32021L0514[1]
A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról
A TANÁCS (EU) 2021/514 IRÁNYELVE
(2021. március 22.)
az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) Az adózási átláthatóság területén születő új uniós kezdeményezésekre reagálva az utóbbi években többször is sor került a 2011/16/EU tanácsi irányelv (3) módosítására. Az említett módosítások elsősorban a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal, az országonkénti jelentésekkel és az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek bevezetésére, valamint a felsoroltakkal kapcsolatos információk többi tagállam számára történő továbbítására vonatkoztak. Ilyen módon az említett módosítások kiterjesztették az automatikus információcsere hatályát. A tagállamok adóhatóságai immár szélesebb körű együttműködési eszközökkel rendelkeznek az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.
(2) A Bizottság az utóbbi években figyelemmel kísérte a 2011/16/EU irányelv alkalmazását, és 2019-ben befejezte annak értékelését. Noha jelentős előrelépések történtek az automatikus információcsere területén, továbbra is javítani kell az információcsere és a közigazgatási együttműködés minden formájára vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A 2011/16/EU irányelv 5. cikke értelmében a megkeresett hatóság minden olyan információt közöl a megkereső hatósággal, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez, és amely előreláthatólag fontos az irányelv hatálya alá tartozó adókra vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok igazgatása és végrehajtása szempontjából. Az információcsere eredményességének biztosítása és a megkeresések indokolatlan elutasításának megakadályozása, valamint a jogbiztonság mind az adóhatóságok, mind az adózók számára történő szavatolása érdekében pontosan meg kell határozni és kodifikálni kell az előrelátható relevancia nemzetközileg elfogadott követelményét.
(4) Alkalmanként olyan információkéréseket kell kezelni, amelyek olyan adózók csoportjaira vonatkoznak, akik vagy amelyek nem azonosíthatók egyénileg, és így a kért információk előrelátható relevanciája csak közös jellemzők alapján írható le. Ezt figyelembe véve az adóhatóságoknak egyértelmű jogi kerettel kell rendelkezniük az információkérés céljából benyújtott csoportos megkeresések további használatát illetően.
(5) Fontos, hogy a tagállamok információt cseréljenek a szellemi tulajdonból származó jövedelmekről, mivel e gazdasági területen a mögöttes eszközök magas mobilitásának köszönhetően gyakori a nyereségátcsoportosítás. Ezért a 2003/49/EK tanácsi irányelv (4) 2. cikkének b) pontjában meghatározott jogdíjakat - az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítése érdekében - szerepeltetni kell a kötelező automatikus információcsere által érintett jövedelemkategóriák körében. A tagállamoknak minden lehetséges és észszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kötelező automatikus információcsere által érintett jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó közlés tartalmazza az illetőség szerinti tagállam által az illetőséggel rendelkező személyek számára kiadott adóazonosító számot.
(6) A gazdaság digitalizációja az utóbbi években jelentősen előrehaladt. Ez egyre több komplex helyzetet eredményezett az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz és az adókikerüléshez kapcsolódóan. A platformüzemeltetők igénybevételével kínált szolgáltatások határokon átnyúló vetülete egy olyan összetett környezet kialakulásához vezetett, amelyben kihívást jelenthet az adószabályok érvényesítése és az adózási fegyelem biztosítása. Hiány van az adózási fegyelem terén, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentős. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a jövedelmek vagy az adóköteles összegek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül áramlanak.
(7) Az adóhatóságok gyakran kérnek információt a platformüzemeltetőktől. Ez a platformüzemeltetők számára jelentős adminisztratív és megfelelési költségeket okoz. Ugyanakkor néhány tagállam egyoldalú adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő, ami további adminisztratív terhet ró a platformüzemeltetőkre, akik számos nemzeti adatszolgáltatási standard betartására kötelesek. Ezért alapvető fontosságú bevezetni egy olyan egységes adatszolgáltatási követelményt, amely az egész belső piacra vonatkozna.
(8) Tekintettel arra, hogy az értékesítők digitális platformokon keresztül megszerzett jövedelme, illetve adóköteles összegei javarészt határokon átnyúló módon áramlanak, az érintett tevékenységekkel kapcsolatos információk közlése további pozitív eredményeket hozna, amennyiben ezeket az információkat azon tagállamoknak is továbbítanák, amelyek jogosultak lennének a megszerzett jövedelem megadóztatására. Különösen az adóhatóságok közötti automatikus információcsere alapvető fontosságú ahhoz, hogy az említett adóhatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani a fizetendő jövedelemadók és a hozzáadottérték-adó (héa) pontos megállapításához szükséges információkat.
(9) A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az adatszolgáltatási szabályoknak egyszerre hatékonynak és egyszerűnek is kell lenniük. Felismerve a digitális platformokon keresztül lehetővé tett kereskedelmi tevékenység végrehajtása során felmerülő adóztatandó tényállások azonosításával járó nehézségeket, és figyelembe véve az adóhatóságokra ilyen esetekben háruló további adminisztratív terhet is, a platformüzemeltetőket adatszolgáltatásra kell kötelezni. A platformüzemeltetők jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy összegyűjtsék és ellenőrizzék a szükséges információkat egy adott digitális platformon működő és azt használó valamennyi értékesítő vonatkozásában.
(10) Az adatszolgáltatási kötelezettségnek mind a határokon átnyúló, mind pedig a nem határokon átnyúló tevékenységekre ki kell terjednie annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az adatszolgáltatási szabályok hatékonyságát, a belső piac megfelelő működését, az egyenlő versenyfeltételeket és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését. Emellett az adatszolgáltatási szabályok ilyen alkalmazása csökkentené a digitális platformokra háruló adminisztratív terheket.
(11) Tekintettel arra, hogy a digitális platformokat magánszemélyek és szervezetek egyaránt széles körben igénybe veszik kereskedelmi tevékenységek céljára, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az értékesítő jogállásától függetlenül alkalmazandó legyen. Mindazonáltal kivételt kell biztosítani az államigazgatási szervek számára, amelyekre nem kell, hogy vonatkozzon az adatszolgáltatási kötelezettség.
(12) Az ilyen tevékenységek révén szerzett jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás révén az adóhatóságok rendelkezésére kell állniuk a fizetendő jövedelemadó pontos megállapításához szükséges átfogó információknak.
(13) Az egyszerűsítés és a megfelelési költségek mérséklése érdekében észszerű a platformüzemeltetőket arra kötelezni, hogy egyetlen tagállamban szolgáltassanak adatokat az értékesítők által a digitális platform használatával szerzett jövedelemről.
(14) Tekintettel a digitális platformok jellegére és rugalmasságára, az adatszolgáltatási kötelezettségnek ki kell terjednie azokra a platformüzemeltetőkre is, amelyek ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel vagy jegyezték be őket, valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található (a továbbiakban: a külföldi platformüzemeltetők). Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosítana valamennyi digitális platform számára, és megakadályozná a tisztességtelen versenyt. E célkitűzés elérésének megkönnyítése érdekében a külföldi platformüzemeltetőknek a belső piacon való működéshez egyetlen tagállamban kell a nyilvántartásba vetetniük magukat, és abban a tagállamban kell őket adatszolgáltatásra kötelezni. Ha egy külföldi platformüzemeltető nyilvántartásba vétele visszavonásra kerül, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen külföldi platformüzemeltető az Unióban történő újbóli nyilvántartásba vételhez köteles legyen megfelelő biztosítékokat, így például eskü alatt tett nyilatkozatokat vagy biztonsági letéteket nyújtani az érintett tagállam számára.
