32013R1286[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1286/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A 2014 előtt alkalmazott többéves adóügyi cselekvési program jelentős mértékben hozzájárult az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. E programnak az uniós tagállamok és adófizetők pénzügyi érdekeinek védelmére is kiterjedően nyújtott hozzáadott értékét a részt vevő országok adóigazgatásai elismerték. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok közigazgatási területeik határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel. A Bizottság által a részt vevő tagállamokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, ami emellett költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program létrehozásával kell biztosítani.

(2) A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel az e rendelettel létrehozott Fiscalis 2020 program és annak sikere kulcsfontosságú, és támogatni kell az adóügyi kérdésekben folytatott együttműködést.

(3) A Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek, vagyis az e rendeletben meghatározott európai információs rendszerek (európai információs rendszerek), az adóhatóságok tisztviselőinek közös fellépései, valamint a közös képzési kezdeményezések várhatóan hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtásához azáltal, hogy javítják a belső piac működését, keretet biztosítanak az adóhatóságok adminisztratív kapacitásának növelését célzó tevékenységek támogatásához, és elősegítik a technikai fejlődést és az innovációt. Azáltal, hogy keretet biztosít az adóhatóságok hatékonyságát fokozó, az üzleti vállalkozások versenyképességét megerősítő, a foglalkoztatást előmozdító, valamint az uniós tagállamok és adófizetők gazdasági és pénzügyi érdekeinek védelméhez hozzájáruló tevékenységekhez, a Fiscalis 2020 program aktívan erősíteni fogja a belső piacon létező adórendszerek működését, és egyúttal hozzájárul a belső piacon még fennálló akadályok és torzulások fokozatos felszámolásához.

(4) A Fiscalis 2020 program hatályát összhangba kell hozni a jelenlegi szükségletekkel annak érdekében, hogy a program középpontjában az uniós szinten harmonizált adók, a belső piac szempontjából lényeges egyéb adók és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés álljon.

(5) A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a Fiscalis 2020 programnak nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek, és az említett országok részvétele kizárólag az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek támogatására irányul. Figyelemmel a világgazdaság fokozódó szintű összekapcsoltságára, a Fiscalis 2020 programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők bevonására a Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységekhez történő hozzájárulás céljából. Külső szakértőket, például kormányzati hatóságok képviselőit, gazdasági szereplőket és azok szervezeteit vagy nemzetközi szervezetek képviselőit kizárólag akkor indokolt felkérni, ha hozzájárulásuk lényegesnek tekinthető a Fiscalis 2020 program céljainak elérése szempontjából.

(6) A Fiscalis 2020 program céljainak és prioritásainak megállapításakor figyelembe kell venni az adóügy területén az elkövetkező évtizedben várható problémákat és feladatokat. A Fiscalis 2020 programnak továbbra is szerepet kell játszania olyan létfontosságú területeken, mint az adózással kapcsolatos uniós jog koherens végrehajtása, az információcsere biztosítása, a közigazgatási együttműködés elősegítése és az adóhatóságok adminisztratív kapacitásának a növelése. A feltárt új problémák dinamikájának figyelembevételével kiemelten kell kezelni az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatását. Külön figyelmet kell fordítani továbbá az adóhatóságok adminisztratív terheinek és az adófizetőket terhelő megfelelési költségeknek a csökkentésére és a kettős adóztatás elkerülésére.

(7) Operatív szinten a Fiscalis 2020 program keretében létre kell hozni, működtetni és támogatni kell az európai információs rendszereket és, támogatni kell a közigazgatási együttműködési tevékenységeket, meg kell erősíteni az adótisztviselők készségeit és kompetenciáit, javítani kell az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok megértését és végrehajtását, továbbá támogatni kell a közigazgatási eljárások fejlesztését és a bevált adminisztratív gyakorlatok megosztását és terjesztését. Ezen célkitűzések megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatására.

(8) A Fiscalis 2020 program előtt alkalmazott programeszközöket ki kell egészíteni annak érdekében, hogy megfeleljenek a következő évtizedben az adóhatóságokra váró feladatoknak, és továbbra is összhangban legyenek az uniós jog alakulásával. A Fiscalis 2020 programba a következőknek kell beletartozniuk: két- vagy többoldalú ellenőrzések és a közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályokban megállapított egyéb közigazgatási együttműködési formák; szakértői csoportok; a közigazgatási kapacitást fejlesztő intézkedések, amelyek keretében azon tagállamok részesülhetnek konkrét és szakirányú adóügyi támogatásban, amelyeknek az egyedi és rendkívüli körülményei indokolttá teszik ezeket a célirányos intézkedéseket; valamint szükség esetén tanulmányok és közös kommunikációs tevékenységek az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának az elősegítésére.

