében jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körében utasítást, irányelvet, tájékoztatót, egyedi ügyekben határozatot, utasítást, illetőleg egyéb intézkedést ad ki.

1.3. Meghatározza az OKM szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatait és működésük főbb szabályait. A miniszterelnök jóváhagyását követően utasításban kiadja az OKM Szervezeti és Működési Szabályzatát.

1.4. Közvetlenül irányítja az államtitkárok, a szakállamtitkárok, valamint a kabinetfőnök tevékenységét, és törvény eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. Hatáskörébe tartozik a vezetői megbízás adományozása, illetve visszavonása.

1.5. Dönt a személyi juttatásokkal, illetmény- és jutalmazási kerettel, a személyi juttatásokat terhelő egyéb kifizetésekkel kapcsolatos kérdésekben.

1.6. A hatályos jogszabályok alapján ellenőrzi az OKM gazdálkodását és a felügyelete alá tartozó intézmények gazdasági és szakmai tevékenységét. Gondoskodik az OKM belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési munkatervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a rendkívüli célvizsgálatokat.

1.7. Irányítja, és a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár útján megszervezi az OKM gazdálkodási rendjének és FEUVE rendszerének kialakítását, működtetését, fejlesztését.

1.8. A miniszter személyes hatáskörébe tartoznak különösen a következő ügyek:

a) az Országgyűlés, a Kormány, és a Kormány szerveinek munkájában történő részvétel, előterjesztések, javaslatok és jelentések megtétele az Országgyűlés és bizottságai, valamint a Kormány részére;

b) az oktatási és a kulturális ágazat hosszú és középtávú fejlesztésére irányuló stratégiák és tervek jóváhagyása;

c) az OKM központi irányítása alá tartozó önkormányzati szakigazgatási feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök megállapítására irányuló javaslattétel;

d) a fejezet éves költségvetési javaslatainak kialakítása és a fejezet zárszámadási javaslatának jóváhagyása, valamint a Kulturális Alaphoz kapcsolódó át nem ruházott jogkörök gyakorlása;

e) az alapítói, valamint az át nem ruházott felügyeleti, tulajdonosi jogok gyakorlása;

f) a nemzetközi együttműködéssel és az európai integrációval összefüggő ágazati feladatok ellátásának irányítása;

g) kitüntetések, címek és díjak adományozására, megvonására vonatkozó javaslatok jóváhagyása,

h) a Magyar Tudományos Akadémiával történő együttműködés és a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal való kapcsolattartás.

i) működteti a Magyar Tanácsadó Bizottságot a Kulturális Javak Nemzetközi Védelmének Biztosítására, tagjait a kulturális szakállamtitkár útján a szakma kiemelkedő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező képviselői köréből hívja meg.

2. Az államtitkár

2.1. Az államtitkár a miniszter irányítása alatt áll, hatáskörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik a miniszternek. A feladatkörébe tartozó kérdésekben, valamint a miniszter kijelölése alapján képviseli az OKM-et.

2.2. Az OKM-ben két államtitkár működik, az oktatásért felelős államtitkár és a kultúráért felelős államtitkár.

2.3. Az oktatásért felelős államtitkár:

a) Törvényben meghatározott kivételekkel a miniszter teljes jogú helyettese. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában akadályoztatása esetén helyettesíti a minisztert az Országgyűlés, a Kormány, valamint a Kormány szerveinek ülésein.

b) Feladata a miniszter országgyűlési képviseletének segítése, az OKM Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos tevékenységének koordinálása és felügyelete, akadályoztatása esetén e feladatkörében a kultúráért felelős államtitkár helyettesíti.

c) A kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten, akadályoztatása esetén a koordinációs szakállamtitkár helyettesíti.

2.4. A kultúráért felelős államtitkár:

a) Az oktatásért felelős államtitkár akadályoztatása esetén vagy a miniszter kijelölése alapján részt vesz az Országgyűlés és bizottságai, a Kormány, valamint a Kormány szerveinek ülésein.

b) Feladata a miniszter országgyűlési képviseletének segítése, közreműködik a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában.

c) Ellátja az OKM képviseletét a Pécs 2010. Európa Kulturális Fővárosa program tárcaközi koordinációjával kapcsolatos feladatok tekintetében.

3. A szakállamtitkár

3.1. A Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a szakmai munkát a miniszter feladat- és hatáskörének Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott része tekintetében. A feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli az OKM-et a hazai és külföldi kormányzati és egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról. A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter közvetlenül irányítja. Az OKM-ben hat szakállamtitkár működik, a fejlesztési és gazdasági ügyekért, a nemzetközi ügyekért, a közoktatásért, a felsőoktatási és tudományos ügyekért, a kulturális ügyekért, valamint a koordinációért felelős szakállamtitkár.

3.2. Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységeket vezető főosztályvezetők, továbbá a titkárságvezető tevékenységét. A vezetői megbízás, illetve a megbízás visszavonása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett.

3.3. Felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok előkészítéséért, kezdeményezéséért és végrehajtásáért, a szakterület költségvetési keretével való gazdálkodásáért, kötelezettségvállalásáért, a szakmai terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az operatív (éves) tervek kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá a tervek végrehajtásáért.

3.4. Gondoskodik a fejezeti kezelésű előirányzatok és az igazgatási költségvetés gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzataiban, a beszerzési szabályzatban, valamint a FEUVE szabályzatban és annak mellékleteiben foglalt szakterületi feladatok szakszerű ellátásáról, a feladatok szervezeti és személyi feltételeiről, továbbá ellátja az OKM szabályzataiban a szakállamtitkárnak (felügyeleti terület vezetőjének, kötelezettségvállalónak) megállapított feladatokat. Illetékességi területén képviseli az OKM-et.