(15) Mindazonáltal olyan esetekben, amikor megfelelő megállapodások révén biztosítva van az egyenértékű információk cseréje egy nem uniós állam, illetve terület és egy tagállam között, helyénvaló olyan intézkedéseket megállapítani, amelyek csökkentik a külföldi platformüzemeltetőkre és a tagállami adóhatóságokra háruló adminisztratív terheket. Az említett esetekben helyénvaló lenne azokat a platformüzemeltetőket, amelyek egy nem uniós államban, illetve területen teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket, mentesíteni a tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a tagállam által kapott információk az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkoznak, és egyenértékűek az ezen irányelvben foglalt adatszolgáltatási szabályokban előírt információkkal. Az e területen a nem uniós államokkal, illetve területekkel folytatott közigazgatási együttműködés előmozdítása érdekében, és tudatában a rugalmasság fontosságának a tagállamok és a nem uniós államok, illetve területek közötti megállapodásokra irányuló tárgyalások során, ezen irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy a nem uniós adójogrendszerek (államok és területek) alá tartozó elismert platformüzemeltetők az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó egyenértékű információkat kizárólag a nem uniós állam, illetve terület adóhatóságai számára szolgáltassák, amelyek pedig elküldik ezeket az információkat a tagállamok adóhatóságainak. Ezt a mechanizmust adott esetben azért kell lehetővé tenni, hogy megakadályozható legyen az egyenértékű információk többszöri szolgáltatása és továbbítása.
(16) Tekintettel arra, hogy az adóhatóságok világszerte kihívásokkal szembesülnek az egyre növekvő digitálisplatform-alapú gazdasággal kapcsolatban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mintaszabályokat dolgozott ki a platformüzemeltetők általi adatszolgáltatásra a megosztásalapú gazdaság és a haknigazdaság területén működő értékesítők vonatkozásában (Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig Economy) (a továbbiakban: a mintaszabályok). Mivel a digitális platformok, illetve az azokon aktív értékesítők által végzett határokon átnyúló tevékenységek igen elterjedtek, észszerűen feltételezhető, hogy a nem uniós államok, illetve területek megfelelő ösztönzést kapnak majd arra, hogy kövessék az Unió iránymutató példáját, és az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó információk gyűjtését és kölcsönös automatikus cseréjét a mintaszabályoknak megfelelően hajtsák végre. Jóllehet az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők és az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platformok tekintetében a mintaszabályok hatálya nem azonos ezen irányelv hatályával, a mintaszabályok várhatóan előírják majd az egyenértékű információk szolgáltatását azon érintett tevékenységek vonatkozásában, amelyekre ezen irányelv és a mintaszabályok hatálya egyaránt kiterjed, és ezen irányelv és a mintaszabályok hatálya további releváns tevékenységekre is kiterjeszthető.
(17) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni. Konkrétabban, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján meg kell állapítania, hogy azok az információk, amelyeket egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és egy nem uniós állam, illetve terület hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti megállapodás alapján ki kell cserélni, egyenértékűek-e az ezen irányelvben meghatározott információkkal. Mivel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló megállapodások nem uniós államokkal, illetve területekkel való megkötése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bizottság tagállami kérésre is cselekedhet. E közigazgatási eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az ezen irányelvből eredő kötelezettségek, valamint a tagállamok és a nem uniós államok, illetve területek közötti információcserére vonatkozó esetleges megállapodásokból eredő kötelezettségek közötti megfelelés tekintetében, anélkül, hogy módosítaná ezen irányelv hatályát és feltételeit. E célból szükséges, hogy az egyenértékűséget valamely tagállam kérésére egy ilyen megállapodás tervezett megkötését megelőzően is meg lehessen állapítani. Amennyiben az ilyen információcsere többoldalú eszközön alapul, az egyenértékűségre vonatkozó határozatot az ilyen eszköz hatálya alá tartozó releváns keret egészével kapcsolatban kell meghozni. Mindazonáltal adott esetben továbbra is lehetővé kell tenni az egyenértékűségre vonatkozó határozat meghozatalát kétoldalú eszközök vagy egyes nem uniós államokkal, illetve területekkel fennálló cserekapcsolat tekintetében.
(18) Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozása érdekében helyénvaló, hogy a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás ingatlanok bérbeadására, személyi szolgáltatásokra, áruk értékesítésére és bármilyen közlekedési eszköz bérbeadására is kiterjedjen. A platformüzemeltető alkalmazottjaként eljáró értékesítő által végzett tevékenységek nem tartozhatnak az ilyen adatszolgáltatás hatálya alá.
(19) Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők - például szállodaláncok vagy utazásszervezők - szükségtelen megfelelési költségeinek csökkentése érdekében meg kell határozni az egy közvetített ingatlanra jutó bérbeadások küszöbértékét, amely felett az adatszolgáltatási kötelezettség nem alkalmazandó. Mindazonáltal megfelelő biztosítékokat kell bevezetni azon kockázat elkerülése érdekében, hogy a digitális platformokon egyetlen értékesítőként megjelenő közvetítők kijátsszák az adatszolgáltatási kötelezettségeket, miközben nagyszámú ingatlanegységet kezelnek.
(20) Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozására irányuló célkitűzést azáltal lehetne megvalósítani, ha a platformüzemeltetőket köteleznék arra, hogy a digitális platformon keresztül szerzett jövedelemről már a korai szakaszban, vagyis még azelőtt szolgáltassanak adatot, hogy a tagállamok adóhatóságai elkészítenék a rájuk vonatkozó éves adómegállapítást. A tagállami adóhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a szolgáltatott információkat a szolgáltatásukat követő egy hónapon belül ki kell cserélni. Az automatikus információcsere megkönnyítése és a források hatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében az információcserét elektronikus úton, az Unió által kifejlesztett, meglévő közös kommunikációs hálózaton (CCN-hálózat) keresztül kell végrehajtani.
(21) Amennyiben a külföldi platformüzemeltetők az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó egyenértékű információkat nem uniós államok, illetve területek hatáskörrel rendelkező adóhatóságainak szolgáltatják, elvárható, hogy ezen államok, illetve területek adóhatóságai biztosítsák az átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtását. Ellenkező esetben ugyanakkor a külföldi platformüzemeltetőket kötelezni kell az Unióban történő nyilvántartásba vételre és adatszolgáltatásra, a tagállamoknak pedig érvényesíteniük kell az ilyen külföldi platformüzemeltetőkre vonatkozó nyilvántartásba vételi, átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. A tagállamoknak ezért szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Bár a szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a digitális platformok gyakran széles földrajzi hatókörrel rendelkeznek, helyénvaló, hogy a tagállamok koordináltan intézkedjenek a nem uniós államokban, illetve területeken működő digitális platformokra alkalmazandó nyilvántartásba vételi és adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés érvényesítése érdekében, ideértve végső esetben annak megakadályozását is, hogy a digitális platform az Unión belül működhessen. A Bizottságnak a hatáskörén belül elő kell segítenie az ilyen tagállami intézkedések koordinálását, figyelembe véve a digitális platformokra vonatkozó esetleges jövőbeli közös intézkedéseket, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetséges intézkedések közötti eltéréseket.
(22) Meg kell erősíteni a 2011/16/EU irányelv rendelkezéseit az egyik tagállam tisztviselőinek egy másik tagállam területén való jelenléte, valamint egyidejű ellenőrzések két vagy több tagállam által történő végrehajtása tekintetében, hogy biztosítható legyen az említett rendelkezések eredményes alkalmazása. Ezért azokat a megkereséseket, amelyek egy másik tagállam tisztviselőinek jelenlétére irányulnak, a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának meghatározott időn belül meg kell válaszolnia. Ha egy tagállam tisztviselői egy másik tagállam területén vannak jelen egy közigazgatási vizsgálat során, vagy egy közigazgatási vizsgálatban elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával vesznek részt, úgy az egyének közvetlen meghallgatása és a nyilvántartások megvizsgálása tekintetében a megkeresett tagállam által meghatározott eljárási szabályok vonatkoznak rájuk.
(23) Az a tagállam, amely egyidejű ellenőrzést kíván végezni, köteles a többi érintett tagállamot erről a szándékáról tájékoztatni. A hatékonyság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló előírni, hogy valamennyi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága köteles legyen meghatározott időn belül válaszolni.
(24) Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Fiscalis 2020 program támogatásával végrehajtott többoldalú ellenőrzések igazolták a közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező két vagy több tagállam illetékes hatósága által szervezett, egy vagy több érintett adózó koordinált ellenőrzésének hasznosságát. Ilyen együttes intézkedések végrehajtására jelenleg csak egy tagállam tisztviselőinek egy másik tagállam területén való jelenlétére és az egyidejű ellenőrzésekre vonatkozó hatályos rendelkezések együttes alkalmazásával kerül sor. Ez a gyakorlat azonban sok esetben megmutatta, hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében további javításokra van még szükség.