(9) Az európai információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak az Unión belüli adóhatóságok összekapcsolásában és ezáltal az Unión belüli adórendszerek megerősítésében, ezért azokat a Fiscalis 2020 program keretében továbbra is finanszírozni és fejleszteni kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a Fiscalis 2020 program új, adókkal kapcsolatos, az uniós jog alapján létrehozott információs rendszereket foglaljon magában. Az európai információs rendszereknek szükség esetén megosztott fejlesztési modelleken és informatikai architektúrán kell alapulniuk.

(10) A közigazgatási együttműködés szélesebb körű fejlesztése és az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatása keretében hasznos lehet, ha az Unió megállapodásokat köt bizonyos harmadik országokkal, annak érdekében, hogy lehetővé váljon ezen országok számára, hogy a köztük és a tagállamok között kétoldalú adómegállapodások keretében folytatott biztonságos információcsere támogatására felhasználhassák az európai információs rendszerek uniós elemeit.

(11) A Fiscalis 2020 program révén közös képzésekre is sort kell keríteni. A Fiscalis 2020 program keretében továbbra is támogatni kell a részt vevő országokat abban, hogy az adótisztviselők és a gazdasági szereplők számára készült, közösen kidolgozott és továbbfejlesztett képzési anyagok révén erősítsék az adózással kapcsolatos szakmai készségeket és tudást. Ennek érdekében a Fiscalis 2020 program jelenlegi közös képzési módszerét, amely főként a központi elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésen alapul, egy sokrétű uniós képzéstámogatási programmá kell fejleszteni.

(12) A Fiscalis 2020 programnak hétéves időszakot kell lefednie annak érdekében, hogy időtartama összhangba kerüljön a 1311/.../EU, Euratom tanácsi rendelettel (2) létrehozott többéves pénzügyi keret időtartamával.

(13) A rendelet a Fiscalis 2020 program teljes időtartamára vonatkozóan megállapítja azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2. -i intézményközi megállapodás (3) [17]. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(14) A Bizottságnak a költségvetés felülvizsgálatáról szóló 2010-es közleményében szereplő, a finanszírozási programok koherenciájára és egyszerűsítésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban a forrásokat más uniós finanszírozási eszközökkel közösen kell biztosítani, amennyiben a tervezett Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek olyan célokat követnek, amelyek több finanszírozási eszközt is érintenek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni.

(15) Az e rendelet pénzügyi végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) és a 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően kell elfogadni.

(16) A részt vevő országoknak kell viselniük a Fiscalis 2020 program tagállami elemeinek költségeit, amelyekbe beletartoznának többek között az európai információs rendszerek nem uniós elemei, valamint a közös képzési kezdeményezések részét nem alkotó képzések.

(17) Figyelembe véve annak fontosságát, hogy a résztvevő országok teljes körűen részt vegyenek a közös fellépésekben, az utazási és szállásköltségek, a rendezvényszervezéshez kapcsolódó költségek és a napidíj esetében az elszámolható költségekre 100 %-os társfinanszírozási ráta alkalmazható, ha ez a Fiscalis 2020 program céljainak maradéktalan megvalósítása érdekében szükséges.

(18) Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelő intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus teljes időszakában, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és vizsgálatát, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a bírságokat.

(19) Annak érdekében, hogy a rendelet végrehajtásához egységes feltételeket biztosíthasson, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglaltak szerint kell gyakorolni.

(20) Tekintve, hogy a rendelet célkitűzéseit, vagyis a belső piaci adórendszerek működésének javítására irányuló többéves program létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, mivel nem tudják hatékonyan ellátni az e célok eléréséhez szükséges együttműködést és koordinációt, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(21) A Bizottságot a Fiscalis 2020 program végrehajtásában a Fiscalis 2020 bizottságnak kell segítenie.