3.5. Ellátja a külön szabályzat által hatáskörébe utalt költségvetési szervek, alapítványok, közalapítványok, valamint korlátolt felelősségű társaságok és közhasznú társaságok tekintetében a szabályzat által a szakállamtitkároknak megállapított feladatokat.

3.6. Részt vesz az ország uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában.

3.7. A szakállamtitkárt az általa kijelölt, irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

3.8. A koordinációs szakállamtitkár a fentieken túl felelős az OKM hivatali egységeinek összehangolt működéséért, így különösen:

a) Szervezi, koordinálja és ellenőrzi az OKM feladatainak ellátását.

b) Javaslatot tesz a miniszternek az OKM szervezeti és működési rendjének kialakítására.

c) Irányítja a jogi, igazgatási és személyzeti tevékenységet.

d) Közreműködik a szakállamtitkárok tevékenységének összehangolásában.

e) Gyakorolja a Kormány ügyrendje, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezései alapján az OKM-t megillető észrevételezés és véleménynyilvánítás jogát.

f) Intézkedik, hogy a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról és végrehajtásuk nyomonkövetésére nyilvántartást vezessen a tárca a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 29/A §-a értelmében.

3.9. Az oktatásért felelős államtitkár akadályoztatása esetén a koordinációs szakállamtitkár részt vesz az államtitkári értekezleten, e jogkörében nem helyettesíthető. Egyéb esetekben az általa kijelölt, irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

3.10. A koordinációs szakállamtitkár részt vesz az oktatásért felelős államtitkár államtitkári értekezletre, továbbá a miniszter, illetve a miniszter akadályoztatása esetén a helyettesítő államtitkár kormányülésre, valamint az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire történő felkészítésében.

II. Politikai munkatársak

1. A kabinetfőnök

1.1. A kabinetfőnök a miniszter és az államtitkárok politikai munkáját közvetlenül segítő, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység vezetője. A kabinetfőnök a vezetői megbízás, illetve a megbízás visszavonása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszteri Kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett.

1.2. Munkájáról rendszeresen tájékoztatja a minisztert. Részt vesz a miniszter, illetve a miniszter akadályoztatása esetén az oktatásért felelős államtitkár kormányülésre, valamint az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire történő felkészítésében.

1.3. Összehangolja az OKM érdekegyeztetési tevékenységében való kormányzati és minisztériumi szintű részvételét és szakmailag felügyeli a társadalmi és civil szervezetekkel, a tanácsadó, érdekegyeztető és döntés-előkészítő testületekkel, pártokkal és civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat.

1.4. A miniszter, illetve az államtitkárok felhatalmazása alapján kapcsolatot tart a minisztériumok, kormányhivatalok vezetőivel.

1.5.Folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart az államtitkárokkal és szakállamtitkárokkal, valamint a miniszter tanácsadó testületeivel. Tájékozódik, és egyeztetést kezdeményez szakmai és politikai kérdésekben az OKM vezetőinél.

1.6. A kabinetfőnököt a Miniszteri Kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.

2. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó

1.1. A miniszter a Miniszteri Kabinetben politikai főtanácsadót és politikai tanácsadót nevezhet ki a miniszter feladatai ellátásának idejére.

1.2. A politikai főtanácsadó, tanácsadó a miniszter politikai és szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat látja el.

1.3. A politikai főtanácsadó, tanácsadó felkészíti a minisztert, illetve az államtitkárt a parlamenti interpellációk és kérdések megválaszolására, illetve biztosítja felkészülését az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire.

1.4. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az államtitkárt és a kabinetfőnököt, illetve jogosult tájékoztatást kérni politikai állásfoglalások kialakítása során az államtitkár, illetve a kabinetfőnök, valamint az OKM valamennyi felügyeleti területének vezetőjétől és azok vezető megbízású munkatársaitól.

III. Szakmai vezetők

1. A főosztályvezető

1.1. A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, illetőleg a felügyeletét ellátó szakállamtitkár rendelkezései alapján vezeti a főosztályt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

1.1.1. Felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a főosztály munkáját, ennek keretében a FEUVE szabályzatban foglaltak figyelembevételével meghatározza a főosztály munkatervét és megállapítja a főosztály időszaki feladatait. Rendszeresen beszámoltatja a főosztály munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását.

1.1.2. Javaslatot tesz a főosztály létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, továbbá kitüntetések, címek, díjak adományozására.

1.1.3. A feladatkörét érintő kérdésekben képviseli a főosztályt, külön felhatalmazás alapján eljár az OKM képviseletében.

1.1.4. A főosztályvezetőt az általa kijelölt főosztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető, ezek hiányában a felügyeleti terület vezetője által kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

1.2. A vezetése alatt álló szervezeti egység, a főosztály, ellátja a szervezeti egység felett irányítást gyakorló szakállamtitkár feladatai közül a Szervezeti és Működési Szabályzat Második Részében a főosztály számára meghatározott szakmai feladatokat.

1.2.1. Elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó kérdések megoldására irányuló előterjesztések és jogszabályok, illetve azok tervezeteit, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges iránymutatások, javaslatok szakmai tervezeteit.

1.2.2. Előkészíti főosztály szakmai területét érintő fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat felhasználására vonatkozó javaslatot.