(25) Ezért helyénvaló, hogy a 2011/16/EU irányelv kiegészüljön több olyan rendelkezéssel, amelyek tovább pontosítják az abban az esetben alkalmazandó keretet és fő elveket, amikor a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy határoznak, hogy a közös ellenőrzés eszközéhez folyamodnak. A közös ellenőrzéseknek az adózás területén történő, tagállamok közötti közigazgatási együttműködés olyan kiegészítő eszközeként kell szolgálniuk, amelyek kiegészítenék a másik tagállam tisztviselőinek közigazgatási hivatalokban való jelenlétének, a közigazgatási vizsgálatokban való részvétel, valamint az egyidejű ellenőrzések lehetőségét biztosító meglévő keretet. A közös ellenőrzés olyan közigazgatási vizsgálat formáját öltené, amelyet két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen végeznek el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez az említett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik. A közös ellenőrzések nagymértékben hozzájárulhatnak a belső piac megfelelőbb működéséhez. A közös ellenőrzéseket úgy kell felépíteni, hogy egyértelmű eljárási szabályok, köztük a kettős adóztatás kockázatát enyhítő intézkedések révén biztosítsák az adózók számára a jogbiztonságot.
(26) A jogbiztonság biztosítása érdekében a 2011/16/EU irányelv közös ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseinek részletesen szabályozniuk kell ezen eszköz főbb aspektusait is, például a közös ellenőrzés iránti megkeresés megválaszolásának meghatározott időkeretét, a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselők jogainak és kötelezettségeinek körét, valamint a közös ellenőrzésről szóló zárójelentés elkészítéséhez vezető folyamatot. Az említett, közös ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések nem értelmezhetők úgy, hogy azok befolyásolnák azokat az eljárásokat, amelyeket a tagállamokban azok nemzeti jogával összhangban a közös ellenőrzés következményeként vagy annak nyomán hajtanak végre, így például az adó kivetését vagy megállapítását a tagállamok adóhatóságainak valamely határozata alapján, a határozattal kapcsolatos fellebbezési eljárást vagy egyezséget vagy azokat a jogorvoslatokat, amelyek ezen eljárások alapján az adózók rendelkezésére állnak. A jogbiztonság biztosítása érdekében a közös ellenőrzésről szóló zárójelentésnek tartalmaznia kell azokat a megállapításokat, amelyekkel kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak. Ezenfelül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok abban is megállapodhatnak, hogy a közös ellenőrzésről szóló zárójelentés tartalmazza mindazon kérdéseket, amelyekről nem sikerült nem sikerült egyetértésre jutni. A közös ellenőrzésről szóló zárójelentés kölcsönösen elfogadott megállapításait figyelembe kell venni a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által az említett közös ellenőrzést követően kibocsátott vonatkozó eszközökben.
(27) A jogbiztonság biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a közös ellenőrzéseket előzetesen egyeztetett és koordinált módon, a közös ellenőrzési tevékenységek helye szerinti tagállam jogszabályaival és eljárási követelményeivel összhangban kell elvégezni. Ezek a követelmények magukban foglalhatják azt a kötelezettséget is, hogy egy tagállam azon tisztviselői, akik egy másik tagállamban vettek részt a közös ellenőrzésben, szükség esetén az esetleges panasztételi, felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárásokban is részt vegyenek az említett másik tagállamban.
(28) Azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselőket illetik meg vagy terhelik olyan esetekben, amikor egy másik tagállamban végrehajtott tevékenységekben vesznek részt, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban kell meghatározni, ahol az említett közös ellenőrzési tevékenységekre sor kerül. Ugyanakkor egy másik tagállam tisztviselői azontúl, hogy tiszteletben tartják a közös ellenőrzési tevékenységek helye szerinti tagállam jogszabályait, nem gyakorolhatnak olyan hatásköröket, amelyek túllépnék a saját tagállamuk jogszabályai által rájuk ruházott hatásköröket.
(29) Míg a közös ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések célja, hogy hasznos eszközt biztosítsanak az adózás területén történő közigazgatási együttműködéshez, ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az ellentétes lenne a tagállamok igazságügyi együttműködésre vonatkozó meglévő szabályaival.
(30) Fontos, hogy a 2011/16/EU irányelv alapján közölt információk főszabályként az említett irányelv tárgyi hatálya alá tartozó adók megállapítása, kezelése és beszedése céljából kerülnek felhasználásra. Noha ez eddig sem volt kizárva, a nem egyértelmű keret miatt felmerültek bizonytalanságok az információk felhasználásával kapcsolatban. Ezért, figyelembe véve a héa jelentőségét a belső piac működésére nézve, helyénvaló tisztázni, hogy a tagállamok által egymással közölt információk felhasználhatók a héa és más közvetett adók megállapítására, kezelésére és beszedésére is.
(31) Annak a tagállamnak, amelyik adózási célokból információkat közöl egy másik tagállammal, engedélyeznie kell ezen információk más célokra történő felhasználását, amennyiben azt mindkét tagállam nemzeti joga lehetővé teszi. A tagállam ezt vagy úgy teheti meg, hogy a másik tagállam kötelező megkeresését követően engedélyezi a más célokra való felhasználást, vagy pedig úgy, hogy az összes tagállammal közli a megengedett egyéb célok jegyzékét.
(32) Az ezen irányelv szerinti információcserében részt vevő adóhatóságok támogatása érdekében a tagállamoknak - a Bizottság segítségével - gyakorlati intézkedéseket kell kidolgozniuk, ideértve adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, egy adatfeldolgozók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit. Csak a Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által megfelelően akkreditált személyek férhetnek hozzá a 2011/16/EU irányelv szerint közölt és a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton biztosított információkhoz, és csak olyan mértékben, amennyiben ez az adózás területén történő közigazgatási együttműködés központi adattárának és a CCN-hálózatnak a gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges. A Bizottságnak kell szavatolnia az adózás területén történő közigazgatási együttműködés központi adattárának és a CCN-hálózatnak a biztonságát is.
(33) Az adatvédelmi incidensek megelőzése és az esetleges károk korlátozása érdekében rendkívül fontos a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a 2011/16/EU irányelv keretében kicserélt valamennyi adat biztonságának javítása. Ezért helyénvaló az említett irányelvet olyan szabályokkal kiegészíteni, amelyek valamely tagállamban vagy a CCN-hálózaton belül történt adatvédelmi incidens esetén a tagállamok és a Bizottság által követendő eljárásra vonatkoznak. Tekintettel az olyan adatok érzékeny jellegére, amelyek adatvédelmi incidens tárgyát képezhetik, helyénvaló lenne olyan intézkedéseket hozni, mint az adatvédelmi incidens helye szerinti tagállammal (tagállamokkal) folytatott információcsere felfüggesztésének kérelmezése, vagy az adatvédelmi incidens elhárításáig a CCN-hálózathoz való hozzáférés felfüggesztése egy vagy több tagállam esetében. Tekintettel az adatcseréhez kapcsolódó folyamatok technikai jellegére, a tagállamoknak a Bizottság segítségével meg kell állapodniuk az adatvédelmi incidensek esetén követendő eljárások végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, valamint a jövőbeli adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében hozandó intézkedésekről.
(34) A 2011/16/EU irányelv végrehajtása és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti automatikus információcsere egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a korlátozott számú elemet, köztük a nyelvhasználati szabályokat tartalmazó formanyomtatvány elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(35) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor (7).
(36) Amennyiben a 2011/16/EU irányelv keretében személyes adatok kezelésére kerül sor, azt továbbra is az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell végezni. A 2011/16/EU irányelv szerinti adatkezelésre kizárólag általános közérdekű célok, nevezetesen a következők érdekében kerülhet sor: adózási ügyek, az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, az adóbevételek védelme, valamint a méltányos adóztatás előmozdítása, amelyek megerősítik a tagállamokban a társadalmi, politikai és gazdasági befogadás lehetőségeit. Ezért a 2011/16/EU irányelvben szereplő, az adatvédelemmel kapcsolatos releváns uniós jogra vonatkozó hivatkozásokat naprakésszé kell tenni és ki kell terjeszteni az ezen irányelvvel bevezetett szabályokra is. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelők és adatfeldolgozók számára adott legyen a jogbiztonság, az érintettek jogai védelmének egyidejű biztosítása mellett.