(22) A Fiscalis 2020 program értékelésének megkönnyítése érdekében a program eredményeinek nyomon követésére a kezdetektől fogva megfelelő keretet kell létrehozni. A Bizottságnak a részt vevő országokkal együtt kiigazítható mutatókat és előre meghatározott bázisadatokat kell meghatároznia a Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek eredményeinek nyomon követésére. A Fiscalis 2020 program célkitűzései megvalósulásának, valamint a program hatékonyságának és uniós szintű hozzáadott értékének a vizsgálata céljából középidős értékelést is kell végezni. Ezenkívül egy végső értékelés keretében a Fiscalis 2020 program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról is be kell számolni. Teljes átláthatóságot kell továbbá biztosítani, amelynek keretében a megfigyelt eredményekről rendszeres jelentésekkel kell szolgálni, és az értékelő jelentéseket be kell nyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23) A személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az irányadó. A személyes adatoknak az e rendelet keretében a Bizottság által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) az irányadó. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok átadására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok átadására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(24) Ennek a rendeletnek a 1482/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) helyébe kell lépnie. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1) A belső piaci adórendszerek működésének fejlesztése és az ezzel kapcsolatos együttműködés támogatása céljából létrejön a "Fiscalis 2020" többéves cselekvési program (a továbbiakban: a program).

(2) A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "adóhatóságok": a részt vevő országok azon hatóságai és egyéb szervei, amelyek az adózás és az adózással kapcsolatos tevékenységek igazgatásáért felelősek;

2. "külső szakértők":

a) a kormányzati hatóságok képviselői, beleértve a 3. cikk (2) bekezdése alapján a programban részt nem vevő országok képviselőit is,

b) gazdasági szereplők és az őket képviselő szervezetek,

c) nemzetközi és egyéb érintett szervezetek képviselői;

3. az "adózás" a következőket foglalja magában:

a) a 2006/112/EK tanácsi irányelv (10) szerinti hozzáadottérték-adó;

b) a 92/83/EGK tanácsi irányelv (11) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c) a 2011/64/EU tanácsi irányelv (12) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d) a 2003/96/EK tanácsi irányelv (13) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e) a 2010/24/EU tanácsi irányelv (14) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó egyéb adók, amennyiben azok a belső piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából érintettek;

4. "két- vagy többoldalú ellenőrzések": közös vagy kiegészítő érdekekkel rendelkező, két vagy több részt vevő ország - amelyek közül legalább kettő tagállam - által szervezett, egy vagy több érintett adóalany adókötelezettségének koordinált ellenőrzése.

3. cikk

Részvétel a programban

(1) A részt vevő országok a tagállamok és a (2) bekezdésben említett országok, feltéve hogy a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

(2) A programban a következő országok vehetnek részt:

a) az előcsatlakozási stratégiák által kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodások, társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

b) az európai szomszédságpolitika partnerországai, feltéve hogy ezen országok vonatkozó jogszabályai és közigazgatási gyakorlata megfelelő mértékben közelíti az Unióét.

Az első albekezdés b) pontjában említett partnerországok az uniós programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások megkötését követően meghatározandó rendelkezések szerint vehetnek részt a programban. Részvételük kizárólag az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet és az agresszív adótervezés elleni fellépést célzó, a programban foglalt tevékenységek támogatására irányulhat.

4. cikk

Részvétel a programban foglalt tevékenységekben

A program keretében szervezett egyes kiválasztott tevékenységekben való részvételre külső szakértők is felkérhetők, amennyiben ez az 5. és a 6. cikkben szereplő célkitűzések elérése szempontjából lényeges. A külső szakértőket a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt, a konkrét tevékenységekkel kapcsolatos készségeik, tapasztalatuk és tudásuk alapján választja ki, figyelembe véve az esetleges összeférhetetlenséget, és egyensúlyt teremtve az üzleti élet és a civil társadalom más képviselői között. A kiválasztott külső szakértők listáját közzé kell tenni, és rendszeresen frissíteni kell.

5. cikk

Általános és konkrét cél

(1) A program általános célja az adórendszerek belső piacon való szabályszerű működésének a javítása azáltal, hogy fokozza a részt vevő országok, azok adóhatóságai és tisztviselői közötti együttműködést.

(2) A program konkrét célja az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek, valamint az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának a támogatása az információcsere biztosítása, a közigazgatási együttműködés elősegítése, valamint szükséges és indokolt esetben a részt vevő országok közigazgatási kapacitásának a növelése révén, az adóhatóságok adminisztratív terheinek és az adófizetőket terhelő megfelelési költségeknek a csökkentése érdekében.

(3) Az e cikkben említett célkitűzés elérését különösen a következők alapján kell értékelni:

a) a közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása és teljes körű hozzáférhetősége az európai információs rendszerek számára;

b) a részt vevő országok által a programban foglalt tevékenységeiknek eredményeiről adott visszajelzések.