1.2.3. A felügyeleti terület vezetője által meghatározott körben felelős a fejezeti kezelésű előirányzatok és az igazgatási költségvetés gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzataiban, a beszerzési szabályzatban, a FEUVE szabályzatban és annak mellékleteiben, továbbá az OKM egyéb szabályzataiban meghatározott szakterületi feladatok - így különösen a tervezéssel, kockázatelemzéssel, előkészítéssel, végrehajtással, nyilvántartások vezetésével, ellenőrzéssel kapcsolatos teendők -ellátásáért.

1.2.4. A külön szabályzat rendelkezései alapján a felügyeleti területhez tartozó költségvetési szervek vonatkozásában előkészíti a külön szabályzatban a szakállamtitkárnak megállapított feladatokkal kapcsolatos döntéseket, illetve javaslatokat, részt vesz az Ellenőrzési Főosztály által végzett, a szakmai tevékenység értékelésére is kiterjedő ellenőrzésekben. A feladatkörét érintő kérdésekben közreműködik a más felügyeleti területhez tartozó költségvetési szervek feletti szakmai felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítésében.

1.2.5. A külön szabályzat rendelkezései alapján a felügyeleti területhez tartozó gazdasági társaságok és közhasznú társaságok, illetve alapítványok, közalapítványok tekintetében előkészíti a szakállamtitkár külön szabályzat szerinti döntéseit, illetve javaslatait, a feladatkörét érintő kérdésekben közreműködik a más felügyeleti területhez tartozó gazdasági társaságokkal és közhasznú társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos döntések előkészítésében.

2. A titkárságvezető

2.1. Az államtitkári és szakállamtitkári titkárság vezetője (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) vezető beosztású köztisztviselő, akinek feladata, hogy általában az állami vezetők munkáját segítő, önálló szervezeti egységként működő titkárságot vezesse.

2.2. A titkárságvezető közvetít a vezető és a felügyelt szervezeti egységek között, felelős a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár által kiadott feladatok végrehajtásának megszervezéséért, ennek keretében koordinálja a felügyelt szervezeti egységek munkáját, figyelemmel kíséri a végrehajtás menetét, folyamatosan tájékoztatja a szakállamtitkárt az esedékes határidők végrehajtásának helyzetéről. Szignálásra előkészíti az érkező iratokat, vizsgálja a kimenő vélemények, állásfoglalások koherenciáját, aláírás előtt ellenőrzi a szakállamtitkár kiadmányozásával készülő iratokat, szükség szerint javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.

2.3. A titkárságvezető vezetése alatt álló titkárság biztosítja a vezető munkájának adminisztratív és technikai feltételeit, szervezi és nyilvántartja hivatalos programját. A titkárság alkalmazottai a titkárságvezető irányítása mellett végzik az ügyviteli munkát, az ügyiratok kezelését, megszervezik a felügyeleti terület vezetői értekezleteit.

2.4. A felügyeleti területhez tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok és közhasznú társaságok, illetve alapítványok, közalapítványok tekintetében koordinálja a szakállamtitkár külön szabályzat szerinti döntéseinek, illetve javaslatainak előkészítését, amennyiben azok több főosztály, illetve felügyeleti terület közreműködését igénylik.

3. A főosztályvezető-helyettes

3.1. A főosztályvezető-helyettes közvetlenül irányítja a főosztályvezető által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg szervezeti egységeket. Felelős az irányítása alá tartozó osztályok és munkatársak tevékenységéért és azok ellenőrzéséért. Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatásköréből a főosztályvezető rá átruházott.

3.2. A főosztályvezető távollétében gyakorolja annak jogkörét. Külön felhatalmazással eljár az OKM képviseletében.

3.3.A főosztályvezető általános helyettesítésére, főosztályonként egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes is működhet.

4. Az osztályvezető

4.1. Az osztályvezető vezeti az osztályt, és felelős annak működéséért. Az osztályvezetési feladatokon kívül végzi az osztály munkájából az ügyrendben és a munkatervben ráruházott feladatokat.

4.2. Meghatározza az ügyintézők és ügykezelők részletes feladatait, ellenőrzi tevékenységüket.

4.3.Külön felhatalmazás alapján eljár az OKM képviseletében.

IV. Beosztott munkatársak

1. Az ügyintéző

1.1. Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén kiadmányozza a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló végzése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal.

1.2. Feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezőén, illetőleg a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján - a jogszabályok és az ügyviteli szabályok megtartásával -köteles végrehajtani.

1.3. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetőleg a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

2. Az ügykezelő

2.1. Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról.

2.2. Ellátja azokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel a hivatali felettese megbízza.

V. A miniszteri biztos

1.1. A miniszter a kiemelt jelentőségű, vagy a hivatali szervezet több szakmai területét is érintő, jól körülhatárolható feladatrendszer ellátására külön utasítással az OKM szakállamtitkárát, illetve politikai főtanácsadóját legfeljebb hat hónapos időtartamra miniszteri biztossá nevezheti ki. Az OKM miniszteri biztosainak száma egyidejűleg a két főt nem haladhatja meg.

1.2. A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja, munkáját szakállamtitkár miniszteri biztos esetén a szakállamtitkár titkársága, politikai főtanácsadó esetén a Miniszteri Kabinet segíti.

1.3. A miniszteri biztos jogai és kötelezettségei a kinevezéséről szóló miniszteri utasításban foglaltak szerint megegyezhetnek a szakállamtitkárok egyes jogaival és kötelezettségeivel.