(37) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ezen irányelv célja különösen, hogy teljeskörűen biztosítsa a személyes adatok védelméhez való jognak és a vállalkozás szabadságának a tiszteletben tartását.
(38) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek mellett, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ezen irányelvnek az adóhatóságok közötti együttműködés javítására irányuló célja olyan egységes szabályokat igényel, amelyek eredményesek lehetnek a határokon átnyúló helyzetekben, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(39) A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) a 9. pont első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"a) a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az említett tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;"
b) a 9. pont első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"c) a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az első albekezdés a) és b) alpontjában meghatározott szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.";
c) a 9. pont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében és a IV. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 25. cikk (3) és (4) bekezdésében minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. vagy V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8aa. cikkben és a III. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a III. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8ac. cikkben és az V. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.";
d) a szöveg a következő pontokkal egészül ki:
"26. "közös ellenőrzés": olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen végeznek el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez az említett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik;
27. "adatvédelmi incidens": a biztonság olyan sérülése, amely az információ - ezen belül, de nem kizárólag a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok - megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való indokolatlan vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint indokolatlan vagy jogosulatlan közlésüket vagy felhasználásukat eredményezi, szándékos jogellenes cselekmény, gondatlanság vagy véletlen folytán. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét.";
2. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "5a. cikk Előrelátható relevancia (1) Az 5. cikkben említett megkeresés szempontjából a kért információt előreláthatólag relevánsnak kell tekinteni, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogának megfelelően észszerűen lehetséges, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében releváns és a vizsgálat céljából igazolható lesz. (2) A kért információk előrelátható relevanciájának bizonyítása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat: a) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, valamint b) a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározása. (3) Amennyiben egy, az 5. cikkben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania: a) a csoport részletes leírása; b) az alkalmazandó jog és azon tények ismertetése, amelyek alapján indokoltan feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem feleltek meg az alkalmazandó jognak; c) annak ismertetése, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók megfeleltek-e az alkalmazandó jognak; továbbá d) adott esetben az azon harmadik fél bevonásával kapcsolatos tények és körülmények, amely tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók esetlegesen nem feleltek meg az alkalmazandó jognak.";
3. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(2) Az 5. cikkben említett megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálatra vonatkozó indokolt kérést. Amennyiben a megkeresett hatóság úgy véli, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, ennek indokait haladéktalanul közölnie kell a megkereső hatósággal.";
4. A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(1) A megkeresett hatóságnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátania az 5. cikkben említett információt. Ha azonban a megkeresett hatóság nem tud a vonatkozó határidőn belül válaszolni a megkeresésre, ennek okáról azonnal - de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül - tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot, valamint közölnie kell válaszának várható időpontját. A határidő nem lehet hosszabb, mint a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónap.
Ha azonban az említett információ már a megkeresett hatóság birtokában van, akkor az információt az említett időponttól számított két hónapon belül kell továbbítani.";
5. A 7. cikk (5) bekezdését el kell hagyni;
6. A 8. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának automatikus információcsere keretében közölnie kell bármely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával - az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett - következő konkrét jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az adott másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről rendelkezésre álló valamennyi információt: a) munkaviszonyból származó jövedelem; b) a vezető tisztségviselők tiszteletdíja; c) olyan életbiztosítási termékek, amelyekre nem vonatkoznak az információcserével és egyéb, hasonló intézkedésekkel kapcsolatos egyéb uniós jogi eszközök; d) nyugdíjak; e) ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem; f) jogdíjak. A 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakok esetében a tagállamok arra törekednek, hogy az első albekezdésben említett információközlés tartalmazza az illetőség szerinti tagállam által az illetőséggel rendelkező személyek számára kiadott Adóazonosító számot. A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben felsorolt legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában információt közölnek a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről. (2) 2024. január 1. előtt a tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében felsoroltak közül legalább négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak automatikus csere útján bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával információt kell közölniük az említett másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban. Az ilyen információnak a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia.";
b) a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;
7. A 8a. cikk a következőképpen módosul:
a) az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"a) az (1) bekezdés alapján továbbított információk esetében: késedelem nélkül a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások vagy előzetes ármegállapítások kibocsátását, módosítását vagy meghosszabbítását követően, de legkésőbb az azon naptári félév végét követő három hónapon belül, amelyikben a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy az előzetes ármegállapítást kibocsátották, módosították vagy meghosszabbították;"
b) a (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"b) a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy ez kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sértené a közrendet.";
8. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "8ac. Cikk A Platformüzemeltetők által szolgáltatott információk kötelező automatikus cseréjének alkalmazási köre és feltételei (1) Minden tagállam megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az V. melléklet II. és III. szakaszában megállapított átvilágítási eljárások lefolytatására és az adatszolgáltatási követelmények teljesítésére kötelezze. Minden tagállam biztosítja továbbá az említett intézkedéseknek az V. melléklet IV. szakaszával összhangban történő hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést. (2) Az V. melléklet II. és III. szakaszában foglalt, alkalmazandó átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények értelmében egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának - amennyiben az adatszolgáltatásra az (1) bekezdéssel összhangban sor került - automatikus csere keretében és a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül, minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőre vonatkozóan közölnie kell a következő információkat azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakaszának D. pontja értelmében illetőséggel rendelkezik, valamint ha az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, akkor minden esetben annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az ingatlan található: a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a (4) bekezdés első albekezdése szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a Platformnak/azoknak a Platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat; b) a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő családi neve és utóneve, valamint a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő hivatalos neve; c) az Elsődleges cím; d) az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő bármely Adóazonosító száma, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, illetve Adóazonosító szám hiányában a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő születési helye; e) a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő cégnyilvántartási száma; f) adott esetben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő héaazonosító száma; g) magánszemélynek minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében a születési dátum; h) az Ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő illetősége szerinti - az V. melléklet II. szakaszának D. pontja alapján meghatározott - tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága nem értesítette az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait arról, hogy nem kívánja a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra használni; i) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat; j) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakasza D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik; k) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták; l) az Adatszolgáltatási időszak egyes negyedévei folyamán az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó. Amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, a következő kiegészítő információkat is közölni kell: a) minden Közvetített ingatlan címe, amely az V. melléklet II. szakaszának E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője; b) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma; c) amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa. (3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti közlést a 20. cikk (4) bekezdésében említett szabványos számítógépesített formátumon kell végrehajtani annak az Adatszolgáltatási időszaknak a végétől számított két hónapon belül, amelyre az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre alkalmazandó adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak. Legelső alkalommal a 2023. január 1-jével kezdődő Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan kell információt közölni. (4) Az e cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási követelmények teljesítése céljából minden tagállam megállapítja az ahhoz szükséges szabályokat, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az Unió területén való nyilvántartásba vételre kötelezzék. A nyilvántartásba vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának egyedi azonosító számot kell kiadnia az említett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek. A tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál vetetik magukat nyilvántartásba az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában megállapított szabályokkal összhangban. A tagállamok meghozzák az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett olyan Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők, amelyek nyilvántartásba vételét az V. melléklet IV. szakaszának F.7. pontjával összhangban visszavonták, csak azzal a feltétellel vetethessék újra nyilvántartásba magukat, hogy megfelelő biztosítékot nyújtanak az érintett tagállam hatóságai számára arra vonatkozóan, hogy kötelezettséget vállalnak az Unión belüli adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelésre, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási követelmények teljesítését is. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nyilvántartásba vételéhez és azonosításához szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni. (5) Ha egy Platformüzemeltető Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőnek minősül, akkor azon tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelynek számára ezt az V. melléklet I. szakaszának A.3. pontjával összhangban bizonyította, értesítenie kell erről - valamint minden további esetleges változásról - az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. (6) A Bizottság 2022. december 31-ig létrehoz egy központi nyilvántartást, amelyben rögzíteni kell azon információkat, amelyekről e cikk (5) bekezdésével összhangban értesítést kell küldeni, valamint az V. melléklet IV. szakaszának F.2. pontjával összhangban közlendő információkat. Ezt a központi nyilvántartást valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani. (7) A Bizottság - valamely tagállam indokolt kérelme vagy saját kezdeményezése alapján - végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza, hogy az érintett tagállam és egy Unión kívüli adójogrendszer (állam, illetve terület) hatáskörrel rendelkező hatóságai között létrejött megállapodás értelmében automatikus csere tárgyát képező információk az V. melléklet I. szakaszának A.7. alpontja értelmében egyenértékűek-e az V. melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni. Az első albekezdésben említett intézkedést kérő tagállam indokolással ellátott kérelmet küld a Bizottságnak. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges minden információval, akkor a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság rendelkezik az általa szükségesnek tartott minden információval, egy hónapon belül értesíti erről a kérelmező tagállamot, és továbbítja a releváns információkat a 26. cikk (2) bekezdésében említett bizottságnak. Amikor a Bizottság a saját kezdeményezése alapján jár el, akkor csak azt követően fogad el az első albekezdésben említettek szerinti végrehajtási jogi aktust, hogy egy tagállam olyan, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodást kötött egy Unión kívüli adójogrendszerrel (állammal, illetve területtel), amely előírja az automatikus információcserét a Platformok által lehetővé tett tevékenységekből jövedelmet szerző értékesítők vonatkozásában. Annak meghatározása során, hogy egy Érintett tevékenység vonatkozásában az információ az első albekezdés értelmében egyenértékűnek tekinthető-e, a Bizottság kellően figyelembe veszi azt, hogy az a szabályozás, amelyen az adott információ alapul, milyen mértékben felel meg az V. mellékletben foglaltaknak, különös tekintettel az alábbiakra: i. az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő és az Érintett tevékenység fogalommeghatározása; ii. az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására alkalmazandó eljárások; iii. az adatszolgáltatási követelmények; valamint iv. azok a szabályok és közigazgatási eljárások, amelyekkel az Unión kívüli adójogrendszereknek (államoknak, illetve területeknek) rendelkezniük kell az említett szabályozásban foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni annak meghatározásakor, hogy az információ már nem tekinthető egyenértékűnek.";
9. A 8b. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"(1) A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.";
b) a (2) bekezdést el kell hagyni;
10. A 11. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett információcsere céljából egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresheti egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát abból a célból, hogy az előbbi által felhatalmazott tisztviselők az utóbbi által megállapított eljárási szabályokkal összhangban: a) jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik; b) jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál; c) részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával. A megkeresett hatóságnak az első albekezdéssel összhangban benyújtott megkeresésre a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolnia kell, és a megkereső hatóságnak adott válaszában meg kell erősítenie a beleegyezését vagy a megkeresést indokolás mellett el kell utasítania. Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselőinek másolatot kell kapniuk arról.";
b) a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"Ha a megkereső hatóság tisztviselői jelen vannak a közigazgatási vizsgálat során, vagy a közigazgatási vizsgálatban elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával részt vesznek, akkor a megkeresett tagállam által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően magánszemélyeket hallgathatnak meg és nyilvántartásokat vizsgálhatnak meg.";
11. A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(3) Az egyes érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága határoz arról, hogy részt kíván-e venni egyidejű ellenőrzésekben. Az erre vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell erősítenie a beleegyezését vagy továbbítania kell az indokolással ellátott elutasítását az egyidejű ellenőrzést javasló hatóságnak.";
12. Az irányelv a következő szakasszal egészül ki: "IIa. SZAKASZ KÖZÖS ELLENŐRZÉSEK 12a. cikk Közös ellenőrzések (1) Egy vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felkérheti egy másik tagállam (vagy más tagállamok) hatáskörrel rendelkező hatóságát közös ellenőrzés végzésére. A megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a közös ellenőrzés iránti megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolniuk kell a megkeresésre. A valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által benyújtott, közös ellenőrzés iránti megkeresést a megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóság indokolt esetben elutasíthatja. (2) A megkereső és a megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak előzetesen egyeztetett és koordinált módon - többek között a nyelvhasználati szabályokat illetően is -, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályaival és eljárási követelményeivel összhangban kell elvégezniük a közös ellenőrzéseket. Minden olyan tagállamban, amelyben közös ellenőrzési tevékenységekre kerül sor, az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának képviselőt kell kijelölnie, amelynek feladata az adott tagállamban folytatott közös ellenőrzés felügyelete és koordinálása. Azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a tagállamok közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselőit olyan esetekben illetik meg vagy terhelik, amikor egy másik tagállamban végrehajtott tevékenységekben vesznek részt, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban kell meghatározni, ahol a közös ellenőrzés tevékenységeire sor kerül. A tagállamok tisztviselői - amellett, hogy tiszteletben tartják a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályait -, nem gyakorolhatnak olyan hatásköröket, amelyek túllépnék a saját tagállamuk jogszabályai által rájuk ruházott hatásköröket. (3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam meghozza a következőkhöz szükséges intézkedéseket: a) annak lehetővé tétele, hogy más tagállamoknak a közös ellenőrzés tevékenységeiben részt vevő tisztviselői a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam tisztviselőivel közösen magánszemélyeket hallgassanak meg és nyilvántartásokat vizsgáljanak meg, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam által megállapított eljárási szabályokkal összhangban; b) annak biztosítása, hogy a közös ellenőrzés tevékenységei során gyűjtött bizonyítékokat - többek között azok elfogadhatóságát is - ugyanolyan jogi feltételek mellett lehessen értékelni, mint abban az esetben, ha az adott tagállamban olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az említett tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is; valamint c) annak biztosítása, hogy azon személy vagy személyek, akire vagy akikre a közös ellenőrzés irányul, illetve akit vagy akiket a közös ellenőrzés érint, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint abban az esetben, ha olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az adott tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is. (4) Ha két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közös ellenőrzést végeznek, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy(ek) adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait zárójelentésben kell rögzíteni. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a zárójelentésben, valamint figyelembe kell venni a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által a közös ellenőrzést követően kibocsátott releváns eszközökben. Az első albekezdésre is figyelemmel, a valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy valamely tisztviselője által a közös ellenőrzést követően, valamint az adott tagállamban végrehajtott esetleges további eljárásokban - például adóhatósági határozattal, illetve ahhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárással vagy egyezséggel összefüggésben - tett intézkedéseket az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani. (5) Az ellenőrzött személyt vagy személyeket tájékoztatni kell a közös ellenőrzés eredményéről, és a zárójelentés kiadásától számított 60 napon belül a rendelkezésükre kell bocsátani a zárójelentés másolatát.";
13. A 16. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(1) Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információk a 2. cikkben említett adókra, valamint a héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami nemzeti jog vizsgálata, kezelése és végrehajtása céljából használhatók fel.";
b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"(2) Az ezen irányelv alapján információt nyújtó tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével, és kizárólag annyiban, amennyiben azt az információt kapó hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamának nemzeti joga lehetővé teszi, az ezen irányelv alapján kapott információk és dokumentumok az (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokra is felhasználhatók. Erre vonatkozó engedélyt akkor kell adni, ha az információt az azt közlő hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában hasonló célokra lehet felhasználni.
Minden egyes tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbíthatja az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak az (1) bekezdésben említetteken kívüli azon célok listáját, amelyekre az információk és dokumentumok a nemzeti joggal összhangban felhasználhatók. Az információt és dokumentumokat fogadó hatáskörrel rendelkező hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az e bekezdés első albekezdésében említett engedély nélkül felhasználhatja az azokat átadó tagállam által felsorolt bármely célra.";
14. A 20. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványon a megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja: a) a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága, valamint az 5a. cikk (3) bekezdésében említett, adott csoportra vonatkozó kérelmek esetén a csoport részletes leírása; b) az információt milyen adózási célból kéri.";
b) a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"(3) A 9. cikk szerinti spontán módon közölt információkat és azoknak a 10. cikk szerinti visszaigazolásait, a 13. cikk szerinti közigazgatási értesítési megkereséseket, a 14. cikk szerinti visszajelző információkat és a 16. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 24. cikk (2) bekezdése szerinti információkat a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.