6. cikk

A program operatív céljai és prioritásai

(1) A program operatív céljai és prioritásai a következők:

a) az európai adóügyi információs rendszerek kifejlesztése, tökéletesítése, működtetése és támogatása;

b) a közigazgatási együttműködési tevékenységek támogatása;

c) az adótisztviselők készségeinek és kompetenciáinak megerősítése;

d) az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok megértésének és végrehajtásának a javítása;

e) a közigazgatási eljárások fejlesztésének, valamint a bevált közigazgatási gyakorlatok megosztásának a támogatása.

(2) Az első bekezdésben említett célok és prioritások megvalósítása során külön hangsúlyt kell kapnia az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatásának.

II. FEJEZET

Támogatható intézkedések

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1) A program a 14. cikkben említett éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett a következőkhöz nyújt támogatást:

a) közös fellépések:

i. szemináriumok és műhelyek;

ii. általában korlátozott számú országból álló, korlátozott ideig működő projektcsoportok, melyek célja pontosan meghatározott teljesítménnyel összekapcsolt, előre definiált célkitűzés elérése;

iii. két- vagy többoldalú ellenőrzése és a közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályokban meghatározott egyéb tevékenységek, amelyeket két vagy több részt vevő ország -melyek közül legalább kettő tagállam- szervez;

iv. a részt vevő országok vagy egy más ország által szervezett munkalátogatások, amelyek lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy tapasztalatra vagy ismeretekre tegyenek szert az adóügyek területén, illetve bővítsék ilyen jellegű tapasztalatukat vagy ismereteiket;

v. az együttműködés strukturált formájának minősülő, nem állandó jellegű szakértői csoportok, amelyek egyesítik szakértelmüket annak érdekében, hogy - lehetőség szerint online együttműködési szolgáltatások, közigazgatási segítség, valamint infrastruktúra és berendezések révén - meghatározott területeken, különösen az európai információs rendszerek területén feladatokat hajtsanak végre;

vi. a közigazgatási kapacitás építése és támogató intézkedések;

vii. tanulmányok készítése;

viii. kommunikációs projektek;

ix. az 5. és a 6. cikkben megállapított átfogó, konkrét és operatív célkitűzéseket és prioritásokat támogató bármely egyéb tevékenység, amennyiben annak szükségességét megfelelő indokolás támasztja alá;

b) az európai információs rendszerek építése: a melléklet a) pontjában felsorolt európai információs rendszerek uniós elemeinek, valamint az uniós jog keretében létrehozott új európai információs rendszereknek a fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése és minőségellenőrzése, az adóhatóságok hatékony összekapcsolásának céljából

c) közös képzések: közösen kifejlesztett képzések az adóügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és tudás támogatása érdekében.

Az első albekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett munkalátogatások időtartama nem haladhatja meg az egy hónapot. A harmadik országok területén szervezett munkalátogatások esetében csak az utazási és tartózkodási (szállás és napidíj) költségek támogathatók a program keretében.

Az első albekezdés a) pontjának v. alpontjában említett szakértői csoportokat a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együttműködve szervezi, és a csoportok tevékenységének időtartama a kellően indokolt eseteket kivéve nem haladhatja meg az egy évet.

(2) Az e cikkben említett támogatható intézkedésekre szánt forrásokat kiegyensúlyozott módon és az intézkedések tényleges igényeihez igazodva kell elosztani.

(3) A program értékelésekor a Bizottság felméri, hogy a különféle támogatható intézkedések tekintetében szükség van-e költségvetési plafon bevezetésére.

8. cikk

A közös fellépésekre vonatkozó konkrét végrehajtási rendelkezések

(1) A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett közös fellépésekben önkéntes alapon lehet részt venni.

(2) A részt vevő országok biztosítják, hogy megfelelő profillal, képesítésekkel és nyelvismerettel rendelkező tisztviselőket jelöljék ki a közös fellépésekben való részvételre.

(3) A részt vevő országok adott esetben megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közös fellépésekre, és biztosítsák az elért eredmények felhasználását.

9. cikk

Az európai információs rendszerekre vonatkozó konkrét végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a melléklet a) pontjában szereplő európai információs rendszereket kifejlesszék, működtessék és megfelelően karbantartsák.

(2) A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve koordinálja a melléklet a) pontjában említett európai információs rendszerek uniós és nem uniós elemei kialakításának és működtetésének azon szempontjait, amelyek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosításához szükségesek.

(3) A részt nem vevő országok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével összhangban megkötendő megállapodások függvényében használhatják a melléklet A. pontjában felsorolt európai információs rendszerek uniós elemeit.