2. számú függelék az OKM SzMSz 4. számú módosításához

I. A miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1. A Miniszteri Kabinet

A Miniszteri Kabinet a kabinetfőnök vezetésével működő önálló szervezeti egység, amely feladatait a Miniszteri Titkárságon, a Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkárságán, valamint a Sajtóirodán keresztül látja el.

1.1. A Miniszteri Titkárság

A Miniszteri Titkárság a kabinetfőnök közvetlen irányítása mellett ellátja a titkárságra érkező iratok ügykezelését, valamint közreműködik a miniszter programjainak szervezésében.

1.2. Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága

1.2.1. A Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága a jogszabályokban rögzített feltételeknek megfelelően előkészíti és koordinálja a pártokkal, az oktatási és a kulturális területen érdekelt társadalmi és civil szervezetekkel, tanácsadó testületekkel, kormányzati hivatalokkal és minisztériumokkal folytatott döntés-előkészítő tárgyalásokat.

1.2.2. Ellátja az OKM képviseletét az országos érdekegyeztetés rendszerében, valamint a társadalmi és civil fórumokon.

1.2.3. Koordinálja a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó minisztériumi feladatokat, az erre vonatkozó külön utasítás rendelkezései szerint.

1.3. Sajtóiroda

1.3.1.A Sajtóiroda feladata a közvélemény folyamatos és pontos tájékoztatása az OKM tevékenységéről, illetve egyes szakkérdésekben hivatalos álláspontjáról. Ennek érdekében előkészíti a miniszter és más minisztériumi vezetők nyilvános programjait, szervezi az OKM sajtótájékoztatóit, ellátja az OKM hivatalos honlapjának és a www.kultura.hu portálnak az üzemeltetését és tartalmi feltöltését.

1.3.2. A Sajtóiroda az egységes kormányzati kommunikáció érdekében szervezi az együttműködést a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel.

1.3.3. A Sajtóiroda ellátja az OKM által közzéteendő adatok meghatározásáról, illetve a közzététel módjáról szóló szabályzat szerinti "adatközlő" számára előírt feladatokat.

2. Oktatási Jogok Biztosának Titkársága (főosztály)

Az Oktatási Jogok Biztosának Titkársága a köz- és felsőoktatás területén az oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülésének elősegítésében közreműködő, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, az oktatási jogok biztosa által irányított önálló szervezeti egység.

Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve javaslattal fordulhat a felügyeleti területek vezetőihez és a miniszterhez, továbbá az OKM szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

3. Ellenőrzési Főosztály

Az Ellenőrzési Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) ellátja az OKM belső ellenőrzését, ellenőrzi a fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatások felhasználását, ellenőrzéseket végez a felügyelt költségvetési szerveknél, a fejezet szakmai felügyelete alá tartozó, a fejezet költségvetéséből támogatásban részesülő gazdasági társaságoknál, továbbá az OKM költségvetéséből céljelleggel nyújtott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatban a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában résztvevő szervezeteknél. Miniszteri, államtitkári döntés, valamint közérdekű bejelentések alapján soron kívüli ellenőrzéseket végez.

3.1. A Főosztály belső ellenőrzési tevékenysége kiterjed a szabályszerűségi ellenőrzésekre, pénzügyi ellenőrzésekre, rendszerellenőrzésekre, teljesítmény-ellenőrzésekre, a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves beszámolóinak megbízhatósági ellenőrzéseire, valamint informatikai rendszerek ellenőrzésére egyaránt.

3.2. A Főosztály folyamatosan figyelemmel kíséri és jogszabályban meghatározott időközönként értékeli az OKM-ben és a felügyelt intézményeknél a FEUVE rendszer működését és működtetését, valamint a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségét.

3.3. Az OKM felügyelete alá tartozó intézmények belső ellenőrei számára ajánlásokat, útmutatásokat készít, és továbbképzéseket szervez. A belső ellenőrzési feladatok végrehajtásáról - éves beszámoló keretében vagy konkrét témakörben - tájékoztató anyagokat készít.

3.4. Közreműködik az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési egységeinek vezetői tekintetében a miniszter munkáltatói jogainak gyakorlásában.

4. Egyházi Kapcsolatok Titkársága (főosztály)

Az Egyházi Kapcsolatok Titkársága (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Titkárság) a miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység, mely élőkészíti a miniszter egyházügyi és az egyházakkal való kapcsolattartásból adódó feladatait, továbbá szervezi az egyházügyi feladatok kormányzati koordinációját és az ágazati feladatok végrehajtását.

4.1. A Titkárság ellátja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényből és más jogszabályokból eredő, valamint az egyházakkal kötött nemzetközi és kétoldalú megállapodások alapján az OKM-re háruló feladatokat, előkészíti a vatikáni vegyesbizottság javaslatait, megszervezi, illetve lebonyolítja a bizottsági üléseket.

4.2. Ellátja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezésein alapuló és az egyházi ingatlanrendezés számítógépes nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

4.3.Segítséget nyújt az egyházak nevelési-oktatási, kulturális, művészeti, közgyűjteményi és az épített örökség megőrzésével kapcsolatos tevékenységéhez. Közreműködik az egyházak tudományos, szociális, sport és egészségügyi tevékenységével, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi közfeladatot átvállaló egyházi intézmények létesítésével, működtetésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.

4.4. Kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel.

4.5. A Titkárság ellátja az OKM jogi képviseletét az egyházi tulajdonrendezési perekben.

5. Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (főosztály)

Az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főigazgatóság) a miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység, amely előkészíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló miniszteri döntéseket (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: esélyegyenlőségi feladatok), továbbá szervezi az esélyegyenlőségi feladatok ágazati feladatainak végrehajtását, illetve ellátja a romákkal, a romák reprezentációjával kapcsolatos kulturális tevékenységet.