(4) A 8. és a 8ac. cikk szerinti automatikus információcseréhez a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott, az automatikus információcserét megkönnyítő szabványos számítógépesített formátumot kell alkalmazni.";
15. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületét és ehhez technikai és logisztikai támogatást nyújt, amely felületen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az említett felülethez. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság csak anonim és összesített adatokhoz férhet hozzá. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.";
16. A 22. cikk (1a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(1a) Az ezen irányelvet végrehajtó tagállami jogszabályok végrehajtása és érvényesítése céljából, valamint az irányelv által létrehozott közigazgatási együttműködés működésének biztosítására a tagállamok jogszabályban rögzítik, hogy az adóhatóságok hozzáférhetnek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 13., 30., 31., 32a. és 40. cikkében említett mechanizmusokhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és információkhoz.
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).";"
17. A 23a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(2) A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít.
Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.
Az első és a második albekezdés ellenére a Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tehet közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.";
18. A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: "25. cikk Adatvédelem (1) Az ezen irányelv alapján végzett minden információcserére alkalmazni kell az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (*2). A tagállamok azonban ezen irányelv helyes alkalmazásának érdekében korlátozzák az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében, 14. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben. (2) A személyes adatok ezen irányelv alapján végzett, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) alkalmazandó. Ezen irányelv helyes alkalmazása érdekében azonban az (EU) 2018/1725 rendelet 15. cikkében, 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint 17-21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben korlátozni kell. (3) Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, a közvetítőket, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket és az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait adatkezelőnek kell tekinteni, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyesadat-kezelés céljait és eszközeit. (4) Az (1) bekezdés ellenére minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény vagy adott esetben közvetítő vagy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: a) tájékoztassa az érintett magánszemélyeket arról, hogy ezen irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak; és b) minden egyes érintett magánszemélynek megadjon minden olyan információt, amelyre az egyén az adatkezelőtől jogosult, kellő időben ahhoz, hogy a magánszemély gyakorolhassa adatvédelmi jogait, és mindenképpen az adatszolgáltatás teljesítése előtt. Az első albekezdés b) pontja ellenére, minden egyes tagállam olyan szabályokat állapít meg, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket arra kötelezik, hogy tájékoztassák az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőket a közölt Ellenértékről. (5) Az ezen irányelvvel összhangban kezelt adatok legfeljebb az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges ideig, és mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt elévülési idő betartásával őrizhetők meg. (6) Az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam haladéktalanul bejelenti a Bizottságnak az adatvédelmi incidenst és az azt követő korrekciós intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes tagállamot a bejelentett vagy tudomására jutott adatvédelmi incidensekről és a korrekciós intézkedésekről. A Bizottságnak és az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak küldött írásbeli értesítéssel minden tagállam felfüggesztheti az azon egy vagy több tagállammal folytatott információcserét, ahol az adatvédelmi incidens történt. A felfüggesztés azonnali hatályú. Azon egy vagy több tagállam, ahol az adatvédelmi incidens történt, kivizsgálja, leállítja és korrigálja az adatvédelmi incidenst, valamint a Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztését kéri, ha az adatvédelmi incidens nem állítható le azonnal és megfelelően. Az ilyen kérésre a Bizottság felfüggeszti az ilyen tagállam vagy tagállamok CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amint az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam bejelenti az adatvédelmi incidens korrekcióját, a Bizottság helyreállítja az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amennyiben egy vagy több tagállam az adatvédelmi incidens sikeres korrekciójának együttes ellenőrzésére kéri a Bizottságot, a Bizottság az ilyen ellenőrzést követően állítja helyre az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amennyiben ezen irányelv alkalmazásában a központi adattárat vagy a CCN-hálózatot éri olyan adatvédelmi incidens, amely potenciálisan érintheti a tagállamoknak a CCN-hálózaton keresztüli információcseréjét, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a tagállamokat az adatvédelmi incidensről és a meghozott korrekciós intézkedésekről. Ilyen korrekciós intézkedés lehet a központi adattárhoz vagy a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztése az adatvédelmi incidens korrekciójáig. (7) A tagállamok, amelyeknek munkáját a Bizottság segíti, megállapodnak az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről; ideértve az adatvédelmi incidensek kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, egy adatfeldolgozók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit. (*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)." (*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).";"
19. A 25a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
"25a. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.";
20. Az irányelv kiegészül az V. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.
2. cikk
(1) A tagállamok 2022. december 31-ig elfogadják és kihirdetik az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2023. január 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok 2023. december 31-ig elfogadják és kihirdetik a 2011/16/EU irányelv 3. cikke 26. pontja tekintetében az ezen irányelv 1. cikke 1. pontja d) bekezdésének és a 2011/16/EU irányelv IIa. szakasza tekintetében az ezen irányelv 1. cikke 12. pontjának való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok legkésőbb 2024. január 1-jétől alkalmazzák az említett rendelkezéseket.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2021. március 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. do C. ANTUNES
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
(4) A Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
MELLÉKLET
"V. MELLÉKLET
ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS EGYÉB SZABÁLYOK A PLATFORMÜZEMELTETŐK SZÁMÁRA
Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által alkalmazandó átvilágítási eljárásokat, adatszolgáltatási követelményeket és egyéb szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén továbbítani tudják az ezen irányelv 8ac. cikkében említett információkat.
Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is megállapítja, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az e mellékletben foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához.
I. SZAKASZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen irányelv alkalmazásában:
A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
1. »Platform«: minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver - honlapok és azok részei is - és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is, amelyek lehetővé teszik az Értékesítők számára a többi felhasználóhoz való kapcsolódást valamely Érintett tevékenységnek közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az Érintett tevékenység Ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen intézkedés is. A »Platform« kifejezés nem foglalja magában az olyan szoftvereket, amelyek az Érintett tevékenység végzésében történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbiak valamelyikét teszik lehetővé:
a) az Érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;
b) az Érintett tevékenység felhasználók általi felsorolása vagy hirdetése;
c) a felhasználók valamely Platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.
2. »Platformüzemeltető«: olyan Szervezet, amely szerződést köt az Értékesítőkkel annak érdekében, hogy az adott Platformot vagy annak egy részét az Értékesítők rendelkezésére bocsássa.
3. »Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amely előzetesen, majd évente bizonyítja a tagállam azon hatáskörrel rendelkező hatósága számára - e hatóság számára kielégítő módon -, amelynek egyébként a III. alszakasz A.1-A.3. pontjában meghatározott szabályokkal összhangban adatot kellene szolgáltatnia, hogy a Platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkkel.
4. »Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető«: az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetők kivételével minden olyan Platformüzemeltető, amely az alábbi helyzetek valamelyikében van:
a) valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, amennyiben az ilyen Platformüzemeltető egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
i. valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be;
ii. a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely tagállamban található;
iii. állandó telephellyel rendelkezik valamely tagállamban, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető;
b) egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, nem valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be, vezetésének székhelye nem valamely tagállamban található, nem rendelkezik állandó telephellyel valamely tagállamban, de lehetővé teszi valamely Érintett tevékenységnek az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők általi elvégzését, vagy valamely, az egyik tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenység végzését, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető.
5. »Elismert nem uniós platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amelynek esetében az általa lehetővé tett minden Érintett tevékenység egyúttal Elismert érintett tevékenység is, és amely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amennyiben az ilyen Platformüzemeltető nem valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:
a) Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) jogszabályainak megfelelően jegyezték be; vagy
b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.
6. »Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület)«: olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozóként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.
7. »Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás«: egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely az e melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal egyenértékű információk automatikus cseréjét írja elő, az egyenértékűséget a 8ac. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktussal megerősítve.