10. cikk

A közös képzésekre vonatkozó konkrét végrehajtási intézkedések

(1) A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett közös képzéseken önkéntes alapon lehet részt venni.

(2) A részt vevő országok biztosítják, hogy megfelelő profillal, képesítésekkel és nyelvismerettel rendelkező tisztviselők vegyenek részt a közös képzésekben.

(3) A részt vevő országok adott esetben beépítik a nemzeti képzési programjaikba a közösen kifejlesztett képzési anyagot, beleértve az elektronikus tanulási (eLearning) modulokat, a képzési programokat és a közösen megállapított képzési követelményeket.

III. FEJEZET

Pénzügyi keret

11. cikk

Pénzügyi keret

(1) A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 223 366 000 EUR folyó árakon.

(2) A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások a program irányításához és célkitűzései eléréséhez rendszeresen szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére is felhasználhatók: így különösen az e rendeletben meghatározott célokhoz kapcsolódó tanulmányok, szakértői értekezletek, tájékoztató és kommunikációs tevékenységek költségeit, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító IT-hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos költséget, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

Az adminisztratív költségek aránya általában nem haladhatja meg a program teljes költségének 5 %-át.

12. cikk

A támogatások típusai

(1) A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet előírásaival összhangban hajtja végre a programot.

(2) Az Unió által a 7. cikkben szereplő tevékenységekhez nyújtott támogatás a következő formákat öltheti:

a) támogatások;

b) közbeszerzési szerződések,

c) a 4. cikkben említett külső szakértők részéről felmerült költségek megtérítése.

(3) A támogatások maximális társfinanszírozási rátája a támogatható költségek 100 %-a, amennyiben azok utazási és szállásköltségek, rendezvények szervezéséhez kapcsolódó költségek vagy napidíjak.

A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pont v. alpontjában említett szakértői csoportok kivételével valamennyi támogatható intézkedésre ezt a rátát kell alkalmazni. A szakértői csoportokra alkalmazandó társfinanszírozási rátát, amennyiben az említett intézkedésekhez támogatások odaítélése szükséges, az éves munkaprogramok határozzák meg.

(4) Az európai információs rendszerek uniós elemeit a programból kell finanszírozni. A részt vevő országok viselik különösen az európai információs rendszerek nem uniós elemeinek beszerzésével, fejlesztésével, üzembe helyezésével, karbantartásával és napi működtetésével járó költségeket.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve - szabálytalanságok észlelése esetén - a tévesen kifizetett összegek visszafizettetése révén, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi bírságok révén.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 1073/1999/EK európai parlamenti és tanács rendeletben (15), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően - nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

IV. FEJEZET

Végrehajtási hatáskör

14. cikk

Munkaprogram

A program végrehajtása érdekében a Bizottság, végrehajtási jogi aktusokon keresztül éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák a követett célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes ráfordítható összeget. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes fellépési típusokhoz rendelt összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A támogatások esetében az éves munkaprogramok kitérnek a prioritásokra, az alapvető értékelési kritériumokra és a társfinanszírozás maximális mértékére. Az említett végrehajtási aktusoknak az előző évek eredményein kell alapulniuk, és a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell azokat elfogadni.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

V. FEJEZET

Nyomon követés és értékelés

16. cikk

A programban foglalt tevékenységek nyomon követése

(1) A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve nyomon követi a programot és az annak keretében folytatott tevékenységeket.

(2) A Bizottság és a részt vevő országok minőségi és mennyiségi mutatókat határoznak meg, amelyeket szükség esetén a program során további mutatókkal egészítenek ki. A mutatók célja az, hogy általuk mérhetőek legyenek a programnak az előre meghatározott bázisadatokhoz képest elért eredményei.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredményét és a (2) bekezdésben említett mutatókat a Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi.

(4) Az ellenőrzés eredményeit, a 17. cikkel összhangban, fel kell használni a program értékelése során.

17. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kérdésekről félidős és végső értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelés eredményeit be kell építeni a programokat a későbbi időszakban érintő esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntésekbe. Ezeket az értékeléseket független külső értékelő végzi.

(2) A Bizottság 2018. június 30-ig félidős értékelést készít a programban foglalt tevékenységek céljainak eléréséről, a források felhasználásának hatékonyságáról, valamint a program európai szintű hozzáadott értékéről. Az említett jelentés emellett kitér az egyszerűsítésre és a célok folyamatos relevanciájára, valamint a programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseihez való hozzájárulására.