5.1. A Főigazgatóság szervezi a miniszter feladatkörébe tartozó esélyegyenlőségi feladatokat szolgáló tárcaközi egyeztetéseket, továbbá képviseli a minisztériumot más miniszter feladatkörébe tartozó, az esélyegyenlőségi feladatokat érintő ügyekben.

5.2. A Főigazgatóság ellátja az esélyegyenlőségi feladatokkal összefüggő hátránykompenzáció, esélyteremtő programok és miniszteri döntések előkészítését. A Főigazgatóság előkészíti a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulók közoktatásban és felsőoktatásban folytatott tanulmányai sikerességét szolgáló programokat és végrehajtásukat koordinálja. A Főigazgatóság közreműködik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók helyzetét érintő jogszabályok előkészítésében és véleményezésében.

5.3. A Főigazgatóság intézkedéseket kezdeményez az egyenlő bánásmód oktatásban való érvényesülése érdekében. A Főigazgatóság stratégiai megoldásokat dolgoz ki az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásához és segíti a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi programok elkészítését.

5.4. A Főigazgatóság részt vesz a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók sikeres tanulmányait segítő uniós források és hazai források terhére megvalósuló programok és pályázatok előkészítésében és végrehajtásának figyelemmel kísérésében.

5.5. A Főigazgatóság előkészíti a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrációját szolgáló döntéseket, a szegregáció felszámolását szolgáló intézkedéseket, továbbá együttműködik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók helyzetével kapcsolatos döntések előkészítésében.

5.6. Ellátja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. keretében működő Esélyegyenlőségi Igazgatósággal összefüggő szakmai feladatokat.

5.7. Koncepciót dolgoz ki a romákat érintő kulturális kérdésekben. Részt vesz a roma kultúrát érintő támogatási rendszerek kidolgozásában a romák széleskörű kulturális megjelenése érdekében. Részt vesz az uniós források terhére megvalósuló roma kultúrát érintő programok és pályázatok előkészítésében és a végrehajtás figyelemmel kísérésében.

5.8. Segíti a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvének, kultúrájának megőrzését, közművelődési, közgyűjteményi, művészeti szervezeteik tevékenységét, kulturális intézményeik létrehozását és működését.

II. Az oktatásért felelős államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység

1. Oktatásért Felelős Államtitkár Titkársága

Az Oktatásért Felelős Államtitkár Titkársága önálló szervezeti egység, amely a titkárságvezető irányításával az államtitkár munkájának segítése érdekében előkészíti az államtitkár szakmai és politikai tárgyalásait, programjait, rendelkezésére bocsátja a szükséges háttéranyagokat. Végzi az ügyvitellel kapcsolatos teendőket, biztosítja az államtitkári munka adminisztratív és technikai feltételeit.

Az általános titkársági feladatokon túl az államtitkár minisztert helyettesítő feladatköre hatékony ellátása érdekében együttműködik a kultúráért felelős államtitkár titkárságával és a szakállamtitkári titkárságokkal, valamint a miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységekkel.

A titkárság a parlamenti munkával és a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatait az alábbi osztályain keresztül látja el.

1.1. Parlamenti Titkárság (osztály)

1.1.1. A Parlamenti Titkárság koordinálja az OKM Országgyűlés működésével összefüggő feladatainak ellátását.

1.1.2. Segíti a miniszter és az államtitkárok parlamenti munkáját. Ennek érdekében előkészíti az OKM-et érintő interpellációk, azonnali, szóbeli és írásbeli kérdések, a napirend előtti és utáni felszólalások megválaszolását, valamint az expozék és zárszók szövegének összeállítását.

1.1.3. A parlamenti tárgyalás szakaszában gondozza az OKM által az Országgyűléshez benyújtott jogszabály-tervezeteket.

1.2.4. Továbbítja az illetékes szervezeti egységeknek az OKM-et érintő képviselői, bizottsági vagy más központi államigazgatási szervek által benyújtott indítványokat.

1.1.5. Koordinálja a tárca szakértőinek részvételét az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein, az ott elhangzottakról jelentéseket és elemzéseket készít.

1.1.6. Kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőkkel, parlamenti frakciókkal, az illetékes parlamenti bizottságokkal, az Országgyűlés Hivatalával, illetve más tárcák és kormányhivatalok parlamenti titkárságaival.

1.2. Határon Túli Magyarok Titkársága (osztály)

1.2.1. A Határon Túli Magyarok Titkársága a határon túli magyarok oktatási programjaival kapcsolatos szakmai feladatokat lát el, javaslatokat készít a határon túli magyar oktatási és kulturális stratégia kidolgozására.

1.2.2. Előkészíti és véleményezi a határon túli magyarságot érintő oktatási és kulturális jogszabályokat, kormány-előterjesztéseket, különös tekintettel a kedvezménytörvény oktatási rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggő, és a határon túli magyaroknak a felsőfokú oktatásban való részvételét szabályozó jogszabály-alkotási feladatokra.

1.2.3. Előkészíti az államközi és tárcaszintű oktatási és tudományos megállapodások kisebbségi fejezeteit, koordinálja a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok határon túli magyarokat érintő feladatait, képviseli a tárcát a határon túli magyar ügyeket kezelő szakmai testületekben.

1.2.4. Kapcsolatot tart a külhoni magyarság szakmai és érdekképviseleti szerveivel, a feladat ellátásában résztvevő magyarországi szervezetekkel, háttérintézményekkel, továbbá az OKM egyes szakállamtitkárságaival.