8. »Érintett tevékenység«: az Ellenérték fejében végzett valamely alábbi tevékenység: Az »Érintett tevékenység« nem foglalja magában a Platformüzemeltetőnek vagy a Platformüzemeltető Kapcsolt szervezetének alkalmazottjaként eljáró Értékesítő által végzett tevékenységeket.
a) ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
b) Személyi szolgáltatás;
c) Áruk értékesítése;
d) közlekedési eszköz bérbeadása;
9. »Elismert érintett tevékenység«: minden érintett tevékenység, amelyre vonatkozik a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás alapján végzett automatikus csere.
10. »Ellenérték«: az Értékesítő számára az Érintett tevékenységgel összefüggésben megfizetett vagy jóváírt, bármilyen formájú ellentételezés az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók nélkül, amelynek összegét a Platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.
11. »Személyi szolgáltatás«: önállóan vagy valamely Szervezet nevében eljáró egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online vagy - miután a Platformon keresztül lehetővé tették - személyesen offline.
B. Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők
1. »Értékesítő«: olyan magánszemély vagy Szervezet Platformfelhasználó, amely az Adatszolgáltatási időszak során bármikor regisztrálva van a platformra, és amely az Érintett tevékenységet végzi.
2. »Aktív értékesítő«: olyan Értékesítő, amely az Adatszolgáltatási időszakban valamilyen Érintett tevékenységet végez, illetve amelynek az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységgel kapcsolatban Ellenértéket fizetnek ki vagy írnak jóvá.
3. »Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő«: az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőn kívül bármely aktív értékesítő, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe.
4. »Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítő«: bármely Értékesítő:
a) amely Államigazgatási szerv;
b) olyan Szervezet, amelynek a részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;
c) olyan Szervezet, amely számára a Platformüzemeltető több mint 2 000, Közvetített ingatlanokra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé az Adatszolgáltatási időszakban; vagy
d) amely számára a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2 000 EUR-t.
C. Egyéb fogalommeghatározások
1. »Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet Kapcsolt szervezetének, ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés. Közvetlen részvétel esetén a másik Szervezet tőkéjének több mint 50 %-os tulajdoni jogával való rendelkezés követelményének teljesülését az egymást követő szinteken meglévő részesedések arányának szorzatával kell megállapítani. A szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkező személy úgy tekintendő, hogy a szavazati jogok 100 %-ával rendelkezik.
2. »Államigazgatási szerv«: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv.
3. »Adóazonosító szám«: egy tagállam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője.
4. »Héaazonosító szám«: valamely, a héa céljából nyilvántartásba vett adóalany vagy nem adóalany jogi személy azonosítására szolgáló egyedi azonosító szám.
5. »Elsődleges cím«: az a cím, amely a magánszemélynek minősülő Értékesítő elsődleges lakóhelyét, valamint a Szervezetnek minősülő Értékesítő bejegyzett székhelyét jelöli.
6. »Adatszolgáltatási időszak«: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a III. szakasz alapján adatokat szolgáltatnak.
7. »Közvetített ingatlan«: ugyanazon utcában és házszám alatt található, ugyanazon tulajdonos tulajdonában levő és valamely Platformon ugyanazon Értékesítő által bérlés céljából felkínált összes ingatlanegység.
8. »Pénzforgalmi jelzőszám«: annak a bankszámlának vagy egyéb hasonló pénzforgalmi számlának a Platformüzemeltető rendelkezésére álló egyedi azonosító száma vagy hivatkozási száma, amelyre az Ellenértéket kifizetik, illetve jóváírják.
9. »Áru«: bármilyen tárgyi eszköz.
II. SZAKASZ
ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK
Az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.
A. Az ellenőrzés hatálya alá nem tartozó értékesítők
Annak megállapítása céljából, hogy egy adott, Szervezetként eljáró Értékesítő az I. rész B.4. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan hozzáférhető információkra vagy a Szervezetnek minősülő Értékesítő megerősítésére támaszkodhat.
Annak megállapítása céljából, hogy egy Értékesítő az I. szakasz B.4. pontjának c) és d) alpontja szerinti Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat a rendelkezésére álló nyilvántartásaira.
B. Az Értékesítőre vonatkozó információk összegyűjtése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a magánszemélynek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:
a) családi név és keresztnév;
b) Elsődleges cím;
c) az említett Értékesítő részére kiadott Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, Adóazonosító szám hiányában pedig az említett Értékesítő születési helye;
d) az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;
e) a születési dátum.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a Szervezetnek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:
a) hivatalos név;
b) Elsődleges cím;
c) az említett Értékesítőnek kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat beleértve;
d) az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;
e) cégnyilvántartási szám;
f) olyan állandó telephely, amennyiben rendelkezésre áll, amelyen keresztül az Unióban az Érintett tevékenységeket végzik, minden olyan tagállam megjelölésével, ahol ilyen állandó telephely található.
3. A B.1. és B.2. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles összegyűjteni a B.1. pont b)-e) alpontjában, valamint a B.2. pont b)-f) alpontjában említett információkat, amennyiben az Értékesítő személyazonosságának és illetőségének valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésére támaszkodik az Értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében.
4. A B.1. pont c) alpontjától, és a B.2. pont c) és e) alpontjától eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adóazonosító számot vagy adott esetben a cégnyilvántartási számot az alábbi esetekben nem szükséges összegyűjtenie:
a) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem ad ki Adóazonosító számot, illetve cégnyilvántartási számot az Értékesítő számára;
b) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.
C. Az Értékesítőre vonatkozó információk ellenőrzése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)-e) alpontja és az E. pont alapján gyűjtött információk megbízhatóságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a tagállamok vagy az Unió által ingyenesen, az Adóazonosító szám és/vagy a Héaazonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.
2. A C.1. ponttól eltérve az átvilágítási eljárásoknak az F.2. pont értelmében történő végrehajtása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésére álló, elektronikusan kereshető nyilvántartások használatával megállapíthatja, hogy az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)-e) alpontja és az E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatóak-e.
3. Az F.3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C.1. és a C. 2. ponttól eltérve azokban az esetekben, amikor az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek oka van feltételezni, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike pontatlan lehet egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ miatt, fel kell kérnie az Értékesítőt, hogy helyesbítse a hibásnak talált információkat, és nyújtson be olyan megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat, mint például:
a) érvényes, hatóság által kiállított azonosító okmány,
b) az adóügyi illetőséget igazoló friss dokumentum.
D. Az Értékesítő illetősége szerinti tagállamnak ezen irányelv alkalmazásában történő meghatározása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban illetőséggel rendelkező Értékesítőnek tekinti. Amennyiben az eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető úgy tekinti, hogy az Értékesítő az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Értékesítő a B.2. pont f) alpontjának megfelelően információt szolgáltatott állandó telephely meglétéről, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Értékesítő által meghatározott tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.
2. A D.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan egy tagállam vagy az Unió a B.3. pont szerint, elektronikus azonosítási szolgáltatás révén megerősítést adott.
E. Bérelt ingatlannal kapcsolatos információk összegyűjtése
Amennyiben egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek be kell gyűjtenie a Közvetített ingatlanok mindegyikéhez tartozó utcanevet és adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási számot vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelőjét. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető több mint 2 000 Érintett tevékenységet segített elő egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon Szervezetnek minősülő Értékesítő részére, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat kell begyűjtenie, amelyek alátámasztják, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.
F. Az átvilágítási eljárások időzítése és érvényessége
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az A-E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégeznie.
2. Az F.1. ponttól eltérve az olyan Értékesítők esetében, amelyeket 2023. január 1-jétől vagy az adott Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásának dátumától kezdődően már regisztráltak a platformon, az A-E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második, Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégezni.
3. Az F.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a korábbi Adatszolgáltatási időszakokban elvégzett átvilágítási eljárásokra támaszkodhat, feltéve, hogy:
a) az Értékesítőre vonatkozó, a B.1. és B.2. pontban előírt információkat az utóbbi 36 hónapban gyűjtötték össze és ellenőrizték, illetve erősítették meg; valamint
b) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek nincs oka azt feltételezni, hogy az A., B. és E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatatlanná vagy helytelenné váltak.