(3) A Bizottság 2021. december 31-ig végső értékelési jelentést készít a (2) bekezdésben említett szempontokról, valamint a program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról.

(4) A részt vevő országok a Bizottság által félidős és végső értékelési jelentéseihez kért minden rendelkezésükre álló releváns adatot és információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1482/2007/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett határozat hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre azonban teljesítésükig továbbra is vonatkoznak a határozat rendelkezései.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS

(1) HL C 143., 2012.5.22., 48. o. és HL C 11., 2013.1.15., 84. o.

(2) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (A Hivatalos lap 884-ik oldalán található) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásáról.

(3) HL C 37, 20.12.2013, 1 o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) A Bizottság felhatalmazáson alapuló 1268/2012/EU rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1482/2007/EK határozata (2007. december 11.) a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program) és a 2235/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 330., 2007.12.15., 1. o.).

(10) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(11) A Tanács szóló 92/83 EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(12) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(13) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(14) A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról ((HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

EURÓPAI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS UNIÓS ELEMEIK

A. Az európai információs rendszerek a következők:

1. közös kommunikációs hálózat / közös rendszer-interfész (CCN/CSI - CCN2), CCN mail3, a CSI híd, a http híd, CCN LDAP és kapcsolódó eszközök, CCN webportál, CCN monitoring;

2. támogató rendszerek, különösen a CCN alkalmazás konfigurációs eszköze, a tevékenységjelentési eszköz (ART2), a Taxud online projektek elektronikus irányítása (TEMPO), a szolgáltatásirányítási eszköz (SMT), a felhasználókezelő rendszer (UM), a BPM-rendszer, az elérhetőségi irányítópult és az AvDB, az IT szolgáltatásirányítási portál, jegyzék- és felhasználói hozzáférés-kezelés,

3. a programinformációs és kommunikációs tér (PICS);

4. a héával kapcsolatos rendszerek, így különösen a héa információcsere-rendszer (VIES) és a héa-visszatérítés, beleértve a VIES eredeti alkalmazást, a VIES monitoring eszközt, az adózási statisztikai rendszert, a VIES-a-weben rendszert, a VIES-a-weben konfigurációs eszközt, a VIES és héa-visszatérítési teszteszközt, a héa-szám algoritmusokat, a héa elektronikus nyomtatványok cseréjét, az e-szolgáltatások héáját (VoeS), a VoeS teszteszközt, a héa elektronikus nyomtatvány teszteszközt és a mini egyablakos rendszert (MoSS);

5. behajtással kapcsolatos rendszerek, különösen a követelések behajtását szolgáló elektronikus nyomtatványok, a végrehajtást engedélyező, egységes okirat (UIPE), és az egységes értesítési nyomtatvány (UNF) elektronikus nyomtatványai;

6. a közvetlen adóztatással kapcsolatos rendszerek, különösen a megtakarítások adóztatásának rendszere, a megtakarítások adóztatásának teszteszköze, a közvetlen adóztatás elektronikus nyomtatványai, adóazonosító szám (TIN), TIN-a-weben, a 2011/116/EU tanácsi irányelv (1) 8. cikkével kapcsolatos információcserék, és az ahhoz kapcsolódó teszteszközök;

7. egyéb, adózással kapcsolatos rendszerek, különösen az Adók Európában adatbázis (TEDB);

8. a jövedéki rendszerek, különösen a jövedékiadatcsere-rendszer (SEED), a jövedékitermék-szállítási és felügyeleti rendszer (EMCS), MVS elektronikus nyomtatványok, teszt-alkalmazás (TA);

9. egyéb központi rendszerek, különösen a tagállami adózási kommunikációs és információs rendszer (TIC), az önkiszolgáló tesztrendszer (SSTS), az adózással kapcsolatos statisztikai rendszerek, a web nyomtatványok központi alkalmazása, a jövedéki központi szolgáltatások/irányítás információs rendszere (CS/MISE).

B. Az európai információs rendszerek uniós elemei a következők:

1. olyan IT-eszközök, mint a hardver, a szoftver, valamint a rendszerek hálózati kapcsolatai, beleértve a kapcsolódó adat-infrastruktúrát;

2. a rendszerek fejlesztéséhez, karbantartásához, tökéletesítéséhez, valamint üzemeltetéséhez szükséges IT-szolgáltatások; és

3. bármilyen más olyan elem, amelyet hatékonysági, biztonsági vagy racionalizációs okokból a Bizottság a részt vevő országok tekintetében közös elemként azonosít.

(1) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/99/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).