1.2.5. Működteti a miniszter határon túli szakmai tanácsadó testületeit (Határon Túli Magyar Oktatási Tanács, Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács, Határon Túli Magyar Felsőoktatási Tanács), és koordinálja a tárcának a külhoni magyarsággal kapcsolatos kulturális és (egyházi feladatait) .

III. A kultúráért felelős államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység

1. Kultúráért Felelős Államtitkár Titkársága

A Kultúráért Felelős Államtitkár Titkársága önálló szervezeti egység, amely a titkárságvezető irányításával az államtitkár munkájának segítése érdekében előkészíti az államtitkár szakmai és politikai tárgyalásait, programjait, rendelkezésére bocsátja a szükséges háttéranyagokat. Végzi az ügyvitellel kapcsolatos teendőket, biztosítja az államtitkári munka adminisztratív és technikai feltételeit.

Ellátja a Pécs 2010. Európa Kulturális Fővárosa program tárcaközi koordinációjával kapcsolatos feladatokat.

IV. A koordinációs szakállamtitkár felügyeleti területe

1. Közigazgatási Koordinációs Főosztály

1.1. A Közigazgatási Koordinációs Főosztály az Első Rész III. fejezet 2. alfejezetében foglalt általános titkársági feladatokon túl - a koordinációs szakállamtitkárnak az oktatásért felelős államtitkárt helyettesítő feladatköre hatékony ellátása érdekében - együttműködik az államtitkári és a szakállamtitkári titkárságokkal, valamint a miniszter közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységekkel.

1.2. Ellátja a koordinációs szakállamtitkárhoz érkező iratok döntésre előkészítésével kapcsolatos feladatokat és közreműködik a miniszteri kiadmányozást igénylő ügyiratok irányításában.

1.3. Közreműködik a belső államtitkári és a miniszteri, valamint a titkárságvezetői értekezletek szervezésében. Továbbá koordinálja az ágazati és belső informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos stratégiai jellegű minisztériumi döntések előkészítését.

1.4. Ellátja az ágazati statisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos tárcafeladatokat.

1.5. Megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, feldolgozást és adatszolgáltatást, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, működteti az OKM statisztikai nyilvántartásait, koordinálja és végzi a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatásokat.

1.6. Az ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat.

2. Igazgatási Főosztály

Az Igazgatási Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) koordinálja a koordinációs szakállamtitkár által meghatározott feladatok végrehajtását, ellátja a hivatali szervezet jogalkotással kapcsolatos koordinációs, igazgatási, szervezetfejlesztési, ügykezelési feladatait, illetve segíti a koordinációs szakállamtitkárt a feladatok végrehajtásának szervezésében és a beszámoltatásban.

2.1. A Főosztály a jogalkotással kapcsolatos koordinációs feladatai keretében előkészíti a minisztériumok és kormányhivatalok előterjesztéseire, jogszabály-tervezeteire vonatkozó egységes tárca-álláspontot tartalmazó választervezetet, valamint végrehajtja a Jogi Főosztály által megküldött kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteinek államigazgatási egyeztetését.

2.2. Az OKM igazgatási feladatainak ellátása érdekében a Főosztály összeállítja az OKM-nek a Kormány féléves munkatervére és törvényalkotási programjára vonatkozó javaslatait, illetve - az előbbiek alapján -a féléves munkatervet, év közben figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, továbbá a jogszabályokban, miniszteri értekezleteken, valamint a koordinációs szakállamtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását. Szervezi és előkészíti a felügyeleti terület vezetői értekezleteit, a belső államtitkári és a miniszteri értekezleteket, ellátja a Kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó feladatokat.

2.3. A Főosztály szervezetfejlesztési feladatai keretében nyomon követi a hivatali szervezet működési folyamatait, javaslatot tesz azok fejlesztésére, koordinálja az OKM szervezetét érintő változásmenedzsmenti feladatokat, továbbá ellenjegyzi a felügyeleti területek és a szervezeti egységek ügyrendjeit.

2.4. Működteti a központi irattárat, a Küldeménykezelő Irodát, a Titkos Ügykezelő Irodát és a kezelőirodákat, ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyílt iratkezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről. Végzi az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

3. Jogi Főosztály

A Jogi Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) elvégzi a szakmai területek által készített, a jogalkotási igényt, a szabályozás célját és részletes szövegjavaslatot tartalmazó szabályozási koncepció alapján a jogszabály-szerkesztési, kodifikációs feladatokat, ennek során vizsgálja a javasolt tervezet és a hatályos joganyag koherenciáját.

3.1. A szakmai terület megkeresése alapján kezdeményezi az Igazgatási Főosztály útján a jogszabálytervezet államigazgatási egyeztetésre történő megküldését, közreműködik az egyeztetésben, az észrevételek átvezetésében, az egységes javaslat elkészítésében. Intézkedik a Miniszterelnöki Hivatal felé a kormány-előterjesztések napirendre tűzése iránt, gondoskodik a kellő számú példány benyújtásáról, eljár a jogszabályok kiadása, kihirdetése, szükség esetén helyesbítése ügyében. Gondoskodik az európai uniós jogharmonizációs feladat ütemezéséről, a szakmai területek véleménye alapján elkészíti a jogharmonizációs javaslatot, koordinálja a jogharmonizációs célú jogalkotást, megkeresésre beszámol e feladatok teljesüléséről.