G. Az átvilágítási eljárások kizárólag Aktív értékesítőkre történő alkalmazása
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető dönthet úgy, hogy az A-F. pont szerinti átvilágítási eljárásokat kizárólag az Aktív értékesítők esetében folytatja le.
H. Az átvilágítási eljárások harmadik felek általi lefolytatása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az ebben a szakaszban meghatározott átvilágítási kötelezettségek teljesítése céljából harmadik fél szolgáltatót vehet igénybe, azonban ezek a kötelezettségek továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felelősségi körébe tartoznak.
2. Amennyiben a H.1. pontban meghatározottak szerint ugyanazon platform tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nevében egy Platformüzemeltető teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket, az ilyen Platformüzemeltetőnek az átvilágítási eljárásokat az ebben a szakaszban megállapított szabályok szerint kell lefolytatnia. Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felel.
III. SZAKASZ
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
A. Az adatszolgáltatás ideje és módja
1. Az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan legkésőbb az Értékesítő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig be kell jelentenie az I. szakasz A.4. pontjának a) alpontjával összhangban meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában szereplő információkat. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető már bejelentette.
2. Ha az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az említett alpontban felsorolt feltételek bármelyikének több tagállamban is megfelel, az egyik tagállamot ki kell választania, amelyben az ebben a szakaszban foglalt adatszolgáltatási követelményeket teljesíteni fogja. Az ilyen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz E. pontjával összhangban kiválasztott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában felsorolt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy másik tagállamban már bejelentette.
3. Az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz F.1. pontjával összhangban meghatározott bejegyzés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában foglalt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.
4. Az e szakasz A.3. pontja ellenére az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem kötelezhető az e szakasz B. pontjában foglalt információk benyújtására azon Elismert érintett tevékenységek tekintetében, amelyek olyan, a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás hatálya alá tartoznak, amely már előírja az egyenértékű információk automatikus cseréjét valamely tagállammal az adott tagállamban illetőséggel rendelkező, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozóan.
5. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek ezenkívül a B.2. és a B.3. pontban meghatározott információkat be kell nyújtania annak az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek, amelyre az adott pont vonatkozik, legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.
6. A fiat pénzben kifizetett vagy jóváírt Ellenértékre vonatkozó információkat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben a kifizetés vagy jóváírás megtörtént. Abban az esetben, ha az Ellenértéket fiat pénztől eltérő formában fizették ki vagy írták jóvá, azt a helyi pénznemben kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által következetes módon meghatározott módon átváltva, illetve értékelve.
7. Az Ellenértékkel és egyéb összegekkel kapcsolatos információkat az Adatszolgáltatási időszak azon negyedévére vonatkozóan kell szolgáltatni, amelyben az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták.
B. Szolgáltatandó adatok Minden Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell szolgáltatnia:
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a IV. szakasz F.4. pontja szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.
2. Az ingatlanbérbeadástól eltérő Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:
a) a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;
b) a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;
c) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
d) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;
e) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
f) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.
3. Az ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:
a) a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;
b) a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;
c) a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve - ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől -, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint a számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
d) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;
e) a Közvetített ingatlanok mindegyikének címe, amely a II. szakasz E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője;
f) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma;
g) az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók;
h) amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa.
IV. SZAKASZ
HATÉKONY VÉGREHAJTÁS
A 8ac. cikk értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell olyan szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal, amelyek biztosítják az e melléklet II. és III. szakaszában foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést.
A. A II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelmények érvényesítésének szabályai
1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők az Értékesítőik tekintetében érvényesítsék a II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelményeket.
2. Amennyiben az Értékesítő az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első kérelmét követő második emlékeztető beérkezése után és legalább 60 nap elteltével sem nyújtja be a II. szakasz szerint kért információkat, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető zárolja az Értékesítő fiókját, és nem teszi lehetővé az Értékesítő számára, hogy újból regisztráljon a platformon vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítőnek történő kifizetését, ameddig az Értékesítő be nem nyújtja a kért információkat.
B. Olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást az átvilágítási eljárások lefolytatása és az adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról, valamint ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítása céljából megtett megfelelő intézkedésekről
1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy arra kötelezzék az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárások lefolytatása és adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról. Ezeknek a nyilvántartásoknak megfelelően hosszú időtartamig, de minden esetben az Adatszolgáltatási időszak végét követően legalább 5 és legfeljebb 10 évig rendelkezésre kell állniuk.
2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket - ideértve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők számára adatszolgáltatást elrendelő végzés küldésének lehetőségét is - annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden szükséges adatot benyújtsanak ahhoz, hogy az a 8ac. cikk (2) bekezdésével összhangban teljesíthesse az információk közlésére vonatkozó kötelezettséget.
C. Közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e az átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek
A tagállamok közigazgatási eljárásokat dolgoznak ki annak ellenőrzése céljából, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek.
D. Közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővel való kapcsolatfelvételre hiányos vagy pontatlan információk szolgáltatása esetén
A tagállamok az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkkel való kapcsolatfelvétel céljából eljárásokat dolgoznak ki arra az esetre, ha a szolgáltatott információk hiányosak vagy pontatlanok.
E. Közigazgatási eljárás az adatszolgáltatás helye szerinti egyetlen tagállam kiválasztására
Ha az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az említett alpontban felsorolt feltételek bármelyikének több tagállamban is megfelel, az egyik tagállamot ki kell választania a III. szakaszban foglalt adatszolgáltatási követelmények teljesítésére. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a választásáról értesítenie kell az érintett tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságát.
F. Közigazgatási eljárás az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egyszeri nyilvántartásba vételére
1. Platformüzemeltetőként való működésének megkezdésekor az e melléklet I. szakasza A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdésének értelmében nyilvántartásba kell vetetnie magát bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell közölnie az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállammal:
a) név;
b) postai cím;
c) elektronikus címek, ideértve a honlapok címét is;
d) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek kiadott Adóazonosító szám;
e) nyilatkozat, amely információt tartalmaz az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Unión belüli Héaazonosítójáról, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (*1) XII. címe 6. fejezetének 2. és 3. szakasza szerint;
f) azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik.
3. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek értesítenie kell az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállamot az F.2. pont szerint szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokról.
4. Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam egy egyedi azonosító számot rendel az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőhöz, és erről elektronikus úton értesíti az összes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.
5. Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam kéri a Bizottságtól, hogy az alábbi esetekben törölje az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a központi nyilvántartásból:
a) a Platformüzemeltető értesíti a tagállamot, hogy már nem folytat semmilyen tevékenységet Platformüzemeltetőként;
b) az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy a Platformüzemeltető tevékenysége megszűnt;
c) a Platformüzemeltető már nem felel meg az I. szakasz A.4. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek;
d) a tagállam az F.7. ponttal összhangban visszavonta a hatáskörrel rendelkező hatóságánál történt nyilvántartásba vételt.
6. Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett minden olyan Platformüzemeltetőről, amely úgy kezdi meg platformüzemeltetői tevékenységét, hogy nem vetette magát nyilvántartásba e pont szerint.
Amennyiben egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem tesz eleget a nyilvántartásba vételi kötelezettségének vagy ha a nyilvántartásba vételét az e szakasz F.7. pontjával összhangban visszavonták, a tagállamok a 25a. cikk sérelme nélkül hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket hoznak a szabályozásnak a joghatóságukon belüli érvényesítése érdekében. Az ilyen intézkedések megválasztása továbbra is a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik. A tagállamok arra is törekednek, hogy koordinálják a szabályozás érvényesítésére irányuló intézkedéseiket, ideértve végső esetben annak megakadályozását is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Unión belül működhessen.
7. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam két emlékeztetőjét követően sem tesz eleget az e melléklet III. szakaszának A.3. pontjával összhangban az adatszolgáltatási kötelezettségének, a tagállam a 25a. cikk sérelme nélkül megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy visszavonja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt legkésőbb a második emlékeztető után 90 nappal, de legkorábban 30 nappal kell visszavonni.
(*1) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).«
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32021L0514 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021L0514&locale=hu