3.2. Közvetlenül a kiadmányozás előtt a Főosztály kötelező jogi szakmai kontrollt gyakorol a miniszteri határozatok tervezetei, valamint a kiemelt jelentőségű ügyekben született beadványok esetén, így különösen az országgyűlési biztosoktól, az Alkotmánybíróságtól, ügyészségtől, rendőrségtől érkező megkeresésekre készített választervezetekkel kapcsolatban. Jogi szempontból felülvizsgálja és ellenjegyzi a minisztérium által kötendő szerződések és az azokhoz tartozó pályázati felhívások tervezeteit, megkeresésre részt vesz a kapcsolódó tárgyalásokon. Az egyházi tulajdonrendezési perek kivételével, ellátja az OKM jogi képviseletet a bíróságok és más hatóságok előtt, illetve a Főosztály vezetője képviselet ellátására meghatalmazást adhat.

3.3. Megkeresésre a Főosztály jogi tanácsadást nyújt a külön szabályzatban meghatározott, az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, alapítványok és közalapítványok, valamint az OKM szervezeti egységei számára.

3.4. Eljár a külön jogszabályokban meghatározott igazolások kiállításával, szakértői engedélyek kiadásával kapcsolatos elsőfokú eljárásokban, külön jogszabály szerint hitelesíti a magyarországi oktatási intézményekben kiállított bizonyítványokat, okleveleket. Ellátja a szerzői és szomszédos jogi közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével összefüggő minisztériumi feladatokat. Általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységet végez.

3.5. Előkészíti az Oktatási Hivatal által a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott másodfokú miniszteri döntéseket, valamint a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény alapján hozott és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/A. §-a alapján a közoktatási feladatot ellátó egyház számára az éves költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatást megállapító másodfokú határozatokat.

4. Közszolgálati Főosztály

A Közszolgálati Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) felelős az OKM személyügyi politikájának megvalósításáért, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok ellátásáért, végzi a személyi állomány kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszűntetésével kapcsolatos teendőket, képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során.

4.1. Tervezi és szervezi a köztisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést, részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a szociális, jóléti és kegyeleti ügyeik intézésében.

4.2. A Főosztály koordinálja a miniszter által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet, gondoskodik a szabályozási, gazdálkodási és rendezvényszervezési feladatok ellátásáról, az OKM személyi állománya elismerési rendszerének működtetéséről.

4.3. Működteti a minősítési és a teljesítményértékelési rendszert, szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkörök gyakorlásához.

4.4. A Főosztály végzi a közszolgálati nyilvántartáshoz tartozó és a más szervek által előírt, illetve az OKM vezetőinek igényein alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokat. Őrzi és kezeli a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi anyagait, a vagyonnyilatkozatokat és a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatos dokumentumokat.

4.5. Szakmai, módszertani segítséget nyújt - a felsőoktatási intézmények kivételével - a külön szabályzatban meghatározott, az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint korlátolt felelősségű társaságok, közhasznú társaságok, alapítványok és közalapítványok emberi erőforrás gazdálkodási feladatainak ellátásához, közreműködik a felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos személyügyi döntések meghozatalában. Intézi a miniszter közvetlen munkáltatói jogkörébe tartozó intézményi vezetőkkel kapcsolatos személyzeti ügyeket.

3. számú függelék az OKM SzMSz 4. számú módosításához

[Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklete]

3. számú függelék az OKMSzMSz 4. számú módosításához

[Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. melléklete]

A foglalkoztatottak létszáma és a munkáltatói jogok gyakorlása az OKM szervezetében

1. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően

- A minisztert és az államtitkárt a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a munkáltatói jogokat gyakorló miniszterelnök javaslatára.

- A szakállamtitkárt a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel a munkáltatói jogokat gyakorló miniszter javaslata alapján.

2.1. A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok hatályos rendelkezéseinek megfelelően a munkáltatói jogokat az OKM-ben a miniszter gyakorolja, aki a jogokat a 3. pontban foglaltak kivételével az alábbiakban meghatározottak szerint átruházza.

a) Kiemelt munkáltatói jogköröket - közszolgálati jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, belső áthelyezés, kirendelés, illetmény- és pótlék-jogosultság megállapítása, elismerés, jutalmazás, külföldi kiküldetés, tanulmányút engedélyezése, tartós fizetés nélküli szabadság jóváhagyása, összeférhetetlenség megállapítása, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony engedélyezése, fegyelmi-, kártérítési eljárás indítása - gyakorol a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkár az irányításuk alá tartotó szervezeti egységek vezető beosztású köztisztviselői, érdemi ügyintézői, ügykezelői tekintetében.

b) Közvetlen munkáltatói jogköröket - minősítés, teljesítményértékelés, utasítás, rendelkezés, rendkívüli munkavégzés elrendelése, a kapcsolódó szabadidő kiadása, helyettesítés kijelölése és díjazás megállapítása, belföldi kiküldetés engedélyezése, szabadság és tanulmányi szabadidő kiadása, eseti fizetés nélküli szabadság jóváhagyása -gyakorol

- A miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkár a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetői, valamint a kabinetfőnök a Miniszteri Kabinet vezető beosztású köztisztviselői, érdemi ügyintézői és ügykezelői tekintetében.

- A szervezeti egységek vezetői a szervezeti egységben foglalkoztatott vezető beosztású köztisztviselők, érdemi ügyintézők és ügykezelők tekintetében.

2.2. Akiemelt jogkörökre vonatkozóan aközvetlen jogkörök gyakorlóját, javaslattételi, kezdeményezési, véleményezési jog illeti meg.

3. A jutalmazási eljárás rendjének megállapításához, a szociális juttatások feltételeinek és mértékének meghatározásához, az alapilletménytől való eltérítéshez, a szakmai tanácsadói és főtanácsadói, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, címzetes főmunkatársi címek adományozásához, rendkívüli munkarend és munkaidő beosztás elrendeléséhez, vezetői megbízás kiadásához és visszavonásához, felügyeleti területek közötti áthelyezéshez kapcsolódó munkáltatói jogait a miniszter nem ruházza át, ezeket az OKM érintett vezetőinek kezdeményezésére, illetve véleménye figyelembevételével saját maga gyakorolja.

4. A kabinetfőnök a miniszter közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységekben, valamint a szakállamtitkár a felügyeleti területéhez tartozó szervezeti egységekben köztisztviselői és ügykezelői besorolást nem igénylő munkakörök - hivatalsegéd, kézbesítő, gépkocsivezető, koordinátor - ellátására munkaszerződést köthet. A munkavállalóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának rendjére a 2. pont érdemi ügyintézőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a munkaviszonynak a közszolgálati jogviszonytól eltérő tartalmi sajátosságainak figyelembevételével.

5. Az OKM szervezetében foglalkoztatott 521 fő létszáma felügyeleti területenként a következők szerint oszlik meg.

5. számú függelék a 3/2008. (HÉ 30.) OKM utasításhoz

[Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklete]

Egyes köztisztviselői munkakörökre vonatkozó rendelkezések

1. Köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 11/A § (1)-(4) bekezdése alapján a minisztériumban foglalkoztatott politikai főtanácsadók, tanácsadók létszáma nem haladhatja meg a 39 főt. Az általuk betölthető miniszteri főtanácsadói, tanácsadói munkakörök /Ktv. 32. § (l)-(3) bekezd./ a következők:

- kabinetfőnök

- sajtófőnök

- kabinetigazgató

- titkárságvezető

- személyi titkár

- parlamenti titkár

- sajtótitkár

- kormányzati koordinátor

- egyházügyi referens

- romaügyi referens

- határon túli ügyek referense

- oktatási referens

- kulturális referens

- örökségvédelmi referens

- sajtóreferens

- társadalmi kapcsolatok referense

2. A Ktv. 30/A. § (1) bekezdése szerint a minisztériumban a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők létszámának 20%-át együttesen meg nem haladó kétféle cím adományozható:

szakmai főtanácsadói, legfeljebb 30 fő részére szakmai tanácsadói, legfeljebb 45 fő részére A felügyeleti területek közötti megoszlásnál irányadó az adományozás objektív feltételeinek (szakmai gyakorlat, közigazgatási szakvizsga, kiváló minősítés) megfelelő köztisztviselők számának területek közötti aránya.

3. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó kötelezettségekről az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséről szóló OKM utasítás rendelkezik.

4. A Ktv. 48/A § (l)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képesítések meghatározása az alábbiak szerint történik:

A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. tv. vonatkozó, hatályos rendelkezései alapján pótlékot, a képesítést illetve az idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány, vagy az azzal egyenértékű okirat bemutatásának napjától a felügyeleti terület vezetője állapít meg, az adott munkakör szakszerűbb ellátására vonatkozó elvárásokra figyelemmel, az alábbiak szerint:

4.1. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek:

4.1.1. Az I. besorolású, felsőfokú végzettségű érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselő részére képzettségi pótlékot akkor lehet megállapítani, ha a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségéhez, illetve a képesítés feltételeit meghatározó 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott - a besorolásánál figyelembe vett felsőfokú iskolai végzettségéhez kapcsolódó elsőként megszerzett második felsőfokú (egyetemi) végzettségi szintnek megfelelő - az adott feladatkörre előírt képesítéshez képest további

a) doktori (PhD) fokozattal, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal,

b) alapképzésben (bachelor), mesterképzésben (master) vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. § (4)-(5) bekezdése alapján azzal egyenértékű főiskolai, egyetemi képzésben szerzett végzettséggel, szakképzettséggel, szakirányú továbbképzésben szerzett további szakirányú szakképzettséggel,

c) felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, vagy

d) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.

4.1.2. A képzettségi pótlékra jogosító képzési területeket a Továbbképzési Szabályzat melléklete, ügy-és feladatkörönként részletesen tartalmazza.

4.1.3. A II. besorolású, középfokú végzettségű, érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselő részére képzettségi pótlékot akkor lehet megállapítani, ha az adott munkakörhöz előírt szakképesítésén túl felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.

4.2. Nyelvpótlékra jogosító munkakörök és nyelvek: Az angol, francia és német nyelvek tekintetében alanyi jogon járó pótlékok mellett, idegennyelv-tudási pótlék spanyol és az orosz nyelv ismerete után valamennyi munkakörben megállapítható, továbbá pótlékra jogosult a nemzetközi, a nemzetiségi vagy a határon túli referensi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, ha a szakterületének megfelelő, vizsgával igazolt nyelvismerettel rendelkezik és azt, munkavégzése során rendszeresen használja.

6. számú függelék a 3/2008. (HÉ 30.) OKM utasításhoz

[Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú melléklete]

A Kiadmányozási jogkör átruházásáról

A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben:

B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben:

C) A kiadmányozási jogkör átruházása - miniszteri elvi döntést követően - személyi ügyekben:

D) A kiadmányozás formai követelménye

A kiadmányozás során az iraton (határozaton) fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el.

Minta:

Az OKM SzMSz-ről szóló 7/2006. (MK.94.) OKM utasítás alapján az oktatási és kulturális miniszter nevében eljárva szakállamtitkár